(1)

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a GFCM-megállapodás) megfelelő keretet nyújt a Földközi-tenger és a Fekete-tenger élő tengeri erőforrásainak fenntartható és az összeomlás alacsony kockázatával járó fejlesztését, védelmét, ésszerű kezelését és lehető legjobb felhasználását előmozdító többoldalú együttműködéshez.

(2)

Az Európai Unió, valamint Bulgária, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Málta, Románia és Szlovénia szerződő felei a GFCM-megállapodásnak.

(3)

Az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) előírásokat határoz meg a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászat tekintetében. Ez a megfelelő jogi aktus a GFCM olyan ajánlásainak végrehajtására, amelyek tartalmáról az uniós jog még nem rendelkezik. Sőt, az 1343/2011/EU rendelet módosítható annak érdekében, hogy magában foglalja a GFCM releváns ajánlásaiban szereplő intézkedéseket.

(4)

2011. és 2012. évi ülésén a GFCM intézkedéseket fogadott el az illetékességi területén a vörös nemeskorall kiaknázásának fenntarthatósága érdekében, és ezeket az intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. Az egyik intézkedés a távirányítású víz alatti járművekre vonatkozik. A GFCM úgy határozott, hogy a 35/2011/2. sz. ajánlás alapján a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken kizárólag a vörös nemeskorall megfigyelésére és felkutatására szolgáló távirányítású víz alatti járművek 2014 után nem használhatók , hacsak a tudományos szakvélemények mást nem javasolnak . Az említett ajánlással összhangban ugyanakkor engedélyezni kell a távirányítású, víz alatti járművek használatát azon tagállamok esetében, amelyek azokat felkutatási célból még nem engedélyezték, de esetleg engedélyezni kívánják, feltéve, hogy a gazdálkodási tervekkel kapcsolatban beszerzett tudományos eredmények nem utalnak a vörös nemeskorall fenntartható kiaknázására gyakorolt negatív hatásra. A távirányítású, víz alatti járművek használata továbbá korlátozott időtartamra, legkésőbb 2015 végéig engedélyezhető megfigyelési és begyűjtési célú, tudományos kísérleti programok céljára. . A GFCM 36/2012/1. sz. ajánlása értelmében a begyűjtött vörös nemeskorall kirakodása csak korlátozott számú, megfelelően felszerelt kikötőben végezhető, és a kijelölt kikötők jegyzékét el kell juttatni a GFCM titkársága részére. A tagállamok által kijelölt kikötők jegyzékben bekövetkező bármely változásról tájékoztatni kell az Európai Bizottságot, amely továbbítja az információt a GFCM titkársága felé. [Mód. 1]

(5)

2011. és 2012. évi ülésén a GFCM elfogadta a 35/2011/3., 35/2011/4., 35/2011/5. és 36/2012/2. sz. ajánlásokat, amelyek intézkedéseket írnak elő a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen végzett halászat során a tengeri madarak, a tengeri teknősök, a barátfókák és a cetfélék véletlen befogásának csökkentése érdekében. Ezeket végre kell hajtani az uniós jogban. Az említett intézkedések között szerepel a 0,5 mm-nél nagyobb átmérőjű egyfonalú vagy többfonalú zsinegből szőtt fenékhez rögzített kopoltyúhálók használatának 2015. január 1-jétől életbe lépő tilalma, amelytől a cetfélék véletlen befogásának visszaszorulása várható. E tilalmat az 1967/2006/EK tanácsi rendele (4) t már tartalmazza, azonban csak a Földközi-tenger vonatkozásában. Ezért azt ebbe a rendeletbe is bele kell foglalni, hogy hatálya a Fekete-tengerre is kiterjedjen.

(6)

2012. évi ülésén a GFCM elfogadta többek között a 36/2012/3. sz. ajánlást, amely az illetékességi körébe tartozó területen végzett halászat során magas szintű védelmet hivatott biztosítani a cápák és ráják számára, különösen azon cápa- és rájafajok számára, amelyek a Barcelonai Egyezményhez (5) csatolt, a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II. mellékletében (6) veszélyeztetett vagy fenyegetett fajként kerülnek felsorolásra. A GFCM intézkedése értelmében tilos a vonóhálós halászat a parttól számított három tengeri mérföld távolságon vagy az 50 m-es izobáton belül, ha ez a mélység a parttól számított kisebb távolságon belül elérhető. E tilalmat az 1967/2006/EK rendelet már tartalmazza, azonban csak a Földközi-tenger vonatkozásában. Ezért azt ebbe a rendeletbe is bele kell foglalni, hogy hatálya a Fekete-tengerre is kiterjedjen. Az említett ajánlásban szerepelnek továbbá a cápák azonosíthatóságára vonatkozó rendelkezések, amelyek nem szerepelnek sem az 1185/2003/EK tanácsi rendeletben (7), sem más uniós előírásban, így ezeket a rendelkezéseket az uniós jogban való teljes körű végrehajtásuk érdekében bele kell foglalni ebbe a rendeletbe.

(7)

2013. és 2014. évi ülésén a GFCM elfogadta a 37/2013/1. és 38/2014/1. sz. ajánlásokat, amelyek a kisméretű nyíltvízi állományok adriai-tengeri halászatát szabályozzák. Az ezekben foglalt intézkedéseket is végre kell hajtani az uniós jogban. A szóban forgó intézkedések a kisméretű nyíltvízi állományokra irányuló halászati kapacitás korlátozásáról rendelkeznek a GFCM 17. és 18. földrajzi alterületén, méghozzá egy referenciakapacitás alapján, amelyet a GFCM titkárságához a 37/2013/1. sz. ajánlás 22. bekezdésének megfelelően 2013. november 30-ig bejelentett hajójegyzéknek megfelelően állapítottak meg. A jegyzéken szerepel minden, 2013. október 31-én vonóhálóval, erszényes kerítőhálóval vagy egyéb, szorítózsinór nélküli kerítőhálóval felszerelt hajó, amelynek az érintett tagállamok engedélyezték a kisméretű nyíltvízi állományokra irányuló halászatot, és amely a 17. és 18. földrajzi alterületen található valamely kikötő nyilvántartásában szerepel, vagy e területeken tevékenykedik úgy, hogy másutt található kikötőkben vették nyilvántartásba. A jegyzékben bekövetkező bármely változásról haladéktalanul tájékoztatni kell az Európai Bizottságot, amely továbbítja az információt a GFCM titkársága felé. A GFCM intézkedése bizonyos fajok fedélzeten tartását és kirakodását is megtiltja, amit az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően végre kell hajtani az uniós jogban.

(8)

E rendelet bizonyos rendelkezéseinek egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E rendelkezések a következőkkel foglalkoznak: a vörös nemeskorall begyűjtésére vonatkozó minimális mélységtől vagy a nemeskoralltelepek alapi részénél mért minimumátmérőtől való eltérésre irányuló kérelem formátuma és benyújtása; a vörös nemeskorall begyűjtésére vonatkozó minimális mélység tekintetében biztosított eltéréssel érintett területek tudományos értékelésének formátuma és eredményeinek benyújtása; a vörös nemeskorall begyűjtésére vonatkozó adatok formátuma és benyújtása; a tengeri madarak, tengeri teknősök, barátfókák, cetfélék, valamint cápák és ráják véletlen befogására vonatkozó információk; a vörös nemeskorall kirakodására kijelölt kikötők jegyzékében bekövetkező változások; bizonyos halászhajók által a cetfélék állományira gyakorolt hatások; a barátfókák barlangjainak helyét azonosító térképeken és földrajzi jegyzékekben bekövetkező változások. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(9)

Annak érdekében, hogy az Unió továbbra is eleget tegyen a GFCM-megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeinek, hatáskörrel kell felruházni a Bizottságot a Szerződés 290. cikkének megfelelő jogi aktusok elfogadására, hogy eltéréseket állapíthasson meg a vörös nemeskorallok 50 m-nél kisebb mélységben történő begyűjtése és a vörös nemeskorall telepeinek alapjánál mért minimumátmérőtől való eltérés tekintetében. Azon tagállamokra, amelyek már átültették a GFCM/35/2011/2. sz. ajánlást, kidolgozták a megfelelő nemzeti gazdálkodási kereteket és már tájékoztatták a Bizottságot ezekről, nem alkalmazandó az eltérésre vonatkozó eljárás. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz egyidejűleg, megfelelő időben és módon eljussanak. [Mód. 2]

(10)

Az 1343/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A szöveg a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Vonóhálók és kopoltyúhálók használata a Fekete-tengeren

(1)   Tilos vonóhálót használni a parttól számított három tengeri mérföld távolságon vagy az 50 m-es izobáton belül, ha ez a mélység a parthoz közelebb elérhető.

(2)   2015. január 1-jétől nem használható 0,5 mm-nél nagyobb átmérőjű egyfonalú vagy többfonalú zsinegből szőtt fenékhez rögzített kopoltyúháló.”

2.

A II. cím a következő IV., V. és VI. fejezettel egészül ki:

„IV. fejezet

A vörös nemeskorall megőrzése és fenntartható kiaknázása

16a. cikk

Alkalmazási kör

E fejezet rendelkezései az 1967/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének, 8. cikke (1) bekezdése e) és g) pontjának, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelv (*) alkalmazásából eredő szigorúbb előírásoknak a sérelme nélkül alkalmazandók.

16b. cikk

Minimális begyűjtési mélység

(1)   A vörös nemeskorall begyűjtése 50 m-nél kisebb mélységben tilos egészen addig, amíg a GFCM tudományos tanácsadó bizottsága által jóváhagyott tudományos vizsgálatok ezzel ellentétes javaslatot nem fogalmaznak meg . [Mód. 3]

(2)   A Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdéstől való eltérések engedélyezése érdekében. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak ki kell térniük az eltérésekkel érintett területek tudományos értékelésének szabályaira. Azon tagállamokra, amelyek már átültették a GFCM/35/2011/2. sz. ajánlást, kidolgozták a megfelelő nemzeti gazdálkodási kereteket és már tájékoztatták a Bizottságot ezekről, nem alkalmazandó az e cikk szerinti, eltérésre vonatkozó eljárás. [Mód. 4]

(3)   A (2) bekezdésben említett eltérés csak a következő feltételek teljesülése esetén engedélyezhető:

(4)   A (2) bekezdésben említett eltérés iránti kérelmet benyújtó tagállamok a következőket is bemutatják a Bizottságnak:

(5)   A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el a (4) bekezdésben említett, eltérés iránti kérelmeknek és a (2) bekezdésben említett tudományos értékelés eredményeinek a formátumáról és továbbításáról. E végrehajtási aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(6)   A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető titkárát a (2) bekezdés értelmében hozott határozatokról és az ugyanott említett tudományos értékelések eredményeiről.

16c. cikk

A koralltelepek alapi részénél mért minimumátmérő

(1)   Olyan vörös nemeskorall-telepekről, melyek alapi részének átmérője az alsó 1 cm-en 7 mm-nél kevesebb, tilos vörös nemeskorallt begyűjteni, és az ilyen telepről származó vörös nemeskorallt tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, eladni, nyersanyagként eladásra kiállítani és kínálni.

(2)   A Bizottság a 27. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdéstől való eltérésként az élősúly legfeljebb 10 %-ára vonatkozó tűréshatár bevezetéséről a méreten aluli (7 mm-nél vékonyabb) vörös nemeskorall tekintetében. Azon tagállamokra, amelyek már átültették a GFCM/35/2011/2. sz. ajánlást, kidolgozták a megfelelő nemzeti gazdálkodási kereteket és már tájékoztatták a Bizottságot ezekről, nem alkalmazandó az e cikk szerinti, eltérésre vonatkozó eljárás. [Mód. 5]

(3)   A (2) bekezdésben említett eltérés csak a következő feltételek teljesülése esetén engedélyezhető:

(4)   A (2) bekezdés értelmében eltérést kérelmező tagállamok benyújtják a Bizottsághoz az eltérést alátámasztó tudományos és technikai érveket.

(5)   A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el a (4) bekezdésben említett tudományos és technikai érvek formátumáról és továbbításáról. E végrehajtási aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(6)   A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető titkárát a (2) bekezdésnek megfelelően meghozott határozatokról.

16d. cikk

Halászfelszerelések és eszközök

(1)   A vörös nemeskorall begyűjtésének egyetlen megengedett eszköze a hivatásos az érintett tagállam által hivatalosan elismert halászok által használt kézi kalapács. [Mód. 7]

(2)   A vörös nemeskorall kiaknázását tilos távirányítású víz alatti járművel végezni. Ez a Hacsak a tudományos szakvélemények mást nem javasolnak, ez a tilalom 2015. 2016. január 1-jétől vonatkozik azon távirányítású víz alatti járművekre is, amelyek használatát a tagállamok kizárólag a vörös nemeskorall megfigyelése és felkutatása céljára engedélyezték a joghatóságuk alá tartozó területeken a GFCM 35/2011/2. sz. ajánlásának 3(a) vagy 3(b) bekezdései alapján. [Mód. 8]

(2a)     A (2) bekezdés nem alkalmazandó azon tagállamok esetében, amelyek még nem engedélyezték a távirányítású, víz alatti járművek felkutatási célra történő használatát, de esetleg engedélyezni kívánják. Ilyen engedély csak a nemzeti gazdálkodási keretekkel kapcsolatban beszerzett olyan tudományos eredmények alapján adható ki, amelyek nem utalnak a vörös nemeskorall fenntartható kiaknázására gyakorolt negatív hatásra. [Mód. 9]

(2b)     A távirányítású, víz alatti járművek használata kizárólag a valamely nemzeti joghatóság alá tartozó területeken, korlátozott időtartamra, legkésőbb 2015 végéig engedélyezhető, nemzeti kutatóintézetek által és/vagy nemzeti vagy nemzetközi szervekkel vagy egyéb érdekelt felekkel együttműködésben végzett, megfigyelési vagy begyűjtési célú, tudományos kísérleti programok keretében. [Mód. 10]

V. fejezet

A halászati tevékenység által egyes tengeri fajokra gyakorolt hatás csökkentése

16e. cikk

Alkalmazási kör

E fejezet rendelkezései a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (***) vagy az 1185/2003/EK tanácsi rendelet (****) alkalmazásából eredő szigorúbb előírások sérelme nélkül alkalmazandók.

16f. cikk

Tengeri madarak halászeszközökkel történő véletlen befogása

(1)   A halászeszközökkel véletlenül befogott tengeri madarakat a halászhajók parancsnokai a lehető legrövidebb időn belül szabadon engedik.

(1a)     A halászhajók nem hozhatnak a partra tengeri madarakat, kivéve a tengeri madarak megőrzésére irányuló nemzeti tervek keretében vagy az egyes sérült madarak felépüléséhez szükséges segítség biztosítása céljából, és azzal a feltétellel, hogy a tengeri madarak partra hozatalára irányuló szándékról az illetékes nemzeti hatóságokat a szóban forgó hajó kikötőbe való visszatérését megelőzően hivatalosan tájékoztatták. [Mód. 11]

16 g. cikk

Tengeri teknősök halászeszközökkel történő véletlen befogása

(1)   A halászeszközökkel véletlenül befogott tengeri teknősöket a halászhajók parancsnokai a lehető legrövidebb időn belül teknősökkel óvatosan kell bánni, és a lehetőségekhez mérten sértetlenül és élve szabadon engedik. kell őket engedni .. [Mód. 12]

(2)   A halászhajók parancsnokai nem hozhatnak a partra tengeri teknősöket, hacsak nem egy különleges mentőprogram vagy nemzeti megőrzési program keretében teszik, vagy arra az egyes sérült és eszméletlen teknősök megmentése és a felépülésükhöz szükséges segítség biztosítása érdekében kerül sor, és feltéve, hogy erről az illetékes nemzeti hatóságokat az érintett hajó kikötőbe való visszatérését megelőzően hivatalosan tájékoztatták. [Mód. 13]

(3)   A kisméretű nyíltvízi fajokra erszényes kerítőhálóval vagy bármely nyíltvízi fajokra szorítózsinór nélküli kerítőhálóval halászó hajók nem keríthetnek be hajóknak a lehetőségekhez mérten el kell kerülniük a tengeri teknősöket tengeri teknősök bekerítését . [Mód. 14]

(4)   A horogsorral és a fenéken rögzített kopoltyúhálóval halászó hajók fedélzetén tartani kell a tengeri teknősök biztonságos kezelését, kioldozását és szabadon engedését lehetővé tévő felszereléseket, amelyek révén biztosítható a befogott tengeri teknősök túlélési esélyeinek maximalizálása.

16h. cikk

A barátfókák (Monachus monachus) véletlen befogása

(1)   A halászhajók parancsnokai nem vehetnek a fedélzetre, rakodhatnak át vagy rakodhatnak ki barátfókákat, hacsak nem sérült egyedek megmentése és felépüléséhez nyújtott segítség biztosítása érdekében teszik, és feltéve, hogy erről az illetékes nemzeti hatóságokat az érintett hajó kikötőbe való visszatérését megelőzően hivatalosan tájékoztatták.

(2)   A halászeszközökkel véletlenül befogott barátfókákat a halászhajók parancsnokai a lehető legrövidebb időn belül sértetlenül és élve szabadon engedik. Az kell engedni . Amennyiben a befogott barátfóka már elpusztult, a tetemet egyedek tetemét ki kell rakodni és át kell adni a nemzeti hatóságoknak megsemmisítésre hatóságot erről legkésőbb a kikötőbe érkezéskor értesíteni kell . [Mód. 15]

16i. cikk

Cetfélék véletlen befogása

A halászeszközökkel véletlenül befogott cetféléket a halászhajók parancsnokai a lehető legrövidebb időn belül cetfélékkel óvatosan kell bánni, és a lehetőségekhez mérten sértetlenül és élve szabadon engedik kell őket engedni . [Mód. 16]

16j. cikk

Védett cápák és ráják

(1)   A mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv (*****) II. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok egyedeit tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, eladni, eladásra kiállítani vagy kínálni.

(2)   A mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok véletlenül befogott egyedeit a lehető legrövidebb időn belül sértetlenül és élve szabadon kell engedni. [Mód. 17]

16k. cikk

A cápák azonosítása

A cápák fejét és bőrét a fedélzeten, a kirakodás előtt tilos eltávolítani. Fej és bőr nélküli cápákat a kirakodást követő első eladási piacon tilos értékesíteni.

VI. fejezet

A kisméretű nyíltvízi állományok adriai-tengeri halászatára vonatkozó intézkedések

16l. cikk

A halászati kapacitás szabályozása

(1)   E cikk alkalmazásában a kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó referencia halászati kapacitás az a kapacitás, amely a tagállamok által a GFCM titkárságához a 37/2013/1. sz. ajánlás 22. bekezdésének megfelelően bejelentett hajójegyzék alapján kerül megállapításra. A jegyzéken szerepel minden, 2013. október 31-én vonóhálóval, erszényes kerítőhálóval vagy egyéb, szorítózsinór nélküli kerítőhálóval felszerelt, a kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező hajó, amely az I. mellékletben említett 17. és 18. földrajzi alterületen található valamely kikötő nyilvántartásában szerepel, vagy e területeken tevékenykedik úgy, hogy másutt található kikötőkben vették nyilvántartásba.

(2)   A Amennyiben az élősúlyban mért fogás legalább 50 %-át szardínia és/vagy szardella teszi ki, a vonóhálóval és a kerítőhálóval felszerelt hajók amelyek adott útján az élősúlyban mért fogás legalább 50 %-át szardínia és szardella teszi ki, hosszuktól függetlenül úgy tekintendők, mint amelyek kisméretű nyíltvízi állományokra halásznak. [Mód. 18]

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 17. alterületen a vonóhálóval és az erszényes kerítőhálóval felszerelt, kisméretű nyíltvízi állományokra halászó hajóknak a nemzeti és uniós halászflotta-nyilvántartásban rögzített összesített flottakapacitása sem bruttó űrtartalom (GT) és/vagy bruttó regisztrált űrtartalom (GRT), sem motorteljesítmény (kW) tekintetében semmikor ne haladja meg az (1) bekezdésben említett, a kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó referencia halászati kapacitást.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdés szerinti, vonóhálóval vagy erszényes kerítőhálóval felszerelt, kisméretű nyíltvízi állományokra halászó hajók havonta legfeljebb 20 napot, és évente legfeljebb 180, n yilvántartásba vett fogással végződő napot töltsenek halászattal. [Mód. 19]

(5)   Az (1) bekezdésben említett hajójegyzéken nem szereplő hajó nem foghat ki, illetve az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem tarthat a fedélzeten és nem rakodhat ki 20 %-nál több szardellát és/vagy szardíniát, amennyiben a 17. és/vagy a 18. alterületen halászott.

(6)   A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hajójegyzéken végrehajtott bármely kiegészítésről, törlésről vagy módosításról. E változások nincsenek kihatással az (1) bekezdésben említett referencia halászati kapacitásra. A Bizottság ezeket az információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére.

(*)  A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.)."

(**)  A Tanács 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.)."

(***)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 147., 2013.7.1., 1. o.)."

(****)  A Tanács 2003. június 26-i 1185/2003/EK rendelete a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról (HL L 167., 2003.7.4., 1. o.)."

(*****)  A Tanács 1999. október 22-i 1999/800/EK határozata a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv létrehozásáról és e jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadásáról (Barcelonai egyezmény) (HL L 322., 1999.12.14., 1. o.).”"

3.

A III. cím a következő Ia. fejezettel egészül ki:

„Ia. FEJEZET

Adatrögzítési kötelezettségek

17a. cikk

A vörös nemeskorall begyűjtése

A vörös nemeskorall begyűjtésére engedéllyel rendelkező halászhajók parancsnokai naplót vezetnek a vörös nemeskorall napi fogásairól a halászati tevékenység végzésének területe és mélysége szerinti bontásban, valamint a halászattal és merüléssel töltött napok számáról. Ezeket az információkat haladéktalanul a hatályos szabályozásban megállapított határidőkön belül továbbítják a nemzeti hatóságok részére. [Mód. 20]

17b. cikk

Bizonyos tengeri fajok véletlen befogása

(1)   Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében említett halászati naplóban a halászhajó parancsnoka rögzíti az alábbiakat:

(2)   A tagállamok legkésőbb 2014. december 31-ig meghatározzák, hogy az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének értelmében halászati naplót vezetni nem köteles hajók parancsnokai milyen módon rögzítsék az (1) bekezdésben említett véletlen befogásokat.”[Mód. 23]

4.

A szöveg a következő 23a. és 23b. cikkel egészül ki:

„23a. cikk

Az adatok jelentése a Bizottság felé

(1)   A tagállamok minden év november 15-éig december 15-éig eljuttatják a Bizottsághoz a következőket: [Mód. 24]

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden év december 15-ig december 31-ig továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére. [Mód. 25]

(3)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a GFCM 36/2012/1. sz. ajánlása 5. bekezdésének megfelelően a begyűjtött vörös nemeskorall kirakodására kijelölt kikötők jegyzékében bekövetkezett bármely változásról.

(4)   A tagállamok megbízható adatokat gyűjtenek a fenéken rögzített kopoltyúhálóval tüskéscápára halászó hajók által a Fekete-tenger cetfajainak állományaira gyakorolt hatásról, és ezen adatokat továbbítják a Bizottságnak.

(5)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a GFCM 35/2011/5. sz. ajánlásának 6. bekezdésében említett, a barátfókák barlangjainak helyét azonosító térképeken és földrajzi jegyzékekben bekövetkezett bármely változásról.

(6)   A Bizottság a (3), (4) és (5) bekezdésben említett információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére.

(7)   A Bizottság végrehajtási aktusok elfogadása révén meghatározhatja az (1), (3), (4) és (5) bekezdésben említett információk formátumát és továbbításának módját. E végrehajtási aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

23b. cikk

A kisméretű nyíltvízi állományok adriai-tengeri halászatának ellenőrzése, nyomon követése és felügyelete

(1)   A tagállamok minden év szeptember végéig tájékoztatják a Bizottságot a 16l. cikk előírásainak való megfelelést ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések révén biztosítani hivatott terveikről és programjaikról, különösen a havi fogások és a halászati erőkifejtés tekintetében.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden év október 30-ig továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére.”

5.

A 27. cikk (2) bekezdésének első mondatában a „2012. január 19-től” szövegrész helyébe a(z) „[illessze be e rendelet hatálybalépésének időpontját -tól/-től]” szöveg lép.