EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52016PC0788

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1059/2003/EK rendelet területi tipológiák (Tercet) tekintetében történő módosításáról

COM/2016/0788 final - 2016/0393 (COD)

Brüsszel, 2016.12.13.

COM(2016) 788 final

2016/0393(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1059/2003/EK rendelet területi tipológiák (Tercet) tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK ( 1 ) rendeletnek megfelelően az Eurostat számos statisztikai területre vonatkozó, regionális szintű európai statisztikát tesz közzé. Ezeket a statisztikákat széles körben használják fel az uniós regionális politika keretében, valamint a régiók kohéziós Alapra történő jogosultságának meghatározására. Az elmúlt néhány évben az Eurostat számos területi tipológiával bővítette a közzétett statisztikák körét annak érdekében, hogy kiszolgálja az uniós döntéshozók ilyen típusú adatok iránt felmerülő igényét a kohéziós és területfejlesztési politikákkal összefüggésben. Ezeket a területi tipológiákat a Bizottság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) együttműködésben határozta meg, valamint a létrehozásukra és fenntartásukra szolgáló módszereket fogadott el. A NUTS-rendelet még nem tartalmazza és jogilag sem határozza meg ezeket a területi tipológiákat az EU-ban lévő városi, vidéki, tengerparti és/vagy egyéb térségek és régiók meghatározására, ezek a tipológiák azonban már használatban vannak. Az a tény, hogy e tipológiák és módszertanaik jogilag nem elismertek, és azokat az európai statisztikai rendszer (ESR) sem ismeri el hivatalosan, olyan kérdés, amellyel foglalkozni kell, hogy elismert, objektív és átlátható statisztikai tipológiáknak minősüljenek.

A kezdeményezés főbb szakpolitikai célkitűzései a következők:

1. A területi tipológiák jogi elismertségének megteremtése, ideértve a nagyvárosok európai statisztikai célú meghatározását

A területi tipológiákat az 1059/2003/EK rendeletet módosító rendelet integrálja majd a jelenlegi NUTS-rendeletbe. Ez lehetővé fogja tenni a tematikus statisztikai rendeletek és szakpolitikai kezdeményezések számára, hogy ezekre a területi tipológiákra hivatkozzanak az európai statisztikák gyűjtése céljából és/vagy a szakpolitikában olyan specifikus területeket vizsgáljanak, mint a nagyvárosok, városi, vidéki vagy tengerparti térségek és régiók. A kezdeményezés ezért a 3. NUTS-szinten alapuló meglévő területi tipológiát (pl. városi-vidéki tipológia, nagyvárosi régiók) fedi le, a helyi közigazgatási egységeket (pl. urbanizáció foka, nagyvárosok, tengerparti térségek), valamint az 1 km² térképrács szintet, amely az egyéb – a rácscellák népességének eloszlásán és sűrűségén alapuló – tipológiák kiszámításához szükséges.

2. A különböző területi tipológiákhoz tartozó kulcsfontosságú fogalommeghatározások és statisztikai ismérvek rögzítése

A módszertan átláthatóságának megteremtése és a területi tipológiák stabilitásának hosszú távú megóvása érdekében a kulcsfontosságú fogalommeghatározásokat és a tipológiák megalkotásához és aktualizálásához szükséges ismérveket a rendeletben és annak végrehajtó rendelkezéseiben kell meghatározni. Ennek érdekében a kezdeményezés a különböző tipológiák esetében már meglévő módszereket fogja alkalmazni.

3. A területi tipológiák összehangolt és átlátható alkalmazásának, valamint használatának uniós és tagállami szintű biztosítása

Ez a kezdeményezés a tipológiák összehasonlíthatóságának és stabilitásának javítására törekszik. Ez kedvező hatással lesz az európai regionális statisztikák összegyűjtésére és közzétételére.

4. Az 1059/2003/EK rendeletnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) új szabályaihoz való hozzáigazítása keretében rendelkezni kell arról, hogy az említett rendelet által a Bizottságra jelenleg ruházott – az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására szolgáló jogi aktusok elfogadására irányuló – hatásköröket kiegészítsék felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat tipológiákat vezetne be a NUTS-rendeletbe, amelyek számos statisztikai területet kötnek össze, mint például a regionális számlák, a munkaerőpiac, vidékfejlesztés, mezőgazdaság, turizmus, tengerpolitika stb. Lehetővé tenné az adatok egyértelmű tipológiák szerinti összesítését: például lehetővé tenné a GDP vidéki és a városi térségek közötti összehasonlítását, az eltöltött turistaéjszakák számának tengerparti és nem tengerparti térségek közötti összehasonlítását, a foglalkoztatottság/munkanélküliség urbanizáció foka szerinti mérését, és ennél jóval többet is.

Az olyan fogalmakat, mint az urbanizáció foka az ENSZ-nek a városi és vidéki térségekre vonatkozó adatszolgáltatáshoz is fel lehet használni.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A területi tipológiák jelentős hatással vannak a regionális politikákra az Európa 2020 kezdeményezés 2 átfogó céljaival összefüggésben. Például az uniós kohéziós politikák célja az uniós régiók közötti eltérések csökkentése, a növekedés, a foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés elősegítése a hátrányos helyzetű régiókban és területeken. Az elmúlt néhány évben nagyobb hangsúlyt kaptak a tényeken alapuló szakpolitikai intézkedések és az integráltabb területi megközelítések, amelyek tükrözik az uniós régiók különbözőségeit pl. foglalkoztatottság, demográfia, szegénység, oktatás vagy gazdasági tevékenység tekintetében. A regionális politikák elemzései rámutatnak a város-vidék közötti jelentős különbségek kutatásának szükségességére. Ezek a különbségek nem azonosak az egyes tagállamok között (lsd. pl. a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentést  ( 3 )). A 2014–2020 közötti kohéziós politika középpontjában a városi és vidéki, valamint a tengerparti térségek fejlesztésére irányuló területfejlesztési stratégiák állnak. A közös stratégiai keretben  ( 4 )meghatározott, a 2014–2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó elvek hangsúlyozzák, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő átfogó megközelítéseknek tükrözniük kell a nagyvárosok, valamint a városi, vidéki és tengerparti térségek szerepét, továbbá figyelembe kell venniük a város és a vidék közötti kapcsolatok kérdését. Az urbanizáció fokára vonatkozó tipológiát a közelmúltban az 522/2014/EU rendeletben  ( 5 )alkalmazták a Fejlesztési Alapból támogatható innovatív intézkedések nagyvárosokban vagy városokban és városrészekben történő végrehajtásának támogatására.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az EUMSZ 338. cikke szolgáltat jogalapot az európai statisztikákhoz. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez az Európai Unió tevékenységeinek ellátásához szükséges.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Mivel a javaslat nem tartozik az EU kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül. Az egymástól függetlenül cselekvő tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a javasolt intézkedés céljait, nevezetesen a területi tipológiára vonatkozó szükséges alkotóelemek bevezetését. Hatékonyabban lehet fellépni uniós szinten az összehangolt statisztikai célú osztályozás – ezen belül az uniós szintű, statisztikai célú területi tipológiák – létrehozására, koordinálására és fenntartására irányuló uniós jogszabály alapján.

Arányosság

A kezdeményezés a jelenlegi NUTS-rendelet módosítását javasolja a feltétlenül szükségesnél nem nagyobb mértékben. Mivel a statisztikai és döntéshozatali célú területi tipológiák hivatalos elismerésére van szükség, a kezdeményezés a NUTS-rendelet módosítására törekszik a területi tipológiák jogi keretbe történő bevezetése érdekében a NUTS-régiók elfogadottott, bevált és nem vitatott alapelveinek vagy szerkezetének és fogalommeghatározásainak módosítása nélkül.

Ez az opció minősül a legkiegyensúlyozottabb megközelítésnek abból a szempontból, hogy összeegyezteti az intézkedés iránti szükségletet azzal a szándékkal, hogy a kezdeményezés alkalmazási körét a célkitűzések eléréséhez szükséges minimumra korlátozza. Mivel a meglévő tipológiák és alkotóelemeinek jogi kodifikációjáról van szó, és a Bizottság (Eurostat) irányítja majd a tipológiák kijelölését, ez a kezdeményezés csak elhanyagolható járulékos költségekkel jár a nemzeti statisztikai hivatalok számára és nem jár költségekkel a vállalkozások vagy polgárok számára.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt jogi aktus: rendelet.

A javaslat céljai és tartalma, valamint azon tény miatt, hogy ez a javaslat egy meglévő rendeletet módosít, a rendelet a legmegfelelőbb jogi eszköz.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A meglévő jogszabály még nem tartalmaz tipológiákat, ami nagyon megnehezíti az összehangolt alkalmazás egységes feltételeinek megteremtését és biztosítását.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

E javaslat által érintett érdekelt felek főleg a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai. A Bizottság (Eurostat) már a kezdetektől bevonta a szakértőit, akik visszajelzését és szakértelmét már a javaslat megszövegezésének korai szakaszában nagy mértékben igénybe vette.

A regionális adatok legfőbb politikai felhasználójaként a Bizottság többször konzultált a regionális és Várospolitikai Főigazgatóságával, amely értékes visszajelzéseket is adott.

A javaslat technikai természete miatt a Bizottság nem tartotta szükségesnek más szerv bevonását.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A tipológiák fogalmait az Eurostattal, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatósággal és az alapvető szakmai segítséget nyújtó Közös Kutatóközponttal, valamint az OECD-vel szoros együttműködésben fejlesztettük ki, számos már korábban létező fogalom és azok különböző módszertanainak csokorba gyűjtésével.

Az OECD az összehangolt tipológiákat statisztikai és elemzési célokra is használja.

Hatásvizsgálat

Nem került sor hatásvizsgálat lefolytatására, mert a javaslatnak nincs jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatása, továbbá nem jelent további terhet a vállalkozások vagy polgárok számára. A kezdeményezés célja főként a jelenlegi NUTS-rendelet szükséges elemekkel történő kiegészítése, a statisztikai célú területi osztályozás területén a közelmúltban végbement változások tekintetbe vétele érdekében.

A szabályozás célravezetősége és egyszerűsítés

A területi tipológiák NUTS-rendeletben történő kodifikációja szükségtelenné teszi, hogy azokat másik, specifikus – például a nagyvárosokra vagy vidékfejlesztésre vonatkozó – jogi aktusokban határozzák meg vagy magyarázzák meg. Ez leegyszerűsíti és összehangolja a város- és vidékfejlesztéssel, valamint tengerpolitikával kapcsolatos jogszabályokat.

Alapjogok

Ez a javaslat nem érinti az alapvető jogokat.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Hivatalos elismertségük hiánya ellenére a tipológiák már használatban vannak, ezért nem tervezünk semmilyen végrehajtási tervet vagy nyomon követési rendelkezést. A tipológiák meghatározására és közzétételére vonatkozó eljárások elvileg a következők.

A Bizottság (Eurostat) elvégzi a szükséges számításokat a tipológiák kijelölésére, amikor a népesség eloszlására és sűrűségére vonatkozó új adatok rácscellánként rendelkezésre állnak. Ez általában népszámlálás után következik be. A tagállamok helyi vagy regionális szerkezetében történő kisebb változásokat tükröző frissítéseket évente el lehet végezni az érintett tagállamra vonatkozóan.

Miután a Bizottság (Eurostat) elvégezte ezeket a kezdeti számításokat, eredményeit megosztja a tagállamokkal. A tagállamok leellenőrizhetik vagy módosíthatják ezeket az eredményeket, például különleges földrajzi körülmények alapján.

A Bizottság (Eurostat) miután megállapodott a tagállamokkal az eredményekkel kapcsolatban, azokat erre a célra kijelölt weboldalakon teszi közzé.

A tipológiák összehangolása érdekében egységes feltételek bevezetése szükséges. A Bizottságot a tipológiák végrehajtási jogi aktusok révén történő végrehajtása érdekében fel kell ruházni erre vontakozó hatáskörrel.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Mivel a javaslat nem változtatja meg a NUTS-rendelet széles körben elfogadott és jól bizonyított lényegét, csak a célkitűzések eléréséhez feltétlenül szükséges módosítást tartalmaz.

Az 1059/2003/EK rendelet néhány rendelkezésének módosítását vagy felváltását javasoljuk az alábbi okokból:

– 1. cikk

Az új 1. cikk kibővíti a NUTS-rendelet tárgyát, azáltal, hogy területi tipológiákkal és az azok kiszámításához szükséges – az egyes rácscellák népesség eloszlásán és sűrűségén alapuló – statisztikai rácsokkal egészíti azt ki. Ez a cikk a helyi közigazgatási egységek (LAU) szerepét és elnevezését is egyértelművé teszi, amelyek elnevezése nincs összhangban a jelenlegi NUTS-rendelettel (például „NUTS alkotóelemei” és a „kisebb közigazgatási egységek”).

– 2. cikk

A 2. cikk (5) bekezdését el kell hagyni. A cikk egy, az eredeti NUTS-rendelet 2003. évi hatálybalépésétől számított két éven belüli, 2005-ben esedékes közleményre utalt. A 2. cikk (5) bekezdése ezért elavult.

– 3. cikk

A 3. cikkben a (4) bekezdést hozzáigazítottuk a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új intézményi eljárásokhoz (az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást felhatalmazáson alapuló jogi aktusra változtattuk).

Az (5) bekezdésben az utolsó mondatot elhagytuk, mivel ebben a tekintetben már nincs jelentősége annak, hogy a Bizottság bármiféle hatáskört kapjon.

– 4. cikk

A 4. cikk határozza meg a helyi közigazgatási egységeket. A továbbítási előírásokra vonatkozó rendelkezések is egyértelműbbé és egyszerűbbé váltak. Ezek értelmezése korábban nem volt egységes.

Végül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a NUTS-rendelet III. mellékletében szereplő helyi közigazgatási egységek (LAU) jegyzékének kiigazítására.

– 4a. cikk

A rendelet 4a. cikkel egészül ki a statisztikai rácsok bevezetésére, amelyeket a Bizottság (Eurostat) a régiókra és térségekre vonatkozó területi tipológiák kiszámításának alapjaként tart majd fenn és tesz közzé.

– 4b. cikk

Az új 4b. cikk vezeti be magukat a tipológiákat és végrehajtási hatáskört ad a Bizottságnak annak érdekében, hogy egységes feltételeket vezessen be azok összehangolt alkalmazása érdekében.

– 5. cikk

Az új 5. cikk szóhasználata és szövegezése egyértelműbb és egyszerűbb lett. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a NUTS-rendelet I. mellékletében szereplő, NUTS-osztályozás kiigazítására.

– 7. és 7a. cikk

A 7. cikk a Bizottságot végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor segítő illetékes bizottságra történő hivatkozással aktualizálódott, ugyanakkor az új 7a. cikk tárgya a felhatalmazásnak a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban történő gyakorlása.

– 8. cikk

A 8. cikket el kell hagyni. A cikk egy, az eredeti NUTS-rendelet 2003. évi hatálybalépésétől számított három éven belüli végrehajtásáról szóló, 2006-ban esedékes jelentést írt elő. A 8. cikk ezért elavult.

2016/0393 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1059/2003/EK rendelet területi tipológiák (Tercet) tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére( 6 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére( 7 ),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK bizottsági rendelet( 8 ) létrehoz egy közös statisztikai célú területi osztályozást (a statisztikai célú területi egységek nómenklatúráját – NUTS) annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az összehangolt regionális statisztikák Unión belüli gyűjtését, összeállítását és közzétételét.

(2)A célzottabb döntéshozatal érdekében a Bizottság az OECD-vel együttműködésben számos területi tipológiát határozott meg a NUTS-rendelet által meghatározott statisztikai egységek osztályozására.

(3)Az európai statisztikai rendszer (ESR) már használja ezeket a tipológiákat, különösen az urbanizáció fokát, ideértve a nagyvárosok meghatározását például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatandó, nagyvárosokban, városokban és városrészekben végrehajtandó innovatív intézkedések jogosultságának meghatározása céljából( 9 ).

(4)A tipológiák kodifikációjára azért van szükség, hogy a területtípusokra vonatkozó egyértelmű fogalommeghatározások és feltételek alakuljanak ki, amelyek összehangolt és átlátható alkalmazást biztosítanak, és a tipológiák stabillá tétele érdekében. Ez elősegíti az európai statisztikák összeállítását és közzétételét.

(5)Statisztikai rácsok rendszerét kell alkalmazni a területtípusok adott régiókhoz és térségekhez való hozzárendeléséhez szükséges számításokhoz, mivel a területtípusok az 1 km2-re eső cellarácsban található népesség eloszlásától és sűrűségétől függenek.

(6)A helyi közigazgatási egységek (LAU) néhány kisebb jelentőségű vonatkozását is egyértelművé kell tenni a terminológia, valamint a LAU jegyzékek a tagállamoktól a Bizottsághoz (Eurostat) történő továbbításának egyszerűsítése érdekében.

(7)A tagállamokban zajló fejleményekhez való alkalmazkodás érdekében a Szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia az 1059/2003/EK rendelet I. mellékletében található NUTS-osztályozás, a II. mellékletében található, meglévő közigazgatási egységek jegyzéke, valamint a III. mellékletben található, a helyi közigazgatási egységek jegyzéke tekintetében jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten, megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a szabályozás javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban( 10 ) szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Különösen az egyenlő részvétel biztosítása érdekében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára lehetővé kell tenni a rendszeres részvételt a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(8) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni a területi tipológiák alkalmazása és az idősorok tekintetében, amelyeket a tagállamoknak meg kell küldeniük a Bizottságnak a NUTS-osztályozás módosítása esetén. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek( 11 ) megfelelően kell gyakorolni.

(9)Az 1059/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1059/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet egy közös statisztikai célú területi osztályozást (NUTS) hoz létre annak érdekében, hogy lehetővé tegye az EU különböző területi szintjein az összehangolt regionális statisztikák gyűjtését, összeállítását és közzétételét.

(2) A NUTS-osztályozás az I. mellékletben található.

(3) A 4. cikkben említett helyi közigazgatási egységek (LAU) kiegészítik a NUTS osztályozást.

(4) A 4a. cikkben említett statisztikai rácsok kiegészítik a NUTS-osztályozást. A statisztikai rácsokat a népesség alapú területi tipológiák kiszámítására használják.

(5) A 4b. cikkben említett uniós területi tipológiák kiegészítik a NUTS-osztályozást a területi egységekhez tartozó típusok hozzárendelésével.”

2.a 2. cikk (5) bekezdését el kell hagyni;

3.A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4. A NUTS-osztályozáshoz felhasznált meglévő közigazgatási egységeket a II. melléklet határozza meg. A II. mellékletnek a tagállamokban zajló fejlemények alapján történő kiigazítása céljából a Bizottság a 7a. cikkel összhangban felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.”;

b)    az (5) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Egyes nem közigazgatási egységek azonban – sajátos földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények miatt – eltérhetnek a fenti küszöbértékektől, különösen a szigeteken és a legkülső régiókban.”;

4.A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

4. cikk

Helyi közigazgatási egységek

(1) A 3. NUTS-szintet a helyi közigazgatási egységek (LAU) a területi egységek egy vagy két további szintjére bontják tovább minden tagállamban. A LAU szintek közül legalább egy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott és a III. mellékletben szereplő közigazgatási egység lesz. A Bizottság a 7a. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a III. mellékletben szereplő LAU-jegyzék kiigazítására a tagállamokban bekövetkező változások alapján.

(2) A tagállamok minden év első hat hónapján belül továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) az előző év december 31-re vonatkozó LAU-jegyzéket, amelyben feltüntetnek minden változást és azt a 3. szintű NUTS régiót, amely alá a helyi közigazgatási egységek tartoznak. A tagállamok a jegyzéket a Bizottság (Eurostat) által kért elektronikus formában továbbítják.

(3) A Bizottság (Eurostat) minden év december 31-ig közzéteszi a LAU-jegyzéket a weboldalának erre a célra kijelölt felületén.”

5.A szöveg a következő 4a. és 4b. cikkel egészül ki:

4 a. cikk

Statisztikai rácsok

A Bizottság (Eurostat) fenntartja és a weboldalának erre a célra kijelölt felületén közzéteszi az uniós szintű statisztikai rácsok rendszerét. A statisztikai rácsok megfelelnek az 1089/2010/EU bizottsági rendeletben( 12 ) meghatározott előírásoknak.

4b. cikk

Uniós területi tipológiák

(1) A Bizottság (Eurostat) fenntartja és a weboldalának erre a célra kijelölt felületén közzéteszi az uniós tipológiákat, amelyeket a NUTS- és LAU-szintű, valamint rácscella szintű területi egységek alkotnak.

(2) Az 1 km2 rácsfelbontási szintre vonatkozó rácsalapú tipológiát a következőképpen határozzák meg:

„városközpontok”,

„városi agglomerációk”,

„vidéki rácscellák”.

(3) Az alábbi LAU-szintű tipológiák jönnek létre :

a) az urbanizáció foka (DEGURBA):

„városi térségek”:

„nagyvárosok” vagy „sűrűn lakott térségek”,

„városok és városrészek” vagy „közepesen sűrűn lakott térségek”,

„vidéki térségek” vagy „ritkán lakott térségek”;

b) városok funkcionális egységei:

„nagyvárosok” és azok „vonzáskörzetei”;

c) Tengerparti térségek:

„Tengerparti” térségek,

„Nem tengerparti területek.

Amennyiben egy tagállamban egynél több LAU közigazgatási szint van, a Bizottság (Eurostat) konzultál a tagállammal a tipológia kijelöléséhez használandó LAU-szint meghatározása céljából.

(4) Az alábbi tipológiák és elnevezések jönnek létre a 3. NUTS-szinten.

a) városi-vidéki tipológia:

„jellemzően városi régiók”,

„köztes régiók”,

„jellemzően vidéki régiók”,

b) nagyvárosi tipológia:

„nagyvárosi régiók”,

„nem nagyvárosi régiók”;

c) tengerparti tipológia:

„Tengerparti régiók”,

„nem tengerparti régiók”.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén egységes feltételeket határoz meg a tipológiák tagállamok általi és uniós szintű összehangolt alkalmazása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

6.Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4. A NUTS-osztályozás módosításait legfeljebb három évenként a naptári év második felében a 3. cikkben meghatározott ismérvek alapján fogadják el. Mindazonáltal, ha egy tagállamban a közigazgatási szerkezetet jelentősen átszervezik, a NUTS osztályozás módosításait rövidebb időközönként is el lehet fogadni.

A Bizottság a 7a. cikkel összhangban felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására az I. melléklet kiigazítása céljából a tagállamokban zajló fejlemények alapján. A tagállamok által a Bizottságnak (Eurostat) elküldött regionális adatok a módosított NUTS-osztályozáson alapulnak az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő második év január 1-jétől kezdődően.”;

b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„5. Ha a NUTS-osztályozást módosítják, az érintett tagállam a korábban továbbított adatok helyettesítése céljából az új regionális bontás idősorait továbbítja a Bizottsághoz (Eurostat).

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén egységes feltételeket teremt az idősorokra és hosszúságukra vonatkozóan, figyelembe véve ezen adatok szolgáltatásának megvalósíthatóságát. E végrehajtási aktusokat a 7. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az idősorokat a (4) bekezdésben említettek szerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő negyedik év január 1-jéig kell megadni.”

7.A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

7. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját az európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.”;

8.A rendelet a következő 7a. cikkel egészül ki:

7 a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottság [Közzétételi hivatal: kérjük, írják be a rendelet hatályba lépésének pontos dátumát]-tól/-től kezdődő hatállyal határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (4) bekezdése, a 1. cikk, illetve a 5. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

9.A 8. cikket el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

elnök    elnök

(1) A Bizottság 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
(2) http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm
(3) http://ec.europa.eu/regional_policy/en/information/publications/reports/2014/6th-report-on-economic-social-and-territorial-cohesion.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(5) HL L 148., 2014.5.20., 1. o.
(6) HL C , , o.
(7) HL C , , o.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
(9) HL L 148., 2014.5.20., 1. o.
(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról, (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(12) A Bizottság 1089/2010/EU rendelete (2010. november 23.) a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv téradatkészletek és -szolgáltatások interoperabilitására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról (HL L 323., 2010.12.8., 11.o.).
Top