52016PC0042

Csatolmány

A higanyról szóló minamatai egyezmény

Az egyezmény Részes Felei,

felismerve, hogy a higany egy globális szinten aggodalomra okot adó vegyi anyag, hosszú távú légköri szállítódása, valamint amiatt, hogy az antropogén eredetű légkörbe juttatását követően a környezetben marad, továbbá amiatt, hogy biológiailag felhalmozódik az ökoszisztémákban és jelentős negatív hatásai vannak az emberi egészségre és a környezetre,

emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szövetségének Környezetvédelmi Programja Kormányzó Tanácsának 2009. február 20-i 25/5. sz. határozatára, amelynek célja, hogy nemzetközi lépéseket tegyenek a higany hatékony, hatásos és következetes kezelése érdekében,

emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődésről szóló Konferenciája nyomán kibocsátott „A jövő, amit akarunk” című záró dokumentum 221. bekezdésére, amely a világszerte jogerős higanyszabályozásról szóló tárgyalások sikeres kimenetelére hívott fel az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatok kezelése érdekében,

emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődésről szóló Konferenciáján megerősítették a környezetről és fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat alapelveit, ezen belül többek között a közös, de differenciált felelősségvállalást, és az egyes államok sajátos körülményeinek és képességinek méltányolását, valamit a globális cselekvés szükségességét,

tudatában a sérülékeny népességcsoportok, különösen a nők, gyermekek, és rajtuk keresztül a jövőbeli generációk higanykitettsége miatti egészségügyi aggodalmaknak, különösen a fejlődő országokban,

megállapítva a sarkvidéki ökoszisztémák és bennszülött közösségek különös sérülékenységét a higany táplálékláncban való biológiai feldúsulása és a tradicionális élelmiszerek szennyezettsége miatt, nagyobb általánosabban véve aggódva a bennszülött közösségekért a higany hatásai miatt,

felismerve a Minamata-szindrómából levont alapvető tanulságokat, különösen a higanyszennyezésből eredő súlyos egészségügyi és környezeti hatásokat, és a higany megfelelő kezelésének szükségességét, és az ilyen események megelőzését a jövőben,

kiemelve a pénzügyi, műszaki, technológiai és kapacitásépítési támogatás fontosságát, különösen a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok számára, hogy nemzeti szinten megerősítsék a higany kezelésére vonatkozó képességeiket és előmozdítsák az Egyezmény hatékony megvalósítását,

emellett felismerve az Egészségügyi Világszervezetnek az emberi egészség védelmében végzett tevékenységét a higany kapcsán, és a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások szerepét, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezményt, és a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményt,

felismerve, hogy ezen Egyezmény és az egyéb nemzetközi környezetvédelmi és kereskedelmi megállapodások kölcsönösen segítik egymást,

hangsúlyozva, hogy ebben az Egyezményben semmi sem célozza, hogy befolyással legyen bármelyik Részes Fél bármely létező nemzetközi megállapodásból eredő jogaira vagy kötelezettségeire,

egyetértve abban, hogy a fenti preambulum bekezdésnek nem célja hierarchiát létrehozni ezen Egyezmény és egyéb nemzetközi okmányok között,

megjegyezve, hogy ezen Egyezményben semmi sem korlátoz egy Részes Felet abban, hogy az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban lévő további, belföldi intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy az adott Fél egyéb, az érvényes nemzetközi jogból eredő kötelezettségeivel összhangban megvédje az emberi egészséget és a környezetet a higanykitettségtől,

a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

Célkitűzés

Ezen Egyezmény célja az emberi egészség és a környezet védelme a higany- és vegyületeinek antropogén eredetű -, légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátásaitól.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen Egyezmény alkalmazásában:

(a) „kisipari és kisüzemi aranybányászat”: egyedi bányászok vagy kisvállalkozások által végzett aranybányászat, korlátozott tőkebefektetés és termelés mellett;

(b) „legjobb elérhető technika”: azok a technikák, amelyek a leghatékonyabban előzik meg vagy – ahol az a gyakorlatban nem lehetséges – a leghatékonyabban csökkentik a higany légkörbe, vizekbe és talajba történő kibocsátását, és az ilyen kibocsátások hatását a környezetre mint egészre, az adott Részes Fél vagy a Részes Fél területén lévő adott létesítmény gazdasági és műszaki szempontjait is figyelembe véve. Ebben a szövegösszefüggésben:

(i) a „legjobb” azt jelenti, hogy a leghatékonyabban érhető el vele a környezet egészének általánosan magas színvonalú védelme;

(ii) az „elérhető” technika egy adott Részes Fél vagy a területén lévő létesítmény vonatkozásában azokat a technikákat jelenti, amelyeket olyan léptékben fejlesztettek ki, hogy azok – a költségeket és hasznokat figyelembe véve – gazdaságilag és műszakilag megvalósítható körülmények között lehetővé teszik a releváns iparágban való alkalmazásukat, függetlenül attól, hogy a technikákat az adott Fél területén alkalmazzák vagy ott fejlesztették ki, feltéve hogy az adott Fél megállapítása szerint elérhetők a létesítmény üzemeltetője számára; és

(iii) a „technikák” alkalmazott technológiákat és üzemeltetési gyakorlatokat jelent, továbbá azt, ahogy a berendezéseket megtervezik, felépítik, karbantartják és leszerelik.

(c) „legjobb környezetvédelmi gyakorlatok”: a környezetvédelmi szabályozó intézkedések és stratégiák legmegfelelőbb kombinációja;

(d) „higany”: elemi higany (Hg(0), CAS-szám: 7439-97-6);

(e) „higanyvegyület”: olyan anyag, amely higanyatomokból és egy vagy több olyan egyéb kémiai elem atomjából áll, amelyek csak kémiai reakciók révén választhatók szét különböző komponensekre;

(f) „hozzáadott higanyt tartalmazó termék”: olyan termék vagy termékkomponens, amely szándékosan hozzáadott higanyt vagy higanyvegyületet tartalmaz;

(g) „részes fél” vagy „fél”: olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely magára nézve kötelezően elfogadta ezen Egyezményt, és amelyre nézve az Egyezmény jogerős;

(h) „jelen lévő és szavazó felek”: azok a részes felek, akik a részes felek egy ülésén jelen vannak és igenlő vagy nemleges szavazatot adnak le;

(i) „elsődleges higanybányászat”: olyan bányászat, amelynél az elsődlegesen bányászandó anyag a higany;

(j) „regionális gazdasági integrációs szervezet”: valamely térség szuverén államai által alkotott olyan szervezet, amelyre tagállamai átruházták hatáskörüket az ezen Egyezmény által szabályozott kérdések tekintetében, és amely belső eljárásainak megfelelő kellő felhatalmazással rendelkezik arra, hogy aláírja, megerősíti, elfogadja, jóváhagyja ezen Egyezményt vagy csatlakozzon hozzá; és

(k) „engedélyezett felhasználás”: a higany vagy higanyvegyületek Részes Felek általi bármely olyan felhasználása, amely összhangban van ezzel az Egyezménnyel, ezen belül többek között a 3., 4., 5., 6. és 7. cikkel összhangban lévő felhasználások.

3. cikk

A higanykínálat forrásai és a higanykereskedelem

1. Ezen cikk alkalmazásában:

(a) a „higany”-ra vonatkozó hivatkozások magukban foglalják a higany más anyagokkal alkotott olyan keverékeit – ezen belül a higanyötvözeteket is –, amelyekben a higany koncentrációja legalább 95 tömegszázalék; és

(b) a „higanyvegyületek” jelentése higany(I)-klorid (más néven kalomel), higany(II)-oxid, higany(II)-szulfát, higany(II)-nitrát, cinóber és higany-szulfid.

2. Nem alkalmazhatók ezen cikk rendelkezései a következőkre:

(a) higany vagy higanyvegyületek olyan mennyiségeire, amelyeket laboratóriumi léptékű kutatásra vagy referencia szabványként alkalmaznak; vagy

(b) a higany vagy higanyvegyületek természetes előfordulású nyomnyi mennyiségeire, amelyek olyan termékekben fordulnak elő, mint a higanytól eltérő fémek, ércek, vagy ásványi termékek, ezen belül szén, vagy az ezekből az anyagokból származó termékek, valamint a vegyi termékekben nem szándékosan jelen lévő nyomnyi mennyiségek; vagy

3. Egyik Részes Fél sem engedélyezhet olyan elsődleges higanybányászatot, amelyet akkor még nem folytattak a területén, amikor az Egyezmény a Részes Fél számára hatályossá vált.

4. Mindegyik Részes Fél csak olyan elsődleges higanybányászatot engedélyezhet, amelyet már akkor a területén folytattak, amikor az Egyezmény a Részes Fél számára hatályossá vált, legfeljebb az ezen időpontot követő tizenöt évet bezáróan. Ezen időszak alatt az ilyen bányászatból származó higanyt csak a 4. cikk szerinti hozzáadott higanyt tartalmazó termékekben vagy az 5. cikk szerinti gyártási eljárásokban szabad felhasználni, vagy a 11. cikk szerint lehet ártalmatlanítani olyan műveletek alkalmazásával, amelyek nem eredményeznek visszanyerést, újrahasznosítást, regenerálást, közvetlen újbóli felhasználást vagy alternatív felhasználásokat.

5. Mindegyik Részes Fél köteles:

(a) törekedni arra, hogy területén beazonosítsa az 50 tonnát meghaladó egyedi higany- vagy higanyvegyület-készleteket, valamint az évente 10 tonnát meghaladó mennyiségben higanykínálati forrásokat generáló, a területükön megtalálható készleteket;

(b) intézkedéseket hozni, amelyek biztosítják, hogyha egy Részes Fél megállapítja, hogy klóralkáli-létesítmények leszereléséből rendelkezésre áll visszamaradó többlet higany, azt a 11. cikk 3(a) bekezdésében említett környezetkímélő kezelési útmutatásokkal összhangban kell ártalmatlanítani olyan műveletek alkalmazásával, amelyek nem eredményeznek visszanyerést, újrahasznosítást, regenerálást, közvetlen újbóli felhasználást vagy alternatív felhasználásokat.

6. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti a higany exportját, kivéve:

(a) olyan Részes Fél irányába, aki írásban hozzájárulását adta az exportáló Részes Félnek, és kizárólag az alábbi célokra:

(i) valamely, az Egyezmény hatálya alatt az importáló Részes Fél számára engedélyezett felhasználás; vagy

(ii) környezetkímélő átmeneti tárolás, ahogy az a 10. cikkben szerepel; vagy

(b) olyan nem-Részes Fél irányába, aki írásban hozzájárulását adta az exportáló Részes Félnek, és ezen belül igazolást a következőkről:

(i) a nem-Részes Fél részéről meglévő intézkedések biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét, valamint biztosítják a 10. és 11. cikk rendelkezéseinek betartását; és

(ii) az ilyen higanyt csak olyan módon használják fel, ami egy Részes Fél számára az Egyezmény hatálya alatt engedélyezett, vagy környezetkímélő átmeneti tárolásra, ahogy az a 10. cikkben szerepel.

7. Mint a 6. bekezdésben előírt írásos hozzájárulásra, az exportáló országok támaszkodhatnak az importáló Részes Fél vagy nem-Részes Fél által a Titkárságnak megküldött általános tájékoztatásra. Az ilyen általános tájékoztatásnak szabályoznia kell minden olyan feltételt és körülményt, amelyek között az importáló Részes Fél vagy nem-Részes Fél a hozzájárulást megadja. A tájékoztatást az adott Részes Fél vagy nem-Részes Fél bármikor visszavonhatja. A Titkárságnak nyilvános nyilvántartást kell vezetnie minden ilyen tájékoztatásról.

8. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany importját olyan nem-Részes Féltől, akinek írásban hozzájárulását adja majd, kivéve, ha a nem-Részes Fél igazolást nyújtott be arról, hogy a higany nem a 3. bekezdés vagy az 5(b) bekezdés szerinti nem engedélyezett forrásokból származik.

9. Az a Részes Fél, aki a 7. bekezdésnek megfelelően általános hozzájárulási tájékoztatást nyújt be, dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 8. bekezdést, feltéve hogy fenntartja az átfogó korlátozásokat a higany exportjára vonatkozóan, és alkalmazott belföldi intézkedései biztosítják, hogy az importált higanyt környezetkímélő módon kezeljék. A Részes Félnek értesítést kell küldenie a Titkárságnak ilyen döntéséről, ezen belül tájékoztatást nyújt exportkorlátozásairól és belföldi szabályozó intézkedéseiről, valamint a nem-Részes Felektől importált higany mennyiségeiről és származási országairól. A Titkárságnak nyilvános nyilvántartást kell vezetnie minden ilyen tájékoztatásról. A végrehajtási és megfelelőségi bizottságnak minden ilyen tájékoztatást és kiegészítő információt a 15. cikk szerint felül kell vizsgálnia és értékelnie, továbbá szükség esetén javaslatokat terjeszthet a Részes Felek Konferenciája elé.

10. A 9. bekezdésben ismertetett eljárásnak a Részes Felek Konferenciája második ülésének lezárásáig kell rendelkezésre állnia. Azután, hacsak a Részes Felek Konferenciája a jelen lévő és szavazó Felek egyszerű többségével másképp nem dönt, rendelkezésre állásának meg kell szűnnie, kivéve azon Részes Fél vonatkozásában, amely a Részes Felek Konferenciája második ülésének befejezése előtt a 9. bekezdés szerinti tájékoztatást nyújtott be.

11. A 21. cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell benyújtania arról, hogy teljesültek e cikk követelményei.

12. A Részes Felek Konferenciájának, első ülésén további iránymutatást kell nyújtania e cikk vonatkozásában, különösen az 5(a), 6. és 8. bekezdés vonatkozásában, valamint ki kell dolgoznia és elfogadnia a 6(b) és 8. bekezdésben említett igazolás kívánatos tartalmát.

13. A Részes Felek Konferenciájának értékelnie kell, hogy egyes konkrét higanyvegyületek kereskedelme veszélyezteti-e az Egyezmény céljait, és mérlegeli, hogy egyes konkrét higanyvegyületek – a 27. cikk szerint elfogadott további mellékletben való felsorolásuk révén – a 6. és 8. bekezdés hatálya alá kerüljenek.

4. cikk

Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek

1. Megfelelő intézkedések meghozatala révén egy Részes Fél sem engedélyezheti az A. melléklet I. részében felsorolt, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártását, importját vagy exportját az adott termékekre meghatározott kivezetési időpont után, kivéve, ha az az A. mellékletből az ott meghatározottak szerint kizárt termék vagy a Részes Fél a 6. cikk alapján regisztrált mentességgel rendelkezik.

2. Az 1. bekezdés alternatívájaként egy Részes Fél az A. melléklet megerősítésének vagy az adott Fél számára az A. melléklet valamely módosítása hatálybalépésének időpontjában jelezheti, hogy eltérő intézkedéseket vagy stratégiákat foganatosít majd az A. melléklet I. részében felsorolt termékek vonatkozásában. Egy Részes Fél csak akkor választhatja ezt az alternatívát, ha – abban az időpontban, amikor értesíti a Titkárságot arról a döntéséről, hogy ezt az alternatívát alkalmazza – demonstrálni tudja, hogy már egy minimális szintre csökkentette az A. melléklet I. részében felsorolt termékek legnagyobb többségének gyártását, importját és exportját, és hogy intézkedéseket és stratégiákat foganatosított a higany további, olyan termékekben való alkalmazásának csökkentésére, amelyek nem szerepelnek az A. melléklet I. részében. Az a Részes Fél, aki ezt az alternatívát választja, köteles továbbá:

(a) az első alkalommal jelentést tenni a Részes Felek Konferenciájának, amelyben ismerteti a foganatosított intézkedéseket vagy stratégiákat, ezen belül az elért csökkentések számszerű értékeit is;

(b) intézkedéseket vagy stratégiákat foganatosítani annak érdekében, hogy csökkentse a higany felhasználását az A. melléklet I. részében felsorolt bármely olyan termékben, amelyre még nem értek el egy minimális szintet;

(d) nem lesz jogosult arra, hogy a 6. cikk alapján bármely olyan termékkategóriára mentességet igényeljen, amelynek esetében ezt az alternatívát választotta.

A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után 5 évvel a 8. bekezdés szerinti felülvizsgálati folyamat részeként felül kell vizsgálnia az ezen bekezdés alapján hozott intézkedések előrehaladását és hatékonyságát.

3. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia az A. melléklet II. részében felsorolt, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek tekintetében az ott szereplő rendelkezésekkel összhangban.

4. A Titkárságnak a Részes Felek által nyújtott tájékoztatás alapján információkat kell gyűjtenie és fenntartania a hozzáadott higanyt tartalmazó termékekről és alternatíváikról, és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie ezeket az információkat. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie bármely egyéb, a Részes Felek által szolgáltatott vonatkozó információt.

5. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy megakadályozza az olyan, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek beépítését összeszerelt termékekbe, amelyek gyártása, importja vagy exportja e cikk értelmében nem engedélyezett.

6. Mindegyik Részes Félnek vissza kell fognia az olyan hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártását és kereskedelmi forgalmazását, amelyek a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek semmilyen ismert felhasználása alá nem tartoztak, mielőtt az Egyezmény az adott Részes Fél számára hatályossá vált, hacsak a termékkel kapcsolatos kockázatok és előnyök valamely felmérése, értékelése azt nem mutatja, hogy a termék környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontból előnyös. Egy Részes Félnek szükség szerint tájékoztatnia kell a Titkárságot minden ilyen termékről, ezen belül információt ad a termék környezetvédelmi és humán egészségügyi kockázatairól és előnyeiről. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ilyen információkat.

7. Bármely Részes Fél javaslatot nyújthat be a Titkárságnak arra vonatkozólag, hogy egy hozzáadott higanyt tartalmazó terméket felvegyenek az A. mellékletbe, amelyben szerepelnie kell a termék nem higanyos alternatíváinak rendelkezésre állásával, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságával, valamint környezeti és egészségügyi kockázataival és előnyeivel kapcsolatos információknak, a 4. bekezdés szerinti információkat is figyelembe véve.

8. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia a A. mellékletet és a 27. cikkel összhangban mérlegelheti az említett melléklet módosítását.

9. Az A. mellékletnek a 8. bekezdés szerinti felülvizsgálatakor a Részes Felek Konferenciájának legalább a következőket kell figyelembe vennie:

(a) a 7. bekezdés alapján benyújtott bármely javaslat;

(b) a 4. bekezdés értelmében szolgáltatott információk; és

(c) a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható higanymentes alternatívák elérhetősége a Részes Felek számára a környezeti és humán egészségügyi kockázatokat és előnyöket figyelembe véve.

5. cikk

Higanyt vagy higanyvegyületeket

alkalmazó gyártási eljárások

1. Ezen cikk és a B. melléklet alkalmazásában nem tartozhatnak a higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások közé a hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket alkalmazó eljárások, a hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket előállító eljárások vagy a higanytartalmú hulladékokat feldolgozó eljárások.

2. Megfelelő intézkedések meghozatala révén egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany vagy higanyvegyületek alkalmazását a B. melléklet I. részében felsorolt gyártási eljárásokban az abban a mellékletben az egyes eljárásokra meghatározott kivezetési időpont után, kivéve ha a Részes Fél a 6. cikk alapján regisztrált mentességgel rendelkezik.

3. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy korlátozza a higany vagy higanyvegyületek alkalmazását a B. melléklet II. részében felsorolt eljárásokban, az ott szereplőrendelkezésekkel összhangban.

4. A Titkárságnak a Részes Felek által nyújtott tájékoztatás alapján információkat kell gyűjtenie és fenntartania a hozzáadott higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó eljárásokról és alternatíváikról, és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie ezeket az információkat. A Részes Felek más vonatkozó információkat is szolgáltathatnak, amelyeket a Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie.

5. Minden olyan Részes Fél, amely rendelkezik egy vagy több olyan létesítménnyel, amely a B. mellékletben felsorolt gyártási eljárásokban higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaz, köteles:

(a) intézkedéseket hozni a higany és higanyvegyületek e létesítményekből történő kibocsátásaira vonatkozóan;

(b) a 21. cikk alapján benyújtott jelentéseiben tájékoztatást nyújtani arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak e bekezdés alapján; és

(c) törekedni arra, hogy beazonosítsa a területén azokat a létesítményeket, amelyek a B. mellékletben felsorolt eljárásokhoz higanyt vagy higanyvegyületeket használnak és az Egyezménynek a számára történő hatálybalépése után legkésőbb 3 évvel tájékoztatást kell benyújtania a Titkárságnak az ilyen létesítmények számáról és típusáról és az ilyen létesítmények által felhasznált higany vagy higanyvegyületek becsült éves mennyiségéről. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ilyen információkat.

6. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany vagy higanyvegyületek használatát olyan létesítményben, amely még nem létezett azelőtt, hogy az Egyezmény számára hatályossá vált, és amely a B. mellékletben felsorolt gyártási eljárásokat alkalmaz. Az ilyen létesítményekre semmilyen mentesség nem vonatkozhat.

7. Mindegyik Részes Félnek vissza kell fognia bármely olyan létesítmény fejlesztését, amely bármely egyéb olyan gyártási eljárást alkalmaz, amelyben szándékosan higanyt vagy higanyvegyületeket használnak, és amelyek nem léteztek azelőtt, hogy az Egyezmény számára hatályossá vált, kivéve ha az adott Fél a Részes Felek Konferenciája számára kielégítő módon demonstrálni tudja,

hogy a gyártási eljárás jelentős környezeti és egészségügyi előnyökkel jár, és hogy nem állnak rendelkezésre ilyen előnyöket kínáló, műszakilag és gazdaságilag megvalósító higanymentes alternatívák.

8. Bátorítjuk a Részes Feleket, hogy tájékoztassák egymást a vonatkozó új technológiai fejlesztésekről, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható higanymentes alternatívákról, és azokról a lehetséges intézkedésekről és technikákról, amelyekkel csökkenthető vagy – ahol az megvalósítható – megszüntethető a higany vagy higanyvegyületek alkalmazása a B. mellékletben felsorolt gyártási eljárásokban, valamint ezekből a higany és higanyvegyületek légkörbe és talajba, vízbe történő kibocsátása.

9. Bármelyik Részes Fél javaslatot nyújthat be a B. melléklet módosítására annak érdekében, hogy olyan gyártási folyamat kerüljön felvételre, amelyben higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaznak. A javaslatnak tartalmaznia kell az eljárás higany nélküli alternatívájának rendelkezésre állásával, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságával, valamint környezeti és humán egészségügyi kockázataival és előnyeivel kapcsolatos információkat.

10. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia a B. mellékletet és a 27. cikkel összhangban mérlegelheti az említett melléklet módosítását.

11. A B. mellékletnek a 10. bekezdés szerinti bármely felülvizsgálatakor a Részes Felek Konferenciájának legalább a következőket kell figyelembe vennie:

(a) a 9. bekezdés alapján benyújtott bármely javaslat;

(b) a 4. bekezdés értelmében szolgáltatott információk; és

(c) a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható higanymentes alternatívák elérhetősége a Részes Felek számára a környezeti és egészségügyi kockázatokat és előnyöket figyelembe véve.

6. cikk

A Részes Felek számára kérelemre rendelkezésre álló mentességek

1. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet egy vagy több mentességre is regisztrálhat az A. és B. mellékletben felsorolt kivezetési időpontok tekintetében – amelyeket a továbbiakban „mentességnek” nevezünk – oly módon, hogy írásban értesíti a Titkárságot:

(a) arról, hogy az Egyezmény Részes Felévé vált; vagy

(b) az A. melléklet módosítása révén a listára felkerült bármely hozzáadott higanyt tartalmazó termék vagy a B. melléklet módosítása révén a listára felkerült bármely higanyt alkalmazó gyártási eljárás esetében legkésőbb abban az időpontban, amikor a vonatkozó módosítás az adott Részes Fél számára hatályossá válik.

Minden ilyen regisztrációhoz csatolnia kell a Részes Félnek egy nyilatkozatot arról, hogy miért van szüksége a mentességre.

2. Valamely mentesség vagy az A., vagy a B. mellékletben felsorolt valamely kategóriára, vagy valamely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet által meghatározott alkategóriára regisztrálható.

3. Minden, egy vagy több mentességgel rendelkező Részes Félnek egy nyilvántartásba kell bekerülnie. A Titkárságnak kell létrehoznia és fenntartania a nyilvántartást és hozzáférhetővé tennie azt a nyilvánosság számára.

4. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

(a) az egy vagy több mentességgel rendelkező Részes Felek listáját;

(b) az egyes Részes Felek számára regisztrált mentességet vagy mentességeket; és

5. Az 1. bekezdés szerinti mentességeknek az A. vagy B. mellékletben szereplő, vonatkozó kivezetési időpont után öt évvel kell lejárniuk, kivéve, ha egy Részes Fél ennél rövidebb időtartamot jelez a nyilvántartásban.

6. A Részes Felek Konferenciája egy Részes Fél kérésére határozhat úgy, hogy öt évvel meghosszabbít egy mentességet, kivéve, ha a Fél ennél rövidebb időtartamot kér. Döntése meghozatala során a Részes Felek Konferenciájának megfelelően figyelembe kell vennie a következőket:

(a) az adott Részes Fél jelentése, amely megindokolja a mentesség meghosszabbítása iránti igényét és körvonalazza azokat a múltbeli és tervezett tevékenységeket, amelyekkel a mentesség iránti igény a lehetőségekhez mérten leghamarabb megszüntethető;

(b) rendelkezésre álló információk, ezen belül az alternatív higanymentes, vagy a mentességet élvező alkalmazásnál kevesebb higany fogyasztásával járó termékek és eljárások elérhetőségéről; és

(c) tervezett vagy megvalósítás alatt lévő tevékenységek a higany környezetkímélő tárolásának és a higanytartalmú hulladékok ártalmatlanításának érdekében.

A mentesség csak egyszer hosszabbítható meg egy adott termékre, adott kivezetési időpontra.

7. A Titkárság írásos értesítésével egy Részes Fél bármikor visszavonhat egy mentességet. Egy mentesség visszavonása abban az időpontban lép hatályba, amelyet az értesítésben megadnak.

8. Az 1. bekezdés ellenére az A. vagy B. mellékletben felsorolt vonatkozó termék vagy eljárás kivezetési időpontja után 5 évvel vagy azután már egyik állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet sem regisztrálhat mentességre, hacsak egy vagy több Részes Fél mentességre regisztráltként nem marad az adott termék vagy eljárás vonatkozásában, miután a 6. bekezdés értelmében hosszabbítást kapott. Ilyen esetben az 1(a) és (b) bekezdésben megadott időpontokban egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet mentességre regisztrálhat az adott termék vagy eljárás vonatkozásában, és ez tíz évvel a vonatkozó kivezetési időpont után kell lejárnia.

9. Egy, az A. vagy B. mellékletben felsorolt termékre vagy eljárásra vonatkozó kivezetési időpont után tíz évvel már egy Részes Félnek sem lehet hatályban mentessége.

7. cikk

Kisipari és kisüzemi aranybányászat

1. Az e cikkben és a C. mellékletben szereplő intézkedéseket az olyan kisipari és kisüzemi aranybányászatra és -feldolgozásra kell alkalmazni, amelyek során higanyos amalgámozást alkalmaznak az aranynak az ércéből történő kinyerésére.

2. Minden olyan Részes Félnek, amelynek területén folyik e cikk hatálya alá tartozó kisipari és kisüzemi aranybányászat és -feldolgozás, lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy csökkentse és – ahol az megvalósítható – megszüntesse a higany és higanyvegyületek alkalmazását és a higany légköri, valamint talajba és vízbe történő kibocsátását az ilyen bányászat és feldolgozás során.

3. Minden olyan Részes Félnek értesítenie kell a Titkárságot, amely bármikor megállapítja, hogy a kisipari és kisüzemi aranybányászat a területén nem jelentéktelen. Ha ez megállapításra kerül, akkor a Részes Fél köteles:

(a) nemzeti cselekvési tervet kidolgozni és megvalósítani a C. melléklettel összhangban;

(b) az Egyezmény számára történő hatálybalépése után legkésőbb három évvel vagy, ha az a későbbi, akkor a Titkárság értesítése után legkésőbb három évvel benyújtani nemzeti cselekvési tervét a Titkárságnak; és

(c) ezt követően háromévente felülvizsgálni, hogy milyen előrehaladást ért el az e cikkből eredő kötelezettségei teljesítésében és e felülvizsgálatokról szóló jelentését belefoglalni a 21. cikk értelmében benyújtott jelentéseibe is.

4. E cikk célkitűzéseinek elérése érdekében a Részes Felek szükség szerint együttműködhetnek egymással és az érintett kormányközi és egyéb szervezetekkel. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:

(a) stratégiák kidolgozása annak megelőzése érdekében, hogy a higany és higanyvegyületek átterelődjenek a kisipari és kisüzemi aranybányászatban és -feldolgozásban történő felhasználás területére;

(b) oktatási, tájékoztatás és kapacitásépítési kezdeményezések;

(d) a műszaki és pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések;

(e) az ezen cikkből eredő kötelezettségek teljesítését elősegítő partnerségek; és

(f) a meglévő információcserét szolgáló mechanizmusok felhasználása a tudás, a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok és az olyan alternatív technológiák előmozdítására, amelyek környezeti, műszaki és társadalmi-gazdasági szempontból is megvalósíthatók.

8. cikk

Légköri kibocsátások

1. E cikk tárgya a – gyakran „összes higanyként” kifejezett – higany és higanyvegyületek légköri kibocsátásának ellenőrzése és – ahol lehetséges – csökkentése olyan intézkedések révén, amelyekkel ellenőrizni lehet a D. mellékletben felsorolt forráskategóriákba tartozó pontforrásokból származó légköri kibocsátásokat.

2. Ezen cikk alkalmazásában:

(a) „kibocsátás”: a higany vagy higanyvegyületek légköri kibocsátása;

(b) „releváns forrás”: a D. mellékletben felsorolt forráskategóriák valamelyikébe tartozó forrás. Ha egy Részes Fél azt választja, akkor kritériumokat állapíthat meg, amelyek alapján beazonosíthatja a D. mellékletben felsorolt forráskategóriákba tartozó forrásokat, feltéve hogy e kritériumok bármely kategória esetében magukba foglalják az adott kategóriából származó légköri kibocsátások legalább 75 százalékát;

(c) „új forrás”: a D. mellékletben felsorolt valamely kategóriába tartozó minden olyan releváns forrás, amelynek kialakítása vagy lényegi módosítása legalább egy évvel az alábbi időpont után kezdődik meg:

(i) az Egyezmény az érintett Részes Fél számára hatályossá válik; vagy

(ii) a D. melléklet valamely módosítása az érintett Részes Fél számára hatályossá válik, ahol a forrás kizárólag e módosítás révén kerül az Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá;

(d) „lényegi módosítás”: egy releváns forrás olyan módosítása, amelynek eredményeként jelentősen megnő a légköri kibocsátás, de nem tartoznak ide a kibocsátások olyan változásai, amelyek melléktermékek visszanyeréséből származnak. Az adott Részes Félnek kell döntenie arról, hogy egy módosítás lényegi vagy nem;

(e) „meglévő forrás”: minden releváns forrás, ami nem új forrás.

(f) „kibocsátási határérték”: valamely pontforrásból kibocsátott – gyakran „összes higanyként” kifejezett – higany vagy higanyvegyületek koncentrációjára, tömegére vagy kibocsátási rátájára vonatkozó határ.

3. A releváns forrásokkal rendelkező Részes Feleknek intézkedéseket kell hozniuk a légköri kibocsátások ellenőrzése érdekében és nemzeti tervet dolgozhatnak ki, amely meghatározza a kibocsátások ellenőrzése érdekében meghozandó intézkedéseket, továbbá várt céljait, célkitűzéseit és kimeneteleit. A nemzeti terveket az adott Részes Félnek az Egyezménynek a számára való hatálybalépésétől számított 4 éven belül be kell nyújtania a Részes Felek Konferenciájának. Amennyiben egy Részes Fél a 20. cikkel összhangban kidolgoz egy végrehajtási tervet, abba belefoglalhatja az e bekezdés értelmében elkészített tervet is.

4. Új forrásaik esetében a Részes Feleknek a legjobb elérhető technika és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazását kell megkövetelniük annak érdekében, hogy ellenőrizzék és – ahol megvalósítható – csökkentsék a kibocsátásokat, mégpedig amilyen hamar csak a gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az után, hogy az Egyezmény az adott Részes Fél számára hatályossá vált. A Részes Felek a legjobb elérhető technikák alkalmazásával összhangban álló kibocsátási határértékeket is alkalmazhatnak.

5. Meglévő forrásaik esetében a Részes Feleknek minden nemzeti tervbe bele kell foglalniuk – és megvalósítaniuk – egy vagy több alábbi intézkedést, mégpedig nemzeti körülményeiket, valamint az intézkedések gazdasági és műszaki megvalósíthatóságát és anyagi megengedhetőségét figyelembe véve, és amilyen hamar csak lehetséges, de legkésőbb tíz évvel az után, hogy az Egyezmény számukra hatályossá vált:

(a) számszerűsített célkitűzés a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások ellenőrzésére – és ahol lehetséges – csökkentésére;

(b) kibocsátási határértékek a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások ellenőrzésére – és ahol lehetséges – csökkentésére;

(c) a legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazása a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások ellenőrzése érdekében;

(d) több szennyezőre kiterjedő szabályozási stratégia, amely a légköri higanykibocsátások ellenőrzése szempontjából is járulékos előnyökkel jár;

(e) alternatív intézkedések a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások ellenőrzése érdekében.

6. A Részes Felek minden releváns meglévő forrás esetében alkalmazhatják ugyanazokat az intézkedéseket is vagy különféle intézkedéseket is foganatosíthatnak a különféle forráskategóriák vonatkozásában. Egy adott Részes Fél által alkalmazott intézkedések célja az kell, hogy legyen, hogy idővel reális mértékű előrehaladás történjen a légköri kibocsátások csökkentése terén.

7. Amint az a gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az után, hogy az Egyezmény egy adott Részes Fél vonatkozásában hatályossá válik, mindegyik Részes Félnek létre kell hoznia egy leltárt a releváns forrásokból történő légköri kibocsátásokról, és azt követően fenntartja azt.

8. A Részes Felek Konferenciájának, első ülésén iránymutatást kell elfogadnia az alábbiakról:

(a) legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok az új és meglévő források közötti minden különbséget, valamint a közegek közötti hatások minimalizálásának szükségességét is figyelembe véve; és

(b) a Részes Felek támogatása az 5. bekezdésben meghatározott intézkedések megvalósításában, különösen a célok és a kibocsátási határértékek meghatározásában.

9. A Részes Felek Konferenciájának, amilyen hamar a gyakorlatban lehetséges, iránymutatást kell elfogadnia az alábbiakról:

(a) a Részes Felek által a 2(b) bekezdés értelmében kidolgozott kritériumok;

(b) a légköri kibocsátási leltárak elkészítésének módszertana.

10. A Részes Felek Konferenciájának folyamatosan felülvizsgálat alatt kell tartania és szükség szerint frissítenie a 8. és 9. bekezdés értelmében kidolgozott iránymutatást. Ezen cikk vonatkozó rendelkezéseinek megvalósításakor a Részes Feleknek figyelembe kell venniük az iránymutatást.

11. A 21. cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell nyújtania e cikk megvalósításáról, különösen arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a 4–7. bekezdések értelmében, valamint hogy mennyire voltak hatékonyak ezek az intézkedések.

9. cikk

Talajba és vízbe történő kibocsátások

1. E cikk tárgya a – gyakran „összes higanyként” kifejezett – higany és higanyvegyületeknek az Egyezmény más rendelkezéseiben nem szabályozott releváns pontforrásokból a talajba és vizekbe történő kibocsátásának ellenőrzése és – ahol lehetséges – csökkentése.

2. Ezen cikk alkalmazásában:

(a) „kibocsátás”: a higany vagy higanyvegyületek kibocsátása a talajba vagy a vizekbe;

(b) „releváns forrás”: bármely jelentős antropogén eredetű talajba és vízbe kibocsátó pontforrás, amelyet az Részes Felek beazonosítanak, és amelyet az Egyezmény más rendelkezései nem szabályoznak;

(c) „új forrás”: minden olyan releváns forrás, amelynek kialakítása vagy lényegi módosítása legalább egy évvel az után kezdődik meg, hogy az Egyezmény az érintett Részes Fél számára hatályossá vált;

(d) „lényegi módosítás”: egy releváns forrás olyan módosítása, amelynek eredményeként jelentősen megnő a talajba és vízbe történő kibocsátás, de nem tartoznak ide a kibocsátások olyan változásai, amelyek melléktermékek hasznosításából származnak. Az adott Részes Félnek kell döntenie arról, hogy egy módosítás lényegi vagy nem;

(e) „meglévő forrás”: minden releváns forrás, ami nem új forrás.

(f) „kibocsátási határérték”: valamely pontforrásból kibocsátott – gyakran „összes higany”-ként kifejezett – higany vagy higanyvegyületek koncentrációjára vagy tömegére vonatkozó határ.

3. Legkésőbb három évvel az után, hogy az Egyezmény egy adott Részes Fél vonatkozásában hatályossá válik, majd azt követően rendszeres időközönként mindegyik Részes Félnek be kell azonosítania a releváns pontforrás kategóriákat.

4. A releváns forrásokkal rendelkező Részes Feleknek intézkedéseket kell hozniuk a talajba és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése érdekében és nemzeti tervet dolgozhatnak ki, amely meghatározza a talajba és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése érdekében meghozandó intézkedéseket, továbbá várt céljait, célkitűzéseit és kimeneteleit. A nemzeti terveket az adott Részes Félnek az Egyezménynek a számára való hatálybalépésétől számított 4 éven belül be kell nyújtania a Részes Felek Konferenciájának. Amennyiben egy Részes Fél a 20. cikkel összhangban kidolgoz egy végrehajtási tervet, abba belefoglalhatja az e bekezdés értelmében elkészített tervet is.

5. Az intézkedések szükség szerint magukba foglalnak egyet vagy többet az alábbiak közül:

(a) kibocsátási határértékek a releváns forrásokból talajba vagy vízbe történő kibocsátások ellenőrzésére – és ahol lehetséges – csökkentésére;

(b) a legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazása a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése érdekében;

(c) több szennyezőre kiterjedő szabályozási stratégia, amely a higany talajba és vízbe történő kibocsátásainak ellenőrzése szempontjából járulékos előnyökkel jár;

(d) alternatív intézkedések a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése érdekében.

6. Amint az a gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az után, hogy az Egyezmény egy adott Részes Fél vonatkozásában hatályossá válik, mindegyik Részes Félnek létre kell hoznia és azt követően fenntartania egy leltárt a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátásokról.

7. A Részes Felek Konferenciájának, amilyen hamar a gyakorlatban lehetséges, iránymutatást kell elfogadnia az alábbiakról:

(b) a kibocsátási leltárak elkészítésének módszertana.

8. A 21. cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell nyújtania az e cikkben foglaltak megvalósításáról, különösen arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a 3–6. bekezdések értelmében, valamint hogy mennyire voltak hatékonyak ezek az intézkedések.

10. cikk

A higany – kivéve a higanytartalmú hulladékok –

környezetkímélő átmeneti tárolása

1. Ez a cikk a 3. cikkben meghatározott olyan higany és higanyvegyületek átmeneti tárolására vonatkozik, amelyek nem tartoznak a higanytartalmú hulladékok 11. cikk szerinti meghatározása alá.

2. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy az olyan higany és higanyvegyületek átmeneti tárolása, amelyeket az Egyezmény hatálya alatt egy adott Részes Félnek engedélyezett felhasználásra szánnak, a 3. bekezdés értelmében elfogadott, minden útmutatást figyelembe véve és minden követelménnyel összhangban környezetkímélő módon történjen.

3. A Részes Felek Konferenciájának útmutatásokat kell elfogadnia a higany és higanyvegyületek átmeneti tárolásával kapcsolatban, amelyeknél figyelembe veszi a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló

Bázeli Egyezmény hatálya alatt kidolgozott releváns útmutatásokat és minden egyéb vonatkozó iránymutatást. A Részes Felek Konferenciája a 27. cikkel összhangban ezen Egyezmény egy újabb melléklete formájában követelményeket fogadhat el az átmeneti tárolásra vonatkozólag.

4. A Részes Feleknek szükség szerint együtt kell működniük egymással és az érintett kormányközi szervezetekkel és egyéb szervezetekkel a higany és higanyvegyületek környezetkímélő átmeneti tárolását szolgáló kapacitások bővítése érdekében.

11. cikk

Higanytartalmú hulladékok

1. A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény idevonatkozó fogalommeghatározásai a Bázeli Egyezmény Részes Felei számára az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó hulladékokra is vonatkoznak. Azon Részes Feleknek, akik a Bázeli Egyezménynek nem Részes Felei, iránymutatásként kell alkalmazniuk ezeket a fogalommeghatározásokat az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó hulladékok vonatkozásában.

2. Ezen Egyezmény alkalmazásában a higanytartalmú hulladékok olyan anyagokat vagy tárgyakat jelentenek, amelyek:

(a) higanyból vagy higanyvegyületekből állnak;

(b) higanyt vagy higanyvegyületeket tartalmaznak; vagy

olyan mennyiségben, amely meghaladja a Részes Felek Konferenciája által – a Bázeli Egyezmény illetékes szerveivel együttműködve harmonizált módon – meghatározott vonatkozó küszöbértékeket, amelyeket a nemzeti jog vagy ezen Egyezmény rendelkezései alapján ártalmatlanítanak, ártalmatlanításuk kívánatos vagy ártalmatlanítani szándékoznak. Ez a fogalom nem foglalja magában a bányászatból visszamaradó fedőrétegeket, meddő kőzeteket és zagyokat, kivéve az elsődleges higanybányászat esetében, hacsak nem tartalmaznak a Részes Felek Konferenciája által meghatározott küszöbértékeket meghaladó mennyiségű higanyt vagy higanyvegyületeket.

3. Mindegyik Részes Félnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a higanytartalmú hulladékot:

(a) a Bázeli Egyezmény hatálya alatt kidolgozott útmutatások figyelembevételével és a 27. cikk szerint a Részes Felek Konferenciája által kötelezően egy újabb mellékletben elfogadott követelményekkel összhangban környezetkímélő módon kezeljék. A követelmények kialakítása során a Részes Felek Konferenciájának figyelembe kell vennie a Felek hulladékgazdálkodási szabályait és programjait;

(b) csak az ezen Egyezmény alapján valamely Részes Fél számára engedélyezett felhasználás vagy a 3(a) bekezdés szerinti környezetkímélő ártalmatlanítás céljára visszanyerik, újrahasznosítják, regenerálják vagy használják fel közvetlenül újból;

(c) a Bázeli Egyezmény Részes Felei esetében nem szállítják át nemzetközi határokon, kivéve az ezen cikkel és a Bázeli Egyezménnyel összhangban végzett környezetkímélő ártalmatlanítás céljára. Olyan körülmények között, ahol a Bázeli Egyezmény nem vonatkozik a nemzetközi határokon való átszállításra, a Részes Felek csak az után engedélyezhetik az átszállítást, hogy figyelembe vették a vonatkozó nemzetközi szabályokat, szabványokat és útmutatásokat.

4. A Részes Felek Konferenciájának törekednie kell szorosan együttműködni a Bázeli Egyezmény illetékes szerveivel a 3(a) bekezdésben említett útmutatások szükség szerinti felülvizsgálata és frissítése terén.

5. Bátorítjuk a Részes Feleket arra, hogy szükség szerint együttműködjenek egymással és az érintett kormányközi szervezetekkel és egyéb szervezetekkel abban, hogy globális, regionális és nemzeti kapacitásokat alakítsanak ki és tartsanak fenn a higanytartalmú hulladékok környezetkímélő kezeléséhez.

12. cikk

Szennyezett területek

1. Mindegyik Részes Félnek törekednie kell arra, hogy megfelelő stratégiákat dolgozzon ki az olyan helyek beazonosítására és felmérésére, amelyek higannyal vagy higanyvegyületekkel szennyezettek.

2. Az ilyen területek jelentette kockázatok csökkentése érdekében tett bármely lépést környezetkímélő módon kell végrehajtani, ahol szükséges beleépítve ebbe az ilyen területeken lévő higany vagy higanyvegyületek által az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok felmérését.

3. A Részes Felek Konferenciájának iránymutatást kell elfogadnia a szennyezett területek gondozásával kapcsolatban, amely az alábbiakat célzó módszereket és megközelítéseket is magában foglalhat:

(a) a területek beazonosítása és jellemzése;

(b) a nyilvánosság bevonása;

(d) a szennyezett területek miatt fellépő kockázatok kezelésének opciói;

(e) a hasznok és költségek értékelése; és

(f) az eredmények validálása.

4. Bátorítjuk a Részes Feleket arra, hogy együttműködjenek olyan stratégiák kidolgozásában és olyan tevékenységek megvalósításában, amelyek a szennyezett területek beazonosítását, felmérését, rangsorolását, kezelését és szükség szerinti helyrehozását szolgálják.

13. cikk

Pénzügyi források és pénzügyi mechanizmus

1. Mindegyik Részes Fél vállalja, hogy a képességei által megszabott határokon belül, és nemzeti politikáival, prioritásaival, terveivel és programjaival összhangban erőforrásokat biztosít azon nemzeti tevékenységek számára, amelyek az Egyezmény megvalósítását szolgálják. Az ilyen erőforrások közé tartozhat a hazai finanszírozás, releváns politikák,

fejlesztési stratégiák és nemzeti költségvetések révén, valamint a kétoldalú vagy többoldalú finanszírozás, továbbá a magánszektor bevonása is.

2. Az Egyezmény fejlődő országnak számító Részes Felek általi végrehajtásának átfogó hatékonysága összefügg ezen cikk hatékony megvalósításával.

3. Sürgősen ösztönözzük a pénzügyi és műszaki segítségnyújtás, valamint a kapacitásépítés és technológiaátadás többoldalú, regionális és kétoldalú forrásait, hogy fokozzák és szaporítsák a higannyal kapcsolatos tevékenységeiket a fejlődő országnak számító Részes Felek támogatását illetően az ezen Egyezmény pénzügyi forrásokkal, műszaki segítségnyújtással és technológiaátadással kapcsolatos megvalósításában.

4. A Részes Feleknek finanszírozással kapcsolatos lépéseik során teljes körűen figyelembe kell venniük a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok mint Részes Feleknek a különleges igényeit és speciális körülményeit.

5. A megfelelő, előrejelezhető és jó időzítésű pénzügyi erőforrások biztosítására az Egyezmény létrehoz egy Mechanizmust. A Mechanizmus szerepe, hogy támogassa a fejlődő országnak számító Részes Feleket és átmeneti gazdaságú Részes Feleket az Egyezményből származó kötelezettségeik teljesítésében.

6. A Mechanizmusnak a következőket kell magába foglalnia:

(a) a Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapja, és

(b) egy speciális nemzetközi Program a kapacitásépítés és műszaki segítségnyújtás támogatására.

7. A Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapja új, előrejelezhető, megfelelő és jól időzített pénzügyi forrásokat kell biztosítania az Egyezmény megvalósítási költségeinek támogatására, ahogy abban a Részes Felek Konferenciája megállapodik. Az Egyezmény céljára a Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapját a Részes Felek Konferenciájának irányítása alatt kell működtetni, illetve az Alap afelé tartozik elszámolással. A Részes Felek Konferenciájának iránymutatást kell nyújtania az átfogó stratégiákról, politikákról, program prioritásokról és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférési és felhasználási jogosultságokról. A Részes Felek Konferenciájának emellett iránymutatást kell nyújtania a tevékenységi kategóriák egy tájékoztató jellegű listájához, amely támogatást kaphatna a Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapjából. A Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapjának forrásokat kell biztosítania a globális környezetvédelmi előnyök közösen megállapított járulékos, valamint egyes alapozó tevékenységek közösen megállapított teljes költségeinek fedezésére.

8. Amikor egy tevékenységhez forrásokat biztosít, a Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapjának figyelembe kell vennie, hogy egy javasolt tevékenység a költségeihez képest milyen potenciális higanycsökkentéssel járhat.

9. Az Egyezmény céljára a 6(b) bekezdésben említett Program a Részes Felek Konferenciájának irányítása alatt fog működni, illetve a Program afelé tartozik elszámolással. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén kell döntést hoznia a Programot szolgáltató intézményről, amelynek meglévő szervezetnek kell lennie, és iránymutatást kell nyújtania számára, ezen belül a Program időtartamáról is. Minden Részes Felet és más releváns érdekeltet felhívunk arra, hogy önkéntes alapon pénzügyi forrásokat biztosítson a Program számára.

10. A Részes Felek Konferenciája és a Mechanizmust magukba foglaló szervezetek a Részes Felek Konferenciájának első ülésén megállapodnak azokról a rendelkezésekről, amelyek érvényre juttatják a fenti bekezdéseket.

11. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb harmadik ülésén, majd azt követően rendszeresen felül kell vizsgálnia a finanszírozás mértékét, a Részes Felek Konferenciája által az e cikk értelmében létrehozott Mechanizmus működőképessé tételével megbízott szervezeteknek nyújtott iránymutatást és ezek hatékonyságát, valamint képességét arra, hogy megfelelően kezeljék a fejlődő országnak számító Részes Felek és az átmeneti gazdaságú Részes Felek változó szükségleteit. A felülvizsgálat alapján megfelelő intézkedéseket kell hoznia a Mechanizmus hatékonyságának növelése érdekében.

12. Minden Részes Felet felhívunk, hogy a képességeik által megszabott határokon belül járuljanak hozzá a Mechanizmushoz. A Mechanizmusnak ösztönöznie kell az egyéb forrásokból, ezen belül a magánszektorból való részesülést, és törekednie kell arra, hogy kiaknázzák az ilyen forrásokat azon tevékenységekhez, amelyeket a Mechanizmus támogat.

14. cikk

Kapacitásépítés, műszaki segítségnyújtás és technológiaátadás

1. A Részes Feleknek a képességeik által megszabott határokon belül együtt kell működniük annak érdekében, hogy jól időzített és megfelelő kapacitásépítést és műszaki segítséget nyújtsanak a fejlődő országnak számító Részes Feleknek, különösen azoknak a Részes Feleknek, amelyek a legkevésbé fejlett országok közé tartoznak vagy kisfejlődő szigetállamok, továbbá az átmeneti gazdaságú Részes Feleknek ahhoz, hogy teljesítsék az Egyezményből eredő kötelezettségeiket.

2. Az 1. bekezdés és a 13. cikk szerinti kapacitásépítés és műszaki segítségnyújtás megvalósítható regionális, kistérségi és nemzeti megállapodás, ezen belül meglévő regionális és kistérségi központok révén is, vagy egyéb többoldalú vagy kétoldalú módon, valamint partnerségek, ezen belül a magánszektort bevonó partnerségek révén. A műszaki segítségnyújtás és annak megvalósítása hatékonyságát növelendő, keresni kell az együttműködést és koordinációt más többoldalú környezetvédelmi megállapodásokkal a vegyi anyagok és a hulladékok terén.

3. A fejlett országnak számító Részes Feleknek és más Részes Feleknek a képességeik által megszabott határokon belül a magánszektor és szükség szerint más releváns érdekeltek támogatásával elő kell segíteniük és elő kell mozdítaniuk a legmodernebb környezetkímélő alternatív technológiák fejlesztését, átadását és terjesztését, valamint az ahhoz való hozzáférést, a fejlődő országnak számító Részes Felek, különösen a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok, valamint az átmeneti gazdaságú Részes Felek irányában, hogy megerősítsék képességüket az Egyezmény hatékony megvalósítására.

4. A Részes Felek Konferenciája a Felek beadványait és jelentéseit – ezen belül a 21. cikkben meghatározottakat és más érdekeltek által adott információkat – figyelembe véve a második üléséig és azt követően rendszeresen köteles:

(a) mérlegelni a meglévő kezdeményezésekkel kapcsolatos információkat és az alternatív technológiákkal összefüggésben elért előrehaladást;

(b) mérlegelni a Részes Felek – különösen a fejlődő országnak számító Részes Felek – alternatív technológiák iránti igényeit; és

(c) azonosítani a Részes Felek – különösen a fejlődő országnak számító Részes Felek – által a technológiaátadás terén tapasztalt kihívásokat.

5. A Részes Felek Konferenciájának javaslatokat kell tennie azzal kapcsolatban, hogy hogyan fokozható a kapacitásépítés, műszaki segítségnyújtás és technológiaátadás e cikk hatálya alatt.

15. cikk

Végrehajtási és megfelelőségi bizottság

1. Az Egyezmény létrehoz egy mechanizmust, ezen belül a Részes Felek Konferenciájának alárendelt szervként egy Bizottságot, hogy az elősegítse az Egyezmény minden rendelkezésének végrehajtását, illetve felülvizsgálja ezek betartását. A mechanizmusnak, és ezen belül a Bizottságnak jellegét tekintve elősegítő szerepűnek kell lennie és különös figyelmet kell szentelnie a Részes Felek nemzeti képességeinek és körülményeinek.

2. A Bizottságnak elő kell mozdítania az Egyezmény összes rendelkezésének végrehajtását és felül kell vizsgálnia ezek betartását. A Bizottságnak az egyedi és széles körű végrehajtási és megfelelőségi kérdéseket is meg kell vizsgálnia, továbbá szükség esetén javaslatokat terjesztenie a Részes Felek Konferenciája elé.

3. A Bizottságnak 15 tagból kell állnia, akiket a Részes Felek jelölnek és a Részes Felek Konferenciája választ meg, amelynek során kellő módon figyelembe veszi az Egyesült Nemzetek Szervezetének öt régiójára alapozott egyenlő földrajzi reprezentációt; az első tagokat a Részes Felek Konferenciájának első ülésén kell megválasztani, majd ezt követően a Részes Felek Konferenciája által az 5. cikk értelmében jóváhagyott eljárásrenddel összhangban; a Bizottság tagjainak az Egyezménnyel összefüggő valamely területen jártasnak kell lenniük és megfelelő szakértelmi egyensúlyt kell képviselniük.

4. A Bizottság az alábbiak alapján mérlegelheti az ügyeket:

(a) a Részes Felek írásos beadványai saját megfelelőségükről;

(b) a 21. cikk szerinti nemzeti jelentések; és

5. A Bizottságnak ki kell dolgoznia saját eljárásrendjét, amelyet a Részes Felek Konferenciájának második ülésén kell jóváhagyni; a Részes Felek Konferenciája további feladat-meghatározásokat is elfogadhat a Bizottság számára.

6. A Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy javaslatait konszenzussal fogadja el. Ha a konszenzus létrehozására irányuló minden erőfeszítés kimerült és mégsem sikerült konszenzusra jutni, a javaslatokat végső megoldásként az ülésen jelen levő és szavazó tagok háromnegyedes többségű szavazatával kell elfogadni a tagok kétharmados egyetértése alapján.

16. cikk

Egészségügyi szempontok

1. A Részes Feleket ösztönzik:

(a) stratégiák és programok kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására a kockázatnak kitett népesség – különösen a sérülékeny népességcsoportok – azonosítása és védelme érdekében, és amelyek magukban foglalhatják a higany- és higanyvegyület-kitettségre vonatkozó tudományos alapú egészségügyi útmutatások elfogadását, szükség szerint higanykitettség csökkentésére irányuló célok meghatározását, valamint – a közegészségügyi és egyéb érintett ágazatok részvételével – a közoktatást;

(b) a munkahelyi higany- és higanyvegyület-kitettséggel kapcsolatos tudományos alapú oktatási és megelőzési programok kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására;

(c) a megfelelő egészségügyi szolgáltatás előmozdítására a higany- és higanyvegyület-kitettség megelőzése és az ez által érintett népességcsoportok kezelése és gondozása érdekében; és

(d) szükség szerint intézményi és egészségügyi szakkapacitások létrehozása és megerősítése a higany- és higanyvegyület-kitettséggel kapcsolatos egészségügyi kockázatok megelőzése, felismerése, kezelése és nyomon követése érdekében.

2. A Részes Felek Konferenciájának az egészségügyi kérdések vagy tevékenységek mérlegelése során:

(a) egyeztetnie kell, és együtt kell működnie az Egészségügyi Világszervezettel, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és szükség szerint más illetékes kormányközi szervezetekkel; és

(b) elő kell segítenie az Egészségügyi Világszervezettel, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és szükség szerint más illetékes kormányközi szervezetekkel történő együttműködést és információcserét.

17. cikk

Információcsere

1. Mindegyik Részes Fél köteles elősegíteni a következők cseréjét:

(a) tudományos, műszaki, gazdasági és jogi információk a higanyról és higanyvegyületekről, ezen belül toxikológiai, ökotoxikológiai és biztonságossági információk;

(b) információk a higany és higanyvegyületek előállításának, felhasználásának, kereskedelmének, (légköri, valamint talajba és vízbe történő) kibocsátásának csökkentésével vagy megszüntetésével kapcsolatban;

(i) hozzáadott higanyt tartalmazó termékek;

(ii) higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások; és

(iii) higanyt vagy higanyvegyületeket (légkörbe, valamint talajba és vízbe) kibocsátó tevékenységek és eljárások;

ezen belül információk az ilyen alternatívák egészségügyi és környezeti kockázatairól, és gazdasági és társadalmi költségeiről és hasznairól; és

(d) epidemiológiai információk a higany- és higanyvegyület-kitettséggel összefüggő egészségügyi hatásokról, szoros együttműködésben az Egészségügyi Világszervezettel és szükség szerint más releváns szervezetekkel.

2. A Részes Felek az 1. bekezdés szerinti információcserét intézhetik közvetlenül, a Titkárságon keresztül, vagy szükség szerint más releváns szervezetekkel, ezen belül a vegyi anyagokra és hulladékokra vonatkozó egyezmények titkárságaival együttműködésben.

3. A Titkárság elősegíti az együttműködést az e cikkben említett információcsere terén, továbbá a releváns szervezettekkel, ezen belül a többoldalú környezetvédelmi megállapodások és más nemzetközi kezdeményezések titkárságaival. A Részes Felektől származó információkon kívül ezen információk magukban foglalják a higany terén szakértelemmel rendelkező kormányközi és civil szervezetektől, valamint az ilyen szakértelemmel rendelkező nemzeti és nemzetközi intézményektől kapott információkat is.

4. Mindegyik Részes Félnek ki kell neveznie egy nemzeti kapcsolattartót az Egyezmény hatálya alatt folytatott információcsere számára, és ezen belül az importáló Részes Felek 3. cikk szerinti tájékoztatása vonatkozásában is.

5. Az Egyezmény alkalmazásában az emberek egészségével és biztonságával és a környezettel kapcsolatos információkat nem lehet bizalmasnak tekinteni. Az Egyezmény hatálya alatt egyéb információkat kicserélő Részes Feleknek minden bizalmas információt meg kell védeniük, ahogy arról kölcsönösen megállapodnak.

18. cikk

Nyilvános információk, tudatformálás és oktatás

1. A képességei által megszabott határokon belül mindegyik Részes Fél köteles előmozdítani és elősegíteni a következőket:

(a) az alábbiakkal kapcsolatban rendelkezésre álló információk nyilvánosságra hozatala:

(i) a higany és higanyvegyületek egészségügyi és környezeti hatásai;

ii a higany és higanyvegyületek alternatívái;

(iii) az 1. cikk 17. bekezdésében meghatározott témák;

(iv) a 19. cikk szerinti kutatási, fejlesztési és nyomonkövetési tevékenységek eredményei; és

(v) az Egyezményből származó kötelezettségek teljesítését szolgáló tevékenységek;

(b) a higany- és higanyvegyület-kitettség emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos oktatás, továbbképzés és társadalmi tudatformálás a releváns kormányközi és civil szervezetekkel és a sérülékeny népességcsoportokkal együttműködésben, szükség szerint.

2. Mindegyik Részes Félnek a meglévő mechanizmusokat kell felhasználnia vagy mérlegelnie kell mechanizmusok, így például ahol szükséges, szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kifejlesztését az emberi tevékenységek révén kibocsátott, vagy ártalmatlanított higany és higanyvegyületek éves becsült mennyiségére vonatkozó információk összegyűjtése és terjesztése érdekében.

19. cikk

Kutatás, fejlesztés és nyomon követés

1. A Részes Feleknek törekedniük kell arra, hogy saját körülményeiket és képességeiket figyelembe véve együttműködjenek a következők fejlesztésében és javításában:

(a) leltárak a higany és higanyvegyületek használatáról, fogyasztásáról, és ezek antropogén eredetű légköri kibocsátásairól, valamint vizekbe és talajba történő kibocsátásáról;

(b) a higany és higanyvegyületek koncentrációjának modellezése és földrajzilag reprezentatív nyomon követése a sérülékeny népességcsoportokban és a környezeti közegekben, ezen belül a biotikus közegekben, így például a halakban, tengeri emlősökben, tengeri teknősökben és madarakban, valamint együttműködés a releváns és megfelelő minták begyűjtésében és cseréjében;

(c) a higany és higanyvegyületek emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásainak, valamint emellett a társadalmi, gazdasági és kulturális hatásoknak a felmérése, különösen a sérülékeny népességcsoportok vonatkozásában;

(d) harmonizált módszerek az (a), (b) és (c) albekezdés értelmében végzett tevékenységekhez;

(e) információ a higany és a higanyvegyületek környezeti körforgásáról, szállításáról (ezen belül nagy távolságokra történő szállításról és kiülepedésről), átalakulásáról és sorsáról többféle ökoszisztémában, megfelelően figyelembe véve az antropogén eredetű és a természetes (légköri, valamint talajba és vízbe történő) higanykibocsátások közötti megkülönböztetést és a higany újramobilizálódását a múltban képződött kiülepedésekből;

(f) információk a higany és higanyvegyületek és hozzáadott higanyt tartalmazó termékek forgalmazásáról és kereskedelméről; és

(g) információ és kutatás a higanymentes termékek és eljárások műszaki és gazdasági elérhetőségével, valamint azokkal a legjobb elérhető technikákkal és legjobb környezetvédelmi gyakorlatokkal kapcsolatban, amelyek a higany és higanyvegyületek (légköri, valamint talajba és vízbe történő) kibocsátásának csökkentését és nyomon követését szolgálják.

2. Ahol szükséges, az 1. bekezdésben azonosított tevékenységek végzése során a Részes Feleknek építeniük kell a meglévő nyomonkövetési hálózatokra és kutatási programokra.

20. cikk

Végrehajtási tervek

1. Egy kezdeti felmérést követően hazai körülményeik figyelembevételével mindegyik Részes Fél kidolgozhat és végrehajthat egy tervet az Egyezményből származó kötelezettségei teljesítésére. Amint kidolgozásra került, minden ilyen tervet meg kell küldeni a Titkárságnak.

2. Hazai körülményeinek figyelembevételével és a Részes Felek Konferenciájától kapott iránymutatásra vagy egyéb iránymutatásra hivatkozással mindegyik Részes Fél felülvizsgálhatja és frissítheti végrehajtási tervét.

3. Az 1. és 2. bekezdés szerinti feladat elvégzése során a Részes Feleknek egyeztetniük kell az országukban található érdekeltekkel, hogy elősegítsék végrehajtási tervük kidolgozását, megvalósítását, felülvizsgálatát és frissítését.

4. A Részes Felek regionális terveket is koordinálhatnak az Egyezmény megvalósításának elősegítése érdekében.

21. cikk

Jelentéstétel

1. A Titkárságon keresztül mindegyik Részes Félnek jelentenie kell a Részes Felek Konferenciája felé azokról az intézkedésekről, amelyeket az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítása érdekében hozott, valamint az intézkedések hatékonyságáról és az Egyezmény célkitűzéseinek teljesítése során jelentkező lehetséges kihívásokról.

2. Mindegyik Részes Félnek jelentésébe kell foglalnia az ezen Egyezmény 3., 5., 7., 8. és 9. cikkében előírt információkat.

3. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén döntenie kell a jelentések elkészítésének a Felek által követendő időzítéséről és formájáról, azt is figyelembe véve, hogy kívánatos-e a jelentések koordinálása a vegyi anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos más egyezményekkel.

22. cikk

A hatékonyság értékelése

1. A Részes Felek Konferenciájának első alkalommal az Egyezmény hatálybalépése után legkésőbb hat évvel, majd azt követően az általa meghatározott időközönként rendszeresen kell értékelnie az Egyezmény hatékonyságát.

2. Az értékelés elősegítése érdekében a Részes Felek Konferenciájának első ülésén kezdeményeznie kell olyan megállapodások kialakítását, amelyek segítségével ellátja magát összehasonlítható nyomonkövetési adatokkal a higany és higanyvegyületek előfordulásáról és mozgásáról a környezetben, valamint a higany és higanyvegyületek koncentrációja terén a biotikus közegekben és sérülékeny népességcsoportokban megfigyelt trendekről.

3. Az értékelést a rendelkezésre álló tudományos, környezeti, műszaki, pénzügyi és gazdasági információk, és ezen belül az alábbiak alapján kell elvégezni:

(a) a 2. bekezdés alapján a Részes Felek Konferenciájának benyújtott jelentések és egyéb nyomonkövetési információk;

(b) a 21. cikk értelmében benyújtott jelentések;

(d) jelentések és egyéb releváns információk az Egyezmény által létrehozott pénzügyi támogatási, technológiaátadási és kapacitásépítési megállapodások működéséről.

23. cikk

A Részes Felek Konferenciája

1. Az Egyezmény létrehozza a Részes Felek Konferenciáját.

2. A Részes Felek Konferenciájának első ülését az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjának főigazgatójának kell összehívnia legkésőbb az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül. Ezt követően a Részes Felek Konferenciájának rendes üléseit a Konferencia által meghatározandó szabályos időközönként kell megrendezni.

3. A Részes Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit a Konferencia által szükségesnek ítélt egyéb időpontokban, vagy bármely Részes Fél írásbeli kérelmére össze kell hívni, feltéve hogy – hat hónapon belül az után, hogy a Titkárság tájékoztatja a Részes Feleket a kérelemről – a kérelmet legalább a Felek egyharmada támogatja.

4. A Részes Felek Konferenciájának konszenzus útján kell megállapítania és elfogadnia első ülésén saját maga és minden alája rendelt szerv eljárásrendjét és pénzügyi szabályzatát, valamint a Titkárság működését meghatározó pénzügyi rendelkezéseket.

5. A Részes Felek Konferenciájának folyamatosan felül kell vizsgálnia és értékelnie ezen Egyezmény megvalósítását. El kell látnia az Egyezmény által ráruházott feladatokat és ebből a célból köteles:

(a) létrehozni azokat az alárendelt szerveket, amelyeket az Egyezmény megvalósítása szempontjából szükségesnek tekint;

(b) ahol szükséges, együttműködni az illetékes nemzetközi szervezetekkel, valamint kormányzati és nem kormányzati szervekkel;

(c) rendszeresen felülvizsgálni a számára és a Titkárság számára a 21. cikk értelmében rendelkezésre bocsátott információkat;

(d) mérlegelni minden javaslatot, amelyet a végrehajtási és megfelelőségi bizottság elé terjeszt;

(e) mérlegelni és foganatosítani minden további olyan lépést, amelyre az Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében szükség lehet; és

(f) a 4. és 5. cikk értelmében felülvizsgálni az A. és a B. mellékletet.

6. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított szervei és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint bármely állam, aki nem részes fele az Egyezménynek, megfigyelőként képviseltetheti magát a Részes Felek Konferenciájának ülésein. Az ezen Egyezmény tárgyát képező kérdésekben illetékes, minden olyan nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy civil szervezet vagy testület, amely tájékoztatta a Titkárságot arról a kívánságáról, hogy megfigyelőként képviseltethesse magát a Részes Felek Konferenciájának valamely ülésén, erre engedélyt kaphat, kivéve, ha a jelen levő felek legalább egyharmada ellenvetéssel él. A megfigyelők belépésére és részvételére a Részes Felek Konferenciája által elfogadott eljárásrendnek kell érvényesnek lennie.

24. cikk

Titkárság

1. Az Egyezmény létrehozza a Titkárságot.

2. A Titkárság feladatai a következők:

(a) a Részes Felek Konferenciája és az alája rendelt szervek üléseinek megszervezése és szükség szerint szolgáltatások nyújtása számukra;

(b) ezen Egyezmény megvalósításában a Részes Feleknek nyújtandó segítség kérelemre történő előmozdítása, különösen a részes fejlődő és átmeneti gazdaságú országok esetében;

(c) a koordináció szükség szerinti biztosítása a releváns nemzetközi testületek – különösen egyéb, vegyi anyagokkal vagy hulladékokkal kapcsolatos egyezmények – titkárságaival;

(d) a Részes Felek segítése az Egyezmény megvalósításával kapcsolatos információcsere vonatkozásában;

(e) a 15. és 21. cikk értelmében szolgáltatott és egyéb rendelkezésre álló információk alapján időszaki jelentések kidolgozása és eljuttatása a Részes Felekhez;

(f) a Részes Felek Konferenciájának átfogó irányítása alatt olyan hivatali és szerződéses megállapodások megkötése, amelyek a Titkárság feladatainak eredményes ellátásához szükségesek; és

(g) ezen Egyezményben meghatározott egyéb titkársági feladatok és a Részes Felek Konferenciája által megállapított esetleges egyéb feladatok ellátása.

3. Ezen Egyezménnyel kapcsolatos titkársági funkciókat az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjának főigazgatójának kell ellátnia, kivéve, ha a Részes Felek Konferenciája a jelen lévő és szavazó felek háromnegyedes többségével úgy dönt, hogy egy vagy több más nemzetközi szervezetre bízza a titkársági feladatokat.

4. A Részes Felek Konferenciája a megfelelő nemzetközi szervezetekkel konzultálva fokozott együttműködést és koordinációt biztosíthat a Titkárság és a vegyi anyagokkal és hulladékokkal foglalkozó más egyezmények titkárságai között. A Részes Felek Konferenciája a megfelelő nemzetközi szervezetekkel konzultálva további útmutatást adhat e kérdésben.

25. cikk

A vitás kérdések rendezése

1. A Részes Feleknek az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely vitát tárgyalások vagy az általuk választott egyéb békés eszköz útján kell megoldaniuk.

2. Minden olyan Fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, ezen Egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor, vagy bármely későbbi időpontban a Letéteményeshez írásban benyújtott okmányban nyilatkozhat arról, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos mindennemű vita tekintetében kötelezőnek ismeri el a vitás kérdések rendezésének következő módjai közül az egyiket vagy mindkettőt az ugyanilyen kötelezettséget vállaló bármely más Felekkel szemben:

(a) választottbírósági eljárás az E. melléklet, I. részében meghatározott eljárással összhangban;

(b) a vitás kérdésnek a Nemzetközi Bíróság elé terjesztése.

3. Az a Részes Fél, amelyik regionális gazdasági integrációs szervezet, azonos hatályú nyilatkozatot tehet a 2. bekezdés szerinti választottbíráskodás tekintetében.

4. A 2. vagy 3. bekezdés alapján tett nyilatkozat mindaddig hatályban marad, amíg a benne foglalt feltételeknek megfelelően hatályát nem veszti, vagy a visszavonásáról szóló írásbeli nyilatkozatnak a Letéteményeshez való benyújtásától számított három hónapig.

5. A nyilatkozat érvényességének lejárta, a visszavonásról szóló értesítés, vagy új nyilatkozat tétele semmiképpen sem érintheti a választott bíróság vagy a Nemzetközi Bíróság előtt folyamatban levő ügyeket, kivéve, ha a vitában érintett Részes Felek ettől eltérően állapodnak meg.

6. Ha a vitában érintett Részes Felek a 2. vagy 3. bekezdés értelmében nem ugyanazt a vitarendezési módot fogadták el, és ha nem voltak képesek vitájukat az attól az időponttól számított 12 hónapon belül az 1. bekezdésben említett módokon rendezni, amikor valamely Részes Fél értesített egy másik Részes Felet arról, hogy vita áll fenn közöttük, a vitát az abban érintett bármely Fél kérésére egyeztető bizottság elé kell terjeszteni. Az e cikk szerinti egyeztetések vonatkozásában az E. melléklet, II. részében ismertetett eljárást kell alkalmazni.

26. cikk

Az Egyezmény módosítása

1. Az Egyezmény módosítását bármelyik Részes Fél javasolhatja.

2. Ezen Egyezmény módosítását a Részes Felek Konferenciájának ülésén kell elfogadni. Bármely javasolt módosítás szövegét a Titkárságnak legalább hat hónappal azelőtt az ülés előtt kell közölnie a Részes Felekkel, amelyen a módosítást elfogadásra javasolják. A Titkárságnak emellett közölnie kell a javasolt módosítást ezen Egyezmény aláíróival és tájékoztatás céljából a Letéteményessel is.

3. A Részes Felek minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy konszenzus révén állapodjanak meg ezen Egyezmény bármely javasolt módosításáról. Ha a konszenzus létrehozására irányuló minden erőfeszítés kimerült és mégsem sikerült megállapodásra jutni, a módosítást végső megoldásként az ülésen jelen levő és szavazó felek háromnegyedes többségű szavazatával kell elfogadni.

4. A Letéteményesnek megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás céljából valamennyi Részes Féllel közölnie kell a módosítást.

5. Valamely módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról a Letéteményest írásban kell értesíteni. A 3. bekezdésnek megfelelően elfogadott módosítás az azt rájuk nézve kötelező érvényűként elfogadó Részes Felek tekintetében a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányoknak azon Részes Felek legalább háromnegyede által történő letétbe helyezésének időpontjától számított kilencvenedik napon lép hatályba, akik a módosítás elfogadásakor Részes Felek voltak. Ezt követően a módosítás bármely más Részes Fél tekintetében az attól számított 90. napon lép hatályba, amikor az adott Fél letétbe helyezte a módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló okmányt.

27. cikk

Mellékletek elfogadása és módosítása

1. Ezen Egyezmény mellékletei annak szerves részét képezik, és az Egyezményre való hivatkozások – kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában – egyidejűleg az Egyezmény valamennyi mellékletére történő hivatkozást jelentenek.

2. Az Egyezmény hatálybalépését követően elfogadott újabb mellékleteknek eljárási, tudományos, műszaki vagy igazgatási kérdésekre kell korlátozódniuk.

3. Az Egyezmény újabb mellékleteire vonatkozó minden javaslat, elfogadás és hatálybalépés tekintetében az alábbi eljárást kell alkalmazni:

(a) újabb mellékleteket a 26. cikk 1-3. bekezdéseiben meghatározott módon kell javasolni és elfogadni;

(b) minden olyan Részes Fél, amely nem tud elfogadni valamely újabb mellékletet, a Letéteményes által az újabb melléklet elfogadásáról kiadott közlemény időpontjától számított egy éven belül köteles erről írásban értesíteni a Letéteményest. A Letéteményesnek haladéktalanul tájékoztatnia kell valamennyi Részes Felet a kapott ilyen értesítésekről. Egy Részes Fél bármely időpontban írásban értesítheti a Letéteményest arról, hogy visszavonja előző értesítését valamely újabb melléklet el nem fogadásról, és ennek a mellékletnek a továbbiakban az adott Részes Fél szempontjából a (c) albekezdésnek megfelelően kell hatályba lépnie; és

(c) az újabb mellékletnek minden olyan Részes Fél tekintetében, amely nem küldött a (b) albekezdés rendelkezéseinek megfelelően értesítést az el nem fogadásról, a Letéteményes által a melléklet elfogadásáról küldött értesítés keltétől számított egy év elteltével kell hatályossá válnia.

4. Az ezen Egyezmény mellékleteinek módosítását célzó javaslatokra, annak elfogadására és hatálybalépésére ugyanolyan eljárási szabályok érvényesek, mint az Egyezmény újabb mellékleteinek előterjesztésére, elfogadására és hatálybalépésére nézve, kivéve hogy egy melléklet módosítása nem léphet hatályba azon Részes Felek számára, akik a 30. cikk 5. bekezdésével összhangban nyilatkozatot tettek a melléklet módosítására vonatkozólag, amely esetben bármely ilyen módosításnak az adott Részes Fél számára a módosításra vonatkozó megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmánynak a Letéteményesnél történő letétbe helyezését követő kilencvenedik napon kell hatályossá válnia.

5. Ha egy újabb melléklet vagy egy melléklet módosítása összefüggésben áll az Egyezmény valamely módosításával, az újabb melléklet vagy a módosítás mindaddig nem léphet hatályba, amíg az Egyezmény módosítása hatályba nem lép.

28. cikk

Szavazati jog

1. Az Egyezmény minden Részes Fele egy szavazattal rendelkezhet, kivéve, ahogy arról a 2. bekezdés rendelkezik.

2. Regionális gazdasági integrációs szervezetek azon ügyekben, amelyek saját hatáskörükbe tartoznak, szavazati jogot annyi szavazattal gyakorolhatnak, ahány tagállamuk Részes Fele ezen Egyezménynek. E szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik saját maguk élnek szavazati jogukkal, és ez fordítva is érvényesül.

29. cikk

Aláírás

Ezen Egyezmény 2013. október 10-én és 11-én a Japánban található Kumamotóban, majd azt követően 2014. október 9-ig az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i központjában áll nyitva aláírásra valamennyi állam és regionális gazdasági integrációs szervezet számára.

30. cikk

Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás

1. Az Egyezményt az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják. Attól az időponttól kezdve, amikor az Egyezmény aláírását szolgáló időszak lezárul, nyitva kell állnia csatlakozásra az államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányokat a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

2. Minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely a nélkül válik az Egyezmény részes felévé, hogy bármely tagja Részes Fél lenne, köti az Egyezmény értelmében keletkező összes kötelezettség. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezetnek egy vagy több tagállama ezen Egyezménynek a Részes Fele, a szervezet és a tagállamai kötelesek döntést hozni az Egyezmény szerinti kötelezettségek teljesítését illető felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és tagállamai nem gyakorolhatják egyidejűleg az ezen Egyezmény alapján őket megillető jogokat.

3. A regionális gazdasági integrációs szervezeteknek megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányaikban nyilatkozniuk kell az Egyezmény által szabályozott ügyekkel kapcsolatos hatáskörükről. E szervezetek hatáskörük bármilyen lényegi változásáról kötelesek a Letéteményest is tájékoztatni, akinek azután tájékoztatnia kell erről a Részes Feleket.

4. Minden államot vagy regionális gazdasági integrációs szervezetet bátorítunk, hogy az Egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor tájékoztatást nyújtsanak a Titkárságnak az Egyezmény megvalósítását szolgáló intézkedéseikről.

5. Megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányában bármely Részes Fél nyilatkozhat arról, hogy egy melléklet bármely módosítása csak az után válhat hatályossá számára, hogy ennek vonatkozásában letétbe helyezte megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát.

31. cikk

Hatálybalépés

1. Az Egyezmény az ötvenedik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Bármely olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely az ötvenedik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá az Egyezményt, illetve csatlakozik hozzá, az Egyezmény az ilyen ország vagy regionális gazdasági integrációs szervezet saját megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezése utáni kilencvenedik napon lép hatályba.

3. Az 1. és 2. bekezdés szempontjából a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okmányt nem lehet a szóban forgó szervezet tagállamai által letétbe helyezett okmányokon túlmenően figyelembe venni.

32. cikk

Fenntartások

Ezen Egyezménnyel szemben semmilyen fenntartás nem tehető.

33. cikk

Felmondás

1. Egy Részes Fél a Letéteményes írásbeli értesítése mellett bármikor felmondhatja ezen Egyezményt három évvel az után, hogy az Egyezmény az adott fél számára hatályossá vált.

2. Bármely ilyen felmondásnak az értesítésnek a Letéteményes általi átvételétől számított egy év elteltével vagy az értesítésben esetleg meghatározott későbbi időpontban kell hatályossá válnia.

34. cikk

Letéteményes

Ezen Egyezmény Letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára.

35. cikk

Hiteles szövegek

Ezen Egyezmény eredeti példányát, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

A. melléklet

Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek

Nem tartoznak e melléklet hatálya alá az alábbi termékek:

(a) azok a termékek, amelyek polgári védelmi és katonai alkalmazásokhoz nélkülözhetetlenek;

(b) kutatási, műszerkalibrálási termékek referenciaszabványként történő felhasználásra;

(c) ha nem áll rendelkezésre megvalósítható higanymentes helyettesítő alternatíva, ott az elektronikus kijelzőkhöz és mérőeszközökhöz használt kapcsolók és relék, hidegkatódos fluoreszcens lámpák és külső elektródos fluoreszcens lámpák (CCFL és EEFL);

(d) tradicionális vagy vallásos gyakorlatok során használt termékek; és

(e) azok az oltóanyagok, amelyek tartósítószerként tiomerzált tartalmaznak.

I. rész: A 4. cikk 1. bekezdése alá tartozó termékek

Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek

Az az időpont, ami után a termék gyártása, importja és exportja nem engedélyezett (kivezetési időpont)

Elemek, kivéve a 2 %-nál alacsonyabb higanytartalmú cink-ezüst-oxid gombelemeket és a 2 %-nál alacsonyabb higanytartalmú cink-levegő gombelemeket

2020

Kapcsolók és relék, kivéve a nagyon nagy pontosságú kapacitás- és veszteségmérő hidakat és a nagy rádiófrekvenciás kapcsolókat és reléket olyan felügyeleti és vezérlőműszerekben, amelyek hidankénti, kapcsolónkénti vagy relénkénti maximális higanytartalma 20 mg

2020

Általános világítási célt szolgáló kompakt fénycsövek (CFL-ek), amelyek teljesítménye 30 W vagy az alatti, és higanytartalma izzónként meghaladja az 5 mg-ot. A következő általános világítási célt szolgáló lineáris fénycsövek (LFL-ek):

a)Háromsávos foszfor, <60 W, izzónként >5 mg higanytartalommal;

b)Halofoszfát foszfor, ≤40 W, izzónként >10 mg higanytartalommal

2020

Általános világítási célt szolgáló nagynyomású higanygőzizzók (HPMV)

2020

Az elektronikus kijelzőkhöz használt következő higanytartalmú hidegkatódos fénycsövek és külső elektródás fénycsövek (CCFL-ek és EEFL-ek):

a)rövid (≤500 mm), izzónként >3,5 mg higanytartalmú fénycsövek

b)közepes hosszúságú (>500 mm és ≤1500 mm), izzónként >5 mg higanytartalmú fénycsövek

c)hosszú (>1500 mm), izzónként >13 mg higanytartalmú fénycsövek

2020

Kozmetikumok (1 ppm-et meghaladó higanytartalommal), ezen belül bőrvilágosító szappanok és krémek, de nem tartoznak ide azok a szemkörnyéki kozmetikumok, amelyekben a higanyt tartósítószerként használják és nem áll rendelkezésre más hatékony és biztonságos tartósítószer ennek helyettesítésére1

2020

Növényvédő szerek, biocidok és helyi alkalmazású fertőtlenítő szerek

2020

Az alábbi nem elektronikus mérőeszközök, kivéve a nagyméretű berendezésekbe beépített, illetve nagy pontosságú mérésekhez használt nem elektronikus mérőeszközöket, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő higanymentes alternatíva:

a)légnyomásmérők;

b)légnedvességmérők;

c)nyomásmérők;

d)hőmérők;

e)vérnyomásmérők.

2020

1 A cél az, hogy ne tartozzanak ide a nyomokban higanyszennyezést tartalmazó kozmetikumok, szappanok vagy krémek.

II. rész: A 4. cikk 3. bekezdése alá tartozó termékek

Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek

Rendelkezések

Fogászati amalgám

A Részes Felek által a fogászati amalgám használatának fokozatos megszüntetése érdekében meghozandó intézkedések során figyelembe kell venni a Részes Felek hazai körülményeit és a vonatkozó nemzetközi iránymutatást, és két vagy több intézkedést kell magukba foglalniuk az alábbi felsorolásból:

I.olyan nemzeti célkitűzések meghatározása, amelyek célja a fogszuvasodás megelőzése és az egészség megőrzése, ezáltal minimálisra csökkentve a fog-helyreállítási igényeket;

II.olyan nemzeti célkitűzések meghatározása, amelyek a felhasználás minimalizálását célozzák;

III.a foghelyreállítás terén a költséghatékony és klinikailag hatásos higanymentes alternatívák alkalmazásának ösztönzése;

IV.a minőségi higanymentes foghelyreállító anyagok kutatásának és fejlesztésének előmozdítása;

V.a reprezentatív szakmai szervezetek és fogaszati iskolák ösztönzése arra, hogy oktatást és továbbképzést biztosítsanak a fogász szakemberek és tanulók számára a higanymentes fog-helyreállítási alternatívák és a legjobb kezelési gyakorlatok előmozdítása kapcsán;

VI.az olyan biztosítási politikák és programok visszafogása, amelyek a higanymentes foghelyreállítással szemben a fogászati amalgám használatát részesítik előnyben;

VII.az olyan biztosítási politikák és programok ösztönzése, amelyek a fogászati amalgám használatával szemben a foghelyreállítás minőségi alternatíváit részesítik előnyben;

VIII.a fogászati amalgám használatának a kapszulázott kiszerelésre korlátozása;

IX.a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazásának előmozdítása a fogászati létesítményekben a higany és higanyvegyületek vizekbe és talajba történő kibocsátásának csökkentése érdekében.

B. melléklet

Higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások

I. rész: Az 5. cikk 2. bekezdése alá tartozó eljárások

Higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárás

Kivonási időpont

Klóralkáligyártás

2025

Olyan acetaldehid-gyártás, amelynek során katalizátorként higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaznak

2018

II. rész: Az 5. cikk 3. bekezdése alá tartozó eljárások

Higanyt alkalmazó eljárás

Rendelkezések

Vinilklorid monomer előállítása

A Részes Felek által meghozandó intézkedések között az alábbiaknak kell egyebek mellett szerepelniük:

I.a 2010-es felhasználáshoz képest a higanyfelhasználás egységnyi termelésre vetített 50%-os csökkentése 2020-ig;

II.az elsődleges bányászatból származó higanyra való támaszkodás csökkentésére irányuló intézkedések előmozdítása;

III.intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy csökkentsék a higany környezeti kibocsátását;

IV.a higanymentes katalizátorok és eljárások kutatásának és fejlesztésének támogatása;

V.a higany használatának betiltása öt évvel azután, hogy a Részes Felek Konferenciája megállapította, hogy a jelenlegi eljárásokon alapuló higanymentes katalizátorok műszakilag és gazdaságilag megvalósíthatóvá váltak;

VI.jelentéstétel a Részes Felek Konferenciája felé arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek az alternatívák fejlesztésére és/vagy meghatározására, és a higany használatának kivezetésére a 21. cikkel összhangban.

Nátrium- és kálium-metilát és -etilát előállítása

A Részes Felek által meghozandó intézkedések között az alábbiaknak kell egyebek mellett szerepelniük:

I.intézkedések a higanyfelhasználás csökkentésére, amelyek célja, hogy amilyen gyorsan lehetséges, illetve az Egyezmény hatálybalépésétől számított 10 éven belül kivezessék ezt a használatot;

II.2010-hez képest a kibocsátások egységnyi termelésre vetített 50%-os csökkentése 2020-ig;

III.az elsődleges bányászatból származó friss higany használatának betiltása;

IV.a higanymentes eljárások kutatásának és fejlesztésének támogatása;

V.a higany használatának betiltása öt évvel azután, hogy a Részes Felek Konferenciája megállapította, hogy a higanymentes eljárások műszakilag és gazdaságilag megvalósíthatóvá váltak;

Poliuretán gyártása higanytartalmú katalizátorokkal

A Részes Felek által meghozandó intézkedések között az alábbiaknak kell egyebek mellett szerepelniük:

I.intézkedések meghozatala a higanyfelhasználás csökkentésére, amelyek célja, hogy amilyen gyorsan lehetséges, illetve az Egyezmény hatálybalépésétől számított 10 éven belül kivezessék ezt a használatot;

II.az elsődleges higanybányászatból származó higanyra való támaszkodás csökkentésére irányuló intézkedések meghozatala;

III.intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy csökkentsék a higany környezeti kibocsátását;

IV.a higanymentes katalizátorok és eljárások kutatásának és fejlesztésének ösztönzése;

V.jelentéstétel a Részes Felek Konferenciája felé arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek az alternatívák fejlesztésére és/vagy meghatározására, és a higany használatának kivezetésére a 21. cikkel összhangban.

Erre a gyártási eljárásra nem alkalmazható az 5. cikk 6. bekezdése.

C. melléklet

Kisipari és kisüzemi aranybányászat

Nemzeti cselekvési tervek

1. A 7. cikk 3. bekezdésében szereplő rendelkezések hatálya alá tartozó Részes Felek nemzeti cselekvési tervének a következőket kell magában foglalnia:

(a) nemzeti célkitűzések és csökkentési célok;

(b) lépések az alábbiak megszüntetése érdekében:

(i) teljes érc amalgámozása;

(ii) amalgám vagy feldolgozott amalgám nyílt terű égetése;

(iii) amalgám lakóterületeken történő égetése; és

(iv) ciánlúgozás olyan üledékben, ércben vagy zagyban, amelyhez higanyt adtak, anélkül, hogy először eltávolítanák a higanyt;

(d) a kisipari és kisüzemi aranybányászatban és -feldolgozásban az adott ország területén felhasznált higanymennyiség alapbecslése, valamint az alkalmazott gyakorlatok;

(e) stratégiák annak előmozdítására, hogy a kisipari és kisüzemi aranybányászatban és -feldolgozásban csökkenjen a higanykibocsátás és a higanynak való kitettség, ezen belül a higanymentes módszerek előmozdítása;

(f) stratégiák a higany és a higanyvegyületek kereskedelmének irányítására és annak megelőzésére, hogy ezek a külföldi és belföldi forrásokból a kisipari és kisüzemi aranybányászatban és -feldolgozásban kerüljenek felhasználásra;

(g) stratégiák az érdekelteknek a nemzeti cselekvési terv megvalósításába és folyamatos fejlesztésébe való bevonására;

(h) a kisipari és kisüzemi aranybányászok és közösségeik higanynak való kitettségére vonatkozó közegészségügyi stratégia. A stratégia kiterjed egyebek mellett az egészségügyi adatok gyűjtésére, az egészségügyi dolgozók továbbképzésére és az egészségügyi létesítményeken keresztüli tudatformálásra;

(i) stratégiák a sérülékeny népességcsoportoknak, különösen a gyermekeknek és a fogamzóképes korú nőknek – és kiemelten a terhes nőknek – a kisipari és kisüzemi aranybányászatban alkalmazott higannyal szembeni kitettsége megelőzésére;

(j) stratégiák a kisipari és kisüzemi aranybányászok és az érintett közösségek tájékoztatására; és

(k) a nemzeti cselekvési terv megvalósításának ütemterve.

2. Mindegyik Részes Fél belefoglalhat nemzeti cselekvési tervébe további stratégiákat is annak érdekében, hogy elérje célkitűzéseit, amely jelentheti a higanymentes kisipari és kisüzemi aranybányászat szabványainak alkalmazását vagy bevezetését, továbbá piaci alapú mechanizmusokat vagy marketingeszközöket is.

D. melléklet

Légköri higany- és higanyvegyület-kibocsátó pontforrások listája

Pontforrás-kategória:

Széntüzelésű erőművek;

Széntüzelésű ipari kazánok;

A nemvas fémek előállításában alkalmazott olvasztó és pörkölő eljárások1

Hulladékégető létesítmények;

Cementklinker előállító létesítmények.

1 E melléklet alkalmazásában a „vastól eltérő fémek” jelentése ólom, cink, réz vagy ipari arany.

E. melléklet

Választottbírósági és egyeztető eljárás

I. rész: Választottbírósági eljárás

Az Egyezmény 25. cikke 2(a) bekezdése alkalmazásában a választottbírósági eljárás a következőt jelenti:

1. cikk

1. Egy Részes Fél az Egyezmény 25. cikkével összhangban a vitában érintett másik Részes Fél vagy Felek írásos értesítése útján kezdeményezheti a választott bíróság elé járulást. Az értesítéshez csatolni kell egy keresetnyilatkozatot, valamint bármely egyéb alátámasztó dokumentumot. Az értesítésben közölni kell a választottbíráskodás tárgyát és különösen az Egyezmény azon cikkeit, amelyek értelmezése vagy alkalmazása kérdéses.

2. A felperes Részes Félnek értesíti a Titkárságot arról, hogy az Egyezmény 25. cikke értelmében választott bíróság elé visz egy vitát. Az értesítéshez csatolni kell a felperes fél írásos értesítését, valamint a fenti 1. bekezdésben említett keresetnyilatkozatot és bármely egyéb alátámasztó dokumentumot. A Titkárság minden Részes Fél számára továbbítja az így kapott információkat.

2. cikk

1. Amennyiben egy vita az 1. cikk értelmében választott bíróság elé kerül, létre kell hozni egy választott bíróságot. A választott bíróság három tagból áll.

2. A vitában érintett mindegyik Részes Félnek ki kell neveznie egy döntőbírót, és az így kinevezett két döntőbíró megegyezés útján kinevezi a harmadik döntőbírót, aki a választott bíróság elnöke lesz. Ha a vita két Részes Félnél többet érint, az azonos érdekű Feleknek megegyezés útján közösen kell választaniuk döntőbírót. A bíróság elnöke a vitában érintett egyik Féllel sem tartozhat azonos nemzethez, és nem lehet a rendes lakhelye egyik Fél területén sem, továbbá nem lehet semelyikük alkalmazottja és nem foglalkozhatott az üggyel semmilyen más hatáskörben.

3. Üresedés esetén a kezdeti kinevezésnél előírt módon kell a helyet betölteni.

3. cikk

1. Ha a vitában érintett valamelyik Fél két hónapon belül nem nevez ki döntőbírót azután, hogy a választottbíráskodásról szóló értesítést az alperes Fél megkapta, a másik Fél tájékoztathatja erről az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát, akinek további két hónapon belül el kell végeznie a kinevezést.

2. Amennyiben a választott bíróság elnöke a második döntőbíró kinevezését követő két hónapon belül nem kerül kinevezésre, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárának valamely Fél kérelmére további két hónapon belül ki kell neveznie az elnököt.

4. cikk

A választott bíróságnak az Egyezmény rendelkezéseivel és a nemzetközi joggal összhangban kell meghoznia határozatait.

5. cikk

A vitában érintett Felek egyébirányú megállapodása hiányában a választott bíróságnak kell meghatároznia saját eljárásrendjét.

6. cikk

A választott bíróság a vitában érintett Felek valamelyikének kérelmére nélkülözhetetlen átmeneti védelmi intézkedéseket javasolhat.

7. cikk

A vitában érintett Feleknek segíteniük kell a választott bíróság munkáját és – minden rendelkezésükre álló eszközzel – különösen:

(a) biztosítanak számára minden vonatkozó dokumentumot, információt és eszközt; és

(b) szükség esetén engedélyezik számára tanúk vagy szakértők felkérését, illetőleg bizonyítékok gyűjtését.

8. cikk

A vitában érintett Feleknek és a döntőbíróknak kötelessége megvédeni minden olyan információ vagy dokumentum bizalmasságát, amelyeket a választott bíróság eljárása során bizalmasan kaptak.

9. cikk

Hacsak a választott bíróság az ügy speciális körülményei miatt másképp nem határozza meg, a bíráskodás költségeit a vitában érintett Felek egyenlő arányban állják. A bíróság minden költségéről nyilvántartást vezet, és erről zárónyilatkozatot ad át a Feleknek.

10. cikk

Egy Részes Fél, amely jogilag érdekelt a vita tárgyában, és amelyet a határozat érinthet, a választott bíróság belegyezésével beavatkozhat az eljárás menetébe.

11. cikk

A választott bíróság a vita tárgyából közvetlenül származó ellenkereseteket is meghallgathat, és azokban döntést hozhat.

12. cikk

A választott bíróság eljárási és érdemi döntéseit tagjai többségi szavazatával hozza meg.

13. cikk

1. Ha a vitában érintett valamelyik Fél nem jelenik meg a választott bíróság előtt, vagy nem tudja ügyét megvédeni, akkor a másik Fél kérheti a bíróságtól az eljárás folytatását és a döntés meghozatalát. A Felek hiányzása vagy képtelensége arra, hogy ügyét megvédje, nem minősülhet az eljárás akadályának.

2. A végső döntés meghozatala előtt a választott bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a kereset tényszerűen és jogilag is jól megalapozott.

14. cikk

A választott bíróságnak végső határozatát teljes megalakulását követően öt hónapon belül kell meghoznia, kivéve, ha szükségesnek ítéli az időbeli korlátozás legfeljebb öt hónapos időtartammal való meghosszabbítását.

15. cikk

A választott bíróság végső határozata a vita tárgyára korlátozódik és ismerteti az alapjául szolgáló okokat. Tartalmazza a végső határozat meghozatalában részt vevő tagok nevét és a határozat időpontját. A választott bíróság bármely tagja különvéleményt vagy ellenvéleményt csatolhat a végső határozathoz.

16. cikk

A végső határozat a vitában érintett Felekre nézve kötelező érvényű. Az Egyezménynek a végső határozat révén adott értelmezése a fenti 10. cikk alapján beavatkozó Részes Felekre nézve is kötelező érvényű, feltéve hogy olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek vonatkozásában az adott Fél beavatkozott. A végső határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, kivéve, ha a vitában érintett Felek előzetesen megállapodtak a fellebbezési eljárásról.

17. cikk

A végső határozat értelmezésével vagy megvalósításának módjával kapcsolatos bármely egyet nem értést azok között, akikre nézve a fenti 16. cikkel összhangban kötelező érvényű a végső határozat, döntés céljából bármelyikük a határozatot meghozó választott bíróság elé viheti.

II. rész: Egyeztető eljárás

Az Egyezmény 25. cikke 6. bekezdése alkalmazásában az egyeztető eljárás a következőt jelenti:

1. cikk

A vitában érintett valamely Fél az irányú kérelmét, hogy az Egyezmény 25. cikkének 6. bekezdése értelmében egyeztető bizottságot hozzanak létre, írásban a Titkárságnak kell címeznie és meg kell küldenie ennek másolatát a vitában érintett másik Félnek vagy Feleknek. A Titkárságnak ennek megfelelően haladéktalanul tájékoztatja a Részes Feleket.

2. cikk

1. Az egyeztető bizottság a vitában érintett Felek egyébirányú megállapodása hiányában három tagból áll, amelyek közül egyet-egyet az érintett Felek neveznek ki, az elnököt pedig e tagok választják közösen.

2. Ha a vita két Félnél többet érint, az azonos érdekű Feleknek megegyezés útján közösen kell kinevezniük bizottsági tagjukat.

3. cikk

Ha a vitában érintett Felek a fenti 1. cikkben említett írásos kérelem Titkárság általi kézhezvételétől számított két hónapon belül valamely kinevezést nem tesznek meg, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárának bármely Fél kérelmére további két hónapon belül meg kell tennie a kinevezést.

4. cikk

Amennyiben az egyeztető bizottság elnöke a bizottság második tagjának kinevezését követő két hónapon belül nem kerül megválasztásra, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárának a vitában érintett bármely Fél kérelmére további két hónapon belül ki kell neveznie az elnököt.

5. cikk

Az egyeztető bizottság független és részrehajlásmentes módon segíti a vitában érintett Feleket azon próbálkozásukban, hogy baráti megoldásra jussanak.

6. cikk

1. Az egyeztető bizottság olyan módon is levezetheti az egyeztetési eljárást, ahogy megfelelőnek ítéli, teljes körűen figyelembe véve az ügy körülményeit és a vitában érintett Felek által esetlegesen kifejtett nézeteket, ezen belül a gyors megoldásra irányuló minden kérelmet. Az egyeztető bizottság szükség szerint maga határozza meg saját eljárásrendjét, kivéve, ha a Felek másképp egyeznek meg.

2. Az egyeztető bizottság az eljárás során bármikor javaslatokat vagy ajánlásokat tehet a vita megoldására.

7. cikk

A vitában érintett Feleknek együtt kell működniük az egyeztető bizottsággal. Különösképpen törekedniük kell arra, hogy teljesítsék a bizottság azon kéréseit, hogy írásos anyagokat nyújtsanak be, bizonyítékokkal szolgáljanak és részt vegyenek az üléseken. A Feleknek és az egyeztető bizottság tagjainak kötelessége megvédeni minden olyan információ vagy dokumentum bizalmasságát, amelyeket a bizottság eljárása során bizalmasan kaptak.

8. cikk

Az egyeztető bizottságnak tagjai többségi szavazatával kell meghoznia határozatait.

9. cikk

Kivéve, ha a vita már megoldódott, az egyeztető bizottság teljes megalakulása után tizenkét hónapon belül jelentést köteles készíteni a vita megoldására irányuló javaslatairól, amelyeket a Feleknek jóhiszeműen kell mérlegelniük.

10. cikk

Bármely egyet nem értést annak kapcsán, hogy az egyeztető bizottság illetékes-e az elé vitt valamely kérdés mérlegelésében, a bizottságnak kell eldöntenie.

11. cikk

A vitában érintett Feleknek egyébirányú megegyezése hiányában az egyeztető bizottság költségeit a Felek egyenlő arányban állják. A bizottság minden költségéről nyilvántartást vezet, és erről zárónyilatkozatot ad át a Feleknek.