EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.12.4.
COM(2017) 733 final
2017/0325(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről szóló 1388/2013/EU rendelet módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Autonóm vámkontingenseket egyes olyan termékek esetében szükséges alkalmazni, amelyekből az Európai Unióban nem állítanak elő akkora mennyiséget, amekkorára a szóban forgó terméket felhasználó uniós iparágnak szüksége lenne. Az uniós vámkontingenseket a megfelelő mennyiségek vonatkozásában nulla vagy csökkentett vámtétel meghatározása mellett kell megnyitni oly módon, hogy a szóban forgó termékek piacán ne keletkezzen zavar.
Az Európai Unió Tanácsa 2013. december 17-én elfogadta az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről szóló 1388/2013/EU rendeletet annak érdekében, hogy a szóban forgó termékek Unión belüli keresletét a lehető legkedvezőbb feltételekkel lehessen kielégíteni.
Az uniós ipar szükségleteihez való igazodás érdekében az említett rendelet félévente aktualizálásra kerül. A Bizottság a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport közreműködésével megvizsgálta a tagállamok által az autonóm vámkontingensekhez kapcsolódó vámokra vonatkozóan benyújtott valamennyi kérelmet.
E vizsgálat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egyes, az 1388/2013/EU tanácsi rendelet mellékletében jelenleg nem szereplő új termékek tekintetében indokolt autonóm vámkontingenst megnyitni. Néhány egyéb termék esetében záró időpontról kell rendelkezni, vagy ki kell igazítani az eredeti kontingensmennyiséget.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat nem érinti hátrányosan az EU-val kötött preferenciális kereskedelmi megállapodások előnyeit élvező országokat, valamint az ilyen megállapodások várományos vagy potenciálisan várományos országait (például az általános vámkedvezmény-rendszerbe bevont országokat, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokat, illetve azon országokat, amelyek szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek az EU-val).
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat összhangban van az uniós mezőgazdasági, kereskedelmi, vállalkozás- és fejlesztéspolitikával, valamint a külkapcsolatokra vonatkozó politikával.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 31. cikke.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.
•Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének. A tervezett intézkedések összhangban vannak a külkereskedelemben részt vevő gazdasági szereplőkre vonatkozó eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos, az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló bizottsági közleményben meghatározott alapelvekkel. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az EUMSZ 31. cikke értelmében „a közös vámtarifa vámtételeit a Tanács a Bizottság javaslata alapján állapítja meg”. Ezért a rendelet a megfelelő eszköz.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Az autonóm vámtételek felfüggesztésére vonatkozóan 2013-ban elkészített értékelő tanulmány az autonóm vámkontingensek rendszerére is kiterjedt. Ennek az az oka, hogy a szóban forgó két intézkedéstípus hasonlít egymáshoz, eltekintve attól, hogy a kontingensek korlátozzák a behozatal volumenét. Az értékelésből az derült ki, hogy a rendszer létjogosultságát megalapozó tényezők továbbra is fennállnak. A rendszer keretében különféle árukat importáló uniós vállalkozások jelentős mértékű költségmegtakarításokat érhetnek el. E megtakarítások pedig – az érintett terméktől, vállalattól és ágazattól függően – további előnyök széles körét vonhatják maguk után (például a versenyképesség javulását, a termelési módszerek hatékonyabbá válását, új uniós munkahelyek teremtését vagy a meglévők fenntartását stb.). A rendeletnek köszönhetően elérhető megtakarításokat a csatolt pénzügyi kimutatás ismerteti részletesen.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
E javaslat értékelésére a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó, a tagállamok és Törökország küldöttségeiből álló csoport közreműködésével került sor. Az e javaslatban meghatározott módosításokról a csoport három ülést követően jutott megegyezésre.
A csoport valamennyi (új vagy módosításra irányuló) kérelmet alaposan megvizsgálta. Minden egyes eset vizsgálata közben különös figyelmet fordított arra, hogy az uniós termelőket ne érje kár, valamint hogy biztosítva legyen az uniós termelés versenyképességének megerősítése és megszilárdítása. Az értékelésre a csoporton belül folytatott megbeszélések keretében került sor, a tagállamok pedig konzultációt folytattak az érintett ágazatokkal, szövetségekkel, kereskedelmi kamarákkal és egyéb bevont érdekelt felekkel.
Az összes felsorolt vámkontingens a csoport keretében folytatott megbeszélés során létrejött megállapodások, illetőleg kompromisszumok eredménye. Nem merült fel, hogy a javaslat visszafordíthatatlan káros következményekkel járhat.
•Hatásvizsgálat
A javasolt módosítás technikai jellegű, és csupán a mellékletben felsorolt kontingensek alkalmazási körét érinti. A rendelet minden egyéb tekintetben azonos marad a meglévő tanácsi rendelettel. A javaslathoz ezért nem készült hatásvizsgálat.
•Alapjogok
A javaslat nem jár következményekkel az alapvető jogokra nézve.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
E javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, van azonban pénzügyi hatása a bevételekre: a vámbevétel-kiesés teljes összege megközelítőleg 0,2 millió EUR évente. A költségvetés tradicionális saját forrásaira gyakorolt negatív hatás éves szinten 0,16 millió EUR (az évi 0,2 millió EUR 80 %-a).
A tradicionális saját forrásokban mutatkozó bevételkiesést a GNI-alapú tagállami sajátforrás-hozzájárulásokból kell kiegyenlíteni.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A javasolt intézkedéseket – amelyek kezelése a TARIC (Tarif intégré de l’Union européenne / az Európai Unió integrált vámtarifája) keretében történik – a tagállamok vámigazgatási szervei alkalmazzák.
Emellett az autonóm vámtételek felfüggesztésére és az autonóm vámkontingensek teljes rendszerére vonatkozóan 2013. december elején értékelő tanulmány is készült (
http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/publications/studies/index_en.htm
). Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a rendszer létjogosultságát megalapozó tényezők továbbra is fennállnak, és a rendszert fenn kell tartani.
2017/0325 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről szóló 1388/2013/EU rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Annak érdekében, hogy egyes, az Unióban elégtelen mennyiségben előállított áruk tekintetében kielégítő és folyamatos ellátást lehessen biztosítani, és egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében elkerülhetőek legyenek a piaci zavarok, az 1388/2013/EU tanácsi rendelet autonóm vámkontingenseket nyitott meg. Ezeken a vámkontingenseken belül a termékek csökkentett vagy nulla vámtétellel importálhatók az Unióba.
(2)Az ismertetett okok miatt 2018. január 1-jétől kezdődő hatállyal tizenkettő új termék esetében megfelelő mennyiségre vonatkozóan nulla vámtételű vámkontingenst célszerű megnyitni. Öt további termék esetében az uniós gazdasági szereplők érdekeiből kifolyólag emelni kell a kontingensmennyiséget.
(3)Egy további termék esetében csökkenteni kell a kontingensmennyiséget, mivel időközben nőtt az uniós termelők termelési kapacitása.
(4)Öt termék esetében a kontingensidőszakot és a kontingensmennyiséget ki kell igazítani, mivel azok csak egy hat hónapos időszakra kerültek megnyitásra.
(5)Egy másik termék esetében az árumegnevezést módosítani kell.
(6)Tizenkettő másik termék esetében az autonóm uniós vámkontingenst 2018. január 1-jei hatállyal meg kell szüntetni, mivel nem áll az Unió érdekében, hogy ezen az időponton túl biztosítsa a szóban forgó vámkontingenseket.
(7)Az 1388/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(8)A kontingensrendszer fennakadások nélküli alkalmazása és az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló bizottsági közleményben (2011/C 363/2011) foglalt iránymutatások betartása érdekében az érintett termékekhez kapcsolódó kontingensek e rendeletben előírt változtatásait sürgős jelleggel 2018. január 1-jétől kell alkalmazni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1388/2013/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:
1.az 1388/2013/EU rendelet mellékletében szereplő táblázat az annak második oszlopában feltüntetett, Kombinált Nómenklatúra szerinti kódok (KN-kódok) sorrendjét követve kiegészül az e rendelet I. mellékletében foglalt, 09.2872, 09.2874, 09.2878, 09.2880, 09.2886, 09.2876, 09.2888, 09.2866, 09.2906, 09.2909, 09.2910 és 09.2932 rendelésszámú vámkontingensekre vonatkozó sorokkal;
2.
a 09.2929, 09.2704, 09.2842, 09.2844, 09.2671, 09.2846, 09.2723, 09.2848, 09.2870, 09.2662, 09.2850 és 09.2868 rendelésszámú vámkontingensekre vonatkozó sorok helyébe az e rendelet II. mellékletében szereplő sorok lépnek;
3.
a 09.2703, 09.2691, 09.2692, 09.2680, 09.2977, 09.2693, 09.2712, 09.2714, 09.2666, 09.2687, 09.2689 és 09.2669 rendelésszámú vámkontingensekre vonatkozó sorokat el kell hagyni;
4.
a lábjegyzetekben az „* Újonnan bevezetett intézkedés vagy olyan intézkedés, amelynek módosultak a feltételei” sort el kell hagyni.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.
A JAVASLAT CÍME
A Tanács rendelete az Uniónak az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó autonóm vámkontingensei megnyitásáról és kezeléséről szóló 1388/2013/EU rendelet módosításáról
2.
KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK
Alcím és jogcímcsoport: 12. alcím és 120. jogcímcsoport – A 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett vámok és egyéb vámok.
A 2018. évre a költségvetésben szereplő összeg: 22 844 000 000 EUR (B 2018)
3.
PÉNZÜGYI HATÁS
◻
A javaslatnak nincs pénzügyi hatása
X
A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, viszont van pénzügyi hatása a bevételre. A hatás a következő:
(millió EUR egy tizedesjegyig)
Költségvetési tétel
|
Bevétel
|
éééé/hh/nn-án/-én kezdődő 6 hónapos időszak
|
[év: 2017 második fele]
|
120. jogcímcsoport
|
Saját forrásokra gyakorolt hatás
|
2018.01.01.
|
–0,2
|
Az I. melléklet 12 új terméket tartalmaz. Az e kontingenseknek megfelelő, be nem szedett vámok összege a kérelmező tagállamok előrejelzései alapján számítva a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozóan évi 7,9 millió EUR-t tesz ki.
A vámok visszaállítása következtében tizenkettő termék törlésre került e rendelet mellékletéből. Ez a vámok beszedése tekintetében évi 7,7 millió EUR növekedést jelent.
A fentiek alapján az e rendelet által az uniós költségvetése bevételkiesésére gyakorolt hatás becsült összege 7,9 – 7,7 = 0,2 millió EUR (bruttó összeg, amely tartalmazza a beszedési költségeket) x 0,8 = évi 0,16 millió EUR (nettó összeg).
4.
CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK
Az e tanácsi rendeletben szereplő bizonyos termékek esetében az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 254. cikkének megfelelően ellenőrzésre kerül a meghatározott célra történő felhasználás.