Help Print this page 

Document 52016DC0288

Title and reference
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Online platformok és a digitális egységes piac Lehetőség és kihívás Európa számára

COM/2016/0288 final
Multilingual display
Text

Brüsszel, 2016.5.25.

COM(2016) 288 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Online platformok és a digitális egységes piac
Lehetőség és kihívás Európa számára

{SWD(2016) 172 final}


1. Bevezetés

Az online platformok az elmúlt két évtizedben drámai változásokat indítottak el a digitális gazdaságban, ma pedig a digitális társadalom számára hoznak számos előnyt. Az EU gazdasági fejlődésének jövőjét alátámasztó „digitális értékek” létrehozásában vezető szerepet játszanak, és ezért a digitális egységes piac eredményes működése szempontjából kiemelt a jelentőségük.

A Bizottság a digitális egységes piac stratégiáját megfogalmazó közleményben 1 vállalta, hogy átfogó értékelést ad a – többek között a közösségi gazdaság területén működő – platformok és az online közvetítők szerepéről. Ezt követően a Bizottság számos műhelyfoglalkozást tartott, több tanulmányt 2 készített, és széles körben egyeztetett, amelyre sok válasz érkezett.

E közlemény célja kettős:

1.Nagy vonalakban ismerteti az online platformok értékelése során tett főbb megállapításokat.

2.Bemutatja a Bizottságnak az online platformokkal kapcsolatos innovációs lehetőségekről és szabályozói feladatokról kialakított álláspontját, és felvázolja azt a megközelítést, amelyet a Bizottság az online platformok jövőbeli európai fejlődése érdekében követni kíván.

Ez a közlemény egy bizottsági munkadokumentummal és egy a nyilvános konzultáció eredményeiről beszámoló szinopszissal egészül ki, amelyek további elemzésekkel és bizonyítékokkal támasztják alá az alább tárgyalt javaslatokat 3 .

2. Az online platformok növekvő jelentősége a digitális gazdaságban

Az online platformok különféle formában és méretben léteznek, és a gazdaságban korábban példátlan ütemben folyamatosan fejlődnek, alakulnak. Jelenleg is szerteágazó tevékenységeket fednek le, ideértve 4 az online reklámplatformokat, piacokat, keresőgépeket, a közösségi médiát és a kreatív tartalmakat kínáló elárusítóhelyeket, alkalmazásokat forgalmazó platformokat, távközlési szolgáltatásokat, fizetési rendszereket és a közösségi gazdaság platformjait.

Az online platformoknak van néhány fontos és konkrét jellegzetessége. Különösen:

-képesek új piacokat létrehozni és formálni, hagyományos piacok számára kihívást jelenteni és a részvétel vagy az üzleti tevékenység új formáit nagy mennyiségű adat gyűjtése, feldolgozása és szerkesztése révén megszervezni,

-többoldalú piacokon működnek, de a felhasználói csoportok közvetlen kölcsönhatásait különböző mértékben ellenőrzik;

-előnyükre kamatoztatják a „hálózati hatásokat”, amelynek révén – általános értelemben véve – a szolgáltatás értéke a felhasználók számával párhuzamosan növekszik;

-felhasználóik gyors és erőfeszítést nem igénylő eléréséhez gyakran támaszkodnak információs és kommunikációs technológiákra;

-az értékteremtésben jelentős szerepük van, különösen azáltal, hogy (többek között adatkommunikáció révén) jelentős értéket ragadnak meg, új üzleti vállalkozásokat segítenek elő és új stratégiai függőségeket hoznak létre.

Az online platformok e jellegzetességei számos fontos előnyt hozott a digitális gazdaság és társadalom számára. Az online platformok hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez, és az adatvezérelt innováció mágneses középpontjaként működnek 5 . Bővítik a fogyasztók számára a választékot, és ezáltal hozzájárulnak az ipar versenyképességének javításához és a fogyasztói jólét emeléséhez.

Az online platformok emellett lehetőséget teremtenek a polgároknak arra, hogy fokozottabban vegyenek részt a társadalomban és a demokráciában, mindezt azáltal, hogy különösen a fiatalabb generációk számára 6 és a határokon átívelő módon 7 elősegítik az információhoz való hozzáférést.

Ugyanakkor a digitális gazdaság növekvő jelentősége valamint a platform ökoszisztémák sokfélesége és gyorsan változó jellege új szakpolitikai és szabályozási kérdéseket is felvet. Ez a közlemény az innováció és a növekedés témája mellett a szabályozás előtt álló kihívásokkal is foglalkozik.

3. Az új online platformok újítói számára vonzó, őket megtartó és növelő, megfelelő környezet kialakítása

Számos globálisan versenyképes platform származik Európából, például a Skyscanner és a BlaBlaCar. Az EU ennek ellenére összességében a legnagyobb online platformok teljes piaci kapitalizációjából jelenleg csupán 4%-ot képvisel: a platformok túlnyomó többsége az USA-ból és Ázsiából származik 8 .

A platformgazdaság jelentős innovációs lehetőségeket kínál az európai induló vállalkozások valamint a bevezetett piaci rendszeroperátorok számára az új üzleti modellek, termékek és szolgáltatások fejlesztése terén. Európában virul az induló vállalkozások közössége, amelyen belül dinamikus vállalkozók célzottan keresik a közösségi gazdaságban, az energetikában, az egészségügyben, a banki tevékenységben, a kreatív tartalom területén és azon túl is a kínálkozó lehetőségeket. Csak a szemléltetés kedvéért, világszinten az európai fejlesztők „appjai” 30%-ot képviselnek a vezető alkalmazás-forgalmazó platformok árbevételéből 9 .

Az új európai online platformok létrehozásának fenntartásához, növeléséhez és ápolásához létre kell hozni a megfelelő keretfeltételeket és a megfelelő környezetet.

Ehhez elsősorban létre kell hozni egy működő digitális egységes piacot és le kell bontani az akadályokat, hogy a vállalkozásoknak Európában módjuk legyen piacra lépni és gyorsan felfutni és ne Európán kívül tegyék ezt. A közösségi gazdaság hamarosan előterjesztésre kerülő európai menetrendje ebből a szempontból már útmutatást ad az Európában alkalmazandó jogszabályokra nézve, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a közösségi gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének támogatása érdekében.

Az európai ipar digitalizálásáról a közelmúltban elfogadott stratégia 10 egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek hozzájárulnak ezeknek a törekvéseknek az előmozdításához. Ide sorolható például a világszínvonalú adat- és számítástechnikai infrastruktúrába a tudomány és az innováció érdekében irányuló befektetés, amelynek keretében állami és magán alapok mintegy 50 milliárd eurót fektetnek Európa digitális innovációs kapacitásának korszerűsítésébe. A csomagban megtalálhatók a szükséges határokon és domaineken átívelő interoperabilitást elősegíteni hivatott szabványosítás célirányosabb megközelítését szolgáló intézkedések.

A kutatás területén folyamatban lévő számos kezdeményezés és egyéb konkrét finanszírozási intézkedés irányul már ma is az innovatív platform-alapú ökoszisztémák kialakulásának elősegítésére. Ide tartozik az egész EU-ra kiterjedő nagy sebességű internetkapcsolat biztosítása 11 , valamint a nyílt szolgáltatási platformok támogatása 12 . Ebben az összefüggésben a Bizottság megítélése szerint már most el kell gondolkozni azon, hogyan érdemes a jövő internetét úgy megformálni, hogy abból erős, nyílt, felhasználóközpontú és interoperábilis platform ökoszisztéma legyen, különösen a Horizont 2020 13 támogatása révén.

Végül pedig az olyan projektek, mint például az induló vállalkozások („Startup Europe”) kezdeményezés 14 tanácsadást és finanszírozást nyújt, és ezzel lehetőségeket kínál a kezdő vállalkozásoknak a kísérletezésre és a felfutásra.

Összefoglalva: az online platformok olyan digitális értékteremtést tesznek lehetővé, amely a digitális egységes piacon gazdasági növekedéshez vezet. Jelentőségük egyszersmind arra enged következtetni, hogy a versenyképes EU-központú platformok létrehozásának elősegítése és támogatása Európa számára sürgető gazdasági és stratégiai feladat.

4. Kiegyensúlyozott szabályozási keret az online platformok számára a digitális egységes piacon

A digitális gazdaság számára megfelelő szabályozási keretnek a fenntartható fejlődést és a platform üzleti modelljének európai felfutását kell szolgálnia.

Elsősorban: ahhoz, hogy Európa kihasználhassa a platformgazdaság összes hasznát, és ösztönözhesse az induló platformok növekedését Európában, értelemszerűen nem lehet az egységes piacon 28 különböző szabályhalmaz. Az online platformokra vonatkozó eltérő nemzeti, sőt helyi szabályok a gazdasági szereplők számára bizonytalanságot teremtenek, korlátozzák a digitális szolgáltatások rendelkezésre állását, a felhasználók és a vállalkozások körében pedig zavart keltenek. Az uniós szintű harmonizált szabályok, például a közelmúltban elfogadott általános adatvédelmi rendelet 15 és a hálózat- és információbiztonsági irányelv 16 az innovatív platformok növekedését és gyors felfutását elősegítő fontos eszközök.

Másodsorban az online platformokra kiterjednek a hatályos uniós szabályok olyan területeken például, mint a versenypolitika, a fogyasztóvédelem, a személyes adatok védelme és az egységes piaci szabadságjogok. Alapvető, hogy ezeket a szabályokat mindenkinek, így a platformoknak is be kell tartaniuk, mert így érhető el, hogy az összes szereplő tisztességesen versenyezhessen egymással. Ezáltal a vállalkozások és a lakosság körében is bizalom jön létre, és így magabiztosan csatlakozhatnak az online platformokhoz.

Az eredményes végrehajtás alapvetően fontos. A platformok határokon átívelő jellegéből adódik, hogy a végrehajtáshoz az érintett hatóságok közötti jó kapcsolatra van szükség, ahogy azt a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 17 reformja is célul tűzi ki, és amelyről az általános adatvédelmi rendelet is rendelkezik. Kritikus szempont az is, képesek lesznek-e az állami hatóságok az új és potenciálisan zavaró piaci és technológiai fejleményekre és üzleti modellekre eredményesen reagálni. Az általánosabb intézkedések részeként az adatvezérelt állami szektor 18 biztosítása érdekében különösen az állami intézkedéseket támogató új technológiába – többek között a nagy adathalmazok elemzésére – irányuló befektetésre lesz szükség ahhoz, hogy részletesebben megismerjük az online platformok ökoszisztémáját 19 . A Bizottság a tagállamokkal és platformokkal együtt meg fogja vizsgálani, hogyan lehet ezeket a célokat a leghatékonyabban elérni.

Harmadsorban a platformok innováció-elmozdító szerepének megerősítéséhez az kell, hogy a jövőben – a jobb szabályzás elveivel összhangban – az EU szinten javasolt szabályozói lépések kizárólag az online platformok konkrét típusával vagy tevékenységével kapcsolatos világosan elkülönített problémáival foglalkozzanak. Az ilyen probléma-vezérelt megközelítés első lépéseként azt tanácsos értékelni, hogy a létező keretek továbbra is megfelelnek-e. A közösségi gazdaság jó példa arra, hogy a hagyományos és gyakorta helyi szolgáltatásokra kigondolt szabályok akadályt jelenthetnek az online platformok üzleti modellje számára. Ezzel a kérdéssel a közösségi gazdaság témájában tervezett bizottsági közlemény fog foglalkozni.

Végül az elvi alapú 20 ön-és társszabályozó intézkedések, többek között a megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal kiegészülő jogi előírásoknak az alkalmazását a szakma részéről elősegítő eszközök is szerepet kaphatnak. Ezek a megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal támogatva képesek kialakítani a helyes egyensúlyt a kiszámíthatóság, a rugalmasság, a hatékonyság és a jövőben is életképes, időtálló megoldások fejlesztésének igénye között.

Általános szabály, hogy az online platformokkal kapcsolatos problémák megoldása során a Bizottság mindig az alábbi elveket veszi figyelembe:

-egyenlő versenyfeltételek az összemérhető digitális szolgáltatások számára,

-az online platformok felelős viselkedése az alapértékek védelme érdekében,

-átláthatóság és igazságosság a felhasználók bizalmának megőrzése és az innováció fenntartása érdekében,

-nyílt és diszkriminációtól mentes piacok az adatvezérelt gazdaságban.

A következő fejezet azt mutatja be, hogyan kívánja a fenti elveket a Bizottság szakpolitikai szinten érvényesíteni.

5. A platformok fejlesztésére vonatkozó főbb elvek megvalósítása az EU-ban

I.Egyenlő versenyfeltételek az összemérhető digitális szolgáltatások számára

Az előrejelzések szerint 2020-ra a hálózatsemleges (over-the-top/OTT) üzenetszolgáltatás a teljes üzenet-közvetítési piacon 90%-os részesedést fog elérni 21 .

Az elektronikus hírközlés szabályozási kereteinek felülvizsgálatáról tartott nyilvános konzultáció során a válaszadók többsége — például több tagállam, üzemeltetői szövetség, a legtöbb hagyományos szolgáltató és forgalmazó — úgy vélte, a fogyasztó számára a hálózatsemleges szolgáltatások a hagyományos távközlési szolgáltatások funkcionális alternatívát jelentenek 22 .

A különböző érdekcsoportok számára tartott nyilvános konzultáción a válaszadók kifejtették, hogy hangsúlyt kellene fektetni az online platformok által végzett tevékenységekre és egyenlő esélyeket kellene biztosítani 23 .

Az online platformon alapuló üzleti modellek révén megjelenő konkurencia a hagyományos piaci szereplőket innovációra és teljesítményük javítására ösztönzi. Számos online platform megkérdőjelezi a hagyományos üzleti modelleket, és olyan szolgáltatásokat kínál, amelyeket a fogyasztók egyre inkább a konvencionális módon elérhető szolgáltatásokat helyettesítő megoldásként fognak fel. Itt a hálózatsemleges online kommunikációs szolgáltatókról van szó, mert ők azok, akik a hagyományos távközlési szolgáltatókkal versenyeznek 24 . Csakhogy ezekre az új szolgáltatásokra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos társaikra.

A közpolitikai összefüggések alapján változhat, hogy mi minősül összemérhető szolgáltatásnak. Bizonyos szempontból (például a kommunikáció biztonsága és bizalmassága miatt) szükséges lehet az összes olyan szolgáltatással foglalkozni, amely a felhasználók közötti interaktív kommunikációt segíti elő; más szempontokból a végfelhasználó a nyilvános erőforrásokhoz, így a telefonszámokhoz garanciákat, például a szolgáltatás minőségre vonatkozó jótállást vagy a szolgáltatók közötti zavartalan összekapcsolódást társíthat.

A digitális egységes piacon az azonos versenyfeltételek kialakításának általános elvként kellene működni. Az egyenlő feltételek eléréséhez esetenként a létező jogszabályok egyszerűsítésére, korszerűsítésére és enyhítésére lehet szükség. A korszerűsítésre irányuló erőfeszítéseink során vigyázni kell, nehogy akár az új, akár a hagyományos üzleti modellekre aránytalan terheket hárítsunk.

Általános elv, hogy az összemérhető digitális szolgáltatásokra hasonló vagy azonos szabályok legyenek érvényesek, megfelelően figyelembe véve a jelenlegi szabályozás hatályának és alkalmazási körének csökkentésére kínálkozó lehetőségeket. A Bizottság az EU telekommunikációs szabályainak 2016 végéig befejezendő felülvizsgálata részeként értékeli egy olyan célzott javaslatcsomag előterjesztését, amely bizonyos fokú deregulációra törekszik (tekintettel arra, hogy bizonyos szabályok, amelyek ma kizárólag a hagyományos elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkoznak, mint például egyes egyetemes szolgáltatási kötelezettségek), és egyszersmind szükség esetén olyan, inkább a kommunikáció teljes halmazára vonatkozó szabályokat kíván alkalmazni, amelyek minden vonatkozó és összemérhető szolgáltatást lefednek, azokat is, amelyeket hálózatsemleges online szolgáltatók nyújtanak.

Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv 2016. évi felülvizsgálata részeként a Bizottság megvizsgálja az irányelv egyszerűsítését és tárgyi hatályának kiigazítását, és azt, hogy az irányelvben rögzített egyes szabályoknak, például a titoktartás szabályának a hatályát ki lehet-e terjeszteni a hálózatsemleges online hírközlési szolgáltatásokra is.

II.Az online platformok felelős működtetésének biztosítása

Minden harmadik internetfelhasználó gyermek 25 . 2010-hez képest a 11-16 közötti gyermeknek ma 20%-kal nagyobb esélye van arra, hogy gyűlöletbeszéddel találkozzon. Sokkal könnyebb ma a gyermekeknek felnőtteknek szóló, gyakran korlátlanul hozzáférhető anyagokra akadni (az Egyesült Királyságban az internetet használók által látogatott 25 legnépszerűbb felnőtt portál közül 23 szabad és korlátlan hozzáférést biztosít kemény pornográf videókhoz). 26

Kizárólag a 2015-ös évben az Egyesült Királyságban működő internetfigyelő alapítvány, az IWF, 68 092 olyan egyedi URL címet azonosított, amelyen gyermekekkel való szexuális visszaélést mutató tartalom volt elérhető a világban valahol működő tárhelyszolgáltatáson keresztül. 27

A nyilvános konzultáció válaszadóinak mintegy háromnegyede, köztük a fogyasztók, a polgárok és a vállalkozások többsége követelte a platformok tartalmára vonatkozó politikát illetően a nagyobb átláthatóságot. A válaszadók több mint kétharmada szerint az illegális tartalom különféle kategóriái eltérő szakpolitikai megközelítést igényelnek a bejelentési és intézkedési eljárások területén.

2015. július óta percenként több mint 400 órányi videótartalmat töltöttek fel a YouTube-ra 28 . A nyilvános konzultációra adott válaszaikban a különböző tartalmszolgáltató ágazatokhoz (zene, képek, nyomdai kiadványok és műsorszolgáltatás) tartozó jogtulajdonosok azt állították, hogy egyes online platformok tartalmaikat jogosulatlanul vagy olyan licenciaszerződés alapján használják, amely véleményük szerint igazságtalan feltételeket ír elő.

Az információhoz és a tartalomhoz való hozzáférés szempontjából a társadalom több része egyre inkább a platformokat helyezi középpontba. Ez a szerep szükségszerűen szélesebb felelősséggel is jár.

A közvetítő szolgáltatóknak az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben rögzített jelenlegi felelősségi rendszere, még akkor alakult ki, amikor az online platformoknak még nem voltak a maihoz hasonló jellegzetességeik és méreteik. Ugyanakkor ez a rendszer a technológiára nézve semleges környezetet hozott létre, amely az online platformok felfutásához számottevően hozzájárult. Ez részint annak az összehangolt felmentésnek köszönhető, amelyben az online platformok egyes típusai részesültek az olyan illegális tartalmakra és tevékenységekre vonatkozó felelősséget illetően, amelyet nem tudnak ellenőrizni, és amelyről nincs tudomásuk 29 . Ugyan a felelősség kérdéseivel kapcsolatosan felmerültek bizonyos aggályok, a konzultáció során az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv jelenleg érvényes elvei széleskörű támogatást kaptak 30 .

Minderre tekintettel a Bizottság kiegyensúlyozott és kiszámítható felelősségi rendszert fog az online platformokra nézve fenntartani. Ez az EU digitális gazdaságának további fejlődése és a platform rendszerekbe irányuló beruházások megnyitása szempontjából alapvető. Ezzel párhuzamosan a káros online tartalmakkal és tevékenységekkel kapcsolatosan számos olyan konkrét kérdést sikerült azonosítani, amelyeknek a kezelésére ennek a megközelítésnek a fenntarthatóságához okvetlenül szükség van.

Az első ilyen kérdés az online videómegosztó platformokon elszaporodó, kiskorúak számára káros tartalommal és a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos. A gyermekek egyre gyakrabban szembesülnek káros tartalommal a videómegosztó platformokon 31 , az erőszakra és gyűlöletre uszító online audiovizuális anyagok pedig kimondottan súlyos gondot jelentenek. A Bizottság erre a problémára az audiovizuális média-szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatának részeként ágazatspecifikus szabályozással reagál.

A második kérdés a bevételek felosztása a szerzői joggal védett tartalmak felhasználása céljából. Az online tartalmak forgalmazásának olyan új formái jelentek meg, amelyek révén a felhasználó által feltöltött szerzői jogi védelem alatt álló tartalom széles körben elérhetővé válik. Miközben ezek a szolgáltatások egyre szélesebb közönséget vonzanak, és a tartalom forgalmazásával gazdasági haszon keletkezik, egyre súlyosabb aggályok merülnek fel arra nézve, hogy az online tartalom forgalmazásának új formái által termelt érték vajon igazságosan oszlik-e meg a forgalmazók és a jogtulajdonosok között. A Bizottság ezt a kérdést a szerzői jogok területén ágazat-specifikus szabályozással kívánja kezelni. A Bizottság arra is törekszik, hogy az alkotók a tartalmaikat felhasználó felekhez, például online platformokhoz fűződő kapcsolatuk keretében méltányos javadalmazásban részesüljenek 32 . A Bizottság a szellemi tulajdonjogok érvényre juttatásának értékelésével és korszerűsítésével összefüggésben meg fogja vizsgálni, milyen szerepet játszhatnak a közvetítők a szellemi tulajdonjogok oltalmazásában, ideértve a hamisított áruk kérdését. Ezért a Bizottság megfontolja a végrehajtás konkrét jogi kereteinek módosítását. A Bizottság továbbá a platformokkal együtt továbbra is elkötelezett az önkéntes együttműködési mechanizmus alkalmazása mellett, amelynek célja, hogy – a „kövesd a pénz útját” megközelítésmód szerint – a kereskedelmi nagyságrendű szellemi tulajdoni jogsértéseket elkövetőktől megvonja az illegális tevékenységükből eredő bevételt.

Harmadsorban vannak olyan fontos területek, például a terrorizmusra való uszítás, a gyermekekkel való szexuális visszaélés és a gyűlöletbeszéd, amelyekre nézve minden online platformot arra kell ösztönözni, hogy önként hatásosabb intézkedésekkel korlátozza az ilyen illegális vagy káros tartalomnak való kitettséget. A szakmában már ma is számos üdvözlendő kezdeményezés létezik. Az informatikai cégekkel az illegális online gyűlöletbeszédre vonatkozó magatartási kódexről folyó párbeszéd, a terrorista tartalommal foglalkozó EU internet fórum és a vállalatigazgatók által annak érdekében létrehozott koalíció, hogy az internet a gyermek számára jobb hely legyen fontos példái azoknak a folyamatoknak, amelyekben több érdekelt részvételével igyekeznek közös megoldást találni arra, hogyan lehet önkéntes alapon felderíteni az illegális és káros online anyagokat, és ezek elejét venni. Az online platformok mérete folyamatosan nő, egyre újabb ágazatokba törnek be, és ezeket az erőfeszítéseket a platformok pozitív társadalmi szerepének visszaigazolása érdekében az egész EU-ban fenn kell tartani és fejleszteni kell.

Negyedsorban számos online platform adott hangot a nyilvános konzultáció során annak az aggályának, hogy az önkéntes intézkedések bevezetése folytán tovább már nem fog érvényesülni annak a felmentésnek a jótékony hatása, amely az elektronikus kereskedelemre vonatkozó irányelv alapján a közvetítőt menti fel a felelősség alól. Ezért tehát fontos lenne az online platformok számára tisztázni, mit jelen az önként vállalt intézkedések fényében az említett irányelvben a közvetítők számára biztosított felelősség alóli mentesülés, hogy ezen az alapon hathatósabb önszabályozó intézkedéseket tehessenek.

Végül pedig a közvetítők felelősségi rendszere következetességének és hatékonyságának biztosítása érdekében a jelenleg érvényes bejelentési és intézkedési eljárásokat is figyelemmel kell kísérni. Mielőtt a Bizottság a kezdeményezésre sort kerít, először megvizsgálja a folyamatban lévő reform, például az audiovizuális média-szolgáltatásokról szóló irányelv, valamint a szerzői jogok felülvizsgálatának és önkéntes kezdeményezéseknek – többek között EU Internet Fórum – az eredményeit.

A Bizottság fenn fogja tartani ugyan a közvetítők felelősségének jelenlegi rendszerét, de a szabályozást illetően ágazati, problémavezérelt megközelítést fog megvalósítani:

– a Bizottság az audiovizuális média-szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatában, amelyet e közleménnyel együtt tesz közzé, azt a javaslatot fogalmazza meg, hogy a videómegosztó platformok vezessenek be intézkedéseket, amelyek révén megvédik a kiskorúakat a káros tartalmaktól, és általában mindenkit a gyűlöletre való uszítástól.

– a következő, 2016 őszén elfogadásra kerülő szerzői jogi csomagban a Bizottság a szerzői jogi védelem alatt álló tartalom online forgalmazásával az e tartalomhoz hozzáférést biztosító online platformok által előállított érték méltányosabb allokációjára fog törekedni.

2016-tól a Bizottság fokozottabban arra ösztönzi az online platformokat, hogy igyekezzenek az EU egész területén összehangoltan önszabályozást megvalósítani. A Bizottság rendszeresen át fogja tekinteni ezeknek az önkéntes törekvéseknek az eredményességét és átfogó jellegét, hogy ez alapján meg tudja állapítani, van-e szükség további intézkedésekre, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználókat alapvető jogaik gyakorlásában semmi ne korlátozza.

A Bizottság 2016 második félévében megvizsgálja, van-e igény útmutatásra az online platformok felelőssége témájában arra az esetre, ha a platformok önkéntes, jóhiszemű intézkedéseket vezetnek be az illegális tartalom visszaszorítása érdekében.

A Bizottság többek között az audiovizuális médiára és a szerzői jogokra vonatkozó keretek, valamint a folyamatban levő ön- és társszabályozó kezdeményezések eredményei alapján felül fogja vizsgálni a hivatalos bejelentési és intézkedési eljárások szükségességét.

III.A bizalom, az átláthatóság és az igazságosság erősítése

-A polgárok és a fogyasztók tájékoztatása, valamint szerepvállalásuk ösztönzése

Az online platformokkal foglalkozó 2016-os Eurobarométer felmérés 33 szerint a válaszadó fogyasztók 72%-a aggódik amiatt, hogy róluk és tevékenységükről adatokat gyűjtenek. 72% véleménye szerint a vonatkozó szabályoknak korlátoznia kellene, hogy az online platformok milyen mértékben jeleníthessenek meg különféle eredményeket a felhasználónak a róla és a tevékenységéről gyűjtött adatok alapján. Ugyanakkor a válaszadó fogyasztók 56%-a jelezte, hogy nem olvasta el az online platformok felhasználási feltételeit.

A nagyközönséghez tartozó válaszadók 34 75%-a igényel nagyobb átláthatóságot különösen azzal kapcsolatban, hogy a platformok javadalmazása hogyan befolyásolja a keresőgépek eredményeinek listázását, tudni szeretné, ki szállítja valójában a termékeket és a szolgáltatásokat, és tájékoztatást kér az esetleges félrevezető gyakorlatokról, például a hamis ismertetőkről.

Az adatokhoz való hozzáférés a piacokat hatékonyságra és innovációra ösztönzi, de életeket is menthet, javíthatja az oktatás és a kormányzati szolgáltatások színvonalát, valamint a szakpolitikák alakulását. A jövő internetje nem lehet sikeres az online platformok felhasználóinak bizalma nélkül, valamint akkor, ha az online platformok nem tartják be az összes vonatkozó jogszabályt, és nem igazodnak a fogyasztók és egyéb felhasználók jogos érdekeihez 35 . A személyes adatokhoz való hozzáférésről és azok feldolgozásáról szóló EU jogszabályok közelmúltban elfogadott felülvizsgálata fontos rendelkezésével törekszik a felhasználók jobb tájékoztatására és védelmére a személyes adatok gyűjtése területén, különösen a kifejezett jóváhagyás előírásával valamint olyan új elvek felállításával, mint például „az alapértelmezett adatvédelem” és a „beépített adatvédelem” elve.

A lakosság nagy részének ennek ellenére fenntartásai vannak az adatgyűjtéssel szemben, és ezért nagyobb fokú átláthatóságot követelnek. Az online platformoknak reagálniuk kell ezekre az aggodalmakra, és eredményesebben kell felhasználóikat tájékoztatniuk arról, milyen adataikat gyűjtik, és az EU adatvédelmi keretrendszerével összhangban hogyan osztják meg és használják fel ezeket 36 . Még általánosabban kifejezve ez a kérdés azokra a módokra is kiterjed, ahogy a felhasználók saját magukat azonosítják, amikor az online platformokhoz és szolgáltatásokhoz hozzá akarnak férni. Köztudott, hogy a felhasználónevek és jelszavak tengerének kombinációja kényelmetlen dolog és biztonsági kockázatot is hordoz. Csakhogy amikor valaki rendszeresen a platform profiljával keres fel különféle honlapokat és szolgáltatásokat, a különféle online platformok és honlapok átláthatatlan adatcseréi és keresztezett gyakran a személyes adatokra is kiterjednek. Megoldásképpen, hogy az azonosítás egyszerű és biztonságos maradjon, a felhasználóknak inkább képeseknek kellene lenniük kiválasztani azokat az azonosítókat, amelyekkel azonosítani vagy igazolni kívánják magukat. Konkrétan, az online platformoknak el kellene fogadniuk a nemzeti közhatóságok által kibocsátott vagy elismert azonosítókat, például az elektronikus vagy mobil igazolványt, a személyi igazolványt vagy a bankkártyát.

Nagyobb fokú átláthatóságra van szükség ahhoz is, hogy a felhasználó megértse, hogyan történik a neki bemutatott információk szűrése, formálása és személyre szabása, különösen akkor, amikor az ilyen információ vásárlási döntéseket alapoz meg, vagy befolyásolja a polgári vagy demokratikus életben való részvételt. A piacok hatékony működését segíti és a fogyasztói jólétet mozdítja elő az, ha a fogyasztó megfelelő tájékoztatást kap az általa online megtekintett vagy fogyasztott termékről.

A termékek és szolgáltatások online minősítése és ismertetése segíti és szerepvállalásra sarkallja a felhasználót, akinek bizalomra van szüksége, elfogultságnak, manipulációnak kitenni tilos. Erre kiváló példát szolgáltatnak a hamis termékismertetők, hiszen a hitelvesztés nem csupán aláássa a platform üzleti modelljét, hanem még szélesebb körű bizalomvesztéshez vezethet, ahogy az a nyilvános konzultáción kapott több válaszból is kiderül 37 .

Végül az EU-ban jelenleg hatályos fogyasztóvédelmi és marketingjog alapján az online platformoknak átláthatónak kell lenniük és nem vezethetik félre a fogyasztókat például a szponzorált keresési eredményekkel vagy az online minősítő és ismertető rendszerrel. Az említett jogszabályok hatékonyabb érvényesítése és pontosabb betartása nagyobb fokú bizalomhoz, átláthatósághoz és méltányossághoz fog vezetni.

A Bizottság e közleménnyel együtt egy jogszabályjavaslatot is előterjeszt a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet módosításáról, amelynek célja, hogy több országot érintő helyzetekben hatékonyabban lehessen érvényt szerezni az EU fogyasztóvédelmi jogszabályainak.

A Bizottság felülvizsgálta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet, amelynek az elfogadása e közleménnyel együtt esedékes. A Bizottság további értékelést folytat annak megállapítására, a platformokkal kapcsolatosan van-e szükség további hatályos fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítésére az EU fogyasztóvédelmi és marketing jogszabályaira vonatkozóan 2017-ben esedékes célravezető szabályozási vizsgálat részeként. Figyelemmel kíséri továbbá a több érdekelt bevonásával folytatott párbeszéd során és egyébként a Bizottság által szorgalmazott összehasonlító eszközökről felvázolt elvek megvalósulását 38 .

Annak érdekében, hogy a fogyasztó megfelelő eszközöket kapjon a kezébe, és a verseny, a fogyasztóvédelem és az adatvédelem elveinek érvényesülését biztosítsa, a Bizottság továbbra is támogatni fogja az interoperabilitást célzó erőfeszítéseket, többek között az e-személyazonosítás interoperabilitására vonatkozó elvek és útmutatás legkésőbb 2017-ben való kiadását. Ennek az lesz a célja, hogy az online platformok ösztönzést kapjanak arra, hogy elismerjenek egyéb e-személyazonosítási eszközöket is, — különösen az eIDAS rendeletben bejelentetteket 39 — amelyek legalább annyira megnyugtatóak, mint a saját eszközeik.

Az érdekeltekkel folytatott folyamatos párbeszéd keretében a Bizottság arra bátorítja a szakmát, hogy – a Bizottság szabályozói támogatása mellett – tegyen önként erőteljesebb lépéseket a bizalmat gyengítő gyakorlatok megakadályozására, többek között különösen a hamis vagy félrevezető online termékismertetők felszámolására.

-Tisztességes és innováció-barát üzleti környezet fenntartása

A nyilvános konzultáció válaszadóinak kilencven százaléka szerint a platformok és a szállítók közötti vállalatközi (B2B) kapcsolatokat lehetne javítani. A válaszadók több ágazat vonatkozásában is példákkal emelték ki a szerintük problematikus szerződéses feltételeket és gyakorlatokat 40 .

A B2B-kapcsolattal elégedetlen válaszadók több mint 80%-a szerint a piaci dinamika nem oldja meg a kérdést, és ezért szabályozói és nem szabályozói intézkedéseket egyaránt tartalmazó kombinált intézkedéscsomagra van szükség.

Számos válaszadó szerint a platformok által felállított belső panaszmechanizmusok nem eredményesek, nem képesek költséghatékonyan megoldani azokat a problémákat, amelyek az online platformok és beszállítóik között merülnek fel.

Mivel az online platformok egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdaságban, a hozzáférés feltételei fontos tényezők lehetnek az online és offline vállalkozások számára. A kkv-k és mikrovállalkozások esetében az online platformok fontos belépési pontot jelentenek, amely néha a legfőbb kapcsolódási lehetőséget jelenti bizonyos piacokhoz és adatokhoz. Az online platformok a maguk részéről alapvetően érdekeltek abban, hogy üzleti felhasználóikkal a kapcsolatuk fenntartható és pozitív legyen, mert az értékteremtésben rájuk támaszkodnak.

A nyilvános konzultáció rávilágított, hogy egyes érdekelteknek több gondja is akadt az online platformok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával. A leggyakrabban emlegetett problémák közé az alábbiak tartoznak:

1.a platformok méltánytalan feltételeket diktálnak, különösen a fontos felhasználói bázisokhoz vagy adatbázisokhoz való hozzáférésre nézve,

2.a platformok elutasítják a piachoz való hozzáférést vagy egyoldalúan módosítják annak feltételeit, ide értve az alapvető üzleti adatokhoz való hozzáférést,

3.a piacok kettős szerepben jelennek meg, mert egyrészt a piachoz való hozzáférést segítik elő, de ugyanakkor versenyeznek is a szállítókkal, aminek a következtében egyes platformok tisztességtelenül saját szolgáltatásaikat ugyanezeknek a szállítóknak a hátrányára népszerűsítik,

4.tisztességtelen egyenértékűségi záradékok, amelyek a fogyasztóra nézve hátrányos következményekkel járnak, valamint

5.az átláthatóság hiánya, különösen a platformok tarifáit, adathasználatát és a keresések eredményeit illetően, ami a szállítók üzleti tevékenységének kárt okozhat.

A nyilvános konzultáción a vállalkozásokat képviselő válaszadók jelentős számban emelték ki az állítólagosan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetleges negatív következményeit, és felvetették a további (szabályozói és nem szabályozói elemeket egyaránt tartalmazó) intézkedések szükségességét 41 .

Végül a konzultáció arra is rámutatott, hogy esetleg szükséges lehet az adatok tulajdonosi viszonyaival, felhasználásával, és az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyeket is feltárni. Erre azért van szükség, hogy a szolgáltatók és az üzleti felhasználók között a célnak jobban megfelelő és kiegyensúlyozott legyen a szerződéses jogviszony, ami a befektetések ösztönzése szempontjából fontos.

A versenyre és a belső piacra vonatkozó politikát két kiegészítő szakpolitikaként érdemes felfogni, amelyeknek fontos szerepük van abban, hogy a digitális egységes piac az online platformok esetében eredményesen működjön.

A versenyjog a piaci szereplők közötti verseny kérdéseivel foglalkozik, ezáltal a fogyasztók számára szélesebb választékot biztosít alacsonyabb áron, és maximalizálja az innovációs lehetőségeket. Az EU versenypolitikája állandó elvekre épül, de eszközei rugalmasak, a különböző piacok, például az online platformok sajátosságaira eredményesen alkalmazhatók.

A versenypolitika alkalmazásán túlmenően felmerült a kérdés, hogy szükség van-e uniós szintű intézkedésre a B2B-kapcsolatok tisztességességének biztosításához. Jelenleg további információra van szükség a platformok és szállítóik, partnereik közötti kapcsolatokról, hogy fel lehessen mérni és térképezni azoknak a problémáknak a jellegét és mértékét, amelyek a szállítók üzleti tevékenységére károsan hathatnak, különösen abban az esetben, ha az innovációt befolyásolják negatív irányban. Abban az esetben, ha a kkv-k teljes ökoszisztémáinak üzleti modelljei függnek attól, hogy a korlátos számú online platformokhoz hozzáférnek-e, illetve ha a platformok példátlanul hatalmas méretű adathalmazokhoz férnek hozzá, új aszimmetriák alakulhatnak ki. Ilyen helyzetekben a platformok egyes szállítói aránytalan mértékben szembesülhetnek potenciálisan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal még akkor is, ha a platform erőfölénye még nem szilárdult meg.

A Bizottság célzott tényfeltárást 42 fog végezni a platformok környezetében jellemző B2B-gyakorlatokról. Ennek során alaposabban megvizsgálja a nyilvános konzultáción felmerült kérdéseket, valamint azt, milyen lehetséges eszközök állnak rendelkezésre a versenyjog alkalmazásán felül a jogorvoslatra, beleértve a jogvita rendezésének (önkéntes) mechanizmusait, az átláthatóságra és a jobb tájékoztatásra vonatkozó intézkedéseket vagy az iránymutatást. A Bizottság szorosan együtt fog működni az érdekeltekkel és az állami hatóságokkal. A Bizottság 2017 tavaszáig eldönti, szükség van-e további uniós szintű intézkedésre.

IV.Nyílt és diszkriminációtól mentes piacok fenntartása az adatvezérelt gazdaság sikere érdekében

A nyilvános konzultáció válaszadóinak többsége szerint szükség van arra, hogy az online platformok kapacitása erősödjön az egyikről a másik platformra történő váltás során 43 . Számos vállalkozás és magánszemély vetette fel problémaként az online platformok felhasználói program interfészeinek (API) kialakítását, illetve az ezekhez való hozzáférés változó feltételeit.

A funkcionális digitális egységes piacon hasznos, ha a felhasználók a lehető legegyszerűbben képesen platformot váltani. Ha a felhasználó úgy dönt, hogy egy adott platform mellett kitart, és ott osztja meg adatait, ennek a döntésnek a kapott szolgáltatás színvonalától függő szabad elhatározáson kellene alapulnia, nem pedig a platformok közötti váltást, többek között az adatok átvitelét akadályozó tényezőkön. Ezt a szempontot – amely a nyilvános konzultáció erőteljes támogatását élvezte – az Európai Tanács is világosan megfogalmazta 2013 októberi következtetéseiben 44 . A nyilvános konzultáció válaszadói többek között az adattovábbítás közös sztenderdjeinek kidolgozására tettek javaslatot, és a nyers személyes és nem személyes adatok általános hordozhatósága vagy átvihetősége mellett érveltek. Az üzleti felhasználók szempontjából ez egy fontos szempont, hiszen ők ügyfeleik és munkavállalók adatait tárolják és kezelik, de hatalmas mennyiségű, az üzletmenet folytonossága miatt alapvető, nem személyes adattal is van dolguk.

A közhatóságok szempontjából fontos a kapcsolás költségeinek csökkentése. Az adatok hordozhatósága, a szabványok kidolgozása és az interoperabilitás – még API alapú nyílt ökoszisztémák révén is – az adatok szabad mozgását elősegítő alapvető tényezőnek számítanak a digitális egységes piacon. Általánosabban kifejezve az API képes lehetővé tenni kisebb cégek számára az üzleti adatok felhasználását, illetve ismételt használatát. Ebben az összefüggésben új és innovatív termékeket tartalmazó ökoszisztémák létrehozásához és bővítéséhez járul hozzá az, ha jól megtervezett, felhasználóbarát API-k segítségével zökkenőmentesen hozzá lehet férni az üzleti adatokhoz. Mindehhez olyan adatokat lehet felhasználni, amelyek összegyűjtése már megtörtént, néha mégis kihasználatlanul állnak 45 .

Számos jelentős online platform és közvetítő szolgáltatás, például alkalmazás áruház és e-kereskedelmi piac jelenhet meg zárt ökoszisztéma formájában. Ennek különféle okai vannak, többek között a minőségellenőrzés, valamint a felelőséggel és a biztonsággal kapcsolatos ügyek. A zárt platformon működő ökoszisztémák emellett hatékonysághoz is vezethetnek, ideértve a platformok közötti nagyobb versenyt, de káros hatásokat is kiválthatnak 46 . Amikor a platformok innovációjának támogatására közpénzt használunk fel, általában a nyílt platform modell kapja az elsőbbséget. Ide tartoznak az EU által a feltörekvő területekbe innovációs céllal eszközölt beruházások, mint például a virtuális valóság, az intelligens város és a tárgyak internete, illetve általában a fenntartható jövőbeli internetete megalapozó befektetések. A nyílt platformon működő ökoszisztémák fontos előnyöket kínálnak az olcsóbb kapcsolási költségek és a piaci hatások terkintetében. Éppen ezért különösen fontos és időszerű, hogy a Bizottság támogatásával biztosítsa a digitális technológiák jövőbeli fejlesztéseihez való nyílt hozzáférést.

Az „adatok szabad áramlására” vonatkozó, 2016 végére ütemezett kezdeményezés részeként a Bizottság megvizsgálja milyen lehetőségek, például a műszaki szabványok kínálkoznak eredményes megközelítsek kialakítására a különböző online platformok és számítástechnikai felhő szolgáltatások közötti adatkapcsolás és adat-hordozhatóság előmozdítása érdekében, mind az üzleti, mind az egyéni felhasználókra nézve.

Ebben az összefüggésben a Bizottság megvizsgálja az EU egységes adatpiacának olyan esetleges korlátait, amelyek az adatok tulajdonjogára és felhasználhatóságára, illetve az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogi bizonytalanság miatt alakulhatnak ki, ideértve az alkalmazás programozási felületekkel kapcsolatos ügyeket.




6. Következtetés

Ebben a közleményben a Bizottság bemutatta az online platformokról a digitális egységes piaci stratégiájának részeként készített átfogó értékelését.

Az online platformok a digitális egységes piacon központi szerepet játszanak az innovációban és a növekedésben. Forradalmasították a információhoz való hozzáférést, és számos piac hatékonyságát sikerült fokozniuk azzal, hogy a szolgáltatások és termékek eladói és vevői között jobb kapcsolatot létesítettek. Ugyan van néhány olyan online platform a világon, amely felhasználói számával történelmi csúcsot állított fel, és amely folyamatosan a gazdaság új területeit hódítja meg, még mindig számos lehetőség kínálkozik a versenyképes európai platformok létrehozására. Jelenleg Európa jövőbeli világpiaci versenyképességének biztosítása szempontjából az Európai Unió számára az jelenti talán a legnagyobb kihívást, hogy ezeken a területeken eredményesen ösztönözze az innovációt a fogyasztók és más felhasználók jogos érdekeinek megfelelő védelme mellett.

Ez az értékelés emellett számos olyan területet is azonosított, ahol a közösségi és az egyéni érdekeket körültekintően fel kell mérni, és gondoskodni kell az uniós szabályozási standardok betartásáról.

E tekintetben ez a közlemény hangsúlyozza olyan szakpolitikai és szabályozási megközelítések elfogadásának szükségességét, amelyek a kihívásokra közvetlenül válaszolnak, rugalmasak és kiállják az idő próbáját.

Megfelelő esetekben az ön- és társszabályozással gyakran jobb eredményeket lehet elérni az erős platform ökoszisztémák fejlődésének elősegítésében, és ez a fajta szabályozás kiegészítheti vagy megerősítheti a platformok egyes tevékenységeire nézve már hatályban lévő jogszabályokat.

Az értékelésben azonosított kihívások kezelése során központi jelentősége lesz annak, betartja-e a szakma a vonatkozó uniós jogot, és eredményesek lesznek-e a felhasználói bázis bizalmának fenntartása érdekében önként hozott intézkedései.

Végül annak érdekében, hogy a digitális gazdaság ígérete mindenki javára beteljesedhessen, a Bizottság felhívást intéz az érintett közhatóságokhoz és érdekelt felekhez, és különösen a tagállamokhoz és az Európai Parlamenthez, hogy támogassa ezt a megközelítésmódot, hogy ezáltal az EU a közös értékek megóvása mellett teljes mértékben élni tudjon a digitális jövő kínálta lehetőségekkel.

(1)  COM(2015) 192 final.
(2)  A fenti munka részeként a Bizottság Közös Kutatóközpontja gazdasági tanulmányt készített az online platformokról, az Eurobarométer két tanulmányban vizsgálta azok hatását, az Európai Politikai Stratégiai Központ által szervezett online platformról meghallgatást tartottak, és ide tartoznak a több akadémikussal és érdekelttel folytatott párbeszéd következtetései is, amelyek szintén hozzájárultak az e közleményhez csatolt bizottsági munkadokumentum elkészítéséhez. 2016 második félévében további tanulmányokra kerül sor.
(3)  COM(2016) 172 final.
(4)  Néhány példa a teljesség igénye nélkül: a Google’s AdSense, a DoubleClick, az eBay és az Amazon Marketplace, a Google és a Bing Search, a Facebook és a YouTube, a Google Play és az App Store, a Facebook Messenger, a PayPal, a Zalando marketplace és az Uber.
(5)  Az adatvezérelt innovációval kapcsolatosan lásd még az Európai Bizottság „Úton a prosperáló adatközpontú gazdaság felé” című közleményét, COM(2014) 442 final.
(6)  Lásd bővebben: „Az európai uniós polgárság: Ön mit gondol a közös értékeinkről, az uniós jogokról és a demokratikus részvételről?” című 2015. évi nyilvános konzultációról szóló jelentést (elérhető: http://ec.europa.eu/justice/citizen/document/files/2015_public_consultation_booklet_en.pdf), 10. oldal. A válaszadók között messze a legnagyobb csoport a 18–30 éves korosztály (29%) volt 2170 fővel. Lásd még: Az Eurobarométer felmérése a médiahasználatról az EU-ban – 2014. ősz
(7)  A nyilvános konzultáción tíz válaszadóból kilenc (91%) szerint az EU polgárok világosabban tudnának véleményt formálni az európai demokrácia lényeges kérdéseiről, ha a határokon túli politikai információhoz is hozzáférhetnének. http://ec.europa.eu/justice/citizen/document/files/2015_public_consultation_booklet_en.pdf, 10. oldal
(8)  Lásd SWD(2016) 172 final.
(9)  Plum (2016), A policy toolkit for the app economy — where online meets offline.
(10)  Lásd: Az Európai Bizottság közleménye: „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása”, COM(2016) 180 final.
(11)  A digitális infrastruktúra az egyik olyan alapvetően fontos ágazat, amely az Európai Stratégiai Beruházási Alap egyik központi eleme lett. Lásd: http://www.eib.org/efsi/what-is-efsi/index.htm . Az innováció és a kutatás, valamint a digitális menetrend továbbá két olyan (többek között infrastrukturális) beruházási terület, amely szerepel az Európai Regionális Fejlesztési Alap négy prioritása között, lásd: http://ec.europa.eu/regional_policy/hu/funding/erdf/ .
(12)  Ennek egyik példája a nyílt forráskódú FIWARE szoftver-ökoszisztéma projekt, amelyet a „Jövő internete” című uniós projekt támogat. Küldetése, hogy „nyílt, fenntartható ökoszisztémát építsen fel nyilvános, jogdíjmentes és megvalósítás által vezérelt szoftver platform standardok köré, és így több ágazatban megkönnyítse az új intelligens alkalmazások fejlesztését”. https://www.fiware.org/ .
(13)  A Bizottság el fogja indítani az internet következő generációjának kutatására irányuló kezdeményezéssel kapcsolatos munkát, amelynek része egy nyilvános konzultáció is.
(14)  Lásd: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/startup-europe.
(15)  2016/679/EU rendelet
(16)  A 2013. évi bizottsági javaslatot követően az Európai Parlament és a Tanács 2015. december 7-én fogadta el: COM(2013) 048 final – 2013/0027 (COD).
(17)  2006/2004/EU rendelet
(18)  OECD Miniszteri nyilatkozat, Helsinki 2015 : „Az adatvezérelt állami szektor megvalósítása érdekében számítunk az új digitális eszközök és a nagy adathalmazok stratégiai célú felhasználására”, lásd: http://www.oecd.org/governance/ministerial/chair-summary-2015.pdf.
(19)  Lásd: Az JRC-IPTS „Az online platformok gazdaságpolitikai szempontból” című digitális gazdaságról szóló munkadokumentumát, 2016.
(20)  A Bizottság közzétette a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos elveket az alábbi címen: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/principles-better-self-and-co-regulation-and-establishment-community-practice .
(21)   http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2015/569979/IPOL_STU(2015)569979_EN.pdf .
(22)  Lásd összefoglaló jelentés: http://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=15294 .
(23)  Lásd az összefoglaló jelentést az online platformokról tartott nyilvános konzultációról.
(24)  A szóban forgó online kommunikációs szolgáltatások némelyike (a reklámozásból és adatgyűjtésből származó bevételen alapuló üzleti modell szerintiek) tipikus platformtulajdonságokkal rendelkezik: többoldalú piacon működik és kihasználja a hálózati hatások előnyeit.
(25)  One in Three: Internet Governance and Children’s Rights, Sonia Livingstone, John Carr and Jasmina Byrne, November 2015.
(26)  „EU Kids Online” felmérés [  www.eukidsonline.net/ ]. Az Egyesült Királyságban a lekérhető televíziós műsorokkal foglalkozó hatóság megállapítása szerint egyetlen hónap alatt legalább 44 000 általános iskolás gyermek fért hozzá felnőtt portálhoz. 2014. évi jelentés „Csak felnőtteknek? Kiskorúak hozzáférése az online pornóhoz”.
(27)  IWF 2015. évi éves beszámoló https://www.iwf.org.uk/about-iwf/news/post/444-iwf-announce-record-reports-of-child-sexual-abuse-online . Az értékelés szerint az áldozatok 69%-a megállapíthatóan legfeljebb 10, 1 788 gyermek pedig maximum 2 éves volt.
(28)  Lásd: http://www.statista.com/statistics/259477/hours-of-video-uploaded-to-youtube-every-minute/ .
(29)  A 2000/31/EK irányelv.
(30)  Az egyéni felhasználók, a tartalmakat feltöltők és a közvetítők túlnyomó többsége szerint a felelősségi rendszer megfelel a rendeltetésének, míg a jelenlegi rendszerrel elégedetlen válaszadók (jogtulajdonosok, ezek szövetségei és a feljelentést tevők) a jelenlegi rendszert nem tartják elég világosnak, illetve a megvalósítás minőségét kifogásolják. Összefoglaló jelentés az online platformokról tartott nyilvános konzultációról.
(31) http://www.lse.ac.uk/media@lse/research/EUKidsOnline/EU%20Kids%20III/Reports/Intheirownwords020213.pdf  EU Kids Online: .
(32)  A EU-ban a szerzők és az előadók javadalmazását meghatározó rendszerben a jogbiztonság, az átláthatóság és az egyensúly fokozásának igényére vonatkozóan folyamatban lévő értékelés része – COM(2015) 626 final.
(33)  Eurobarométer 447. különkiadás az online platformokról (2016).
(34)  Lásd az összefoglaló jelentést az online platformokról tartott nyilvános konzultációról.
(35)  Európa lakosságának mindössze 22%-a táplál bizalmat az olyan társaságok iránt, mint a keresőgépek vagy a szociális hálózatok, lásd: Eurobarométer 359. különkiadás, „Hozzáállás az adatvédelemhez és az elektronikus személyiséghez az Európai Unióban”. Ugyanakkor az adatvezérelt gazdaságnak nagyfokú bizalomra is szüksége van, lásd: Az Európai Bizottság közleménye: „Úton a prosperáló adatközpontú gazdaság felé” COM(2014) 442 final.
(36)  Jelenleg a 95/46/EK és a 2002/58/EK, és hatályba lépése után az általános adatvédelmi rendelet. Az utóbbit a Tanács és a Parlament 2016 áprilisában fogadta el a személyes adatoknak a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, üldözése vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről szóló irányelvvel együtt.
(37)  Lásd az összefoglaló jelentést az online platformokról tartott nyilvános konzultációról.
(38)  Lásd COM (2011) 942 végleges.
(39)

 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelete a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról.

(40)  Lásd az összefoglaló jelentést az online platformokról tartott nyilvános konzultációról.
(41)  Lásd az összefoglaló jelentést az online platformokról tartott nyilvános konzultációról.
(42)  Ide tartoznak az érdekeltek számára rendezett műhelyek, a szakértői csoportok értekezletei, a felmérések és a tanulmányok.
(43)  Lásd az összefoglaló jelentést az online platformokról tartott nyilvános konzultációról.
(44)  Kezelnünk kell azokat a szűk keresztmetszeteket is, amelyek a digitális életben a különböző platformokon való részvétel kapcsán az egyén számára az interoperabilitás hiánya, illetve a tartalom és az adatok hordozhatóságának hiánya miatt mind a mai napig fennállnak. A jelenlegi helyzet ugyanis megnehezíti a digitális szolgáltatások igénybevételét, és hátráltatja a versenyt. Ezért nyílt és megkülönböztetéstől mentes keretet kell létrehozni, amely biztosítja az interoperabilitást és hordozhatóságot; ezt a keretet úgy kell kialakítani, hogy ne akadályozzuk a gyorsan változó digitális szféra fejlődését, és – főként a kis- és középvállalkozások számára – ne teremtsünk túlzott adminisztratív terheket.
(45)  Ez különösen a tárgyak internete területén működő platformokra igaz, ahogy azt „A tárgyak internetének fejlesztése Európában” című bizottsági munkadokumentum kifejti, SWD(2016) 110/2.
(46)  Erről számol be például a német Monopolkommission „Versenypolitika: A digitális piacok kihívása” című 2015. évi jelentésében (243. bekezdés).
Top