C‑46/02. sz. ügy

Fixtures Marketing Ltd

kontra

Oy Veikkaus Ab

(a Vantaan käräjäoikeus [Finnország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„96/9/EK irányelv – Az adatbázisok jogi védelme – Sui generis jog – Adatbázis tartalmának megszerzésével, ellenőrzésével, illetve előállításával kapcsolatos ráfordítás fogalma – Labdarúgó-bajnokságok versenynaptárai – Fogadások”

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése – Az adatbázisok jogi védelme – 96/9 irányelv – Adatbázis tartalmának megszerzésével, ellenőrzésével, illetve előállításával kapcsolatos ráfordítás fogalma – Labdarúgó-találkozók versenynaptárának létrehozására felhasznált pénzeszközök – Kizártság

(96/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, (1) bekezdés)

Valamely adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos ráfordításnak az adatbázisok jogi védelméről szóló, 96/9 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalmát akként kell értelmezni, mint az említett adatbázis létrehozására felhasznált ráfordítást. Következésképpen ez a fogalom az említett adatbázisban meglévő elemek keresésére és az azok összegyűjtésére felhasznált pénzeszközök megjelölésére szolgál, de nem fogja át azokat a pénzeszközöket, amelyeket az adatbázis tartalmát alkotó elemek létrehozására használnak fel.

A labdarúgó-bajnokságok megszervezése céljából alkalmazott, a találkozókat tartalmazó versenynaptár létrehozásával összefüggésben a különböző bajnoki találkozókkal kapcsolatban az időpontok, a menetrendek és a csapatok párosításának meghatározására felhasznált pénzeszközök nem minősülnek ilyen ráfordításnak. Mindezek mellett a versenynaptárat alkotó adatok megszerzése az ezen adatok létrehozásában közvetlenül érintett hivatásos ligák részéről nem igényel külön erőfeszítést. A versenynaptárat alkotó adatok ellenőrzésére vagy előállítására felhasznált pénzeszközöket sem lehet az adatok létrehozásával kapcsolatos ráfordításokhoz képest önálló, jelentős ráfordításoknak tekinteni.

(vö. 33–34., 41–42., 44–46., 49. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2004. november 9. (*)

„96/9/EK irányelv – Az adatbázisok jogi védelme – Sui generis jog – Adatbázis tartalmának megszerzésével, ellenőrzésével, illetve előállításával kapcsolatos ráfordítás fogalma – Labdarúgó-bajnokságok versenynaptárai – Fogadások”

A C‑46/02. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

amelyet a Vantaan käräjäoikeus (Finnország) a Bírósághoz 2002. február 18-án érkezett 2002. február 1-jei végzésével terjesztett elő az előtte

a Fixtures Marketing Ltd

és

az Oy Veikkaus Ab

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, C. W. A. Timmermans, A. Rosas, J.‑P. Puissochet és J. N. Cunha Rodrigues tanácselnökök, R. Schintgen, F. Macken, N. Colneric, R. Silva de Lapuerta és K. Lenaerts (előadó) bírák

főtanácsnok: C. Stix‑Hackl,

hivatalvezető: M. Múgica Arzamendi és M.‑F. Contet főtanácsosok,

figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:

-        a Fixtures Marketing Ltd képviseletében R. Kurki‑Suonio asianajaja,

-        az Oy Veikkaus Ab képviseletében S. Kemppinen és K. Harenko asianajajat,

-        a finn kormány képviseletében E. Bygglin és T. Pynnä, meghatalmazotti minőségben,

-        a belga kormány képviseletében J. Devadder, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Vlaemminck ügyvéd,

-        a német kormány képviseletében W.‑D. Plessing, meghatalmazotti minőségben,

-        a francia kormány képviseletében C. Isidoro, meghatalmazotti minőségben,

-        a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster, meghatalmazotti minőségben,

-        a portugál kormány képviseletében L. Fernandes és A. P. Matos Barros, meghatalmazotti minőségben,

-        az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. Huttunen és N. B. Rasmussen, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2004. június 8-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 77., 20. o., magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 459. o., a továbbiakban: irányelv) 7. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Fixtures Marketing Ltd (a továbbiakban: Fixtures) társaság által az Oy Veikkaus Ab (a továbbiakban: Veikkaus) társaság ellen indított eljárás keretében terjesztették elő. A jogvita alapját az képezi, hogy a Veikkaus fogadások megszervezéséhez az angol labdarúgó-bajnokság mérkőzéseire vonatkozó adatokat használt fel.

 Jogi háttér

 A közösségi szabályozás

3        Az irányelv tárgya – 1. cikkének (1) bekezdése szerint – a bármilyen formában létrehozott adatbázisok jogi védelme. Ugyanezen irányelv 1. cikkének (2) bekezdése úgy határozza meg az adatbázist, mint „az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni”.

4        Az irányelv 3. cikke szerzői jogi védelmet biztosít azon adatbázisok részére, „amelyek tartalmuk összeválogatása, illetve elrendezése miatt a szerző önálló szellemi alkotásai”.

5        Az irányelv 7. cikke sui generis jogot hoz létre az alábbiak szerint:

„A védelem tárgya

(1)      Azon adatbázisok előállítói számára, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járt, a tagállamok biztosítják a jogot arra, hogy az adatbázis egész tartalmának vagy minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős részének kimásolását és/vagy újrahasznosítását megakadályozzák.

(2)      E fejezet alkalmazásában:

a)       »kimásolás« az adatbázis tartalma egészének vagy jelentős részének más hordozóra bármilyen eszközzel, illetve bármilyen formában történő végleges vagy ideiglenes átvitele;

b)       »újrahasznosítás« az adatbázis tartalma egészének vagy jelentős részének a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele bármilyen módon a mű példányainak terjesztése, bérbeadás, on-line közvetítés vagy egyéb módon történő közvetítése útján. Az adatbázis valamely példányának a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával a Közösségen belül történő első eladása kimeríti az adott példány Közösségen belüli viszonteladásának ellenőrzésére vonatkozó jogot;

A nyilvános haszonkölcsönzés nem minősül kimásolásnak, illetve újrahasznosításnak.

(3)      Az (1) bekezdésben említett jog átruházható, átengedhető és felhasználási szerződés tárgya lehet.

(4)      Az (1) bekezdésben meghatározott jog attól függetlenül alkalmazandó, hogy az adott adatbázis szerzői vagy más jogi védelemben részesül-e. Továbbá attól függetlenül alkalmazandó, hogy az adott adatbázis tartalma szerzői vagy más jogi védelemben részesül-e. Az adatbázisoknak az (1) bekezdésben meghatározott jog alapján fennálló védelme nem érinti az azok tartalmán fennálló jogokat.

(5)      Az adatbázis tartalmának jelentéktelen része ismételten és rendszeresen nem másolható ki, és/vagy nem hasznosítható újra, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.”

 A nemzeti szabályozás

6        Az irányelv átültetése előtti formájában a 34/1991. törvénnyel módosított tekijänoikeuslaki (404/1961) (szerzői jogi törvény) 49. cikkének (1) bekezdése akként rendelkezett, hogy a jelentős mennyiségű adatot összefogó listákat, táblázatokat, programokat és más hasonló iratokat a nyilvánosságra hozataluktól számított tíz évig nem lehet a szerzőjük hozzájárulása nélkül többszörözni .

7        Az irányelvet a 404/1961. törvényt módosító 1980. április 3-i, 250/1998. törvény ültette át a finn jogba.

8        A 250/1998. törvénnyel módosított 404/1961. törvény 49. cikkének (1) bekezdése a következők szerint rendelkezik:

„1) A jelentős mennyiségű adatot magukban foglaló listák, táblázatok, programok és más hasonló hordozók, vagy

2) adatbázisok, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy előállítása jelentős ráfordítást igényelt,

szerzőjének kizárólagos joga van arra, hogy művének egész tartalmával, illetve minőségi vagy mennyiségi szempontból jelentős részével rendelkezzen annak többszörözése és a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele esetén”.

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

9        Angliában a hivatásos labdarúgó-bajnokságok szervezésével a Football Association Premier League Ltd és a Football League Ltd foglalkozik. Feladataik közé tartozik az adott évad során lejátszandó meccsek versenynaptárainak kidolgozása, azaz évadonként kb. 2000 meccs 41 hétre történő elosztása.

10      E versenynaptárak kidolgozása meghatározott számú tényező figyelembevételét teszi szükségessé, mint például váltakozás a hazai és az idegenben játszott találkozók között, annak elkerülése, hogy ugyanazon város több klubja is egyazon napon játsszon hazai pályán, a nemzetközi versenynaptárakkal kapcsolatos kötelezettségek, más nyilvános rendezvények megtartása és a rendfenntartó erők rendelkezésre állása.

11      A meccsek versenynaptárainak kidolgozása egy évvel az adott évad kezdő időpontja előtt kezdődik. Ezzel a feladattal egy munkacsoportot bíznak meg, amelyet nevezetesen a futballklubok és a hivatásos ligák képviselői alkotnak, és amely meghatározott számú ülést tart, amelyen ezen képviselők mellett részt vesznek a szurkolói egyesületek és a rendfenntartó erők képviselői is. A menetrendek kidolgozására a Sema társaságtól megvásárolt számítógépes programot használják.

12      A szezon során a versenynaptárakat az esetleges előállt olyan változásoknak megfelelően alakítják, mint például a televízió-csatornák igényei vagy a bajnokság valamely napján lejátszandó meccseknek az időjárási körülmények miatt való elhalasztása.

13      A hivatásos ligák feladata még a találkozók megtartásának ellenőrzése, a játékosok játékengedélyének vizsgálata, valamint a meccsek eredményeinek ellenőrzése és kihirdetése.

14      A Football League Ltd tevékenységeinek összessége évente kb. 2,3 millió GBP-nek felel meg.

15      A Veikkaus Finnországban kizárólagos joggal rendelkezik a szerencsejátékok megszervezésére. Ezek vonatkoznak a labdarúgó-találkozókra is. Ebben az összefüggésben a Veikkaus különböző fogadásokra használja fel az angol labdarúgó-bajnokság találkozóira, főként a kiemelt osztályra és az I. osztályra vonatkozó adatokat. A fogadások minden egyes héten kb. 200 futballmeccset érintenek. Ezen játékok megszervezése érdekében a Veikkaus minden héten az Interneten keresztül, az újságokból vagy a kluboktól gyűjti össze a kb. 400 futballmeccsre vonatkozó információkat, amelyek pontosságát különböző forrásokból is leellenőrzi. Az angol labdarúgó-bajnokság találkozóira vonatkozó fogadások évente több tízmillió euró bevételt jelentenek a Veikkausnak.

16      A Vantaan käräjäoikeus 1996. június 17-i ítéletével (S 94/8994 n° 5507) a labdarúgó-találkozók beosztását a szerzői jogi törvény 49. cikke szerinti jelentős mennyiségű adatot összefogó listának minősítette, és úgy ítélte meg, hogy a Veikkaus tevékenysége ellentétes az ilyen lista részére biztosított védelemmel. Ezt az ítéletet a Helsingin hovioikeus (Helsinki fellebbviteli bíróság) (Finnország) 1998. április 9-i ítéletével (S 96/1304 n° 1145), amelyben kizárta e védelem megsértésének fennállását, megváltoztatta. A Korkein oikeus (Legfelsőbb Bíróság) nem engedélyezte a Helsingin hovioikeus ítéletével szembeni felülvizsgálati indítvány előterjesztését.

17      Az irányelv hatályba lépését követően a Fixtures keresetet nyújtott be a Veikkaus ellen a Vantaan käräjäoikeus előtt, arra hivatkozva, hogy 1998. január 1-je óta a Veikkaus jogellenesen használja a labdarúgó-bajnokságok találkozóinak az angol ligák által kidolgozott beosztása alkotta adatbázisokat.

18      A tekijänoikeusneuvosto (szerzői jogi tanács), amelyet jelen ügyben véleményadás céljából a kérdést előterjesztő bíróság keresett meg, kiemelte, hogy a finn jogalkotás által bevezetett védelem nem követeli meg, hogy az adatbázis megfeleljen az irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott fogalomnak. A Helsingin hovioikeus hivatkozott ítéletére alapozva úgy ítélte meg, hogy a labdarúgó-találkozók beosztása a 250/1998. törvénnyel módosított 404/1961. törvény 49. cikke szerinti adatbázisnak minősül, és ezen adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása jelentős ráfordítást követelt meg. Álláspontja szerint ugyanakkor a Veikkaus gyakorlata nem volt ellenétes ezen adatbázis részére biztosított védelemmel.

19      Szembesülve azon bizonytalansággal, miszerint az ügy tárgyát képező találkozók beosztása védelemben részesülő adatbázisnak minősül-e, illetve hogy az adott esetben milyen jellegű gyakorlat minősül az irányelv által bevezetett védelem megsértésének, a Vantaan käräjäoikeus felfüggesztette az eljárást, és a következő előzetes döntéshozatal iránti kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„1)      Az irányelv 7. cikke (1) bekezdésének azon feltételét, amely kapcsolatot követel meg a ráfordítások és az adatbázis létrehozása között, lehet-e akként értelmezni, hogy jelen esetben a „megszerzés” és a „ráfordítással járó megszerzés” összefüggésében a ráfordításnak magával a meccsek időpontjának és a szembenálló csapatok „párosításának” meghatározásával kell kapcsolatban lennie, illetve hogy egyes ráfordítások, amelyek nem veendők számításba a védelem feltételeinek teljesülésére vonatkozó értékelés szempontjából, a találkozók beosztására fordított ráfordítások körébe tartoznak-e?

2)      Célja-e az irányelvnek, hogy a találkozók beosztásának megalkotóitól különböző személyek vonatkozásában megakadályozza, hogy az abban szereplő adatokat fogadások szervezése, illetve más kereskedelmi célból hozzájárulás nélkül felhasználják?

3)      Az irányelv szerint az adatbázisnak a Veikkaus által történt felhasználása ennek minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős részére vonatkozik-e, figyelemmel arra a tényre, hogy a tervezett találkozókkal kapcsolatos adatok közül kizárólag azokat használják fel, amelyek olyan találkozókra vonatkoznak, amelyek egy hétre vonatkozó fogadások tárgyai, és amelyeket felírnak a heti játéktáblákra, valamint, hogy a találkozókkal kapcsolatos adatokat az adatbázis előállítójától különböző forrásokból is megszereznek és ellenőriznek, és mindezt az egész sportévad során folyamatosan teszik?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

 Az elfogadhatóságról

20      Az Európai Közösségek Bizottsága kétségeit fejezi ki az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságával kapcsolatban. Fenntartja egyrészt, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzés nem ismerteti sem az angol futballligák és a Fixtures között fennálló kapcsolatot, sem nyilvánvalóan az e ligák által létrehozott adatbázishoz való, a Fixtures számára biztosított hozzáférési jog engedélyezésének indokait és feltételeit. Másrészt kiemeli, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem pontosítja álláspontját azon pontról, hogy a Veikkaus az irányelv 7. cikkének értelmében kimásolta-e és/vagy újrahasznosította-e ezen adatbázis tartalmát?

21      Emlékeztetni kell arra, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint a közösségi jog nemzeti bíróság számára hasznos értelmezése kialakításának szükségessége megköveteli, hogy a nemzeti bíróság meghatározza azon ténybeli és szabályozási hátteret, amelybe az általa feltett kérdések illeszkednek, vagy legalábbis elmagyarázza azokat a ténybeli feltevéseket, amelyekre ezen kérdéseket alapítja (a C‑67/96. sz. Albany-ügyben 1999. szeptember 21-én hozott ítélet [EBHT 1999., I‑5751. o. ] 39. pontja).

22      Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésbe foglalt információknak nemcsak azt kell lehetővé tenniük, hogy a Bíróság hasznos válaszokat adjon, hanem hogy megadja a lehetőséget a tagállamok kormányai, valamint más érdekelt felek számára, hogy a Bíróság alapokmánya 20. cikkének megfelelően előterjesszék észrevételeiket. A Bíróság feladata, hogy ügyeljen e lehetőség biztosítására, figyelemmel arra a tényre, hogy a hivatkozott rendelkezések szerint kizárólag az előzetes döntéshozatalra utaló végzéseket kézbesítik az érdekelt feleknek (a hivatkozott Albany-ítélet 40. pontja).

23      Jelen esetben az alapeljárásban részt vevő felek és a tagállamok kormányai által előterjesztett észrevételekből kitűnik, hogy a Bíróság alapokmánya 20. cikkének megfelelően az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben foglalt tájékoztatások lehetővé tették számukra annak megértését, hogy az alapeljárás oka az angol futballigák által kidolgozott bajnoksági versenynaptárakból származó információk Veikkaus általi felhasználása a sportfogadások szervezése érdekében, valamint hogy ezen összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság az irányelv 7. cikke által bevezetett sui generis jog hatályával és alkalmazási körével kapcsolatban vár választ. 

24      A kérdést előterjesztő bíróság által adott információk végeredményben a Bíróság számára elegendő ismerettel szolgálnak az alapügy ténybeli és szabályozási hátteréről ahhoz, hogy e jogvita tárgyát képező helyzetre figyelemmel értelmezhesse az érintett közösségi rendelkezéseket.

25      Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben az angol futballligák és a Fixtures között fennálló kapcsolat ismertetésének hiányáról szólva meg kell jegyezni, hogy ez a hiányosság, miként azt a jelen ügyben előterjesztett észrevételek tartalma is megerősíti, nem akadályozta meg a tagállamok kormányait és a Bizottságot a Bírósághoz előterjesztett kérdések tárgyának és tétjének megfelelő megértésében, és abban, hogy ebből a szempontból megfelelően állást foglaljanak. Ez a hiányosság nem befolyásolja kedvezőtlenül a Bíróság lehetőségét arra vonatkozóan, hogy e kérdésekre a nemzeti bíró számára hasznos válaszokat adjon.

26      Ami az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben a Veikkaus tevékenységének a kimásolás és az újrahasznosítás fogalmának szempontjából történő minősítésével kapcsolatos állásfoglalás hiányát illeti, a kérdést előterjesztő bíróság második kérdését, figyelemmel arra az összefüggésre, amelyben az elhelyezkedik, úgy kell értelmezni, mint amely a két fogalom, amelyek az irányelv 7. cikke (1) és (5) bekezdésében előírt tilalmak alkalmazási körének meghatározását is szolgálják, hatóköre világosabbá tételére irányul.

27      Következésképpen az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.

 Az ügy érdeméről

28      Előzetesen meg kell említeni, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzés viszonylatában a nemzeti bíróság által előterjesztett kérdések azon a premisszán alapulnak, hogy a labdarúgó-bajnokságok találkozóinak versenynaptára a 250/1998. törvénnyel módosított 404/1961. törvény 49. cikke (1) bekezdésének 2. pontja szerinti adatbázisnak minősül.

29      Mivel ez a rendelkezés az általa biztosított védelemben való részesülést azon feltételtől teszi függővé, hogy az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása jelentős ráfordítást igényeljen, a kérdést előterjesztő bíróság első kérdésével lényegében arra kérdez rá, hogy az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti adatbázis tartalma megszerzésének fogalma, amely fogalmat a hivatkozott finn rendelkezés is átveszi, mit fog át. Pontosabban, az első kérdés arra irányul, hogy az adatbázist létrehozó személy által ezen adatok létrehozására felhasznált ráfordításokat figyelembe kell-e venni az ezen adatbázis létrehozásával kapcsolatos ráfordítás jelentős jellegének értékelésekor.

30      Bár ez a kérdés kizárólag egy adott adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos ráfordítás fogalmára vonatkozik, az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, hogy a Vantaan käräjäoikeus a labdarúgó-bajnokságok találkozóinak versenynaptára kapcsán általános jelleggel kérdez rá a védett adatbázis fogalmára, minként az jelen ítélet 19. pontjából is kitűnik.

31      Annak érdekében, hogy hasznos választ lehessen adni a kérdést előterjesztő bíróság részére, szélesebb körűen kell állást foglalni az irányelv 7. cikke (1) bekezdésének, amely meghatározza a sui generis jog által biztosított védelem alkalmazási területét, alkalmazási köréről.

32      Az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése a sui generis jog által biztosított védelemet azon adatbázisok részére biztosítja, amelyek megfelelnek egy pontosan meghatározott feltételnek, tudniillik, hogy a tartalmuk megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járjon.

33      Az irányelv (9), (10) és (12) preambulumbekezdése szerint az irányelv célja az „adattároló” és az „adatfeldolgozó” rendszerekbe történő befektetések ösztönzése és védelme, amelyek hozzájárulnak az információs piac kiépüléséhez az évente előállított és feldolgozott adatok mennyiségének valamennyi tevékenységi ágban történő gyorsuló növekedése által jellemzett összefüggésben. Ebből következik, hogy az adatbázis tartalmának megszerzésével, ellenőrzésével, illetve előállításával kapcsolatos ráfordítás fogalmát általános jelleggel az említett adatbázis mint olyan létrehozására felhasznált ráfordításként kell értelmezni.

34      Ezen összefüggésben az adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos ráfordítás fogalmát – miként azt a Veikkaus, valamint a német és holland kormányok is kiemelik – akként kell értelmezni, mint amely a meglévő tartalmi elemek keresésére és az említett adatbázisban történő összegyűjtésére felhasznált pénzeszközök leírására szolgál, kivéve azon pénzeszközöket, amelyeket e tartalmi elemek létrehozására használtak fel. Miként azt a német kormány is jelzi, az irányelv által bevezetett sui generis jog biztosította védelem célja valójában a meglévő információtároló és információfeldolgozó rendszerek létrehozásának ösztönzése, nem pedig a későbbiekben valamely adatbázisban összegyűjthető tartalmi elemek létrehozásának ösztönzése.

35      Ezt az értelmezést megerősíti az irányelv (39) preambulumbekezdése is, amely szerint a sui generis jog célja valamely adatbázis „tartalmát megszerző és összegyűjtő” személy által eszközölt pénzügyi és szellemi ráfordítások eredményének jogellenes hasznosítása elleni védelem biztosítása. Miként azt indítványának 61-66. pontjában a főtanácsnok is megjegyzi, eltekintve a jelentéktelen terminológiai eltérésektől, e (39) preambulumbekezdés valamennyi nyelvi változata azon értelmezés mellett szól, amely a megszerzés fogalmából kizárja az adatbázist alkotó tartalmi elemek létrehozását.

36      Az irányelv (19) preambulumbekezdése, amely szerint a zenei előadások felvételének CD-lemezen történő összeállítása nem minősül kellően jelentős ráfordításnak ahhoz, hogy sui generis jog alapján védelmet élvezzen, további érvet szolgáltat ezen értelmezés alátámasztására. Ebből következik, hogy a művek vagy az adatbázisban található tartalmi elemek – jelen esetben – CD-lemezen történő létrehozására felhasznált pénzeszközök nem hasonlíthatók az említett adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos ráfordításhoz, és következésképpen azokat nem lehet figyelembe venni az ezen adatbázis létrehozásával kapcsolatos ráfordítás jelentős jellegének értékelésekor.

37      Az adatbázis tartalmának ellenőrzésével kapcsolatos ráfordítás fogalmát akként kell értelmezni, mint amely olyan pénzeszközökre vonatkozik, amelyeket az említett adatbázist alkotó információk megbízhatóságának biztosítása érdekében a keresett tartalmi elemek pontosságának ellenőrzésére használnak fel ezen adatbázis létrehozása során, valamint működtetésének időtartama alatt. Az adatbázis tartalmának előállításával kapcsolatos ráfordítás fogalma a maga részéről azon pénzeszközökre vonatkozik, amelyek az említett adatbázis információfeldolgozó funkciójának biztosítására irányulnak, tudniillik amelyeket ezen adatbázis tartalmi elemeinek valamely módszer vagy rendszer szerinti elrendezésére, valamint azok egyedi hozzáférhetőségének megszervezésére használnak fel.

38      Az adatbázis létrehozásával kapcsolatos ráfordítás állhat személyi, pénzügyi vagy technikai források, illetve eszközök felhasználásából, azonban annak mennyiségi vagy minőségi szempontból jelentősnek kell lennie. A mennyiségi értékelés számokban kifejezhető eszközökre, míg a minőségi értékelés a számszerűen nem kifejezhető erőfeszítésekre vonatkozik, mint például a szellemi erőfeszítés vagy energiaráfordítás, minként az az irányelv (7), (39) és (40) preambulumbekezdéséből is következik. 

39      Ezen összefüggésben az a körülmény, hogy valamely adatbázis létrehozása olyan főtevékenység gyakorlásához kacsolódik, amelynek keretében az adatbázist létrehozó személy egyben az ezen adatbázist alkotó tartalmi elemek létrehozója is, mint olyan nem zárja ki azt, hogy ez a személy igényelhesse a sui generis jog által biztosított védelmet, feltéve, hogy bizonyítja, hogy e tartalmi elemeknek a jelen ítélet 34-37. pontja szerinti megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása mennyiségi vagy minőségi szempontból jelentős, és az e tartalmi elemek létrehozására felhasznált pénzeszközöktől független ráfordítást igényelt.

40      Ebből a szempontból, ha az adatok keresése és a pontosságuk ellenőrzése az adatbázis létrehozásának pillanatában elvben nem igényli külön pénzeszközök felhasználását az ezen adatbázist létrehozó személytől, mivel olyan adatokról van szó, amelyeket ő hozott létre és amelyek a rendelkezésére állnak, annyi bizonyos, hogy ezen adatok összegyűjtése, azoknak az adatbázison belül valamely módszer vagy rendszer szerinti elrendezése, egyedi hozzáférhetőségük megszervezése és pontosságuk ellenőrzése az adatbázis működtetésének időtartama során az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős ráfordítást tehet szükségessé.

41      Meg kell állapítani, hogy az alapügyben a kérdést előterjesztő bíróság által leírt személyi és technikai eszközök, miként azt a jelen ítélet 11. pontja is megemlíti, a labdarúgó-bajnokságok megszervezésének keretében e bajnokságok különböző napjain megrendezett találkozóira vonatkozó időpontoknak, menetrendeknek, csapatoknak, valamint a fogadásoknak és a látogatóknak a jelen ítélet 10. pontjában felsorolt paraméterek összességének függvényében történő meghatározására használják.

42      Miként azt a Veikkaus, valamint a német és portugál kormány is fenntartja, e pénzeszközök a labdarúgó-találkozók versenynaptárának létrehozásával kapcsolatos ráfordításnak felelnek meg. Az ilyen ráfordítás, amely magára a bajnokságok megszervezésére vonatkozik, kapcsolatban van a jelen ügy tárgyát képező adatbázist alkotó adatok – tudniillik a különböző bajnokságok egyes találkozóira vonatkozó adatok – létrehozásával. Következésképpen azt nem lehet az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése alá tartozónak tekinteni.

43      E körülmények között az előző pontban meghatározott ráfordítás absztarkcióját alapul véve ellenőrizni kell, hogy a labdarúgó-találkozók versenynaptára tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy előállítása minőségi vagy mennyiségi szempontból jelentős ráfordítással jár-e.

44      A labdarúgó-találkozók versenynaptárát alkotó adatok keresése és összegyűjtése a hivatásos ligák részéről nem igényel külön erőfeszítést. Ezek valójában elválaszthatatlanul kapcsolódnak az ezen adatok létrehozásához, amelyben az említett ligák mint a labdarúgó-bajnokságok szervezésének felelősei is közvetlenül részt vesznek. A labdarúgó-találkozók versenynaptára tartalmának megszerzése következésképpen nem tesz szükségessé semmilyen önálló ráfordítást ahhoz képest, amelyet az e versenynaptárat alkotó adatok létrehozása igényel.

45      A hivatásos futballligáknak a versenynaptár megszerkesztése során semmilyen külön erőfeszítést nem kell kifejteniük a bajnokság találkozóira vonatkozó adatok pontosságának ellenőrzése céljából, mivel az említett ligák ezen adatok létrehozásában közvetlenül érintettek. Ami a találkozói versenynaptárak tartalma pontosságának az évad során történő ellenőrzését illeti, az – miként az a Fixtures észrevételeiből is kitűnik – e versenynaptár bizonyos adatainak a valamely találkozónak vagy bajnoksági napnak a hivatalos ligák által vagy a velük történt egyeztetést követően meghozott döntés alapján történő esetleges elhalasztásához való hozzáigazítását jelenti. Miként a Veikkaus is kiemeli, az ilyen ellenőrzés nem tekinthető olyannak, mint amely jelentős ráfordítást igényel.

46      A labdarúgó-találkozók versenynaptárának előállítása maga is szorosan kapcsolódik az e versenynaptárat alkotó adatok létrehozásához, miként azt az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben az ilyen előállításra külön felhasznált pénzeszközökre vagy munkákra történő hivatkozás hiánya is megerősít. Következésképpen ezt az előállítást nem lehet olyannak tekinteni, mint amely az azt alkotó adatok létrehozásával kapcsolatos ráfordításokhoz képest önálló ráfordítást igényelne.

47      Ebből következik, hogy sem a labdarúgó-találkozók versenynaptára tartalmának megszerzése, sem annak ellenőrzése, sem előállítása nem jár az irányelv 7. cikke által bevezetett sui generis jog által biztosított védelemben részesülést igazoló jelentős ráfordítással.

48      A jelen ítélet 13. pontjában írt tevékenységekről szólva meg kell jegyezni, hogy azoknak nincs közük a bajnoki versenynaptárak létrehozásához. Miként azt a Veikkaus is jelzi, az e tevékenységekre felhasznált pénzeszközök következésképpen nem vehetők figyelembe e versenynaptárak tartalmának megszerzésével, ellenőrzésével vagy előállításával kapcsolatos jelentős ráfordítás fennállásának értékelésekor.

49      Az előzőekre figyelemmel az első előterjesztett kérdésre azt kell válaszolni, hogy az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, valamely adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos ráfordítás fogalmát akként kell értelmezni, mint amely a már létező tartalmi elemek keresésére és az említett adatbázisban történő összegyűjtésére felhasznált pénzeszközök megjelölésére szolgál. Az nem fogja át azokat a pénzeszközöket, amelyeket az adatbázis tartalmát alkotó elemek létrehozására használnak fel. A labdarúgó-bajnokságok megszervezése érdekében alkalmazott, a találkozókat tartalmazó versenynaptár létrehozásával összefüggésben következésképpen ez a fogalom nem terjed ki a különböző bajnoki találkozókkal kapcsolatban az időpontok, a menetrendek és a csapatok párosításának meghatározására felhasznált pénzeszközökre.

50      Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a többi előterjesztett kérdést nem kell megválaszolni.

 A költségekről

51      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban levő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

Ezen indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

Valamely adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos ráfordításnak az adatbázisok jogi védelméről szóló 1996. március 11-i, 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalmát akként kell értelmezni, mint amely az említett adatbázisban meglévő elemek keresésére és azok összegyűjtésére felhasznált pénzeszközök megjelölésére szolgál. Az nem fogja át azokat a pénzeszközöket, amelyeket valamely adatbázis tartalmát alkotó elemek létrehozására használnak fel. A labdarúgó-bajnokságok megszervezése érdekében alkalmazott, a találkozókat tartalmazó versenynaptár létrehozásával összefüggésben következésképpen ez a fogalom nem terjed ki a különböző bajnoki találkozókkal kapcsolatban az időpontok, a menetrendek és a csapatok párosításának meghatározására felhasznált pénzeszközökre.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: finn.