EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.31.

COM(2017) 280 final

2017/0128(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2017) 190 final}
{SWD(2017) 191 final}
{SWD(2017) 192 final}
{SWD(2017) 193 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Elektronikus útdíjszedési rendszert húsz tagállam épített ki nemzeti, regionális vagy helyi szinten, és a rendszerek száma folyamatosan növekszik. Túlnyomó többségük az úthasználók által a járműbe épített speciális berendezésekkel (ún. fedélzeti egységekkel) működik. Néhány ilyen rendszer határokon átnyúló viszonylatban is kölcsönös átjárhatóságot biztosít, de ez inkább kivétel, mint szabály. Ez költségeket és terheket ró a felhasználókra, akik kénytelenek járműveiket több fedélzeti egységgel is felszerelni ahhoz, hogy a különböző országokban akadálytalanul haladhassanak. A költségek a becslések szerint évi 334 millió EUR-t tesznek ki, és 2025-re várhatóan épphogy évi 300 millió EUR alá esnek (amennyiben nem kerül sor új uniós szintű intézkedések elfogadására).

Az, hogy a különböző tagállamokban használt rendszerek nem átjárhatók, a hatóságok számára is költséges, hiszen felesleges fedélzeti egységeket kell beszerezniük és szervizelniük, amelyek csak nemzeti szinten működnek, de külföldön már nem használhatók. A fedélzeti egységek egyszeri beszerzési költsége egyetlen olyan tagállami rendszerre kiszámítva, amelyben a járművek helyének megállapítására műholdas helymeghatározást 1 használnak, évi 120 millió EUR-ra, a szervizelés pedig évi 14,5 millió EUR-ra rúg.

E kérdések megoldása érdekében 2004-ben irányelvet fogadtak el az elektronikus útdíjszedési rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 2 . Az átjárhatóság gyakorlati megvalósításáról szóló, 2009-es bizottsági határozat 3 úgy rendelkezett, hogy az erre szakosodott, ún. EETS-szolgáltatóknak (európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás) olyan fedélzeti egységeket kell az úthasználók rendelkezésére bocsátaniuk, amelyek az EU valamennyi elektronikus útdíjszedési rendszerével kompatibilisek.

A jogszabály célkitűzései nagyrészt még mindig csak célok. Bizonyos fokú átjárhatóságot sikerült elérni országok közötti viszonylatban, de Horvátországban, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Görögországban, Magyarországon 4 , Írországban 5 , Olaszországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban még mindig csak a nemzeti fedélzeti egységek használhatók díjfizetésre.

Ennek két fő oka van:

–Az EETS-szolgáltatók jelentős piacrajutási korlátokkal szembesülnek, mint például:

·a hatóságok hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak (a hagyományos piaci szereplők védelemét is ideértve);

·a jóváhagyási eljárások hosszadalmasak és folyton változnak; továbbá

·a helyi rendszerek az érvényes szabványoknak nem megfelelő műszaki sajátosságokkal rendelkeznek.

Amiatt, hogy a jelenlegi szabályozás nem határozza meg elég világosan az (útdíjszedési rendszerek kezelésével foglalkozó) útdíjszedőknek és a tagállamoknak az EETS-szolgáltatókkal szemben fennálló kötelezettségeit, az említett piacrajutási akadályok úgy tudnak ma is fennállni, hogy közben az uniós jog sem sérül. Ezért e kötelezettségeket részletekbe menően meg kell határozni annak érdekében, hogy a nemzeti rendszerekkel párhuzamosan létre tudjanak jönni az EETS-szolgáltatások.

–Az EETS-jogszabályok túlzott követelményeket írnak elő az EETS-szolgáltatók számára, akik például:

·a hivatalos nyilvántartásba vételüket követő 24 hónapon belül kötelesek minden tagállamban szolgáltatást nyújtani. Állítólag ez sokáig visszatartotta a potenciális szolgáltatókat a nyilvántartásba vételtől, mivel attól tartottak, hogy a székhelyük szerinti tagállamban törlik őket a nyilvántartásból, ha nem sikerül időben az összes útdíjköteles EETS-hálózatot lefedniük; valamint

·kötelesek a könnyűgépjárművek piacát költséges műholdalapú fedélzeti egységekkel ellátni (bár a könnyűgépjárművek elektronikus útdíjszedési rendszerei jelenleg nem alkalmaznak műholdas helymeghatározást). Emiatt az EETS-szolgáltatók képtelenek versenyképes szolgáltatást kínálni a könnyű haszongépjárművek tulajdonosai számára. A műholdalapú fedélzeti egységek még mindig drágábbak, mint a nemzeti útdíjszedési szolgáltatók által használt egyszerű mikrohullámú technológián alapuló fedélzeti egységek, ugyanakkor kiegészítő funkcióik és számítási teljesítményük a könnyűgépjárművek esetében feleslegesek. Mindaddig, amíg a műholdalapú fedélzeti egységek ilyen drágák, fontos átmeneti időszakról rendelkezni annak érdekében, hogy a könnyűgépjárművek EETS-piaca erőre tudjon kapni, és ez idő alatt engedélyezni kell az EETS-szolgáltatók számára, hogy egyszerű és a meglévő útdíjszedési rendszerekkel kompatibilis fedélzeti egységeket bocsássanak ügyfeleik rendelkezésére.

Problémát jelent az is, hogy nehéz beszedni a valamely másik tagállamban nyilvántartásba vett járművek tulajdonosai által fizetendő úthasználati díjakat. A jogosulatlan úthasználatot automatikus ellenőrző készülékekkel észlelő tagállamok nem tudják azonosítani a jogsértőt a rendszám alapján, amennyiben a járművet külföldön vették nyilvántartásba. Uniós szinten hiányzik a jogalap ahhoz, hogy az úthasználati díjak beszedése céljából a tagállamok megosszák egymás között a gépjármű-nyilvántartási adatokat. A nemzeti, regionális és helyi útdíjszedési rendszerek emiatt évente mintegy 300 millió EUR bevételtől esnek el.

Ezért fontos figyelemmel kísérni az új szolgáltatások és alkalmazások, különösen a kooperatív intelligens közlekedési szolgáltatások (ITS) fejlődését, hogy a lehető leghamarabb szinergiákat lehessen teremteni az elektronikus útdíjszedéssel. Sarkalatos pont az is, hogy ugyanazon technológiai platform (fedélzeti berendezés) használatával, mint amelyeket az elektronikus útdíjszedési rendszerek esetében használnak, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat lehessen biztosítani.

Ez a javaslat a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) részét képezi, amely a vállalkozások szabályozásból eredő terheinek csökkentésére összpontosít.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a kezdeményezés egy hatályos jogi aktus (a 2004/52/EK irányelv) átdolgozása. Célja, hogy a meglévő jogszabályt – annak hiányosságait orvosolva – hatékonyabbá tegye a célkitűzések elérése tekintetében. Javasolja továbbá, hogy az irányelv pontosabban tükrözze az EETS-piacon tevékenykedő, jelenleg csak a 2009/750/EK határozatban megállapított különféle szereplők feladatkörét.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az elektronikus útdíjszedési piac keretfeltételeinek javításával a kezdeményezés elősegíti a belső piac és az egységes digitális piac kiteljesítését. Ezenkívül az elektronikus úthasználati díjak elterjesztésének és alkalmazásának megkönnyítése révén előmozdítja a „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elv szélesebb körű alkalmazását, hozzájárulva az energiaunió céljainak eléréséhez. Különösen az ezzel a kezdeményezéssel párhuzamosan előterjesztett, a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot 6 hivatott hatékonyabbá és eredményesebbé tenni.

A kezdeményezés javaslatot tesz a gépjármű-nyilvántartási adatok útdíjbeszedés céljából történő cseréjét lehetővé tévő jogi keretre, ami hozzájárulás a jogérvényesülés és az alapvető jogok területén kitűzött célok eléréséhez is. Ami a gyakorlati megvalósítást illeti, a vonatkozó rendelkezések összhangban vannak a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének megkönnyítéséről szóló (EU) 2015/413 irányelvvel 7 . A vonatkozó rendelkezések a személyes adatok védelemében elfogadott jogszabályokat is tiszteletben tartják.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja, akárcsak a jelenleg hatályos (2004/52/EK) irányelv esetében, a Szerződés 91. cikke.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Ha „A” tagállamban nem megfelelő az elektronikus útdíjszedési piac kialakítása, az a „B” tagállamban nyilvántartásba vett úthasználókat is hátrányosan érinti, és fordítva. A tagállamok külön-külön nem érdekeltek abban, hogy változtassanak a rendszeren – kivéve, ha arról van szó, hogy a polgárok és vállalkozások érdekeit uniós szinten veszik figyelembe. Ezt csak uniós szintű fellépéssel lehet elérni.

Ami az úthasználati díjak határokon átnyúló beszedését illeti, a tisztán kormányközi együttműködés korlátai nyilvánvalóak: a tagállamok csak néhány kétoldalú megállapodást írtak alá. A jogosulatlan úthasználókkal kapcsolatos információk tagállamok közötti hatékony cseréjét lehetővé tévő rendszer létrehozására csak az EU képes.

•Arányosság

A 2004/52/EK irányelvhez képest újdonságot jelentő elemek kidolgozására az érdekelt felek által a nyilvános konzultáció során javasolt politikai intézkedések teljes listájának alapos előzetes vizsgálatát követően került sor. Ennek során az egyik fő értékelési kritérium az arányosság volt. A hatásvizsgálat keretében olyan intézkedések is az elemezés tárgyát képezték, amelyek kevésbé álltak arányban a kitűzött célokkal – ilyen volt például az elektronikus útdíjszedési rendszerek szigorú harmonizációja az EU-n belül –, de ezeket végül elvetették.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A kezdeményezés a 2004/52/EK irányelv rendelkezéseinek lényeges módosításában áll, amelyet egyben számos új rendelkezéssel is kiegészít. Az egyértelműség érdekében a javaslat új (átdolgozott) európai parlamenti és tanácsi irányelv formáját ölti.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A 2004/52/EK irányelv és a 2009/750/EK határozat egyetlen bizottsági szolgálati munkadokumentumban kiadott utólagos értékelése 8 az alábbi következtetésekre jutott:

–A jogszabállyal a legtöbb kitűzött célt nem sikerült elérni: az útdíjszedők elektronikus útdíjszedéssel kapcsolatos költségei alig csökkentek, és az úthasználók számára még mindig nem valósult meg az EETS.

–Az elektronikus útdíjszedési rendszerek kölcsönös átjárhatósága terén is csak kevés előrelépés történt, és néhány kivételtől eltekintve a fedélzeti egységeket nem integrálták más eszközökbe. Abban a kevés esetben, amikor kölcsönös átjárhatóságról beszélhetünk, az elsősorban nemzeti szinten valósult meg, határokon átnyúló megállapodás megkötésére csak néhány esetben, korlátozott mértékben került sor. Az átjárhatóság országok közötti viszonylatban tapasztalható viszonylagos hiánya annak tulajdonítható, hogy számos nemzeti piac szerkezetileg nem versenyképes, és a hatóságok egyetlen útdíjrendszer-üzemeltető számára biztosítanak kiemelt piaci helyzetet, és maga az EETS jogi szabályozása is akadályokat támaszt (lásd például az EETS-szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy 24 hónapon belül az egész EU-ban szolgáltatást kell nyújtaniuk). Az átjárhatóság költséges és nehezen valósítható meg, mivel az EETS-jogszabályok által megengedett három technológia alkalmazásában jelentős különbségek mutatkoznak az egyes nemzeti útdíjszedési rendszerekben. Akadályt jelent az is, hogy nincsenek hatékony rendelkezések a valamely másik tagállamban nyilvántartásba vett járművek után esedékes úthasználati díjak beszedésére.

–Alkalmazási körét tekintve a jogszabály csak részben releváns, mivel túlzás volna az összes EETS-szolgáltató számára előírni minden járműtípus és minden európai útdíjköteles úthálózat lefedését. Hatékonyabb lenne, ha a szolgáltatók szabadon reagálhatnának ügyfeleik szükségleteire, ahelyett, hogy mindenre kiterjedő, de költséges és szükségtelen szolgáltatást lennének kénytelenek rájuk erőltetni.

–A jogszabály jelentős uniós hozzáadott értéket jelentene, mivel a tagállamok közötti önkéntes együttműködési megállapodások nyomán a belső piac EETS-lefedettsége nem javult számottevő mértékben. Mindenesetre, mivel csak néhány önkéntes együttműködési megállapodás született, a bennük rejlő lehetőségeket is csak nagyon kis mértékben sikerült kibontakoztatni; valamint

–az irányelv az EETS nyújtásáért felelős szervezetekként közelebbről nem meghatározott „üzemeltetőkre” hivatkozik, míg a határozat pontosan definiált „EETS-szolgáltatókat” említ. A két jogi aktus között tehát bizonyos fokú következetlenség áll fenn.

Az utólagos értékelés eredményeit egy az egyben figyelembe vették az e kezdeményezés révén megoldani szándékozott problémák feltárására irányuló munka során is

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az utólagos értékelés és a hatásvizsgálat során a Bizottság öt fő konzultációs tevékenységet végzett:

1.    Nyilvános konzultáció online kérdőív alapján

A konzultáción 2016. július 8. és október 2. között (12 héten keresztül) lehetett részt venni. A kérdőív elsősorban olyan kérdéseket tartalmazott, amelyek a nagyközönség számára bírtak jelentőséggel, és lehetőséget biztosított számukra, hogy kifejthessék álláspontjukat az elektronikus útdíjszedésről anélkül, hogy technikai részletekbe kellene menniük. A válaszadók több nyitott kérdést megválaszolva, valamint állásfoglalásaik és egyéb dokumentumok feltöltése révén fejezhették ki véleményüket.

A Bizottság célja az volt ezzel a konzultációval, hogy kikérje az emberek véleményét a szakpolitikai irányvonalakkal kapcsolatban (mind a már hatályos jogszabályokat, mind pedig a jogalkotási felülvizsgálat keretében megfontolás tárgyát képező politikai döntéseket illetően). A válaszok viszonylag alacsony száma megkérdőjelezi ugyan reprezentativitásukat, mindenesetre a jelenlegi javaslat tárgyát képező összes szakpolitikai döntés fő irányvonalait határozott támogatás övezi.

2.    Az összes érdekelt félhez címzett, írásbeli észrevételek megtételére irányuló nyílt felhívás

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az utólagos értékelés és a hatásvizsgálat során kifejtsék véleményüket. Összesen 22 témába vágó észrevétel érkezett: kilenc útdíjszedési rendszerek üzemeltetőitől és autópálya-kezelőktől, kilenc fuvarozási cégektől, valamint négy közigazgatási szervektől.

3.    Zárt körű konzultáció a szakmai szereplőkkel az utólagos értékeléshez fűződő kérdésekkel kapcsolatban

Az érdekelt felekkel folytatott célirányos konzultáció 2015. június 26-án indult, és 2015. szeptember 1-jéig (10 héten keresztül) lehetett válaszolni rá. Főként azon információk és adatok összegyűjtésére irányult, amelyekre a Bizottságnak az utólagos értékelés előkészítéséhez szüksége volt.

Az EETS területén érdekeltséggel bíró felek különböző csoportjai külön-külön (összesen négy) kérdőívet kaptak, amelyekre együttesen 22 válasz érkezett. Mivel kevés nagy méretű érdekelt fél van az egyébként jól szervezett ágazatban, indokolt feltételezni, hogy a válaszok megfelelően tükrözik a véleményeket.

A válaszok minősége vegyes volt, de nagyjából felük tényszerű adatokat és bőséges információt szolgáltatott, amelyeket a Bizottság fel tudott használni bizottsági szolgálati munkadokumentumában. Az észrevételek másik fele pedig elsősorban véleményeket és álláspontokat tartalmazott, de ezek is segítettek a Bizottságnak abban, hogy megértse az érdekelt feleknek a jelenlegi szabályozás hatékonyságával és eredményességével kapcsolatos nézőpontját.

4.    Zárt körű konzultáció a szakmai szereplőkkel az EETS jogi keretének felülvizsgálatáról szóló készülőfélben lévő javaslattal kapcsolatos kérdésekről

Az EETS jogi keretének felülvizsgálatáról szóló hatásvizsgálattal kapcsolatban az érdekelt felekkel folytatott célirányos konzultáció 2016. október 5-én indult, és 2016. november 13-án (hat hét múlva) zárult le.

A konzultáció főként azon információk és adatok összegyűjtésére irányult, amelyekre a Bizottságnak a hatásvizsgálat „problémameghatározás” részének kidolgozásához szüksége volt, ugyanakkor az is cél volt, hogy kikérjék az érdekelt felek véleményét azokról a szakpolitikai lehetőségekről és lehetséges intézkedésekről, amelyeket a Bizottság adott esetben előterjeszthet.

A kérdőívre összesen 35 válasz érkezett, ami sokkal több, mint az utólagos értékeléshez kapcsolódó hasonló konzultáció során kapott válaszok száma. Számos kiváló észrevétel érkezett, amelyek szerzői mélyrehatóan, statisztikai és egyéb adatokkal alátámasztva elemezték a problémát, és konkrét szakpolitikai megoldásokra vonatkozó ajánlásokat is tettek. A válaszok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a hatásvizsgálat tényeken alapuljon, és a lehetséges szakpolitikai intézkedések kidolgozását is elősegítették.

5.    Az értékelési ütemtervre és a bevezető hatásvizsgálatra kapott reakciók

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy reagáljanak a közzétett értékelési ütemtervre és a bevezető hatásvizsgálatra, ezt azonban egyikük sem tette meg.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A hatásvizsgálati jelentés elkészítésében külön erre a célra felkért külső szakértők segítettek a Bizottságnak. A Ricardo kísérő tanulmányt készített 9 . A hatásvizsgálat két korábbi tanulmány eredményeit is felhasználta, amelyek az utólagos értékelés keretében készültek a Bizottság számára: „State of the art of electronic tolling” (Az elektronikus útdíjszedéssel kapcsolatos technológia jelenlegi állása) 10 , valamint „Expert review of the EETS legislative acts” (Az EETS rendszerrel kapcsolatos jogszabályok szakértői felülvizsgálata) 11 .

•Hatásvizsgálat

A kezdeményezést alátámasztó hatásvizsgálat először kedvezőtlen véleményt kapott a Szabályozói Ellenőrzési Testülettől. A testület szerint a jelentés nem tűzte ki egyértelműen azt a célt, hogy az EU-ban az elektronikus útdíjszedési rendszerek teljes mértékben átjárhatók legyenek, és nem fejtette ki, hogy a különféle szakpolitikai megoldások miként járulnak hozzá az átjárhatósághoz. Az egyes szakpolitikai lehetőségekkel kapcsolatban pedig nem volt megfelelő az arról adott magyarázat, hogy a döntéshozók milyen kompromisszumokat és lehetőségeket mérlegeltek, mint ahogyan a dokumentum az érdekeltek, elsősorban a tagállamok nézeteit sem tükrözte megfelelően.

A testület ajánlásainak figyelembevétele érdekében a jelentés módosításra került, mégpedig a következő vonatkozásokban:

– Átdolgozták az általános célkitűzést, hogy egyértelmű legyen, hogy minden úthasználó számára a szükségleteinek és igényeinek megfelelő mértékben átjárható útdíjszedési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani, amibe a teljes átjárhatóság is beleértendő; emellett a szöveg kiegészült az első konkrét célkitűzéssel, amelyet arra vonatkozó magyarázat kísér, hogy a célkitűzés nem csak a háromféle (műszaki, eljárási és szerződéskötési) átjárhatóság megteremtésére irányuló célkitűzéssel egyeztethető össze, hanem az EETS-piac szerkezetének versenyképessé tétele is idetartozik.

– Két új fejezet, az 5.1. és az 5.2. pedig azt taglalja, hogy milyen eredményekkel zárult az érdekelt felekkel a nyilvános konzultáció során megvitatott politikai intézkedések teljes listájának előzetes vizsgálata; emellett az egyik szakpolitikai alternatíva módosult: már nem tisztán harmonizációs megközelítést jelent, hanem piaci intézkedéseket is tartalmaz.

– Az érdekelt felek álláspontját, különösen ami a tagállamokat illeti, az 5.1. és az 5.2. szakasz részletesen bemutatja.

A hatásvizsgálatról készült jelentés felülvizsgált változatáról a testület másodszorra is véleményt formált, ez már kedvező vélemény volt, amely azonban fenntartásokat is tartalmazott. A testület fenntartásai három fő szempontot érintettek:

– A testület véleménye szerint a hatásvizsgálati jelentés nem jelölte meg azokat az alapvető intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenek a tervezett eredmények eléréséhez, és nem mérte fel, hogy ezek miként függenek egymástól.

– A testület azt is jelezte, hogy a jelentés még mindig nem fogalmazott világosan azzal kapcsolatban, hogy a javasolt intézkedéscsomag hogyan járulna hozzá az átjárhatóság tervezett szintjének eléréséhez az EU-ban, és milyen kockázatai vannak az előnyben részesített lehetőségnek.

Végül a testület rámutatott arra, hogy a jelentés nem fejtette ki, hogy a leghatékonyabb és a leginkább költséghatékony megoldások közötti köztes megoldásokat miért nem mérlegeltek.

A fent megfogalmazott fenntartásokra válaszul az alábbi kiegészítésekre került sor:

–a 9. táblázat részletes magyarázatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mely intézkedések elengedhetetlenek és melyek nem, valamint az intézkedések hogyan függenek egymástól;

–egy új táblázat (a 19.) arról szól, hogy mennyire tekinthető eredményesnek a második lehetőség az általános célkitűzés elérése szempontjából, és milyen kockázatokkal jár, ha nem sikerül ezt a célt elérni; valamint

–az 5.1.4 és 5.4 szakasz új szövegrészekkel egészült ki, amelyekben utána lehet olvasni, hogy miért nem mérlegeltek a leghatékonyabb és a leginkább költséghatékony megoldások közötti köztes megoldásokat.

Nagy vonalakban három megoldási lehetőség képezte a hatásvizsgálat tárgyát:

1.egyes problémák önszabályozás, más problémák jogszabályok révén történő kezelése;

2.az összes probléma megoldása jogszabályok révén, a 2009/750/EK határozatban alkalmazott „piaci alapú” megközelítés megtartása mellett; valamint

3.egyes problémák oly módon történő kezelése, hogy az elektronikus útdíjszedési rendszerek technikai és eljárási harmonizációja teljes mértékben megvalósul az EU-ban, más problémák pedig jogszabályok révén kerülnek kezelésre.

Az előnyben részesített lehetőség a 2. lehetőség: Azért esett erre a választás, mert a célkitűzések elérése szempontjából – összességében pozitív mellékhatásokkal – nagyon eredményesnek mutatkozik, és ez a lehetőség ígérkezik a leghatékonyabbnak (költség-haszon arány).

A várt előnyök a következők:

·az úthasználók 2025-ig összesen mintegy 370 millió EUR -t takaríthatnak meg (nettó jelenérték). Ebből leginkább a közúti fuvarozók, vagyis javarészt kkv-k fognak profitálni;

·az úthálózat-fenntartók számára pedig az fog megtakarításokat eredményezni, hogy nem kell felesleges fedélzeti egységeket beszerezniük – 2025-ig 48 millió EUR (nettó jelenérték) –, és az úthasználati díjak országok közötti behajtására vonatkozó jogszabályok javításának köszönhetően pluszbevételekre tehetnek szert (150 millió EUR évente); valamint

·az EETS-szolgáltatóknak pedig csökkennek az újabb nemzeti piacokra való belépéshez kapcsolódó adminisztratív terheik (2025-ig 10 millió EUR nettó jelenérték, várhatóan 12 EETS-szolgáltatóval számolva), és évente 700 millió EUR többletbevételre számíthatnak.

A várt költségek a következők 12 :

·az úthálózat-fenntartók szintjén abból adódnak költségek, hogy útdíjszedési rendszerekeit hozzá kell igazítaniuk az új követelményekhez (2025-ig összesen 174 millió EUR, nettó jelenérték), és hogy az EETS-szolgáltatók részére évi további 700 millió EUR-t kell fizetniük (kumulált érték minden úthálózat-fenntartó és minden EETS-szolgáltató figyelembevételével). Ez azonban költségvetési szempontból semleges hatást jelent, mivel azon tevékenységek kiszervezésének felel meg, amelyeket a jelenlegi gyakorlat szerint maguk az úthálózat-fenntartók vagy alvállalkozóik végeznek.

Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség nettó kumulatív haszna (vagyis ha a haszonból kivonjuk a költségeket) 2025-ig összesen 254 millió EUR (nettó jelenérték).

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A kezdeményezés 2025-ig várhatóan 254 millió EUR-val csökkenti a vállalatok adminisztratív terheit a következők révén:

–az úthasználók a szabályozásból eredő terhek csökkenésének köszönhetően 2025-ig összesen 370 millió EUR-t takaríthatnak meg. Ez leginkább a közúti árufuvarozók javát szolgálja, melyek többsége kisvállalkozás (többnyire mikrovállalkozások);

–az útdíjszedők (azaz az úthálózat-fenntartók), akik közül egyik sem kkv, adminisztratív terhei összesen 126 millió EUR-val nőnek; valamint

–az EETS-szolgáltatók (elsősorban nagy vagy nagyon nagy vállalatok leányvállalatai) szabályozásból eredő terhei összesen 10 millió EUR-val csökkennek.

Mivel az érdekelt felek leginkább érintett és legnagyobb csoportjában (azaz a közúti árufuvarozóknál) a kkv-k és a mikrovállalkozások vannak túlsúlyban, a rájuk gyakorolt hatások pedig pozitívak, mentességekre és külön rájuk vonatkozó szabályokra nincs szükség.

A kezdeményezés valószínűleg elő fogja mozdítani a versenyt, és lehetővé fogja tenni, hogy új szereplők is be tudjanak lépni a korábban monopolisztikus nemzeti elektronikus útdíjszedési piacokra. Csökkenteni fogja a közúti árufuvarozási ágazatra nehezedő szabályozási terheket, növelve ezzel az ágazati versenyképességet. Emellett az elektronikus útdíjszedési módszerek nagyobb fokú harmonizációja az európai berendezésgyártóknak is előnyére válik, akik a szigorú és hatékony uniós szabványoknak köszönhetően már most is globális vezető szerepet töltenek be.

A javaslat hozzájárul az egységes digitális piac célkitűzéseinek megvalósításához 13 .

•Alapjogok

A működő EETS megvalósítása terén elért haladás a határokon átnyúló közlekedést is elősegíti, és ily módon az áruk és a személyek szabad mozgását is támogatja. A jogosulatlan úthasználók azonosítására szolgáló információcsere eredményeként javul az útdíjbeszedési arány, ami biztosítja egyben azt is, hogy az úthasználók egyenlő bánásmódban részesüljenek, függetlenül attól, hogy járművüket melyik tagállamban vették nyilvántartásba. A javaslat olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek célja, hogy az EETS-szolgáltatók a hagyományos piaci szereplőkkel azonos bánásmódban részesüljenek.

A személyes adatok védeleméhez és a magánélethez való joggal kapcsolatban a legjelentősebb hatás abból ered, hogy kötelező mechanizmust hoznak létre azon gépjármű-tulajdonosok személyazonosságával kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére, akikről bebizonyosodott, hogy kijátszották az úthasználati díjrendszert, vagy ilyen jogsértéssel gyanúsítják őket. A mechanizmus nagyrészt az (EU) 2015/413 irányelvnek a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető jogsértések határokon átnyúló szankcionálására vonatkozó rendelkezésein alapul. Ezért megfelelő biztosítékok garantálják, hogy a javaslat teljes mértékben tiszteletben tartsa az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkét, valamint a személyes adatok védelmének jogi keretét. Az ezen irányelv alapján összegyűjtött adatok nem használhatók fel az irányelv céljaitól eltérő célokra. A tagállamoknak eleget kell tenniük az adatok felhasználásának és ideiglenes tárolásának feltételeire vonatkozó kötelezettségeknek, valamint a személyes adatok felhasználása tekintetében a szükségesség és az arányosság általános elvének.

A javaslattal kapcsolatban két alkalommal is konzultáltak az európai adatvédelmi biztossal: először az információcserét szolgáló tervezett rendszer elveiről, másodszor pedig a jogszabály konkrét szövegéről kérték ki a véleményét. Az európai adatvédelmi biztos nem tett további észrevételeket.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A hatásvizsgálat részletes nyomonkövetési tervet határoz meg, amely 11 olyan mutatón alapul, amelyekkel nyomon követik, majd a jogszabály hatálybalépése után öt évvel értékelik a jogalkotás hatásait. Külön jelentéstételi záradék került a javaslatba azzal a céllal, hogy értékelni lehessen az új rendelkezéseknek az úthasználati díjak behajtása érdekében végzett, határokon átnyúló információcserére gyakorolt hatásait.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

Tekintettel a javaslat hatályára, valamint arra, hogy egy hatályos irányelv (a 2004/52/EK irányelv) átdolgozására irányul, amelyet már minden tagállam teljes mértékben átültetett, magyarázó dokumentumok előírása nem tűnik sem indokoltnak, sem arányosnak.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 2004/52/EK irányelv lényegi módosításai a következők:

1. cikk: Tárgy és alkalmazási kör

Az (1) bekezdés kiegészül egy második célkitűzéssel (az elektronikus útdíjszedő rendszerek átjárhatóságának biztosításán túl): az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával kapcsolatos információk Unión belüli, határokon átnyúló cseréjének elősegítésével.

A (2) bekezdés b) albekezdését el kell hagyni, hogy a tagállamok azokban az esetekben is információkat cserélhessenek az úthasználatidíj-fizetést elmulasztó személyekkel kapcsolatban, amikor az útdíjszedő rendszerek nem írják elő fedélzeti berendezések beszerelését. Erre a módosításra azért van szükség, hogy határokon átnyúló viszonylatban is be lehessen szedni például a városi útdíjszedő rendszerek (köztük a forgalmi torlódások kezelésére szolgáló rendszerek), valamint egyéb, az elektronikus útdíjszedési műveletek céljára automatikus rendszámfelismerő technológiát használó rendszerek szerint esedékes díjakat.

A (3) bekezdés módosul, megerősítve, hogy az EETS-t nem az útdíjszedők, hanem az EETS-szolgáltatók biztosítják.

2. cikk: Fogalommeghatározások

Az irányelvben használt fogalmak tisztázása érdekében a szöveg fogalommeghatározásokkal egészül ki.

3. cikk: Műszaki megoldások

Az (1) bekezdés megállapítja, hogy rendelkezései csak a fedélzeti berendezés beépítését vagy használatát előíró útdíjszedő rendszerekre vonatkoznak. A „használat” szó annak megerősítése céljából került be a szövegbe, miszerint az irányelv alkalmazásában az elektronikus útdíjszedési műveletekhez használt hordozható eszközök is fedélzeti berendezésnek minősülnek. Az (1) bekezdés ismerteti az új és a már meglévő elektronikus útdíjszedési rendszerekre vonatkozó technológiai megoldásokat.

Szintén az (1) bekezdést érinti, hogy az elektronikus útdíjszedési műveletekhez felhasználható technológiák listája átkerül a IV. mellékletbe. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítsa ezt a listát, ha valamelyik technológia elavul, vagy ha a 2009/750/EK határozat 20. cikkével összhangban kísérleti tesztek keretében vizsgált új technológiával kell kiegészíteni a listát.

A régi (2) bekezdést el kell hagyni, mivel az irányelvben foglalt egyéb rendelkezéseket ismétli meg.

Az új (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a műholdas helymeghatározási technológiát alkalmazó fedélzeti berendezéseknek kompatibilisnek kell lenniük a Galileo és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) rendszer által biztosított helymeghatározási szolgáltatásokkal, de ezenkívül kompatibilisek lehetnek más műholdas navigációs rendszerekkel is.

A (3) bekezdés egyértelművé teszi, hogy az irányelv és különösen a IV. melléklet technológiai követelményeinek való megfelelés érdekében az EETS fedélzeti berendezése kapcsolódhat a járműbe beépített vagy jelen lévő egyéb berendezésekhez, például a műholdas navigációs rendszerekhez vagy okostelefonokhoz. Azt is megállapítja, hogy a fedélzeti berendezések és az egyéb eszközök közötti kommunikációhoz a IV. mellékletben nem felsorolt technológia (például Bluetooth) is használható.

A (3) bekezdésben az „és amelyek alkalmasak mindenféle járműben való használatra, a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott ütemtervnek megfelelően” szövegrészt a következő két okból el kell hagyni:

–az EETS-szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy az EETS-t valamennyi jármű esetében elérhetővé tegyék, hanem ehelyett lehetővé kell tenni számukra, hogy dönthessenek úgy: csak nehézgépjárművek vagy csak könnyűgépjárművek esetében nyújtják e szolgáltatást; továbbá

–amint a (4) bekezdés kifejti, megengedett, hogy a könnyűgépjárművek fedélzeti berendezései csak az 5,8 GHz-es mikrohullámú technológiával való használatra legyenek alkalmasak, tehát ne működjenek bizonyos olyan, a nehézgépjárművekre vonatkozó útdíjszedési rendszerekben, amelyek mindhárom engedélyezett technológiával való használatra alkalmas berendezések használatát igénylik.

Az új (4) bekezdés egyértelművé teszi, hogy a fedélzeti berendezéseket más eszközökbe is be lehet építeni, és a díjfizetésen kívül más célokat is szolgálhatnak.

Az új (4) bekezdés kiegészül egy mentességgel, amely engedélyezi a könnyűgépjárművekre szakosodott EETS-szolgáltatók számára, hogy olyan fedélzeti berendezéseket bocsássanak ügyfeleik rendelkezésére, amelyek csak az 5,8 GHz-es mikrohullámú technológiával való használatra alkalmasak. Ezzel a mentességgel 2027. december 31-ig lehet élni.

A régi (3) bekezdést el kell hagyni, mivel elavult követelményekre hivatkozik.

A 4. cikket el kell hagyni.

Az (1) bekezdést el kell hagyni, mert feleslegessé vált.

A (2) és (3) bekezdés más cikkekbe került át.

A (4) bekezdést el kell hagyni, mivel a tagállamok nincsenek befolyással arra az időpontra, amikortól az EETS-szolgáltatók kötelesek az EETS-t biztosítani.

5. cikk: Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás jellemzői

Az (1) bekezdés most már az „I. melléklet”-re, és nem a „melléklet”-re hivatkozik, mivel az irányelv új mellékletekkel egészül ki, amelyeket ezért számmal kell ellátni.

A korábbi (2), (4) és (5) bekezdés helyébe a 11. cikk új rendelkezései lépnek annak érdekében, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás helyett az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének (1) bekezdésében említett eljárásról legyen szó, amely szerint a Bizottság felhatalmazást kap jogalkotási aktusok elfogadására.

Az új (5) bekezdés külön rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy amikor az európai szabványügyi szervek az EETS tekintetében releváns szabványok felülvizsgálatát végzik, megfelelő átmeneti szabályozás biztosítsa, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek folyamatosan kompatibilisek legyenek.

Az új (5) bekezdésben továbbá a 2. cikk (1) bekezdésére való hivatkozás helyébe a IV. mellékletre való hivatkozás lép, mert az idevágó rendelkezések átkerültek abba.

A 6., 7., 8., 9. és 10. cikk, valamint a II. és III. melléklet

Ez az öt cikk és két melléklet rendelkezik a jogosulatlan úthasználókkal kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjére vonatkozó eljárásról. Szövegük az (EU) 2015/413 irányelvben foglalt rendelkezéseknek az úthasználati díjak témaköréhez való hozzáigazításának eredményeként jött létre. A jogalkotási szöveg tervezetéről kikérték az európai adatvédelmi biztos véleményét, aki nem emelt kifogást.

A 2004/52/EK irányelv következő rendelkezésein a javasolt kezdeményezés nem változtat:

a 16. cikk (a régi 8. cikk), amely az irányelv címzettjeit határozza meg, valamint

az I. melléklet (a régi egyetlen melléklet), amely az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás meghatározásához és alkalmazásához szükséges tételeket határozza meg.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o. (kiigazított szöveg)

2017/0128 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az Közösségen Ö Unión Õ belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról Ö és az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről Õ (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Ö Unió működéséről szóló Õszerződésre, és különösen annak 7Ö 91 Õ. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 14 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 15 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ò új szöveg

(1)A 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16  jelentősen módosult. Mivel további módosítások szükségesek, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A telematikának – különös tekintettel az elektronikus díjszedésre (EFC) – a közúti közlekedésben történő fokozott alkalmazásáról szóló, 1997. június 17-i állásfoglalásával 17 a Tanács felszólította a Bizottságot és a tagállamokat az EFC-rendszerek összehangolt fejlesztési stratégiája kidolgozására az európai szintű és megfelelő mértékű átjárhatóság elérése céljából. A Bizottságnak az európai együttműködtethető elektronikus díjbeszedő rendszerekről szóló közleménye képezi e stratégia első szakaszát.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A közúti infrastruktúra költségeinek finanszírozása vagy az útdíjak beszedése érdekében elektronikus útdíjszedő rendszereket (a továbbiakban együttesen: elektronikus útdíjszedő rendszerek) üzembe állító tagállamok többsége rövid tartományú mikrohullámú technológiát és 5,8 GHz-hez közeli frekvenciákat alkalmaz, de ezek a rendszerek jelenleg nem teljesen kompatibilisek egymással. Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által megkezdett, a mikrohullámú technológiára vonatkozó munkák eredményeképpen – a műszaki előszabványok 1997-ben történt elfogadását követően – 2003 januárjában elkészültek az 5,8 GHz-es mikrohullámú elektronikus útdíjszedő rendszerek kompatibilitását célzó műszaki szabványok. Azonban ezek az előszabványok nem terjednek ki az összes, a Közösségben üzemben lévő célorientált rövid távolságú kommunikáció (Dedicated Short-Range Communications – DSRC) 5,8 GHz-es rendszerre, és két, nem teljes mértékben kompatibilis változatot tartalmaznak. Az előszabványok a számítógéprendszerek közötti kommunikációhoz a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által meghatározott, nyíltrendszer-összekapcsolási modelleken alapulnak.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Azonban a berendezések gyártói és az infrastruktúra üzemeltetői megegyeztek a Közösségen belül a már létező 5,8 GHz-es DSRC-rendszereken alapuló, együttműködtethető termékek kifejlesztésében. A felhasználók rendelkezésére bocsátandó berendezéseknek ennek megfelelően képesnek kell lenniük az olyan technológiákkal való kommunikációra, amelyeket csak az új elektronikus útdíjszedő rendszerekben fognak alkalmazni a Közösségen belül 2007. január 1-jét követően, azaz a műholdas helymeghatározó technológiával, a GSM-GPRS szabványokat használó mobilkommunikációs technológiával, valamint az 5,8 GHz-es mikrohullámú technológiával.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A szabványosítással kapcsolatos munkát a lehető leghamarabb be kell fejezni az olyan műszaki szabványok létrehozása érdekében, amelyek biztosítják az 5,8 GHz-es mikrohullámú technológián, a műholdas helymeghatározó technológián, valamint a mobilkommunikációs technológián alapuló elektronikus útdíjszedő rendszerek közötti műszaki kompatibilitást a piac további széttöredezésének elkerülése érdekében.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(2)Rendelkezni kell arról, hogy a tagállamokban és a szomszédos országokban az elektronikus útdíjszedő rendszerek széleskörűen elterjedjenek, közösségi Ö uniós Õ szinten pedig egyre inkább szükség van a jövőbeni útdíjpolitikának és a jövőbeni műszaki fejlesztéseknek megfelelően átjárható rendszerekre.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (6) preambulumbekezdés

(3)Az elektronikus útdíjszedő rendszereknek átjárhatónak kell lenniük, továbbá nyitott és nyilvános szabványokon kell alapulniuk, amelyek megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhetőek valamennyi szolgáltató részére.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (7) preambulumbekezdés

Az új elektronikus útdíjszedő rendszerek bevezetése során elegendő berendezést kell rendelkezésre bocsátani az érintett vállalkozások közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (8) preambulumbekezdés

Különösen nagyfokú rugalmasságuknak és sokoldalúságuknak köszönhetően az új műholdas helymeghatározó (GNSS) és mobilkommunikációs (GSM/GPRS) technológiák alkalmazása az elektronikus útdíjszedő rendszerek esetében hozzájárulhat a közösségi és tagállami szinten tervezett, új útdíjszámítási elvek által megfogalmazott elvárások teljesítéséhez. E technológiák lehetővé teszik a különböző kategóriájú utakon megtett kilométerek költséges infrastrukturális beruházások nélküli kiszámítását. Ezen kívül további új biztonsági és információs szolgáltatások igénybevételét teszik lehetővé az utazók számára, például a balesetet szenvedett gépjármű automatikusan ad le vészjelzést és ezzel meghatározza a helyzetét, valamint lehetővé válik a közlekedési helyzettel, a forgalomsűrűséggel és az utazási idővel kapcsolatos valós idejű tájékoztatás. A műholdas helymeghatározásra vonatkozóan a Közösség által 2002-ben indított Galileo-projekt a tervek szerint 2008-tól a jelenlegi műholdas navigációs rendszerek által biztosítottnál jobb minőségű információs szolgáltatást biztosít majd, amely optimális az utakra vonatkozó telematikus szolgáltatások számára. Az európai geostacionárius navigációs átfedési szolgáltatás (EGNOS) által alkotott előzetes rendszer hasonló eredménnyel már 2004-ben üzemelni fog. Azonban ezek az innovatív rendszerek felszínre hozhatják az ellenőrzések megbízhatóságával és a csalások megelőzésével kapcsolatos problémákat. Ugyanakkor a fent említett jelentős előnyök miatt a műholdas helymeghatározás és a mobilkommunikációs technológia alkalmazása elvben ajánlott az új elektronikus útdíjszedő rendszerek bevezetése során.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(4)A már használatban lévő vagy az elkövetkezendő évekre tervezett elektronikus útdíjszedő rendszerekkel kapcsolatos különféle technológiák elszaporodása (elsősorban az 5,8 GHz-es mikrohullám, a műholdas helymeghatározás és a mobilkommunikáció), valamint a tagállamok és a szomszédos országok által az elektronikus útdíjszedő rendszereikkel kapcsolatban kötelezővé tett előírások elburjánzása veszélyezteti mind a belső piac zökkenőmentes működését, mind pedig a közlekedéspolitika célkitűzéseinek a megvalósítását. Ez ahhoz vezethet, hogy a nehéz tehergépjárművek Ö nehézgépjárművek Õ vezetőfülkéiben elszaporodnak az inkompatibilis és drága elektronikus berendezések, illetve ahhoz, hogy a vezetők hibát követnek el a berendezések használata során, például akaratukon kívül elmulasztják a fizetést. A különböző technológiák ilyen mértékű elburjánzása a felhasználók és a gépjárműgyártók számára a költségek miatt, valamint biztonsági és jogi szempontból is elfogadhatatlan.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(5)A belső piac működésének mesterséges akadályait meg kell szüntetni, továbbra is lehetővé téve azonban a tagállamok és az Közösség Ö Unió Õ számára helyi, nemzeti vagy nemzetközi szinten az összes járműtípusra vonatkozóan különböző útdíj-felszámítási politikák végrehajtását. A gépjárművekbe szerelt berendezéseknek lehetővé kell tenniük ezen útdíjszámítási elvek alkalmazását, az összes tagállam állampolgáraira vonatkozó megkülönböztetésmentesség elveinek megfelelően. Ezért a lehető leghamarabb biztosítani kell az elektronikus útdíjszedő rendszerek közösségi Ö uniós Õ szintű átjárhatóságát.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (11) preambulumbekezdés

A gépjárművezetők jogosan aggódnak az utak infrastruktúrájával kapcsolatos szolgáltatások minőségének fejlesztésével kapcsolatban, különösen a biztonság, csakúgy, mint a fizetőhelyeken létrejövő torlódás jelentős csökkentése vonatkozásában, különösképpen forgalmas napokon és a közúthálózat egyes rendkívül forgalmas pontjain. Az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás meghatározásakor ezeket az aggodalmakat figyelembe kell venni. Továbbá rendelkezni kell arról, hogy az előírt technológiákat és alkatrészeket – amennyire műszakilag lehetséges – kombinálni lehessen egyéb járműalkatrészekkel, különösen az elektronikus tachográffal és a segélyhívó berendezésekkel. Az intermodális rendszereket egy későbbi fázisban nem szabad kizárni.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (12) preambulumbekezdés

Megfelelő berendezésekkel az útdíjszedés mellett egyéb, jövőbeli alkalmazások elérhetőségét is biztosítani kell.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (13) preambulumbekezdés

(6)Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatásnak műszaki, szerződéseskötési és eljárási szinten biztosítania kell az átjárhatóságot, a következőkre kiterjedően:

a)az ügyfelek és a szolgáltatást kínáló üzemeltetők közötti egyetlen, a szerződésekre vonatkozó szabályoknak megfelelő szerződés, amely a teljes hálózathoz való hozzáférést biztosító szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé az üzemeltetők és/vagy kibocsátók számára;

b)egy sor műszaki szabvány és előírás, amely lehetővé teszi az ipar számára, hogy biztosítsa a szolgáltatás nyújtásához szükséges berendezéseket.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (14) preambulumbekezdés

(7)A szerződéses együttműködtethetőség kötési átjárhatóság jelentős egyszerűsítést jelent egyes úthasználók számára, valamint az adminisztrációjuk terén jelentős megtakarítást a kereskedelmi célú úthasználók számára.

ò új szöveg

(8)Meg kell erősíteni, hogy az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást az EETS-szolgáltatók biztosítják, amint arról a 2009/750/EK bizottsági határozat rendelkezik 18 .

(9)Annak érdekében, hogy az EETS-szolgáltatók fedélzeti berendezése képes legyen az előírt kommunikációs technológiák alkalmazásával működni, engedélyezni kell az EETS-szolgáltatók számára, hogy a járművön már jelen lévő egyéb hardver- és szoftverrendszereket, így például a műholdas navigációs rendszereket vagy okostelefonokat használják és azokhoz kapcsolódjanak.

(10)Az elektronikus útdíjszedési alkalmazások és a kooperatív ITS rendszereken (C-ITS) alapuló alkalmazások a rövid hatótávolságú, járművek közötti, illetve jármű és infrastruktúra közötti kommunikáció céljára hasonló technológiákat és szomszédos frekvenciasávokat alkalmaznak. A várható költségek, előnyök, technikai akadályok és azok lehetséges megoldásai részletes értékelését követően meg kell vizsgálni, hogy a jövőben milyen mértékben lehetséges az elektronikus útdíjszedés és a C-ITS egy sávban, nevezetesen az 5,9 GHz-es sávban való egyesítése.

(11)A könnyűgépjárművek esetében jelenleg használatos elektronikus útdíjszedési rendszerek különleges jellemzőire is tekintettel kell lenni. Mivel jelenleg ezen rendszerek egyike sem használ sem műholdas helymeghatározást, sem mobiltávközlést, engedélyezni kell az EETS-szolgáltatók számára, hogy meghatározott ideig olyan fedélzeti berendezéssel lássák el a könnyűgépjárműveket, amelyek csak az 5,8 GHz-es technológiával való használatra alkalmasak.

(12)Az EETS tekintetében releváns szabványoknak az európai szabványügyi szervek általi felülvizsgálatakor megfelelő átmeneti rendelkezésekről kell gondoskodni annak érdekében, hogy biztosított legyen az EETS folytonossága és az útdíjszedési rendszereknek a szabványok felülvizsgálatának időpontjában már használatban lévő, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel való kompatibilitása.

(13)Az elektronikus útdíjszedési rendszert kijátszó, külföldi illetőségű személyek azonosításával kapcsolatos problémák hátráltatják e rendszerek elterjedését, csakúgy mint az uniós utakon a „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elv széles körű alkalmazását.

(14)A következetesség és a források hatékony felhasználásának jegyében az úthasználatidíj-fizetést elmulasztó úthasználókkal kapcsolatos információcserét szolgáló rendszernek ugyanazokon az eszközökön kell alapulnia, mint az (EU) 2015/413 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19 szerinti, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk cseréjéhez használt rendszernek.

(15)Az úthasználatidíj-fizetést elmulasztó úthasználókkal kapcsolatos információk cseréjét attól függetlenül lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy milyen technológiát használnak az elektronikus útdíjszedési műveletekhez.

(16)A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy bocsássák a Bizottság rendelkezésére azokat az információkat és adatokat, amelyekre szükség van az úthasználatidíj-fizetést elmulasztó úthasználókkal kapcsolatos információcseréhez használt rendszer hatékonyságának és eredményességének értékeléséhez. A Bizottságot pedig arra kell kötelezni, hogy értékelje ki a kapott adatokat és információkat, és szükség esetén jogszabály-módosításokat terjesszen elő.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (15) preambulumbekezdés

Az elektronikus útdíjszedő rendszerek jelentősen hozzájárulnak a balesetveszély csökkentéséhez, növelve ezáltal az utak biztonságát, hozzájárulnak ezenkívül a készpénzes tranzakciók száma és a fizetőhelyeken kialakuló torlódások csökkentéséhez, különösen a forgalmas napokon. Ezen kívül csökkentik a járművek várakozásának, újraindításának és torlódásának negatív környezeti hatásait, csakúgy, mint az új fizetőkapuk felállításával vagy a már meglévő kapuk kibővítésével járó környezeti hatásokat.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A 2010-re vonatkozó európai közlekedéspolitikáról szóló fehér könyv a közúti forgalom biztonságára és gördülékenységére vonatkozó célkitűzéseket tartalmaz. E célkitűzések elérésében kulcsszerepet játszanak az átjárható intelligens közlekedési szolgáltatások és rendszerek.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(17)Az elektronikus útdíjszedő rendszerek bevezetésével együtt jár a személyes adatok kezelése. A személyes adatok kezelését az közösségi Ö uniós Õ szabályokkal összhangban kell végezni, többek között a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 20  az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 21 , az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 22 , valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 23 megfelelően. A személyes adatok védelméhez való jogot az Európai Unió alapjogi chartájának 8. cikke kifejezetten elismeri.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (18) preambulumbekezdés

Az olyan bankszámlák vagy hitelkártya/betétikártya-számlák útdíjjal történő automatikus terhelése, amelyeket a Közösségen belül vagy azon kívül bárhol bocsátottak ki, annak a függvénye, hogy a Közösségen belül valósuljon meg a működőképes, megkülönböztetésmentes szolgáltatási díjakat alkalmazó díjszedés.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (19) preambulumbekezdés

A tagállamokban működő elektronikus útdíjszedő rendszereknek a következő alapvető követelményeknek kell megfelelniük: a rendszernek alkalmasnak kell lennie a jövőbeni technológiai és rendszerfejlesztések azonnali beépítésére a régebbi modellek és módszerek költséges cseréje nélkül, és az utakat magán és kereskedelmi céllal igénybe vevők költségeinek jelentéktelennek kell lennie az ezen úthasználók és az egész társadalom számára ebből eredő előnyökhöz képest, és a tagállamokban történő bevezetése nem jelenthet a nemzeti úthálózat használói és az egyéb tagállamok úthálózat használói közötti semmilyen megkülönböztetést.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, különösen a belső piacon az elektronikus útdíjszedő rendszerek átjárhatóságát és egy, a teljes útdíjköteles közösségi közúthálózatot lefedő európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás bevezetését a tagállamok nem képesek megfelelően megvalósítani, és ezért – a célkitűzés európai dimenziója miatt – az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség – a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében megállapított elvével összhangban – intézkedéseket fogadhat el. Ez az irányelv az arányosságnak az említett cikkben meghatározott elvével összhangban nem terjed túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Biztosítani kell az érdekelt felek (mint például a díjszedési szolgáltatás üzemeltetői, az infrastruktúra működtetői, az elektronikai és az autóipar képviselői, valamint a felhasználók) bevonását az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás kiépítésének műszaki és szerződéses vonatkozásai tekintetében folytatott bizottsági konzultációkba. Adott esetben a Bizottságnak konzultálnia kell az olyan nem kormányzati szervezetekkel is, amelyek a magánélet védelme, a közúti közlekedésbiztonság és a környezetvédelem területén tevékenykednek.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás létrehozásához először is az szükséges, hogy az ezen irányelvvel létrehozott, az elektronikus útdíjakkal foglalkozó bizottság iránymutatásokat fogadjon el.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (23) preambulumbekezdés

(18)Ez az irányelv nem befolyásolja a tagállamok szabadságát abban a tekintetben, hogy a közúti infrastruktúra használatáért felszámított díjak vonatkozásában és adózási ügyekben szabályokat állapítsanak meg.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o., (24) preambulumbekezdés

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal 24 összhangban kell elfogadni,

ò új szöveg

(19)Az elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságának biztosítása és az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon jegyzék kiigazítása céljából, amely felsorolja a fedélzeti berendezés beépítését igénylő elektronikus útdíjszedési rendszerekben történő elektronikus útdíjfizetési műveletek végzésére használható technológiákat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(20)Az ezen irányelv nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből ered.

(21)Ez az irányelv nem érinti az V. melléklet B. részében megjelölt irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

(22)Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o. (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Célkitűzés Ö Tárgy Õ és alkalmazási kör

(1)    Ez az irányelv meghatározza az Közösségen Ö Unión Õ belüli elektronikus útdíjszedő rendszerek átjárhatóságának biztosításához ð és az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséhez ï szükséges feltételeket. Ez az irányelv mindenfajta útdíj elektronikus úton történő beszedésére vonatkozik az Közösség Ö Unió Õ egész közúthálózatára, városi és városok közötti utakra, autópályákra, fő- és mellékutakra, valamint különböző olyan építményekre vonatkozóan, mint alagutak, hidak, illetve kompok.

ð Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy bizonyos járműtípusokra díjakat szabhassanak ki, továbbá meghatározhassák e díjak mértékét és rendeltetését. ï

(2)    Ez az irányelv nem vonatkozik:

a)a nem elektronikusan működő díjszedő rendszerekre;

b)olyan elektronikus útdíjrendszerekre, amelyeknél nem szükséges fedélzeti eszközök beépítése;

cb)olyan kis, szigorúan helyi díjszedő rendszerekre, amelyek esetében az ezen irányelv követelményeinek való megfeleléshez szükséges költségek nem állnának arányban az elérhető haszonnal.;

ð c) a parkolási díjakra. ï

(3)    Az (1) bekezdésben meghatározott Ö Unióban az elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóvá tételére irányuló Õ célkitűzést eléréséhez létre kell hozni egy az európai elektronikus Ö út Õdíjszedési szolgáltatást. Ez a szolgáltatás Ö (EETS) révén kell elérni Õ, amely kiegészíti a tagállamok nemzeti elektronikus útdíjszedési szolgáltatásait, biztosítja a Közösségen belül mindenhol az átjárhatóságot az olyan elektronikus díjszedő rendszereket használók számára, amelyeket már bevezettek a tagállamokban, és amelyeket ezen irányelv keretén belül a jövőben fognak bevezetni.

ò új szöveg

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) „európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás (EETS)”: szerződés keretében egy EETS-szolgáltató által valamely EETS-felhasználó számára nyújtott szolgáltatások. E szolgáltatások közé tartoznak a következők: az olyan fedélzeti berendezések rendelkezésre bocsátása, továbbá megfelelő parametrizációjának és működésének biztosítása, amelyekre a szerződés tárgyát képező bármely elektronikusútdíj-köteles közúthálózaton az úthasználati díjak megfizetéséhez szükség van; az útdíjszedőnek járó úthasználati díjak kifizetésének az úthasználó nevében történő lebonyolítása; valamint az úthasználónak abból a célból nyújtott egyéb szolgáltatások és támogatás, hogy a szerződés tárgyát képező valamennyi elektronikusútdíj-köteles közúthálózat vonatkozásában teljesíteni tudja az útdíjszedők által megállapított kötelezettségeket;

b) „útdíjszedő”: köz- vagy magánjogi jogalany, amely a szerződés tárgyát képező elektronikusútdíj-köteles közúthálózaton közlekedő járművekre úthasználati díjakat szab ki;

c) „EETS-szolgáltató”: olyan, a székhelye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett jogalany, amely szerződés keretében egy EETS-felhasználó számára hozzáférést biztosít valamilyen európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatáshoz;

d) „EETS-felhasználó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki szerződést köt egy EETS-szolgáltatóval az EETS-hez való hozzáférés érdekében;

e) „elektronikusútdíj-köteles közúthálózat”: olyan út, úthálózat, infrastruktúra-elem (például híd, alagút) vagy komp, amelyek használatáért úthasználati díjat szednek, kizárólag vagy részben olyan automatikus észlelési módszereket alkalmazva, mint például a jármű belsejében található fedélzeti berendezéssel való kommunikáció vagy az automatikus rendszámleolvasás;

f) „fedélzeti berendezés”: a jármű fedélzetén lévő beépített vagy hordozható, az EETS nyújtásához szükséges hardver- és szoftverelemek összessége, melynek funkciója az adatok összegyűjtése, tárolása, feldolgozása és távolból történő fogadása/továbbítása;

g) „úthasználati díj”: az úthasználó által egy adott út, úthálózat, infrastruktúra-elem (például híd, alagút) vagy komp igénybevételével való közlekedésért fizetendő díj;

h) „az úthasználatidíj-fizetés elmulasztása”: az úthasználati díj megfizetésének elmulasztásában álló jogsértés valamelyik tagállamban való elkövetése az úthasználó által, az érintett tagállam vonatkozó jogszabályainak értelmében;

i) „a nyilvántartás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelynek nyilvántartásában az úthasználati díj megfizetésének elmulasztásában álló jogsértés elkövetéséhez használt jármű szerepel;

j) „nemzeti kapcsolattartó pont” a gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjére kijelölt illetékes hatóság;

k) „automatizált keresés”: egy vagy több vagy az összes tagállam, illetve részt vevő ország adatbázisaiból történő lekérdezésre szolgáló online hozzáférési eljárás;

l) „jármű”: bármely olyan gépjármű, beleértve a motorkerékpárokat is, amelyet rendes körülmények között közúti személy- vagy áruszállításra használnak;

m) „a jármű üzemben tartója”: az a személy, akinek a neve alatt a jármű a nyilvántartásban szerepel, a nyilvántartás helye szerinti tagállam jogszabályainak értelmében;

n) „nehézgépjármű”: 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb megengedett tömegű, árufuvarozásra szánt jármű vagy a járművezető ülésével együtt több mint kilenc üléssel ellátott személyszállító jármű;

o) „könnyűgépjármű”: minden olyan jármű, amely nem nehézgépjármű.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o. (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

23. cikk

Műszaki megoldások

(1)Az 2007. január 1-jén vagy azt követően elektronikus útdíjszedési műveletek végrehajtása céljából üzembe helyezett összes olyan új elektronikus díjszedő rendszernek ð , amely fedélzeti berendezés beépítését vagy használatát igényli, ï az elektronikus útdíjszedési műveletek végrehajtása céljából a következő Ö IV. mellékletben felsorolt Õ technológiák közül alkalmaz egyet vagy többet :alkalmaznia kell.

ð Jelentős technológiai fejlesztések végrehajtásakor a IV. mellékletben felsoroltaktól eltérő technológiákat alkalmazó, már használatban lévő elektronikus útdíjszedési rendszereket is alkalmassá kell tenni a szóban forgó technológiák alkalmazására.ï

a)műholdas helymeghatározás;

b)GSM-GPRS szabványt (hivatkozás: GSM TS 03.60/23 060) használó mobilkommunikáció;

c)5,8 GHz-es mikrohullámú technológia.

ò új szöveg

(2)     A műholdas helymeghatározási technológiát alkalmazó fedélzeti berendezéseknek kompatibilisnek kell lenniük a Galileo és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) rendszerek által biztosított helymeghatározási szolgáltatásokkal, de ezenkívül kompatibilisek lehetnek más műholdas navigációs rendszerekkel is.  

(3)     Az EETS-szolgáltatók olyan fedélzeti berendezéseket bocsátanak a felhasználók rendelkezésére, amelyek alkalmasak a IV. mellékletben felsorolt technológiákat alkalmazó tagállamokban üzemben lévő összes elektronikus útdíjszedési rendszerrel való együttes használatra, kölcsönösen átjárhatók és képesek e rendszerekkel kommunikálni.

ê Helyesbítés: HL L 200., 2004.6.7., 50. o.

(2)    Az európai elektronikus díjszedési szolgáltatást a 3. cikk (1) bekezdése alapján helyezik üzembe. Az üzemeltetők az érdekelt felhasználók rendelkezésére bocsátanak olyan beltéri egységeket, amelyek alkalmasak az (1) bekezdésben említett technológiákat alkalmazó tagállamokban üzemben lévő összes elektronikus útdíjszedési rendszer használatára, és amelyek alkalmasak mindenféle járműben való használatra, a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott ütemtervnek megfelelően. Ezeknek a berendezéseknek legalább átjárhatónak és a tagállamokban üzemelő minden olyan rendszerrel való kommunikációra alkalmasnak kell lenniük, amelyek az (1) bekezdésben felsorolt technológiák közül egyet vagy többet használnak.Ebben a tekintetben a részletes rendelkezéseket az 5. cikk (1) bekezdésében említett bizottság határozza meg, beleértve az érdekelt felhasználók igényeinek megfelelő fedélzeti berendezések rendelkezésre bocsátására vonatkozó utasításokat. 

ò új szöveg

(4) A fedélzeti berendezés használhat saját hardvert és szoftvert, és/vagy használhatja a járműben lévő egyéb hardverek és szoftverek műszaki elemeit. A fedélzeti berendezés a IV. mellékletben felsorolt technológiáktól eltérő technológiákat is használhat a jármű egyéb hardverrendszereivel való kommunikáció céljára.

(5) 2027. december 31-éig megengedett, hogy az EETS-szolgáltatók olyan fedélzeti berendezéseket bocsássanak a könnyűgépjárművek használói rendelkezésére, amelyek csak az 5,8 GHz-es mikrohullámú technológiával való használatra alkalmasak.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o. (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3)    Ajánlatos, hogy az ezen irányelv elfogadását követően üzembe helyezett elektronikus díjszedő rendszerek az (1) bekezdésben felsorolt műholdas helymeghatározó és mobilkommunikációs technológiákat alkalmazzák. Az egyéb technológiákat alkalmazó rendszereknek az ilyen technológiákat alkalmazó rendszerekre történő lehetséges átállása tekintetében a Bizottság az 5. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal közösen 2009. december 31-ig összeállít egy jelentést. Ez a jelentés tartalmaz egy, az (1) bekezdésben említett egyes technológiák alkalmazására vonatkozó tanulmányt, csakúgy, mint egy költség-haszon elemzést. Adott esetben, a Bizottság a jelentés mellé csatol az Európai Parlament és a Tanács részére egy javaslatot az átállási stratégiájára vonatkozóan.

(4)    Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a fedélzeti berendezések alkalmasak lehetnek más technológiákhoz is azzal a feltétellel, hogy ez nem jelent a felhasználóknak további terhet vagy nem eredményez közöttük megkülönböztetést. Ahol lehetséges, a beltéri egységet csatlakoztatni kell a gépjármű elektronikus tachográfjához.

(5)    A használatarányos, kapus díjszedési rendszerrel rendelkező tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak az elektronikus díjszedési rendszerek használatának fokozására. Törekedni fognak annak biztosítására, hogy legkésőbb 2007. január 1-jéig a forgalom legalább 50 %-a használni tudja a fizetőkapuk mindegyikénél az elektronikus útdíjszedő rendszereket. Az elektronikus díjszedésre használt sávok a biztonsági szempontok kellő figyelembevételével alkalmasak az egyéb módon történő díjszedésre is.

(6)    Az európai elektronikus díjszedési szolgáltatással kapcsolatban a már létező díjfizetési technológiák átjárhatóságának megvalósítása érdekében elkezdett munka biztosítja e technológiák teljes kompatibilitását és az (1) bekezdésben említett technológiákhoz történő csatlakozását, valamint azok berendezéseinek egymáshoz történő csatlakozását. 

(7)(6)    A tagállamok biztosítják, hogy az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás Ö EETS Õ üzemeltetéséhez szükséges személyes adatok kezelése az egyének szabadságát és alapvető jogait védő közösségi Ö uniós Õ szabályokkal összhangban történjék, beleértve a magánélet védelmét is, valamint különösen azt, hogy betartsák a 95/46/EK az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és a 2002/58/EK irányelv rendelkezéseitnek betartását.

3. cikk

Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás létrehozása 

(1) Létre kell hozni egy olyan európai elektronikus díjszedési szolgáltatást, amely kiterjed a Közösség összes olyan közúthálózatára, amelyen elektronikus úton szedik be a használatarányos útdíjat vagy az úthasználati átalánydíjat. Ezt az elektronikus útdíjszedési szolgáltatást szerződéses szabályok határozzák meg, amelyek lehetővé teszik az összes üzemeltető és/vagy kibocsátó számára a szolgáltatás nyújtását; a szolgáltatást ezen kívül meghatározzák még műszaki szabványok és előírások, valamint egy egyedi előfizetői szerződés az ügyfelek és a szolgáltatást nyújtó üzemeltetők és/vagy kibocsátók között.A szerződés a teljes hálózaton hozzáférést biztosít a szolgáltatáshoz, előfizetést pedig a hálózat bármely részének üzemeltetőjétől és/vagy a kibocsátótól lehet vásárolni.

(4)    Ha a tagállamok nemzeti elektronikus útdíjszedő rendszerekkel rendelkeznek, akkor biztosítaniuk kell, hogy az üzemeltetők és/vagy kibocsátók a következő ütemtervnek megfelelően kínálják ügyfeleiknek az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást:

   a)    minden, 3,5 tonnát meghaladó jármű és minden olyan jármű esetében, amely több mint 9 személyt (sofőr + 8 utas) szállíthat, legkésőbb három évvel az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás meghatározásáról szóló, a 4. cikk (4) bekezdésében említett határozatok meghozatalát követően;

   b)    minden egyéb típusú gépjármű esetében legkésőbb öt évvel az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás meghatározásáról szóló, a 4. cikk (4) bekezdésében említett határozatok meghozatalát követően.

4. cikk

Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás Ö EETS Õ jellemzői

(1)    Az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás Ö EETS Õ az ezen irányelv I. mellékletében felsorolt tételeken alapul.

ê 219/2009/EK rendelet, 1. cikk és melléklet (7.7. pont)

(2)    Adott esetben ez a melléklet műszaki okokból kiigazítható. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 5. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o. (kiigazított szöveg)

(2) Az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás független a tagállamok által egyes járműtípusokra kivetett díjakkal kapcsolatban hozott alapvető döntésektől, a díjak mértékétől, valamint a kivetett díjak céljától. Ez csak az útdíjak vagy díjak beszedésének módszerét érinti. Az szolgáltatás Ö EETS Õ lehetővé teszi a szerződéskötést függetlenül a jármű nyilvántartásba vételének helyétől, a szerződő felek állampolgárságától, valamint a közúthálózat azon zónájától vagy pontjÖ szakasz Õától, amelyre vonatkozóan az Ö úthasználati Õ díjat fizetni kell.

(3)    Az rendszer Ö EETS-nek Õ lehetővé teszi kell tennie az intermodalitás fejlesztését a szállítás egyéb módjainak hátrányos helyzetbe hozása nélkül.

(3)(4)    Az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás Ö EETS -nekÕ a 23. cikkben említett technológiai megoldásokat alkalmazza olyan Ö és a 10. cikk (2) bekezdésében említett műszaki Õ előírások leírásokat felhasználásával, amelyek a nyilvánosság rendelkezésére állnakÖ kell használnia Õ.

ê 219/2009/EK rendelet, 1. cikk és melléklet (7.7. pont)

(4)    Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás meghatározásával kapcsolatos határozatokat a Bizottság hozza meg. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 5. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E határozatok csak akkor hozhatók meg, ha az átjárhatóságra vonatkozóan minden feltétel – megfelelő tanulmányok alapján kiértékelve – valamennyi szempontból teljesül, beleértve a műszaki, jogi és kereskedelmi feltételeket is.

(5)    A Bizottság meghozza az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás létrehozására vonatkozó műszaki határozatokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 5. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o. (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(7)(5)    A Bizottság felkériÖ szólítja Õ az érintett szabványügyi szerveket, különösen a CEN-t, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 26 27 meghatározott eljárásnak megfelelően, hogy sürgősen tegyenek meg minden szükséges lépést fogadják el az elektronikus útdíjszedő rendszerekre alkalmazandó szabványokat elfogadása érdekében a 2. cikk (1) bekezdésében IV. mellékletben felsorolt technológiákat illetően ð , és szükség esetén aktualizálják azokat ï. ð A Bizottság előírja, hogy a szabványügyi szervek gondoskodjanak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek folyamatos kompatibilitásáról. ï

(8)(6)    Az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás EETS Ö fedélzeti Õ berendezéseinek meg kell felelniük különösen a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28 , valamint az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/336/EGK tanácsi irányelv előírásainak 29  2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30 , valamint a 2014/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 előírásainak.

ò új szöveg

5. cikk

A tagállamok közötti információcserére vonatkozó eljárás

(1)Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának kivizsgálása céljából a tagállamok lehetővé teszik a többi tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjai számára, hogy azok automatizált keresés végzésére való jogosultsággal hozzáférjenek a következő nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatokhoz:

a)járművekre vonatkozó adatok; valamint

b)a jármű tulajdonosaira vagy üzemben tartóira vonatkozó adatok.

Az a) és b) pontban említett, az automatizált keresés elvégzéséhez szükséges adatoknak meg kell felelniük a II. mellékletben előírtaknak.

(2)A (1) bekezdésben említett adatcsere céljából minden tagállam nemzeti kapcsolattartó pontot jelöl ki. A nemzeti kapcsolattartó pontok hatáskörét az érintett tagállam alkalmazandó jogszabályai határozzák meg.

(3)A kimenő kérelem formájában végrehajtott automatizált kereséseket az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjának a teljes forgalmi rendszám alapján kell elvégeznie.

Ezeket az automatizált kereséseket a 2008/616/IB határozat 32 melléklete 3. fejezetének 2. és 3. pontjában leírt eljárásoknak, valamint az ezen irányelv II. mellékletében megállapított előírásoknak megfelelően kell végezni.

Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam a kapott adatok alapján állapítja meg, hogy ki felelős a díj fizetésének elmulasztásáért.

(4)A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az információcserére interoperábilis elektronikus berendezések alkalmazása révén kerüljön sor, mellőzve az irányelv hatálya alá nem tartozó egyéb adatbázisok bevonásával történő adatcserét. A tagállamok biztosítják, hogy az említett információcsere költséghatékony és biztonságos módon valósuljon meg. A tagállamok garantálják a továbbított adatok biztonságát és védelmét, lehetőleg a már létező szoftveralkalmazások – mint például a 2008/616/IB határozat 15. cikkében említett szoftveralkalmazás – és azok módosított verzióinak igénybevételével, az ezen irányelv II. mellékletével, valamint a 2008/616/IB határozat melléklete 3. fejezetének 2. és 3. pontjával összhangban. A szoftveralkalmazások módosított verzióinak biztosítaniuk kell mind a valós idejű online, mind pedig a csomagokban történő adatcsere lehetőségét, amely utóbbi lehetővé teszi több kérelem vagy válasz egyetlen üzenetben történő továbbítását.

(5)A (4) bekezdésben említett szoftveralkalmazások kezelése, használata és karbantartása kapcsán felmerülő költségeit minden tagállam maga viseli.

6. cikk

Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásáról szóló tájékoztató levél

(1)Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam határoz arról, hogy indít-e eljárást a jogkövetkezmények érvényesítése érdekében az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával kapcsolatban.

Amennyiben az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam ilyen eljárás indítása mellett dönt, nemzeti jogával összhangban megfelelően tájékoztatja a jármű tulajdonosát, üzemben tartóját, vagy az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával gyanúsított, egyéb módon azonosított személyt. E tájékoztatásnak a nemzeti jognak megfelelően ki kell térnie arra, hogy a jogsértés milyen jogkövetkezményekkel jár az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam területén e tagállam jogszabályai értelmében.

(2)A jármű tulajdonosának, üzemben tartójának vagy az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával gyanúsított, egyéb módon azonosított személynek küldött tájékoztató levélben az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam a nemzeti jogának megfelelően feltüntet minden releváns információt, nevezetesen az úthasználatidíj-fizetés szóban forgó elmulasztásának jellegét, helyét, napját és idejét, a megsértett nemzeti jogszabályok címét és a szankciót, valamint adott esetben a jogsértés elkövetésének megállapításához használt eszközre vonatkozó adatokat. E célra az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam a III. mellékletben fogalt nyomtatványt használhatja.

(3)Ha az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam úgy határoz, hogy a jogkövetkezmények érvényesítése érdekében eljárást indít az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával kapcsolatban, akkor az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a tájékoztató levelet a gépjármű forgalmi engedélye kiállításának nyelvén – amennyiben rendelkezésére áll ez az információ – vagy a nyilvántartás helye szerinti tagállam valamelyik hivatalos nyelvén küldi meg.

7. cikk

A tagállamok által a Bizottságnak küldött jelentések

A tagállamok [ezen irányelv hatálybalépésétől számított négy éven belül]-ig, majd ezután kétéves időközönként átfogó jelentést küldenek a Bizottságnak.

Ebben az átfogó jelentésben fel kell tüntetni, hogy az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam hány automatizált keresést intézett a területén be nem fizetett úthasználati díjakkal kapcsolatos jogsértéseket követően a nyilvántartás helye szerinti tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjához, továbbá meg kell adni a kérelmekben foglalt úthasználatidíj-fizetési mulasztási esetek jellegét, valamint a válasz nélkül maradt kérelmek számát.

Az átfogó jelentésben emellett be kell mutatni az úthasználatidíj-fizetési mulasztás jogkövetkezményeinek érvényesítése tekintetében nemzeti szinten fennálló helyzetet, azon jogsértések aránya alapján, amelyeket tájékoztató levél követett.

8. cikk

Adatvédelem

(1)Az ezen irányelv alapján kezelt személyes adatokra az (EU) 2016/679 rendelet rendelkezései, valamint az (EU) 2016/680 irányelvet átültető nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések vonatkoznak.

(2)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv alapján kezelt személyes adatokat pontatlanság esetén megfelelő időn belül helyesbítsék, illetve töröljék vagy zárolják azokat, és az adatok tárolására vonatkozó határidőt az (EU) 2016/679 rendelettel, valamint az (EU) 2016/680 irányelvet átültető nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban állapítsák meg.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv alapján kezelt valamennyi személyes adatot csak az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítésére lehessen felhasználni, továbbá hogy az érintettek a tájékoztatás, hozzáférés, helyesbítés, törlés és zárolás, továbbá kártérítés és bírósági jogorvoslat tekintetében ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, mint amelyeket az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2016/680 irányelvet átültető nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések biztosítanak.

(3)Minden érintett személynek joga van tájékoztatást kapni arról, hogy a nyilvántartás helye szerinti tagállamban nyilvántartott személyes adatai közül melyeket továbbították az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállamnak, ideértve a kérelem napjára és az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságára vonatkozó tájékoztatást is.

9. cikk

Jelentés

A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt éven belül]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv 6. és 7. cikkének tagállamok általi alkalmazásáról. A Bizottság a jelentésben különös figyelmet fordít a következő vonatkozásokra, és szükség esetén azok tekintetében javaslatokat is előterjeszt:

–a 6. és 7. cikk értékelése a tekintetben, hogy mennyire eredményesen csökkentették az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával kapcsolatos esetek számát az Unióban,

–annak felmérése, hogy szükséges-e még könnyebbé tenni az úthasználati díjak határokon átnyúló behajtását az Unión belül egy olyan segítségnyújtási mechanizmus bevezetése révén, amelyben a nyilvántartás helye szerinti tagállam segítene az úthasználati díjak és kapcsolódó bírságok behajtásában annak a tagállamnak, melynek területén az úthasználati díj megfizetését elmulasztották.

10. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében módosítsa az I. és a IV. mellékletet.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az EETS-re vonatkozó műszaki leírások és követelmények, valamint a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződéses szabályok meghatározását illetően, ideértve az EETS-szolgáltatók, az útdíjszedők és az EETS-felhasználók jogait és kötelezettségeit.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az útdíjszedők és az EETS-szolgáltatók közötti igazgatási megállapodásokat, védzáradékokat és egyeztetési eljárást illetően.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy aktualizálja a II. mellékletet a 2008/615/IB 33 és 2008/616/IB tanácsi határozatok lényeges módosításainak figyelembevétele érdekében, vagy abban az esetben, ha az aktualizálást valamilyen egyéb releváns uniós jogi aktus írja elő.

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 10. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától kezdődő] hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 34 foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 10. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

ê 219/2009/EK rendelet, 1. cikk és melléklet (7.7. pont)

5. cikk

Bizottsági eljárás

(1)    A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2)    Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o. (kiigazított szöveg)

612. cikk

Végrehajtás Ö Átültetés Õ

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2005. november 20. előtt Ö az 1. és a 3–8. cikknek, valamint a II. és III. mellékletnek [ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap]-ig Õ megfeleljenek. E rendelkezések szövegét Hhaladéktalanul továbbítják Ö közlik Õ a Bizottságnakgal e rendelkezések szövegét, e rendelkezések ezen irányelvhez kapcsolódó megfelelési táblázatával együtt.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. Ö A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. ÕA hivatkozás és a megfogalmazás módját a tagállamok határozzák meg.

Ö (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. Õ

ò új szöveg

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/52/EK irányelv [a 12. cikk (1) bekezdésében említett dátumot követő nap]-ével hatályát veszti, az V. melléklet B. részében említett irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

ê Helyesbítés, HL L 200., 2004.6.7., 50. o. (kiigazított szöveg)

714. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. Ö huszadik Õnapon lép hatályba.

ê Helyesbítés: HL L 200., 2004.6.7., 50. o.

815. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) Ilyen rendszereket jelenleg Belgiumban, Németországban, Magyarországon és Szlovákiában alkalmaznak, de más tagállamok (jelenleg Bulgária és Svédország) is a bevezetésüket tervezik.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/52/EK irányelve (2004. április 29.) a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (HL L 166., 2004.4.30., 124. o.).

(3) A Bizottság 2009/750/EK határozata (2009. október 6.) az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról (HL L 268., 2009.10.13., 11. o.).

(4) A magyar autópályadíj-rendszerben különböző fedélzeti egységek használhatók, de szinte mindegyik csak tagállami szinten működik. EETS-féle fedélzeti egységeket még nem használnak.

(5) Írországban több vállalat is rendelkezésre bocsát fedélzeti egységeket, de ezek mind csak az országon belül használhatók. A határokon átnyúló átjárhatóság még nem valósult meg.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (HL L 187., 1999.7.20., 42. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (HL L 68., 2015.3.13., 9. o.).

(8) Insert reference when published

(9) Insert link when published.

(10) http://ec.europa.eu/transport/modes/road/road_charging/doc/study-electronic-road-tolling.pdf

(11) http://ec.europa.eu/transport/modes/road/studies/doc/2015-09-ex-post-evaluation-eets-4icom.pdf

(12) A kezdeményezés környezeti és társadalmi költségei nem jelentősek.

(13) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015) 192 final, Brüsszel, 2015.5.6.).

(14) HL C… , , . .o.

(15) HL C… , , . .o.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/52/EK irányelve (2004. április 29.) a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (HL L 166., 2004.4.30., 124. o.).

(17) HL C 194., 1997.6.25., 5. o.

(18) A Bizottság 2009/750/EK határozata (2009. október 6.) az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról (HL L 268., 2009.10.13., 11. o.).

(19) A Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (HL L 68., 2015.3.13., 9. o.).

(20) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27. (EU) 2016/680 irányelve a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(24) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(25)

   Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(26) HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(28) HL L 91., 1999.7.4., 10. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(29) HL L 139., 1989.5.23., 19. o. A legutóbb a 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 79. o.).

(32) A Tanács 2008/616/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról (HL L 210., 2008.8.6., 12. o.).

(33) A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).

(34) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.5.31.

COM(2017) 280 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve

az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (átdolgozás)

{SWD(2017) 190 final}
{SWD(2017) 191 final}
{SWD(2017) 192 final}
{SWD(2017) 193 final}

ê Helyesbítés: HL L 200., 2004.6.7., 50. o. (kiigazított szöveg)

I. MELLÉKLET

Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás Ö EETS Õ meghatározásához és alkalmazásához szükséges tételek

Az alább felsorolt jellemzők elengedhetetlenek az irányelvben meghatározott európai elektronikus díjszedési szolgáltatás Ö EETS Õ meghatározásához és alkalmazásához. Ezek a jellemzők műszaki, eljárási és jogi kérdésekből állnak:

Műszaki kérdések:

a)a szolgáltatás üzemeltetési műveletei: előfizetés, használati utasítás, fedélzeti berendezések járművekbe való beszerelése és csatlakoztatása, tranzakciók végrehajtása a fizetőkapuknál vagy az útdíj folyamatos kivetése, a berendezés meghibásodása vagy műszaki hibája esetén a tranzakciós adatok visszanyerése, ellenőrző rendszerek, fizetendő összegek számlázása és beszedése, vevőszolgálat, ügyfélszolgálat, a vásárlóknak nyújtott szolgáltatás szintjének meghatározása; az ilyen üzemeltetési eljárások létrehozása során figyelembe kell venni a tagállamokban már létező eljárásokat;

b)a szolgáltatás funkcionális előírásai: a beltéri egységek és a pálya melletti berendezések funkcióinak leírása;

c)a szolgáltatást támogató fedélzeti és pálya melletti berendezések műszaki előleírásai, valamint a betartandó szabványok, tanúsítási eljárások és korlátok;

d)üzembe helyezés és ellenőrző munka az illetékes szabványügyi szervek bevonásával, valamint az alkalmazott szabványok vagy előszabványok esetleges műszaki kiegészítése az átjárhatóság biztosítása érdekében;

e)a fedélzeti berendezések beszerelésére vonatkozó előírások;

f)tranzakciós modellek: minden egyes különböző típusú útdíj (adott pontnál fizetendő útdíj vagy útdíj folyamatos kivetése) tranzakciós algoritmusának pontos meghatározása, valamint a fedélzeti és a pálya melletti berendezések között továbbított adatok és az adatok formátumának meghatározása;

g)a beltéri egységek fedélzeti berendezések rendelkezésre állásának előkészítése az összes érdekelt felhasználó igényeinek megfelelően;.

Eljárási kérdések:

h)a fedélzeti berendezések és az út menti berendezések műszaki teljesítményének, valamint a berendezések gépjárműbe történő beszerelési módjának az ellenőrzésére vonatkozó eljárások;

i)az Közösség Ö Unió Õ műszaki paraméterekre vonatkozó azon jegyzékének a jóváhagyása, amelyből az egyes tagállamok kiválasztják azokat, amelyeket útdíjpolitikájukban alkalmazni kívánnak. E paraméterek fejezik ki a járművek fizikai, motorra vonatkozó és környezeti jellemzőit. A járműosztályok e paraméterek alapján történő megállapítása a tagállamok feladata;

j)egyedi esetek kezelését biztosító eljárások végrehajtása, mint például bármilyen típusú műszaki hiba esetében. Ez különösen olyan esetekre vonatkozik, amikor az útdíjszedő rendszer üzemeltetői és az úthasználók különböző országból származnak;

Jogi jellegű kérdések:

k)a kiválasztott műszaki megoldások érvényesítése az egyének szabadságának és alapvető jogainak védelmére – beleértve a magánélet Ö és személyes adatok Õ védelmét is – szolgáló közösségi Ö uniós Õ szabályokhoz képest. Különösen a 95/46/EK az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek való megfelelést kell biztosítani;

l)a megkülönböztetésmentességre vonatkozó olyan közös szabályok és minimumkövetelmények meghatározása, amelyeket a potenciális szolgáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatás nyújtása során;

m)az elektronikus útdíjakkal kapcsolatos végrehajtási szabályok harmonizálása lehetőségeinek vizsgálata;

n)az útdíjszedő rendszer üzemeltetői közötti egyetértési nyilatkozat, amely lehetővé teszi az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás Ö EETS Õs végrehajtását, beleértve a viták rendezésére szolgáló eljárásokat is.

ò új szöveg

II. MELLÉKLET

A 6. cikk (1) bekezdésében említett automatizált kereséshez szükséges adatelemek

A 6. cikk (1) bekezdésében említett automatizált keresés eredményeként megadott adatelemek

I. részA járművekre vonatkozó adatok

II. részA jármű tulajdonosaira vagy üzemben tartóira vonatkozó adatok

ò új szöveg

III. MELLÉKLET

A TÁJÉKOZTATÓ LEVÉL MINTÁJA

(a 7. cikk szerint)

[Fedőlap]

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………................................................................................................................

[A feladó neve, címe és telefonszáma]

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………................................................................................................................

[A címzett neve és címe]

TÁJÉKOZTATÓ LEVÉL

úthasználati díj fizetésének elmulasztásáról, amelyre a következő tagállamban került sor:

[az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának
helye szerinti tagállam]

………………………………………………………………

2. oldal

   -án/én az úthasználati-díj fizetésének elmulasztására került sor az alábbi járművel:

[dátum]

forgalmi rendszám     gyártmány     típus    

A jogsértést megállapította:    

[a felelős szerv neve]

[1. lehetőség] (1)

A fent említett jármű forgalmi engedélyének jogosultjaként Ön szerepel a nyilvántartásban.

[2. lehetőség] (1)

A fent említett jármű forgalmi engedélyének jogosultja által nyújtott tájékoztatás szerint az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának időpontjában Ön vezette a járművet.

Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának részletei a 3. oldalon találhatók.

Az úthasználatidíj-fizetés szóban forgó elmulasztása miatt kiszabott pénzbírság összege    EUR/nemzeti valuta.

Fizetési határidő:    

Ha a pénzbírságot nem fizeti meg, a mellékelt válasznyomtatványt (4. oldal) kitöltve küldje el a megjelölt címre.

Az eljárás lebonyolítása a következő ország nemzeti jogának megfelelően történik:    

[az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam].

3. oldal

Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának részletei

(a)Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásakor használt járműre vonatkozó adatok:

Forgalmi rendszám:    ………………………………………….

A nyilvántartás helye szerinti tagállam:    ………………………………………….

Gyártmány és típus:    ………………………………………….

(b)Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztására vonatkozó adatok:

Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye, napja és ideje:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának jellege és jogi minősítése:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának részletes leírása:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Hivatkozás az idevágó jogszabályi rendelkezés(ek)re:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztását alátámasztó bizonyíték leírása vagy a bizonyíték megjelölése:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

(c)Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának megállapításához használt eszközre vonatkozó adatok (2):

Az eszköz leírása:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Az eszköz azonosító száma:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A legutóbbi hitelesítés lejártának időpontja:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

(1)A nem kívánt rész törlendő.

(2)Üresen kell hagyni, ha nem használtak eszközt.

4. oldal
Válasznyomtatvány

(Kérjük nyomtatott nagybetűkkel kitölteni)

A. A járművezető személyazonossága:
– Teljes név:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

– Születési hely és idő:

………………………………………………………………………………………………………………………………

– Vezetői engedély száma:    kiállításának helye:     és ideje:………………………..

– Cím:………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

B. Megválaszolandó kérdések

1.Agyártmányúforgalmi rendszámú jármű forgalmi engedélyének jogosultjaként

Ön szerepel a nyilvántartásban?    igen/nem (1)

Ha nem, akkor a jármű forgalmi engedélyének jogosultja:    

(vezetéknév, utónév, cím)

2.Beismeri, hogy elmulasztotta az úthasználati díjat megfizetni? igen/nem (1)

3.Ha nem, szíveskedjék megindokolni:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A kitöltött nyomtatványt ezen tájékoztató levél keltétől számított 60 napon belül szíveskedjék elküldeni az alábbi hatóságnak:    

a következő címre:    

TÁJÉKOZTATÓ

Az ügyet a következő ország illetékes hatósága fogja vizsgálni:    

[az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam]

Ha az ügyben nem indul eljárás, arról a válasznyomtatvány kézhezvételétől számított 60 napon belül tájékoztatást kap.

(1) A nem kívánt rész törlendő.

Ha az ügyben eljárás indul, annak menete a következő:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

[Az úthasználatidíj-fizetés elmulasztásának helye szerinti tagállam hatósága tölti ki (tájékoztatás az eljárás további menetéről, az eljárás indításáról szóló határozat elleni fellebbezés lehetőségéről és a fellebbezési eljárásról). Minden esetben meg kell jelölni: az ügyben folytatott eljárásért felelős hatóság nevét és címét; a fizetési határidőt; az érintett fellebbezési testület nevét és címét; a fellebbezési határidőt].

Ez a levél önmagában nem jár jogkövetkezményekkel.

ê Helyesbítés: HL L 200., 2004.6.7., 50. o. (kiigazított szöveg)

Ö IV. MELLÉKLET Õ

Ö Az elektronikus útdíjszedési rendszerekben történő elektronikus útdíjfizetési műveletek végzésére használható technológiák listája Õ

Ö 1. műholdas helymeghatározás; Õ

Ö 2. mobilkommunikáció; Õ

Ö 3. 5,8 GHz-es mikrohullámú technológia. Õ

_____________

é

V. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosítása
(hivatkozás a 13. cikkben)

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők
(hivatkozás a 13. cikkben)

_____________

VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

_____________

(1) K = kötelező, amennyiben az adat a nemzeti nyilvántartásban rendelkezésre áll, V = választható.

(2) Harmonizált kód, lásd a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló, 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelvet (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.)

(3) K = kötelező, amennyiben az adat a nemzeti nyilvántartásban rendelkezésre áll, V = választható.

(4) Harmonizált kód, lásd az 1999/37/EK irányelvet.

(5) K = kötelező, amennyiben az adat a nemzeti nyilvántartásban rendelkezésre áll, V = választható.

(6) Harmonizált kód, lásd az 1999/37/EK irányelvet.