EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52016XC0707(02)

Értesítés a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

C/2016/4150

OJ C 246, 7.7.2016, p. 7–16 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

7.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 246/7


Értesítés a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2016/C 246/08)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából származó, egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatala dömpingelt formában történik, és jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2016. május 23-án az Európai Acélszövetség (Eurofer) (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

Az e vizsgálat tárgyát képező termék az egyes síkhengerelt termékek vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve a rozsdamentes acélt), tekercsben vagy nem tekercsben (beleértve a méretre vágott termékeket és a „keskeny szalagot”), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva (melegen hengerelt, sík), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, a szemcseorientált szilícium-elektromos acél kivételével (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából (a továbbiakban: érintett országok) származó, jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 99, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 14 00, 7211 197225 19 00, 7225 30 10, 7225 30 30, 7225 30 90, 7225 40 12, 7225 40 15, ex 7225 40 60, 7225 40 90, 7226 19 10, ex 7226 20 00, 7226 91 20, 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

A Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából származó dömpingre vonatkozó állítás a vizsgált termék belföldi árának és az Unióba irányuló exportértékesítés során alkalmazott exportárának (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

A szerbiai belföldi árakra vonatkozó megbízható adatok hiányában a dömpingre vonatkozó állítás a számtanilag képzett rendes érték (előállítási, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) és a vizsgált termék Unióba irányuló exportértékesítése során alkalmazott (gyártelepi szinten megállapított) exportár összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek valamennyi érintett ország vonatkozásában jelentősek.

4.   A kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségre, az általa felszámított értékesítési árakra, továbbá piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy – a tagállamoknak küldött értesítést követően – megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1.    A vizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2015. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2013. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri az érintett országokból származó vizsgált termék exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.2.1.   A Brazíliában működő exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetleges nagy számára Brazíliában, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálandó brazíliai exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás) ésszerű mértékűre korlátozhatja. A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép Brazília hatóságaival, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben Brazília hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló termelőt, Brazília hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja a mintába való felvételre kiválasztott vállalatokról.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és Brazília hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (3).

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.2.   Az Iránban, Oroszországban, Szerbiában és Ukrajnában működő exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

A Bizottság felkéri az Iránban, Oroszországban, Szerbiában és Ukrajnában működő valamennyi exportáló gyártót, valamint az exportáló gyártók szövetségeit, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából haladéktalanul – eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül – vegyék fel vele a kapcsolatot, lehetőleg e-mailben. Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az Iránban, Oroszországban, Szerbiában és Ukrajnában található, általa ismert exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének, valamint az említett országok hatóságainak.

Az exportáló gyártóknak és adott esetben az exportáló gyártók szövetségeinek eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell a kitöltött kérdőíveket benyújtaniuk.

5.2.3.   A független importőrökre vonatkozó vizsgálat  (4)  (5)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országokból importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget is értesít arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és valamennyi ismert importszövetségnek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint ezen behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek, melyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók valamennyi ismert szövetségét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók valamennyi ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.7.    Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információknak és/vagy adatoknak a Bizottság rendelkezésére történő bocsátását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (korlátozott hozzáférés) (6) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek kifejezik beleegyezésüket a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „CORRESPONDENCE WITH THE EUROPEAN COMMISSION IN TRADE DEFENCE CASES” elnevezésű dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amint az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailen küldött beadványokra alkalmazandó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail címek:

Brazília és Oroszország

:

TRADE-HRF-AD635-BRU@ec.europa.eu

Irán, Szerbia és Ukrajna

:

TRADE-HRF-AD635-ISU@ec.europa.eu

Kár és uniós érdek

:

TRADE-HRF-AD635-INJURY@ec.europa.eu

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépesített válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás ésszerűtlen többletterhekkel vagy ésszerűtlen többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalától számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet bevezetni.

9.   A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerint kezeli.


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket gyártja, és azt közvetlenül vagy harmadik félen – így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(4)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív mellékletét. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikkével összhangban két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint a „személy” természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(5)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(6)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(7)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


I. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

II. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Top