EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52016AE1875
Opinion of the European Economic and Social Committee on the Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on an EU Action Plan against Wildlife Trafficking [COM(2016) 87 final]
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye — A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv (COM(2016) 87 final)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye — A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv (COM(2016) 87 final)
OJ C 389, 21.10.2016, p. 74–79
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
21.10.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 389/74 |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye — A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv
(COM(2016) 87 final)
(2016/C 389/10)
Előadó: |
Cillian LOHAN |
2016. március 4-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv
(COM(2016) 87 final).
A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2016. június 30-án elfogadta véleményét.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2016. július 13–14-én tartott, 518. plenáris ülésén (a július 14-i ülésnapon) 143 szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az alábbi véleményt.
1. Következtetések és ajánlások
1.1. |
Az EGSZB üdvözli a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről szóló bizottsági javaslatot, és örömmel veszi tudomásul, hogy abba több, az EGSZB e témában kiadott korábbi véleményében megfogalmazott kulcsfontosságú javaslatot felvettek. |
1.2. |
Az EGSZB a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme által gyakorolt közvetlen és követlen hatások elleni küzdelemben sarokkőnek tartja a holisztikus megközelítést, amelynek része a származási, tranzit- és célországok részvételével kötött globális szövetség is. |
1.3. |
Az EGSZB különböző kiemelt intézkedéseket azonosít a jogellenes kereskedelem szállítói láncának különböző szintjei tekintetében.
|
1.4. |
Az EGSZB úgy véli, hogy a harmadik országokkal folytatott strukturált párbeszédet és együttműködést azáltal kell megerősíteni, hogy minden kétoldalú és többoldalú uniós kereskedelmi megállapodás esetében előfeltételként határozzák meg a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelmet. A harmadik országok fenntartható fejlődésére irányuló uniós külpolitikák hatását először is az életminőség és az alapján kell majd mérni, hogy a vidéki lakosság számára milyen más, fenntartható jövedelemforrásokat és foglalkoztatási formákat lehet biztosítani, összhangban az ENSZ 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével. |
1.5. |
Az EGSZB – összhangban a londoni nyilatkozattal – hangsúlyozza egy címkézési és nyomonkövetési rendszer szükségességét, azt garantálandó, hogy a vadon élő állatok és növények kereskedelme jogszerű és fenntartható legyen. |
1.6. |
Az EGSZB sajnálja, hogy az európai bizottsági javaslat nem tartalmaz semmiféle utalást arra, hogy milyen fenyegetést jelent a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme a közegészségre és az őshonos állat- és növényfajokra nézve. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a korábban említett címkézési és nyomonkövetési rendszerek, együtt a megfelelő állat- és növény-egészségügyi ellenőrzési eljárásokkal hozzájárulhatnak az ilyen betegségek globális szintű megjelenésének és elterjedésének megakadályozásához. |
1.7. |
Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság helyezzen sokkal nagyobb hangsúlyt az elektronikus kereskedelemnek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmére gyakorolt hatására, és hajtson végre konkrét intézkedéseket, hogy megvédje a vadon élő állatok és növények jogszerű és fenntartható kereskedelmét a jogellenes kereskedelemmel szemben, amelyet az elektronikus kereskedelmi weboldalak és a közösségi média torz használata révén vagy a mély weben létrehozott, specifikus illegális hálózatokkal működtetnek. |
1.8. |
Az EGSZB kiemeli a CITES-ben részes felek konferenciája soron következő, 17. ülésének (CoP17) fontosságát, és sürgeti az EU-t, hogy a cselekvési terv célkitűzéseinek támogatása érdekében képviseljen határozott álláspontot. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a nemzeti elefántcsontpiacok bezárására vonatkozó javaslatot, és ezzel döntő mértékben járuljon hozzá annak megelőzéséhez, hogy az afrikai elefántokat a kipusztulás fenyegesse. |
2. Bevezetés
2.1. |
A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme nem új jelenség (1), de nagyságrendje, jellege és hatása az utóbbi években jelentősen megváltozott (2). Gyors és széles körű növekedése miatt a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme – az ember-, kábítószer- és fegyverkereskedelemmel együtt – a szervezett bűnözés legsúlyosabb formái közé tartozik. Éves árbevétele a becslések szerint 8 és 20 milliárd euro között mozog. |
2.2. |
Az erős keresletnek (3) és az alacsony kockázatnak (felderítés és szankciók) köszönhetően a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme a világ egyik legnyereségesebb illegális tevékenységévé vált. Más bűncselekménytípusokkal összehasonlítva sokkal alacsonyabb prioritásként kezelik, és jóval kevesebb erőforrást fordítanak az ellene folytatott küzdelemre. Az alkalmazott szankciók nem következetesek és nem egységesek, még az EU-ban sem, ami arra bátorítja a nemzetközi bűnszervezeteket, hogy olyan országokba menjenek, ahol kevésbé szigorúak a büntetések, vagy ahol az illetékes hatóságok kevésbé hatékonyak. |
2.3. |
A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének hatása mérhető és látható, és nem csak környezetvédelmi szempontból (4). Emiatt a biológiai sokféleség csökkenése, az erdőirtás (5), a legemblematikusabb fajok potenciális kihalása (6) és a halállományok csökkenése (7) csak egy még veszélyesebb jelenség részleges következményei. |
2.4. |
A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme szorosan összefügg a nemzetközi bűnszervezetek más jogellenes tevékenységeivel, így a pénzmosással és a korrupcióval, ahogy arra az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) aktuális jelentése is rámutat (8). |
2.5. |
A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme veszélyt jelent a világ biztonságára. Konfliktusokat szít, és fenyegeti a regionális biztonságot és a nemzetbiztonságot azzal, hogy finanszírozási forrást biztosít a milíciáknak és terrorista hálózatoknak (9). |
2.6. |
A vadon élő állat- és növényfajok jogellenes kereskedelme veszélyezteti a közegészségügyet, illetve az őshonos állat- és növényfajokat is. A megfelelő növény-egészségügyi ellenőrzések megkerülése az őshonos növényfajokat teszi ki az új kórokozókkal való fertőzés jelentős veszélyének (10). Becslések szerint az új fertőző betegségek 75 %-a állati eredetű, és többségük vadon élő fajokra vezethető vissza (11). |
2.7. |
A veszélyeztetett fajok lopása egy másik lényeges probléma, amely eddig nem kapott kellő figyelmet. Az EAZA (12) állatkertjeiből 2000 óta 44 faj 739 egyedét lopták el, és az állatok közül sok soha nem került elő. Népszerű célpontok a veszélyeztetett emberszabású és madárfajok, és ebből jóléti és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos problémák adódnak e ritka fajok tenyésztési programjait illetően. |
2.8. |
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) rendkívüli jelentőséggel bír a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben. Az ENSZ 2013-ban határozott politikai kampányt indított el (13) e témában, amelynek csúcspontjaként a Közgyűlés 2015 júliusában elfogadta első konkrét határozatát (14). Ennek eredményeképpen a nemzetközi közösség párhuzamos kezdeményezést indított el azzal a céllal, hogy egy globális, a vadon élő állatok és növények származási, tranzit- és célországait magában foglaló szövetséget hozzon létre, ami 2014 februárjában a londoni nyilatkozat (15) aláírásához vezetett. |
2.9. |
Az EU-nak mint a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek egyik legfontosabb célpiacának, emellett pedig az Afrikából, Latin-Amerikából és Ázsiából kiinduló kereskedelem egyik kulcsfontosságú csomópontjának kulcsszerepet kell játszania. 2014-ben az Európai Parlament sürgette az Európai Bizottságot, hogy készítsen uniós cselekvési tervet a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének leküzdése érdekében (16). Az ennek eredményeképpen született, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének uniós megközelítéséről szóló európai bizottsági közleményt (17) az EGSZB egy véleményben (18) határozottan támogatta. |
2.10. |
Az üzleti szektorokat közvetlenül vagy közvetetten érinti a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme; érintettek mind a vadon élő állatok és növények jogszerű és fenntartható kereskedelmében részt vevő vállalkozások (vagyis a luxusipar, a kedvtelésből tartott állatok szektora és a hagyományos kínai orvoslás), mind a közvetetten részt vevő vállalkozások (vagyis a szállítmányozó vállalatok, a futárszolgálatok és az online kereskedelmi vállalatok). Ezt felismerve sok vállalkozás vezetett be kezdeményezéseket a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen, így tanúsítási rendszereket és egyéni vagy több vállalatra vonatkozó CSR-eket (19). |
3. Az európai bizottsági javaslat összefoglalása
3.1. |
A cselekvési terv célja, hogy javítsa az együttműködést valamennyi érintett szereplő között, hatékonyabbá tegye a meglévő eszközök és szakpolitikai intézkedések felhasználását, valamint erősítse az azok közötti szinergiákat. A cselekvési tervvel elért eredményeket 2020-ban fogják értékelni. |
3.2. |
Az intézkedések három prioritáson alapulnak:
|
3.3. |
A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét kiváltó okok kezelése érdekében az EU négy területre fog összpontosítani:
|
4. Általános megjegyzések
4.1. |
Az EGSZB üdvözli az európai bizottsági javaslatot, és úgy véli, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv alapvető eszköz e kiterjedt és veszélyes jelenség kezeléséhez. A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum arra vonatkozó elemzése, hogy a meglévő struktúrák miért nem képesek felvenni a harcot a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének növekedésével szemben, információkkal szolgálhat a jövőbeni további értékelésekhez és intézkedésekhez (20). |
4.2. |
Az EGSZB örömmel veszi tudomásul, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméről szóló korábbi véleményében megfogalmazott több kulcsfontosságú javaslatát felvették a cselekvési tervbe (21). |
4.3. |
Az EGSZB a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének összetett, többrétű dimenziói, illetve közvetlen és közvetett hatásai miatt az uniós cselekvési terv egyik sarokkövének tartja a holisztikus megközelítést. |
4.4. |
Az EGSZB egyetért azzal, hogy e stratégiának a már meglévő nemzetközi megállapodások (és különösképpen a CITES-egyezmény), törvények, rendeletek, politikák és végrehajtási eszközök tiszteletben tartásából, illetve megerősítéséből és koordinálásából kell kiindulnia, és valamennyi érdekelt ágazat – környezetvédelem, vámellenőrzés, igazságügyi rendszer, üzleti érdekek, a szervezett bűnözés elleni küzdelem stb. – nagyobb integrációjában, illetve a vadon élő állatok és növények származási, tranzit- és célországainak a hatóságai közötti együttműködés hatékonyabb működésében kell konkrét formát öltenie. |
4.5. |
Az EGSZB úgy véli, hogy az EU mindaddig nem tud eredményesen küzdeni a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos szervezett bűnözés ellen, amíg nem sikerül bizonyos (a javaslat mellékletében említett) célokat elérni:
|
4.6. |
A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni globális szövetség létrehozására irányuló javaslat – amelynek célja a származási, tranzit- és célországokkal, ezen belül a nemzeti kormányokkal, a helyi közösségekkel, a civil társadalommal és a magánszektorral való strukturált párbeszéd és együttműködés létrehozása – nagymértékben támogatni fogja a terv céljait. |
4.7. |
Az EGSZB különböző kiemelt intézkedéseket azonosít a jogellenes kereskedelem szállítói láncának különböző szintjei tekintetében.
|
4.8. |
Az EGSZB egyetért azzal, hogy több forrásra és célzottabb kezdeményezésekre van szükség a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének leküzdéséhez a származási országokban. Az EGSZB támogatja azt az európai bizottsági javaslatot, amely szerint a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelmet minden kétoldalú és többoldalú uniós kereskedelmi megállapodás tekintetében előfeltételként kell meghatározni. |
4.9. |
Az EGSZB mind a származási, mind pedig a célországokban alapvetőnek tartja a civil társadalom szerepét a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben és annak megelőzésében. Különleges jelentőséget tulajdonít a fogyasztók és a magánszektor aktív és tudatos bevonásának, a vadon élő állatokból és növényekből készült termékek fenntartható beszerzésének ösztönzése érdekében, amit egy címkézési és nyomonkövetési rendszer bevezetése is támogatna. |
4.10. |
Az EGSZB úgy véli, hogy a vidéki lakosságot be kell vonni olyan hatékony fejlesztési lehetőségekbe, amelyek révén hasznuk származhat a vadon élő állatok és növények védelméből (pl. ökoturizmus). A harmadik országok fenntartható gazdaságra való áttérését először is az életminőség és a foglalkoztatási lehetőségek szempontjából kell majd mérni és értékelni, és annak összhangban kell lennie az ENSZ 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével és a kapcsolódó fenntartható fejlesztési célokkal. |
4.11. |
Az EGSZB kiemelten fontosnak tartja, hogy más, fenntartható jövedelemforrásokat és foglalkoztatási formákat biztosítsunk a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének legkorábbi szakaszaiban részt vevő lakosság számára a harmadik országokban. Ez megvalósulhat ökoturizmus formájában, vagy akár a helyi élőhely és vadon élő állatok és növények ökoszisztéma-szolgáltatásaiból származó hozamlehetőségek maximalizálásának formájában. |
4.12. |
Az EGBSZ kiemeli, hogy az üzleti szektor szerepvállalásához meg kell könnyíteni a kétirányú vitát és információáramlást annak biztosítása érdekében, hogy az üzleti szektor pozitív szerepet játsszon a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben. Az e problémák kezelésére irányuló stratégia nem valósulhat meg légüres térben, a magánvállalkozások kizárásával. |
5. Részletes megjegyzések
5.1. |
Az EGSZB egy széleskörű európai tudatosságnövelő kampány lebonyolítását javasolja annak érdekében, hogy bevonják a fogyasztókat és a magánszektort a vadon élő állatokból és növényekből készült illegális termékek kínálatának és keresletének csökkentésébe. A „vadon élő állatok és növények kereskedelmének” tág fogalommeghatározása miatt az EGSZB azt ajánlja, hogy a nem emblematikus növények és állatok (22), valamint a vadon élő állatokból és növényekből származó termékek (23) is kiemelt figyelmet kapjanak. |
5.2. |
Az EGSZB megismétli, hogy szívesen támogatja az EU által elindítani kívánt kezdeményezéseket, és örömmel részt is vesz azokban, pl. a gazdasági és szociális szereplőknek az EGSZB keretében létrehozott EU–Afrika hálózatra támaszkodva. Az EGSZB üdvözölne bármely arra irányuló európai bizottsági kezdeményezést, hogy fórumot hozzanak létre a cselekvési terv végrehajtására vonatkozó vita számára, és nyitott lenne arra a lehetőségre is, hogy egy ezzel foglalkozó rendezvény házigazdája legyen. |
5.3. |
A londoni nyilatkozattal összhangban az EGSZB is konkrét intézkedéseket szorgalmaz annak biztosítására, hogy a magánszektor felelősen járjon el. Emellett egy címkézési és nyomonkövetési rendszert is kér annak garantálása érdekében, hogy a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelme jogszerű, valamint (gazdaságilag, környezetileg és a helyi közösségek szempontjából) fenntartható legyen. E tekintetben a kaviár és a trópusi fák kereskedelmének jelenleg érvényben lévő rendszerei példaértékűek (24). Az élő állatok közös nyomonkövethetőségi rendszere tekintetében jó minta lehet az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által használt zoológiai információkezelési rendszer (ZIMS). |
5.4. |
Az EGSZB sajnálja, hogy az európai bizottsági javaslat nem tartalmaz semmiféle utalást arra, hogy milyen fenyegetést jelent a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme a közegészségre és az őshonos állat- és növényfajokra nézve. E kérdés rendkívül fontos, és az EGBSZ ezért sürgeti, hogy szerepeljen az uniós cselekvési tervben. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a korábban említett címkézési és nyomonkövetési rendszerek, együtt a megfelelő állat- és növény-egészségügyi ellenőrzési eljárásokkal hozzájárulhatnak az ilyen betegségek globális szintű megjelenésének és elterjedésének megakadályozásához. Szorosabbra kell fűzni az együttműködést az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC). |
5.5. |
Az elektronikus kereskedelem a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének új frontja. Az EGSZB megállapítja, hogy több illegális elektronikus kereskedelmi eszköz létezik, például a kereskedelmi weboldalak és közösségi médiafórumok torzított használata vagy a mély weben létrehozott zárt, szakosodott online platformok. Ami az első esetet illeti, az EGSZB több bevált gyakorlatra is rámutat, melyeket az Európai Bizottságnak figyelembe kellene vennie. Ilyen például az olasz erdészeti hatóságok és a két legfontosabb online hirdetési oldal („eBay annunci” és „Subito.it”) között 2013 júniusában aláírt egyetértési megállapodás (25), amelynek köszönhetően több információ segíti a fogyasztókat, illetve lehetőség nyílik a gyanúsnak tartott ajánlatok gyors eltávolítására. A megállapodás a hirdetések szűrését is lehetővé teszi, csak azokat engedélyezve, amelyek garantálják az eladásra kínált tárgy nyomon követhetőségét. Ami a mély webet illeti, az EGSZB egy külön munkacsoport létrehozását javasolja, számítógépes bűnözési szakértők részvételével. |
5.6. |
Az EGSZB kiemeli a CITES-ben részes felek konferenciája 17. ülésének (CoP17) fontosságát. Az ülésre Dél-Afrikában, 2016 szeptemberében/októberében kerül sor. Az EU 28 szavazattal rendelkezik, és mindenképpen a cselekvési tervben elfoglalt határozott álláspontokat kell képviselnie. Az Európai Bizottság által már előterjesztett javaslatok közül több is segíteni fog a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének kezelésében, köztük az a javaslat, hogy nagyobb számban vegyenek fel érintett fajokat a CITES-jegyzékbe. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a nemzeti elefántcsontpiacok bezárására vonatkozó javaslatot, és ezzel döntő mértékben járuljon hozzá annak megelőzéséhez, hogy az afrikai elefántokat a kipusztulás fenyegesse. |
Kelt Brüsszelben, 2016. július 14-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Georges DASSIS
(1) A fogalommeghatározás szerint a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme a vadon élő állatokkal és növényekkel, valamint az azokból származó termékekkel folytatott illegális nemzetközi és nem nemzetközi kereskedelmet foglalja magában, amely szorosan összekapcsolódik az olyan bűncselekményekkel, mint az orvvadászat és orvhalászat.
(2) 2007 és 2013 között oly mértékűvé vált az orvvadászat és orvhalászat, hogy semmissé tette az elmúlt három évtized újratelepítést célzó erőfeszítéseit, valós veszélyt jelentve a biológiai sokféleség megőrzésére és a fenntartható fejlődésre. Például minden évben 20–25 ezer elefántot gyilkolnak meg Afrikában az elefántcsontért, és 2010 és 2012 között 100 ezer állatot öltek meg.
(3) A jogellenes kereskedelem fellendülőben van, ami a vadon élő fajokhoz köthető termékek, többek között az elefántcsont, az orrszarvúszarv és a tigriscsont iránti egyre növekvő keresletnek tudható be, különösen néhány ázsiai országban (pl. Kína, Vietnam).
(4) A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének természetre gyakorolt hatását további tényezők is erősíthetik, például a globalizálódott fogyasztás, a nem fenntartható földhasználat, az éghajlatváltozás, a gyógynövények túlzott mértékű gyűjtése és az intenzív idegenforgalom, amelynek része a vadászat is.
(5) Az illegális fakitermelés a teljes fakereskedés megközelítőleg 30 %-át teszi ki világszinten, emellett pedig az erdőirtás több mint 50 %-ához járul hozzá Közép-Afrikában, az Amazonas vidékén és Délkelet-Ázsiában, és így fontos fenntartható fejlődési lehetőségtől fosztja meg a helyi lakosságot.
(6) A nyugati fekete orrszarvút a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2011-ben az orvvadászat miatt kihaltnak nyilvánította.
(7) Becslések szerint a jogellenesen kifogott halak mennyisége a bejelentett fogások értékének 19 %-át teszi ki.
(8) UNODC, World Wildlife Crime Report: Trafficking in protected species [Jelentés a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő globális bűnözésről: A védett fajokkal folytatott illegális kereskedelem], 2016.
(9) Európai Bizottság, a „Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról” című közlemény, COM(2016) 50 final.
(10) HL C 424., 2014.11.26., 52. o.
(11) Forrás: WWF-jelentés – http://awsassets.panda.org/downloads/wwffightingillicitwildlifetrafficking_lr.pdf
(12) Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (European Association of Zoos and Aquaria – EAZA) e szektor vezető szervezete, amelynek Európában és a Közel-Keleten 43 országban 377 tagintézménye van.
(13) Az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottsága által 2013-ban elfogadott és az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága által megerősített határozat a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét a „súlyos szervezett bűnözés” olyan formájaként azonosította, amelyet ugyanolyan típusú globális szervezett bűnözői csoportok követnek el, mint amelyek például az ember-, a kábítószer és a fegyverkereskedelemért is felelősek.
(14) Az ENSZ 69/314. sz. határozata, Tackling illicit trafficking in wildlife (A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének kezelése), 2015. július 30.
(15) A londoni nyilatkozatot a vadon élő fajok jogellenes kereskedelméről szóló konferencián részt vevő államfők, miniszterek és a 46 országot képviselő résztvevők írták alá 2014-ben. A nyilatkozattal a vadon élő fajok kereskedelme elleni küzdelem új szabványait határozták meg; ezek közé tartozik a hatályos jogszabályok módosítása annak érdekében, hogy a „súlyos bűncselekmények” kategóriáját kiegészítsék az orvvadászattal és a vadon élő fajok kereskedelmével, továbbá a kihalás által fenyegetett fajok felhasználásának tilalma, a határokon átnyúló együttműködés megerősítése, valamint a „vadon élő fajok kereskedelme elleni küzdelem hálózatainak” koordinálása.
(16) Az Európai Parlament 2014. január 15-i állásfoglalása a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekményekről (2013/2747(RSP))
(17) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének uniós megközelítéséről, COM(2014) 64 final.
(18) Lásd a 10. oldal alján található lábjegyzetet.
(19) Ricardo Energy & Environment, „Strengthening cooperation with business sectors against illegal trade in wildlife” (A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni, üzleti ágazatokkal való együttműködés megerősítése). Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága számára készült jelentés, 2015.
(20) Európai Bizottság, Analysis and Evidence in support of the EU Action Plan against Wildlife Trafficking [A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervet támogató elemzés és bizonyítékok], bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD (2016) 38 final.
(21) Lásd a 10. oldal alján található lábjegyzetet.
(22) A CITES-hez három függelék tartozik, amelyek a fajok kategóriáit az igényelt védelem mértékétől, vagyis attól függően sorolják fel, hogy azokat a nemzetközi kereskedelem mennyire fenyegeti. A függelékek hozzávetőlegesen 5 600 állatfajt és 30 000 növényfajt tartalmaznak, védve ezeket a nemzetközi kereskedelem általi túlzott mértékű kihasználástól. Ez azt jelenti, hogy a jogellenes kereskedelem kevésbé ismert és kevésbé emblematikus fajokat is veszélyeztet. Ilyenek például a tobzoskák, melyek a jogellenes kereskedelemben leggyakrabban forgalmazott fajok közé tartoznak.
(23) A vadon élő állatok és növények kereskedelme történhet élő állatokkal és növényekkel, de – sokoldalú lehetséges felhasználásukból adódóan – a belőlük készített számos termékkel is (hagyományos gyógyszerek összetevői, élelmiszer, üzemanyag, takarmány, építőanyag, ruha és dísztárgy stb.) http://www.traffic.org/trade/.
(24) A CITES keretén belül létezik egy globális címkézési rendszer a kaviár azonosítására, amelynek importálására csak az illetékes hatóságok által kiadott megfelelő engedélyek beszerzése után kerülhet sor (www.cites.org/common/resource/reg_caviar.pdf). Ami a faipari ágazaton belüli kereskedelmet illeti, az uniós jogszabályok úgy próbálják visszaszorítani a trópusi fák jogellenes kereskedelmét, hogy támogatják a nemzeti nyomonkövetési rendszerek kiépítését.
(25) Az Ebay Annunci és a Subito.it kezeli az olasz e-kereskedelmi hirdetések 90 %-át http://www.corpoforestale.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/7388.