EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.10.12.

COM(2016) 670 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Első eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról

I. BEVEZETÉS

A biztonság kérdése a jelenlegi Bizottság megbízatásának kezdete óta folyamatosan napirenden van: Juncker elnök 2014. júliusi iránymutatásától kezdve egészen az Unió helyzetéről szóló legutóbbi, 2016. szeptemberi beszédig. A pozsonyi nyilatkozat és a 2016. szeptemberi ütemterv ebben a szellemben rámutatott, hogy az Európai Unió milyen jelentős szerepet tölt be polgárai biztonságának garantálása terén, és felszólította az Uniót, hogy minden szükséges lépést tegyen meg a belső biztonság fenntartására és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló tagállami erőfeszítések támogatása érdekében 1 . Az elmúlt hónapok során folyamatos előrelépések történtek a 2015. áprilisi európai biztonsági stratégia 2 végrehajtása terén, és jól haladt a hatékony és valódi biztonsági unió előkészítése is, a Bizottság 2016. áprilisi közleményében 3 foglaltaknak megfelelően. Ebben az összefüggésben Juncker elnök létrehozta a biztonsági unióval foglalkozó konkrét biztosi tárcát – az illetékes biztos a Bizottság egészének szakértelmére támaszkodó átfogó munkacsoport támogatásával gondoskodik a munka előmozdításáról és a végrehajtás biztosításáról.

A mostani jelentés a működőképes és hatékony biztonsági unió felé tett előrelépésekről szóló, első havi jelentés. A havi jelentések nyomon követik a biztonság területét érintő különböző bizottsági munkafolyamatok 4 alakulását, és azonosítják, hogy hol van szükség fokozott erőfeszítésre. A jelentések két átfogó pillérre alapulnak: a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, illetve az azokat támogató eszközök felszámolása; valamint az e fenyegetéssel szembeni védelmünk megerősítése és rezilienciánk kiépítése. A jelentések a biztonság területét érintő valamennyi szakpolitikát felölelik, és bemutatják az uniós intézmények és az uniós ügynökségek e téren végzett tevékenységét. Ezzel párhuzamosan a Bizottság átfogó értékelést fog készíteni a terrorizmus elleni küzdelem meglévő uniós eszközeinek hatékonyságáról.

Amint arra a Bizottság korábban már rámutatott, a mai világban egyetlen tagállam belső biztonsága valamennyi tagállam belső biztonságát jelenti. Csakis egymással együttműködve leszünk képesek elérni olyan mértékű kollektív biztonságot, amilyet polgáraink igényelnek és elvárnak. Munkánknak az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartására kell épülnie, hiszen az Unió biztonsága kizárólag akkor garantálható, ha a polgárok biztosak lehetnek alapvető jogaik teljes körű tiszteletben tartása felől.

Ez a jelentés összefoglalja a 2016. áprilisi közlemény közzététele óta elért eredményeket. A jövőbeli jelentések a további teendőkre fognak összpontosítani, és tükrözni fogják az uniós szakpolitikák teljes tárházának biztonsági dimenzióját, kiemelve, hogy az egyes szakpolitikák miként járulnak hozzá a hatékony és valódi biztonsági unió kiépítéséhez.

II. A TERRORIZMUS ÉS A SZERVEZETT BŰNÖZÉS, ILLETVE AZ AZOKAT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK ELLENI KÜZDELMÜNK MEGERŐSÍTÉSE

a) A terrorizmus elleni küzdelemre és a finanszírozási eszközökhöz, illetve fegyverekhez való hozzáférés megakadályozására vonatkozó jogi keret

A terrorizmus elleni küzdelem megerősítéséhez hatékony intézkedéseket kell tenni a terroristáknak nyújtott támogatás felszámolása és a támadások elkövetéséhez szükséges eszközökhöz való hozzájutásuk ellehetetlenítése érdekében.

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslat 5 célja a nemzetközi standardok és kötelezettségek mihamarabbi teljesítése, valamint annak biztosítása, hogy a felülvizsgált uniós szintű büntetőjogi keret megfelelően kezelje a felmerülő kihívásokat, beleértve a visszatérő külföldi terrorista harcosok jelentette problémát is. A terroristák számára szállás, közlekedés vagy anyagi támogatás biztosítása, illetve a terrorista cselekmények elkövetésére buzdító nyilvános provokáció szintén terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményeknek minősülnek, amelyeket szigorú szankciókkal kell büntetni. 2016 szeptembere óta e javaslat kapcsán három alkalommal került sor háromoldalú egyeztetésre, amelyek keretében a felek számos kulcskérdésben közös álláspontot alakítottak ki. A Bizottság üdvözli a társjogalkotók közös célkitűzését, miszerint még az év vége előtt megállapodásra kívánnak jutni az irányelvjavaslatról.

A Bizottság a terrorizmus finanszírozását illetően – a 2016. februári terrorizmusfinanszírozás elleni cselekvési tervben 6 bejelentetteknek megfelelően – 2016. július 5-én javaslatot fogadott el a negyedik pénzmosási irányelv célzott módosításáról. A javasolt módosítások célja a terrorizmusfinanszírozás új módszereinek (pl. virtuális fizetőeszközök, előre fizetett kártyák) kezelése és az átláthatóság fokozása a pénzmosás elleni küzdelem jegyében. Az Európai Parlament és a Tanács részéről már megkezdődött a javaslattal kapcsolatos álláspont kidolgozása, és ezt a munkát gyors ütemben kell folytatni, hogy 2017 elején elindulhasson a háromoldalú egyeztetés. A Bizottság 2016. július 14-én elfogadta azon harmadik országok jegyzékét, amelyek pénzmosás, illetve terrorizmusfinanszírozás elleni rendszereiben stratégiai hiányosságok tapasztalhatók 7 . A bankoknak most további ellenőrzéseket (fokozott átvilágítási intézkedéseket) kell végezniük az azonosított 11 országból induló pénzmozgások tekintetében.

A Bizottság felgyorsította a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata elleni uniós szintű operatív együttműködés megerősítésére vonatkozó, 2015. decemberi cselekvési terv 8 végrehajtását. A cselekvési tervben előirányzott intézkedések zömének végrehajtása már lezárult vagy jelenleg is folyamatban van. Szintén folyamatban van a tűzfegyverekre vonatkozó információk európai, illetve nemzetközi szintű cseréjének felgyorsítására és megerősítésére irányuló munka. Emellett párbeszédek indultak a közel-keleti és az észak-afrikai régió, valamint a Nyugat-Balkán országaival, amelyek célja az információcsere és az operatív együttműködés javítása az e két fő útvonalon folyó tűzfegyver-kereskedelem elleni küzdelem terén.

2015. november 18-án, a párizsi merényleteket követően a Bizottság végrehajtási rendeletet fogadott el a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó közös minimumszabályokról 9 . A 2016. április 8-ától hatályos végrehajtási rendelet előírja, hogy biztosítani kell a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét. A tűzfegyverek hatástalanításának végrehajtásáért felelős bizottság 2016. szeptemberi ülésén felmérte a hatástalanításra vonatkozó előírások további felülvizsgálatának szükségességét. A Bizottság szintén javaslatot tett a tűzfegyverekről szóló irányelv (91/477/EGK) felülvizsgálatára, hogy a legveszélyesebb kategóriákba sorolt tűzfegyverek esetében korlátozzák a polgári célú hozzáférést 10 . A Tanács 2016. június 10-én elfogadta a Bizottság javaslatával kapcsolatos általános megközelítését, és az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága 2016. július 19-én szavazott a javaslatról. 2016. szeptember 27-én a társjogalkotók megkezdték a politikai szintű tárgyalásokat, amelyeket követően most zajlanak a technikai megbeszélések. Fontos, hogy a javaslatról még az év vége előtt megállapodás szülessen. A Bizottság változatlanul a jelenlegi ambíciószint fenntartására ösztönzi a társjogalkotókat, mindenekelőtt a legveszélyesebb félautomata tűzfegyverek betiltására vonatkozó célkitűzést illetően.

A terroristák házilag előállított robbanóanyagokkal követtek el támadásokat Európában. A Bizottság aktívan fellép annak érdekében, hogy visszaszorítsa a házilag előállított robbanóanyagok készítésére alkalmas prekurzorokhoz való hozzáférést, valamint bővítse a bűnüldöző hatóságok és a nyilvános terek, a tömegközlekedés és a kritikus infrastruktúrák biztonságáért felelős egyéb szervek felderítési kapacitásait. A bizottsági munka magában foglalta a vaskereskedésekben szabadon beszerezhető termékek robbanásveszélyes tulajdonságainak semlegesítésével foglalkozó kutatási projekt 11 finanszírozását is. A projekt eredményeként az iparág által használandó szabadalmak kerültek bejelentésre. A Bizottságnak a tagállamokkal együtt sürgősen meg kell vizsgálnia, hogy e kutatás eredményeire építve miként akadályozható meg, hogy a terroristák hozzáférjenek a bombakészítési alapanyagok e lehetséges forrásához.

A robbanóanyagokkal kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseknek ugyanakkor a veszély folyamatosan változó jellegét is kezelniük kell. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve nemrégiben további aggályos prekurzoranyagokat azonosított, amelyek esetében helyénvaló fokozott ellenőrzést végezni. A Bizottság novemberben három önálló felhatalmazáson alapuló jogi aktust fog elfogadni, amelyek beillesztik ezeket az anyagokat a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló rendelet 12 II. mellékletébe. E jogszabályok egyúttal előírják, hogy az ilyen anyagokkal kapcsolatos gyanús ügyleteket, eltűnéseket és lopásokat jelenteni kell a bűnüldöző hatóságoknak.

A Bizottság ezzel párhuzamosan intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy biztosítsa e rendelet maradéktalan tagállami végrehajtását. 2016. szeptember 29-én a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Ciprus, Franciaország, Luxemburg és Spanyolország ellen, mivel ezek a tagállamok nem minden rendelkezést ültettek át teljeskörűen. A Bizottság 2017 elején beszámol az európai szabályok végrehajtásának állásáról, valamint a szabályok további megerősítésének esetleges szükségességéről.

b) A radikalizálódás megelőzése és leküzdése

A radikalizálódás megelőzése – mind helyi szinten, mind az interneten – a terrorizmussal szembeni fellépésre irányuló uniós erőfeszítések központi eleme. A Bizottság 2016 júniusában átfogó közleményben vázolta fel, hogy az uniós szintű munka miként mozdíthatja elő az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megakadályozását célzó tagállami erőfeszítéseket 13 . Az uniós intézményeknek haladéktalanul végre kell hajtaniuk a javasolt intézkedéseket. A Bizottság a magatartási kódex 2016. májusi elfogadása óta nyomon követi az informatikai vállalatok által tett kötelezettségvállalások végrehajtását, konkrétan a jogellenes gyűlöletbeszéd 24 órán belüli eltávolítására vonatkozó kötelezettséget illetően. A Bizottság a Bel- és Igazságügyi Tanács 2016. december 8-i ülésén fog beszámolni a fejleményekről. A radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedésekről szóló, 2015. októberi magas szintű konferencia, valamint a 2015. november 20-i tanácsi következtetések nyomán a tagállamok jelenleg nyújtják be projektjavaslataikat a börtönökben történő radikalizálódás kezelését célzó pályázati felhívás keretében. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és helyi hatóságaiknak maradéktalanul ki kell használniuk a különféle kísérő intézkedéseket és együttműködési eszközöket a radikalizálódás megelőzése és kezelése céljából, konkrétan az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (a továbbiakban: RAN) által kínált támogatás igénybevétele révén. 2016 szeptemberében a RAN elindította az „Exit Hate” elnevezésű kampányt, hogy személyes beszámolókra támaszkodva alternatív narratívákat kínáljon a szélsőséges propagandával szemben. Közelmúltbeli megerősítésének köszönhetően a RAN tevékenysége immár harmadik országokra is kiterjed. A RAN helyi ifjúságsegítők és tudományos dolgozók bevonásával törökországi és jordániai látogatásokat szervezett, hogy összeállítsák a helyi közösségekkel együtt végrehajtandó konkrét intézkedések listáját. A Bizottság 2016. november 9-én megrendezi a radikalizálódással foglalkozó magas szintű RAN-konferenciát, amelynek keretében nemzeti és helyi politikai döntéshozók és gyakorlati szakemberek cserélhetnek eszmét a radikalizálódás kezelésének hatékony módszereiről. A Bizottság emellett jelenleg készíti elő az Európai Uniós Internetfórum 2016. december 8-án esedékes, második magas szintű találkozóját, ahol a tagállamok, az ipari szereplők és a civil társadalom képviselői áttekinthetik az eddig elért eredményeket és kialakíthatják a további munka irányvonalát az online radikalizálódás megelőzése és a terrorista propaganda internetes terjedésének megakadályozása terén. A pozsonyi ütemterv kiemeli annak jelentőségét, hogy a radikalizálódás megelőzésére irányuló tagállami intézkedésekhez uniós támogatást kell biztosítani.

c) A határokon átnyúló operatív együttműködés javítása az uniós ügynökségek segítségével

Az uniós ügynökségek által nyújtott megerősített segítségre támaszkodva a tagállamoknak maradéktalanul ki kell aknázniuk a meglévő uniós szintű mechanizmusokat a határokon átnyúló operatív együttműködés biztosítása érdekében. Az Eurojust kulcsszerepet játszik e téren – a közelmúltbeli franciaországi és belgiumi terrorista támadásokat követően az Eurojust tanácsadással és összetett nyomozások koordinációja révén támogatta a francia és a belga ügyészek munkáját.

A jelenlegi, 2013–2017 közötti szakpolitikai ciklus – amely a legjelentősebb bűnügyi fenyegetések koherens kezelésére törekszik az illetékes tagállami szolgálatok, az uniós intézmények, az uniós ügynökségek, valamint az érintett harmadik országok és szervezetek közötti együttműködés révén – a végéhez közeledik. A bűnüldöző hatóságok közötti fokozott, határokon átnyúló együttműködésre gyakorolt kedvező hatására való tekintettel ezt helyénvaló megújítani és megerősíteni. Például a tagállamok és a partnerországok bűnüldöző hatóságai őrizetbe vettek olyan gyanúsítottakat, akik lopott vagy hamis hitelkártyák adatainak felhasználásával vásárolt repülőjegyek birtokában voltak. Több ilyen személy esetében más bűncselekményekben való érintettségre is fény derült, beleértve az emberkereskedelmet, a kábítószer-kereskedelmet, a számítástechnikai bűnözést és a terrorizmust is. A határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés folyamatosan új lehetőségeket keres, legyen szó akár a potenciális migránsok emberkereskedelem keretében történő kizsákmányolásáról, akár a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméről vagy más környezeti bűncselekményről. A válaszintézkedéseinket is ennek megfelelően kell alakítanunk.

A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának megőrzése érdekében az EU-nak készen kell állnia arra, hogy alkalmazkodjon a bűnözés új tendenciáihoz és a számítástechnikai eszközök bűncselekmények elkövetése céljából történő használatának térnyeréséhez. Az Europolon belül működő Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ már jelenleg is támogatja a számítástechnikai bűnözés elleni ágazatközi és határokon átnyúló együttműködést. 2016 júliusában a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ, a holland rendőrség, az Intel Security és a Kaspersky Lab együttesen elindították a „NoMoreRansom” nevű kampányt. Ez a köz- és magánszféra közötti partnerség a „ransomware” nevű rosszindulatú számítógépes program ellen lép fel, amely a megfertőzött számítógépen letiltja bizonyos fájlok hozzáférését, és a zárolás feloldásáért „váltságdíjat” követel. A kampány keretében eddig 2 400 felhasználónak segítettek feloldani a zárolt fájlokat váltságdíj fizetése nélkül. Mivel az elektronikus bizonyítékok nyomozati szempontból egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, a Bizottság azon dolgozik, hogy hatékonyabbá tegye az elektronikus bizonyítékhoz való határokon átnyúló hozzáférésre vonatkozó jelenlegi mechanizmusokat, például a kölcsönös jogsegély rendszerét. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2016. júniusi következtetéseivel összhangban a Bizottság szakértői konzultációt indított a nyomozási eszközök interneten történő használatára vonatkozó közös uniós megközelítésről. 2016. július és október között három szakértői ülést tartottak, amelyeken a bűnüldözésben dolgozó szakemberek, valamint a tudományos élet és az internetes szolgáltatók képviselői is részt vettek. A negyedik műhelytalálkozóra 2016 novemberében kerül sor – ennek keretében felmérik egy elektronikus bizonyíték iránti kérelmeket továbbító platform megvalósíthatóságát. A szakértői találkozók nyomán félidős jelentés készül, amelynek előterjesztése a Bel- és Igazságügyi Tanács 2016. decemberi ülésén esedékes.

III. VÉDELMÜNK ÉS REZILIENCIÁNK MEGERŐSÍTÉSE

a) Az információcsere javítása

Az információmegosztás központi jelentőséggel bír a terrorizmus elleni védelmünk megerősítése szempontjából. Az első kihívást az jelenti, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a meglévő eszközöket és rendszereket. Gondoskodni kell ezek maradéktalan végrehajtásáról és alkalmazásáról.

Példaként említhető a DNS-, ujjlenyomat- és nemzeti jármű-nyilvántartási adatok cseréjéről szóló prümi keret, amely sikeresnek bizonyult a határokon átnyúló tevékenységet folytató bűnözők azonosításában. Mindazonáltal még nem minden tagállam hajtotta végre, így a keret nem tudja teljes mértékben kifejteni a biztonság javítására vonatkozó kedvező hatásait. A Bizottság e hiányosság kiküszöbölése érdekében kötelezettségszegési eljárást indított Horvátország, Görögország, Írország, Olaszország és Portugália ellen a prümi határozatoknak 14 való megfelelés elmulasztása miatt. Ezek az első kötelezettségszegési eljárások, amelyek a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén, egy „korábban a harmadik pillérbe tartozó jogi aktus” kapcsán indultak. A Bizottság ezzel párhuzamosan továbbra is támogatja a prümi keret teljes körű tagállami végrehajtását, és 2017 januárjában konferenciát szervez a bevált gyakorlatok megosztása céljából.

Az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló uniós irányelv 15 tekintetében ugyancsak kulcsfontosságú kihívást jelent az eddig elfogadottak végrehajtása. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, az irányelv elfogadását célzó együttműködést követően most fennáll annak a kockázata, hogy az előrelépés megtorpan, mivel a tagállamok többségében nem áll rendelkezésre az összegyűjtött adatok feldolgozásához szükséges kapacitás. A tagállamoknak haladéktalanul létre kell hozniuk saját utasnyilvántartójukat. Mindeddig csupán egyetlen tagállam (az Egyesült Királyság) rendelkezik teljeskörűen működő utasnyilvántartóval, két további tagállamban (Franciaország és Magyarország) ez 2016 végére várhatóan megvalósul, és már más tagállamokban is folyamatban vannak az erre irányuló projektek. Ugyanakkor a tagállamok által a Bizottságnak szolgáltatott információk alapján tizenegy tagállam még nem látott neki a munkának. A Bizottság készen áll arra, hogy további jogi segítségnyújtást, szakértelmet és pénzügyi támogatást biztosítson ehhez. A Bizottság 2016 novemberéig előterjeszt egy végrehajtási tervet, amely meghatározza a tagállamok feladatait annak érdekében, hogy az utasnyilvántartók létrejöjjenek és teljeskörűen működésbe lépjenek az irányelv teljes körű végrehajtására vonatkozó határidőre, vagyis 2018 májusára. Az utasnyilvántartók kialakításának előmozdítása érdekében a Bizottság javasolta a költségvetési hatóságoknak, hogy a 2017–2020 közötti időszakra vonatkozóan 70 millió EUR összegű többlettámogatást bocsássanak rendelkezésre. Ezen túlmenően a Bizottság 3,8 millió EUR-val fogja elősegíteni az utasnyilvántartókban szereplő adatok tagállamok és Europol közötti cseréjét. A tagállamokkal és a légitársaságok szövetségeivel folytatott konzultációt követően a Bizottság előterjeszti majd az utasnyilvántartókban szereplő adatok átadásakor használatos adatformátumokra és átviteli protokollokra vonatkozó végrehajtási szabályokat. A Bizottság készen áll arra, hogy a végrehajtási szabályokat még idén elfogadja. A légitársaságoknak így az elfogadástól számított egy éven belül át kellene térniük a végrehajtási határozatban megállapított standard adatformátumok és átviteli protokollok használatára.

Az uniós ügynökségek fontos szerepet játszanak a nemzeti hatóságok közötti információcsere támogatásában, és ezt a támogatást fokozni kell. Az Europol új jogalapja szerint – amely a 2016. májusi elfogadást 16 követően 2017 májusában lép majd hatályba – az ügynökség megerősítése céljából akár 90 új álláshelyet is létrehozhatnak. Ennek nyomán, illetve az Unió helyzetéről szóló 2016. évi beszédben elhangzott, az Europol megerősítésére vonatkozó bejelentésnek megfelelően a Bizottság jelenleg alapos igényfelmérést végez az Europol által szolgáltatott információkat felhasználva. A felmérés eredményeinek alapján a Bizottság meg fogja tenni az ahhoz szükséges lépéseket, hogy az Europolon belül működő Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja a tagállamok számára napi 24 órás segítségnyújtást tudjon biztosítani.

A pozsonyi ütemterv a tagállamok biztonsági szolgálatai közötti együttműködés és információcsere megerősítését szorgalmazza. Ez összhangban áll a Bizottság 2016. szeptember 14-i közleményével, amely kiemeli annak jelentőségét, hogy kialakítsák a bűnüldözés és a hírszerzés közötti megerősített együttműködést lehetővé tevő gyakorlati megoldást. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy osszák meg a bűnüldöző hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok közötti információcsere-struktúrák kiépítésével kapcsolatos nemzeti szintű bevált gyakorlataikat. Az első ilyen megbeszélésre a Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság 2016. szeptember 28-i ülése keretében került sor. A Bizottság egyenként kapcsolatba fog lépni a tagállamokkal e párbeszéd élénkítése érdekében.

b) Az információs rendszerek megerősítése és az információs hézagok kiküszöbölése

A meglévő rendszerek végrehajtásán túlmenően a biztonság területével kapcsolatos információs struktúra egésze is javításra szorul. A biztonsági célú adatkezelésre vonatkozó hatályos uniós szabályok szétaprózottak, így a bűnözők és terroristák különböző személyazonosságok használatával el tudják kerülni a leleplezést. Az adatvédelmi alapelvek és különösen a célhoz kötöttség maradéktalan tiszteletben tartása mellett jelenleg mérlegelik annak lehetőségeit, hogy miként lehet legjobban felhasználni az uniós szinten rendelkezésre álló információkat, illetve javítani a személyazonosság-kezelést.

A Bizottság magas szintű szakértői csoportot hozott létre a határigazgatás és a biztonság területén alkalmazott információs rendszerek interoperabilitásának elérését szolgáló különböző lehetőségek jogi, technikai és operatív vetületeinek felmérése céljából 17 . A magas szintű szakértői csoport a június 20-i nyitóülést követően szeptember 20-án ismét megbeszélést tartott az Alapjogi Ügynökség és az európai adatvédelmi biztos részvételével. Megvitatták a meglévő rendszerek tagállami végrehajtásának és alkalmazásának javítására vonatkozó lehetőségeket, különös tekintettel egy egységes keresőfelület esetleges hozzáadott értékére. A csoport emellett eszmét cserélt az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel (ETIAS) kapcsolatos bizottsági munkáról, többek között az ETIAS lényegéről és céljáról, valamint a hozzá kapcsolódó jogi, technikai és operatív kihívásokról. A megbeszélések alakulásáról a Bizottság tájékoztatni fogja a Tanácsot (a Bel- és Igazságügyi Tanács október 13-i ülésén) és az Európai Parlamentet is (a LIBE bizottság november 8-i ülésén).

Tekintettel a biztonsági kihívásokra, illetve arra, hogy a jobb információcsere e kihívások kezelése szempontjából meghatározó jelentőséggel bír, a szakértői csoport munkáját fel kell gyorsítani. A Bizottság 2016 decemberéig közzéteszi időközi megállapításait, amelyek a meglévő rendszerek végrehajtásának és alkalmazásának javítási lehetőségeire, illetve a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) ennek előmozdításában játszott esetleges szerepére fognak összpontosítani. Az Unió helyzetéről szóló beszédben bejelentetteknek, illetve a pozsonyi ütemtervben foglaltaknak megfelelően a Bizottság novemberig előterjeszti az ETIAS létrehozására irányuló jogalkotási javaslatot, amely bevezeti a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok előzetes ellenőrzését.

c) A külső határok biztonságának fokozása

A 2016. szeptember 14-i bizottsági közlemény egyértelművé tette, hogy az Unión belüli biztonság növeléséhez javítanunk kell a külső határok igazgatását. Az Európai Határ- és Parti Őrség október 6-án megkezdte működését, és jelentős mennyiségű határőrt és technikai felszerelést vetett be Bulgária külső határán, ami mérföldkőnek számít a külső határigazgatás megerősítése terén. Az Europolnak vendégtisztek kiküldése révén tovább kell növelnie jelenlétét az uniós fogadóállomásokon, így lehetővé téve a biztonsági ellenőrzések lefolytatását, ami részét képezi a külső határok biztonságának megerősítésére irányuló erőfeszítéseinknek.

A külső határokon végzett ellenőrzések a visszatérő külföldi terrorista harcosok felderítésének kulcsfontosságú eszközét jelentik. Ennek érdekében az Unió külső határait átlépő valamennyi személyt ellenőrizni kell a releváns adatbázisok segítségével. 2015 decemberében a Bizottság a Schengeni határ-ellenőrzési kódex módosítására irányuló javaslatot terjesztett elő a külső határt átlépő uniós polgárok szisztematikus ellenőrzésének bevezetése céljából 18 . A Tanács a Bel- és Igazságügyi Tanács 2016. február 25-i ülésén általános megközelítést alakított ki, az Európai Parlament LIBE bizottsága pedig 2016. június 21-én elfogadta ezzel kapcsolatos jelentését. 2016. július 13-án háromoldalú találkozóra került sor, továbbá számos szakmai szintű ülést is tartottak, az Európai Parlamentben azonban még nem született megállapodás a szisztematikus ellenőrzés elvéről. Most mindkét társjogalkotónak meg kell kétszereznie erőfeszítéseit, és fel kell gyorsítania a javaslatról folytatott tárgyalásokat, hogy 2016 végéig megállapodás szülessen.

Az uniós határregisztrációs rendszer – amelyre vonatkozóan a Bizottság 2016 áprilisában terjesztette elő javaslatát 19 – tovább javítja majd a határellenőrzés hatékonyságát, mivel rögzíti a harmadik országbeli állampolgárok EU-ba való belépésének és onnan való kilépésének helyét és idejét. A szakmai szintű tárgyalások mind az Európai Parlamentben, mind a Tanácsban folyamatban vannak, ám egyik intézmény sem alakította még ki a háromoldalú egyeztetésen képviselendő álláspontját. Fontos, hogy a javaslattal kapcsolatos munka felgyorsuljon és mielőbb lezáruljon.

d) A polgárok és a kritikus infrastruktúrák védelme

A terroristák félelmet akarnak kelteni, és a „puha” célpontok megcélzása révén készen állnak a tömeges pusztításra is. Egyértelműen szükség van arra, hogy sürgősen megerősítsük rezilienciánkat, megvédjük a polgárokat és az infrastruktúrákat, valamint csökkentsük sebezhetőségünket. A kockázatelemzés, a biztonsági kutatások, valamint a bűnüldöző hatóságok és a magánszektor közötti szisztematikus együttműködés révén az Unió hozzájárulhat a puha célpontok és a kritikus infrastruktúrák védelme terén meglévő sebezhetőség felszámolásához.

A Bizottság szoros együttműködést folytat a tagállamokkal és az iparral a kritikus infrastruktúra védelmének megoldása érdekében. Az EU 2016. június 15-én a belső fenyegetésekről szóló műhelytalálkozót rendezett, amelynek keretében feltérképezték, hogy az ipar és a közigazgatási szervek miként tudnának gyakorlatiasabb szemléletmódot kialakítani és hatékony enyhítő intézkedéseket kidolgozni a belső fenyegetéseket illetően. A további teendőkre vonatkozó javaslatok között szerepel egy átvilágítást végző munkacsoport létrehozása a tagállamok bevonásával, valamint a belső fenyegetések kezelését szolgáló eszköztár kifejlesztése a tagállamok és az ipar számára. Szeptember 20–21-én a Bizottság műhelytalálkozót rendezett Brüsszelben arról, hogy a polgári védelmi és a sürgősségi segélyszolgálatok szempontjából milyen kihívások és tanulságok vonhatók le a közelmúltbeli terrorista támadásokból. Többek között az alábbiakra tettek javaslatot: a támadások során a sürgősségi segélyszolgálatok gyorsabb beavatkozása a „vörös zónában” a halálos áldozatok számának minimalizálása érdekében, megfelelőbb felszerelések biztosítása a sürgősségi segélyszolgálatok számára, a katasztrófák áldozatainak jobb azonosítása, valamint a nyilvánosság tájékozottságának fokozása a polgároknak nyújtott reagálási/elsősegély-nyújtási képzéseken keresztül. A Bizottság a következő hónapok során további lépéseket fog tenni a közlekedésbiztonság megerősítése érdekében, elsősorban a vasúti és a tengeri közlekedésre, valamint a puha célpontok védelmére és a repülőterek biztonságára összpontosítva.

2016. szeptember 7-én a Bizottság javaslatot terjesztett elő a légiközlekedés-védelmi átvizsgáló berendezések egységes uniós minősítési rendszerének létrehozásáról 20 . A javaslat célja az ilyen berendezések minősítésére vonatkozó uniós eljárások egyszerűsítése és harmonizálása. Ez a kezdeményezés kedvez a magánszektornak, mivel csökkenti a biztonsági iparágra háruló tanúsítási költségeket, fokozza az uniós biztonsági ipar versenyképességét és Európa-szerte javítja a légi közlekedés védelmét. A javaslatból világosan kitűnik, hogy a Bizottság mekkora jelentőséget tulajdonít egy versenyképes uniós biztonsági iparág megteremtésének, amely képes hozzájárulni az EU autonómiájához a biztonsági szükségletek kielégítése terén. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy kezdjék meg a javaslattal kapcsolatos munkát.

IV. KÖVETKEZTETÉSEK

Amint az a mostani jelentésből is kiderül, konkrét előrelépések valósulnak meg az európai biztonsági stratégia végrehajtása terén – többek között az operatív intézkedések tekintetében is –, amelyek egy hatékony és valódi biztonsági unió kiépítéséhez vezetnek. Az összetett, határokon átnyúló fenyegetés összehangolt és többszintű válaszintézkedést tesz szükségessé. Ez kizárólag a valamennyi intézmény és tagállam közötti bizalom és az együttes munka útján érhető el. A terroristák nem egyes tagállamokat vesznek célba, hanem életformánkat, nyitottságunkat és jövőnket támadják. A súlyos bűnözés, különösen a számítástechnikai bűnözés ugyanebben a térben valósul meg, és társadalmaink leggyengébb láncszemeit veszi célba. Meg kell erősítenünk reagálásunkat: kezelnünk kell e fenyegetéseket, az elkövetőket támogató eszközöket és az okokat is, a biztonságunk és rezilienciánk fokozására irányuló közös munka útján. A Bizottság továbbra is törekszik a munka előmozdítására törekszik e kulcsfontosságú területen, és novemberben beszámol az elért előrelépésekről.

(1) A pozsonyi nyilatkozat és a pozsonyi ütemterv, 2016. szeptember 16., SN 73/16.

(2) Közlemény – Az európai biztonsági stratégia, 2015. április 28., COM(2015) 185 final.

(3) Közlemény – Az európai biztonsági stratégia megvalósítása a terrorizmus elleni küzdelem és a hatékony és valódi biztonsági unió előkészítésének érdekében, 2016. április 20., COM(2016) 230 final.

(4) Lásd még: Közlemény – Fokozott biztonság a mobilitás korában: a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos információcsere javítása és a külső határok megerősítése, 2016. szeptember 14., COM(2016) 602 final.

(5) COM(2015) 625 final.

(6) COM(2016) 50/2.

(7) C(2016) 4180 final.

(8) COM(2015) 624 final.

(9) A Bizottság (EU) 2015/2403 rendelete (2015. december 15.) a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról.

(10) A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat.

(11) Az EU hetedik kutatási keretprogramjának biztonsággal foglalkozó kutatási prioritása keretében finanszírozott kutatási projekt.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 98/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról.

(13) COM(2016) 379 final.

(14) A Tanács 2008/615/IB és 2008/616/IB határozata.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2016/681/EU irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről.

(17) Lásd: Közlemény – A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek, 2016. április 6., COM(2016) 205 final.

(18) COM(2015) 670 final.

(19) COM(2016) 194 final, 2016. április 6.

(20) COM(2016) 491 final.