20.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 264/86

Előadó:

Bernardo HERNÁNDEZ BATALLER

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözli az Európai Bizottságnak a „határokon átnyúló hordozhatóság” kezelésére irányuló kezdeményezését. A határokon átnyúló hordozhatóság lényegében lehetővé teszi a lakóhelyük szerinti országban online audiovizuális tartalomszolgáltatásokat jogszerűen igénybe vevő felhasználók és fogyasztók számára, hogy ezeket a szolgáltatásokat továbbra is igénybe vehessék, amennyiben ideiglenesen az Unió másik tagállamában tartózkodnak.

1.2.

Az EGSZB ezenkívül egyetért azzal, hogy a hordozhatóság kérdését rendeletben szabályozzák, mivel határokon átnyúló tevékenységről van szó. Logikusnak tűnik továbbá egy vacatio legis megállapítása, amelytől számítva nem kényszeríthetők ki a hatályban lévő szerződések hordozhatóságról szóló korlátozó rendelkezései. E tekintetben úgy véli, hogy hat hónap elegendő idő ahhoz, hogy az érintett szolgáltatók az új helyzethez igazítsák a kínálati rendszerüket.

1.3.

Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy egyértelműen meghatározzák az előfizető „lakóhelye szerinti tagállam” fogalmát, oly módon, hogy az Unió többi tagállamát alapértelmezettként olyan tagállamnak kell tekinteni, amelyekben az előfizető ideiglenesen tartózkodik. A 2. cikkben szereplő szokásos tartózkodási helyre való utalás elégtelennek bizonyulhat, ezért az átmenet, az életkörülmények stb. kritériumait is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy meghatározzák a lakóhely szerinti időbeli kapcsolatot – és ehhez a teljesség igénye nélkül össze kell állítani egy listát a különböző mutatókról. Az EGSZB mindenesetre úgy véli, hogy amennyiben az adott személy valamilyen szolgáltatás ügyfele vagy előfizetője, és a felhasználó láthatóan egy tagállamhoz tartozik, illetve az IP-címe, az internetkapcsolata vagy más, ezzel egyenértékű azonosító alapján egyértelműen beazonosítható, akkor ezek alapján biztosítani kell a határokon átnyúló hordozhatóságot.

1.4.

A hordozható szolgáltatások jellegét és feltételeit illetően egyértelmű, hogy a javaslat a fizetett és az ingyenes szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik, feltéve, hogy ez utóbbi esetben „azonosítják” az adott tagállamot. Különösen az ingyenes szolgáltatásokból kiindulva úgy véljük, hogy az ilyen szolgáltatások hordozhatóságát akkor kell biztosítani, ha a tagállam „azonosítható”, azaz be lehet azonosítani, és ez a szolgáltatók számára nem jelent többletköltséget.

1.5.

A rendelkező résznek kifejezetten tartalmaznia kell, hogy a kínálat bármilyen romlása vagy minőségi hanyatlása, amely hatással van a szolgáltatásra, a műsorválasztékra, a készülékeken való hozzáférhetőségre és a felhasználók számára, a szolgáltatás nemteljesítésének minősül. Ehhez hasonlóan biztosítani kell egy minimális hozzáférési minőséget, amely megfelel legalább a tartózkodás helye szerinti tagállamban a helyi csatornákon keresztül elérhető szokványos vagy referenciaértéknek, azzal a céllal, hogy ne ösztönözzék a garantált „prémium” típusú vagy osztályú hozzáférésnél a felár alkalmazásával végzett tisztességtelen gyakorlatokat és feltételeket. Mindezt úgy kell garantálni, hogy az ne számíthasson elégségesnek, ha pusztán tájékoztatják a felhasználót arról, hogy milyen színvonalú minőségre számíthat. Ezeket a kötelezettségeket pedig nemcsak a rendelet preambulumbekezdéseiben kellene megjeleníteni, hanem külön be kellene őket szúrni a szöveg rendelkező részébe is.

2.1.

Az Európai Bizottság 2014. július 15-i szakpolitikai iránymutatásaiban 2. sz. prioritásként jelenik meg „Az összekapcsolt digitalizált egységes piac”, amely alapján elfogadásra került „Az európai digitális egységes piaci stratégia” című közlemény (1). Az EGSZB az említett prioritás mellett foglalt állást (2), mivel úgy véli, hogy ez új lendületet adhat a digitális politikának az Európai Unióban.

2.2.

Az Európai Bizottság lényegében az „indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megakadályozását” javasolta azzal a céllal, hogy a fogyasztók és vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák az egységes piaci választék és alacsonyabb árak kínálta előnyöket.

2.3.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) nemrég elfogadta az ENSZ fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iránymutatásainak (DNUPC) frissített változatát, melynek az volt a célja, hogy azokat a technológiai fejlődés fényében naprakésszé tegyék, ideértve az elektronikus kereskedelmet és az úgynevezett „digitális fogyasztást”, mely utóbbinál meg kell erősíteni az online adatvédelmet és azt az elvet, hogy a fogyasztók egyenlő mértékben jogosultak a védelemre.

2.4.

A fent említett európai digitális egységes piaci stratégia kialakításakor az Európai Bizottság emellett közleményt fogadott el a szerzői jogi szabályok korszerűsítéséről, az elektronikus kereskedelem szerződési feltételeiről, illetve az online tartalomszolgáltatásról, amelyekről az EGSZB is közzé fogja tenni a véleményét.

2.5.

Ebbe a keretbe illeszkedik a „határokon átnyúló hordozhatóságról” szóló rendeletre irányuló javaslat is, amely biztosítani fogja azt a lehetőséget, hogy egy meghatározott uniós tagállamban nyújtott online tartalomszolgáltatás előfizetői e szolgáltatásokat akkor is igénybe vehessék, ha ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodnak. Ennek a hordozhatóságnak a biztosítása egy fontos lépés afelé, hogy szélesebb körű hozzáférést nyújtsanak az audiovizuális tartalmak felhasználói számára, amit az Európai Bizottság is a digitális egységes piaci stratégia kialakítása alapvető céljának tekint.

2.6.

Az ilyen szolgáltatásokra előfizető európai polgárok által jelenleg tapasztalt jelenség, mely szerint nehéz vagy lehetetlen hozzáférni az ilyen szolgáltatásokhoz az Unióban a saját országukon kívül, nem technológiai okokkal, hanem mással magyarázható: a jogtulajdonosok engedélyezési gyakorlatából vagy a szolgáltatók kereskedelmi gyakorlatából eredő területi alapú tartalomkorlátozásról van szó. A határokon átnyúló hordozhatóságot az európai fogyasztókat és felhasználókat sújtó magas barangolási díjak is akadályozták, ám ezeknek az Európai Bizottság által elfogadott javaslatnak köszönhetően lassan búcsút inthetünk.

3.1.

A rendeletre irányuló javaslat legfőbb célja – ahogy azt az észrevételezésre megküldött szöveg 1. cikke is említi – az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának biztosítása a belső piacon. Tehát az uniós felhasználók, akik jogszerűen jutnak hozzá ezekhez a tartalmakhoz a lakóhelyük szerinti országban, e szolgáltatásokat akkor is igénybe vehetik, ha ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodnak.

3.2.

A 2. cikk a szolgáltatás jellegével és a részt vevő szereplőkkel kapcsolatos fogalommeghatározásokat tartalmaz: „előfizető”, „fogyasztó”, „lakóhely szerinti tagállam”, „ideiglenes tartózkodás”, „online tartalomszolgáltatás”, „hordozható”. Az online tartalomszolgáltatással kapcsolatban meghatározza, hogy az lehet audiovizuális médiaszolgáltatás vagy olyan szolgáltatás, amelynek legfőbb jellemzője a művekhez, egyéb védett tartalmakhoz vagy műsorszolgáltató szervezetek közvetítéseihez való hozzáférés biztosítása. Ezeket a szolgáltatásokat lineáris alapon vagy igény szerint, díjfizetés ellenében vagy anélkül is lehet nyújtani a felhasználó számára.

3.3.

A javaslat 3. cikke előírja a hordozható szolgáltatást kínáló szolgáltatók számára, hogy az ilyen hordozhatóságot a többi tagállamban is engedélyezniük kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szolgáltató köteles lenne a lakóhely szerinti tagállamban nyújtott minőséget biztosítani a többi tagállamban – kivéve, ha a szolgáltató ezt kifejezetten garantálja –, azonban a szolgáltatás minőségéről köteles tájékoztatni az előfizetőt.

3.4.

A 4. cikk értelmében a hordozott szolgáltatás biztosítását az előfizető számára, illetve a szolgáltatáshoz való ilyen előfizetői hozzáférést és a szolgáltatás előfizető általi ilyen igénybevételét úgy kell tekinteni, hogy arra a lakóhely szerinti tagállamban kerül sor, az audiovizuális tartalmakra, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vagy a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok alkalmazásában is.

3.5.

Az 5. cikk értelmében nem kényszeríthetők ki a határokon átnyúló hordozhatóság biztosításának kötelezettségével ellentétes azon szerződéses rendelkezések, amelyek a jogtulajdonosok és a szolgáltatók, továbbá a szolgáltatók és ügyfeleik között létrejött megállapodásokban találhatók. Ugyanakkor a jogtulajdonosok megkövetelhetik, hogy a szolgáltató vegye igénybe a szükséges eszközöket annak ellenőrzésére, hogy a szolgáltatást a rendelettel összhangban nyújtják-e, és ezen eszközöknek ésszerűeknek és arányosnak kell lenniük.

3.6.

A 6. cikk előírja, hogy az előfizetők személyes adatainak kezelését az e területre vonatkozó európai előírásokhoz kell igazítani (95/46/EK és 2002/58/EK irányelvek) (3).

3.7.

A 7. cikk értelmében a rendeletet nemcsak a rendelet hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni, hanem visszamenőleges hatállyal olyan szerződésekre is, amelyeket a rendelet alkalmazásának időpontja előtt kötöttek, és bármely e napot megelőzően szerzett jogra, amennyiben ezek relevánsak a szolgáltatásnyújtás, a szolgáltatáshoz való hozzáférés vagy a szolgáltatás igénybevétele szempontjából.

3.8.

A 8. cikk megállapítja a rendelet alkalmazásának időpontját, amely a kihirdetésének napját követő hatodik hónap.

4.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a „határokon átnyúló hordozhatóság” kezelésére irányuló kezdeményezését, amely lényegében lehetővé teszi az online audiovizuális tartalomszolgáltatásokra az egyik uniós tagállamban regisztrált felhasználók és fogyasztók számára az e szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amennyiben ideiglenesen az Unió másik tagállamában tartózkodnak.

4.2.

AZ EGSZB úgy véli, hogy ez az intézkedés az Európai Bizottság stratégiáján belül fontos szereppel bír a digitális egységes piac végrehajtása szempontjából, mivel megszünteti a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a vállalkozások közötti szabad verseny előtti akadályokat, továbbá mivel kereskedelmi szempontokat is felvet, megerősítheti a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és előmozdíthatja a szervezett civil társadalom különböző közösségeinek integrációját.

4.3.

Ennek keretében az Európai Bizottság által tavaly december 9-én bemutatott rendeletre irányuló javaslat célja, hogy megszüntesse a határokon átnyúló hordozhatóság előtti akadályokat úgy, hogy a szolgáltatókat ennek biztosítására kötelezi, amennyiben a szolgáltatások jogszerűen nyújthatók és a hazai piacon hordozhatóak.

4.4.

A jogi eszköz megválasztását (rendelet) a szabályozandó tevékenység nemzetek feletti jellege, illetve az igazolja, hogy azt az összes tagállamban egyformán és egy időben kell alkalmazni. A javaslat összhangban van az EUMSZ 56. cikkében foglaltakkal, melyek szerint tilos az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik nem abban a tagállamban letelepedettek, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy.

4.5.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy jogalapként a belső piacot (EUMSZ 114. cikk) választott ák, tekintettel a rendeletjavaslat tárgyát képező szolgáltatás természeténél fogva határokon átnyúló elérhetőségére és jellegére, illetve a más uniós szakpolitikákkal való koherencia szükségességére – különösen a kulturális szempontokat illetően (EUMSZ 167. cikk) –, továbbá a fogyasztók érdekeinek előmozdítására (EUMSZ 169. cikk). Fontos, hogy ezt a javaslatot a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való joggal, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, a véleménynyilvánítás szabadságával és a vállalkozás szabadságával összhangban kell értelmezni.

4.6.

A javaslat műsorszolgáltató szervezetek vagy az információs társadalomhoz tartozó szolgáltatók által, lineáris alapon vagy igény szerint, letöltéssel, azonnali adatátvitellel vagy más technikával, nagyvállalatok vagy kkv-k által, díjfizetés (előfizetés) ellenében vagy ingyenesen közvetített tartalmakra vonatkozik; ez utóbbiakra csak akkor, ha a regisztrált felhasználó lakóhely szerinti tagállamát azonosították (például az IP-cím vagy az internetcsatlakozás alapján). A javasolt rendelet nem vonatkozik az olyan, határokon átnyúló ügyletek tárgyát képező termékekre és szolgáltatásokra, amelyeknél a kizárólag audiovizuális tartalmak csupán járulékosak.

4.7.

A rendeletre irányuló javaslat célja tehát az európai polgárság digitális környezethez kapcsolódó kívánságainak és igényeinek lehető leghatékonyabb kielégítése, mivel ez az intézkedés lehetővé teszi számukra, hogy amikor az Unión belül utaznak, élvezhessék azokat az audiovizuális tartalmakat, amelyekhez hozzáférési joggal rendelkeznek. A javaslat célja az is, hogy összeegyeztesse az audiovizuális tartalmak piacának fejlődését és a – szerzői és szomszédos jogokkal, illetve a kiemelten jelentős események és információk terjesztésének jogával rendelkező – jogtulajdonosok magas szintű védelmének fenntartását.

4.8.

Az Európai Bizottság e tekintetben hangsúlyozza azokat az előnyöket, amelyeket a kezdeményezés nyújthat mind a szolgáltatások igénybevevői, mind pedig – hosszú távon – azok kínálói számára. A rendeletre irányuló javaslat preambuluma kiemeli, hogy a határokon átnyúló hordozhatóság nem csak a fogyasztók érdekeit mozdítja elő. Ez ugyanis számos ponton előnyöket nyújthat a létrehozatalhoz, az előadáshoz és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogok tulajdonosai, továbbá az audiovizuális tartalmak többszörözésével, a nyilvánossághoz közvetítésével és hozzáférhetővé tételével foglalkozó személyek számára is, mivel nagyobb jogbiztonságot nyújt nekik és több lehetőséget arra, hogy reagáljanak a felhasználók igényeire.

4.9.

Mindenesetre a szolgáltatókat és a jogtulajdonosokat illetően az Európai Bizottság – bizonyára az említett ágazatok által a nyilvános konzultáció időszakában említett aggodalmakra válaszul – külön hangsúlyozza jogaikat és tevékenységüket. Ennélfogva kiemeli, hogy a javaslat nem érinti alapjaiban a jogok engedélyezését, sem az üzleti modelleket; hogy – mivel ki nem kényszeríthetővé nyilvánítja mindazokat a szerződéses rendelkezéseket, amelyek ellentétesek a hordozhatóság biztosításának kötelezettségével – nem kötelez az engedélyek újratárgyalására; hogy (a kiemelt audiovizuális tartalmak és sporttartalmak terjesztőire tekintettel) a hordozhatóság nem bővíti a szolgáltatást felhasználók körét, és ekként nem érinti az engedélyek területi kizárólagosságát.

4.10.

A javaslat rendelkező részébe – konkrétan az 5. cikk (2) bekezdésébe – bele kell foglalni, hogy azon kívül, hogy az online tartalomszolgáltatás megfelelő nyújtásának ellenőrzésére szolgáló eszközöknek észszerűnek és arányosnak kell lenniük, ezeknek a „hatékony eszközöknek” tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket és garantált jogokat is, illetve meg kell felelniük azoknak. Ezeket az elveket és jogokat egyértelműen meg is kell nevezni.

4.11.

A határokon átnyúló hordozhatóság útján történő szolgáltatásnyújtás megegyezik a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban megvalósuló szolgáltatásnyújtással, ami „jogi vélelemnek” minősül a szerzői és szomszédos jogok, a többszörözés, a nyilvánossághoz közvetítés és a hozzáférhetővé tétel, az újrafelhasználás, a tartalomkatalógusok, az említett készülékek, az engedélyezett felhasználók száma és a funkcionalitási tartomány szempontjából. Egyértelművé kell tenni, hogy ennek kapcsán minden esetben tiszteletben kell tartani a technológiai semlegesség elvét. Emellett egyértelművé kell tenni a rendeletre irányuló javaslat alkalmazási körét és fogalommeghatározásait, különösen a személyi hatály meghatározását is. A meghatározásnak feltétlenül világos és azonosítható kritériumokon kell alapulnia, mivel a jogbiztonság és a szabály kiszámíthatósága csak így garantálható.

4.11.1.

Mindazonáltal ez a kötelezettség:

4.12.

Ez utóbbi ponttal kapcsolatban, ha egyszerre áll fenn egy bizonyos minőségi szint garantálására vonatkozó kötelezettség alóli kivétel és az ezt a minőséget felárért garantáló Prémium szolgáltatások nyújtásának lehetősége, az tisztességtelen gyakorlatok alkalmazására ösztönözheti a szolgáltatókat. A szolgáltatók ugyanis leronthatják az alapszolgáltatás minőségét, és a tartalmat így gyakorlatilag egy alaptermékké degradálhatják, miközben nyereséget termelnek a magasabb szolgáltatás nyújtásáért fizetendő felár révén. A jogszabály rendelkező részében kifejezetten szerepeltetni kell legalább azt, hogy a kínált minőség semmiképp sem lehet rosszabb a tartózkodási hely szerinti tagállamban a helyi csatornákon keresztül kínált minőségnél.

4.13.

Végezetül kiemelendő az Európai Bizottság azon törekvése, hogy a rendeletet visszamenőleges hatállyal alkalmazzák. Ez azt feltételezi, hogy a felek között korábban létrejött megállapodásokban szereplő, a hordozhatósággal ellentétes vagy azt korlátozó rendelkezések és feltételek semmisnek minősülnek. Ezen túlmenően támogatják a felek közötti megállapodásokat a határokon átnyúló hordozhatóság elvének alkalmazása érdekében.

4.14.

Az EGSZB új meghatározást javasol a „részben hordozható” szolgáltatás fogalmára, amelyet minőségre érzékeny online szolgáltatásokra kellene alkalmazni azokban az esetekben, amikor a helyi internet gyenge minősége az online tartalomszolgáltatást használhatatlanná teszi az előfizetők számára bizonyos területeken. A kifejezés hasonló alkalmazása szerepel a hatásvizsgálat 8. oldalán (4).