Help Print this page 

Document 52016PC0767R(01)

Title and reference
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (Átdolgozás)

COM/2016/0767 final/2 - 2016/0382 (COD)
Multilingual display
Text

Brüsszel, 2017.2.23.

COM(2016) 767 final

2016/0382(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (Átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 416 final}
{SWD(2016) 417 final}
{SWD(2016) 418 final}
{SWD(2016) 419 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•1.1A javaslat indokai és céljai

A megújuló energiaforrások az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése révén hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, előmozdítják a fenntartható fejlődést, védik a környezetet és hozzájárulnak a lakosság egészségének javításához. Ezenfelül a megújuló energia az inkluzív gazdasági növekedés motorjaként is szolgál, munkahelyeket teremt, és Európa-szerte javítja az energiabiztonságot.

Ezek a szempontok az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkében nyertek megfogalmazást, amely a megújuló energia előmozdítására irányuló uniós hatásköröket hozott létre.

Az Európai Unió (EU) már régóta világvezető szerepet tölt be a megújuló energia támogatása és fejlesztése terén azáltal, hogy irányítja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló erőfeszítéseket, elősegíti a karbonszegény gazdaságra való áttérést, és ösztönzi a nagy potenciálú gazdasági növekedést. Juncker elnök a Bizottság egyik fő politikai prioritásaként határozta meg azt a törekvést, hogy az EU világelső legyen a megújuló energiaforrások használata terén. E törekvés célja nem csupán a megújuló forrásból előállított energiafajták fokozott alkalmazásának előmozdítása, hanem az is, hogy európai vállalatok biztosítsák a kulcsfontosságú összetevőket az EU-n belül és kívülre egyaránt.

A jelenlegi, 2020-ig szóló szabályozási keret 20%-os célértékben határozza meg az EU energiafogyasztásán belül a megújuló energiaforrások részarányát, ami jogilag kötelező erejű, 2020-ig elérendő nemzeti célkitűzéseken alapul. A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelvben előírt, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek és a kétévenkénti nyomon követés hatékonyan segítették elő az átláthatóságot a befektetők és más gazdasági szereplők számára, és ezáltal hozzájárultak ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedésének aránya gyorsan, a 2007. évi 10,4%-ról 2015-ben 17%-ra nőtt.

2014. októberében az Európai Tanács elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló éghajlat- és energiapolitikai keretet, amely újólag megerősíti az Unió hosszú távú elköteleződését a megújuló energiaforrásokra vonatkozó ambiciózus uniós stratégia mellett. Az új keret azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az Európai Unió energiafogyasztásán belül a megújuló energiaforrások részaránya legalább 27%-ot érjen el. Ez a célkitűzés az EU szintjén kötelező, és teljesítése az egyéni tagállami hozzájárulások révén fog történni, amelyek meghatározásában az uniós cél közös elérésének szükségessége lesz irányadó. Ezenkívül az új keret úgy teszi lehetővé a kollektív teljesítést, hogy az ne akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy saját maguk számára – akár ambiciózusabb – nemzeti célkitűzéseket határozzanak meg. A tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartása mellett támogathatják a megújuló energia használatát.

Az Európai Tanács 1 több ízben is felkérte a Bizottságot többek között a megújuló energiaforrások támogatására vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatára és kialakítására annak érdekében, hogy az elfogadott 2030-as célkitűzés teljesüljön. Az Európai Parlament szintén felhívta a Bizottságot arra, hogy terjessze elő a megújuló energiákra vonatkozó jogszabályokat, és a vállalási szintet növelje tovább, legalább 30%-ra.

Az EU energiarendszerére vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a jelenlegi tagállami és uniós szakpolitikák – ha semmilyen új energiapolitika nem kerül bevezetésre – 2030-ra csak mintegy 24,3%-os részarányú megújulóenergia-felhasználást fognak eredményezni. Ez a szint jelentősen elmaradna az Európai Tanács által jóváhagyott, uniós szinten legalább 27%-os kötelező megújulóenergia-célkitűzéstől, és meghiúsítaná az Unió által a 2015. évi Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségek közös teljesítését. A jelenlegi politikák változatlan továbbvitele súlyosan veszélyeztetné az Unió azon politikai célkitűzésének megvalósítását is, hogy az EU világszinten vezető szerepet töltsön be a megújuló energiák használata terén. Ezen túlmenően megszüntetné a belföldi forrásokból történő energiaellátás fokozásából eredő biztonsági előnyöket, és csökkentené a fogyasztók részvételét az energiarendszerben.

A megújulóenergia-irányelv átdolgozására irányuló javaslatot (a javaslat) alátámasztó elemzés ezért leszögezi, hogy az uniós szinten legalább 27%-os cél eléréséhez az uniós politikák olyan módosítása szükséges, amely egy uniós szintű szabályozási keret alapján uniós, nemzeti és regionális szintű intézkedések meghozatalához vezet. Ez még inkább igaz figyelembe véve azt, hogy a célértéktől való elmaradás pontos mértéke óhatatlanul bizonytalan amiatt, hogy a becslés feltételezések alapján történik, az EU-ban használt megújuló energiaforrások 27 %-os aránya az elérendő minimum szint, valamint, azért, mert a cél eléréséhez az EU-n belül jelentős beruházási erőfeszítést kell tenni (például csak a villamosenergia-termelés terén 254 milliárd eurót kell költeni a megújuló energiaforrásokra), és ez idejében megfogalmazott, egyértelmű és stabil szakpolitikai jelzéseket igényel.

Ugyanakkor egy aktualizált szabályozási keret hiányában fennáll annak a kockázata, hogy az EU-n belül nagyobb különbségek fognak felmerülni, vagyis csak a legjobban teljesítő tagállamok állnak rá a megújuló energia fogyasztásának felfelé ívelő pályájára, míg azokat, amelyek lemaradásban vannak, semmi nem ösztönzi a megújulóenergia-termelésük és fogyasztásuk növelésére. Ezenkívül az erőfeszítések ilyen, néhány tagállamban történő koncentrációja drágább lenne, és tovább torzítaná az energia belső piacát.

Ezen túlmenően az uniós szintű fellépés azért is különösen megfelelő eszköz, mert alapvető különbség van a 2020-as és a 2030-as keretek között. Míg a 2020-as keret alapján a teljesítés túlnyomórészt a kötelező nemzeti célértékek szigorán alapult, és így jelentős mérlegelési jogkört biztosít a tagállamok számára a nemzeti intézkedések megválasztása terén, a 2030-as szabályozási keret kizárólag egy uniós szintű kötelező célértéken alapul, ami nincs lebontva nemzeti célkitűzésekre.

A 2030-ra vonatkozó uniós célkitűzés így legjobban a tagállamokkal való partnerség révén érhető el, ötvözve az ebben a javaslatban vázolt intézkedésekre épülő nemzeti intézkedéseket. A villamosenergia-ágazatban a tagállamok az állami támogatásra vonatkozó szabályokat és az uniós szinten meghatározott keretfeltételeket – többek között a határokon átnyúló részvételre vonatkozó szabályokat – tiszteletben tartó költséghatékony nemzeti támogatási programok végrehajtása révén tudják támogatni a megújuló forrásból előállított villamos energiát. A fűtési és hűtési ágazatban a megújuló energia nagyobb térnyerése ki fogja használni a kiaknázatlan lehetőségeket. Ezt tagállami erőfeszítések révén rugalmasan kell elérni. A közlekedésben a bioüzemanyagok határokon átnyúló kereskedelemére való tekintettel harmonizált megközelítésre van szükség.

Ebben az összefüggésben a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó átfogó energia- és éghajlat-politikai keret fontos koordináló eleme az energiaunió irányítására vonatkozó javaslat, amely magában foglalja i. a tervezést, amelynek keretében a tagállamok az energia- és az éghajlatpolitikára vonatkozó nemzeti terveket dolgoznak ki; ii. a jelentéstételt és a nyomon követést, amelynek keretében a tagállamok jelentést tesznek nemzeti terveik végrehajtásáról; és iii. az elmaradás orvoslását célzó/korrekciós intézkedést, vagyis rendelkezik arról, hogy a Bizottság 2025-ben elvégzi a megújuló energiák használata terén elért előrehaladás alaposabb felülvizsgálatát.

Az EU-ban a beruházási igények 2015 és 2030 között csak a megújuló villamos energia termelése terén 1 billió eurót tesznek ki 2 . Ebben az összefüggésben döntő fontosságú a befektetők biztonságának erősítése, ezért ez a javaslat egyik konkrét célkitűzése. Ennek megfelelő kontextusba helyezéséhez figyelembe kell venni, hogy 2015-ben a megújuló energiaforrásokra fordított uniós beruházások összege 48,8 milliárd USD volt, ami 60 %-kal alacsonyabb a 2011-és összegnél, és a csökkenés nem csupán a technológiai költségek mérséklődésére vezethető vissza. Ennek következtében, bár az Unió továbbra is vezető szerepet tölt be az egy főre jutó megújulóenergia-beruházások tekintetében, a megújulóenergia-beruházás teljes volumenében való részesedése gyors ütemben csökken, míg 2010-ben az uniós beruházási arány még csaknem 50% körül mozgott, míg mára 20% alá esett vissza.

Az aktualizált szabályozási keretnek figyelembe kell vennie a beruházások terén már meglévő új elemeket is. A 2030-as szabályozási keret lehetőségeket teremt az Európai Unió számára a beruházások, a növekedés előmozdítása és a munkahelyteremtés terén. Az EU-nak biztosítania kell a beruházásokhoz szükséges megfelelő feltételeket. Ebben a szellemben az európai beruházási terv részét képező Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) jelentős mértékben hozzájárulnak a megújulóenergia-ágazatba irányuló beruházásokhoz. Az európai beruházási bank (EBB) által jóváhagyott ESBA-ügyletek 23 %-a az energiaágazatot érinti. Ebben az ágazatban a projektek közel fele megújuló energiával kapcsolatos beruházásokra irányul. Ez azt mutatja, hogy a magánbefektetők valós érdeklődést tanúsítanak aziránt, hogy EU-szerte konkrét projektekben vegyenek részt, mivel ez az Európai Unió energetikai átállása szempontjából kulcsfontosságú ágazatnak, valamint olyan stratégiai ágazatnak tekinthető, amelybe érdemes beruházni. Az európai strukturális és beruházási alapok a 2014–2020 közötti időszakban erőteljes hangsúlyt fektetnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokra, ideértve a megújuló energiákat is.

Ezenkívül az európai stratégiai beruházási alap időtartamának, valamint pénzügyi erejének megduplázására vonatkozó javaslatot is a megújuló energiaforrásokba történő beruházások fokozására irányuló lehetőségnek kell tekinteni. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap 2020-ig történő folytatására irányuló javaslat tartalmazza azt a célt, hogy az infrastruktúra és innováció ablak keretében eszközölt befektetések legalább 40%-a a párizsi konferencia 2021-re vonatkozó célkitűzéseivel kapcsolatos projekteket támogasson. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos projekteknek továbbra is az energiaágazatban végbemenő beruházások jelentős részét kell képezniük. Ezért lényeges a megfelelő jelzések fenntartása annak érdekében, hogy az EU-ban a magán- és a közszektor tisztában lehessen az uniós szakpolitikák jövőbeni irányával. Ebben az összefüggésben ez a javaslat a megfelelő szabályozási keretet alakítja ki. A megújuló energiaforrásokba, az energiahatékonyságba, valamint az európai energiapiacok korszerűsítésébe és integrációjába történő beruházások elengedhetetlenek az uniós gazdaság dekarbonizációjához. De ami a legfontosabb, az Európa-szerte megvalósuló növekedéshez és munkahelyteremtéshez, valamint az Unió globális versenyképessége szempontjából is, mivel az ilyen beruházások által biztosított technológiai előny létfontosságú lesz az európai ipar számára.

Végül, de nem utolsósorban a megújuló energiákra vonatkozó jelenlegi szabályozási keret felülvizsgálata azért is szükséges, hogy az tükrözze a 2009 óta bekövetkezett globális változást, nevezetesen, hogy a versenytársak a megújuló energiákkal kapcsolatos beruházásaik növelése következtében egyre erősebb helyzetbe kerülnek a világszintű versenyben. Ha az EU meg akarja tartani vezető szerepét, a megújuló energiák valamennyi ágazatban történő alkalmazásának támogatásához szilárd szabályozási keretre van szükség. Ez az európai ipar számára keletkező versenyelőnyök tekintetében is jelentős pozitív hatással fog járni.

A javaslat meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján a tagállamok együttesen és folyamatosan biztosítani tudják, hogy a megújuló energiaforrások részaránya az EU végső energiafogyasztásában 2030-ra költséghatékony módon elérje a legalább 27 %-ot mindhárom ágazatban; vagyis a villamosenergia (megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia), a fűtés és hűtés (megújuló forrásból előállított fűtési és hűtési energia) és a közlekedés (megújuló energiaforrásból előállított közlekedési célú energia) ágazatában egyaránt, figyelembe véve az alábbi konkrét célkitűzéseket:

a beruházási bizonytalanságot olyan módon kell kezelni, amely figyelembe veszi a közép- és hosszú távú dekarbonizációs célkitűzéseket;

biztosítani kell a megújuló forrásból előállított villamos energia költséghatékony bevezetését és piaci integrációját;

gondoskodni kell arról, hogy 2030-ra teljesüljön a megújuló energiákra vonatkozó uniós célkitűzés, az energiaunió irányítási keretével összhangban lévő olyan szakpolitikai keret létrehozásával, amellyel elkerülhetők az esetleges szabályozási hézagok;

növelni kell a fejlett bioüzemanyagok dekarbonizációs potenciálját, és tisztázni kell az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok 2020 utáni szerepét;

fejleszteni kell a fűtési és hűtési ágazat megújulóenergia-potenciálját.

Ezért a javaslatban foglalt intézkedések célja, hogy arányos választ adjanak a megújuló energiaforrások hasznosítását jelenleg akadályozó problémákra, mint például a befektetői bizonytalanság, az adminisztratív akadályok, a megújuló energiaforrások bevezetésének elégtelen költséghatékonysága, a szakpolitikai keret naprakésszé tételének szükségessége, valamint annak kockázata, hogy a 2030-as célokra való átállás során megszűnik a polgárok szerepvállalása.

1.2.•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

A javaslat összhangban van a piac szerkezetátalakítására irányuló és az energiaunió irányítási keretére irányuló javaslattal, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvvel és az energiahatékonysági irányelvvel, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozó 2015. júliusi javaslattal, a javasolt közös kötelezettségvállalási rendelettel, valamint a földhasználatról, a földhasználat megváltoztatásáról és az erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló rendeletre irányuló 2016. júliusi javaslattal.

A javaslatot a fent említett kezdeményezések kontextusában kell vizsgálni, amelyek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy az EU együttesen és költséghatékony módon megvalósítsa, hogy 2030-ra végső energiafogyasztásának legalább 27%-át megújuló energiaforrásokból előállított energia fedezze.

A javaslat a piac szerkezetének átalakítására vonatkozó kezdeményezés keretében a megújuló energia befogadására alkalmas villamosenergia-piac kialakításán alapul, amelynek keretében a rövid távú piacokat teljes mértékben fejlesztik és integrálják, a rugalmasság kulcsfontosságú szerepet játszik a megújuló energiaforrások piaci értékének növelésében, és a megújulóenergia-termelők bevételeinek nagyobb része származik az energiapiacból, ami csökkenti az állami támogatás szükségességét. Ezen túlmenően a javaslat kiegészíti a piac szerkezetének átalakítására vonatkozó kezdeményezést azáltal, hogy olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja a szükséges beruházások költséghatékony és kellő időben történő ösztönzése, valamint a megújulóenergia-termelőkre – köztük a megújuló erőforrásból saját maguk számára hőt és villamos energiát előállító fogyasztókra – nehezedő adminisztratív terhek további csökkentése.

A javaslat kiegészíti az energiaunió irányítási rendszerét azáltal, hogy a három ágazat (villamosenergia-, fűtési és hűtési, illetve közlekedési ágazat) területén megteremti az uniós célkitűzés kollektív módon történő eléréséhez szükséges feltételeket. Az energiaunió irányítására vonatkozó kezdeményezés ugyanakkor egyszerűsíti és integrálja a jelenlegi uniós energiapolitikai jogszabályok által előírt tervezési, jelentéstételi és nyomonkövetési kötelezettségeket – ideértve a megújuló energia 2020 utáni helyzetére vonatkozóakat is – és ezáltal jobban nyomon követhetővé válik az uniós szintű célok elérésének irányába tett haladás, lehetőség lesz a nemzeti tervekben szereplő célok felülvizsgálatára, valamint intézkedéseket lehet életbe léptetni abban az esetben, ha a közös vállalás nem elegendő, vagy a vállalt célértékekhez képest elmaradás van.

Az energiahatékonyságról szóló irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv célja az energiahatékonysági célkitűzés elérésének elősegítése, illetve az épületek energiahatékonyságának javítása. Az energiahatékonyságról és az épületek energiahatékonyságáról szóló javasolt irányelveknek a fűtési és hűtési ágazatra vonatkozó rendelkezései kiegészítik majd a tagállamok azon törekvését, hogy elősegítsék a megújuló energiaforrásokból előállított energia fűtés és hűtés ágazatában való elterjesztését az ebben a javaslatban és az energiaunió irányításáról szóló rendeletben foglalt rendelkezések egyidejű alkalmazása mellett. Ez biztosítja a lehető legnagyobb rugalmasságot a meglévő nemzeti rendszerek közötti különbségek figyelembevétele érdekében, miközben biztosítani fogja az átfogó 2030-as cél eléréséhez szükséges hozzájárulást.

A 2020 utáni időszakra vonatkozó megújított uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer egyre nagyobb szerepet fog játszani az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákba – többek között a megújuló energiaforrások – történő beruházások ösztönzésében, és lehetővé fogja tenni a megújuló energiával és az éghajlattal kapcsolatos politikák közötti szinergiák jobb kihasználását. A megújított uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben érvényesülő árak azonban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások aránya elérje az EU kötelező érvényű, legalább 27 %-os célértékét. A megújuló energiaforrások villamosenergia-ágazatban való használatának támogatására vonatkozó rendelkezések biztosítani fogják, hogy az ilyen mechanizmusok teljes mértékben kiegészítsék a kibocsátáskereskedelmi rendszert, és minimálisra csökkentsék a szén-dioxid-árra gyakorolt esetleges negatív hatásokat.

Ezenkívül a javasolt közös kötelezettségvállalási rendelet anélkül indítványozza kötelező erejű nemzeti kibocsátás-csökkentési célok előírását az üvegházhatást okozó gázok tekintetében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokra és a földhasználati ágazatra vonatkozóan, hogy meghatározná e célok leginkább költséghatékony elérésének módját. Az EU energiarendszerére vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli cél költséghatékony módon történő eléréséhez a megújuló energiaforrásokra vonatkozó szakpolitikákra van szükség a villamos energia-, a fűtési és hűtési, valamint a közlekedési ágazatban.

A földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó javasolt rendelet célja a mező- és erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő szén-dioxid-kibocsátások és -elnyelések bevonása az EU 2030-as éghajlat- és energiapolitikai keretébe. A bioenergiára vonatkozó megerősített uniós fenntarthatósági kritériumok célja az, hogy továbbra is garantálják az energetikai ágazatban használt erdei biomassza fenntartható használatát, többek között a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó olyan követelmény révén, amely biztosítja az energia-előállítására használt erdei biomassza szén-dioxid-kibocsátásának megfelelő elszámolását.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

• 2.1.Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdésén alapul, amely az energiával kapcsolatos intézkedések jogalapja. Mivel a szerződés konkrét energetikai jogalapot tartalmaz, helyénvaló azt alkalmazni.

• 2.2.A szubszidiaritás elve

A javaslat foglalkozik a szubszidiaritás elvével, ugyanis a megújuló energiával kapcsolatos politika vonatkozásában az Unió nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. A javaslat az energia mint politikai és gazdasági kihívás növekvő jelentőségére, valamint az energiaügynek az energiaellátás biztonságára, az éghajlatváltozásra, a belső piacra, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődésre vonatkozó szakpolitikákkal való szoros kapcsolatára épül.

Az uniós szintű fellépés szükségessége

Uniós szintű fellépésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hozzájáruljanak a megújuló energiára vonatkozó, uniós szinten legalább 27 %-os kötelező cél eléréséhez, és hogy ez együttesen és költséghatékony módon valósuljon meg. A tagállamoknak nemzeti körülményeik és preferenciáik függvényében meg kell határozniuk vállalási szintjeiket és azazok eléréséhez vezető utat. Az egész EU-ra kiterjedő lineáris ütemterv elő fogja segíteni az uniós szintű cél elérése irányába tett előrelépések nyomon követését anélkül, hogy az egyes tagállamokra nézve kötelező erővel bírna. A megújuló villamos energia támogatásának fokozatos megnyitása szükséges a belső piac töredezettségének kezeléséhez és a határokon átnyúló értékesíthetőség biztosításához, különösen a közlekedési célú üzemanyagokra vonatkozó közös szabályok tekintetében.

A villamosenergia-ágazat vonatkozásában az EU egy egységes integrált energiapiacot hozott létre, ahol a határokon átnyúló vonatkozásokra és a közös problémákra vonatkozó szabályok uniós szinten kerülnek megállapításra. Ebből következik, hogy az ilyen határokon átnyúló vonatkozásokat a megújuló energiaforrások esetében is uniós szinten, célzott szabályokkal kell kezelni.

A bioenergia fejlesztéséhez kapcsolódó fenntarthatósági kockázatok egy része határokon átnyúló dimenzióval bír, ezért uniós szinten hatékonyabban kezelhető. E különösen igaz az olyan környezeti hatásokra, mint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése. Emellett a biomassza-kereskedelem megkönnyítése és a biomassza-üzemanyagok belső piacának előmozdítása érdekében szükség van egy harmonizált uniós fenntarthatósági keretre a hőtermelésre és villamosenergia-előállításra használt biomassza vonatkozásában.

Az elemzés azt mutatja, hogy a kizárólag tagállami szintű fellépés valószínűleg a belső energiapiac torzulásához és széttöredezéséhez vezetne, ami összességében magasabb megújulóenergia-költségeket és alacsonyabb megújulóenergia-felhasználástt eredményezne az egész Unióban.

Uniós hozzáadott érték

A fűtési és hűtési ágazat az EU energiafogyasztásának közel 50 %-át használja fel, és ebben az ágazatban az EU fogyasztásának 75 %-a továbbra is fosszilis eredetű. Az EU egész területére kiterjedő stratégia hiánya fokozta a befektetők bizonytalanságát, és lehetővé tette a helyi piacok fragmentálódását, így a fogyasztók számára nehézséget okoz a preferenciáiknak megfelelő lehetőségek választása és hiányoznak a decentralizált energiaellátást ösztönző szabályozási politikák. Az ágazatra vonatkozó uniós iránymutatás elősegítheti a megújuló forrásokból származó energia integrált uniós piacának létrehozását a fűtési és hűtési ágazatban. A tagállamok ezért többféle lehetőséget kapnak arra, hogy a fűtési és hűtési ágazatban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket hogyan kezeljék.

Tekintettel a fűtés és hűtés helyi dimenziójára, a javaslat átfogó keretet hoz létre a megújuló energiaforrások használatának ösztönzésére ebben az ágazatban, miközben a tagállamokra bízza annak lehetőségét, hogy a lehető legköltséghatékonyabb módon alkalmazkodjanak a helyi körülményekhez.

A közlekedés az EU teljes energiaszükségletének mintegy egyharmadát használja fel, és ezt a szükségletet szinte teljes egészében kőolajból fedezik. Miközben a közlekedésben már megkezdődött az alacsony kibocsátással járó alternatív energiára való átállás – amit a jelenlegi megújulóenergia-irányelv is ösztönöz –, ez az ágazat jelentősen elmarad a többi ágazattól. Ennek számos oka van; többek között a közlekedés hosszú távú dekarbonizációjához és energiadiverzifikációjához szükséges erőteljes ösztönzők hiánya, valamint a villamosításhoz kapcsolódó infrastrukturális problémák (amelyekkel az alternatív üzemanyagokról szóló irányelv végrehajtása révén és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata keretében javasolt intézkedéseken keresztül foglalkoznak).

A közös uniós fellépés biztosítani fogja a szakpolitikai célkitűzések (például a fejlett bioüzemanyagok dekarbonizációs potenciáljának fejlesztése) közös, a legalacsonyabb költségráfordítással történő teljesítését.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keret szintén hozzá fog járulni a tagállamok energiapolitikájának nyomon követéséhez és támogatásához annak érdekében, hogy fenntartható, biztonságos és megfizethető energiarendszer jöjjön létre az európai polgárok számára. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó politika európai szintre emelését támogató, a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó ágazatot 2030-ig irányító, kiszámítható uniós szabályozási kerettel – amely különösen a megújuló energiaforrások piaci alapú megközelítését erősíti, és elősegíti a határokon átnyúló támogatások megnyitását – a tagállamok jobban tudják alakítani a 2020-as cél megvalósítását szolgáló nemzeti politikáikat, ami biztosítja, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos szakpolitikák összhangban legyenek más energia- és éghajlat-politikai célkitűzésekkel, nevezetesen a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, a közös kötelezettségvállalási határozattal, és a 2030-ra vonatkozó uniós energiahatékonysági célkitűzéssel. A támogatási rendszerek magas szintű elveit meghatározó uniós szintű keret a befektetők biztonságát is garantálná, amit a múltban esetleg alááshatott az egyes tagállamok által alkalmazott következetlen politika – és időnként a visszamenőleges hatályú intézkedések.

Uniós szintű fellépéssel kezelhető a köz- és magánberuházások számos (például az engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó) akadálya , méghozzá a nemzeti szintű engedélyezésre jogosult különböző szervek közötti koordináció megteremtése és a határon átnyúló projektek és támogatási rendszerek megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás ösztönzése révén.

Az uniós fellépés az egész EU-ra kiterjedő szabályozási keret révén biztonságot nyújt a beruházók számára, valamint biztosítja a megújuló energia következetes és költséghatékony uniós szintű alkalmazását és a belső energiapiac hatékony működtetését, miközben tiszteletben tartja az egyes tagállamok lehetőségeit a megújuló energia különböző formáinak a választott energiaszerkezet szerinti előállítására.

E tekintetben a tagállamok jelentős mérlegelési jogkörrel és rugalmassággal rendelkeznek ahhoz, hogy a megújuló energiák fejlesztését nemzeti lehetőségeiknek és körülményeiknek leginkább megfelelő módon támogassák bármely gazdasági ágazatban, ideértve azt a lehetőséget is, hogy az uniós szintű cél elérését a piac szerkezetátalakítására irányuló javaslatokkal összhangban a megújuló energiaforrások más tagállamokban való alkalmazásának támogatásával valósítsák meg.

A javaslat tehát megfelel a szubszidiaritás elvének.

2.3.Az arányosság elve és az eszközök kiválasztása

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel olyan uniós intézkedéseket határoz meg, amelyek biztosítani fogják az Unió számára a legalább 27 %-os cél elérését, de rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a tervezett intézkedések végrehajtásához, és ahhoz, hogy megújulóenergia-ágazatukat úgy alakítsák ki, ahogyan az leginkább megfelel nemzeti helyzetüknek, preferenciáiknak és lehetőségeiknek, feltéve, hogy együttesen elérik a legalább 27 %-os célt.

Az uniós szintű cél alapvető változást tesz szükségessé a 2030-ig érvényes szakpolitikai keretben: a jogilag kötelező erejű nemzeti céloktól el kell mozdulni egy jogilag kötelező erejű, az Európai Unió szintjén meghatározott célérték felé, amely jelentős mérlegelési jogkört enged a tagállamok számára nemzeti intézkedéseik meghatározása tekintetében. Ebben az összefüggésben a kizárólag nemzeti intézkedések révén történő fellépés esetén az EU-n belül az erőfeszítések nem költséghatékonyan és egyenlőtlenül oszlanának meg, ami azt eredményezné, hogy az EU belső energiapiacán elégtelen lenne a megújuló energiaforrások használatának terjedése, és esetlegesen elmaradna a kitűzött céltól. Ennek megfelelően ha a javasolt irányítási mechanizmusok keretében csupán nemzeti intézkedéseket koordinálnánk, az önmagában nem nyújtana elegendő garanciát a cél eléréséhez, se nem volna a legköltséghatékonyabb, és nem akadályozna meg egyes tagállamokat abban, hogy kibújjanak a kötelezettségeik alól, ahogy a piac széttöredezettségét sem csökkentené. Ezért az uniós szintű fellépés az, ami szilárd és stabil, az Unió kötelező erejű célkitűzésének teljesítését biztosító keretet teremthet, amelyben 2030-ra a megújuló energiaforrások részaránya legalább 27% lesz, az erőfeszítések a tagállamok között igazságos módon oszlanak meg, és a közös erőfeszítés költséghatékonyságának biztosításához szükséges intézkedéseken nem mutat túl a szabályozás.

Ami a specifikus ágazati rendelkezéseket illeti, a fűtés és hűtés az EU energiafogyasztásának közel 50 %-át teszi ki, és ezen ágazat energiafelhasználásának 75 %-a még mindig fosszilis tüzelőanyagokból származik. Ezért a fűtési és hűtési ágazat dekarbonizációja döntő fontosságú, ha az EU-nak hosszú távon továbbra is célja a dekarbonizáció és az energiaellátás biztonságának javítása. 2030-ra a megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós célkitűzés eléréséhez történő hozzájárulás mintegy felének 3 a fűtési és hűtési ágazatból kell származnia. Ez a nagyságrend rávilágít arra, hogy mekkora szükség van a cselekvésre éppen ebben az ágazatban. A javasolt fűtési és hűtési lehetőségek iránymutatást nyújtanak a tagállamok számára ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásoknak az ágazatban való elterjesztése érdekében olyan megközelítést alkalmazzanak, amely költséghatékony, ugyanakkor teljes rugalmasságot biztosít az integrált éghajlat-változási és energetikai tervek kialakításában. Amennyiben valamennyi tagállam elfogadja a javasolt intézkedést, az nagyjából egynegyedét fedezné a változatlan politika és a legalább 27 %-os uniós szintű célkitűzés közötti különbségnek.

A fontos nemzeti előjogok, mint például a tagállamok azon joga, hogy meghatározzák az energiaforrásaik kiaknázásának feltételeit, a különböző energetikai technológiák közötti választásukat és energiaellátásuk általános szerkezetét, teljes mértékben változatlanok maradnak, . Az EU bioenergia-fenntarthatósági keretelvei minimumkövetelményeket tartalmaznak annak demonstrálása céljából, hogy a közlekedési ágazatban, a hő- és villamosenergia-ellátásban hogyan lehetséges a biomassza fenntartható termelése és hatékony felhasználása. Az új fenntarthatósági rendelkezések kockázatalapú megközelítést követnek, és kizárólag a nagy méretű hő- és villamosenergia-erőművekre alkalmazandók.

Végezetül, az arányosságot a versenyképesség, az energiaellátás biztonsága és a fenntarthatóság célkitűzései közötti egyensúly megteremtése biztosítja, valamint az, hogy a javasolt fellépés a 2030 utáni hosszú távú előnyöket is figyelembe veszi, nem csupán a rövid és középtávú hatásokat.

Az előírt kötelezettségek szintje ezért arányos a célkitűzéssel.

2.4.A jogi aktus típusának megválasztása

A választott eszköz a tagállamok által végrehajtandó irányelv. Az irányelv a megfelelő jogi eszköz a megújuló energiaforrások használatának előmozdítására, mivel egyértelműen meghatározza az elérendő uniós célkitűzéseket, ugyanakkor kellő rugalmasságot hagy a tagállamok számára ahhoz, hogy ezt a célt a nemzeti sajátosságaiknak leginkább megfelelő módon érjék el. Ezért csak korlátozottan tartalmaz kötelező intézkedést előíró rendelkezéseket, és kizárólag az Unión belüli költséghatékony alkalmazás fokozása érdekében (például a javaslatnak a támogatási programok kötelező részleges megnyitásáról szóló 5. cikke).

A javaslat lényegesen módosítja a megújulóenergia-irányelvet, az átdolgozási technika pedig lehetővé teszi egyetlen jogalkotási szöveg elfogadását, amely egyidejűleg végrehajtja a kívánt módosítást, azt a korábbi aktus változatlan rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalja, a korábbi aktust pedig hatályon kívül helyezi. Ezért az átdolgozott irányelv a megfelelő eszköz, és az összhangban van a Bizottságnak a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás szerinti kötelezettségvállalásával 4 .

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI.

3.1.REFIT-értékelés

A megújulóenergia-irányelvet a célravezető és hatásos szabályozást célzó program (REFIT) keretében 2014 és 2016 között értékelték. Az értékelés eredményeit a REFIT-értékelésről szóló, különálló bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza, amely a javaslatot kísérő hatásvizsgálattal együtt került benyújtásra.

Az REFIT-értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a megújuló energiák részarányának az EU végső energiafogyasztásában való fenntartható növelésére irányuló célkitűzés sikeres volt. A kötelező érvényű nemzeti célkitűzések, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek és a megújulóenergia-irányelvben előírt kétévenkénti nyomon követés különösen hatékonynak bizonyultak a befektetők és más gazdasági szereplők számára fontos átláthatóság előmozdításában, és magas színvonalú tájékoztatást biztosítottak a tagállamok megújulóenergia-piacairól és -politikáiról. Ezt szemlélteti, hogy az irányelv elfogadásának időpontját követően a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának aránya gyorsan, a 2007. évi 10,4%-ról 2015-ben 17%-ra nőtt.

Ezek a jogi rendelkezések, valamint a kiegészítő nemzeti szakpolitikák és más, nem szabályozási intézkedések hozzájárultak az EU energia- és éghajlat-politikai céljainak átfogó megvalósításához, ami az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenését, az energiaellátás biztonságának javulását, az innováció területén betöltött vezető szerep megszerzését eredményezte, továbbá munkahelyteremtést, társadalmi elfogadottságot és regionális fejlesztéseket biztosított. Ezek a jogi rendelkezések bizonyították relevanciájukat, koherenciájukat, hatékonyságukat, eredményességüket és hozzáadott értéküket az EU átfogó energiaügyi és éghajlatváltozási célkitűzései szempontjából. Jelenleg a villamosenergia-ágazatban a megújuló energia az egyetlen olyan dekarbonizációs lehetőség, amelynek elterjedési üteme közelít ahhoz, amit a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) hosszú távú forgatókönyvei megkövetelnek annak érdekében, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 2 °C fok legyen.

Ugyanakkor, még ha az EU egésze, és egy kivétellel az összes tagállam jelenleg jó úton halad is a 2020-ra elérendő átfogó megújulóenergia-célkitűzések megvalósítása felé, ez csak akkor fog megtörténni, ha a tagállamok továbbra is előmozdítják a megújuló energiaforrások alkalmazását az egyre meredekebb pályájuknak való megfelelés érdekében. Ezen túlmenően ahhoz, hogy a közlekedési ágazatban a 10%-os ágazati cél teljesüljön, további erőfeszítésekre van szükség a megújuló forrásokból származó energia nagyobb mértékű alkalmazásaérdekében. Különösen az élelmiszer-alapú bioüzemanyagokhoz kapcsolódó közvetett földhasználat-változás kockázatának kezelésével kapcsolatos hosszantartó politikai vita okozta szabályozási bizonytalanság gyakorolt negatív hatást a megújuló energiaforrások közlekedési ágazatban történő alkalmazására.

3.2.Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

3.2.1. A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre

A javaslat előkészítésében az érdekelt felek széles köre, köztük tagállamok és nemzeti szabályozó hatóságok is részt vettek. Ez 12 héten át tartó nyilvános konzultációt, az érdekelt felek számára 2016. február 5-én szervezett műhelytalálkozót, a firenzei villamosenergia-szabályozási fórum keretében a témában tartott vitafórumot, és számos kétoldalú megbeszélést foglalt magában.

A nyilvános konzultáció 2015. november 18-án indult, és 2016. február 10-ig állt nyitva. A Bizottság összesen 614 választ kapott. A nemzeti és az uniós szintű szövetségek 340 választ küldtek, amelyek a válaszok 58 %-át tették ki. Ezek közül 110-et ipari szövetségek (az összes válasz 18 %-a), 90-et (15 %) pedig a megújulóenergia-ipar résztvevői nyújtották be. Ezenkívül 186 válasz érkezett közvetlenül vállalkozásoktól (30 %). A konzultációban összesen 19 nemzeti kormány és 22 regionális vagy helyi hatóság is részt vett. Fontos megemlíteni a magánszemélyek, energetikai szövetkezetek és nem kormányzati szervezetek jelentős részvételét.

A Bizottság továbbá 2016. február 10-től május 10-ig nyilvános online konzultációt tartott a bioenergia fenntarthatóságáról, amelyre több mint 950 hozzászólás érkezett. Ezt egy, az érdekelt felekkel folytatott tematikus konferencia egészítette ki, amelyre 2016. május 12-én került sor.

3.2.2. Az érdekelt felek véleményének összefoglalása

A nyilvános konzultációra adott válaszok részletes értékelése megerősíti, hogy a válaszadók körében a nyilvános konzultációban érintett számos elemmel kapcsolatban széles körű konszenzus van, ideértve többek között a megújuló energiaforrásokra vonatkozó stabil és kiszámítható uniós jogi keret szükségességét, az átdolgozott irányelvben a kiegészítő intézkedések meghatározásának fontosságát az uniós szintű, legalább 27 % kötelező erejű célérték elérésének biztosítása érdekében, valamint a megújuló energiaforrások befogadására alkalmas piac kialakításának jelentőségét. Az érdekelt felek azonban megosztottak más, például a támogatási rendszerek földrajzi hatályára és a megújuló energiaforrások piaci feltételeknek való kitettségére (például az elsőbbségi alapú teherelosztásra és a kiegyenlítési feladatokra) vonatkozó kérdések tekintetében.

Ami a villamosenergia-piacon a magán- és az állami szervezetek szerepét illeti, határozottan támogatják az energiafogyasztók és a helyi hatóságok szerepének erősítésére irányuló további uniós fellépést. A válaszok döntő többsége olyan szigorúbb uniós szabályokat támogat, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztóknak lehetőségük legyen megújuló forrásokból saját hő- és villamos energiát előállítani és tárolni, valamint megkülönböztetéstől mentes és egyszerű módon – többek között energiabeszerzési közösségeken keresztül – valamennyi releváns energiapiacon részt venni. Számos válaszadó támogatja a saját fogyasztási rendszerek rövid távú piaci kitettségének növelését azáltal, hogy a nagykereskedelmi piaci áron értékelik a hálózatba juttatott többlet villamos energiát. Ugyanakkor számos megújulóenergia-termelő kiemeli, hogy a megreformált piaci szerkezetre való áttérés során továbbra is szükség van piaci alapú támogatási rendszerekre a kisméretű, saját fogyasztásra szánt rendszerek esetében. Számos válaszadó támogatta a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos helyi kezdeményezések számára a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítését.

Az érdekelt felek hangsúlyozzák, hogy meg kell előzni a támogatási rendszerek visszamenőleges hatályú módosításait. További elemeket a beruházások stabilitásának javítása érdekében tartanak fontosnak; ide tartozik az adminisztratív akadályok felszámolása, a piaci integráció elmélyítése, valamint az Energia Charta Egyezményen túlmutató, megerősített beruházásvédelmi rendszer. Számos válaszadó ragaszkodik ahhoz is, hogy biztosítani kell az átdolgozott irányelv gyors, jóval 2021 előtti végrehajtását az időszerű szakpolitikai jelzés jegyében, valamint hogy a befektetők tervezni tudjanak.

Több tagállam különösen hangsúlyozta, hogy garantálni kell a tagállamok jogát a saját energiaszerkezetük megválasztásához és az általuk például diverzifikációs okokból választott megújulóenergia-technológiák fejlesztéséhez, főleg a támogatási rendszerek kialakítása kapcsán.– . Hangsúlyozták továbbá, hogy a megújuló energiaforrások piaci integrációját összehangolt módon kell megszervezni, és nem lehet csak a tagállamok egyedi értesítési rendszereitől függő, széttagolt eljárásokra bízni.

Végül, de nem utolsósorban, a megújulóenergia-irányelvben foglalt, szilárd jogi keretet kulcsfontosságúnak tekintik ahhoz, hogy 2030-ra elérhető legyen az EU megújuló energiákra vonatkozó, legalább 27 %-os célkitűzése. A válaszadók többsége a célok elérésétől való elmaradás elkerülése érdekében a megelőző intézkedéseket részesíti előnyben, de úgy véli, hogy esetleges elmaradás esetén korrekciós intézkedéseket is alkalmazni kell. Néhány érdekelt fél, például az energiaszabályozók, rámutatnak arra, hogy biztosítani kell a kiegészítő intézkedéseknek a nemzeti támogatási rendszerekkel való koherenciáját.

A nyilvános konzultáció rávilágított arra, hogy a közlekedési ágazatban a megújuló energia használatának növelése előtt álló legfőbb akadály többek között a 2020 utáni időszakra vonatkozó stabil politikai keret hiánya, a bioüzemanyagok fenntarthatóságáról folytatott hosszú vita és az elektromos járművek magas ára. A válaszadók túlnyomó többsége azt is jelezte, hogy a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállításának az EU egészében történő kötelezővé tétele hatékony vagy nagyon hatékony intézkedés lenne a fenntartható megújuló üzemanyagok uniós közlekedési ágazatban történő fogyasztásának előmozdítása és az elektromos járművek piaci áttörésének elősegítése érdekében.

Emellett a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és a legfontosabb érdekelt felek részvételével 2016. június 13–14-én Firenzében tartott villamosenergia-szabályozási fórum arra a következtetésre jutott, hogy a 2020 utáni időszakra szóló, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályozási keretnek egy jobb, a megújuló forrásokból származó energia teljes körű integrálására alkalmas piaci szerkezeten, a kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése révén megvalósuló erős szén-dioxid-árjelzésen, valamint a megújuló forrásokból előállított energia célzott támogatásán kell alapulnia, amely szükség esetén piaci alapú, és minimálisra csökkenti a piaci torzulásokat. Ennek érdekében a fórum arra ösztönözte az Európai Bizottságot, hogy a megújulóenergia-irányelv felülvizsgálatának részeként dolgozzon ki a támogatási rendszerekre vonatkozó olyan közös szabályokat, amelyek megkönnyítik a megújuló energiaforrások piaci alapú és a régiók szintjére jobban lebontott megközelítését.

A bioenergia fenntarthatóságáról szóló nyilvános konzultáció azt mutatta, hogy a válaszadók megosztottak a bioenergia előnyei és kockázatai, valamint egy új uniós politika szükségessége megítélésében. A válaszadók túlnyomó többsége mindazonáltal kiemelte az éghajlatváltozás mérséklését, mint a bioenergia fenntarthatóságára vonatkozó politika fő célkitűzését.

Számos állami hatóság, állami vállalat, bioüzemanyag- és folyékony bio-energiahordozó-termelő, erdészeti vállalat, valamint több tagállam jelezte, hogy az alapforgatókönyvet részesíti előnyben, azaz, hogy ne legyenek további uniós fenntarthatósági követelmények. Ennek egyik fő oka az, hogy már léteznek a biomassza energetikai célú hasznosításához kapcsolódó lehetséges kockázatokra vonatkozó jogszabályok, valamint felmerül a túlzott adminisztratív terhek jelentette kockázatok.

Másrészről számos uniós bioenergia-termelő és -felhasználó, valamint számos tagállam támogatja a további uniós fellépést az uniós fenntarthatósági kritériumoknak a fűtési/hűtési ágazatban és a villamosenergia-termeléshez használt biomasszára történő kiterjesztése céljából. Az EU erdészeti állandó bizottsága, az EU erdészeti fellépésével foglalkozó tanácsadó csoport közelmúltbeli véleménye támogatta azt a lehetőséget, hogy kockázatalapú fenntarthatósági kritériumokat vezessenek be az erdei biomasszára vonatkozóan.

A biomassza energiává alakításának hatékonyságára vonatkozó követelményeket számos érdekelt fél támogatja, ideértve különösen a fafeldolgozó ipart – többek között a papírrost- és papírgyártókat –, valamint a környezetvédelmi civil szervezeteket. A nem kormányzati szervezetek támogatják ezenkívül a teljes bioenergia-felhasználás maximális mértékének meghatározását, bizonyos alapanyagokra vagy forrásokra vonatkozó korlátozások bevezetését, valamint a biomassza-termelésre vonatkozó környezeti és szociális követelmények előírását is.

Az érdekelt felek általában végső felhasználástól független egységes bánásmód alkalmazását kérték a meghatározott alapanyagokra vonatkozó intézkedések bevezetésekor,: ez azt jelenti, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak például a bio-üzemanyagok előállításához használt mezőgazdasági biomasszára, illetve a hő- és villamosenergia-termelésre szánt biogázra.

3.3.Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság felkérésére a következő főbb tanulmányokat készítették külső szakértők:

Study on the impact assessment for a new Directive mainstreaming deployment of renewable energy and ensuring that the EU meets its 2030 renewable energy target (Tanulmány a megújuló energiaforrások alkalmazásának általános érvényesítéséről, valamint annak biztosításáról szóló új irányelv hatásvizsgálatáról, hogy az EU elérje 2030-as megújulóenergia-célját) – ECN, Oeko Institute, Eclareon, REBEL, SUER, BBH.

Study on Technical Assistance in Realisation of the 2016 Report on Renewable Energy, in preparation of the Renewable Energy Package for the Period 2020-2030 in the European Union (Tanulmány a megújuló energiáról szóló 2016-os jelentés megvalósításához nyújtott technikai segítségről, az Európai Unióban a 2020–2030 közötti időszakra vonatkozó megújulóenergia-csomag előkészítéseként) – Öko-Institut, E3-Modelling, Observ’ER, COWI.

Supporting investments into renewable electricity in context of deep market integration of RES-e after 2020: Study on EU-, regional- and national-level options (A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia előállítására irányuló beruházások támogatása a megújuló energiaforrások 2020 utáni, mélyreható piaci integrációjának összefüggésében: Tanulmány az uniós, regionális és nemzeti szintű lehetőségekről) – Cambridge Economic Policy Associates (CEPA).

Study on the sustainable and optimal use of biomass for energy in the EU beyond 2020 (Tanulmány a biomassza fenntartható és optimális felhasználásáról az EU-ban 2020 után) – PricewaterhouseCoopers, Vito, TU Wien, utrechti egyetem, INFRO, Rutter Soceco.

Carbon impacts of biomass consumed in the EU (Az EU-ban fogyasztott biomassza hatása a széndioxid-kibocsátásra) – Forest Research UK, VTT, North Energy, Alterra.

Study on impacts on resource efficiency on future EU demand for bioenergy (Tanulmány a bioenergia jövőbeli uniós keresletének az erőforrás-hatékonyságra gyakorolt hatásairól) – IISA, Idufor, EFI, Oeko Institute, IEEP.

3.4.Hatásvizsgálat

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat nem sorolt fel előnyben részesített lehetőségeket, hanem részletesen elemezte az egyes szakpolitikai alternatívákat, fokozatosan haladva a szabályozási környezet változatlanul hagyásától (0. alternatíva, „business as usual”) – azaz a nemzeti intézkedések folytatása további uniós szintű fellépés nélkül – az alább ismertetett öt terület mindegyikén átfogó uniós intézkedéseket tartalmazó további szakpolitikai alternatívák felé.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2016. szeptember 16-án 5 nyilvánított először véleményt a hatásvizsgálatról, és annak újbóli benyújtását kérte. Ezt követően sor került a hatásvizsgálat felülvizsgálatára, és 2016. október 17-én ismételt benyújtására a Szabályozói Ellenőrzési Testülethez, amely 2016. november 4-én egy második negatív véleményt adott ki, de a hatásvizsgálat további felülvizsgálatát és újbóli benyújtását nem kérte.

Mindezek alapján a Bizottság célszerűnek tartja a megújulóenergia-irányelv átdolgozására irányuló javaslat előterjesztését, megfelelően figyelembe véve a Szabályozói Ellenőrzési Testület második véleményében megfogalmazott fenntartást. A Bizottság nevezetesen a fűtési és hűtési ágazatra vonatkozó arányosabb és kevésbé megterhelő rendelkezések mellett döntött, amelyeket a 2030-as célok elérésének biztosítása érdekében az irányítási keret megerősített rendelkezései egészítenek ki. Azt is biztosította, hogy a javaslatban foglalt rendelkezések teljes mértékben összeegyeztethetők legyenek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal, és kiegészítsék azokat, valamint, hogy ne ütközzenek a Bizottság állami támogatások területére vonatkozó hatásköreivel. A javasolt rendelkezések olyan általános elvek, amelyek piaci alapú és költséghatékony rendszerek használatát követelik meg (amennyiben szükséges). Ez teljes mértékben összhangban van az új piacszerkezettel, és segít az adófizetők és a villamosenergia-fogyasztók költségeinek minimálisra csökkentésében. A rendelkezések a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozóan tovább erősítik a befektetői biztonságot. A Bizottság az energiaunió valamennyi célkitűzését figyelembe vette. Végül meg kell jegyezni, hogy elkerülhetetlen bizonytalanságok állnak fenn az orvosolandó elmaradás mértékének megbecsülését illetően, hogy a 27%-os EU-szintű kötelező cél minimális jellegű, valamint, hogy stabil és kellő időben történő ösztönzőket kell nyújtani a hosszú átfutási időkkel járó beruházásokhoz. A fentiek figyelembevételével a Bizottság úgy véli, hogy az átfogó intézkedéscsomag arányos választ jelent a felmerülő problémákra. Az ezzel kapcsolatos részletesebb információk e fejezetben találhatók.

i. A megújuló energia használatának a villamosenergia-ágazatban való növelésére vonatkozó lehetőségek (a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia)

a) A támogatási rendszerek közös európai kerete: 1) kizárólag piaci mechanizmusok használata; 2) a piaci alapú és költséghatékony támogatás európai keretrendszere; 3) a beruházási támogatásokra történő kötelező áttérés.

A megújulóenergia-irányelv megengedi támogatási rendszerek alkalmazását, de azok megválasztását a tagállamokra bízza. Ez ahhoz a korántsem optimális helyzethez vezetett, hogy a tagállamok bevezettek támogatási rendszereket, és ezeket azután számos esetben visszamenőleges hatállyal módosították vagy visszavonták. Ez pedig negatív hatást gyakorolt a befektetői bizalomra. Ezért az átdolgozott megújulóenergia-irányelvben egyértelmű szabályokra van szükség a befektetői bizalom erősítése érdekében.

Erre tekintettel a 2. lehetőség meghatározza a tagállamok által alkalmazható támogatási rendszerekre irányadó elveket. A támogatási rendszerekre jelenleg még szükség van ahhoz, hogy a 2030-as cél eléréséhez elegendő beruházás valósuljon meg. Ez a lehetőség tartalmazza azokat az elveket, amelyek mentén a tagállamoknak ki kell alakítaniuk támogatási rendszereiket, és magában foglalja a befektetők visszamenőleges hatályú változtatásokkal szembeni védelmét. Ezek az elvek nem sértik az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat.

Ezzel az ágazattal kapcsolatban a Szabályozói Ellenőrzési Testület úgy vélte, hogy az állami támogatásokra vonatkozó hatályos iránymutatások már foglalkoznak a hatásvizsgálatban tárgyalt legtöbb kérdéssel, és figyelembe veszik a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseket.

Ezeknek az elveknek jogszabályi rögzítése szakpolitikai döntés függvénye. Ily módon ezek a rendelkezések elő fogják segíteni a megújuló energiaforrásokra vonatkozó politika európai szintre emelését, alkalmassá teszik a megújuló energiaforrásokat a piaci részvételre, és 2030-ig biztonságos környezetet teremtenek a befektetők számára. További részletek a hatásvizsgálat 1. mellékletében találhatók. Ebben az összefüggésben a javasolt keret olyan piacszervezési elveket határoz meg, amelyek i. a 2021–2030-as időszak során megfelelő befektetői biztonságot garantálnak, és ii. a legjobb gyakorlatok kialakítását követő piaci alapú és költséghatékony rendszerek igénybevételét írják elő (amennyiben szükséges). Az e javaslatban szereplő elvek teljes mértékben összhangban állnak a Bizottság környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatásaiban már megjelent nézeteivel, és ezeket fejlesztik tovább számos területen, például a határokon átívelő részvétel terén.

Emellett a keret hatékonyan teremti meg a megfelelő befektetői biztonságot azáltal, hogy az általános piacszervezési elveket a piaci alapú elvekkel összhangban, valamint olyan legjobb gyakorlatok alapján határozza meg, amelyek a 2021–2030-as időszakban is relevánsak lesznek.

Ugyanakkor a keret arányos, nem túlzottan előíró jellegű, mivel a szabályok általános természetűek, és tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét is, mivel teljes mértékben figyelembe veszi a tagállamoknak a saját energiaszerkezetük meghatározására vonatkozó jogát. E célból a jelenlegi szabályozási keretben meg kell határozni az egyrészt a tagállamoknak a saját energiaszerkezetük megválasztásához és az általuk például diverzifikációs célból kiválasztott megújulóenergia-technológiák kifejlesztéséhez való joga, másrészt a technológiák közötti verseny bizonyos szintjének biztosítására vonatkozó cél közötti viszonyt. Az, hogy az európai energiaügyi keret ezen alapelveit a Tanács és az Európai Parlament fogadja majd eli, legitimitást és nyilvános elfogadottságot fog biztosítani a piaci integrációs menetrendnek.

Ezen túlmenően számos érdekelt fél, köztük a szabályozók is 6 , valamint számos tagállam kérte, hogy a javaslat olyan keretet vezessen be, amely kiegészíti az alkalmazandó állami támogatási szabályokat.

b) Összehangoltabb regionális megközelítés: 1) kötelező regionális támogatás; (2) a támogatási rendszerek kötelező részleges megnyitása a határokon átívelő részvétel előtt.

Ez a javaslat a második (a hatásvizsgálatban 1.-ként megjelölt) lehetőséget tükrözi annak érdekében, hogy kötelezővé váljon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára irányuló támogatási rendszerek részleges megnyitása a határokon átívelő részvétel előtt. Ez a lehetőség csökkenti a rendszer összköltségét és a támogatási költségeket azáltal, hogy egyre inkább oda vonzza a beruházásokat , ahol a kiaknázatlan lehetőségek és az egyéb feltételek a legkedvezőbbek. A hatásvizsgálat eredményei azt mutatják, hogy ez az intézkedés a 2021 és 2030 közötti időszakban évente egymilliárd euróval csökkentené az energiarendszer költségeit, míg a megújuló energiaforrások támogatásának a fogyasztókra hárított költségei 3 %-kal csökkennek.

Ez a lehetőség arányos, mivel csupán egy fokozatos, részleges megnyitást javasol, amely a fizikai összeköttetések mértékét tükrözi. Tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mivel nem korlátozza a tagállamoknak a támogatási rendszerük kialakítására vonatkozó lehetőségét, és így nem avatkozik bele a saját energiaszerkezetük meghatározásához való jogukba.

c) A megújuló energiára összpontosító pénzügyi eszköz: 1) uniós szintű pénzügyi eszköz széles körű támogathatósági kritériumokkal; 2) uniós szintű pénzügyi eszköz a magasabb kockázatú megújulóenergia-projektek támogatására.

E terület célja a meglévő vagy új pénzügyi eszközök keretében rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának fokozása a tagállamok megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló ambiciózus törekvéseinek támogatása érdekében. Egy ilyen támogató keret részleteit a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret előkészítésének keretében kell meghatározni.

d) Az adminisztráció egyszerűsítése: 1) megerősített intézkedések „egyablakos ügyintézési rendszerrel”, az átalakításra vonatkozó idősávok és egyszerűsített eljárások; 2) korlátozott ideig tartó eljárások lehetővé tétele automatikus jóváhagyás és egyszerű értesítés útján kisebb projektek esetében.

Ez a javaslat az 1. és a 2. lehetőséget is felkarolja annak érdekében, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekre olyan engedélyezési eljárás vonatkozzon, amelyet egyetlen kijelölt hatóságnál lehet lefolytatni (egyablakos ügyintézés), valamint előírja az engedélyezési eljárás maximális időtartamát, a kisebb léptékű projektek esetében az elosztórendszer-üzemeltetők számára lehetővé teszi az egyszerűsített bejelentést, és a megújuló energiaforrást használó meglévő erőművek átalakítása engedélyezésének felgyorsítására irányuló egyedi rendelkezést tartalmaz. E lehetőség jóvoltából a kérelmezők számára egyértelműbb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb és kevésbé időigényes lesz az engedélyezési eljárás.

Ez a lehetőség arányos, mivel nagy mértékben olyan eljárások alkalmazását jelenti, amelyek egyes tagállamokban bevált gyakorlatként már léteznek. Nem jár magas költségekkel. Tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mivel a tagállamok maguk dönthetik el, hogyan szervezzék meg az egyablakos ügyintézést. Nem befolyásolja továbbá az engedélyezési eljárások tartalmát sem.

ii. A megújuló energia használatának a fűtési és hűtési ágazatban történő növelésére vonatkozó lehetőségek:

a) A megújuló energiaforrások használatának bevezetése a fűtési és hűtési ágazatban: 0) a jelenlegi nemzeti intézkedések folytatása uniós fellépés nélkül; 1) a fűtési és hűtési ágazatban a megújuló energia használatának előírása a fosszilis tüzelőanyag-beszállítók számára; 2) ugyanezen kötelezettség előírása, de valamennyi tüzelőanyag-beszállító számára.

Az előnyben részesített lehetőség a 2. lehetőség volt, amely szerint a tagállamok által kijelölt azon beszállítók, amelyek az energiaellátás legalább 50 %-át lefedik, kötelesek lettek volna 2030-ig fokozatosan bevezetnij a megújuló energiaforrásokból előállított energiát az éves összes értékesítési volumenükbe (évente 1 százalékponttal).

Az ágazat tekintetében a Szabályozói Ellenőrzési Testület megkérdőjelezte a fűtési és hűtési ágazatban működő energiaszolgáltatókra vonatkozó kötelezettség-megállapítás arányosságát. Ezen aggályok kezelése céljából a jelenlegi javaslat a tagállamok számára biztosított többféle lehetőséggel helyettesíti a kötelezettséget, ezáltal biztosítja a tagállami szintű végrehajtás rugalmasságát.

Figyelembe véve, hogy a fűtés és a hűtés energiaigénye az EU végső energiafelhasználásának közel felét teszi ki 7 , és tekintettel arra, hogy míg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya több mint 8 százalékponttal nőtt a 2009 és 2015 közötti időszakban, a megújuló energiaforrásoknak a fűtési és hűtési ágazatban való részesedése viszont kevesebb mint 3 százalékponttal nőtt ugyanebben az időszakban, ambiciózus, de rugalmas intézkedésre van szükség ebben az ágazatban.

Ez a lehetőség arányos, mivel nem lépi túl azt a mértéket, ami a megújuló energiaforrások hűtési és fűtési ágazatban való használatának fokozásához uniós szinten szükséges, és nem ró jelentős terhet a kkv-kra.

Ez a lehetőség következetes, és kiegészíti az energiahatékonyságról szóló, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet. A fűtési és hűtési ágazat energiahatékonyságát energia-megtakarítás és felújítások révén mozdítják elő, különösen az építőiparban. Ezzel párhuzamosan a tárgyalt lehetőségek a fűtési és hűtési ágazatban felgyorsítanák az energiahordozó-váltást a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiákra, és egyidejűleg a meglévő épületállománnyal kapcsolatos problémákat is kezelnék. A fűtési és hűtési ágazat energiaellátása és az épületek energia-felhasználása terén a megújuló energiákra vonatkozó célzott intézkedések csökkenteni fogják a technológiai bezáródás kockázatát, például hogy az energiahatékonyságra összpontosító megközelítés csak azt eredményezze, hogy a fosszilis tüzelőanyag-technológiákat hatékonyabb, de továbbra is fosszilis tüzelőanyagok használatán alapuló megoldásokkal váltják fel.

b) A megújuló energia és a hulladékhő felhasználásának megkönnyítése a távfűtési és távhűtési rendszerekben: 1) a bevált gyakorlatok megosztása; 2) energetikai tanúsítványok használata és a helyi fűtéshez és hűtéshez történő hozzáférés megnyitása; 3) az 1) és 2) pontban szereplő intézkedések, megerősített fogyasztóvédelmi jogszabályi kerettel kiegészítve.

A javaslat a 3. lehetőséget részesíti előnyben. Ez lehetővé teszi a fogyasztók számára a helyben történő hőtermelést és a megújuló energiával működtetett távfűtési és -hűtési rendszerek használatát annak érdekében, hogy helyi szinergiákat hozzanak létre más felhasználókkal, és ezáltal pozitív társadalmi hatást érjenek el. A hálózatról való lekapcsolódás lehetősége 2020 és 2030 között további, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló megújulóenergia-termelést tenne lehetővé. Jólleheta lekapcsolódás lehetővé tétele negatív következményekkel járhat a helyi távfűtési/távhűtési vállalatok bevételi forrásaira nézve, ezeket a hatásokat ellensúlyoznák a kedvező társadalmi és környezeti hatások.

Ez a lehetőség egyúttal arányos is, mert az adminisztratív teher közvetlen összefüggésben fog állni a távfűtési rendszerek nemzeti szintű piaci elterjedtségének mértékével. Különösen azok a tagállamok számíthatnak mérsékeltebb tanúsítási teherre és mérsékelt lekapcsolódási igényekre, ahol alacsony a távfűtés aránya

A távfűtés és -hűtés az EU energiaellátásának mintegy 10 %-át teszi ki. A távfűtési és távhűtési rendszerek a megújuló energia részarányának növelését támogató tényezők az EU energiarendszerében. Például hatalmas kiaknázatlan lehetőségek rejlenek az ipari léptékű hőszivattyúknak a távfűtésben való használata terén, és a becslések szerint az EU lakosságának több mint 25 %-a él a geotermikus távfűtés használatára alkalmas területeken. Ezen túlmenően a távfűtési rendszerek fontos infrastrukturális technológiát jelentenek, amelyek megkönnyítik a hulladékokat energiává alakító létesítmények végső átalakítási hatásfokának növelését 8 .

A régi távfűtési/távhűtési rendszereket úgy kell átalakítani, hogy azok alkalmasak legyenek a megnövekedett megújulóenergia-ellátásra. A távfűtésbe és -hűtésbe történő jelenlegi befektetések azonban nem teszik lehetővé az átállást a hatékony megújulóenergia-ellátásra.

Az energiahatékonysági intézkedések viszonylag egyszerű adminisztratív támogatást igényelnek, de potenciálisan jelentősen növelhetik a megújuló energia alkalmazását, és ezáltal az intézkedés hatékonyságát.

Emellett ez a lehetőség egyúttal arányos is (mivel egyenlő versenyfeltételeket teremt a helyi távfűtési/távhűtésirendszer-üzemeltetők és a hozzájárulók illetve hőfelhasználók között egy átlátható, mégis összehasonlítható rendszer révén), és tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét (mivel az elveket meghatározza, de tiszteletben tartja a nemzeti és helyi hatóságok szerepét a távfűtési és távhűtési rendszerek kialakításában).

iii. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megújuló energia közlekedési ágazatban való használatának növelésére vonatkozó lehetőségek:

1) a fejlett megújuló üzemanyagok uniós szintű bevezetésére vonatkozó kötelezettség; 2) a fejlett megújuló közlekedési üzemanyagok (beleértve az fejlett bioüzemanyagokat is) uniós szintű bevezetésére vonatkozó kötelezettség, ugyanakkor az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok használatának csökkentése, a csökkentés sebességét és mértékét lefedő változatok széles skálájával; 3) a 2. lehetőségre támaszkodva a megújuló energiaforrásokból előállított üzemanyagoknak célzottan a légi és a tengeri közlekedésben történő uniós szintű bevezetésére irányuló kötelezettség; 4) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettség (az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv továbbvitele).

A Szabályozói Ellenőrzési Testület úgy ítélte meg, hogy a bioüzemanyagok fenntarthatóságát és az uniós szintű célhoz való lehetséges hozzájárulását egyértelműen meg kell határozni és ugyanúgy kell megítélni, mint a bioenergia más formái esetében. Ezenkívül kérte egy olyan kiegészítő lehetőség figyelembevételének mérlegelését, amely az összes bioüzemanyagra vonatkozóan szigorúbb fenntarthatósági kritériumokat alkalmazna.

A hatásvizsgálat elemezte a közlekedésben használt üzemanyagok dekarbonizációjának és energiadiverzifikációjának előmozdítását célzó uniós fellépésre vonatkozó fenti négy szakpolitikai lehetőséget, és foglalkozott az élelmiszer-alapú bioüzemanyagokhoz kapcsolódó közvetett földhasználat-változással is. Ebben az összefüggésben a hatásvizsgálat a közvetett földhasználat-változásról szóló irányelvhez készült hatásvizsgálatban szereplő elemzésre épít, és számos lehetőséget értékel a bioüzemanyagokra vonatkozó meglévő fenntarthatósági keret megerősítésére , ideértve azt a lehetőséget is, amely a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások minimalizálása érdekében a 2020 utáni időszakra kiterjeszti és tovább csökkenti az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok használatára vonatkozó jelenlegi korlátozásokat. Ezen túlmenően a bioenergiára vonatkozó hatásvizsgálat a bioenergiára vonatkozó átfogó fenntarthatósági kritériumok megerősítésének lehetőségeit is vizsgálta, többek között a (bioüzemanyagok előállítására is használt) erdei biomasszára vonatkozó új fenntarthatósági kritériumét, valamint a fenntarthatósági kritériumoknak a hő- és villamosenergia-termelésre használt biomasszára való kiterjesztését.

A javaslat a 2. lehetőséget részesíti előnyben, mivel 25 tagállam már bevezetett bioüzemanyag-bekeverési kötelezettséget, továbbá mert ez a lehetőség nagyobb bizonyosságot nyújt az ipar számára a fejlett bioüzemanyagok iránti jövőbeli piaci keresletet és kínálat nagyságrendjét illetően, ez pedig szükséges az ágazatba történő nagyarányú befektetések és innováció biztosításához. Ez a lehetőség az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok fokozatos csökkentését is lehetővé fogja tenni, amint azt az alacsony kibocsátású mobilitást célzó, 2016. júliusi stratégia 9 is jelzi.

A javasolt csökkentési pálya figyelembe veszi az eddig realizált jelentős befektetéseket, és összhangban van a fejlett bioüzemanyagok piaci bevezetésének reális ütemével. Ennek a lehetőségnek az alkalmazása könnyebb és egyszerűbb, mivel a nemzeti szinten szerzett bőséges szakpolitikai és adminisztratív tapasztalatokra épül.

Az előnyben részesített lehetőség kezeli a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások problémáját, és elősegíti az újszerű bioüzemanyagok e téren nyújtott teljesítményének javítását. A földhasználat közvetett megváltozása jelentősen csökkenthető a hagyományos bioüzemanyagok használatának 2030-ig történő fokozatos csökkentése révén, elsősorban az olajnövényekből előállított üzemanyagokra helyezve a hangsúlyt, amelyeknek erőteljesebb közvetett földhasználat-változást előidéző hatást tulajdonítanak. Ezenkívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó minimumkövetelmény előmozdítaná a bio-tüzelőanyagokkal üzemelő új létesítmények optimális szén-dioxid-kibocsátását.

Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiájában a Bizottság jelezte, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok csak korlátozott szerepet játszanak a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, mivel tényleges hozzájárulásuk a közlekedési ágazat dekarbonizációjához megkérdőjelezhető. A földhasználat közvetett megváltozásáról szóló irányelvre vonatkozó javaslatban a társjogalkotók olyan elővigyázatossági megközelítést javasoltak és fogadtak el, amely az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok használatának részarányát 2020-ra legfeljebb 7 %-ra korlátozza. A földhasználat közvetett megváltozásáról szóló irányelv előkészítését és tárgyalását övező szabályozási bizonytalanság a már megtett beruházásokon túl nem ösztönözte az új beruházásokat ebben az ágazatban.

Az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok fokozatos visszaszorítása és fejlettebb bioüzemanyagokkal való felváltása megvalósíthajta a közlekedési ágazat dekarbonizációját. A hagyományos bioüzemanyagok visszaszorítási ütemtervének meghatározása során azonban fontos, hogy az ne ássa alá visszamenőlegesen a jelenlegi irányelv által ösztönzött üzleti modelleket. Ezért a hagyományos bioüzemanyagok arányának fokozatos visszaszorítására javasolt ütemterv az eszközök elértéktelenedésének és a munkahelyek nem szándékolt megszűnésének elkerülését célozza – figyelembe véve azonban az eddig realizált jelentős beruházásokat is –, és összhangban van a fejlett bioüzemanyagok piaci bevezetésének reális lehetőségével is. A fokozatos visszaszorítás e javaslatban meghatározott pontos menete a befektetések stabilitására és a közlekedésben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kiegyensúlyozott megközelítés körültekintő és megalapozott politikai értékelésének eredménye.

iv. A megújulóenergia-fogyasztók lehetőségeinek bővítésére és tájékoztatására vonatkozó lehetőségek:

a) Annak lehetővé tétele, hogy a fogyasztók megújuló energiaforrásból saját maguk által előállított villamos energiát fogyasszanak és tároljanak 1) a saját termelésű energia fogyasztására vonatkozó uniós iránymutatás; 2) a lakosság számára a saját maguk által előállított megújuló villamos energia fogyasztásának és tárolásának lehetővé tétele; 3) a települések számára a saját termelésű energia távfogyasztása.

A javaslat a 2. lehetőséget részesíti előnyben, mivel ez maximalizálja a fogyasztók szerepének erősítését és a fogyasztói részvétel lehetőségét, mérsékli a hálózatkiépítési költségeket és a hálózati költségek megosztásával kapcsolatos problémákat, és növeli a háztetőre szerelhető, napenergiát hasznosító fotovoltaikus panelek hozzájárulását a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó célkitűzés teljesítéséhez.

Ez lehetőség egyúttal arányos is (mivel nem teremt egyetemes jogot a saját termelésű energia fogyasztására), és tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét (mert nem fosztja meg a tagállamokat attól a lehetőségtől, hogy adott technológiákat támogassanak, hanem csupán megteremti a decentralizált megújulóenergia-termelés bevezetésének támogatásához szükséges keretet).

b) A megújuló villamos energiára vonatkozó információk közzététele: 1) a származási garanciák rendszerének konszolidálása; 2) az 1. lehetőségre támaszkodva a származási garanciák bemutatásának kötelezővé tétele; 3) a 2. lehetőségre támaszkodva a származási garanciák kiterjesztése a villamosenergia-termelés minden forrására.

A javaslat az 1. és a 2. lehetőség kombinációját részesíti előnyben, tehát a rendszer konszolidálását és a származási garanciák használatának kötelezővé tételét a megújuló forrásokból előállított villamos energia esetében. Ez egészséges egyensúlyt teremt, és lehetővé teszi a rendszer átláthatóságának és megbízhatóságának a növelését, miközben elkerülhetővé teszi azokat a további adminisztratív költségeket, amelyek a rendszernek az összes energiatermelési forrásra való kiterjesztéséből fakadnának.

Ez a lehetőség egyúttal arányos is, mivel a rendszer irányítása nem jár túlzott adminisztratív teherrel (különösen a kis méretű termelők számára). Ezen túlmenően tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét is, mivel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megválasszák a rendszer irányításának általuk előnyben részesített módszerét.

c) A fűtéshez, hűtéshez és közlekedéshez használt megújuló üzemanyagok nyomon követése: 1) a származási garanciák kiterjesztése a megújuló energiaforrásokból előállított gáznemű tüzelőanyagokra; 2) a származási garanciák kiterjesztése a megújuló energiaforrásokból előállított folyékony és gáznemű tüzelőanyagokra; 3) a megújuló energiaforrásokból előállított folyékony és gáznemű tüzelőanyagok alternatív nyomon követési rendszerének kialakítása.

A javaslat a gáznemű tüzelőanyagok tekintetében az 1. lehetőséget, a folyékony tüzelőanyagok tekintetében pedig a 3 lehetőséget részesíti előnyben. Ez lehetővé teszi, hogy a megújuló üzemanyagok erőteljesebb nyomon követéséből származó előnyök a fogyasztók javát szolgálják, valamint – különösen a folyékony bioüzemanyagok esetében – csökkenti a csalás kockázatát. Ezen túlmenően az ilyen rendszerek vélhetően elősegítik a megújuló forrásokból származó üzemanyagok határokon átnyúló kereskedelemét is. Végül a folyékony tüzelőanyagok esetében a 3. lehetőség előnyösebbnek tűnik a 2 lehetőségnél, mivel jobban illeszkedik a szóban forgó üzemanyagok fenntarthatóságának nyomon követésére szolgáló meglévő közigazgatási rendszerekbe.

Ez a lehetőség egyúttal arányos is (mivel a bioüzemanyagokra vonatkozó meglévő rendszerekre épül, és a megújuló energiaforrások határokon átnyúló kereskedelmének megkönnyítésére szolgáló legegyszerűbb módszert támogatja), valamint tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét (mivel kiegészíti a megújuló folyékony és gáznemű üzemanyagok nemzeti szintű regisztrációs rendszereit).

v. Lehetőségek a megújuló energiaforrások legalább 27%-os részarányának 2030-ig történő elérésére:

a) 2020-as nemzeti célok: 2020-as nemzeti célokat kiindulási alapként, vagy alapszintként meghatározva.

A javaslat az 1 lehetőséget részesítette előnyben, tehát annak biztosítását, hogy a 2020-as célkitűzések alapszintként szolgáljanak a 2020 utáni időszak vonatkozásában. A 2020-as cél megtartásának lehetősége egy védőhálót jelent, és elvileg nem igényel további erőfeszítéseket, amennyiben a tagállamok elérik ezt a célt.

Ez a lehetőség egyúttal arányos is (mivel elvileg nem igényel további erőfeszítéseket, amennyiben a tagállamok elérik a célt), és tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét (mivel pusztán a tagállamok által már jóváhagyott célok időbeni meghosszabbításáról van szó).

Fontos megjegyezni, hogy a 2030-ban legalább 27 %-os megújulóenergia-arány eléréséhez kapcsolódó összes többi lehetőséggel az energiaunió irányításáról szóló rendelet foglalkozik, de a javaslatban továbbra is szerepel az EU-ra vonatkozó azon kötelezettség, hogy teljesítse a legalább 27 %-os célértéket.

b) Ütemterv: Lineáris vagy nem lineáris.

A javaslat az 1 lehetőséget részesítette előnyben, amely a 2020-as célértéktől 2030-ig terjedő lineáris ütemterv kialakítását jelenti. Ez nagyobb biztonságot nyújt, és hozzájárul a költségek csökkentéséhez, valamint a 2030-as cél eléréséhez kapcsolódó kockázatok elkerüléséhez.

Ez a lehetőség egyúttal arányos is (mivel korlátozott hatással van a kiépítés költségére, hiszen a technológiai újítások jórészt a legfejlettebb technológiákat szolgálták), és tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét (ez csupán a tagállamok által meghatározott uniós szintű célok teljesítésében elért haladás mérésének egy módja).

c) A megújulóenergia-részesedésre vonatkozó uniós szintű cél teljesítéséhez elégtelen vállalások elkerülését szolgáló mechanizmusok: 1) a nemzeti tervekben tett vállalások felülvizsgálata; 2) egy felülvizsgálati záradék beemelése, amelynek alapján szükség esetén további uniós szintű teljesítési mechanizmusok javasolhatók; 3) az uniós szintű intézkedések ambíciójának növelése; 4) kötelező erejű nemzeti célok bevezetése.

Az energiaunió irányításáról szóló javaslat az 1. és a 2. lehetőség kombinációját részesítette előnyben, amely a legalább 27 %-os cél elérését az irányítási folyamatra alapozta, azt követően pedig egy felülvizsgálati záradék alapján mérlegelni lehet további uniós szintű intézkedések bevezetését. A többi lehetőség nem tekinthető politikailag megvalósíthatónak, és a következő középtávú költségvetési keret sérelme nélkül nem lehet róluk megállapodni.

Ez a megközelítés egyúttal arányos is (mivel nem indít be automatikusan uniós szintű finanszírozást igénylő további intézkedéseket), és tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét (mivel a tagállamok maguk dönthetik el, hogy tesznek-e további erőfeszítéseket).

d) A vállalt célértékekhez képesti elmaradás elkerülésére és annak orvoslására szolgáló mechanizmusok: 1) a nemzeti tervek felülvizsgálata; 2) egy felülvizsgálati záradék beemelése, amelynek alapján szükség esetén további uniós szintű teljesítési mechanizmusok javasolhatók; 3) az uniós szintű intézkedések ambíciójának növelése; 4) kötelező erejű nemzeti célok bevezetése.

Az energiaunió irányításáról szóló javaslat a 3. lehetőség egy variációját részesítette előnyben, mivel az tűnik a leginkább kivitelezhetőnek a teljesítési hiányosságok megszüntetése érdekében. Ezt egészítené ki az 1. lehetőség (a nemzeti vállalások teljesítésének felülvizsgálata), amely az energiaunió irányítási folyamatával összhangban is életbe lépne.

Ez a lehetőség egyúttal arányos is (mivel nem indít be automatikusan uniós szintű finanszírozást igénylő további intézkedéseket), és tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét (mivel a tagállamok maguk dönthetik el, hogy tesznek-e további erőfeszítéseket).

vi. Az EU bioenergiára vonatkozó fenntarthatósági keretelveinek megerősítésére vonatkozó lehetőségek:

A bioenergia fenntarthatóságával kapcsolatban végzett hatásvizsgálat a hő- és villamosenergia-termelésre használt biomassza fenntarthatóságának lehetőségeit is vizsgálta: 1) alapforgatókönyv: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret egyéb elemeire, valamint a hő- és villamosenergia-termelésre használt biomassza fenntarthatóságának biztosítására irányuló nemzeti politikákra való támaszkodás; 2) a bioüzemanyagokra vonatkozó jelenlegi fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási követelmények kiterjesztése a hő- és villamosenergia-termelésre használt szilárd és gáznemű biomasszára; 3) a 2. lehetőségre építve az erdei biomasszára vonatkozó fenntarthatósági követelmények továbbfejlesztése, valamint a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból eredő kibocsátásoknak a Párizsi Megállapodás alapján tett nemzeti vállalásokba történő belefoglalásának kötelezővé tétele; 4) a 2. vagy a 3. lehetőségre építve az energiahatékonyságra vonatkozó követelmény előírása a hő- és villamosenergia-termelő létesítményekre; 5) a 2. vagy a 3. lehetőségre építve bizonyos alapanyagok (például hengeresfa) energiatermelésre való felhasználásának korlátozása.

Ez a javaslat a 3. lehetőséget részesítette előnyben, mivel az számít a leginkább költséghatékony megközelítésnek annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Unió 2020 utáni bioenergia-felhasználása optimális üvegházhatásúgáz-megtakarítást eredményezzen, miközben minimálisra csökkenti az erdők biomasszájának fokozott kitermelésével járó káros környezeti hatások kockázatát. Ez a lehetőség tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mivel – kockázatalapú megközelítésre építve – elsősorban az energiatermelésre használt biomassza fenntartható kitermelésének igazolására szolgáló nemzeti jogszabályokra és szabványokra támaszkodik. Ez a lehetőség egyúttal arányos is, mivel csak a biomasszából hő- és villamos energiát nagy mennyiségben előállító termelőkre alkalmazandó.

3.5.Az alkalmazott modellek

A javaslat az energiarendszer modellezésére vonatkozó forgatókönyvek eredményei alapján értékelt szakpolitikai lehetőségekre épül. Konkrétabban, a javaslatot kísérő hatásvizsgálat kiindulópontja az EU 2016-os referencia-forgatókönyve (REF2016) volt, amely a jelenlegi tendenciák és szakpolitikák alapján vetíti elő a 2030-as energiarendszert.

3.5.1. Alapforgatókönyvek

A REF2016 és az EUCO27 alapján (lásd alább a 3.5.2. pontban) konkrét forgatókönyveket használtak, amelyek kiemelik a jelenlegi politikák és gyakorlatok folytatásának várható hatásait a szakpolitikai beavatkozások tárgyát képező egyes ágazatok fejlődésére, feltételezve, hogy minden más ágazat és politika összhangban van a központi szakpolitikai forgatókönyvvel.

3.5.2. Szakpolitikai forgatókönyvek

Az energiahatékonyságról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot és a közös kötelezettségvállalásról szóló rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálatokra épülő központi szakpolitikai forgatókönyv is felhasználásra került. Ez a forgatókönyv (a továbbiakban: EUCO27) a 2030-ra vonatkozó célok elérése érdekében az egyes ágazatokban várható fejlesztéseket vetíti előre, és segít felmérni a legalább 27 %-os megújulóenergia-részesedés költséghatékony elérésével kapcsolatosan fellépő gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások mértékét.

Ez a megközelítés, amely egy közös szakpolitikai forgatókönyvön alapul, majd egyenként veszi sorra a konkrét kérdéseket, az egyetlen olyan munkamódszer, amely alkalmasnak tűnt a konkrét szakpolitikai lehetőségek hatásainak értékelésére a Bizottság által a 2016-os energiauniós kezdeményezések részeként előterjesztett, messzemenő kezdeményezések tágabb kontextusában.

3.5.3. Az alkalmazott modell

A javaslat alapjául szolgáló szakpolitikai lehetőségek értékeléséhez használt modellsor megegyezik a 2020-ig szóló energiaügyi és éghajlat-változási csomag esetében és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret esetében használt modellsorral.

A modellsor a forgatókönyvek kidolgozásának következetessége érdekében egymáshoz formálisan definiált módokon kapcsolódó modelleket foglal magában (PRIMES, PRIMES- TAPEM & PRIMES-TREMOVE, PRIMES Biomass Supply, GAINS, GLOBIOM-G4M, Prometheus és CAPRI). Erre az összekapcsoltságra szükség van az elemzés központi elemeinek, azaz az energiaügy, a közlekedés és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás tendenciáinak meghatározásához a következők vonatkozásában:

A teljes energiarendszer (az energiakereslet és -kínálat, az árak és a jövőbeni beruházások), valamint a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés:

Idősík: 1990 és 2050 között (ötéves szakaszokban)

Területi hatály: egyénileg minden uniós tagállam és tagjelölt ország, valamint adott esetben Norvégia, Svájc és Bosznia-Hercegovina

Hatások: az energiaiparra, a közlekedésre és az iparra (PRIMES), a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a földhasználatra (GLOBIOM-G4M), a légköri terjedésre, az egészségre és az ökoszisztémákra (savasodás, eutrofizáció) (GAINS); valamint a több ágazatban, a foglalkoztatásban és a szociális jólétet érintően jelentkező makrogazdasági hatások.

A bioenergia fenntarthatóságára vonatkozó hatásvizsgálat alapforgatókönyvként az EUCO27-t használja, és a következő két modellezési eszközzel értékeli a szakpolitikai lehetőségeket:

GLOBIOM (globális gazdasági földhasználati modell) és G4M (erdészeti ágazati modell), amely előrejelzéseket tartalmaz az áruk árára, a földterületekre gyakorolt hatásokra, valamint a földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdészeti ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozóan.

Green-X (uniós megújulóenergia-modell), ArcGIS Hálózat (ArcGIS Network; a biomassza-szállítási láncok térinformatikai modellje) és MULTIREG (input-output modell), amelyek a megújuló energiaforrások és a bioenergia-alapanyagok egyes típusait, az energiaszektorból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, valamint a gazdasági és társadalmi hatásokat – mint például a bruttó hozzáadott érték, a befektetések és a munkahelyteremtés – mutatják be.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat átdolgozza a megújulóenergia-irányelvet, a 23. és a 25. cikkben olyan új intézkedéseket határoz meg, amelyek a tagállami hatóságok számára várhatóan további korlátozott mértékű költségvetési vonzattal és adminisztratív következményekkel járnak a bevezetendő igazgatási struktúrák kapcsán. A legtöbb esetben az intézkedésekhez kapcsolódó költségeket a végső fogyasztókra hárítják, akik viszont részesülnek a dekarbonizáció előnyeiből. A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.

5.A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 2009/28/EK irányelvet jelentősen módosító vagy új elemekkel kiegészítő főbb rendelkezések a következők:

Az 1. cikk megállapítja e javaslat hatályát, megemlítve a 2020 utáni időszakra vonatkozó új elemeket, például az átfogó uniós szintű kötelező célt, a saját termelésű megújulóenergia-fogyasztást, valamint a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok kapcsán szigorúbb fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat.

A 2. cikk a megújulóenergia-irányelv módosításainak fényében egyes új fogalommeghatározásokat vezet be.

A 3. cikk a 2030. évi uniós célkitűzést határozza meg. A 2020-as nemzeti célkitűzéseket alapszintként írja elő (azaz a tagállamok 2021-től kezdve nem teljesíthetnek a 2020 évi nemzeti célkitűzések szintje alatt). Emellett utal arra a mechanizmusra, amely ennek az alapszintnek a fenntartását hivatott biztosítani, valamint azt, hogy elkerülhető legyen a célértéktől való elmaradás, mindkettő az energiaunió irányításáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően. Ezenkívül törli a közlekedési ágazatban használt megújuló energiaforrások 2020 utánra vonatkozó 10 %-os célértékét.

A 4. cikk megállapítja azokat az általános elveket, amelyek alapján a tagállamok olyan költséghatékony támogatási rendszereket alakíthatnak ki, amelyek az állami támogatásra vonatkozó szabályok betartása mellett megkönnyítik a piacorientált és európai szempontú megközelítést.

Az 5. cikk a támogatási rendszerek fokozatos és részleges megnyitását írja elő a villamosenergia-ágazatban való határokon átnyúló részvétel tekintetében.

A 6. cikk biztosítja, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatott projekteket hátrányosan befolyásoló módon, amikor a tagállamok az ilyen támogatásokat módosítják.

A megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítását szabályozó 7. cikk 2021-től kezdődő hatállyal az élelmiszer-és takarmánynövékenyből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális részarányának fokozatos csökkentését írja elő a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások mérséklése érdekében. A tagállamok alacsonyabb határértéket is megállapíthatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók különböző típusai között, például azáltal, hogy alacsonyabb határértéket írnak elő az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok tekintetében, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását.

A 15. cikk (az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben rögzített) új számítási módszert tartalmaz a megújuló energiaforrásokból előállított energia minimális szintjéről az új és felújított épületekben.

A 16. cikk a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek számára egyetlen kijelölt hatóság (egyablakos hivatali kapcsolattartó pont) előtt lefolytatható engedélyezési eljárást hoz létre, amelynek az időtartamát maximálja.

A 17. cikk a kisléptékű projektek esetében egyszerű eljárást vezet be az elosztórendszer-üzemeltetők értesítésére, valamint célzottan rendelkezik a meglévő megújulóenergia-erőművek átalakítására vonatkozó engedélyezés felgyorsításáról.

A 19. cikk a származási garanciák rendszerének az alábbi módosításait tartalmazza: i. a származási garanciák rendszerének kiterjesztése a megújuló gázokra; ii. a fűtő- és hűtőenergia termelőjének kérésére a származási garancia kiállításának kötelezővé tétele; iii. a származási garancia bemutatásának kötelezővé tétele a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia és megújuló gáz vonatkozásában; iv. a származási garanciák kiadásának és árverés útján történő értékesítésének lehetővé tétele a megújuló energiaforrásokból előállított támogatott villamos energia vonatkozásában úgy, hogy az árverések bevételeit a megújuló energiák támogatásának költségeibe forgatják vissza; és v. az adminisztratív eljárásoknak a CEN-szabvány alkalmazásával történő javítása.

A 21. cikk lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy indokolatlan korlátozások nélkül fogyaszthassák a saját maguk által előállított villamos energiát, és ellentételezést kapjanak az általuk a hálózatba táplált villamos energiáért.

A 22. cikk az energiaközösségekre vonatkozó új rendelkezéseket határoz meg annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra a piaci részvételt.

A 23. cikk célja a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása a fűtési és hűtési ágazatban, biztosítva az ágazat költséghatékony hozzájárulását a célok eléréséhez, valamint, hogy Európa-szerte bővítse a fűtésre és hűtésre használt megújuló energiák piacát. Ennek megfelelően minden tagállamnak törekednie kell majd arra, hogy évi 1 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát. A tagállamok maguk döntenek a végrehajtás módjáról.

A 24. cikk biztosítja, hogy az energiafogyasztók tájékoztatást kapjanak a távfűtés-szolgáltatók energiahatékonysági teljesítményéről, és lehetővé teszi számukra, hogy az épületek szintjén lekapcsolódhassanak a távfűtési vagy -hűtési rendszerekről, ha a fogyasztók vagy a nevükben eljáró felek az épületek szintjén hozott intézkedések révén jelentősen jobb teljesítményt tudnak elérni. Emellett megnyitja a helyi fűtési és hűtési rendszereket a megújuló energiaforrásból hő- vagy hűtőhatást és hulladékhő- vagy hulladék hűtőhatást előállítók, vagy a nevükben eljáró harmadik felek előtt.

A 25. cikk uniós szinten előírt kötelezettséget állapít meg a tüzelőanyagok forgalmazóira nézve arra vonatkozóan, hogy a dekarbonizáció és az energia-diverzifikáció ösztönzése, valamint az ágazat költséghatékony hozzájárulásának biztosítása érdekében az általuk elérhetővé tett üzemanyag-mennyiség meghatározott részét (2030-ban 6,8 %-át) megújuló energiaforrásokból előállított üzemanyag formájában biztosítsák (ideértve a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát és a fejlett bioüzemanyagokat is). A földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos kérdésekkel a 7. cikk foglalkozik, amely 2021-től kezdődő hatállyal az élelmiszer-és takarmánynövékenyből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális részarányának fokozatos csökkentését írja elő. A fejlett bioüzemanyagokra való áttérést egy külön részkövetelmény segíti elő, amelynek alapján ezek éves részesedése 2030-ra legalább 3,6 %-ra emelkedik. Végül a 25. cikk elrendeli a nemzeti adatbázisok bevezetését annak érdekében, hogy a csalás kockázatának csökkentése céljából lehetővé váljon az üzemanyagok tagállamok közötti mozgásainak nyomon követése.

A 26. cikk megerősíti a bioenergiára vonatkozó meglévő uniós fenntarthatósági kritériumokat, többek között azáltal, hogy hatályukat kiterjeszti a fűtésre, a hűtésre és a villamosenergia-termelésre szánt biomasszára és biogázra. A mezőgazdasági biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritérium az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyszerűsítésre került. Az új szöveg a tőzeglápok védelemére vonatkozó kritériumot is megszigorítja, betartásának ellenőrzését pedig megkönnyíti. Bevezetésre kerül az erdők biomasszájára vonatkozó új, kockázatalapú fenntarthatósági kritérium, valamint egy, a földhasználatra, a földhasználat-megváltoztatásra és az erdőgazdálkodásra vonatkozó olyan követelmény, amely biztosítja az energia-előállítására használt erdei biomassza szén-dioxid-kibocsátásának megfelelő elszámolását. Ezen túlmenően a bioüzemanyagok üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási szintjére vonatkozó követelmény új üzemek esetében 70 %-ra, a biomassza-alapú fűtés/hűtés és villamosenergia-termelés esetében pedig 80 %-ra emelkedik. A túlzott adminisztratív terhek elkerülése érdekében a fenntarthatóságra és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó uniós kritériumokat nem kell alkalmazni a kisméretű, biomassza-alapú, 20 MW alatti tüzelőanyag-kapacitással rendelkező fűtési/hűtési és villamosenergia-termelő létesítményekre. Az V. melléklet a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó, naprakésszé tett alapértelmezett értékeket tartalmazza, egy új, VI. melléklet pedig meghatározza a hő- és a villamosenergia-termelésre szánt, biomasszából előállított üzemanyagok közös elszámolási módszertanát, ideértve az alapértelmezett értékeket is.

A 27. cikk egyértelművé teszi és kiigazítja a tömegmérleg-rendszert annak érdekében, hogy az lefedje a biogáz együttégetését és a biometán betáplálását a földgázhálózatba. A módosított cikk kötelezővé teszi a más tagállamok nemzeti rendszereiből származó, a Bizottság által ellenőrzött bizonyítékok elismerését. Az uniós fenntarthatósági kritériumok egyszerűsítése érdekében a 27. cikk töröl több nem operatív rendelkezést, ideértve a harmadik országokkal való kétoldalú megállapodások létrehozásának lehetőségét, valamint a Bizottság azon lehetőségét, hogy a ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védeleme érdekében nemzetközi megállapodások által elismert, illetve kormányközi szervezetek vagy a Természetvédelmi Világszövetség által összeállított jegyzékekben foglalt területeket ismerjen el. Ezen túlmenően egyértelművé teszi azt a jogalapot, amely lehetővé teszi a Bizottság számára az önkéntes rendszerek által alkalmazandó auditálási megközelítések meghatározását, nagyobb hangsúlyt helyezve az adminisztratív terhek korlátozására. Végezetül fokozza a tagállamok részvételét az önkéntes rendszerek irányításában azáltal, hogy lehetővé teszi a tanúsító szervek ellenőrzését.

A 28. cikk olyan jogalapot tartalmaz, amely lehetővé teszi a Bizottság számára az üvegházhatású gázkibocsátás kiszámítására alkalmazott módszertan aktualizálását. Egyértelművé teszi továbbá a termesztésnek betudható átlagos kibocsátásokra vonatkozó tagállami jelentések jövőbeni alkalmazását.

A javaslat hatályon kívül helyezi a 2009/28/EK irányelv 3., 4. cikkét, 16. cikkének (1)–(8) bekezdését, 22., 23., 24. és 26. cikkét. A 2009/28/EK irányelv 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 14., 25., 25a., 27., 28., 29. cikkét (ennek a javaslatnak a 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 18., 31., 32., 33., 35. és 36. cikkét) kismértékben felülvizsgálja (például az új módosításokra és rendelkezésekre vonatkozó technikai részletszabályok vagy kiigazítások), vagy csupán a számozásukat változtatja meg.

6.Kiegészítő információk

Egyszerű és célravezető szabályozás

A 2030-as uniós szintű cél meghatározása lehetőséget kínál a megújuló energia alkalmazásával kapcsolatos átfogó megközelítés alkalmazására. Ez a megközelítés egységes és átfogó célként 2030-ra legalább 27 %-os megújulóenergia-használatot ír elő az Unió számára anélkül, hogy a közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrásokra vonatkozó egyedi részcél fenntartása szükséges lenne. Ezen túlmenően a javaslat a megújuló energiaforrások mindhárom ágazatára vonatkozóan tartalmaz intézkedéseket, fokozza a megújuló energiaforrásokba történő beruházások láthatóságát, erősíti az általános szabályozási keretet és minden ágazatban kiaknázza a 2030-as cél eléréséhez szükséges erőfeszítéshez való hozzájárulást.

A javaslat a megújuló energiaforrásokból előállított energia közlekedésben történő teljes felhasználásának kiszámítását áthelyezte a 7. cikkbe annak érdekében, hogy az összhangban legyen a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia , és fűtési és hűtési célú energia teljes fogyasztásának kiszámításával.

A javaslat intézkedéseket tartalmaz a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia jelenlegi támogatási keretének (például a javaslat 4. cikke) egyszerűsítésére, és a több területet érintő problémák (például a javaslat 15., 16. és 17. cikkében szereplő adminisztratív akadályok) kezelésére.

Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása a jelenlegi megújulóenergia-irányelv 2021. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezését eredményezi.

Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat 30. cikke általános felülvizsgálati záradékot tartalmaz.

Jogszabály-átdolgozás

Ez az indokolás a megújulóenergia-irányelv átdolgozására irányuló javaslatot kíséri. E megközelítés elfogadására azért került sor, mert az átdolgozás új, lényegi módosításokat is jelent, míg a korábbi jogi aktus egyes rendelkezései változatlanok maradnak.

Megfelelési táblázat

A tagállamok megküldik a Bizottság számára az irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseik szövegét és az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot.

Tekintettel e javaslat kiterjedt hatókörére és az abban megállapított jogi kötelezettségek számára, erre a megfelelési táblázatra szükség van annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelően elláthassa az irányelv átültetésének felügyeletével kapcsolatos feladatait.

Európai Gazdasági Térség (EGT)

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért hatályát arra is ki kell terjeszteni.

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2016/0382 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (Átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Ö Unió működéséről szóló Õ szerződésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére ð 194. cikke (2) bekezdéséreï , valamint e rendelet 17., 18. és 19. cikke tekintetében annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 10 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 11 ,

A Szerződés 251. cikkében megállapított Ö rendes jogalkotási Õ eljárás keretében,eljárásnak megfelelően 12 ,

mivel:

ò új szöveg

(1)A 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 13 több alkalommal jelentősen módosították 14 . Mivel most további módosítások szükségesek, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

ê 2009/28/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2)ð Az Unió energiapolitikájának egyik célkitűzése a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása. ï Az európai energiafogyasztás ellenőrzése és a  A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése, valamint az energiatakarékosság és a fokozott energiahatékonyság fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltak,Ö az éghajlatváltozásról szóló, 2015. évi Párizsi Megállapodás Õ és a további, az üvegházhatású gázok 2012 utáni kibocsátását csökkentő közösségi és nemzetközi kötelezettségvállalások  Ö az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretének Õ teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak, Ö ideértve azt a kötelező célt is, hogy az EU 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátásait Õ. Ezek a tényezőkÖ Mindez Õ fontos szerepet játszanakÖik Õ az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a műszaki fejlődés és innováció támogatásában, foglalkoztatási lehetőségek biztosításában és a regionális fejlesztésben is, különösen a vidéki és elszigetelt területeken, ð vagy az alacsony népsűrűségű régiókban ï.

ê 2009/28/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3)Különösen a technológiai fejlesztések fokozása, a tömegközlekedés bővítésére és használatára irányuló kezdeményezések, az energiahatékonysági technológiák használata és a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának Ö támogatása ÕÖ a Õð villamos energia, fűtés és hűtés valamint ïa közlekedés Ö ágazatában Õ Ö jelentenek nagyon hatékony eszközöket Õtartoznak azon eszközök közé,amelyekkel a Közösség ð az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, valamint ï a leghatékonyabban mérsékelheti az ða  földgáz- és ï ásványolaj-behozataltól való függőségét a közlekedési ágazatban, amelyben a legkritikusabb az ellátásbiztonság problémája, és befolyásolhatja a közlekedési célú üzemanyagok piacátÖnek mérséklésére Õ.

ò új szöveg

(4)A 2009/28/EK irányelv szabályozási keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása céljából, amely 2020-ig teljesítendő kötelező érvényű nemzeti célértékeket határozott meg az energiafogyasztásban és a közlekedésben használt megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan. A 2014. január. 22-i bizottsági közlemény 15 meghatározta a jövőbeni uniós éghajlat- és energiapolitikai keretet, és e politikák 2020 utáni időszakra vonatkozó továbbfejlesztése tekintetében közös álláspont kialakítását segítette elő. A Bizottság azt javasolta, hogy az Unió energiafogyasztásában a megújuló energia részarányára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés legalább 27% legyen.

(5)A 2014. októberi Európai Tanács jóváhagyta ezt a célértéket, és utalt arra, hogy a tagállamok saját magukra nézve ennél ambiciózusabb nemzeti célokat is meghatározhatnak.

(6)Az Európai Parlament „A 2020–2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről” és „A megújuló energiáról szóló eredményjelentésről” szóló állásfoglalásaiban 2030-ig elérendő kötelező uniós célként legalább 30 %-ban javasolta meghatározni a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes végső energiafogyasztáson belül, hangsúlyozva, hogy ezt a célt egyedi nemzeti célkitűzések révén kell megvalósítani, figyelembe véve az egyes tagállamok egyedi helyzetét és adottságait.

(7)Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 27%-ban meghatározni. A tagállamoknak az e cél eléréséhez történő hozzájárulásaikat integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként kell meghatározniuk, az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben előírt irányítási folyamat révén.

(8)A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós célkitűzés előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot. Egy uniós szintű célérték meghatározása nagyobb rugalmasságot biztosítana a tagállamok számára ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentésére irányuló célkitűzéseiket a leginkább költséghatékony módon, saját egyedi körülményeiknek, energiahordozó-összetételüknek és megújulóenergia-termelési kapacitásuknak megfelelően tudják megvalósítani.

(9)A 2030-ra vonatkozó új kerethez történő tagállami hozzájárulások minimumát a tagállamok 2020-ra kitűzött nemzeti célértékei kell, hogy jelentsék. A megújuló energiaforrások nemzeti részaránya semmilyen körülmények között nem csökkenhet ennél a hozzájárulásnál alacsonyabb szintre, ha pedig ez megtörténik, az érintett tagállamoknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ez az alapszint biztosított legyen, valamint hozzá kell járulniuk az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben említett pénzügyi eszközhöz.

(10)A tagállamoknak további lépéseket kell tenniük abban az esetben, ha a megújuló energiák részaránya uniós szinten nem felel meg a legalább 27%-os uniós megújulóenergia-célkitűzés megvalósításához vezető ütemtervnek. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben foglaltak értelmében ha a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése során azt észleli, hogy a vállalási szintekben elmaradás van, uniós szintű intézkedéseket hozhat a célkitűzés teljesítésének biztosítása érdekében. Abban az esetben, ha a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése során a teljesítésben észlel elmaradást, a tagállamoknak az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben meghatározott intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek rugalmasságot biztosítanak számukra a választáshoz.

(11)A tagállamoknak az uniós cél eléréséhez való ambiciózus hozzájárulásai támogatásának érdekében létre kell hozni egy olyan pénzügyi keretet, amelynek célja, hogy ezekben a tagállamokban pénzügyi eszközök révén is megkönnyítse a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektekbe történő beruházásokat.

(12)A forrásokat a Bizottságnak a megújulóenergia-projektek tőkeköltségének csökkentésére összpontosítva kell elosztania, ami jelentősen befolyásolja a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek költségeit és versenyképességét.

(13)A Bizottságnak meg kell könnyítenie a legjobb gyakorlatok cseréjét az illetékes nemzeti vagy regionális hatóságok vagy szervek között, például rendszeres találkozók révén, amelyek célja a költséghatékony megújulóenergia-projektek nagyobb mértékű elterjedését elősegítő közös megközelítés kialakítása, a rugalmas és tiszta technológiákba történő új beruházások ösztönzése, valamint az átlátható kritériumokon és megbízható piaci jelzéseken alapuló, megfelelő stratégia felállítása azoknak a technológiáknak a termelésből való kivonására, amelyek nem járulnak hozzá a kibocsátáscsökkentéshez, vagy nem bizonyulnak kellően rugalmasnak.

ê 2009/28/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(14)A belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16 és a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17 ,, ð valamint az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  18 ï meghatározta a megújuló energiaforrásokból előállított energia különböző fajtáit. A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK (EU) XXXX/XXeurópai parlamenti és tanácsi irányelvÖ  19  Õ megállapította a villamosenergia-ágazatra általában vonatkozó fogalommeghatározásokat. A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében kívánatos, hogy ez az irányelv Ö ezeket a Õ azonos, vagy hasonló fogalommeghatározásokat alkalmazzonÖ a Õ.

ò új szöveg

(15)A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására. A tagállamoknak, amennyiben és amikor úgy döntenek, hogy támogatási rendszereket alkalmaznak, ezeket a támogatásokat olyan formában kell nyújtaniuk, hogy az a lehető legkevésbé torzítsa a villamosenergia-piacok működését. E célból egyre több tagállam biztosít támogatást olyan formában, hogy azt a piacról származó bevételek kiegészítéseként nyújtja.

(16)A megújuló forrásokból való villamosenergia-termelés elterjedésének úgy kell történnie, hogy az a fogyasztók és az adófizetők számára a lehető legalacsonyabb költségekkel járjon. A támogatási rendszerek kialakításakor és a támogatások odaítélésekor a tagállamoknak a kiépítés átfogó rendszerköltségeinek minimalizálására kell törekedniük, teljes mértékben figyelembe véve a hálózat- és rendszerfejlesztések szükségességét, az ebből adódó energiahordozó-összetételt, és a különféle technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségeket.

(17)A támogatási rendszereknek a határon átnyúló részvétel előtti megnyitása csökkenti a belső energiapiacot érő negatív hatásokat, és bizonyos feltételek mellett hozzásegítheti a tagállamokat ahhoz, hogy költséghatékonyabb módon érjék el az uniós célt. A határon átnyúló részvétel egyébként természetes velejárója a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos uniós politika fejlődésének, amely kötelező nemzeti célértékek helyett uniós szinten kötelező célértéket határoz meg. Ezért helyénvaló előírni a tagállamok számára, hogy támogatási rendszereiket fokozatosan és részlegesen megnyissák a más tagállamokban található projektek előtt, és e fokozatos nyitás végrehajtására többféle módot kell biztosítani, garantálva ugyanakkor az Európai Unió működéséről szóló Szerződés rendelkezéseinek, többek között a 30., 34. és 110. cikknek való megfelelést.

(18)A támogatási rendszereknek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összhangba hozatalát célzó kiigazítások sérelme nélkül a megújuló energiaforrások használatát támogató politikákat úgy kell kialakítani, hogy azok stabilak legyenek, és ne legyen szükség gyakori módosításukra. Az ilyen módosítások közvetlen hatást gyakorolnak a tőkefinanszírozási és projektfejlesztési költségekre, és így a megújuló energiaforrások Unió-szerte történő elterjedésének összköltségére. A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott bármilyen támogatás felülvizsgálata negatív hatással legyen azok gazdasági életképességére. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak költséghatékony támogatási politikákat kell ösztönözniük, és biztosítaniuk kell azok pénzügyi fenntarthatóságát.

(19)A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési tervek elkészítésére és az elért eredményekről szóló jelentéstételre vonatkozó tagállami kötelezettség, valamint a Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy jelentést tegyen a tagállamok előrehaladásáról, alapvető jelentőségűek az átláthatóság javítása szempontjából, valamint annak érdekében, hogy a befektetők és a fogyasztók egyértelmű képet kapjanak, és a nyomon követés is hatékony legyen. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet ezeket a kötelezettségeket beépíti az energiaunió irányítási rendszerébe, amely az energia és az éghajlat területén korszerűsíti a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket. Ezenkívül a megújuló energiával kapcsolatos átláthatósági platform beépül az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által létrehozott tágabb elektronikus platformba.

ê 2009/28/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(20)A megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának kiszámítására és az ilyen források meghatározására átlátható és egyértelmű szabályokat kell megállapítani. Ebben az összefüggésben az óceánokban és más víztestekben a hullámok, tengeri áramlatok, árapály, hőenergia-különbség vagy sókoncentráció-különbség formájában jelen lévő energiát is figyelembe kell venni.

ê 2009/28/EK (5) preambulumbekezdés

Az üvegházhatású gázok Közösségen belüli kibocsátásának és a Közösség energiaimporttól való függésének csökkentése érdekében a megújuló energiaforrásból előállított energia fejlesztésének és az energiahatékonyság fokozásának szorosan össze kell függeniük egymással.

ê 2009/28/EK (8) preambulumbekezdés

A Bizottság 2007. január 10-i „Megújulóenergia-útiterv – Megújuló energiák a XXI. században: egy fenntarthatóbb jövő építése“ című közleménye rámutatott, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia összarányára vonatkozó 20 %-os célkitűzés és a közlekedésben használt megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó 10 %-os célkitűzés megfelelő és megvalósítható feladat lenne, és a kötelező célkitűzéseket tartalmazó keretnek biztosítania kell az üzleti világ számára a megújulóenergia-ágazattal kapcsolatos fenntartható befektetésekhez szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot, amelyek által csökkenthető a fosszilis üzemanyagok behozatalától való függőség, illetve fokozható az új energetikai technológiák használata. Ezeket a célokat a 2020-ig történő 20 %-os energiahatékonysági fejlesztés keretében a Bizottság „Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása“ című, 2006. október 19-i közleménye határozza meg, amelyet elfogadott mind a 2007. márciusi Európai Tanács, mind 2008. január 31-i állásfoglalásában az Európai Parlament.

ê 2009/28/EK (9) preambulumbekezdés

A 2007 márciusában tartott Európai Tanács újra megerősítette a Közösség elkötelezettségét a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2010 utáni, a Közösség egészében való fejlesztése iránt. Jóváhagyta a 20 %-os kötelező célkitűzést a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a Közösség összes energiafogyasztásában való részarányára vonatkozóan, és a minden tagállam által költséghatékony módon bevezetendő és elérendő kötelező minimális célkitűzést a bioüzemanyagoknak a közlekedési benzin- és dízelüzemanyag legalább 10 %-át kitevő részarányára vonatkozóan. Megállapította, hogy a bioüzemanyagokra vonatkozó kötelező jellegű célkitűzés helyes, feltéve, hogy termelésük fenntartható, a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi forgalmazásra alkalmassá válnak, és a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanács irányelvet 20 a megfelelő arányokban való üzemanyag-keverés lehetővé tétele érdekében módosítják. Az Európai Tanács 2008. márciusi ülése megismételte, hogy alapvetően fontos célravezető fenntarthatósági kritériumokat meghatározni és teljesíteni, továbbá biztosítani, hogy a második generációs bioüzemanyagok a kereskedelemben elérhetőek legyenek. Az Európai Tanács 2008. júniusi ülése ismét utalt a fenntarthatósági kritériumokra és a második generációs bioüzemanyagok kifejlesztésére, és hangsúlyozta, hogy fel kell mérni a bioüzemanyagok előállítása által az élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékekre gyakorolt lehetséges hatásokat és – szükség esetén – a hiányosságok pótlását célzó intézkedéseket kell hozni. Kijelentette továbbá, hogy további értékelésre van szükség a bioüzemanyagok előállításának és fogyasztásának környezetvédelmi és társadalmi következményei tekintetében.

ê 2009/28/EK (10) preambulumbekezdés

A 2007. szeptember 25-i európai megújulóenergia-útitervről szóló állásfoglalásában 21 az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy 2007 végéig nyújtson be a megújuló energia jogi keretéről szóló javaslatot, és emlékeztetett a megújuló energiaforrásokból előállított energia közösségi és tagállami szintű részesedését illető célkitűzések meghatározásának fontosságára.

ê 2009/28/EK (12) preambulumbekezdés

A mezőgazdasági anyagok, így pl. a trágya, az iszap és egyéb állati vagy szerves hulladék biogáz előállítására történő használata az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás lehetősége fényében a hő és villamos energia előállítása, illetve bioüzemanyagként történő felhasználása szempontjából jelentős környezeti előnyökkel jár. Decentralizált jellegüknél és a regionális befektetési szerkezetnél fogva a biogázgyártó beruházások meghatározó módon hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez a vidéki térségekben és a mezőgazdasági termelők számára új jövedelemszerzési lehetőségeket teremthetnek.

ê 2009/28/EK (13) preambulumbekezdés

Az Európai Parlament, a Tanács, és a Bizottság álláspontjának fényében, helyénvaló kötelező nemzeti célkitűzéseket megállapítani a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közösségi energiafogyasztásban 2020-ra elérendő 20 %-os részarányával, a közlekedést illetően pedig 10 %-os részarányával összhangban.

ê 2009/28/EK (14) preambulumbekezdés

A kötelező nemzeti célkitűzések fő célja a befektetői kiszámíthatóság biztosítása és a megújuló energiaforrások valamennyi fajtájából energia előállítására alkalmas technológiák folyamatos fejlesztésének ösztönzése. Ezért nem helyénvaló a célkitűzés kötelező jellegéről szóló döntést elhalasztani addig, amíg egy jövőbeni esemény bekövetkezik.

ê 2009/28/EK (15) preambulumbekezdés

A tagállamok kiindulópontja, megújulóenergia-adottsága és energiahordozó-összetétele különböző. A 20 %-os átfogó közösségi célkitűzést ezért az egyes tagállamok számára egyedi célkitűzésekké kell átalakítani, kellően ügyelve az elosztás méltányosságára és – az eltérő tagállami kiindulási pontok és adottságok tekintetbevételével – megfelelőségére, a meglévő, megújuló energiaforrásokból előállított energiát és az energiahordozó-összetételt is beleértve. Ennek keretében – a tagállamok által a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatáért a múltban tett erőfeszítések figyelembevételével – helyénvaló megosztani a tagállamok között a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatában megkövetelt összes növekedést úgy, hogy minden egyes tagállam részaránya a GDP szerint súlyozottan, kiindulási pontjaikra tekintettel kiigazítva, és a teljes bruttó energiafogyasztás arányában számítva egyenlő mértékben megemelkedik.

ê 2009/28/EK (16) preambulumbekezdés

Ezzel szemben helyes a közlekedésben használt megújuló energiaforrásokból előállított energia 10 %-os célkitűzését minden tagállam számára azonos szinten megállapítani, hogy a közlekedési célú üzemanyag műszaki előírásainak és hozzáférhetőségének egységessége biztosítva legyen. Mivel a közlekedési célú üzemanyagok könnyen forgalomba hozhatók, a megfelelő források terén kedvezőtlen adottságokkal bíró tagállamok könnyen beszerezhetik majd máshonnan a bioüzemanyagokat. Habár technikailag lehetséges lenne, hogy a Közösség a közlekedésben használt megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó célkitűzését kizárólag belső termelésből teljesítse, valószínű és kívánatos is, hogy azt ténylegesen a belső termelés és import vegyítésével teljesítse. E célból a Bizottságnak felügyelnie kell a Közösség bioüzemanyag-piacát, és szükség szerint megfelelő intézkedéseket kell javasolnia, hogy a belső termelés és a behozatal között egy kiegyensúlyozott megközelítés szülessen, figyelembe véve, többek között, a többoldalú és kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat, a környezetvédelmi, a társadalmi és gazdasági megfontolásokat, valamint az energiaellátás biztonságát.

ê 2009/28/EK (17) preambulumbekezdés

Az energiahatékonyság javítása a Közösség egyik kulcsfontosságú célkitűzése, amelynek értelmében 2020-ra az energiahatékonyság 20 %-os javulását kívánják elérni. Ez a célkitűzés a meglévő és jövőbeli jogszabályokkal együtt – beleértve az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 22 , az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 23 és az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 24 – alapvető szerepet játszik annak biztosításában, hogy az éghajlattal és az energiával kapcsolatos célkitűzéseket a legalacsonyabb költséggel valósítsák meg, és egyúttal új lehetőségeket teremthet az EU gazdasága számára. Az energiahatékonysági és energiatakarékossági politikák azon leghatékonyabb módszerek egyikei, amelyekkel egy tagállam növelheti a megújuló energiaforrásokból származó energia százalékos arányát, és ezáltal a tagállamok könnyebben megvalósíthatják az ezen irányelvben a megújuló energiaforrások tekintetében megállapított általános nemzeti és közlekedési célkitűzéseket.

ê 2009/28/EK (18) preambulumbekezdés

A tagállamoknak valamennyi ágazatban jelentős mértékben javítaniuk kell az energiahatékonyságot a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó – a teljes bruttó energiafogyasztás százalékában kifejezett – célkitűzések könnyebb megvalósítása érdekében. Különösen fontos az energiahatékonyság megvalósítása a közlekedési ágazatban, mivel a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó kötelező célszázalék egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha a közlekedési ágazat általános energiaigénye tovább nő. A valamennyi tagállam által elérendő 10 %-os kötelező célkitűzést ezért a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások, nem pedig csak a bioüzemanyagok részarányaként kell meghatározni.

ê 2009/28/EK (19) preambulumbekezdés

Kötelező átfogó nemzeti célkitűzéseik megvalósítása érdekében a tagállamoknak a kötelező végső célkitűzéseik megvalósítása irányába mutató ütemterv-előirányzatot kell követniük. El kell készíteniük a megújuló energiára vonatkozó, ágazati célkitűzéseikre vonatkozó információkat is magában foglaló nemzeti cselekvési terveiket, annak szem előtt tartásával, hogy a biomasszának többféle felhasználása van, ezért alapvetően fontos az új biomassza-források mozgósítása. Ezenkívül a tagállamoknak meg kell hozniuk az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Minden tagállamnak – a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervben a várható teljes bruttó energiafelhasználás értékelése során – fel kell mérnie, hogy az energiahatékonyság és az energiatakarékosság milyen mértékben tud hozzájárulni nemzeti célkitűzések megvalósításához. A tagállamoknak figyelembe kell venniük az energiahatékony technológiák optimális kombinációját a megújuló energiaforrásokból előállított energiával.

ê 2009/28/EK (20) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy a műszaki haladásból és a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket ki lehessen használni, az ütemterv-előirányzatnak figyelembe kell vennie azt a lehetőséget, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználása a jövőben gyorsuló ütemben fog növekedni. Ilyen módon különös figyelmet lehet fordítani a műszaki haladás és a méretgazdaságosság hiányát aránytalan mértékben elszenvedő és ezért alulfejlett ágazatokra, amelyek mindazonáltal a jövőben jelentősen hozzájárulhatnak a 2020-as célkitűzések eléréséhez.

ê 2009/28/EK (21) preambulumbekezdés

Az ütemterv-előirányzatnak 2005-öt kell kiindulópontként megjelölnie, hiszen ez az utolsó év, amelyben a megújuló energiaforrásokból előállított energia nemzeti részarányával kapcsolatban megbízható adatok állnak rendelkezésre.

ê 2009/28/EK (23) preambulumbekezdés

A tagállamok ösztönözhetik a helyi és regionális hatóságokat a nemzeti célkitűzéseket meghaladó célok meghatározására, valamint bevonhatják a helyi és regionális hatóságokat a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásába és a megújuló energiaforrásokból előállított energia előnyeinek tudatosításába.

ê 2009/28/EK (24) preambulumbekezdés

A biomasszában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és a Közösségnek támogatniuk kell a meglévő faanyagtartalékok erőteljesebb mozgósítását és új erdőgazdálkodási rendszerek kifejlesztését.

ê 2009/28/EK (25) preambulumbekezdés

A megújuló energiaforrások terén az egyes tagállamok különböző adottságokkal rendelkeznek, és nemzeti szinten különböző támogatási rendszereket működtetnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia tekintetében. A tagállamok többsége olyan támogatási rendszert alkalmaz, amely kizárólag a saját területén termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiát támogatja. A nemzeti támogatási rendszerek megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok különböző adottságaiknak megfelelően ellenőrizhessék nemzeti támogatási rendszereik hatásait és költségeit. Az ezen irányelvben megfogalmazott cél elérésének egyik fontos eszköze a 2001/77/EK irányelv szerinti nemzeti támogatási rendszerek megfelelő működtetésének garantálása a befektetői bizalom megtartása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok a célkitűzések teljesítését célzó, hatékony nemzeti intézkedéseket dolgozhassanak ki. Ezen irányelv célja az, hogy a nemzeti támogatási rendszerek sérelme nélkül megkönnyítse a megújuló energiaforrásokból előállított energia határokon átnyúló támogatását. Olyan opcionális, tagállamok közötti együttműködési mechanizmusokat vezet be, amelyek révén lehetőségük nyílik megállapodni arról, hogy az egyik tagállam milyen mértékben támogatja a másik tagállamban folyó energiatermelést, valamint hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiát milyen mértékben kell beszámítani valamelyikük összesített nemzeti célértékébe. A célkitűzések teljesítésére vonatkozó mindkét intézkedés – azaz a nemzeti támogatási rendszerek és az együttműködési mechanizmusok – hatékonyságának biztosítása érdekében lényeges, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy nemzeti támogatási rendszerüket kiterjesztik-e a más tagállamokban termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiára, és ha igen, milyen mértékben, és erről az ezen irányelvben előirányzott együttműködési intézkedések alkalmazásával állapodhassanak meg.

ê 2009/28/EK (26) preambulumbekezdés

Az energiaáraknak tükrözniük kell az energia előállításának és fogyasztásának külső költségeit, ideértve a megfelelő környezeti, társadalmi és egészségügyi ellátási költségeket is.

ê 2009/28/EK (27) preambulumbekezdés

Állami támogatás szükséges ahhoz, hogy a Közösség elérje a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia térnyerésével kapcsolatos célkitűzéseit, különösen addig, amíg a belső piac villamosenergia-árai nem tükrözik a felhasznált energiaforrások teljes környezeti és társadalmi költségeit és hasznát.

ê 2009/28/EK (28) preambulumbekezdés

A Közösségnek és a tagállamoknak a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztásának csökkentésére és a közlekedés energiahatékonyságának fokozására kell törekedniük. A közlekedési ágazat energiafelhasználása csökkentésének elsődleges eszközei a közlekedési tervezés, a tömegközlekedés támogatása, az autógyártásban az elektromos autók részarányának növelése, valamint energiahatékonyabb, kisebb méretű és motorteljesítményű autók gyártása.

ê 2009/28/EK (29) preambulumbekezdés

A tagállamoknak törekedniük kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiák sokféleségére valamennyi közlekedési ágazatban. A Bizottságnak 2015. június 1-jéig jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben felvázolja a megújuló energiaforrásokból előállított energia növekvő használatának lehetőségeit az egyes közlekedési ágazatokban.

ê 2009/28/EK (30) preambulumbekezdés

(21)Ezen irányelv alkalmazásában a vízenergia és a szélenergia részarányának kiszámításakor az éghajlati változásokból eredő hatásokat a normalizálási szabály alkalmazásával kell kiegyenlíteni. Továbbá, a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamos energia nem tekintendő megújuló energiaforrásból előállított villamos energiának.

ê 2009/28/EK (31) preambulumbekezdés

(22)A légtermikus, geotermikus vagy hidrotermikus hő hasznosítható hőmérsékleti szinten való használatát lehetővé tevő hőszivattyúknak a működéshez elektromos áramra, vagy egyéb kiegészítő energiára van szükségük. Ezért a hőszivattyúk működtetéséhez használt energiát le kell vonni a teljes hasznosítható hőenergiából. Csak azok a hőszivattyúk vehetők számításba, amelyek hőtermelése (output) jelentősen meghaladja a működéséhez szükséges primer energia mennyiségét.

ê 2009/28/EK (32) preambulumbekezdés

(23)A passzív energiarendszerek az épületszerkezetet használják fel az energia munkába állítására. Ez energiamegtakarításnak felel meg. A kétszeres beszámítás elkerülése érdekében az így hasznosított energia ezért ezen irányelv alkalmazásában nem vehető figyelembe.

ê 2009/28/EK (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(24)Néhány tagállam teljes bruttó energiafogyasztásában nagy arányban szerepel a légi közlekedés. Tekintettel a jelenlegi technológiai és szabályozási akadályokra, amelyek nem teszik lehetővé bioüzemanyagok használatát a légi közlekedésben, helyénvaló részleges mentesítést adni ezeknek a tagállamoknak azáltal, hogy a nemzeti légi közlekedésben teljes bruttó energiafogyasztásuk felmérésénél figyelmen kívül hagyják azt a mennyiséget, amellyel túllépik az Eurostat által a légi közlekedésben felmért teljes bruttó energiafogyasztás 2005-ös közösségi Ö uniós Õ átlagának másfélszeresét, azaz 6,18 %-ot. Ciprus és Málta, elszigetelt és peremterületeken lévő tagállamokként a légi közlekedésre, mint polgáraik és gazdaságuk számára létfontosságú közlekedési eszközre támaszkodnak. Ennek eredményeképpen a nemzeti légi közlekedésben mért teljes bruttó energiafogyasztásuk aránytalanul magas – a 2005-ös közösségi Ö uniós Õ átlag több mint háromszorosa –, ezért aránytalanul érintettek a jelenlegi technológiai és szabályozási kötelezettségek által. E tagállamok számára ezért biztosítható, hogy ez a mentesítés kiterjedjen arra a mennyiségre, amellyel túllépik az Eurostat által a légi közlekedésben felmért teljes bruttó energiafogyasztás 2005-ös közösségi Ö uniós Õ átlagát, vagyis 4,12 %-ot.

ò új szöveg

(25)Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe veszi a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 25 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit és az uniós fenntarthatósági kritériumokat, valamint, mivel biztosítani kell, hogy a melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak a melléklet rendszeres felülvizsgálata során olyan további alapanyagok bevonását kell mérlegelnie, amelyek nem okoznak jelentős mértékű torzító hatásokat a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain.

ê 2009/28/EK (34) preambulumbekezdés

Egy, a megújuló energiát támogató energiamodell elérése érdekében ösztönözni kell a tagállamok közötti stratégiai együttműködést, adott esetben a régiók és a helyi hatóságok bevonásával.

ê 2009/28/EK (35) preambulumbekezdés

Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések kellő figyelembevétele mellett a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekkel kapcsolatban az együttműködés minden megfelelő formáját használják ki. Az együttműködés folyhat valamennyi szinten, két- vagy többoldalúan. A kizárólag ezen irányelvben előírt – a célkitűzés kiszámítására és a célkitűzésnek való megfelelésre kiható – mechanizmusokon, nevezetesen a tagállamok közötti statisztikai átruházásokon, közös projekteken, a közös támogatási rendszereken és az átláthatósági platformon kívül az együttműködés megvalósulhat például az információ és a legjobb gyakorlatok cseréjével is, különösen az ezen irányelvben meghatározott átláthatósági platformon, valamint a támogatási rendszerek valamennyi típusának egyéb önkéntes összehangolása formájában is.

ê 2009/28/EK (36) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(26)Annak érdekében, hogy lehetőség legyen az ezen irányelvben megállapított Ö uniós Õ célkitűzések teljesítésének költségeit csökkenteni, ð valamint, hogy a tagállamoknak kellő mozgásterük legyen 2020 után a 2020-ra meghatározott nemzeti célértékek szintjének tartására vonatkozó kötelezettségük teljesítése során ï, helyénvaló a tagállamokban a megújuló energiaforrásokból más tagállamban előállított energia fogyasztását mind előmozdítani, mind lehetővé tenni, hogy a tagállamok a más tagállamokban felhasznált, megújuló energiaforrásokból származó energiát saját ð megújulóenergia-részarányukba ï nemzeti célkitűzéseikbe beszámítsák bele. Ezért rugalmassági intézkedések ð együttműködési mechanizmusok ï szükségesek, amelyek azonban a tagállamok ellenőrzése alatt maradnak annak érdekében, hogy ne akadályozzák őket céljaik elérésében ð a tagállamok azon kötelezettségének kiegészítésére, hogy támogatási programjaikat megnyissák a más tagállamokban zajló projektek előtt ï . Ezek a Ö Ilyen Õ rugalmassági intézkedésekð mechanizmusok ï Ö lehetnek többek között a Õ statisztikai átruházások, valamint a tagállamok közötti közös projektek és/vagy közös támogatási rendszerekformájában valósulnak meg.

ê 2009/28/EK (35) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(27)A z ezen irányelvben foglalt rendelkezések kellő figyelembevétele mellett a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekkel kapcsolatban az együttműködés minden megfelelő formáját használják ki. Az együttműködés folyhat valamennyi szinten, két- vagy többoldalúan. A kizárólag ezen irányelvben előírt – a ð megújulóenergia-részarányra vonatkozó ï célkitűzés kiszámítására és a célkitűzésnek való megfelelésre kiható – mechanizmusokon, nevezetesen a tagállamok közötti statisztikai átruházásokon, közös projekteken és közös támogatási rendszereken kívül az együttműködés megvalósulhat például az információ és a legjobb gyakorlatok cseréjével is, különösen az ezen irányelvben, ð [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben ï meghatározott átláthatósági platformon Ö elektronikus platform használatával Õ, valamint a támogatási rendszerek valamennyi típusának egyéb önkéntes összehangolása formájában is.

ê 2009/28/EK (37) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(28)Lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrásokból Ö az Unión Õ a Közösségen kívül előállított importált villamos energia beszámítását a tagállami ð megújulóenergia-részarányokba ï célkitűzésekbe. Mindazonáltal annak elkerülésére, hogy a meglévő megújuló energiaforrásokból előállított energia eltérítése és hagyományos energiaforrásokkal való részleges vagy teljes helyettesítése miatt az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása megnőjön, csak az olyan villamos energia jogosult a beszámításra, amelyet az irányelv hatálybalépése után működésbe helyezett létesítményben, vagy az említett időpontot követően felújított, megnövelt kapacitású létesítményben termeltek. Annak garantálása érdekében, hogy a Közösségben Ö az Unióban Õ és a harmadik országokban ténylegesen megújuló energiaforrásból előállított energia lépjen a hagyományos energia helyébe, célszerű biztosítani az ilyen behozatal megbízható nyomon követhetőségét és beszámíthatóságát. Mérlegelni kell harmadik országokkal a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kereskedelmének szervezésére vonatkozó megállapodások megkötését. Amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés 26  alapján hozott ilyen értelmű határozat következtében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései az említett szerződés szerződő feleire nézve kötelezőÖek Õvé válnak, a tagállamok közötti együttműködést szolgáló, ezen irányelvben előírt intézkedéseket rájuk nézve is alkalmazandókÖni kell Õlesznek.

ê 2009/28/EK (38) preambulumbekezdés

Amikor a tagállamok a villamos energia megújuló energiaforrásokból való termelésével kapcsolatos közös projekteket hajtanak végre egy vagy több harmadik országgal, célszerű, hogy ezek a projektek kizárólag újonnan épített létesítményeket vagy újonnan megnövelt kapacitású létesítményeket érintsenek. Ez segít biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az adott harmadik ország teljes energiafogyasztásában képviselt aránya ne csökkenjen a megújuló energia közösségi importja következtében. Ezenkívül az érintett tagállamoknak lehetővé kell tenniük az adott harmadik országban vagy országokban a közös projektben érintett létesítményben zajló termelés egy részének belföldi felhasználását. A közös projektekben részt vevő harmadik országokat a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell továbbá arra, hogy a megújuló energiával kapcsolatos, ambiciózus célkitűzéseket tartalmazó politikát dolgozzanak ki.

ê 2009/28/EK (39) preambulumbekezdés

Megjegyezve, hogy a harmadik országokban folytatott magas európai érdekeltségű projekteknek – mint például a földközi-tengeri napenergiaterv – hosszú időbe telhet, amíg teljesen összekapcsolódnak a Közösség területével, ezért helyénvaló elősegíteni fejlesztésüket azáltal, hogy a tagállamok számára lehetővé teszik, hogy a nemzeti célkitűzéseikben korlátozott mennyiségben figyelembe vegyék az ilyen projektek által az összekapcsolódás létrehozása során termelt energiát.

ê 2009/28/EK (40) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(29)A megújuló energiaforrást hasznosító erőművek jóváhagyásáÖra Õt, minősítéséÖre Õ tés engedélyezéséÖre Õt felügyelő közigazgatási szervezet által alkalmazott eljárásnak a szabályok egyes projektekre történő alkalmazása során objektívnek, átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie. Különösen helyénvaló aazon felesleges akadályok kiküszöbölése, amelyek abból erednek, hogy a megújuló energiával kapcsolatos projekteket a jelentős egészségügyi kockázatot képviselő létesítmények közé sorolják.

ê 2009/28/EK (42) preambulumbekezdés

(30)A megújuló energiaforrásokból előállított energia gyors elterjedése érdekében és annak általánosan magas fenntarthatósági és jótékony környezetvédelmi tulajdonsága tekintetébenismeretében a tagállamoknak a szennyezettség csökkentését és az ipartelepek ellenőrzését, a légszennyezettség elleni harcot, illetve a veszélyes anyagok környezetbe való kibocsátásának megelőzését vagy csökkentését folytató létesítmények engedélyezéséhez szükséges igazgatási szabályok, tervezési struktúrák és jogszabályok alkalmazása során figyelembe kell venniük a megújuló energiaforrásoknak a környezetvédelmi és éghajlat-változási célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulását, különösen a nem megújuló energia előállítására szolgáló létesítményekhez képest.

ê 2009/28/EK (43) preambulumbekezdés

Az ebben az irányelvben meghatározott célkitűzésekhez az egyes állampolgárok részéről való hozzájárulás ösztönzése érdekében az érintett hatóságok mérlegelhetik annak lehetőségét, hogy a megújuló energiát előállító kisméretű, decentralizált egyedi eszközök telepítése tekintetében az illetékes szerv egyszerű értesítése lépjen az engedélyezés helyébe.

ê 2009/28/EK (44) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(31)Biztosítani kell az ezen irányelv célkitűzései és a Közösség Ö az Unió Õ egyéb környezetvédelmi jogszabályai közötti koherenciát. A tagállamoknak – különösen a megújuló energia előállítására szolgáló létesítmények értékelésével, tervezésével vagy engedélyezésével kapcsolatos eljárások során – figyelembe kell venniük a közösségi Ö az uniós Õ környezetvédelmi jogszabályokat és a megújuló energiaforrásoknak a környezetvédelmi és éghajlat-változási célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulását, különösen a nem megújuló energia előállítására szolgáló létesítményekhez képest.

ê 2009/28/EK (45) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(32)A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK 27  Ö Az (EU) 2015/1535 28  Õ európai parlamenti és a tanácsi irányelv hatálya alá tartozó, többek között a minőségi szintekkel, tesztelési módszerekkel és használati feltételekkel kapcsolatos nemzeti műszaki előírások és egyéb követelmények nem akadályozhatják a megújuló energián alapuló berendezések és rendszerek kereskedelmét. A megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatási rendszerei ezért nem írhatnak elő olyan nemzeti műszaki előírásokat, amelyek a hatályos közösségi Ö uniós Õ szabványoktól eltérnek, vagy megkövetelik a támogatásban részesített berendezések vagy rendszerek egy meghatározott helyen, illetve egy meghatározott testület által való minősítését, illetve tesztelését.

ê 2009/28/EK (46) preambulumbekezdés

Célszerű, hogy a tagállamok fontolóra vegyék a megújuló energiaforrásból előállított energiát használó távfűtés és távhűtés támogatására szolgáló mechanizmusokat.

ê 2009/28/EK (47) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(33)A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti és regionális szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket, az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb közösségi Ö uniós Õ környezetben.

ê 2009/28/EK (48) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(34)A megújuló energiaforrásokból előállított energia épületekben való minimálisan felhasználandó szintje előírásának elősegítése és gyorsítása érdekében helyénvaló lehet a tagállamokban előírni, hogy ezek a szintek úgy valósíthatók meg, hogy a 2002/91/EK irányelv által előírt minimális energiateljesítmény elérésében figyelembe veszik a megújuló energiaforrásokból előállított energiák tényezőjét, amely épületenként a szénkibocsátás költséghatékony csökkentését eredményezi. ð az új, vagy a már meglévő, de nagyobb felújításon átesett épületek tekintetében e minimálisan felhasználandó szintek kiszámításának a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 29 megállapított módszertannal összhangban kell történnie. ï

ò új szöveg

(35)Annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiával történő fűtés és hűtés fejlesztésére irányuló nemzeti intézkedések a megújuló energiában és a hulladékenergiában rejlő nemzeti potenciál átfogó feltérképezésén és elemzésén alapuljanak, és megvalósítsák a megújuló energiaforrások, illetve a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források fokozottabb integrációját, indokolt előírni a tagállamok számára saját nemzeti potenciáljuk értékelését a megújuló energiaforrások és a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás fűtésre és hűtésre történő hasznosítása tekintetében, különösen a fűtő- és hűtőberendezésekben a megújuló energia használatának megkönnyítése, valamint a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30 2. cikkének 41. pontja szerinti hatékony és versenyképes távfűtés és távhűtés ösztönzése céljából A fűtési és hűtési területre vonatkozó energiahatékonysági követelményekkel való összhang biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezt az értékelést bele kell foglalni a szóban forgó irányelv 14. cikkével összhangban végzett és bejelentett átfogó értékelésbe.

ê 2009/28/EK (41) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(36)Az átlátható szabályok és a különböző engedélyezési hatóságok közötti együttműködés hiánya bizonyítottan gátolja a megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedését. ð Az összes engedélyezési eljárást egyesítő vagy koordináló egyablakos hivatali kapcsolattartó pontok létrehozásával egyszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tenni az engedélyezési eljárást. ï Ezért a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak figyelembe kell venniük a megújulóenergia-ágazat sajátos szerkezetét, a villamos energiát, a fűtő- és hűtőenergiát, illetve a közlekedési üzemanyagokat a megújuló energiaforrásokból előállító üzemek és a hozzájuk kapcsolódó szállítási és elosztási hálózati infrastruktúrák építésére és működésére vonatkozó közigazgatási engedélyezési eljárásaik felülvizsgálata során. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerűsíteni kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiát felhasználó létesítmények számára megállapított átlátható menetrendekkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és a környezetre kedvező hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket. ð Ennek az irányelvnek, különösen az engedélyezési eljárás szervezésére és időtartamára vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazása nem sértheti a nemzetközi jog és az uniós jog rendelkezéseit, ideértve a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozó rendelkezéseket is. ï

ò új szöveg

(37)A hosszadalmas közigazgatási eljárások számottevő adminisztratív akadályt jelentenek, és költségesek. Az engedélyezési eljárások egyszerűsítése, és egyértelmű határidők előírása a projektek kialakítása terén a megfelelő hatóságok által történő határozathozatalra, várhatóan előmozdítja az eljárások hatékonyabb kezelését és az adminisztratív költségek csökkenését.

(38)A megújuló energiák költséghatékony elterjesztésének másik akadálya a befektetők szempontjából a várható tagállami támogatások kiszámíthatóságának hiánya. A tagállamoknak ezért külön gondoskodniuk kell arról, hogy a befektetők szempontjából elég nagy bizonyossággal megjósolhatóak legyenek a tervezett tagállami támogatások. Ez lehetővé teszi az iparág számára egy ellátási lánc megtervezését és létrehozását, aminek következtében csökken a bevezetés összköltsége.

ê 2009/28/EK (43) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(39)Az ebben az irányelvben meghatározott célkitűzésekhez ð a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k), és ï az egyes állampolgárok részéről való hozzájárulás ösztönzése Ö megkönnyítése Õ érdekében az érintett hatóságok mérlegelhetik annak lehetőségét, hogy ð a megújuló energiát előállító kis méretű projektek tekintetében – ideértve a ï decentralizált ð projekteket is, például a háztetőre szerelhető, napenergiával működő berendezéseket ï – az illetékes szerv egyszerű értesítése ð lép az ï jen engedélyezés ð helyébe ï. ð Mivel egyre nagyobb szükség van a megújuló energiaforrásokat használó meglévő erőművek átalakítására, gyorsított engedélyezési eljárásokat kell meghatározni ï a megújuló energiát előállító egyedi eszközök telepítése tekintetében .

ê 2009/28/EK (49) preambulumbekezdés

(40)A megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedésének bátorítása érdekében orvosolni kell a tájékoztatási és képzési hiányosságokat, különösen a fűtés és a hűtés ágazatában.

ê 2009/28/EK (50) preambulumbekezdés (adapted)

(41)Amennyiben az üzembe helyezői szakma gyakorlásának megkezdése, illetve gyakorlása a szabályozott szakmák körébe tartozik, a szakmai képesítések elismerésének feltételeit a a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 tartalmazza. A jelen irányelv alkalmazása ezért nem sértheti a 2005/36/EK irányelvet.

ê 2009/28/EK (51) preambulumbekezdés

(42)Habár a 2005/36/EK irányelv megállapítja a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó követelményeket, beleértve az építészekét is, további biztosítékokra van szükség annak érdekében, hogy az építészek és tervezők a tervezés és kivitelezés során megfelelően tekintetbe vegyék a megújuló energiaforrások és a magas hatékonyságú technológiák optimális kombinációjának alkalmazását. A tagállamoknak e tekintetben világos iránymutatást kell adniuk. Ezt a 2005/36/EK irányelv és különösen annak 46. és 49. cikkének sérelme nélkül kell megtenniük.

ê 2009/28/EK (52) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(43)Az ezen irányelv alkalmazása céljából kiadott származási garancia kizárólagos rendeltetése, hogy a végső fogyasztó felé bizonyítsa Ö jelezze Õ, hogy az energia egy meghatározott arányát vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő. A származási garanciát annak birtokosa átruházhatja másra, függetlenül attól az energiától, amelyre vonatkozik. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy egy adott , megújuló energiaforrásokból előállított energiával előállított villamosenergia megújulóenergia-egységet csak egyszer lehessen egy fogyasztónak juttatni, el kell kerülni a kétszeres beszámítást és a származási garanciák kétszeres kiadását: a megújuló energiaforrásból előállított olyan energia, amelynek származási garanciáját a termelő elkülönítve értékesítette, nem juttatható vagy értékesíthető a végső fogyasztónak megújuló energiaforrásból előállított energiaként. Fontos különbséget tenni a támogatási rendszerek vonatkozásában kiadott zöld bizonyítványok és a származási garancia között.

ê 2009/28/EK (53) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(44)Helyénvaló lehetővé tenni, hogy a zöld villamos energia felemelkedő fogyasztói piaca hozzájáruljon a megújuló energiaforrásból előállított energia előállítását szolgáló új létesítmények építéséhez ð fejlesztéséhez ï. A tagállamok ezért a 2003/54/EK irányelv 3. cikkének (6) bekezdésével [[a piac szerkezetének átalakításáról szóló] irányelv X. cikkével összhangban előírhatják az energiahordozóikat a végső fogyasztók rendelkezésére bocsátó villamosenergia-szolgáltatók számára, ð vagy azok számára, akik a fogyasztók részére azzal az ígérettel értékesítenek energiát, hogy az megújuló energiaforrásokból származik, előírják ï hogy olyan származási garanciákat minimális százalékban ð használjanak, ï amelyek megújuló energiaforrásokból előállított energia előállítására szolgáló, újonnan épített létesítményekből származzanak.

ê 2009/28/EK (54) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(45)A 2003/54/EK irányelv 3. cikke (6) bekezdésével összhangban fFontos tájékoztatást nyújtani a végső fogyasztók számára arról, hogy a támogatott villamos energia hogyan oszlik meg. Ezen fogyasztói információ minőségének javítása érdekében – különösen az új létesítmények által megújuló energiaforrásokból termelt energia tekintetében – a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a tagállami intézkedések hatékonyságát ð a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden, megújuló energiaforrásból előállított energiaegység tekintetében sor kerüljön származási garancia kiadására. Továbbá annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kétszeres ellentételezés, nem kaphatnak származási garanciát azok a megújulóenergia-termelők, akik már részesültek pénzügyi támogatásban. Ennek ellenére ezek a származási garanciák alkalmazandók információszolgáltatás céljából annak érdekében, hogy a végső fogyasztók egyértelmű, megbízható és megfelelő bizonyítékot kapjanak arról, hogy egy adott energiaegység megújuló forrásból származik. Ezenkívül a támogatásban részesült villamos energiára vonatkozó származási garanciákat a piacon árverés útján értékesíteni kell, és a bevételeket a megújuló energiaforrásokra irányuló állami támogatások csökkentésére kell fordítani. ï

ê 2009/28/EK (55) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(46)A hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 32 a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelő erőművek által termelt villamos energia eredetét bizonyító származási garanciákról rendelkezik. ð Azonban nem határozza meg részletesen ïEezekneket a származási garanciákatnak ð a felhasználási módját, ezért ï nem lehet fel az ð indokolt azokatï használni a 2003/54/EK irányelv 3. cikkének (6) bekezdése szerinti, a megújuló energiaforrásból előállított ð a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó ï.energia felhasználásáról szóló tájékoztatás során, mivel ez kétszeres beszámításhoz és kétszeres tájékoztatáshoz vezetne. A 2012/27/EU irányelv a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelő erőművek által termelt villamos energia eredetét bizonyító származási garanciákról rendelkezik. Azonban nem határozza meg részletesen ezeknek a származási garanciáknak a felhasználási módját, ezért azokat használni kell a 2003/54/EK irányelv 3. cikkének (6) bekezdése szerinti, a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásáról szóló tájékoztatás során, mivel ez kétszeres beszámításhoz és kétszeres tájékoztatáshoz vezetne. 

ê 2009/28/EK (56) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A származási garanciák önmagukban nem jogosítanak fel a nemzeti támogatási rendszerek igénybevételére.

ò új szöveg

(47)A megújuló villamos energia és a megújuló energiaforrásokon alapuló fűtés és hűtés vonatkozásában jelenleg használatos származási garanciákat ki kell terjeszteni oly módon, hogy azok a megújuló energiaforrásokból előállított gázra is vonatkozzanak. Ez megbízható eszközt jelentene a megújuló gázok, például a biometán eredetének a végső fogyasztók felé történő bizonyítására, és megkönnyítené az ilyen gázok határokon átnyúló kereskedelmét is. Egyúttal lehetővé tenné az egyéb megújuló gázokra, például a hidrogénre vonatkozó származási garanciák létrehozását is. 

ê 2009/28/EK (57) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(48)Támogatni kell a megújuló energiaforrásokból előállított energia bevezetését a szállítási és elosztási hálózatba, és az ð időben változó  ï szakaszos megújulóenergia-termelés integrálása érdekében az energiatároló rendszerek használatát, ð különösképpen a teherelosztásra és a hálózathoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok tekintetében. A [villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó] irányelv megállapította a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia integrációjának keretét. Ez a keret azonban nem tartalmaz rendelkezéseket a megújuló energiaforrásokból előállított gáznak a gázhálózatba történő bekapcsolását illetően. Ezért szükséges ezen irányelvben foglalkozni velük. ï

ê 2009/28/EK (58) preambulumbekezdés

Fel kell gyorsítani a megújuló energiával kapcsolatos projektek – többek között a transzerurópai energiahálózatokra vonatkozó (TEN-E) program keretében „a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos európai érdekű projektek” – kifejlesztését. E célból a Bizottságnak elemeznie kell az ilyen projektek finanszírozásának javítására szolgáló módszereket. Különös figyelmet kell fordítani a megújuló energiával kapcsolatos azon projektekre, amelyek hozzá fognak járulni a Közösség és a szomszédos országok energiaellátása biztonságának jelentős növeléséhez.

ê 2009/28/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(49)Elismert tény, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetőséget nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelése gyakorta függ helyi vagy regionális kis- és középvállalkozásoktól (kkv-któl). Fontosak azok a növekedési és foglalkoztatási lehetőségek, amelyeket a megújuló energiaforrásokból történő regionális és helyi energiatermelésbe való beruházások nyújtanak a tagállamokban és régióikban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint elő kell mozdítaniuk a strukturális  kohéziós politika keretében nyújtott pénzeszközök e területen való felhasználását.

ê 2009/28/EK (4) preambulumbekezdés

(50)A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetőségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a független energiatermelőkre.

ò új szöveg

(51)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke elismeri a legkülső régiók sajátos helyzetét. A legkülső régiókban az energiaágazatot gyakran az elszigeteltség, a korlátozott kínálat és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés jellemzi, miközben ezek a régiók jelentős helyi megújuló energiaforrásokkal rendelkeznek. A legkülső régiók így példaként szolgálhatnak az Unió számára az innovatív energiatechnológiák alkalmazása terén. Ezért elő kell mozdítani a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjedését annak érdekében, hogy ezek a régiók nagyobb fokú energiafüggetlenséget érjenek el, és el kell ismerni e régiók sajátos helyzetét a megújuló energiában rejlő potenciáljuk és az állami támogatásokra való rászorultságuk tekintetében.

ê 2009/28/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(52)Célszerű ð megkülönböztetésmentes feltételek mellett, és az infrastrukturális beruházások finanszírozásának akadályozása nélkül lehetővé tenni ïtámogatni a decentralizált megújulóenergia-technológiák fejlődésétbemutatási és kereskedelmi forgalombahozatali szakaszát. A decentralizált energiatermelés felé történő elmozdulásnak számos előnye van, ideértve a helyi energiaforrások hasznosítását, a helyi energiaellátás biztonságának fokozását, a rövidebb szállítási távolságokat, valamint a csökkent energiaátviteli veszteségeket. Az ilyen decentralizáció továbbá (például bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel) elősegíti a közösségi fejlődést, valamint a kohéziót.

ò új szöveg

(53)A saját termelésű villamosenergia-fogyasztás növekvő jelentősége miatt szükség van a saját megújulóenergia-fogyasztó fogalmának meghatározására, és egy olyan szabályozási keret létrehozására, amely lehetővé teszi a saját termelésű energia fogyasztói részére, hogy aránytalan terhek viselése nélkül termeljenek, tároljanak és értékesítsenek villamos energiát. Egyes esetekben lehetővé kell tenni a közösségi sajátfogyasztást annak érdekében, hogy például a lakásokban élő polgárok is ugyanolyan mértékben részesülhessenek a megerősített fogyasztói lehetőségekből, mint a különálló családi házakban élők.

(54)A helyi lakosok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben.

(55)A megújulóenergia-közösségek sajátos jellemzői – méretük, tulajdonosi szerkezetük és projektjeik száma – akadályozhatják őket abban, hogy a nagy szereplőkkel, azaz a nagyobb volumenű projektekkel és portfóliókkal megjelenő versenytársakkal szemben azonos esélyekkel lépjenek fel. E hátrányok ellensúlyozását szolgálja többek között az energiaközösségek számára az energiarendszerben való részvétel engedélyezése és piaci integrációjuk megkönnyítése.

(56)A hűtési és fűtési ágazat, mivel az Unió végső energiafogyasztásának mintegy a feléért felelős, kulcsfontosságú tényezőnek számít az energiarendszer dekarbonizációjának felgyorsítása szempontjából. Ezen túlmenően stratégiai ágazatnak minősül az energiabiztonság szempontjából is, az előrejelzések szerint ugyanis 2030-ra a megújulóenergia-fogyasztás 40%-a a fűtési és hűtési ágazatban fog megvalósulni. Mostanáig a harmonizált uniós szintű stratégia hiánya, a külső költségek internalizálásának elmaradása, valamint a fűtési és hűtési piacok széttagoltsága viszonylag lassú előrehaladást eredményezett ebben az ágazatban.

(57)Több tagállam is hajtott végre intézkedéseket a fűtési és hűtési ágazatban 2020-as megújulóenergia-célkitűzéseik elérése céljából. A 2020 utáni időszakra vonatkozó kötelező nemzeti célok hiányában azonban a fennmaradó nemzeti ösztönzők nem biztos, hogy elegendőek lesznek a 2030-ra és 2050-re vonatkozó, hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez. Az említett célokkal való összhang, a befektetői kiszámíthatóság erősítése és a fűtési és hűtési ágazatban az uniós megújulóenergia-piac létrehozásának támogatása érdekében az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartva helyénvaló támogatni a tagállamok erőfeszítéseit a megújuló energiát hasznosító fűtés és hűtés kialakításában, a megújuló energia részarányának fokozatos növeléséhez történő hozzájárulásuk érdekében. Tekintettel egyes fűtési és hűtési piacok széttagoltságára, ezeknek a törekvéseknek a megvalósítása során rendkívül fontos a rugalmasság biztosítása. Ugyancsak fontos biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrások használatának a fűtési és a hűtési ágazatban történő lehetséges bevezetése ne járjon káros környezeti mellékhatásokkal.

(58)Az Unión belül a teljes hőigény mintegy 10%-a jelenleg a távfűtés és -hűtés területén jelentkezik, jelentős eltérésekkel az egyes tagállamok között. A Bizottság hőtechnikai stratégiájában elismerést nyert a távfűtésben rejlő, az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának fokozása révén realizálható dekarbonizációs potenciál.

(59)Az energiaunióról szóló stratégia szintén elismeri a polgárok szerepét az energetikai átállásban, nevezetesen ha a polgárok magukénak érzik az energetikai átállást, új technológiákat alkalmaznak számláik csökkentése érdekében, és aktívan részt vesznek a piaci folyamatokban.

(60)Hangsúlyozni kell a megújuló fűtés és hűtés alkalmazásának fokozására irányuló erőfeszítések és a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelvek alapján jelenleg érvényben lévő rendszerek közötti lehetséges szinergiákat. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben a meglévő közigazgatási struktúráikat alkalmazhassák.

(61)Ezért alapvető fontosságú a távfűtés terén a megújuló tüzelőanyagokra történő átállás lehetővé tétele, a szabályozási és a technológiai bezáródás és egyes technológiák kizárásának megakadályozása a megújulóenergia-termelők és a végső fogyasztók jogainak megerősítése révén, valamint, hogy a végső fogyasztók olyan eszközöket kapjanak, amelyek megkönnyítik számukra a legjobb energiahatékonyságú megoldás kiválasztását, és amelyek figyelembe veszik a jövőbeli fűtési és hűtési igényeket az épületek vonatkozásában várható energiahatékonysági kritériumok fényében.

(62)Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét.

(63)Az (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 , felhívja a Bizottságot arra, hogy a földhasználat közvetett megváltozásának alacsony kockázatával járó, fenntartható bioüzemanyagokba és a közlekedési ágazat dekarbonizációjának egyéb módjaiba történő befektetések hosszú távú kilátásainak megteremtése érdekében késedelem nélkül nyújtsa be a 2020 utánra szóló költséghatékony és technológiasemleges szakpolitikára vonatkozó átfogó javaslatát. A tüzelőanyag-forgalmazók számára a bio-üzemanyagok bevonására irányuló kötelezettség előírása kiszámíthatóságot teremthet a beruházók számára, és ösztönözheti az alternatív megújuló közlekedési célú üzemanyagok folyamatos fejlesztését, ideértve a fejlett bioüzemanyagokat, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagokat és a közlekedésben használt megújuló villamos energiát. A közlekedési célú üzemanyagok műszaki előírásainak és hozzáférhetőségének egységessége érdekében helyénvaló azonos szinten megállapítani az egyes tagállamokban a tüzelőanyag-forgalmazók számára előírandó kötelezettségeket. Mivel a közlekedési célú üzemanyagok kereskedelme egyszerű, a megfelelő forrásokban szűkölködő tagállamokban működő tüzelőanyag-forgalmazók számára lehetővé kell tenni, hogy könnyen szerezhessenek be máshonnan megújuló üzemanyagokat.

(64)A IX. mellékletben említett alapanyagokból előállított fejlett és egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok és a megújuló energiaforrásból származó villamos energia közlekedési célú használata hozzájárulhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátáshoz, és egyidejűleg költséghatékony módon támogatja az Unió közlekedési ágazatának dekarbonizációját, javítja többek között a közlekedési ágazat energiadiverzifikációját, ugyanakkor előmozdítja az uniós gazdaságban az innovációt, a növekedést és a foglalkoztatást, és csökkenti az energiaimporttól való függést. A tüzelőanyag-forgalmazókra rótt bekeverési kötelezettség elő fogja mozdítani a fejlett üzemanyagok – köztük a bioüzemanyagok – további fejlesztését, és fontos annak biztosítása, hogy a bekeverési kötelezettség az annak teljesítése érdekében elérhetővé tett tüzelőanyagok üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményének javítását is előmozdítsa. A Bizottságnak értékelnie kell ezeknek a tüzelőanyagoknak az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményét, technológiai innovációját és fenntarthatóságát.

(65)A fosszilis hulladékáramokból előállított alacsony szén-dioxid-tartalmú fosszilis tüzelőanyagok támogatása szintén hozzájárulhat az energiaellátás diverzifikálására és a közlekedés dekarbonizációjára irányuló szakpolitikai célok eléréséhez. Ezért helyénvaló ezekre a tüzelőanyagokra is kiterjeszteni a tüzelőanyag-forgalmazókra rótt bekeverési kötelezettség hatályát.

(66)A gazdaság dekarbonizációjához történő hozzájárulásukra tekintettel támogatni kell azokat az alapanyagokat, amelyek a bioüzemanyagok előállításához történő használatuk során csekély hatással vannak a földhasználatt közvetett megváltozására. Különösen az olyan fejlett bioüzemanyagok előállításához használt alapanyagokat kell a jelen irányelv egy mellékletébe belefoglalni, amelyek előállítási technológiája innovatívabb, kevésbé érett, és ezért magasabb szintű támogatást igényel. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a melléklet lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel, ugyanakkor elkerülje a nem szándékolt negatív hatásokat, az irányelv elfogadását követően értékelést kell végezni annak felmérése céljából, hogy a melléklet kiterjeszthető-e újabb alapanyagokra.

ê 2009/28/EK (94) preambulumbekezdés

Mivel a 17–19. cikk rendelkezései a belső piac működésére is hatással vannak azáltal, hogy a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági feltételeit az ezen irányelv szerinti elszámolási célkitűzések érdekében harmonizálják és ezáltal a 17. cikk (8) bekezdésével összhangban megkönnyítik az e feltételeket teljesítő bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók tagállamok közötti kereskedelmét, jogalapjuk az EK-Szerződés 95. cikke.

ê 2009/28/EK (59) preambulumbekezdés

Az országok közötti rendszer-összeköttetés megkönnyíti a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia bekapcsolását a hálózatba. Az ingadozás kiegyenlítése mellett, a rendszer-összeköttetés csökkentheti a kiegyenlítés költségeit, előmozdítja az árak csökkentését eredményező valódi versenyt, és elősegíti a hálózatok fejlődését. A szállítási kapacitások megosztása és optimális használata elkerülhetővé teheti az új építésű vezetékek iránti túlzott igényt.

ê 2009/28/EK (60) preambulumbekezdés

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia számára biztosított elsőbbségi hozzáférés és garantált hozzáférés fontos a megújuló energiaforrásoknak a villamos energia belső piacába való integrációja szempontjából, összhangban a 2003/54/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével, továbbfejlesztve 11. cikkének (3) bekezdését. A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásához és a teherelosztáshoz kapcsolódó követelmények tagállamonként változhatnak a nemzeti távvezeték-hálózat sajátosságaitól és biztonságos működésétől függően. A távvezeték-hálózathoz csatlakozott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát előállító bekapcsolt termelők számára a hálózathoz való elsőbbségi hozzáférés biztosítékot nyújt arra, hogy a megújuló energiaforrásból előállított villamos energiát a csatlakozási szabályokkal összhangban a forrás rendelkezésre állásakor mindenkor képesek lesznek eladni és továbbítani. Abban az esetben, ha a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia integrálódott az azonnali ügyleteket bonyolító piacokba, a garantált hozzáférés biztosítja, hogy az eladott és támogatott villamos energia teljes mennyisége hozzáfér a távvezeték-hálózathoz, és ezáltal a hálózatra kapcsolt létesítmények által termelt, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiából a lehető legnagyobb mennyiség használható fel. Mindez ugyanakkor nem jelent semmilyen kötelezettséget a tagállamok számára arra nézve, hogy a megújuló energiát támogassák vagy azzal kapcsolatos vásárlási kötelezettséget írjanak elő. Más rendszerek szabott árat határoznak meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tekintetében, amihez általában a rendszerüzemeltető vásárlási kötelezettsége párosul. Ebben az esetben az elsőbbségi hozzáférés eleve biztosított.

ê 2009/28/EK (61) preambulumbekezdés

Bizonyos körülmények között nem lehetséges a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítását és elosztását teljes mértékben biztosítani a távvezeték-rendszer megbízhatóságának vagy biztonságának veszélyeztetése nélkül. Ilyen körülmények között helyénvaló lehet, ha az érintett termelők részére pénzügyi kompenzációt nyújtanak. Ezen irányelv célkitűzései mindazonáltal megkövetelik, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítása és elosztása a távvezeték-rendszer megbízhatóságának vagy biztonságának veszélyeztetése nélkül, folyamatosan növekedjen. E célból a tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nagyobb mértékben áramoljon, többek között a változó források és a ma még nem tárolható források sajátosságainak figyelembevételével. Az irányelv célkitűzései által megkövetelt mértékig a megújuló energiát előállító új létesítményekhez történő csatlakozást a lehető leghamarabb engedélyezni kell. A hálózati csatlakozási eljárások meggyorsítására a tagállamok elsődleges, illetve fenntartott csatlakozási kapacitást biztosíthatnak a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát termelő új létesítmények számára.

ê 2009/28/EK (62) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(67)A megújuló energiaforrást hasznosító új villamosenergia- és gáztermelőknek a villamosenergia- és gázhálózatba való bekapcsolási költségeit objektíven, átláthatóanés megkülönböztetésmentesen Ö kritériumok alapján Õ kell megállapítani, továbbá megfelelően figyelembe kell venni azt a hasznot, amelyet a hálózatba bekapcsoltmegújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelők és a helyi, megújuló energiaforrásokból előállított gázt termelők jelentenek avillamosenergia- és gázhálózat számára.

ê 2009/28/EK (63) preambulumbekezdés

Azon villamosenergia-termelők részére, akik a közösségi peremterületek, különösen a szigetek vagy alacsony népsűrűségű régiók megújuló energiaforrásokból előállított energiapotenciálját használják ki – amikor csak megvalósítható – ésszerű bekapcsolási költségeket kell biztosítani azért, hogy ne kerüljenek tisztességtelen hátrányba azokkal a termelőkkel szemben, akik központibb, jobban iparosodott és sűrűbben lakott területeken működnek.

ê 2009/28/EK (64) preambulumbekezdés

A 2001/77/EK irányelv megállapította azt a keretet, amely a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a vezetékhálózatba történő bekapcsolását szabályozza. Mindazonáltal a bekapcsolás tényleges mértékét illetően jelentős eltérés alakult ki a tagállamok között. Ezért meg kell erősíteni a keretet, és időszakonként felül kell vizsgálni tagállami szintű alkalmazását.

ê 2009/28/EK (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(68)A biomasszában ð nak a nyersanyag- és energia-előállítás céljából történő felhasználása révén a gazdaság dekarbonizációjához való hozzájárulásában ï rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és a Közösségnek  Ö az Uniónak Õ támogatniuk kell a meglévő faanyagtartalékok ð-   és mezőgazdasági erőforrások ï erőteljesebb ð fenntartható ï mozgósítását és új erdőgazdálkodási ð és mezőgazdasági termelési ï rendszerek kifejlesztését.

ê 2009/28/EK (65) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(69)A bioüzemanyagok előállításának fenntarthatónak kell lennie. A bioüzemanyagok ð , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállításának mindig fenntartható módon kell történnie. ï Az ezen irányelvben meghatározott Ö uniós Õ célkitűzéseknek való megfelelés céljára használt, illetve a nemzeti támogatási rendszerek által támogatott ð bioüzemanyagokkal, folyékony bio-energiahordozókkal és biomassza-tüzelőanyagokkal ï kapcsolatban meg kell követelni a fenntarthatósági ð és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési  ï kritériumok betartását.

ê 2009/28/EK (66) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(70)Ezen irányelv keretében a Közösségnek Ö az Uniónak Õ megfelelő lépéseket kell tennie, ideértve a bioüzemanyagokð , és a hő- illetve hűtőhatás, valamint az elektromos áram előállítására használt folyékony bioenergiahordozók vagy biomassza-tüzelők  ï fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumainak ï feltételeinek, valamint a második és harmadik generációs bioüzemanyagok kifejlesztésének előmozdítását a Közösségben és a világ minden táján, valamint a mezőgazdaság terén folytatott kutatások fokozását előmozdítását.

ê 2009/28/EK (67) preambulumbekezdés

A bioüzemanyagokra alkalmazott fenntarthatósági kritériumok bevezetése a célját nem fogja elérni, ha ezek a termékek nem felelnek meg a kritériumoknak, és bioüzemanyag helyett folyékony bio-energiahordozóként kerülnek felhasználásra a fűtés vagy a villamos energia ágazatában. Ezért a fenntarthatósági kritériumokat általában a folyékony bio-energiahordozókra is alkalmazni kell.

ê 2009/28/EK (68) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(68)     A 2007. márciusi Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy, valamennyi megújuló energiaforrás felhasználásáról szóló átfogó irányelvre, amely a bioenergia fenntartható termelését és felhasználását biztosító kritériumokat és rendelkezéseket tartalmazna. Ezek a fenntarthatósági kritériumok egy szélesebb, egységes keret részét alkothatják, amely nemcsak a bioüzemanyagokra, hanem minden folyékony bio-energiahordozókra is vonatkozik. Ennek az irányelvnek ezért tartalmaznia kell ilyen fenntarthatósági kritériumokat. Alapvető fontosságú, hogy ugyanazok a fenntarthatósági kritériumok legyenek alkalmazandók egyrészt ezen irányelv, másrészt a 98/70/EK irányelv alkalmazásában, az energiaügyi és környezeti szakpolitikák közötti koherens megközelítés biztosítása, valamint az üzleti vállalkozásokra háruló többletköltségek és olyan ellentmondásos környezetvédelmi szabályok elkerülése érdekében, amelyek nem eredményeznének egy egységes megközelítést. Ugyanezen okból ezen a téren kerülendő a kettős jelentéstétel. A Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok továbbá összehangolják tevékenységüket egy fenntarthatósági szempontokért felelős külön bizottság keretében. Ezenkívül a Bizottságnak 2009-ben felül kell vizsgálnia a biomassza egyéb alkalmazásai bevonásának lehetőségét, valamint ennek módozatait.

ê 2009/28/EK (69) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(71)Az ezen irányelvben a bioüzemanyagok, és egyébfolyékony bio-energiahordozók, ð és a biomassza-tüzelőanyagok  ï ð gyártására használt mezőgazdasági nyersanyagok termelése ï, iránti kereslet, illetve az ezek használatára vonatkozó, jelen irányelvben foglalt ösztönzők világméretű növekedése nem járhat Önem idézhetik elő Õ a biológiai sokféleséggel rendelkező földterületek elpusztításátval. Ezeket a Ö Az ilyen, Õ számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert véges erőforrásokat meg kell őrizni. A közösségi fogyasztók ráadásul erkölcsileg megengedhetetlennek tartanák, hogy a megnövekedett bioüzemanyag- és egyéb folyékony bioenergiahordozó-fogyasztásuk a biológiai sokféleséggel rendelkező földterületek elpusztítását eredményezheti. Ezért szükséges olyan fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátási ï kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok, ésa folyékony bio-energiahordozók ð és a biomassza-tüzelőanyagok ï csak akkor jogosultak ösztönző eszközökre, ha garantálÖt, Õ ni lehet, hogy ð a mezőgazdasági nyersanyag ï nem biológiai sokféleséggel rendelkező területekről származik, nak, illetve a természetvédelmi célokra kijelölt területek vagy a ritka, illetve veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területek esetében az érintett illetékes hatóság kimutatja, hogy a ð mezőgazdasági ï nyersanyagtermelés nem ellentétes ezekkel a célokkal. A választott fenntarthatósági kritériumok szerint Ö alapján Õ  egy erdőÖÕ  Ö akkor kell Õ biológiai sokféleséggel rendelkezikőnek tekinteni,, ha az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális erdészeti erőforrások felmérésében használt meghatározása szerint – amelyet az egyes országok világszerte az elsődleges erdők kiterjedésére vonatkozó jelentéseikben használnak elsődleges erdőnek minősül, vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Azok a területek is idetartoznak, amelyeken nem faeredetű erdészeti termékek begyűjtésÖ e történik, Õ ére kerül sor, Ö biológiai sokféleséget képviselő erdőnek minősülnek, Õ feltéve, hogy az emberi hatás nem jelentős. A FAO által meghatározott egyéb erdőfajták, mint például az átalakított természetes erdők, a féltermészetes erdők és ültetvények nem tekintendők elsődleges erdőnek. Továbbá tekintettel bizonyos mérsékelt övi és trópusi gyepterületek – többek között a magas fokú biológiai sokféleséget képviselő szavannák, sztyeppék, bozótosok és prérik – magas fokú biológiai sokféleséget képviselő jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekről származó ð mezőgazdasági ï nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok ð , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok ï ne legyenek jogosultak az ezen irányelvben meghatározott ösztönző eszközökre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelő kritériumokat és földrajzi térségeket az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselő gyepterület meghatározásához, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően.

ê 2009/28/EK (70) preambulumbekezdés

Ha olyan földterületeket fordítanak bioüzemanyagok vagy egyéb, folyékony bio-energiahordozók nyersanyagainak termesztésére, amelyek talajában vagy növényzetében jelentős szénkészletek vannak, az ott tárolt szén egy része általában kiszabadul az atmoszférába, és szén-dioxiddá válik. Az ebből eredően az üvegházhatású gázokra gyakorolt negatív hatás – néhány esetben igen nagy különbözettel – semlegesítheti a bioüzemanyagok, illetve a folyékony bio-energiahordozók által az üvegházhatású gázokra gyakorolt pozitív hatást. A művelési ág megváltoztatásának tehát a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt teljes hatását be kell számítani az egyes bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításába. Ez szükséges ahhoz, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás kiszámítása során a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók használatának a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásainak összességét figyelembe vegyék.

ê 2009/28/EK (71) preambulumbekezdés

A földterületek művelési ága megváltoztatásának az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatásának számításakor a gazdasági szereplőknek a földhasználathoz és a művelési ág megváltoztatása utáni földhasználathoz kapcsolódó szénkészletek tényleges értékeit kell használniuk. Ezen kívül szabványértékeket is használniuk kell. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport munkája e szabványértékek megállapításához jó alapot szolgáltat. Ez a munka azonban még nem hozzáférhető a gazdasági szereplők által közvetlenül alkalmazható formában. Éppen ezért a Bizottságnak e munkával kapcsolatban iránymutatást kell adnia, amely ezen irányelv alkalmazásában alapul szolgálhat a szénkészletek megváltozásának kiszámításához, beleértve a 10 és 30 % közötti lombkorona-fedettségű erdőterületeket, szavannákat, bozótosokat és prériket.

ê 2009/28/EK (72) preambulumbekezdés

Helyénvaló, hogy a Bizottság módszertanokat dolgozzon ki a tőzeges ősláp lecsapolásának az üvegházhatású gázkibocsátásra kifejtett hatásának vizsgálatára.

ê 2009/28/EK (73) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(72)Nem fordíthatók a bioüzemanyagok ð , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállítására szolgáló mezőgazdasági nyersanyag ï termelésére azon földterületek a földterületeknek azok a típusai, amelyek művelési ágának megváltoztatásakor a szénkészletveszteséget a bioüzemanyagok, és a folyékony bio-energiahordozók ð és biomassza-tüzelőanyagok ï termeléséből ð és használatából ï származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítással nem lehet – az éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgősségére tekintettel – ésszerű időn belül ellensúlyozni, hogy ezáltal elkerülhető legyen a gazdasági szereplők szükségtelenül nagy terhelése a kutatás terén, és hogy az olyan, nagy szénkészletekkel rendelkező földterületek művelési ágának megváltoztatására kerüljön sor, amelyek visszatekintve nem lettek volna jogosultak a bioüzemanyagok, és a folyékony bio-energiahordozók ð és biomassza-tüzelőanyagok ï előállítására használt ð mezőgazdasági nyersanyagok ï termelésére. A világ szén-készleteinek felmérései azt mutatják, hogy a vizes élőhelyeket és az összefüggő, 30 %-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel rendelkező erdőterületeket ebbe a kategóriába kell sorolni.A 10 és 30 % közötti lombkorona-fedettséggel rendelkező erdőterületeket is ide kell sorolni, kivéve, ha bizonyított, hogy szénkészletük elég alacsony ahhoz, hogy sor kerülhessen a művelési ág ezen irányelvben meghatározott szabályok szerinti megváltoztatására. A vizes élőhelyekre való utaláskor a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló, 1971. február 2-án Ramszariban elfogadott egyezmény fogalommeghatározását kell figyelembe venni.

ò új szöveg

(73)A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon termeszteni, mivel a tőzeges őslápon történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt, miközben nem könnyen ellenőrizhető, hogy ilyen lecsapolás nem történt.

(74)A közös agrárpolitika keretében az uniós mezőgazdasági termelőknek egy sor átfogó környezetvédelmi követelménynek kell megfelelniük annak érdekében, hogy közvetlen támogatásban részesüljenek. Az ilyen követelményeknek való megfelelés leghatékonyabban az agrárpolitika keretében ellenőrizhető. Nem helyénvaló e követelményeket belefoglalni a fenntarthatósági programba, mivel a bioenergiára vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak objektív és globális szinten alkalmazandó szabályokat kell jelenteniük. A megfelelés ellenőrzése a jelen irányelv keretében ezenkívül szükségtelen adminisztratív terhet okozhatna.

(75)Helyénvaló uniós szintű fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat bevezetni a villamos energia-termeléshez, valamint a fűtő- és hűtőenergia-termeléshez használt biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozóan annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás az alternatívát jelentő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése, és a belső piac támogatása.

(76)Annak biztosítása érdekében, hogy az erdei biomassza iránti egyre növekvő kereslet ellenére a kitermelés fenntartható módon történjen olyan erdőkben, ahol az újratelepítés biztosított, garantálva, hogy a kifejezetten a biológiai sokféleség megőrzése céljából kijelölt területek, a táj és a természetes alkotóelemek kiemelt figyelmet kapnak, hogy a biológiai sokféleség forrásait megőrizik, és hogy a szénkészletek nyomon követése megtörténik, a fás nyersanyagok csak olyan erdőkből kerülhetnek ki, ahol a kitermelés a fenntartható erdőgazdálkodás olyan elveivel összhangban történik, amelyek az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatok, például a Forest Europe keretében kerültek kialakításra, és nemzeti jogszabályok vagy az erdőgazdálkodási üzemek szintjén bevált gyakorlatok révén jutnak érvényre. Az üzemeltetőknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát a bioenergia előállítása során. E célból a gazdasági szereplőknek kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk. Erre tekintettel indokolt, hogy a Bizottság – az energiaunió irányításával foglalkozó bizottsággal, valamint a 89/367/EGK tanácsi határozattal 34 létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal folytatott konzultációt követően – operatív iránymutatást dolgozzon ki a kockázatalapú megközelítésnek való megfelelés ellenőrzésére.

(77)Az adminisztratív terhek csökkentése céljából az uniós fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumokat kizárólag olyan villamos vagy hőenergiára kell alkalmazni, amelyet 20 MW vagy annál nagyobb tüzelőanyag-kapacitású létesítményekben termelt biomassza-tüzelőkből állítottak elő.

(78)A biomassza-tüzelőanyagok villamos árammá és hővé történő átalakításának hatékony módon kell végbemennie az energiabiztonság és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás maximalizálása, a légszennyező anyagok kibocsátásainak korlátozása, valamint annak érdekében, hogy a biomassza-erőforrásokra nehezedő nyomás a lehető legkisebb legyen. Ezért a 20 MW vagy annál nagyobb tüzelőanyag-kapacitású létesítmények számára, amennyiben szükséges, csak akkor adható állami támogatás, ha azok a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények. A biomassza-tüzelőből előállított villamos energia tekintetében jelenleg meglévő támogatási rendszereket azonban a tervezett befejezési időpontig hatályban kell tartani valamennyi biomassza-létesítmény esetében. Ezen túlmenően a 20 MW vagy annál nagyobb kapacitású új létesítményekben biomasszából előállított villamos energiát csak abban az esetben lehet beleszámítani a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzésekbe és kötelezettségekbe, ha nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményekről van szó. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak a megújuló forrásokból származó energia termelésére szolgáló egyéb létesítményeknek, és hogy az ott termelt villamos energiát is beleszámítsák a megújuló energiával kapcsolatos célokba és kötelezettségekbe – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fosszilis energiaforrásoktól való, súlyosabb éghajlati és környezeti hatásokkal járó függőség fokozódása –, amennyiben ennek hiányában a tagállamoknak, miután az összes lehetőséget kimerítették arra vonatkozólag, hogy biomasszával működő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményeket helyezzenek üzembe, a villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető megalapozott kockázattall kellene szembenézniük.

(79)Az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítására vonatkozó minimális küszöbértékeket az általános üvegházhatásúgáz-mérleg javítása érdekében meg kell emelni, illetve negatív ösztönzést kell alkalmazni az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást hozó létesítményekkel kapcsolatos további beruházások tekintetében. A küszöbérték megemelése biztosítékot nyújt a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítási kapacitásaiba történő beruházásokhoz.

(80)Az uniós fenntarthatósági kritériumok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján helyénvaló megerősíteni az önkéntes nemzetközi és nemzeti tanúsítási rendszerek szerepét annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése harmonizált módon történjen.

ê 2009/28/EK (74) preambulumbekezdés

Az ebben az irányelvben meghatározott ösztönző eszközök elősegítik a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fokozott mértékű előállítását világszerte. A Közösségben termesztett nyersanyagból előállított bioüzemanyagoknak és a folyékony bio-energiahordozóknak meg kell felelniük a Közösség agrár-környezetvédelmi követelményeinek is, beleértve a felszín alatti és a felszíni vizek minőségének védelmére vonatkozó követelményeket, valamint a társadalmi követelményeknek. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítása során egyes harmadik országokban esetleg nem tartják be a minimális környezetvédelmi és szociális követelményeket. Ezért helyénvaló ösztönözni olyan két- és többoldalú megállapodások, valamint önkéntes alapú nemzetközi és nemzeti rendszerek kidolgozását, amelyek lefedik a legfontosabb környezetvédelmi és szociális megfontolásokat annak érdekében, hogy ezáltal világszerte elősegítsék a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntartható előállítását. Ilyen megállapodások vagy rendszerek hiányában a tagállamok előírhatják gazdasági szereplőik számára, hogy e kérdésekről jelentésben számoljanak be.

ê 2009/28/EK (75) preambulumbekezdés

A Bizottságnak 2009-ben elemeznie kell a biomasszának a bioüzemanyagoktól és a folyékony bio-energiahordozóktól eltérő, energiacélú felhasználására vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeit, tekintetbe véve annak szükségességét, hogy a biomasszaforrásokkal való gazdálkodás fenntartható legyen.

ê 2009/28/EK (76) preambulumbekezdés

A fenntarthatósági kritériumok csak akkor lesznek hatékonyak, ha a piaci szereplők magatartásának megváltozásához vezetnek. A piaci szereplők csak akkor fogják magatartásukat megváltoztatni, ha az e kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók felárra tarthatnak igényt. A megfelelőség ellenőrzésére szolgáló tömegmérleg-módszer szerint a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítása és a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók Közösségen belüli fogyasztása között fizikai kapcsolat áll fenn, amely megfelelő egyensúlyt hoz létre a kereslet és kínálat között, és nagyobb felárat biztosít, mint ami az ilyen kapcsolattal nem rendelkező rendszerekben elérhető. Annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioüzemanyagokat és a folyékony bio-energiahordozókat magasabb áron lehessen értékesíteni, a rendszer integritásának fenntartása, ugyanakkor az ipar ésszerűtlenül nagy terhelésének elkerülése mellett ezért a tömegmérleg-rendszert kell a megfelelőség ellenőrzésére használni. Ugyanakkor egyéb ellenőrzési módszereket is mérlegelni kell.

ê 2009/28/EK (77) preambulumbekezdés

Szükség esetén a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie a millenniumi ökoszisztéma-értékelést, amely hasznos adatokkal szolgál legalább azon területek megőrzéséhez, amelyek kritikus helyzetben alap-ökoszisztémáknak nyújtanak segítséget (mint például a vízgyűjtővédelem és az eróziógátlás).

ê 2009/28/EK (78) preambulumbekezdés

Indokolt figyelemmel kísérni a biomassza-előállítás hatását, amely például a földhasználat megváltozásából – többek között az áttelepítésből – vagy az invazív idegen fajok megjelenéséből ered, továbbá figyelemmel kell kísérni a biológiai sokféleségre gyakorolt egyéb hatásokat, valamint az élelmiszer-termelésre és a helyi jólétre gyakorolt hatásokat. A Bizottságnak figyelembe kell vennie minden vonatkozó információforrást, beleértve a FAO éhségtérképét. A bioüzemanyagokat oly módon kell támogatni, hogy az ösztönözze a mezőgazdasági termelékenység fokozását és a degradálódott földterületek használatát.

ê 2009/28/EK (79) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(81) Ö Az Uniónak Õ A Közösségnek érdekében áll, hogy előmozdítsa a többoldalú és kétoldalú megállapodásokat és a fenntartható bioüzemanyagok, és a folyékony bio-energiahordozók ð , és biomassza-tüzelőanyagok ï előállítására vonatkozó normákat megállapító és azok betartását igazoló önkéntes nemzetközi és nemzeti rendszereket. Ezért rendelkezni kell az ilyen megállapodások és rendszerek megbízható bizonyítékot és adatokat szolgáltató voltával kapcsolatos határozat hozataláról, feltéve, hogy a megbízhatóság, átláthatóság és független audit megfelelő követelményeit teljesítik. ð Annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumok és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartásának ellenőrzése megbízható és harmonizált módon történjen, és különösen a csalások megelőzése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy részletes végrehajtási szabályokat határozzon meg, ideértve a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit megfelelő követelményeit is. ï

ò új szöveg

(82)Az önkéntes rendszereknek egyre fontosabb szerep jut abban, hogy a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartása tekintetében bizonyítékot szolgáltassanak. Ezért helyénvaló, ha a Bizottság előírja az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által már elismert rendszereket is – a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy jelentést készítsen az önkéntes rendszerek működéséről a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtása céljából.

(83)A belső piac működésének megkönnyítése érdekében az energiatermelésre használt biomasszára vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartására vonatkozó, a Bizottság által elismert rendszernek megfelelően szolgáltatott bizonyítékokat valamennyi tagállamban el kell fogadni. A tagállamoknak azáltal kell hozzájárulniuk az önkéntes rendszerek tanúsítására vonatkozó elvek helyes alkalmazásához, hogy felügyelik a nemzeti akkreditációs testület által akkreditált tanúsító szervek működését, és a releváns észrevételekről tájékoztatják az önkéntes rendszereket.

ê 2009/28/EK (80) preambulumbekezdés

Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által okozott üvegházhatású gázkibocsátás kiszámításához.

ê 2009/28/EK (81) preambulumbekezdés

Az üzemanyagok előállításából és felhasználásából származó üvegházhatású gázkibocsátások kiszámításánál a társtermékeket is számításba kell venni. Szakpolitikai célra a behelyettesítési módszer megfelelő, de az egyes gazdasági szereplőket és közlekedési üzemanyag szállítmányokat illető szabályozási célra nem. Ezekben az esetekben az energiaelosztásos módszer használata a legmegfelelőbb, mert könnyű alkalmazni, időben kiszámítható, a lehető legnagyobb mértékben ellensúlyozza az ellentétes hatású ösztönzőket, és eredményei általában összehasonlíthatók a behelyettesítési módszer által szolgáltatott eredmények sorával. A szakpolitikai elemzés céljaira a Bizottságnak jelentéseiben be kell számolnia a behelyettesítési módszer eredményeiről is.

ê 2009/28/EK (82) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(84)Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag-ð , folyékony bioenergiahordozó- és biomasszatüzelőanyag- ï előállítási módok tekintetében hoz meg kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét, és ezt a későbbi megbízható adatok rendelkezésre állásakor frissíteni és bővíteni kell. A gazdasági szereplők mindig jogosultak a bioüzemanyagok, és a folyékony bio-energiahordozók ð és biomassza-tüzelőanyagok ï általi üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenés jóváírására, a jegyzékben megállapított szint szerint. Ha egy előállítási módra megállapított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelőknek bizonyítaniuk kell, hogy az előállítási folyamatukból eredő tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél.

ò új szöveg

(85)Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomassza-tüzelőanyagok és azok fosszilis tüzelőanyag komparátorai által okozott üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenés kiszámításához.

(86)A jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekkel összhangban az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének kiszámítására szolgáló módszertannak figyelembe kell vennie a szilárd és a gáz halmazállapotú biomassza-tüzelőanyag végső energiává történő átalakítását annak érdekében, hogy összhangban legyen a jelen irányelvben megállapított uniós célérték elérése szempontjából figyelembe vehető megújulóenergia-mennyiség kiszámításával. A hulladékoktól és maradványoktól megkülönböztetendő társtermékekhez rendelt kibocsátásokat azokban az esetekben is felül kell vizsgálni, amikor a villamos energia, vagy a fűtő- illetve hűtőenergia termelése kogenerációs erőművekben vagy multigenerációs erőművekben történik.

(87)Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a különböző tagállamokban a fűtő- és a hűtőenergia, valamint a villamos energia előállítására használt biomassza-tüzelők használatával elért üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás állandósága és összehasonlíthatósága, indokolt egy fosszilis tüzelőanyag-komparátor alkalmazása, amely a fűtési és villamosenergia-ágazatból származó átlagos uniós kibocsátásokat veszi alapul.

(88)Ha olyan földterületeket fordítanak bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok nyersanyagainak termesztésére, amelyek talajában vagy növényzetében jelentős szénkészletek vannak, az ott tárolt szén egy része általában a légkörbe jut, és szén-dioxiddá válik. Az ebből eredő kedvezőtlen üvegházhatású gázkibocsátás – néhány esetben igen nagy különbözettel – semlegesítheti a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok által az üvegházhatású gázkibocsátásra gyakorolt kedvező hatást. Ezért a művelési ág megváltoztatásának a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt teljes hatását be kell számítani az egyes bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarításába. Ez szükséges ahhoz, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás kiszámítása során a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok használatának a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt összesített hatását figyelembe vegyék.

(89)A földterületek művelési ága megváltoztatásának az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatásának számításakor a gazdasági szereplőknek a földhasználathoz és a művelési ág megváltoztatása utáni földhasználathoz kapcsolódó szénkészletek tényleges értékeit kell használniuk. Ezen kívül szabványértékeket is használniuk kell. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport által alkalmazott módszertan jó alapot szolgáltat e szabványértékek megállapításához. Ez a munka azonban még nem hozzáférhető a gazdasági szereplők által közvetlenül alkalmazható formában. A Bizottságnak ezért – az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 35 való összhang biztosítása mellet – felül kell vizsgálnia az ezen irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatását.

(90)Az üzemanyagok előállításából és felhasználásából származó üvegházhatású gázkibocsátások kiszámításánál a társtermékeket is számításba kell venni. Szakpolitikai célra a behelyettesítési módszer megfelelő, de az egyes gazdasági szereplőket és közlekedési üzemanyag szállítmányokat illető szabályozási célra nem. Ezekben az esetekben az energiaelosztásos módszer használata a legmegfelelőbb, mert könnyű alkalmazni, időben kiszámítható, a lehető legnagyobb mértékben ellensúlyozza az ellentétes hatású ösztönzőket, és eredményei általában összehasonlíthatók a behelyettesítési módszer által szolgáltatott eredmények sorával. A szakpolitikai elemzés céljaira a Bizottságnak jelentéseiben be kell számolnia a behelyettesítési módszer eredményeiről is.

(91)A társtermékek különböznek a maradványanyagoktól és a mezőgazdasági maradványoktól, mivel ezek jelentik a feldolgozási eljárás elsődleges célját. Ezért helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a mezőgazdasági haszonnövény-maradványok nem társtermékek, hanem maradványanyagok. Ez a hatályos rendelkezéseket teszi egyértelművé, és nincs kihatással a meglévő módszertanra.

(92)Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának társtermékek közötti megosztására kialakult energiaelosztásos módszer mindeddig jól működött, és annak használatát folytatni kell. Indokolt összehangolni a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások kiszámítására alkalmazott módszereket olyan esetekben, amikor a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok feldolgozása során történik, az azokban az esetekben alkalmazott módszerekkel, amikor a kapcsolt termelés a végső felhasználás.

(93)A módszertan – azáltal, hogy figyelembe veszi a hőenergia előnyeit a villamos energiához képest, illetve a különböző hőmérsékletű hő előnyeit – tekintettel van arra, hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművek használata alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat eredményez, mint a csak villamos energiát illetve csak hőenergiát termelő erőművek használata. Ebből következően a magasabb hőmérsékletű termeléshez az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyobb részét kell rendelni, mint az alacsonyabb hőmérsékletű termeléshez, ahol a hő- és a villamosenergia-termelés összekapcsoltan történik. A módszertan figyelembe veszi a végső energiát eredményező teljes előállítási folyamatot, amelybe beletartozik a hőenergiává vagy villamos energiává történő átalakítás is.

ê 2009/28/EK (84) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítására használt nyersanyagok termesztését ne bátorítsák olyan területeken, ahol ez magas üvegházhatásúgáz-kibocsátásokhoz vezetne, az alapértelmezett értékek használatát olyan térségekre kell korlátozni, ahol az ilyen hatásokat megbízhatóan ki lehet zárni. Az aránytalanul nagy adminisztratív terhek elkerülése érdekében ugyanakkor indokolt, hogy a tagállamok nemzeti és regionális átlagokat határozzanak meg a növénytermesztésből – beleértve a műtrágyák használatából – eredő kibocsátások tekintetében.

ê 2009/28/EK (83) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(94)Az ezen alapértelmezett értékek kiszámításához használt adatokat célszerű független tudományos szakértői forrásokból begyűjteni, és azokat a források munkájából származó újabb eredményeknek megfelelően naprakésszé tenni. A Bizottságnak ösztönöznie kell e forrásokat, hogy munkájuk naprakésszé tétele során foglalkozzanak – a Közösségen Ö az Unión Õ belül és harmadik országokban egyaránt – az üvegházhatású gázok növénytermesztésből származó kibocsátásaival, a regionális és éghajlati feltételek hatásával, a fenntartható mezőgazdasági és biogazdálkodási módszereket alkalmazó növénytermesztés hatásával, valamint a termelők és a civil társadalom tudományos hozzájárulásával.

ê 2009/28/EK (85) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(95)Világszerte nő a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet. E növekvő kereslet kielégítésére részben a mezőgazdasági földterületek számának növelésével fog sor kerülni. A súlyosan degradálódott vagy erősen szennyezett, és mezőgazdasági célra jelenlegi állapotukban ennélfogva nem használható földterületek helyreállítása az egyik eszköz a termelésre alkalmas földek területének növelésére. Mivel a bioüzemanyagok, és a folyékony bio-energiahordozók ð és a biomassza-tüzelőanyagok ï használatának ösztönzése hozzájárul a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet növekedéséhez, a fenntarthatósági rendszernek elő kell mozdítania a helyreállított degradálódott földterületek használatát. A bioüzemanyagok előtérbe helyezése következtében a termesztett növények iránt megnövekedett nettó kereslet még abban az esetben is a növénytermesztésre használt földterület nettó növekedéséhez vezethet, ha a bioüzemanyagok előállításához már szántóföldi használatban lévő földterületen termelt nyersanyagokat használnak. Ez olyan földterületeket is érinthet, amelyek talajában jelentős szén-dioxid-készletek vannak megkötve, amelyek művelés esetén kárt okozva felszabadulnának. E veszély enyhítése érdekében célszerű olyan kiegészítő intézkedéseket bevezetni, amelyek célja a már növénytermesztésre használt földterületeken a termelékenységi szint növelése, a degradálódott földterületek használata, valamint a – közösségi bioüzemanyag-fogyasztásról szóló irányelv, valamint a bioüzemanyag-fogyasztással foglalkozó egyéb jogi eszközök által megállapítottakhoz hasonló – fenntarthatósági kritériumok elfogadása. A Bizottságnak a földhasználat közvetett megváltoztatásából eredő üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére konkrét módszertant kell kidolgoznia. E célból a Bizottságnak elemeznie kell különösen a rendelkezésére álló legmegbízhatóbb tudományos bizonyítékok alapján, többek között egy, a földhasználat közvetett változását jelző tényező beépítését az üvegházhatású gázkibocsátás számításakor, illetve annak szükségességét, hogy ösztönözzék azokat a fenntartható bioüzemanyagokat, amelyek minimálisra csökkentik a földhasználat megváltoztatásának hatását és javítják a bioüzemanyag fenntarthatóságát a közvetett földhasználat megváltoztatása tekintetében. E módszertan kidolgozásakor a Bizottság foglalkozik különösen a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagoknak a földhasználat közvetett megváltoztatására gyakorolt esetleges hatásával.

ê 2009/28/EK (86) preambulumbekezdés

A megfelelő piaci bioüzemanyag-részarány elérésének lehetővé tétele érdekében szükséges az EN590/2004 szabványnál biodízelt nagyobb arányban tartalmazó dízelolaj forgalomba hozatalának biztosítása.

ê 2009/28/EK (87) preambulumbekezdés

A felhasznált alapanyagok választékát bővítő bioüzemanyagokat a nemzeti bioüzemanyag-kötelezettségekben nagyobb arányban kell szerepeltetni annak biztosítása érdekében, hogy kereskedelmi szempontból életképessé váljanak.

ê 2009/28/EK (88) preambulumbekezdés

Rendszeres jelentéstételre van szükség ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia fejlesztése folyamatosan a figyelem középpontjában maradjon nemzeti és közösségi szinten. Célszerű előírni a tagállamok által benyújtandó nemzeti cselekvési tervek harmonizált formátumának használatát. E cselekvési tervek tartalmazhatják az előirányzott intézkedések becsült költségeit és hasznát, a meglévő hálózati infrastruktúra szükséges bővítéséhez és/vagy megerősítéséhez kapcsolódó intézkedéseket, az előzetes ütemtervben meghatározott szintet meghaladó megújuló energiaforrásokból előállított energia előállításának becsült költségeit és hasznát, a nemzeti támogatási rendszerekre vonatkozó információkat és a megújuló energiának az új vagy felújított épületekben való felhasználására vonatkozó információkat.

ê 2009/28/EK (89) preambulumbekezdés

Támogatási rendszereik megtervezése során a tagállamok elősegíthetik a járulékos előnyöket nyújtó bioüzemanyagok használatát, beleértve a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból, a lignocellulóz-tartalmú anyagokból, algákból, valamint az elsivatagosodás elleni küzdelem érdekében száraz területeken termelt, öntözést nem igénylő növényekből előállított bioüzemanyagokat, kellően tekintetbe véve egyrészt a hagyományos bioüzemanyagokból történő energiatermelés és másrészt a járulékos előnyöket szolgáltató energiatermelés eltérő költségeit. A tagállamok ösztönözhetik az ilyen és más megújuló energiatechnológiák kutatásába és fejlesztésébe történő beruházást, amelyek versenyképessé válásához időre van szükség.

ò új szöveg

(96)Az üvegházhatású gázkibocsátások kiszámításához használt módszerek egységes alkalmazásának biztosítása és a legfrissebb tudományos bizonyítékokkal való összhangba hozatala céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy kiigazítsa az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok teljesítésének értékeléséhez szükséges módszertani elveket és értékeket, és eldöntse, hogy a tagállamok és harmadik országok által benyújtott jelentések pontos adatokat tartalmaznak-e az alapanyagok termesztéséből származó kibocsátásokra vonatkozóan.

ê 2009/28/EK (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(97)Ezen irányelv célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, hogy a Közösség Ö az Unió Õés a tagállamok jelentős mennyiségű pénzügyi forrást fordítsanak a megújuló energia előállítására alkalmazott technológiák kutatására és fejlesztésére. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek különösen kiemelt fontosságot kell tulajdonítania a megújuló energia előállítására alkalmazott technológiák kutatásának és fejlesztésének.

ê 2009/28/EK (90) preambulumbekezdés

(98)Ezen irányelv végrehajtásának adott esetben tükröznie kell a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény rendelkezéseit, különösen ahogy ezeket a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 36 végrehajtja.

ò új szöveg

(99)A jelen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése céljából a Bizottságot kell felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon fejlett bioüzemanyagok előállítására szánt alapanyagok jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítéséről, amelyek korlátozottan járulnak hozzá a tüzelőanyag-forgalmazók számára a közlekedés terén meghatározott követelmény teljesítéséhez; a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítására vonatkozólag; a fosszilis tüzelőanyagokkal együtt feldolgozott biomasszából származó bioüzemanyag arányának meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozólag; a származási garanciák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozólag; a származási garanciák rendszere működésének nyomonkövetési szabályainak megállapítására vonatkozólag; valamint a bio-üzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályaira vonatkozólag. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

ê 2009/28/EK (91) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(100)Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi ð a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 37  ï 38 összhangban kell elfogadni.

ê 2009/28/EK (92) preambulumbekezdés

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kiigazítsa a bioüzemanyagokkal és a folyékony bio-energiahordozókkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesítésének értékeléséhez szükséges módszertani elveket és értékeket, illetve hogy a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítsa a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmát, hogy megállapítsa a magas biodiverzitású gyepterületek minősítéséhez szükséges feltételeket és földrajzi kiterjedést, valamint hogy részletes fogalommeghatározásokat állapítson meg a súlyosan degradálódott vagy fertőzött földekre. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek a módszertani elvek és értékek kiigazításával történő módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

ê 2009/28/EK (93) preambulumbekezdés

A 2001/77/EK és 2003/30/EK irányelvnek az ezen irányelv rendelkezéseit átfedő rendelkezéseit ezen irányelv átültetésének lehető legkésőbbi időpontjától kell elhagyni a szövegből. Azok a rendelkezések, amelyek a 2010-es célkitűzésekre és a jelentéstételre vonatkoznak, 2011 végéig hatályban maradnak. Ezért szükséges a 2001/77/EK és 2003/30/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani.

ê 2009/28/EK (95) preambulumbekezdés

A fenntarthatósági program nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy nemzeti fenntarthatósági programjaikban figyelembe vegyék azon bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók magasabb termelési költségeit, amelyek haszna meghaladja a fenntarthatósági programban meghatározott minimumszintet.

ê 2009/28/EK (96) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(101)Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a Közösség Ö az Unió Õteljes bruttó energiafogyasztásában a megújuló energiaforrásból előállított energiák 20 %-os ð legalább 27%-os ïrészarányának és az egyes tagállamok közlekedési ágazataiban a megújuló energiaforrásból előállított energiák 10 %-os részarányának 2020-ra ð 2030-ra ï való elérését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért Ö hanem Õa fellépés terjedelme miatt azok közösségi Ö uniós Õ szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség Ö az Unió Õ intézkedéseket hozhat Ö az Európai Unióról szóló  Õ Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

ê 2009/28/EK (97) preambulumbekezdés

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 39 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ò új szöveg

(102)Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következik.

(103)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatávalð  40  ï összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot.

(104)Ez az irányelv nincs kihatással a XI. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségekre,

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgyés hatály

Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására. Kötelező nemzeti  ð uniós ï célkitűzéseket célkitűzéstállapít meg a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt ð 2030-as ï összarányára és a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedésben felhasznált részarányára vonatkozóan. Ö Emellett Õ szabályokat állapít meg a tagállamok közötti statisztikai átruházások, a tagállamok közötti, valamint ð a megújuló forrásokból történő villamosenergia-termelés, a saját termelésű megújuló villamosenergia-fogyasztás és a fűtési- és hűtési-, illetve a közlekedési ágazatban történő megújulóenergia-használat pénzügyi támogatása, ï a tagállamok és harmadik országok közötti közös projektek, ð regionális együttműködés, ï a származási garanciák, a közigazgatási eljárások, Ö valamint Õ a tájékoztatás és képzés, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a villamosenergia-hálózatokhoz való hozzáférése tekintetében. A bioüzemanyagokra, a ésfolyékony bio-energiahordozókra ð és a biomassza-tüzelőanyagokra ï vonatkozó fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési ï kritériumokat állapít meg.

ê 2009/28/EK irányelv 2. cikk (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a 2003/54/EK 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

Ezen irányelv alkalmazásában továbbá:

a) „megújuló energiaforrásðokïból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap- ð (naphő és fotovoltaikus nap-) és ï, légtermikus, geotermikus, ð energia ïhidrotermikus, valamintð , környezeti hő-, árapály-, hullám- és ïaz óceánból nyert ð egyéb ï energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;

ò új szöveg

b) „környezeti hő”: villamos energiával vagy egyéb segéd-energiával működő hőszivattyúkkal kinyert vagy összegyűjtött, hasznos hőfokkal rendelkező hőenergia, amely a környezeti levegőben, a szilárd talaj felszíne alatt vagy felszíni vízben tárolható. A jelentett értékeket a hőszivattyúk által kinyert vagy összegyűjtött hőenergia jelentéséhez alkalmazott módszer alapján kell megállapítani.

ê 2009/28/EK irányelv 2. cikk (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

b) „légtermikus energia”: hő formájában a környezeti levegőben tárolt energia;

c) „geotermikus energia”: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia;

d) „hidrotermikus energia”: a felszíni vizekben hő formájában tárolt energia;

ec) „biomassza”: a mezőgazdaságból, (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve), az erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint ð a hulladék, többek között a biológiai eredetű ïaz ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

fd) „teljes bruttó energiafogyasztás”: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat részére energetikai célokra szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hőtermelésre fordított villamosenergia- és hőfogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és szállításából származó veszteségeket;

ge) „távfűtés” vagy „távhűtés”: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi termelési egységből hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia;

hf) „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként használt folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is;

ig) „bioüzemanyagok”: a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;

jh) „származási garancia”: elektronikus dokumentum, amelynek kizárólagos rendeltetése a végső felhasználófogyasztó felé annak bizonyítása a 2003/54/EK irányelv 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően, hogy az energia egy meghatározott részét vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő;

ki) „támogatási rendszer”: egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja által alkalmazott olyan eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével. Magában foglalja a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy adókedvezményeket, az adó-visszatérítést, a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettséghez kapcsolódó – többek között zöld bizonyítványokat alkalmazó – támogatási rendszereket, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét, beleértve a betáplálási tarifát és a támogatások kifizetését, de nem korlátozódik az említettekre;

lj) „megújulóenergia-kötelezettség”: a nemzeti támogatási rendszer által felállított követelmény, amely kötelezi a termelőket, ellátókat szolgáltatókat vagy fogyasztókat, hogy a termelésben, az ellátásban vagy a fogyasztásban felhasznált energia egy meghatározott részét megújuló energiaforrásokból előállított energiából fedezzék. Idetartoznak az olyan rendszerek is, amelyek lehetővé teszik az említett követelmények zöld bizonyítványok útján történő teljesítését;

mk) „tényleges érték”: az üvegházhatású gázok kibocsátásának egy adott bioüzemanyag-előállítási folyamat egyes vagy összes lépéséből eredő csökkenésemegtakarítása, amelyet az V. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően számítanak ki;

nl) „jellemző érték”: az üvegházhatású gázokÖ nak az Uniós fogyasztásra jellemző Õ Ö becsült kibocsátása Õ és kibocsátásának becsült csökkenésemegtakarítása egy adott bioüzemanyag-ð , folyékony bio-energiahordozó- vagy biomassza-tüzelőanyag- ïelőállítási mód esetében;

om) „alapértelmezett érték”: a jellemző értékből előre meghatározott tényezők alkalmazásával származtatott érték, amely az ebben az irányelvben megállapított feltételek mellett a tényleges érték helyett alkalmazható;

pn) „hulladék”: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 42 3. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározást kell alkalmazni. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá az említett fogalommeghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok;

qo) „keményítőben gazdag növények”: főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy – mint például a silókukorica esetében – a növény egészét), gumós és gyökérnövények (például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és jamszgyökér), valamint kukoricafélék (például taró és tánia);

rp) „lignocellulóz-tartalmú anyagok”: ligninből, cellulózból és hemicellulózból álló anyagok, mint például az erdőkből, a fás szárú energianövényekből, illetve erdészeti iparágak maradék-, illetve hulladékanyagából származó biomassza;

sq) „nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok”: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok;

tr)„feldolgozási maradvány”: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül előállítani szándékozott végtermék; ez az anyag nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából;

us) „nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok”: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak;

vt) „mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok”: olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban;

wu) „a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók”: azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket a 7b26. cikkben foglalt, bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő.

ò új szöveg

x) „elosztórendszer-üzemeltető”: a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 6. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető;

y) „hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás”: ipari vagy energiatermelő létesítményekben melléktermékként keletkező hő vagy hűtőhatás, amely távfűtő- illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe;

z) „erőmű-átalakítás”: a megújuló energiát előállító erőművek felújítása, többek között berendezéseik vagy operációs rendszereik és eszközeik teljes vagy részleges lecserélése kapacitás kiváltása vagy a hatékonyság növelése érdekében;

aa) „saját megújulóenergia-fogyasztó”: a(z) [a villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó] irányelvben meghatározott olyan aktív felhasználó, aki vagy amely a saját ingatlanján – ami lehet többek között társasház, kereskedelmi vagy megosztott szolgáltató létesítmény vagy zárt elosztórendszer – megújuló forrásokból előállított elektromos energiát fogyaszt, azt tárolhatja és értékesítheti is; azonban a nem háztartási saját megújulóenergia-fogyasztók esetében az említett tevékenységek nem jelenthetik fő kereskedelmi vagy szakmai tevékenységüket;

bb) „saját megújulóenergia-fogyasztás”: a saját megújulóenergia-fogyasztók által végzett megújuló villamosenergia-termelés és -fogyasztás, ami adott esetben kiegészülhet a megújuló villamos energia tárolásával;

cc) „energia-adásvételi megállapodás”: olyan szerződés, amelyben egy jogi személy kötelezettséget vállal megújuló forrásokból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől;

dd) „élelmiszer- és takarmánynövények”: mezőgazdasági területen elsődleges terményként termesztett magas keményítőtartalmú haszonnövények, cukor- és olajnövények, eltekintve a maradványoktól, a hulladéktól és a lignocellulóz-tartalmú anyagoktól;

ee) „fejlett bioüzemanyagok”: a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok;

ff) „hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok”: meg nem újuló eredetű hulladékáramokból, többek között hulladék technológiai gázokból és égéstermékekből előállított folyékony és gáznemű tüzelőanyagok;

gg) „tüzelőanyag-forgalmazó:” a piacon tüzelőanyagokat kínáló, a tüzelőanyagnak vagy energiának a jövedéki adófizetési kötelezettség megállapításának helyén való áthaladásáért felelős jogi személy, vagy amennyiben nem kell jövedéki adót fizetni, a tagállam által kijelölt egyéb megfelelő jogi személy;

hh) „mezőgazdasági biomassza”: a mezőgazdaságból származó biomassza;

ii) „erdei biomassza”: az erdőgazdálkodásból származó biomassza;

jj) „kitermelési engedély”: olyan hivatalos irat, ami feljogosít az erdei biomassza kitermelésére;

43 kk) „kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott mikro-, kis- vagy középvállalkozás;

ll) „erdő újratelepítése”: az erdőállomány természetes vagy mesterséges pótlása az előző állomány kivágással való vagy természetes okokból, például tűz vagy vihar miatt bekövetkezett eltávolítását követően;

mm) „erdőgazdálkodási üzem”: egy vagy több olyan erdős, illetve egyéb fás terület, amely gazdálkodási vagy hasznosítási szempontból egyetlen egységet képez;

nn) „biohulladék”: biológiai úton lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozás során keletkező hasonló hulladék;

oo) „maradékenergiamix”: egy tagállam teljes éves energiamixe a származási garanciák törlése által érintett mennyiséggel csökkentve;

pp) „biomassza-tüzelőanyagok”: a biomasszából előállított folyékony és gáz halmazállapotú tüzelőanyagok;

qq) „biogáz”: biomasszából előállított gáz halmazállapotú tüzelőanyagok;

rr) „megnyitott ajánlati felhívás”: megújulóenergia-erőművek létesítésére egy tagállam által szervezett, az egy vagy több másik tagállamban található projektek előtt nyitva álló pályázati eljárás;

ss) „közös ajánlat”: megújulóenergia-erőművek létesítésére vonatkozóan két vagy több tagállam által kiírt és szervezett pályázati felhívás, amely valamennyi részt vevő tagállam projektjei előtt nyitva áll;

tt) „megnyitott tanúsítási rendszer”: olyan tagállami tanúsítási rendszer, amely az egy vagy több másik tagállamban található létesítmények előtt is nyitva áll;

44 uu) „pénzügyi eszközök”: a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott pénzügyi eszközök.

ê 2009/28/EK irányelv

3. cikk

A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására vonatkozó összesített kötelező nemzeti célértékek és intézkedések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a végső fogyasztásban betöltött, az 5–11. cikknek megfelelően számított részaránya 2020-ban legalább a nemzeti átfogó célkitűzésükben erre az évre az I. melléklet A. részében szereplő táblázat harmadik oszlopa szerint megállapított részarány. Ezek az összesített kötelező nemzeti célkitűzések összhangban vannak azzal a célkitűzéssel, hogy 2020-ig megvalósuljon a megújuló energiaforrásoknak a Közösség teljes bruttó energiafogyasztásában való részarányára vonatkozóan előírt 20 %-os minimum célkitűzés. Az e cikkben szereplő célkitűzések könnyebb megvalósítása érdekében valamennyi tagállam ösztönzi és elősegíti az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot.

ê 2015/1513/EU irányelv 2 cikk 2. a) pont

Az e bekezdés első albekezdésében említett célértékeknek való megfelelés érdekében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor-, illetve olajnövényekből, valamint az elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített hozzájárulása nem haladhatja meg a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott maximális hozzájárulásnak megfelelő energiamennyiséget.

ê 2009/28/EK irányelv

(2) A tagállamok intézkedéseket vezetnek be, amelyek célja annak biztosítása, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya egyenlő vagy meghaladja az I. melléklet B. részében szereplő ütemterv-előirányzatban feltüntetett részarányt.

(3) A tagállamok az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések elérése érdekében – többek között – az alábbi intézkedéseket alkalmazhatják:

a) támogatási rendszerek;

b) az együttműködés különböző formái a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok között az 5–11. cikknek megfelelő összesített nemzeti célértékek teljesítése céljából.

A Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül, a tagállamoknak joguk van ezen irányelv 5–11. cikkének megfelelően eldönteni, hogy milyen mértékben támogatják a más tagállamban termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiát.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen.

E bekezdés alkalmazásában a következő rendelkezések alkalmazandók:

ê 2015/1513/EU irányelv 2 cikk 2. b) pont

az első albekezdés alkalmazásában a nevező, vagyis a közlekedésben felhasznált energia teljes mennyiségének kiszámításához kizárólag a közúti és vasúti közlekedésben felhasznált benzin, dízelolaj, bioüzemanyagok és villamos energia számítandó be, beleértve a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására használt villamos energiát is;

ê 2009/28/EK irányelv

è1 2015/1513/EU irányelv 2 cikk 2. b) pont (kiigazított szöveg)

az első albekezdés alkalmazásában a számláló kiszámításánál, vagyis a közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia mennyiségének kiszámításánál a közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia minden típusát be kell számítani. è1 Ez a pont nem érinti e cikk d) pontjának és a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazását; ç

ê 2015/1513/EU irányelv 2 cikk 2. b) pont

c) az a) és a b) pont alkalmazásában a megújuló energiaforrásból előállított és bármilyen típusú elektromos közúti jármű által fogyasztott, illetve a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására felhasznált villamos energia hozzájárulásának kiszámításánál a tagállamok választhatnak a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átlagos uniós részarányának vagy a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átlagos saját országbeli, a szóban forgó évnél két évvel korábbi részarányának alkalmazása között. Ezenkívül az elektromos vasúti járművek által fogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-input energiatartalma 2,5-szeresének tekintendő. A b) pontban említett elektromos közúti járművek által fogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-input energiatartalma ötszörösének tekintendő;

ê 2015/1513/EU irányelv 2 cikk 2. b) pont

d) a számlálóban foglalt bioüzemanyagok kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor-, illetve olajnövényekből, valamint az elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok által képviselt energia-részarány nem haladhatja meg a tagállamokban közlekedési célra 2020-ban felhasznált végső energiafogyasztás 7 %-át;

A IX. mellékletben említett alapanyagokból előállított bioüzemanyagok nem számítanak bele az e pont első albekezdésében említett határértékbe.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az elsősorban energia kinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett, a gabonaféléktől és egyéb, keményítőben gazdag növényektől, cukor- és olajnövényektől eltérő növényekből előállított bioüzemanyagok részaránya nem számít bele az e pont első albekezdésében említett határértékbe, feltéve, hogy:

i. a 17. cikk (2)–(5) bekezdésében említett fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére a 18. cikkel összhangban került sor; valamint

ii. a terményeket olyan földön termesztik, amely az V. melléklet C. részének 8. pontja alá tartozik, és az V. melléklet C. részének 7. pontjában említett megfelelő „eB” bónuszt beszámították az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 17. cikk (2) bekezdésének való megfelelés céljából történő kiszámításakor;

e) az egyes tagállamok törekednek azon célkitűzés megvalósítására, hogy a területükön fogyasztott, a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és az ott felsorolt más üzemanyagok mennyisége legalább egy bizonyos szintet elérjen. Ennek érdekében 2017. április 6-ig minden egyes tagállam meghatároz egy nemzeti célértéket, amelyet törekszik elérni Az e célhoz tartozó referenciaérték a megújuló energiaforrásokból előállított energiának 2020-ban a közlekedés valamennyi, az első albekezdésben említett formájában való részaránya tekintetében 0,5 százalékpont energiatartalomra vonatkoztatva, amely célt a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és az ott felsorolt más üzemanyagok alkalmazásával kell teljesíteni. Ezen túlmenően, a IX. mellékletben nem szereplő, az illetékes nemzeti hatóságok által hulladéknak, maradványanyagnak, nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagnak vagy lignocellulóz-tartalmú anyagnak tekintett alapanyagokból előállított bioüzemanyagokat a nemzeti célérték teljesítése céljából be lehet számítani abban az esetben, ha azokat már az (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelv 45 elfogadása előtt, meglévő létesítményekben használják.

A tagállamok – az alábbi okok közül egynek vagy többnek az alapján – a 0,5 százalékpontos referenciaértéknél alacsonyabb nemzeti célértéket is meghatározhatnak:

i. objektív tényezők, például a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és az ott felsorolt más üzemanyagok fenntartható előállításával kapcsolatos korlátozott lehetőségek, illetve az ilyen bioüzemanyagoknak a – gazdaságos áron – korlátozott beszerezhetősége a piacon;

ii. a közlekedési célú üzemanyagok nemzeti piacának sajátos technikai vagy éghajlati jellemzői, például a gépjárműpark összetétele és állapota; vagy

iii. olyan nemzeti szakpolitikák, amelyek arányos mértékű pénzügyi forrásokat irányoznak elő az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedésben történő alkalmazásának az ösztönzésére.

Nemzeti célértékeik meghatározásakor a tagállamok megosztják a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból és más üzemanyagokból fogyasztott bioüzemanyagok mennyiségére vonatkozóan rendelkezésükre álló információkat.

A IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból származó üzemanyagok előállításának ösztönzésére irányuló szakpolitikák kidolgozásakor a tagállamok kellőképpen figyelembe veszik a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiát, ideértve a hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélettel kapcsolatos rendelkezéseket.

A Bizottság ezen irányelv 24. cikkével összhangban közzéteszi a következőket:

a tagállamok nemzeti célértékei,

amennyiben rendelkezésre állnak, a nemzeti célérték elérésére irányuló tagállami tervek,

adott esetben a nemzeti célértéknek a referenciaértéktől való eltérésének az indokai, az (EU) 2015/1513 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerint tett bejelentések alapján, valamint

összefoglaló jelentés a tagállamoknak a nemzeti célértékeik teljesítése terén elért eredményeiről;

f) az első albekezdésben meghatározott célértékek teljesítéséhez való hozzájárulásuk tekintetében a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok esetében az energiatartalom kétszeresnek tekintendő.

ê 2015/1513/EU irányelv 2 cikk 2. c) pont

A Bizottság 2017. december 31-ig szükség esetén olyan javaslatot nyújt be, amely – bizonyos feltételek teljesülése esetén – lehetővé teszi a megújuló energiaforrásokból előállított, bármilyen típusú elektromos jármű meghajtására, illetve a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására használt villamos energia teljes mennyiségének a beszámítását.

ê 2009/28/EK irányelv

A Bizottság – adott esetben – 2011. december 31-ig javaslatot nyújt be a megújuló energiaforrásokból származó hidrogénnek az üzemanyagok teljes összetételében képviselt aránya kiszámítására vonatkozó módszerre.

ê 2015/1513/EU irányelv 2 cikk 2. d) pont

(5) Az egyes szállítmányok Unión belüli többszöri elszámolása kockázatának minimalizálása érdekében a tagállamok és a Bizottság a nemzeti rendszerek közötti, valamint a nemzeti rendszerek és a 18. cikk szerint létrehozott önkéntes rendszerek közötti együttműködés megerősítésére törekednek, amely adott esetben az adatok megosztását is magában foglalja. Annak megelőzése érdekében, hogy egyes anyagokat szándékosan úgy módosítsanak vagy azért váljanak meg tőlük, hogy a IX. melléklet hatálya alá tartozzanak, a tagállamok ösztönzik olyan rendszerek kifejlesztését és alkalmazását, amelyek az értéklánc teljes hosszában nyomon követik az alapanyagokat és a belőlük készült bioüzemanyagokat. A tagállamok biztosítják, hogy csalás esetén megfelelő intézkedésre kerüljön sor. Minden tagállam 2017. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít az általa hozott intézkedésekről, feltéve, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása és használata terén elért előrehaladásról készített jelentéseik keretében még nem szolgáltak – a 22. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban – ezzel egyenértékű tájékoztatással a rendszer megbízhatóságára és csalás elleni védelmére vonatkozóan.

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alapanyagok IX. melléklet A. részében foglalt jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítése céljából, azonban a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való eltávolítására nem terjed ki. A Bizottság a IX. melléklet A. részének jegyzékébe felveendő minden egyes alapanyagra vonatkozóan külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, illetve nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy érdemi üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást eredményez a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érintő negatív hatások kockázatával.

ò új szöveg

3. cikk
A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós cél

(1) A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 27 %-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze.

(2) Az egyes tagállamoknak az átfogó 2030-as célhoz való hozzájárulását az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében kell meghatározni és jelenteni a Bizottság felé az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3–5. és 9–11. cikkének megfelelően.

(3) 2021. január 1-jétől fogva az egyes tagállamok teljes bruttó energiafogyasztásán belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának el kell érnie legalább az I. melléklet A. részében szereplő táblázat harmadik oszlopában megadott részarányt. A tagállamok meghozzák az ennek az alapszintnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(4) A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére.

(5) Amennyiben a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 25. cikke értelmében elvégzett értékelése keretében úgy találja, hogy az uniós ütemterv összességében nem teljesül, vagy hogy a 3. cikkben említett alapszintet nem sikerül fenntartani, az említett rendelet 27. cikkének (4) bekezdését kell alkalmazni.

4. cikk
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kapcsán nyújtott pénzügyi támogatás

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós cél elérése érdekében a tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban támogatási programokat alkalmazhatnak. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programokat úgy kell megtervezni, hogy azok ne vezessenek a villamosenergia-piacok szükségtelen torzulásához, és biztosítsák, hogy a termelők figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a hálózat esetleges korlátait.

(2) A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációját, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket.

(3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatása nyílt, átlátható, versenyképes, megkülönböztetésmentes és költséghatékony legyen.

(4) A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát. Az ilyen értékelések eredményei alapján kell dönteni a támogatások fenntartásáról vagy meghosszabbításáról, illetve az új támogatások szerkezetéről.

5. cikk
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok megnyitása

(1) A tagállamok az e cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megnyitják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programjaikat a más tagállamokban található termelők előtt.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy 2021 és 2025 között az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 10 %-ának, 2026 és 2030 között pedig az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 15 %-ának támogatása nyitva álljon a más tagállamokban található létesítmények előtt.

(3) A támogatási rendszereket többek között megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek vagy közös támogatási rendszerek révén lehet megnyitni a határon túli résztvevők előtt. A megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások vagy megnyitott tanúsítási rendszerek keretében támogatott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tagállamok közötti, az egyes hozzájárulásoknak megfelelő elosztását együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, amely meghatározza a támogatás határokon átnyúló kifizetésének szabályait, és azt az elvet kell követni, hogy az energiát a létesítményt támogató tagállam egyenlegére írják.

(4) A Bizottság 2025-ig értékeli az e cikk rendelkezései által a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia költséghatékony elterjesztésére gyakorolt hatást. Az értékelés alapján a Bizottság javasolhatja a (2) bekezdésben előírt százalékos arányok növelését.

6. cikk
A pénzügyi támogatások stabilitása

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfeleléshez szükséges kiigazítások sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és a támogatott projektek gazdálkodását hátrányosan befolyásoló módon.

ê 2009/28/EK irányelv

4. cikk

Megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek

(1) A tagállamok elfogadják a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervüket. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terv megállapítja a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó – az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb politikai intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő – tagállami összesített nemzeti célértékeket, és az ezen összesített nemzeti célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket, beleértve a helyi, regionális és nemzeti hatóságok közötti együttműködést, a tervezett statisztikai átruházásokat vagy közös projekteket, a meglévő biomasszaforrások fejlesztésére és új biomasszaforrások különféle célokra való felhasználására vonatkozó nemzeti politikákat, és a 13–19. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében meghozandó intézkedéseket.

A Bizottság 2009. június 30-ig elfogadja a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványát. Ez a formanyomtatvány megfelel a VI. mellékletben foglalt minimumkövetelményeknek. A tagállamok e formanyomtatványnak megfelelően nyújtják be a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terveket.

(2) A tagállamok 2010. június 30-ig bejelentik a Bizottságnak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervüket.

(3) Minden egyes tagállam hat hónappal a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervének esedékessége előtt előrejelzési dokumentumot tesz közzé és küld meg a Bizottság részére, amelyben feltünteti a következőket:

a) a 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában a tagállamnak a 6–11. cikkel összhangban más tagállamokra átruházható, megújuló energiaforrásokból előállított energia-többlettermelésének becsült mértéke az ütemterv-előirányzathoz képest, valamint a közös projektekkel kapcsolatos becsült potenciálja; és

b) a 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában a tagállam megújuló energiaforrásokból előállított energiaszükséglete azon arányának becsült értéke, amelyet a hazai termelés nem tud kielégíteni.

Ez a tájékoztatás a költségekre és a haszonra, valamint a finanszírozásra vonatkozó adatokat is tartalmazhat. A tagállamok által készített jelentésekben szereplő ezen előrejelzést a 22. cikk (1) bekezdésének l) és m) pontjában megállapítottaknak megfelelően frissíteni kell.

(4) Az a tagállam, amelyben a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya az I. melléklet B. részében lefektetett, a közvetlenül megelőző kétéves időszakban az ütemterv-előirányzatban megállapított részaránynál kevesebb, legkésőbb a következő év június 30-ig módosított megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervet nyújt be a Bizottsághoz, és ebben megfelelő és arányos intézkedéseket állapít, amelyeket ésszerű időn belül csatolni kell az I. melléklet B. részében szereplő ütemterv-előirányzathoz.

A Bizottság – amennyiben a tagállam kevéssel maradt el az ütemterv-előirányzat teljesítésétől, és figyelembe véve a tagállam által hozott jelenlegi és jövőbeli intézkedéseket – elfogadhat olyan határozatot, amely a tagállamot mentesíti a módosított megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési terv benyújtására vonatkozó kötelezettsége alól.

(5) A Bizottság értékeli a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terveket, különösen a tagállam által a 3. cikk (2) bekezdésének értelmében tervezett intézkedések megfelelőségét. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervekre, illetve a módosított megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervekre reagálva a Bizottság ajánlást adhat ki.

(6) A Bizottság elküldi az Európai Parlamentnek a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terveket és az előrejelzési dokumentumokat az átláthatósági platformon nyilvánosságra hozott formában a 24. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően, illetve az e cikk (5) bekezdésében említett bármely egyéb ajánlást.

ê 2009/28/EK irányelv

ð új szöveg

57. cikk

A megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának kiszámítása

(1) A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó fogyasztását a következő elemek összeadásával kell kiszámítani:

a) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztása;

b) a megújuló energiaforrásokból előállított energia fűtési és hűtési célú teljes bruttó fogyasztása; és

c) a megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes felhasználása a közlekedésben.

A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes bruttó fogyasztásban képviselt részaránya kiszámításakor a megújuló energiaforrásokból előállított gáz, villamos energia és hidrogén csak egyszer, az 1. cikknekelső albekezdés a), b) vagy c) pontja szerint vehető számításba.

A 1726. cikk (1) bekezdésének utolsómásodik albekezdése szerint nem lehet figyelembe venni azokat a bioüzemanyagokat, és folyékony bio-energiahordozókat ð és biomassza-tüzelőanyagokat ï, amelyek a 1726. cikk (2)–(6)(7) bekezdésében megállapított fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarításiï kritériumokat nem teljesítik.

ò új szöveg

A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya nem haladhatja meg a tagállamban a közúti és vasúti közlekedés végső energiafogyasztásának 7 %-át. Ez a határérték 2030-ban 3,8 %-ra csökken a X. melléklet A. részében szereplő ütemtervnek megfelelően. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) Ha egy tagállam úgy véli, hogy vis maior következtében nem képes a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az I. mellékletben szereplő táblázat harmadik oszlopában a teljes bruttó energiafogyasztás tekintetében megállapított 2020-as részarányát teljesíteni, a lehető leghamarabb értesíti a Bizottságot. A Bizottság határozatot fogad el arról, hogy a vis maior bizonyított-e, amely esetben határoz arról is, hogy a tagállam 2020. évi teljes bruttó fogyasztását a megújuló energiaforrásból előállított energia vonatkozásában hogyan kell módosítani.

(3)(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban előállítottð , a saját megújulóenergia-fogyasztók és az energiaközösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló ï villamosenergia-mennyiségből a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-mennyiség kivonásával kell kiszámítani.

A többféle üzemanyaggal működő, megújuló és hagyományos energiaforrásokat használó erőművekben csak a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia vehető figyelembe. E számítás céljára az egyes energiaforrások részesedését energiatartalmuk alapján kell kiszámítani.

A víz- és szélenergiával termelt villamos energiát a II. mellékletben megállapított normalizálási szabályoknak megfelelően kell kiszámítani.

(4)(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított fűtő- és hűtőenergia teljes bruttó fogyasztását a tagállamokban megújuló energiaforrásokból biztosított távfűtés és távhűtés mennyiségénekvel, valamint az ipar, a háztartások, a szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat területén a fűtésben, hűtésben és feldolgozásban felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított egyéb energiafogyasztásnak az összegekénthozzáadásával kell kiszámítani.

A többféle üzemanyaggal működő, megújuló és hagyományos energiaforrásokat használó erőművekben csak a megújuló energiaforrásokból biztosított fűtés és hűtés vehető figyelembe. E számítás céljára az egyes energiaforrások részesedését energiatartalmuk alapján kell kiszámítani.

Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a hőszivattyúk által termelt légtermikus, geotermikus és hidrotermikus ð környezeti ï energiát tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a végső energia kibocsátás (output) jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energiabevitelt (input). Az ezen irányelv alkalmazásában megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a VII. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani.

Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem vehető figyelembe aaz olyan passzív energiarendszerek által termelt hőenergiaát, amelyekben az energiafogyasztást passzív módon, az épület szerkezetén keresztül, vagy nem megújuló energiaforrásokból előállított energiával termelt hő felhasználásával csökkentik, nem vehető figyelembe.

ò új szöveg

(4) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában:

a) a megújuló energiaforrásokból előállított energia közlekedésben keletkezett teljes bruttó fogyasztását a közlekedésben használt bioüzemanyagok, biomassza-tüzelőanyagok és nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásokból származó, folyékony vagy gáznemű üzemanyagok összegeként kell kiszámítani. Azonban a nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásokból származó folyékony vagy gáznemű üzemanyagok közül a megújuló forrásokból termelt villamos energiából származókat csak az (1) bekezdés a) pontjában előírt számításhoz lehet felhasználni, vagyis a megújuló energiaforrásokból egy tagállamban előállított villamos energia mennyiségének kiszámításához;

b) a közlekedésben keletkezett teljes bruttó energiafogyasztás kiszámításához a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben szereplő energiatartalmát kell figyelembe venni. A III. mellékletben nem említett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának meghatározásához a tagállamoknak a tüzelőanyagok nettó fűtőértékének kiszámítására vonatkozó megfelelő ESO-szabványt kell használniuk. Amennyiben ilyen ESO-szabvány nem került elfogadásra, a megfelelő ISO-szabvány használandó.

(5) Az egyes szállítmányok Unión belüli többszöri elszámolása kockázatának minimálisra csökkentése érdekében a tagállamok és a Bizottság megerősítik a nemzeti rendszerek közötti, valamint a nemzeti rendszerek és a 27. cikk szerint létrehozott önkéntes rendszerek közötti együttműködést, adott esetben ideértve az adatok megosztását is.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek további bővítése céljából, azonban ez a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való törlésére nem terjed ki. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, összhangban van az uniós fenntarthatósági kritériumokkal, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradványok hasznosítását támogatja, de nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy érdemi megtakarítást eredményez az üvegházhatású gázok kibocsátásában a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érő negatív hatások kockázatával.

A Bizottság kétévente elvégzi a IX. melléklet A. és B. részében szereplő alapanyag-jegyzékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat további alapanyagokkal bővítse e bekezdés elveinek figyelembevételével. Az első értékelést [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően hat hónapon belül kell elvégezni. Adott esetben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek bővítése céljából, azonban ez a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való törlésére nem terjed ki.

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 3. pont (kiigazított szöveg)

(5)(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben meghatározott energiatartalmának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

(6)(7) A megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a következők szerint kell kiszámítani: a megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó fogyasztása osztva az összes energiaforrásból származó teljes bruttó energiafogyasztással, százalékban kifejezve.

Az első albekezdés alkalmazásában az (1) bekezdésben említett összeget a 6., 8., 10. és 11. cikkel összhangban ki kell igazítani a 8., a 10., a 12. és a 13. cikknek megfelelően.

Egy tagállam teljes bruttó energiafogyasztásának az ezen irányelvben meghatározott céloknak és az időközi célkitűzésekre vonatkozó ütemtervnek való megfelelése felmérése céljából történő kiszámításakor a légi közlekedés során felhasznált energia mennyisége az adott tagállam teljes bruttó energiafogyasztásának arányában nem tekintendő többnek, mint 6,18 %. Ciprus és Málta esetében az adott tagállam teljes bruttó energiafogyasztásának részarányaként a légi közlekedés során felhasznált energia mennyisége nem tekintendő többnek, mint 4,12 %.

(7)(8) A megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának kiszámítása során az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i, 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 46 szereplő módszert és fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

A tagállamok gondoskodnak ezen ágazati és összarányok kiszámításához felhasznált statisztikai adatok, valamint az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i, 1099/2008/EK rendelet alapján a Bizottságnak továbbított statisztikai adatok koherenciájáról.

68. cikk

Tagállamok közötti statisztikai átruházás

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 4. pont

ð új szöveg

(1) A tagállamok megállapodásokat köthetnek megújuló energiaforrásokból előállított, meghatározott mennyiségű energiának az egyik tagállamból a másik tagállamba történő statisztikai átruházásáról. Az átruházott mennyiséget:

a) le kell vonni a megújuló energiaforrásokból előállított energia azon mennyiségéből, amelyet az átruházást végrehajtó tagállam ð megújulóenergia-részarányának ï általi, a 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő követelményeknek való megfelelés mérése során ð ezen irányelv céljaira ï figyelembe vesznek; valamint

b) hozzá kell adni a megújuló energiaforrásokból előállított energia azon mennyiségéhez, amelyet az átruházást fogadó tagállam általi, a 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő követelményeknek való megfelelés ð megújulóenergia-részarányának ï mérése során ð ezen irányelv céljaira ï figyelembe vesznek.

(2) A 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdése tekintetében azAz e cikk (1) bekezdésében említett megállapodások időtartama egy vagy több év lehet. A Bizottságot minden olyan év végét követően legkésőbb három ð 12 ï hónappal tájékoztatni kell a megállapodásokról, amelyben azok hatályosak voltak. A Bizottsághoz eljuttatott tájékoztatásnak tartalmaznia kell az érintett energia mennyiségét és árát.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3) Az átruházások azt követően válnak érvényessé, hogy az átruházásban érintett valamennyi tagállam értesíti a Bizottságot az átruházásról.

79. cikk

A tagállamok közös projektjei

(1) Két vagy több tagállam együttműködhet bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló villamos energia, fűtőenergia vagy hűtőenergia megújuló energiaforrásokból való termelésével kapcsolatos. Az ilyen együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal az ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően indult közös projektek keretében vagy 2009. június 25.-át/-ét követően indult közös projektek keretében, vagy ezen időpont után felújított, megnövelt kapacitású létesítményben a területükön termelt, megújuló megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia, fűtőenergia vagy hűtőenergia azon részarányát vagy mennyiségét, amely ezen irányelv alkalmazásában az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés mérésekor úgy tekintendő, hogy egy másik tagállam összesített nemzeti célértékébe ð megújulóenergia-részarányába ï számít bele.

(3) A (2) bekezdésben említett értesítés:

a) leírja a javasolt létesítményt vagy meghatározza a felújított létesítményt;

b) meghatározza a létesítményben termelt villamos energia, illetve fűtő- vagy hűtőenergia azon részarányát vagy mennyiségét, amelyet egy másik tagállam összesített nemzeti célértékébe ð megújulóenergia-részarányába ïkell beszámítani;

c) megnevezi azt a tagállamot, amelynek javára a bejelentést az értesítést teszik; és

d) megadja azt az – egész naptári években kifejezett – időtartamot, amely alatt a létesítményben megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, illetve fűtő- vagy hűtőenergia úgy tekintendő, hogy a másik tagállam összesített nemzeti célértékébe ð megújulóenergia-részarányába ï számít bele.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartam nem terjedhet ki a 2020-at követő időszakra. A közös projektek időtartama kiterjedhet a 2020ð 2030 ï-at követő időszakra is.

(5) Az e cikk szerinti értesítést kizárólag az értesítést tevő tagállam és a (3) bekezdés c) pontja szerint meghatározott tagállam együttes megállapodása esetén lehet megváltoztatni vagy visszavonni.

810. cikk

A tagállamok közös projektjeinek hatása

(1) A 9. cikk szerinti értesítést kibocsátó tagállam a 9. cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott időszak alatt minden egyes év végétől számított három hónapon belül értesítő levelet bocsát ki, amely tartalmazza a következőket:

a) a 79. cikk szerinti bejelentés értesítés tárgyát képező létesítmény által az adott évben megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, illetőleg fűtő- vagy hűtőenergia teljes mennyisége; és

b) az adott létesítmény által az adott évben megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, illetőleg fűtő- vagy hűtőenergia azon mennyisége, amelyet a bejelentés az értesítés feltételei szerint egy másik tagállam összesített nemzeti célértékébe ð megújulóenergia-részarányába ï kell beszámítani.

(2) Az értesítést kibocsátó tagállam megküldi az értesítő levelet a Bizottságnak és annak a tagállamnak, amelynek javára a bejelentést az értesítést tették.

(3) Ezen irányelv alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, illetőleg fűtő- vagy hűtőenergia azon mennyiségét, amelyet az (1) bekezdés b) pontjával összhangban jelentenek be:

a) le kell vonni a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, fűtő- vagy hűtőenergia azon mennyiségéből, amelyet az (1) bekezdés szerinti értesítő levelet kibocsátó tagállam követelményeknek való megfelelése ð megújulóenergia-részaránya ï mérésének során figyelembe vesznek; és

b) hozzá kell adni a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, fűtő- vagy hűtőenergia azon mennyiségéhez, amelyet a (2) bekezdés szerinti értesítő levelet fogadó tagállam követelményeknek való megfelelése ð megújulóenergia-részaránya ï mérésének során figyelembe vesznek.

9.11. cikk

A tagállamok és harmadik országok közös projektjei

(1) Egy vagy több tagállam együttműködhet egy vagy több harmadik állammal bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos. Ebben az együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek.

(2) A megújuló energiaforrásokból harmadik országokban előállított villamos energiát az ezen irányelvben az átfogó nemzeti célkitűzéseket illetően meghatározott követelményeknek való megfelelés értékelésekor ð egy tagállam megújulóenergia-részarányának számításakor ï csak a következő feltételek teljesülése esetén lehet figyelembe venni:

a) a villamos energiát a Közösségben Ö az Unióban Õ használják fel, amely ÖEz a Õ feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha:

i. a származási ország, a célország és adott esetben az egyes harmadik tranzitországok valamennyi illetékes átvitelirendszer-üzemeltetője egyértelműen a juttatott Ö az allokált Õ rendszerösszekötő kapacitáshoz rendelte az elszámolt villamos energiával megegyező mennyiségű villamos energiát;

ii. az illetékes átvitelirendszer-üzemeltető a mérlegtáblázatban egyértelműen a rendszerösszekötő közösségi Ö uniós Õ oldalán rögzíti az elszámolt villamos energiával megegyező mennyiségű villamos energiát; és

iii. a hozzárendelt kapacitás és a (2) bekezdés b) pontjában említett létesítmény által megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelése azonos időszakra vonatkozik;

b) a villamos energiát 2009. június 25.-át/-ét követően üzembe helyezett, újonnan épült létesítmény vagy ezen időpontot követően felújított, megnövelt kapacitású létesítmény termeli az (1) bekezdésben említett közös projekt keretében; és

c) a termelt és exportált villamosenergia-mennyiség a létesítményre adott beruházási támogatáson kívül nem részesült támogatásban valamely harmadik ország támogatási rendszere keretében.

(3) A tagállamok az alábbi feltételekkel kérelmezhetik a Bizottságtól, hogy az 5a 7. cikk (1) bekezdés céljára egy tagállam és egy harmadik ország közötti, nagyon hosszú végrehajtási idővel működő rendszerösszekötő megépítése esetén a harmadik országokban megújuló energiaforrásokból előállított és felhasznált villamos energiát figyelembe vehessék:

a) a rendszerösszekötő építése 2016 ð 2026 ï. december 31. előtt megkezdődött;

b) a rendszerösszekötőt nem lehetséges 2020 ð 2030 ï. december 31-ig üzembe állítani;

c) a rendszerösszekötőt nem lehetséges 2022 ð 2032 ï. december 31-ig üzembe állítani;

d) üzembe helyezés után a rendszerösszekötő a (2) bekezdésnek megfelelően megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Közösségbe Ö Unióba Õ történő exportjára szolgál;

e) az alkalmazás Ö a kérelem Õ egy, a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után a Közösségbe Ö az Unióba Õ exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.

(4) Értesíteni kell a Bizottságot a harmadik országok területén lévő létesítményekben termelt villamos energia azon részarányáról vagy mennyiségéről, amelyet a 3. cikknek való megfelelés mérése céljából úgy kell tekinteni, hogy az egy vagy kétÖ több Õ tagállam teljes nemzeti célkitűzésébe ð megújulóenergia-részarányába ï beszámít. Amennyiben egynél több tagállam érintett, e részarány vagy mennyiség tagállamok közötti elosztásáról tájékoztatni kell a Bizottságot. Ez a részarány vagy mennyiség nem haladhatja meg a Közösségbe Ö az Unióba Õ ténylegesen bevitt és ott felhasznált, e cikk (2) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett és (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő részarányt vagy mennyiséget. A bejelentést Az értesítést minden olyan tagállamnak meg kell tennie, amelynek teljes nemzeti célkitűzésébe a villamos energia adott részaránya vagy mennyisége beszámítandó.

(5) A (4) bekezdésben említett értesítés:

a) leírja a javasolt létesítményt vagy meghatározza a felújított létesítményt;

b) meghatározza a létesítmény által termelt villamos energia azon részarányát vagy mennyiségét, amelyet valamely tagállam nemzeti célkitűzésébe ð megújulóenergia-részarányába ï bele kell számítani, valamint – a titoktartási követelmények függvényében – a kapcsolódó pénzügyi rendelkezéseket;

c) megadja azt az – egész naptári években kifejezett – időtartamot, amely alatt a villamos energiát a tagállam összesített nemzeti célkitűzésébe ð megújulóenergia-részarányába ï beszámítandónak kell tekinteni; és

d) tartalmazza a b) és c) pontban foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni.

(6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartam nem terjedhet ki a 2020-at követő időszakra. A közös projektek időtartama kiterjedhet a 2020 ð 2030 ï-at követő időszakra is.

(7) Az e cikk szerinti értesítést kizárólag az értesítést tevő tagállam és a közös projektet a (5) bekezdés d) pontja szerint elismerő harmadik ország együttes megállapodása esetén lehet megváltoztatni vagy visszavonni.

(8) A tagállamoknak és a Bizottságnak Ö az Uniónak Õ ösztönözniük kell az Energiaközösségről szóló szerződés megfelelő szerveit, hogy – az Energiaközösségről szóló szerződéssel összhangban – tegyék meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az említett szerződés szerződő felei alkalmazni tudják ezen irányelv tagállamok közötti együttműködésről szóló rendelkezéseit.

1012. cikk

A tagállamok és harmadik országok közös projektjeinek hatása

(1) A 9 11. cikk szerinti értesítést kibocsátó tagállam a 9 11. cikk (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott időszak alatt minden egyes év végétől számított három ð 12 ïhónapon belül értesítő levelet bocsát ki, amely tartalmazza a következőket:

a) a 9 11. cikk szerinti bejelentés értesítés tárgyát képező létesítmény által az adott évben megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes mennyisége;

b) az adott létesítmény által az adott évben megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia azon mennyisége, amelyet a 9 11. cikk szerinti bejelentés értesítés feltételei szerint átfogó nemzeti célkitűzésébe kell beszámítani ð bele kell számítani megújulóenergia-részarányába ï; és

c) a 9.11 cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítésének igazolása.

(2) A tagállam az értesítő levelet a projektet a 9 11. cikk (5) bekezdésének d) pontja szerint elismerő harmadik országnak és a Bizottságnak küldi.

(3) Az összesített nemzeti célértékekkel ð megújulóenergia-részaránnyal ï kapcsolatos, ezen irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés méréséhez ð , ezen irányelv szerinti számításokhoz ï a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia azon mennyiségét, amelyet az (1) bekezdés b) pontjával összhangban jelentenek be, hozzá kell adni a megújuló energiaforrásokból előállított energia azon mennyiségéhez, amelyet az értesítő levelet kibocsátó tagállam követelményeknek való megfelelése ð megújulóenergia-részaránya ï mérésének során figyelembe vesznek.

1113. cikk

Közös támogatási rendszerek

(1) A tagállamok 35. cikk szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül két vagy több tagállam határozhat úgy, hogy önkéntes alapon egyesíti vagy részben összehangolja nemzeti támogatási rendszereit. Ilyen esetben az egyik részt vevő tagállam területén megújuló energiaforrásokból előállított energia egy meghatározott mennyisége beszámíthat egy másik részt vevő tagállam összesített nemzeti célértékébe ð megújulóenergia-részarányába ï, ha az érintett tagállam:

a) a megújuló energiaforrásokból előállított energia egy meghatározott mennyiségét statisztikai átruházás keretében egy másik tagállamra ruházza a 6 8. cikkel összhangban; vagy

b) a részt vevő tagállamok beleegyezésével olyan elosztási szabályt állapít meg, amely alapján az érintett tagállamok között elosztható a megújuló energiaforrásokból előállított energiamennyiség. A Bizottságot e szabályról legkésőbb a hatálybalépése első évének végét követő három hónappal tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti értesítést kibocsátó tagállamok minden egyes év végét követő három hónapon belül értesítő levelet adnak ki, amely tartalmazza az adott évben megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, illetőleg fűtő- vagy hűtőenergia azon teljes mennyiségét, amelyre az elosztási szabály alkalmazandó.

(3) Az összesített nemzeti célértékekkel ð megújulóenergia-részaránnyal ï kapcsolatos, ezen irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés méréséhez ð , ezen irányelv szerinti számításokhoz ï a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, illetőleg fűtő- vagy hűtőenergia azon mennyiségét, amelyet a (2) bekezdéssel összhangban jelentenek be, az érintett tagállamok között a bejelentett elosztási szabálynak megfelelően újra el kell osztani.

1214. cikk

Kapacitásnövekedés

A 7 9. cikk (2) bekezdése és a 9 11. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a létesítmény kapacitásnövekedésének betudható, megújuló energiaforrásokból előállított energiaegységeket úgy kell kezelni, mintha azokat a működését a kapacitásnövekedés időpontjában megkezdő másik létesítményben termelték volna.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

1315. cikk

Közigazgatási eljárások, szabályok és törvények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózati infrastruktúrára, valamint a biomassza bioüzemanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek legyenek.

A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket különösen a következők biztosítása érdekében:

a) a tagállamok között a közigazgatási struktúra és szervezet terén fennálló különbségekre is figyelemmel, a jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos eljárások vonatkozásában a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek felelősségi köre világosan koordinált és meghatározott legyen, a területrendezést is beleértve, továbbá a tervezési és építési kérelmekről való döntésre átlátható ütemtervek vonatkozzanak;

b) a megfelelő szinten álljanak rendelkezésre a megújuló energia előállítására szolgáló létesítményekre vonatkozó kérelmek jóváhagyásának, minősítésének és engedélyezésének folyamatával, valamint a kérelmezők részére nyújtott segítséggel kapcsolatos információk;

a) c) a közigazgatási eljárások korszerűsítése és gyors ügyintézés a közigazgatás megfelelő szintjén;

b) d) a jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos szabályok objektívek, átláthatóak, arányosak legyenek, ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést a jelentkezőkkel szemben, valamint teljes mértékben vegyék figyelembe a megújuló energia előállítására alkalmazott egyes technológiák sajátosságait;

c) e) a fogyasztók, tervezők, építészek, építőipari szakemberek, a berendezések és rendszerek üzembe helyezői és a szolgáltatók által fizetett közigazgatási díjak átláthatók és a költségarányosak legyenek; valamint

d) f) a kisebb projektek és a decentralizált, megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító eszközök számára szükség szerint egyszerűsített és könnyített engedélyezési eljárások álljanak rendelkezésre kidolgozása, beleértve az egyszerű értesítést, amennyiben erre az alkalmazandó szabályozási keret lehetőséget ad.

(2) A tagállamok világosan meghatározzák azokat a műszaki előírásokat, amelyeket a megújuló energiát előállító berendezéseknek és rendszereknek a támogatás igénybevételéhez teljesíteniük kell. Ahol létezik európai szabvány, beleértve az ökocímkéket, az energiafogyasztást jelölő címkéket és az európai szabványügyi testületek által kidolgozott egyéb műszaki referencia-rendszereket, az említett műszaki előírásokat ilyen szabványokra való hivatkozással kell kidolgozni. Az ilyen műszaki előírásokban nem határozhatják meg, hogy a berendezéseket és a rendszereket hol kell tanúsíttatni, és azok nem akadályozhatják a belső piac működését.

ò új szöveg

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a befektetők szempontjából kellően előreláthatóak legyenek a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásával kapcsolatos tervek. E célból a tagállamok hosszú távú, legalább a következő három évet felölelő terveket tesznek közzé a támogatások várható elosztásáról, és az egyes támogatási programok esetében ismertetik a hozzávetőleges ütemtervet, az érintett kapacitást, a várhatóan hozzárendelendő költségvetést, valamint az érdekeltekkel a támogatás szerkezetéről folytatott konzultációt.

ê 2009/28/EK irányelv 13. cikk (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(4)(3) A tagállamok valamennyi szereplőnek, különösen a helyi és regionális közigazgatási hatóságoknak javasolják, hogy ð biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi illetékes hatóságaik rendelkezzenek arról, hogy a városi infrastruktúra, ï az ipari vagy lakóövezetek ð és az energetikai infrastruktúra, többek között a villamosenergia-infrastruktúra, a távfűtés és -hűtés, a földgáz- és alternatívtüzelő-hálózatok ï tervezése, kialakítása, építése és felújítása során garantálják a megújuló energiaforrásokból előállított fűtőenergia, hűtőenergia és villamos energia használatára szolgáló berendezések és rendszerek telepítését ð hogyan kell integrálni és terjeszteni a megújuló forrásokból előállított energiákat, illetve hasznosítani az elkerülhetetlen hulladékhőt vagy hulladék hűtőhatást ï. A tagállamoknak különösen támogatniuk kell a helyi és regionális közigazgatási szerveket abban, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított fűtést és hűtést szükség szerint bevonják a városok infrastruktúrájának tervezésébe.

(5)(4) A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek célja, hogy az építési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított, bármilyen típusú energia részaránya emelkedjen.

Ezen építési szabályok és törvények kidolgozása során vagy a regionális támogatási rendszereiken belül a tagállamok figyelembe vehetik az energiahatékonyság jelentős növekedésével, valamint a kogenerációval kapcsolt energiatermeléssel és a passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületekkel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket.

A tagállamok 2014. december 31-ig építési szabályaikban és törvényeikben, vagy egyéb, azonos hatású eszközön keresztül, adott esetben kötelezettséget állapíthatnak meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia minimálisan felhasználandó szintjére az új épületek, vagy a már meglévő, de nagyobb felújításon átesett alatt álló épületek tekintetébenð , figyelembe véve a 2010/31/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti költségoptimalizált számítások eredményeit. ïA tagállamok engedélyezik e minimumszinteknek többek között a jelentős részarányban megújuló energiaforrásokból biztosított távfűtés és távhűtés révén való teljesítését.

Az első albekezdésben foglalt követelmény csak annyiban alkalmazandó a fegyveres erőkre, amennyiben az nem ütközik a fegyveres erők tevékenységeinek jellegével és elsődleges céljával, továbbá kivételt képeznek a követelmény alól a katonai célokra használt anyagok.

(6)(5) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti, regionális és helyi új vagy már meglévő, de nagyobb felújításon átesett alatt álló középületek 2012. január 1-jétől kezdődően példamutató szerepet töltsenek be ezen irányelv összefüggésében. A tagállamok többek között lehetővé tehetik, hogy e kötelezettséget a nulla energiafelhasználású épületekre vonatkozó szabványoknak való megfelelésen keresztül lehessen teljesíteni, vagy annak engedélyezése által teljesítsék, hogy a középületek, illetve vegyes tulajdonú köz- és magánépületek tetőzetét harmadik felek megújuló energiaforrásokból energiát előállító berendezésekbe történő befektetésekhez elhelyezésére használják.

(7)(6) Építési szabályaikban és törvényeikben a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett fűtő- és hűtőrendszerek és a jelentős energiafogyasztás-csökkenést eredményező berendezések alkalmazását. A tagállamok az energiafogyasztást jelölő címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy közösségi Ö uniós Õ szinten kidolgozott megfelelő tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak az ilyen rendszerek és berendezések használatának előmozdítására.

A biomassza esetében a tagállamoknak azokat a konverziós technológiákat kell előmozdítaniuk, amelyek a lakossági és kereskedelmi alkalmazások esetében legalább 85 %-os, az ipari alkalmazások esetében pedig legalább 70 %-os konverziós hatékonysággal működnek.

hőszivattyúk közül a tagállamok azokat támogatják, amelyek megfelelnek a villamos meghajtású, gázmotoros vagy gázabszorpciós hőszivattyúkra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról szóló, 2007. november 9-i 2007/742/EK bizottsági határozatban 47 az ökocímkék tekintetében meghatározott minimumkövetelményeknek.

A termikus napenergia esetében a tagállamok előmozdítják az olyan minősített berendezések és rendszerek elterjedését, amelyek európai szabványokon alapulnak – amennyiben léteznek ilyenek –, beleértve az ökocímkéket, az energiafogyasztást jelölő címkéket és az európai szabványügyi testületek által kidolgozott egyéb műszaki referencia-rendszereket.

E bekezdés alkalmazásában a rendszerek és berendezések konverziós hatékonyságának és input-output arányának értékelésekor a tagállamok közösségi vagy ezek hiányában nemzetközi eljárásokat alkalmaznak, amennyiben léteznek ilyenek.

ò új szöveg

(8) A tagállamok értékelik megújulóenergia-potenciáljukat, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás használatának lehetőségét a fűtésben illetve hűtésben. Ezt az értékelést a 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében előírt második átfogó értékelés részeként kell elvégezni, első ízben 2020. december 31-ig, majd azt követően az említett átfogó értékelés naprakésszé tételei alkalmával.

(9) A megújuló energiák finanszírozása és használatának elterjesztése érdekében a vállalatok között kötendő hosszú távú energia-adásvételi megállapodások adminisztratív jellegű akadályait a tagállamok megszüntetik.

16. cikk
Az engedélyezési eljárás menete és időtartama

(1) A tagállamok 2021. január 1-ig létrehoznak egy vagy több egyablakos hivatali kapcsolattartó pontot a teljes engedélyezési eljárás összehangolására, vagyis a megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító létesítmények és a kapcsolódó átviteli és elosztó hálózati infrastruktúrák építési és üzemeltetési engedélyeinek kezelésére.

(2) Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont átlátható módon segíti a kérelmezőt a kérelmezési eljárás során, megad számára minden szükséges tájékoztatást, koordinál más hatóságokkal, szükség szerint bevonva azokat, és az eljárás végén jogilag kötelező érvényű határozatot hoz.

(3) Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben eljárási kézikönyvet tesz közzé a megújulóenergia-projektek fejlesztői számára, ideértve a kis léptékű projekteket és a saját megújulóenergia-fogyasztói projekteket.

(4) Az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három évet, eltekintve a 16. cikk (5) bekezdésében és a 17. cikkben említett esetektől.

(5) A tagállamok elősegítik a megújuló energiaforrásokat használó meglévő erőművek átalakítását, többek között egyszerűsített és gyors engedélyezési eljárás biztosításával, amely az átalakítási kérelemnek az egyablakos hivatali kapcsolattartó ponthoz való benyújtásától számítva legfeljebb egy évet vehet igénybe.

17. cikk
Egyszerű értesítési eljárások

(1) A demonstrációs projektek és az 50 kW-nál kisebb villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy az elosztórendszer-üzemeltető értesítése után kapcsolódjanak a hálózathoz.

(2) A 16. cikkel összhangban létrehozott egyablakos hivatali kapcsolattartó pont értesítését követően lehetővé kell tenni az erőművek átalakítását, amennyiben nem várható jelentős kedvezőtlen környezeti vagy társadalmi hatás. Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont az értesítés beérkezésének időpontjától számított hat hónapon belül határoz arról, hogy az értesítés kielégítő-e.

Amennyiben az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont úgy határoz, hogy az értesítés kielégítő, automatikusan megadja az engedélyt.

Amennyiben az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont úgy határoz, hogy az értesítés nem kielégítő, új engedélyért kell folyamodni. Ebben az esetben a 16. cikk (5) bekezdésében említett határidők alkalmazandók.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1418. cikk
Tájékoztatás és képzés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk eljussanak a fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket és -rendszereket, valamint megújuló energiaforrásokból előállított energia használatával kompatibilis járműveket szolgáltató valamennyi érintett szereplőhöz, úgymint a fogyasztókhoz, építőipari szakemberekhez, üzembe helyezőkhöz, építészekhez és szolgáltatókhoz.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított fűtő-, hűtő- és villamos energia használatára alkalmas berendezések és rendszerek költség- és energiahatékonyságából származó nettó haszonnal kapcsolatos információkat a berendezés vagy a rendszer szállítója vagy az illetékes nemzeti hatóságok hozzáférhetővé tesziktegyék.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy legkésőbb 2012. december 31-én álljanak rendelkezésre álljanak képesítési rendszerek vagy azokkal egyenértékű minősítési rendszerek a kisméretű biomasszabojlerek és -kazánok, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia rendszerek, a sekély geotermikus rendszerek és a hőszivattyúk üzembe helyezői számára. Ezek a rendszerek adott esetben figyelembe vehetik a meglévő rendszereket és struktúrákat, és a IV. mellékletben meghatározott kritériumokra épülnek. Minden tagállam elismeri a más tagállamok által ezen kritériumok alapján megadott képesítést.

(4) A tagállamok tájékoztatják a nyilvánosságot a (3) bekezdésben említett képesítési rendszerekről vagy azokkal egyenértékű minősítési rendszerekről. Hozzáférhetővé tehetik továbbá azon üzembe helyezők jegyzékét, akik a (3) bekezdésben említett rendelkezéseknek megfelelő képesítéssel vagy minősítéssel rendelkeznek.

(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy iránymutatások álljanak rendelkezésre valamennyi érintett szereplő, különösen a tervezők és az építészek számára annak érdekében, hogy azok az ipari, ð kereskedelmi ï vagy lakóövezetek tervezése, kivitelezése, építése és felújítása során megfelelően mérlegelni tudják a megújuló energiaforrásokból előállított energia, a nagy hatékonyságú technológiák és a távfűtés és távhűtés optimális kombinációját.

(6) A tagállamok, a helyi és regionális hatóságok közreműködésével megfelelő tájékoztató, ismeretterjesztő, iránymutatást nyújtó és/vagy képzési programokat dolgoznak ki a polgároknak a megújuló energiaforrásokból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos előnyökről és gyakorlati kérdésekről való tájékoztatása érdekében.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

15.19. cikk

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, fűtő- és hűtőenergia származási garanciái

(1) A megújuló energiaforrásokból származó energiának az energiaszolgáltató által kínált energiahordozó-összetételben ð , valamint a fogyasztók részére megújuló energiaforrásokból előállított energiát ígérő szerződések keretében szolgáltatott energiamennyiségben ï való arányának vagy mennyiségének a végső fogyasztó felé történő bizonyítása céljából , a 2003/54/EK irányelv 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia származása, mint olyan, ezen irányelv értelmében objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján garantálható.

(2) Ebből a célból a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelőjének kérésére a tagállamok biztosítják a származási garancia kiállítását. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a ðnem ï megújuló energiaforrásokból előállított fűtő- és hűtőenergia termelőinek kérésére esetében is adnak ki származási garanciát. E rendelkezést ð A származási garanciák kiadását ï a kapacitás minimális határértékéhez lehet kötni. A származási garancia szabványos mérete 1 MWh. A megtermelt energia minden egyes egységéről legfeljebb egy származási garancia állítható ki.

A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból származó adott energiaegységet csak egyszer vegyék figyelembe.

A tagállamok előírhatják ð biztosítják ï, hogy a termelő ne részesülhessen támogatásban ð támogatási program keretében támogatásban részesülő termelő ne kapjon származási garanciát ï , amennyiben a megújuló energiaforrásokból előállított ugyanazon energiárakap származási garanciát. ð A származási garanciákat a tagállamok adják ki, és árverés útján értékesítik a piacon. Az árverések bevételeit a megújuló energiák támogatásának költségeibe kell visszaforgatni. ï

A származási garancia nem kapcsolódik a tagállamok 3. cikknek való megfeleléséhez. A származási garanciák átruházása – az energia fizikai átadásától különállóan vagy azzal együttesen – nem érinti a célok teljesítése céljából a tagállamok által a statisztikai átruházás, a közös projektek és a közös támogatási rendszerek alkalmazásáról hozott határozatokat, sem pedig a megújuló energiaforrásokból származó energia teljes bruttó fogyasztásának az 5 a 7. cikk szerinti számítási mód alapján történő kiszámítására vonatkozó tagállami határozatokat.

(3) A származási garanciák kizárólag a hozzájuk tartozó energiaegység megtermelésétől számított tizenkét hónapon belül használhatók fel. A származási garanciák a felhasználást követően érvényüket vesztik.

ò új szöveg

(3) Az (1) bekezdés céljaira a származási garanciák abban a naptári évben érvényesek, amikor az energiaegységet előállítják. A tagállamok az egyes naptári évek végét követő hat hónapon belül gondoskodnak arról, hogy az előző naptári évben nem törölt származási garanciák érvényüket veszítsék. Az érvényüket vesztett származási garanciákat a tagállamok figyelembe veszik a maradékenergiamix számításakor.

(4) A származási garanciák (8) és (13) bekezdésben említett bemutatásának kontextusában a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az energiaszolgáltatók minden év június 30-ig töröljék az előző évre vonatkozó származási garanciákat.

ê 2009/28/EK irányelv

ð új szöveg

(4)(5) A származási garanciák kiadását, átruházását és törlését a tagállamok vagy a kijelölt illetékes szervek felügyelik. A kijelölt illetékes szerveknek eltérő földrajzi hatáskörrel kell rendelkezniük, és a termelő, kereskedelmi és ellátó tevékenységtől függetlennek kell lenniük.

(5)(6) A tagállamok vagy a kijelölt illetékes szervek megfelelő mechanizmusokat alakítanak ki annak biztosítása érdekében, hogy a származási garanciák kiadása, átruházása és törlése elektronikus úton történjen, valamint, hogy a garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek legyenek. ð A tagállamok és a kijelölt illetékes szervek gondoskodnak arról, hogy az általuk megszabott követelmények összhangban álljanak a CEN/EN 16325 szabvánnyal.ï

(6)(7) A származási garancián legalább az alábbi információkat kell feltüntetni:

a) az energia előállítására felhasznált energiaforrás és az előállítás kezdetének és befejezésének dátuma;

b) a származási garancia a következők közül melyikre vonatkozik:

i. villamos energia; vagy

ò új szöveg

ii. gáz; vagy

ê 2009/28/EK irányelv

(ii)iii. fűtő- és/vagy hűtőenergia;

c) az energiát előállító létesítmény neve, helye, típusa és kapacitása;

d) a létesítmény részesült-e beruházási támogatásban, és ha igen, milyen mértékben, az energiaegység részesült-e bármilyen más formában valamilyen nemzeti támogatási rendszerből, és ha igen, milyen mértékben, valamint a támogatási rendszer típusa;

e) a létesítmény üzembe helyezésének dátuma; és

f) a kiállítás dátuma és országa és az egyedi azonosító szám.

ò új szöveg

A kis léptékű létesítmények származási garanciáin elegendő egyszerűsített információkat megadni.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(8)(7) Amennyiben egy energiaellátószolgáltatónak a 2003/54/EK2009/72/EK irányelv 3. cikke (69) bekezdésének alkalmazásában igazolnia kell, hogy az általa kínált energiahordozó-összetételben mekkora a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya vagy mennyisége, ezt megteheti a származási garanciáki bemutatásával ð kell megtennie ï. ð A 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (10) bekezdése alapján kiadott származási garanciák hasonlóképp használandóak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének igazolására. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia fogyasztásához kapcsolódó származási garanciák kapcsán az energiaátviteli veszteségeket teljes mértékben figyelembe vegyék. ï

(8) A 2003/54/EK irányelv 3. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a forrásokból előállított megújuló energia azon mennyiségét, amely valamely villamosenergia-szolgáltató által egy harmadik félre átruházott származási garanciákhoz tartozik, le kell vonni a megújuló energiának az energiahordozó-összetételen belüli arányából.

(9) A tagállamok az ezen irányelvnek megfelelően kiadott származási garanciákat kölcsönösen elismerik az (1) bekezdésben és a (67) bekezdés a)–f) pontjában említett elemek bizonyítékaként. A tagállamok kizárólag akkor tagadhatják meg egy származási garancia elismerését, ha megalapozott kételyük áll fenn a garancia pontossága, megbízhatósága és hitelessége vonatkozásában. A tagállam a megtagadásról és annak indokairól minden esetben értesíti a Bizottságot.

(10) Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy származási garancia elismerésének megtagadása nem indokolt, határozat elfogadásával felszólíthatja a szóban forgó tagállamot a származási garancia elismerésére.

ò új szöveg

(11) A tagállamok nem ismerhetik el a harmadik országok által kiadott származási garanciákat, hacsak a Bizottság megállapodást nem írt alá az adott harmadik országgal az uniós és a harmadik országbeli egyenértékű származási garanciák kölcsönös elismeréséről olyan esetekben, amikor megvalósul közvetlen energiaimport vagy -export. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e megállapodások végrehajtása érdekében.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(11)(12) A tagállamok a 2003/54/EK 2009/72/EK irányelv 3. cikke (69) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítése tekintetében bevezethetnek – a közösségi Ö az uniós Õ joggal összhangban – a származási garanciákra vonatkozó objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumokat.

(12)(13) Amennyiben az energiaszolgáltatók megújuló energiaforrásokból ð vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből ï származó energiát értékesítenek a felhasználókfogyasztók részére a megújuló energia ð vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó energia ïkörnyezetvédelmi vagy egyéb előnyeinek a feltüntetésével, a tagállamok előírhatják ð előírják ï, hogy az energiaszolgáltatók összefoglaló formában bocsássanak rendelkezésre a megújuló energiaforrásokból ð vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből ïszármazó energia olyan létesítményekből vagy megnövelt kapacitásból származó mennyiségére vagy részesedésére vonatkozó információkat ð származási garanciák bemutatásával adják meg ï., amelyek 2009. június 25.-át/-ét követően kezdték meg működésüket.

ò új szöveg

(14) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban határozza meg az e cikkben előírt rendszer működésének nyomon követésére vonatkozó szabályokat.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

16.20. cikk
A hálózatokhoz való hozzáférés és üzemeltetésüka hálózatok üzemeltetése 

(1) A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a szállítási és elosztási hálózati infrastruktúra, az intelligens hálózatok, a tároló létesítmények és a villamosenergia-rendszer fejlesztésére a villamosenergia-rendszer biztonságos működésének lehetővé tétele érdekében, mivel ez biztosítja a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés – többek között a rendszerek tagállamok közötti, továbbá tagállamok és harmadik országok közötti összekapcsolása révén történő – továbbfejlesztését. A tagállamok megfelelő lépéseket tesznek továbbá a hálózati infrastruktúrával kapcsolatos engedélyezési eljárások felgyorsítására, valamint a hálózati infrastruktúra jóváhagyásának az igazgatási és tervezési eljárásokkal való összehangolására.

(2) A távvezeték-hálózat megbízhatósága és biztonsága fenntartásához kapcsolódó követelményekre is figyelemmel, az illetékes nemzeti hatóságok által meghatározott átlátható, megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján:

a) a tagállamok biztosítják, hogy a szállítási rendszer és az elosztórendszer üzemeltetői saját ellátási területükön szavatolják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítását és elosztását;

b) a tagállamok rendelkeznek továbbá arról, hogy a távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia vagy elsőbbséget élvezzen, vagy garantált hozzáféréssel rendelkezzen;

c) a tagállamok biztosítják, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők a villamosenergia-termelő létesítményektől érkező hálózati terhelés elosztása során átlátható, megkülönböztetésmentes kritériumok alapján előnyben részesítsék a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelő létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonságos működése lehetővé teszi. A tagállamok biztosítják, hogy a távvezeték-hálózattal és a piaccal kapcsolatos megfelelő operatív intézkedésekre kerüljön sor a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-mennyiség csökkenésének minimalizálása érdekében. Ha jelentős intézkedések születnek a megújuló energiaforrások korlátozására a nemzeti villamosenergia-rendszer és az energiaellátás biztonságának garantálására, a tagállamok biztosítják, hogy az érintett rendszerüzemeltetők jelentést készítsenek az illetékes szabályozó hatóság részére ezekről az intézkedésekről, és jelezzék, hogy milyen korrekciós intézkedéseket szándékoznak hozni a nem megfelelő korlátozások megakadályozására.

(3) A tagállamok kötelezik a szállítási rendszer és az elosztórendszer üzemeltetőit arra, hogy megalkossák és nyilvánosságra hozzák saját szabályzatukat az újonnan belépő, megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelőknek az összekapcsolt hálózatba történő bekapcsolásához szükséges műszaki átalakítások (pl. hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítése, a hálózat működésének javítása) költségeinek viselésére és megosztására, valamint a hálózati szabályzat megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozóan.

Ezeknek a szabályoknak objektívnek, átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, különösen figyelembe véve ezeknek a termelőknek a távvezeték-hálózathoz való csatlakozásával járó minden költséget és hasznot, valamint a peremterületek és az alacsony népsűrűségű területek termelőinek különleges körülményeit. A szabályzat többfajta hálózati kapcsolatot is meghatározhat.

(4) Adott esetben a tagállamok megkövetelhetik a szállítási rendszerek és az elosztórendszerek üzemeltetőitől a (3) bekezdésben említett költségek teljes vagy részleges felvállalását. A tagállamok 2011. június 30-ig, majd ezt követően kétévente felülvizsgálják a (3) bekezdésben említett költségek viselésével és megosztásával kapcsolatos keretet és szabályokat és megteszik a szükséges lépéseket ezek javítására, annak érdekében, hogy biztosítsák az új termelők hálózatra való rákapcsolását az említett bekezdésnek megfelelően.

(5) A tagállamok előírják a szállítási rendszerek és elosztórendszerek üzemeltetői számára, hogy a hálózatba újonnan bekapcsolódni szándékozó, megújuló energiaforrásokból energiát előállító villamosenergia-termelők részére biztosítsák a szükséges átfogó információkat, beleértve a következőket:

a) átfogó, részletes becslés a csatlakozással kapcsolatos költségekről;

b) a távvezeték-hálózathoz való csatlakozás iránti kérelem fogadásának és feldolgozásának ésszerű és pontos menetrendje;

c) a távvezeték-hálózathoz való javasolt csatlakozás ésszerű, előirányzott menetrendje;

A tagállamok engedélyezhetik a távvezeték-hálózatba bekapcsolódni szándékozó, megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelők számára, hogy a hálózathoz való kapcsolódás munkálatainak elvégzésére ajánlati felhívást tegyenek közzé.

(6) A (3) bekezdésben említett költségek megosztását objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételekre épülő rendszer szabályozza, figyelembe véve azokat az előnyöket, amelyekhez a hálózatba kezdetben vagy utólag bekapcsolódó termelők, valamint a szállítási rendszer és az elosztórendszer üzemeltetői a bekapcsolódásból eredően jutnak.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítási és elosztási díjak ne jelentsenek hátrányos megkülönböztetést a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia, különösen a megújuló energiaforrásokból a peremterületeken, például a szigeteken vagy alacsony népsűrűségű területeken előállított energia tekintetében. A tagállamok biztosítják, hogy a szállítási és elosztási díjak felszámításakor ne alkalmazzanak megkülönböztetést a megújuló energiaforrásokból származó gáz tekintetében.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítási rendszer és az elosztórendszer üzemeltetői által a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművekben előállított villamos energia szállításáért és elosztásért felszámolt díjak tükrözzék az erőműveknek a hálózathoz való csatlakozása révén elérhető kedvezőbb költségeket. Ilyen kedvezőbb költség adódhat a kisfeszültségű hálózat közvetlen használatából.

(9)(1) A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében.

(10)(2) A tagállamok – adott esetben – előírják a területükön működő szállításirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők számára a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 48  6. cikke szerinti műszaki szabályok közzétételét, különösen a hálózathoz való csatlakozással kapcsolatos – a gáz minőségével, a gáz szagosításával és a nyomással kapcsolatos szabályokat is magukban foglaló – szabályokat. A tagállamok előírják a szállításirendszer-üzemeltetőktől és az elosztórendszer-üzemeltetők számára, hogy átlátható és a megkülönböztetésmentes kritériumok alapján tegyék közzé a megújuló gázforrások csatlakoztatásának díjait.

113 A tagállamok nemzeti megújuló energiára vonatkozó cselekvési terveikben értékelik, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett 2020-as nemzeti célok elérése érdekében ki kell-e építeni új infrastruktúrát a megújuló energiaforrásokból termelt távfűtéshez és -hűtéshez. Ezen értékeléstől függően ð Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében szükség van-e új infrastruktúrák kiépítésére a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, ï a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, biomasszát, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására.

ò új szöveg

21. cikk
Saját megújulóenergia-fogyasztók

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók külön-külön vagy közösségként:

a) aránytalan ügyintézés és a költségeket figyelmen kívül hagyó díjak teljesítése nélkül fogyaszthassák a saját maguk által előállított energiát, a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-fölösleget pedig értékesíthessék, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is;

b) továbbra is élvezhessék az őket mint fogyasztókat megillető jogokat;

c) ne számítsanak energiaszolgáltatónak az uniós vagy a nemzeti jog értelmében azon, háztartásonként legfeljebb 10 MWh/év, jogi személyek esetében pedig legfeljebb 500 MWh/év mennyiségű villamos energia vonatkozásában, amit a hálózatba táplálnak; és

d) a villamos energia piaci értékét tükröző ellentételezést kapjanak az általuk termelt és a hálózatba táplált villamos energiáért.

A tagállamok a c) pontban említetteknél magasabb küszöbértékeket is meghatározhatnak. 

(2) A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyazon többlakásos épületben lakó, illetve az egyazon kereskedelmi vagy megosztott szolgáltató létesítményben vagy zárt elosztórendszeren elhelyezkedő saját megújulóenergia-fogyasztók közösen is végezhessék a saját fogyasztást éppúgy, mintha egy saját fogyasztóról volna szó. Ebben az esetben az (1) bekezdés c) pontjában előírt küszöbérték minden egyes érintett saját megújulóenergia-fogyasztóra vonatkozik.

(3) A saját megújulóenergia-fogyasztó létesítményeinek telepítését és üzemeltetését, ezen belül a mérést és a karbantartását végezheti harmadik fél.

22. cikk
Megújulóenergia-közösségek

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújulóenergia-közösségek aránytalan ügyintézés és a költségeket nem tükröző díjak teljesítése nélkül termelhessenek, fogyaszthassanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiaforrásokból előállított energiát, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is.

Ezen irányelv alkalmazásában a megújulóenergia-közösség olyan kis-vagy középvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amelynek részvényesei vagy tagjai együttműködnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében, elosztásában, tárolásában vagy szolgáltatásában, és a vállalkozás vagy szervezet megfelel az alábbiak közül legalább négy kritériumnak:

a) részvényesei vagy tagjai természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy megújuló energiákkal foglalkozó kis-és középvállalkozások;

b) a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51 %-a természetes személy;

c) a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;

d) a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületében a helyek legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;

e) a közösség az előző öt év során átlagosan nem telepített több mint évi 18 MW, a villamosenergia-termelésben, a fűtésben, a hűtésben és a közlekedésben felhasználható megújulóenergia-kapacitást.

(2) Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok sérelme nélkül a tagállamok a támogatási programok összeállításakor figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek sajátosságait.

23. cikk
A megújuló energia használatának terjesztése a fűtő- és hűtőberendezésekben

(1) A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 1 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát.

(2) A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölhetik és hirdethetik ki azokat az intézkedéseket és azokat a végrehajtó szerveket, például tüzelőanyag-forgalmazókat, amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedéshez.

(3) Az (1) bekezdésben előírt növekedés elérhető az alábbi lehetőségek közül egy vagy több igénybevételével:

a) a megújuló erőforrásokból előállított energia fizikai beillesztése a fűtésre és hűtésre használt energiába;

b) közvetlen fogyasztásmérséklő intézkedések, például megújuló energiát használó nagyon nagy hatásfokú fűtő-és hűtőrendszerek telepítése épületekbe, vagy megújuló energia használata ipari fűtési és hűtési eljárásokban;

c) közvetett fogyasztásmérséklő intézkedések olyan értékesíthető tanúsítványok formájában, amelyek bizonyítják, hogy e követelménynek más gazdasági szereplő, például megújulóenergia-technológiákat telepítő független vállalkozó vagy energetikai szolgáltató vállalkozás által megvalósított közvetett mérséklő intézkedésekhez nyújtott támogatással tesznek eleget.

(4) A (2) bekezdésben említett intézkedések végrehajtásához és nyomon követéséhez a tagállamok használhatják a 2012/27/EU irányelv 7. cikkében előírt energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek keretében létrehozott rendszereket.

(5) A (2) bekezdés értelmében kijelölt szervek gondoskodnak arról, hogy hozzájárulásuk mérhető és ellenőrizhető legyen, és 2021. június 30-ától fogva évente jelentést tesznek a tagállam által kijelölt hatóság felé a következőkről:

a) a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyisége;

b) a fűtésre és hűtésre használt megújuló energia teljes mennyisége;

c) a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya; és

d) a megújuló energiaforrás típusa.

(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kijelölt illetékes hatóság ellenőrizze az (5) bekezdésben említett jelentések tartalmát.

24. cikk
Távfűtés és -hűtés

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtés és -hűtés szolgáltatói tájékoztassák a végfelhasználókat energiahatékonysági teljesítményükről és a rendszereikben használt megújuló energiák részarányáról. Ennek a tájékoztatásnak összhangban kell állnia a 2010/31/EU irányelv szerinti szabványokkal.

(2) A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t nem biztosító távfűtési vagy -hűtési rendszerek felhasználói lekapcsolódhassanak a rendszerről, és vagy maguk szolgálhassák ki fűtési illetve hűtési igényeiket megújuló energiaforrásokból általuk előállított energiával, vagy válthassanak egy másik, a (4) bekezdésben említett rendszerhez hozzáférő szolgáltatóra.

(3) A tagállamok a hálózatról való lekapcsolódást, illetve a szolgáltatóváltás lehetőségét korlátozhatják azokra az esetekre, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy fűtési vagy hűtési igény kiszolgálásának tervezett alternatív módja jelentősen jobb energiahatékonyságot eredményez. Az alternatív kiszolgálási mód energiahatékonyságának értékelése alapulhat a 2010/31/EU irányelvben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványon.

(4) A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás megkülönböztetés nélkül bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. Ez a megkülönböztetésmentes hozzáférés lehetővé teszi, hogy az említett forrásokból származó fűtést vagy hűtést a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetőjétől eltérő szolgáltatók közvetlenül nyújthassák a távfűtési vagy -hűtési hálózathoz csatlakozott fogyasztók számára.

(5) Egy távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője akkor tagadhatja meg a hozzáférést más szolgáltatóktól, ha a rendszer más hulladék hő, hulladék hűtőhatás, megújuló energiaforrásokból előállított vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó fűtési vagy hűtési energia befogadása miatt kapacitáshiánnyal küzd. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője a hozzáférés ilyen megtagadása esetén tájékoztassa a (9) bekezdés szerinti illetékes hatóságot azokról az intézkedésekről, amelyekkel a rendszer megerősíthető lenne.

(6) Az új távfűtési vagy -hűtési rendszerek kérésre meghatározott ideig mentesíthetők a (4) bekezdés követelményeinek alkalmazása alól. Az illetékes hatóság eseti alapon dönt a mentesítési kérelmekről. Mentesség csak akkor adható, ha az új távfűtési vagy -hűtési rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t biztosít, és kiaknázza a 2012/27/EU irányelv 14. cikke szerint elvégzett értékelés során azonosított megújuló energiaforrások, hulladék hő vagy hulladék hűtőhatás használatában rejlő potenciált.

(7) A hálózatról való lekapcsolódás vagy a szolgáltatóváltás lehetőségét igénybe vehetik egyéni fogyasztók, fogyasztói közös vállalkozások, vagy a fogyasztók képviseletében eljáró felek. A többlakásos épületek esetében lekapcsolódás csak az épület szintjén lehetséges.

(8) A tagállamok megkövetelik a villamosenergiaelosztó-rendszerek üzemeltetőitől, hogy az általuk kiszolgált területen a távfűtési vagy távhűtési rendszerek üzemeltetőivel együttműködve legalább kétévente mérjék fel annak lehetőségét, hogy a távfűtési vagy -hűtési rendszer kiegyenlítést és más rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtson, ideértve a felhasználóoldali válasz lehetőségét és a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-többlet tárolását, valamint hogy ez a lehetőség erőforrás- és költséghatékonyabb-e, mint más alternatív lehetőségek.

(9) A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot annak biztosítására, hogy e cikknek megfelelően egyértelműen érvényesüljenek a fogyasztók jogai és a távfűtési és távhűtési rendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályok.

25. cikk
A megújuló energia használatának terjesztése a közlekedésben

(1) 2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy az egy naptári évben a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett teljes közlekedési célú üzemanyag-mennyiségnek egy minimális részét fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia formájában nyújtsák.

Ennek a minimális résznek 2021-ben legalább 1,5 %-nak kell lennie, és a X. melléklet B. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 6,8 %-ot. E részen belül a fejlett bioüzemanyagok és a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított biogázok részesedésének a 2021. január 1. után a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyag-mennyiségen belül legalább 0,5%-nak kell lennie, és a X. melléklet C. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 3,6 %-ot.

A fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok használatával az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás 2021. január 1-jétől fogva el kell érje legalább a 70 %-ot.

A második albekezdésben említett részesedések kiszámítását a következő előírások figyelembevételével kell végezni:

a) a nevező kiszámításához a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közúti és vasúti közlekedési célú üzemanyagok: benzin, dízelolaj, földgáz, bioüzemanyagok, biogázok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni;

b) a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni.

A számláló értékének kiszámításakor a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok részesedése nem lehet több a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának 1,7 %-nál, és a légi közlekedési, valamint a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 1,2-vel szorzott értékének kell tekinteni;

c) mind a nevező, mind a számláló értékének kiszámításához a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben szereplő energiatartalmát kell figyelembe venni. A III. mellékletben nem említett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának meghatározásához a tagállamoknak a tüzelőanyagok nettó fűtőértékének kiszámítására vonatkozó megfelelő ESO-szabványt kell használniuk. Amennyiben ilyen ESO-szabvány nem került elfogadásra, a megfelelő ISO-szabvány használandó.

(2) Az (1) bekezdés céljára a tagállamok létrehoznak egy olyan rendszert, amelyben a tüzelőanyag-forgalmazók más tüzelőanyag-forgalmazókra ruházhatják az (1) bekezdésben előírt kötelezettség végrehajtását, és gondoskodnak arról, hogy minden ilyen átruházás bevezetésre kerüljön a (4) bekezdésben említett nemzeti adatbázisokba.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos uniós részarányát, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni. Mindkét esetben törölni kell a megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát.

A közlekedési célú folyékony és gáznemű üzemanyagok megújulóenergia-tartalmát az ilyen üzemanyagok előállításához felhasznált teljes energiabevitelen belüli megújulóenergia-arány alapján kell megállapítani.

E bekezdés alkalmazásában a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) amennyiben nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok előállításához akár közvetlenül, akár köztes termékek előállítása során villamos energiát használnak, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos uniós részarányát, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát mindkét esetben törölni kell.

Ugyanakkor ha valamely megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény közvetlen kapcsolat révén biztosít villamos energiát, és ez a létesítmény i. a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyag előállítását végző létesítménnyel egyidejűleg vagy annak működésbe lépése után kezdte meg működését, és ii. nem kapcsolódik a hálózathoz, akkor az ilyen villamos energiát teljes mértékben bele lehet számítani a szóban forgó nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyag előállításához felhasznált megújuló villamos energia mennyiségébe;

b) amennyiben biomasszát és fosszilis tüzelőanyagokat közös eljárásban dolgoznak fel, a termék bioüzemanyag-tartalmát a biomassza-bevitel átváltásával kell kiszámítani. Amennyiben az eljárás egynél több terméket eredményez, azt kell feltételezni, hogy minden termék azonos arányban tartalmaz bioüzemanyagot. A 27. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában ugyanezek a szabályok alkalmazandók.

(4) A tagállamok létrehoznak egy olyan adatbázist, amelyben nyomon követhető minden, az (1) bekezdés b) pontjában említett számláló értékének kiszámításakor figyelembe veendő közlekedési célú üzemanyag, és megkövetelik a megfelelő gazdasági szereplőktől, hogy rögzítsék az adatbázisban az előállítási helytől a tüzelőanyag-forgalmazó általi piaci forgalomba hozatalig a szóban forgó üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit, többek között a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást is.

Az adatbázis tartalmazza a tüzelőanyag-forgalmazók számára az (1) bekezdésben megállapított kötelezettséggel és annak teljesítésével kapcsolatos információkat.

A nemzeti adatbázisokat össze kell kötni egymással, hogy az üzemanyagok tagállamok közötti mozgásai nyomon követhetők legyenek. A nemzeti adatbázisok kompatibilitásának biztosítása érdekében a Bizottság a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok révén meghatározza azok tartalmának és használatának műszaki jellemzőit.

(5) A tagállamok a nemzeti adatbázisokban szereplő információkról összesített formában tesznek jelentést, kitérve az üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátására az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet VII. mellékletével összhangban.

(6) A Bizottság a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló aktusokat fogadhat el az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, biomassza és fosszilis tüzelőanyagok közös eljárásban való feldolgozásából származó termékek bioüzemanyag-tartalmának meghatározására szolgáló módszertan további pontosítása érdekében, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok és a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok használatával az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan pontosítása érdekében, valamint az ilyen üzemanyagok használatával elkerülendő üvegházhatásúgáz-kibocsátás minimális mennyiségéről e cikk (1) bekezdésének alkalmazása érdekében.

(7) Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által elért haladás kétévenként elvégzendő értékelése keretében a Bizottság 2025. december 31-ig felméri, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettség valóban ösztönzi-e az innovációt és előmozdítja-e a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak mérséklését, valamint hogy a bioüzemanyagokra és a biogázokra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelmények megfelelőek-e. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (1) bekezdésben előírt kötelezettség módosítására.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

17.26. cikk
A bioüzemanyagokra és, a folyékony bio-energiahordozókra ð és a biomassza-tüzelőanyagokra ï vonatkozó fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási ïkritériumok

(1) Tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagokat a Közösség területén belül vagy kívül termesztették-e, aA bioüzemanyagokat, és a folyékony bio-energiahordozókatð  és a biomassza-tüzelőanyagok energiatartalmát ï az Ö e bekezdés Õ a), b) és c) pontban említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat ð és a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat ï:

a) az ezen irányelvben a nemzeti célkitűzések tekintetében meghatározott követelmények teljesítésének mérése;  ð az uniós célhoz és a tagállamok megújulóenergia-részarányához való hozzájárulás; ï 

b) a megújuló energiák tekintetében fennálló kötelezettségekð , többek között a 23. és a 25. cikkben megállapított kötelezettségek ï teljesítésének mérése;

c) a bioüzemanyagok, és folyékony bio-energiahordozók és ð biomassza-tüzelőanyagok ï fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság megállapítása.

A hulladékból és – a mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halászati és erdészeti maradványoktól eltérő – maradványokból előállított bioüzemanyagoknak, és a folyékony bio-energiahordozóknak és ð biomassza-tüzelőanyagoknak ï azonban csak a (27) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági ð üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási ï kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy azokat az Ö e bekezdés Õ a), b) és c) pontban említett célokhoz figyelembe vegyék. ð Ez az előírás azon hulladékokra és maradványokra is vonatkozik, amelyeket a bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomassza-tüzelőanyaggá való további átalakítás előtt valamilyen egyéb termékké dolgoznak fel. ï

ò új szöveg

A biomassza-tüzelőanyagoknak csak akkor kell megfelelniük a (2)–(7) bekezdésekben előírt fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, ha azokat szilárd biomassza-tüzelőanyagok esetében legalább 20MW tüzelőanyag-kapacitású, villamos energiát, hőt vagy hűtőhatást, illetve tüzelőanyagot előállító létesítményben, gáz halmazállapotú biomassza-tüzelőanyagok esetében pedig legalább 0,5 MW elektromos kapacitást előállító létesítményben használják fel. A tagállamok ennél alacsonyabb tüzelőanyag-kapacitású létesítményekre is alkalmazhatják a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat.

A (2)–(6) bekezdésekben előírt fenntarthatósági kritériumok és a (7) bekezdésben előírt üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritérium a biomassza földrajzi eredetétől függetlenül alkalmazandók.

ê 2009/28/EK irányelv 17. cikk (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3)(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra figyelembe vettð , mezőgazdasági biomasszából előállított ïbioüzemanyagok, és folyékony bio-energiahordozók ð és biomassza-tüzelőanyagok ï nem állíthatók elő a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterületekről, azaz olyan földterületekről származó nyersanyagból, amelyek 2008. januárjában vagy azt követően az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:

a) elsődleges erdő és egyéb erdős fás terület, azaz őshonos fajokból álló erdő és egyéb erdős olyan fás terület, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelmű jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben;

b) kijelölt területek:

i. törvény vagy az érintett illetékes hatóság által természetvédelmi célokra kijelölt területek; vagy

ii. ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt, nemzetközi megállapodások által elismert területek vagy olyan területek, amelyek kormányközi szervezetek vagy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által készített jegyzékekben szerepelnek, a 1827. cikk (4) bekezdésének első második albekezdésében meghatározott eljárással összhangban való elismerésükre is figyelemmel;

hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett környezetvédelmi célokkal;

c) ð egy hektárnál nagyobb kiterjedésű ï nagy biodiverzitású gyepterület:

i. a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő természetes gyepterület, amely emberi beavatkozás nélkül gyepterület maradna, és amely fenntartja a természetes fajösszetételt és ökológiai jellemzőket és folyamatokat; vagy

ii. a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő mesterséges gyepterület, vagyis amely emberi beavatkozás hiányában megszűnne, mint gyepterület, amely ugyanakkor nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, ð és az illetékes hatóság megállapította, hogy nagy biodiverzitású ï, kivéve, ha a Ö nagy biodiverzitású Õ gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyagok betakarítása bizonyítottan szükséges.

ò új szöveg

A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban meghatározhatja azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki a c) pont.

ê 2009/28/EK irányelv 17. cikk (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(4)(3). Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra figyelembe vettð , mezőgazdasági biomasszából előállított ï bioüzemanyagokat, és a folyékony bio-energiahordozókat ð és biomassza-tüzelőanyagokat ï nem lehet jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületekről származó nyersanyagból előállítani, azaz olyan földterületekről, amelyek 2008 januárjában az alábbi besorolásúak voltak és már nem ilyen besorolásúak:

a) vizes élőhelyek, azaz tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterület;

b) összefüggő erdőterület, azaz több mint egy hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 30 %-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület;

c) egy hektárnál nagyobb kiterjedésű földterület öt méternél magasabb fákkal és 10–30 % közötti lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal, kivéve, ha bizonyítják, hogy a terület szénkészlete a művelési ág megváltoztatása előtt és után olyan, hogy az V. melléklet C. részében megállapított módszertan alkalmazásakor teljesülnének az e cikk (72) bekezdésében foglalt feltételek.

E bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a terület a nyersanyag kitermelésének időpontjában a 2008 januárjában meglévő besorolással megegyező besorolású volt.

(5)(4) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vettð , mezőgazdasági biomasszából előállítottï bioüzemanyagok, és folyékony bio-energiahordozók ð és biomassza-tüzelőanyagok ï nem állíthatók elő olyan földterületen termelt nyersanyagból, amely 2008 januárjában tőzeges őslápként működő földterület volt, kivéve, ha bizonyítják, hogy e nyersanyag termelése és betakarítása nem jelenti korábban lecsapolatlan területek lecsapolását.

ò új szöveg

(5) Az erdei biomassza fenntarthatatlan kitermelésének kockázatát minimálisra csökkentendő az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok meg kell feleljenek a következő követelményeknek:

a) az erdei biomasszát olyan országban termelték ki, ahol a kitermelésre nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok vonatkoznak, valamint olyan nyomon követési és jogérvényesítési rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:

i. a kitermelés hivatalos úton meghatározott területen belül, a kitermelési engedély feltételei szerint zajlik;

ii. a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;

iii. a nagy természetvédelmi értékű területek, így többek között a vizes élőhelyek és a tőzeglápok védelmet élveznek;

iv. az erdő kitermelésének a talaj minőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik; valamint

v. a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét;

b) amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdőgazdálkodási üzem szintjén olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:

i. az erdei biomasszát törvényes engedély alapján termelték ki;

ii. a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;

iii. a nagy természetvédelmi értékű területek, így többek között a vizes élőhelyek és a tőzeglápok azonosításra kerülnek és védelmet élveznek;

iv. az erdő kitermelésének a talaj minőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik;

v. a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét.

(6) Az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdei biomassza származási országa vagy regionális gazdasági integrációs szervezete megfelel a következő földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási követelményeknek:

i. részes fele a Párizsi Megállapodásnak és jóváhagyta azt;

ii. olyan nemzeti vállalást nyújtott be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) a földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdőgazdálkodásból eredő kibocsátások és elnyelések kapcsán, amely biztosítja vagy azt, hogy a szénkészleteknek a biomassza kitermelésével összefüggő változásait beszámítják az ország üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásába, vagy azt, hogy a Párizsi Megállapodás 5. cikkével összhangban olyan nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkalmazandók a kitermelési területre, amelyek biztosítják a szénkészletek és a szénelnyelők megőrzését és gyarapítását; 

iii. az UNFCCC égisze alatt elfogadott határozatokban és a Párizsi Megállapodásban előírt követelményeknek megfelelő nemzeti rendszert alkalmaz az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, többek között az erdő- és a mezőgazdálkodásból származó kibocsátásai és elnyelései jelentésére.

Amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdőgazdálkodási üzem szintjén olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják az erdő szénkészlet-tároló és szénelnyelő képességének megőrzését.

A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban meghatározhatja azokat a gyakorlati bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az (5) és a (6) bekezdés követelményei teljesülnek.

2023. december 31-ig a Bizottság felméri, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az (5) és a (6) bekezdés követelményei minimálisra csökkentik-e az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát és megfelelnek-e a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (5) és a (6) bekezdésben előírt követelmények módosítására.

ê 2009/28/EK irányelv

(6) A Közösségben termesztett és az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók termelésére használt mezőgazdasági nyersanyagokat a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i, 73/2009/EK tanácsi rendelet 49 II. mellékletének A. részében és 9. pontjában a „Környezetvédelem” cím alatt említett rendelkezések szerinti követelményeknek és szabványoknak megfelelően, illetve az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározott jó mezőgazdasági és ökológiai állapottal kapcsolatos minimumkövetelményeknek megfelelően kell előállítani.

ò új szöveg

(7) Az (1) bekezdésben említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok használata által az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarításnak el kell érnie a következő értékeket:

a) a 2015. október 5-én vagy ennél korábban működésben lévő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 50 %;

b) a 2015. október 5-étől kezdődően működésbe lépett létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 60 %;

c) a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 70 %;

d) a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia, hő és hűtőhatás esetében legalább 80 %, a 2026. január 1-jét követően működésbe lépő ilyen létesítményekben pedig 85 %.

Egy létesítmény akkor lépett működésbe, ha bioüzemanyagot vagy folyékony bio-energiahordozót, hőt vagy hűtőhatást, illetve biomassza-tüzelőanyagból villamos energiát állít elő.

ê 2015/1513/EU irányelv, 2. cikk, 5.a) pont

ð új szöveg

(2) A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok tekintetében figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésének legalább 60 %-nak kell lennie a 2015. október 5-ét követően üzembe helyezett létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor tekintendő úgy, hogy üzemel, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítását.

A 2015. október 5-én vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok vonatkozásában figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésének 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-jétől pedig legalább 50 %-nak kell lennie.

A ð hőt, hűtőhatást vagy villamos energiát előállító létesítményekben használt ïbioüzemanyagok, és a folyékony bio-energiahordozók ð és biomassza-tüzelők ï használatából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítást a 28.üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenését a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.

ò új szöveg

(8) A legalább 20MW tüzelőanyag-kapacitású létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia csak akkor vehető figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik. Az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében ez a rendelkezés csak a [3 years from date of adoption of this Directive] után működésbe lépő létesítmények esetében alkalmazandó. Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében ez a rendelkezés nincs kihatással a [3 years from date of adoption of this Directive]-ig jóváhagyott állami támogatási programokra.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az olyan létesítményekből származó villamos energiára, amelyekről a tagállamok külön értesítést tesznek a Bizottság felé azon az alapon, hogy bizonyíthatóan kockázatot jelentene a villamosenergia-ellátás biztonságára. A Bizottság az értesítés vizsgálatát követően, az abban szereplő elemek figyelembevételével határozatot hoz.

ê 2009/28/EK irányelv

ð új szöveg

(7) A Bizottság kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a (2)–(5) bekezdésben említett fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés, valamint a talaj, a víz és a levegő védelme érdekében hozott nemzeti intézkedésekről minden olyan harmadik országra és tagállamra vonatkozóan, amelyekből jelentős mennyiségű, a Közösségben felhasznált bioüzemanyag vagy bioüzemanyagokhoz szükséges nyersanyag származik. Az első jelentést 2012-ben kell benyújtani.

A Bizottság kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy milyen hatással van a bioüzemanyag iránti fokozott kereslet a szociális fenntarthatóságra a Közösségben és harmadik országokban, milyen hatással van a Közösség bioüzemanyag-politikája az elérhető árú élelmiszereknek – különösen a fejlődő országok lakossága számára történő – rendelkezésre állására, továbbá a szélesebb értelemben vett fejlesztési kérdésekről. A jelentések kitérnek a földhasználati jogok tiszteletben tartására. Minden olyan harmadik országra és tagállamra vonatkozóan, amelyekből jelentős mennyiségű, a Közösségben felhasznált bioüzemanyagokhoz szükséges nyersanyag származik, megállapítják, hogy az adott ország megerősítette és végrehajtotta-e a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) valamennyi alábbi egyezményét:

egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról (29. sz.),

egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről (87. sz.),

egyezmény a férfi és női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról (100. sz.),

egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről (111. sz.),

egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról (138. sz.),

egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről (182. sz.).

Az említett jelentések minden olyan harmadik országra és tagállamra vonatkozóan, amelyekből jelentős mennyiségű, a Közösségben felhasznált bioüzemanyagokhoz szükséges nyersanyag származik, megállapítják, hogy az adott ország megerősítette és végrehajtotta-e az alábbiakat:

a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv;

a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény.

Az első jelentést 2012-ben kell benyújtani. A Bizottság adott esetben korrekciós intézkedéseket javasol, nevezetesen akkor, ha bizonyítható, hogy a bioüzemanyag-előállítás jelentős hatást gyakorol az élelmiszerek árára.

(9) A Bizottság legkésőbb 2009. december 31-ig jelentést készít a biomasszának a bioüzemanyagként és folyékony bio-energiahordozóként való hasznosításától eltérő, energia célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági rendszer követelményeiről. A jelentést adott esetben a biomassza más energia célú hasznosítását érintő fenntarthatósági rendszerre tett javaslatokkal együtt kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni. E jelentés és a javaslatok a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeken alapulnak, figyelembe véve az innovatív eljárások terén elért új fejleményeket is. Amennyiben az e célból végzett elemzés alapján az erdei biomasszával kapcsolatban helyénvalónak bizonyul bizonyos módosítások bevezetése az V. mellékletben foglalt számítási módszertanra vagy a szénkészletekhez kapcsolódó, a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra alkalmazott fenntarthatósági kritériumokra vonatkozóan, a Bizottság adott esetben egyidejűleg javaslatot nyújt be e tekintetben az Európai Parlament és a Tanács részére.

(8) (9) Az e cikknek megfelelően előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra való figyelembevételét a tagállamok más fenntarthatósági indokok alapján nem utasíthatják el.

ò új szöveg

(10) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból a tagállamok a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében további fenntarthatósági követelményeket is megállapíthatnak.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

18.27. cikk

A bioüzemanyagokra, és egyéb a bio-energiahordozókra ð a folyékony bio-energiahordozókra és a biomassza-tüzelőanyagokra ï vonatkozó fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási ï kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése

(1) Amennyiben a bioüzemanyagokat , és a folyékony bio-energiahordozókat ð és biomassza-tüzelőanyagokat ïfigyelembe veszik a ð 23. és a 25., valamint a  ï 1726. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett célokra, a tagállamoknak elő kell írniuk a gazdasági szereplők számára annak bizonyítását, hogy a 26. cikk17(2)–(5) –(7) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási ïkritériumok teljesültek. Ebből a célból a gazdasági szereplők számára tömegmérleg-rendszer alkalmazását kell előírni, amely:

a) megengedi az eltérő fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási ï jellemzőkkel rendelkező nyersanyagszállítmányok vagy bioüzemanyagokð , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok ï összekeverésétð például egyetlen konténerben, feldolgozó vagy logisztikai létesítményben, átviteli és elosztási infrastruktúrában vagy helyszínen ï;

ò új szöveg

b) lehetővé teszi a különböző energiatartalmú nyersanyagok szállítmányainak összekeverését további feldolgozás céljából, amennyiben a szállítmányok méretét energiatartalmuknak megfelelően igazítják ki;

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

bc) előírja, hogy az a) pontban említett szállítmányok fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási ï jellemzőivkkel és méretével kapcsolatos információk és az a) pontban említett szállítmányok mérete a keverékhez legyenek rendelve megmaradjon; valamint

cd) biztosítja, hogy a keverékből kivett minden szállítmány összege azonos fenntarthatósági jellemzőkkel kerüljön leírásra és ugyanolyan mennyiségben, mint a keverékhez adott összes szállítmány összegeð , és ezt az egyensúlyt egy megfelelő időszakban követeli meg ï.

ò új szöveg

(2) Amennyiben egy szállítmányt feldolgoznak, annak fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőit ki kell igazítani, és a következő szabályok szerint kell a folyamat eredményeként kapott energiához rendelni:

a) amennyiben egy nyersanyagszállítmány feldolgozásából egyetlen eredmény születik, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval kell kiigazítani, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánt eredmény és az eljáráshoz felhasznált bemeneti nyersanyagok arányát fejezi ki;

b) amennyiben egy nyersanyagszállítmány feldolgozásából több eredmény születik, és azokat bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánják, mindegyik eredményre külön átváltási együtthatót és külön tömegmérleget kell alkalmazni.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) A Bizottság 2010-ben és 2012-ben jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (1) bekezdésben leírt tömegmérleg-ellenőrzési módszer működéséről és annak lehetőségéről, hogy a nyersanyagok, bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók néhány vagy összes típusával kapcsolatban más ellenőrzési módszereket engedélyezzenek. Az értékelés során a Bizottság olyan ellenőrzési módszerek alkalmazását mérlegeli, amelyek keretében a fenntarthatósági jellemzőkkel kapcsolatos információkat nem szükséges fizikailag az egyes szállítmányokhoz vagy keverékekhez rendelni. Az értékelés során figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellenőrzési rendszer integritását és hatékonyságát az ipar indokolatlanul nagy terhelése nélkül kell biztosítani. A jelentéshez adott esetben mellékelik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, egyéb ellenőrzési módszerek engedélyezéséről szóló javaslatokat.

(3) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be ð a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében előírt fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelményeknek való megfelelés kapcsán ï, és hogy kérésre bocsássák a többi tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, és az adatok megbízhatóságát.

Az első albekezdésében említett információk magukban foglalják különösen a 17. cikk (2)–(5) bekezdésében említett fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésre, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekre, továbbá a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett elemek figyelembevétele érdekében foganatosított intézkedésekre vonatkozó megfelelő és lényeges információkat.

A Bizottság az e bekezdés első két albekezdésében említett megfelelő és lényeges információk jegyzékének összeállítása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban. Így a Bizottság elsősorban azt biztosítja, hogy ezen adatszolgáltatás ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet általában a gazdasági szereplők, konkrétan pedig a mezőgazdasági kistermelők, termelői szervezetek és szövetkezetek számára.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

Az ebben a bekezdésben megállapított kötelezettségek mind a Közösségen Ö az Unión Õ belül előállított, mind a behozott bioüzemanyagokra, és folyékony bio-energiahordozókra ð és biomassza-tüzelőanyagokra ï vonatkoznak.

A tagállamok összesített formában benyújtják a Bizottság részére az e bekezdés első albekezdésében említett adatokat. , amelyeket aEzen adatokat a Bizottság az ð [energiaunió irányításáról szóló] rendelet ï 24. cikkében említett átláthatósági ð elektronikus jelentéstételi ï platformon összefoglalva, a kereskedelmi szempontból érzékeny adatok titkosságának megőrzésével közzéteszi.

(4) A Közösség törekszik arra, hogy harmadik országokkal olyan két- vagy többoldalú megállapodásokat kössön, amelyek a fenntarthatósági kritériumokra vonatkozóan az ezen irányelvben foglaltaknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak. Amennyiben a Közösség olyan megállapodásokat kötött, amelyek a 17. cikk (2)–(5) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumok hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, a Bizottság dönthet úgy, hogy ezek a megállapodások bizonyítják, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók megfelelnek a szóban forgó fenntarthatósági kritériumoknak. E megállapodások megkötése során kellő figyelmet kell fordítani az olyan területek megőrzése céljából hozott intézkedésekre, amelyek kritikus helyzetben alap-ökoszisztémáknak nyújtanak segítséget (mint például a vízgyűjtővédelem és az eróziógátlás), a talaj, a víz és a levegő védelme, a talajhasználat közvetett megváltoztatása, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében hozott intézkedésekre, és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdésekre.

ê 2015/1513/EU irányelv 2 cikk 6. b) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(4) A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomassza-termékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 17. cikk (2) 26. cikk (7) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok, vagy a folyékony bio-energiahordozók ð vagy biomassza-tüzelőanyagok ï szállítmányai megfelelnek a 1726. cikk (2),(3), (4) , és (5) és (6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon.ð A 26. cikk (5) és (6) bekezdésében az erdei biomassza kapcsán előírt követelmények teljesülésének igazolására a gazdasági szereplők benyújthatják az erdőgazdasági üzem szintjén rendelkezésre álló bizonyítékokat. ï A Bizottság megállapíthatja, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetekben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (például vízgyűjtővédelmet és eróziógátlást) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára. A Bizottság a 17. cikk (3)26. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A Bizottság határozhat úgy, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás mérésére létrehozott önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek ð ezek a rendszerek ï a 17. cikk (2) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaznak ð pontos információkat tartalmaznak a talaj, a víz és a levegő védelme, a leromlott állapotú területek helyreállítása és a vízszegény területeken a túlzott vízkivétel elkerülése érdekében hozott intézkedésekről, valamint a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók hitelesítéséhez ï

A Bizottság határozhat úgy, hogy a súlyosan degradálódott vagy erősen szennyezett földterületek javítását célzó nemzeti vagy regionális helyreállítási programok hatálya alá tartozó földterületek teljesítik az V. melléklet C. részének 9. pontjában említett kritériumokat.

(5) A Bizottság a (4) bekezdés alapján csak akkor fogad el határozatot, ha a szóban forgó megállapodás vagy rendszer megfelel a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normáknak. Az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás mérésére létrehozott rendszereknek meg kell továbbá felelniük az V. ð vagy a VI. ï mellékletben meghatározott módszertani követelményeknek. A 17. cikk (3)26. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő területek esetében az ilyen területek jegyzékének meg kell felelniük az objektivitási normáknak, összhangban kell állniuk a nemzetközileg elismert normákkal, és megfelelő fellebbezési eljárásokat kell lehetővé tenniük.

ê 2015/1513/EU irányelv 2 cikk 6. c) pont

ð új szöveg

A (4) bekezdésben említett önkéntes rendszerek (a továbbiakban: önkéntes rendszerek) rendszeresen, évente legalább egyszer közzéteszik a független auditot végző tanúsító szervek jegyzékét, feltüntetve, hogy az egyes tanúsító szerveket mely szervezet vagy nemzeti hatóság ismerte el, illetve hogy azok mely szervezet vagy nemzeti hatóság ellenőrzése alatt állnak.

Elsősorban ð annak érdekében, hogy a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése hatékony és összehangolt legyen, valamint ï a csalás megelőzése érdekében a Bizottság kockázatértékelés, illetve az e cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett jelentések alapján pontosan meghatározhatja ð többek között ï a függetlenð , megbízható és átlátható ï auditra vonatkozó ð részletes végrehajtási ï előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. ð Ezen előírások meghatározásakor a Bizottság szem előtt tartja az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. ï Ezt a 25 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat.

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 6. d) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(6) Az e cikk (4) bekezdése alapján meghozott határozatokat a 25 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen határozatok érvényességének időtartama legfeljebb öt év.

A Bizottságnak elő kell írnia, hogy az egyes önkéntes rendszerek közül azoknak, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdés alapján határozatot hoztak, 2016. október 6-ig és azt követően évente, minden év április 30-ig egy, az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott szempontok mindegyikére kiterjedő jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság számára. A jelentésnek általában az előző naptári évre kell kiterjednie. Az első jelentésnek 2015. szeptember 9-ét követő legalább hat hónapos időszakra kell kiterjednie. A jelentéstételi kötelezettség csak azokra az önkéntes rendszerekre vonatkozik, amelyek legalább 12 hónapja működnek.

A Bizottság 2017. április 6-ig és azt követően a 23. cikk (3) bekezdése szerinti jelentései keretében jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben elemzi az e bekezdés második albekezdésben említett jelentéseket, és áttekinti azoknak a (4) bekezdésben említett megállapodásoknak vagy azoknak az önkéntes rendszereknek a működését, amelyekre vonatkozóan e cikkel összhangban határozatot hoztak, valamint meghatározza a legjobb gyakorlatokat. A jelentésnek az elérhető legjobb információkon – így többek között az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból származó információkon –, továbbá az érintett megállapodások vagy rendszerek alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokon kell alapulnia. A jelentésben általánosságban a következőket kell elemezni

a) az auditok függetlensége, módja és gyakorisága az e követelmények kapcsán a Bizottság által a szóban forgó önkéntes rendszer elfogadásáról szóló dokumentációban megfogalmazottakkal, valamint az ágazati legjobb gyakorlattal kapcsolatban,

b) az előírásoknak való nem megfelelés feltárására és kezelésére szolgáló módszerek hozzáférhetősége, az e módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok és e módszerek alkalmazásának átláthatósága, különös tekintettel a rendszer tagjai részéről elkövetett – vélt vagy valós – súlyos jogsértésekkel kapcsolatos helyzetek kezelésére,

c) átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országaiban és régióiban használt nyelveken elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsítvánnyal rendelkező üzemeltetők és a vonatkozó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége és az audit jelentések hozzáférhetősége,

d) az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az auditok során a határozathozatalt megelőzően folytatott konzultációra, valamint az általuk tett észrevételekre adott válaszokra;

e) a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében,

f) a rendszer piaci aktualizálása, tanúsítvánnyal ellátott alapanyagok és bioüzemanyagok mennyisége származási országonként és típusonként, a résztvevők száma,

g) a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésről a rendszer által a tag(ok)nak nyújtott igazolások nyomon követésére szolgáló olyan mechanizmus bevezetésének egyszerűsége és hatékonysága, amely a csalárd tevékenységek megelőzésének eszközéül szolgál, különös tekintettel a vélt csalás, illetve adott esetben egyéb szabálytalanság felfedésére, kezelésére és nyomon követésére, valamint a felfedett csalások és szabálytalanságok eseteinek számára;

és ezen belül különösen:

h) lehetőségek arra, hogy a szervezeteket felhatalmazzák arra, hogy a tanúsító szerveket elismerjék és ellenőrizzék;

i) a tanúsító szervek elismerésének és akkreditációjának feltételei;

j) a tanúsító szervek ellenőrzésének szabályai;

k) a legjobb gyakorlatok előmozdításának vagy további javításának módjai.

A Bizottság az önkéntes rendszerek által készített jelentéseket összesített formában vagy adott esetben azok teljességében elérhetővé teszi az ð [energiaunió irányításáról szóló] rendelet ï 24. cikkében említett átláthatósági ð elektronikus jelentéstételi ï platformon.

ò új szöveg

A tagállamok létrehozhatnak nemzeti rendszereket, amelyek keretében az illetékes nemzeti hatóságok bevonásával a teljes felügyeleti láncon ellenőrzik a 26. cikk (2)–(7) bekezdése szerinti fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumok teljesülését.

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 6. d) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A tagállamok a nemzeti rendszerüket bejelenthetik a Bizottságnak. A Bizottság e rendszereket elsőbbséggel értékeli. Az ily módon bejelentett nemzeti rendszerek az ezen irányelv által meghatározott feltételeknek való megfelelésére vonatkozó határozatot – a bioüzemanyagokra, és a folyékony bio-energiahordozókra ð és biomassza-tüzelőanyagokra ïvonatkozó fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási ï kritériumok teljesülésének ellenőrzésére szolgáló rendszerek kölcsönös két- és többoldalú elismerésének a megkönnyítése érdekében – a 2531. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Amennyiben a határozat kedvező, az e cikkel összhangban létrehozott rendszerek a 2617. cikk (2)–(75) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási ï kritériumok teljesülésének ellenőrzése tekintetében nem utasíthatják el az adott tagállam rendszereinek kölcsönös elismerését.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(7) Ha egy gazdasági szereplő az e cikk (4) ð vagy (6) ï bekezdése alapján hozott határozat tárgyát képező megállapodásnak vagy rendszernek megfelelően nyert bizonyítékokat vagy adatokat ajánl felmutat be, a határozat által érintett mértékben a tagállam nem kötelezi az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokkal támassza alá a 2617. cikk (2)–(75) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági ð és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási ï kritériumoknak való megfelelést, sem pedig arra, hogy információkat szolgáltasson az e cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett intézkedésekről.

ò új szöveg

A tagállamok illetékes hatóságai felügyelhetik a nemzeti akkreditációs testület által akkreditált, valamely önkéntes rendszer keretében független auditot végző tanúsító szervek működését.

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 6. e) pont

(8) Valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján a Bizottság megvizsgálja valamely bioüzemanyag-forrás tekintetében a 17. cikk alkalmazását, és a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül – a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban – határozatot hoz arról, hogy az érintett tagállam a szóban forgó forrásból származó bioüzemanyagot figyelembe veheti-e a 17. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában.

ê 2009/28/EK irányelv

(9) A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alábbiakról:

a) a fenntarthatósági kritériumokkal kapcsolatos adatszolgáltatási rendszer hatékonysága; valamint

b) annak kérdése, hogy – a legújabb tudományos eredmények és a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével – megvalósítható és célszerű-e kötelező jellegű levegő-, talaj- és vízvédelmi előírások bevezetése.

Adott esetben a Bizottság korrekciós intézkedéseket javasol.

ê 2009/28/EK irányelv 19. cikk (1) és (2) bekezdés (kiigazított szöveg) (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

19.28. cikk

A bioüzemanyagok, és a folyékony bio-energiahordozók ð és a biomassza-tüzelőanyagok által ï üvegházhatású gázokra az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra gyakorolt hatás kiszámítása 

(1) A bioüzemanyagok, és folyékony bio-energiahordozók ð és biomassza-tüzelőanyagokï használatával elért üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítást a 26 17. cikk (2)(7) bekezdésének alkalmazásában a következők szerint kell kiszámítani:

a) aholha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került ð a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán ï az V. melléklet A. vagy B. részébenð , illetve a biomassza-tüzelőanyagok kapcsán a VI. melléklet A. részében ï került meghatározásra, és ahol az e bioüzemanyagokra vagy bio-energiahordozókra az V. melléklet C. része 7. pontjával összhangbanð , illetve az e biomassza-tüzelőanyagokra a VI. melléklet B. része 7. pontjával összhangbanï  számított el értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;

b) ð a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kapcsán ïaz V. melléklet C. részébenð , a biomassza-tüzelőanyagok kapcsán a VI. melléklet B. részében ï meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával; vagy

c) az V. melléklet C. részének 1. pontjában említett képlet Ö képletek Õ tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, amennyiben egyes tényezők esetében az V. melléklet D. vagy E. részében szereplő, részekre bontott alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az V. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók; Ö vagy Õ 

ò új szöveg

d) a VI. melléklet B. részének 1. pontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, amennyiben egyes tényezők esetében a VI. melléklet C. részében szereplő, részekre bontott alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig a VI. melléklet B. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók.

ê 2009/28/EK irányelv 19. cikk (1) és (2) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) 2010. március 31-ig a A tagállamok jelentést Ö jelentéseket Õ nyújtanak ð nyújthatnak ï be a Bizottságnak az , amely tartalmazza statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50 értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában (a továbbiakban: NUTS) 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, ð a területükön található földterületeken a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről. ï azon földterületek listáját, amelyek esetében a mezőgazdasági nyersanyag termeléséből származó, jellemző üvegházhatású gázkibocsátás várhatóan alacsonyabb lesz az ezen irányelv V. melléklete D. részének „A termelésre vonatkozó diszaggregált értékek” címe alatt bejelentett kibocsátásoknál vagy megegyezik azzal; a jelentést a lista összeállításához alkalmazott módszer és adatok leírása kíséri. ð A jelentésekhez csatolni kell a kibocsátások szintjének kiszámításához alkalmazott módszer és adatforrások ismertetését. ï E módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzőit, az éghajlatot és a várt nyersanyaghozamokat.

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 7. a) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3) A tagállamok a (2) bekezdésben említett jelentésekben,  azAz Unión kívüli területek pedig a (2) bekezdésben említettekkel egyenértékű és az illetékes szervek által készített jelentésekben tájékoztathatják a Bizottságot a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről.

(4) A Bizottság – a 25. cikk (3) 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk Ö (2) Õ és (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a ð mezőgazdasági biomassza ï bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen jellemző Ö keletkező Õ üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására, a 17. cikk (2) a 26. cikk (7) bekezdésében említett célok vonatkozásában. ð Így ezek az adatok használhatóak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében az V. melléklet D. vagy E. részében előírt, a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében pedig a VI. melléklet C. részében előírt, a termesztés kapcsán alkalmazandó részekre bontott alapértelmezett értékek helyett. ï

(5) A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít és tesz közzé az V. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékekről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra.

Amennyiben az első albekezdésben említett jelentésekben foglaltak azt jelzik, hogy az V. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékeket a legfrissebb tudományos eredmények alapján esetleg ki kell igazítani, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 7. c) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(5)(7) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. ðés a VI. ï mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – beillessze ð vagy kiigazítsa ï az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazandó, további bioüzemanyag-ð , folyékony bio-energiahordozó- és biomassza-tüzelőanyag- ïelőállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében ð és a VI. melléklet B. részében ï meghatározott módszertan módosítását is., különösen az alábbiak tekintetében:

a hulladékok és a maradékanyagok számításba vételének módszere,

a társtermékek számításba vételének módszere,

a kogeneráció számításba vételének módszere, valamint

a mezőgazdasági haszonnövény-maradványok társtermékként való elismerése.

A hulladék növényi vagy állati eredetű olajból készült biodízelre vonatkozó alapértelmezett értékeket a lehető leghamarabb felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a Bizottság azt állapítja meg, hogy az V. ð vagy a VI. ï mellékletet ki kell egészíteni ð igazítani ï, a Bizottságot felhatalmazást kap a 25a32. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, az V. melléklet A., B., D. és E. részében szereplő, becsült jellemző és alapértelmezett értékek kiegészítése – de nem törlése vagy módosítása – érdekében, azon bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításának módjai tekintetében, amelyekre vonatkozóan az említett melléklet még nem tartalmaz konkrét értékeket.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

AzHa az alapértelmezett értékek V. ð vagy VI. ï mellékletben szereplő listájának módosítása vagy kiegészítése során a következő szabályok betartásával kell eljárni:

a) ha egy tényezőnek a teljes kibocsátáshoz való hozzájárulása kicsi, vagy ha a változás csekély, illetve ha tényleges értékek megállapítása túlságosan költséges volna vagy nehézségekkel járna, akkor az alapértelmezett értékek a normál termelési eljárásokra jellemző alapértelmezett értékek.;

b) minden más esetben az alapértelmezett értékeket nagy óvatossággal kell megállapítani a normál termelési eljárásokhoz képest.

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 7. d) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(6)(8) Az V. melléklet C. része ð és a VI. melléklet B. része ï 9. pontja egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, amennyiben szükséges, a Bizottság részletes műszaki előírásokatésÖ , többek között Õfogalommeghatározásokatð , átváltási együtthatókat, a már művelt területeken végzett termesztés miatt a talajszint felett és alatt található szénkészletekben okozott változásnak betudható éves kibocsátás vagy kibocsátás-megtakarítás számítását, valamint a széndioxid-elnyeléssel, -helyettesítéssel és geológiai tárolásával elért üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás számítását ï megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (3)31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

20.29. cikk

Végrehajtási intézkedések

A 17. cikk (3)26. cikk (2)ð és (6) ï bekezdésének második albekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 27 18. cikk (6) és (8) bekezdésében, a 19. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (7) 28. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében és a 19. cikk (8) Ö 28. cikk (6) Õbekezdésében említett végrehajtási intézkedéseknek teljes mértékben figyelembe kell venniük a 98/70/EK irányelv 51 7a. cikkében foglalt célkitűzéseket.

ê 2009/28/EK irányelv

22. cikk

Tagállami jelentéstétel

(1) Minden tagállam 2011. december 31-ig, majd ezt követően kétévente a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása és használata terén elért előrehaladásról szóló jelentést küld a Bizottságnak. A hatodik, 2021. december 31-ig benyújtandó jelentés lesz az utolsó.

A jelentésnek részleteznie kell különösen az alábbiakat:

a) a megújuló energiaforrásból előállított energia ágazati (villamos energia, fűtés és hűtés, és közlekedés) és teljes részaránya a megelőző két naptári évben és a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának növelése érdekében nemzeti szinten megvalósított vagy tervezett intézkedések, figyelembe véve az I. melléklet B. részében szereplő ütemterv-előirányzatot, az 5. cikknek megfelelően;

b) a megújuló energiaforrásból előállított energia előmozdítását szolgáló támogatási rendszerek és egyéb intézkedések bevezetése és működése, és a tagállam nemzeti cselekvési tervében meghatározott intézkedésekhez képest az alkalmazott intézkedésekben bekövetkezett változások, valamint tájékoztatás arról, hogy a 2003/54/EK irányelv 3. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a támogatott energia hogyan oszlik meg a végső felhasználók között;

c) adott esetben a tagállam milyen módon strukturálta támogatási rendszerét, hogy abban figyelembe lehessen venni a megújuló energia olyan alkalmazásait, amelyek a többi hasonló alkalmazáshoz viszonyítva ugyan járulékos előnyökkel rendelkeznek, de költségük is magasabb, beleértve a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagokat;

d) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia és a fűtő- és hűtőenergia esetében alkalmazott származási garanciák rendszerének működése és a rendszer megbízhatóságának és csalás elleni védelmének biztosítása érdekében tett lépések;

e) a megújuló energiaforrásokból előállított energia fejlődését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok megszüntetését célzó közigazgatási eljárások értékelése és javítása terén elért előrehaladás;

f) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállításának és elosztásának biztosítása érdekében és a 16. cikk (3) bekezdésében említett költségek viselésével és megosztásával kapcsolatos keret vagy szabályok javítása érdekében tett intézkedések;

g) az energia célú biomasszaforrások rendelkezésre állásának és használatának terén elért fejlődés;

h) a tagállamban a biomassza és a megújuló energiaforrásból előállított energia egyéb formáinak fokozott használatából eredően az árutőzsdei árak és a földhasználat tekintetében bekövetkezett változások;

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 9. a) pont

i) a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok fejlesztése és részaránya, és ennek kapcsán egy fenntarthatósági szempontokra összpontosító erőforrás-elemzés az élelmezési és takarmányozási célú növények termesztésének a bioüzemanyag-előállítással való helyettesítéséből fakadó hatásokhoz kapcsolódóan, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát, a regionális és helyi gazdasági és technológiai körülményekre is figyelemmel a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét, továbbá a talajban a szükséges szénkészlet fenntartásával, valamint a talajminőség és az ökoszisztémák minőségének a megőrzésével kapcsolatos szempontokat;

ê 2009/28/EK irányelv

j) a bioüzemanyag és a folyékony bio-energiahordozók termelésének várható hatása a biológiai sokféleségre, a vízkészletekre, a vízminőségre és a talajminőségre a tagállamon belül;

k) a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának betudható várható nettó üvegházhatású gázmegtakarítás;

l) a 2020-ig terjedő időszakban a tagállam más tagállamokra átruházható megújuló energiaforrásokból előállított energia többlettermelésének becsült mértéke az indikatív ütemtervéhez képest, valamint a közös projektekben rejlő becsült lehetőségek;

m) a 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában a tagállam megújuló energiaforrásokból előállított energiaszükséglete azon részének becsült értéke, amelyet a hazai termelés nem tud kielégíteni;

n) tájékoztatás az energia-előállításra használt hulladékokon belüli, biológiailag lebomló hulladékok arányának becsléséről, illetve az ezen becslések pontosítására és ellenőrzésére irányuló intézkedésekről; valamint

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 9. b) pont

o) a VIII. melléklet A. részében felsorolt egyes alapanyag-kategóriáknak megfelelő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók energiaegységben kifejezett azon mennyiségi értékei, amelyeket az érintett tagállam a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott célértékek elérése érdekében figyelembe vesz.

ê 2009/28/EK irányelv

(2) A bioüzemanyagok használatának betudható várható nettó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás becsléséhez a tagállam az (1) bekezdésben említett jelentések céljára felhasználhatja az V. melléklet A. és B. részében megadott jellemző értéket.

(3) Az első jelentésben a tagállam kitér arra, hogy tervezi-e a következőket:

a) a megújuló energiát előállító létesítmények jóváhagyásával, minősítésével és engedélyezésével kapcsolatos kérelmek kezeléséért felelős és a kérelmezők számára segítséget nyújtó egységes közigazgatási szerv létrehozása;

b) a megújuló energiát előállító létesítmények vonatkozásában benyújtott terv- és engedélykérelmek automatikus jóváhagyása, amennyiben az engedélyezésért felelős szerv a kiszabott határidőn belül nem válaszol; vagy

c) a megújuló energiaforrásból előállított energia kiaknázására alkalmas földrajzi területek feltüntetése a földhasználat-tervezés során és a távfűtés és távhűtés kiépítése céljából.

(4) A tagállamnak minden egyes jelentésben lehetősége van az előző jelentésben szereplő adatok helyesbítésére.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

è1 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 10. a) pont (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

23.30. cikk
A Bizottság által végzett nyomon követés és jelentéstétel 

(1) A Bizottság nyomon követi a KözösségbenÖ az Unióban Õ felhasznált bioüzemanyagok,és folyékony bio-energiahordozók ð és biomassza-tüzelőanyagok ï eredetét, valamint az ezek előállítása – beleértve az áttelepítés – által a közösségiÖ az Unióban Õ és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást és az ellátást biztosító főbb harmadik országokat. A nyomon követés során a tagállamok által a 22. cikk (1) bekezdésének ð az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3., 15. és 18. cikkének ï megfelelően benyújtott ð integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseketï, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt figyelembe kell vennivesznek. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást. è1 --- ç

(2) A Bizottság párbeszédet és információcserét tart fenn a harmadik országokkal, a bioüzemanyagot, ð folyékony bio-energiahordozókat és biomassza-tüzelőanyagot ï és fogyasztótermelő szervezetekkel, valamint fogyasztói szervezetekkel és a civil társadalommal az ezen irányelv bioüzemanyagokra, és folyékony bio-energiahordozókra ð és biomassza-tüzelőanyagokra ï vonatkozó intézkedéseinek általános végrehajtásáról. E tekintetben különösen figyelemmel kíséri azt, hogy a bioüzemanyagok ð és a folyékony bio-energiahordozók ï előállítása milyen hatást gyakorol az élelmiszerek árára.

(3) A tagállamok által a 22. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott jelentések és az e cikk (1) bekezdésében említett nyomon követés és elemzés alapján a Bizottság kétévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. Az első jelentést 2012-ben kell benyújtani.

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 10. b) pont

(4) A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatának köszönhető üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításról szóló jelentésében a Bizottság a tagállamok által a 22. cikk (1) bekezdésének o) pontjával összhangban bejelentett értékeket veszi figyelembe, ideértve a VIII. melléklet szerinti, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeit és az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományt. A Bizottság közzéteszi a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeit, valamint az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományra vonatkozó adatokat. Ezenfelül a Bizottság értékeli, hogy a közvetlen kibocsátás-megtakarításra vonatkozó becslés változna-e és milyen irányban, ha behelyettesítési módszer alkalmazásának keretében számba vennék a társtermékeket is.

ê 2009/28/EK irányelv

(5) Jelentéseiben a Bizottság különösen a következők elemzésére tér ki:

a) melyek a különböző bioüzemanyagok relatív környezeti előnyei és költségei, milyen hatást gyakorol ezekre a Közösség importpolitikája, milyen ellátásbiztonsági vonatkozások merülnek fel és a hazai termelés és az import közötti kiegyensúlyozott megközelítés milyen módon érhető el;

b) milyen hatással van a bioüzemanyag iránti fokozott kereslet a fenntarthatóságra a Közösségben és a harmadik országokban, figyelembe véve a gazdasági és környezeti hatásokat, a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásokat is beleértve;

c) a 17. cikk (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földrajzi területek tudományosan objektív módon történő azonosításának lehetőségei;

d) a biomassza iránti fokozott kereslet milyen hatást gyakorol a biomasszát felhasználó ágazatokra;

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 10. c) pont

e) a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok hozzáférhetősége és fenntarthatósága, és ennek kapcsán az élelmezési és takarmányozási célú növények termesztésének a bioüzemanyag-előállítással való helyettesítéséből fakadó hatások értékelése, megfelelően figyelembe véve a 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát, a regionális és helyi gazdasági és technológiai körülményekre is figyelemmel a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét, továbbá a talajban a szükséges szénkészlet fenntartásával, valamint a talajminőségnek és az ökoszisztémák minőségének a megőrzésével kapcsolatos szempontokat;

f) a bioüzemanyagok valamennyi előállítási módja vonatkozásában a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatban rendelkezésre álló tudományos kutatási eredményekre vonatkozó információk és azok elemzése, és emellett értékelés arról, hogy a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó kibocsátások becsléséhez alapul vett elemzésben azonosított bizonytalansági tartomány csökkenthető-e, illetve hogy figyelembe lehet-e venni az uniós szakpolitikák – mint például a környezetvédelmi, az éghajlat- és az agrárpolitika – lehetséges hatásait; valamint

g) technológiai fejlemények és az adatok rendelkezésre állása a kifejezetten energiakinyerés céljából termesztett, kifejezetten nem élelmezési célú növényekből az Unióban előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alkalmazásával, gazdasági és környezeti hatásaival kapcsolatban.

ê 2009/28/EK irányelv

Adott esetben a Bizottság korrekciós intézkedéseket javasol.

(6) A 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően a tagállamok által benyújtott jelentések alapján a Bizottság megvizsgálja a tagállamok arra irányuló intézkedéseinek eredményességét, hogy létrehozzanak egy egységes igazgatási szervet, amely felel a jóváhagyások, minősítések és engedélyek kiállítására irányuló kérelmek feldolgozásáért és segítséget nyújt a kérelmezőknek.

(7) A 3. cikk (1) bekezdésében említett 20 %-os célkitűzés eléréséhez szükséges finanszírozás és együttműködés javítása érdekében a Bizottság 2010. december 31-ig a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó, különösen az alábbiak megvalósulását célzó elemzést és cselekvési tervet nyújt be:

a) a strukturális alapok és keretprogramok jobb felhasználása;

b) az Európai Beruházási Banktól és más, állami tulajdonban lévő pénzintézetektől származó finanszírozás jobb és fokozottabb felhasználása;

c) jobb hozzáférés kockázati tőkéhez, mindenekelőtt a megújuló energiaforrásokból származó energiába való beruházásokkal kapcsolatos közösségi – a harmadik országokra irányuló globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alap kezdeményezéshez hasonló – kockázatmegosztási mechanizmus megvalósíthatóságának elemzése révén;

a közösségi és nemzeti finanszírozás, valamint egyéb támogatási formák jobb összehangolása;

e) az olyan megújuló energiaforrásokra vonatkozó kezdeményezések jobb összehangolása, amelyek sikere több tagállamban működő szereplők tevékenységén múlik.

(8) A Bizottság 2014. december 31-ig jelentést készít, amely különösen az alábbi kérdésekre terjed ki:

a) a 17. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett időponttól kezdődően elérendő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás minimális küszöbértékének felülvizsgálata, különösen a technológiai fejlődést, a rendelkezésre álló technológiákat és a jelentős üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást lehetővé tevő első és második generációs bioüzemanyagok elérhetőségét figyelembe vevő hatásvizsgálat alapján;

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 10. d) pont

b) a 3. cikk (4) bekezdésében említett célértékekkel kapcsolatban az alábbiak felülvizsgálata:

i. az e célértékek eléréséhez végrehajtandó intézkedések költséghatékonysága;

ii. annak felmérése, hogy e célértékek megvalósíthatók-e a bioüzemanyag-előállítás fenntarthatóságának az Unióban és harmadik országokban való biztosítása mellett, és figyelembe véve a gazdasági, a környezeti és a társadalmi hatásokat, ideértve többek között a biológiai sokféleségre gyakorolt közvetett hatásokat, valamint a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi beszerezhetőségét;

iii. a célértékek megvalósításának az élelmiszerek elérhető áron való beszerezhetőségére gyakorolt hatása;

iv. az elektromos, a hibrid és a hidrogénüzemű járművek kereskedelmi beszerezhetősége, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedési ágazatban felhasznált részaránya kiszámítására választott módszer;

v. a konkrét piaci feltételek értékelése, figyelembe véve különösen azokat a piacokat, amelyeken a közlekedési célú üzemanyagok a végső energiafogyasztásnak több mint a felét képviselik, valamint azokat a piacokat, amelyek teljes mértékben az importált bioüzemanyagoktól függenek;

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

c) ezen irányelv megvalósításának különösen az együttműködési mechanizmusok tekintetében történő értékelése annak érdekében, hogy biztosítva legyen – a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően a tagállamok által igénybe vett nemzeti támogatási rendszerek további használatának lehetősége mellett –, hogy e mechanizmusok révén a tagállamok a legjobb költség-haszon arány mellett érhessék el az I. mellékletben meghatározott nemzeti célértékeket, a technológiai változások értékelése, valamint megújuló energiaforrásból származó energia arányának európai szinten 20 %-ra történő növelésére vonatkozó célkitűzés elérése érdekében levonandó következtetések.

A Bizottság e jelentés alapján adott esetben javaslatokat nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyekben a fenti kérdéseket és különösen az alábbiakat tárgyalja:

az a) pontban említett tényezővel kapcsolatban: az ebben a pontban említett minimális üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás módosítása; és a c) pontban említett tényezővel kapcsolatban:

az ezen irányelvben előirányzott együttműködési intézkedések megfelelő kiigazítása, hatékonyságuknak a 20 %-os célkitűzés eléréséhez szükséges javítása érdekében. Ez a javaslat nem érinti sem a 20 %-os célkitűzést, sem a tagállamok ellenőrzését a nemzeti támogatási rendszerek és együttműködési intézkedések felett.

(3)(9) 2018Ö 2026 Õ-ban a Bizottság bemutatja a 2020 utáni időszakra vonatkozó megújuló energia útitervet ð a megújuló energia támogatására a 2030 utáni időszakban alkalmazandó szabályozási keretre vonatkozó jogalkotási javaslatát ï.

Az útitervnek adott esetben mellékletét képezik az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak szóló, a 2020 utáni időszakra vonatkozó javaslatok. Az útiterv ð Ez a javaslat ï figyelembe veszi az ezen irányelv végrehajtása során keletkezettð , így többek között a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokkal kapcsolatos tapasztalatokat, valamint ïtapasztalatokat és a megújuló energiaforrásokból előállított energia területén bekövetkezett technológiai fejlődést.

(4)(10) 2021 Ö 2032 Õ-ben a Bizottság bemutatja az ebben az irányelvben foglaltak alkalmazásáról szóló áttekintő jelentést. A jelentésben különösen ki kell térni arra, hogy milyen szerepet játszottak a következő tényezők abban, hogy a tagállamok a legjobb költség-haszon arány mellett érhették el az I. mellékletben meghatározott nemzeti célkitűzéseket:

   a) az előrejelzések és a nemzeti cselekvési tervek készítésének folyamata;

   b) az együttműködési mechanizmusok hatékonysága;

   a) a megújuló energiaforrásokból előállított energia terén bekövetkező technológiai fejlődés, beleértve a bioüzemanyagok használatának fejlődését a kereskedelmi légi közlekedésben;

   d) a nemzeti támogatási rendszerek hatékonysága; és

   e) a Bizottság a (8) és (9) bekezdésben említett jelentésének következtetései.

24. cikk

Átláthatósági platform

(1) A Bizottság létrehoz egy nyilvános online átláthatósági platformot. Ez a platform az átláthatóság fokozását, továbbá a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítését és elősegítését szolgálja, különösen a 6. cikkben említett statisztikai átruházásokat, valamint a 7. és 9. cikkben említett közös projekteket illetően. Emellett ezt a platformot az olyan megfelelő információk nyilvánosságra hozatalára is lehet használni, amelyekről a Bizottság vagy egy tagállam úgy véli, hogy ezen irányelv és az irányelv céljainak elérése tekintetében kulcsfontosságúak.

(2) A Bizottság az átláthatósági platformon az alábbi információkat hozza nyilvánosságra, adott esetben összesített formátumban, megőrizve a kereskedelmi szempontból érzékeny információ bizalmas jellegét:

a) a tagállamok megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervei;

b) a 4. cikk (3) bekezdésében említett tagállami előrejelzési dokumentumok, amelyeket a lehető leghamarabb kiegészítenek a Bizottság többlettermelésről és becsült importkeresletről készült összegzésével;

c) az érintett tagállam kérésére a tagállamoknak a statisztikai átruházásban vagy közös projektekben való együttműködéssel kapcsolatos ajánlatai;

d) a 6. cikk (2) bekezdésében említett információ a tagállamok közötti statisztikai átruházások vonatkozásában;

e) a 7. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. cikk (4) és (5) bekezdésében említett információ a közös projektek vonatkozásában;

f) a 22. cikkben említett tagállami nemzeti jelentések;

g) a Bizottságnak a 23. cikk (3) bekezdésében említett jelentései.

Az információt benyújtó tagállam kérésére azonban a Bizottság nem teszi nyilvánossá a 4. cikk (3) bekezdésében említett tagállami előrejelzési dokumentumokat, valamint a 22. cikk (1) bekezdése l) és m) pontjában említett, a tagállami jelentésekben szereplő információkat.

ê 2015/1513/EU irányelv 2 cikk

ð új szöveg

25.31. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A (2) bekezdésben említett esetek kivételével aA Bizottságot a megújuló energiaforrásokért felelős ð az Energiaunió-bizottság ï segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 értelmében vett bizottságð , és munkáját az e rendelet szempontjából releváns ágazati konfigurációkban végzi ï.

(2) A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságára vonatkozó ügyekben a Bizottságot a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, az Európai Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 12. pont (kiigazított szöveg)

25a32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (5) bekezdésében, az 5. Ö a 7. Õ cikk (5) bekezdésébenÖ , a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében Õ Ö és a 28. cikk (5) Õ és a 19. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. október 5-tőlÖ 2021. január 1-jétől Õ kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (5) bekezdésében, Ö a 7. cikk (5) bekezdésében,  Õaz 5. cikk (5) bekezdésébenÖ a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében Õ és a 19. cikk (7)Ö 28. cikk  (5)Õ bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Ö (4.) A fFelhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. Õ

ê 2015/1513/EU irányelv 2. cikk 12. pont (kiigazított szöveg)

(4)(5). A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)(6) A 3. cikk (5) bekezdése, Ö 7. cikk Õ az 5. cikk (5) bekezdéseÖ , a 7. cikk (6) bekezdése; a 19. cikk (11) bekezdése, a 19. cikk (14) bekezdése, a 25. cikk (6) bekezdése Õ és a 28. cikk (5) bekezdése 19. cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

26. cikk

Módosítások és hatályon kívül helyezés

(1) A 2001/77/EK irányelv 2. cikkét, 3. cikkének (2) bekezdését és 4–8. cikkét 2010. április 1-jei hatállyal el kell hagyni.

(2) A 2003/30/EK irányelv 2. cikkét, 3. cikkének (2), (3) és (5) bekezdését és 5. és 6. cikkét 2010. április 1-jei hatállyal el kell hagyni.

(3) A 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv 2012. január 1-jétől hatályát veszti.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

27.33. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A 4. cikk (1), (2) és a (3) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok legkésőbb ð 2021. június 30-ig ï 2010. december 5.-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. ð E rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot ï.

A tagállamok által elfogadott intézkedéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell tartalmazniuk fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. Ö A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg. Õ 

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

ò új szöveg

34. cikk

Hatályon kívül helyezés

A XI. melléklet A. részében felsorolt jogszabályokkal módosított 2009/28//EK irányelv 2021. január 1-jétől hatályát veszti a XI. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásokként kell értelmezni a XII. mellékletben foglalt megfelelési táblázat szerint.

ê 2009/28/EK irányelv (kiigazított szöveg)

28.35. cikk

Hatálybalépés 

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon Ö 2021. január 1-jén Õ lép hatályba.

29.36. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

(1) Az Európai Tanács 2015. március 19–20-i, 2015. december 17–18-i, 2016. március 17–18-i következtetései
(2) Forrás: Bloomberg New Energy Finance (2014). 2030 Market Outlook; Nemzetközi Energia Ügynökség (2014). World Energy Investment Outlook.
(3) A végső energiafogyasztás 40 %-a, a PRIMES EUCO27 forgatókönyv szerint.
(4) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(5) A vélemények a következő weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/ia_carried_out/cia_2016_en.htm A testület észrevételeivel kapcsolatban részletesebb megjegyzések a javaslatot kísérő hatásvizsgálat I. mellékletében találhatók.
(6) Lásd például az európai villamosenergia-szabályozási fórum 2016. június 13–14-i ülésének következtetéseit: „a fórum arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv felülvizsgálatának keretében dolgozzon ki a támogatási rendszerekre vonatkozó olyan közös szabályokat, amelyek elősegítik a megújuló energiaforrások piaci alapú és fokozottabban regionális megközelítését”.
(7) „Az Európai Unió hőtechnikai stratégiája” (COM(2016) 51 final ).
(8) Persson & Muenster (2016). Current and future prospects for heat recovery from waste in European district heating systems: A literature and data review (Az európai távfűtési rendszerek hulladékaiból történő hővisszanyerés jelenlegi és jövőbeli kilátásai: A szakirodalom és az adatok értékelése). Energy, 2016. szeptember.
(9) „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” (COM(2016) 501 final).
(10) HL C 77., 2009.3.31., 43. o.
(11) HL C 325., 2008.12.19., 12. o.
(12) Az Európai Parlament 2008. december 17-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. április 6-i határozata.
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
(14) Lásd a XI. melléklet A. részét.
(15) „Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra” (COM/2014/015 final)
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról (HL L 283., 2001.10.27., 33. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve (2003. május 8.) a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról (HL L 123., 2003.5.17., 42. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).
(19) Ö Az Európai Parlament és a Tanács ...-i (EU) XXXX/XX irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (HL L...) Õ
(20) HL L 350., 1998.12.28., 58. o.
(21) HL C 219. E, 2008.8.28., 82. o.
(22) HL L 1., 2003.1.4., 65. o.
(23) HL L 191., 2005.7.22., 29. o.
(24) HL L 114., 2006.4.27., 64. o.
(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(26) HL L 198., 2006.7.20., 18. o..
(27) HL L 204., 1998.7.21., 37. o..
(28) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról , a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (H L L 255., 2005.9.30., 22. o.).
(32) HL L 52., 2004.2.21., 50. o.
(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1513 irányelve (2015. szeptember 9.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról (HL L 239., 2015.9.15., 1. o.).
(34) A Tanács 89/367/EGK határozata (1989. május 29.) az Erdészeti Állandó Bizottság létrehozásáról (HL L 165., 1989.6.15., 14. o.).
(35) Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21,) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(38) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(39) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.
(40) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).
(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(43) A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(44) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(45) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1513 irányelve (2015. szeptember 9.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról (HL L 239., 2015.9.15., 1. o.).
(46) HL L 304., 2008.11.14., 1. o.
(47) HL L 301., 2007.11.20., 14. o.
(48) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/55/EK irányelve (2003. június 26.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2003.7.15., 57. o.).
(49) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.
(50) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
(51) Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28, 58. o.).
(52) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Top

Brüsszel, 2017.2.23.

COM(2016) 767 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve
a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (átdolgozás)

{SWD(2016) 416 final}
{SWD(2016) 417 final}
{SWD(2016) 418 final}
{SWD(2016) 419 final}


ê 2009/28/EK

ð új szöveg

I. MELLÉKLET

Nemzeti átfogó célkitűzések a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára 1

A. Nemzeti átfogó célkitűzések

A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2005. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya (S2005)

Célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára (S2020)

Belgium

2,2 %

13 %

Bulgária

9,4 %

16 %

Cseh Köztársaság

6,1 %

13 %

Dánia

17,0 %

30 %

Németország

5,8 %

18 %

Észtország

18,0 %

25 %

Írország

3,1 %

16 %

Görögország

6,9 %

18 %

Spanyolország

8,7 %

20 %

Franciaország

10,3 %

23 %

ð Horvátország ï

ð 12,6 % ï

ð 20 % ï

Olaszország

5,2 %

17 %

Ciprus

2,9 %

13 %

Lettország

32,6 %

40 %

Litvánia

15,0 %

23 %

Luxemburg

0,9 %

11 %

Magyarország

4,3 %

13 %

Málta

0,0 %

10 %

Hollandia

2,4 %

14 %

Ausztria

23,3 %

34 %

Lengyelország

7,2 %

15 %

Portugália

20,5 %

31 %

Románia

17,8 %

24 %

Szlovénia

16,0 %

25 %

Szlovák Köztársaság

6,7 %

14 %

Finnország

28,5 %

38 %

Svédország

39,8 %

49 %

Egyesült Királyság

1,3 %

15 %

B.Ütemterv-előirányzat

A 3. cikk (2) bekezdésében említett ütemterv-előirányzat a megújuló energiaforrásokból előállított energia tekintetében a következő részarányokat tartalmazza:

S2005 + 0,20 (S2020 – S2005), átlagosan a 2011–2012 közötti kétéves időszakban;

S2005 + 0,30 (S2020 – S2005), átlagosan a 2013–2014 közötti kétéves időszakban;

S2005 + 0,45 (S2020 – S2005), átlagosan a 2015–2016 közötti kétéves időszakban; és

S2005 + 0,65 (S2020 – S2005), átlagosan a 2017–2018 közötti kétéves időszakban;

ahol

S2005 = részarány az adott tagállam esetében 2005-ben a táblázat A. részében feltüntetettek szerint,

és

S2020 = részarány az adott tagállam esetében 2020-ban a táblázat A. részében feltüntetettek szerint,

ê 2009/28/EK

II. MELLÉKLET

Normalizálási szabály a víz- és a szélenergiával termelt villamos energia elszámolásához

A következő szabályt kell alkalmazni az egy adott tagállamban vízenergiával termelt villamos energia elszámolásához:

(QN(norm))( CN[(/(i)( N 14))(QiCi)] 15) ahol:

N

=

referenciaév;

QN(norm)

=

a tagállam összes vízerőműve által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia;

Qi

=

az i évben a tagállam összes vízerőműve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve, a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-termelés kivonásával;

Ci

=

a tagállam valamennyi vízerőművének összes beépített kapacitása a duzzasztó tárolóban tárolt mennyiség nélkül az i év végén MW-ban kifejezve.

A következő szabályt kell alkalmazni az egy adott tagállamban szélenergiával termelt villamos energia elszámolásához:

(QN(norm))((CN CN 12)((/(i)(Nn))Qi(/(j)(Nn))(Cj Cj 12))) ahol:

N

=

referenciaév;

QN(norm)

=

a tagállam összes szélerőműve által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia;

Qi

=

az i évben a tagállam összes szélerőműve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve;

Cj

=

a tagállam valamennyi szélerőművének összes beépített kapacitása a j év végén MW-ban kifejezve;

n

=

4 vagy az N évet megelőző azon évek száma – a kettő közül az alacsonyabb –, amelyek vonatkozásában rendelkezésre állnak a kérdéses tagállam kapacitásra és termelékenységre vonatkozó adatai.

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

III. MELLÉKLET

Az közlekedési célú üzemanyagok energiatartalma

Üzemanyag

Energiatartalom

tömegre vetítve

(alsó fűtőérték,

MJ/kg)

Energiatartalom

térfogatra vetítve

(alsó fűtőérték,

MJ/l)

BIOMASSZÁBÓL ÉS/VAGY BIOMASSZA-FELDOLGOZÁSI ELJÁRÁSOK SORÁN ELŐÁLLÍTOTT ÜZEMANYAGOK)

Biopropán

46

24

Tiszta növényi olaj (sajtolással, extrahálással, illetve hasonló eljárásokkal olajos magvakból nyert nyers vagy finomított, de kémiailag változatlan állapotú olaj)

37

34

Biodízel – zsírsav-metil-észter (biomassza eredetű olajból előállított metilészter)

37

33

Biodízel – zsírsav-etil-észter (biomassza eredetű olajból előállított etilészter)

38

34

Biogáz, amely tisztítás útján földgázminőségűvé tehető

50

-

Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj dízelolaj kiváltására

44

34

Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj benzin kiváltására

45

30

Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj sugárhajtómű-tüzelőanyag kiváltására

44

34

Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj cseppfolyósított szénhidrogéngáz kiváltására

46

24

Együttesen feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj dízelolaj kiváltására

43

36

Együttesen feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj benzin kiváltására

44

32

Együttesen feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj sugárhajtómű-tüzelőanyag kiváltására

43

33

Együttesen feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj cseppfolyósított szénhidrogéngáz kiváltására

46

23

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL, TÖBBEK KÖZÖTT, DE NEM KIZÁRÓLAG BIOMASSZÁBÓL ELŐÁLLÍTHATÓ, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ÜZEMANYAGOK

Megújuló energiaforrásokból előállított metanol

20

16

Megújuló energiaforrásokból előállított etanol

27

21

Megújuló energiaforrásokból előállított propanol

31

25

Megújuló energiaforrásokból előállított butanol

33

27

Fischer–Tropsch-dízelolaj (szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék dízelolaj kiváltására)

44

34

Fischer–Tropsch-benzin (biomasszából nyert szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék benzin kiváltására)

44

33

Fischer–Tropsch-sugárhajtómű-tüzelőanyag (biomasszából nyert szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék sugárhajtómű-tüzelőanyag kiváltására)

44

33

Fischer–Tropsch-cseppfolyósított szénhidrogéngáz (szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék cseppfolyósított szénhidrogéngáz kiváltására)

46

24

DME (dimetil-éter)

28

19

Megújuló forrásokból előállított hidrogén

120

-

ETBE (etil-tercio-butil-éter etanol-alapon előállítva)

36 (ebből 37 % megújuló energiaforrásból)

27 (ebből 37 % megújuló energiaforrásból)

MTBE (metil-tercio-butil-éter metanol-alapon előállítva)

35 (ebből 22 % megújuló energiaforrásból)

26 (ebből 22 % megújuló energiaforrásból)

TAEE (tercier-amil-etil-éter etanol-alapon előállítva)

38 (ebből 29 % megújuló energiaforrásból)

29 (ebből 29 % megújuló energiaforrásból)

TAME (tercier-amil-metil-éter etanol-alapon előállítva)

36 (ebből 18 % megújuló energiaforrásból)

28 (ebből 18 % megújuló energiaforrásból)

THxEE (tercier-hexil etil-éter etanol-alapon előállítva)

38 (ebből 25 % megújuló energiaforrásból)

30 (ebből 25 % megújuló energiaforrásból)

THxME (tercier-hexil-metil-éter etanol-alapon előállítva)

38 (ebből 14 % megújuló energiaforrásból)

30 (ebből 14 % megújuló energiaforrásból)

FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK

Benzin

43

32

Dízelolaj

43

36

ê 2009/28/EK

Üzemanyag

Energiatartalom tömegre vetítve

(alsó fűtőérték, MJ/kg)

Energiatartalom térfogatra vetítve

(alsó fűtőérték, MJ/l)

Bioetanol (biomasszából előállított etanol)

27

21

Bio-ETBE (etil-terc-butiléter bioetanol-alapon előállítva)

36 (ebből 37 % megújuló energiaforrásból)

27 (ebből 37 % megújuló energiaforrásból)

Biometanol (biomasszából előállított, bioüzemanyagként felhasználható metanol)

20

16

Bio-MTBE (metil-terc-butiléter biometanol-alapon előállítva)

35 (ebből 22 % megújuló energiaforrásból)

26 (ebből 22 % megújuló energiaforrásból)

Bio-DME (biomasszából előállított, bioüzemanyagként felhasználható dimetiléter)

28

19

Bio-TAEE (tercier-amil-etil-éter bioetanol-alapon előállítva)

38 (ebből 29 % megújuló energiaforrásból)

29 (ebből 29 % megújuló energiaforrásból)

Biobutanol (biomasszából előállított, bioüzemanyagként felhasználható butanol)

33

27

Biodízel (növényi vagy állati eredetű olajból előállított, dízelüzemanyag minőségű, bioüzemanyagként felhasználható metilészter)

37

33

Fischer–Tropsch-dízelolaj (biomasszából előállított szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék)

44

34

Hidrogénnel kezelt növényi olaj (termokémiai úton hidrogénnel kezelt növényi olaj)

44

34

Tiszta növényi olaj (sajtolással, extrahálással, illetve hasonló eljárásokkal olajos magvakból nyert nyers vagy finomított, de kémiailag változatlan állapotú olaj, ha az alkalmas az adott motortípusokhoz, és teljesülnek a vonatkozó kibocsátási előírások)

37

34

Biogáz (gáznemű üzemanyag, melyet biomasszából és/vagy hulladékok biológiailag lebomló részéből állítanak elő, amelyből tisztítás útján földgázminőség érhető el, és bioüzemanyagként felhasználható, továbbá a fagáz)

50

Benzin

43

32

Dízelolaj

43

36

ê 2009/28/EK

IV. MELLÉKLET

Az üzembe helyezők képesítése

A 18. 14. cikk (3) bekezdésében említett képesítési rendszerek vagy azokkal egyenértékű minősítési rendszerek az alábbi kritériumokon alapulnak:

1. A képesítési vagy minősítési eljárás átlátható és azt a tagállamok vagy a tagállamok által kijelölt közigazgatási szerv pontosan meghatározta.

2. A biomassza, a hőszivattyú, a sekély geotermikus, a fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia-rendszerek üzembe helyezői akkreditált képzési programok keretében vagy akkreditált oktatótól szerezhetnek képesítést.

3. A képzési program vagy az oktató akkreditációját a tagállamok vagy a tagállamok által kijelölt közigazgatási szervek végzik. Az akkreditációt végző szerv biztosítja, hogy az oktató által kínált képzési program folyamatos, és az egész régióban, illetve országban hozzáférhető. Az oktató a gyakorlati képzés biztosításához rendelkezik a megfelelő műszaki eszközökkel, beleértve a laboratóriumi felszereléseket vagy annak megfelelő eszközöket. Az oktató az alapképzésen kívül aktuális témaköröket – beleértve az új technológiákat is – bemutató, rövidebb továbbképző tanfolyamokat is biztosít, lehetővé téve az üzembe helyezéssel kapcsolatos élethosszig tartó tanulást. A képzést biztosíthatják a berendezések vagy rendszerek gyártói, illetve intézetek vagy egyesületek.

4. Az üzembe helyező szakképesítésével vagy minősítésével záruló képzés elméleti és gyakorlati részből áll. A képzés elvégzése után az üzembe helyező rendelkezik az adott berendezés és rendszerek telepítéséhez szükséges ismeretekkel, meg tud felelni a fogyasztó teljesítménnyel és megbízhatósággal kapcsolatos elvárásainak, minőségi szakmunkát végez és betart minden hatályos törvényt és szabványt, beleértve az energiával és az ökocímkével kapcsolatos törvényeket és szabványokat is.

5. A tanfolyamot vizsga zárja, a vizsgát sikerrel teljesítők szakképesítésről szóló bizonyítványt vagy minősítést kapnak. A vizsga keretében egy biomasszabojler vagy -tűzhely, hőszivattyú, a sekély geotermikus rendszerek, fotovoltaikus napenergia vagy termikus napenergia rendszer telepítésének gyakorlati értékelésére kerül sor.

6. A 18. 14. cikk (3) bekezdésében említett képesítési rendszerek vagy azokkal egyenértékű minősítési rendszerek kellően figyelembe veszik az alábbi útmutatásokat:

a) Akkreditált képzési programok szervezése szükséges a munkatapasztalattal rendelkező olyan üzembe helyezők részére, akik már elvégezték vagy éppen végzik a következő típusú képzések valamelyikét:

i. a biomasszabojlerek és -tűzhelyek üzembe helyezői esetében előfeltétel a vízvezeték-szerelő, a csővezeték-szerelő, fűtéstechnikai mérnök vagy fürdőszoba-berendezés technikus és fűtő- vagy hűtőberendezés technikus szakképesítés;

ii. a hőszivattyúk üzembe helyezői esetében előfeltétel a vízvezeték-szerelő vagy hűtőgépész mérnök szakképesítés és az alapvető elektronikai és vízvezeték-szerelési ismeretek (cső vágása, csőillesztékek forrasztása, csőillesztékek ragasztása, szigetelés, szerelvények tömítése, szivárgástesztelés és fűtő- vagy hűtőrendszerek telepítése);

iii. a fotovoltaikus napenergia vagy a termikus napenergia rendszerek üzembe helyezői esetében előfeltétel a vízvezeték-szerelő vagy villanyszerelő szakképesítés és a vízvezeték-szerelési, elektronikai és tetőfedési ismeretek, beleértve a csőillesztékek forrasztását, a csőillesztékek ragasztását, a szerelvények tömítését, a vízvezeték-szivárgás tesztelését, a vezetékek bekötését, az alapvető tetőfedő anyagok ismeretét és az illesztések bevonására és a tömítésre alkalmazott módszerek ismeretét is; vagy:

iv. szakképzési rendszer, amelynek keretében az üzembe helyező elsajátítja a megfelelő ismereteket az a), b) vagy c) pontban említett szakismeretek három évig tartó oktatásának megfelelő szinten, beleértve mind az elméleti, mind a gyakorlati ismereteket.

b) A biomasszabojlerek és -tűzhelyek üzembe helyezőinek szánt képzés elméleti része áttekintést nyújt a biomassza piaci helyzetéről, és kitér az ökológiai vonatkozásokra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a logisztikai vonatkozásokra, a tűzvédelemre, a vonatkozó támogatásokra, az égetési technikákra, a gyújtási rendszerekre, az optimális hidraulikai megoldásokra, a költségek és a jövedelmezőség összehasonlítására, valamint a biomasszabojlerek és -tűzhelyek tervezésére, telepítésére és karbantartására. A képzés keretében a szerelők elsajátítják a biomassza-technológiákkal és a biomasszából előállított tüzelőanyagokkal (például pellet) kapcsolatos európai szabványokra és a biomasszával kapcsolatos nemzeti és közösségi jogra vonatkozó ismereteket.

c) A hőszivattyúk üzembe helyezőinek szóló képzés elméleti része áttekintést nyújt a hőszivattyúk piaci helyzetéről, és kitér a geotermikus erőforrások és a különböző régiók talajhőmérsékletére, a talaj és a kőzet hővezető képességének meghatározására, a geotermikus erőforrások felhasználásának szabályaira, a hőszivattyúk egyes épületekben való használatának megvalósíthatóságára és a legmegfelelőbb hőszivattyúrendszer kiválasztására, illetve az ezekkel kapcsolatos műszaki előírások ismeretére, biztonsági kérdésekre, légszűrésre, a hőforrással való összekapcsolásra és a rendszer telepítésének megfelelő helyére. A képzés továbbá alapos ismereteket nyújt a hőszivattyúkkal kapcsolatos európai szabványokról és a vonatkozó nemzeti és közösségi jogról. Az üzembe helyezőnek az alábbi főbb ismeretekről kell számot adnia:

i. a hőszivattyúk fizikai és működési elvének alapfokú ismerete, beleértve a hőszivattyúkör jellemzőinek ismeretét is: a hőnyelő alacsony hőmérséklete, a hőforrás magas hőmérséklete és a rendszer hatékonysága közötti összefüggés, a fűtési hatásfok (COP) és a szezonális teljesítmény faktor (SPF) meghatározása;

ii. a hőszivattyúkör alkotóelemeinek és azok funkciójának ismerete, beleértve a kompresszort, az expanziós szelepet, az elpárologtatót, a kondenzátort, a szerelvényeket és fittingeket, a kenőolajat, a hűtőközeget, a túlhevítést és a túlhűtést és a hőszivattyús hűtési lehetőségeket; és

iii. a jellemző beszerelési helyzeteknek megfelelő komponensek kiválasztása és azok méretezése, beleértve a különböző épületekre jellemző hőterhelésértékek meghatározását, illetve az energiafogyasztás alapján a melegvíz-előállítás jellemző értékeinek meghatározását, a hőszivattyú kapacitásának meghatározását a meleg víz előállításhoz szükséges hőterheléshez, az épület tárolási kapacitásához és a rendelkezése álló megszakítható áramhoz képest; a kiegyenlítő tartályként szolgáló komponensnek és a tartály térfogatának meghatározása és egy második fűtési rendszer beépítési lehetőségének mérlegelése.

d) A fotovoltaikus napenergia és a termikus napenergia-rendszerek üzembe helyezői esetében a képzés elméleti része áttekintést nyújt a napenergiát hasznosító termékek piaci helyzetéről, valamint a költségek és a jövedelmezőség összehasonlításáról, és kitér az ökológiai vonatkozásokra, az összetevőkre, a napenergiával működő rendszerek jellemzőire és méretezésére, a megfelelő rendszerek kiválasztására és a rendszerösszetevők méretezésére, a hőigény meghatározására, a tűzvédelemre, a vonatkozó támogatásokra és a fotovoltaikus napenergiával és a termikus napenergiával működő berendezések tervezésére, telepítésére és karbantartására. A képzés keretében a szerelők ismereteket szereznek a vonatkozó technológiákkal kapcsolatos európai szabványokról, a Solar Keymark tanúsítványról és a területtel kapcsolatos nemzeti és közösségi jogról. Az üzembe helyezőnek az alábbi főbb ismeretekről kell számot adnia:

i. a szükséges szerszámok és berendezések alkalmazásával képes a biztonságos munkavégzésre, betartja a biztonsági előírásokat és szabványokat és felismeri a napenergiával működő berendezésekkel összefüggésben kialakuló vízvezeték-szerelési, villanyszerelési és egyéb kockázatokat;

ii. képes az aktív és a passzív rendszerek és azok összetevőinek meghatározására, beleértve a mechanikai tervezési feladatokat, valamint képes meghatározni az összetevők megfelelő helyét, a rendszer felépítését és konfigurációját;

iii. képes meghatározni a telepítésre alkalmas területet, a fotovoltaikus napenergiát felhasználó rendszer és a napenergiával működő vízmelegítő tájolását és dőlésszögét, figyelembe véve az árnyékolódást, a napsugárzásnak való kitettséget, a szerkezeti integritást, az adott épület vagy éghajlat adottságainak való megfelelést, valamint ki tudja választani az egyes tetőtípusoknak megfelelő telepítési módszereket és képes meghatározni a telepítéshez szükséges rendszeregyensúlyi berendezéseket; és

iv. különösen a fotovoltaikus napenergia-rendszerek esetében, képes adaptálni a villamossági terveket, beleértve a névleges áram meghatározását, minden áramkörhöz képes kiválasztani a megfelelő vezetéktípust és teljesítményt, minden kapcsolódó berendezéshez és alrendszerhez képes meghatározni a megfelelő méretet, a teljesítményt és a helyet, és ki tudja választani a megfelelő összekapcsolási pontot.

e) Az üzembehelyezői képesítés érvényessége időben korlátozott, a képesítő bizonyítvány érvényességének meghosszabbítására egy továbbképző tanfolyam elvégzése után van lehetőség.

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

V. MELLÉKLET

Szabályok a bioüzemanyagok, az folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításához

A. Jellemző és alapértelmezett értékek a bioüzemanyagok esetében, ha azokat a földhasználat megváltozásából adódó nettó szénkibocsátás nélkül állítják elő

Bioüzemanyag-előállítási mód

Az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás jellemző értéke

Az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke

cukorrépa-etanol  ð (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) ï 

61 % ð 67 % ï 

52 ð 59 ï %

 ð cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) ï 

ð 77 % ï 

ð 73 % ï 

 ð cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) ï 

ð 73 % ï 

ð 68 % ï

 ð cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) ï 

ð 79 % ï 

ð 76 % ï 

 ð cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) ï 

ð 58 % ï 

ð 46 % ï 

 ð cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) ï 

ð 71 % ï 

ð 64 % ï 

búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag megjelölése nélkül)

32 %

16 %

búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben)

32 %

16 %

búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

45 %

34 %

búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben)

53 %

47 %

búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag szalma kogenerációs erőműben)

69 %

69 %

ð kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) ï 

ð 48 % ï 

ð 40 % ï 

a Közösségben előállított kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben ð * ï )

56 ð 55 ï %

49 ð 48 % ï

ð kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) ï 

ð 40 % ï 

ð 28 % ï 

ð kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) ï 

ð 69 % ï 

ð 68 % ï 

ð egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) ï 

ð 47 % ï 

ð 38 % ï 

ð egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) ï 

ð 53 % ï 

ð 46 % ï 

ð egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) ï 

ð 37 % ï 

ð 24 % ï 

ð egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) ï 

ð 67 % ï 

ð 67 % ï 

cukornád-etanol

ð 70 % ï

ð 70 % ï

az etil-terc-butiléter (ETBE) megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

a tercier-amil-etil-éter (TAEE) megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

repce-biodízel

45 ð 52 ï %

38 ð 47 ï %

napraforgó-biodízel

58 ð 57 ï %

51 ð 52 ï %

szójabab-biodízel

40 ð 55 ï %

31 ð 50 ï %

pálmaolaj-biodízel (ð nyitott szennyvíztároló medence ï meg nem határozott eljárás)

36 ð 38 ï %

19 ð 25 ï %

pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

62 ð 57 ï %

56 ð 51 ï %

ð használt főzőolajból ï zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból* előállított biodízel

88 ð 83 ï %

83 ð 77 ï %

ð  állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel ï

ð 79 % ï

ð 72 % ï 

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

51 %

47 %

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

ð 58 ï 65 %

ð 54 ï 62 %

ð hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból ï

ð 55 %ï 

ð 51 % ï 

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (ð nyitott szennyvíztároló medence ï meg nem határozott eljárás)

40 %

ð 28 ï 26 %

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

ð 59 ï 68 %

ð 55 ï 65 %

ð hidrogénnel kezelt növényi olaj használt főzőolajból ï

ð 90 %ï 

ð 87 % ï 

ð állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj ï

ð 87 % ï 

ð 83 % ï 

tiszta növényi olaj repcéből 

ð 59 % ï 58 %

57 %

ð tiszta növényi olaj napraforgóból ï

ð 65 % ï 

ð 64 % ï 

ð tiszta növényi olaj szójababból ï

ð 62 % ï 

ð 61 % ï 

ð tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence) ï 

ð 46 % ï 

ð 36 % ï 

ð tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) ï 

ð 65 % ï 

ð 63 % ï 

ð tiszta olaj használt főzőolajból ï

ð 98 % ï 

ð 98 % ï 

biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként

80 %

73 %

biogáz nedves trágyából sűrített földgázként

84 %

81 %

biogáz száraz trágyából sűrített földgázként

86 %

82 %

(*) A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított, állati eredetű olaj kivételével (1 2 )

ò új szöveg

(*)    A kogenerációs erőműben történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő TELJES EGÉSZÉBEN a kogenerációs erőműből származik.

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

B. Becsült jellemző és alapértelmezett értékek az olyan jövőbeli bioüzemanyagok esetében, amelyek 2008 januárjában Ö 2016-ban Õ  nem voltak, vagy csak elhanyagolható mennyiségben voltak jelen a piacon, ha azokat a földhasználat megváltozásából adódó nettó szénkibocsátás nélkül állítják elő

Bioüzemanyag-előállítási mód

Az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás jellemző értéke

Az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke

búzaszalma-etanol

87 % ð 85 % ï

85 % ð 83 % ï

Hulladékfa-etanol

80 %

74 %

termesztettfa-etanol

76 %

70 %

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel ð önálló erőműben előállítva ï 

95 %ð 85 % ï

95 %ð 85 % ï

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel ð önálló erőműben előállítva ï 

93 %ð 78 % ï

93 %ð 78 % ï

ð hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva ï

 ð 85 % ï

 ð 85 % ï

ð termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva ï 

ð 78 % ï

ð 78 % ï

Hh ulladékfa-dimetil-éter (DME) ð önálló erőműben előállítva ï 

ð 86 % ï 95%

ð 86 % ï 95%

termesztettfa-dimetil-éter (DME) ð önálló erőműben előállítva ï

ð 79 % ï 92%

ð 79 % ï92%

Hhulladékfa-metanol ð önálló erőműben előállítva ï

94 % ð 86 % ï

94 % ð 86 % ï

termesztettfa-metanol ð önálló erőműben előállítva ï

91 % ð 79 % ï

91 %ð 79 % ï

ð Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával ï

ð 89 % ï 

ð 89 % ï

ð Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával ï

ð 89 % ï

ð 89 % ï

ð dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával ï

ð 89 % ï

ð 89 % ï

ð metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával ï 

ð 89 % ï

ð 89 % ï

a metil-terc-butiléter (MTBE) megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező

C.Módszertan

1. A közlekedési célú üzemanyagok, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott üvegházhatású gázkibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:

ò új szöveg

a) A bioüzemanyagok előállítása és használata által kiváltott üvegházhatású gázkibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

E = eec + el + ep + etd + euescaeccseccr eee,

ahol

E

=

az üzemanyag használata során keletkező összes kibocsátás;

eec

=

a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;

el

=

a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások;

ep

=

a feldolgozás során keletkező kibocsátások;

etd

=

a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások;

eu

=

a használt üzemanyagból eredő kibocsátások;

esca

=

a talajban lévő szén-dioxid-felhalmozódásból származó kibocsátásmegtakarítás jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén;

eccs

=

a szén megkötéséből és geológiai tárolásából eredő kibocsátásmegtakarítások; Ö és Õ

eccr

=

a szén megkötéséből és helyettesítéséből eredő kibocsátásmegtakarítások.; és

eee

=

a kogenerációból származó villamosenergia-többletből eredő kibocsátásmegtakarítások.

A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem kell figyelembe venni.

ò új szöveg

b)     A folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott üvegházhatású gázkibocsátást a bioüzemanyagokéval azonos módon kell kiszámítani (E), azonban hozzá kell adni a villamos energiává és/vagy fűtő- és hűtőenergiává való átalakításából származó kibocsátást is, a következők szerint:

i. Kizárólag hőt előállító energiatermelő berendezések esetében:

ii. Kizárólag villamos energiát előállító energiatermelő berendezések esetében:

ahol

EC h,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

E    = A folyékony bio-energiahordozó végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

ηel     = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának a felhasznált folyékony bio-energiahordozó energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni.

ηh     = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek a felhasznált folyékony bio-energiahordozó energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni.

iii. a hasznos hőt villamos energiával és/vagy mozgási energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó villamos energia vagy mozgási energia esetében:

iv. a hasznos hőt villamos energiával és/vagy mozgási energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó hasznos hő esetében:

ahol:

ECh,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

E    = A folyékony bio-energiahordozó végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

ηel     = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.

ηh     = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.

Cel     = Az exergia aránya a villamos energián és/vagy mozgási energián belül, 100 %-ban rögzítve (Cel = 1).

Ch     = Carnot-hatásfok (az exergia aránya a hasznos hőn belül).

A Carnot-hatásfok (Ch) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg:

ahol

Th    = A végfelhasználói energia hasznos hőjének abszolút hőmérséklete (kelvin).

T0    = A környezet 273 kelvinben (azaz 0 °C-ban) rögzített hőmérséklete.

Ha Th , < 150 °C (423,15 kelvin), a Ch a következő módon is meghatározható:

Ch     = a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546

E számítás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)    „kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia egyszerre történő termelése;

b)    „hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési és hűtési energiakereslet kielégítése céljából termelt hő;

c)    „gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.

ê 2009/28/EK

ð új szöveg

2. Az üzemanyagokból ð A bioüzemanyagokból és folyékony bio-energiahordozókból ïeredő üvegházhatású gázkibocsátást ð a következők szerint kell kifejezni: ï , E, az egy MJ üzemanyagra jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni, gCO2eq/MJ.

ò új szöveg

a) a bioüzemanyagokból eredő üvegházhatású gázkibocsátást (E) az egy MJ üzemanyagra jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq /MJ).

b) a folyékony bio-energiahordozókból eredő üvegházhatású gázkibocsátást (EC) az egy MJ végfelhasználói energiára (hő vagy villamos energia) jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq /MJ).

A fűtési és hűtési energiával kapcsolt villamosenergia-termelés esetében a kibocsátást meg kell osztani a hőenergia és a villamos energia között (mint az 1.b) pontban), függetlenül attól, hogy a termelt hő ténylegesen hűtési vagy fűtési célra kerül-e felhasználásra 3 .

Ha a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatású gázkibocsátás (eec) az alapanyag száraz tonnájára jutó g CO2eq-ben kerül kifejezésre, az üzemanyag egy MJ-jára jutó g CO2-egyenértékre (gCO2eq /MJ) való átszámítást a következőképpen kell végezni:

ahol

Az alapanyag száraz tonnájára jutó kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani:

 

ê 2009/28/EK

3. A 2. pont alóli kivételként a közlekedési célú üzemanyagok esetében a gCO2eq/MJ -ban kiszámított értékeket ki lehet igazítani a hasznos üzem tekintetében az üzemanyagok között tapasztalható különbségek figyelembevétele érdekében, km/MJ-ban kifejezve. Ilyen kiigazításokra csak akkor van lehetőség, ha a hasznos üzem tekintetében fennálló különbségeket bizonyítékokkal alátámasztják.

4. 3. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő , az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a következők szerint kell kiszámítani:

ò új szöveg

a) a bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás:

ê 2009/28/EK

ð új szöveg

MEGTAKARÍTÁS = ð (E F(t) – E B /E F(t)ï , (EFEB)/EF,

ahol

EB

=

a bioüzemanyag ok és folyékony bio-energiahordozók használatából eredő összes kibocsátás; és

EF(t)

=

a ð közlekedési célú ïfosszilisüzemanyag-komparátor használatából eredő összes kibocsátás.

ò új szöveg

b) a folyékony bio-energiahordozókból előállított fűtő- és hűtőenergia, valamint villamos energia esetében az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás:

MEGTAKARÍTÁS= (ECF(h&c,el,) – ECB(h&c,el)/ECF (h&c,el), 

ahol

ECB(h&c,el) = a hő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás; és

ECF(h&c,el) = fosszilis tüzelőanyag-komparátor hasznosításával megvalósított hasznoshő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás.

ê 2009/28/EK

ð új szöveg

5.4. Az 1. pont alkalmazásában a CO2, N2O és CH4. üvegházhatású gázokat kell figyelembe venni. A CO2-egyenérték kiszámításához a fent említett gázokat a következő értékekkel kell figyelembe venni:

CO2

:

1

N2O

:

296 ð 298 ï 

CH4

:

23 ð 25 ï

6.5. A nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátásokba, eec, beletartoznak a kinyerési vagy a mezőgazdasági termelési eljárás során keletkező kibocsátások; a nyersanyagok begyűjtése ð, szárítása és tárolása ï során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a kinyeréshez vagy a termeléshez használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások. A nyersanyagtermelés vonatkozásában a szén-dioxid-megkötést nem kell figyelembe venni. Az olajkitermelést kísérő fáklyázásból származó üvegházhatású gázkibocsátásnak a világ bármely pontján bekövetkező bizonyított csökkenését le kell vonni. A ð mezőgazdasági eredetű biomassza ï termeléséből eredő kibocsátásokra vonatkozó, a tényleges értékek használatának alternatíváját jelentő becslések levezethetők ð a 28. cikk (4) bekezdésében említett jelentésekben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó regionális átlagokból, és az e mellékletben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekkel kapcsolatos információkból. Amennyiben az említett jelentésekben nem szerepelnek megfelelő információk, a tényleges értékek alternatívájaként átlagokat lehet számítani a helyi szintű gazdálkodási gyakorlatok, például mezőgazdasági üzemek egy adott csoportjára vonatkozó adatok alapjánï  , az alapértelmezett értékek kiszámításánál figyelembe vett földrajzi területeknél kisebb területekre kiszámított átlagokból.

ò új szöveg

6.    A 3. pontban említett számítás céljából a jobb mezőgazdasági gazdálkodás (például csökkentett talajművelés vagy direktvetésre váltás, fejlett vetésforgórendszerek alkalmazása, takarónövények használata, ezen belül a növényi maradékokkal való jobb gazdálkodás és szerves talajjavító anyagok, így komposzt vagy trágyaerjesztőkből származó fermentált anyagok használata) révén elért kibocsátásmegtakarítás csak akkor vehető figyelembe, ha megalapozott és ellenőrizhető bizonyítékok támasztják alá, hogy az adott alapanyag termesztésének idején a talaj kötöttszénkészlete megnövekedett, vagy észszerűen feltételezhető, hogy növekedett, figyelembe véve azt a kibocsátást is, amely a szóban forgó gazdálkodási módszerek alkalmazásakor a megnövekedett műtrágya- és gyomirtószer-használatból adódik.

ê 2015/1513/EU 2. cikk (13) bekezdés és II. melléklet 1. pont

7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P – eB, 4

ahol

el

=

a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból vagy folyékony bio-energiahordozóból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A „szántó” 5 és az „évelő növényekkel borított szántó” 6 egyazon földhasználatnak tekintendő;

CSR

=

a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;

CSA

=

a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;

P

=

a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia); valamint

eB

=

29 gCO2eq/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra vagy folyékony bio-energiahordozókra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban előírt feltételek.

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

8. A 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület:

a) 2008 januárjában nem állt mezőgazdasági vagy más célú használat alatt; és

b) az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

i. súlyosan degradálódott földterültet, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is.;

ii. erősen szennyezett földterület.

A 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz a földterület mezőgazdasági használatra való átállításának időpontjától számított legfeljebb tíz ð húsz ï évig érvényes, feltéve hogy az i. alpontba a b) pontba tartozó földterületek esetében biztosított a szénkészlet folyamatos növekedése és az erózió jelentős csökkentése; a ii. alpontba tartozó földterületek esetében pedig a talajszennyeződés mértéke csökken.

9. A 8. pont b) alpontjában említett kategóriák fogalommeghatározása a következő:

a)súlyosan Súlyosan degradálódott földterület”: olyan földterület, amelynek esetében hosszabb időszak során jelentős szikesedés volt tapasztalható, vagy amelynek a szervesanyag-tartalma különösen alacsony, és súlyosan erodálódott;

b) „erősen szennyezett földterület”: olyan földterület, amely a talajszennyeződés mértéke miatt élelmiszer- vagy takarmánytermelésre nem alkalmas.

Ide tartoznak azok a földterületek is, amelyekről a Bizottság a 18. cikk (4) bekezdése negyedik albekezdésének megfelelően határozatot hozott.

10. A Bizottság 2009. ð 2020. ï december 31-ig a talajban lévő szén-dioxid-készletek kiszámítására vonatkozó iránymutatásokat 7  fog elfogadni Ö felülvizsgálja Õ az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzéke tekintetében az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) által 2006-ban kiadott iránymutatások 4. kötete alapján ð , valamint az 525/2013/EU rendelet 8 és a (INSERT THE NO AFTER THE ADOPTION) rendelet 9 alapján ï . A Bizottság általi elfogadásukat követően az iránymutatások ezen irányelv alkalmazásában a talajban lévő szén-dioxid-készletek kiszámításának alapjául fognak szolgálni.

11. A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba, ep, beletartoznak a feldolgozás során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások.

A nem az üzemanyag-előállító üzemben előállított villamosenergia-fogyasztás elszámolásához ennek a villamos energiának az előállítására és elosztására jellemző üvegházhatású gázkibocsátás-intenzitást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az egy meghatározott régióban a villamos energia előállítására és elosztására jellemző átlagos kibocsátási intenzitással. E szabály alóli kivételként a termelők átlagértéket is alkalmazhatnak egy egyedi villamosenergia-előállító üzem esetében az ebben az üzemben megtermelt villamos energiára, ha ez az üzem nem csatlakozik a villamos energia távvezeték-hálózathoz.

ò új szöveg

A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba beletartoznak adott esetben a félkész termékek és anyagok szárítása során keletkező kibocsátások. 

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

12. A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátásokba, etd, beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és tárolása során keletkező kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkező kibocsátások. A közlekedésből és az áruszállításból a szállításból és elosztásból származó, a 6. az 5. pont értelmében figyelembe veendő kibocsátás nem tartozik e pont hatálya alá.

13. A használt üzemanyagból eredő kibocsátásokat, eu, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében nullának kell tekintetni.

ðAz alkalmazott üzemanyag használatából adódó, CO2-től eltérő üvegházhatású gázok (N2O és CH4) kibocsátását bele kell számítani a folyékony energiahordozókra vonatkozó eu tényezőbe.ï

14. A szén megkötéséből és geológiai tárolásából eredő, az ep értékbe még nem beszámított kibocsátásmegtakarításokba, eccs , csak azok a kibocsátott CO2 leválasztásával megkötésével és tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával ð , feltéve, hogy a tárolás a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelvvel összhangban történik ï .

15. A szén leválasztásából megkötéséből és helyettesítéséből eredő kibocsátás-megtakarításoknak megtakarításokba, eccr ð , közvetlenül kapcsolódniuk kell azon bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba ïcsak az olyan CO2 leválasztással megkötéssel elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt a fosszilis CO 2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban. ð az energia- vagy a közlekedési ágazatban használják,  ï 

ò új szöveg

16. Ha az üzemanyag előállításához kapcsoltan hőt és/vagy villamos energiát előállító olyan kogenerációs egység, amely tekintetében kibocsátást számítanak, villamosenergia- és/vagy hasznoshőtöbbletet termel, akkor az üvegházhatású gázkibocsátást meg kell osztani a villamos energia és a hasznos hő között a hő hőmérséklete szerint (ami tükrözi a hő hasznosíthatóságát). Az allokációs tényező, vagyis a Carnot-hatásfok (Ch) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg:

ahol

Th     = A végfelhasználói energia hasznos hőjének abszolút hőmérséklete (kelvin).

T0    = A környezet 273 kelvinben (azaz 0 °C-ban) rögzített hőmérséklete.

Ha Th , < 150 °C (423,15 kelvin), a Ch a következő módon is meghatározható:

Ch     = a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546

E számítás céljából a tényleges hatékonysági értékeket kell használni, amelyeket az éves előállított mozgási energiának, villamos energiának és hőenergiának az éves energia energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával kapunk meg.

E számítás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

   a) „kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia egyszerre történő termelése;

   b) „hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energia-kereslet kielégítése céljából termelt hő;

   c) „gazdaságilag indokolt kereslet”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

16. A kogenerációból származó villamosenergia-többletből eredő kibocsátás-megtakarításokat, eee, csak az olyan üzemanyag-előállító rendszerek által termelt többlet villamos energia vonatkozásában lehet figyelembe venni, amelyek kogenerációs elven működnek, kivéve, ha a kogenerációhoz használt üzemanyag a mezőgazdasági növény maradványon kívüli társtermék. Ennek a többlet villamos energiának az elszámolásához a kogenerációs egység méretét úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az ahhoz szükséges minimális mérettel, hogy a kogenerációs egység szolgáltatni tudja az üzemanyag termeléshez szükséges hőt. Az ezzel a többlet villamos energiával összefüggésben keletkező üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik azzal a mennyiségű üvegházhatású gázzal, amelyet megegyező mennyiségű villamos energiának a kogenerációs egységben használttal azonos üzemanyaggal történő előállítása során bocsátanának ki.

17. Ha az üzemanyag-előállítási eljárás kombinálva állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több további terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatású gázkibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián ð és a hőenergián ï kívüli társtermékek esetében az alsó fűtőértéken kell meghatározni). ð A hasznoshő- vagy villamosenergia-többlet üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitása megegyezik az üzemanyag előállításához használt hő vagy villamos energia üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásával, és úgy kell meghatározni, hogy ki kell számítani az üzemanyag-előállítási eljáráshoz hő-vagy villamos energiát biztosító kogenerációs egységbe, kazánba vagy más berendezésbe betáplált anyagok, így például az alapanyagok, illetve ezekből eredő kibocsátások (például CH4 és N2O) üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitását. A kapcsolt villamos energia- és hőtermelés esetében a számítás a 16. pontban foglaltak szerint történik. ï

18. A 17. pontban említett számítás alkalmazásában a szétosztandó kibocsátások az eec + el + az ep, etd és eee  ð eec + e l + esca + az e p, e td , eccs, és eccr ïazon hányada, amelyre az előállítási folyamat azon lépésével bezárólag lépésében kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elő. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, akkor azoknak a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbenső üzemanyagtermékhez kiosztottak.

ò új szöveg

A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók esetében a 17. pont hatálya alá nem tartozó összes társterméket figyelembe kell venni e számításhoz. A hulladékokhoz és maradványokhoz nem kell kibocsátási értéket rendelni. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során.

A hulladékokat és maradványokat, beleértve a lombkoronát, az ágakat, a szalmát, a háncsokat és héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, valamint a feldolgozás során keletkező maradványokat, köztük a nyers (nem finomított) glicerint és a kipréselt cukornádat az életciklus alatti üvegházhatású gázkibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig, függetlenül attól, hogy a végső termék előállítása előtt azokat félkész termékké alakítják-e.

A kazánokkal, illetve a feldolgozó üzem részére kapcsolt hő- és/vagy villamosenergia-termelést végző egységekkel ellátott feldolgozó üzemektől eltérő finomítókban előállított üzemanyagok esetében a 17. pontban említett számítás alkalmazásában az elemzés egysége a finomító.

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók esetében minden társterméket, beleértve a 16. pont hatálya alá nem tartozó villamos energiát is, e számításhoz figyelembe kell venni, kivéve a mezőgazdasági növényi maradványokat, ideértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során.

A hulladékokat, a mezőgazdasági növénymaradványokat, beleértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a héjakat, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, és a feldolgozás során keletkező maradványokat, beleértve a nyers glicerint (a nem finomított glicerint), az életciklus alatti üvegházhatású gázkibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig.

A finomítókban előállított üzemanyagok esetében a 17. pontban említett számítás alkalmazásában az elemzés egysége a finomító.

19. A bioüzemanyagok esetében a 4.3. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag-komparátor EF  ð (E F(t)ï  a legutóbbi rendelkezésre álló tényleges átlagos kibocsátás a Közösségben elfogyasztott benzin és dízel fosszilis része tekintetében a 98/70/EK irányelv értelmében jelentettek szerint. Ha nem áll rendelkezésre adat a 83,8 ð 94 ï gCO2eq/MJ értéket kell alkalmazni.

A villamosenergia-termelésre használt folyékony bio-energiahordozók esetében a 4.3. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag komparátor EF következő: 91 ð 183 ï gCO2eq/MJ.

A hőtermelésre  ð hasznos hő, valamint fűtő- és/vagy hűtőenergia termelésére ï használt folyékony bio-energiahordozók esetében a 4.3. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag komparátor EFð (h&c) ï a következő: 77 ð  80 ï gCO2eq/MJ.

A kogenerációra használt folyékony bio-energiahordozók esetében a 4. pontban említett számítás alkalmazásában a fosszilis üzemanyag komparátor EF a következő: 85 gCO2eq/MJ.

D.A bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek

Diszaggregált alapértelmezett értékek a termelésre vonatkozóan: „eec” az e melléklet C. részében meghatározottak szerint Ö a talajból származó N2O-kibocsátásokat is beleértve Õ  

ò új szöveg

Bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás

(gCO2eq/MJ)

Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás

(gCO2eq/MJ)

cukorrépa-etanol

9,6

9,6

kukoricaetanol

25,5

25,5

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével

27,0

27,0

cukornádetanol

17,1

17,1

az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

repce-biodízel

32,0

32,0

napraforgó-biodízel

26,1

26,1

szójabab-biodízel

21,4

21,4

pálmaolaj-biodízel

20,7

20,7

használt főzőolajból előállított biodízel

0

0

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel

0

0

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

33,4

33,4

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

26,9

26,9

hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból

22,2

22,2

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból

21,7

21,7

hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból

0

0

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj

0

0

tiszta növényi olaj repcéből

33,4

33,4

tiszta növényi olaj napraforgóból

27,2

27,2

tiszta növényi olaj szójababból

22,3

22,3

tiszta növényi olaj pálmaolajból

21,6

21,6

tiszta olaj használt főzőolajból

0

0

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás

(gCO2eq/MJ)

Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás

(gCO2eq/MJ)

cukorrépa-etanol

12

12

búza-etanol

23

23

a Közösségben előállított kukoricaetanol

20

20

cukornádetanol

14

14

az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

Repce-biodízel

29

29

Napraforgó-biodízel

18

18

szójabab-biodízel

19

19

pálmaolaj-biodízel

14

14

zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból előállított biodízel (*)

0

0

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

30

30

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

18

18

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból

15

15

tiszta növényi olaj repcéből

30

30

biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként

0

0

biogáz nedves trágyából sűrített földgázként

0

0

biogáz száraz trágyából sűrített földgázként

0

0

(*) Az 1774/2002/EK rendelet szerint 3. kategóriájú anyagként besorolt, állati eredetű melléktermékekből előállított állati eredetű zsiradék kivételével.

ò új szöveg

Diszaggregált alapértelmezett értékek a termelésre vonatkozóan: „eec” kizárólag a talajból származó N2O-kibocsátás (ezek már szerepelnek a termelés során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az „eec” táblázatban)

Bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás

(gCO2eq/MJ)

Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás

(gCO2eq/MJ)

cukorrépa-etanol

4,9

4,9

kukoricaetanol

13,7

13,7

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével

14,1

14,1

cukornádetanol

2,1

2,1

az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

repce-biodízel

17,6

17,6

napraforgó-biodízel

12,2

12,2

szójabab-biodízel

13,4

13,4

pálmaolaj-biodízel

16,5

16,5

használt főzőolajból előállított biodízel

0

0

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel

0

0

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

18,0

18,0

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

12,5

12,5

hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból

13,7

13,7

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból

16,9

16,9

hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból

0

0

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj

0

0

tiszta növényi olaj repcéből

17,6

17,6

tiszta növényi olaj napraforgóból

12,2

12,2

tiszta növényi olaj szójababból

13,4

13,4

tiszta növényi olaj pálmaolajból

16,5

16,5

tiszta olaj használt főzőolajból

0

0

ê 2009/28/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A feldolgozásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek (beleértve a villamosenergia-többletet is): „ep – eee” az e melléklet C. részében meghatározottak szerint

Bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás

(gCO2eq/MJ)

Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás

(gCO2eq/MJ)

cukorrépa-etanol  ð (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) ï

19 ð 18,8 ï

26 ð 26,3 ï

ð cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) ï

ð 9,7 ï

ð 13,6 ï

ð cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) ï 

ð 13,2 ï

ð 18,5 ï

ð cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) ï 

ð 7,6 ï

ð 10,6 ï

ð cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) ï 

ð 27,4 ï

ð 38,3 ï

ð cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) ï 

ð 15,7 ï

ð 22,0ï

búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag megjelölése nélkül)

32 

45 

búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben)

32 

45 

búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

21 

30 

búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben)

14

19

búzaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag szalma kogenerációs erőműben)

1

1

ð kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) ï

ð 20,8 ï 

ð 29,1 ï

a Közösségben előállított kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*)

15 ð 14,8 ï

21 ð 20,8 ï

ð kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) ï

ð 28,6 ï

ð 40,1 ï

ð kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) ï

ð 1,8 ï

ð 2,6 ï

ð egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban) ï

ð 21,0 ï

ð 29,3 ï

ð egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kogenerációs erőműben*) ï

ð 15,1 ï

ð 21,1 ï

ð egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kogenerációs erőműben*) ï

ð 30,3 ï

ð 42,5 ï

ð egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványok kogenerációs erőműben*) ï

ð 1,5 ï

ð 2,2 ï

cukornádetanol

1 ð 1,3 ï

1 ð 1,8 ï

az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

repce-biodízel

16 ð 11,7 ï

22 ð 16,3 ï

napraforgó-biodízel

16 ð 11,8 ï

22 ð 16,5 ï

szójabab-biodízel

18 ð 12,1 ï

26 ð 16,9 ï

pálmaolaj-biodízel (meg nem határozott eljárás ð nyitott szennyvíztároló medence ï)

35 ð 30,4ï

49 ð 42,6 ï

pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

13 ð 13,2 ï

18 ð 18,5 ï

ð használt főzőolajból ï zöldséghulladékból vagy állati eredetű olajokból * előállított biodízel 

9 ð 14,1 ï

13 ð 19,7 ï

ð állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel ï

ð 17,8 ï

ð 25,0 ï

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

10 ð 10,7 ï

13 ð 15,0 ï

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

10 ð 10,5 ï

13 ð 14,7 ï

ð hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból ï

ð 10,9 ï 

ð 15,2 ï

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (meg nem határozott eljárás) ð nyitott szennyvíztároló medence ï )

30 ð 27,8ï

42 ð 38,9 ï

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

7 ð 9,7 ï

9 ð 13,6 ï

ð hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból ï

ð 7,6 ï

ð 10,6 ï

ð állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt növényi olaj ï

ð 10,4 ï

ð 14,5 ï

tiszta növényi olaj repcéből

4 ð 3,7 ï

5 ð 5,2 ï

ð tiszta növényi olaj napraforgóból ï

ð 3,8 ï

ð 5,4 ï

ð tiszta növényi olaj szójababból ï

ð 4,2 ï

ð 5,9 ï

ð tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence) ï

ð 22,6 ï

ð 31,7 ï

ð tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban) ï

ð 4,7 ï

ð 6,5 ï

ð tiszta olaj használt főzőolajból ï

ð 0,6 ï

ð 0,8 ï

biogáz organikus háztartási hulladékból sűrített földgázként

14

20

biogáz nedves trágyából sűrített földgázként

8

11

biogáz száraz trágyából sűrített földgázként

8

11

ò új szöveg

Csak az olajextrahálásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek (ezek már szerepelnek a feldolgozás során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az „ep” táblázatban)

Bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Jellemző üvegházhatású gázkibocsátás

(gCO2eq/MJ)

Alapértelmezett üvegházhatású gázkibocsátás

(gCO2eq/MJ)

repce-biodízel

3,0

4,2

napraforgó-biodízel

2,9

4,0

szójabab-biodízel

3,2

4,4

pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztároló medence)

20,9

29,2

pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

3,7

5,1

használt főzőolajból előállított biodízel

 0

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel

4,3

6,0

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

3,1

4,4

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

3,0

4,1

hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból

3,3

4,6

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztároló medence)

21,9

30,7

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

3,8

5,4

hidrogénnel kezelt olaj használt főzőolajból