12.1.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 9/3

—

a dublini rendelet írja elő, hogy a dublini adatbázisban az egyedi azonosító bevezetése semmilyen esetben sem szolgálhat a dublini rendelet szerintitől eltérő célt,

—

az Eurodac rendelet 2016. évi átdolgozása során készüljön teljes körű adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos hatásvizsgálat, melynek célja annak felmérése, hogy milyen adatvédelmi hatásokkal kell számolni a javasolt új jogszabályváltozat miatt, valamint az Eurodac adatbázis hatókörének bővítése következtében,

—

következetes tanulmányok vagy bizonyítékalapú megközelítés alkalmazásával végezzenek felmérést arra vonatkozóan, hogy szükség van-e az Eurodac rendelet 2016. évi átdolgozásával összefüggésben meghatározott csoportokba tartozó személyek arcképének gyűjtésére és felhasználására, valamint mérjék fel azt is, hogy erre, adott esetben, milyen arányban van szükség,

—

az indokolást kiegészítve részletesen értékeljék a kiskorúak helyzetét, mérlegeljék a kiskorúaktól történő ujjlenyomatvétellel kapcsolatos kockázatokat és károkat, összevetve a számukra ebből esetlegesen származó előnyökkel.

1.

A Bizottság 2016 áprilisában „A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába jutás legális lehetőségeinek javítása felé” címmel közleményt adott ki (1), amelyben meghatározta a közös európai menekültügyi rendszer (CEAS) javításának prioritásait. Ebben az összefüggésben a Bizottság 2016. május 4-én a CEAS-reform első csomagjának részeként három javaslatot tett:

2.

Az átdolgozott Eurodac jogszabály és az EASO javaslat közzétételét megelőzően nem hivatalos egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki mindkét szöveggel kapcsolatban nem hivatalos észrevételeket küldött a Bizottságnak.

3.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy az EU-nak válaszokat kell adnia a 2015 óta tartó migrációs és menekültügyi válság kihívásaira, továbbá azzal, hogy hatékony és összehangolt, uniós szintű politikára van szükség az EU-n belüli és az EU-ba irányuló illegális bevándorlás kezeléséhez. Az európai adatvédelmi biztos – teljes mértékben tiszteletben tartva, hogy a jogalkotó feladata a javasolt intézkedések szükségességének és arányosságának értékelése –, tanácsadói minőségében, e vélemény keretei között néhány ajánlást fogalmaz meg az adatvédelem és a magánélet védelme tekintetében. Ezzel az a célja, hogy segítse a jogalkotót az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében az adatvédelem és a magánélet védelme tekintetében megfogalmazott követelmények teljesítésében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke szerinti előírások betartásában.

4.

Az európai adatvédelmi biztos először a három javaslattal kapcsolatos legfontosabb ajánlásokkal foglalkozik. Ezek a legfontosabb ajánlások az európai adatvédelmi biztos fő észrevételeire épülnek, és a jogalkotási folyamatban minden esetben figyelembe kell venni őket. A további ajánlások az európai adatvédelmi biztos részéről a szöveg egyértelműbbé tételére, további információk kérésére vagy kisebb módosításokra irányuló felvetésekkel függnek össze. Ez a megkülönböztetés segíti a jogalkotót abban, hogy prioritással kezelje az e véleményben megfogalmazott legfőbb kérdéseket.

68.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli az adatvédelemre irányuló, a különféle jogszabályokban megfigyelhető törekvéseket. Érzékeli, hogy az adatvédelemre irányuló megközelítés a jogalkotási folyamat részévé válik, amely a javaslatok megszövegezésében is megfigyelhető.

69.

Az európai adatvédelmi biztos – teljes mértékben tiszteletben tartva, hogy a jogalkotó feladata a javasolt intézkedések szükségességének és arányosságának értékelése –, tanácsadói minőségében, e vélemény keretei között az adatvédelem és a magánélet védelmével kapcsolatos ajánlásokat fogalmaz meg a három vizsgált javaslatra vonatkozóan.

70.

A dublini javaslat tekintetében, az európai adatvédelmi biztos aggodalmát fejezi ki azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az egyedi azonosító más célokra is felhasználható, például az adott személy más adatbázisokban történő azonosítására, és ezáltal az adatbázisok könnyen és egyszerűen összehasonlíthatók. Az európai adatvédelmi biztos javasolja az azonosító bármely más célból történő használatának tiltását.

71.

Az Eurodac átdolgozására irányuló javaslat tekintetében, az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy az Eurodac hatókörének bővítése kétségessé teszi az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikkében foglalt célkorlátozási elv tiszteletben tartását. Az európai adatvédelmi biztos javasolja továbbá azoknak az intézkedéstípusoknak a pontosítását, amelyeket a tagállamok az Eurodac-adatok alapján a kiutasításon és a hazatelepítésen kívül tehetnek. Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a Bizottság tegyen közzé egy olyan hatásértékelést, amely teljes körűen elemzi az Eurodac 2016. évi átdolgozásának az adatvédelemre és a magánélet védelmére gyakorolt hatását.

72.

Az európai adatvédelmi biztos ugyancsak aggodalmát fejezi ki az arcképek felhasználása tekintetében: a rendelet nem utal az Eurodac rendelet átdolgozására irányuló javaslat összefüggésben meghatározott csoportokba tartozó személyek arcképe gyűjtésének és felhasználásának szükségességére vonatkozó egyetlen felmérésre sem. Az európai adatvédelmi biztos emellett úgy véli, hogy a javaslatban egyértelműen meg kell határozni azokat az eseteket, amikor össze kell hasonítani az ujjlenyomatokat és/vagy az arcképeket, mivel az átdolgozásra irányuló javaslatból úgy tűnik, hogy ilyen összehasonlítást szisztematikusan kell végezni.

73.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja továbbá, hogy az indokolást kiegészítve készüljön részletes értékelés a kiskorúak helyzetére vonatkozóan, azaz mérlegeljék azokat a kockázatokat és károkat, amelyeket az említett eljárások a kiskorúak számára teremthetnek, összevetve a számukra ebből esetlegesen származó előnyökkel. Ebben az összefüggésben a rendeletben pontosítani kell (vagyis ismertetni kell a preambulumban), hogy mit jelent a kiskorúaktól gyermekbarát módon történő ujjlenyomatvétel.

74.

Az elméletileg öt év adatmegőrzési idő tekintetében az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy készüljön részletesebb ismertetés és indokolás arról, hogy a szóban forgó összefüggésben, az Eurodac adatbázis új célkitűzéseinek elérése érdekében miért és hogyan merült fel az öt év adatmegőrzési idő szükségessége. A fentieken túlmenően az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy az adatmegőrzési idő az adott konkrét személyre vonatkozó beutazási tilalom tényleges időtartamára rövidüljön. Végezetül, az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint a javaslatban elő kell írni, hogy az adatmegőrzési idő azon a napon kezdődik, amikor valamely tagállam végrehajtotta az első ujjlenyomatvételt.

75.

Végezetül, az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy három év elteltével, bűnüldözési célú felhasználás tekintetében zároljanak valamennyi adatot, és a továbbiakban e tekintetben ne legyen különbség a nem uniós állampolgárok különböző kategóriái között.

76.

A fent meghatározott lényegi hiányosságok mellett az európai adatvédelmi biztos e véleményében megfogalmazott javaslatai a következő szempontokra irányulnak: