EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.8.

JOIN(2016) 29 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé

1.    HÁTTÉR

E közös közlemény a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégiára tesz javaslatot, mely a partnerországokkal folytatott kulturális együttműködés három fő területen történő fejlesztésére összpontosít: a kultúra fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorjaként betöltött szerepének támogatása; a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása a közösségek közötti békés kapcsolatokért; a kulturális örökség területén való együttműködés megerősítése. E célkitűzések megvalósítása során az EU nemzetközi kulturális kapcsolatai hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU erősebb globális szereplővé váljon – ami a Bizottság és a főképviselő következő globális stratégiájának egyik fő prioritása.

2.    AZ EU FELLÉPÉSÉRE IRÁNYADÓ ELVEK

Az EU nemzetközi kulturális kapcsolatok terén való fellépésének irányát a következő elvek határozzák meg:

a)     A kulturális sokféleség és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása

b) A kölcsönös tisztelet és a kultúrák közötti párbeszéd erősítése

c)    A szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg tiszteletben tartásának biztosítása

A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégiára irányuló javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja az EU-t és tagállamait megillető hatásköröket. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 6. cikke szerint az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására a kultúra területén. Az EUMSZ 167. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Unió és a tagállamok elősegítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. Továbbá, az EUMSZ 167. cikke (4) bekezdésének megfelelően az Unió a Szerződések egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során figyelembe veszi a kulturális szempontokat. A fejlesztési együttműködés terén az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikái kiegészítik és erősítik egymást (EUMSZ 208. cikk). Az EU – a szubszidiaritás elvének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – akkor lép fel a nemzetközi kulturális kapcsolatok támogatása érdekében, amikor a fellépése eredményesebb lehet a nemzeti, regionális vagy helyi szinten hozott intézkedéseknél. A kultúrának az uniós külkapcsolatok terén betöltött szerepéről szóló, közelmúltbeli tanácsi következtetések 17 szerint megfelelőbb módon kell összehangolni azokat az erőfeszítéseket, amelyek egy európai stratégiai megközelítés kialakítására irányulnak. Ennek megfelelően az EU lehetőség szerint a kezdeményező szerepében léphet fel, továbbá előmozdíthatja a szinergiákat és az együttműködést a nemzeti kulturális intézetek és alapítványok, továbbá a magán- és közvállalatok között az egész világon.

d)    A kultúra horizontális megközelítésének előmozdítása

A kultúrába nemcsak a művészet és az irodalom tartozik. A kultúra a politikák és tevékenységek széles körét fogja át, a kultúrák közötti párbeszédtől kezdve a turizmusig, az oktatástól és kutatástól a kreatív ágazatokig, az örökségvédelemtől a kreatív ágazatok és az új technológiák támogatásáig, továbbá a kézművességtől a fejlesztési együttműködésig. A javasolt stratégia ezért ösztönzi azokat a lehetőségeket, amelyek a kultúra támogatását szolgálják az EU külső politikáiban. A kultúra kulcsfontosságú eleme a fenntartható fejlődésnek is, amennyiben a kreatív ágazat előmozdíthatja a megbékélést, a növekedést és a véleménynyilvánítás szabadságát, melyekre más alapvető szabadságok építhetők.

e) A kultúra támogatása létező együttműködési keretek révén 18  

Ahhoz, hogy biztosítható legyen a szakpolitika koherenciája és elkerülhetők legyenek a párhuzamosságok, a kultúra uniós külkapcsolatok keretében történő előmozdításának legeredményesebb módja a már meglévő együttműködési keretek és pénzügyi eszközök igénybevétele. Az EU ennek érdekében testreszabott kereteket és pénzügyi eszközöket dolgozott ki a tematikus és a földrajzi együttműködés terén:

Tematikus programok 

A Partnerségi Eszköz: ennek az eszköznek az egyik célja „az Unió széles körű megértésének és láthatóságának javítása a nyilvános diplomácián és az emberek közötti kapcsolatokon keresztül, valamint az oktatási, a tudományos és az agytrösztök keretében megvalósuló együttműködés és tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja az uniós értékek és érdekek előmozdítása” 19 .

A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze: az eszköz segítséget nyújt a demokrácia, a jogállamiság, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának fejlesztéséhez és megszilárdításához. Ennek az eszköznek az egyik célja a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítása, ideértve a politikai véleménynyilvánítás, a művészi és a kulturális kifejezés szabadságát 20 .

A Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretében finanszírozott „Globális közjavak és kihívások program” humán fejlődés komponensének célja a kulturális sokszínűségnek, valamint valamennyi kultúra egyenlő méltósága tiszteletben tartásának az előmozdítása. További célja a kulturális ágazatok gazdasági növekedéshez való hozzájárulásának ösztönzése a fejlődő országokban, valamint a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok erősítése.

 A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz: az eszköz célja a konfliktusmegelőzés, a válságreagálás és a békeépítés a globális és a régiókon átnyúló fenyegetések kezelése érdekében: a kulturális szervezetek szerepelnek az ezen eszközből való finanszírozásra jogosult civil társadalom meghatározásában 21 . 

 Kreatív Európa program: a program többek között „Európa kulturális örökségének előmozdítását, valamint az európai kulturális és kreatív ágazat [...] versenyképességének elősegítését” célozza és a program „nyitva áll a harmadik országokkal folytatott kétoldalú vagy többoldalú együttműködési tevékenységek előtt is” 22 .

Az együttműködés földrajzi keretei

 Bővítési politika: tagjelölt és potenciális tagjelölt országokként a Nyugat-Balkán országainak 23 és Törökországnak különleges helyzete és jelentősége van az EU külső politikáiban. Az EU kulturális politikája az uniós vívmányok azon részét képezi, melyet a jelölteknek végre kell hajtaniuk az oktatásról és kultúráról szóló 26. tárgyalási fejezet keretében. E tekintetben a régió az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) támogatásából részesül. Az EU régóta támogat kulturális projekteket a Nyugat-Balkánon a kultúrák közötti párbeszéd, a megbékélés és a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása céljából. Az Európai Bizottság és az Európa Tanács „ljubljanai folyamat I. és II.” elnevezésű közös fellépése keretében jelentős erőforrásokat fektettek be a kulturális örökség helyreállításába Délkelet-Európában 24 . A bővítési országok kulturális szervezetei számára előnyökkel jár a kapacitásépítést célzó uniós szakpolitikai együttműködés, valamint a Kultúra és Kreatív Európa programokban való teljes mértékű részvétel 25 . A bővítési országok jelenleg új kihívásokkal néznek szembe, mint pl. az újonnan érkezett migránsok integrációja, amelyek tekintetében a kultúrák közötti párbeszéd elősegítheti a megbékélést, az inkluzív és demokratikus társadalmakat, továbbá a radikalizálódás elleni küzdelmet. Az EU-nak folytatnia kell a szoros együttműködést a bővítési országokkal a kulturális örökségük védelme, a kulturális és kreatív ágazataik fejlesztésének elősegítése, továbbá a meglévő uniós kulturális programokban való részvételük előmozdítása érdekében.

Fejlesztési együttműködés: a Fejlesztési Együttműködési Eszköz célja a szegénység csökkentése, a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés elősegítése, valamint a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása 31 . A következő három alkotóelemből áll: i. földrajzi programok, melyek célja az együttműködés támogatása mintegy 47 fejlődő országgal Latin-Amerikában , Dél- Ázsiában , Észak- és Délkelet-Ázsiában,  Közép-Ázsiában , a Közel-Keleten és Dél-Afrikában; ii. az újonnan létrehozott Pánafrikai Program, melynek célja az EU és Afrika közötti stratégiai partnerség támogatása. A Fejlesztési Együttműködési Eszközről szóló rendelet több szakasza elismeri a kultúra szerepét.

A 2000 júniusában aláírt Cotonoui Partnerségi Megállapodás 32 20 évre biztosítja az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokkal folytatott uniós együttműködés keretét. E megállapodás keretében az Európai Fejlesztési Alap (EFA) olyan kulturális programokat finanszíroz, melyeket az AKCS-államok csoportjának Titkársága irányít és hajt végre. A 9. EFA az AKCS-országok kreatív ágazatainak technikai, pénzügyi és irányítási kapacitásait erősítő projekteket finanszírozott, pontosabban az AKCS-államok mozi- és audiovizuális ágazatait fejlesztő és strukturáló projekteket (14 millió EUR-val). Ezt követően az AKCS-országokra irányuló Cultures+ program (a 10. EFA keretében 30 millió EUR-val) hozzájárult a szegénység elleni küzdelemhez a fenntartható kulturális ágazatok megerősítése révén. A jelenlegi AKCS-n belüli program továbbra is támogatja a kulturális és a kreatív ágazatokat (40 millió EUR-val a 11. EFA keretében a 2014–2020 közötti időszakban). A Bizottság jelenleg azt a keretet vizsgálja, amely az AKCS-országokkal ápolt kapcsolatokra lesz irányadó a Cotonoui Partnerségi Megállapodás lejárta után. Folyamatban van a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus felülvizsgálatának előkészítése.

3.    A PARTNERORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE

A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégiára irányuló javaslat részeként a Bizottság és a főképviselő a következő három munkaterületet javasolja a partnerországokkal fenntartott nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztésére:

3.1. A kultúra társadalmi és gazdasági fejlődés motorjaként betöltött szerepének támogatása

a) A kulturális politika fejlesztésének támogatása

A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös UNESCO-egyezmény 33 hangsúlyozza „a kultúrának a nemzeti és nemzetközi fejlesztéspolitikába, valamint a nemzetközi fejlesztési együttműködésbe stratégiai elemként történő beépítését”. A kulturális sokféleség és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása, melyhez a kultúra hozzájárul, jelentős segítséget nyújt a demokratizálódási folyamatokhoz és a társadalmi-gazdasági fejlődéshez. Ennek megfelelően az EU-nak segítenie kell a partnerországokat a kultúra nemzeti politikáikba való beépítésében. Az EU a 2005-ös UNESCO-egyezmény megerősítésének és végrehajtásának előmozdításán dolgozik a partnerországokkal folytatott szakpolitikai párbeszéd elmélyítése és a kormányzati rendszerek erősítése révén.

A tapasztalatok megosztása a bővítési országokkal és szomszédságpolitikai partnerországokkal: az EU a tapasztalatok és az elért eredmények megosztásához a párbeszéd jelenleg rendelkezésre álló kétoldalú és többoldalú struktúráit fogja igénybe venni, mint pl. az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezést. A Bizottság elő fogja mozdítani a kultúra területén az olyan eszközök alkalmazását, mint a TAIEX 34 és az ikerintézményi együttműködés.

A kulturális politikák erősítése: a szomszédságpolitikában részt vevő dél-mediterrán partnerországokat a Med Culture (2014–2018) program segíti a kulturális politikák és gyakorlatok fejlesztésében, míg a MedFilm elnevezésű, három évre szóló új kapacitásépítési program regionális szinten nyújt segítséget a filmeseknek érzékeny témák feldolgozásához 35 .

b) A kulturális és kreatív ágazatok megerősítése

Dinamikus gazdasági ágazatként a kulturális és a kreatív ágazatok jelentős szerepet töltenek be a minőségi munkahelyek biztosításában és gyakran előmozdítják az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést. A kulturális projektekbe irányuló befektetések hozzájárulnak a városok és régiók versenyképességéhez, vonzerejéhez és társadalmi kohéziójához 36 . Több mint 70 uniós régió választotta a kultúrát és a kreatív ágazatokat az intelligens szakosodási stratégiája egyik prioritásának, felismerve, hogy ezek az ágazatok a regionális növekedés és a helyi munkahelyteremtés hajtóerejét jelentik.

A fejlődő országok vonatkozásában az UNESCO „Kultúra a fejlesztésért” mutatói (Culture for Development Indicators – CDIS) szerint az alacsony és közepes jövedelmű országokban a kultúra a GDP 1,5–5,7 %-ához járul hozzá, ami tükrözi a szakpolitikai és intézményi keretek, a társadalmi részvétel és az oktatás szintje, továbbá a véleménynyilvánítás szabadságának foka közötti különbségeket. Burkina Fasóban például több mint 170 000 ember (a gazdaságilag aktív népesség kb. 2 %-a) végez kultúrával kapcsolatos munkát. Mindegyik országnak megvannak a maga erősségei: Nigéria mozifilmjeitől kezdve a karibi térség zenéjén át a Közel-Kelet kulturális turizmusáig. A további előrelépés támogatása érdekében az EU megoszthatja tapasztalatait a szükséges készségek fejlesztése és egy stabil szabályozási keret kidolgozása céljából.

A kreatív ágazatokból származó gazdasági bevételek növelése: a 11. EFA AKCS-n belüli támogatási programja a kulturális ágazatok AKCS-országok társadalmi-gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulását támogatja (2014–2020 között 40 millió EUR-val).

Kreatív központok és klaszterek: a globális kulturális ágazatokban a közös alkotás jelenti a jövőt. Az európai és más nemzetközi kulturális szereplőknek új lehetőségeket kell találniuk a növekedésre és a globális közönségek megnyerésére. Jelenleg kreatív központokat és klasztereket hoznak létre különböző régiókban, ideértve a következőket:

Az EU által társfinanszírozott Ázsia–Európa Alapítvány 37  ázsiai-európai kulturális és kreatív központokat támogat a „kreatív hálózatok” program keretében.

A dél-mediterrán régióban az EU az UNIDO-val (az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetével) közösen klaszterfejlesztést célzó projektet támogat a kulturális és kreatív ágazatokban 2013–2017 között.

Az EU 2016-ban a Kreatív Európa program keretében elindította a kreatív központok európai hálózatának 38  kialakítását célzó fellépést, a Kreatív Európa program összes részt vevő országával (ideértve Szerbiát, Moldovát, Törökországot, Grúziát és Ukrajnát).

2016-tól uniós kísérleti projekt támogatja az EU és a harmadik országok fiatal kreatív és kulturális vállalkozói közötti hálózatépítést. A platform olyan szolgáltatásokat nyújt, mint a tanácsadás (coaching), az egymástól való tanulás, meghatározott témákkal foglalkozó konferenciák, szakmai látogatások és potenciális befektetőkkel való találkozók világszerte 39 .

A vállalkozói szellem és a készségek fejlesztése: az Európai Képzési Alapítvány 40  a továbbiakban is azon fog dolgozni, hogy fejlessze a készségeket a kulturális és kreatív ágazatokban. Az AKCS-országokra irányuló Cultures+ program célja a kulturális ágazatban tevékenykedő szakemberek kapacitásainak fejlesztése az AKCS-országokban 41 . Az EU célja a kulturális javak és szolgáltatások piaci lehetőségeinek javítása, a modern technológiák terén az innováció és új szakmák ösztönzése és a kreatív ágazatban tevékenykedő szakemberek képzésének támogatása. 

Európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása: például, a Bizottság támogathatja a Dél-Koreában és Délkelet-Ázsiában tevékenykedő kreatív kkv-kat a 2016-ban elindított „Gateway”-programok részét képező üzleti missziókkal, olyan támogató szolgáltatásokkal, mint a tanácsadás, valamint logisztikai és pénzügyi támogatással.

Strukturált területi együttműködési keretek: számos példája van annak, hogy a kultúra hogyan köthet össze különböző régiókat, hogyan járulhat hozzá a fenntartható turizmushoz, továbbá hogyan őrizheti meg a környezetet és mozdíthatja elő az energiahatékonyságot 42 . A kultúra a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló befektetésként és a gazdasági tevékenység egyik pilléreként az európai területi együttműködési célkitűzés keretében kidolgozott valamennyi stratégiában fontos szerepet tölt be.

c) A helyi hatóságok szerepének erősítése a partnerországokban

Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés és a 2015-ös világvárosi kultúrajelentés 43 szemlélteti a – növekedés és a társadalmi kohézió formájában megnyilvánuló – jelentős megtérülést, melyet a kultúrába befektető városok és más helyi hatóságok érnek el. A Bizottság Közös Kutatóközpontja a városi szintű kulturális és kreatív kezdeményezések nyomon követését szolgáló eszközt fejleszt ki, amely támogatni fogja a célirányosabb beruházásokat és a bevált gyakorlatokból való tanulást. Egy, a fejlesztést szolgáló jelenlegi és várható kulturális fellépéseket feltérképező, nemrég elkészült külső tanulmány 44 megerősítette, hogy a kulturális tevékenységek felgyorsítják a helyi fejlesztések dinamikáját, nem utolsósorban a vidéki területeken, ahol a hagyományos készségek és művészetek elősegíthetik a szegénységcsökkentést.

Az EU fenntartható városfejlesztési megközelítése elismeri a kultúra központi szerepét, és döntő fontosságúnak tekinti a közös terek valamennyi polgár rendelkezésére állását. Például a latin-amerikai országokban az EU elősegítette az audiovizuális programok terjesztését az urbanizált régiókban jelentkező egyenlőtlenségekből eredő társadalmi problémák megoldása érdekében. Egy másik, afrikai példából látható, hogy a művészet és az építészet hogyan teheti inkluzívvá és fenntarthatóvá a városfejlesztést 45 .

Innovációs partnerségek: ez a helyi hatóságokkal közös, a Fejlesztési Együttműködési Eszközből finanszírozott kezdeményezés kiemelten a legkevésbé fejlett országokra – beleértve az instabil demokratikus környezeteket – vagy az olyan országokra összpontosít, ahol veszélyben vannak a kulturális jogok. A Latin-Amerikára irányuló, többéves indikatív programból finanszírozott másik projekt célja a kultúra és a művészetek szerepének fejlesztése a latin-amerikai városok társadalmi kohéziójának javítása céljából. A projekt elősegíti a cseréket és az együttes fellépéseket az EU és Latin-Amerika között a kulturális politikák és kezdeményezések városfejlesztési stratégiákba történő jobb integrálása céljából, a társadalmi kohéziót támogató sikeres projektekre építve.

A kulturális testvérvárosok támogatása: a Bizottság támogatni fogja a városoknak az innováció és a bevált gyakorlatok központjaként betöltött szerepét, a hasonló társadalmi, gazdasági és környezeti problémákkal szembenéző városok és kulturális helyszínek közötti testvérvárosi programok révén a fejlődés potenciális lehetőségeinek feltárása céljából. A Bizottság regionális együttműködési programok elindítását tervezi Latin-Amerikával – különösen pedig a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségével (CELAC) –, melyek célja a társadalmi kohézió erősítése a nagyvárosokban a kultúra és a művészetek révén 46 .

Európa Kulturális Fővárosa – a tapasztalatok megosztása: a Bizottság megosztja a partnerországokkal az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés terén szerzett tapasztalatait, ami bővíti a kulturális örökséget, és ezáltal támogatja a helyi és a regionális fejlődést.

Városi stratégiák történelmi városokban: az EU az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz forrásaival támogatja az önkormányzatokat a történelmi városok helyreállítását célzó városi stratégiák kidolgozásában.

3.2. A kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása a közösségek közötti békés kapcsolatokért

A kultúrák közötti párbeszéd (ideértve a vallások közötti párbeszédet is) elősegítheti az igazságos, békés és inkluzív, a kulturális sokféleséget értékelő és az emberi jogokat tiszteletben tartó társadalmak megteremtését. Egy közös kiindulási alap, valamint a további cserék számára kedvező környezet megteremtésével a kultúrák közötti párbeszéd enyhítheti a feszültségeket, megelőzheti válságok eszkalációját, előmozdíthatja a nemzeti megbékélést és új megközelítésbe helyezheti a radikalizálódás elleni küzdelmet. Ez a szakasz ismerteti, hogy az EU hogyan tudja közvetlenül előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet nemzetközi kulturális együttműködési projektek, közös alkotás, az emberek közötti kapcsolatok, társadalmi vita és békeépítés révén.

a) A kulturális szereplők közötti együttműködés támogatása

A kulturális szereplők és művészek közötti együttműködés, párbeszéd és mobilitás a kultúrák közötti párbeszéd alapvető eleme. A művészeti és kulturális alkotások országok közötti áramlása új ötleteket terjeszt, közvetett és közvetlen kapcsolatokat teremt és elősegíti az innovációt. Az EU partnereivel folytatott kulturális együttműködés erősítése elősegítheti az „európai kulturális térség” megnyitását új kulturális szereplők és közönségek előtt.

A Kreatív Európa programban való részvétel előmozdítása: míg az összes bővítési ország már részt vehet a programban, a Bizottság az összes szomszédságpolitikai partnerországot a Kreatív Európa programban való részvételre ösztönzi (Grúzia, Moldova és Ukrajna már részt vesz 47 ). A Kreatív Európa program keretében a szomszédságpolitikai partnerországok kulturális és kreatív iparágainak szereplői együttműködhetnek európai partnereikkel, hozzáférhetnek együttműködési projektek finanszírozásához és európai kulturális hálózatokhoz csatlakozhatnak.

A kultúra támogatása a keleti partnerségben: a 2011–2015 közötti I. program sikerét követően a keleti partnerség II. kulturális programja (Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova és Ukrajna részvételével) továbbfejleszti a kulturális szereplők készségeit és kapacitásait egy hároméves időszakban. A program az olyan regionális kezdeményezések támogatására irányul, melyekben a kultúra hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a konfliktusmegoldáshoz és a kultúrák közötti párbeszédhez.

Az Anna Lindh Alapítvány támogatása: az Anna Lindh Alapítvány, valamint az „Unió a Mediterrán Térségért” 42 országának több mint 4000 civil társadalmi szervezetéből álló hálózata részesül az EU kulturális cserét szolgáló szakpolitikai támogatásából és eszközeiből.

b) A békeépítés erősítése a kultúrák közötti párbeszéd révén

A kultúrák közötti párbeszéd fontos eszköze a konfliktusok megelőzésének, valamint a konfliktusok utáni társadalmakban a megbékélés és a kölcsönös megértés elősegítésének. Az EU támogatja a pragmatikus együttműködést és a kultúrák közötti párbeszédet a különböző kultúrák és társadalmak között, továbbá a népek és a kisebbségek közötti megbékélési folyamatokat. Ennek különösen sikeres példája Bosznia-Hercegovina haladása az uniós integráció felé, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd részeként született pragmatikus megállapodások.

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz: az EU növelni fogja a kultúrák közötti párbeszéd támogatását a konfliktus előtti és konfliktus utáni helyzetekben.

Kultúrák közötti párbeszéd az ifjúsági szervezetek között: az EU elő fogja segíteni a kultúrák közötti párbeszédet az ifjúsági szervezetek között Európában és máshol (például a „Szomszédságpolitikai Civil Társadalmi Ösztöndíj” programmal). Az EU támogatni fogja a Fiatal Arab Hangok program második fázisát (a program most már kiterjed az euromediterrán térségre), amelynek célja a fiatal vezetők és a civil társadalom képviselői közötti párbeszéd elmélyítése, valamint a szélsőségek és az erőszakos radikalizálódás elleni küzdelem.

A választási megfigyelő missziókban részt vevő megfigyelők és a polgári stabilizációs missziók leendő tagjainak képzése: képzés biztosítása a helyi kulturális jellemzők teljes mértékű tudatosítása céljából.

A kulturális jogok előmozdítása: beleértve a helyi identitás, az őslakosok jogainak és a kulturális jogi aktivisták szerepének előmozdítását a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 48 megfelelően, ideértve az őslakosoknak az Egyesült Nemzetek őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatában (UNDRIP) 49 meghatározott jogait.

3.3. A kulturális örökség területén való együttműködés megerősítése

A kulturális örökség a kulturális sokféleség egyik fontos megnyilvánulása, melyet védeni kell. A kulturális örökség helyreállítása és előmozdítása vonzza a turizmust és fellendíti a gazdasági növekedést. A kulturális örökség területén való együttműködés fontos szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban és a fejlesztési politikákban, ahogy az „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című bizottsági közleményben 50 szerepel. Tekintettel arra, hogy a világon egyre nagyobb a szakértelem iránti igény és sok tagállam készen áll megosztani a szakértelmét, lehetőségek nyílnak a partnerországokkal együttes fellépésekre, melyek a fenntartható örökségvédelmi stratégiák kidolgozását célozzák képzések, készségfejlesztés és tudástranszfer révén.

A kulturális örökség sérülékeny és gyakran veszélyeztetik természeti katasztrófák, ember okozta olyan pusztítások, mint a háborúk, rablás és fosztogatás, amit olykor a vallási gyűlölet motivál. A fosztogatással szerzett tárgyakat gyakran eladják, és az ebből származó bevételeket terrorista cselekmények támogatására használhatják fel. Ez tönkreteszi a világ kulturális örökségét. Az EU korlátozó intézkedéseket fogadott el Szíriával szemben, és átültette a Dáis/ISIL és az al-Kaida elleni ENSZ-szankciókat, továbbá az ENSZ Irak elleni szankciórendszerét: ezek közé tartozik a kulturális és a régészeti tárgyakkal való illegális kereskedelemre vonatkozó tilalom 51 .

A kulturális örökség kutatása: a „Horizont 2020” keretprogram támogatja a kulturális örökséggel kapcsolatos tevékenységekre irányuló kutatást és innovációt a helyi és regionális hatóságokat, a vállalkozásokat és a civil társadalmat bevonó olyan multinacionális, interdiszciplináris projekteken keresztül, amelyek új megoldásokat keresnek az éghajlatváltozás által fenyegetett európai kulturális örökség megőrzéséhez és kezeléséhez. A Bizottság bátorítja a nem uniós országok részvételét.

A kulturális örökséggel való kereskedelem elleni küzdelem: a Bizottság a kulturális javak EU-ba való behozatalának szabályozásáról szóló jogalkotási javaslat benyújtását tervezi, mely a nemzeti jogszabályokban rejlő kiskapuk azonosítása céljából nemrég elindított tanulmány eredményeire fog épülni. A Bizottság a származási országtól függetlenül átfogóbb intézkedéseket fog mérlegelni a kulturális javakkal való illegális kereskedelemmel finanszírozott terrorizmus elleni küzdelmet illetően. A potenciális intézkedések között szerepel a kulturális javak Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó tanúsítási rendszer bevezetése, amely kiegészülne az érdekeltek – pl. a múzeumok és a műtárgypiac – részére készült iránymutatással 52 . Az EU támogatni kívánja a határellenőrzést végző vámtisztviselők képzését, hogy elősegítse a lopott régészeti tárgyak korai észlelését és ösztönözze a műtárgypiac szakértői közötti együttműködést az illegális kereskedelem elleni küzdelemben. Az EU a kulturális javakkal való kereskedelem elleni küzdelem területén is megerősíti a partnerországokkal folytatott együttműködését.

A kulturális örökség védelme: a Bizottság hozzá fog járulni az UNESCO által irányított nemzetközi erőfeszítésekhez, melyek a kulturális örökségi helyszínek védelmét szolgáló gyorsreagálási mechanizmus létrehozását célozzák. A Bizottság többek között a Kopernikusz katasztrófakezelési szolgáltatás keretében megosztja az UNESCO-val a veszélyeztetett kulturális örökségi helyszínekről készített műholdfelvételeket a károk felmérése és a lehetséges újjáépítés megtervezése céljából. Az EU szakértőket fog bevonni a kulturális örökséget ért károk értékelésébe a katasztrófa utáni és a válság utáni helyreállítási intézkedések részeként. A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap hozzájárul a kulturális örökség védelméhez és a kulturális sokféleség elősegítéséhez is.

4.    A KULTURÁLIS DIPLOMÁCIÁRA VONATKOZÓ UNIÓS STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉS

a) Az EU megerősített együttműködése

A stratégiai partnerekre való fókuszálás: az EU stratégiai partnerei közül többen eredményes kulturális diplomáciai stratégiákkal rendelkeznek 61 , és az EU számos partnerrel szoros kulturális együttműködést folytat. A 2013-ban létrehozott Euro-Amerikai Kulturális Alapítvány 62  célja strukturáltabb finanszírozás nyújtása az EU kulturális programjai számára, továbbá az USA és az EU közötti kulturális kapcsolatok megerősítése (a küldöttséget és a tagállamokat is beleértve). Dél-Afrikában az EU fiatal művészeket, audiovizuális művek alkotóit, zenészeket és sportolókat támogat. Az emberek közötti kapcsolatok dimenziója 2012 óta része a Kínával ápolt kétoldalú kapcsolatoknak 63 .

b) A diákokra, kutatókra és öregdiákokra irányuló, kultúrák közötti csereprogramok

Az EU mobilitási és egyetemek közötti együttműködési programjai felbecsülhetetlen értékű eszközei a tartós tudományos és kulturális kapcsolatok létrehozásának, melyek egyidejűleg népszerűsítik az EU-t a partnerországokban. Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) 2014-ben elvégzett felmérése 64 szerint az Erasmus Mundus mobilitási programban részt vevő hallgatók és alkalmazottak 54 %-a szerint a programban való részvétel gyakorolta a legnagyobb hatást az interkulturális készségeikre és kompetenciáikra.

A nemzetközi kutatási együttműködés a tudomány egyetemes nyelvét használja a nyitott kommunikációs csatornák fenntartásához és az ötletek kutatók közötti cseréjének elősegítéséhez, függetlenül azok kulturális, nemzetiségi vagy vallási hátterétől. A „Horizont 2020”, mely a világ legnagyobb többoldalú kutatási és innovációs keretprogramja, a kulturális kapcsolatokra, a tudományos diplomáciára és a kulturális örökségre irányuló kutatást és innovációt finanszírozza. A „Horizont 2020” keretprogram a partnerországokat az oktatás növekedéshez, társadalmi stabilitáshoz és fejlődéshez való hozzájárulásának maximalizálásában is segíti.

Az ifjúsági csereprogramok, az európai önkéntes szolgálat 65 , a fiatalok és az ifjúságsegítők képzése és az őket összekapcsoló hálózatépítés előmozdítja a fiatalok mobilitását az EU és a szomszédos országok között. 2015-ben több mint 33 000 fiatal és ifjúságsegítő vett részt ezekben a közös tevékenységekben: körülbelül 40 %-uk szomszédos országokból származott. A Bizottság egy magas szintű munkacsoport keretében azt is vizsgálja, hogy a sport területén való együttműködés hogyan járulhat hozzá a nemzetközi kapcsolatokhoz. A munkacsoport várhatóan 2016 júniusában nyújtja be az erről szóló jelentését.

A kutatók mobilitásának előmozdítása: a Marie Curie-Sklodowska fellépések keretében az EU kb. 65 000 kutatót – köztük 25 000 doktorjelöltet – tervez finanszírozni 2014 és 2020 között, és 2020-ig 15 000 Európán kívüli kutatónak fogja lehetővé tenni, hogy elkezdjék vagy folytassák karrierjüket Európában.

Hallgatói és alkalmazotti csereprogramok, új közös projektek: az EU 2014 és 2020 között több mint 150 000 ösztöndíjat tervez finanszírozni hallgatók és alkalmazottak számára Európában és a világ más részein. Az EU 2014 és 2020 között kb. 1000 közös projektet fog finanszírozni, melyekben uniós és nem uniós egyetemek, továbbá ifjúsági szervezetek vesznek részt 66 .

Öregdiák- és uniós tanulmányi hálózatok: a Bizottság támogatni fogja az Erasmus+ öregdiákcsoportok létrehozását a partnerországokban, valamint az együttműködést ezen csoportok és az uniós küldöttségek között. A Bizottság összekapcsolja a nemzeti és az uniós szintű hálózatépítési erőfeszítéseket, és támogatni fogja az uniós kiválósági központok integrálását a 450 Jean Monnet Kiválósági Központba, továbbá elősegíti közöttük a hálózatépítést. Világszerte évente több mint 250 000 hallgató folytathat majd uniós tanulmányokat oktatási és tájékoztatási tevékenységek keretében.

5.    KÖVETKEZTETÉSEK

A globális kulturális tájkép az elmúlt évtizedek alatt gyors változásokon ment keresztül. A cserék és a kultúrák közötti együttműködés iránti igény együtt nőtt a digitális forradalom előrehaladásával. Egy olyan világban, amely számos kihívással és konfliktussal néz szembe, a kultúra jelentős szerepet játszhat a szakadékok áthidalásában, az instabil társadalmak megerősítésében és a nemzetközi kapcsolatok javításában. Az Európáról a világban kialakult kép szerint Európa gazdag kulturális örökséggel és élénk kreatív erőkkel rendelkező kontinens. A kultúrát ezért az Európai Unió külső tevékenységének integráns részévé kell tenni.

Ez a közös közlemény három pillérre tett javaslatot, hogy előmozdítsa a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia kidolgozását. Először is, az uniós fellépésekre javasolt irányadó elvek célja annak biztosítása, hogy a kultúra területén megvalósuló uniós fellépés – a szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg tiszteletben tartása, valamint a szakpolitikai koherencia megőrzése mellett – előmozdítsa az emberi jogokat, a sokféleséget és a kultúrák közötti párbeszédet a kultúra meglévő partnerségi keretek közötti támogatása révén. A második pillér három fő területet javasolt a partnerországokkal folytatott kulturális együttműködés központba helyezése érdekében. Ezek többek között a következők: i. a kultúra társadalmi és gazdasági fejlődés motorjaként betöltött szerepének támogatása; ii. a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása a közösségek közötti békés kapcsolatokért; iii. a kulturális örökség területén való együttműködés megerősítése. A harmadik pillér javaslatot tesz a kulturális diplomáciára vonatkozó uniós stratégiai megközelítésre: ideértve a fokozott uniós együttműködést (nevezetesen az uniós tagállamok és az Unió küldöttségei között), továbbá a kultúrák közötti csereprogramokat az EU kulturális sokféleségének népszerűsítése céljából.

A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia részeként javasolt fenti három pillér elősegíti a népek és a társadalmak közötti kommunikációs csatornák továbbfejlesztését. A stratégia elősegíti a kulturális és a kreatív ágazatok további bővülése szempontjából kedvező környezet kialakítását, ezáltal hozzájárulva a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. A stratégia megerősíti a kulturális örökség védelmét és előmozdítását, ösztönzi a kultúrák közötti párbeszédet és a békeépítést, támogatja a kulturális alkotótevékenységet és a turizmust mint a fejlődés és a gazdasági növekedés mozgatórugóit, továbbá felhasználja az oktatást, a kutatást és a tudományt a párbeszéd és a cserék előmozdítására. Ezek a fellépések hozzájárulnak ahhoz, hogy az Európai Unió erősebb globális szereplővé váljon, jobb nemzetközi partner legyen és nagyobb mértékben járuljon hozzá a fenntartható növekedéshez, a békéhez és a kölcsönös megértéshez.

(1)

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

(2)

„Közlemény az európai kulturális programról a globalizálódó világban” COM(2007) 242 végleges.

(3)

Lásd: a Tanács következtetései a kulturális sokféleségnek és a kultúrák közötti párbeszédnek az Unió és a tagállamok külkapcsolataiban való előmozdításáról (2008); az Európai Parlament állásfoglalása az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról (2011); az Európai Parlament 2014-es „Kultúra az EU külkapcsolataiban” előkészítő intézkedése http://cultureinexternalrelations.eu/ .

(4)

A Tanács 3428. ülésének (Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport) eredménye, 2015. november 23–24.

(5)

  http://en.unesco.org/creativity/convention/about/2005-convention-text

(6)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája.

(7)

Közlemény – A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé, COM(2014) 477 final.

(8)

The Globalisation of Cultural Trade: A Shift in Cultural Consumption – International flows of cultural goods and services 2004-2013 (A kulturális kereskedelem globalizálódása: Váltás a kulturális fogyasztásban – A kulturális javak és szolgáltatások nemzetközi áramlása 2004–2013), UNESCO Statisztikai Intézet (UIS), 2016.

(9)

Cultural Times, a CISAC és az UNESCO jelentése, 2015.

(10)

Ugyanott.

(11)

https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/21252030%20Agenda%20for%20Sustainable%20Development%20web.pdf

(12)

  http://cultureinexternalrelations.eu/  

(13)

Az ezzel kapcsolatos tanulmányok szerint az EU kulturális diplomáciai szerepvállalásának az Európa és a tagállamok kultúrájáról, művészetéről és történelméről kialakult rendkívül pozitív képre kell támaszkodnia. http://ec.europa.eu/dgs/fpi/showcases/eu_perceptions_study_en.htm  

(14)

Az EUSZ 2., 6., 21. és 49. cikke, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8., 10., 11. és 22. cikke. Valamennyi uniós tagállam részes állama a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek.

(15)

Lásd még: „Az EU emberi jogi iránymutatásai az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról” (9647/14).

(16)

Az Európai Parlament által kezdeményezett és 2014-ben közzétett, a http://cultureinexternalrelations.eu/main-outcomes/  címen elérhető „Kultúra az uniós külkapcsolatokban” elnevezésű előkészítő intézkedésben és „Az EU és Kína közötti kulturális kapcsolatokra vonatkozó stratégia: a kultúra és a külkapcsolatok területével foglalkozó szakértői csoport (Kína) jelentése” című, 2012. novemberi dokumentumban ajánlottak szerint.

(17)

A Tanács következtetései a kultúrának az EU külkapcsolataiban betöltött szerepéről, különös tekintettel a fejlesztési együttműködésre (2015. november 24.).

(18)

A konkrét fellépések és projektek példái nem érintik az e stratégiával összhangban álló új projektek megvalósítását. Másfelől a folyamatban levő projektekre vagy programokra való hivatkozás nem vonja maga után azok tartós finanszírozását.

(19)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 234/2014/EU rendelete a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról.

(20)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 235/2014/EU rendelete a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról.

(21)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 230/2014/EU rendelete a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról.

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1295/2013/EU rendelete a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról.

(23)

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó*, Montenegró és Szerbia.

(24)

Az ezen a téren Boszniában és Koszovóban megvalósított uniós fellépések rámutattak az örökségalapú politikákban rejlő potenciálra, amely a gazdasági fejlődésen túl a konfliktus utáni helyzetekben való megbékéléshez is hozzájárul.

(25)

A Kreatív Európa program létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint. A részt vevő, nem uniós országok listája: http://eacea.ec.europa.eu/creative-europe/library/eligibility-organisations-non-eu-countries_en  

(26)

  Algéria , Egyiptom , Izrael , Jordánia , Libanon , Líbia , Marokkó , Palesztina *, Szíria  és Tunézia .

(27)

  Örményország , Azerbajdzsán , Belarusz , Grúzia , Moldova és Ukrajna .

(28)

Közös közlemény – Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata, JOIN(2015) 50 final, 2015. november 18.

(29)

  http://www.enpi-info.eu/mainmed.php?id=486&id_type=10  

(30)

  http://www.enpi-info.eu/maineast.php?id=322&id_type=10  

(31)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 233/2014/EU rendelete a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról.

(32)

  https://ec.europa.eu/europeaid/where/acp/overview/cotonou-agreement/index_en.htm_en

(33)

 http://en.unesco.org/creativity/convention/about/2005-convention-text

(34)

A TAIEX az Európai Bizottság technikai segítségnyújtást és információcserét szolgáló eszköze. A TAIEX az uniós jogszabályok közelítése, alkalmazása és végrehajtása, valamint az uniós bevált gyakorlatok megosztásának megkönnyítése tekintetében nyújt segítséget a partnerországok közigazgatásai számára.

(35)

 http://www.enpi-info.eu/medportal/news/latest/45210/MedFilm:-Call-for-proposals-to-promote-development-of-film-industry-in-Southern-Mediterranean

(36)

Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés nagyon jó példát szolgáltat: Például 2004-ben, Lille-ben (Franciaország), a befektetett közpénzből származó minden egyes euró 8 eurót termelt a helyi gazdaság számára.

(37)

  http://www.asef.org/

(38)

  http://ec.europa.eu/culture/news/2016/0405-european-network-creative-hubs_en.htm

(39)

  http://ec.europa.eu/culture/calls/general/2015-eac-s11_en.htm

(40)

  www.etf.europa.eu/

(41)

Az AKCS-n belüli támogatási programot az Európai Fejlesztési Alap (EFA) finanszírozza. http://www.acpculturesplus.eu/?lang=uk

(42)

Ezek közé tartozik: az EU-nak a balti-tengeri régió fejlesztésére irányuló stratégiája (EUSBSR), COM(2009) 248, 2009. június 10.; az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája (EUSDR), COM(2010) 715, 2010. december 8.; az atlanti térségre vonatkozó tengerstratégia cselekvési terve: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása, COM(2013) 279, 2013. május 13.; az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiája (EUSAIR), COM(2014) 357, 2014. június 17.; az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia (EUSALP), COM(2015) 366, 2015. július 28.

(43)

  http://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/actions/capitals-culture_en.htm  és http://www.worldcitiescultureforum.com/publications

(44)

A tanulmány nevezetesen javaslatokat tartalmaz a 30 millió EUR költségvetésű „Globális közjavak és kihívások program” számára.

(45)

Az EU és az Afrikai Unió „Visionary Africa” projektje.

(46)

„A latin-amerikai városok társadalmi kohéziójának javítása a kultúra és a művészetek révén”.

(47)

Ahhoz, hogy egy ország teljes mértékben részt vehessen a MEDIA-alprogramban, teljesítenie kell az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben meghatározott követelményeket. 

(48)

  http://www.ohchr.org/EN/ProfessionalInterest/Pages/CESCR.aspx

(49)

  http://www.un.org/esa/socdev/unpfii/documents/DRIPS_en.pdf

(50)

COM(2014) 477 final.

(51)

Az EU átültette az ENSZ BT ISIL (Dáis) és al-Kaida elleni szankciórendszerét (1267 sz. ENSZ BT-határozat) és az azt követő határozatokat, beleértve a 2253 (2015) ENSZ BT-határozatot. Mivel a régészeti tárgyak az ISIL/Dáis gazdasági erőforrásainak tekintendők, az ilyen tárgyak vásárlása az ISIL-től/Dáistól jogellenes. A Tanács átültette az ENSZ Irak elleni szankciórendszerét (mely tiltja az illegálisan eltávolított régészeti tárgyakkal való kereskedelmet), továbbá önálló uniós szankciórendszert és korlátozó intézkedéseket fogadott el Szíriával szemben, melyekbe belefoglalta a Szíriából illegálisan eltávolított régészeti tárgyakkal való kereskedelem tilalmát.

(52)

Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról , COM(2016) 50/2.

(53)

Egy közelmúltbeli tunéziai példa jól szemlélteti az Unió küldöttsége, a tagállam kulturális intézete és a helyi hatóságok közötti szoros együttműködést: a Bizottság 10 millió EUR-s programot indított el a tunéziai audiovizuális/médiaágazat erősítésére. A British Council támogatásával még ebben az évben elindul egy másik, az Unió küldöttsége által irányított (4 millió EUR-s) projekt, melynek célja a helyi szintű kulturális szerepvállalás előmozdítása.

(54)

2008 óta a nyitott koordinációs módszerrel foglalkozó csoportok olyan kérdéseken dolgoztak, mint: kulturális és kreatív ágazatok (ideértve az új üzleti modelleket és exportstratégiákat), a művészek és a kreatív, illetve a kulturális ágazatban tevékenykedő szakemberek mobilitása, a műalkotások mobilitása, a kultúrához való hozzáférés javítása digitális eszközök révén.

(55)

 A jelentés szolgáltatta az alapot az EU kulturális minisztereinek 2013. május 17-i megbeszéléséhez, melynek tárgya a kultúra „puha” szakpolitikai opcióként betöltött szerepe volt.

(56)

  http://cultureinexternalrelations.eu/  

(57)

Az EUNIC (az Európai Unió Nemzeti Kulturális Intézetei) ernyőhálózat. 28 ország 34 kulturális intézetéből és a világ minden tájáról 100 klaszterből áll. http://www.eunic-online.eu/

(58)

 Az Európai Parlament tanulmánya – Európai kulturális intézetek külföldön, 2016. január.

(59)

Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a Bizottság az irányítóbizottság tagja. Lásd: http://ec.europa.eu/dgs/fpi/announcements/news/20160401_l_en.htm .

(60)

  https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/european-film-festivals-unique-opportunity-eu-cultural-diplomacy

(61)

 Például Kína, Japán („Cool Japan”) és Dél-Korea (koreai új hullám, más néven „Hallyu”).

(62)

  http://e-acf.org/

(63)

  http://ec.europa.eu/education/international-cooperation/china_en.htm

(64)

  http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/more_info/evaluations/docs/education/mundus2012-summary_en.pdf

(65)

  https://europa.eu/youth/EU/voluntary-activities/european-voluntary-service_hu

(66)

 http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/node_hu