EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.7.15.

COM(2015) 341 final

2015/0149(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az energiahatékonyságot jelölő címkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2015) 139 final}
{SWD(2015) 140 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.A javaslat okai és céljai

2015. február 25-én a Bizottság a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában bejelentette az energiafogyasztás címkézéssel történő jelölését szabályozó irányelv (a továbbiakban: címkézési irányelv) felülvizsgálatát az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek további kiaknázása érdekében, amely az energia iránti kereslet mérséklését és ezzel párhuzamosan az Európai Unió energiafüggőségének mérséklését szolgálja.

Az energiafogyasztás címkézéssel történő jelölése környezeti előnyökkel jár, mert a fogyasztók az Unió bármely pontján pontos, releváns és összehasonlítható információkhoz juthatnak az energiával kapcsolatos termékek energiahatékonyságáról és -fogyasztásáról, és ezzel megalapozott, költséghatékony és környezettudatos döntést hozhatnak vásárláskor, aminek tehát mind környezetvédelmi, mind takarékossági szempontból megvan a haszna.

1.2.Összhang a szakpolitikai területen meglévő politikai rendelkezésekkel

Az Európai Tanács 2014 októberében indikatív célként tűzte ki, hogy 2030-ra az Unió szintjén legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság; ez a cél 2020-ig felülvizsgálatra kerül annak érdekében, hogy a hatékonyságnövekedés uniós szinten 30%-os legyen. Az Európai Tanács célul tűzte ki azt is, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás 40%-kal csökkenjen 2030-ig.

Ez a javaslat az energiaunió keretstratégiáját követi és az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló 2010/30/EU irányelvet kívánja felváltani. Ez a javaslat az irányelv értékelése 1 után készült el. Az irányelven alapuló termékspecifikus rendeletek továbbra is hatályban maradnak, de felülvizsgálatra kerülnek.

Ez a kezdeményezés összhangban van a uniós energia- és éghajlat-politikával, mivel az energiafogyasztást jelölő címkézéssel kapcsolatos meglévő vívmányokat aktualizálja és hatékonyabbá teszi.

1.3.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az energiahatékonyságot jelölő címkézés segíti a termékek szabad mozgását, mivel biztosítja, hogy a tagállamokban nem vezetnek be nemzeti energiacímkéket. Javítja az európai vállalkozások versenyképességét is azáltal, hogy innovációra ösztönzi és lépéselőnybe hozza őket, a fokozottabb piacfelügyelet révén egyenlő versenyfeltételeket biztosít számukra és a harmadik országok gyártói számára, és lehetővé teszi nagyobb haszonkulcsok alkalmazását az olyan energiahatékony termékek esetében, amelyekért a végfelhasználó többet fizet a vásárláskor, életciklusuk során mégis nettó megtakarítást eredményeznek.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

2.1.Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkének (2) bekezdésén alapul, amely az energiára vonatkozó intézkedések jogalapja. Noha az energiahatékonyságot jelölő címkézés jogalapja a 114. cikk is lehetne (az 1992-es címkézési irányelvnek 2 még ilyen jogalapja volt, mivel a Szerződésnek nem volt energiaügyi rendelkezése), fennáll a veszélye, hogy ez óhatatlanul is korlátozná azokat a tagállamokat, amelyek jogszabályt kívánnak alkotni az energiával kapcsolatos termékekről szóló – az energiacímkét adott esetben kiegészítő – információk feltüntetésére vonatkozóan 3 . Az energiahatékonyságot jelölő címkézés a termékek használati fázisában felhasznált energiára és erőforrásokra korlátozódik. Végül mivel a Szerződés tartalmaz egy kifejezetten az energiára vonatkozó jogalapot, célszerűnek tűnik ennek alkalmazása.

2.2.Szubszidiaritás

Az EU-szinten elfogadott energiahatékonysági eszközök jól tükrözik az energiával kapcsolatos politikai és gazdasági kihívások növekvő jelentőségét, valamint az energiahatékonyság szoros kölcsönhatását olyan szakpolitikai területekkel, mint az energiaellátás biztonsága, az éghajlatváltozás, a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a belső piac működése és a gazdasági fejlődés. Az energiahatékonysági célokat a tagállamok mindeddig nem tudták kielégítő mértékben egyedül megvalósítani: a nemzeti szintű tevékenységek előmozdításához és támogatásához uniós szintű fellépésre van szükség.

Az információk fogyasztókhoz való eljuttatása terén nagyon fontos egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a gyártók és kereskedők számára konkrét, energiával kapcsolatos termékek esetében, amelyeket az EU egész belső piacán értékesítenek. Ezért olyan szabályokra van szükség, amelyek jogilag kötelező erejűek az egész EU-ban.

Ami a piacfelügyeletet illeti, ezt a tevékenységet az Európai Unió tagállamainak hatóságai végzik. A piacfelügyeleti munkának azonban a hatékonyság érdekében Unió-szerte egységesnek kell lennie, különben nem működne jól a belső piac, és a vállalkozásokat semmi sem ösztönözné arra, hogy beruházzanak az energiahatékony termékek tervezésébe, előállításába és értékesítésébe. A termékadatbázis létrehozása hatékonyabbá fogja tenni a piacfelügyeleti munkát.

2.3.Arányosság

Az arányosság elvével összhangban a javasolt módosítások nem lépik túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. A rendelet által a meglévő jogi kerethez fűzött módosítások javítani fogják a jogi keret egyértelműségét és alkalmazhatóságát. A szállítók felkérést fognak kapni arra, hogy vigyenek be különféle információkat az új termékadatbázisba; ezeket kérésre már most is a nemzeti piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk, ezért a többletteher vélhetően minimális lesz és arányban fog állni a végrehajtás és az átláthatóság terén mutatkozó előnyökkel, amelyekkel a termékadatbázis létrehozása várhatóan járni fog. A javaslat arányosságával kapcsolatos további érvek a hatásvizsgálat 8. fejezetében találhatók.

2.4.A jogi aktus típusának megválasztása

Az irányelvről rendeletre való áttérésre vonatkozó javaslat figyelembe veszi a Bizottság azon általános célkitűzését, hogy a tagállamok és a gazdasági szereplők számára egyszerűsödjön a szabályozási környezet, valamint azt az igényt, hogy biztosítva legyen a javasolt jogszabály Unió-szerte egységes alkalmazása és végrehajtása.

3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

3.1.A hatályos jogszabályok utólagos értékelése

A Bizottság elvégezte a címkézési irányelv és a környezettudatos tervezésről szóló irányelv bizonyos aspektusainak utólagos értékelését, és az eredményt rögzítette egy bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SWD(2015) 143), amely ezt a javaslatot kíséri. A főbb megállapítások a következők:

1.A környezettudatos tervezés és az energiafogyasztás címkézéssel történő jelölése területén jelenleg hatályban lévő intézkedések hatékonyak, mert jelentős és kézzelfogható energia- és költségmegtakarítást eredményeznek 4 .

2.Az Európai Unió belső piacán semmi sem akadályozza az energiával kapcsolatos termékek szabad mozgását.

3.A haszon mind a vállalkozások, mind pedig a társadalom egésze számára meghaladja a költségeket 5 . A fogyasztói igények és a versenypozíciók mellett az energiafogyasztást jelölő címkézés az innováció legfőbb hajtóereje. Minél szigorúbbak a követelmények a magasabb energiahatékonysági osztályok esetében, annál nagyobb tere nyílik a vállalkozásoknak arra, hogy pozitív értelemben megkülönböztessék termékeiket, ami ösztönzőleg hat az innovációra.

4.A fogyasztók többsége felismeri és érti az energiacímkéket, és felhasználja őket vásárlási döntéseiben.

5.Annak nyomán, hogy a 2010-ben elfogadott címkézési irányelv bevezette az A+ és a még magasabb energiahatékonysági osztályokat, mérséklődött az energiacímkék energiahatékonyabb termékek vásárlására ösztönző hatása 6 . Gond az is, hogy a címkén szereplő egyéb paraméterek jelölésére használt piktogramok némelyikét nehéz megérteni.

6.Egyre többen vásárolnak nagyobb termékeket, amelyek ugyan hatékonyabban működnek, és ezért kedvezőbb a besorolásuk az energiahatékonyság szempontjából, mint az azonos rendeltetésű kisebb terméké, abszolút értelemben mégis jóval többet fogyasztanak náluk.

7.A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok által végzett tevékenység rossz hatásfoka hozzájárul a követelmények nem teljesítéséhez, aminek következtében a tervezett energiamegtakarítás mintegy 10%-a veszendőbe megy. Lásd még a 3. szakaszt.

8.Egyes termékek esetében az intézkedések túlságosan visszafogottak voltak ahhoz képest, ami műszakilag és gazdaságilag lehetséges lett volna.

9.Bár az intézkedések egy része a használat közbeni energiafogyasztás mellett más környezeti hatásokat is érint, e hatások további csökkentésében még vannak kihasználatlan lehetőségek 7 .

10.Hatékonyság szempontjából a szabályozás folyamata túlságosan hosszú (átlagosan 49 hónapot vesz igénybe), aminek – főként a gyors ütemben fejlődő elektronikai termékek esetében – gyakran az a következménye, hogy a döntéshozatal időpontjára a műszaki tartalom és az előkészítő munka eredményei elavulttá válnak.

11.A két irányelv jól kiegészíti egymást, és végrehajtásuk javarészt koherens módon történik.

12.Több termék esetében az alsóbb energiahatékonysági osztályok kiürültek, mert a környezettudatos tervezés területén elfogadott intézkedések betiltották a kis hatékonyságú modelleket, és a gyártók a műszaki fejlődésre egyre hatékonyabb termékek előállításával reagáltak. Az A-tól G-ig terjedő osztályok összehasonlításának lehetősége nélkül a címkék elveszítik relevanciájukat a fogyasztók számára.

13.Az európai uniós többletérték a harmonizált szabályozási keretből fakad, amely csökkenti a gyártók költségeit, és meghatározóvá teszi az EU-t a nemzetközi szabályozási és szabványosítási törekvésekben.

14.A szakpolitika továbbra is releváns az EU 2020-ra és az azt követő évekre szóló energiahatékonysági céljainak teljesítésében, és emellett az energiahatékonyság és a körforgásos gazdaság ügyét is előbbre viheti.

15.A digitális korban továbbra is fontos a fogyasztók tájékoztatása. Az energiahatékonyság címkén való jelölését szabályozó rendeleteket a Bizottság nemrégiben kiigazította annak érdekében, hogy az energiacímkék az interneten is megtekinthetők legyenek.

16.Nem lehet számszerűsíteni annak a követelménynek a hatásait, amely szerint a reklámoknak utalniuk kell az energiahatékonysági osztályra (4. cikk c) pont), de az értékelés megállapította, hogy ez az előírás valóban űrt tölt be a fogyasztók tájékoztatásában.

17.A közbeszerzési követelmények (9. cikk (1) bekezdés) értékelésére már 2011-ben sor került, és ennek nyomán ezek az előírások kikerültek a címkézési irányelvből, most pedig módosított formában az energiahatékonysági irányelvben 8 találhatók meg.

18.Az elmúlt évek sajtótudósításaiból világosan kitűnik, hogy a szakpolitika előnyeit nem sikerült kellőképpen kommunikálni.

3.2.Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2013. augusztus 31-től november 30-ig nyilvános konzultációra került sor „Az Ön hangja Európában” elnevezésű honlapon. A felmérés hosszabb változata az érdekcsoportoknak, a kormányzati szerveknek és a szakértőknek készült, míg egy rövidebb verzió a fogyasztókat, az egyes kiskereskedőket és a gyártókat kívánta megszólítani. A hosszabb felmérésre 138 válasz érkezett, ebből 58 gyártóktól és érdekcsoportoktól, 20 kormányzati szervektől, 13 környezetvédelmi, 9 pedig fogyasztói érdekképviseletektől. A rövidebb felmérést 197-en válaszolták meg: 127 válasz fogyasztóktól érkezett, 40 válasz kiskereskedőktől, 30 válasz gyártóktól. A válaszadókról és a válaszokról szóló részletes összefoglaló 2014 februárjában került közzétételre 9 .

Az érdekelt felekkel a Bizottság három alkalommal szervezett találkozót: 2013. június 27-én, 2013. október 14-én és 2014. február 18-án. 2014. február 19-én, a szerződéses felekkel tartott utolsó üléshez kapcsolódóan a Bizottság találkozót szervezett az érdekelt felek részére az energiacímkék előzetes mintapéldányaival kapcsolatos tesztek eredményeiről és a még tesztelendő energiacímkékre vonatkozó javaslatokról.

3.3.Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A felülvizsgálat előkészítése érdekében a Bizottság a következő két tanulmányra adott megrendelést:

–Tanulmány az energiafogyasztás címkézéssel történő jelöléséről szóló irányelvnek és a környezettudatos tervezésről szóló irányelv bizonyos aspektusainak értékeléséről (2014 júniusában zárult le);

–Tanulmány az energiacímkék – és a velük kapcsolatos esetleges változások – hatásáról a fogyasztók tudatosságára és vásárlási döntéseire (2014 októberében zárult le).

A Bizottság mindkét tanulmány közzétette honlapján 10 .

3.4.Hatásvizsgálat

A javaslatot hatásvizsgálat (SWD(2015) 139) kíséri, amelyet a Bizottság közzétett az Europa portálon 11 a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2015. június 16-án elfogadott kedvező véleményével (SEC(2015) 323) együtt.

Az említett értékelést követő lépésként a hatásvizsgálat megvizsgál néhány, a jelenlegi irányelvet érintő kérdést ugyanúgy, mint egyes részleteket a tervezési irányelvvel kapcsolatban. Ez utóbbi irányelv tekintetében nem támogatja jogalkotási kísérő intézkedések meghozatalát ebben a fázisban.

A címkézési irányelvet érintő két legfontosabb kérdés a címkék hatásosságának csökkenése és az erőtlen végrehajtás miatti meg nem felelés volt. A hatásvizsgálat rámutatott egyes szabályozási folyamatok hosszadalmasságára is, amelynek következményeképpen a műszaki és az előkészítő munkák korán elavulnak.

A végül kiválasztásra kerülő opció célja, hogy javítsa az energiafogyasztást jelölő címkézés meglévő szabályozási keretét, megkövetelje a felcímkézett termékek új adatbázisban történő nyilvántartását, a jelenlegi címkézési irányelv rendelettel való felváltása révén optimalizálja a jogi struktúrát , összhangba hozva azt a piacfelügyeleti rendelettel 12 , valamint segítsen finanszírozni közös uniós piacfelügyeleti fellépéseket.

Ez a javaslat a hatásvizsgálat során kiválasztott opció jogalkotási aspektusát hajtja végre. Az egyéb – az említett opció végrehajtása érdekében tervezett – nem jogalkotási intézkedéseket a javaslatot kísérő, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentés vázolja fel.

3.5.Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A bevételekre gyakorolt kedvező hatás (2030-ban évi 34 milliárd EUR-ra becsülhető) érinteni fogja a nagyobb vállalatokat, a kkv-kat és a mikrovállalkozásokat egyaránt. Semmi nem indokolja, hogy a kkv-k és a mikrovállalkozások eltérő rendszerbe tartozzanak. Valamennyi kiskereskedőre ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, hiszen az energiacímkék csak akkor hasznosak a fogyasztók számára, ha a kiskereskedelmi egységekben minden termék címkével van ellátva. A kkv-szektorbeli gyártók közül kevesen érintettek, a mikrovállalkozások közül pedig senki sem. Mindenkire ugyanazon szabályoknak kell vonatkozniuk, mert ez biztosítja a tisztességes versenyt az egységes piacon, a fogyasztók számára pedig a koherens és következetes tájékoztatást. A fogyasztók megtakarításai 2030-tól évi 10-30 milliárd EUR-ra becsülhetők (attól függően, hogy milyennek feltételezzük a jövőbeni energiaárak alakulását).

Az uniós vállalkozások versenyképessége javulni fog, mivel a szabályozás innovációra ösztönzi és lépéselőnybe hozza őket, a fokozottabb piacfelügyelet révén egyenlő versenyfeltételeket biztosít számukra és a harmadik országok gyártói számára, lehetővé teszi nagyobb haszonkulcsok alkalmazását az energiahatékony termékek esetében, melyekért a felhasználó ugyan többet fizet a vásárláskor, életciklusuk során mégis nettó megtakarítást eredményeznek.

Az adminisztratív költségek vonatkozásában a kereskedők abból fakadó összes költségét, hogy a régi címkéket valamennyi termék esetében újakra cserélik, tíz év távlatában 10 millió EUR-ra becsülik, az EU egészét figyelembe véve. A gyártók költsége tíz év alatt várhatóan mintegy 50 millió EUR lesz. Ez együttvéve 2 centnyi címkeköltséget jelent eladott termékenként. Az egész ágazat termékek nyilvántartásából eredő adminisztratív költségei a becslések szerint kb. évi 1,5 millió EUR-ra rúgnak majd, ami eladott termékenként 0,5 centet tesz ki. A termék-nyilvántartásra vonatkozó követelményből fakadó tényleges költség csökkenni fog vagy nulla lesz, mert a gyártók már nem lesznek kötelesek a műszaki dokumentációt a piacfelügyeleti hatóság számára az utolsó termék gyártását követő öt évig hozzáférhetővé tenni.

A gyártók és a kereskedők az említett költségeket átháríthatják a fogyasztókra, akik számára e költségeket messzemenően ellensúlyozza az általuk vásárolt, e rendeletnek köszönhetően hatékonyabbá váló termékek révén megvalósuló energiamegtakarítás.

A javaslat az internetre is épít, hiszen magában foglalja egy olyan online termékadatbázis létrehozását is, amely leegyszerűsíti, meggyorsítja és ösztönzi a gyártók, kiskereskedők, piacfelügyeleti hatóságok és végfelhasználók közötti termékinformáció-áramlást.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a javaslat egy meglévő címkézési irányelvet vált fel, ezért a tagállamokat érintő igazgatási hatás és költségek becsült mértéke csekély lesz, hiszen a tagállamok már létrehozták a szükséges struktúrák és szabályok java részét.

Ez a kezdeményezés nem igényel további uniós költségvetési forrásokat. A termékadatbázis létrehozásának költségei (2016-ban 1 500 000 EUR, majd a következő években évi 150 000 EUR fenntartási költség) és a bizonyos termékcsoportok címkéivel kapcsolatos fogyasztói tudatosságot vizsgáló kutatások ráfordításai (2017-től évente 300 000 EUR) a termékek energiahatékonyságával kapcsolatos politika végrehajtására vonatkozóan előirányzott költségvetés prioritásainak átrendezésével kerülnek finanszírozásra; e végrehajtás magában foglalja a műszaki segítségnyújtást és/vagy a termékcsoportok egyes aspektusait értékelő tanulmányokat, amelyek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokhoz szükségesek, valamint a szabványosításhoz nyújtott támogatást. A szóban forgó költségvetés a Horizont 2020 keretprogram „társadalmi kihívások” pillérének „piaci alkalmazás” és „innováció” részeihez tartozik.

5.EGYÉB ELEMEK

5.1.Monitoring-, értékelő és jelentéstételi rendelkezések

Az energiafogyasztást jelölő címkézésre vonatkozó szabályozási keret következő értékelésére várhatóan 8 év múlva kerül sor. Az értékelés a szabályozási keret alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felülvizsgálatához szükséges termékspecifikus tanulmányok utólagos értékelésén fog alapulni és célkeresztjében annak vizsgálata fog állni, hogy a keret mennyire hatásos az áruk szabad mozgásának biztosításában. (Pl.: Tartózkodtak-e a tagállamok olyan nemzeti jogszabályjavaslat előterjesztésétől, amely a termékek energiafogyasztást jelölő címkézésére vonatkozik?) Értékelni kell a termékek energiafogyasztásának és más jelentős környezeti hatásainak csökkenését, különös tekintettel a piaci átalakulás terén elért, az új beosztással ellátott címkéknek köszönhető javulásra. A piacfelügyeleti rendelet keretében végzett piacfelügyeleti tevékenység eredményeiről szóló tagállami jelentések alapján pedig értékelni lehet majd, mennyiben javított a piacfelügyeleti tevékenységen és a megfelelés mértékén a termékadatbázis létrehozása.

5.2.A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat megtartja ugyan a jelenlegi címkézési irányelv céljait és alapelveit, de a következők révén egyértelműbbé teszi, megerősíti és kiterjeszti a jelenlegi irányelv rendelkezéseinek hatályát:

a címkék aktualizálása és ellátása új beosztással,

hatékonyabb végrehajtás,

a címkézési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek adatbázisának létrehozása,

a különböző szereplők kötelezettségeinek egyértelműbbé tétele,

a címkézés és a mérési szabványok közötti összefüggés erősítése.

5.2.1.A címkék aktualizálása és ellátása új beosztással

Az energiafogyasztást jelölő címkézés mindeddig sikerrel mozdította elő az egyre energiahatékonyabb termékek gyártását, hatása azonban mostanra kifulladt. Számos termékcsoport esetében a legtöbb modell már a legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozik, ami nehézzé teszi közöttük a különbségtételt. Noha az A+, A++ és A+++ energiahatékonysági osztályok csak 2010-ben jelentek meg, bizonyos termékcsoportok esetében ma már minden modell ezekbe az új osztályokba tartozik, és az alsóbb osztályok kiürültek. Ezért rendszerszerű igény mutatkozik a termékek „újrabesorolására”, azaz vissza kell térni az eredeti A-tól G-ig terjedő energiacímke-beosztáshoz, amely a kutatások tanúsága szerint a legkönnyebben értelmezhető a fogyasztók számára. A meglévő irányelv ugyan lehetővé teszi a termékek esetleges újrabesorolását felhatalmazáson alapuló, célzott jogi aktusok révén, a mostani javaslat jóval szisztematikusabb módon kezeli az energiacímkéken feltüntetett beosztás újragondolásával kapcsolatos igényt. Egyszersmind egyértelművé teszi a szállítók és kereskedők kötelezettségeit az újrabeosztás és az átmenet időszakában.

A rendelet hatálybalépését követő öt éven belül a Bizottság felül fogja vizsgálni a meglévő címkéket annak érdekében, hogy új beosztással lássa el őket. Az eljárásba elsőként bevont termékcsoportok azok lesznek, amelyeknél a forgalomban lévő modellek a legmagasabb termékosztályokba tartoznak. Magára az új beosztással való ellátásra néhány évvel a felülvizsgálat után kerül majd sor.

Az újrabeosztás átmeneti időt igényel, amelyben az ugyanazon termékre vonatkozó régi beosztású (tehát az új beosztás előtti) és az új beosztású címkék egyidejűleg lesznek jelen az üzletekben. Annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a fogyasztók megtévesztésének esélye, mérséklődjenek a megfelelési költségek, valamint biztosítva legyen a szállítók és kereskedők maximális jogbiztonsága, a rendelettervezet a következő megközelítést kívánja alkalmazni:

1.Közzétételre kerülne egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus az új beosztású címkékről, mely 20 nappal később hatályba lépne (a jelenlegi helyzethez hasonlóan). A felhatalmazáson alapuló jogi aktus úgy határozná meg az energiahatékonysági követelményeket, hogy egyetlen termék se sorolódjon a magas energiaosztályokba; ez bátorítaná technológiai fejlődést és az innovációt, és lehetővé tenné egyre hatékonyabb termékek elismerését. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározná azt a konkrét időpontot, ameddig az új beosztású címkéknek fel kell váltaniuk a régieket („a felváltás időpontja”).

2.Egy, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követő, de a felváltás időpontját megelőző hat hónapos időszakban a kereskedők a termékek csomagolásához a mostani címkékkel együtt az új beosztású címkéket is mellékelnék.

3.A felváltás időpontjában a kereskedők a régi címkéket az üzletekben kínált valamennyi termék esetében kötelesek lennének lecserélni újakra. E csere végrehajtására egy hét állna rendelkezésükre.

4.Azon termékek esetében, amelyek már a hat hónapos átmeneti időszak kezdete előtt is az üzletben voltak, a kereskedőknek új címkéket kellene beszerezniük a szállítótól (a címkék online elérhetők és a szállító honlapjáról letölthetők lennének).

5.A tagállamok kötelesek lennének információs kampányokat szervezni annak érdekében, hogy a fogyasztókat tájékoztassák a címkék újrabeosztásáról.

Ennek a megközelítésnek az lenne a célja, hogy a minimálisra csökkentse a régi és új címkék egyidejű használatát az üzletekben kínált, azonos típusú termékeken; az új beosztás a lehető legpraktikusabb lesz, ami kedvezően befolyásolja majd a címkehasználat hatékonyságát, és ezzel a fogyasztói energia- és költségmegtakarítást. Nem fogja jelentősen megváltoztatni a jelenlegi rendszert a címkék jól bevált fő elosztási mechanizmusa tekintetében.

5.2.2.Hatékonyabb végrehajtás az energiafogyasztást jelölő címkézés hatálya alá tartozó termékek adatbázisának létrehozása révén

Az előírások be nem tartásának aránya a végrehajtás tekintetében összesen 20%-ra becsülhető, aminek következtében a tervezett energiamegtakarítás mintegy 10%-a veszendőbe megy. E gyenge végrehajtási eredmény oka – legalábbis részben – az, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok nem mindig férnek hozzá időben a műszaki dokumentációhoz, amit még csak súlyosbít az a tisztázatlanság, hogy ugyanarra a modellre különböző tagállamok eltérő modellszámozást alkalmaznak. Az új termékadatbázis lehetővé fogja tenni a felügyeleti hatóságok számára, hogy sokkal gyorsabban jussanak hozzá a szükséges adatokhoz.

Ezenkívül a termékadatbázis naprakész piaci adatokkal és energiahatékonysági információkkal fog szolgálni, ami meggyorsítja az előkészítő/felülvizsgálati tanulmányok elkészítését és az azt követő szabályozási folyamatot, megkurtítva ezzel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos jelenlegi hosszadalmas szabályozási eljárás időtartamát.

A címkézési irányelv esetében rendkívül szükségesnek tűnik egy nyilvántartási adatbázis megléte, mivel az energiacímkék főként háztartási készülékekre kerülnek, amelyek esetében az elégtelen piacfelügyelet hatása jóval súlyosabb, az egyenértékű modellek száma pedig nagyobb.

A jelenlegi rendszer gyengeségeinek orvoslásán kívül az adatbázis a jövőben – új módszerként – használható lesz az energiacímkék kereskedők körében történő terjesztésére is, mivel az energiacímkék és az új beosztással rendelkező címkék beszerezhetők lesznek ebben az adatbázisban. A javaslat napra késszé teszi az irányelv előírásait a tekintetben is, hogy rendelkezik a címkék elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátásáról, illetve arról, hogy a szállítók honlapjaikon tegyék azokat elérhetővé.

Összehasonlítva a szállítókra vonatkozó, termékekkel kapcsolatos meglévő tájékoztatási követelményekkel a termék-nyilvántartási adatbázis csak azt az új kötelezettséget vonja maga után, hogy a termékmodellt regisztrálni kell azon adatok feltöltésével, amelyek megadását a különböző, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok már a jelenlegi rendszer keretében is előírják.

Az egész ágazat termékek nyilvántartásából eredő adminisztratív terhe a becslések szerint kb. évi 1,5 millió EUR lesz majd, ami eladott termékenként 0,5 centet jelent. A tényleges költség kevesebb vagy nulla lesz, mert a szállítók már nem lesznek kötelesek a műszaki dokumentációt a piacfelügyeleti hatóság számára az utolsó termék gyártását követő öt évig hozzáférhetővé tenni. Jelenleg a piacfelügyeleti hatóságoknak el kell kérniük a szállítóktól a műszaki dokumentációt, a kereskedőknek pedig fel kell venniük a kapcsolatot a szállítókkal, ha valamilyen oknál fogva szükségük van egy címkére. Az adatbázis révén a piacfelügyelet céljaira a műszaki dokumentumok, a kereskedők számára pedig a címkék egyetlen központi helyen lesznek elérhetők.

5.2.3.A különböző szereplők kötelezettségeinek egyértelművé tétele

A javaslat átrendezi a tagállamok, a szállítók és a kereskedők mindenkori kötelezettségeit annak érdekében, hogy azokat egyszerűbbé és koherensebbé tegye.

Az irányelv rendelettel történő felváltása jóvoltából csökkeni fognak a tagállamok igazgatási terhei (noha nemzeti jogrendjükből azért törölniük kell a 2010/30/EU irányelv átültetését célzó intézkedéseket), a szállítókra és a kereskedőkre pedig közvetlenül alkalmazandó előírások vonatkoznak majd, biztosítva a teljes harmonizációt EU-szerte.

5.2.4.A címkézés és a mérési szabványok közötti összefüggés erősítése

A javaslat világossá teszi, hogy ha a termék megfelel a vonatkozó harmonizált szabványokban meghatározott mérési és számítási módszereknek, akkor azt kell vélelmezni, hogy a termék egyszersmind az alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktus vonatkozó rendelkezéseinek is megfelel.

2015/0149 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az energiahatékonyságot jelölő címkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 13 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 14 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió elkötelezett egy előretekintő klímapolitikát folytató energiaunió kialakítása mellett. Az energiahatékonyság lényeges eleme az Európai Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretének és döntő szerepet játszik az energia iránti kereslet mérséklésében.

(2)Az energiahatékonyságot jelölő címkézés a termékek energiafogyasztása tekintetében megalapozott döntések meghozatalát teszi lehetővé a fogyasztók számára, és ezzel előmozdítja az innovációt.

(3)A 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 15 értékelték a hatékonyság szempontjából 16 . Az értékelés megállapította, hogy szükség van az energiacímkével kapcsolatos keret aktualizálására annak érdekében, hogy javuljon hatékonysága.

(4)Ezért a 2010/30/EU irányelvet helyénvaló egy azonos hatályú rendelettel felváltani, amely módosítja és megerősíti az irányelv egyes rendelkezéseit tartalmuk egyértelművé tétele és aktualizálása érdekében. A megfelelő jogi eszköz a rendelet, mivel a rendelet olyan egyértelmű és részletes szabályokat állapít meg, amelyek nem adnak alkalmat eltérő tagállami átültetésekre, így nagyfokú harmonizációt biztosítanak az egész Unióban. A nem tagállami, hanem uniós szintű összehangolt szabályozási keret csökkenti a gyártók költségeit és egyenlő versenyfeltételeket biztosít. Az egész Unióra kiterjedő harmonizáció lehetővé teszi az áruk szabad mozgását a teljes egységes piacon.

(5)Az európai energiabiztonsági stratégia egyik kulcsfontosságú pillére az energia iránti kereslet mérséklése 17 . Az energiaunió keretstratégiája 18 ismételten hangsúlyozta az energiahatékonyság elsődlegességének elvét és a meglévő uniós energiapolitikai szabályozás maradéktalan végrehajtásának szükségességét. A stratégia ütemterve kilátásba helyezte, hogy 2015-ben felül kell vizsgálni a termékek energiahatékonyságáról szóló jogi keretet. Ez a rendelet javítani fogja az energiahatékonyságot jelölő címkézés jogi és végrehajtási keretét.

(7)Az energiával kapcsolatos termékek hatékonyságának megalapozott fogyasztói döntések révén történő javítása általánosságban is az Unió gazdaságának javára válik, ösztönzi az innovációt és hozzá fog járulni az Unió 2020-as és 2030-as energiahatékonysági céljainak eléréséhez. Egyszersmind a fogyasztók számára megtakarításokat eredményez.

(8)Az Európai Tanács 2014. október 23-i és 24-i következtetései indikatív célként tűzték ki, hogy a jövőbeli energiafogyasztásra vonatkozó előrejelzésekhez képest 2030-ra az Unió szintjén legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság. Ezt a célt 2020-ig felülvizsgálják abból a szempontból, hogy az említett százalékos arány uniós szinten növelhető-e 30%-ra. Ezenkívül a következtetések 2030-ra vonatkozóan kötelező uniós célok teljesítését írják elő az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátásának legalább 40%-os csökkentésére vonatkozóan az 1990-es szinthez képest, ideértve a nem ETS-ágazatok kibocsátásainak 30%-os csökkentését is.

(9)Az energiával kapcsolatos termékek specifikus energiafogyasztásával kapcsolatos pontos, releváns és összehasonlítható információk rendelkezésre bocsátása elősegíti, hogy a vásárlók olyan termékek beszerzése mellett döntsenek, amelyek használat közbeni energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztása kisebb. A kötelezően alkalmazandó szabványosított címke hatékony eszköz arra, hogy a potenciális vásárlók hozzájussanak az energiával kapcsolatos termékek energiafogyasztására vonatkozó összehasonlítható adatokhoz. A címkézést ki kell egészíteni termékismertető adatlappal. A címkének könnyen felismerhetőnek, egyszerűnek és lényegre törőnek kell lennie. E célból meg kell tartani a címke sötétzöld színtől piros színig terjedő skáláját, hogy alapul szolgáljon a vásárlók tájékoztatásához a termékek energiahatékonyságáról. Az ábécé betűit alkalmazó, A-tól G-ig terjedő beosztásról bebizonyosodott, hogy a vásárlók számára igen könnyen értelmezhető. Olyan esetekben, amikor a 2009/125/EK irányelv szerinti környezettudatos tervezési intézkedések következtében a termékek már nem sorolhatók az F vagy G osztályokba, ezeket az osztályokat nem kell feltüntetni a címkén. Kivételes esetekben ezt az elvet célszerű kiterjeszteni a D és E osztályokra is, noha ilyen helyzet csak csekély valószínűséggel adódik, mivel amint a termékmodellek többsége a két legmagasabb osztályba sorolható, a címkét új beosztással kell ellátni.

(10)A digitális technológia fejlődése lehetővé teszi a címkék alternatív, elektronikus úton történő rendelkezésre állítását és bemutatását, például az interneten, vagy az üzletekben elhelyezett elektronikus kijelzőkön. Az ilyen lehetőségek kihasználása érdekében e rendeletnek engedélyeznie kell a papíralapú energiacímkéket helyettesítő vagy azokat kiegészítő elektronikus címkék alkalmazását. Olyan esetekben, amikor az energiacímke bemutatása nem kivitelezhető, például a távértékesítés bizonyos formáinál vagy hirdetésekben és műszaki promóciós anyagokban, a potenciális vevők számára legalább a termék energiaosztályára vonatkozó információt meg kell adni.

(11)A gyártók azzal reagálnak az energiafogyasztást jelölő címkézésre, hogy egyre hatékonyabb termékeket állítanak elő. E technológiai fejlődés eredményeképpen olyan termékek születnek, amelyek elsősorban az energiacímkéken feltüntetett magasabb osztályokat népesítik be. Ahhoz, hogy a vásárlók a termékeket ténylegesen össze tudják vetni, a termékek további megkülönböztetésére van szükség, ami életre hívja a címkék új beosztással való ellátásának igényét. Ami az újrabeosztás gyakoriságát illeti, azt nagyjából tízévente érdemes elvégezni tekintettel arra, hogy nem lenne kívánatos a gyártók túlterhelése sem. Ez a rendelet ezért részletes rendelkezéseket állapít meg az újrabeosztás tekintetében annak érdekében, hogy maximális jogbiztonságot nyújtson a szállítók és kereskedők számára. Indokolt, hogy az új beosztású címkén a magasabb energiaosztályokba eleinte ne tartozzanak termékek, mert ez ösztönzi a technológiai fejlődést, és lehetővé teszi még hatékonyabb termékek kifejlesztését és elismerését. Annak érdekében, hogy a címkék újrabeosztásakor a lehető legkisebb legyen a fogyasztók megtévesztésének esélye, valamennyi címkét rövid határidőn belül le kell cserélni.

(12)Ha egy címkét új beosztással látnak el, a szállítóknak egy adott időszakban a kereskedők rendelkezésére kell bocsátaniuk mind a régi, mind az új beosztású címkét. A – többek között az interneten – megvételre kínált termékeken lévő aktuális címkék új beosztású címkékre történő felváltásának az új beosztású címkékről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított felváltási időponttól számított lehető legrövidebb időn belül kell megtörténnie. A felváltás időpontja előtt a szállítók nem mutathatják be az új beosztású címkét.

(13)A kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani aszerint, hogy az egyes gazdasági szereplők milyen szerepet töltenek be az ellátási és az értékesítési folyamatban. A gazdasági szereplők felelősséggel tartoznak az ellátási láncban betöltött mindenkori szerepkörükhöz kapcsolódó követelmények betartásáért, és meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy kizárólag olyan termékeket forgalmazzanak, amelyek megfelelnek e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak.

(14)Annak érdekében, hogy megmaradjon a vásárlók energiacímkék iránti bizalma, az energiával kapcsolatos termékek tekintetében nem alkalmazhatók olyan egyéb címkék, amelyek az energiacímkék utánzatai. Nem megengedhető továbbá olyan kiegészítő címkék, jelzések, szimbólumok vagy feliratok használata, amelyek félrevezethetik vagy megtéveszthetik a vásárlókat a használat közbeni energia- vagy egyéb erőforrás-fogyasztás tekintetében.

(15)A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 19  az uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozóan előírt szabályok az energiával kapcsolatos termékekre is alkalmazandók. Tekintettel az áruk szabad mozgásának alapelvére, elengedhetetlen, hogy a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai hatékonyan együttműködjenek egymással. Ezt az energiacímkével kapcsolatos együttműködést a Bizottság támogatásával el kell mélyíteni.

(16)A megfelelés monitoringjának elősegítése, valamint a termékspecifikus címkék és termékismertető adatlapok felülvizsgálatát szolgáló szabályozási folyamathoz szükséges aktuális piaci adatok közlése érdekében a szállítóknak termékmegfelelési információikat elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátaniuk a Bizottság által létrehozott adatbázisban. Ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a célból, hogy azok alapján a vásárlók megfelelően tájékozódhassanak, a kereskedők pedig más módokon is hozzájuthassanak a címkékhez. Az adatbázisban lévő információkhoz a piacfelügyeleti hatóságoknak mindenkor hozzá kell férniük.

(17)Az e rendelet és az az alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(18)Az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás mérséklése és a környezet védelme érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok ösztönzőket teremtsenek az energiahatékony termékek használatának serkentésére. A tagállamok szabadon dönthetnek az ilyen ösztönzők jellegéről. A szóban forgó ösztönzőknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal és nem képezhetnek indokolatlan piaci akadályokat. Ez a rendelet nem sértheti azon jövőbeli állami támogatási eljárások kimenetelét, amelyek az ilyen jellegű ösztönzők tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkével összhangban indíthatók.

(19)Az e rendelet szerinti termékspecifikus követelmények hatálya alá tartozó termékek energiafogyasztását és egyéb adatait olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell mérni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legújabb mérési és számítási módszereket. A belső piac működése érdekében uniós szinten harmonizált szabványokra van szükség. Közzétett szabványok hiányában a termékspecifikus követelmények alkalmazásakor a Bizottságnak az adott termékspecifikus követelményekkel kapcsolatban átmeneti mérési és számítási módszereket kell közzétennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ha az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre kerül egy ilyen szabványra való hivatkozás, a szabványnak való megfelelést az adott termékspecifikus követelményekkel kapcsolatos, e rendelet alapján elfogadott mérési módszereknek való megfelelésnek kell tekinteni.

(20)A Bizottságnak munkatervet kell készítenie meghatározott termékek címkéinek felülvizsgálatára, amely magában foglalja az olyan további, energiával kapcsolatos termékek tájékoztató jellegű listáját is, amelyek tekintetében energiacímke vezethető be. A munkaterv végrehajtását az érintett termékcsoport műszaki, környezeti és gazdasági szempontú elemzésével kell kezdeni. Az elemzésnek ki kell térnie a kiegészítő információkra is, többek között a fogyasztóknak az energiával kapcsolatos termék teljesítményét (például abszolút energiafogyasztását, tartósságát vagy környezeti teljesítményét) érintő adatokról való tájékoztatásának lehetőségére és költségeire, összhangban a körforgásos gazdaság előmozdításának célkitűzésével. A kiegészítő információk célja, hogy javítsák a címke érthetőségét és hatásosságát, és a vásárlót semmilyen módon nem befolyásolhatják hátrányosan.

(21)A termékspecifikus címkék és termékismertető adatlapok kialakítása és a termékadatbázisra vonatkozó operatív részletek kidolgozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációt folytasson szakértői szinten és a konzultációs fórum keretében.

(22)Ez a rendelet nem sértheti a 2010/30/EU irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

(23)A 2010/30/EU irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk
Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet meghatározza a termékek használat közbeni energia- és egyéb erőforrás-fogyasztása címkézés és szabványos termékismertető révén történő jelölésének, valamint az energiával kapcsolatos termékeket érintő kiegészítő információk megadásának keretét, lehetővé téve ezáltal a vásárlók számára, hogy hatékonyabb termékeket választhassanak.

(2)Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)használt termékek;

b)személy- vagy áruszállítási eszközök, kivéve a helyhez kötött motorral meghajtott eszközöket.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„vásárló”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki az e rendelet hatálya alá tartozó terméket vásárol vagy bérel saját használatra, függetlenül attól, hogy eközben kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár-e el;

2.„forgalomba hozatal”: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

3.„forgalmazás”: valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

4.„használatbavétel”: valamely termék első rendeltetésszerű használata az uniós piacon;

5.„szállító”: az Unióban letelepedett gyártó, az Unióban nem letelepedett gyártó meghatalmazott képviselője, vagy az importőr, aki az Unió területén e rendelet hatálya alá tartozó termékeket hoz forgalomba a piacon;

6.„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely energiával kapcsolatos terméket gyárt, illetve ilyen terméket terveztet vagy gyártat, és az adott, energiával kapcsolatos terméket saját nevével vagy védjegyével ellátva értékesíti;

7.„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatok ellátása céljából a nevében eljárjon;

8.„importőr”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó, energiával kapcsolatos terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

9.„kereskedő”: az a kiskereskedő vagy más személy, aki a vásárlóknak termékeket ad el, ad bérbe vagy ajánl lízingelésre, illetve mutat be;

10.„távértékesítés”: csomagküldő kereskedés vagy katalógus útján, interneten, telemarketingen keresztül vagy egyéb olyan módon történő eladás, bérbeadás vagy lízingelés, amely feltételezi, hogy a potenciális végfelhasználó a bemutatott terméket nem tudja megtekinteni;

11.„energiával kapcsolatos termék”: minden olyan termék, amely használata során hatást gyakorol az energiafogyasztásra, és amelyet az Unióban forgalomba hoznak és használatba vesznek, beleértve az energiával kapcsolatos termékekbe beépítendő, forgalomba hozott és használatba vett alkatrészeket is;

12.„harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 20 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott európai szabvány;

13.„címke”: az ábécé betűit hét különböző színben (sötétzöldtől pirosig terjedő skálán) alkalmazó, A-tól G-ig terjedő beosztást tartalmazó grafikus diagram az energiafogyasztás jelölésére;

14.„modell”: egy adott termék olyan változata, amelynek minden egyes példánya ugyanazokkal – a címke és a termékismertető adatlap tekintetében releváns – műszaki jellemzőkkel és ugyanazzal a modellazonosítóval rendelkezik;

15.„modellazonosító”: általában alfanumerikus kód, amely alapján a termékek egyazon védjeggyel vagy szállítónévvel forgalmazott különböző modelljei megkülönböztethetők egymástól;

16.„egyenértékű modell”: olyan forgalomba hozott modell, amelynek címkéje és termékismertető adatlapja megegyezik egy, ugyanazon szállító által forgalomba hozott másik modellével, modellazonosítója azonban különbözik azétól;

17.„termékismertető adatlap”: a termékre vonatkozó szabványos információs táblázat;

18.„újrabeosztás”: az adott termék címkéjén feltüntetett energiaosztály eléréséhez szükséges követelmények rendszeres szigorítása, amely meglévő címkéknél bizonyos energiaosztályok törlésével is járhat;

19.„új beosztású címke”: egy adott termékre vonatkozó címke, amelyet új beosztással láttak el;

20.„kiegészítő információ”: az energiával kapcsolatos termék működési és környezeti teljesítményére vonatkozó információ (például a termék abszolút energiafogyasztása vagy tartóssága), mely a piacfelügyeleti hatóságok által mérhető adatokon alapul, egyértelmű és a vásárló szempontjából nem befolyásolja jelentősen hátrányosan a címke egészének érthetőségét és hatásosságát.

3. cikk
A szállítók és kereskedők kötelezettségei

(1)A szállítók teljesítik az alábbi kötelezettségeket:

a)gondoskodnak arról, hogy a forgalomba hozott termékek díjmentesen el legyenek látva az e rendelet és a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti, pontos adatokat tartalmazó címkékkel és termékismertető adatlapokkal;

b)a kereskedők kérésére azonnal és díjmentesen rendelkezésre bocsátják a címkéket;

c)gondoskodnak arról, hogy a címkék és a termékismertető adatlapok pontos adatokat tartalmazzanak, és műszaki dokumentációt hoznak létre, amely alapján ez a pontosság ellenőrizhető;

d)a termékmodell forgalomba hozatala előtt a 8. cikknek megfelelően létrehozott termékadatbázisba beviszik az I. mellékletben megadott információkat.

(2)A kereskedők teljesítik az alábbi kötelezettségeket:

a)a szállító által rendelkezésre bocsátott vagy más módon hozzáférhetővé tett címkéket a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá eső termékkel összefüggésben látható módon bemutatják;

b)amennyiben nem rendelkeznek címkével vagy új beosztású címkével:

i.a szállítótól címkét vagy új beosztású címkét kérnek;

ii.kinyomtatják a címkét a 8. cikknek megfelelően létrehozott termékadatbázisból, ha az adott termék esetében ilyen lehetőség rendelkezésre áll; vagy

iii.kinyomtatják a címkét vagy az új beosztású címkét a szállító honlapjáról, ha az adott termék esetében van ilyen lehetőség;

c)a vásárló számára hozzáférhetővé teszik a termékismertető adatlapot.

(3)A szállítók és a kereskedők teljesítik az alábbi kötelezettségeket:

a)egy adott termékmodell hirdetéseiben vagy műszaki promóciós anyagaiban utalást tesznek a termék energiahatékonysági osztályára a vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően;

b)együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal és saját kezdeményezésükre vagy a piacfelügyeleti hatóságok kérésére azonnali intézkedéseket hoznak az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények nem teljesítésével kapcsolatos, felelősségi körükbe tartozó bármilyen jogsértés orvoslására;

c)az e rendelet hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatban nem bocsátanak rendelkezésre vagy mutatnak be az e rendelet és a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok követelményeinek meg nem felelő egyéb címkét, jelzést, szimbólumot vagy feliratot, ha ez félrevezetheti vagy megtévesztheti a vásárlókat a használat közbeni energia- vagy egyéb erőforrás-fogyasztás tekintetében;

d)az e rendelet hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében nem bocsátanak rendelkezésre vagy mutatnak be olyan címkéket, amelyek az e rendeletben meghatározott címkék utánzatai.

4. cikk
A tagállamok kötelezettségei

(1)A tagállamok nem tiltják meg, nem korlátozzák és nem akadályozzák az e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott, vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelő, energiával kapcsolatos termékek forgalomba hozatalát vagy használatbavételét saját területükön.

(2)A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a szállítók és a kereskedők teljesítsék e rendeletben és a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt kötelezettségeket és követelményeket.

(3)Ha a tagállamok ösztönzőket nyújtanak valamely, e rendelet hatálya alá tartozó és egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, energiával kapcsolatos termék tekintetében, az ösztönzőknek az alkalmazandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott legmagasabb energiahatékonysági osztály elérésére kell irányulniuk.

(4)A tagállamok – adott esetben a kereskedőkkel együttműködésben – gondoskodnak arról, hogy a címkék, köztük az új beosztású címkék, és a termékismertető adatlapok bevezetését oktatási és promóciós tájékoztató kampányok kísérjék, amelyek célja az energiahatékonyság és a vásárlók általi felelősségteljesebb energiafelhasználás előmozdítása.

(5)A tagállamok megállapítják e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra és végrehajtási mechanizmusokra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok érvényesítése érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig tájékoztatják a Bizottságot, és a szóban forgó rendelkezések minden későbbi módosítását is haladéktalanul bejelentik.

5. cikk

Az uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő, energiával kapcsolatos termékek ellenőrzése

(1)Az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálya alá tartozó, energiával kapcsolatos termékekre alkalmazandó a 765/2008/EK rendelet 16–29. cikke.

(2)A Bizottság támogatja a piacfelügyeletért vagy a külső határokon történő ellenőrzésekért felelős nemzeti hatóságok közötti, illetve az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködést és információcserét a termékek energiahatékonyságot jelölő címkézésének piacfelügyelete terén.

6. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy valamely, e rendelet hatálya alá tartozó, energiával kapcsolatos termék kockázatot jelent a közérdek védelmének e rendelet hatálya alá tartozó szempontjai tekintetében, értékelést kell végezniük az érintett, energiával kapcsolatos termékek vonatkozásában, mégpedig az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban meghatározott valamennyi követelmény tekintetében. A szállító ezzel összefüggésben szükség szerint együttműködhet a piacfelügyeleti hatóságokkal.

(2)Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy valamely energiával kapcsolatos termék nem felel meg az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítják a szállítót az ahhoz szükséges kiigazító intézkedés megtételére, hogy az energiával kapcsolatos termék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy – az előírásuktól függően – kivonják az energiával kapcsolatos terméket a forgalomból vagy visszahívják a terméket a kockázat jellegével arányos ésszerű időn belül. Az e bekezdésben említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(3)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a megfelelés hiánya nem korlátozódik az ország területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a szállítót.

(4)A szállító gondoskodik minden megfelelő kiigazító intézkedés meghozataláról az uniós piacon általa forgalmazott, valamennyi szóban forgó, energiával kapcsolatos termék tekintetében.

(5)Amennyiben a szállító nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket a (2) bekezdésben említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést az energiával kapcsolatos termék nemzeti piacon történő forgalmazásának megtiltására vagy korlátozására, illetve a forgalomból való kivonására vagy visszahívására. A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(6)Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás során meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő, energiával kapcsolatos termék azonosításához szükséges adatokat, az energiával kapcsolatos termék származási helyét, a megfelelés állítólagos hiányának és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint a szállító által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságoknak meg kell adniuk különösen, hogy az energiával kapcsolatos termék a közérdek védelmének e rendelet hatálya alá tartozó szempontjaival kapcsolatos követelményeinek be nem tartása miatt, vagy a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 9. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai miatt nem felel meg az előírt követelményeknek.

(7)Az eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek az előírásoknak az energiával kapcsolatos termék tekintetében történő megsértéséről a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(8)Amennyiben az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 60 napon belül sem valamely tagállam, sem a Bizottság nem emel kifogást, az intézkedés megalapozottnak tekintendő.

(9)A tagállamok gondoskodnak az energiával kapcsolatos termékkel kapcsolatban a megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, így például az energiával kapcsolatos termék piacaikról való kivonásáról.

(10)Amennyiben a (4) és (5) bekezdésben rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamely intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és a szállítóval, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határoz arról, hogy a nemzeti intézkedés megalapozott-e.

(11)A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és szállítót határozatáról, amelynek az összes tagállam a címzettje.

(12)Amennyiben megállapítást nyert, hogy a nemzeti intézkedés indokolt, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nem megfelelő, energiával kapcsolatos terméket saját piacán kivonja a forgalomból, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést megalapozatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(13)Amennyiben a nemzeti intézkedés megalapozottnak minősül, és a termék meg nem felelése a (6) bekezdésben említett harmonizált szabványok hiányosságainak eredménye, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében előírt eljárást alkalmazza.

7. cikk
Címkék és új beosztás

(1)A Bizottság a 12. és 13. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén bevezethet címkéket vagy új beosztást határozhat meg a meglévő címkék tekintetében.

(2)Amennyiben egy adott termékcsoport esetében a D, E, F vagy G energiaosztályba tartozó modellek egy, a 2009/125/EK irányelv alapján elfogadott végrehajtási intézkedés miatt már nem hozhatók forgalomba, az osztályt vagy osztályokat nem kell feltüntetni a címkén.

(3)A Bizottság gondoskodik arról, hogy egy címke bevezetésekor vagy új beosztással való ellátásakor a követelményeket úgy határozzák meg, hogy a címke bevezetése idején várhatóan egy termék se sorolódjon az A vagy B kategóriába, illetve hogy a modellek többsége a becslések szerint legkorábban tíz év múlva legyen az említett osztályokba sorolható.

(4)A címkék időről időre új beosztással láthatók el.

(5)Amikor egy címkét új beosztással látnak el:

a)a szállítók a b) pontban meghatározott időpontot megelőző hat hónapig a kereskedők rendelkezésére bocsátják mind az aktuális, mind az új beosztású címkét;

b)a szállítók a – többek között az interneten – megvételre kínált termékeken az aktuális címkéket lecserélik az új beosztású címkékre a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban e célra meghatározott időpontot követő egy héten belül. Az említett időpont előtt a szállítók nem mutathatják be az új beosztású címkét.

(6)A 2010/30/EU irányelv 10. cikkének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt bevezetett címkék az e rendelet értelmében vett címkéknek tekintendők. A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő öt éven belül felülvizsgálja az említett címkéket új beosztással való ellátásuk szempontjából.

8. cikk
Termékadatbázis

A Bizottság termékadatbázist hoz létre és tart fenn, amely magában foglalja az I. mellékletben megadott információkat. Ezeket az I. melléklet 1. pontjában felsorolt információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

9. cikk
Harmonizált szabványok

Egy e rendeleten alapuló, konkrét címkézési előírásokat megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak az e rendelet 13. cikke szerinti elfogadása után a Bizottság az 1025/2012/EU rendeletnek 21 megfelelően hivatkozásokat tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában azokra a harmonizált szabványokra, amelyek teljesítik az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktus vonatkozó mérési és számítási követelményeit.

Amennyiben egy termék megfelelőségértékelése során ilyen harmonizált szabványokat alkalmaznak, a termék úgy tekintendő, mint amely megfelel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus vonatkozó mérési és számítási követelményeinek.

10. cikk
Konzultáció

Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységének folytatása során a Bizottság valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus esetében biztosítja a tagállamok és az adott termékcsoport tekintetében érdekelt felek – például az ipar, a kkv-k, a kézműipar, a szakszervezetek, a kereskedők, a kiskereskedők, az importőrök, a környezetvédő csoportok és fogyasztói szervezetek – képviselőinek arányos részvételét. E célból a Bizottság konzultációs fórumot hív életre, amelyben az említett felek találkoznak egymással. A konzultációs fórum kombinálható a 2009/125/EK irányelv 18. cikke szerinti konzultációs fórummal.

Szükséges esetben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság fogyasztók bevonásával megvizsgálja a meghatározott termékcsoportokra vonatkozó címkék megjelenését és tartalmát annak biztosítására, hogy a címkék világosan érthetők legyenek.

11. cikk
Munkaterv

Miután egyeztetett a 10. cikkben említett konzultációs fórummal, a Bizottság kidolgoz egy munkatervet, amelyet nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A munkaterv tájékoztató jellegű listát tartalmaz azokról a termékcsoportokról, amelyek tekintetében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását prioritásként kell kezelni. A munkatervben terveket kell meghatározni a termékek vagy termékcsoportok címkéinek felülvizsgálatára és újrabeosztására vonatkozóan is. A Bizottság a konzultációs fórummal folytatott egyeztetést követően időről időre módosíthatja a munkatervet. A munkaterv kombinálható a 2009/125/EK irányelv 16. cikkében előírt munkatervvel.

12. cikk
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az energiával kapcsolatos termékek meghatározott csoportjainak (a továbbiakban: meghatározott termékcsoportok) címkéivel kapcsolatos részletes követelményekre vonatkozóan.

(2)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak termékcsoportokat kell meghatározniuk, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján és az uniós piacon forgalmazott mennyiségek ismeretében a termékcsoportoknak jelentős megtakarítási potenciállal kell rendelkezniük az energia- és – adott esetben – egyéb erőforrások tekintetében;

b)az egyenértékű funkciókkal rendelkező termékcsoportoknak jelentősen különbözniük kell egymástól a releváns teljesítményszintek tekintetében;

c)nem mutatkozhat jelentős negatív hatás a termékcsoport megfizethetősége és az életciklus során felmerülő költségek tekintetében.

(3)A meghatározott termékcsoportokra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak rögzíteniük kell különösen:

a)az „energiával kapcsolatos termék” 2. cikk 11. pontja szerinti fogalmába beletartozó, azon meghatározott termékcsoportok definiálását, amelyre a felhatalmazáson alapuló jogi aktus vonatkozik;

b)a címkének az energiafogyasztást jelölő A-tól G-ig terjedő beosztást is magában foglaló megjelenését és tartalmát úgy, hogy a címkének lehetőség szerint egységes megjelenési jellemzőkkel kell rendelkeznie az összes termékcsoportok tekintetében, és minden esetben egyértelműnek és olvashatónak kell lennie;

c)adott esetben más források és az energiával kapcsolatos termékekre vonatkozó kiegészítő információk használatát; ilyenkor a címkén hangsúlyozni kell a termék energiahatékonyságát;

d)azokat a helyeket, ahol a címkének meg kell jelennie többek között a címke termékre rögzítése, csomagolásra nyomtatása, elektronikus formában való vagy online elérhetővé tétele során;

e)adott esetben a címkézéshez használandó elektronikus eszközöket;

f)távértékesítés esetén a címke és a műszaki adatok rendelkezésre bocsátásának módját;

g)a tartalmat és adott esetben formátumot, illetve a műszaki dokumentációra és termékismertető adatlapra vonatkozó egyéb részleteket;

h)azt, hogy a követelményeknek való megfelelés vizsgálatakor csak a jogi aktus(ok)ban meghatározott ellenőrzési tűrések legyenek alkalmazandók;

i)a szállítók és kereskedők termékadatbázissal kapcsolatos kötelezettségeit;

j)a hirdetésekben és műszaki promóciós anyagokban feltüntethető energiahatékonysági osztály pontos megjelölését, ideértve a jelölés olvashatóságára és láthatóságára vonatkozó előírásokat;

k)a címkén és a termékismertető adatlapon szereplő adatok meghatározásához szükséges megfelelőségértékelési eljárásokat, valamint mérési és számítási módszereket;

l)azt, hogy nagyobb készülékek esetében előírás-e a magasabb szintű energiahatékonyság annak érdekében, hogy egy adott energiahatékonysági osztályba sorolhatók legyenek;

m)a címkén lévő minden olyan kiegészítő hivatkozás formáját, amely a vásárlók számára lehetővé teszi a termék teljesítményével kapcsolatos, a termékismertetőn megadott részletesebb információkhoz való elektronikus úton történő hozzáférést;

n)azt, hogy az intelligens fogyasztásmérőkön vagy a termék interaktív kijelzőjén fel kell-e tüntetni a termék használat közbeni energiafogyasztását jelző energiaosztályt, és ha igen, miként ;

o)a felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékelésének és esetleges felülvizsgálatának időpontját.

Ami a címkének az első albekezdés b) pontjában említett tartalmát illeti, az osztályozás A–G fokozatainak a vásárlók szempontjából jelentős energia- és költségmegtakarítást kell tükröznie.

Ami az első albekezdés m) pontjában említett hivatkozások formáját illeti, a hivatkozások lehetnek weblapcímek, QR-kódok, online címkék linkjei vagy más egyéb fogyasztóközpontú eszközök.

A címke bevezetése egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó termék esetében nem gyakorolhat jelentős negatív hatást a termék használhatóságára a felhasználó szempontjából.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termékadatbázissal kapcsolatos operatív részleteket érintően, köztük a szállítók és kereskedők bármely kötelezettségére vonatkozóan.

13. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 7. és 12. cikkben említett felhatalmazása e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától határozatlan időre szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. és 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az e rendeletben meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)A 7. és 12. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.

14. cikk
Értékelés

Legfeljebb nyolc évvel a hatálybalépést követően a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását és arról jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek értékelést kell tartalmaznia arról, hogy a rendelet milyen eredményességgel teszi lehetővé a vásárlók számára hatékonyabb termékek választását, figyelembe véve a vállalkozásokra gyakorolt hatást is.

15. cikk
Hatályon kívül helyezés

A 2010/30/EU irányelv 2017. január 1-jétől hatályát veszti.

A 2010/30/EU irányelvre való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni, és a II. mellékletben meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

16. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az 3. cikk (1) bekezdésének d) pontját azonban 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 22   

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2016 júliusától

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 23  

Bizottság általi közvetlen irányítás

–a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

(1) COM(2015) 143.

(2) A Tanács 92/75/EK irányelve.

(3) Pl. Franciaország fogyasztóvédelmi törvénye az alkatrészek rendelkezésre állásáról szóló információk megadásáról.

(4) A két irányelv végrehajtásától 2020-ig 175 MToe primerenergia-megtakarítás várható (ennek körülbelül 15%-a tudható be a címkézéssel kapcsolatos intézkedéseknek, figyelemmel arra, hogy az érintett termékcsoportoknak mintegy fele csak a környezettudatos tervezés területén elfogadott intézkedések hatálya alá tartozik). Ez az érintett termékek esetében 19% megtakarítást jelent a beavatkozás nélküli forgatókönyvhöz képest. A szóban forgó intézkedések csaknem felét adják a 2020-ra kitűzött 20%-os energiahatékonysági célnak. Az energiaimporttól való függőség a földgáz esetében várhatóan 23%-kal, a szén esetében pedig 37%-kal fog csökkenni. Összességében a címkézés és a környezettudatos tervezés területén eddig elfogadott intézkedések a közüzemi számlák összegének csökkentésén keresztül 2020-ra évente 100 milliárd EUR megtakarítást fognak jelenteni a végfelhasználók számára.

(5) Az új követelmények és a címkézés költségvonzata először ugyan a gyártóknál jelentkezik, később azonban áthárul a végfelhasználókra (a háztartásokra és más vállalkozásokra), amelyek a csökkentett energiafelhasználásból fakadó költségmegtakarítás előnyeit élvezik. Ez a költségmegtakarítás sokkal nagyobb, mint a beszerzéskor fizetett többletköltség. Az EU egészére nézve nem állnak rendelkezésre részletes adatok. Az Egyesült Királyságban a haszon-költség arány a becslések szerint 3,8 volt.

(6) Az a módszer, hogy az A osztály feletti kedvezőbb energiahatékonysági osztályokat az „A” betűjel mellé helyezett pluszjelek jelzik, kevésbé hatásosan ösztönzi a fogyasztókat a jobb energiahatékonyságú termékek vásárlására, mint az eredeti, A-tól G-ig terjedő skála. Bár a fogyasztók körében végzett felmérések arról tanúskodnak, hogy az újfajta címkebeosztást a fogyasztók értik, bevezetésük mégis csökkentette a nagyobb energiahatékonyságú termékek vásárlása iránti hajlandóságot, mert az A+ és az A+++ osztály közötti különbség kevésbé ösztönöz a többletkiadásra, mint a C és az A osztály közötti. További részletek: London Economics & Ipsos Mori, A study on the impact of the energy label – and of potential changes to it – on consumer understanding and on purchase decisions, 2014.

(7) Ide tartozik például az újrahasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság és a hasznosíthatóság, a hasznosított anyagtartalom, a kiemelt fontosságú anyagok használata, a veszélyes anyagok vagy a tartósság szempontja.

(8) 2012/27/EU irányelv, HL L 315., 2012.11.14., 1. o.

(9) https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/Background_document_II_-_Survey_results.pdf

(10) http://ec.europa.eu/energy/en/studies?field_associated_topic_tid=45

(11) http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/ia_carried_out/cia_2015_en.htm

(12) Különösen a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel.

(13) HL C […], […], […] o.

(14) HL C […], […], […] o.

(15) HL L 153., 2010.6.18., 1. o.

(16) COM(2015) 143.

(17) COM(2014) 330.

(18) COM(2015) 80 végleges.

(19) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(21) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(22) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(23) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/budget/index_en.cfm

(24) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(25) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(26) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(27) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(28) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(29) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(30) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(31) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.7.15.

COM(2015) 341 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat:

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az energiahatékonyságot jelölő címkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2015) 139 final}
{SWD(2015) 140 final}

I. MELLÉKLET
A termékadatbázisba bevezetendő adatok

1.Nyilvánosan elérhető termékadatok:

a)a gyártó vagy a szállító neve és védjegye;

b)a termékazonosító(k), ideértve valamennyi egyenértékű modell termékazonosítóját;

c)a címke elektronikus formában;

d)a címkén feltüntetett osztály(ok) és más paraméterek;

e)a termékismertető adatlap elektronikus formában.

2.Csak a tagállamok, a piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság számára elérhető megfelelési információk:

a)az alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott műszaki dokumentáció;

b)vizsgálati jelentés vagy hasonló műszaki jellegű bizonyíték, amely alapján értékelhető az alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti valamennyi követelménynek való megfelelés;

c)a szállító neve és címe;

d)a szállító képviselőjének kapcsolattartási adatai.

II. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat