Help Print this page 

Document 52016PC0863

Title and reference
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (átdolgozás)

COM/2016/0863 final - 2016/0378 (COD)
Multilingual display
Text

Brüsszel, 30.11.2016

COM(2016) 863 final

2016/0378(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 410 final}
{SWD(2016) 411 final}
{SWD(2016) 412 final}
{SWD(2016) 413 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Szakpolitikai háttér

Az európai polgárok jövedelmük jelentős részét költik energiára, amely az európai ipar számára is fontos tényező. Az energiaágazat egyúttal azon kötelezettségvállalás teljesítésében is meghatározó szerepet játszik, hogy 2030-ra az EU-ban legalább 40 %-kal csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, amihez addig a megújuló energiaforrások arányát várhatóan 50 %-ra kell növelni.

A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelv, a villamosenergia-piacról szóló rendelet és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló rendelet átdolgozására irányuló javaslatok egy nagyobb intézkedéscsomag részét képezik („Tiszta energia minden európainak”), amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő. A csomag azokat a legfontosabb javaslatokat tartalmazza, amelyeket a Bizottság az energiaunió megvalósítása érdekében az e célra kialakított ütemterv szerint kidolgozott 1 . Jogalkotási javaslatokat és nem jogalkotási kezdeményezéseket egyaránt magában foglal, melyek mind arra irányulnak, hogy kedvező keretfeltételek megteremtése révén kézzelfogható előnyökhöz juttassák a polgárokat, valamint élénkítően hassanak a foglalkoztatásra, a növekedésre és a beruházásokra, miközben az energiaunió mind az öt dimenziójához hozzájárulnak. Az intézkedéscsomagban a következő három téma különös figyelmet kap: az energiahatékonyság előtérbe állítása, az EU globális vezető szerepe a megújuló energiaforrások területén, valamint az energiafogyasztók számára biztosított méltányosság.

Mind az Európai Tanács 2 , mind az Európai Parlament 3 számtalanszor felhívta a figyelmet arra, hogy a megfizethető energiaáraknak, a stabil energiaellátásnak és a megújuló energiaforrásokkal költséghatékony módon, nagy mennyiségben termelt villamos energia integrációjának és fejlesztésének záloga a jól működő, integrált energiapiac. Az EU gazdasági növekedése és fogyasztóinak jóléte szempontjából meghatározó, hogy az árak versenyképesek legyenek, ezért ennek biztosítása az uniós energiapolitika lényegi elemét képezi. A villamosenergia-piac jelenlegi szerkezete a 2009-ben elfogadott harmadik energiaügyi csomag 4 szabályait követi. Ezeket a szabályokat utólag a piaci visszaélések elleni jogszabályokkal 5 , valamint a villamosenergia-kereskedelemre és a hálózatüzemeltetési szabályokra vonatkozó végrehajtási jogszabályokkal egészítették ki 6 . Az EU belső energiapiaca jól megalapozott elveken nyugszik. Ilyen elv például, hogy a harmadik felek számára hozzáférést kell biztosítani a villamosenergia-hálózatokhoz, a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon válasszanak az energiaellátók között, a szétválasztásról szigorú szabályokkal kell gondoskodni, a határokon átnyúló kereskedelem akadályait fel kell számolni, a piacfelügyeletet független energiaszabályozóknak kell ellátni, valamint az is, hogy a szabályozók és a hálózatüzemeltetők az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségén (ACER) és az átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatán (ENTSO) belül uniós szinten együttműködjenek.

A harmadik energiaügyi csomag a fogyasztók számára érezhető előrelépést hozott. Javult az európai villamosenergia-piacok likviditása, és nagymértékben felélénkült a határokon átnyúló kereskedelem. Sok tagállamban a fogyasztók most már nagyobb kínálatból választhatnak. A különösen a nagykereskedelmi piacokon fokozódó versenynek köszönhetően sikerült a nagykereskedelmi árakat visszafogni. A fogyasztók energiapiacokon elfoglalt pozíciója egyértelműen megerősödött, ami a harmadik energiaügyi csomaggal bevezetett új fogyasztói jogoknak tulajdonítható.

Az új fejlemények az európai villamosenergia-piacok gyökeres átalakulásához vezettek. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya meredeken nő. E tendencia folytatódni fog, hiszen az ez irányba való elmozdulás előfeltétele az éghajlatváltozással kapcsolatban a Párizsi Megállapodás keretében vállalt uniós kötelezettségek teljesítésének. A természeténél fogva változékonyabb és kevésbé jól előrejelezhető mennyiségű megújuló energiaforrásokból a hagyományosnál kevésbé központosított módon előállított villamos energia térnyerése miatt a piac rugalmasabbá válik, és emiatt kiigazításra szorulnak a piacra és a hálózatüzemeltetésre vonatkozó szabályok is. Ezzel egyidejűleg a többnyire koordináció nélkül végzett állami beavatkozások eredményeként torzult a nagykereskedelmi villamosenergia-piac, ami érzékenyen érintette a beruházásokat és a nemzetközi kereskedelmet is 7 . Komoly változások mennek végbe a technológia terén is. A villamos energia kereskedelme már csaknem Európa egészében az energiatőzsdék és az átvitelirendszer-üzemeltetők (TSO-k) által közösen létrehozott, ún. piac-összekapcsolásokon keresztül folyik. A digitalizációnak és az internetalapú fogyasztásmérési és kereskedelmi megoldások gyors fejlődésének köszönhetően ma már nemcsak az ágazat, hanem a vállalkozások, sőt a háztartások is képesek energia-előállításra és -tárolásra, és az ún. „felhasználóoldali válaszon” alapuló megoldások révén részt tudnak venni a villamosenergia-piacokon. A következő évtized villamosenergia-piacát változatosabb és decentralizáltabb villamosenergia-termelés, a tagállamok egymásrautaltságának fokozódása, valamint olyan új technológiai lehetőségek fogják jellemezni, amelyeknek köszönhetően a fogyasztók csökkenthetik számláikat, és a felhasználóoldali válasz, a saját termelésű energia fogyasztása vagy tárolása révén a villamosenergia-piacok aktív szereplőivé válhatnak. 

A villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó ezen kezdeményezésnek tehát az a célja, hogy a jelenlegi piaci szabályokat hozzáigazítsa az új piaci viszonyokhoz, lehetővé téve, hogy a villamos energia az árakon keresztül közvetített torzulásmentes jelzésekre reagálva akadálytalanul mozoghasson, tehát kellő időben eljuthasson oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ezzel bővülnének a fogyasztók lehetőségei, a társadalom a lehető legnagyobb mértékben kihasználhatná a határokon átnyúló verseny jótékony hatásait, és mindez a megfelelő jelzésekkel ösztönzőleg hatna az energiarendszerünk dekarbonizációjához szükséges beruházásokra is. A kezdeményezés továbbá kiemelt szerepet biztosít az energiahatékony megoldásoknak, és hozzá kíván járulni ahhoz is, hogy az EU világelső legyen a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelésben, ami célravezető a munkahelyteremtésre, valamint a növekedés és a beruházások fellendítésére irányuló uniós célkitűzés elérése szempontjából is.

A piaci szabályok kiigazítása

A jelenlegi piaci szabályok az elmúlt tíz évben leginkább használatos energiatermelési technológiákon alapulnak, vagyis központosított, nagy léptékű, fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító erőműveket magában foglaló termelési módszereken, amelyek a fogyasztók számára csupán korlátozott részvételi lehetőséget biztosítottak. Mivel a megújuló energiaforrásokból előállított, természeténél fogva ingadozó villamos energia egyre nagyobb szerepet fog játszani a jövő energiaszerkezetében, és a fogyasztók számára lehetővé kell tenni a piaci részvételt, változtatni kell a szabályokon. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia piaci integrációjához kulcsfontosságúak az ily módon előállított energiával folytatott kereskedelmet lehetővé tévő, rövid határidős villamosenergia-piacok. Ennek az oka abban keresendő, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia mennyiségének pontos előrejelzése (a bizonytalan időjárási viszonyok miatt) többnyire csak röviddel a tényleges energiatermelés előtt lehetséges. Ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát termelők méltányos feltételekkel tudják az energiát eladni, olyan piacok létrehozására van szükség, amelyeken elég a tényleges szállítás előtt csupán rövid idővel megjelenni (ezek az úgynevezett „napon belüli” vagy „kiegyenlítő” piacok) – ez mellesleg a piacok likviditását is javítaná. A rövid határidős piacok új üzleti lehetőségeket kínálnak a nagy energiaigény, de alacsony megújulóenergia-termelés esetén energiatartalék-képzési megoldásokat nyújtó piaci szereplőknek. E megoldások közé tartozik az is, hogy a fogyasztók átütemezhetik az energiaigényüket (ez az ún. „felhasználóoldali válasz”), és szorosan ehhez kapcsolódnak a tárolásirendszer-üzemeltetők és a rugalmas termelők. Míg a kisebb régiókban az ingadozó energiamennyiség kezelése igen költséges lehet, a váltakozó mennyiségű termelés nagyobb területeken való aggregálása révén a fogyasztók sokat spórolhatnak. Integrált rövid határidős piacokban azonban továbbra is hiány van.

Az aktuális piaci berendezkedés hiányosságai miatt az energiaágazat kevésbé vonzó az új beruházások számára. Egy megfelelően összekapcsolt, piaci alapú energiarendszer, amelyen az árak a piac jelzéseit követve alakulnak, ösztönzőleg hatna az energiatermeléshez és továbbításhoz szükséges beruházásokra, és biztosítaná, hogy ott kerüljön rájuk sor, ahol ezekre a piacon legnagyobb az igény, ami egyúttal minimálisra csökkentené az állami beruházások szükségességét.

A tagállami szintű piaci szabályozások (pl. árplafonok) és az állami beavatkozások jelenleg megakadályozzák, hogy az árak kövessék azokat a helyzeteket, amikor kevés villamos energia áll rendelkezésre. Ráadásul a jól-rosszul kialakított árzónák nem mindig azt tükrözik, hogy hol van kevés energia, hanem, hogy hol húzódnak a politikai határok. Most azonban a piac újraszervezése során az országhatárok helyett a hálózati hiányosságok és a keresleti központok kapnak hangsúlyt. Ezzel az a cél, hogy javuljanak az árjelzések, és a beruházások azokra a területekre összpontosuljanak, ahol ezekre a legnagyobb szükség van. Az árjelzéseknek köszönhetően a rugalmas energiaforrások (ideértve a felhasználóoldali választ és az energiatárolást is) megfelelő ellentételezése is lehetséges lesz, mivel az ezen energiaforrások után fizetett díjak rövidebb időszakokon alapulnak (gondoljunk például a csak a csúcsidőszakban üzemeltetett modern gázerőművekre, vagy az ipari kereslet csúcsüzem vagy a rendszer kivételes terhelése esetén való csökkentésére). A jól működő árjelzések a meglévő termelőlétesítmények hatékony teherelosztását is biztosítanák. Az árképzést torzító hatályos jogszabályok (pl. a bizonyos létesítmények által termelt energia elsőbbségi átvételére vonatkozó szabályok) felülvizsgálata ezért döntő fontosságú a keresleti oldal rugalmasságának aktivizálása és teljes mértékű kihasználása szempontjából.

A fogyasztók az energiaunió középpontjában

Amennyiben sikerül az ipari, kereskedelmi és lakossági fogyasztókat teljes mértékben integrálni az energiarendszerbe, tetemes megtakarításokra lesz lehetőség az energiatartalék-képzés terén, amelynek költségeit egyébként a fogyasztóknak kellene megfizetniük. Így azonban még profitálhatnak is az áringadozásokból, és pénzt kereshetnek a piacon való részvétellel. A fogyasztók aktivizálása ezért előfeltétele az energetikai átállás sikeres és költséghatékony lebonyolításának.

Az energiaunió egyik legfontosabb vállalása, hogy megerősítse a fogyasztók helyzetét. A jelenlegi piaci szabályok azonban gyakran megakadályozzák, hogy a fogyasztók élhessenek az új lehetőségekkel. Noha termelhetnek és tárolhatnak villamos energiát, és energiafogyasztásukat könnyebben befolyásolni tudják, mint valaha, a kiskereskedelmi piac jelenlegi szerkezete nem engedi, hogy teljes mértékben kihasználják az említett előnyöket.

A legtöbb tagállamban a végső fogyasztók semmilyen vagy csak elhanyagolható mértékű ösztönzést kapnak arra, hogy a piaci árváltozások nyomán változtassanak energiafogyasztásukon, mivel a valós idejű árjelzések nem jutnak el hozzájuk. A piac szerkezetének átalakítására vonatkozó csomag most lehetőséget nyújt a fent említett vállalás teljesítésére. Az átláthatóbb, valós idejű árjelzések ösztönzőleg hatnak a fogyasztók piaci részvételére (akár egyéni, akár összesített szinten), és rugalmasabbá teszik a villamosenergia-rendszert, elősegítve a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia integrációját. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően egyfelől a háztartások is rengeteg energiát megtakaríthatnak, másfelől a készülékek és rendszerek, úgymint az intelligens háztartási gépek, az elektromos járművek, a villanyfűtés, a szigetelt épületek légkondicionáló berendezései és hőszivattyúi, valamint a távfűtés és -hűtés automatikusan alkalmazkodni tudnak az áringadozásokhoz, és rendszerszinten jelentős szerepet játszva, rugalmasan tudnak kapcsolódni a villamosenergia-hálózatba. Ahhoz, hogy a fogyasztók anyagilag is jól járjanak, fontos, hogy jól működő, intelligens rendszerekhez legyen hozzáférésük, valamint olyan villamosenergia-szolgáltatási szerződéseket kössenek velük, amelyek az azonnali piaccal összekapcsolt dinamikus árakat garantálnak. Amellett, hogy a fogyasztók az árjelzések függvényében befolyásolják energiafogyasztásukat, új keresletoldali szolgáltatások is kialakulóban vannak: bizonyos új piaci szereplők vállalják, hogy kezelik meghatározott számú fogyasztó villamosenergia-fogyasztását, kiket rugalmasságukért kompenzálnak. Noha ezeket a szolgáltatásokat a hatályos uniós jogszabályok jelenleg is támogatják, a gyakorlati tapasztalatok szerint a hatályos rendelkezések nem elég hatékonyak ahhoz, hogy megszüntessék a szóban forgó szolgáltatók piacra jutását gátoló elsődleges piaci akadályokat. Az ilyen jellegű új szolgáltatások jobb elterjedése érdekében meg kell erősíteni az idevágó rendelkezéseket.

Sok tagállamban a villamosenergia-árak egyáltalán nem követik a keresletet és a kínálatot, hanem hatósági szabályozás tárgyát képezik. Az árszabályozás visszafoghatja a hatékony verseny kialakulását, a beruházók kedvét szegheti és megakadályozhatja az új szereplők piacra jutását. A Bizottság ezért az energiaunióra vonatkozó keretstratégiájában 8 vállalta, hogy fokozatosan megszünteti a költségeket nem fedező szinten leszabályozott árakat, és arra biztatja a tagállamokat, hogy ütemtervet készítsenek az összes szabályozott ár eltörlésére. A piaci szerkezetátalakítás egyik célja, hogy az ellátási árakat – néhány indokolt kivételtől eltekintve – semmiféle állami beavatkozás ne befolyásolja.

A rohamosan csökkenő technológiai költségeknek köszönhetően egyre több fogyasztó engedheti meg magának, hogy háztetőre szerelhető szolárpanelekkel és napelemekkel csökkentse energiaszámláját. A saját célú energiatermelést azonban még mindig megnehezíti, hogy nincsenek közös szabályok az úgynevezett „termelő-fogyasztók” számára. Ezeket az akadályokat a megfelelő szabályokkal el lehetne hárítani, pl. a fogyasztók arra irányuló jogainak garantálásával, hogy saját felhasználásra energiát termelhessenek és a felesleget térítés ellenében betáplálhassák a hálózatba, az egész rendszer szintjén jelentkező költségeket és hasznokat is figyelembe véve (pl. megfelelő hozzájárulás a hálózatfenntartási költségekhez).

A helyi energiaközösségek kialakítása jó módszer lehet az energia közösségi szinten történő kezelésére: e közösségek vagy közvetlenül maguk használják fel a termelt villamos energiát, vagy (táv)fűtésre és -hűtésre fordítják, függetlenül attól, hogy csatlakoznak-e az elosztóhálózathoz. E kezdeményezések akadály nélküli kibontakozásához a tagállamoknak e tevékenységeket lehetővé tévő, megfelelő jogi keretrendszereket kell létrehozniuk a piaci szerkezetátalakítás keretében.

Jelenleg a villamos energiát termelő, ingadozó jellegű megújuló energiaforrások több mint 90 %-a csatlakoztatva van az elosztóhálózathoz. A helyi termelés integrációját követően a háztartási fogyasztók által fizetendő hálózati díjak ennek megfelelően megugrottak. Ezzel egyidejűleg a hálózat kiterjesztése és a megújuló energiák terén történő beruházások finanszírozásához szükséges adók és járulékok mértéke is drámaian nőtt. A piac szerkezetátalakítása és a megújulóenergia-irányelv felülvizsgálata jó alkalom e problémák megoldására, amelyek adott esetben bizonyos háztartási fogyasztókat aránytalan mértékben sújtanak.

Ha az elosztórendszer-üzemeltetők (DSO-k) az ingadozó mennyiségű termeléssel kapcsolatos kihívásokat legalább részben helyi szinten kezelhetnék (pl. ha maguk gazdálkodhatnának a rugalmas helyi energiaforrásokkal), már jelentősen csökkennének a hálózati költségek. Mivel azonban a DSO-k gyakran vertikálisan integrált, az ellátási üzletágban is tevékenykedő vállalatok részét képezik, szabályozói szinten kell gondoskodni azokról a biztosítékokról, amelyek garantálják semlegességüket új funkcióikban is, pl. ami az adatgazdálkodást vagy a rugalmas forrásoknak a helyi szűk keresztmetszetek feloldására való használatát illeti.

A verseny felélénkítésének és a fogyasztói szerepvállalás ösztönzésének másik fontos eszköze az információk átláthatósága. A Bizottság által korábban végzett konzultációk és tanulmányok tanúsága szerint a fogyasztók nehezményezik, hogy a villamosenergia-piacokkal kapcsolatos információk nem transzparensek, ami megnehezíti a verseny jelentette előnyökből való profitálást és a piacokon való aktív részvételt. Úgy vélik, hogy nincsen birtokukban elég információ sem más ellátókról, sem az új energetikai szolgáltatásokról, és arra panaszkodnak, hogy túl bonyolultak az ajánlatok és a szolgáltatóváltási eljárások is. A reform az adatvédelemről is gondoskodni fog, tekintettel az új technológiák (különösen az intelligens fogyasztásmérés) fokozott használata nyomán nagy kereskedelmi értéket képező energiaadatok létrejöttére.

Amikor arról van szó, hogy a fogyasztók legyenek az energiapiac középpontjában, a piaci szerkezetátalakításban nagy hangsúlyt kell kapnia annak a kérdésnek is, hogy miként lehet a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő társadalmi csoportok védelmét biztosítani, és megakadályozni, hogy még több legyen az energiaszegény háztartás. Mivel az energiaszegénység egyre nagyobb méreteket ölt, és még nem világos, hogy mily módon lehet a fogyasztók kiszolgáltatottságát és energiaszegénységét csökkenteni, a piac szerkezetátalakítására irányuló javaslat előírja, hogy a tagállamok megfelelő módon és rendszeresen nyomon kövessék az energiaszegénység alakulását uniós szinten meghatározott elvek alapján. Az általánosságban az energiahatékonyságról szóló, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelvek további intézkedéseket tartalmaznak az energiaszegénység problémájának leküzdésére.

A villamosenergia-ellátás biztonsága

A villamosenergia-ellátás biztonsága a villamos energiától és az internetalapú rendszerektől nagyban függő modern társadalmakban létfontosságú. Fel kell tehát mérni, hogy az európai villamosenergia-rendszer képes-e olyan mennyiségű termelést és rugalmasságot biztosítani, hogy a villamosenergia-ellátás mindig megbízható legyen (az energiaforrások megfelelősége). Az energiaellátás biztonságáról való gondoskodás nem csupán nemzeti kötelezettség, hanem az európai energiapolitikának is fontos pillére 9 . Ennek az oka abban rejlik, hogy az ellátás biztonságát teljesen összekapcsolt és szinkronizált hálózattal a jól működő piacokon sokkal hatékonyabban és versenyképesebben meg lehet szervezni, mint tisztán nemzeti alapon. Az egyes tagállamok hálózati stabilitása sokszor nagyban a szomszéd országokból érkező villamosenergia-áramlásokon és a potenciális energiaellátás-biztonsági problémákon múlik, ezért rendszerint regionális hatással bír. A nemzeti szintű energiatermelési problémákat a leghatékonyabb módon tehát regionális szinten lehet megoldani, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy más országok termelési feleslegeit hasznosítsák. Ezért ahhoz, hogy a villamosenergia-piacok integrációját és a más országokból esetlegesen érkező energiát is figyelembe véve reális képet kapjunk az energiatermelés terén fennálló szükségletekről, közösen megállapított módszertanon alapuló, koordinált európai megfelelőségi értékelést kell bevezetni. Ha a koordinált megfelelőségi értékelésből az derül ki, hogy bizonyos országokban vagy régiókban kapacitásmechanizmusokra van szükség, ezeket úgy kell kialakítani, hogy minimálisra csökkentsék a belső piaci torzulásokat. A határokon átnyúló kereskedelmet érő torzulások lehető legkisebbre csökkentése, a felhasználóoldali válasz optimális alkalmazása és a dekarbonizációt érintő hatások mérséklése érdekében ezért egyértelmű és átlátható kritériumokat kell meghatározni, elkerülendő azt a kockázatot, hogy a nemzeti kapacitásmechanizmusok széttagoltsága miatt a piac működését gátoló és a versenyt visszafogó újabb akadályok alakuljanak ki 10 .

A regionális együttműködés szorosabbra fűzése

Az, amilyen szorosan a közös transzeurópai hálózaton keresztül az uniós tagállamok összekapcsolódnak, egészen egyedülálló a világon, és az energetikai átállás hatékony lebonyolítása során is hatalmas előny. A más tagállamok termelési és keresleti forrásainak használatára irányuló lehetőség nélkül az energetikai átállás fogyasztók által viselt költségei sokkal nagyobbak lennének. Ma a határokon átnyúló rendszerüzemeltetés sokkal inkább a kölcsönös egymásrautaltságon alapul, mint a múltban. Ez a változó mennyiségű és decentralizált energiatermelés megnövekedésének, a szorosabb piaci integrációnak és különösen a lerövidült piaci időintervallumoknak tulajdonítható. Az egymásrautaltság abban is megmutatkozik, hogy a szabályozók vagy a hálózatüzemeltetők tagállami szintű intézkedései közvetlen hatást gyakorolhatnak más tagállamokra. A tapasztalatok szerint a nemzeti szinten hozott, összehangolatlan döntések az európai fogyasztóknak jelentős költségeket okozhatnak.

Például az, hogy néhány rendszerösszekötőt – többnyire a koordinálatlan nemzeti korlátozások miatt – csak kapacitásának 25 %-áig használnak, és a tagállamok mind a mai napig képtelenek voltak megfelelő árzónák kialakítására, jól szemlélteti, hogy a TSO-k és a szabályozó szervek közötti koordinációt fokozni kell. A TSO-k, a szabályozó szervek és a kormányok közötti önkéntes, illetve kötelező alapon történő kooperáció sikeres példái mind azt bizonyítják, hogy a regionális együttműködéssel javítható a piac működése, és nagyban csökkenthetők a költségek. Bizonyos területeken, pl. az EU egészére kiterjedő piac-összekapcsolási mechanizmus terén már kötelező a TSO-k együttműködése. A többségi szavazás rendszere néhány kérdéssel kapcsolatban igen sikeresnek mutatkozott azokon a területeken, ahol az önkéntes együttműködés (amelyben minden TSO-nak vétójoga van) nem bizonyult elég hatásosnak a regionális problémák megoldásában. E pozitív példa alapján célszerűnek tűnik a szabályozási keretrendszer további területein is kötelezővé tenni az együttműködést. A TSO-k a regionális operatív központokon belül határozhatnának azokról a kérdésekről, amelyek esetében a széttagolt és össze nem hangolt nemzeti szintű intézkedések kedvezőtlenül hatnának a piacra és a fogyasztókra (pl. a rendszer-üzemeltetés, a rendszerösszekötők kapacitásának kiszámítása, az energiaellátás biztonsága és a kockázatokra való felkészülés terén).

A szabályozói felügyelet hozzáigazítása a regionális piacokhoz

Indokoltnak tűnik a szabályozói felügyeletet is hozzáigazítani az újonnan kialakult piaci viszonyokhoz. Jelenleg az összes fő szabályozói döntést nemzeti szabályozó szervek hozzák meg, még akkor is, amikor közös regionális megoldásra lenne szükség. Míg az ACER sikerrel ellátja azt a feladatát, hogy fórumot biztosít a különféle érdekeket képviselő nemzeti szabályozó szervek koordinációjának, fő feladatköre aktuálisan a koordinációra, a tanácsadásra és a nyomonkövetési tevékenységre szorítkozik. Jóllehet a piaci szereplők határokon átnyúló viszonylatban egyre elmélyítik az együttműködést, és a hálózatüzemeltetést és a villamosenergia-kereskedelmet illetően bizonyos ügyekben minősített többséggel döntenek regionális vagy akár uniós szinten is 11 , e regionális döntéshozatali eljárásoknak szabályozói szinten nincsen megfelelőjük. A szabályozói felügyelet ezért továbbra is széttagolt, ami egymásnak ellentmondó határozatok elfogadásához és indokolatlan időbeli csúszásokhoz vezethet. Ha az ACER nagyobb jogosultságot kapna a koordinált regionális döntést kívánó, határokon átnyúló kérdések rendezésében, gyorsabbá és hatékonyabbá válhatna a több országot érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal. A szóban forgó kérdésekről az ACER keretében többségi szavazással döntő nemzeti szabályozó szervek továbbra is teljes jogú résztvevői maradnának a folyamatnak.

Indokoltnak tűnik továbbá a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata (ENTSO-E) szerepének pontosítása is, hogy jobban el tudja látni koordinációs feladatát, és átláthatóbbá váljanak döntéshozatali eljárásai.

Szövegbeli pontosítások

Végezetül a villamosenergia-rendelet, az ACER-rendelet és a villamosenergia-irányelv átdolgozása arra is alkalmat nyújt, hogy a hatályos jogszabályok némelyikén – a rendelkezések érdemi változtatása nélkül – szerkesztési pontosításokat, illetve szerkezeti átalakításokat végezzünk annak érdekében, hogy a három jogi aktus meglehetősen technikai jellegű szabályai érthetőbbé váljanak.

   Összhang a szabályozási terület más rendelkezéseivel és egyéb idevágó javaslatokkal

A villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó kezdeményezés szorosan kapcsolódik az energiával és az éghajlattal összefüggő, párhuzamosan előterjesztett egyéb jogalkotási javaslatokhoz. Főként azok a kezdeményezések tartoznak ide, amelyek Európa energiahatékonyabbá tételére irányulnak, ezenkívül a megújuló energiaforrásokra vonatkozó csomag, valamint az energiaunió irányítási és jelentéstételi mechanizmusaival foglalkozó átfogó kezdeményezés. Mindezen kezdeményezések a versenyképes, biztonságos és fenntartható energiaunió megvalósításához szükséges intézkedéseket hivatottak végrehajtani. A számos jogalkotási és nem jogalkotási intézkedésből álló különféle kezdeményezések egy csomagba foglalásával az a cél, hogy a különféle, de szorosan összefüggő szakpolitikai javaslatok a lehető legnagyobb mértékben koherensek legyenek.

Noha a jelenlegi javaslat magvát a piaci szabályok oly módon történő aktualizálása alkotja, hogy a tiszta energiára való áttérés gazdaságilag jövedelmező legyen, e rendelkezések az EU tágabb éghajlat- és energiapolitikai keretrendszerébe is illeszkednek. A kapcsolódási pontokat a Bizottság által végzett hatásvizsgálat 12 részletesebben is bemutatja.

A javaslat szorosan kapcsolódik a megújuló energiaforrásokkal összefüggésben 2030-ra kitűzött cél eléréséhez megfelelő keretet biztosító, felülvizsgált megújulóenergia-irányelvhez, mivel a megújuló energiaforrások támogatási rendszereivel kapcsolatos elveket is megfogalmaz azzal a céllal, hogy e rendszerek – amennyiben a tagállamok fenn kívánják ezeket tartani –, piacorientáltabbak és költséghatékonyabbak legyenek, területi hatályuk pedig regionális szintre korlátozódjon. A megújuló energiaforrások piaci integrációjával kapcsolatos intézkedések, így pl. a teherelosztásra és a saját termelésű energia fogyasztására vonatkozó rendelkezések és egyéb piacrajutási szabályok, melyeket korábban a megújulóenergia-irányelv tartalmazott, a villamosenergia-rendeletben és a villamosenergia-irányelvben kaptak helyet.

Az energiaunió irányításáról szóló rendeletjavaslat a tervezésre és jelentéstételre vonatkozó tagállami kötelezettségek észszerűbbé tételével hozzájárul a politikai koherencia biztosításához, azzal a céllal, hogy hatékonyabban támogassa az uniós szinten kitűzött energia- és éghajlat-politikai célok elérését. Új tervezési, jelentéstételi és nyomonkövetési eszköz gyanánt betekintést nyújt abba is, hogy hol tart egy-egy tagállam a jelen jogi aktusok által bevezetett, egész Európára vonatkozó piaci követelmények végrehajtásában.

A villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló rendeletjavaslat kiegészíti a jelen javaslatot: főként a villamosenergia-válsághelyzetek kezelése és a villamosenergia-rendszert rövid távon érintő kockázatok megelőzése érdekében hozott állami intézkedésekre összpontosít.

A mostani javaslat szorosan követi a Bizottság energiaforrásokkal kapcsolatban kialakított versenypolitikáját. Magában foglalja a kapacitásmechanizmusokkal kapcsolatban végzett ágazati vizsgálat eredményeit, és teljes összhangot biztosít a energiatermelés terén nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos politika végrehajtásával.

   Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában” meghatározott, az energiaunióval kapcsolatban kitűzött kulcsfontosságú célok végrehajtására irányul. Mint már kifejtettük, a jogalkotási csomag részletekbe menően össze van hangolva azzal a globális szintű kötelezettségvállalással is, amelyet az EU az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. konferenciáján (COP21) Párizsban született megállapodás ambiciózus éghajlat-politikai célkitűzéseivel kapcsolatban tett. A jelen javaslat és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatára irányuló, 2015 júliusában előterjesztett javaslat megerősítik és kiegészítik egymást.

Mindemellett pedig, mivel a villamosenergia-piac szerkezetének felülvizsgálata az európai energiapiac versenyképesebbé tételére és az új energiatechnológiák piacra juttatására irányul, a javaslat egyben hozzájárul az EU munkahelyteremtési és növekedési céljainak megvalósításához is. Az új technológiák előtt nyitva álló piaci lehetőségek bővítésével a javaslat segítene számos olyan szolgáltatás és termék elterjesztésében, amelyek az európai vállalkozásokat lépéselőnyhöz juttatnák a tiszta energiákra való globális áttérés folyamatában.

2.    JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

   Jogalap

A javasolt intézkedések jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikke, amely pontosan meghatározza, hogy milyen hatáskörökkel bír az EU az energiapolitika terén, és meg is szilárdítja azokat. Az EUMSZ 194. cikke szerint az Unió energiapolitikájának céljai a következők: az energiapiac működésének biztosítása, az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; valamint az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.

A jelen kezdeményezés egyszersmind egy sor olyan, egymással összefüggő jogalkotási aktusra is épít, amelyeket az utóbbi két évtized során fogadtak el, illetve aktualizáltak. Az EU a belső energiapiac megteremtése érdekében 1996 és 2009 között három egymást követő jogalkotási csomagot is elfogadott, melyek átfogó célja a piacok integrálása, valamint a nemzeti villamosenergia- és gázpiacok liberalizációja volt. E rendelkezések számtalan szempontot figyelembe vesznek; hogy csak néhányat említsünk: piacra jutás, átláthatóság, fogyasztói jogok, a szabályozó szervek függetlensége stb.

A hatályos jogszabályokat és az energiapiac fokozódó integrációjának általános tendenciáját szem előtt tartva, e kezdeményezést azon jelenleg is folyamatban lévő munka részeként kell értelmezni, melynek célja az európai energiapiacok integrációja és hatékony működése.

A fellépés időszerűségét továbbá az is indokolja, hogy a közelmúltban az európai energiapiac kiteljesítése érdekében mind az Európai Tanács 13 , mind az Európai Parlament uniós szintű intézkedéseket szorgalmazott.

   Szubszidiaritás

A villamosenergia-piacokról szóló rendelet, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelv, valamint az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló rendelet rendelkezéseinek javasolt módosításaira az integrált uniós energiapiac megvalósítása érdekében van szükség, mely célt nemzeti szinten nem lehetne ugyanilyen hatékonysággal elérni. Amint azt az átdolgozási jogi aktusok értékelése részletesen is leírja 14 , az egymástól elszigetelt tagállami megközelítések miatt a belső energiapiac megvalósítása késedelmet szenvedett, az optimálistól elmaradó vagy ellentmondásos szabályozói intézkedések láttak napvilágot, az állami beavatkozások felesleges megismétlésére került sor, és a piaci hiányosságokat csak késve sikerült korrigálni. Amikor olyan kérdésekről van szó, mint az energiakereskedelem, a közös hálózat üzemeltetése és a termékszabványosítás, széttagolt tagállami szabályokat követve lehetetlen lenne a mindenki számára versenyképes és fenntartható módon energiát biztosító belső energiapiac megteremtése.

Az EU villamosenergia-piacainak egyre nagyobb mértékű összekapcsoltsága a nemzeti szereplők szorosabb együttműködését kívánja. A villamosenergia-ágazatot érintő nemzeti szakpolitikai beavatkozások a tagállamok energiaellátásbeli kölcsönös egymásrautaltsága és a hálózati összeköttetések miatt közvetlen hatást gyakorolnak a szomszéd országokra is. A hálózat stabilitásának és hatékony működésének biztosítása pusztán tagállami szinten egyre bonyolultabb feladat, mert a határokon átnyúló kereskedelem felélénkülése, a decentralizált energiatermelés elterjedése és a fogyasztói részvétel fokozódása mind a továbbgyűrűző hatások felerősödésének irányába hatnak. Egyedül egyik ország sem képes hatékony intézkedések meghozatalára – az egyoldalú fellépések következményei pedig mára még hangsúlyosabbá váltak. Ez az általános meglátás a jelenlegi javaslattal bevezetett intézkedések mindegyikére érvényes, függetlenül attól, hogy mi azok tárgya: az energiakereskedelem, a hálózatüzemeltetés vagy a fogyasztói részvétel hatékonyabbá tétele.

Mivel a koordinált döntést kívánó közös regionális kérdések más tagállamokra gyakorolt gazdasági hatása számottevő, az eddigi tapasztalatok alapján a sok más területen már bevált önkéntes együttműködésről számos esetben bebizonyosodott, hogy nem alkalmas a tagállamok közötti jelentős elosztási hatásokkal járó, technikailag összetett konfliktusok kezelésére 15 . A meglévő önkéntes kezdeményezések, mint pl. az ötoldalú energiaügyi fórum, korlátozott területi hatályúak, mivel az EU villamosenergia-piacának csak egy részét fedik le, és nem feltétlenül terjednek ki a fizikailag legszorosabban összekapcsolt országok mindegyikére.

Hogy konkrét példát említsünk, az elosztási díjszabás elveivel kapcsolatos koordinálatlan nemzeti szakpolitikák olyan mértékben eltorzíthatják a belső piacot, hogy a piaci részvételt illetően a decentralizált energiatermelésre vagy az energiatárolási szolgáltatásokra merőben különböző ösztönzők fognak hatni. Az új technológiák elterjedése és az energetikai szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmének fellendülése miatt az uniós szintű fellépés jelentős hozzáadott értéket képvisel, hiszen valamennyi résztvevő számára egyenlő versenyfeltételeket és hatékonyabb piaci eredményeket biztosít.

Az ACER koordinációs feladatkörét hozzáigazították az energiapiacok új fejleményeihez: a szomszédos országokból érkező energiaáramlatok és az ingadozó mennyiségű, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mértékének megnövekedése miatt egyre nagyobb szükség van a koordinációra. A független nemzeti szabályozó hatóságok ugyan fontos szerepet töltenek be a saját országuk energiaágazatának szabályozói felügyeletében. Egy olyan rendszerben azonban, amelyben a tagállamok egymásrautaltsága mind a piaci ügyletek, mind a rendszer működése terén egyre fokozódik, a nemzeti határokon túlnyúló szabályozói felügyeletre van szükség. Az ACER-t éppen azért hozták létre, hogy ellássa a szabályozói felügyeletet a több mint két tagállamot érintő helyzetekben. Fő szerepe, amely a nemzeti szabályozó szervek munkájának koordinálásában áll, továbbra is megmarad; azokon a területeken viszont, amelyeken a széttagolt nemzeti döntéshozatal a határokon átnyúló kérdésekben belső piaci problémákat vagy ellentmondásokat eredményezne, némileg bővültek a hatáskörei. Például a regionális operatív központok létrehozása miatt, amiről a [COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] rendelkezett, szupranacionális nyomon követésre van szükség, amit az ACER-nek kell végeznie, mivel a regionális operatív központok több tagállamra is kiterjednek. Az EU-szerte koordinált megfelelőségi értékelés [COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] általi bevezetése hasonlóképpen azt igényli, hogy az idevágó módszertant és számításokat szabályozói szinten is jóváhagyják, amely feladatokkal – mivel a megfelelőségi értékeléseket több tagállam viszonylatában kell elvégezni – csakis az ACER-t lehet megbízni.

Noha az ACER feladatkörének bővítése a személyi állomány növelésével fog járni, a testület koordinációs szerepének köszönhetően a nemzeti hatóságoknak kevesebb lesz a munkája, tehát tagállami szinten közigazgatási források szabadulnak fel. A javasolt megközelítés a szabályozói eljárások észszerűsítésében áll (pl. közvetlen jóváhagyás az ACER által 28 külön jóváhagyás helyett). A módszerek koordinált kidolgozásával csökkenne a nemzeti hatóságok munkaterhe, és megelőzhető lenne az a többletmunka, amelyet az össze nem hangolt, tagállami szintű szabályozói intézkedések nyomán esetlegesen kialakuló problémák okoznának.

   Arányosság

A villamosenergia-rendeletben, a villamosenergia-irányelvben, valamint az ACER-rendeletben foglalt politikai döntések célja, hogy a villamosenergia-piac szerkezete igazodjon az egyre növekvő mértékű decentralizált energiatermeléshez és az aktuális technológiai fejlesztésekhez.

A javasolt reformok szigorúan azokra az intézkedésekre korlátozódnak, amelyek elengedhetetlenek a belső piacon szükséges haladás eléréséhez, és a lehető legtöbb hatáskört és feladatot meghagyják a tagállamoknál, a nemzeti szabályozó szerveknél és egyéb nemzeti szintű szereplőknél.

Ennélfogva a hatásvizsgálat azon szakpolitikai opciók egyikét sem részesítette előnyben, amelyek ennél messzebb menő harmonizációra irányultak volna, azaz egyetlen független európai energiaszabályozót vagy egyetlen integrált európai TSO-t vezettek volna be, vagy sokkal következetesebben megtiltottak volna mindennemű állami beavatkozást, semmiféle kivételt nem engedélyezve. Ehelyett a javaslatok olyan kiegyensúlyozott megoldásokra törekednek, amelyek a szabályozói tevékenység nemzeti hatályát csak abban az esetben korlátozzák, amikor a koordinált intézkedések egyértelműen előnyösebbek a fogyasztók számára.

Az elfogadott szakpolitikai opciók valamennyi energiatermelési technológia számára egyenlő versenyfeltételeket kívánnak teremteni, és ellensúlyozni próbálják a piac torzulásait annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrások azonos eséllyel versenyezhessenek az energiapiacon. Emellett valamennyi piaci szereplőnek pénzügyi felelősséget kell vállalnia a hálózati egyensúlyért. Azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák a hálózati rugalmasságot biztosító szolgáltatásokat, így például a felhasználóoldali választ, kell iktatni. Az intézkedések célja ezenkívül, hogy a rövid határidős piacnak jobb legyen a likviditása, tehát az áringadozások megfelelően lekövessék, ha éppen energiaszűke áll fenn, és megfelelő ösztönzőket nyújtsanak a hálózati rugalmasság megőrzéséhez.

A tagállamoknak törekedniük kell a kiskereskedelmi szintű, általános érvényű árszabályozás fokozatos megszüntetésére is, kezdve a költség alatti árakkal. A kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztóknak átmeneti árszabályozással lehetne védelmet nyújtani. A verseny felélénkítése érdekében korlátozni kell a szerződésmegszüntetési díjak beszedését, hogy a fogyasztók könnyebben tudjanak szolgáltatót váltani. Ezenkívül magas szintű elvek fogják biztosítani, hogy az energiaszámlák egyértelműek és közérthetőek legyenek, és – az általános adatvédelmi rendelkezések hatályban tartása mellett – megkülönböztetésmentesen hozzá lehessen férni a fogyasztói adatokhoz.

Az intézményi kereteket hozzá kell igazítani a villamos energia határokon átnyúló kereskedelmének fejlődése és a piac fokozatos integrációja nyomán szükségessé váló szabályozói szintű koordinációhoz és az újabb feladatokhoz. Az ACER feladatköre bővülni fog, különösen az energiarendszer regionális üzemeltetésével kapcsolatban, de a nemzeti szabályozó szervek energiapiaci szabályozásban betöltött központi szerepe megmarad.

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat az összes opciót körültekintő ellenőrzés alá vonta a tekintetben, hogy azok megfelelnek-e az arányosság követelményeinek. Idekívánkozik az a megjegyzés, hogy a javasolt szakpolitikai intézkedések kompromisszumos megoldások az alulról jövő kezdeményezések és a fentről lefelé irányuló piacirányítás között. Az intézkedések az arányosság szellemében semmilyen módon nem veszik át azt a szerepet, amelyet a nemzeti kormányok, a nemzeti szabályozó szervek vagy a TSO-k számos kritikus fontosságú funkció ellátása terén betöltenek. Ehelyett inkább az a cél, hogy a nemzeti szabályozó szervek minél hatékonyabb megbeszéléseket tartsanak regionális szinten, hivatalos vagy nem hivatalos keretek között, a villamosenergia-rendszer kezelésével kapcsolatos kérdések pontosan olyan szinten történő rendezésére, amely megfelel a probléma horderejének.

Anélkül, hogy az intézkedések egy az egyben a „teljes harmonizációs” megközelítést támogatnák, arra irányulnak, hogy valamennyi piaci szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek, különös tekintettel a nemzeti határokon túlmutató piaci lehetőségekre. Végezetül a szabályok és termékek bizonyos fokú szabványosítása is elengedhetetlennek mutatkozik ahhoz, hogy a villamos energiát hatékonyan lehessen értékesíteni határokon átnyúló viszonylatban is; ha az egymástól elszigetelve intézkedő tagállamoknak és szabályozó szerveknek kellene a hálózatüzemeltetéssel összefüggő döntéseket meghozni, az az elvárhatónál rosszabb piaci eredményekhez vezetne. A 2009. évi harmadik energiaügyi csomag óta a közös hálózat és a kereskedelmi szabályok (úgynevezett „üzemi és kereskedelmi szabályzatok” és „iránymutatások”) kialakításával és elfogadásával kapcsolatban szerzett közvetlen tapasztalatok azt mutatják, hogy egyértelműen pozitívum, ha a szabályozó szervek és a nemzeti hatóságok egy asztalhoz ülve közös szabályokról és módszerekről állapodnak meg, mind a magas szintű, mind a műszaki elvekkel kapcsolatban egyaránt.

A kis- és nagykereskedelmi piacok versenyképessége közötti különbség egyre nő; a kiskereskedelmi piacok mind a szolgáltatások, mind a fogyasztói oldalon jelentkező előnyök terén el vannak maradva. Az energiaszegénység, az átláthatóság, a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információk egyértelműsége és az adatokhoz való hozzáférés nyomon követésével biztosított lesz, hogy a javasolt intézkedések ne korlátozzák indokolatlanul a nemzeti hatásköröket.

   A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat a harmadik energiaügyi csomag részét képező legfontosabb jogi aktusokat hivatott módosítani. Ezek a villamosenergia-rendelet (714/2009/EK), a villamosenergia-irányelv (2009/72/EK), valamint az ACER-t létrehozó rendelet (713/2009/EK). Az említett jogi aktusok átdolgozása a jogi egyértelműség érdekében történik. Módosító jogi aktus elfogadása kevésbé lett volna alkalmas a számos új rendelkezés bevezetésére. A jogi aktus típusának megválasztása tehát azzal jár, hogy a már elfogadott és végrehajtott szabályokat felül kell vizsgálni – ez megfelel a hatályos jogszabályok természetes „életútjának”.

3.    AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

   A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A jelenlegi jogalkotási keretet (harmadik energiaügyi csomag) a Bizottság szolgálatai öt kritérium alapján értékelték, melyek a következők: eredményesség, hatékonyság, relevancia, koherencia és uniós hozzáadott érték. A hatásvizsgálattal párhuzamosan készült egy önálló értékelés is, ennek eredményeit a hatásvizsgálat a problémák beazonosítása során felhasználta.

Az értékelés megállapította, hogy általánosságban sikerült elérni a harmadik energiaügyi csomag arra vonatkozó céljait, hogy fokozódjon a verseny és elháruljanak a határokon átnyúló verseny akadályai a villamosenergia-piacokon. A jogszabályok aktív végrehajtása kedvező eredményeket hozott a villamosenergia-piacok és a fogyasztók számára, a piacok pedig általában véve kevésbé koncentráltak és jobban integráltak, mint 2009-ben. A kiskereskedelmi piacokon a harmadik energiaügyi csomaggal bevezetett új fogyasztói jogoknak köszönhetően egyértelmű javulás figyelhető meg a fogyasztói pozíció tekintetében.

Ugyanakkor a harmadik energiaügyi csomagban foglalt szabályok csak részsikereket hoztak a belső villamosenergia-piac kialakításának számos területén, akár a nagy-, akár a kiskereskedelemre gondolunk. Az értékelés összességében rámutatott, hogy a piactervezési keret javításával még sok nyereséget lehetne kiaknázni, amint azt az általános jóléti lehetőségek és a fogyasztók számára biztosítható további előnyök kihasználatlansága is mutatja. Nagykereskedelmi szinten továbbra is fennállnak a határokon átnyúló kereskedelem akadályai, és csak kevés példa van a rendszerösszekötő kapacitások teljes körű kihasználására. Ennek oka – egyebek mellett – a nemzeti hálózatüzemeltetők és szabályozók közötti együttműködés elégtelensége a rendszerösszekötők közös használata terén. A résztvevők nemzeti perspektívája sokszor képezi még akadályát a határokon átnyúló hatékony megoldások megtalálásának, és végső soron kerékkötője az egyébként számos előnyt ígérő, határokon keresztül történő energiaforgalomnak. A helyzet nem egyforma minden piacon és minden pillanatban, hiszen a másnapi, aznapi és kiegyensúlyozó piacok tekintetében az integráció más-más foka valósul meg.

Ami a kiskereskedelmi piacokat illeti, jelentősen lehetne javítani a versenyteljesítményen. Nem piaci okokból a villamosenergia-árak az egyes tagállamokban még igen eltérnek egymástól, és az elmúlt években a háztartások tartós áremelkedést éltek meg a megkerülhetetlen terhek jelentős növekedése miatt, legyen szó hálózati díjakról, adókról vagy illetékekről. A fogyasztóvédelemről szólva a belső energiapiac további elmélyítését hátráltatta az energiaszegénység növekedése, valamint az, hogy az energiaszegénység és a fogyasztói kiszolgáltatottság felszámolásának legalkalmasabb eszközei nem voltak kellőképpen egyértelműek. Az átálláshoz kapcsolódó díjak – például a szerződésmegszüntetés költségei – továbbra is pénzügyi akadályát képezik a fogyasztók szerepvállalásának. A számlákkal kapcsolatos panaszok magas száma 16 pedig azt jelzi, hogy jócskán van még tennivaló a számlázási információk egyértelműbbé és összevethetőbbé tétele terén.

A harmadik energiaügyi csomag által kitűzött célok teljesítésével kapcsolatos hiányosságok mellett felmerült egy sor olyan gond is, amelyek a harmadik energiaügyi csomag összeállításakor még nem voltak a látókörünkben. Ezek közé tartoznak – amint arról fentebb már szó volt – a megújuló energiaforrások részarányának igen jelentős növekedése a villamosenergia-termelésen belül, az ellátásbiztonság érdekében történő állami intervenció gyakoribbá válása a villamosenergia-piacokon, valamint a bekövetkezett technológiai változások. Ennek eredményeképpen a piac működési módja – különösen az utóbbi öt évben – jelentősen megváltozott, a fogyasztók érdekében elindított reformok kedvező hatása mérséklődött, és a korszerűsítési lehetőségek kihasználatlanok maradtak. Ily módon hiányosságok mutatkoztak a meglévő jogszabályokban a szóban forgó fejlemények kezelése tekintetében.

Az értékelés és a kapcsolódó hatásvizsgálat eredményeinek figyelembevételével a jelenlegi javaslat meg kívánja szüntetni ezeket a hiányosságokat, és olyan keretet kínál, amely lehetővé teszi, hogy kövessük az ágazatban bekövetkező technológiai fejlődést energiarendszerünk új termelési és fogyasztási modellekre való átállításával.

   Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

E kezdeményezés előkészítéseképpen a Bizottság több nyilvános konzultációt is rendezett, melyek nyitva álltak az európai polgárok, a tagállami hatóságok, az energiapiaci résztvevők és azok szervezetei előtt, de minden egyéb érdekelt – például a kkv-k vagy az energiafogyasztók – előtt is.

Három konzultációt külön is ki szeretnénk emelni, bemutatva eredményeiket:

1) A termelés megfelelőségéről, a kapacitás-szabályozási mechanizmusokról és a villamos energia belső piacáról szóló konzultáció 2012. november 15-től 2013. február 7-ig tartott 17 és az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos kérdéseket járta körül. Célja az érdekelt felek véleményének kikérése volt a források megfelelőségének és a villamosenergia-ellátás biztonságának belső piaci biztosításáról.

A konzultációra 148 önálló válasz érkezett állami szervektől, ágazatbeli érdekelt felektől (az energiatermelőktől és az energiafogyasztóktól egyaránt), valamint a tudományos szférából. A válaszok részletes jegyzéke 18 , valamint az egyes vélemények és az egyeztetés összefoglalója 19 online elérhető.

2) A kiskereskedelmi villamosenergia-piacokról és a végfelhasználókról szóló konzultáció 20 2014. január 22. és április 17. között került megrendezésre. A Bizottság a konzultáció során 237 választ kapott, melyek mintegy 20%-a energiaszolgáltatóktól, 14%-a DSO-któl, 7%-a fogyasztói szervezetektől és 4%-a nemzeti szabályozó hatóságoktól érkezett. Az egyeztetésen jelentős számban vettek részt polgárok is. A válaszok teljes összefoglalója a Bizottság honlapján olvasható 21 .

3) 2015. július 15-től október 9-ig az energiapiac újratervezéséről zajlott széles körű egyeztetés 22 .

A Bizottság a konzultáció során 320 választ kapott. A visszajelzések kb. 50%-a nemzeti vagy európai ágazati szervezetektől érkezett. A válaszok 26%-át az energiaágazatban aktív vállalkozások (szolgáltatók, közvetítők, fogyasztók), 9%-át hálózatüzemeltetők küldték. Az egyeztetésen 17 nemzeti kormány és több nemzeti szabályozó hatóság is megtette észrevételeit. Nagy számban képviseltették magukat az uniós polgárok, valamint a tudományos intézmények is. Az egyes szakpolitikai opciók kapcsán kifejtett vélemények részletes ismertetése az e jogalkotási kezdeményezést kísérő hatásvizsgálatban olvasható.

   Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javasolt rendelet és a hatásvizsgálat jelentős mennyiségű háttéranyag alapján készült, az ezekre való hivatkozások megtalálhatók a hatásvizsgálathoz tartozó lábjegyzetekben. Ezek között csaknem 30, többnyire független külső felek által készített tanulmány és modellező eszköz szerepel, melyek célja a javaslatban bemutatott egyes opciók értékelése. A hatásvizsgálat V. mellékletében megtalálható teljes felsorolásuk. A tanulmányok számos módszertant vizsgálnak, külön figyelmet szentelve a gazdasági és szociális költség-haszon elemzések mennyiségi becsléseinek.

A nemzeti kapacitásmechanizmusokkal kapcsolatban maga a Bizottság is végzett ágazati felmérést, melynek részeredményei nyomban bevonásra kerültek a jelenlegi javaslat előkészítési fázisába 23 . E tanulmányok következtetései – kiegészülve az érdekelt felektől kapott, a fentiekben említett nagyszámú visszajelzéssel –összességükben megfelelő háttéranyagot képeztek a Bizottság számára a jelenlegi javaslat összeállításához.

   Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat támogatja az összes javasolt intézkedést. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2016. november 7-én kedvező véleményt fogalmazott meg. A Szabályozói Ellenőrzési Testület álláspontja figyelembevételének módját a hatásvizsgálat I. melléklete határozza meg.

A hatásvizsgálat minden egyes azonosított problémakör esetében több szakpolitikai opciót is megvizsgált. Az alábbiakban sorra vesszük e problémaköröket és az intervenció alternatív módozatait:

A piactervezés hozzáigazítása a megújuló energiaforrások terén tapasztalható fellendüléshez és a technológiai fejlődéshez

A hatásvizsgálat a jelenlegi piaci szabályok fokozottabb érvényesítését támogatja annak érdekében, hogy a piaci torzulások megszüntetésével egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre az összes energiatermelési technológia és energiaforrás tekintetében. A hatásvizsgálat kitér azokra a szabályokra, amelyek a különféle energiaforrásokat megkülönböztetik, és amelyek korlátozzák vagy éppen elősegítik bizonyos technológiák megjelenését a villamosenergia-rendszerben. Ezenkívül valamennyi piaci résztvevő pénzügyi felelőséggel tartozna a rendszerben okozott egyensúlyhiányért, és valamennyi forrás esetében egyenlőek lennének az ellentételezés piaci feltételei. A felhasználóoldali választ akadályozó tényezőket ki kellene iktatni. A választott opció erősítené a rövid határidős piacokat oly módon, hogy a valós időhöz közelítené őket, és ezzel maximális lehetőséget nyújtana a rugalmassági igény kielégítésére; az opció hatékonyabbá tenné a kiegyenlítő piacokat is. A választott opció olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek megfelelő ösztönzők és egy kiigazítottabb piaci keret segítségével előmozdítanák a termelésben, keresletben és tárolásban érintett rugalmas és megosztott energiaforrások piacra jutását ; valamint olyan intézkedéseket, amelyek a DSO-k hatékonyabb ösztönzését szolgálják.

A nem szabályozási megközelítés lekerült a napirendről, mivel csekély mozgásteret adna a piac hatékonyabbá tételéhez és a források közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához. Az érintett területeken a jelenlegi uniós szabályozási keret valóban korlátozott, más esetekben nem is létezik. Bebizonyosodott továbbá, hogy az önkéntes együttműködés nem képes biztosítani a piac számára a harmonizáció és kiszámíthatóság megfelelő szintjét. Ugyanígy elvetésre került a piacok teljes körű harmonizációjának opciója is, mivel a változások sértenék az arányosság elvét és – tekintettel az európai energiapiac jelenlegi helyzetére – nagy általánosságban feleslegesek is volnának.

A termelőkapacitásokra irányuló beruházások és a koordinálatlan kapacitásmechanizmusok

Az alapforgatókönyvön kívül számos további szakpolitikai opció volt terítéken, amelyek egyrészt abban különböznek egymástól, hogy mennyire szorgalmazzák a tagállamok közötti uniós szintű harmonizációt és koordinációt, másrész abban, hogy a piaci résztvevők milyen mértékben támaszkodhatnak az energiapiaci kifizetésekre.

A hagyományos energiapiac („energy-only market”) opció esetén az európai piacok kielégítő módon javulnának és össze lennének kapcsolva egymással, megadva a szükséges árjelzéseket ahhoz, hogy előmozdítsák az új erőforrásokba történő beruházásokat a megfelelő helyszíneken. Egy ilyen forgatókönyv esetén többé nem volna szükség kapacitásmechanizmusokra.

A választott alternatíva a „hagyományos energiapiac” opciót veszi alapul, de nem vitatja el a tagállamoktól a kapacitásmechanizmusok használatának lehetőségét, feltéve, hogy ezek egy, az ENTSO-E és az ACER által teljesen átlátható módon alkalmazott közös forrásmegfelelőség-értékelési módszertanon alapulnak és megfelelnek azon közös tervezési jellemzőknek, amelyek a nemzeti kapacitásmechanizmusok és a határokon átnyúló harmonizált együttműködés közötti nagyobb átjárhatóságra vonatkoznak. Ez az opció a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló európai bizottsági iránymutatásra, valamint a kapacitásmechanizmusokra vonatkozó ágazati vizsgálatra épül.

A nem szabályozási megközelítés elvetésre került, mivel az uniós jogszabályok meglévő rendelkezései nem elég egyértelműek és szilárdak ahhoz, hogy kezelni tudják az európai villamosenergia-rendszer előtt álló kihívásokat. Ráadásul az önkéntes együttműködés nem képes biztosítani a piac számára az összes tagállam közötti harmonizáció, illetve kiszámíthatóság megfelelő szintjét. Ezen a területen jogalkotási megoldásra van szükség a gondok következetes kezeléséhez. Az az opció, amely szerint regionális vagy európai termelési kapacitásmegfelelőségi vizsgálat alapján egész régióknak, illetve végső soron minden EU-tagállamnak kötelező jelleggel kellene kapacitásmechanizmusokat bevezetnie, aránytalansága miatt elvetésre került.

Alulteljesítő kiskereskedelmi piacok: lassú fejlődés és alacsony szintű szolgáltatások

A támogatott opció magában foglalja az általános érvényű árszabályozás tagállamok általi fokozatos megszüntetését az uniós jogszabályban meghatározott határidőre, kezdve a költség alatti árakkal. Ez az alternatíva átmeneti árszabályozást engedélyez a kiszolgáltatott fogyasztók esetében. A fogyasztók szerepvállalásának előmozdítása érdekében a szerződésmegszüntetési díjat le kell szorítani. Növelni kell az összehasonlító weboldalakba vetett fogyasztói bizalmat oly módon, hogy azokat a nemzeti hatóságok tanúsítási eljárás alá vonják. Ezenkívül magas szintű elvek fogják biztosítani, hogy az energiaszámlák – minimális tartalmi követelmények betartása mellett – egyértelműek és közérthetőek legyenek. A tagállamoknak figyelemmel kell kísérniük az energiaszegénységgel küzdő háztartások számát is. Végül biztosított lesz a fogyasztói adatokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés annak érdekében, hogy az új belépők és energetikai szolgáltató vállalkozások újszerű szolgáltatásokat alakíthassanak ki.

A többi opció, amely előbb mérlegelésre, később elvetésre került, a következőkre tért ki: a fogyasztóvédelmi jogszabályok teljes körű harmonizációja erős fogyasztóvédelmi biztosítékokkal; uniós szinten megállapított, árszabályozás alóli mentességek fogyasztói küszöb vagy árküszöb alapján; kötelezően egységes adatkezelési modell valamely semleges piaci szereplő, például egy TSO felelősségvállalásával; mindenfajta átállási díj (köztük a szerződésmegszüntetési díj) beszedésének tilalma, valamint az energiaszámla tartalmának részleges harmonizálása; végül uniós keret létrehozása az energiaszegénység figyelemmel kísérésére a lakásállomány energiahatékonyságára vonatkozó tagállami felmérések alapján, illetve megelőző intézkedések az esetleges terheléskorlátozások tekintetében. A szubszidiaritás és az arányosság elve alapján ezek az opciók mind alkalmatlannak bizonyultak. A status quo fenntartását ugyanakkor szinte egyetlen megkérdezett érdekelt fél sem tartotta működőképes megoldásnak.

Az intézményi keret javítása és az Ügynökség szerepe

A harmadik energiaügyi csomag intézményi kerete részben a nemzeti szabályozó hatóságok közötti, részben a TSO-k közötti együttműködés erősítését célozza. Létrehozásuk óta az ACER és az ENTSO-k kulcsszerepet játszottak a működőképes belső energiapiac megvalósítása felé vezető folyamatban. Ugyanakkor az európai energiapiac közelmúltbeli fejleményei, amelyeket a szóban forgó hatásvizsgálat és a villamosenergia-piac tervezésére vonatkozó kapcsolódó kezdeményezés egyaránt figyelembe vett, megkívánják az intézményi keret kiigazítását. A harmadik energiaügyi csomag végrehajtása szintén rávilágított olyan területekre, ahol lenne még helye az ACER-re és az ENTSO-kra alkalmazandó jogi keret tökéletesítésének. Az intézményi keret reformjával kapcsolatos opciók esetében elutasításra került a szabályozás nélküli („business as usual”) forgatókönyv, az ugyanis szabályozási és piacfelügyeleti hiányosságokkal járna, miközben e javaslat más területeken új piaci előírásokat vezet be, továbbá megkezdődött a másodlagos joggal kapcsolatos uniós szintű folyamat is.

Terítéken volt a „következetesebb végrehajtás” és az intézményi keret kiigazítását célzó, minden további új intézkedés nélküli önkéntes együttműködés nem szabályozási megközelítése. A meglévő jogszabályok erőteljesebb végrehajtása a harmadik energiaügyi csomag folytatólagos végrehajtását, valamint az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások teljes körű végrehajtását jelentené (ezt foglalja magában a szabályozás nélküli forgatókönyv), csak nagyobb következetességgel. Ugyanakkor a következetesebb végrehajtás önmagában még nem jelentene garanciát a jelenlegi intézményi keret javulására.

Mérlegelésre került az a jogalkotási lehetőség is, amely az ACER-nek nagyobb mozgásteret biztosítana páneurópai szabályozóként, végül azonban nem ez lett a választott opció. Ahhoz ugyanis, hogy az Ügynökség betöltse ezt a szerepet, jelentősen növelni kellene az ACER költségvetését és személyi állományát, hiszen ebben az esetben szükségessé válna az Ügynökség szakértőkkel való megerősítése. Helyénvalónak tűnik a nemzeti szabályozók szerepvállalásának fenntartása is az Ügynökség döntéshozatali eljárásaiban; nincs szükség olyan rendszerszerű intézkedésre, amelyek azt célozzák, hogy a nemzeti szabályozók által hozott többségi döntéseket igazgatói döntések váltsák fel.

Ezért inkább az ACER működésének hatékonyabbá tételére vonatkozó, a jelenlegi kereten alapuló jogalkotási lehetőségek kerültek figyelembevételre. A hatásvizsgálat által támogatott alternatíva az uniós intézményi keretet hozzáigazítaná a villamosenergia-rendszer új realitásaihoz. Ez az opció foglalkozik az e realitásokból következően szükséges további regionális együttműködéssel és az energiapiac meglévő és várható szabályozási hiányosságaival, miközben a lentről felfelé és a fentről lefelé irányuló megközelítések kombinálásával rugalmasságot biztosít.

Ezenkívül a nemzeti szabályozó hatóságok regionális szintű szabályozói funkcióival kapcsolatos meglévő szabályozási hiányosságok kezelése érdekében az ezen opcióhoz tartozó szakpolitikai kezdeményezések rugalmas regionális szabályozási keretet hoznának létre a nemzeti szabályozó hatóságok regionális koordinációjának és döntéshozatalának megerősítésére. Az opció bevezetné a koordinált regionális döntések rendszerét és a nemzeti szabályozó hatóságok felügyeletére bízna bizonyos regionális témákat (pl. a regionális operatív központokat és a javasolt piactervezési kezdeményezésen alapuló egyéb területeket), az ACER-re pedig ráruházná az uniós érdekek képviselőjének szerepét.

Alapjogok

Ez a javaslat kihatással lehet számos, az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított alapjogra, különösen a következőkre: a magán- és a családi élet tiszteletben tartása (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jog (8. cikk), megkülönböztetés tilalma (21. cikk), a szociális segítségnyújtáshoz való jog (34. cikk), az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés joga (36. cikk), a magas színvonalú környezetvédelem uniós politikákba való beépítése (37. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog (47. cikk).

E jogokat mindenekelőtt a fogyasztóvédelemmel, az energiaszegénységgel, a kiszolgáltatott fogyasztókkal, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos számos rendelkezés biztosítja.

A hatásvizsgálat összefoglalója a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményével együtt megtalálható a Bizottság weboldalán 24 .

   Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat növelheti az adminisztratív követelményeket, noha csak korlátozott mértékben. Ha például az energiapiacon való teljes körű részvétel érdekében egyenlő versenyfeltételeket biztosítunk minden technológia számára, ezeknek a technológiáknak számos piaci megfelelési követelményt kell teljesíteniük, ami megnövekedett adminisztratív teherrel járhat.

Az energiapiacok likviditásának és integrációjának javítását célzó tervezett intézkedések rövid távon szintén lehetnek ilyen hatással a vállalkozásokra, hiszen azoknak igazodniuk kell az új energiakereskedelmi rendelkezésekhez. E terhek azonban minimálisnak tekinthetők az intézkedéssel nem járó alapforgatókönyvhöz képest, ugyanis a reform gazdasági előnyei messze felülmúlják az adminisztratív átszervezés minden rövid vagy hosszú távú hatását.

Ugyanígy a szabályozott árak tagállami szintű fokozatos megszüntetése erőfeszítéseket kíván a nemzeti szabályozó hatóságoktól a piacok figyelemmel kísérése, a hatékony verseny biztosítása és a fogyasztóvédelem garantálása tekintetében. Ezeket a hatásokat azonban ellensúlyozhatja a megnövekedett fogyasztói szerepvállalás, amely természetes módon a verseny előmozdítása irányába hat a piacokon.

Az intézményi háttér megváltozásából fakadó, elvégzendő tevékenységek sora szintén új követelményeket támaszt a nemzeti szabályozókkal és az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel szemben az adminisztratív szintű feladatok végzésével kapcsolatban. Ezek körébe tartozik a részvétel nemcsak az ACER munkájában, de azokban a döntéshozatali eljárásokban is, amelyek a határokon átnyúló zökkenőmentes energiakereskedelem módszertanaira és bevált gyakorlataira vonatkozó közös megegyezésre irányulnak.

Az egyes mérlegelt szakpolitikai opcióknak a vállalkozásokra és az állami szervekre gyakorolt adminisztratív és gazdasági hatásait a hatásvizsgálat 6. pontja ismerteti részletesen.

4.    KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az e csomag keretében tett javaslathoz kapcsolódó költségvetési hatás az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) forrásaival kapcsolatos, amelyet az ACER-t létrehozó rendelet átdolgozására irányuló bizottsági javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás ismertet. Az ACER által elvégzendő, mindenekelőtt a rendszerek megfelelőségének értékelését és a regionális operatív központok létrehozását érintő új feladatok 2020-ban további 18 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő létszámbővítést, valamint az ehhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre bocsátását teszi szükségessé az Ügynökségben.

5.    EGYÉB ELEMEK

   Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok és egyéb szereplők megfelelően ültetik-e át, illetve betartják-e a végül elfogadásra kerülő intézkedéseket, és – amennyiben szükséges – végrehajtási intézkedéseket hoz. Ezenkívül, amint azt már a harmadik energiacsomag végrehajtásával összefüggésben is tette, a Bizottság iránymutatásokat tartalmazó dokumentációt készít, segítséget nyújtva az elfogadott intézkedések végrehajtásához.

A nyomon követés és a végrehajtás tekintetében a Bizottságot elsősorban az ACER fogja támogatni. Az Ügynökség éves jelentése, a Bizottság által végzett párhuzamos értékelések, valamint a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport jelentései mind részét képezik a jelenlegi kezdeményezés rendelkezéseinek. Az Ügynökség felkérést fog kapni nyomonkövetési mutatóinak további felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy azok továbbra is relevánsak maradjanak az e javaslatok alapjául szolgáló célkitűzések megvalósítása terén tett előrehaladás figyelemmel kísérése szempontjából, és így e célkitűzések megfelelőképpen tükröződjenek többek között az ACER éves piacfelügyeleti jelentésében is.

A javasolt kezdeményezésekkel párhuzamosan a Bizottság kezdeményezést fog előterjeszteni az energiaunió irányításával kapcsolatban, amely egyszerűsíteni fogja a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési követelményeket. Az energiaunió irányítására vonatkozó kezdeményezés alapján a Bizottságnak és a tagállamoknak a harmadik energiaügyi csomagban foglalt jelenlegi nyomonkövetési és jelentéstételi követelményei beépítésre kerülnek a horizontális eljárásokba és a nyomonkövetési jelentésekbe. A nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények racionalizálásával kapcsolatos további információk az energiaunió irányításával kapcsolatos hatásvizsgálatban találhatók.

A nyomon követési mechanizmusok és a teljesítményértékelési mutatók alkalmazásának részleteit a hatásvizsgálat 8. fejezete ismerteti.

6.    A javaslatok konkrét rendelkezéseinek magyarázata

   A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (átdolgozás)

A javasolt irányelv I. fejezete egyértelműsíti az irányelv hatályát és tárgyát, hangsúlyozva a fogyasztók központi jelentőségét, valamint a belső piacnak és főbb elveinek fontosságát. Az irányelvben használt főbb fogalommeghatározások aktualizálását is tartalmazza.

A javasolt irányelv II. fejezete megállapítja azt az általános elvet, amely szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az EU villamosenergia-piaca versenyképes, fogyasztóközpontú, rugalmas és megkülönböztetéstől mentes legyen. Hangsúlyozza, hogy a nemzeti intézkedések nem akadályozhatják indokolatlanul a határkeresztező villamosenergia-forgalmat, a fogyasztói részvételt vagy a beruházásokat. Fenntartja továbbá azt az elvet, hogy az ellátási árakat – megfelelően indokolt kivételekkel – piaci alapon kell meghatározni. A fejezet tisztáz bizonyos, az EU villamosenergia-piacainak működésével kapcsolatos elveket is, például a szolgáltató kiválasztásának jogát. Előír továbbá aktualizált szabályokat is azon lehetséges közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban, amelyeket bizonyos körülmények között a tagállamok az energiaipari vállalkozásokra róhatnak.

A javasolt irányelv III. fejezete megerősíti a már meglévő fogyasztói jogokat, és olyan új jogokat vezet be, amelyek célja a fogyasztóknak az energiapiacok középpontjába történő emelése azáltal, hogy biztosítják nagyobb fokú önállóságukat és védelmüket. Szabályokat állapít meg a számlázási információk egyértelműbb feltüntetésére és a tanúsított összehasonlító eszközökre vonatkozóan. Olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a fogyasztók számára a szabad szolgáltatóválasztást és -váltást, a dinamikus áras szerződésre való jogosultságot, valamint a felhasználóoldali válasz igénybevételének, a saját villamosenergia-termelésnek és a saját termelésű villamosenergia-fogyasztásnak a lehetőségét. Minden fogyasztó számára lehetővé teszi, hogy olyan intelligens fogyasztásmérőt igényeljen, amely rendelkezik bizonyos minimális funkciókkal. Az adatkezelésért felelős felek szerepének tisztázásával, valamint a Bizottság által – egy végrehajtási jogi aktusban – kialakítandó, közös európai adatformátumok meghatározásával hatékonyabbá teszi az arra a lehetőségre vonatkozó meglévő szabályokat, hogy a fogyasztók megosszák adataikat a szállítókkal és a szolgáltatókkal. Célja továbbá annak biztosítása, hogy a tagállamok foglalkozzanak az energiaszegénységgel. Ezenfelül a tagállamok számára keretek meghatározását írja elő a beszerzési közösségek független szolgáltatói és a felhasználóoldali válasz tekintetében olyan elvek mentén, amelyek lehetővé teszik a piacon való teljes körű részvételüket. Keretet határoz meg a helyi energiaközösségek számára, amelyek részt vehetnek a helyi energiatermelésben, -elosztásban, a közösségi energiaszolgáltatásban, -raktározásban, -ellátásban vagy az energiahatékonysági szolgáltatásokban. Egyértelműbbé teszi továbbá az intelligens fogyasztásmérőkre, az egyablakos ügyintézési pontokra, valamint a peren kívüli vitarendezésre, az egyetemes szolgáltatásra és a kiszolgáltatott fogyasztókra vonatkozó, már meglévő rendelkezéseket.

A javasolt irányelv IV. fejezete bizonyos pontosításokat tartalmaz az DSO-k feladatait illetően, különös tekintettel a hálózati szolgáltatások beszerzésével kapcsolatos, a rugalmasságot, az elektromos járművek integrációját és az adatkezelést biztosító tevékenységeikre. Tisztázza továbbá a DSO-k szerepét az elektromos járművek energiatárolása és feltöltőállomásai tekintetében.

A javasolt irányelv V. fejezete összefoglalja a TSO-kra vonatkozó általános szabályokat, amelyek nagyrészt a meglévő szövegen alapulnak, és csak néhány pontosítást tartalmaz a kiegészítő szolgáltatásokat és az új regionális operatív központokat illetően.

A javasolt irányelvnek a szétválasztásra vonatkozó, a harmadik energiaügyi csomagban kialakított szabályokat meghatározó VI. fejezete változatlan marad a szétválasztásra vonatkozó főbb érdemi szabályok tekintetében, különös tekintettel a TSO-k háromféle rendszerével (tulajdonosi szétválasztás, független rendszerüzemeltető és független átvitelirendszer-üzemeltető), valamint a TSO-k kijelölésével és tanúsításával kapcsolatos rendelkezésekre. A fejezet csak egyértelműsíti a TSO-k saját raktározásra vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó lehetőségét.

A javasolt irányelv VII. fejezete tartalmazza a független nemzeti energiaszabályozók létrehozására, hatáskörére és kötelességeire, valamint működési szabályaira vonatkozó szabályokat. A javaslat különösen a szabályozó hatóságoknak a szomszédos szabályozó hatóságokkal és az ACER-rel való együttműködésre vonatkozó kötelezettségét hangsúlyozza a határokon átnyúló ügyek esetében, és aktualizálja a szabályozók feladatainak jegyzékét, többek között az újonnan létrehozott regionális operatív központok felügyelete tekintetében.

A javasolt irányelv VIII. fejezete néhány általános rendelkezést tartalmaz, többek között az irányelvtől való eltérésekre, a Bizottság és a 182/2011/EU rendelet értelmében komitológiai szabályok alapján létrehozott bizottságra ruházott hatáskörök gyakorlására vonatkozóan.

A javasolt irányelv új mellékletei további követelményeket határoznak meg az összehasonlító eszközökre, a számlázásra és a számlázási információkra vonatkozóan, valamint módosítják az intelligens fogyasztásmérőkre és azok bevezetésére vonatkozó meglévő követelményeket.

   A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (átdolgozás)

A javasolt rendelet I. fejezete meghatározza a rendelet hatályát és tárgyát, valamint az abban használt fogalmakat. Hangsúlyozza a torzulásmentes piaci jelzések fontosságát a nagyobb rugalmasság, a dekarbonizáció növelése és az innováció fokozása érdekében, valamint aktualizálja és kiegészíti a rendeletben használt főbb fogalommeghatározásokat.

A javasolt rendelet II. fejezete új cikket illeszt be, amely meghatározza azokat az alapelveket, amelyeket a nemzeti energiaügyi jogszabályoknak tiszteletben kell tartaniuk a működőképes belső villamosenergia-piac lehetővé tétele érdekében. Meghatározza továbbá a különböző kereskedési időtávokon belüli villamosenergia-kereskedelem (kiegyenlítő, napon belüli, másnapi és határidős piacok) szabályaira vonatkozó főbb jogelveket, ideértve az árképzés elveit is. Egyértelműsíti a kiegyenlítési feladatra vonatkozó elvet, és keretet biztosít a piaccal jobban összeegyeztethető szabályok számára a termelőlétesítmények között megvalósuló teherelosztást és igénybevételük csökkentését, valamint a felhasználóoldali válasz szerepét érintően, ideértve az azok alóli kivételekre vonatkozó feltételeket is.

A javasolt rendelet III. fejezete leírja az ajánlattételi övezetek koordinált módon történő meghatározásának folyamatát, összhangban a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló (EU) 1222/2015 rendelettel 25 létrehozott felülvizsgálati eljárással. A határkeresztező villamosenergia-áramlás jelentős nemzeti korlátozásaival kapcsolatban továbbra is fennálló probléma kezelése érdekében egyértelműsítésre kerülnek e rendkívüli korlátozások feltételei, mégpedig olyan szabályok révén, amelyek biztosítják, hogy a nemzeti szereplők gazdasági indokokkal ne korlátozhassák a villamos energia behozatalát és kivitelét. Ez a fejezet tartalmazza továbbá az átviteli és elosztó hálózati díjakra vonatkozó korábbi elvek módosításait, és eljárást határoz meg az átviteli és elosztói díjszámítási módszerek fokozatos konvergenciájának előmozdítására. A fejezet módosított szabályokat határoz meg a túlterhelési díjak alkalmazására vonatkozóan is.

A javasolt rendelet IV. fejezete új általános elveket határoz meg az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos kérdések tagállamok általi összehangolt kezelésére vonatkozóan. Meghatározza az erőforrás-megfelelőség európai értékelésének kialakítására vonatkozó elveket és eljárást annak érdekében, hogy pontosabban fel lehessen mérni a kapacitásmechanizmusokkal kapcsolatos igényt, valamint – adott esetben – annak szükségességét, hogy a tagállamok megbízhatósági standardot határozzanak meg. Egyértelműen megállapítja, hogy hogyan, milyen feltételek mellett vezethetők be a kapacitásmechanizmusok a piaccal összeegyeztethető módon. Világossá teszi továbbá a kapacitásmechanizmusokra vonatkozó, piaccal összeegyeztethető tervezési elveket, ideértve a másik tagállamban található kapacitás bevonására és a rendszerösszekötők igénybevételére vonatkozó szabályokat is. Meghatározza, hogy a regionális operatív központok, a nemzeti TSO-k, a villamosenergia-piaci ENTSO és a nemzeti szabályozó hatóságok hogyan vegyenek részt az ACER-en keresztül a másik tagállamban található kapacitások bevonásával kapcsolatos technikai paraméterek, valamint a bevonásra vonatkozó működési szabályok kidolgozásában.

A javasolt rendelet V. fejezete a fentieket érintően meghatározza a villamosenergia-piaci ENTSO feladatait és kötelességeit, valamint az ACER nyomonkövetési feladatait, miközben egyértelművé teszi, hogy ez utóbbi köteles függetlenül, az európai érdekek szem előtt tartásával eljárni. A fejezet ismerteti a regionális operatív központok küldetését, kritériumokat és eljárást határoz meg az egyes regionális operatív központok által lefedett rendszerüzemeltetési régiók definiálásához, valamint meghatározza a központok által elvégzendő koordinációs feladatokat. Megállapítja továbbá a regionális operatív központok működési és szervezési intézkedéseit, konzultációs követelményeit, a határozatok és ajánlások elfogadására, valamint azok felülvizsgálatára vonatkozó követelményeket és eljárásokat, az igazgatótanács összetételét és feladatait, valamint a felelősségére vonatkozó rendelkezéseket. A fejezet tartalmazza az energiahatékonyságról szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe korábban belefoglalt, a kapcsolt energiatermelő egységekre vonatkozó csatlakozási szabályokat is. A tízéves hálózatfejlesztési tervre, az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésre, az információcserére és a tanúsításra vonatkozó szabályok lényegében változatlanok maradnak.

A javasolt rendelet VI. fejezete létrehozza a DSO-k európai szervezetét, és meghatározza az annak létrehozására és feladataira vonatkozó eljárást, ideértve az érdekelt felekkel folytatott konzultációt is. Részletes szabályokat is megállapít a DSO-k és a TSO-k közötti, a hálózataik tervezését és működtetését érintő együttműködésre vonatkozóan.

A javasolt rendelet VII. fejezete már meglévő hatásköröket és szabályokat határoz meg a Bizottság számára annak érdekében, hogy az felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhasson el üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások formájában. Pontosításokat tartalmaz az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások jogi természetére és elfogadására vonatkozóan, és kiterjeszti azok lehetséges tartalmát olyan területekre, mint az elosztási díjszabási struktúrák; a nem frekvenciavonatkozású kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályok; a felhasználóoldali válaszokra, az energiatárolásra és a kereslet csökkentésére vonatkozó szabályok; a kiberbiztonsági szabályok; a regionális operatív központokra vonatkozó szabályok; továbbá a termelőlétesítmények igénybevételének csökkentése és a közöttük megvalósuló teher-újraelosztás, valamint a felhasználóoldali válasz. Egyszerűsíti és észszerűsíti a villamosenergia-ipari üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozására vonatkozó eljárást, és lehetővé teszi a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy az ACER keretében döntsenek az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásával kapcsolatos ügyekről. Szorosabban bevonja továbbá a villamosenergia-ipari üzemi és kereskedelmi szabályzatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásának folyamatába a DSO-k európai szervezetét és más érdekelt feleket.

A javasolt rendelet VIII. fejezete meghatározza a javasolt rendelet záró rendelkezéseit. Magában foglalja az új egyenáramú rendszerösszekötőknek a villamos energiáról szóló irányelv és rendelet bizonyos követelményei alóli mentességére vonatkozó meglévő szabályokat, ugyanakkor egyértelműsíti a nemzeti szabályozó hatóságok későbbi módosításaira vonatkozó eljárást.

A javasolt rendelet melléklete részletesebben meghatározza a rendelet által létrehozott regionális operatív központokhoz rendelt funkciókat.

   Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (átdolgozás)

A javaslat szerint az ACER-re vonatkozó szabályokat általánosságban az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság által elfogadott, a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez (a továbbiakban: közös megközelítés) 26 kell igazítani. Az ACER azonban jelenleg is jogosult korlátozott mértékben eltérni a közös megközelítéstől.

A javasolt rendelet I. fejezete ismerteti az ACER szerepét, céljait és feladatait, valamint az általa elfogadandó jogi aktusok típusát, továbbá szabályokat határoz meg a konzultációkra és a nyomon követésre vonatkozóan. A feladatok listája aktualizálásra került, és kiegészült az ACER-nek a nagykereskedelmi piacfelügyelet és a határokon átnyúló infrastruktúra területét érintő azon feladataival, amelyeket az ACER a rendelet elfogadását követően vesz át.

Miközben az ENTSO-E technikai szakértői szerepe változatlan marad, az ACER-re nagyobb felelősség fog hárulni a villamosenergia-ipari üzemi és kereskedelmi szabályzatok elfogadását érintően az ilyen szabályzatokra vonatkozó végleges javaslat kidolgozásában és a Bizottságnak történő benyújtásában. A javaslat a DSO-k számára – felelősségi körük növelésével összhangban – egy hivatalos fórum létrehozásáról rendelkezik, hogy uniós szinten képviseltessék magukat, különösen az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása terén. A villamosenergia-ipari üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtására vonatkozó feltételekről, módszerekről és algoritmusokról való döntéshozatal az Ügynökség hatáskörébe tartozik.

A regionális vonatkozású, csak korlátozott számú nemzeti szabályozó hatóságot érintő feladatok céljára regionális döntéshozatali folyamat kerül bevezetésre. Ennek megfelelően az igazgatónak véleményt kellene nyilvánítania arról, hogy a szóban forgó kérdés elsődlegesen regionális jelentőséggel bír-e. Amennyiben a szabályozók tanácsa egyetért azzal, hogy ez az eset áll fenn, a szabályozók tanácsának regionális albizottsága előkészíti az adott döntést, amelyet végül maga a szabályozók tanácsa fog elfogadni vagy elutasítani. Egyéb esetben a szabályozók tanácsa a regionális albizottság közreműködése nélkül dönt.

A fejezet továbbá az Ügynökség keretén belül létrehozandó regionális operatív központokkal összefüggő egyes funkciók összehangolásával kapcsolatban az ACER számára meghatároz néhány olyan új feladatot, melyek a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők felügyeletét érintik, valamint a termelési kapacitások megfelelőségével és a kockázatokra való felkészültséggel kapcsolatos módszerek és javaslatok jóváhagyására vonatkoznak.

A javasolt rendelet II. fejezete az igazgatási tanácsra, a szabályozók tanácsára, az igazgatóra, a fellebbezési tanácsra és – új rendelkezésként – az Ügynökség munkacsoportjaira vonatkozó szervezeti szabályokat tartalmaz. Noha több egyedi rendelkezést hozzá kell igazítani az EU decentralizált ügynökségeire vagy a Tanács új szavazási szabályaira vonatkozó közös megközelítéshez, a meglévő irányítási struktúra főbb elemei – különösen a szabályozói tanács – továbbra is megmaradnak.

Az ACER ezen eltérését a közös megközelítéstől a következők indokolják:

Az európai villamosenergia-politikával, az ellátásbiztonsággal, a villamos energia megfizethetőségével és a dekarbonizációval kapcsolatos főbb célokat az európai villamosenergia-piac integrációjával lehet elérni a legköltséghatékonyabb módon. Ennek megfelelően fokozatosan nő a villamosenergia-átviteli infrastruktúra összekapcsoltsága, a határokon átnyúló kereskedelembe bevont villamos energia mennyisége, a termelési kapacitások európai szintű megosztása, miközben az átviteli rendszert regionális, határokon átnyúló szempontok figyelembevételével működtetik. Ezeket a tendenciákat, amelyek az európai fogyasztók javát szolgálva várhatóan növelik a hatékonyságot, a jelenlegi jogalkotási csomagok tovább erősítik.

A belső villamosenergia-piac létrehozásának egyik előfeltétele az ágazat megnyitása a verseny előtt. Más gazdasági ágazatokhoz hasonlóan a villamosenergia-piac megnyitásához is új szabályozásra volt szükség, különös tekintettel az átviteli és elosztó rendszerre, valamint a szabályozási felügyeletre. Ennek érdekében független szabályozó hatóságok jöttek létre. Ezek a szervezetek különös felelősséggel járnak el a villamosenergia-ágazatra alkalmazandó nemzeti és európai szabályok felügyeletekor.

A regionális és európai összefüggéseket figyelembe vevő, határokon átnyúló kereskedelem és rendszer-üzemeltetés növekedése miatt azonban a nemzeti szabályozó hatóságoknak egyre inkább össze kellene hangolniuk tevékenységüket a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságaival. Az ACER-t éppen azért hozták létre, hogy e kölcsönhatás platformjává váljon, és 2011-es létrehozása óta eleget is tesz ennek a kötelezettségnek. A nemzeti szabályozó hatóságok magas rangú képviselőiből és a Bizottság szavazati joggal nem rendelkező képviselőjéből álló szabályozók tanácsa az a testület az Ügynökségen belül, amely az ACER személyzetével együtt a vélemények, ajánlások és határozatok többségét kidolgozza. Az Ügynökség működésének első évei megmutatták, hogy a szabályozók tanácsa milyen hatékonyan tud hozzájárulni az Ügynökség feladatainak ellátásához.

Mivel az energiapiacokat nagyrészt nemzeti szinten szabályozzák, a nemzeti szabályozó hatóságok olyan szereplők, amelyek kulcsszerepet játszanak az energiapiacokon. Az ACER legfontosabb szerepe nem a felhatalmazáson alapuló bizottsági szabályozási hatáskörök végrehajtása, hanem a független nemzeti szabályozó hatóságok szabályozási döntéseinek összehangolása. A jelenlegi jogalkotási javaslat jobbára megőrzi ezt a szereposztást. A fejlesztés alatt álló belső energiapiac sajátosságaiból adódóan a jelenlegi struktúra érzékeny egyensúlyt hoz létre a különböző szereplők között. Ha ez az egyensúly most megbillenne, az veszélyeztethetné a jogalkotási javaslatokban foglalt szakpolitikai kezdeményezések végrehajtását, és ezzel akadályozná az energiapiac további integrációját, ami e javaslat fő célja. Ezért úgy tűnik, túl korai lenne a közös megközelítésnek megfelelően döntéshozatali jogköröket átruházni egy igazgatótanácsra. Ehelyett inkább a jelenlegi struktúra megtartása látszik helyénvalónak, amely biztosítja, hogy a konkrét ügyekben a nemzeti szabályozó hatóságok az uniós intézmények vagy tagállamok közvetlen beavatkozása nélkül lépjenek fel. Ugyanakkor az egész szabályozói munka az uniós intézmények programozási, költségvetési és stratégiai dokumentumok révén történő jóváhagyásától függ. Az uniós intézmények az igazgatási ügyekben is részt vesznek. Következésképpen nem javasoljuk a szabályozók tanácsa jelenlegi felépítésének és működésének megváltoztatását.

Hasonlóképpen nem javasoljuk az igazgatási tanácsi koncepciónak a közös megközelítés szerinti igazgatótanácsi mintához való hozzáigazítását sem. Az Ügynökség igazgatási tanácsának mostani összetétele különösen eredményesnek és hatékonynak bizonyult az elmúlt években. Megfelelő működését az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői biztosítják.

Noha ebben a szakaszban a Bizottság nem tartja célszerűnek, hogy az Ügynökség irányítási struktúráját teljes mértékben a közös megközelítéshez igazítsa, továbbra is nyomon fogja követni a közös megközelítéstől való eltérések indokoltságát a 2021-re tervezett következő értékelés keretében, amely az Ügynökség céljainak, megbízatásának és feladatainak értékelése mellett különös figyelmet fordít majd az Ügynökség irányítási struktúrájára.

A javasolt rendelet III. fejezete pénzügyi rendelkezéseket tartalmaz. Több egyedi rendelkezésre vonatkozóan is javasolja, hogy azok kerüljenek hozzáigazításra a decentralizált ügynökségekkel kapcsolatos közös megközelítéshez.

A javasolt rendelet IV. fejezete több egyedi rendelkezést is aktualizál a közös megközelítéssel összhangban, egyébként lényegében változatlan rendelkezéseket tartalmaz a személyzetre és a felelősségre vonatkozóan.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

2016/0378 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Energiaszabályozók Ö Európai Uniós Õ Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Ö Európai Unió működéséről szóló Õ szerződésre és különösen annak 95. cikkére Ö 194. cikke (2) bekezdésére Õ , 

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ò új szöveg

(1)A 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 27 több alkalommal jelentősen módosították. Mivel most további módosításokra kerül sor, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

ê 713/2009/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Bizottság „Európai energiapolitika” című, 2007. január 10-i közleményében kiemelte annak jelentőségét, hogy lezáruljon a villamos energia és a földgáz belső piacának létrehozása. A dokumentum e célkitűzés elérése szempontjából kulcsfontosságú intézkedésként jelölte meg a közösségi szintű szabályozási keret javítását.

ê 713/2009/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A 2003/796/EK bizottsági határozat 28 „villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportja” (ERGEG) névvel független villamosenergia- és gázügyi tanácsadó csoportot hozott létre, amelynek feladata, hogy megkönnyítse a tagállami szabályozó szervek közötti, illetve az e szervek és a Bizottság közötti konzultációt, koordinációt és együttműködést a villamos energia és a földgáz belső piacának megszilárdítása céljából. Ez a csoport a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 29 , valamint a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 30 alapján kijelölt nemzeti szabályozó hatóságok képviselőiből áll.

ê 713/2009/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az ERGEG a létrehozása óta kifejtett tevékenységével kedvezően hatott a villamos energia és a földgáz belső piacára. Azt azonban széles körben elismerik az ágazatban, és erre maga az ERGEG is tett javaslatot, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok közötti önkéntes együttműködésnek olyan, közösségi struktúrában kell most megvalósulnia, amely világos hatáskörrel rendelkezik, és amely jogosult meghatározott esetekben egyedi szabályozó határozatokat elfogadni.

ê 713/2009/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Tanács a 2007. március 8-i és 9-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a nemzeti szabályozók együttműködését szolgáló független mechanizmus kialakítására.

ò új szöveg

(2)Az Ügynökség létrehozásával egyértelműen javult a szabályozó hatóságok közötti együttműködés a határokon átnyúló kérdésekben. Létrehozása óta az Ügynökség több fontos új feladatot kapott a nagykereskedelmi energiapiacoknak az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 szerinti figyelemmel kísérésével kapcsolatban és a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 hatálya alá tartozó, határokon átnyúló infrastruktúrák területén.

(3)Az előrejelzések szerint az elkövetkező években egyre nagyobb szükség lesz a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködésre. Európa energiarendszere az utóbbi évtizedek legkomolyabb változásán megy keresztül. A piaci integráció fokozódása és a változatosabb forrásokon alapuló villamosenergia-termelés irányába való elmozdulás miatt egyre nagyobb szükség van arra, hogy a tagállamok összehangolják energiaügyi szakpolitikáikat a szomszédos tagállamokkal, és kihasználják a határokon keresztül történő villamosenergia-kereskedelemben rejlő lehetőségeket.

(4)A belső piacra vonatkozó szabályok végrehajtása terén szerzett tapasztalatok rámutattak, hogy amennyiben a tagállamok nem hangolják össze intézkedéseiket, az komoly piaci problémákhoz vezethet, különösen az olyan, egymással szoros összeköttetésben lévő területeken, ahol az egyes tagállamok által hozott döntések gyakran kézzelfogható hatást fejtenek ki a szomszédos tagállamokban. Ahhoz, hogy a villamos energia belső piacán meg lehessen valósítani azokat az eredményeket, amelyek a fogyasztók számára előnyökkel járnak, továbbá kedvezőek az energiaellátás biztonsága és a dekarbonizáció szempontjából, a tagállamoknak, és különösen a független nemzeti hatóságoknak együtt kell működniük a határokon átnyúló hatással járó szabályozási intézkedések terén.

(5)Az energiapiacokon megvalósuló összehangolatlan tagállami beavatkozások egyre nagyobb kockázatot jelentenek a határokon átnyúló villamosenergia-piacok megfelelő működésére. Az Ügynökséget ezért meg kell bízni azzal a feladattal, hogy a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatával (villamosenergia-piaci ENTSO) szoros együttműködésben részt vegyen az összehangolt európai megfelelőségi értékelés kidolgozásában annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az olyan, nem összehangolt nemzeti értékelések kidolgozásából adódó problémákat, amely értékelések eltérő módszereket követnek és nem veszik kellő mértékben figyelembe a szomszédos országokban fennálló helyzetet. Az Ügynökségnek továbbá célszerű felügyelnie a villamosenergia-piaci ENTSO által kidolgozott technikai paramétereket is, biztosítva a határkeresztező kapacitásoknak és a kapacitásmechanizmusok egyéb technikai jellemzőinek hatékony kiaknázását.

(6)A villamosenergia-ellátás biztonsága összehangolt megközelítést igényel. Az Ügynökségnek ezért össze kell hangolnia a kockázati felkészültséggel kapcsolatos tagállami intézkedéseket [a COM(2016) 862 számon előterjesztett, a kockázati felkészültségről szóló átdolgozott rendeletnek] megfelelően.

(7)Az Unió energiahálózatának magas fokú összekapcsoltsága miatt, továbbá abból adódóan, hogy a hálózat stabilitásának megőrzése és a megújuló forrásokból előállított nagy mennyiségű energiának a hálózatba való bevonása miatt a szomszédos országoknak szorosan együtt kell működniük, a regionális operatív központoknak fontos szerepük lesz az átviteli és szállítási rendszerek üzemeltetőinek koordinálásában. Az Ügynökségnek szükséges esetben szabályozói felügyeletet kell ellátnia a regionális operatív központok fölött.

(8)Mivel az új villamosenergia-termelés jelentős része helyi szinten össze lesz kapcsolva, az európai villamosenergia-rendszer rugalmas és hatékony működtetésében fontos szerep hárul majd az elosztórendszer-üzemeltetőkre.

ê 713/2009/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(9)A tagállamoknak szorosan együtt kell működniük, és az EU energiapolitikai célkitűzései elérése érdekében fel kell számolniuk a villamos energia és a földgáz határokon keresztül történő kereskedelme útjában álló akadályokat. A központi szerv erőforrásigényeire vonatkozó hatásvizsgálatból világossá vált, hogy egy független központi szerv hosszú távon számos előnyt nyújt más lehetőségekhez képest. Egy Ö európai uniós Õ Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséget (az Ügynökség) kell létrehozni Ö került létrehozásra a 713/2009/EK rendelettel Õ a szabályozási hézag közösségi Ö uniós Õ szintű megszüntetése, valamint a villamos energia és a földgáz belső piacának hatékony működéséhez történő hozzájárulás érdekében. Az Ügynökségnek lehetővé kell tennie Ö Ügynökség lehetővé teszi Õ a nemzeti szabályozó hatóságok számára azt is, hogy közösségi Ö uniós Õ szinten fokozzák együttműködésüket, és kölcsönösen vegyenek részt a Közösséghez Ö az Unióhoz Õ kapcsolódó feladatok ellátásában.

ê 713/2009/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(10)Az Ügynökségnek biztosítania kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a szabályozási feladataikat a [COM(2016) 864/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-irányelvvel] a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 33 és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 34 összhangban kellően összehangoltan lássák el, és hogy ezek szükség esetén közösségi  Ö uniós Õ szinten valósuljanak meg. E célból szükséges garantálni, hogy az Ügynökség független legyen a magán- vagy köztulajdonban lévő villamosenergia- és földgáztermelőktől, aaz átviteli-, illetve szállítási- és elosztórendszer-üzemeltetőktől, valamint a fogyasztóktól, továbbá biztosítani tevékenységének összhangját a közösségi Ö az uniós Õ joggal, műszaki és szabályozói jogkörét, átláthatóságát, a demokratikus ellenőrzés alá vethetőségét és hatékonyságát.

ê 713/2009/EK (7) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(11)Az Ügynökségnek nyomon kell követnie a villamosenergia-átviteli és a földgázszállítási rendszerek üzemeltetőinek regionális együttműködését, valamint a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatára (villamosenergia-piaci ENTSO) és a gázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatára (földgázpiaci ENTSO) háruló feladatok végrehajtását. ð Az Ügynökségnek továbbá nyomon kell követnie az egész Unióra kiterjedő, szabályozott funkcióval rendelkező egyéb entitások, például az energiatőzsdék feladatainak végrehajtását. ï Az Ügynökség részvétele kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a szállításirendszer-, illetve az átvitelirendszer-üzemeltetők ð, továbbá az egész Unióra kiterjedő, szabályozott funkcióval rendelkező egyéb szervek ïhatékonyan és átláthatóan, a villamosenergia villamos energia és a földgáz belső piacát előmozdítva működjenek együtt.

ê 713/2009/EK (8) preambulumbekezdés

(12)Az Ügynökségnek a Bizottsággal, a tagállamokkal és a megfelelő nemzeti hatóságokkal együttműködésben nyomon kell követnie a belső villamosenergia- és földgázpiacot, valamint adott esetben tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat a megállapításaikról. Az Ügynökség fenti nyomon követési feladatai nem lehetnek átfedésben a nemzeti hatóságok, különösen a versenyhatóságok, vagy a Bizottság által végzett nyomon követéssel és nem akadályozhatják azokat.

ê 713/2009/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(13)Célszerű Ö Az Ügynökség Õ olyan egységes keretet létrehozni biztosít, amelyben a nemzeti szabályozó hatóságok részt vehetnek és együttműködhetnek. Ennek a keretnek elő kell segítenie Ez a keret elősegíti a villamos energia és a földgáz belső piacára vonatkozó szabályozásnak az egész Közösségben Ö Unióban Õ történő egységes alkalmazását. Az egynél több tagállamot érintő helyzetek tekintetében az Ügynökséget fel kell hatalmazni Ö Ügynökség felhatalmazást kapott Õ arra, hogy egyedi határozatokat fogadjon el. Ez a jogkör ð egyértelműen meghatározott ï bizonyos feltételek mellett kiterjed ð olyan ï műszaki ð és szabályozási ï kérdésekre, ð amelyek regionális szintű koordinációt igényelnek, így az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtására, a regionális operatív központokon belüli koordinációra, a nagykereskedelmi energiapiacok integritásának és átláthatóságának nyomon követéséhez szükséges döntések meghozatalára, ï a két vagy több tagállamot összekötő vagy erre alkalmas villamosenergia- és földgáz-infrastruktúrákðat érintő döntésekreï szabályozási rendszerére, és végső esetben az új villamosenergia-rendszerösszekötőknek a belső piaci szabályok alóli mentességeire, valamint az egynél több tagállam területén elhelyezkedő új földgáz-infrastruktúrára.

ê 713/2009/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(14)Az Ügynökség fontos szerepet játszik olyan keretjellegű iránymutatások kidolgozásában, amelyek jellegüknél fogva kötelező erővel nem rendelkeznek (a továbbiakban: a keretjellegű iránymutatások)., és amelyekkel az Az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak összhangban kell állniuk Ö az említett keretjellegű iránymutatásokkal Õ. Az Ügynökségnek továbbá, céljával összhangban, célszerű részt vennie az üzemi és kereskedelmi szabályzatok tervezetének felülvizsgálatában (mind azok kidolgozásakor, mind pedig módosításakor) – annak biztosítására, hogy ezek összhangban álljanak a keretjellegű iránymutatásokkal ð és biztosítsák a szükséges mértékű harmonizációt ï–, mielőtt azok elfogadását javasolná a Bizottságnak Ö azokat a Bizottsághoz benyújtja Õ.

ò új szöveg

(15)Azzal, hogy az Ügynökségnek immár feladata azon üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások elfogadása, amelyek biztosítják a közös regionális és uniós szintű szabályok fokozatos végrehajtását és további finomítását, megnőtt a szerepe az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásának nyomon követése terén. Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásának hatékony nyomon követése az Ügynökség egyik fő feladata, és kulcsfontosságú a belső piaci szabályok végrehajtása szempontjából.

(16)Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtása során szerzett tapasztalatokból leszűrhető, hogy az iránymutatások és az üzemi és kereskedelmi szabályzatok keretében kidolgozandó regionális vagy uniós szintű feltételek és módszerek szabályozói jóváhagyásának eljárásait érdemes oly módon összehangolni, hogy azok közvetlenül az Ügynökséghez kerüljenek benyújtásra, és így a szabályozók tanácsában képviselettel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok dönteni tudjanak róluk.

(17)Mivel az uniós energiapiacok fokozatos harmonizációjának része, hogy rendszeres időközönként köztes megoldásként regionális szintű megoldások kerülnek kialakításra, érdemes foglalkozni a belső piac regionális dimenziójával, és gondoskodni megfelelő irányítási mechanizmusokról. Indokolt továbbá, hogy a regionális szempontból releváns kérdésekben a regionális szinten összehangolt jóváhagyásokért felelős szabályozó hatóságok dolgozhassák ki a szabályozók tanácsának regionális albizottságában a szabályozók tanácsa által elfogadandó határozatokat, kivéve, ha az adott kérdés az Uniós egésze szempontjából általános jelentőséggel bír.

ê 713/2009/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(18)Mivel az Ügynökség áttekintéssel rendelkezik a nemzeti szabályozó hatóságokról, a Bizottság, egyéb közösségi Ö uniós Õ intézmények és a nemzeti szabályozó hatóságok felé tanácsadói szerepet kell betöltenie a létrehozásának céljához kapcsolódó összes kérdésben. Továbbá elő kell írni, hogy az Ügynökség tájékoztassa a Bizottságot, ha azt tapasztalja, hogy az átvitelirendszer-, illetőleg a szállításirendszer-üzemeltetők közötti együttműködés nem hozza meg a szükséges eredményeket, vagy hogy egy nemzeti szabályozó hatóság, amelynek a határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, nem megfelelően hajtja végre az Ügynökség véleményében, ajánlásában vagy határozatában foglaltakat.

ê 713/2009/EK (12) preambulumbekezdés

(19)Az Ügynökség számára ezenfelül lehetővé kell tenni, hogy ajánlások készítésével segítse a szabályozó hatóságokat és a piaci szereplőket a bevált gyakorlatok megosztásában.

ê 713/2009/EK (13) preambulumbekezdés

(20)Az Ügynökségnek adott esetben konzultálnia kell az érdekelt felekkel, és ésszerű észszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételezzék a javasolt intézkedéseket, például a hálózati előírások és szabályok kapcsán.

ê 713/2009/EK (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(21)Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben  35 a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK határozatban 36 megállapított, Ö a Õ transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások végrehajtásához, különösen akkor, amikor e rendelet a 6. cikk 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban véleményt ad a nem kötelező erejű, Ö az Unió Õ a Közösség egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervekről (a továbbiakban: Ö az Unió Õ a Közösség egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervek).

ê 713/2009/EK (15) preambulumbekezdés

(22)Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia az energiabiztonság fokozására irányuló erőfeszítésekhez.

ê 713/2009/EK (16) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(23)ð Annak érdekében, hogy az Ügynökség hatékonyan és a többi decentralizált ügynökséggel összhangban lévő keretek között működjön, az Ügynökség irányítására vonatkozó szabályokat hozzá kell igazítani az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság által a decentralizált ügynökségekre vonatkozóan megállapított közös megközelítéshez 37 . Ugyanakkor amilyen mértékben ez szükséges, ï Aaz Ügynökség szerkezetét hozzá kell igazítani az energiapiaci szabályozás sajátos igényeihez. Különösen teljes mértékben figyelembe kell venni a nemzeti szabályozó hatóságok konkrét szerepét, függetlenségüket pedig biztosítani kell.

ò új szöveg

(24)E rendeletbe a jövőben esetlegesen további módosítások kerülhetnek be annak érdekében, hogy teljes mértékben összhangba kerüljön a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel. Az energiapiaci szabályozás sajátos igényei miatt bizonyos esetekben el kell térni a közös megközelítéstől. Ezért ez a javaslat nem érinti az Ügynökség alapító rendeletének azon további módosításait, amelyekre a Bizottság további – ebben a jogi aktusban előírt vagy saját kezdeményezésű – értékelést követően javaslatot tehet.

ê 713/2009/EK (17) preambulumbekezdés

(25)Az igazgatási tanácsot kellő hatáskörrel kell felruházni, hogy összeállítsa a költségvetést, ellenőrizze annak végrehajtását, belső szabályzatot dolgozzon ki, pénzügyi szabályzatot fogadjon el és kinevezze az igazgatót. Az igazgatási tanács tagjainak – akiket a Tanács nevez ki – megújítására rotációs rendszert kell alkalmazni a tagállamok hosszú távon kiegyensúlyozott részvételének biztosítása érdekében. Az igazgatási tanácsnak függetlenül és objektíven, a közérdeknek megfelelően kell eljárnia, és nem kérhet vagy fogadhat el politikai utasításokat.

ê 713/2009/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(26)Az Ügynökséget kellő hatáskörrel kell felruházni, hogy szabályozási feladatait hatékonyan, átláthatóan, ésszerűen észszerűen és mindenekelőtt függetlenül végezhesse. A villamosenergia- és gáztermelőktől, valamint aaz átviteli-, illetve szállítási- és elosztórendszer-üzemeltetőktől való függetlenség nemcsak a helyes irányítás alapelvei közé tartozik, hanem a piaci bizalom fenntartásához is elengedhetetlen. A vonatkozó nemzeti hatóságuk nevében eljáró tagjainak sérelme nélkül, a szabályozók tanácsának minden piaci érdektől függetlenül kell eljárnia, el kell kerülnie az összeférhetetlenséget, nem kérhet vagy követhet utasításokat és nem fogadhat el ajánlásokat egyetlen tagállam kormányától, ð az Unió intézményeitől ï a Bizottságtól vagy más köz- vagy magánjogi jogalanytól ð vagy személytől ï sem. A szabályozók tanácsa határozatainak egyúttal összhangban kell állniuk az energiára vonatkozó közösségi Ö uniós Õ jogszabályokkal, így az energia belső piaca, a környezetvédelem és a piaci verseny tekintetében. A szabályozók tanácsa a véleményeire, ajánlásaira és határozataira vonatkozóan jelentést tesz a közösségi Ö az uniós Õ intézményeknek.

ê 713/2009/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(27)Amikor az Ügynökség döntéshozatali hatáskörökkel rendelkezik, az eljárás gazdaságossága okán az érdekelt felek számára lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökségen belül működő, de annak igazgatással és piacszabályozással foglalkozó szerveitől független fellebbezési tanácshoz forduljanak jogorvoslatért. ð Működésének és teljes függetlenségének szavatolása érdekében a fellebbezési tanácsnak az Ügynökség költségvetésén belül külön költségvetési sort kell kapnia. ï A folytonosság érdekében a fellebbezési tanács tagjainak kinevezése vagy hivataluk megújítása során lehetővé kell tenni a fellebbezési tanács tagságának részleges megújítását. A fellebbezési tanács határozatainak felülvizsgálatát az Európai Ö Unió Õ Közösségek Bíróságától lehet kérni.

(28)ð Az Ügynökségnek döntéshozatali jogköreit a méltányos, átlátható és észszerű döntéshozatal elveivel összhangban kell gyakorolnia. Az Ügynökség összes eljárási szabályát az eljárásrendben meg kell határozni. ï

ê 713/2009/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(29)Az Ügynökséget nagyrészt az Európai Unió általános költségvetéséből, díjakból és önkéntes hozzájárulásokból kell finanszírozni. Így különösen a szabályozó hatóságok által a közösségi Ö az uniós Õ szintű együttműködés céljára elkülönített forrásoknak ezután is az Ügynökség rendelkezésére kell állniuk. Az Európai Unió általános költségvetését terhelő összes támogatásra továbbra is a közösségi Ö az uniós Õ költségvetési eljárást kell alkalmazni. Ezenkívül a számlák ellenőrzését  ð egy független könyvvizsgálónak ï a Számvevőszéknek az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 38  az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 39  91. Ö 107. Õ cikkével összhangban kell elvégeznie.

ê 713/2009/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(30)Az Ügynökség felállítását követően, annak költségvetését a költségvetési hatóság által végzett, a munkamennyiségen és teljesítményen alapuló folyamatos értékelés alá kell vonni. A költségvetési hatóságnak biztosítania kell a lehető legjobb hatékonysági normák érvényesülését.

ê 713/2009/EK (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(31)Az Ügynökségnek kiváló szakembereket kell foglalkoztatnia. Az Ügynökségnek hasznosítania kell különösen a nemzeti szabályozó hatóságok, a Bizottság és a tagállamok által kirendelt munkatársak szaktudását és tapasztalatát. Az Ügynökség személyzetére a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben 40 foglalt, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: az alkalmazási feltételek), valamint az Európai Közösségek Ö Unió Õ intézményei által az említett szabályzat és feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók. Az igazgatási tanácsnak a Bizottsággal egyetértésben el kell fogadnia a megfelelő végrehajtási szabályokat.

ò új szöveg

(32)Az igazgató és a szabályozók tanácsa által végzett szabályozói munkát munkacsoportok segíthetik.

ê 713/2009/EK (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(33)Az Ügynökségnek a közösségi Ö az uniós Õ szerveknél tárolt iratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmaznia. Az igazgatási tanácsnak gyakorlati intézkedéseket kell kialakítania az üzleti szempontból érzékeny adatok és a személyes adatok védelmére.

ò új szöveg

(34)A nemzeti szabályozó hatóságok között az Ügynökség égisze alatt megvalósuló együttműködés alapján egyértelmű, hogy a többségi döntéshozatal alapfeltétele annak, hogy haladást lehessen elérni a belső energiapiacot érintő olyan kérdésekben, amelyek több tagállam számára is jelentős gazdasági következményekkel járnak. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezért az igazgatási tanácsban döntéseiket egyszerű többséggel kell megszavazniuk.

ê 713/2009/EK (24) preambulumbekezdés

Az Ügynökség elszámolással tartozik az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és adott esetben a Bizottságnak.

ê 713/2009/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(35)Lehetővé kell tenni, hogy a Közösségben Ö az Unióban Õ tagsággal nem rendelkező országok is részt vehessenek az Ügynökség munkájában a Közösség Ö az Unió Õ által megkötendő megfelelő megállapodásokkal összhangban.

ê 713/2009/EK (26) preambulumbekezdés

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal 41 összhangban kell elfogadni.

ê 713/2009/EK (27) preambulumbekezdés

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a szükséges iránymutatásokat azokban az esetekben, amelyekben az Ügynökség a határokon átnyúló infrastruktúrák hozzáférésének és üzemeltetésbiztonságának feltételeiről szóló határozathozatalra hatáskörrel rendelkezik. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet új elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 713/2009/EK (28) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(36)Az első igazgató hivatalba lépésének időpontjától számított legkésőbb három éven belül és azt követően négyévenként a Bizottság megfelelő javaslatokkal ellátott jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az Ügynökség egyes feladatairól és az elért eredményekről. A fenti jelentésben a Bizottságnak javaslatokat kell tennie az Ügynökség kiegészítő feladataira vonatkozóan.

ê 713/2009/EK (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(37)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a nemzeti szabályozó hatóságok közösségi Ö uniós Õ szintű részvételét és együttműködését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi Ö uniós Õ szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség Ö az Unió Õ intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

ò új szöveg

(38)Az Ügynökségnek otthont adó tagállamnak a lehető legkedvezőbb feltételeket – például többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatást és megfelelő közlekedési összeköttetéseket – kell biztosítania az Ügynökség megfelelő működéséhez.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

LÉTESÍTÉS ÉS JOGÁLLÁS Ö CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK Õ 

1. cikk

Tárgy Ö Létrehozás és célkitűzések Õ 

(1)Ez a rendelet létrehozza az Energiaszabályozók Ö Európai Uniós Õ Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség).

(2)Az Ügynökség célja a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 42  a [COM(2016) 864/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-irányelv] 57. 35. cikkében és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 43 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikkében említett szabályozó hatóságoknak az általuk nemzeti szinten ellátott szabályozási feladatok Ö uniós Õ közösségi szintű gyakorlásában való támogatása, valamint – szükség esetén – e hatóságok tevékenységének összehangolása.

(3) Amíg az Ügynökség helyiségei nem készülnek el, az a Bizottság helyiségeiben működik.

4.2. cikk

Az Ügynökség jogi aktusainak típusai

Az Ügynökség:

a)az átvitelirendszer-üzemeltetőknek ð , a regionális operatív központoknak és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőknek ï címzett véleményeket és ajánlásokat ad ki;

b)a szabályozó hatóságoknak címzett véleményeket és ajánlásokat ad ki;

c)az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, vagy a Bizottságnak címzett véleményeket és ajánlásokat ad ki;

d)Ö az e rendelet Õ a 7. 6., 8. és 9. cikkben 11. cikkében említett konkrét esetekben egyedi határozatokat hoz;

e)nem kötelező, keretjellegű iránymutatásokat nyújt be a [COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 55. a villamos energia határokon átnyúló kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 6. cikkével és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2009. július 13-i 45 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 6. cikkével összhangban.

II. FEJEZET

FELADATOK

5.3. cikk

Általános feladatok

Az Ügynökség – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság felkérésére, vagy saját kezdeményezésére – véleményt vagy ajánlást terjeszthet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé minden, az alapításának céljával összefüggő kérdésben.

6.4. cikk

Az átviteli/szállításirendszer-üzemeltetők együttműködésével összefüggő Ö ügynökségi Õ feladatok

(1)Az Ügynökség a [Kiadóhivatal: a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 26. 5. cikkének (2) bekezdésével, és a 715/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban véleményt terjeszt a Bizottság elé a villamosenergia-piaci ENTSO és a földgázpiaci ENTSO alapszabályának tervezetéről, tagjegyzékéről és eljárási szabályzatának tervezetéről.

(2)Az Ügynökség nyomon követi a [Kiadóhivatal: a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 29. 9. cikkével összhangban a villamosenergia-piaci ENTSO, és a 715/2009/EK rendelet 9. cikkével összhangban a földgázpiaci ENTSO feladatainak végrehajtását.

(3)Az Ügynökség véleményt terjeszt ð terjeszthet ï:

a)a villamosenergia-piaci ENTSO és a földgázpiaci ENTSO elé [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 8. cikke (2) bekezdésével 27. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és a 715/2009/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésével összefüggésben az üzemi és kereskedelmi szabályzatról; és  

b)[a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 27. cikke (1) bekezdésének 9. cikke (2) bekezdése első albekezdésével b) és h) pontjával összhangban a villamosenergia-piaci ENTSO elé és a 715/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdése első albekezdésével összhangban a földgázpiaci ENTSO elé az éves munkaprogram tervezetéről, a Közösség Ö az Unió Õ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezetéről és ezenkívül [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 27. cikke (1)8. cikke(3) bekezdésében, és a 715/2009/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésében említett egyéb vonatkozó dokumentumokról, figyelembe véve a megkülönböztetésmentességre, a tényleges versenyre, valamint a villamos energia és a földgáz belső piacának hatékony és biztonságos működésére irányuló célkitűzéseket.

(4)Az Ügynökség tényeken alapuló, kellő indokolással ellátott véleményt, valamint ajánlásokat terjeszt a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé, ha úgy ítéli meg, hogy [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 27. cikke (1) bekezdésének 9. cikkének (2) bekezdésének második albekezdésévelb) és h) pontjával és a 715/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban hozzá benyújtott éves munkaprogram tervezete vagy a Közösség Ö az Unió Õ egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezete nem segíti elő a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt és a piac hatékony működését, illetve a harmadik felek részére is hozzáférést biztosító, határkeresztező rendszerösszeköttetés kellő szintjét, vagy nem felel meg [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet és a COM(2016) 864/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-irányelv] vagy a 2009/73/EK irányelv és a 715/2009/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek.

5. cikk

Ö Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásával kapcsolatos ügynökségi feladatok Õ

(1)Az Ügynökség részt vesz az üzemi és kereskedelmi szabályzatok [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 55.6. cikkével, illetve a 715/2009/EK rendelet 6. cikkével összhangban történő – kidolgozásában. Ö Ezen belül: Õ 

a)Az Ügynökség nem kötelező, keretjellegű iránymutatást Ö iránymutatásokat Õ nyújt be a Bizottságnak, ha erre a [COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 6. cikkének (2)55. cikkének (3) bekezdése vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése értelmében felkérést kap. Az Ügynökség felülvizsgálja, majd újból benyújtja a nem kötelező, keret jellegű iránymutatást a Bizottságnak, ha erre a [COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 6. cikkének (4) 55. cikkének (6) bekezdése és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése értelmében felkérést kap. ;

b)Az Ügynökség a [714/2009/EK rendelet] 6. cikkének (7) bekezdésével vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban indokolással ellátott véleményt nyújt a villamosenergia-piaci ENTSO vagy a földgázpiaci ENTSO számára az üzemi és kereskedelmi szabályzatról.

c) Az Ügynökség a Bizottság elé terjeszti és javasolhatja az üzemi és kereskedelmi szabályzat ð felülvizsgált változatát ï elfogadását [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 6. cikkének (9) 55. cikkének (10) bekezdésével vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (9) bekezdésével összhangban. Az Ügynökség üzemi és kereskedelmi szabályzattervezetet készít és terjeszt a Bizottság elé, ha erre a [COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 55. cikkének (11)6. cikkének (10) bekezdése vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (10) bekezdése értelmében felkérést kap. ;

d)(5) Az Ügynökség a [COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 55. cikkének (13)9. cikkének (1) bekezdésével vagy a 715/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban kellő indokolással ellátott véleményt terjeszt a Bizottság elé, ha a villamosenergia-piaci ENTSO vagy a földgázpiaci ENTSO nem hajtotta végre [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 27. cikke (1) bekezdésének a) pontja 8. cikkének (2) bekezdése vagy a 715/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatot, vagy egy olyan üzemi és kereskedelmi szabályzatot, amelyet az említett rendeletek [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 55. cikkének (2)6. cikke (1)–(10) bekezdésével és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (1)–(10) bekezdésével összhangban dolgoztak ki, de amelyet a Bizottság az említett rendeletek [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 55. cikke (12) bekezdésének és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének cikke (11) bekezdésének értelmében nem fogadott el.

e)(6) Az Ügynökség figyelemmel kíséri és elemzi az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és a Bizottság által [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 55. cikkének (12)6. cikkének (11) bekezdésében bekezdésével és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (11) bekezdésével összhangban elfogadott keretjellegű iránymutatások végrehajtását, és azoknak a piaci integráció, valamint a megkülönböztetésmentesség, a tényleges verseny és a piac hatékony működésének megkönnyítését célzó szabályok harmonizációjára kifejtett hatását, és erről jelentést tesz a Bizottságnak.

ò új szöveg

(2)Amennyiben [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] VII. fejezetével összhangban kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások úgy rendelkeznek, hogy azon üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásához kapcsolódóan, amelyek az érintett régió összes szabályozó hatóságának szabályozói jóváhagyását igénylik, feltételekre vagy módszerekre irányuló javaslatokat kell kidolgozni, az adott feltételeket vagy módszereket felülvizsgálat és jóváhagyás céljából be kell nyújtani az Ügynökséghez. A feltételek vagy módszerek jóváhagyását megelőzően az Ügynökség azokat felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja annak érdekében, hogy összhangban álljanak az üzemi és kereskedelmi szabályzattal vagy az iránymutatással, és hozzájáruljanak a piaci integrációnak, a megkülönböztetésmentességnek és a piac hatékony működésének a biztosításához. A regionális jellegű feladatok koordinálására vonatkozóan alkalmazni kell a 7. cikkben meghatározott eljárást.

(3)Az ajánlattételi övezet felülvizsgálata vonatkozásában az Ügynökség jóváhagyja [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 13. cikkének (3) bekezdése szerinti ajánlattételi övezeti felülvizsgálat során használandó módszertant és feltételezéseket, és kérheti azok módosítását.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

(7) Az Ügynökség ellenőrzi az új rendszerösszekötő kapacitás kialakítására irányuló projektek végrehajtása terén elért előrehaladást.

(8) Az Ügynökség ellenőrzi a Közösség egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervek végrehajtását. Ha a terv és annak végrehajtása közötti összeegyeztethetetlenséget állapít meg, feltárja az összeegyeztethetetlenség okait, és ajánlásokat készít az érintett átviteli- rendszerüzemeltetők és a nemzeti szabályozó hatóságok vagy más, hatáskörrel rendelkező testületek számára a beruházásoknak a Közösség egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terveknek megfelelő végrehajtása érdekében.

(4)(9) Az Ügynökség figyelemmel kíséri az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti, [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 31.12. cikkében és a 715/2009/EK rendelet 12. cikkében említett regionális együttműködést, és véleményei, ajánlásai és határozatai meghozatalakor kellőképpen figyelembe veszi az együttműködés eredményét.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

6.7. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságokkal összefüggő Ö ügynökségi Õ feladatok

(1)Az Ügynökség műszaki kérdésekben egyedi határozatokat fogad el, amennyiben ezekről a határozatokról [OP: a COM(2016) 864/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-irányelv], a 2009/73/EK irányelv, [a villamos energiáról szóló rendelet COM(2016) 861/2 dokumentumban javasolt átdolgozása] vagy a 715/2009/EK rendelet rendelkezik.

(2)Az Ügynökség – saját munkaprogramjával összhangban vagy , a Bizottság kérésére ðvagy saját kezdeményezésére ï– ajánlásokat készíthet annak érdekében, hogy a szabályozó hatóságokat és a piaci szereplőket segítse abban, hogy a bevált gyakorlatokat egymással megosszák.

(3)Az Ügynökség kialakítja a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködésének keretét. Az Ügynökség előmozdítja a nemzeti szabályozó hatóságok közötti, valamint a regionális és közösségi Ö uniós Õszintű szabályozó hatóságok közötti ilyen együttműködést, ð biztosítandó az interoperabilitást, a kommunikációt és a regionális teljesítmény nyomon követését az uniós szinten még nem harmonizált területeken, ï és véleményei, ajánlásai és határozatai meghozatalakor kellőképpen figyelembe veszi ezen együttműködés eredményét. Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy kötelező erejű szabályokat szükséges megállapítani ezen együttműködésre vonatkozóan, erre vonatkozó ajánlásait benyújtja a Bizottságnak.

(4)Az Ügynökség – szabályozó hatóság vagy a Bizottság kérésére – tényeken alapuló véleményt bocsát ki arról, hogy egy szabályozó hatóság a [COM(2016) 864/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-irányelv], a 2009/73/EK irányelv, [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet], illetve a 715/2009/EK rendelet szerinti iránymutatásoknak vagy a fenti irányelvek és rendeletek egyéb vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő határozatot hozott-e.

(5)Ha egy nemzeti szabályozó hatóság az Ügynökség (4) bekezdés szerinti véleményében foglaltaknak az átvételtől számított négy hónapon belül nem tesz eleget, az Ügynökség erről értesíti a Bizottságot és az érintett tagállamot.

(6)Ha egy nemzeti szabályozó hatóságnak a [COM(2016) 864/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-irányelv], a 2009/73/EK irányelv, [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet], illetve a 715/2009/EK rendelet szerinti iránymutatások alkalmazása valamely konkrét esetben nehézséget okoz, az kikérheti az Ügynökség véleményét. Az Ügynökség – a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően – a kérelem beérkezésétől számított három hónapon belül bocsátja ki véleményét.

(7)A 8. cikkel(8) bekezdéssel összhangban az Ügynökség határozza meg a két vagy több tagállamot összekötő vagy azok összekötésére alkalmas villamosenergia- és gázinfrastruktúrákhoz (határokon átnyúló infrastruktúrák) való hozzáférésre és az üzemeltetés biztonságára vonatkozó feltételeket.

8. cikk

A határokon átnyúló infrastruktúrához való hozzáférésre és az üzemeltetés biztonságára vonatkozó feltételekkel kapcsolatos feladatok

(8)(1) A határokon átnyúló infrastruktúrák ð jelentőséggel bíró kérdések ï tekintetében az Ügynökség kizárólag abban az esetben határoz a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörébe tartozó olyan szabályozási kérdésekről, amelyek a hozzáférésre és az üzemeltetés biztonságára vonatkozó feltételeket ð, vagy a határokon keresztüli kereskedelem, illetve üzemeltetésbiztonság szempontjából lényeges módszereket, vagy a határokon átnyúló jelentőséggel bíró egyéb szabályozási kérdéseketï is magukban foglalhatják, ha:

a) a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok nem tudtak megállapodásra jutni azon időponttól számított hat hónapon belül, amikor a kérdést a szabályozó hatóságok közül az utolsóhoz beterjesztették; vagy

b) a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok ezt közösen kérik.

Az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok együttesen kérhetik az a) pontban említett időszak legfeljebb hat hónappal való meghosszabbítását.

Döntésének előkészítése során az Ügynökség konzultációt folytat a nemzeti szabályozó hatóságokkal és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkkel, valamint tájékoztatást kap valamennyi érintett átvitelirendszer-üzemeltető javaslatairól és észrevételeiről.

(2)    A határokon átnyúló infrastruktúrákhoz való hozzáférésre vonatkozó feltételek kiterjednek az alábbiakra:

a) a kapacitáselosztásra vonatkozó eljárás;

b) az elosztásra vonatkozó időkeretek;

c) a szűk keresztmetszetek kezeléséből származó bevételek elosztása; és

d) az infrastruktúra használóira kivetett díjak a 714/2009/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és a 2009/73/EK irányelv 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint.

(9)(3) Amennyiben egy ügyet a (8) az (1) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség elé terjesztettek, az Ügynökség

a)az előterjesztés napjától számított 6 Ö hat Õ hónapon belül meghozza határozatát; és

b)szükség esetén ideiglenes határozatot hozhat az ellátás biztonságának vagy az adott infrastruktúra vonatkozásában az üzemeltetés biztonságának biztosítása érdekében.

(4) A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el arra vonatkozóan, hogy az Ügynökség mely esetekben rendelkezik hatáskörrel a határokon átnyúló infrastruktúrák vonatkozásában a hozzáférés és az üzemeltetésbiztonság feltételeiről határozatot hozni. Ezeket az intézkedéseket, amelyek a rendelet kiegészítése által annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, az e rendelet 32. cikke (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(10)(5) Ha a (8) az (1) bekezdésben említett szabályozási kérdések kiterjednek [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 59. 17. cikke és a 714/2009/73/EK vagy a 2009/73/EK irányelv 36. cikke szerinti mentességekre is kiterjed, az ezen rendeletben, valamint az ott megállapított haladékok nem halmozódnak fel adódnak össze.

ò új szöveg

7. cikk

A regionális jellegű feladatok Ügynökségen belüli koordinálása

(1)Az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének utolsó mondata szerinti azon döntésekkel kapcsolatban, amelyek [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] VII. fejezetével összhangban, az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások keretében kidolgozandó olyan közös regionális feltételre vagy módszerekre vonatkoznak, amelyek rendszeresen érintenek egy bizonyos korlátozott számú tagállamot, és regionális szinten közös szabályozói döntést igényelnek, az Ügynökség munkáját – e cikk (2)–(4) cikkével összhangban – az igazgatási tanács tagjaiból álló olyan alcsoport segítheti, amelynek csak az érintett régió szabályozó hatóságai a tagjai.

(2)Az igazgató értékeli az együttes javaslat által a belső piacra gyakorolt hatásokat, és véleményt ad ki arról, hogy az együttes javaslat főként regionális jelentőségű-e vagy pedig a belső piacra is kézzelfogható hatást fejt ki, különösen olyan esetekben, amikor az adott kérdés az érintett régión kívül is komoly jelentőséggel bír.

(3)A szabályozók tanácsa adott esetben – figyelembe véve az igazgató véleményét – a szabályozók tanácsa érintett tagjainak részvételével regionális alcsoportot hoz létre, hogy az felülvizsgálja a javaslatot, és annak jóváhagyásáról, illetve esetleges módosításáról ajánlást nyújtson be a szabályozók tanácsának.

(4)A javaslattal kapcsolatos véleményének meghozatalakor a szabályozók tanácsa kellőképpen figyelembe veszi a regionális alcsoport ajánlását.

(5)A régió szabályozó hatóságai közösen kijelölik a koordinálást végző azon nemzeti szabályozó hatóságot, amely felelős a nemzeti szabályozó hatóságok regionális alcsoportjainak koordinálásáért. A koordinálást végző nemzeti szabályozó hatóság kétévente cserélődik. A koordinálást végző nemzeti szabályozó hatóság valamennyi érintett fél, köztük az Ügynökség felé is kapcsolattartó szerepet tölt be. Saját kezdeményezésére vagy a régió más nemzeti szabályozó hatóságai közül egy vagy több kérésére valamennyi érintett féltől kérhet regionális szintű szabályozói feladatainak ellátása szempontjából jelentős információkat, és az Ügynökség részére információkat nyújt a régió nemzeti szabályozó hatóságainak tevékenységeiről. A szabályozók tanácsának regionális alcsoportjaiban tevékenykedő szabályozó hatóságok részére elegendő erőforrást kell biztosítani ahhoz, hogy a csoport el tudja látni feladatait.

8. cikk

A regionális operatív központokkal kapcsolatos ügynökségi feladatok

(1)Az Ügynökség – a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a villamosenergia-piaci ENTSO-val szoros együttműködésben – nyomon követi és elemzi a regionális operatív központok teljesítményét, figyelembe véve [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet 43. cikkének (4) bekezdése] szerinti jelentéseket.

(2)Annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett feladatait hatékonyan és kellő gyorsasággal elláthassa, az Ügynökség:

a)[a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban határoz a rendszerüzemeltetői régiók kialakításáról;

b)[a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 43. cikkével összhangban, indokolt esetben információkat kér a regionális operatív központoktól;

c)az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett véleményeket és ajánlásokat ad ki;

d)a regionális operatív központoknak címzett véleményeket és ajánlásokat ad ki.

9. cikk

A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőkkel kapcsolatos ügynökségi feladatok

Annak biztosítása érdekében, hogy a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] és a 2015. július 24-i EU) 2015/1222 bizottsági rendelet 47 szerint végezzék feladataikat, az Ügynökség:

a)nyomon követi a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők által az (EU) 2015/1222 rendelet szerinti funkciók létrehozása terén elért haladást;

b)az (EU) 2015/1222 rendelet 7. cikkének (5) bekezdésével összhangban ajánlásokat címez a Bizottságnak;

c)indokolt esetben információkat kér a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőktől.

10. cikk

A termelési kapacitások megfelelőségével és a kockázati felkészültséggel kapcsolatos ügynökségi feladatok 

(1)Az Ügynökség jóváhagyja, és szükség esetén módosítja

a)[a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 19. cikkének (2), (3) és (5) bekezdésével összhangban az európai erőforrásmegfelelőség-értékeléshez kapcsolódó módszertani és számítási javaslatokat;

b)[a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 21. cikkének (10) bekezdésével összhangban a kapacitásmechanizmusokban való határokon átívelő részvétel technikai jellemzőire vonatkozó javaslatokat.

(2)Az Ügynökség jóváhagyja, és szükség esetén módosítja az alábbi módszereket:

a)[a kockázati felkészültségről szóló, a COM(2016) 862 javaslat szerinti rendelet] 5. cikkében bemutatott regionális szintű villamosenergia-válsághelyzetek meghatározására szolgáló módszer;

b)[a kockázati felkészültségről szóló, a COM(2016) 862 javaslat szerinti rendelet] 8. cikkében bemutatott rövid távú megfelelőség-értékelések meghatározására szolgáló módszer.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

11.9. cikk

Egyéb feladatok Ö Mentesítési és tanúsítási határozatokkal kapcsolatos ügynökségi feladatok Õ 

(1) Az Ügynökség [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 59.17. cikkének (5) bekezdése alapján mentesítésről határozhat. Az Ügynökség továbbá a 2009/73/EK irányelv 36. cikkének (4) bekezdése alapján is adhat mentesítést, ha az érintett infrastruktúra egynél több tagállam területén található.

(2) Az Ügynökség a Bizottság kérésére a 714/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése vagy a 715/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján véleményt ad a nemzeti szabályozó hatóságok tanúsításra vonatkozó határozatairól.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

12. cikk

Ö Az infrastruktúrával kapcsolatos ügynökségi feladatok Õ 

ð A transzeurópai energiaipari infrastruktúra vonatkozásában az Ügynökség, a nemzeti szabályozó hatóságokkal és az ENTSO-kkal szoros együttműködésben: ï

a)(7) Az Ügynökség ellenőrzi az új rendszerösszekötő kapacitás kialakítására irányuló projektek végrehajtása terén elért előrehaladást. ;

b)(8) Az Ügynökség ellenőrzi a Közösség  az Unió  egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervek végrehajtását. Ha a terv Ö az említett tervek Õ és annak Ö azok Õ végrehajtása közötti összeegyeztethetetlenséget állapít meg, feltárja az összeegyeztethetetlenség okait, és ajánlásokat készít az érintett átviteli-rendszerüzemeltetők és a nemzeti szabályozó hatóságok vagy más, hatáskörrel rendelkező testületek számára a beruházásoknak a Közösség  az Unió  egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terveknek megfelelő végrehajtása érdekében.

ò új szöveg

c)eleget tesz a 347/2013/EU rendelet 5., 11., 12. és 13. cikkében meghatározott kötelezettségeknek.

13. cikk

A nagykereskedelmi piacok integritásával és átláthatóságával kapcsolatos ügynökségi feladatok

A nagykereskedelmi piacok integritásának és átláthatóságának hatékony ellenőrzése érdekében az Ügynökség, a szabályozó hatóságokkal és más nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben:

a)az 1227/2011/EU rendelet 48 7–9. cikkével összhangban nyomon követi a nagykereskedelmi piacok alakulását, adatokat gyűjt és nyilvántartásba veszi a piaci szereplőket;

b)az 1227/2011/EU rendelet 7. cikkével összhangban ajánlásokat címez a Bizottságnak;

c)az 1227/2011/EU rendelet 16 cikkének (4) bekezdésével összhangban vizsgálatokat végez.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

14. 9.cikk

Ö Az Ügynökség új feladatokkal való megbízása Õ

A Bizottság [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 57. 18. cikke vagy a 715/2009/EK rendelet 23. cikke szerinti iránymutatások értelmében megállapított, egyértelműen meghatározott körülmények között, az Ügynökség alapításának céljával összefüggő kérdésekben megbízhatja az Ügynökséget olyan kiegészítő feladatokkal, ð tiszteletben tartva az uniós ügynökségek végrehajtási jogosultságokkal való felruházására vonatkozó korlátozásokat ï amelyek döntéshozatali hatáskört nem foglalnak magukban.

15.10. cikk

Konzultációk és átláthatóság

(1)Feladatainak végrehajtása során – különösen [a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 55.6. cikkében vagyés a 715/2009/EK rendelet 6. cikkében meghatározott keretjellegű iránymutatások kidolgozása, valamint  Ö[a COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 56. cikkében vagy Õ Ö a 715/2009/EK rendeletÕ a fenti rendeletek 7. cikkében meghatározott üzemi és kereskedelmi szabályzat módosításaira vonatkozó javaslattételi eljárás során – az Ügynökség átfogó, korai, nyílt és átlátható konzultációt folytat a piaci szereplőkkel, az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel, a fogyasztókkal, a végfelhasználókkal és adott esetben a versenyhatóságokkal, azok hatáskörének sérelme nélkül, különösen ha feladatai az átvitelirendszer-üzemeltetőket érinti.

(2)Az Ügynökség biztosítja, hogy adott esetben különösen a munkája eredményével kapcsolatban a közvélemény és adott esetben az érdekelt felek objektív, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjanak.

A [COM(2016) 861/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-rendelet] 55.6. cikkében és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkében meghatározott keretjellegű iránymutatások kidolgozása során, vagy Ö az (1) bekezdésben említett Õ a fenti rendeletek 7. cikkében meghatározott üzemi és kereskedelmi szabályzat módosítása során tartott konzultációs ülések valamennyi dokumentumát és jegyzőkönyvét közzéteszik.

(3)A 714/2009/EK rendelet 556. cikkében és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkében meghatározott Ö Az (1) bekezdésben említettek szerint a Õ keretjellegű iránymutatások elfogadása, valamint a fenti rendeletek 7. cikkében meghatározott az üzemi és kereskedelmi szabályzatokra vonatkozó javaslat előterjesztése előtt az Ügynökség ismerteti, hogy a konzultáció során kapott észrevételeket hogyan vették figyelembe, és indokolja, ha az észrevételeket nem vették figyelembe.

(4)Az Ügynökség saját honlapján közzéteszi legalább az igazgatási tanács, a szabályozók tanácsa és a fellebbezési tanács üléseinek napirendjét, háttérdokumentumait és – adott esetben – jegyzőkönyvét.

16.11. cikk

A villamosenergia- és földgázágazat nyomon követése és jelentéstétel ezen ágazatokról

(1)Az Ügynökség szoros együttműködésben a Bizottsággal, a tagállamokkal és az érintett nemzeti hatóságokkal, beleértve a nemzeti szabályozó hatóságokat is, és a versenyhatóságok hatáskörének sérelme nélkül nyomon követi a villamos energia ð nagy- és kiskereskedelmi ï belső piacát és a földgáz ð nagy- és kiskereskedelmi ï belső piacát, különösen a villamos energia és a földgáz kiskereskedelmi árát, ð a [COM(2016) 864/2 számon előterjesztett, átdolgozott villamosenergia-irányelv] és a 2009/73/EK irányelv szerinti fogyasztóvédelmi előírások teljesülését, ï a hálózati hozzáférést, beleértve a megújuló forrásokból előállított villamos energia hálózathoz történő hozzáférését, ð a határokon átnyúló kereskedelmet akadályozó tényezőket, azon állami beavatkozásokat, amelyek megakadályozzák, hogy az árak kövessék a szűkös villamosenergia-kínálatot,, [a villamos energiáról szóló rendelet átdolgozása] 19. cikkében említett európai erőforrásmegfelelőség-értékelés eredményei alapján a tagállamok által a villamosenergia-ellátás biztonsága terén elért teljesítményt, figyelembe véve különösen [a kockázati felkészültségről szóló, a COM(2016) 862 javaslat szerinti rendelet] 16. cikkében említett utólagos értékelést ï valamint a 2009/72/EK irányelvben és a 2009/73/EK irányelvben rögzített fogyasztói jogoknak való megfelelést.

(2)Az Ügynökség az (1) bekezdésben Ö említett Õ megállapított nyomon követési tevékenységének eredményeiről szóló éves Ö évente Õ jelentést tesz közzé. Ebben a jelentésben azonosítja a fenti területek belső piacának megvalósítása előtt álló akadályokat.

(3)Az éves jelentés közzétételekor az Ügynökség véleményt terjeszthet elő az Európai Parlament és a Bizottság részére azon Ö lehetséges Õ intézkedésekről, amelyeket a (2) bekezdésben említett akadályok Ö megszüntetését szolgálják Õ megszüntetése érdekében lehetne hozni.

III. II.FEJEZET

Ö AZ ÜGYNÖKSÉG Õ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 

17.2. cikk

Jogállás

(1)Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező közösségi Ö uniós Õ szerv.

(2)Az Ügynökséget valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Az Ügynökség különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezhet, illetőleg azt elidegenítheti, valamint bírósági eljárásban félként részt vehet.

(3)Az Ügynökséget igazgatója képviseli.

ò új szöveg

(4)Az Ügynökség székhelye Ljubljana, Szlovénia.

Az Ügynökség a tagállamokban – az adott tagállamok hozzájárulásával és a 25. cikk j) pontjával összhangban – helyi irodákat hozhat létre.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

18.3. cikk
Összetétel Ö Igazgatási és irányítási struktúra Õ 

Az Ügynökséget a következők alkotják:

a)az igazgatási tanács, amely a 13. 20. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;

b)a szabályozók tanácsa, amely a 23. 15. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;

c)az igazgató, aki a 25. 17. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja; és

d)a fellebbezési tanács, amely a 29. 19. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja.

19.12. cikk

Az igazgatási tanács Ö összetétele Õ

(1)Az igazgatási tanács kilenc tagból áll. Minden tag tekintetében póttagot kell kinevezniValamennyi tag rendelkezik egy póttaggal. A Bizottság két tagot és azok póttagjait, az Európai Parlament két tagot és azok póttagjait, a Tanács öt tagot és azok póttagjait nevezi ki. Az igazgatási tanács egyetlen tagja sem lehet egyúttal európai parlamenti képviselő is.

(2)Az igazgatási tanács tagjainak és póttagjainak megbízatása négy évre szól, és egyszer megújítható. Az első hivatali idő esetében az igazgatási tanács tagjai és póttagjai felének hivatali ideje hat év.

(3)(2) Az igazgatási tanács saját tagjai közül ð kétharmados többséggel ï elnököt és alelnököt nevez ki ð választ ï. Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában. Az elnök és az alelnök megbízatása két évre szól, és egyszer megújítható. Az elnök és az alelnök megbízatása azonban minden esetben véget ér az igazgatási tanácsban betöltött tagság megszűnésével.

(4)(3) Az igazgatási tanács üléseit az elnök hívja össze. A szabályozók tanácsának elnöke vagy a szabályozók tanácsa által kijelölt személy és az igazgató – szavazati jog nélkül – részt vesznek az üléseken, kivéve, ha az igazgatót illetően az igazgatási tanács másképpen határoz. Az igazgatási tanács évente legalább kétszer rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy saját tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül. Az igazgatási tanács bárkit felkérhet, akinek a véleménye érdeklődésre tarthat számot, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyen. Az igazgatási tanács tagjai – eljárási szabályzatára figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik. Az igazgatási tanács titkársági feladatait az Ügynökség látja el.

(5)(4) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az igazgatási tanács a jelen levő tagok ð egyszerű ï kétharmados többségével hozza meg döntéseit. Az igazgatási tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

(6)(5) Az igazgatási tanács eljárási szabályzata részletesen meghatározza:

a)a szavazás rendjét és különösen azt, hogy egy tag milyen feltételek alapján járhat el egy másik tag nevében, valamint adott esetben a határozatképességre vonatkozó szabályokat; valamint

b)az igazgatási tanács Tanács által kinevezett tagjainak utánpótlásával kapcsolatos rotáció rendjét, a tagállamok kiegyensúlyozott részvételének hosszú távon történő biztosítása érdekében.

(7)(6) Az igazgatási tanács tagja nem lehet a szabályozók tanácsának tagja is.

(8)(7) Az igazgatási tanács tagjai függetlenül, tárgyilagosan és a közérdeknek megfelelően járnak el., , politikai utasítások kérése és elfogadása nélkül. E célból valamennyi tag írásbeli kötelezettségvállalási nyilatkozatot és írásbeli összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz, amelyben vagy kijelenti, hogy nincsenek olyan érdekeltségei, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségét, vagy megnevezi azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeit, amelyekről feltételezhető, hogy függetlenségét veszélyeztethetik. A nyilatkozatokat évente közzé kell tenni.

20.13. cikk

Az igazgatási tanács feladatai

(1)Az igazgatási tanács:

a)a szabályozók tanácsával folytatott egyeztetést, valamint azt követően, hogy a 23.15. cikk (5) bekezdése b) pontjának megfelelően megszerezte az említett tanács kedvező véleményét, a 24. cikk (2) a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban kinevezi az igazgatót ð és adott esetben meghosszabbítja vagy megszünteti megbízatását. ï

b)(2) Az igazgatási tanács a 22.14. cikk (1) bekezdésével összhangban kinevezi a szabályozók tanácsának tagjait.

c)(3) Az igazgatási tanács a 26. cikk (2)18. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban kinevezi a fellebbezési tanács tagjait.

d)(4) Az igazgatási tanács biztosítja, hogy az Ügynökség e rendeletnek megfelelően teljesítse küldetését és végezze feladatait.

e)(5) Az igazgatási tanács minden évben szeptember 30. előtt ð elfogadja a 21. cikkben említett programozási dokumentum tervezetét, mielőtt azt a Bizottsághoz benyújtaná elfogadásra, továbbá ï, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően ð a Bizottság véleményének kikérését követően ïés – a 23. cikk (5) bekezdésének c) pontjával 15. cikk (3) bekezdésével összhangban – a szabályozók tanácsának előzetes jóváhagyásával ð és tagjainak kétharmados többségével  ï elfogadja az Ügynökség következő évi munkaprogramját ð programozási dokumentumát ï , és azt eljuttatja az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz. A munkaprogramot az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni, és közzé kell tenni.

(6) Az igazgatási tanács többéves programot fogad el, amelyet szükség esetén felülvizsgál. A felülvizsgálatot egy független külső szakértő által az igazgatási tanács megbízásából készített értékelő jelentés alapján kell elvégezni. Ezeket a dokumentumokat közzé kell tenni.

f)(7) Az igazgatási tanács ð tagjainak kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség költségvetését és ï a 21–24. 31–35. cikkel összhangban gyakorolja ð egyéb ï költségvetési hatáskörét ð feladatait ï.

g)(8) Az igazgatási tanács, a Bizottság beleegyezésének megszerzését követően határoz arról, hogy elfogad-e hagyatékot, adományt vagy más Ö uniós Õ közösségi forrásból származó támogatást vagy a tagállamoktól vagy szabályozó hatóságaiktól származó bármely önkéntes hozzájárulást. Az igazgatási tanács által a 35.24.. cikk (5) bekezdése alapján kiadott véleménynek kifejezetten részleteznie kell az e bekezdésben meghatározott finanszírozási forrásokat.

h)(9) Az igazgatási tanács a szabályozók tanácsával konzultálva fegyelmi jogkört gyakorol az igazgató felett. ð Továbbá a (2) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket. ï

i)(10) Az igazgatási tanács szükség esetén a 39. cikk 28. cikk (2) bekezdése szerinti személyzeti szabályzat ð és – a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban – az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek ï hatálybalépéséhez megállapítja az Ügynökség végrehajtási szabályait.

j)(11) Az igazgatási tanács a 41.30. cikkel összhangban elfogadja az Ügynökség irataihoz való hozzáférési joggal kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket.

k)(12) Az igazgatási tanács elfogadja és közzéteszi, majd minden évben az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, Ö és Õ a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának június 15-ig ð július 1-ig ï továbbítja a 25. cikk h) pontjában 17. cikk (8) bekezdésében említett éves jelentéstervezet alapján elkészített éves jelentést az Ügynökség tevékenységéről. Az Ügynökség tevékenységéről szóló éves jelentésnek tartalmaznia kell a szabályozók tanácsa által jóváhagyott független szakaszt az Ügynökség tárgyévi szabályozási tevékenységeiről.

l)(13) Az igazgatási tanács elfogadjamaga fogadja el és közzéteszi saját eljárási szabályzatát.

ò új szöveg

m)a 36. cikknek megfelelően elfogadja az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

n)a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és előnyeit;

o)szabályokat fogad el az igazgatási tanács és a fellebbezési tanács tagjait érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére;

p)elfogadja és rendszeresen aktualizálja a 41. cikkben említett információközlési és terjesztési terveket;

q)számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerint, aki feladatai ellátása tekintetében teljes mértékben független;

r)biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

s)a 43. cikkel összhangban engedélyezi a munkamegállapodások megkötését.

(2)Az igazgatási tanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átruházások felfüggeszthetők. Az igazgató e hatásköröket továbbruházhatja másra.

(3)Amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatási tanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az igazgatóra történő átruházását és az utóbbi általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.  

ò új szöveg

21. cikk

Éves és többéves programozás

(1)Az igazgatási tanács – az igazgató által előterjesztett tervezet alapján, és figyelembe véve a Bizottság véleményét, valamint a többéves programozás tekintetében az Európai Parlamenttel való egyeztetést követően – minden évben elfogadja az éves és többéves programozást tartalmazó programozási dokumentumot. A dokumentumot minden évben legkésőbb január 31-én eljuttatja az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

A programozási dokumentum az általános költségvetés végső elfogadása után válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.

(2)Az éves munkaprogramnak tartalmaznia kell a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Emellett – a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban – ismertetni kell benne a finanszírozandó fellépéseket, és meg kell jelölni az egyes fellépésekhez rendelt pénzügyi és humánerőforrásokat. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest az Ügynökség mely feladata új, változott vagy szűnt meg. Az éves és többéves programozás magában foglalja a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra vonatkozó, a 43. cikkben említett stratégiát és az e stratégiához kapcsolódó fellépéseket.

(3)Amennyiben az Ügynökség új feladat végzésére kap megbízást, az igazgatási tanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram valamennyi lényegi módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozóval azonos eljárással kell elfogadni. Az igazgatási tanács az éves munkaprogram nem lényegi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskört az igazgatóra ruházhatja.

(4)A többéves munkaprogramnak az átfogó stratégiai programozást kell meghatároznia, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Továbbá meg kell határoznia az erőforrás-programozást, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is.

Az erőforrások programozását évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást az indokolt esetekben – és különösen a 45. cikkben említett értékelés kimenetelének figyelembevétele céljából – aktualizálni kell.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

22.14. cikk

A szabályozók tanácsaÖ tanácsának összetétele Õ

(1)A szabályozók tanácsa az alábbiakból Ö alábbi személyekből Õ áll:

a)[a villamos energiáról szóló átdolgozott irányelv ] 56. cikke (1) bekezdésében és a 2009/73/EK irányelv 39. cikke (1) bekezdésében említett szabályozó hatóságok vezető beosztású képviselői, valamint e hatóságok meglévő vezetői személyi állományából kinevezett, tagállamonként egy-egy póttag ð, mely személyek mindegyikét a nemzeti szabályozó hatóság jelöli ki ï ;

b)a Bizottság szavazati joggal nem rendelkező egy képviselője.

A nemzeti szabályozó hatóságtól tagállamonként csak egy képviselő vehető fel a szabályozók tanácsába.

Az egyes nemzeti szabályozó hatóságoknak kell a mindenkori személyzetükből póttagot jelölniük erre a posztra.

(2)A szabályozók tanácsa saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az alelnök helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában. Az elnök és az alelnök megbízatása két és fél évre szól, és megújítható. Az elnök és az alelnök megbízatása azonban minden esetben véget ér a szabályozók tanácsában betöltött tagság megszűnésével.

23. cikk

Ö A szabályozók tanácsának feladatai Õ

(1)(3) A szabályozók tanácsa ð és a 7. cikk szerinti albizottságokï a jelen lévő ð tagok egyszerű ï tagjainak kétharmados többségével döntenek ð oly módon, hogy az egyes tagok egy-egy szavazattal rendelkeznek, kivéve az (5) bekezdés b) pontja szerinti véleményt, amelyről a jelen lévő tagok kétharmados többségével kell dönteni ï.

(2)(4) A szabályozók tanácsa elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat részletesebben meghatározza a szavazás rendjét, így különösen azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében, valamint adott esetben a határozatképességre vonatkozó szabályokat. Az eljárási szabályzat a regionális együttműködési kezdeményezések keretében felmerülő kérdések vizsgálatára különleges munkamódszereket irányozhat elő.

(3)(5) Az e rendelettel ráruházott feladatok ellátásában és a szabályozó hatóságuk nevében eljáró tagjainak sérelme nélkül a szabályozók tanácsa függetlenül jár el, így nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem tagállami kormánytól, sem a Bizottságtól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

(4)(6) A szabályozók tanácsának titkársági feladatait az Ügynökség látja el.

15.cikk

A szabályozók tanácsának feladatai

(5)(1) A szabályozók tanácsa:

a)a 4–14., 6., 7., 8. és 9. cikkben említett, elfogadás céljából megfontolás tárgyát képező véleményekről, ajánlásokról és határozatokról szóló véleményt terjeszt az igazgató elé. A szabályozók tanácsa ezenkívül – hatáskörén belül – iránymutatást ad az igazgatónak az igazgatói feladatok végrehajtásához, ðaz 1227/2001/EU rendelet 16. cikkének (6) bekezdése értelmében hozott határozatok kivételével 49 .ï

b)(2) A szabályozók tanácsa véleményt nyilvánít az igazgatási tanácsnak a 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjával 13. cikk (1) bekezdésével és a 2416. cikk (2) bekezdésével összhangban az igazgatóvá kinevezendő jelöltről. A szabályozók tanácsa ezt a határozatot tagjainak háromnegyedes többségével hozza meg. 

c)(3) A szabályozók tanácsa – összhangban a 20. cikk (1) bekezdésének e) pontjával a 13. cikk (5) bekezdésével és a 25. cikk f) pontjával 17. cikk (6) bekezdésével és, valamint igazodva a 33. cikk (3) 23. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított előzetes költségvetés-tervezethez jóváhagyja és minden évben szeptember 1-je előtt elfogadásra az igazgatási tanács elé terjeszti az Ügynökség következő évi munkaprogramját.

d)(4) A szabályozók tanácsa a 13. cikk (12) bekezdésévela 20. cikk (1) bekezdésének k) pontjával és a 17. cikk (8) bekezdésévela 25. cikk h) pontjával összhangban jóváhagyja az éves jelentés szabályozási tevékenységekről szóló külön szakaszát.

(6)(5) Az Európai Parlament a szabályozók tanácsának elnökét vagy elnökhelyettesét – függetlenségének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – felkérheti a hatáskörrel rendelkező bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra.

1624. cikk

Az igazgató

(1)Az Ügynökséget az igazgató vezeti, aki a 13. cikk (5) bekezdésének a) pontjábana 15. cikk (1) bekezdésének második mondatában említett iránymutatással és – ahol azt e rendelet előírja – a szabályozók tanácsának véleményével összhangban jár el. Az igazgató – az igazgatási tanácsnak, illetve a szabályozók tanácsának az igazgató feladataival kapcsolatos szerepének sérelme nélkül – nem kérhet és nem fogadhat el semmilyen utasítást semmilyen kormánytól, sem a Bizottságtól ð az Unió intézményeitől ï, sem bármely köz- vagy magánjogi jogalanytól ð vagy személytől. Az igazgató az igazgatási tanácsnak tartozik felelősséggel. Az igazgató megfigyelőként részt vehet a szabályozók tanácsának ülésein ï.

(2)Az igazgatót – érdemei, alkalmassága és az energiaágazatra vonatkozó tapasztalata alapján – a szabályozók tanácsának kedvező véleményét követően az igazgatási tanács nevezi ki, a Bizottság által ð nyílt és átlátható kiválasztási eljárás ï nyilvános pályázati felhívás nyomán előterjesztett jegyzékben felsorolt legalább három jelölt közül. Kinevezése előtt az igazgatási tanács által kiválasztott jelölt felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre. ð Az igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatási tanács elnöke képviseli. ï

(3)Az igazgató megbízatása öt évre szól. A megbízatás leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a Bizottság értékelést készít. Az értékelésben a Bizottság különösen az alábbiakat méri fel:

a)az igazgató teljesítménye;

b)az elkövetkező években az Ügynökségre váró feladatok és követelmények.

A b) pontban foglaltakra vonatkozó értékelést független külső szakértő segítségével kell elvégezni.

(4)Az igazgatási tanács – a Bizottság javaslatára, az értékelés, valamint a szabályozók tanácsának ezen értékelésre vonatkozó véleményének kikérését és lehető legnagyobb mértékű figyelembevételét követően és kizárólag akkor, ha ezt az Ügynökségre váró feladatok és követelmények indokolják – az igazgató megbízatását egyszeri alkalommal, legfeljebb további három ð öt ï évre megújíthatja. ð Az az igazgató, akinek hivatali idejét megújították, a megújított hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az ugyanezen munkakör betöltésére irányuló további kiválasztási eljárásban. ï

(5)Ha az igazgatási tanácsnak szándékában áll megújítani az igazgató megbízatását, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal megbízatásának megújítása előtt az igazgató felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament hatáskörrel rendelkező bizottsága előtt, és a bizottság tagjainak jelenlétében válaszoljon a feltett kérdésekre.

(6)Ha megbízatását nem újították meg, az igazgató mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik.

(7)Az igazgató csak az igazgatási tanács által hozott határozat útján, a szabályozók tanácsa kedvező véleményének megszerzését követően menthető fel tisztségéből. Az igazgatási tanács ezt a határozatot tagjainak háromnegyedes ð kétharmados ï többségével hozza meg.

(8)Az Európai Parlament és a Tanács felszólíthatja az igazgatót, hogy feladatai ellátásáról nyújtson be jelentést. Az Európai Parlament ezenkívül felkérheti az igazgatót a hatáskörrel rendelkező bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra.

1725. cikk

Az igazgató feladatai

Ö Az igazgató: Õ 

a)(1) Az igazgató felel ellátja az Ügynökség képviseletéértÖ jogi képviseletét Õ, és Ö felel annak napi irányításáért Õigazgatja azt.

b)(2) Az igazgató előkészíti az igazgatási tanács tevékenységét. Az igazgató részt vesz – szavazati jog nélkül – az igazgatási tanács munkájában. ð Az igazgató felel az igazgatási tanács által elfogadott határozatok végrehajtásáért; ï

c)(3) Az igazgató ð megszövegezi, ï elfogadja és közzéteszi aaz 5., 6., 7., 8. és 9. cikkben említett – a szabályozók tanácsa által kedvező véleménnyel ellátott – véleményeket, ajánlásokat és határozatokat. ð A 3–11. és 14. cikkben említett vélemények, ajánlások és határozatok csak akkor kerülnek elfogadásra, ha azokat a szabályozók tanácsa kedvező véleménnyel látta el ï.;

d)(4) Az igazgató felel azért, hogy a szabályozók tanácsa iránymutatásával, az igazgatási tanács adminisztratív ellenőrzése alatt megvalósuljon az Ügynökség éves munkaprogramja. ;

e)(5) Az igazgató megfelelő intézkedésekkel – különösen belső ügyviteli utasítások elfogadásával és közlemények közzétételével – gondoskodik arról, hogy az Ügynökség e rendelettel összhangban működjönműködjék. ;

f)(6) Az igazgató minden évben elkészíti, majd ð – miután az igazgatási tanács elfogadta a szövegezést – ï Ö minden Õ az adott év június 30 ð január 31 ï-ig a szabályozók tanácsa, az Európai Parlament és a Bizottság elé terjeszti az Ügynökség következő évi munkaprogramjának tervezetét. ð Az igazgató felel a programozási dokumentum végrehajtásáért, valamint a végrehajtásról szóló jelentéstételért az igazgatási tanács felé; ï

g)(7) Az igazgató a 3323. cikk (1) bekezdésének értelmében elkészíti az Ügynökség előzetes költségvetési tervezetét, és a 34. és 35.24 cikk értelmébenÖ cikknek megfelelően Õ végrehajtja az Ügynökség költségvetését.;

h)(8) Az igazgató minden évben elkészíti ð és megküldi az igazgatási tanácsnak ï az éves jelentés tervezetét, külön szakaszban kitérve az Ügynökség szabályozási tevékenységeire, illetve a pénzügyi és az igazgatási kérdésekre.;

i)(9) Aaz Ügynökség személyzete tekintetében az igazgató gyakorolja a 3928. cikk (3) bekezdése szerinti hatáskört.;

ò új szöveg

j)a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapítások alapján cselekvési tervet készít, valamint a Bizottságnak évente két alkalommal, az igazgatási tanácsnak pedig rendszeres jelleggel jelentést tesz az előrehaladásról;

k)felel annak eldöntéséért, hogy – az Ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából – szükséges-e egy vagy több tagállamban egy vagy több alkalmazottat elhelyezni. A helyi iroda létrehozására vonatkozó döntés a Bizottság, az igazgatási tanács és az érintett tagállam(ok) előzetes hozzájárulását igényli. A határozatban meg kell határozni az adott helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, hogy elkerülhetők legyenek a szükségtelen költségek és az Ügynökségen belüli igazgatási feladatkörök közötti indokolatlan átfedések.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

2618. cikk

A fellebbezési tanács Ö létrehozása és összetétele Õ

ò új szöveg

(1)Az Ügynökség felállít egy fellebbezési tanácsot.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(1) (1) A fellebbezési tanács hat tagból és hat póttagból áll, akiket a nemzeti szabályozó hatóságoknál, a versenyhatóságoknál vagy más nemzeti vagy közösségiÖ uniós Õ intézményeknél vezető beosztást betöltő vagy betöltött, az energiaágazatban kellő tapasztalattal rendelkező munkatársak közül kell kiválasztani. A fellebbezési tanács maga nevezi ki az elnökét. A fellebbezési tanács határozatainak meghozatalához a hat tagból legalább négy fő minősített többsége szükséges. A fellebbezési tanács szükség szerint ülésezik.

(2) A fellebbezési tanács tagjait – a Bizottság javaslatára, nyilvános pályázati felhívást követően és a szabályozók tanácsával folytatott konzultációt követően – az igazgatási tanács nevezi ki.

(2)(6) Ö A fellebbezési tanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. Õ ð Az eljárási szabályzat részletesen meghatározza a fellebbezési tanács működésére és szervezetének irányítására vonatkozó szabályokat, valamint a tanácshoz való, e cikk szerinti fellebbezési kérelmek esetében alkalmazandó eljárási szabályokat. A fellebbezési tanács benyújtja a Bizottsághoz eljárási szabályzatának tervezetét. A Bizottság a beérkezéstől számított három hónapon belül véleményt nyilvánít az eljárási szabályzat tervezetéről. A fellebbezési tanács a Bizottság véleményének kézhezvételétől számított két hónapon belül elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat bármely későbbi lényeges módosításáról értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság ezt követően véleményt nyilvánít a szóban forgó módosításokról.

Az Ügynökség költségvetésének külön költségvetési sort kell tartalmaznia a fellebbezési tanács irodájának működésével kapcsolatos finanszírozásra. ï

(3)Ö A fellebbezési tanács határozatainak meghozatalához a hat tagból legalább négy fő minősített többsége szükséges. A fellebbezési tanács szükség szerint ülésezik Õ .

27. cikk

Ö A fellebbezési tanács tagjai Õ

(1)(3) A fellebbezési tanács tagjainak megbízatása öt évre szól. A megbízatás ð egy alkalommal ï megújítható.

(2)A fellebbezési tanács tagjai függetlenül hozzák meg döntéseiket. Semmilyen utasítás nem kötheti őket. A fellebbezési tanács tagjai az Ügynökségben, annak igazgatási tanácsában vagy a szabályozók tanácsábanð , illetve az Ügynökség bármely egyéb munkacsoportjában ï más feladatot nem láthatnak el. A fellebbezési tanács tagja megbízatásának ideje alatt e tisztségéből nem menthető fel, kivéve akkor, ha súlyos hivatali mulasztást követett el, és az igazgatási tanács – miután egyeztetett a szabályozók tanácsával – erről határozatot hoz.

28. cikk

Ö Kizárás és kifogás a fellebbezési tanácsban Õ

(1)(4) Nem vehet részt a fellebbezési eljárásban a fellebbezési tanács olyan tagja, akinek bármely személyes érdeke fűződik az eljáráshoz, aki korábban az eljárás egyik felének képviseletét ellátta, illetve aki részt vett a megfellebbezett határozat meghozatalában.

(2)(5) A fellebbezési tanács Ö bármely Õminden tagja köteles értesíteni a fellebbezési tanácsot, ha valamely tagtársáról – az (1) a (4) bekezdésben említett okok egyike vagy bármely más ok miatt – úgy véli, hogy nem kellene részt vennie egy adott fellebbezési eljárásban. A fellebbezési eljárás feleinek bármelyike az (1) a (4) bekezdésben említett bármely indokra hivatkozva, illetve elfogultság gyanúja esetén a fellebbezési tanács bármely tagja ellen kifogással élhet a fellebbezési tanács valamely tagjának részvétele ellen. A kifogás nem elfogadható, ha annak alapja a tagok állampolgársága vagy ha a fellebbezési eljárásban kifogással élő fél a kifogást megalapozó tény ismeretében további eljárási cselekményt tett, a fellebbezési tanács összetételének kifogásolása helyett.

(3)(6) A fellebbezési tanács az (1) és (2)a (4) bekezdésben meghatározott esetekben teendő intézkedésről az érintett tag részvétele nélkül határoz. A szóban forgó határozat meghozatala céljából a fellebbezési tanács az érintett tag helyett annak póttagja részvételével ülésezik. Ha a póttag a tagéhoz hasonló helyzetben van, az elnök a rendelkezésre álló póttagok közül jelöl ki helyettest.

(4)(7) A fellebbezési tanács tagjai függetlenül, a közérdeknek megfelelően járnak el. E célból írásbeli kötelezettségvállalási nyilatkozatot és írásbeli érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben vagy kijelentik, hogy nincsenek olyan érdekeltségeik, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket, vagy megnevezik azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket. A nyilatkozatokat évente írásos formában közzé kell tenni.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2919. cikk

Fellebbezés Ö Fellebbezéssel megtámadható határozatok Õ 

(1)Bármely természetes vagy jogi személy – a nemzeti szabályozó hatóságokat is ideértve – fellebbezhet ð az e rendelet ï (4)–(14). cikke7., a 8. vagy a 9. cikk, ð a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (6) bekezdése, valamint az (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet 9. cikkének (11) bekezdése ï szerinti olyan határozat ellen, amelynek ő a címzettje, vagy amely, noha alakilag más személynek van címezve, őt közvetlenül és egyénileg érinti.

(2)A fellebbezést annak indokolásával együtt írásban kell benyújtani az Ügynökséghez az érintett személynek a határozatról szóló kiértesítését követő két hónapon belül, vagy ennek hiányában a határozat Ügynökség általi közzétételét követő két hónapon belül. A fellebbezési tanács a fellebbezésről a fellebbezés benyújtásától számított két ð négy ï hónapon belül határoz.

(3)Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya. A fellebbezési tanács azonban a kifogásolt határozat alkalmazását felfüggesztheti, ha megítélése szerint a körülmények ezt megkövetelik.

(4)Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy az megalapozott-e. A fellebbezési tanács annyiszor, ahányszor a fellebbezési eljáráshoz szükséges, felkérheti a feleket, hogy a fellebbezési tanács által kibocsátott értesítésekről vagy a fellebbezési eljárás többi fele által tett nyilatkozatokról meghatározott határidőn belül nyújtsák be észrevételeiket. A fellebbezési eljárásban a felek jogosultak álláspontjukat szóban előadni.

(5)A fellebbezési tanács e cikkel összhangbanaz Ügynökség valamennyi hatáskörét gyakorolhatja, vagy az Ügynökség arra hatáskörrel rendelkező testületéhez utalhatja az ügyet. Ez utóbbira nézve a fellebbezési tanács határozata kötelező.

(6)(7) A fellebbezési tanács által hozott határozatokat az Ügynökség közzéteszi.

20. cikk 

Kereset benyújtása az Elsőfokú Bírósághoz és a Bírósághoz

(1) A fellebbezési tanács határozatai, illetve – ha a fellebbezési tanács nem jogosult jogorvoslatot gyakorolni – az Ügynökség határozatai a Szerződés 230. cikkével összhangban indított keresettel megtámadhatók az Elsőfokú Bíróság vagy a Bíróság előtt.

(2) Abban az esetben, ha az Ügynökség elmulasztja a döntéshozatalt, a Szerződés 232. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset indítható az Elsőfokú Bíróságnál vagy a Bíróságnál.

(3) Az Ügynökség köteles meghozni az Elsőfokú Bíróság, illetve a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

ò új szöveg

30. cikk
Munkacsoportok

(1)Indokolt esetben és különösen az igazgató és a szabályozók tanácsa szabályozási ügyekkel kapcsolatos szabályozói tevékenységének támogatása céljából az igazgatási tanács munkacsoportokat hozhat létre.

(2)A munkacsoportok az Ügynökség személyzetéhez tartozó szakértőkből, a nemzeti szabályozó hatóságok szakértőiből és szükség esetén a Bizottság szakértőiből állnak. Az Ügynökség nem felel a nemzeti szabályozó hatóságok személyzetéhez tartozó szakértők ügynökségi munkacsoportokban való részvételének költségeiért.

(3)Az igazgatási tanács elfogadja és közzé teszi a munkacsoportok működésére vonatkozó belső eljárási szabályzatot.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

IVIII. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK Ö A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE Õ 

2131. cikk

 Az Ügynökség költségvetése Ö költségvetés szerkezete Õ

(1)Az Ö egyéb források sérelme nélkül Õ az Ügynökség bevételei különösena következőkből állnakÖ tevődnek össze Õ:

a)az Európai Közösségek általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) előirányzott közösségi támogatásÖ Unió hozzájárulása Õ;

b)a 3222. cikk értelmében az Ügynökségnek fizetett díjak;

c)a tagállamok vagy szabályozó hatóságaik Ö bármilyen Õ önkéntes hozzájárulása, a 13. cikk (8)  bekezdésében20 cikk (1) bekezdésének g) pontjában említetteknek megfelelően; és

d)a 20 cikk (1) bekezdésének g) pontjában13. cikk (8) bekezdésében említettek szerinti hagyaték, adomány vagy támogatás.

(2)Az Ügynökség kiadásai személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségekből állnak.

(3)AzÖ ügynökség bevételeinek és kiadásainak Õ bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(4)Az Ügynökség összes bevételéről és kiadásáról pénzügyi évenként előrejelzést kell készíteni, majd a becsült összegeket a költségvetésében fel kell tüntetni; a pénzügyi év azonos a naptári évvel.

ê 713/2009/EK

3222. cikk

Díjak

ê 347/2013/EU 20. cikk

(1)Az Ügynökség számára díjak fizetendők a 119. cikk (1) bekezdése szerinti mentesítési határozat kérelmezéséért, illetve az Ügynökség által a transzeurópai energia-infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2013. április 17-i347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50 12. cikke értelmében hozott, határokon átnyúló költségmegosztásról szóló határozatokért.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott díjak mértékét a Bizottság határozza meg.

3323. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)Az igazgató minden évben február 15-ig elkészíti, és az előzetes munkaköri jegyzékkel együtt továbbítja az igazgatási tanácshoz a következő pénzügyi év előirányzott működési kiadásait és munkaprogramját magában foglaló előzetes Ö előirányzat-tervezetet Õköltségvetési tervezetet.

(2)Az igazgató által készített előzetes Ö előirányzat-tervezet Õköltségvetési tervezet alapján az igazgatási tanács minden évben Ö előzetes előirányzat-tervezetet fogad el Õelőirányzatot készít az Ügynökség következő pénzügyi évre várható bevételeiről és kiadásairól.

(3)Ezt a – létszámtervet is magában foglaló – előirányzatotÖ előzetes előirányzat-tervezetet Õ az igazgatási tanács Ö minden évben január 31 Õ március 31-ig a Bizottság elé terjeszti. Az igazgató által készített tervezetet még az Ö előzetes előirányzat-tervezet Õelőirányzat elfogadása előtt a szabályozási tanács elé kell terjeszteni esetleges indokolással ellátott véleményezésre.

(4)A Bizottság (a 2az 1) bekezdésben említett Ö előzetes előirányzat-tervezetet Õelőirányzatot az Ö Unió ÕEurópai Közösségek általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt eljuttatja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(5)Az Ö előzetes előirányzat-tervezet Õelőirányzat alapján a Bizottság azEurópai Unió általános költségvetésének előzetestervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt Ö előirányzatokat Õelőrejelzéseket, valamint azon támogatás összegét, amely a Szerződés Ö 313. cikkével és az azt követő cikkekkel Õ272. cikkével összhangban az EurópaiUnió általános költségvetését terheli.

(6)Azköltségvetési hatóság fogadja el az Ügynökség létszámtervétÖ  költségvetési hatósági minőségében a Tanács fogadja el Õ.

(7)Az Ügynökség költségvetését az igazgatási tanács Ö fogadja el Õállítja össze. Az azt követőenakkor tekintendő véglegesnek, hogy az Európai Unió általános költségvetését véglegesen elfogadták. A költségvetést szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(8)Ö A költségvetés – többek között a létszámterv – bármely módosítása esetén ugyanezt az eljárást kell követni. Õ

(9)(8) Az igazgatási tanács haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projekt megvalósítása áll szándékában, amely jelentős pénzügyi kihatással van az Ügynökség költségvetésének finanszírozására, különösen pedig akkor, ha ingatlannal – például épületek bérbe vagy tulajdonba vételével – kapcsolatos projektről van szó. Az igazgatási tanács szándékáról tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság bármely egysége véleményt kíván kibocsátani, az projektről szóló tájékoztatás átvételétől számítva két héten belül értesíti az Ügynökséget erről a szándékáról. Válasz hiányában az Ügynökség lebonyolíthatja a tervezett projektet.

3424. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)Az igazgató ellátja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, és végrehajtja az Ügynökség költségvetését.

(2)Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is megküldi a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője ezután a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 51  az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 52 (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), 128147. cikkével összhangban konszolidálja az intézmények és a decentralizált szervezetek előzetes beszámolóját.

35. cikk

Ö A beszámolók bemutatása és a mentesítés Õ

(1)(1) Ö Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (N. év) vonatkozó előzetes beszámolókat a következő pénzügyi év (N+1. év) március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek. Õ 

(2)(2) Ö Az Ügynökség N+1. év március 31-ig jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az N. évi költségvetési és a pénzgazdálkodásról. Õ

(3)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője Ö N+1. év Õminden pénzügyi év lezárulta után március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes beszámolóját, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. A pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is el kell juttatni.

(4)Ö A számvitelért felelős tisztviselő ÕAz igazgató, miután beérkeztek hozzá az Ügynökség Ö N. évi Õ előzetes beszámolójára vonatkozó, a Számvevőszék által a költségvetési rendelet Ö 148 Õ129. cikkében foglaltakkal összhangban tett észrevételek, saját hatáskörében összeállítja, majd véleményezésre az igazgatási tanács elé terjeszti az Ügynökség végleges beszámolóját Ö a szóban forgó évre vonatkozóan. Az igazgató Õ majd véleményezésre az igazgatási tanács elé terjeszti az Ügynökség végleges beszámolóját.

(5)Az igazgatási tanács véleményt nyilvánít az Ügynökség Ö N. évre vonatkozó Õ végleges beszámolójáról.

(6)Ö A számvitelért felelős tisztviselő ÕAz igazgató aÖ z N. évre vonatkozó Õ végleges beszámolót, valamint az igazgatási tanács véleményét Ö N+1. év Õa pénzügyi év lezárultát követő július 1-jéig eljuttatja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)A végleges beszámolót Ö N+1. év november 15-ig Õ közzé kell tenni Ö az Európai Unió Hivatalos Lapjában Õ.

(8)Az igazgató Ö N+1. év szeptember 30 Õoktóber 15-ig választ küld a Számvevőszéknek annak észrevételeire. E válaszról másolatot küld az igazgatási tanácsnak és a Bizottságnak.

(9)Az igazgató az Európai Parlamentnek – ez utóbbi kérésére, összhangban a költségvetési rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal – minden olyan tájékoztatást megad, amely szükséges Ö az N Õa szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan alkalmazásáhozÖ , összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 109. cikkének (3)bekezdésével Õ.

(10)Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N+2.N + 2-ik év május 15-ig mentesíti az igazgatót az N-ik pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozóan.

3625. cikk

Pénzügyi szabályok

Az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatási tanács fogadja el. A szóban forgó szabályok eltérhetnek az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettőla 2343/2002/EK, Euratom rendelettől, ha az Ügynökség sajátos működési igényei úgy kívánják, ehhez azonban a Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség.

26. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1)Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 53 előírásai megszorítás nélkül alkalmazandók az Ügynökségre csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenységek elleni fellépés céljából.

(2)Az Ügynökség köteles csatlakozni az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz 54 , és haladéktalanul meghozni az Ügynökség egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(3)A finanszírozási határozatokban és a megállapodásokban, valamint az azokhoz kapcsolódó végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá az Ügynökség által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint a személyzet azon tagjait, akik az említett pénzösszegek elosztásáért felelnek.

ò új szöveg

37. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)A 883/2013/EU, Euratom rendelet szerinti csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából működésének megkezdésétől számított hat hónapon belül az Ügynökség csatlakozik az OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja az alkalmazottjaira vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(2)Az Európai Számvevőszék jogosult helyszíni, valamint dokumentumalapú ellenőrzést végezni az Ügynökségtől uniós forrásokban részesülő valamennyi kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál.

(3)Az OLAF az 1073/1999/EK és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy valamely, az Ügynökség által finanszírozott vissza nem térítendő támogatással vagy szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörükben ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS Ö ÉS ZÁRÓ Õ RENDELKEZÉSEK

3827. cikk

Kiváltságok és mentességekð , valamint székhely-megállapodás ï

(1)Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

ò új szöveg

(2)Az Ügynökség fogadó tagállambeli elhelyezésével és a tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekkel kapcsolatos szükséges rendelkezéseket, valamint a fogadó tagállamban az ügyvezető igazgatóra, az igazgatási tanács tagjaira, az Ügynökség személyzetére és családtagjaikra vonatkozó konkrét szabályokat az Ügynökség és a székhely szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell megállapítani. A megállapodást az igazgatási tanács jóváhagyását követően kell megkötni.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

3928. cikk

Személyzet

(1)Az Ügynökség Ö teljes Õ személyzetére – ideértve az igazgatót annak igazgatóját is – Ö az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata Õ (a személyzeti szabályzat), Ö az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei Õ (az alkalmazási feltételek), valamint az Európai Ö Unió ÕKözösségek intézményei által az említett szabályzat, illetve feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)Az igazgatási tanács – a Bizottsággal egyetértésben, a személyzeti szabályzat 110. cikkében foglaltaknak megfelelően – elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat.

(3)Személyzete tekintetében az Ügynökség gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört, valamint az alkalmazási feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

(4)Az igazgatási tanács elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az Ügynökségnél kirendelt tagállami szakértőket alkalmazzanak.

4029. cikk

Az Ügynökség felelőssége

ò új szöveg

(1)Az Ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

Az Ügynökség által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötések tekintetében az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

(2)(1) Szerződésen kívüli felelősség alapján az Ügynökség – a tagállamok jogában meglévő közös, általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetve az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott valamennyi kárt.

(3)Ö A (2) bekezdésben említett kártérítésekkel ÕAz ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták az Európai Ö Unió ÕKözösségek Bíróságának joghatósága alá tartoznak.

(4)(2) Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes pénzügyi.és fegyelmi felelőssége tekintetében az Ügynökség személyzetére alkalmazandó, vonatkozó rendelkezések az irányadók.

4130. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés Ö Átláthatóság és kommunikáció Õ 

(1)Az Ügynökségnél tárolt dokumentumokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 55 kell alkalmazni.

(2)Az igazgatási tanács 2010. március 3-ig gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására.

(3)Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok tárgyában panasz nyújtható be az ombudsmanhoz vagy eljárás indítható a Bíróság előtt, a Szerződés Ö 228 Õ195., illetve Ö 263 Õ230. cikkében megállapított feltételekkel összhangban.

ò új szöveg

(4)A személyes adatok Ügynökség általi kezelésére a 45/2001/EK rendelet 56 vonatkozik. Az igazgatási tanács megállapítja a 45/2001/EK rendelet Ügynökség általi alkalmazásához szükséges intézkedéseket, köztük az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének kinevezésére vonatkozókat. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell megállapítani.

(5)Az Ügynökség – hatáskörén belül – saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan a (3)–(14) bekezdésben említett feladatok eredményes végrehajtását. A kommunikációs tevékenységeket az igazgatási tanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell végezni.

42. cikk

A minősített és nem minősített érzékeny adatok védelme

(1)Az Ügynökség az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét szolgáló, az (EU, Euratom) 2015/443 57 és az (EU, Euratom) 2015/444 58 bizottsági határozatban rögzített bizottsági biztonsági szabályokkal, többek között az ilyen adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó szabályokkal egyenértékű saját biztonsági szabályokat fogad el.

(2)Az Ügynökség dönthet úgy is, hogy az (1) bekezdésben említett határozatokat értelemszerűen alkalmazza. Az Ügynökség biztonsági szabályai többek között az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukban.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

4331. cikk

Harmadik országok részvétele Ö Együttműködési megállapodások Õ 

(1)Az Ügynökség készen áll az olyan harmadik országokkal való együttműködésre, amelyek olyan megállapodásokat kötöttek Ö azUnióval Õa Közösséggel, Ö és Õ amelyek révénÖ az uniós Õ  a közösségi jogot elfogadták és alkalmazzák az energia, valamint adott esetben a környezetvédelem és a verseny területén.

(2)E megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján az adott országra nézve rögzíteni kell különösen az Ügynökség munkájában való részvétel jellegét, tárgyát és eljárási vonatkozásait, kitérve a pénzügyi hozzájárulásokat és a személyzetet érintő kérdésekre is.

ò új szöveg

(3)Az igazgatási tanács az Ügynökség hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában stratégiát fogad el a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozóan. A Bizottság az Ügynökség igazgatójával megfelelő munkamegállapodás megkötése révén gondoskodik arról, hogy az Ügynökség megbízatása körén és a meglévő intézményi kereten belül működjön.

32. cikk

A bizottság

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.

ê 713/2009 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

4433. cikk

A nyelvhasználat szabályozása

(1)Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. tanácsi rendelet 59 rendelkezéseit.

(2)Az Ügynökség belső nyelvhasználati szabályairól az igazgatási tanács határoz.

(3)Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja teljesíti.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4534. cikk

Értékelés

(1)Að E rendelet hatálybalépését követő legfeljebb öt éven belül és azt követően ötévente ï a Bizottság független külső szakértő segítségével értékeli az Ügynökség tevékenységét ð értékelést végez, felmérve az Ügynökség által a célkitűzései elérése, valamint megbízatása és feladatai teljesítése tekintetében elért eredményeket. Az értékelés során foglalkozni kell különösen az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel. ï  Az értékelés az Ügynökség eredményeire és munkamódszereire terjed ki, az e rendeletben és az éves munkaprogramokban meghatározott célkitűzéseivel, megbízatásával és feladataival összehasonlításban. Az értékelés a 10. cikkel összhangban lévő, kiterjedt konzultáción alapul.

ò új szöveg

(2)Amennyiben a Bizottság megítélése szerint az Ügynökség fenntartása a kitűzött célokra, megbízatásra és feladatokra tekintettel a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3)(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelést Ö megállapításait saját következtetéseivel együtt Õbenyújtja Ö az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és  Õaz Ügynökségen belül a szabályozók tanácsának. ð Az értékelés megállapításait közzé kell tenni. ï A szabályozók tanácsa javaslatokat tesz az e rendeletre, az Ügynökségre és annak munkagyakorlatára vonatkozó módosításokkal kapcsolatban a Bizottság részére, amely a javaslatokat saját véleményével és a megfelelő javaslatokkal együtt továbbíthatja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(4)A Bizottság az első igazgató hivatalba lépésétől számítva három éven belül az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti első értékelő jelentését. A Bizottság ezután legalább ð öt ï négyévente újabb értékelő jelentést terjeszt előÖ  az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Õ.

ò új szöveg

46. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 713/2009/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

ê 713/2009/EK (kiigazított szöveg)

4735. cikk

Hatálybalépés és átmeneti intézkedések

(1) Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Az 5–11. cikket 2011. március 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                        a Tanács részéről

az elnök                        az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 60  

Szakpolitikai terület: ENERGIA

Tevékenység: 32.02 Hagyományos és megújuló energia

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

 A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 61 irányul 

 A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Az Európai Bizottság 2016 és 2020 közötti időszakra szóló stratégiai terve az évtized végéig meghatározza a többéves bizottsági stratégiai célkitűzéseket. A stratégiai terv keretében a jelenlegi javaslat a következőre irányul: „A. általános célkitűzés: Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak”.

Az európai energiapiacok működésének megerősítését szolgáló intézményi keret megújításával megfelelő piacirányítási mechanizmusokat vezetünk be, mivel így biztosítható mindenki számára a fenntartható és versenyképes energiaellátás.

Az egyre összekapcsoltabb energiapiac hatékony működéséhez szükség van a nemzeti szabályozók együttműködését szolgáló megfelelő döntéshozatali fórumokra. Az európai energiapiaci integráció feltétele, hogy az ACER betöltse ezt a szerepet, és hogy rendelkezésére álljanak azok a források, amelyek révén el tudja látni azt a feladatot, amelyre kijelölték.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A kezdeményezésre a 32 02 10 költségvetési tétel vonatkozik: Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)

… sz. konkrét célkitűzés

Az Ügynökség által jelenleg is végzett tevékenységek körét a kezdeményezés néhány további olyan célkitűzéssel kívánja bővíteni, amelyek jelentősége nem becsülhető le az európai energiapiac működőképessége szempontjából.

Az Ügynökség feladatainak ez a felülvizsgálata tehát semmi esetre sem elhanyagolható, hiszen az ACER-nek új jellegű és széles körű feladatokat kell majd ellátnia. Ezek közé tartoznak különösen a rendszerbiztonságra vonatkozó értékeléssel kapcsolatos azon új feladatok, amelyek a kapacitásdíjazási mechanizmusok bevezetését érintik, valamint regionális operatív központok létrehozása és ellenőrzése. Ezek eltérést jelentenek az Ügynökség szokásos tevékenységétől, és indokolják további – e dokumentumban felsorolt – álláshelyek létesítését.

Amennyiben ezek az új célok hatással vannak az Ügynökség számára előirányzott pénzügyi forrásokra, az alábbiakban teljes körűen felsorolára kerülnek. Hivatkozunk továbbá azon rendeletre, amelyre a feladatok visszavezethetők (a villamos energiáról szóló rendelet vagy a kockázatra való felkészülésről szóló rendelet), illetve megadjuk, hogy az ACER-re vonatkozó rendeletjavaslatban ezek a feladatok hol kerülnek akár figyelembevételre, akár kifejezetten meghatározásra.

1) Az újonnan bevezetett európai termelési kapacitásmegfelelőségi vizsgálathoz kapcsolódó módszertanok jóváhagyása és módosítása, valamint az ilyen új mechanizmusok nemzeti szintű bevezetésére vonatkozó javaslatok értékelésének elvégzése. Ezek a villamos energiáról szóló rendeleten alapuló és az ACER-re vonatkozó rendelet 9. cikkében tükröződő feladatok igen fontos szerepet játszanak a kapacitásmechanizmusokkal kapcsolatos európai szintű megerősített megközelítésben. Becslésünk szerint mindez a teljes bevezetés esetén 7 FTE-t (teljes munkaidős egyenérték) fog igényelni.

2) A tagállami szintű piaci teljesítmény felügyelete, különösen a rugalmasság akadályainak feltárása, ideértve az árintervenciókat is. Ezenkívül az ACER-nek ki kell dolgoznia a piaci teljesítmény    ellátásbiztonsági mutatószámok alapján történő vizsgálatának módszertanát. A piac felügyelete és a módszertan kialakítása igen fontos a piaci integráció és a versenyképesség eléréséhez ezeken a területeken. Ez a feladat, mely a villamos energiáról szóló rendeleten és az ACER-re vonatkozó rendelet 11. cikkén alapul, 0,5 FTE-t igényelne.

3) Döntés az új regionális operatív központok kialakításáról, valamint e központok rendszeres figyelemmel kísérése, munkájuk elemzése. Ez magában foglalja vélemények és ajánlások kibocsátását, szükség esetén rendszeres jelleggel. A regionális operatív központok létrehozása a regionalizációs megközelítés egyik pillére. Becsült igénye 1,5 FTE. Ezt a feladatot az ACER-re vonatkozó rendelet 6. cikke határozza meg.

4) Az interoperabilitás és a kommunikáció biztosítása, valamint a regionális teljesítmény figyelemmel kísérése az uniós szinten nem harmonizált és a fenti 3) pont hatálya alá nem eső területeken. Ez a feladategyüttes magában foglalja a regionális szinten együttműködő nemzeti szabályozó hatóságok támogatását és koordinálását. Ezek a tevékenységek 1 FTE-t igényelnek, és elengedhetlenek a regionalizációs megközelítésből fakadó előnyök teljes körű kiaknázásához (az ACER-re vonatkozó rendelet 7. cikke alapján).

5) A nagykereskedelmi piacok hatékonyságának javítása többek között a következők révén: a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelmmel és egyéb, határokon átnyúló szabályozási ügyekkel kapcsolatos módszertanok jóváhagyása és módosítása; a szűk keresztmetszetből származó bevételek hálózati beruházási célú felhasználására vonatkozó szabályok megalkotása és végrehajtása; az említett bevételek újraelosztására, valamint a résztvevők közötti esetleges jogvitákra vonatkozó szabályok megalkotása; a napon belüli piaci monitoring a versenytorzulások megszüntetése és a kereskedelem likvidebbé tétele érdekében. Az új feladatokra összesen 3 FTE-t irányoztunk elő (a villamos energiáról szóló rendelet 9. és 17. cikke és az ACER-re vonatkozó rendelet 7. cikke alapján).

6) Döntés a nemzeti szabályozó hatóságok jogvitáiban a megerősített fellebbezési tanács révén, mivel az ACER döntési hatáskörének kibővülésével és a regionális keret megerősödésével a tanács elé több ügy kerül. Ezek a feladatok 1 FTE-t igényelnek az ACER-re vonatkozó rendelet 19. cikke alapján.

7) Az elosztórendszer-üzemeltetők uniós szervezetének (EU DSO) létrehozása, a szervezet zökkenőmentes működésének, valamint az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel (TSO-k) való együttműködésének biztosítása. Hasonlóan a regionális operatív központok létrehozásához, az EU DSO létrehozása is létfontosságú a megosztottabb energiaellátási rendszerből fakadó kihívások kezelésében. A villamos energiáról szóló rendelet 50. cikke alapján itt 2 FTE-re lenne szükség.

8) A regionális szintű villamosenergiaválság-forgatókönyvek beazonosításával kapcsolatos módszertanok jóváhagyása és módosítása, a módszertan rendszeres elemzése és frissítése révén. Ezek a feladatok döntő fontosságúak a kockázatra való felkészülésen alapuló – a kockázatra való felkészülésről szóló rendeletben meghatározott – európai megközelítés végrehajtása szempontjából. Igényük 2 FTE.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fent említett feladatok listája kapcsolódik az új feladatokra és a velük összefüggő személyzeti igényekre vonatkozó átfogó becslésekhez, mivel ezek megtalálhatók a hatásvizsgálatban, mindenekelőtt az intézményi keret reformjáról szóló mellékletben (a szóban forgó hatásvizsgálathoz mellékelt dokumentum 3.4. pontja).

Az eredeti értékelés egy kb. 18 plusz alkalmazottra vonatkozó hozzávetőleges alsó határértéket tartalmazott a javasolt szakpolitikai opció keretében, ami összhangban van az e dokumentummban meghatározott 18 FTE-vel. E dokumentum értékelését ugyanakkor magasabb szintűnek kell tekinteni mind a meghatározott feladatok részletessége, mind a becslések pontossága tekintetében, ezek ugyanis a jogalkotási aktusra vonatkozó konkrét javaslat alapján készültek, ami a hatásvizsgálat elkészítése idején magától értetődően még nem volt lehetséges.

Megjegyzendő továbbá, amint azt az említett jogalkotási aktushoz kapcsolódó Indokolás részletesebben elmagyarázza, hogy az ACER által végzendő kiegészítő feladatok tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét, oly mértékben, hogy fel fogják szabadítani a hasonló feladatokra nemzeti szinten felhasznált forrásokat.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat összeadódó hatásaként általánosan javulni fog a nagy- és kiskereskedelmi energiapiacok működése.

Ennek megfelelően az új feladatok révén (amennyiben azokat hatékonyan hajtják végre) az ACER szerepvállalása jelentősen javítani fogja a piacok eredményességét, valamint általános gazdasági és szociális jóléti előnyökhöz vezet. A piactervezésre vonatkozó kezdeményezés keretében kidolgozott javaslategyüttest kísérő hatásvizsgálat becslése szerint a regionális operatív központok létrehozása és a hálózati funkciók regionális szinten történő optimalizálása további mintegy 1 milliárd EUR éves megtakarítással járhat, a kapacitásmechanizmusokban való határokon átnyúló részvétel pedig 2030-ig 2 milliárd EUR megtakarítást jelenthet.

Az európai megfelelési értékelés felülvizsgálatának köszönhetően hatékonyabb lesz a villamosenergia-ellátás biztonságát szolgáló kapacitásmechanizmus regionális koordinációja, és ez költségmegtakarítást eredményez az energiafogyasztók számára. Jelenleg ezeket a mechanizmusokat javarészt nemzeti illetékekből és adókból finanszírozzák, ami – olyan rosszul koordinált intézkedések miatt, amelyek célja eredetileg az ellátásbiztonság biztosítása volna – szükségtelenül nagy terhet ró a fogyasztókra.

Az ACER által kidolgozandó, villamosenergia-kereskedelemre és hálózatüzemeltetésre vonatkozó módszertanok szintén növelni fogják az energiapiac-összekapcsolások arányát, javítva a kapacitásfelhasználást a határokon, csökkentve a szűk keresztmetszeteket és mérsékelve az ártorzulást.

A kezdeményezés kedvezményezettjeinek körében ott lesznek az ellátási lánc résztvevői, valamint a piaci szereplők és a fogyasztók. Hatékonyabb módszertanok alkalmazásával fellendül majd a piaci verseny is a nagy- és kiskereskedelmi piacokon.

A piaci monitoringtevékenységek és az együttműködés ösztönzése a szabályozás területén végső soron lehetővé fogják tenni, hogy az árak jobban tükrözzék a piaci valóságot, és hogy a csökkenő nagykereskedelmi árak hatása érzékelhető legyen kiskereskedelmi szinten is.

A regionális szintű üzemeltetői szervezetek felállítása szintén mérsékelni fogja a nemzeti villamosenergia-biztosítékok igénybevételének szükségességét, melynek költségét a rendszer egésze, végső soron azonban a fogyasztók állják.

A fokozottabb szabályozási együttműködés ugyancsak növeli az ellátásbiztonságot EU-szerte, előnyt biztosítva a rendszer-üzemeltetőknek és általában az egész rendszernek.

A piac rugalmasabbá tételét célzó módszertanok kidolgozása továbbá a rugalmas szolgáltatásokat kínáló rendszer-üzemeltetők javát szolgálja, valamint az új technológiák rendelkezésre bocsátóinak javát, akik így rugalmasabb energiahálózatról gondoskodhatnak.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az Ügynökség teljesítményének rendszeres időközönként történő értékelését az értékelés pártatlansága érdekében immár külső szervezetek végzik a Bizottság irányításával.

Ezenkívül az Ügynökség éves munkaprogramja – amelyet az Európai Bizottság megvizsgál és véleményez – fő teljesítménymutatókat határoz meg, amelyek az ACER teljesítményét a kitűzött célok fényében méri.

A mutatók kitérnek a közösen megállapított módszertanok megfelelő időben történő alkalmazására (ezeket ugyanis előírja a rendeletjavaslat), továbbá a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködésre és a fellebbezési tanács elé vitt fellebbezések gyors kezelésére. A további ügynökségi szintű teljesítménymutatók a piac átláthatóságára vonatkozó követelmény értelmében magukban foglalják, hogy az Ügynökségnek vizsgálati ciklusonként a piacról rendelkezésre álló adott számú adat tekintetében elemzést kell végeznie.

Figyelemmel az energiapiacok integrálására irányuló végső célra, valamint az ACERnek a nemzeti hatóságok, átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetők együttműködésében való szerepvállalására, az ACER hatékonysága lemérhető lesz a javuló piaci teljesítményen.

A piaci teljesítmény mérése a Ügynökség kiterjesztett éves piaci monitoringjelentésének lesz tárgya , amelynek keretében elemzésre kerülnek a rendszerösszekötések használatának mértéke, a piac-összekapcsolások aránya, a piaci felárak, valamint sok egyéb olyan piaci mutató, amely közvetlenül kapcsolódik az Ügynökség módszertanaihoz és tevékenységeihez.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Annak lehetővé tétele, hogy az ACER végezhesse az új tevékenységeket, a rendeletben meghatározottak szerint, illetve összhangban az energiapiaci fejleményekkel; a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaunió előmozdítása.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Az uniós fellépés szükségessége azon a tényen alapul, hogy az elszigetelt nemzeti megközelítések az optimálistól elmaradó intézkedéseket, szükségtelen párhuzamosságokat, piaci elégtelenségeket és mások kárára folytatott politikákat eredményeznek. Mindent összevéve, az energiakereskedelemre, a hálózatüzemeltetésre és egy bizonyos mértékű termékszabványosításra vonatkozó egyértelmű és közös szabályok nélkül lehetetlen volna a mindenki számára versenyképes és fenntartható energiát biztosító belső energiapiac megteremtése. Az ACER együttműködési fórumot biztosít a nemzeti szabályozók számára, hogy kialakíthassák a közös elveket és módszertanokat.

Az uniós villamosenergia-piacok fokozott mértékű összekapcsolása nem csak lehetőségeket kínál, de kihívásokkal is jár. A belső energiapiac megteremtése csak hiú ábránd maradna, ha azokban az ügyekben, amelyek közvetlenül érintik a határon átnyúló villamosenergia-piacokat, nem születnének összehangolt intézkedések. A kölcsönös energiafüggőség és a hálózati összekapcsoltság miatt a villamosenergia-ágazatot érintő nemzeti politikai intervenciók közvetlen hatást gyakorolnak a szomszédos tagállamokra. A hálózati stabilitás és a hatékony hálózati működés biztosítását egyre nehezebb csupán nemzeti szinten megoldani, mert a határokon átnyúló kereskedelem növekedése, a decentralizált energiatermelés terjedése és a fogyasztói részvétel fokozódása mind-mind növeli a továbbgyűrűző hatások lehetőségét. Önmagában egyetlen állam sem cselekedhet hatékonyan, az egyoldalú fellépések költségei mára igen megnövekedtek.

Miközben a tagállamok önkéntes alapon már együttműködnek, hogy az említett kihívásokat bizonyos mértékig kezeljék például olyan regionális kezdeményezések révén, mint az ötoldalú energiaügyi fórum, ezek a fórumok politikai koordinációs szervezettekként működnek és nem hozhatnak kötelező érvényű döntéseket olyan konkrét ügyekben, amelyekben pedig döntésekre volna szükség annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a rendszer-üzemeltetés, a szabályozási felügyelet és az állami intervenciók jelenleg meglévő széttöredezettségét a villamosenergia-piacokon.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A Bizottság értékelése az Ügynökség tevékenységéről 2014. január 22-én került közzétételre [C(2014)242 final]. Az értékelés szerint létrehozása óta az ACER hiteles és megbecsült intézményként működik, amely kiemelkedő szerepet játszik az energiaügyi szabályozási színtéren. Általában véve az ACER a megfelelő prioritásokra összpontosított, hiszen azok az Ügynökséget létrehozó rendeletben és az éves programozási dokumentumban kerültek meghatározásra. Ugyanakkor az értékelés megjegyzi, hogy az Ügynökség hiányolta a feladatai ellátásához szükséges forrásokat, és bizonyos fokú átcsoportosításra volt szükség a jogszabályokban előírt célok eléréséhez. Ennek fényében különösen fontos, hogy az Ügynökség a jelenlegi javaslatban meghatározott feladataihoz megkapja azt a költségvetési és személyzetpolitikai támogatást, amelyek megfelelőek és arányosak a valódi energiaunió megteremtésére irányuló cél elérése szempontjából.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javaslat összhangban van a Juncker-Bizottság politikai iránymutatásaival, hiszen az alkalmazkodóképes energiaunió elérése (egy előretekintő éghajlat-politika megvalósításával együtt) egyike e Bizottság stratégiai célkitűzéseinek.

A Bizottság 2015-re szóló munkaprogramja megerősítette ezt a törekvést, az alkalmazkodóképes energiaunióról szóló, 2015. február 25-i bizottsági keretstratégia [COM(2015)80 final] pedig részleteiben is tárgyalja. A fenntartható és versenyképes európai energiaunió létrehozásához további lendületet adott annak a megállapodásnak a ratifikációja, amely az ENSZ égisze alatt Párizsban megrendezésre került Felek Konferenciájának 21. ülésén (COP21) született.

Ezenkívül az EU 2020–2030 közötti időszakra szóló éghajlat- és energiapolitikai céljai közt szerepel a megújulóenergia-termelés nagyobb részarányának integrációja, ami együtt fog járni a rugalmas hálózat kezelésére és a költséghatékony, tiszta energiára történő átállásra vonatkozó megnövekedett igénnyel. E célok elérésének előfeltétele az ACER keretein belül történő szorosabb szabályozási együttműködés.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

 A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

   A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

 A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: 2018-tól 2019-ig,

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 62  

 Bizottság általi közvetlen irányítás

   végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

☒ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

◻ közjogi szervek;

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

nincs

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Minden uniós ügynökség tevékenységeit szigorú ellenőrzési rendszer felügyeli, amelynek részét képezik a belső ellenőrzési módszerek, a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata, az ACER igazgatási tanácsa, a Számvevőszék és a költségvetési hatóság. Ez a rendszer, melyet az ACER-t létrehozó 2009-es rendelet határozott meg, továbbra is érvényben marad.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

nincs

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

nem releváns

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az ACER létrehozás óta életben vannak csalásellenes intézkedések, és ezek továbbra is érvényben maradnak. Ezek előírják különösen, hogy a Számvevőszék és az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá a kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint a személyzet azon tagjait, akik az említett pénzösszegek allokációjáért felelnek. Ezek a rendelkezések benne foglaltanak az ACER-t létrehozó rendelet 26. cikkében, és továbbra is érvényben maradnak.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás típusa

Hozzájárulás

1A…………………...…………fejezet

diff./nem diff. 63

EFTA-országoktól 64

tagjelölt országoktól 65

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

32.02.10: Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)

diff.

NEM

NEM

NEM

IGEN

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám
[………………………………………fejezet]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

1A fejezet

ACER (csak új feladatok)

2019

2020

1. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

280 000

992 000

Kifizetési előirányzatok

(2)

280 000

992 000

2. cím

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

46 000

Kifizetési előirányzatok

(2a)

46 000

3. cím

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(3a)

Kifizetési előirányzatok

(3b)

Az ACER-hez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3a

280 000

1 038 000

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3b

280 000

1 038 000

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti költségvetési számok megadásakor a munkaerő-felvétel progresszív ütemezését vettük alapul, az első évben felveendő alkalmazottak átlagosan hat hónapos jelenlétét feltételezve.



A többéves pénzügyi keret fejezete

5.

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

2019

2020

FŐIGAZGATÓSÁG: ENER, csak új feladatok felülvizsgálata

• Humánerőforrás

0

0

• Egyéb igazgatási kiadások

0

0

ENER FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN 

Előirányzatok

0

0

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0

0

millió EUR (három tizedesjegyig)

2019

2020

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

280 000

1 038 000

Kifizetési előirányzatok

280 000

1 038 000

3.2.2.Az ACER előirányzataira gyakorolt becsült hatás

   A javaslat nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

Év
N.

Év
N+1.

Év
N+2.

Év
N+3.

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 66

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 67 ...

- Teljesítés

- Teljesítés

- Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS...

- Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

3.2.3.Az Ügynökség humán erőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2019

2020

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)

Tisztviselők (AST besorolási fokozat)

Szerződéses alkalmazottak

8

14

Ideiglenes alkalmazottak

0

4

Kirendelt nemzeti szakértő

0

0

ÖSSZESEN

8

18

A személyzetre gyakorolt becsült hatás (további teljes munkaidős egyenérték – FTE) – létszámterv

Tisztségcsoport és besorolási fokozat

2019

2020

AD16

AD15

AD14

AD13

AD12

AD11

AD10

2

AD9

2

AD8

AD7

AD6

AD5

 

AD összesen

0

4

AST11

AST10

AST9

AST8

AST7

AST6

AST5

AST4

AST3

AST2

AST1

AST összesen

AST/SC 6

AST/SC 5

AST/SC 4

AST/SC 3

AST/SC 2

AST/SC 1

AST/SC összesen

VÉGÖSSZEG

0

4

A személyzetre gyakorolt becsült hatás (további) – külső munkatársak

Szerződéses alkalmazott

2019

2020

IV. besorolási csoport

8

14

III. besorolási csoport

II. besorolási csoport

I. besorolási csoport

Összesen

8

14

Kirendelt nemzeti szakértő

2019

2020

Összesen

0

0

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az első munkaerő-felvételt 2019 elejére tervezzük, hogy elő lehessen készíteni a rendelet végrehajtását. Elfogadásának lehetőleg 2018 végén és ideális esetben a 2019 májusi európai parlamenti választások előtt kell megtörténnie.

A jogalkotási eljárás eredményének fényében a személyzetnek a teljes körű működésre tervezett összetétele (2020-ban 18 FTE) felülvizsgálatra szorulhat oly módon, hogy megmaradjon a megfelelő egyensúly a munkakörök és az elvégzendő új feladatok között. A Bizottság ezért a következő év tekintetében kellő időben újraértékeli a személyzetpolitikai és költségvetési igényeket.

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel további humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

Év
N.

Év
N+1.

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve) 68

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

XX 01 04 yy 69

- a központban 70

- a küldöttségeknél

XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban)

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Külső munkatársak

A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett költségek kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

Az ACER-re vonatkozó költségvetési tételt (032010) a 3.2.1. táblázatban meghatározott éves összeggel növelni kell.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 71 .

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év
N.

Év
N+1.

Év
N+2.

Év
N+3.

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN



3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

☒ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 72

2018

2019

2020

Év
N+3.

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (lásd a 1.6. pontot) további évekkel bővíthető

ACER-re vonatkozó költségvetési tétel 32 02 10 ………….

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája”, COM(2015) 080 final.
(2) A Tanács (Közlekedés, Távközlés és Energiaügy) 2015. november 26-i 3429. ülésének eredménye, 4632/15; valamint a Tanács (Közlekedés, Távközlés és Energiaügy) 2016. június 6-i 3472. ülésének eredménye, 9736/16.
(3) Az Európai Parlament állásfoglalása (2016. szeptember 13.): „Útban az energiapiac újratervezése felé” (P8_T A(2016) 0333).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55–93. o., a továbbiakban: villamosenergia-irányelv); az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 15–35. o., a továbbiakban: villamosenergia-rendelet); az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1–14. o., a továbbiakban: ACER-rendelet).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1–16. o.); a Bizottság 1348/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 17.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról (HL L 363., 2014.12.18., 121–142. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1–16. o.); a Bizottság 543/2013/EU rendelete (2013. június 14.) a villamosenergia-piacokra vonatkozó adatok benyújtásáról és közzétételéről, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 163., 2013.6.15., 1–12. o.); a Bizottság (EU) 2015/1222 rendelete (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 197., 2015.7.25., 24–72. o.); a Bizottság (EU) 2016/631 rendelete (2016. április 14.) a termelőegységek hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 112., 2016.4.27., 1–68. o.); a Bizottság (EU) 2016/1388 rendelete (2016. augusztus 17.) a felhasználók csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 223., 2016.8.18., 10–54. o.); a Bizottság (EU) 2016/1447 rendelete (2016. augusztus 26.) a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 241., 2016.9.8., 1–65. o); a Bizottság (EU) 2016/1719 rendelete (2016. szeptember 26.) a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 259., 2016.9.27., 42–68. o.); valamint a tagállamok által már jóváhagyott, tehát röviddel az elfogadás előtt álló további útmutatók és üzemi és kereskedelmi szabályzatok.
(7) Lásd „A villamos energia belső piacának megteremtése és az állami beavatkozások optimális hozzájárulása” című bizottsági közleményt, C(2013) 7243, 2013.11.5.
(8) Lásd „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című bizottsági közleményt, COM(2015) 080.
(9) Lásd az EUMSZ 194. cikke (1) bekezdésének b) pontját.
(10) Lásd ebben az összefüggésben a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot, mely a villamosenergia-válsághelyzetek kezelésével kapcsolatos ellátásbiztonsági kockázatokkal foglalkozik.
(11) Lásd pl. a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-i (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet 9. cikkét (HL L 197., 2015.7.25., 24–72. o.).
(12) [OP: Please insert Link to Impact Assessment]
(13) 2011 februárjában az Európai Tanács a belső energiapiac kiteljesítésének célját 2014-re tűzte ki, az összekapcsoltság továbbfejlesztése terén bizonyos tagállamok hálózattól való elszigeteltségének megszüntetésére pedig a 2015-öt szabta meg. 2016 júniusában az Európai Tanács az energia terén is egységes piaci stratégia kialakítását kérte, valamint azt, hogy a Bizottság cselekvési terveket terjesszen elő, melyek végrehajtási határidejeként 2018-at jelölte meg.
(14) [OP please add link to Impact assessment – evaluation part].
(15) Lásd például a közép-európai szűk keresztmetszetek kezeléséről zajló vitát, amellyel kapcsolatban a piaci integráció az eltérő nemzeti érdekek miatt jelentős késedelmet szenvedett.
(16) „Second Consumer Market Study on the functioning of retail electricity markets for consumers in the EU”, Európai Bizottság (2016).
(17) „Consultation Paper on generation adequacy, capacity mechanisms and the internal market in electricity”, Európai Bizottság (2012). https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/20130207_generation_adequacy_consultation_document.pdf
(18) https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/Charts_Public%20Consultation%20Retail%20Energy%20Market.pdf
(19) „Consultation on generation adequacy, capacity mechanisms, and the internal market in electricity”, Európai Bizottság (2012). https://ec.europa.eu/energy/en/consultations/consultation-generation-adequacy-capacity-mechanisms-and-internal-market-electricity  
(20) Consultation on the retail energy market, Európai Bizottság (2014). https://ec.europa.eu/energy/en/consultations/consultation-retail-energy-market
(21) https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/Charts_Public%20Consultation%20Retail%20Energy%20Market.pdf
(22) Az Európai Bizottság közleménye – Nyilvános konzultáció az energiapiac újratervezéséről, 2015 (COM(2015) 340 final). https://ec.europa.eu/energy/en/consultations/public-consultation-new-energy-market-design
(23) Időközi jelentés a kapacitásmechanizmusokra vonatkozó ágazati vizsgálatról, C(2016) 2107 final.
(24) [OP: Please insert Link to Impact Assessment]
(25) A Bizottság (EU) 2015/1222 rendelete (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 197., 2015.7.25., 24–72. o.).
(26) Lásd az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i közös nyilatkozatát.
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról, (HL L 211., 2009.8.14., 1. o).
(28) HL L 296., 2003.11.14., 34. o.
(29) HL L 176., 2003.7.15., 37. o.
(30) HL L 176., 2003.7.15., 57. o.
(31) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).
(32) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).
(33) Lásd e Hivatalos Lap 55. oldalát.
(34) Lásd e Hivatalos Lap 94. oldalát.
(35) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).
(36) HL L 262., 2006.9.22., 1. o.
(37) Az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozata, 2012.7.19.
(38) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).
(39) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(40) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).
(41) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(42) Lásd e Hivatalos Lap 55. oldalát.
(43) Lásd e Hivatalos Lap 94. oldalát.
(44) Lásd e Hivatalos Lap 15. oldalát.
(45) Lásd e Hivatalos Lap 15. oldalát.
(46) Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 36. o.
(47) A Bizottság (EU) 2015/1222 rendelete (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 197., 2015.7.25., 24. o.)
(48) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1–16. o.);
(49) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról, HL L 326., 2011.12.8., 1. o.
(50) HL L 115., 2013.4.25., 39. o.
(51) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(52) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(53) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.
(54) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
(55) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o).
(56) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(57) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).
(58) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).
(59) Az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. tanácsi rendelet (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).
(60) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management); tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).
(61) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(62) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .
(63) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(64) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(65) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(66) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(67) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…”) feltüntetett célkitűzés.
(68) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(69) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(70) Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.
(71) Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.
(72) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.
Top

Brüsszel, 30.11.2016

COM(2016) 863 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE


az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (átdolgozás)

{SWD(2016) 410 final}
{SWD(2016) 411 final}
{SWD(2016) 412 final}
{SWD(2016) 413 final}


I. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 713/2009/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

4. cikk

2. cikk

5. cikk

3. cikk

6. cikk (1) bekezdésétől a (4) bekezdés első albekezdéséig

4. cikk

6. cikk

5. cikk

8. cikk

6. cikk

-

7. cikk

-

8. cikk

-

9. cikk

-

10. cikk

9. cikk

11. cikk

6. cikk (7)–(8) bekezdése

12. cikk

-

13. cikk

9. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

14. cikk

10. cikk

15. cikk

11. cikk

16. cikk

2. cikk

17. cikk

3. cikk

18. cikk

12. cikk

19. cikk

13. cikk (1)–(13) bekezdése

20. cikk

-

21. cikk

14. cikk (1)–(2) bekezdése

22. cikk

14. cikk (3)–(6) bekezdése

23. cikk (1)–(4) bekezdése

15. cikk

23. cikk (5)–(6) bekezdése

16. cikk

24. cikk

17. cikk

25. cikk

18. cikk

26. cikk

18. cikk (3) bekezdése

27. cikk

18. cikk (4)–(7) bekezdése

28. cikk

19. cikk

29. cikk

-

30. cikk

21. cikk

31. cikk

-

32. cikk

22. cikk

33. cikk

23. cikk

34. cikk

24. cikk (1)–(2) bekezdése

35. cikk

24. cikk (3) bekezdése és az azt követő bekezdések

36. cikk

25. cikk

37. cikk

-

38. cikk

27. cikk

39. cikk

28. cikk

40. cikk

29. cikk

41. cikk

30. cikk

42. cikk

-

43. cikk

31. cikk

44. cikk

33. cikk

45. cikk

34. cikk

46. cikk

-

47. cikk

-

48. cikk

35. cikk

49. cikk

Top