EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.12.1.

COM(2016) 750 final

2016/0392(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a szeszes italok meghatározásáról, kiszereléséről és címkézéséről, a szeszes italok elnevezésének az egyéb élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetéséről, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

E bizottsági javaslat célja a 110/2008/EK rendelet összehangolása az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (EUMSZ). Elsősorban a Bizottság által az említett rendelet értelmében elfogadott rendelkezéseket osztja fel felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra, illetve végrehajtási jogi aktusokra.

A szeszes italokra vonatkozó jelenlegi uniós jogi keret termékmeghatározások, címkézési szabályok és a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmával kapcsolatos rendelkezések révén lehetővé teszi az áruk egységes piacon való szabad mozgását. Módosítására tehát nincs szükség.

Ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel való összehangolás mellett a javaslat csupán néhány kisebb technikai módosítást vezet be a 110/2008/EK rendelet végrehajtása során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése, valamint a szabályozásnak az új uniós jogi eszközökhöz történő hozzáigazítása érdekében. A Bizottság minőségi jogalkotási programjával összhangban sor került bizonyos szerkezeti és szövegezési változtatásokra, amelyeknek kizárólagos célja a szabályozás egyszerűsítése, valamint az olvashatóság javítása.

Ezek a szövegezési és szerkezeti változtatások, valamint az említett technikai kiigazítások nem érintik a szabályozásnak a 110/2008/EK rendeletben rögzített lényegét. Ezért hatásvizsgálatra nem volt szükség.

A szeszesitalgyártók szervezeteivel konzultációkra került sor. Az érintettek fő aggályait a Bizottság figyelembe vette.

Ez a kezdeményezés nem képezi a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) részét. A javaslat szövegezése ugyanakkor a tagállamoknak és az érdekelteknek a szabályozás egyszerűsítésével kapcsolatos elvárásai figyelembevételével és a minőségi jogalkotás alapelveinek szem előtt tartásával történt.

Tekintettel a szeszipar fontosságára és összetettségére, helyénvaló hatályban tartani a szeszes italokról szóló rendeletet a szeszes italok meghatározására és kiszerelésére vonatkozó olyan konkrét intézkedések tekintetében, amelyek túlmutatnak a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 1 foglalt általános szabályokon, mindeközben megőrizve az említett általános szabályokkal való összhangot. A szeszes italokról szóló rendeletnek továbbra is a különböző kategóriákba sorolt szeszes italok meghatározására kell összpontosítania, valamint hozzá kell járulnia a fogyasztóvédelem legmagasabb szintjének eléréséhez és a megtévesztő gyakorlatok megelőzéséhez.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 aktualizálta és harmonizálta az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ) és a hagyományos különleges termékek (HKT) oltalmára vonatkozó szabályokat. Átfogó felülvizsgálatra és egyszerűsítésre került sor az OEM, OFJ és HKT kategóriák kezelésére vonatkozó eljárások (kérelmek, módosítás, bejegyzés, felszólalás, törlés) tekintetében. Annak érdekében, hogy a szeszes italok földrajzi árujelzőinek kezelésével kapcsolatos eljárások jobban összhangba kerüljenek az élelmiszereket szabályozó rendszerekkel, a 110/2008/EK rendelet felváltására irányuló javaslattervezet tartalmazza a földrajzi árujelzőkről szóló III. fejezet módosítását.

A javaslat nem változtat a szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelzők rendszerének sajátosságán.

Az eljárások tekintetében a javaslat tartalmaz a közös kérelmekre és felszólalásokra vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek megfelelnek a 664/2014/EU bizottsági rendeletben 3 és a 668/2014/EU bizottsági rendeletben 4 foglaltaknak. Azáltal, hogy a szöveg tartalmazza a szóban forgó rendelkezéseket, konzisztens és átfogó javaslat született. Amennyiben sor kerül az 1151/2012/EU rendelet felülvizsgálatára, ugyanez a megközelítés kerül alkalmazásra.

Végezetül pedig a 716/2013/EU bizottsági rendeletben 5 jelenleg szereplő bizonyos, az összetett kifejezésekkel és az utalásokkal kapcsolatos meghatározásokra és szabályokra vonatkozó elemek alapvetőnek tekintendők, ezért az alap-jogiaktus részeként bekerültek a javaslatba.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

A javaslat alapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése és 114. cikkének (1) bekezdése, szemben a 110/2008/EK rendelettel, melynek egyedüli jogalapja az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-Szerződés) 95. cikke (jelenlegi EUMSZ 114. cikk). A jogalapnak az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével való kiegészítése azzal függ össze, hogy a szeszes italok és az egyéb alkoholtartalmú italok gyártása során felhasznált etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű lehet, ami biztosítja bizonyos alapvető mezőgazdasági termékek piaci elhelyezését. Az új szabályozási keret hangsúlyozza ezt a szoros kapcsolatot a mezőgazdasági ágazattal.

Ez a javaslat összhangba hozza a szeszes italokra vonatkozó uniós szabályozást az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel. Emellett kisebb technikai kiigazításokat tartalmaz az említett szabályozás tekintetében, és a szesziparban alkalmazott földrajzi árujelzők kezelésére vonatkozó, meglévő eljárásokat új, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek területén alkalmazott, átfogóbb és bevált eljárásokkal váltja fel.

Egy ilyen javaslat célkitűzéseit a tagállamok által külön-külön végrehajtott tevékenységek révén nem lehet megvalósítani.

Ugyanakkor az EUMSZ 291. cikkének megfelelően a tagállamok felelnek a jogalkotó által meghatározott rendszer végrehajtásáért. Gondoskodni kell arról, hogy a szeszes italokra vonatkozó szabályok alkalmazása egységes módon történjen valamennyi tagállamban a következők érdekében:

a megtévesztő gyakorlatok megelőzése;

a fogyasztók védelmének biztosítása; és

a tisztességtelen verseny elkerülése.

Ezért a jogalkotó az EUMSZ 291. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási hatáskört ruház a Bizottságra, különösen a következők tekintetében:

a szeszes italokra vonatkozó szabályok egységes alkalmazása;

a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó eljárási szabályok;

a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok; és

a Bizottság és a tagállamok közötti, e rendelet végrehajtásához szükséges információcsere.

3.ÉRTÉKELÉS, KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

A szeszes italok gyártói egyetértenek abban, hogy meg kell tartani a szeszes italokra vonatkozó hatályos jogi keretet.

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó szakasz jobban összhangba hozza a bejegyzési eljárásokat az egyéb élelmiszerekre alkalmazandó eljárásokkal, de nem érinti a szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelzők rendszerének sajátosságát.

Ezért a hatályos rendelet célja és hatálya változatlan marad.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincs pénzügyi hatása az EU költségvetésére.

2016/0392 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a szeszes italok meghatározásáról, kiszereléséről és címkézéséről, a szeszes italok elnevezésének az egyéb élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetéséről, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 114. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára 6 ,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 7 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében 8 ,

mivel:

(1)A 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 sikeresnek bizonyult a szeszipar szabályozásában. A legújabb tapasztalatok és a technológiai innováció fényében azonban naprakésszé kell tenni a szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére vonatkozó szabályokat, valamint felül kell vizsgálni a szeszes italok földrajzi árujelzőinek bejegyzési módjait.

(2)A 110/2008/EK rendelet alapján a Bizottságra ruházott hatásköröknek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 290. és 291. cikkével történő összehangolása érdekében az említett rendelet további módosítására van szükség.

(3)A szeszes italokra alkalmazandó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez, a megtévesztő gyakorlatok megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Meg kell óvniuk az uniós szeszes italok Unión belüli és világpiaci hírnevét azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor a technológiai innovációt is figyelembe kell venni azon szeszes italok tekintetében, amelyek esetében az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett szeszes italok hagyományos jellegét befolyásolná. A szeszes italok gyártása szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági ágazathoz. Az említett kapcsolat, amellett, hogy az uniós mezőgazdaság egyik fontos áruelhelyezési területét képezi, meghatározó az Unióban gyártott szeszes italok minősége és hírneve szempontjából. A szabályozási keretnek ezért hangsúlyoznia kell ezt a szoros kapcsolatot a mezőgazdasági ágazattal.

(4)A szeszes italokra vonatkozó jogszabályok egységesebb megközelítésének biztosítása érdekében e rendeletnek egyértelmű kritériumokat kell megállapítania a szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére, valamint a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan. Emellett szabályokat kell megállapítania a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártása során történő felhasználására, valamint a szeszes italok kereskedelmi megnevezésének az élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetésére vonatkozóan is.

(5)A fogyasztók érdekében e rendeletet az uniós piacon forgalmazott valamennyi szeszes italra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy azokat a tagállamokban vagy harmadik országokban gyártották-e. Az Unióban gyártott szeszes italok hírnevének a világpiacon történő megőrzése és javítása érdekében e rendelet az Unióban kivitel céljára előállított szeszes italokra is alkalmazandó.

(6)A fogyasztói elvárásoknak és a hagyományos eljárásoknak való megfelelés érdekében indokolt előírni, hogy a szeszes italok és az egyéb alkoholtartalmú italok gyártása során felhasznált etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű lehet. Ezzel bizonyos alapvető mezőgazdasági termékek piaci elhelyezését is biztosítani kell.

(7)E rendeletnek továbbra is a kategóriákba sorolt szeszes italok meghatározására kell összpontosítania a hagyományos minőségi gyakorlatok szem előtt tartásával. E rendeletnek emellett konkrét szabályokat kell meghatároznia bizonyos, a kategórialistán nem szereplő szeszes italokra vonatkozóan.

(8)Egyértelművé kell tenni, hogy új kategória bevezetésére csak abban az esetben van mód, ha valamely szeszes ital legalább egy tagállamban jelentős piaci részesedéssel rendelkezik. Emellett az új kategória számára kiválasztott névnek vagy széles körben elterjedtnek kell lennie, vagy ha ez nem lehetséges, leíró jellegű nevet kell választani, nevezetesen olyat, amely utal az adott szeszes ital előállítása során felhasznált nyersanyagra.

(9)Az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 szintén alkalmazandó a szeszes italokra. Szükség van azonban kizárólag szeszes italokra alkalmazandó, további szabályok megállapítására az aromákra vonatkozóan.

(10)Tekintettel a szeszipar fontosságára és összetettségére, helyénvaló a szeszes italok kiszerelésére és címkézésére vonatkozó konkrét szabályok megállapítása, különös tekintettel a kereskedelmi megnevezések, a földrajzi árujelzők, az összetett kifejezések és az utalások használatára.

(11)Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 11 alkalmazni kell a szeszes italok kiszerelésére és címkézésére, kivéve, ahol erről e rendelet máshogy rendelkezik.

(12)Az összetett kifejezések és az utalások egységes tagállami használata érdekében meg kell határozni a szeszes italok és más élelmiszerek kiszerelésén való feltüntetésükre vonatkozó rendelkezéseket.

(13)Annak érdekében, hogy megfelelő információk álljanak a fogyasztók rendelkezésére, rendelkezéseket kell meghatározni a kevert szeszes italnak minősülő szeszes italok kiszerelésére és címkézésére vonatkozóan.

(14)Bár fontos biztosítani azt, hogy az érlelési idő vagy az ital kora általában csak a legfiatalabb alkohol-összetevőre vonatkozzon, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén lehetővé kell tenni a tagállamok hagyományos érlelési eljárásainak figyelembevételét szolgáló eltérést.

(15)Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy az élelmiszer-vállalkozók kötelesek jelezni vagy jelezni kívánják a szeszes italok eredetét annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét termékük minőségére. Az eredetre vonatkozó ilyen jelöléseknek harmonizált kritériumoknak kell megfelelniük. Ezért konkrét rendelkezéseket kell hozni a szeszes italok kiszerelése és címkézése tekintetében a származási országnak vagy az eredet helyének megjelölésére vonatkozóan.

(16)Meg kell tiltani a szeszes italok tárolóedényeinek zárószerkezetét fedő ólomalapú kupakok használatát az ilyen kupakokkal történő véletlen érintkezés okozta szennyeződés, valamint az ilyen kupakokból származó ólomtartalmú hulladék okozta környezetszennyezés kockázatának elkerülése érdekében.

(17)A földrajzi árujelzők oltalma tekintetében kellő figyelemmel kell lenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (a továbbiakban: GATT-egyezmény), amelyek a 94/800/EK tanácsi határozattal 12 kerültek jóváhagyásra. 

(18)Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 nem alkalmazandó a szeszes italokra. Ezért meg kell állapítani a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat. Amennyiben egy szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható, a Bizottságnak be kell jegyeznie azon földrajzi árujelzőket, amelyek segítségével azonosítható, hogy az adott szeszes ital egy ország területéről, vagy az adott terület valamely régiójából vagy helységéből származik.

(19)A már létező, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők státuszának automatikus elismerése mellett meg kell határozni az Unió és a harmadik országok földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, módosítására és esetleges törlésére vonatkozó, a TRIPS-megállapodással összhangban álló eljárásokat. Annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat tekintetében összhangban legyenek egymással a földrajzi árujelzőkre vonatkozó eljárási szabályok, a szeszes italokra alkalmazandó, ilyen jellegű szabályokat a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozóan az 1151/2012/EU rendeletben megállapított, átfogóbb és bevált eljárások mintájára kell megalkotni, figyelembe véve a szeszes italok sajátosságait. A bejegyzési eljárások egyszerűsítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára elektronikus formában elérhetőek legyenek az információk, létre kell hozni a földrajzi árujelzők elektronikus nyilvántartását.

(20)A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért, a Bizottság számára pedig lehetővé kell tenni e megfelelés nyomon követését és ellenőrzését. Ezért elő kell írni a Bizottság és a tagállamok számára, hogy közöljék egymással a releváns információkat.

(21)A minőségpolitika alkalmazása során, valamint a szeszes italok magas minőségének és a szeszipar sokszínűségének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a saját területükön gyártott szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat is elfogadjanak.

(22)Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a hagyományos érlelési eljárások és kivételes esetekben az importáló harmadik országok joga, valamint a földrajzi árujelzők oltalmának biztosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőket érintő módosításokra és eltérésekre vonatkozóan: az e rendelet I. fejezetében említett szeszesital-kategóriákra vonatkozó technikai meghatározások és követelmények, valamint a bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok, az e rendelet II. fejezetében említett címkézés és kiszerelés, az e rendelet III. fejezetében említett földrajzi árujelzők, valamint az e rendelet IV. fejezetében említett ellenőrzés és információcsere.

(23)Annak érdekében, hogy lehetőség legyen gyorsan reagálni a gazdasági és technológiai fejleményekre a fogyasztók védelme, valamint a gyártók gazdasági érdekeinek védelme céljából az e rendelet hatálya alá tartozó olyan szeszes italok tekintetében, amelyek nem tartoznak a megállapított kategóriákba, és amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre technikai előírások, valamint a szóban forgó szeszes italokra vonatkozó gyártási és minőségi követelmények egységesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos feltételek mellett a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet II. mellékletének I., illetve II. részében foglalt szeszesital-kategóriák újakkal való kiegészítésére, valamint a kapcsolódó technikai előírások felvételére vonatkozóan.

(24)Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 14 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(25)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra.

(26)Az e rendelet II. fejezetében említett címkézésre és kiszerelésre, az e rendelet III. fejezetében említett földrajzi árujelzőkre, valamint az e rendelet IV. fejezetében említett ellenőrzésre és információcserére vonatkozó végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 rendelkezéseinek megfelelően kell gyakorolni.

(27)A 110/2008/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben előírt szabályokra történő átmenet olyan nehézségeket okozhat, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik. Az e tekintetben szükséges intézkedések meghozatala érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el.

(28)Az érintett gyártók vagy érdekelt felek arra irányuló jogos érdekeinek védelme érdekében, hogy élvezhessék az egységes dokumentumnak az új jogi keret révén szerzett ismertségéből származó előnyöket, lehetővé kell tenni, hogy a 110/2008/EK rendeletnek megfelelően bejegyzett földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos egységes dokumentumokat az érintett tagállamok kérésére közzétegyék. 

(29)A 110/2008/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való áttérés megkönnyítése érdekében e rendelet alkalmazását két évvel a hatálybalépését követően kell megkezdeni. A meglévő készletek forgalmazását azok kimerüléséig lehetővé kell tenni e rendelet alkalmazásának kezdő napját követően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, AZ ETIL-ALKOHOL ÉS A DESZTILLÁTUMOK MEZŐGAZDASÁGI EREDETE, A SZESZES ITALOK OSZTÁLYOZÁSA

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet a szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat határozza meg. Ezt a rendeletet a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártásában való felhasználására, valamint a szeszes italok elnevezésének az egyéb élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetésére is alkalmazni kell.

(2)E rendelet az (1) bekezdésben említett és az Unió piacán forgalmazott termékekre alkalmazandó, függetlenül attól, hogy azokat az Unióban vagy harmadik országban állították-e elő, valamint az Unióban kivitel céljára előállított termékekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

1.„szeszes ital”: olyan alkoholtartalmú ital, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)emberi fogyasztásra készült;

b)különleges érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik;

c)alkoholtartalma legalább 15 % (V/V), kivéve a II. melléklet I. részének 42. kategóriájába tartozó szeszes italokat;

d)a következőképpen készült:

i.vagy közvetlenül az alábbi módszerek bármelyikének felhasználásával:

–természetes módon erjesztett termékek aromák hozzáadásával vagy azok nélkül történő lepárlása,

–növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban, mezőgazdasági eredetű desztillátumokban, az e rendelet szerinti szeszes italokban vagy ezek valamilyen keverékében történő kivonatolása vagy hasonló feldolgozása,

–az alábbiak bármelyikének mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz, mezőgazdasági eredetű desztillátumokhoz vagy szeszes italokhoz történő hozzáadása:

–aromák,

–színezékek,

–cukrok vagy más édesítőszerek,

–más mezőgazdasági termékek,

–élelmiszerek; vagy

ii.az alábbiak bármelyikének szeszes italhoz történő hozzáadásával:

–más szeszes italok,

–mezőgazdasági eredetű etil-alkohol,

–mezőgazdasági eredetű desztillátumok,

–egyéb élelmiszerek;

e)nem tartozik a 2203, 2204, 2205, 2206 és a 2207 KN-kód alá;

2.„kereskedelmi megnevezés”: az a név, amelyen a szeszes italt értékesítik;

3.„keverék”: a II. melléklet I. részében felsorolt vagy valamely földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italnak az alábbiak bármelyikével történő összekeverésével készült termék:

a)egyéb, olyan szeszes italok, amelyek nem tartoznak a II. melléklet I. részében foglalt ugyanazon kategóriába;

b)mezőgazdasági eredetű desztillátumok;

4.„összetett kifejezés”: a II. melléklet I. részében felsorolt valamely szeszes ital kereskedelmi megnevezésében szereplő kifejezéseknek vagy – amennyiben a végtermék teljes alkoholtartalma az említett szeszes italból származik – egy szeszes ital megnevezésében használt földrajzi árujelző kifejezéseinek és az alábbiak valamelyikének a kombinációja:

a)a II. melléklet értelmében az adott szeszes ital előállításához fel nem használt egy vagy több élelmiszer neve vagy e nevekből képzett melléknevek;

b)a „likőr” szó;

5.„utalás”: közvetlen vagy közvetett hivatkozás egy vagy több, a II. melléklet I. részében felsorolt szeszes italra vagy földrajzi árujelzőre, kivéve az összetett kifejezésekben vagy a 8. cikk (6) bekezdésében említett, élelmiszerek összetevőit tartalmazó felsorolásban szereplő hivatkozásokat;

6.„földrajzi árujelző”: olyan megjelölés, amely egy szeszes italt egy adott ország területéről vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható;

7.„termékleírás”: a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemhez csatolt dokumentáció, amely tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek a szeszes italnak meg kell felelnie;

8.„kiszerelés”: a címkén és a csomagoláson feltüntetett kifejezések, beleértve a reklám és az eladásösztönző tevékenységek során használt képi vagy hasonló formájú kifejezéseket, valamint a tárolóedényen, többek között az üvegen és a záróelemen feltüntetett kifejezéseket;

9.„címkézés”: a szeszes italra vonatkozó bármilyen szó, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet a szeszes italt kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;

10.„címke”: valamely élelmiszer csomagolására vagy tárolóedényére írt, nyomtatott, másolt, azon jelölt, dombornyomott vagy bélyegzett, illetve a csomagoláshoz vagy a tárolóedényhez csatolt mindenfajta felirat, jelölés, jel, kép vagy más leíró jellegű anyag;

11.„köznevesült elnevezés” olyan szeszesital-név, amely, bár e termék eredeti gyártási vagy forgalombahozatali helységéhez vagy régiójához kapcsolódik, az Unióban egy szeszes italt jelölő köznévvé vált.

(2)Az I. mellékletben foglalt technikai meghatározásokat szintén alkalmazni kell.

3. cikk

Az alkoholtartalmú italokban felhasznált etil-alkohol vagy desztillátumok eredete

(1)Az alkoholtartalmú italok gyártása során, valamint a színezékek, aromák vagy más, az alkoholtartalmú italok előállításában engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt alkoholnak mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak kell lennie.

(2)Az alkoholtartalmú italok gyártása során, valamint a színezékek, aromák vagy más, az alkoholtartalmú italok előállításában engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt desztillátumok kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.

4. cikk

A szeszes italok osztályozása

(1)A II. melléklet I. részének 1–14. pontjában felsorolt szeszesital-kategóriákra megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az e kategóriákba tartozó szeszes italok:

a)alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek, kizárólag a vonatkozó kategória tekintetében előírt nyersanyagból;

b)nem tartalmaznak az I. melléklet 4. pontjában foglaltak szerint hozzáadott hígított vagy hígítatlan alkoholt;

c)nem tartalmaznak az I. melléklet 8. pontjában meghatározott aromákat;

d)színezőanyagként csak karamellt tartalmaznak;

e)kizárólag az I. melléklet 3. pontjának megfelelően, a termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők.

(2)A II. melléklet I. részének 15–47. pontjában felsorolt szeszesital-kategóriákra megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az e kategóriákba tartozó szeszes italok:

a)a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból előállíthatók;

b)tartalmazhatnak az I. melléklet 4. pontjában foglaltak szerint hozzáadott alkoholt;

c)tartalmazhatnak az I. melléklet 8. pontjában meghatározott aromákat;

d)tartalmazhatnak az I. melléklet 14. pontjában meghatározott színezőanyagokat;

e)egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az I. melléklet 3. pontjának megfelelően, valamint a tagállamok vonatkozó jogszabályainak figyelembevétele mellett édesíthetők.

(3)A II. melléklet II. részében megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, a II. melléklet I. részében felsorolt kategóriákra megállapított konkrét szabályoknak nem megfelelő egyéb szeszes italok:

a)a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból vagy bármely, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerből, vagy mindkettőből előállíthatók;

b)tartalmazhatnak az I. melléklet 4. pontjában foglaltak szerint hozzáadott alkoholt;

c)tartalmazhatnak az I. melléklet 8. pontjában meghatározott aromákat;

d)tartalmazhatnak az I. melléklet 13. pontjában meghatározott színezékeket;

e)egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az I. melléklet 3. pontjának megfelelően édesíthetők.

5. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások módosítása;

b)a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelmények, valamint a II. melléklet II. részében felsorolt, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok módosítása. 

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a növekvő fogyasztói elvárásokból, a technológiai fejlődésből, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulásából vagy a termékinnováció szükségességéből fakadó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet új szeszesital-kategóriákkal való kiegészítésére. 

A következő feltételek teljesülése esetén kerülhet sor új kategória felvételére:

a)    a fogyasztók és a gyártók érdekeinek védelme gazdaságilag és technikailag szükségessé teszi, hogy valamely szeszes ital forgalmazása egy konkrét név alatt és egységes technikai előírásoknak megfelelően történjen;

b)    egy szeszes ital legalább egy tagállamban jelentős piaci részesedéssel rendelkezik;

c)    az új kategória számára kiválasztott névnek vagy széles körben elterjedtnek kell lennie, vagy ha ez nem lehetséges, leíró jellegű nevet kell választani, nevezetesen olyat, amely utal az adott szeszes ital előállítása során felhasznált nyersanyagra;

d)    az új kategória technikai előírásai az uniós piacon már alkalmazott minőségi és gyártási paraméterek értékelése alapján kerülnek megállapításra. A technikai előírások megállapítása során tiszteletben kell tartani az alkalmazandó uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat, valamint figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi előírásokat. A technikai előírásoknak biztosítaniuk kell az uniós gyártók közötti tisztességes versenyt, valamint az uniós szeszes italok jó hírnevét.

(3) A Bizottság emellett arra is felhatalmazást kap, hogy kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások követelményeitől, a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelményektől, valamint a II. melléklet II. részében felsorolt, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályoktól való eltérések tekintetében.

II. FEJEZET

A SZESZES ITALOK KISZERELÉSE ÉS CÍMKÉZÉSE, A SZESZES ITALOK ELNEVEZÉSÉNEK AZ EGYÉB ÉLELMISZEREK KISZERELÉSÉN ÉS CÍMKÉJÉN VALÓ FELTÜNTETÉSE

6. cikk

Címkézés

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az 1. cikk (1) bekezdésében említett, az uniós piacon forgalmazott termékeknek meg kell felelniük az 1169/2011/EU rendeletben előírt címkézési követelményeknek.

7. cikk

Kereskedelmi megnevezés

A szeszes italok kiszerelésén és címkéjén szerepelnie kell a kereskedelmi megnevezésnek.

8. cikk

A kereskedelmi megnevezésekre vonatkozó általános szabályok

(1)A II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelményeknek megfelelő szeszes italok kereskedelmi megnevezése a vonatkozó kategória neve, kivéve amikor ezen kategóriákon belül más kereskedelmi megnevezések vannak előírva.

(2)A II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelményeknek meg nem felelő szeszes italok kereskedelmi megnevezése „szeszes ital”.

(3)Amennyiben egy szeszes ital a II. melléklet I. részének 15–47. pontjában foglalt szeszesital-kategóriák közül egynél több követelményeinek is megfelel, az adott kategóriák tekintetében felsorolt egy vagy több releváns kereskedelmi megnevezés alatt is értékesíthető.

(4)A kereskedelmi megnevezéseket nem lehet helyettesíteni vagy megváltoztatni. A kereskedelmi megnevezések tekintetében csak az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:

a)kiegészíthetők vagy helyettesíthetők a III. fejezetben említett földrajzi árujelzőkkel, vagy a nemzeti rendelkezésekkel összhangban kiegészíthetők más földrajzi árujelzőkkel, feltéve, hogy ez nem jár a fogyasztó megtévesztésével; vagy

b)helyettesíthetők a „likőr” szót tartalmazó összetett kifejezéssel, amennyiben a végtermék megfelel a II. melléklet I. része 32. kategóriájában meghatározott követelményeknek.

Amennyiben az első albekezdés a) pontjának megfelelően sor kerül egy kereskedelmi megnevezés kiegészítésére vagy helyettesítésére, a szóban forgó pontban említett földrajzi árujelző csak az alábbiakkal egészíthető ki:

a)a 2008. február 20-án a 34. cikk (1) bekezdése értelmében létező földrajzi árujelzőkre már használatban lévő kifejezésekkel; vagy

b)a vonatkozó termékleírásban megjelölt kifejezésekkel.

(5)A (6) bekezdés, valamint a 9. és a 10. cikk sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett kereskedelmi megnevezések és a földrajzi árujelzők nem használhatók a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriák, illetve a vonatkozó földrajzi árujelzők követelményeit nem teljesítő italok kiszerelésén és címkéjén, ideértve a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű”, társításra alkalmas szavakat, kifejezéseket vagy bármely, az adott kereskedelmi megnevezésekhez vagy földrajzi árujelzőkhöz hasonló kifejezéseket is.

Az (1) bekezdésben említett, az „ízű” vagy bármely hasonló kifejezéssel kiegészített kereskedelmi megnevezések csak valamely szeszes italt utánzó aromák, vagy az italoktól eltérő, ilyen aromák felhasználásával gyártott élelmiszerek megnevezésében használhatók. A földrajzi árujelzők nem használhatók az aromák megnevezésében.

(6)Az (1) bekezdésben említett kereskedelmi megnevezéseket élelmiszerek összetevőit tartalmazó felsorolásba is fel lehet venni, feltéve, hogy a felsorolás összhangban van az 1169/2011/EU rendelet 18–21. cikkével.

9. cikk

Összetett kifejezések és utalások

(1)Az élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén a II. melléklet I. részében felsorolt szeszesital-kategóriák alatt előírt kereskedelmi megnevezések feltüntetése, valamint a földrajzi árujelzők összetett kifejezésekben történő használata vagy az ezek bármelyikére történő utalás a következő feltételek mellett engedélyezett:

a)az élelmiszer gyártása során használt alkohol kizárólag az összetett kifejezésben vagy az utalás(ok)ban említett szeszes italokból származik, kivéve az adott élelmiszer gyártásához felhasznált aromákban esetleg jelen levő etil-alkoholt; és

b)az élelmiszer gyártása során használt szeszes italokat nem hígították egyszerűen vízben annak érdekében, hogy alkoholtartalmuk ne érje el a II. melléklet I. részében foglalt vonatkozó szeszesital-kategóriára előírt minimális alkoholtartalom-szintet.

(2)A „szeszes ital” kifejezés nem alkothatja egy alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezés részét.

(3)Egy alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezés nem állhat a „likőr” szó és a II. melléklet I. részének 33–41. pontjában foglalt kategóriák valamelyikében előírt kereskedelmi megnevezés kombinációjából.

(4)Az alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezést azonos típusú, méretű és színű betűkkel kell feltüntetni. Nem szakíthatja meg semmilyen szöveg vagy képi elem, amely nem alkotja részét, és nem tüntethető fel nagyobb méretű betűkkel, mint a kereskedelmi megnevezés.

(5)Valamely szeszesital-kategóriára vagy földrajzi árujelzőre történő utalás egy élelmiszer kiszerelésén nem jeleníthető meg a kereskedelmi megnevezéssel egy sorban. A 10. cikk (3) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, az alkoholtartalmú italok kiszerelésén az utalást kisebb méretű betűkkel kell feltüntetni, mint a kereskedelmi megnevezést és az összetett kifejezést.

10. cikk

A keverékek kiszerelése és címkézése

(1)A keverék a „szeszes ital” kereskedelmi megnevezést viseli.

A keverék kiszerelése és címkéje tartalmazhatja a II. melléklet I. részében felsorolt neveket vagy a keverék előállítása során felhasznált szeszes italoknak megfelelő földrajzi árujelzőket, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)az adott nevek vagy földrajzi árujelzők kizárólag a keverék valamennyi alkohol-összetevőjét felsoroló listán szerepelnek, melyet megelőz a „kevert szeszes ital” kifejezés; és

b)a „kevert szeszes ital” kifejezést a kereskedelmi megnevezéssel azonos mezőben, azonos típusú és színű egységes betűkkel kell feltüntetni; a betűk nem lehetnek nagyobbak a kereskedelmi megnevezés feltüntetésére használt betűk méretének felénél.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy keverék megfelel a II. mellékletben foglalt valamely szeszesital-kategória követelményeinek, az adott keverék a vonatkozó kategóriában előírt kereskedelmi megnevezést viseli.

Az első albekezdésben említett esetben a keverék kiszerelése vagy címkéje tartalmazhatja a II. melléklet I. részében felsorolt neveket vagy a keverés során felhasznált szeszes italoknak megfelelő földrajzi árujelzőket, feltéve, hogy e nevek feltüntetése:

a)kizárólag a keverék valamennyi alkohol-összetevőjét felsoroló listán; és

b)legalább egyszer a kereskedelmi megnevezéssel azonos mezőben történik.

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben említett alkohol-összetevők felsorolásának legalább egyszer meg kell adnia az egyes alkohol-összetevőkben lévő tiszta alkoholnak a keverék összes tisztaalkohol-tartalmán belüli, térfogatszázalékban kifejezett arányát. Az alkohol-összetevők felsorolása az említett százalékok csökkenő sorrendjében történik.

Az alkohol-összetevők felsorolását a kereskedelmi megnevezéssel azonos típusú és színű egységes betűkkel kell feltüntetni; a betűk nem lehetnek nagyobbak a kereskedelmi megnevezés feltüntetésére használt betűk méretének felénél.

11. cikk

További címkézési és kiszerelési szabályok

(1)Amennyiben a szeszes ital kiszerelése vagy címkéje feltünteti az etil-alkohol gyártása során felhasznált nyersanyagot, a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholok valamennyi típusát a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben kell megemlíteni.

(2)A szeszes ital kiszerelése vagy címkéje kizárólag akkor egészíthető ki az „elegy” („blend”), „elegyítés” („blending”) vagy „elegyített” („blended”) szóval, ha a szeszes italt az I. melléklet 6. pontjában meghatározott elegyítéssel állították elő.

(3)A szeszes ital kiszerelésén vagy címkéjén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet feltüntetni, ha az a legfiatalabb alkohol-összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a szeszes italt valamely tagállam adóhatóságainak felügyelete vagy azzal egyenlő értékű garanciát biztosító felügyelet alatt érlelték.

12. cikk

A származás feltüntetése

(1)Amennyiben feltüntetik egy szeszes ital származását, ennek során a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16 60. cikkének megfelelően kell eljárni.

(2)A szeszes italokra vonatkozóan nem kötelező feltüntetni az összetevők származási országát vagy területét.

13. cikk

A szeszes italok elnevezésében alkalmazott nyelv

A II. melléklet dőlt betűs kifejezéseit és a földrajzi árujelzőket a szeszes ital címkéjén és kiszerelésén nem kell lefordítani.

14. cikk

Uniós szimbólum használata az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők esetében

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző uniós szimbóluma használható a szeszes italok címkéjén és kiszerelésén.

15. cikk

Ólomalapú kupakok, illetve fóliák használatának tilalma

A szeszes italok nem tarthatók értékesítés céljából, illetve nem hozhatók forgalomba olyan tárolóedényekben, amelyeket ólomalapú kupakkal vagy fóliával bevont záró elemmel látnak el.

16. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, valamint a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)az összetett kifejezések és az utalások szeszes italok címkéjén való feltüntetésére vonatkozó szabályok módosítása;

b)a keverékek kiszerelésére és címkézésére vonatkozó szabályok módosítása; és

c)a szeszes italok elemzésére vonatkozó uniós referencia-módszerek naprakésszé tétele és kiegészítése.

(2)Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a tagállamokban létező hagyományos érlelési eljárások, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 11. cikk (3) bekezdésétől való eltérések tekintetében, amely az érlelési időnek vagy az ital korának a szeszes italok kiszerelésén vagy címkéjén történő feltüntetésére vonatkozik.

(3) Kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e fejezetben foglalt, a kiszerelésre és a címkézésre vonatkozó rendelkezésektől való eltérések tekintetében.

17. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhat:

a)a 14. cikkben említett uniós szimbólum szeszes italok kiszerelésén és címkéjén történő használatának módjaira vonatkozó szabályokat;

b)használatuk esetén a származási országnak vagy területnek a szeszes italok címkéjén történő feltüntetésének módjaira vonatkozó szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. FEJEZET

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

18. cikk

A földrajzi árujelzők oltalma

(1) Oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt bármely olyan gazdasági szereplő használhat, amely a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készített szeszes italt forgalmaz.

(2)Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, valamint az ilyen oltalom alatt álló elnevezésekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő szeszes italok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg az adott termék leírásának; vagy

ii.amennyiben az elnevezés használata az illető földrajzi árujelző hírnevét használná ki;

b)bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;

c)bármely egyéb – a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően – hamis vagy megtévesztő megjelölés a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó dokumentumokon, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d)bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3)Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző nem válhat a 32. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezéssé az Unióban.

(4)A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése vagy megszüntetése érdekében.

19. cikk

Termékleírás

A földrajzi árujelzőnek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak:

a) a földrajzi árujelzőként oltalomban részesítendő elnevezés a kereskedelmi vagy köznyelvben használatos formájában, kizárólag olyan nyelven, amelyet a meghatározott földrajzi területen az adott termék megnevezésére hagyományosan használtak vagy használnak;

b) a szeszes ital kategóriája;

c) a szeszes ital leírása, beleértve – adott esetben – a nyersanyagokat, valamint a termék főbb fizikai, kémiai vagy érzékszervi jellemzőit, valamint a szeszes italt a saját kategóriáján belül megkülönböztető egyedi jellemzőit;

d) az f) pontban említett kapcsolatnak megfelelően körülhatárolt földrajzi terület meghatározása;

e) a szeszes ital előállítási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező csoportosulás – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie, és ezt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja;

f) a szeszes ital valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője és a d) pontban említett földrajzi terület közötti kapcsolatot alátámasztó részletek;

g) a termékleírásban foglalt előírások betartását a 35. cikknek megfelelően ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírásokat ellenőrző szervek neve és címe – amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak –, és e hatóságok és szervek konkrét feladatai;

h) az érintett szeszes italra vonatkozó bármilyen egyedi címkézési előírás.

20. cikk

A bejegyzés iránti kérelem tartalma

(1) A földrajzi árujelzők bejegyzése iránti, a 21. cikk (2) vagy (5) bekezdése szerinti kérelmeknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) a kérelmező csoportosulás neve és címe, valamint a termékleírásban foglalt előírások betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírások betartását ellenőrző szervek neve és címe, amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak;

b) a 19. cikkben meghatározott termékleírás;

c)    a következőket tartalmazó egységes dokumentum:

i. a termékleírás főbb pontjai: a szeszes ital elnevezése, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat, és a földrajzi terület tömör meghatározása;

ii. a szeszes ital és a földrajzi terület közötti, a 2. cikk (1) bekezdésének 6. pontja szerinti kapcsolat, és ezen belül – adott esetben – a termékleírás vagy az előállítási mód e kapcsolatot alátámasztó elemeinek bemutatása.

A 21. cikk (5) bekezdése szerinti kérelmeknek továbbá bizonyítékot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

(2) A 21. cikk (4) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b)    az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentum;

c) a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező csoportosulás által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek;

d) a termékleírás közzétételére való hivatkozás.

21. cikk

Elnevezések bejegyzése iránti kérelem

(1) Elnevezéseknek az e rendeletben előírt rendszer keretében, földrajzi árujelzőként való bejegyzése iránti kérelmet kizárólag olyan csoportosulások nyújthatnak be, amelyek a bejegyeztetni kívánt elnevezéssel ellátott szeszes itallal dolgoznak.

Olyan földrajzi árujelzők esetében, amelyek elnevezése határokon átnyúló földrajzi területet jelöl, több, különböző tagállamokból vagy harmadik országokból származó csoportosulás közös bejegyzés iránti kérelmet nyújthat be.

A közös kérelmet vagy egy érintett tagállamnak, vagy egy érintett harmadik országban működő csoportosulásnak kell benyújtania a Bizottsághoz, akár közvetlenül, akár a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül. A kérelemnek valamennyi érintett tagállam részéről tartalmaznia kell a 20. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatot. Valamennyi érintett tagállamnak és harmadik országnak teljesítenie kell a 20. cikkben meghatározott követelményeket.

Közös kérelmek esetében a kapcsolódó nemzeti felszólalási eljárásokat valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

(2) Ha a kérelem valamely tagállam földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet az adott tagállam hatóságaihoz kell benyújtani.

A tagállam a megfelelő eszközökkel megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az e fejezetben foglalt feltételeknek.

(3) A (2) bekezdés második albekezdésében említett vizsgálat során a tagállam nemzeti felszólalási eljárást indít, ami biztosítja a kérelem megfelelő közzétételét, és észszerű határidőt állapít meg, amelyen belül minden, jogos érdekkel rendelkező és a tagállam területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy felszólalással élhet a kérelemmel szemben.

A tagállam a 25. cikkben említett kritériumok alapján megvizsgálja a beérkezett felszólalások elfogadhatóságát.

(4) Amennyiben a tagállam a beérkezett felszólalások vizsgálatát követően úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben foglalt követelmények teljesültek, kedvező határozatot hozhat, és benyújthatja a Bizottsághoz a kérelmezési dokumentációt. Ilyen esetben értesíti a Bizottságot az olyan természetes vagy jogi személyektől érkezett elfogadható felszólalásokról, akik, illetve amelyek a (3) bekezdésben említett közzététel időpontját megelőzően legalább öt évig folyamatosan jogszerűen forgalmazták a szóban forgó termékeket és használták az érintett elnevezéseket. A tagállamoknak azokról a nemzeti bírósági eljárásokról is tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amelyek befolyásolhatják a bejegyzési eljárást.

A tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen.

A tagállam biztosítja a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételét, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

A tagállam gondoskodik továbbá a termékleírás azon változatának közzétételéről, amelynek alapján a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdése értelmében meghozza a határozatát.

(5) Ha a kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.

(6) Az e cikkben említett és a Bizottságnak megküldött dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

22. cikk

Átmeneti nemzeti oltalom

(1)    A kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok e rendelet alapján – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti oltalmat biztosíthatnak az elnevezések számára.

(2)    Ez a nemzeti oltalom az e rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának vagy a kérelem visszavonásának időpontjában szűnik meg.

(3)    Amennyiben az elnevezést e fejezet alapján nem jegyzik be, a nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

(4)    A tagállamok által az (1) bekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet.

23. cikk

A Bizottság általi vizsgálat és a felszólalási eljárás céljából történő közzététel

(1) A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 21. cikk értelmében hozzá beérkezett kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az e fejezetben foglalt feltételeknek. E vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.

A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben foglalt elnevezések listáját, valamint a benyújtásuk időpontját.

(2) Ha az (1) bekezdés első albekezdése szerint elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben megállapított feltételek teljesülnek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a 20. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást.

24. cikk

Felszólalási eljárás

(1)Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított három hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország hatósága, valamint bármely olyan, harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, felszólalást nyújthat be a Bizottsághoz.

Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahol a kérelmet benyújtották, a lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállamban felszólalást nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az első albekezdés szerinti felszólalás benyújtását.

A felszólalásnak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelem sértheti az e fejezetben megállapított feltételeket.

Az ilyen nyilatkozatot nem tartalmazó felszólalás érvénytelen.

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja a felszólalást a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv részére.

(2) Ha a felszólalás Bizottsághoz történő benyújtását követő két hónapon belül indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot nyújtanak be, a Bizottság ellenőrzi ezen indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat elfogadhatóságát.

(3) Egy indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság felhívja a felszólalást benyújtó hatóságot vagy személyt és a kérelmet benyújtó hatóságot vagy szervet, hogy legfeljebb három hónapos határidőn belül folytassák le a szükséges konzultációkat. E határidő számítása attól a naptól kezdődik, amikor az érdekelt felek elektronikus úton megkapják a felhívást.

A felszólalást benyújtó hatóság vagy személy és a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül megkezdi ezeket a szükséges konzultációkat. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a bejegyzési kérelem megfelel-e az e fejezetben foglalt feltételeknek. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, ezeket az információkat a Bizottság részére is át kell adni.

Amennyiben az érdekelt felek között megállapodás születik, azon tagállam vagy harmadik ország hatóságai, ahol a kérelmet benyújtották, értesítik a Bizottságot minden olyan tényezőről, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöjjön a megállapodás, ideértve a kérelmező véleményét és azon tagállami vagy harmadik országbeli hatóságok vagy más természetes vagy jogi személy véleményét, akik, illetve amelyek felszólalást nyújtottak be.

Akár született megállapodás, akár nem, a Bizottságot a konzultációk lezárásától számított egy hónapon belül értesíteni kell.

A kérelmező kérésére a Bizottság e három hónapos időszak alatt legfeljebb három hónappal bármikor meghosszabbíthatja a konzultációk tekintetében megállapított határidőt.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett szükséges konzultációk eredményeképpen a 23. cikk (2) bekezdése szerint közzétett információk jelentős mértékben módosulnak, a Bizottság újra elvégzi a 23. cikk szerinti vizsgálatot.

(5)A Bizottsághoz az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően eljuttatott felszólalást, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot és a kapcsolódó dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

25. cikk

A felszólalás indokai

(1) A 24. cikk (2) bekezdésében említett, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az említett rendelkezésben meghatározott határidőn belül érkeztek be a Bizottsághoz, és bizonyítják a következőket:

a) a 2. cikk (1) bekezdésének 6. pontjában, valamint a 19. cikkben említett feltételek nem teljesülnek;

b)    a javasolt elnevezés bejegyzése ellentétes lenne a 31. vagy a 32. cikk rendelkezéseivel; vagy

c) a javasolt elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés vagy védjegy létét, vagy az olyan termékek létét, amelyek a 23. cikk (2) bekezdése szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak.

(2) A felszólalás indokait az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni.

26. cikk

A földrajzi árujelzők használatára vonatkozó átmeneti időszakok

(1) A 18. cikk sérelme nélkül legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan szeszes italok esetében, amelyek elnevezése ellentétes a 18. cikk (2) bekezdésével, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megnevezést továbbra is használni lehessen, azonban csak akkor, ha a 21. cikk (3) bekezdésében vagy a 24. cikkben említett, elfogadható felszólalási nyilatkozat bizonyítja, hogy a szóban forgó elnevezés bejegyzése veszélyeztetné a következők létét:

a) egy, a bejegyeztetni kívánt elnevezéssel teljesen azonos elnevezés, vagy egy olyan összetett név, amelynek valamely tagja azonos a bejegyeztetni kívánt elnevezéssel; vagy

b) más olyan, a bejegyeztetni kívánt elnevezéshez hasonló elnevezések, amelyek a 23. cikk (2) bekezdése szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmazott szeszes italokat jelölnek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) A 33. cikk sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak meghosszabbítása vagy a további használat engedélyezése céljából, amennyiben bizonyítható, hogy:

a) az (1) bekezdésben említett megnevezést az oltalom iránti kérelem Bizottságnak való benyújtását megelőzően legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;

b) az (1) bekezdésben említett megnevezés használata sohasem irányult a bejegyzett elnevezés hírnevének kihasználására, és bizonyítást nyert, hogy nem tévesztette, de nem is téveszthette meg a fogyasztókat a termék tényleges származását illetően.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a címkézésben egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.

27. cikk

A bejegyzésről szóló határozat

(1) Ha a Bizottság az 23. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a bejegyzés feltételei nem teljesültek, végrehajtási jogi aktust fogad el a kérelem elutasítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Ha a Bizottsághoz az 24. cikk értelmében nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, a 44. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktust fogad el az elnevezés bejegyzése céljából.

(3) Ha a Bizottsághoz indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat érkezik, akkor a 24. cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációkat követően, és azok eredményének figyelembevételével:

a) amennyiben a konzultáció során megállapodás született, a 44. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus útján bejegyzi az elnevezést, és szükség esetén módosítja a 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy a szóban forgó módosítás nem lényegi jellegű; vagy

b) amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktus útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) A bejegyzési aktusokat és az elutasítási határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A bejegyzési aktus megadja a földrajzi árujelzőnek a 18. cikkben említett oltalmat.

28. cikk

A termékleírás módosítása

(1) Bármely, jogos érdekkel rendelkező csoportosulás kérelmezheti a termékleírás módosításának jóváhagyását.

A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2)    A módosításokat az a tagállam hagyja jóvá, amelyben az érintett termék földrajzi területe található.

Ha azonban a módosítási kérelmek a termékleírásnak egy vagy több olyan módosítására irányulnak, amelyek a termék alapvető jellemzőit érintik, módosítják a 19. cikk f) pontjában említett kapcsolatot, módosítják a szeszes ital elnevezését vagy annak egy részét, a meghatározott földrajzi területet érintik, növelik a termékre vagy a termék nyersanyagaira vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat, a tagállam benyújtja a Bizottsághoz a módosítási kérelmet jóváhagyásra, és a kérelmet a 21–27. cikkben meghatározott eljárás alapján kell elbírálni.

(3)    A kérelem vizsgálata során a javasolt módosításra kell összpontosítani.

29. cikk

Törlés

A földrajzi árujelző bejegyzését a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján törölheti az alábbi esetekben:

a)    ha a termékleírásában foglalt feltételeknek való megfelelés nem biztosított;

b)    ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét éve nem hoztak forgalomba.

A Bizottság a bejegyzett elnevezéssel forgalmazott termék előállítóinak kérésére törölheti az adott bejegyzést. A törlések során a 21., a 23., a 24. és a 27. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

Az első bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

30. cikk

A szeszes italok földrajzi árujelzőinek nyilvántartása

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, a 44. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül létrehozza és fenntartja a szeszes italok e rendszer keretében elismert földrajzi árujelzőinek nyilvánosan hozzáférhető és naprakész elektronikus nyilvántartását (a továbbiakban: a Nyilvántartás).

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a Nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Nyilvántartásba földrajzi árujelzőként bejegyezhetők harmadik országokban gyártott szeszes italokat jelölő olyan földrajzi árujelzők is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele.

31. cikk

Azonos alakú földrajzi árujelzők

(1)Amennyiben olyan elnevezésre vonatkozóan nyújtanak be kérelmet, amely teljesen vagy részben azonos alakú egy, az e rendelet rendelkezései alapján már bejegyzett elnevezéssel, a bejegyzéskor kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

(2) Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy az általa jelölt termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

(3)A bejegyzett azonos alakú földrajzi árujelző használata akkor engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú földrajzi árujelző a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

32. cikk

Az oltalom iránti kérelem elutasításának meghatározott indokai

(1)Köznevesült elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként.

Annak megállapítása érdekében, hogy egy adott elnevezés köznevesült-e vagy nem, az összes idevágó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)az Unióban, és különösen a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

b)a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokat.

(2)Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amely – figyelembe véve egy védjegy jó hírnevét és elismertségét – a szeszes ital mibenlétét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

(3)    Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amelynek esetében az adott szeszesital-kategória tekintetében kötelező előállítási vagy elkészítési szakaszok nem a meghatározott földrajzi területen történnek.

33. cikk

A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolat

(1) El kell utasítani vagy érvényteleníteni kell az olyan védjegy lajstromozását, amely a Nyilvántartásban szereplő földrajzi árujelzőt tartalmaz vagy abból áll, ha annak használata a 18. cikk (2) bekezdésében említett bármelyik helyzetet idézné elő.

(2)A 18. cikk (2) bekezdése szerinti helyzetek valamelyike alá tartozó olyan védjegy használata, amelyet a földrajzi árujelzőnek a származási országban fennálló oltalmának kezdő napját megelőzően vagy 1996. január 1-je előtt jelentettek be lajstromozásra, lajstromoztak vagy – amennyiben a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget – szereztek meg az Unió területén történő jóhiszemű használattal, folytatódhat a földrajzi árujelző bejegyzése ellenére is, feltéve, hogy azzal szemben nem merültek fel a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 17 vagy a 207/2009/EK tanácsi rendeletben 18 meghatározott törlési vagy megszűnési okok.

34. cikk

A meglévő, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

(1)A (2) bekezdés sérelme nélkül a szeszes italoknak a 110/2008/EK rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzői automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőknek minősülnek. A Bizottság ezeket felveszi a Nyilvántartásba.

(2) A Bizottság az e rendelet hatálybalépésétől számított, legfeljebb kétéves időtartam lejártáig saját kezdeményezésére végrehajtási jogi aktusok révén megszüntetheti valamely, a 110/2008/EK rendelet 20. cikkében említett, meglévő földrajzi árujelző oltalmát, amennyiben az nem felel meg a 2. cikk (1) bekezdésének 6. pontjában foglaltaknak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

35. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1)Az Unión belüli földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését – a termék forgalomba hozatalát megelőzően – a következők közül legalább egy biztosítja:

a)a 40. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság; vagy

b)a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 2. cikke második albekezdésének 5. pontja szerinti, terméktanúsító szervként eljáró ellenőrző szerv.

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit – a tagállamok nemzeti jogszabályai ellenére – az említett ellenőrzéseknek alávetett élelmiszer-vállalkozók viselik.

(2)A valamely harmadik országon belüli földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését – a termék forgalomba hozatalát megelőzően – a következők közül legalább egy biztosítja:

(a)a harmadik ország által kijelölt illetékes állami hatóság; vagy

(b)terméktanúsító szerv.

(3)A tagállamok közzéteszik az (1) bekezdésben említett hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszik.

A Bizottság közzéteszi a (2) bekezdésben említett hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.

(4)Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az ISO/IEC 17065:2012 európai szabványnak, és azzal összhangban kell akkreditálni őket.

(5)Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásnak való megfelelését ellenőrző, az (1) és a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak vagy szerveknek tárgyilagos és pártatlan módon kell eljárniuk. Rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.

36. cikk

Az elnevezések piaci forgalomban való használatának felügyelete

(1)A tagállamok kockázatelemzés alapján ellenőrzik a földrajzi árujelzők bejegyzett elnevezéseinek piaci használatát, és az e fejezetben foglalt követelmények teljesítésének elmulasztása esetén megtesznek minden szükséges intézkedést.

(2)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 40. cikknek megfelelően kijelölt, az elnevezések piaci használatának ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok nevéről és címéről. A Bizottság közzéteszi e hatóságok nevét és címét.

37. cikk

Az ellenőrzési tevékenységek eljárásrendje, követelményei, tervezése és jelentése

(1)A 882/2004/EK rendeletben meghatározott eljárásokat és követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelet 35. és 36. cikkében előírt ellenőrzésekre.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben előírt követelmények ellenőrzésére irányuló tevékenységek külön szakaszban szerepeljenek a 882/2004/EK rendelet 41–43. cikke szerinti többéves nemzeti ellenőrzési tervekben.

(3)A 882/2004/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében említett éves jelentésekben külön szakasznak kell tartalmaznia a szóban forgó rendelkezésben említett, az e rendeletben megállapított követelmények ellenőrzésére vonatkozó információkat.

38. cikk

Átruházott hatáskörök 

(1)A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok; és

b)a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő korlátozások és eltérések.

(2)A termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a Bizottság a 43. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírás tartalmazhat a 19. cikk e) pontja szerinti, a csomagolásra vonatkozó információkat vagy a 19. cikk h) pontja szerinti, a címkézésre vonatkozó bármilyen egyedi szabályokat.

(3)A termelők, illetve az élelmiszer-vállalkozók jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság a 43. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja:

a)azokat az eseteket, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely földrajzi árujelző oltalmát;

b)a földrajzi árujelzők oltalma iránti kérelmekre, az előzetes nemzeti eljárásokra, a Bizottság által végzett vizsgálatokra, a felszólalási eljárásokra és a földrajzi árujelzők törlésére vonatkozó feltételeket, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület több országra is kiterjed.

(4) Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termékleírásban foglalt információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.

(5)A módosítási kérelmekkel kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azokat az eseteket is, amikor a módosítás a termékleírásnak a kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákkal vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokkal összefüggésben történő átmeneti megváltoztatásából ered – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azon módosításokra vonatkozó eljárás feltételeinek és követelményeinek megállapítása céljából, amelyeket a tagállamoknak és a Bizottságnak egyaránt jóvá kell hagyniuk.

(6)A földrajzi árujelzők jogellenes használatának megelőzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által e tekintetben végrehajtandó, megfelelő intézkedésekre vonatkozóan.

(7)Az e fejezetben előírt ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az illetékes hatóságok élelmiszer-vállalkozók általi tájékoztatásával kapcsolatos szükséges intézkedésekre vonatkozóan.

39. cikk

Végrehajtási hatáskörök 

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

a)a termékleírás formai követelményei és azon információkra vonatkozó intézkedések, amelyeknek a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében a termékleírásban szerepelniük kell;

b) a kérelmekkel kapcsolatos eljárások, valamint a kérelmek formai követelményei és benyújtása, ideértve az egynél több ország területét érintő kérelmeket is;

c)a felszólalásokkal kapcsolatos eljárások, valamint a felszólalások formai követelményei és benyújtása;

d) a módosítási kérelmekkel kapcsolatos eljárások, valamint a módosítási kérelmek formai követelményei és benyújtása;

e)a törlési eljárás rendje és formai követelményei, valamint a törlési kérelmek benyújtása;

f)a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉSEK, INFORMÁCIÓCSERE, TAGÁLLAMI JOGSZABÁLYOK

40. cikk

A szeszes italok ellenőrzése

(1)A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, és kijelölik az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságokat.

(2)A Bizottság biztosítja e rendelet egységes alkalmazását, és szükség esetén végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el olyan adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak kell elvégezniük az e rendelet végrehajtásából származó kötelezettségek betartása tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

41. cikk

Információcsere

(1)A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet alkalmazásához szükséges információkat.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a megosztandó információk jellegére és típusára vonatkozóan.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az információcsere módjaira vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

42. cikk

Tagállami jogszabályok

(1)A tagállamok – a saját területükön gyártott szeszes italokra és különösen a Nyilvántartásban felsorolt földrajzi árujelzőkre vagy új földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó minőségpolitika alkalmazása során – a gyártásra, a kiszerelésre és a címkézésére vonatkozóan a II. mellékletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is elfogadhatnak, feltéve hogy az így elfogadott szabályok összeegyeztethetők az uniós joggal.

(2)A tagállamok nem tilthatják meg, illetve nem korlátozhatják az e rendeletnek megfelelő szeszes italok behozatalát, értékesítését vagy fogyasztását.

V. FEJEZET

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS, MÓDOSÍTÁS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

43. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől kezdődően, határozatlan időre felhatalmazást kap az 5., 16., 38. és 41. cikkben, valamint a 46. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5., 16., 38. és 41. cikkben, valamint a 46. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)Az 5., 16., 38. és 41. cikk, valamint a 46. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

44. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját az 1576/89/EGK tanácsi rendelettel 20 létrehozott, szeszes italokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

2. szakasz

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 110/2008/EK rendelet hatályát veszti.

A 110/2008/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni.

46. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) A 110/2008/EK rendelet követelményeit teljesítő és e rendelet alkalmazásának kezdő napját megelőzően készült szeszes italokat a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

(2) A 110/2008/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben előírt szabályokra történő áttérés elősegítése érdekében a Bizottság az alkalmazás kezdő napjától számított három éven belül adott esetben felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el e rendelet módosítására vagy az e rendelettől való eltérésre vonatkozóan.

(3) Az e rendelet alkalmazásának kezdő napját követően benyújtott oltalom iránti kérelmekre, módosítási és törlési kérelmekre a 19–23., a 28. és a 29. cikk alkalmazandó.

Azokra az oltalom iránti kérelmekre, termékleírás módosítására irányuló kérelmekre és törlési kérelmekre, amelyek elbírálása folyamatban van e rendelet hatálybalépésének időpontjában, a 110/2008/EK rendelet vonatkozó rendelkezései továbbra is alkalmazandók.

A 24–26. cikkben említett felszólalási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók azon oltalom iránti kérelmekkel, módosítási kérelmekkel és törlési kérelmekkel kapcsolatos eljárásokra, amelyek tekintetében az egységes dokumentumot, a módosítási kérelmet vagy a törlési kérelmet e rendelet hatálybalépésének időpontjáig nem tették közzé. A 110/2008/EK rendelet vonatkozó rendelkezései továbbra is alkalmazandók azon oltalom iránti kérelmekkel, módosítási kérelmekkel és törlési kérelmekkel kapcsolatos eljárásokra, amelyek tekintetében az egységes dokumentumot, a módosítási kérelmet vagy a törlési kérelmet e rendelet hatálybalépésének időpontjáig közzétették.

(4)A 110/2008/EK rendeletnek megfelelően bejegyzett földrajzi árujelzők tekintetében a Bizottság tagállami kérésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a szóban forgó tagállam által benyújtott egységes dokumentumot. A szóban forgó közzétételt a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozásnak kell kísérnie és nem követheti felszólalási eljárás.

47. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet …-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) HL L 304., 2011.11.22., 18. o.

(2) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(3) A Bizottság 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. december 18.) az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek uniós szimbólumainak létrehozása tekintetében, valamint a származásra vonatkozó bizonyos szabályok, bizonyos eljárási szabályok és bizonyos kiegészítő átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 179., 2014.6.19., 17. o.).

(4) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

(5) A Bizottság 716/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. július 25.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 201., 2013.7.26., 21. o.).

(6) HL C […]., [...], […]. o.

(7) HL C , , . o.

(8) HL C […]., [...], […]. o.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.)

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1334/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(12) A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(14) Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 299., 2008.11.8., 25. o.).

(18) A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) az európai uniós védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(20) A Tanács 1576/89/EGK rendelete (1989. május 29.) a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.12.1.

COM(2016) 750 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

a szeszes italok meghatározásáról, kiszereléséről és címkézéséről, a szeszes italok elnevezésének az egyéb élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetéséről, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról

I. MELLÉKLET

TECHNIKAI MEGHATÁROZÁSOK

A 2. cikk (2) bekezdésében említett technikai meghatározások a következők:

1.„Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol”: olyan alkoholtartalmú folyadék, amely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

a)    érzékszervi jellemzők: az előállítása során felhasznált nyersanyagok ízén kívül más íz nem érezhető;

b)minimális alkoholtartalma térfogatszázalékban: 96,0 %;

c)maradékanyag-határérték:

i.összes savtartalom, ecetsavban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5;

ii.észtertartalom, etil-acetátban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,3;

iii.aldehidtartalom, acetaldehidben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5;

iv.magasabb rendű alkoholok, metil-2-propanol-1-ben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5;

v.metanol, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 30;

vi.szárazanyag-tartalom, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5;

vii.nitrogéntartalmú illékony bázisok, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,1;

viii.furfurol: nem kimutatható.

2.„Mezőgazdasági eredetű desztillátum”: olyan alkoholtartalmú folyadék, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből, azok alkoholos erjesztését követően lepárlással nyernek, és amely nem rendelkezik az etil-alkohol vagy valamely szeszes ital tulajdonságaival, de továbbra is felismerhető benne a felhasznált nyersanyagok aromája és íze.

Ha a megnevezés utalást tartalmaz a felhasznált nyersanyagokra, akkor a desztillátum kizárólag azokból a nyersanyagokból állítható elő.

3.„Édesítés”: a szeszes italok előállítása során a következő egy vagy több termék felhasználása:

a)félfehér cukor, fehér cukor, extrafehér cukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, cukoroldat, invertcukoroldat, invertcukorszirup a 2001/111/EK tanácsi irányelvben 1 meghatározottak szerint;

b)finomított szőlőmust-sűrítmény, sűrített szőlőmust, friss szőlőmust;

c)égetett cukor, amelyet kizárólag szacharóz szabályozott hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy más kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül;

d)méz a 2001/110/EK tanácsi irányelvben 2 meghatározottak szerint;

e)szentjánoskenyér-szirup;

f)bármely más, az a)–e) pontban említett termékekhez hasonló hatásokkal rendelkező természetes szénhidráttartalmú anyag.

4.„Alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy mindkettő hozzáadása egy szeszes italhoz.

5.„Víz hozzáadása”: a szeszes italok előállítása során desztillált, sómentesített, ioncserélt vagy lágyított víz hozzáadása. Az említett hozzáadás engedélyezett, feltéve, hogy a víz minősége megfelel a 98/83/EK tanácsi irányelvnek 3 és a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 4 , valamint hogy a szeszes ital alkoholtartalma a hozzáadás után továbbra is megfelel a vonatkozó szeszesital-kategóriára előírt, térfogatszázalékban kifejezett minimális alkoholtartalomnak.

6.„Elegyítés”: két vagy több, azonos kategóriába tartozó olyan szeszes ital összekeverése, amelyek összetételében csak kisebb eltérések vannak, és ezek az eltérések a következő tényezők közül egynek vagy többnek a függvényei:

a)a készítési eljárás;

b)az alkalmazott lepárlókészülékek;

c)az érlelés időtartama;

d)a gyártás földrajzi helye.

Az így előállított szeszes ital ugyanabba a szeszes ital-kategóriába tartozik, mint az elegyítés előtti eredeti szeszes italok.

7.„Érlelés”: bizonyos természetes reakciók megfelelő tárolóedényekben történő kiváltásának folyamata azzal a céllal, hogy az adott szeszes ital olyan érzékszervi tulajdonságokat nyerjen, amelyekkel korábban nem rendelkezett.

8.„Aromák”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott „aromák”.

9.„Aromaanyag”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott „aromaanyag”.

10.„Természetes aromaanyag”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott „természetes aromaanyag”.

11.„Aromakészítmény”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott „aromakészítmény”.

12.„Egyéb aroma”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott „egyéb aroma”.

13.„Színezékek”: az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 I. mellékletének 2. pontjában meghatározott „színezékek”.

14.„Színezés”: az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározott színezékek közül egynek vagy többnek a felhasználása valamely szeszes ital előállítása során.

15.„Alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve”: az adott termékben 20 °C hőmérsékleten jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya az ugyanolyan hőmérsékletű termék teljes térfogatához viszonyítva.

16.„Illóanyag-tartalom”: az etil-alkoholon és metanolon kívüli többi illékony anyag mennyisége az olyan szeszes italban, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újradesztillálásával állítanak elő.

17.„Csomagolás”: a szeszes italok szállítása vagy értékesítése során használt védőcsomagolások, kartondobozok, ládák, tárolóedények és üvegek.

II. MELLÉKLET

I. RÉSZ

Szeszesital-kategóriák

1. Rum

a)A rum az alábbiak egyike:

i.olyan szeszes ital, amelyet kizárólag alkoholos erjesztés és lepárlás útján, a nádcukor gyártásakor keletkező melaszból vagy szirupból, vagy magából a cukornád levéből állítanak elő, és amelyet 96 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak le úgy, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek;

ii.olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital a „rum” kereskedelmi megnevezést megelőző „mezőgazdasági” jelzővel ellátva, Franciaország tengerentúli megyéinek és Madeira autonóm régiónak valamely földrajzi árujelzőjével kiegészítve is forgalomba hozható.

b)A rum minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A rum nem ízesíthető.

e)A rum színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)A „traditionnel” szó kiegészítheti az e kategóriába tartozó bármely bejegyzett földrajzi árujelzőt, ha a rumot 90 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással, kizárólag az érintett gyártási helyről származó, alkohol gyártására szolgáló anyagok alkoholos erjesztését követően állítják elő. E rum illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és a rum nem édesíthető. A „traditionnel” szó használata nem zárja ki a „cukorgyártásból származó” vagy a „mezőgazdasági” kifejezések használatát, amelyek a „rum” kereskedelmi megnevezéshez adhatók az a) pont ii. alpontjában említett földrajzi árujelzők kiegészítéseként.

E rendelkezés nem érinti a „traditionnel” szó használatát mindazon termékek tekintetében, amelyek nem tartoznak ebbe a kategóriába, az azokra vonatkozó saját különös kritériumoknak megfelelően.

2. Whisky vagy Whiskey

a)A whisky vagy whiskey olyan szeszes ital, amelyet kizárólag az alábbi gyártási műveletetek mindegyikének elvégzésével állítanak elő:

i.az egyéb gabonaszemeket is tartalmazó vagy nem tartalmazó malátából készült gabonacefre lepárlásával, amelyet

–a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül cukrosítottak,

–élesztő segítségével erjesztettek;

ii.egy vagy több 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással, úgy, hogy a párlat rendelkezzen a felhasznált nyersanyagokra jellemző aromával és ízzel;

iii.a végső párlat legalább három évig tartó, olyan fahordókban való érlelésével, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter.

A végső párlat, amelyhez kizárólag víz és (színezőanyagként) karamell adható, megőrzi az i., ii. és iii. alpontban említett gyártási eljárásból eredő színét, aromáját és ízét.

b)A whisky vagy whiskey minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A whisky vagy whiskey nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.

3. Gabonapárlat

a)A gabonapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefre lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

b)A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 37 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A gabonapárlat nem ízesíthető.

e)A gabonapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)Egy gabonapárlat abban az esetben viselheti a „gabona brandy” kereskedelmi megnevezést, ha egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefréből készült, a lepárlását úgy végezték, hogy a párlat alkoholtartalma 95 % (V/V)-nál kisebb lett, és rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

4. Borpárlat

a)A borpárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.kizárólag borból vagy desztillálás céljára szeszezett borból nyerik lepárlással, vagy a borpárlat újradesztillálásával, úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen;

ii.illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.maximális metanoltartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)A borpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)A borpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)Ha a borpárlatot érlelték, az továbbra is forgalomba hozható „borpárlat” néven, feltéve, hogy azt az 5. kategóriában meghatározott szeszes ital tekintetében előírt érlelési időtartammal megegyező vagy annál hosszabb ideig érlelték.

5. Brandy vagy Weinbrand

a)A Brandy vagy Weinbrand olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.borpárlatból állítják elő, 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra lepárolt bordesztillátum hozzáadásával vagy anélkül, feltéve, hogy az említett bordesztillátum nem lépi túl a végtermék alkoholtartalmának 50 %-ában megállapított maximális arányt;

ii.tölgyfahordóban érlelik legalább 1 évig, vagy ha a tölgyfahordó térfogata kisebb, mint 1 000 liter, legalább 6 hónapig;

iii.illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újradesztillálásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.maximális metanoltartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)A Brandy vagy Weinbrand minimális alkoholtartalma 36 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A Brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)A Brandy vagy Weinbrand színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

6. Törkölypárlat vagy törköly

a)A törkölypárlat vagy törköly olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.kizárólag szőlőtörkölyből erjesztették és párolták le, vagy közvetlenül vízgőzzel vagy víz hozzáadása után;

ii.a törkölyhöz adható borseprő mennyisége legfeljebb 25 kg borseprő/100 kg felhasznált törköly;

iii.a borseprőből nyert alkohol mennyisége nem haladhatja meg a végtermék teljes alkoholmennyiségének 35 %-át;

iv.a lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik, a törköly jelenléte mellett;

v.ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás megengedett;

vi.illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metanoltartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)A törkölypárlat vagy törköly minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A törkölypárlat vagy törköly nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)A törkölypárlat vagy törköly színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

7. Gyümölcstörköly-párlat

a)A gyümölcstörköly-párlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.kizárólag a szőlőtörkölytől eltérő gyümölcstörköly erjesztésével és 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyerik;

ii.illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.maximális metanoltartalma 1 500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetében a maximális hidrogéncianid-tartalma 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

v.ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás az i. alpontnak megfelelően megengedett.

b)A gyümölcstörköly-párlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A gyümölcstörköly-párlat nem ízesíthető.

e)A gyümölcstörköly-párlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)A gyümölcstörköly-párlat kereskedelmi megnevezése a gyümölcs nevéből és az azt követő „törkölypárlat” szóból áll. Amennyiben több különböző gyümölcs törkölyét használják fel, a „gyümölcstörköly-párlat” kereskedelmi megnevezést kell használni.

8. Mazsolapárlat vagy raisin brandy

a)A mazsolapárlat vagy raisin brandy olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a korinthoszi fekete vagy az alexandriai muskotály szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével nyernek, és amelyet 94,5 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a párlat rendelkezzen a nyersanyagokból nyert aromával és ízzel.

b)A mazsolapárlat vagy raisin brandy minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A mazsolapárlat vagy raisin brandy nem ízesíthető.

e)A mazsolapárlat vagy raisin brandy színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

9. Gyümölcspárlat

a)A gyümölcspárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.kizárólag magos vagy mag nélküli húsos gyümölcsök, vagy az ilyen gyümölcsökből készült must, bogyótermések vagy zöldségek alkoholos erjesztésével és lepárlásával készítik;

ii.86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolják le úgy, hogy a lepárolt nyersanyagok aromája és íze megmarad a párlatban;

iii.illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetében hidrogéncianid-tartalma nem haladja meg a 7 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)A gyümölcspárlatok maximális metanoltartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

i. A következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből nyert gyümölcspárlatok esetében azonban a maximális metanoltartalom 1 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva:

–szilva (Prunus domestica L.),

–mirabellszilva (Prunus domestica L. subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

–szilva („quetsch”) (Prunus domestica L.),

–alma (Malus domestica Borkh.),

–körte (Pyrus communis L.) a vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Williams”) kivételével,

–málna (Rubus idaeus L.),

–földiszeder (Rubus fruticosus auct. aggr.),

–kajszibarack (Prunus armeniaca L.),

–őszibarack (Prunus persica (L.) Batsch);

ii.A következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből nyert gyümölcspárlatok esetében a maximális metanoltartalom 1 350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva:

–vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Williams”),

–ribiszke (Ribes rubrum L.),

–fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

–madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

–fekete bodza (Sambucus nigra L.),

–birsalma (Cydonia oblonga Mill.),

–borókabogyó (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.).

c)A gyümölcspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

d)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

e)A gyümölcspárlat nem ízesíthető.

f)A gyümölcspárlat kereskedelmi megnevezése a gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevéből és az azt követő „párlat” szóból áll, például: cseresznyepárlat vagy kirsch, szilvapárlat vagy slivovitz, mirabella-, őszibarack-, alma-, körte-, kajszibarack-, füge-, citrus-, szőlő- vagy más gyümölcspárlat.

Wasser-nek is nevezhetők, a gyümölcs nevének feltüntetésével.

A következő gyümölcsök esetében a „párlat” szó és az előtte álló gyümölcs neve helyettesíthető a gyümölcs nevével:

–mirabellszilva (Prunus domestica L. subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

–szilva (Prunus domestica L.),

–szilva („quetsch”) (Prunus domestica L.),

–faepergyümölcs (Arbutus unedo L.),

–„Golden Delicious” alma.

Ha fennáll annak kockázata, hogy a végső fogyasztó számára nehezen érthető azon kereskedelmi megnevezések valamelyike, amelyek nem tartalmazzák a „párlat” szót, akkor a címkének és a kiszerelésnek tartalmaznia kell a „párlat” szót, amelyet esetlegesen egy magyarázat egészít ki.

g)A Williams/„Vilmos” név csak az olyan körtepárlat értékesítésekor használható, amelyet kizárólag a „Vilmos” körtefajtából készítettek.

h)Ha két vagy több gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség együttes lepárlására került sor, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcspárlat” vagy „zöldségpárlat” néven kell értékesíteni. Ez a név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

10. Almaborpárlat és körteborpárlat

a)Az almaborpárlat és a körteborpárlat olyan szeszes italok, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

i.kizárólag almabor vagy körtebor 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítják elő úgy, hogy a gyümölcsök aromája és íze megmarad a párlatban;

ii.illóanyag-tartalmuk legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.maximális metanoltartalmuk 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)Az almaborpárlat és körteborpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)Az almaborpárlat és a körteborpárlat nem ízesíthető.

e)Az almaborpárlat és a körteborpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

11. Mézpárlat

a)A mézpárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.kizárólag mézcefre erjesztésével és lepárlásával állítják elő;

ii.86 %(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolják le, hogy a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi jellemzők megmaradjanak a párlatban.

b)A mézpárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A mézpárlat nem ízesíthető.

e)A mézpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)A mézpárlat kizárólag mézzel édesíthető.

12. Hefebrand (Seprőpárlat)

a)A Hefebrand vagy seprőpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag bor vagy erjesztett gyümölcs seprőjének 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b)A Hefebrand vagy seprőpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A Hefebrand vagy seprőpárlat nem ízesíthető.

e)A Hefebrand vagy seprőpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)A Hefebrand vagy seprőpárlat kereskedelmi megnevezést ki kell egészíteni a felhasznált nyersanyagok nevével.

13. Bierbrand vagy eau de vie de bière

a)A Bierbrand vagy eau de vie de bière olyan szeszes ital, amelyet kizárólag friss sör normál nyomáson történő közvetlen lepárlásával készítenek úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen, és a párlat rendelkezzen a sör jellemző érzékszervi tulajdonságaival.

b)A Bierbrand vagy eau de vie de bière minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A Bierbrand vagy eau de vie de bière nem ízesíthető.

e)A Bierbrand vagy eau de vie de bière színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

14. Topinambur

a)A Topinambur vagy csicsókapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag csicsóka (Helianthus tuberosus L.) erjesztésével és 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b)A topinambur vagy csicsókapárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)A topinambur vagy csicsókapárlat nem ízesíthető.

e)A topinambur vagy csicsókapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

15. Vodka

a)A vodka olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból gyártott szeszes ital, amelyet élesztővel való erjesztés útján:

–burgonyából, gabonafélékből vagy mindkettőből, vagy

–más mezőgazdasági nyersanyagból nyernek,

és amelyet úgy párolnak le és/vagy finomítanak, hogy a felhasznált nyersanyagok és az erjesztés során képződött melléktermékek érzékszervi jellemzőit szelektíven csökkentik.

A különleges érzékszervi jellemzők elérése érdekében ezt az eljárást újradesztillálás és/vagy megfelelő technológiai segédanyagokkal történő kezelés követheti, ideértve az aktív szénnel történő kezelést.

A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol esetében a maradvány maximális szintjének meg kell felelnie az I. melléklet 1. pontjában meghatározottaknak, kivéve a metanoltartalmat, amely nem haladhatja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)A vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)Kizárólag olyan természetes aromaanyagok adhatók hozzá, amelyek jelen vannak az erjesztett nyersanyagokból nyert párlatban. Ezenkívül a domináns íztől eltérő, különleges érzékszervi jellemzők is kialakíthatók a termékben.

d)A nem kizárólag burgonyából vagy gabonafélékből készített vodka megnevezésében, kiszerelésén vagy címkézésén fel kell tüntetni a „…-ból/ből készült” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt nyersanyagok neve egészít ki.

16. Kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével)

a)A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítják elő, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak vagy desztillátumnak, illetve ezek keverékének az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;

ii.a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből nyerik:

– földiszeder (Rubus fruticosus auct. aggr.),

– szamóca (Fragaria spp.),

– fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.),

– málna (Rubus idaeus L.),

– piros ribiszke (Ribes rubrum L.),

– fehér ribiszke (Ribes niveum Lindl.),

– fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

– kökény (Prunus spinosa L.),

– madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

– kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

– magyal (Ilex aquifolium and Ilex cassine L.),

– barkócaberkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz),

– fekete bodza (Sambucus nigra L.),

– egres (Ribes uva-crispa L. syn. Ribes grossularia),

– tőzegáfonya (Vaccinium L. subgenus Oxycoccus),

– vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.),

– cserjés áfonya (Vaccinium corymbosum L.),

– homoktövis (Hippophae rhamnoides L.),

– csipkebogyó (Rosa canina L.),

– törpemálna (Rubus chamaemorus L.),

– mámorka (Empetrum nigrum L.),

– sarkvidéki szeder (Rubus arcticus L.),

– mirtusz (Myrtus communis L.),

– banán (Musa spp.),

– marakuja, a golgotavirág gyümölcse (Passiflora edulis Sims),

– ambarella (Spondias dulcis Sol. ex Parkinson),

– mombinszilva (Spondias mombin L.),

– dió (Juglans regia L.),

– mogyoró (Corylus avellana L.),

– szelídgesztenye (Castanea sativa L.),

– citrusfélék (Citrus spp. L.),

– fügekaktusz (Opuntia ficus-indica).

b)A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) nem ízesíthető.

d)A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) címkézése és kiszerelése tekintetében a „kivonatolással és lepárlással nyert” szavakat a „Párlat (előtte a gyümölcs nevével)” szavakkal megegyező típusú, méretű és színű betűkkel és ugyanabban a mezőben kell feltüntetni a címkén vagy a kiszerelésen és – üvegek esetében – az elülső címkén.

17. Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével)

a)A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyernek.

b)A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) nem ízesíthető.

18. Tárnicspárlat

a)A tárnicspárlat olyan tárnicsdesztillátumból készült szeszes ital, amelyet erjesztett tárnicsgyökérből állítanak elő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadásával vagy anélkül.

b)A tárnicspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)A tárnicspárlat nem ízesíthető.

19. Borókaízesítésű szeszes italok

a)A borókaízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak, gabonaszesznek vagy gabonapárlatnak, illetve ezek keverékének borókabogyóval (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.) való ízesítésével nyernek.

b)A borókaízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)Aromaanyagok, aromakészítmények, aromanövények vagy azok részei, illetve ezek kombinációi használhatók kiegészítésként, azonban a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőnek kell lenniük.

d)A borókaízesítésű szeszes italok viselhetik a Wacholder vagy genebra kereskedelmi megnevezéseket.

20. Gin

a)A gin olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet érzékszervileg megfelelő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol borókabogyóval (Juniperus communis L.) való ízesítésével állítanak elő.

b)A gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)A gin előállítása során kizárólag olyan aromaanyagok és/vagy aromakészítmények használhatók, amelyek biztosítják, hogy annak ízében a borókaíz domináljon.

d)A „gin” szó kiegészíthető a „dry” szóval, amennyiben a termék a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 g cukron kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőt.

21. Desztillált gin

a)A desztillált gin az alábbiak egyike:

i.olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet kizárólag érzékszervileg megfelelő, eredetileg legalább 96 % (V/V) alkoholtartalmú, megfelelő minőségű mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak borókabogyóval (Juniperus communis L.) és más természetes növényekkel együtt, a hagyományosan a ginhez használt kisüsti rendszerben végzett újradesztillálásával nyernek, feltéve, hogy a borókaíz domináns marad;

ii.az így készített desztillátum és ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol keveréke; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.

b)A desztillált gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)Az olyan gin, amelyet esszenciáknak vagy aromáknak a mezőgazdasági etil-alkoholhoz történő egyszerű hozzáadásával nyernek, nem tekintendő desztillált ginnek.

d)A „desztillált gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” szóval, amennyiben a termék a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 g cukron kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőt.

22. London gin

a)A London gin a desztillált gin egyik fajtája:

i.amelyet kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból nyernek, amelynek maximális metanoltartalma nem haladja meg az 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva, és amelynek ízét kizárólag a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak a felhasznált természetes növények jelenlétében, hagyományos kisüsti rendszerben végzett újradesztillálásával nyerik;

ii.amelynek így kapott desztillátuma legalább 70 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkezik;

iii.ha további mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adnak hozzá, annak meg kell felelnie az I. melléklet 1. pontjában felsorolt jellemzőknek, de a maximális metanoltartalma nem haladhatja meg a 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.amely a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 g cukron kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőt, valamint amely színezékeket sem tartalmaz;

v.amely a vízen kívül nem tartalmaz semmilyen más hozzáadott összetevőt.

b)A London gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)A „London gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” szóval.

23. Köményízesítésű szeszes italok

a)A köményízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol köménnyel (Carum carvi L.) való ízesítésével nyernek.

b)A köményízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)Aromaanyagok és/vagy aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominánsnak kell maradnia.

24. Akvavit vagy aquavit

a)Az akvavit vagy aquavit olyan kömény- és/vagy kapormag-ízesítésű szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával készítenek és növényi vagy fűszerdesztillátummal ízesítenek.

b)Az akvavit vagy aquavit minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)Kiegészítésként felhasználhatók természetes aromaanyagok és/vagy aromakészítmények, azonban az italok ízét főként a kömény (Carum carvi L.) és/vagy a kapor (Anethum graveolens L.) magja adja, esszenciális olajok használata tilos.

d)Az ízben nem szabad a keserű anyagoknak dominálniuk; a szárazanyag-tartalom legfeljebb 1,5 g/100 ml lehet.

25. Ánizsízesítésű szeszes italok

a)Az ánizsízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak csillagánizs (Illicium verum Hook f.), ánizs (Pimpinella anisum L.), vagy ánizskapor (Foeniculum vulgare Mill.), illetve az e növényekben találhatókkal megegyező főbb aromaanyagokat tartalmazó növények természetes kivonatával való ízesítésével nyernek a következő eljárások valamelyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával:

i.kivonatolás és/vagy lepárlás;

ii.az alkohol újradesztillálása az előzőekben leírt növények magvainak vagy más részeinek jelenlétében;

iii.ánizsízű növények természetes desztillált kivonatának hozzáadása.

b)Az ánizsízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)Az ánizsízesítésű szeszes italok előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)Használható más természetes növényi kivonat vagy fűszer is, de az ánizsíznek dominánsnak kell maradnia.

26. Pastis

a)A pastis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amely az édesgyökér (Glycyrrhiza spp.) természetes kivonatát is tartalmazza, és amelyben kimutathatók a „kalkün” néven ismert színezőanyagok is, valamint a glicirrizinsav is, amelynek minimális és maximális szintje 0,05, illetve 0,5 gramm lehet literenként.

b)A pastis minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c)A pastis előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)A pastis invertcukorban kifejezett cukortartalma kevesebb mint 100 g/l, valamint minimális és maximális anetolszintje 1,5, illetve 2 g/l.

27. Pastis de Marseille

a)A Pastis de Marseille olyan pastis, amelynek anetoltartalma 2 g/l.

b)A Pastis de Marseille minimális alkoholtartalma 45 térfogatszázalék.

c)A Pastis de Marseille előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

28. Anis

a)Az anis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amelynek jellegzetes íze kizárólag ánizsból (Pimpinella anisum L.), csillagánizsból (Illicium verum Hook f.) vagy ánizskaporból (Foeniculum vulgare Mill.), illetve ezek kombinációjából származik.

b)Az anis minimális alkoholtartalma 37 térfogatszázalék.

c)Az anis előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

29. Desztillált anis

a)A desztillált anis olyan anis, amely a 28. kategória a) pontjában említett magvak – és a földrajzi árujelzők esetében masztix és egyéb aromás magvak, növények vagy gyümölcsök – jelenlétében desztillált alkoholt tartalmaz, és a desztillált anis alkoholtartalmának legalább 20 %-a ebből az alkoholból származik.

b)A desztillált anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)A desztillált anis előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

30. Keserű ízű szeszes italok vagy bitter

a)A keserű ízű szeszes italok vagy bitter olyan szeszes italok, amelyek jellegzetes keserű ízzel rendelkeznek, és amelyeket mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak aromaanyagokkal történő ízesítésével állítanak elő.

b)A keserű ízű szeszes italok vagy bitter minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)A keserű ízű szeszes italokat vagy bittereket „amer” vagy „bitter” néven is lehet értékesíteni egy másik kifejezéssel együtt vagy anélkül.

31. Ízesített vodka

a)Az ízesített vodka olyan vodka, amelyhez a nyersanyagok ízétől eltérő domináns ízt adtak.

b)Az ízesített vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)Az ízesített vodka édesíthető, elegyíthető, ízesíthető, érlelhető vagy színezhető.

d)Az ízesített vodka értékesíthető bármilyen domináns íznek a vodka szóval együttesen feltüntetett neve alatt is.

32. Likőr

a)A likőr olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve:

–az olyan cseresznyelikőr esetében, amelynek etil-alkoholtartalma kizárólag cseresznyepárlatból származik, 70 g/l,

–a tárnicsból vagy hasonló növényekből mint egyetlen aromaanyagból készült tárnicslikőr vagy hasonló likőrök esetében 80 g/l,

–egyéb esetekben 100 g/l;

ii.mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital, illetve ezek valamilyen keverékének felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.

b)A likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)A likőr előállítása során aromaanyagok és aromakészítmények használhatók. A következő likőrök előállítása során azonban kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel:

i.gyümölcslikőrök:

–fekete ribiszke,

–cseresznye,

–málna,

–faeper,

–fekete áfonya,

–citrusfélék,

–törpemálna,

–sarkvidéki szeder,

–tőzegáfonya,

–vörös áfonya,

–homoktövis,

–ananász;

ii.növényi likőrök:

–menta,

–tárnics,

–ánizs,

–üröm,

–gyógybalzsam.

d)Az Unióban előállított likőrök kiszerelésén a következő összetett kifejezések használhatók, ha a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt a bevett gyártási módszerekre való utalás érdekében használják fel:

–prune brandy,

–orange brandy,

–apricot brandy,

–cherry brandy,

–solbaerrom, mely feketeribizli-rumként is ismert.

E likőrök címkézése és kiszerelése tekintetében az összetett kifejezést egy sorban, azonos típusú és színű, egyforma betűkkel kell feltüntetni a címkén és a kiszerelésen, valamint a „likőr” szót az összetett kifejezés közvetlen közelében és annak betűméreténél nem kisebb méretű betűkkel kell megjeleníteni. Ha az alkohol nem a feltüntetett szeszes italból származik, a címkén fel kell tüntetni annak eredetét az összetett kifejezéssel és a „likőr” szóval azonos mezőben, vagy a mezőgazdasági alkohol típusának feltüntetésével, vagy a „mezőgazdasági alkohol” kifejezés oly módon történő feltüntetésével, hogy azt minden esetben megelőzi a „made from” (-ból/-ből készült), illetve a „made using” (felhasználásával készült) kifejezés.

33. Crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével)

a)A Crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag – kivéve tejtermékek – nevével) néven ismert szeszes italok olyan likőrök, amelyek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 250 g/l.

b)A Crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok ezen szeszes italra is alkalmazandók.

d)A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” szóval.

34. Crème de cassis

a)A crème de cassis olyan feketeribiszke-likőr, amelynek invertcukorban kifejezett cukortartalma legalább 400 g/l.

b)A crème de cassis minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a crème de cassis esetében is alkalmazandók.

d)A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” szóval.

35. Guignolet

a)A guignolet a cseresznye mezőgazdasági etil-alkoholban történő kivonatolásával előállított likőr.

b)A guignolet minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a guignolet esetében is alkalmazandók.

d)A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” szóval.

36. Punch au rhum

a)A punch au rhum olyan likőr, amelynek alkoholtartalma kizárólag rumból származik.

b)A punch au rhum minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a punch au rhum esetében is alkalmazandók.

d)A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” szóval.

37. Sloe gin

a)A sloe gin olyan likőr, amelyet a kökény ginben történő kivonatolásával készítenek, esetleg kökénylé hozzáadásával.

b)A sloe gin minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék.

c)A sloe gin előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” szóval.

38. Kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán

A kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán olyan szeszes ital:

a) amelyben a kökény íz dominál, és amelyet kökény (Prunus spinosa) mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal történő kivonatolásával állítottak elő, természetes ánizskivonat és/vagy ánizspárlat hozzáadásával;

b) amelynek minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék;

c) amelynek előállításához a késztermékben literenként legalább 125 gramm mennyiségű kökényt használták fel;

d) amelynek invertcukorban kifejezett cukortartalma a késztermékben literenként 80 és 250 gramm között van;

e) amelynek érzékszervi jellemzői közül a színét és az ízét kizárólag a felhasznált gyümölcs és az ánizs biztosíthatja.

A „Pacharán” szó csak akkor használható kereskedelmi megnevezésként, ha a termék Spanyolországban készült. Amennyiben az ital Spanyolországon kívül készült, a „Pacharán” szót csak a „Kökényízesítésű szeszes ital” kereskedelmi megnevezés kiegészítéseként lehet használni, és azt az alábbi szavaknak kell követnie: „előállítás helye: …”, amelyet az előállító tagállam vagy harmadik ország neve követ.

39. Sambuca

a)A sambuca olyan színtelen, ánizsízesítésű likőr, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.ánizs (Pimpinella anisum L.), csillagánizs (Illicium verum L.) vagy más aromanövények párlatát tartalmazza;

ii.invertcukorban kifejezett cukortartalma minimum 370 g/l;

iii.természetes anetoltartalma legalább 1 g/l és legfeljebb 2 g/l.

b)A sambuca minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a sambuca esetében is alkalmazandók.

d)A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” szóval.

40. Maraschino, Marrasquino vagy Maraskino

a)A maraschino, marrasquino vagy maraskino olyan színtelen likőr, amelynek ízesítését főleg marascacseresznye párlata adja, vagy amelyet cseresznyének, cseresznyerészeknek mezőgazdasági eredetű alkohollal való kivonatolásával nyerik, és amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 250 g/l.

b)A maraschino, marrasquino vagy maraskino minimális alkoholtartalma 24 térfogatszázalék.

c)A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a maraschino, marrasquino vagy maraskino esetében is alkalmazandók.

d)A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” szóval.

41. Nocino

a)A nocino olyan likőr, amelynek ízét főleg egész zöld dió (Juglans regia L.) kivonatolásával és/vagy lepárlásával nyerik, és amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 100 g/l.

b)A nocino minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a nocino esetében is alkalmazandók.

d)A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” szóval.

42. Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat

a)A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, desztillátumból vagy párlatból, illetve ezek keverékéből állítanak elő, és amelynek az összetevői jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként.

b)A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat minimális alkoholtartalma 14 térfogatszázalék.

c)A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során kizárólag aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

43. Tojásos likőr

a)A tojásos likőr olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek keverékéből állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.

b)A tojásos likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)A tojásos likőr előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

44. Mistrà

a)A mistrà olyan színtelen, ánizzsal vagy természetes anetollal ízesített szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.legalább 1 g/l és legfeljebb 2 g/l anetoltartalommal rendelkezik;

ii.aromanövények párlatát is tartalmazhatja;

iii.hozzáadott cukrot nem tartalmaz.

b)A mistrà minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék, maximális alkoholtartalma pedig 47 térfogatszázalék.

c)A mistrà előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

45. Väkevä glögi vagy Spritglögg

a)A Väkevä glögi vagy Spritglögg olyan szeszes ital, amelyet mezőgazdasági etil-alkohol szegfűszeg- és/vagy a fahéjaromával való ízesítésével készítenek a következő módszerek egyikével: kivonatolás vagy lepárlás, az alkohol újradesztillálása a fent meghatározott növények részeinek jelenléte mellett, természetes szegfűszeg- vagy fahéj-aromaanyagok hozzáadása vagy ezen eljárások kombinációja.

b)A Väkevä glögi vagy Spritglögg minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)Aromaanyagok, aromakészítmények vagy egyéb aromák is felhasználhatók, azonban a meghatározott fűszerek ízének kell dominálnia.

d)A végtermék bor- vagy bortermék-tartalma nem haladhatja meg az 50 %-ot.

46. Berenburg vagy Beerenburg

a)A Berenburg vagy Beerenburg olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával készül;

ii.gyümölcsök, növények vagy azok részeinek kivonatolásával készül;

iii.    tárnicsgyökér (Gentiana lutea L.), borókabogyó (Juniperus communis L.) és babérlevél (Laurus nobilis L.) speciális aromapárlatát tartalmazza;

iv.színe a világostól a sötétbarnáig terjedhet;

v.invertcukorban kifejezve legfeljebb 20 g/l cukortartalomig édesíthető.

b)A Berenburg vagy Beerenburg minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)A Berenburg vagy Beerenburg előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

47. Méznektár vagy mézsör

a)A méznektár vagy mézsör olyan szeszes ital, amelyet erjesztett mézcefre, valamint mézpárlat és/vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol olyan keverékének ízesítésével állítanak elő, amely legalább 30 térfogatszázalék erjesztett mézcefrét tartalmaz.

b)A méznektár vagy mézsör minimális alkoholtartalma 22 térfogatszázalék.

c)A méznektár vagy mézsör előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel, feltéve, hogy a méz íze domináns marad.

d)A méznektár vagy mézsör kizárólag mézzel édesíthető.

II. RÉSZ

Az I. részben felsoroltaktól eltérő bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok

1. A Rum-Verschnitt Németországban gyártott, rum és alkohol keverésével nyert szeszes ital, amely keverés eredményeként a végtermék esetében az alkoholtartalom legalább 5 %-ának rumból kell származnia. A Rum-Verschnitt minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék. A címkézés és a kiszerelés tekintetében a „Verschnitt” szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni a kiszerelésen és a címkén, mint a „Rum” szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetében az elülső címkén. E termék kereskedelmi megnevezése „szeszes ital”. Amennyiben e terméket Németországon kívül értékesítik, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén.

2. A Slivovice a Cseh Köztársaságban gyártott termék, amelyet úgy nyernek, hogy a végső lepárlást megelőzően a szilvapárlathoz mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adnak, melynek eredményeként a végtermék esetében az alkoholtartalom legalább 70 %-ának a szilvapárlatból kell származnia. E termék kereskedelmi megnevezése „szeszes ital”. Ez kiegészíthető a slivovice névvel, amennyiben az az elülső címkén, ugyanabban a mezőben kerül feltüntetésre. Amennyiben a slivovice értékesítése a Cseh Köztársaságon kívül történik, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén. E rendelkezés nem érinti a slivovitz név használatát az e melléklet I. részének 9. kategóriájába tartozó gyümölcspárlatok esetében.

(1) A Tanács 2001/111/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról (HL L 10., 2002.1.12., 53. o.).

(2) A Tanács 2001/110/EK irányelve (2001. december 20.) a mézről (HL L 10., 2002.1.12., 47. o.).

(3) A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).