EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.4.29.

COM(2016) 235 final

2016/0124(NLE)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (EUROPÊCHE) között 2012. május 21-én létrejött és 2013. május 8-án módosított, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 143 final}
{SWD(2016) 144 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A kezdeményezés illeszkedik a Bizottság azon prioritásához, hogy az egységes piacot elmélyítse, és – különösen a szociális dimenzió vonatkozásában – méltányosabb alapokra helyezze. Összhangban van továbbá a méltányos és valóban páneurópai munkaerőpiac megteremtésére irányuló bizottsági munkával, amelynek célja a munkavállalók számára megfelelő védelmet és fenntartható munkahelyeket biztosítani 4 . Ez a munka kiterjed a munkahelyi biztonságra és az egészségvédelemre, a munkaidőre, a szociális védelemre, valamint a munkaszerződésből eredő jogokra.

A halászok munka- és életkörülményei szempontjából releváns uniós jogi rendelkezések különböző jogi aktusokban szerepelnek, így különösen a munkajogról szóló uniós irányelvekben, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos uniós jogszabályokban. Az uniós jogszabályokban nem tárgyalt kérdések, így például a szárazföldi egészségügyi ellátás igénybevétele, a hazautaztatáshoz való jog, valamint a halászok részére kiadott munkaalkalmassági orvosi igazolás vonatkozásában az uniós tagállamok igen eltérő szabályozásokkal rendelkeznek.

•A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos uniós vívmányok utólagos értékelése jelenleg folyik, és az uniós jogszabályok módosítását érintő számos alapvető kérdés, így különösen a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos leendő szabályozási keret felépítése és pontos tartalma még nem került meghatározásra. Az előkészítő munka során az érdekeltek jelezték, hogy a tengeri és a halászati ágazatra vonatkozó, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos jelenlegi rendelkezéseket össze kell hangolni a legújabb ILO-egyezményekkel, köztük a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi egyezménnyel. Egyértelmű, hogy a megállapodás kiegészíti a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos uniós vívmányokat, és azokat összehangolja az egyezménnyel. A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos keret jövőbeni felülvizsgálata során a megállapodást figyelembe kell venni.

Az EU a halászok munka- és életkörülményeinek javításához a közös halászati politika 5 révén is hozzájárul: ez utóbbi célja ugyanis, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek hozzájáruljanak a hosszú távú környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz. Ha a halállományok ugyanis egészségesek, az a halászok számára is kedvező. Az erőforrások fenntartható módon való kezelése növeli az uniós halászati ágazat versenyképességét, és elősegíti a munkahelyteremtést.

A közös halászati politika célkitűzéseinek előmozdítása nemzetközi szinten is zajlik annak érdekében, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek az alkalmazandó uniós jogban foglalt elvekkel és előírásokkal azonos elveken és előírásokon alapuljanak, valamint hogy az uniós piaci szereplők és a harmadik országbeli piaci szereplők egyenlő versenyfeltételeket élvezhessenek. Ennek érdekében az EU törekszik arra, hogy vezető szerepet töltsön be a regionális, illetve nemzetközi halászati szervezetek tevékenységének fokozásában azzal a céllal, hogy alkalmasabbá tegye e szervezeteket a felelősségi körükbe tartozó tengeri biológiai erőforrások védelmére és az azokkal való gazdálkodásra, ezen belül a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre 6 .

A rossz egészségügyi és biztonsági feltételek, valamint a rossz munkakörülmények egyszerre okai és következményei a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatnak. Egyrészről a piaci szereplők azért folytatnak jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászatot, mert így – a kevesebb egészségügyi és biztonsági ellenőrzésből, illetve a munkafeltételekre vonatkozó egyéb ellenőrzésből kifolyólag – kisebbek a költségeik. A jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászatot folytató hajókon dolgozók személyek ugyanakkor kiszolgáltatottak, mivel a jogellenes tevékenységeket folytató hajókon nem biztosíthatók elfogadható munkafeltételek. A halászok szociális helyzetének javítása nyomán várhatóan csökkeni fog a visszaélések kockázata, a jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászat pedig költségesebb, és ezáltal kevésbé vonzó lehetőséggé válik. Az ILO-egyezmények világszerte történő átfogó végrehajtása tehát kedvező hatást gyakorolna a halászok munkakörülményeire és a jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászat előfordulásának gyakoriságára. Azzal, hogy a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló ILO-egyezményről az uniós szociális partnerek által kötött megállapodás beépül az uniós jogba, az EU jobban latba tudja vetni súlyát a megállapodásnak a partnerországok általi végrehajtásának világszintű előmozdítása érdekében.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az uniós szinten megkötött megállapodásokat a szociális partnerek és a tagállamok sajátos eljárásainak és gyakorlatának megfelelően, vagy pedig — a 153. cikk hatálya alá tartozó kérdésekben — az aláíró felek együttes kérelmére, a Tanács által a Bizottság javaslata alapján hozott határozattal kell végrehajtani. Erről az Európai Parlamentet tájékoztatni kell.”

A Cogeca, az ETF és az Europêche által kötött megállapodás célja – az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban – javítani a halászhajók fedélzetén dolgozó halászok élet- és munkakörülményeit a fedélzeti munkára vonatkozó minimumkövetelmények, a szolgálati feltételek, a szállás és az étkezés, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, az egészségügyi ellátás és a szociális biztonság tekintetében. Az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdése ezért megfelelő jogalapot képez a bizottsági javaslat tekintetében.

•Szubszidiaritás

Az uniós fellépés szükségességét az támasztja alá, hogy a tengeri halászat egy nemzetközi jellegű, a világ valamennyire területére kiterjedő ágazat. A halászhajók különböző uniós tagállam lobogói alatt közlekednek, és az adott tagállam felségterületén kívüli területeken, más tagállamok fennhatósága alá tartozó vizeken és nemzetközi vizeken is hajóznak. Az EU távolsági halászflottája a nemzetközi vizeken (nyílt tengeren), továbbá az EU-n kívüli országokkal kötött kétoldalú megállapodások keretében folytat tevékenységet.

A ratifikációs eljárás a tagállamoknak az ILO C188. sz. egyezményének megerősítésére való felhatalmazásáról szóló tanácsi határozat 7 ellenére lassan halad. Amennyiben az egyezményt csak néhány tagállam erősíti meg, azzal az EU-n belül nem biztosíthatók hasonló szintű, megfelelő élet- és munkakörülmények a halászok számára, az uniós tagállamok között pedig nem lehet egyenlő versenyfeltételeket teremteni. Ily módon az uniós jogban nem tárgyalt kérdések, így például a halászok részére kiadott orvosi igazolás, a szárazföldi egészségügyi ellátás igénybevétele és a hazautaztatáshoz való jog vonatkozásában a jövőben is eltérő előírások léteznének. Az EU-n belül a halászok munkakörülményei továbbra is eltérőek lennének, aminek következtében ráadásul az egyezményt aláíró tagállamok versenypozíciója eltérne azokétól, amelyek nem írták alá az egyezményt. A javasolt irányelv a meglévő nemzetközi és uniós előírásokra épül, és figyelembe veszi az ágazatra jellemző munkakörnyezetet. Azáltal, hogy a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi ILO-egyezmény előírásai valamennyi EU-tagállamban egyidejűleg lépnek hatályba és egységesen kerülnek végrehajtásra, az irányelv hasonló szintű, megfelelő élet- és munkakörülményeket, az uniós tagállamok között pedig egyenlő versenyfeltételeket biztosít. A halászok helyzetét a többi tengerészeti szakmáéhoz igazítja 8 .

•Arányosság

A javasolt irányelv megfelel az arányosság követelményének, mivel a munkavállalók munka- és életkörülményeinek javítására, valamint a minimumkövetelményeket meghatározó, egységes jogi keret létrehozására irányuló cél elérésének irányába mutat. A javasolt irányelv szigorúan a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi ILO-egyezményben foglalt naprakésszé tett előírások uniós jogba való átültetésére korlátozódik. Az intézkedés alapját a munkavállalók és a munkáltatók ágazati képviselői között létrejött megállapodás képezi.

Az uniós tagállamoknak lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett területen a munkavállalók számára előnyösebb intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, valamint rugalmasságot ahhoz, hogy figyelembe vegyenek bizonyos nemzeti sajátosságokat. Így a javaslat a konkrét végrehajtási intézkedések megválasztása tekintetében rugalmasságot biztosít.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az EUMSZ 155. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós szintű szociális partnerek, amennyiben úgy kívánják, szerződéses kapcsolatokat hozhatnak létre, így például megállapodásokat köthetnek. Az EUMSZ ehhez nem ír elő más felekkel történő előzetes konzultációt. Figyelembe véve a folyamat átláthatóságát és a szociális partnerekre az EUMSZ 155. cikke értelmében ruházott szerepet, az érdekelt felekkel nem került sor további konzultációkra 9 .

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Arányos mélységű hatásvizsgálat

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásban 11 foglaltak szerint, és annak érdekében, hogy a biztosi testület megalapozott döntést hozhasson, a Bizottság szolgálatai arányos mélységű hatásvizsgálatot folytattak, amelynek részeként értékelték az aláíró felek reprezentativitását, és a megállapodás rendelkezéseinek az uniós jogi keretekhez viszonyított jogszerűségét.

Az uniós szociális partnerek reprezentativitása

Amikor a Bizottság arra kap felkérést, hogy az EUMSZ 155. cikke szerint hajtson végre uniós szociális partnerek által kötött megállapodást, megvizsgálja a megállapodás tárgyát képező területet képviselő szociális partnerek reprezentativitását és mandátumát. Ily módon biztosítható, hogy a felkérés összhangban legyen az EUMSZ rendelkezéseivel, és a megállapodás az érintettek körében széles körű támogatást élvezzen.

Az 1998. május 20-i 98/500/EK bizottsági határozat 1. cikkével összhangban az európai szintű párbeszédben részt vevő szociális partnereknek meg kell felelniük a következő kritériumoknak: „a) konkrét ágazathoz vagy szakmához tartoznak és európai szinten is szervezettek;

b) olyan szervezetekből állnak, amelyek maguk is integrált és elismert részei a tagállamok szociális partneri struktúráinak és jogosultak megállapodások tárgyalására, és amelyek több tagállamban reprezentatívak; valamint

c) rendelkeznek azokkal a megfelelő struktúrákkal, amelyek lehetővé teszik hatékony részvételüket a konzultációs eljárásban.”

E követelményeknek a megállapodás aláírásának időpontjában teljesülniük kell. A megállapodás aláírásának időpontjában Horvátország még nem volt tagja az EU-nak. A szociális partnerek reprezentativitásának értékelése céljából az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) elnevezésű szervezet 2012-ben felmérést készített.

A megállapodás a tengeri halászati ágazatban tapasztalható munkakörülményekkel foglalkozik, vagyis az érintett ágazat egybeesik a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozó területtel. Ez azt jelenti, hogy a bizottság hatásköre lefedi a megállapodás alkalmazási körét. A bizottság munkájában részt vevő szociális partnerek munkáltatói részről az Europêche és a Cogeca, munkavállalói részről pedig az ETF.

Az Europêche esetében az Eurofound által a reprezentativitásról készített 2012-es tanulmány azt állapította meg, hogy a szervezetnek 11 tagállamban vannak tagjai 12 . Két munkáltatói szervezet megfigyelői státusszal rendelkezik (LV és LT).

A Cogeca mezőgazdasági, erdészeti, halászati és agrár-élelmiszeripari szövetkezetek általános és egyedi érdekeit képviseli. 11 tagállamban vannak a tengeri halászati ágazathoz kapcsolódó tagjai 13 . A Cogeca és az Europêche tagságát együtt tekintve megállapítható, hogy munkáltatói oldalról a bizottságban összesen 16 tagállam képviselteti magát.

Munkavállalói oldalról az ETF-nek 11 tagállamban vannak a tengeri halászatban tevékenykedő tagjai 14 . Ez azt jelenti, hogy 11 olyan tagállam 15 van, amelyben a halászok nincsenek képviselve. Az ágazati foglalkoztatottsági adatok szerint ugyanakkor a szóban forgó tagállamok többségében a foglalkoztatottak száma mintegy 1000 fő (e tagállamok többségében a foglalkoztatottság szintje ennél sokkal alacsonyabb). Ugyanakkor Írországban, Görögországban, Romániában és Svédországban több mint 1000 halász dolgozik, de jelentős hányaduk önfoglalkoztató.

Végül pedig elmondható, hogy Portugália és Románia kivételével nincs olyan tagállam, amelyben a tengeri halászatban tevékenykedő munkáltatói szervezetek ne rendelkeznének európai szinten képviselettel (érdemes megjegyezni, hogy Romániában az ágazat viszonylag kis méretű). Az a nyolc tagállam, amely együttesen az összfoglalkoztatás tekintetében az ágazat 84 %-át, teljes munkaidős egyenértékben pedig 87 %-át teszi ki, képviselve van az uniós szintű szociális párbeszédben. Mindezek alapján elmondható, hogy a megállapodást aláíró szociális partnerek az ágazat szempontjából reprezentatívnak tekinthetők, tehát jogosultak arra, hogy felkérjék a Bizottságot, hogy az EUMSZ 155. cikke értelmében hajtsa végre a szóban forgó megállapodást.

A rendelkezések jogszerűsége

A Bizottság megvizsgálta a megállapodás jogszerűségét. Megvizsgálta a megállapodás valamennyi rendelkezését, és nem talált közöttük olyat, amelyik ellentétes volna az uniós joggal. Azon kötelességek, amelyek a tagállamokra hárulhatnak, nem közvetlenül a szociális partnerek közötti megállapodás következményei, hanem annak a tanácsi határozat, azaz jelen esetben irányelv útján történő végrehajtásából erednének. A megállapodás hatálya és tartalma az EUMSZ 153. cikkének (1) bekezdésében felsorolt területek közé tartozik. A megállapodás egyes rendelkezéseinek az önfoglalkoztató személyekre történő kiterjesztése nem ellentétes az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a) pontjával, mivel a rendelkezések önfoglalkoztató személyekre történő kiterjesztésének végső célja és feltétele az egyazon hajón dolgozó személyek egészségvédelmének és biztonságának biztosítása. Ez a kiterjesztés már most is létezik a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos hatályos uniós vívmányokban. A megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése tartalmaz egy csökkentést kizáró rendelkezést, amely garantálja a munkavállalók védelmének jelenlegi szintjét. A megállapodás 4. cikke kimondja, hogy a megállapodás rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, döntéseket, szokásokat vagy a halászhajó-tulajdonosok és halászok között fennálló megállapodásokat, amelyek a megállapodásban előírtaknál kedvezőbb feltételeket biztosítanak a halászok számára.

Szakpolitikai lehetőségek, valamint a költségek és hasznok értékelése

A Bizottságnak csak arra van módja, hogy elfogadja vagy elutasítsa a megállapodás jogalkotási aktus útján történő végrehajtására irányuló kérelmet. A megállapodás szövegét nem módosíthatja. Nem kérheti fel az uniós szintű szociális partnereket megállapodásuk önálló végrehajtására, mivel ez az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdése értelmében a szociális partnerek előjoga.

Ezért a Bizottság csak egyetlen szakpolitikai opciót tud megfontolni. A javaslatot kísérő arányos mélységű hatásvizsgálat során a Bizottság megvizsgálta ezt az opciót (vagyis a megállapodásban szereplő intézkedéseket), és azt összevetette az alapforgatókönyvvel (vagyis azzal az opcióval, hogy nem kerül sor uniós szintű intézkedésre).

Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a költségek tekintetében nem várható számottevő növekedés. A költségek tagállamonként eltérőek attól függően, hogy az adott ország jogszabályai mennyiben felelnek meg már most is a megállapodásban foglaltaknak. Számolni kell egyszeri költségekkel (például a megállapodásnak a nemzeti jogba történő átültetése kapcsán), és rendszeres időközönként felmerülő költségekkel (például az orvosi igazolások rendszeres időközönkénti megújítása vagy a hazautaztatás kapcsán).

Azon tagállamoknak, amelyek jogszabályai már most is megfelelnek a megállapodás legtöbb rendelkezésének, nem lesznek számottevő költségeik. Azon tagállamoknak, amelyeknek módosítaniuk kell nemzeti jogszabályaikat (például az orvosi igazolások, a hazautaztatáshoz való jog vagy a kockázatértékelés tekintetében), az egy munkavállalóra vagy vállalkozásra eső költség összességében arányos lesz az elérendő céllal. A hazautaztatás, az orvosi igazolások és kockázatértékelés költségei becslések szerint 1,3 és 8 millió EUR között várhatók. Figyelembe véve, hogy az ágazat éves forgalma 6,9 milliárd EUR, a szóban forgó költségek az ágazat összforgalmának legfeljebb 0,11 %-át tennék ki.

A megállapodás nyomán javulni fognak a tengeri halászati ágazatban dolgozó halászok élet- és munkakörülményei a munkaidő, az alsó korhatár, az orvosi igazolások, a kockázatértékelés, a szállás, a fedélzeti étkezés és ivóvízellátás, valamint a fedélzeti egészségügyi ellátás tekintetében. A megállapodás továbbá Unió-szerte érvényes minimumkövetelmények előírása révén az EU-n belül egyenlő versenyfeltételeket teremt az ágazatban.

A munkavégzéshez kapcsolódó balesetek, munkahelyi sérülések és betegségek előfordulásának csökkenése a munkáltatók számára a termelékenység növekedését, a kártérítésre fordított összegek csökkenését és a munkaerő fluktuációjának mérséklődését fogja eredményezni. A munkavállalók szempontjából csökkenni fog a balesetek és/vagy betegségek előfordulásának, és ezáltal a keresőképesség csökkenésének a kockázata, és lehetővé teszi számukra, hogy tovább dolgozzanak az ágazatban. A változások nyomán az ágazat vonzóbbá válik a fiatal és képzett munkaerő számára.

A nemzeti hatóságok szempontjából fontos, hogy csökkenni fognak a társadalombiztosítási és egészségügyi ellátási költségek. A munkavállalók, a munkáltatók és a nemzeti hatóságok szempontjából a várható előnyök ötéves időszakra számítva összességében 1,2 és 19,7 millió EUR közötti összegre becsülhetők.

Az opciók összehasonlítása és a költség-haszon elemzés alapján megállapítható, hogy a megállapodás révén összességében véve ésszerű költségek mellett elérhetők a kitűzött célok, és a megállapodás irányelv útján történő végrehajtása célszerű.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

A javaslat céljai teljes mértékben összhangban vannak az Európai Unió Alapjogi Chartájával, különösen az annak 20. cikkében (Törvény előtti egyenlőség), 31. cikkében (Tisztességes és igazságos munkafeltételek) és 32. cikkében (A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme) elismert jogokkal.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok

Európai Gazdasági Térség

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat felépítése a következő:

1. cikk

Ez a cikk a szociális partnerek között létrejött megállapodást kötelező erejűvé teszi, ami az EUMSZ 155. cikke (2) bekezdésének értelmében elfogadott tanácsi határozat célja.

2. cikk

A 2. cikk kimondja, hogy az irányelv csupán minimumkövetelményeket ír elő, és lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy az érintett területen a munkavállalók számára előnyösebb intézkedéseket is bevezessenek. Célja, hogy kifejezetten garantálja a munkavállalók védelmének már megszerzett szintjét, és biztosítsa, hogy a munkahelyi védelem területén ezeknél csak előnyösebb követelmények kerülhessenek alkalmazásra.

3–6. cikk

A 3–6. cikk a tagállamok nemzeti jogába történő átültetésről szóló szokásos rendelkezéseket tartalmazza, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók előírására vonatkozó kötelezettséget. Az 5. cikk jelentéstételi kötelezettséget ír elő. Az 5. cikk célja az ágazatban érvényesülő munka- és életkörülmények tekintetében az irányelv tagállami végrehajtásának és alkalmazásának nyomon követése, valamint ezzel kapcsolatos értékelés készítése. Ezzel összefüggésben a balesetekre, munkahelyi sérülésekre és egészségügyi problémákra vonatkozó adatok kerülnek elemzésre.

A 6. cikk az irányelv hatálybalépésének időpontját határozza meg. A 7. cikk az irányelv címzettjeit határozza meg.

A javaslat mellékletében található rendelkezések részletes magyarázata

1. cikk (Fogalommeghatározások)

A megállapodás meghatározza az alábbi fogalmakat: a) halászati műveletek, b) kereskedelmi halászat, c) illetékes hatóság, d) konzultáció, e) halászhajó-tulajdonos vagy tulajdonos, f) halász, g) halászati munkaszerződés, h) halászhajó vagy hajó, i) hosszúság, j) függélyek közötti hosszúság, k) hajóparancsnok, l) toborzás vagy munkaközvetítés, és m) magán-munkaközvetítő ügynökség. A (2) bekezdés meghatározza az említett fogalmak jelentését e megállapodás alkalmazásában.

2. cikk (Hatály)

A 2. cikk kimondja, hogy a megállapodás valamennyi olyan halászra alkalmazandó, aki valamelyik uniós tagállam fennhatósága alatt lajstromozott, vagy valamelyik uniós tagállam lobogója alatt közlekedő, kereskedelmi halászatot folytató hajón van foglalkoztatva. Az egyazon hajón dolgozó személyek általános egészségvédelmének és biztonságának biztosítása érdekében a megállapodás az ugyanazon a hajón tevékenykedő önfoglalkoztató halászokra is alkalmazandó. Az önfoglalkoztató személyekre történő kiterjesztés összhangban van a hatályos uniós jogszabályokkal. A 2. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy amennyiben kétség merül fel azt illetően, hogy egy adott hajó kereskedelmi halászatot folytat-e, a kérdésben konzultációt követően az illetékes hatóság dönt. A 2. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy az e megállapodás által a 24 méteres és annál hosszabb hajókon dolgozó halászokra vonatkozó védelmet a tagállamok konzultációt követően a 24 méternél rövidebb hajókon dolgozó halászokra is kiterjeszthetik.

3. cikk (A megállapodás alkalmazása)

Az (1) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a megállapodás alkalmazása a halászok konkrét szolgálati feltételeire vagy a halászhajó érintett műveleteire tekintettel jelentős egyedi problémákat okoz, a tagállamok konzultációt követően, objektív okokból kizárhatják a halászok vagy halászhajók korlátozott kategóriáit a megállapodás követelményeinek vagy egyes rendelkezéseinek hatálya alól. A (2) bekezdés kimondja, hogy halászok vagy halászhajók bizonyos kategóriáinak az (1) bekezdés szerinti kizárása esetén az illetékes hatóságnak az e megállapodás szerinti előírásokat a megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb 5 éven belül fokozatosan ki kell terjesztenie az összes érintett halászra és halászhajóra. A (3) bekezdés csökkentést kizáró rendelkezést tartalmaz.

4. cikk (A megállapodásban előírtaknál kedvezőbb feltételek)

Ez a cikk arról rendelkezik, hogy a megállapodás rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, döntéseket, szokásokat vagy fennálló megállapodásokat, amelyek az e megállapodásban előírtaknál kedvezőbb feltételeket biztosítanak a halászok számára.

5. cikk (A halászhajó-tulajdonosok, a hajóparancsnokok és a halászok kötelezettségei)

Az 5. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy a cikk a 93/103/EK irányelv 16 sérelme nélkül alkalmazandó. A (2) bekezdés kimondja, hogy a halászhajó-tulajdonos felelős annak biztosításáért, hogy a hajóparancsnok rendelkezzen a megállapodás követelményeinek való megfeleléshez szükséges erőforrásokkal és eszközökkel. Az 5. cikk (3) bekezdése tartalmazza a hajón lévő halászok biztonságának és a hajó biztonságos üzemeltetésének garantálása érdekében a hajóparancsnokra háruló feladatok nem kimerítő jellegű felsorolását. Az 5. cikk (4) bekezdése előírja, hogy a halászhajó-tulajdonos nem korlátozhatja a hajóparancsnokot abban, hogy a hajón lévő halászok, a hajó, a hajózás vagy a hajó üzemeltetésének biztonsága szempontjából szakmai megítélése szerint szükséges döntéseket meghozza. Az 5. cikk (5) bekezdése rögzíti, hogy a halászoknak be kell tartaniuk a hajóparancsnok törvényes utasításait és meg kell felelniük az alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi intézkedéseknek.

6. cikk (Alsó korhatár)

A 6. cikk a 94/33/EK irányelv 17 sérelme nélkül alkalmazandó. A (2) bekezdés értelmében a halászhajón végzett munka alsó korhatára 16 év, feltéve, hogy az érintett fiatal a nemzeti jog értelmében már nem tanköteles. Halászati szakképzésben részt vevő 15 éves fiatalok ugyanezen feltételekkel dolgozhatnak halászhajók fedélzetén.

A 6. cikk (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságok engedélyezhetik, hogy 15 éves fiatalok könnyű munkát végezzenek az iskolai szünetben. Az illetékes hatóságoknak konzultációt követően meg kell határozniuk az engedélyezett munka típusát, a munkavégzésre vonatkozó feltételeket és a kötelező pihenőidőt. A 6. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy a halászhajókon végzett olyan tevékenységek esetében, amelyek természetüknél vagy a végzésükre jellemző körülményeknél fogva valószínűleg veszélyeztetik a fiatalok egészségét, biztonságát, testi, szellemi és szociális fejlődését, oktatását vagy erkölcsét, az alsó korhatár legalább 18 év. A 6. cikk (5) bekezdése kimondja, hogy az említett tevékenységtípusok meghatározása nemzeti jogszabályok útján vagy – konzultációt követően – az illetékes hatóság által történik. A 6. cikk (6) bekezdése rögzíti, hogy ezen életkor fölött a fiatalok végezhetik az említett tevékenységeket, feltéve, hogy biztosított az érintett fiatalok egészségének, biztonságának, testi, szellemi és szociális fejlődésének, oktatásának és erkölcsének teljes körű védelme, valamint hogy az érintett fiatalok megfelelő tájékoztatásban, illetve szakképzésben részesültek és a hajóra szállást megelőzően részt vettek biztonsági képzésben.

A 6. cikk (7) bekezdése meghatározza az „éjszaka” fogalmát. A bekezdés kimondja, hogy 18 éves kor alatt nem végezhető éjszakai munka. Ez alól a szabály alól az illetékes hatóságok mentességet biztosíthatnak azokban az esetekben, amikor e szabály akadályozná a halászok hatékony képzését, vagy amikor a munka sajátos jellege miatt vagy egy elismert képzési program részeként a 18 évnél fiatalabb halászoknak éjszakai munkát kell végezniük. Az illetékes hatóságnak konzultáció során meg kell bizonyosodnia arról, hogy az éjszakai munka nem fog káros hatással járni a fiatalok egészségére vagy jóllétére. A 6. cikk (8) bekezdése a kedvezőbb rendelkezésekre vonatkozik.

7–9. cikk (Orvosi vizsgálat / orvosi igazolás)

7. cikk

A 7. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy minden halásznak olyan orvosi igazolással kell rendelkeznie, amely tanúsítja, hogy alkalmas fedélzeti feladatai ellátására. A (2) bekezdés kimondja, hogy az (1) bekezdés alkalmazása alól mentesség biztosítható, figyelembe véve a halászok biztonságát és egészségi állapotát, a hajó méretét, azt, hogy elérhető-e orvosi ellátás, végrehajtható-e evakuálás, milyen hosszú az út, milyen jellegű az adott terület és milyen jellegű tevékenységről van szó. A (3) bekezdés rögzíti, hogy ilyen mentesség nem adható azon halászok számára, akik 24 méteres és annál hosszabb hajókon vagy általában három napnál hosszabb ideig tengeren tartózkodó hajókon dolgoznak. Az illetékes hatóság mentességet biztosíthat, amelynek értelmében sürgős esetekben az orvosi igazolás beszerzéséig egy meghatározott, korlátozott időtartam alatt az adott halász dolgozhat, feltéve, hogy a halász rendelkezik nem régiben lejárt orvosi igazolással.

8. cikk

A 8. cikk kimondja, hogy a tagállamoknak nemzeti jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket kell elfogadniuk az orvosi vizsgálatok jellege és gyakorisága, valamint az orvosi igazolások formai és tartalmi követelményei, tartalma és érvényességi ideje tekintetében. Jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket kell elfogadniuk továbbá a tagállam által szakértőként kinevezett, független orvos által végzett további kötelező vizsgálat elvégzésére vonatkozó jogra vonatkozóan: ilyen vizsgálatra orvosi igazolás ki nem adása esetén kerülhet sor, továbbá akkor, ha kiadásra kerül igazolás, de az érintett személy úgy nyilatkozik, hogy nem munkaképes, vagy ha egy személy számára olyan egészségi okokból tagadják meg az igazolás kiállítását, amelyek már nem állnak fenn.

9. cikk

A 9. cikk további minimumkövetelményeket határoz meg a 24 méteres és annál hosszabb hajókon vagy az általában három napnál hosszabb időt a tengeren töltő halászhajókon dolgozó halászok orvosi igazolása tekintetében.

10. cikk (Személyzet)

A 10. cikk kimondja, hogy a halászhajók tulajdonosainak a biztonságos hajózás és a hajó biztonságos üzemeltetése érdekében hajóikon gondoskodniuk kell a hozzáértő hajóparancsnok irányítása alatt álló megfelelő számú és képzettségű személyzetről. A létszám tekintetében a cikk nem rögzít korlátokat. A (2) bekezdés a 24 méteres és annál hosszabb hajókra vonatkozó részletesebb követelményeket állapít meg. A (3) bekezdés lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy a 24 méteres és annál hosszabb hajókra vonatkozóan eltérő követelményeket állapítsanak meg. Olyan követelményeket kell megállapítani, amelyek elősegítik az e cikk és a 11. cikk általános céljainak elérését, és a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését, valamint nem veszélyeztetik a halászok munkahelyi biztonságát és egészségét.

11. cikk (Munkaidő és pihenőidő)

A 11. cikk meghatározza a megállapodás hatálya alá tartozó tengeri halászok munkaidejét és pihenőidejét, és legfeljebb tizenkét hónapos referencia-időszakra számítva 48 órában rögzíti a heti átlagos munkaidőt. Az említett halászokra nem vonatkozik a 2003/88/EK irányelv 18 3–6., 8. és 21. cikke. A többi halászra továbbra is vonatkozik a 2003/88/EK irányelv.

A (2) bekezdés kimondja, hogy a halászok biztonságának és egészségének védelmével összhangban és a kimerültség mértékének csökkentése érdekében – valamint a (3) és (4) bekezdésben meghatározott korlátozások mellett – meg kell határozni az egy adott időszak alatti maximális munkaidőt és minimális pihenőidőt. Ez történhet törvény, közigazgatási rendelkezés vagy kollektív szerződés formájában. A (3) bekezdés meghatározza a 24 órás időszak alatti maximális munkaidőt és minimális pihenőidőt, valamint a 7 napos időszak alatti maximális munkaidőt. A (4) bekezdés korlátokat állapít meg a pihenőidő felosztása tekintetében.

Az (5) bekezdés objektív, technikai vagy munkaszervezési okokból szükséges esetekben eltéréseket tesz lehetővé a referencia-időszak maximális hossza, a maximális munkaidő és a minimális pihenőidő tekintetében. Az eltéréseknek amennyire csak lehet meg kell felelniük az előírt rendelkezéseknek, és több kompenzáló szabadság biztosítására adhatnak lehetőséget. Gyakoribb vagy hosszabb szabadság kiadását, vagy kompenzáló szabadság biztosítását tehetik lehetővé a halászok számára. A (6) bekezdés rögzíti, hogy amennyiben a maximális munkaidő és a minimális pihenőidő tekintetében eltérésre kerül sor, az érintett halászoknak ésszerű időn belül kompenzáló pihenőidőt kell kapniuk.

A (7) bekezdés kimondja, hogy vészhelyzetben a hajóparancsnok a helyzet normalizálódásáig terjedő időszakban megkövetelheti a munkavállalóktól, hogy túlórázzanak olyan esetekben, amikor azt a személyek, a fogás, vagy maga a hajó biztonsága szükségessé teszi, illetve olyan esetekben, amikor bajba jutott más hajók vagy személyek számára kell segítséget nyújtani. A hajóparancsnok köteles gondoskodni arról, hogy a helyzet normalizálódását követően a lehető legrövidebb időn belül minden olyan munkavállaló, aki rendes pihenőideje alatt munkát végzett, megfelelő kompenzáló pihenőidőt kapjon.

A (8) bekezdés rögzíti, hogy az uniós tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az olyan halászhajók fedélzetén dolgozó halászoknak, amelyek egy hónapnál hosszabb ideig nem üzemelhetnek, kötelező ezen időszakban kivenniük az éves szabadságukat.

12. cikk (A legénység jegyzéke)

Ez a cikk kimondja, hogy minden halászhajónak rendelkeznie kell legénységjegyzékkel. A legénységjegyzéket indulás előtt vagy közvetlenül az indulást követően közölni kell a szárazföldön tartózkodó, meghatalmazott személyekkel. Az illetékes hatóság feladata meghatározni, hogy a legénységjegyzéket kinek, mikor és milyen célból kell eljuttatni.

A halászati munkaszerződés (13–18. cikk)

13. cikk

A 13. cikk kimondja, hogy a 14–18. cikk rendelkezései a 91/553/EK irányelv 19 sérelme nélkül alkalmazandóak.

14. cikk

Ez a cikk rögzíti, hogy az uniós tagállamoknak nemzeti jogszabályban, előírásokban vagy egyéb intézkedésben elő kell írniuk, hogy a halászhajókon foglalkoztatott halászoknak rendelkezniük kell számukra érthető írásbeli halászati munkaszerződéssel. A halászati munkaszerződésnek összhangban kell lennie a megállapodásban, és különösen annak a halászati munkaszerződés tartalmára vonatkozó minimumkövetelményeket rögzítő I. mellékletében szereplő rendelkezésekkel.

15. cikk

Az uniós tagállamoknak nemzeti jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket kell elfogadniuk a következőkre vonatkozó eljárások meghatározására: a) annak biztosítása, hogy a halász a halászati munkaszerződés megkötése előtt áttekinthesse az abban foglalt feltételeket és tanácsot kérhessen azokkal kapcsolatban; b) adott esetben nyilvántartás vezetése a halász munkaszerződés keretében történő foglalkoztatásáról; és c) a halászati munkaszerződéssel kapcsolatos viták rendezésének eszközei.

16. cikk

Ez a cikk rögzíti, hogy a halásznak kapnia kell egy példányt a halászati munkaszerződésből. A munkaszerződés egy példánya – a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően – kérésre más felek részére is átadható. A halászati munkaszerződés egy példányát a fedélzeten kell tartani, és azt bármikor a halász rendelkezésére kell tudni bocsátani.

17. cikk

Ez a cikk kimondja, hogy a megállapodás 14–16. cikke és I. melléklete nem alkalmazandó a hajót egyedül üzemeltető halászhajó-tulajdonosokra.

18. cikk

Ez a cikk rögzíti, hogy a halászhajó-tulajdonos felelős azért, hogy a hajón dolgozó valamennyi halász írásos halászati munkaszerződéssel rendelkezzen. A munkaszerződésen szerepelnie kell valamennyi fél, azaz a halász, a munkaadó és/vagy annak képviselője, illetve más érintett fél aláírásának.

19. cikk (Hazautaztatás)

A 19. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy minden uniós tagállamnak biztosítania kell, hogy a lobogójuk alatt hajózó vagy korlátlan fennhatóságuk alatt lajstromozott, idegen kikötőbe belépő halászhajókon tartózkodó halászok jogosultak legyenek a hazautaztatásra. Ez a jog abban az esetben él, ha a halászati munkaszerződés lejárt vagy az egyik alíró fél azt alapos indokok miatt felmondja, illetve ha a halász többé nem képes ellátni a halászati munkaszerződése értelmében fennálló feladatait, illetve az adott sajátságos körülmények (pl. munkahelyi baleset, betegség vagy sérülés) miatt nem várható el tőle, hogy ellássa azokat. A hazautaztatásra való jog azokra a halászokra is vonatkozik, akiket ugyanezen okokból a hajóról az idegen kikötőbe helyeznek át.

A 19. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a hazautaztatás költségét a halászhajó-tulajdonos viseli, kivéve abban az esetben, ha a halászról – a nemzeti jogszabályoknak vagy egyéb intézkedéseknek megfelelően – bebizonyosodott, hogy a halászati munkaszerződéséből eredő kötelezettségeit illetően súlyos mulasztást követett el. A 19. cikk (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a pontos körülményeket, amelyek feljogosítják a halászokat a hazautaztatásra: így a hajón töltendő szolgálati időszak maximális hosszát, valamint azokat a célállomásokat, ahová a halászok a hazautaztatás keretében küldhetők.

A 19. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy ha a halászhajó-tulajdonos nem gondoskodik a hazautaztatásról, a tagállamnak kell megszerveznie azt. Ebben az esetben a tagállam jogosult a költségeit a halászhajó-tulajdonossal megtéríttetni. A 19. cikk (5) bekezdése értelmében a halászhajó tulajdonosa jogosult arra, hogy harmadik személyekkel fennálló szerződéses megállapodások értelmében megtéríttesse a hazautaztatás költségeit.

20. cikk (Munkaerő-piaci magánszolgáltatások)

A 20. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a cikk a 2008/104/EK irányelv 20 sérelme nélkül alkalmazandó. A 20. cikk (2) bekezdése egyértelműsíti, hogy a munkaerő-piaci magánszolgáltatások a magánszektorbeli toborzást és munkaközvetítést, valamint a magán-munkaközvetítő ügynökségek szolgáltatásait jelentik. A 20. cikk (3) bekezdése értelmében a tagállamok a magán-munkaközvetítő ügynökségek számára megtiltják, hogy olyan eszközöket, mechanizmusokat vagy jegyzékeket használjanak, amelyek célja meggátolni a halászok foglalkoztatását. A halászokra közvetlenül vagy közvetve, részben vagy teljesen a munkaerő-piaci magánszolgáltatásokkal összefüggő díj vagy egyéb költség nem hárulhat. A 20. cikk (4) bekezdése értelmében a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi ILO-egyezményt ratifikáló tagállamok az egyezmény szerinti egyes feladataikat – amennyiben jogosultak erre – magán-munkaközvetítő ügynökségekhez utalhatják. Ennek során figyelembe kell venni az egyezmény által előírt korlátokat.

A megállapodás 21–25. cikke a munkahelyi biztonsággal és az egészségvédelemmel, és különösen az étkezéssel és a szállással foglalkozik.

A 21. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a 21–25. cikk a 93/103/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó. A 22–25. cikket végrehajtó nemzeti rendelkezéseknek kellőképpen figyelemmel kell lenniük a higiéniai, valamint az általános biztonsági, egészségügyi és kényelmi feltételekre.

A 22. cikk értelmében a tagállamoknak jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket kell elfogadniuk többek között a lobogójuk alatt hajózó vagy korlátlan fennhatóságuk alatt lajstromozott halászhajókon biztosított fedélzeti szállás méretére és minőségére, valamint étkezésre és ivóvízellátásra vonatkozóan. A 23. cikk kimondja, hogy minden tagállamnak jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek előírják, hogy a halászhajókon a fedélzeti szállásnak a hajón teljesített szolgálathoz és a halászok fedélzeten töltött tartózkodási idejéhez mérten kellő méretűnek, színvonalúnak és megfelelően felszereltnek kell lennie. Egyebek mellett figyelembe kell venni a 23. cikkben felsorolt tényezőket. Ide tartozik a halászhajó építési vagy átalakítási tervének elfogadása a szállás tekintetében, a lakóterek és a konyha karbantartása, a szellőztetés, a fűtés, a hűtés és világítás, a túlzott zaj és rezgés csökkentése, a helyszín, a méret, az építési anyagok, a hálóhelyiségek és más lakóterek berendezése és felszerelése, a szaniterhelyiségek, az elégséges mennyiségű meleg- és hidegvízellátás, és a megállapodás követelményeinek nem megfelelő szállással kapcsolatos panaszok megválaszolására szolgáló eljárások.

A 24. cikk értelmében a tagállamoknak jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket kell elfogadniuk a halászhajókon biztosított étkezésre és ivóvízellátásra vonatkozóan. A hajóra vitt és ott felszolgált ételnek megfelelő minőségűnek, tápértékűnek és mennyiségűnek kell lennie. Az ivóvíznek elegendő mennyiségűnek és megfelelő minőségűnek kell lennie. Az ételt és a vizet a halászhajó-tulajdonosnak ingyenesen kell biztosítania a halászoknak. Ugyanakkor a nemzeti jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően lehetőség van a költségek működési költségként való megtérülésére, ha a költségmegosztási rendszert szabályozó kollektív szerződés vagy a halászati munkaszerződés úgy rendelkezik. A 22–24. cikk rendelkezéseit átültető tagállami jogszabályokban, előírásokban és egyéb intézkedésekben teljes mértékben érvényesíteni kell a megállapodásnak a halászhajók fedélzetén biztosított szállásra vonatkozó II. mellékletében foglaltakat.

A 26–31. cikk az egészségvédelemmel és az orvosi ellátással, valamint a munkával összefüggő megbetegedések, sérülés vagy halál esetén nyújtott védelemmel foglalkozik.

A 26. cikk kimondja, hogy minden uniós tagállamnak jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket kell elfogadniuk annak biztosítására, hogy a lobogójuk alatt hajózó vagy korlátlan fennhatóságuk alatt lajstromozott halászhajókon tartózkodó halászok jogosultak legyenek a szárazföldön történő orvosi ellátás igénybevételére, valamint az őket érő súlyos sérülés vagy betegség esetén arra, hogy ellátás céljából időben a szárazföldre kerüljenek. A halászhajó-tulajdonosnak a halászok számára a fedélzeten való tartózkodás vagy a halász társadalombiztosítási védelméért felelős országon kívüli kikötőben való tartózkodás során orvosi ellátást és egészségvédelmet kell biztosítania. Munkával összefüggő betegség vagy sérülés esetén a halászok számára megfelelő orvosi ellátást kell biztosítani a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően. A 27. cikk értelmében a 26. cikk b) pontjában említett orvosi ellátás és egészségvédelem a 92/92/EGK irányelv 21 és e megállapodás 28. cikke vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. Az orvosi ellátás és egészségvédelem magában foglalja az orvosi kezelést, valamint a kapcsolódó anyagi segítségnyújtást és támogatást, ha a halász a társadalombiztosítási védelméért felelős országon kívüli kikötőben tartózkodik.

A megállapodás 28. cikkével összhangban a tagállamoknak olyan jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek a 92/29/EGK irányelv rendelkezéseihez képest további követelményeket vezetnek be, figyelembe véve többek között a műveleti területet, az út hosszát és a hajón tartózkodó halászok számát. A cikk megállapítja továbbá, hogy a halászhajók orvosi konzultáció céljából fel kell, hogy legyenek szerelve rádiós vagy műholdas kommunikációs rendszerrel, valamint rendelkezniük kell az illetékes hatóság által elfogadott vagy jóváhagyott orvosi kézikönyv vagy a hajókra vonatkozó nemzetközi orvosi kézikönyv (International Medical Guide for Ships) legutolsó kiadásával.

A 29. cikk rögzíti, hogy a tagállamoknak el kell fogadniuk a következőket előíró jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket: a) a 26. cikk b) pontjában és a 28. cikkben előírt orvosi ellátást a halászok ingyenesen igénybe vehessék; b) a halászhajó-tulajdonos a halász hazautaztatásáig állja az orvosi ellátás azon költségeit, amelyeket a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország a társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedez.

A 30. cikk kimondja, hogy a nemzeti jogszabályok vagy előírások megengedhetik, hogy a halászhajó-tulajdonos ne viselje az orvosi ellátás költségét, ha a sérülés nem a halászhajón teljesített szolgálat során következett be vagy ha a betegséget, illetve fogyatékosságot a felvételnél eltitkolták vagy ha a halászhajó-tulajdonos bizonyítja, hogy a sérülés vagy betegség a halász szándékos kötelességszegésének tudható be.

A 31. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek intézkedéseket hozni, hogy a halászok számára a munkával összefüggő megbetegedés, sérülés vagy halál esetén védelmet biztosítsanak. A 31. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy munkahelyi balesetek miatti betegség vagy sérülés esetén a halász a nemzetközi jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően megfelelő kártérítésre jogosult. A 31. cikk (3) bekezdése értelmében amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország ezt nem fedezi, akkor a halászhajó-tulajdonosának kell arról gondoskodnia. A 32. cikk értelmében a halászhajó-tulajdonos a 29. és 31. cikk alapján őt terhelő pénzügyi felelősségről biztosítás vagy más rendszer útján is gondoskodhat.

A 33–36. cikk a munkahelyi biztonságra és az egészségvédelemre, valamint a balesetmegelőzésre vonatkozik.

A 33. cikk kimondja, hogy a 34–36. cikk a 89/391/EGK 22 , a 92/29/EGK 23 és a 93/103/EK irányelv 24 sérelme nélkül alkalmazandó.

A 34. cikk kimondja, hogy minden uniós tagállamnak jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket – ezen belül kockázatértékelési és -kezelési módszereket és a halászok képzésére vonatkozó intézkedéseket – kell elfogadnia a munkavégzéshez kapcsolódó betegségek, sérülések és balesetek megelőzésére vonatkozóan. A halászok képzésének ki kell terjednie az általuk használandó halászeszközök egyes típusainak kezelésével, valamint a végrehajtandó halászati műveletekkel kapcsolatos tudnivalókra. Foglalkoznia kell továbbá a halászhajó-tulajdonosok, a halászok és az egyéb érintettek kötelezettségeivel, figyelemmel különösen a 18 évnél fiatalabb halászok biztonságára és egészségére. A jogszabályoknak, előírásoknak és egyéb intézkedéseknek ki kell terjedniük továbbá a halászhajókon bekövetkező balesetek bejelentésére és vizsgálatára, valamint a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó vegyes bizottságoknak vagy egyéb megfelelő szerveknek (a tagállami szociális partnerekkel való konzultációt követő) létrehozására.

A 35. cikk követelményei minden halászhajóra alkalmazandók, figyelemmel a hajón tartózkodó halászok számára, a műveleti területre és az út hosszára. A cikk meghatározza a fedélzeti munkavégzéshez kapcsolódó betegségek, sérülések és balesetek megelőzése, valamint a kockázatértékelés és -kezelés tekintetében az illetékes hatóságra és a halászhajó-tulajdonosokra háruló feladatokat. Rögzíti továbbá, hogy kinek mi a feladata a berendezésekkel, a műveletekkel és az alapvető biztonsággal kapcsolatban a halászoknak nyújtandó tájékoztatás és képzés, valamint az egyéni védőöltözetet és -felszerelés biztosítása terén.

A 36. cikk kimondja, hogy a halászoknak vagy képviselőiknek részt kell venniük a kockázatértékelésben.

37. cikk (Módosítások)

Ez a cikk kimondja, hogy a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi ILO-egyezmény bármely rendelkezésének bármilyen módosítását követően, amennyiben e megállapodás aláíró feleinek bármelyike kéri, a megállapodás és az ahhoz csatolt mellékletek alkalmazását felül kell vizsgálni. Az uniós vívmányok olyan jellegű módosítása esetén, amely hatással van e megállapodásra, az aláíró felek bármelyikének kérésére a megállapodás alkalmazását felül kell vizsgálni.

38. cikk (Záró rendelkezések)

Ez a cikk kimondja, hogy a megállapodás a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi ILO-egyezmény hatálybalépésének napján lép hatályba.

Az I. melléklet (A halászati munkaszerződés) meghatározza a halászati munkaszerződés tartalmát.

II. melléklet (A halászhajók fedélzetén biztosított szállás).

A melléklet meghatározza saját alkalmazási körét és annak esetleges kiterjesztését (amennyiben ezt az illetékes nemzeti hatóság megvalósíthatónak és/vagy lehetségesnek tartja). Számos konkrét kérdéssel foglalkozik, elsősorban a fedélzeti szállással kapcsolatban, de rendelkezéseket tartalmaz az étkezésre és az ivóvízellátásra, valamint a hajóparancsnok által saját hatáskörében végzett ellenőrzésekre vonatkozóan. E melléklet alkalmazásában meghatározásra kerül a) a „megállapodás”, b) az „új hajó” és c) a „meglévő hajó” fogalma.

2016/0124 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (EUROPÊCHE) között 2012. május 21-én létrejött és 2013. május 8-án módosított, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 155. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az EUMSZ 155. cikke (2) bekezdésének megfelelően a szociális partnerek közösen kérhetik, hogy az általuk uniós szinten kötött megállapodások a Bizottság javaslatára tanácsi határozat útján kerüljenek végrehajtásra.

(2)2007. június 14-én a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elfogadta a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi egyezményt 25 a szóban forgó ágazatban érvényesülő munka- és életkörülményekre vonatkozó követelményeket kiegészítő olyan egységes és koherens jogi eszköz létrehozása céljából, amely magában foglalja a halászokra alkalmazandó hatályos nemzetközi egyezményekben és ajánlásokban foglalt valamennyi felülvizsgált és aktualizált előírást, valamint az egyéb nemzetközi munkaügyi egyezményekben foglalt alapelveket.

(3)A Bizottság az EUMSZ 154. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultált a szociális partnerekkel a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi egyezmény uniós szinten történő alkalmazásának előmozdításáról 26 .

(4)2013. május 8-án az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége, az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége – az EU szociális vívmányainak egységes szerkezetbe foglalására irányuló folyamat elindítása érdekében, valamint azért, hogy elősegítse a tengeri halászati ágazatban az egyenlő versenyfeltételek megteremtését –, megállapodást kötött a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló, 2007. évi egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) végrehajtásáról. Az említett szervezetek 2013. május 10-én felkérték a Bizottságot, hogy az EUMSZ 155. cikke (2) bekezdésének értelmében elfogadandó tanácsi határozat útján hajtsa végre a szóban forgó megállapodást.

(5)A Szerződés 288. cikkének alkalmazásában a megállapodás végrehajtásának megfelelő eszköze az irányelv.

(6)A Bizottság az irányelvre vonatkozó javaslatát a közösségi szintű szociális párbeszéd átalakításáról és fejlesztéséről szóló, 1998. május 20-i közleményével 27 összhangban dolgozta ki, figyelembe véve az aláíró felek képviseleti jogát és a megállapodás minden egyes rendelkezésének jogszerűségét.

(7)Ezen irányelv rendelkezései az egyedibb, vagy a halászok számára nagyobb fokú védelmet biztosító, hatályos uniós rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandók.

(8)Ez az irányelv nem adhat alapot a munkavállalók védelmének a megállapodás által érintett területeken biztosított általános szintjéhez képest történő csökkentésére.

(9)Ez az irányelv és az ahhoz mellékelt megállapodás minimumkövetelményeket rögzít; a tagállamok és a szociális partnerek előnyösebb rendelkezéseket is hatályban tarthatnak vagy bevezethetnek.

(10)Az Európai Bizottság – a megállapodás rendelkezéseinek a szociális partnerek által uniós szinten elvégzendő nyomon követése és felülvizsgálata sérelme nélkül – nyomon követi ezen irányelv és a megállapodás végrehajtását, és arról értékelést készít.

(11)Az irányelv a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi egyezménnyel egyidejűleg lép hatályba, és a szociális partnerek kívánsága az, hogy az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések ne lépjenek előbb hatályba, mint a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi egyezmény hatálybalépésének napja.

(12)A megállapodás azokra a halászokra alkalmazandó, akik valamelyik uniós tagállam lobogója alatt közlekedő, vagy valamelyik tagállam korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott, kereskedelmi halászatot folytató hajón bármilyen beosztásban, munkaszerződés keretében vagy munkaviszonyban vannak foglalkoztatva.

(13)A bármilyen beosztásban, munkaszerződés keretében vagy munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelme érdekében a megállapodás az adott halászhajó fedélzetén tevékenykedő többi halászra is alkalmazható.

(14)A megállapodásban használt, de abban pontosan meg nem határozott kifejezéseket a tagállamok határozhatják meg a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően, csakúgy mint a hasonló kifejezéseket használó, más szociálpolitikai irányelvek esetében is, feltéve hogy az említett meghatározások tiszteletben tartják a megállapodás tartalmát.

(15)Ennek az irányelvnek és az ahhoz mellékelt megállapodásnak figyelembe kell vennie a halászati kapacitás kezelésére vonatkozó, az 1380/2013/EU rendeletben 28 szereplő rendelkezéseket.

(16)A tagállamok a szociális partnereket – közös kérésükre – megbízhatják ennek az irányelvnek a végrehajtásával, feltéve, hogy a tagállamok megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy mindenkor garantálni tudják az irányelv által elérni kívánt eredményeket.

(17)Az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a megállapodást tartalmazó irányelvjavaslat szövegének megküldése útján tájékoztatta az Európai Parlamentet.

(18)Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak 20., 31. és 32. cikkében elismert alapvető jogokat és elveket.

(19)Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, azaz a halászati ágazatban – egy különböző tagállamok lobogói alatt közlekedő hajókat működtető, nemzetközi jellegű ágazatban – tevékenykedő munkavállalók munka- és életkörülményeinek javítását, valamint egészségének és biztonságának védelmét tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Európai Unió az EUSZ 5. cikke (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(20)A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának 29 megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok megküldését indokoltnak tekinti,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ez az irányelv végrehajtja az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége, az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége között 2013. május 8-án létrejött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodást.

A megállapodás szövegét ezen irányelv melléklete tartalmazza.

2. cikk

(1)A tagállamok a munkavállalók számára az ezen irányelvben megállapítottaknál előnyösebb rendelkezéseket is fenntarthatnak vagy bevezethetnek.

(2)Ezen irányelv végrehajtása semmilyen körülmények között sem adhat alapot a munkavállalók védelmének az irányelv által szabályozott területeken már elért általános szintjéhez képest történő csökkentésére. Ez nem érinti a tagállamok és a szociális partnerek azon jogát, hogy a bekövetkező változások fényében az ezen irányelv elfogadása idején hatályban lévőktől eltérő jogszabályokat és előírásokat vagy szerződéses rendelkezéseket fogadjanak el, feltéve hogy az ezen irányelvben megállapított minimumkövetelményeknek eleget tesznek.

(3)Ennek az irányelvnek az alkalmazása és értelmezése nem érint egyetlen olyan uniós vagy nemzeti rendelkezést, szokást vagy gyakorlatot sem, amely az érintett munkavállalók számára kedvezőbb feltételeket biztosít.

3. cikk

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

4. cikk

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a jogszabályokat, előírásokat és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok által elfogadott, említett rendelkezésekben hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

A Bizottság a tagállamokkal és a szociális partnerekkel uniós szinten folytatott konzultációt követően a 6. cikkben szereplő időponttól számítva legkésőbb 5 éven belül jelentést nyújt be a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról, alkalmazásáról és értékeléséről.

6. cikk

Ez az irányelv a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi ILO-egyezmény hatálybalépésének napján lép hatályba.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) http://www.ilo.org/dyn/normlex/en/f?p=NORMLEXPUB:12100:0::NO::P12100_ILO_CODE:C188.

(2) Franciaország 2015 októberében ratifikálta az egyezményt. Norvégia (amely tagja az EGT-nek) 2016 januárjában ratifikálta az egyezményt.

(3) COM(2007) 591 végleges.

(4) Jean-Claude Junckernek az Unió helyzetéről szóló, 2015. szeptember 9-én az Európai Parlament előtt elhangzott értékelő beszéde.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU  rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22–61. o.).

(6) A Tanács 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1–32. o.).

(7) A Tanács 2010. június 7-i 2010/321/EU határozata a tagállamoknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi halászati munkaügyi egyezményének (188. sz. egyezmény) az Európai Unió érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról (HL L 145., 2010.6.11., 12.  o.).

(8) A tengerészek vonatkozásában az uniós jogban már létezik ilyen jogi keret: a Tanács 2009. február 16-i 2009/13/EK irányelve az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény alapján kötött megállapodás végrehajtásáról, valamint az 1999/63/EK irányelv módosításáról (HL L 124., 2009.5.20., 30. o.).

(9) http://ec.europa.eu/smart-regulation/guidelines/tool_7_en.htm.

(10) ICF International: ‘Study on Costs and Benefits of a Council Decision implementing the European sectoral social partners’ Agreement concerning the implementation of the Work in Fishing Convention, 2007 of the ILO’, December 2015. („Tanulmány a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 2007. évi ILO-egyezményről szóló, az európai ágazati szociális partnerek által kötött megállapodás végrehajtására irányuló tanácsi határozat költségéről és hasznáról”).

(11) COM(2015) 111 final.

(12) BE, DE, DK, ES, FR, EL, IT, NL, PL, SE és UK.

(13) CY, DE, EE, ES, FR, EL, IE, IT, MT, NL és SI.

(14) BE, BG, DE, DK, ES, FR, IT, NL, PL, PT és UK.

(15) CY, EE, EL, IE, FI, LV, LT, MT, RO, SE, SI.

(16) A Tanács 1993. november 23-i 93/103/EK irányelve a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (tizenharmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 307., 1993.12.13., 1–17. o.).

(17) A Tanács 1994. június 22-i 94/33/EK irányelve a fiatal személyek munkahelyi védelméről (HL L 216., 1994.8.20., 12–20. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9–19. o.).

(19) A Tanács 1991. október 14-i 91/533/EGK irányelve a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről (HL L 288., 1991.10.18., 32. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/104/EK irányelve a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9–14. o.).

(21) A Tanács 1992. március 31-i 92/29/EGK irányelve a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (HL L 113., 1992.4.30., 19–36. o.).

(22) A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1–8. o.).

(23) A Tanács 1992. március 31-i 92/29/EGK irányelve a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (HL L 113., 1992.4.30., 19–36. o.).

(24) A Tanács 1993. november 23-i 93/103/EK irányelve a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (tizenharmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 307., 1993.12.13., 1–17. o.).

(25) http://www.ilo.org/dyn/normlex/en/f?p=NORMLEXPUB:12100:0::NO::P12100_ILO_CODE:C188

(26) COM(2007) 591 végleges.

(27) COM(1998) 322 végleges.

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28.).

(29) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.4.29.

COM(2016) 235 final

MELLÉKLET

Megállapodás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács irányelve

az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (EUROPÊCHE) között 2012. május 21-én létrejött és 2013. május 8-án módosított, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról

{SWD(2016) 143 final}
{SWD(2016) 144 final}

MELLÉKLET

Megállapodás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról

A TENGERI HALÁSZATI ÁGAZATBAN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ

MUNKAADÓI ÉS A MUNKAVÁLLALÓI OLDAL (A TOVÁBBIAKBAN: SZOCIÁLIS PARTNEREK),

(1)Az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA),

(2)Az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), valamint

(3)az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche),

tekintettel:

(1)az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 153–155. cikkére,

(2)a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményére (a továbbiakban: 188. sz. egyezmény vagy egyezmény),

(3)az ILO 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló ajánlására (a továbbiakban: R199),

(4)az ILO 2006. évi, a munkaviszonyról szóló ajánlására (a továbbiakban: R198),

(5)az ILO igazgatótanácsa által a 2010. november 13–19-én tartott 309. ülésen elfogadott, a kikötő szerinti államnak a 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezmény (188. sz. egyezmény) keretében ellenőrzést végző tisztviselőire vonatkozó iránymutatásokra (PSC-F-iránymutatások),

(6)a tagállamoknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi halászati munkaügyi egyezményének (188. sz. egyezmény) az Európai Unió érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról szóló, 2010. június 7-i 2010/321/EU tanácsi határozatra,

(7)az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „A 2003/88/EK irányelvben foglalt, a tengerjáró halászhajókon dolgozó munkavállalókra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata” című, 2011. május 31-i COM(2011) 306 végleges bizottsági közleményre,

mivel:

(1)A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Nemzetközi Munkaügyi Konferenciájának 96. ülése 2007. június 14-én elfogadta a 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményt (188. sz. egyezmény).

(2)A 188. sz. egyezmény 437 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 22 tartózkodás mellett került elfogadásra. Az Európai Unió részt vevő 27 tagállamának („tagállamok”) jelen lévő összes kormányképviselője (53 szavazat), munkavállalói képviselője (25 szavazat), valamint munkáltatói képviselője (22 szavazat) az egyezmény elfogadása mellett szavazott.

(3)A globalizáció jelentősen befolyásolja a halászati ágazatot, és a halászok jogai támogatásra és védelemre szorulnak.

(4)Az ILO a halászatot más foglalkozásokkal összehasonlítva veszélyes foglalkozásnak tekinti.

(5)A 188. sz. egyezmény célja, hogy tisztességes munkakörülményeket biztosítson a halászoknak a halászhajókon a fedélzeti munkára vonatkozó minimumkövetelmények, a szolgálati feltételek, a szállás és az étkezés, a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem, az egészségügyi ellátás és a szociális biztonság tekintetében.

(6)A 188. sz. egyezmény előírja az ILO tagjai számára, hogy a megállapodás követelményeinek betartását biztosító rendszer létrehozásával – a nemzeti jogszabályokkal vagy előírásokkal összhangban – joghatóságot és ellenőrzést gyakoroljanak a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók felett.

(7)Az EUMSZ 155. cikke (2) bekezdésének rendelkezései értelmében az uniós szociális partnerek együttesen kérhetik, hogy az európai uniós szinten kötött megállapodások végrehajtása az Európai Bizottság javaslatára tanácsi határozat útján történjen. A szociális partnerek e célból úgy döntöttek, hogy tárgyalásokat folytatnak és – az EUMSZ 135. cikkében meghatározott korlátozásokon belül – megállapodást kötnek a 188. sz. egyezmény egyes részeinek végrehajtásáról.

(8)Az uniós szociális partnerek megítélése szerint ez a kezdeményezés kiemelkedően fontos abból a szempontból, hogy ösztönzi a tagállamokat a megállapodás ratifikálására, és ezáltal elősegíti, hogy az EU-n belül, valamint a világ többi részén is egyenlő feltételek jöjjenek létre a halászhajók fedélzetén dolgozó halászok munka- és életkörülményeivel kapcsolatos kérdések tekintetében.

(9)Az uniós szociális partnerek úgy gondolják, hogy a megállapodás az első lépést jelenti a halászati ágazat szociális vívmányainak kodifikációja felé.

(10)A tengerjáró halászhajókon dolgozók munkaidejének megszervezésére vonatkozó egyes szempontokat jelenleg a 2003/88/EK irányelv 21. cikkének rendelkezései szabályoznak. Ugyan a 188. sz. egyezmény 13. és 14. cikke összességében az irányelvnél alacsonyabb szintű védelmet nyújt a halászoknak, a megállapodás 14. cikkének egyes rendelkezései viszont magasabb védelmi szintet biztosítanak. Az uniós szociális partnerek ezért a hivatkozott rendelkezések összevonásáról állapodtak meg. A folyamat eredményeképpen a védelem szintje összességében növekedett. Az érintett rendelkezések a következők: a védelem minimális szintjének meghatározását megelőzően konzultáció az illetékes hatóság és a tagállami uniós szociális partnerek között; a kimerültség mértékének csökkentésére vonatkozó kiegészítő célkitűzés; kompenzáló pihenőidő biztosítása a pihenőidő minimális, illetve a munkaidő maximális időtartama alól engedélyezett kivételek esetén; vészhelyzetek után fokozott védelem.

(11)Indokolt úgy tekinteni, hogy a 188. sz. egyezménynek az egészségügyi ellátás minőségére, a szállásra, az étkezésre, az életkörülményekre, a kockázati tényezők fennállása vagy betegség esetén járó kártérítésre,valamint a szociális védelemre vonatkozó rendelkezései a halászok munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének a hatálya alá tartoznak, tekintettel a halászhajón végzett munka sajátosságaira, többek között a földrajzi elszigeteltségre, a kimerültségre, valamint az elvégzendő munka – leginkább fizikai – jellegére.

(12)A 188. sz. egyezmény minden halászra vonatkozik, vagyis az 1. cikkének e) pontjában meghatározottak szerint minden olyan személyre, akit halászhajó fedélzetén bármilyen minőségben foglalkozás ellátására alkalmaznak vagy foglalkoztatnak, beleértve a fedélzeten dolgozó azon személyeket, akik a fogásban való részesedés alapján részesülnek fizetésben, de leszámítva a révkalauzokat, a haditengerészeket, a kormány állandó szolgálatában álló egyéb személyeket, a halászhajó fedélzetén munkát végző, de szokásosan a szárazföldön dolgozó személyeket, valamint a halászati megfigyelőket. Az EUMSZ-ben meghatározott korlátozások miatt az uniós szociális partnerek nem jogosultak arra, hogy – tanácsi határozat által végrehajtandó – olyan szövegekről állapodjanak meg, amelyek nem munkaszerződéssel, illetve nem munkaviszony keretében foglalkoztatott halászokra vonatkoznak. Ugyanakkor a munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászokkal egy hajón lévő említett halászokra vonatkozóan eltérő előírások alkalmazása, illetve az előírások rájuk vonatkozó nem alkalmazása hatással lehet az általános munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre, és ezen belül a munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászok élet- és munkakörülményeire. A munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászok védelme érdekében az uniós szociális partnerek ezért indokoltnak tartják, hogy ez a megállapodás ne csak a munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászokra, hanem a velük egyazon hajón lévő valamennyi halászra alkalmazandó legyen.

(13)A megállapodás végrehajtásának megfelelő eszköze az EUMSZ 288. cikke értelmében az irányelv, amely az elérendő célokat illetően köti a tagállamokat, miközben a forma és eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

felkérik a tagállamokat, hogy:

(1)Ratifikálják a 188. sz. egyezményt, tekintettel arra, hogy az egyezményt a tagállamok egyhangúan elfogadták, és mivel jelentős különbségek vannak egyrészről az egyezmény alkalmazási köre és az általa szabályozott területek, másfelől e megállapodás között.

(2)Dolgozzanak ki a 188. sz. egyezmény 41. cikkében említett, az Európai Unió egészében alkalmazandó egységes, érvényes dokumentumot.

(3)A PSC-F-iránymutatások alapján alakítsanak ki a 188. sz. egyezmény hatálya alá tartozó halászhajóknak a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésére vonatkozó, az Európai Unió egészében alkalmazandó összehangolt politikát.

közösen kérik:

e megállapodás tanácsi irányelv általi végrehajtását.

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

E megállapodás alkalmazásában:

a)halászati művelet: hal vagy a tengerek más biológiai erőforrásainak kifogása, illetve kifogása és feldolgozása;

b)kereskedelmi halászat: valamennyi halászati művelet a megélhetési halászat és a hobbihorgászat kivételével;

c)illetékes hatóság: az a miniszter, minisztérium, kormányhivatal vagy a tagállam által kijelölt egyéb hatóság, akinek vagy amelynek jogában áll az érintett rendelkezés tárgyára vonatkozóan törvényerejűnek minősülő rendeleteket, utasításokat, illetve egyéb szabályzatokat kibocsátani és érvényre juttatni;

d)konzultáció: az illetékes hatóság által az érintett munkaadók és munkavállalók képviseleti szervezeteivel, különösen – amennyiben vannak – a halászhajó-tulajdonosok és a halászok képviseleti szervezeteivel folytatott konzultáció;

e)halászhajó-tulajdonos vagy tulajdonos: a halászhajó tulajdonosa vagy olyan egyéb szervezet vagy személy – így például üzemben tartó, ügynök, vagy a hajót személyzet nélkül bérlő személy –, amely vagy aki a tulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és e felelősség átvállalásával egyidejűleg elfogadta, hogy magára veszi az e megállapodás értelmében a halászhajó-tulajdonosokra háruló kötelességeket és felelősséget, függetlenül attól, hogy ezen kötelességek és felelősség meghatározott részét rajta kívül a halászhajó-tulajdonos nevében más szervezet vagy személy teljesíti és vállalja;

f)halász: a halászhajókon a 2. cikkben meghatározott feltételekkel, bármilyen beosztásban alkalmazásban álló, foglalkoztatott vagy munkát végző összes személy, a kikötői révkalauzok és a kikötőben horgonyzó halászhajó fedélzetén munkát végző, de szokásosan a szárazföldön dolgozó személyek kivételével;

g)halászati munkaszerződés: a halász fedélzeti élet- és munkakörülményeit szabályozó munkaszerződés, alapokmány vagy egyéb hasonló megállapodás vagy szerződés;

h)halászhajó vagy hajó: valamelyik tagállam lobogója alatt hajózó, vagy valamelyik tagállam korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott, a tulajdonviszonyoktól függetlenül bármilyen típusú olyan hajó, amelyet kereskedelmi halászatra használnak vagy e célra szántak;

i)hosszúság (L): a hajógerinc felső élétől számított legkisebb oldalmagasság 85 %-ánál húzott vízvonalon mért teljes hosszúság 96 %-a vagy az orrtőke elülső élétől a vízvonal síkjában a kormányszár tengelyéig mért hosszúság, amennyiben az a nagyobb; a vízszintestől eltérő lejtésű gerinccel épített hajó hosszúságának mérésére szolgáló vízvonalnak párhuzamosnak kell lennie a tervezési vízvonallal;

j)a függélyek közötti hosszúság (LBP): az elülső és a hátsó függélyek közötti távolság; az elülső függélynek egybe kell esnie a hosszúság (L) méréséhez használt vízvonal síkjában található orrtőke elülső élével; a hátsó függélynek pedig egybe kell esnie az szóban forgó vízvonal síkjában található kormányszár tengelyével;

k)hajóparancsnok: a halászhajót irányító halász;

l)toborzás vagy munkaközvetítés: olyan köz- vagy magánszektorbeli személy, vállalat, intézmény, ügynökség vagy egyéb szervezet, aki vagy amely halászhajó-tulajdonosok megbízásából halászokat toboroz, illetve a tulajdonosoknak halászokat közvetít ki;

m)magán-munkaközvetítő ügynökség: olyan magánszektorbeli személy, vállalat, intézmény, ügynökség vagy egyéb szervezet, aki vagy amely halászokat alkalmaz vagy bíz meg abból a célból, hogy halászhajó-tulajdonosok rendelkezésére bocsássa; a halászok feladatainak kiosztását és a szóban forgó feladatok elvégzésének felügyeletét a tulajdonos végzi.

HATÁLY

2. cikk

(1) A megállapodás – annak eltérő rendelkezése hiányában – a következőkre alkalmazandó:

a)a kereskedelmi halászatot folytató halászhajókon bármilyen beosztásban, munkaszerződés keretében vagy munkaviszonyban foglalkoztatott halászokra;

b)az a) pontban említett halászokkal egy hajón lévő többi halászra, az általános biztonság és egészségvédelem biztosítása érdekében.

(2) Amennyiben kétség merül fel azt illetően, hogy egy adott hajó kereskedelmi halászatot folytat-e, a kérdésben konzultációt követően az illetékes hatóság dönt.

(3) Az e megállapodás által a 24 méteres és annál hosszabb hajókon dolgozó halászok számára biztosított védelmet a tagállamok konzultációt követően – részben vagy teljesen – a 24 méternél rövidebb hajókon dolgozó halászokra is kiterjeszthetik.

3. cikk

(1) Amennyiben e megállapodás alkalmazása a halászok konkrét szolgálati feltételeire vagy a halászhajó érintett műveleteire tekintettel jelentős egyedi problémákat okoz, a tagállamok konzultációt követően, objektív okokból kizárhatják a halászok vagy halászhajók egyes, korlátozott számú kategóriáját a megállapodás követelményeinek vagy egyes rendelkezéseinek hatálya alól.

(2) Az előző bekezdés szerinti kizárás esetén az illetékes hatóság szükség szerint intézkedéseket hoz abból a célból, hogy az e megállapodás szerinti előírásokat a megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb 5 éven belül fokozatosan kiterjessze az összes érintett halászra és halászhajóra.

(3) E cikk alkalmazása semmilyen körülmények között sem adhat alapot a munkavállalók védelmének a megállapodás hatálybalépésének időpontjában az uniós jog által szabályozott területeken már elért általános szinthez képest történő csökkentésére.

4. cikk

E megállapodás rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, döntéseket, szokásokat vagy a halászhajó-tulajdonosok és halászok között fennálló megállapodásokat, amelyek az e megállapodásban előírtaknál kedvezőbb feltételeket biztosítanak a halászok számára.

2. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 

A HALÁSZHAJÓ-TULAJDONOSOK, A HAJÓPARANCSNOKOK ÉS A HALÁSZOK FELADATAI

5. cikk

(1) Ez a cikk a 93/103/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) A halászhajó-tulajdonost teljes körű felelősség terheli annak biztosításáért, hogy a hajóparancsnok rendelkezzen a megállapodás követelményeinek való megfeleléshez szükséges erőforrásokkal és eszközökkel.

(3) A hajón lévő halászok biztonságának és a hajó biztonságos üzemeltetésének garantálása érdekében a hajóparancsnok többek között a következő feladatokat végzi:

a)felügyeli és biztosítja, hogy a halászok – a lehetőségekhez mérten – a legjobb biztonsági és egészségügyi körülmények mellett végezzék a munkájukat;

b)a halászok munkáját a biztonság és az egészség szem előtt tartásával, és ezen belül a kimerültség megelőzésének biztosításával irányítja;

c)elősegíti a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek növelésére irányuló képzéseket; valamint

d)biztosítja a hajózási biztonsági követelményeknek való megfelelést, valamint figyeli a kapcsolódó bevált hajózási módszereket.

(4) A halászhajó-tulajdonos nem korlátozza a hajóparancsnokot abban, hogy a hajón lévő halászok, a hajó, a hajózás vagy a hajó üzemeltetésének biztonsága szempontjából szakmai megítélése szerint szükséges döntéseket meghozza.

(5) A halászok betartják a hajóparancsnok törvényes utasításait és megfelelnek az alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi intézkedéseknek.

3. RÉSZ

A HALÁSZHAJÓN VÉGZETT MUNKÁRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

Alsó korhatár

6. cikk

(1) Ez a cikk a 94/33/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) A halászhajón végzett munka alsó korhatára 16 év, feltéve, hogy az érintett fiatal a nemzeti jog értelmében már nem tanköteles. Az illetékes hatóság ugyanakkor engedélyezhet 15 éves alsó korhatárt a halászati szakképzésben részt vevő, a nemzeti jog értelmében már nem tanköteles személyek számára.

(3) Az illetékes hatóság a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően engedélyezheti, hogy a 15 évesek könnyű munkát végezzenek az iskolai szünetben. Ebben az esetben konzultációt követően meghatározza az engedélyezett munka típusát, a munkavégzésre vonatkozó feltételeket és a szükséges pihenőidőt.

(4) A halászhajókon végzett olyan tevékenységek esetében, amelyek természetüknél vagy a végzésükre jellemző körülményeknél fogva valószínűleg veszélyeztetik a fiatalok egészségét, biztonságát, testi, szellemi és szociális fejlődését, oktatását vagy erkölcsét, az alsó korhatár legalább 18 év.

(5) Az e cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó tevékenységtípusok meghatározása nemzeti jogszabályok útján vagy – konzultációt követően – az illetékes hatóság által, az érintett kockázatok és az alkalmazandó nemzetközi előírások figyelembevételével történik.

(6) Nemzeti jogszabályok vagy az illetékes hatóság – konzultációt követően – hozott döntése révén engedélyezhető, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett tevékenységeket 16 éves kortól kezdődően lehessen végezni, feltéve, hogy az érintett fiatal a nemzeti jog értelmében már nem tanköteles, és biztosított egészségének, biztonságának, testi, szellemi és szociális fejlődésének, oktatásának és erkölcsének teljes körű védelme, valamint megfelelő tájékoztatásban, illetve szakképzésben részesült és a hajóra szállást megelőzően részt vett alapfokú biztonsági képzésben. Be kell tartani a 94/33/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésének követelményeit.

(7) Tilos 18 évnél fiatalabb halászokat éjszakai munkára alkalmazni. E cikk alkalmazásában az „éjszaka” meghatározása a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban történik. Az éjszaka legalább kilencórás időszakot fed le, amely legkésőbb éjfélkor kezdődhet, és legkorábban hajnali 5 órakor érhet véget. Az illetékes hatóság a 94/33/EK irányelv 9. cikke szerinti követelmények betartása mellett eltekinthet az éjszakai munkavégzésre vonatkozó korlátozás szigorú betartatásától, amennyiben:

a)az károsan befolyásolná az érintett halászok hatékony – az elfogadott programok és időbeosztás alapján történő – képzését; vagy

b)valamely adott feladatkör sajátos jellege vagy valamely jóváhagyott képzési program megköveteli, hogy a kivétel hatálya alá tartozó halászok éjszakai munkát végezzenek, a hatóság pedig – konzultációt követően – úgy ítéli meg, hogy az adott munka nem fogja károsan befolyásolni az érintett halászok egészségét, illetve jólétét.

(8) E cikk rendelkezései nem érintik a tagállamokra az általuk ratifikált olyan nemzetközi munkaügyi egyezményekből eredő kötelezettségeket, amelyek az e cikk hatálya alá tartozó fiatal halászok védelmére vonatkozóan kedvezőbb feltételeket garantálnak.

ORVOSI VIZSGÁLAT

7. cikk

(1) Halász csak a feladatai ellátására való alkalmasságot tanúsító érvényes orvosi igazolással dolgozhat halászhajón.

(2) Az illetékes hatóság konzultációt követően, a halászok biztonságának és egészségének, a hajó méretének, az orvosi ellátás és az evakuálási lehetőségek rendelkezésre állásának, az út időtartamának, a műveleti területnek és a halászati művelet típusának a figyelembevételével mentességet adhat e cikk (1) bekezdésének alkalmazása alól.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett kivételek nem alkalmazandók a 24 méteres és annál hosszabb hajókon dolgozó, illetve az általában három napnál hosszabb időt a tengeren töltő halászokra. Sürgős esetekben az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy egy halász az orvosi igazolás beszerzéséig meghatározott korlátozott ideig a szóban forgó halászhajón dolgozzon, feltéve, hogy a halász rendelkezik nemrég lejárt orvosi igazolással.

8. cikk

Valamennyi tagállam elfogadja a következőkről rendelkező jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket:

a)az orvosi vizsgálatok jellege,

b)az orvosi igazolások formai és tartalmi követelményei,

c)az orvosi igazolás megfelelően képesített orvos általi, illetve a kizárólag a látással kapcsolatos igazolás esetében olyan személy általi kiállítása, akit az illetékes hatóság az ilyen igazolás kiállítására megfelelően képesítettnek ismer el; ezek a személyek orvosi szakvéleményük kialakítása során teljes mértékben függetlenek,

d)az orvosi vizsgálatok gyakorisága és az orvosi igazolások érvényességi ideje;

e)a tagállam által szakértőként kinevezett, független orvos által végzendő további vizsgálathoz való jog, amely vizsgálat eredménye véglegesnek tekintendő,

i. abban az esetben, ha valaki számára nem állítottak ki orvosi igazolást vagy ha az általa végezhető feladatokra vonatkozóan korlátozásokat állapítottak meg;

ii. abban az esetben, ha valaki a vizsgálat során jelezte, hogy nem találja magát alkalmasnak a halászhajón végzendő feladatai ellátására, de az orvos szakértő mégis orvosi igazolást állít ki arról, hogy a szóban forgó személy egészségügyi állapota alapján alkalmas halászhajón feladatai ellátására;

i. abban az esetben, ha valaki számára nem állítottak ki orvosi igazolást vagy ha az általa végezhető feladatokra vonatkozóan korlátozásokat állapítottak meg, és a szóban forgó elutasítás, illetve korlátozás egészségügyi okai megszűntek.

f)egyéb előírt követelmények.

9. cikk

A 24 méteres és annál hosszabb hajókon vagy az általában három napnál hosszabb időt a tengeren töltő halászhajók esetében a 7. és 8. cikkben említett minimumkövetelményeken kívül:

a)az orvosi igazoláson szerepelnie kell legalább annak, hogy:

i. az adott halász hallása és látása megfelelő a hajón végzendő feladatok ellátásához, valamint

ii. az érintett halász nem szenved olyan betegségben, amelyet vélhetően súlyosbítana a tengeri szolgálat, vagy amely alkalmatlanná tenné a tengeri szolgálatra, illetve amely veszélyeztetné a fedélzeten tartózkodó többi személy biztonságát és egészségét;

b)az orvosi igazolás legfeljebb kétéves időtartamra érvényes, kivéve ha a halász 18. életévét még nem töltötte be, amely esetben az érvényesség időtartama legfeljebb 1 év;

c)ha az igazolás érvényessége egy hajóút során jár le, az igazolás az út végéig érvényes.

4. RÉSZ

SZOLGÁLATI FELTÉTELEK

SZEMÉLYZET

10. cikk

(1) A tagállamok jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják a tagállam lobogója alatt hajózó vagy a tagállam korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott hajók tulajdonosai számára, hogy a biztonságos hajózás és a hajó biztonságos üzemeltetése érdekében hajóikon gondoskodjanak a hozzáértő hajóparancsnok irányítása alatt álló megfelelő számú és képzettségű személyzetről.

(2) Az illetékes hatóság a 24 méteres és annál hosszabb hajókra az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeken túl meghatározza a hajózásbiztonságot garantáló minimális személyzetet, feltüntetve a szükséges halászok számát és képesítésüket.

(3) Az illetékes hatóság konzultációt követően megállapíthat az e cikk (2) cikkében szereplőktől eltérő követelményeket is. A tagállam ugyanakkor megbizonyosodik arról, hogy a szóban forgó alternatív követelmények:

a)eredményeképpen teljes körűen megvalósul ennek és a 11. cikknek a tárgya és általános célja,

b)hatályba léptetik e cikk (2) bekezdését, valamint

c)nem veszélyeztetik a halászok biztonságát és egészségét.

MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ

11. cikk

(1)a)    A 2003/88/EK irányelv 3–6., 8. és 21. cikke nem vonatkozik az ezen megállapodás hatálya alá tartozó halászokra.

b)A tagállamok ugyanakkor jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek értelmében a tagállam lobogója alatt hajózó hajók tulajdonosai kötelesek biztosítani, hogy a halászok elegendő pihenőidőre legyenek jogosultak, valamint hogy heti átlagos munkaidejük – legfeljebb tizenkét hónapos referencia-időszakra számítva – ne haladja meg a 48 órát.

(2)a)    A tagállamok konzultációt követően az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (3) és (4) bekezdésben meghatározott korlátozások mellett meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a halászok biztonságának és egészségének védelmével összhangban és a kimerültség mértékének csökkentése érdekében:

i. meg legyen határozva egy olyan, a munkaórák maximális számában kifejezett munkaidő, amelyet egy adott időtartam során nem lehet túllépni; vagy

ii. meg legyen határozva az egy adott időtartam során biztosítandó minimális pihenőidő.

b)A munkaidő felső és a pihenőidő alsó határát jogszabályok, előírások vagy közigazgatási rendelkezések vagy kollektív szerződések útján, illetve a szociális partnerek közötti megállapodásokban kell meghatározni.

(3)A munkaidőre és a pihenőidőre a következő korlátok vonatkoznak:

a)a maximális munkaidő nem lehet több mint:

i. 24 órás időszak alatt 14 óra;

ii. 7 napos időszak alatt 72 óra;

vagy

b)a minimális pihenőidő nem lehet kevesebb mint:

i. 24 órás időszak alatt 10 óra;

ii. 7 napos időszak alatt 77 óra.

(4)A pihenőidőt nem lehet kettőnél több részre osztani, amelyek közül az egyik legalább 6 óra hosszú kell, hogy legyen, és két egymást követő pihenőidő között nem lehet több mint 14 óra.

(5)A munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános irányelveknek megfelelően, objektív, technikai vagy munkaszervezési okokból a tagállamok kivételeket tehetnek, és ezen belül referencia-időszakokat állapíthatnak meg, az (1) bekezdés b) albekezdésében, valamint a (3) és (4) bekezdésben említett korlátok tekintetében. Az ilyen kivételeknek – amennyire csak lehet – meg kell felelniük az előírt rendelkezéseknek, azonban lehetővé tehetnek gyakoribb vagy hosszabb szabadságot, vagy a halászoknak nyújtott kompenzáló szabadságot.

A kivételeket a következő módon kell meghatározni:

a)jogszabályok, előírások vagy közigazgatási rendelkezések útján, feltéve, hogy sor kerül konzultációra, és a felek törekednek a szociális párbeszéd valamennyi releváns formájának előmozdítására; vagy

b)kollektív szerződések vagy a szociális partnerek megállapodásai útján.

(6)A (5) bekezdés szerinti kivételeknek a (3) bekezdésben meghatározott korlátozások melletti engedélyezése esetén az érintett halászok a lehető leghamarabb kompenzáló pihenőidőt kapnak.

(7)E cikk rendelkezései nem érintik a hajókapitány azon jogát, hogy a halász számára bármilyen olyan munkaidőt előírjon, amely a hajó, a fedélzeten tartózkodó személyek vagy a fogás közvetlen biztonságához, illetve a tengeren veszélybe került más hajóknak vagy személyeknek való segítségnyújtás céljából szükséges. Ennek megfelelően a hajóparancsnok felfüggesztheti a pihenőidőre vonatkozó beosztást, és a halász számára a helyzet normalizálódásáig bármilyen szükséges munkaidőt előírhat. A helyzet normalizálódását követően – amilyen hamar ésszerűen lehetséges – a hajóparancsnok gondoskodik arról, hogy azok a halászok, akik a beosztás szerinti pihenőidőszakban szolgálatot teljesítettek, megfelelő pihenőidőt kapjanak.

(8)A tagállamok előírhatják, hogy a lobogójuk alatt hajózó vagy korlátlan fennhatóságuk alatt lajstromozott olyan halászhajókon tartózkodó halászok, amelyek a nemzeti jogszabályok vagy a szokásos gyakorlat értelmében a naptári év egy hónapnál hosszabb meghatározott időszakában nem üzemelhetnek, a 2003/88/EK irányelv 7. cikkével összhangban éves szabadságot vegyenek ki az érintett időszak alatt.

A LEGÉNYSÉG JEGYZÉKE

12. cikk

A halászhajók a legénységről jegyzéket vezetnek, amelynek egy példányát a szárazföldön tartózkodó meghatalmazott személyeknek a hajó indulása előtt átadják vagy közvetlenül a hajó indulását követően közlik velük. Az illetékes hatóság meghatározza, kinek, mikor és milyen célból kell ezeket az információkat eljuttatni.

HALÁSZATI MUNKASZERZŐDÉS

13. cikk

A 14–18. cikk a 91/533/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

14. cikk

Minden tagállam jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogad el, amelyek:

a)előírják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő vagy korlátlan fennhatóságuk alatt lajstromozott hajókon dolgozó halászokat egy számukra érthető és e megállapodás rendelkezéseivel összhangban álló halászati munkaszerződésnek kell védeni; valamint

b)meghatározzák azokat a minimális adatokat, amelyeket az e megállapodás I. mellékletében szereplő rendelkezéseknek megfelelően a halászati munkaszerződésnek tartalmaznia kell.

15. cikk

Minden tagállam elfogadja a következőkre vonatkozó jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket:

a)az annak biztosítására vonatkozó eljárások, hogy a halász a halászati munkaszerződés megkötése előtt áttekinthesse az abban foglalt feltételeket és tanácsot kérhessen azokkal kapcsolatban;

b)adott esetben nyilvántartás vezetése a halásznak a munkaszerződés keretében végzett munkájáról; valamint

c)a halászati munkaszerződéssel kapcsolatos viták rendezésére szolgáló eszközök.

16. cikk

A halászati munkaszerződésnek, amelynek egy példánya a halászt illeti meg, a fedélzeten kell tartani, és azt a halász, valamint a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően kérésre más érintett felek rendelkezésére kell bocsátani.

17. cikk

E megállapodás 14–16. cikke és I. melléklete nem alkalmazandó a hajót egyedül üzemeltető halászhajó-tulajdonosokra.

18. cikk

A halászhajó-tulajdonos feladata annak biztosítása, hogy minden egyes halász rendelkezzen írásbeli halászati munkaszerződéssel, amelyet annak minden aláíró fele aláír, és amely a halásznak e megállapodás követelményeivel összhangban elfogadható fedélzeti munka- és életkörülményeket biztosít.

HAZAUTAZTATÁS

19. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt hajózó vagy korlátlan fennhatóságuk alatt lajstromozott, idegen kikötőbe belépő halászhajókon tartózkodó halászok jogosultak legyenek a hazautaztatásra abban az esetben, ha halászati munkaszerződésük lejárt vagy legalább egy aláíró fele azt alapos indokokkal felmondja, illetve ha a halász többé nem képes ellátni a halászati munkaszerződése értelmében fennálló feladatait, illetve az adott sajátságos körülmények között már nem várható el tőle, hogy ellássa azokat. Ez az említett hajón dolgozó azon halászokra is vonatkozik, akiket ugyanazon okokból a hajóról az idegen kikötőbe helyeznek át.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett hazautaztatás költségét a halászhajó-tulajdonos viseli, kivéve abban az esetben, ha a halászról – a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak vagy egyéb intézkedéseknek megfelelően – bebizonyosodott, hogy a halászati munkaszerződéséből eredő kötelezettségeit illetően súlyos mulasztást követett el.

(3) A tagállamok jogszabályok, előírások vagy más intézkedések útján meghatározzák azokat a pontos körülményeket, amelyek feljogosítják az e cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó halászokat a hazautaztatásra, a hajón töltendő szolgálati időszak azon maximális hosszát, amelynek alapján az említett halászok jogosultak a hazautaztatásra, valamint azokat a célállomásokat, ahová a halászok a hazautaztatás keretében küldhetők.

(4) Ha a halászhajó-tulajdonos nem gondoskodik az e cikkben említett hazautaztatásról, a hajó lobogója szerinti tagállamnak kell megszerveznie az érintett halász hazautaztatását és jogosult annak költségeit a halászhajó-tulajdonossal megtéríttetni.

(5) A nemzeti jogszabályok nem érinthetik a halászhajó tulajdonosának arra vonatkozó jogát, hogy harmadik személyekkel fennálló szerződéses megállapodások értelmében megtéríttessék a hazautaztatás költségeit.

MUNKAERŐ-PIACI MAGÁNSZOLGÁLTATÁSOK

20. cikk

(1) Ez a cikk a 2008/104/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) E cikk alkalmazásában a munkaerő-piaci magánszolgáltatások a magánszektorbeli toborzást és munkaközvetítést, valamint a magán-munkaközvetítő ügynökségek szolgáltatásait jelentik.

(3) A tagállamok:

a)megtiltják, hogy a munkaerő-piaci magánszolgáltatások keretében olyan eszközöket, mechanizmusokat vagy jegyzékeket használjanak, amelyek célja meggátolni a halászok foglalkoztatását; valamint

b)megtiltják, hogy a halászra közvetlenül vagy közvetve, részben vagy teljesen a munkaerő-piaci magánszolgáltatásokkal összefüggő díj vagy egyéb költség háruljon.

(4) E cikk rendelkezései nem akadályozhatják a 188. sz. egyezményt ratifikáló tagállamokat azon lehetséges joguk gyakorlásában, hogy a 188. sz. egyezmény keretében egyes feladataikat – az egyezmény által előírt korlátokon belül – magán-munkaközvetítő ügynökségekhez utalják.

5. RÉSZ

MUNKAHELYI BIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM

ÉTKEZTETÉS ÉS ELSZÁLLÁSOLÁS

21. cikk

(1) A 22–25. cikk a 93/103/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) A 22–25. cikket végrehajtó nemzeti rendelkezéseknek kellőképpen figyelemmel kell lenniük a higiéniai, valamint az általános biztonsági, egészségügyi és kényelmi feltételekre.

22. cikk

Minden tagállam jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogad el a lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon biztosított fedélzeti szállásra, étkezésre és ivóvízellátásra vonatkozóan.

23. cikk

A tagállamok jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon a fedélzeti szállásnak a hajón teljesített szolgálathoz és a halászok fedélzeten töltött tartózkodási idejéhez mérten kellő méretűnek, színvonalúnak és megfelelően felszereltnek kell lennie. Az említett intézkedéseknek esettől függően különösen a következőkre kell vonatkozniuk:

a)a halászhajó építési vagy átalakítási tervének elfogadása a szállás tekintetében;

b)a lakóterek és a konyha karbantartása;

c)szellőztetés, fűtés, hűtés és világítás;

d)a túlzott zaj és rezgés csökkentése;

e)helyszín, méret, építési anyagok, a hálóhelyiségek berendezése és felszerelése, étkezők és más lakóterek;

f)szaniterhelyiségek, többek között mosdók és mosóhelyiségek, valamint elégséges mennyiségű meleg- és hidegvízellátás; valamint

g)az e megállapodás követelményeinek nem megfelelő szállással kapcsolatos panaszok megválaszolására szolgáló eljárások.

24. cikk

Minden tagállam elfogadja a következőket előíró jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket:

a)a hajóra vitt és ott felszolgált étel megfelelő minőségű, tápértékű és mennyiségű legyen;

b)az ivóvíz elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű legyen; valamint

c)az ételt és a vizet a halászhajó-tulajdonos a halászoknak díjmentesen biztosítsa; ugyanakkor a nemzeti jogszabályoknak megfelelően lehetőség legyen a költségek működési költségként való megtéríttetésére, ha a költségmegosztási rendszert szabályozó kollektív szerződés vagy a halászati munkaszerződés úgy rendelkezik.

25. cikk

A tagállamok által a 22–24. cikknek megfelelően elfogadandó jogszabályok, előírások és egyéb intézkedések maradéktalanul hatályba léptetik e megállapodás II. mellékletét.

EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS ORVOSI ELLÁTÁS,

VÉDELEM A MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ MEGBETEGEDÉSEK, SÉRÜLÉS VAGY HALÁL ESETÉN

26. cikk

A tagállamok jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon tartózkodó halászok:

a)jogosultak legyenek a szárazföldön történő orvosi ellátás igénybevételére, valamint az őket érő súlyos sérülés vagy betegség esetén arra, hogy ellátás céljából időben a szárazföldre kerüljenek;

b)a halászhajó-tulajdonos által biztosított egészségvédelemben és orvosi ellátásban részesüljenek:

i. a fedélzeten, vagy

ii. amíg a halász a társadalombiztosítási védelméért felelős országon kívüli kikötőben tartózkodik; valamint

c)munkával összefüggő betegség vagy sérülés esetén hozzáférjenek megfelelő orvosi ellátáshoz a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak és gyakorlatnak megfelelően.

27. cikk

A tagállamok jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy a 26. cikk b) pontjában említett egészségvédelem és orvosi ellátás:

a)a 92/29/EGK irányelv és az alábbi 28. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozzon a halász fedélzeti tartózkodása esetén; valamint

b)magában foglalja az orvosi kezelést, valamint az orvosi ellátás ideje alatt a kapcsolódó anyagi segítségnyújtást és támogatást, ha a halász a társadalombiztosítási védelméért felelős országon kívüli kikötőben tartózkodik.

28. cikk

Minden tagállam elfogadja a következőket előíró jogszabályokat vagy egyéb intézkedéseket:

a)a halászhajón tartandó gyógyszerek és az orvosi eszközök tekintetében a 92/29/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának követelményein túlmenően a műveleti terület is irányadó;

b)a 92/29/EGK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének követelményein túlmenően a halászok előírt speciális képzése keretében figyelembe kell venni a hajón tartózkodó halászok számát, a műveleti területet és az út hosszát;

c)a 92/29/EGK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett útmutató az e cikk b) pontjában említett képzett halász számára érthető nyelven és formátumban legyen elkészítve;

d)a 92/29/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett orvosi konzultáció műholdas összeköttetés révén is rendelkezésre álljon, valamint az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajók az említett konzultáció megszervezése céljából fel legyenek szerelve rádiós vagy műholdas kommunikációs rendszerrel; valamint

e)az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon legyen egy példány az illetékes hatóság által elfogadott vagy jóváhagyott orvosi kézikönyv vagy a hajókra vonatkozó nemzetközi orvosi kézikönyv (International Medical Guide for Ships) legutolsó kiadásából.

29. cikk

Minden tagállam elfogadja a következőket előíró jogszabályokat vagy egyéb intézkedéseket:

a)a 26. cikk b) pontjában és a 28. cikkben előírt orvosi ellátást a tagállam nemzeti jogszabályaival és gyakorlatával összeegyeztethető mértékben a halász ingyen vehesse igénybe; valamint

b)a halászhajó-tulajdonos a halász hazautaztatásáig állja az orvosi ellátás azon költségeit, amely alól a halász e cikk a) bekezdése értelmében mentesül, amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország e költségeket társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedezi; valamint

c)a halászhajó-tulajdonos a halász hazautaztatásáig állja az orvosi ellátás azon költségeit, amely alól a halász e cikk a) bekezdése értelmében mentesül, amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország e költségeket társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedezi.

30. cikk

A nemzeti jogszabályok megengedhetik, hogy a halászhajó-tulajdonos ne viselje a 29. cikk b) és c) pontjában említett orvosi ellátás költségét, ha a sérülés nem a halászhajón teljesített szolgálat során következett be vagy ha a betegséget, illetve fogyatékosságot a felvételnél eltitkolták vagy ha a halászhajó-tulajdonos bizonyítja, hogy a sérülés vagy betegség a halász szándékos kötelességszegésének tudható be.

31. cikk

(1) A tagállamok intézkedéseket hoznak, hogy a halászok számára a munkával összefüggő megbetegedés, sérülés vagy halál esetén – a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak és gyakorlatnak megfelelően – védelmet biztosítsanak.

(2) A munkahelyi balesetek miatti sérülés vagy betegség esetén a halász a nemzetközi jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően megfelelő kártérítésben részesül.

(3) Amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország a társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedezi az e cikk (1) bekezdésében, ebből következően pedig a (2) bekezdésében említett védelmet, a halászhajó-tulajdonosának kell arról gondoskodnia.

32. cikk

Figyelemmel a halászati ágazat jellegzetességeire, a halászhajó-tulajdonost a 29. és 31. cikk alapján terhelő pénzügyi felelősség biztosítható

a következők révén:

a)a halászhajó-tulajdonosok felelősségén alapuló rendszer, vagy

b)kötelező biztosítási, üzemi balesetbiztosítási vagy egyéb rendszerek.

MUNKAHELYI BIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM, BALESETMEGELŐZÉS

33. cikk

A 34–36. cikk a 89/391/EGK, a 92/29/EGK és a 93/103/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

34. cikk

Minden tagállam elfogadja a következőkre vonatkozó jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket:

a)a munkavégzéshez kapcsolódó balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a halászhajón végzett munkával kapcsolatos kockázatok megelőzése, és ennek részeként kockázatértékelés és -kezelés, a halászok képzése és fedélzeti irányítása;

b)a halászok képzése az általuk használandó halászeszközök egyes típusainak kezeléséről, valamint a végrehajtandó halászati műveletekkel kapcsolatos tudnivalókról;

c)a halászhajó-tulajdonosok, halászok és egyéb érintettek kötelezettségei, kellő figyelemmel a 18 évnél fiatalabb halászok biztonságára és egészségére;

d)az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon bekövetkező balesetek bejelentése és vizsgálata; valamint

e)a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó vegyes bizottságok vagy egyéb megfelelő szervek létrehozása.

35. cikk

(1) E cikk követelményei minden halászhajóra alkalmazandóak, figyelemmel a hajón tartózkodó halászok számára, a műveleti területre és az út hosszára.

(2) Az illetékes hatóság:

a)konzultációt követően előírja a halásztulajdonosok számára, hogy a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak, kollektív szerződéseknek és gyakorlatnak megfelelően, az érintett halászhajóhoz kötődő sajátos veszélyek és kockázatok figyelembevételével alakítsanak ki fedélzeti eljárásokat a munkavégzéshez kapcsolódó balesetek, sérülések és megbetegedések megelőzésére; valamint

b)előírja, hogy a halászhajó-tulajdonosok, hajóparancsnokok, halászok és más érintett személyek elégséges és megfelelő iránymutatást, oktatási anyagot vagy más megfelelő információt kapjanak arról, hogyan kell felmérni és kezelni a fedélzeti biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokat.

(3) A halászhajó-tulajdonosok:

a)biztosítják, hogy a hajón lévő összes halász megfelelő egyéni védőöltözetet és -felszerelést kapjon;

b)biztosítják, hogy a hajón lévő összes halász részesüljön az illetékes hatóság által jóváhagyott alapszintű biztonsági képzésben; valamint

c)biztosítják, hogy a halászok megfelelően és kellőképpen megismerjék az eszközöket és azok működtetésének módszereit, beleértve a releváns biztonsági intézkedéseket még a felszerelés használatát vagy az érintett műveletben való részvételt megelőzően.

36. cikk

A halászattal kapcsolatos kockázatértékelés elvégzésére a halászok, illetve adott esetben képviselőik részvételével kerül sor.

6. RÉSZ

MÓDOSÍTÁSOK

37. cikk

(1) Az egyezmény bármely rendelkezésének bármilyen módosítását követően, amennyiben e megállapodás aláíró feleinek bármelyike kéri, e megállapodás és mellékleteinek alkalmazását felül kell vizsgálni.

(2) Az uniós jogszabályoknak az e megállapodást érintő módosulásait követően, e megállapodás valamely aláíró felének kérésére bármikor el kell végezni e megállapodás értékelését és felülvizsgálatát.

7. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Az aláíró felek azzal a feltétellel kötik meg ezt a megállapodást, hogy az csak az egyezmény hatálybalépését követően lép hatályba. Az egyezmény tizenkét hónappal azt követően lép hatályba, hogy azt az ILO tagállamaiból – amelyek közül nyolc rendelkezik tengerparttal – tíz ratifikálta és azt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója nyilvántartásba vette.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírottak aláírták e megállapodást.

Kelt Göteborgban (Svédország), kétezertizenkettő május huszonegyedikén.

I. MELLÉKLET

A HALÁSZATI MUNKASZERZŐDÉS

A halászati munkaszerződés a következő adatokat tartalmazza, kivéve, ha ezek közül egy vagy több feltüntetése felesleges, mivel az adott kérdést nemzeti jogszabályok, előírások vagy adott esetben kollektív szerződés más módon már szabályozza:

a)a halász családneve és utóneve(i), születési ideje vagy életkora, és születési helye;

b)a munkaszerződés megkötésének helye és ideje;

c)a halászhajó(k) neve, valamint annak a hajó(k)nak a lajstromozási száma, amelyen, illetve amelyeken a halász munkavégzést vállal;

d)a munkaadó vagy a halászhajó-tulajdonos vagy a halásszal kötött munkaszerződés más aláíró felének neve;

e)a vállalandó út, illetve utak, ha meghatározható(k) a munkaszerződés megkötésekor;

f)a munkakör, amelyben a halász foglalkoztatva lesz;

g)ha lehetséges, az a hely és dátum, ahol, illetve amikor a halásznak meg kell jelennie, hogy munkába álljon a hajón;

h)a halásznak biztosítandó ellátás, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok rendelkeznek egyéb rendszerről;

i)a halász munkabérének összege, vagy ha a fogásban való részesedés alapján részesül fizetésben, a részesedés összege és kiszámításának módja, vagy ha a díjazás e két módszer kombinálásával történik, a munkabér és a részesedés összege és a részesedés kiszámítási módja;

j)a szerződés megszűnése és annak feltételei, különösen:

i. amennyiben a szerződés határozott időre jött létre, akkor a lejártának napjaként meghatározott időpont;

ii. amennyiben a szerződés egyetlen hajóútra szólóan jött létre, akkor a rendeltetési kikötő neve, és annak az időnek a hossza, amelynek a megérkezés után el kell telnie, mielőtt a halászt el lehet bocsátani;

iii. amennyiben a szerződés határozatlan időre jött létre, akkor azok a feltételek, amelyek szerint az egyes felek a szerződést megszüntethetik, a kötelező felmondási idő megjelölésével együtt, amely időszak nem lehet rövidebb a munkáltató, a halászhajó-tulajdonos, illetve a munkaszerződés más aláíró fele számára, mint a halász számára;

k)a fizetett éves szabadság mennyisége vagy adott esetben az annak kiszámítására szolgáló képlet;

l)a munkáltató, a halászhajó-tulajdonos, illetve a halászati munkaszerződés más aláíró fele által a halász részére biztosítandó egészségügyi ellátás és társadalombiztosítás;

m)a halász hazautaztatásra való jogosultsága;

n)adott esetben utalás a kollektív szerződésre;

o)a minimális pihenőidő a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak vagy más intézkedéseknek megfelelően; valamint

p)a nemzeti jogszabályok által előírt egyéb követelmények.

II. MELLÉKLET

A HALÁSZHAJÓK FEDÉLZETÉN BIZTOSÍTOTT SZÁLLÁS

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1)Ezt a mellékletet a 92/29/EGK irányelv és a 93/103/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

(2)E melléklet alkalmazásában:

a)megállapodás: az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) által 2012. május 21-én kötött megállapodás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról;

b)új halászhajó: olyan hajó, amelyre vonatkozóan:

i. az építési vagy jelentős átalakításra vonatkozó szerződést a megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy azt követően kötötték meg; vagy

ii. az építési vagy jelentős átalakításra vonatkozó szerződést a megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően kötötték meg, és amelyet az említett időpont után három évvel vagy hosszabb idő elteltével szállítanak le; vagy

iii. építési szerződés hiányában a megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy azt követően:

a)fektetik le a gerincet, vagy

b)kezdik meg az adott hajóra jellemző építést, vagy

c)kezdődik meg az összeszerelés legalább ötven tonna vagy a becsült szerkezeti építőanyag-igény legalább 1 %-át kitevő anyagmennyiség beépítésével, attól függően, hogy melyik a kevesebb;

c) meglévő hajó: olyan hajó, amely nem minősül új halászhajónak.

(3)A következő rendelkezések minden új, fedélzettel rendelkező halászhajóra vonatkoznak az e megállapodás 3. cikkével összhangban megengedett kizárások kivételével. Az illetékes hatóság konzultációt követően e melléklet követelményeit a meglévő hajókra is alkalmazhatja, amennyiben megítélése szerint ez ésszerű és kivitelezhető.

(4)Az illetékes hatóság konzultációt követően engedélyezhet e melléklet rendelkezéseitől való eltérést az általában 24 óránál rövidebb időt tengeren töltő halászhajók esetében, ha a halászok nem laknak a hajón, amikor a hajó a kikötőben tartózkodik. Az ilyen hajók esetében az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az érintett halászok pihenése, étkezése és higiéniája céljából megfelelő helyiségek álljanak rendelkezésre.

(5)A 24 méteres és annál hosszabb hajókra vonatkozó követelmények alkalmazhatók a 15–24 méteres hajókra abban az esetben, ha az illetékes hatóság konzultációt követően megerősíti, hogy ez ésszerű és kivitelezhető.

(6)Az anyahajóhoz kapcsolódó kisebb, megfelelő szállás és szaniterhelyiségek nélküli hajókon dolgozó halászok az anyahajón lévő szállást és szaniterhelyiségeket vehetik igénybe.

(7)A tagállamok e melléklet zajra és rezgésre, szellőztetésre, fűtésre és hűtésre, valamint világításra vonatkozó követelményeit kiterjeszthetik zárt munkahelyiségkre és tárolásra használt helyiségekre, ha konzultációt követően a szóban forgó alkalmazás megfelelőnek minősül, és nem befolyásolja hátrányosan a munkakörülményeket és a fogások minőségét.

TERVEZÉS ÉS ELLENŐRZÉS

(8)Minden alkalommal, amikor új hajó épül vagy egy hajó személyzeti lakóterét felújítják, az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a szóban forgó hajó megfelel-e melléklet követelményeinek. Az illetékes hatóság – a megvalósíthatóság korlátain belül – előírja, hogy egy hajó személyzeti lakóterének lényeges megváltoztatása esetén meg kell felelni e melléklet követelményeinek, valamint amikor korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér az adott tagállam lobogójára, az e melléklet 3. pontjának megfelelően alkalmazandó követelményeinek.

(9)A 8. pontban említett helyzetekben a 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az illetékes hatóság előírja, hogy jóváhagyás céljából részletes terveket és információkat kell benyújtani hozzá vagy az általa felhatalmazott hatósághoz.

(10)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében minden alkalommal, amikor egy hajó személyzeti lakóteret felújítják vagy lényegesen megváltoztatják, az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a szóban forgó hajó megfelel-e e melléklet követelményeinek, valamint amikor korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér az adott tagállam lobogójára, az e melléklet 3. pontjának megfelelően alkalmazandó követelményeinek. Az illetékes hatóság saját belátása szerint további ellenőrzéseket végezhet a személyzeti lakótér tekintetében.

(11)Abban az esetben, ha korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér valamely tagállam lobogójára vagy egy tagállam korlátlan fennhatósága alatt kerül lajstromozásra, annak a harmadik országnak az illetékes hatósága által, amelynek lobogója alatt a hajó korábban hajózott, a 188. sz. egyezmény III. mellékletének 15., 39., 47., illetve 62. pontjának megfelelően elfogadott követelményeket többé nem kell alkalmazni a hajóra.

TERVEZÉS ÉS GYÁRTÁS

(12)Minden lakótérnek megfelelő belső magassággal kell rendelkeznie. Az illetékes hatóság meghatározza a minimális belső magasságot azon terekre vonatkozóan, ahol a halászoknak hosszabb időt kell állva eltölteniük.

(13)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a teljes mozgásszabadságot igénylő lakótér megengedett legkisebb belső magassága legalább 200 centiméter.

Lakóterekbe való bejutás és a lakóterek közötti összeköttetés

(14)A hálóhelyiségek, valamint a halraktárak és gépterek között nem lehet közvetlen összeköttetés, kivéve a vészkijáratokat. Ésszerű és kivitelezhető esetben – kifejezett eltérő rendelkezés hiányában – el kell kerülni a hálóhelyiségek, valamint a konyha, a tárolóhelyiségek, a szárítóhelyiségek, illetve a közös szaniterhelyiségek közötti közvetlen összeköttetést.

(15)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a vészkijáratok kivételével nem lehet közvetlen összeköttetés a hálóhelyiségek, valamint a halraktárak és gépterek, továbbá a konyha, a tárolóhelyiségek, a szárítóhelyiségek, illetve a közös szaniterhelyiségek között; A válaszfalnak az említett helyeket a hálóhelyiségektől, valamint a külső válaszfalaktól elválasztó része megfelelő felépítésű, acélból vagy egyéb engedélyezett anyagból készül, vízálló és gázbiztos. Ez a rendelkezés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szaniterhelyiségeket két kabin között meg lehessen osztani.

Szigetelés

(16)A lakótereket megfelelő szigeteléssel kell ellátni. A belső válaszfalak és burkolatok, valamint a padlóburkolatok és összeillesztések építéséhez használt anyagoknak meg kell felelniük a célnak és alkalmasnak kell lenniük az egészséges környezet biztosítására. Biztosítani kell minden lakótér megfelelő vízelvezetését.

(17)Minden megvalósítható intézkedést meg kell hozni azért, hogy a legyek és más rovarok ne jussanak be a halászhajó legénységének lakóterébe, különösen akkor, amikor a hajó szúnyogok által ellepett területen üzemel.

(18)Minden legénységi lakótérnek rendelkeznie kell a szükséges vészkijárattal.

ZAJ ÉS REZGÉS

(19)A 20. pontot a 2003/10/EK irányelv és a 2002/44/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

(20)Az illetékes hatóság elfogadja a zaj és rezgés lakóterekben megengedett szintjére vonatkozó szabványokat, amelyek révén biztosítható a halászoknak a zaj és a rezgés hatásaival, többek között a zaj és rezgés okozta kimerültséggel szembeni megfelelő védelme.

SZELLŐZÉS

(21)A lakótereket az éghajlati feltételek figyelembevételével szellőztetni kell. A szellőztető rendszernek biztosítania kell a helyiségek friss levegővel való kielégítő és állandó ellátását, amikor a halászok a hajón vannak.

(22)A szellőztető rendszert úgy kell kialakítani, hogy a nemdohányzókat megvédje a dohányfüsttől, illetve ennek hiányában egyéb erre alkalmas intézkedést kell hozni.

(23)A 24 méteres és annál hosszabb hajókon a lakóhelyiségeket szabályozható szellőztető rendszerrel kell felszerelni, amely révén biztosítható, hogy az időjárási feltételektől és az éghajlattól függetlenül a levegő megfelelő állapotú maradjon és a légmozgás kielégítő legyen. A szellőztető rendszereknek folyamatosan kell működniük, amikor halászok vannak a hajón.

FŰTÉS ÉS LÉGKONDICIONÁLÁS

(24)A lakótereket az éghajlati feltételek figyelembevételével megfelelő hőmérsékleten kell tartani.

(25)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében – a kizárólag trópusi éghajlaton üzemelő halászhajók kivételével – alkalmas fűtőrendszerekkel megfelelő fűtést kell biztosítani. A fűtőrendszernek minden körülmények között biztosítania kell a szükséges meleget, és üzemel, amikor a halászok a hajón laknak vagy dolgoznak, valamint a körülmények azt szükségessé teszik.

(26)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében biztosítani kell a lakóterek, a híd, a rádióhelység és a központosított vezérlőtermek légkondicionálását, kivéve azokat a hajókat, amelyek rendszeresen olyan területen vannak, ahol a mérsékelt éghajlati viszonyoknak köszönhetően erre nincs szükség.

VILÁGÍTÁS

(27)Minden lakótérnek megfelelő világítással kell rendelkeznie.

(28)Kivitelezhető esetben a mesterséges fényen túl biztosítani kell a lakóterek természetes fénnyel való megvilágítását. Abban az esetben, ha a hálóhelyiségek természetes fényt kapnak, gondoskodni kell a helyiség besötétítéséről.

(29)A hálóhelyiség szokásos megvilágításán kívül minden fekhely esetében gondoskodni kell megfelelő olvasófényről.

(30)A hálóhelyiséget vészvilágítással kell ellátni.

(31)Amennyiben egy hajón az étkezők, a folyosók és a személyzet vészhelyzetben való kimenekítését szolgáló vagy arra alkalmas más helyiségek nincsenek felszerelve vészvilágítással, az említett helységekben gondoskodni kell éjszakai állandó világításról.

(32)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a lakóterek megvilágításának meg kell felelnie az illetékes hatóság által meghatározott szabványoknak. A lakóterek szabad mozgásra alkalmas valamennyi részén a világításra vonatkozó minimális szabványt úgy kell meghatározni, hogy egy rendesen látó személy szép időben el tudjon olvasni egy hagyományos nyomtatott újságot.

HÁLÓHELYISÉGEK

Általános rendelkezések

(33)Amennyiben a hajó kialakítása, mérete, illetve rendeltetése megengedi, a hálóhelyiségeket úgy kell elhelyezni, hogy a mozgás és a gyorsulás hatásait a legkevésbé lehessen érezni, de semmi esetre sem az ütközési válaszfalak elé.

Alapterület

(34)Figyelembe véve a hajó rendeltetését, a hálóhelyiségre eső személyek száma és az egy főre eső alapterület – a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva – révén megfelelő teret és kényelmet kell biztosítani a hajón lévő halászok számára.

(35)A 24 méteres és annál hosszabb, de 45 méternél rövidebb hajók esetében a hálóhelyiségek egy főre eső alapterülete – a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva – nem lehet 1,5 négyzetméternél kisebb.

(36)A 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a hálóhelyiségek egy főre eső alapterülete – a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva – nem lehet 2 négyzetméternél kisebb.

A hálóhelyiségre eső személyek száma

(37)Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett száma legfeljebb hat.

(38)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett száma legfeljebb négy. Az illetékes hatóság egyes esetekben megengedhet az e követelménytől való eltérést, amennyiben a hajó mérete, típusa vagy rendeltetése következtében a követelmény nem ésszerű vagy nem kivitelezhető.

(39)Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában a tisztek – lehetőség szerint – külön hálóhelyiséget, illetve helyiségeket kapnak.

(40)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a tisztek hálóhelyiségei lehetőség szerint egyszemélyesek, de semmi esetre sem lehet bennük két fekhelynél több. Az illetékes hatóság egyes esetekben megengedhet az e pont követelményeitől való eltérést, amennyiben a hajó mérete, típusa vagy rendeltetése következtében a követelmények nem ésszerűek vagy nem kivitelezhetők.

Egyéb

(41)Az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett számát jól olvasható és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a helyiség megfelelően látható részén.

(42)A fekvőhelyeknek megfelelő méretűnek kell lenniük. A matracoknak megfelelő anyagból kell lenniük. Minden egyes fekvőhelyet helyi világítással kell ellátni.

(43)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a fekvőhely minimális belső mérete legalább 198-szor 80 centiméter.

(44)A hálóhelyiségeket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy megfelelő kényelmet biztosítsanak a használóinak és könnyen rendben lehessen azokat tartani. A rendelkezésre bocsátandó felszerelések többek között a következők: fekvőhelyek, a ruházat és egyéb személyes használati tárgyak elhelyezéséhez elégséges nagyságú zárható szekrények, valamint írásra alkalmas felület.

(45)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében írásra alkalmas asztalt és széket kell biztosítani.

(46)A hálóhelyiségeket lehetőleg úgy kell elhelyezni, illetve felszerelni, hogy a férfiak és nők magánszférája ne sérüljön.

ÉTKEZŐK

(47)Az étkezőknek a lehető legközelebb kell lenniük a konyhához, de semmi esetre sem lehetnek az ütközési válaszfalak előtt.

(48)A hajónak a rendeltetésének megfelelő étkezővel kell rendelkeznie. Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában az étkezőnek lehetőleg el kell különülnie a hálóhelyiségektől.

(49)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az étkezőnek el kell különülnie a hálóhelyiségektől.

(50)Az egyes étkezők méretének és felszereltségének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy be tudjon fogadni annyi személyt, amennyi várhatóan azokat egy időben használni fogja.

(51)A 15 méteres és annál nagyobb függélyek közötti hosszúságú (LBP) hajók esetében folyamatosan a halászok rendelkezésére kell állnia egy megfelelő kapacitású hűtőnek, valamint hideg és meleg italok készítésére alkalmas eszközöknek.

FÜRDŐKÁDAK VAGY ZUHANYOK, WC-K ÉS MOSDÓKAGYLÓK

(52)A hajón lévő összes személy rendelkezésére kell állnia a hajó rendeltetésének megfelelő szaniterhelyiségeknek, amelyben wc-k, mosdókagylók, fürdőkádak vagy zuhanyok találhatók. E helyiségeknek meg kell felelniük legalább az egészségügyi és higiéniai minimumkövetelményeknek, valamint elfogadható minőségűnek kell lenniük.

(53)A szaniterhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy onnan más helyiségekbe ne jusson ki semmi. A szaniterhelyiségeknek biztosítaniuk kell a magánélet ésszerű védelmét.

(54)A halászoknak és a hajón lévő más személyeknek a megfelelő higiénia biztosításához elegendő mennyiségű hideg és meleg folyó édesvizet kell biztosítani. Az illetékes hatóság konzultációt követően megállapíthatja a víz minimális szükséges mennyiségét.

(55)Amennyiben rendelkezésre állnak szaniterhelyiségek, azok szellőztetése a hajón kívülre történik, a lakóterek részeitől függetlenül.

(56)A lakóterek teljes felületének könnyen megfelelően tisztíthatónak kell lennie. A padlót csúszásmentes burkolattal kell ellátni.

(57)A 24 méteres és annál hosszabb hajókon az olyan halászok számára, akik nem rendelkeznek szaniterhelyiséggel ellátott helyiséggel, legfeljebb négy személyre legalább egy kádnak vagy zuhanynak, illetve mindkettőnek, egy WC-nek, valamint egy mosdónak kell jutnia.

MOSÓKONYHA

(58)Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában biztosítani kell – figyelembe véve a hajó rendeltetését – a ruházat mosásához és szárításához szükséges berendezéseket.

(59)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a ruházat mosásához, szárításához és vasalásához megfelelő eszközöket kell biztosítani.

(60)A 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a ruházat mosásához, szárításához és vasalásához megfelelő eszközöket kell biztosítani a hálóhelyiségektől, étkezőktől, WC-ktől elkülönülő helyiségben, amelyet megfelelő szellőzéssel és fűtéssel, valamint szárítókötéllel vagy a ruhák szárítására alkalmas más eszközzel kell ellátni.

BERENDEZÉSEK A BETEG ÉS SÉRÜLT HALÁSZOK SZÁMÁRA

(61)A 92/29/EGK irányelv követelményein túlmenően szükség esetén a beteg vagy sérült halászok részére egy helyiséget kell biztosítani.

(62)A 92/29/EGK irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelmények helyett a következők alkalmazandók: az 500 bruttó regisztertonna (BRT) feletti olyan hajókon, amelyeken legalább 15 halász három napnál hosszabb úton van, valamint a 24 méteres és annál hosszabb halászhajókon – tekintet nélkül a legénység nagyságára és az út időtartamára – orvosi ellátás nyújtására alkalmas elkülönített betegszobának kell rendelkezésre állnia. A helyiséget megfelelően fel kell szerelni és higiénikus állapotban kell tartani.

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

(63)A vihar esetén hordható és az egyéb védőfelszerelések felakasztására a hálóhelyiségeken kívül, de onnan nem messze helyet kell biztosítani.

ÁGYNEMŰ, KONYHAI FELSZERELÉSEK ÉS KÜLÖNBÖZŐ FELSZERELÉSEK

(64)A hajón lévő halászok rendelkezésére kell bocsátani megfelelő asztali és konyhai edényeket, ágyneműt és egyéb textíliákat. Ugyanakkor lehetőség van a textília költségeinek működési költségként való megtéríttetésére, ha a kollektív szerződés vagy a halászati munkaszerződés úgy rendelkezik.

SZABADIDŐS LÉTESÍTMÉNYEK

(65)A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a hajón lévő halászok számára megfelelő szabadidős létesítményeket, felszereléseket és szolgáltatásokat kell biztosítani. A szabadidős tevékenységekhez adott esetben használható az étkező.

TÁVKÖZLÉSI ESZKÖZÖK

(66)A lehetőségekhez mérten a hajón lévő halászok számára ésszerű és a halászhajó-tulajdonos teljes költségét nem meghaladó áron ésszerű hozzáférést kell biztosítani a távközlési eszközökhöz

KONYHA ÉS ÉLELMISZERRAKTÁR

(67)A hajón biztosítani kell sütő-főző berendezéseket. Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában e berendezéseket lehetőleg elkülönített konyhában kell felszerelni.

(68)A konyhának, illetve elkülönített konyha hiányában a főzőrésznek a célnak megfelelő méretűnek kell lennie, jó világítással és szellőztetéssel kell rendelkeznie, valamint megfelelően felszereltnek és karbantartottnak kell lennie.

(69)A 24 méteres és annál hosszabb hajóknak külön konyhával kell rendelkezniük.

(70)A hajókonyhán főzéshez használt propán- vagy butángáz palackokat a nyílt fedélzeten, a külső hőforrásoktól és hatásoktól védett helyen kell tartani.

(71)Az élelmiszerkészletek számára megfelelő nagyságú és a célnak megfelelő, szárazon és hidegen tartható, jól szellőztethető helyet kell biztosítani, hogy a készletek ne romoljanak meg. Ehhez kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában lehetőleg hűtőket vagy más, alacsony hőmérsékleten történő tárolást szolgáló eszközöket kell alkalmazni.

(72)A 15 méteres és annál nagyobb függélyek közötti hosszúságú (LBP) hajók esetében tárolóhelyiséget és hűtőt, valamint egy további alacsony hőmérsékletű tárolóhelyiséget kell biztosítani.

ÉLELMISZER ÉS IVÓVÍZ

(73)Figyelemmel a halászok számára, valamint az út időtartamára és jellegére, elegendő élelmiszert és ivóvizet kell biztosítani. Az élelmiszernek és az ivóvíznek továbbá megfelelőnek kell lennie a tápérték, a minőség, a mennyiség és a változatosság szempontjából, és figyelembe kell venni a halászok vallási előírásait és az étellel kapcsolatos kulturális szokásait.

(74)Az illetékes hatóság követelményeket határozhat meg a hajón rendelkezésre bocsátandó élelmiszer és víz vonatkozásában a minimális szabványokról és mennyiségről.

TISZTASÁG ÉS LAKHATÓSÁG

(75)A lakótereket tiszta és lakható állapotban kell tartani, valamint nem lehetnek bennük olyan áruk és készletek, amelyek nem a helyiségben lakók személyes tulajdonát képezik vagy biztonságukat, illetve megmentésüket szolgálják.

(76)A konyhát és az élelmiszerraktárakat higiénikus állapotban kell tartani.

(77)A szemetet zárt, jól záródó tartályban kell tartani, és amikor szükséges, el kell távolítani azokról a helyekről, amelyek élelmiszerrel érintkeznek.

A HAJÓPARANCSONOK ÁLTAL VAGY FELÜGYELETE MELLETT VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK

(78)a) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az illetékes hatóság előírja, hogy a hajóparancsnok végezzen vagy a felügyelete mellett végezzenek gyakori ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy:

i. a lakótér tiszta, megfelelően lakható, biztonságos és jó állapotban tartott legyen;

ii. elegendő élelmiszer- és vízkészlet álljon rendelkezésre; valamint

iii. a konyha és az élelmiszerraktárak higiénikusak és megfelelő állapotúak legyenek.

b)Az ellenőrzések eredményeit és a feltárt hiányosságok orvoslására hozott intézkedéseket fel kell jegyezni és felülvizsgálat céljából rendelkezésre kell bocsátani.

ELTÉRÉSEK

(79)Az illetékes hatóság konzultációt követően engedélyezhet e melléklet rendelkezéseitől való eltérést, hogy – megkülönböztetés nélkül – figyelembe lehessen venni az eltérő és sajátos vallási és társadalmi gyakorlatot követő tengerészek érdekeit, azzal a feltétellel, hogy az ilyen eltérések nem eredményeznek összességükben annál kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyek a melléklet alkalmazásából adódnának.