INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.        Politikai környezet

A gazdaságon belül a közszféra szabályozóként, szolgáltatóként és munkaadóként egyaránt fontos szerepet játszik. Az Unió tagállamaiban az összes foglalkoztatott 25 %-a a közszférában dolgozik, amely ágazat a gazdasági tevékenységeken belül is jelentős arányt képvisel. A hatékonyan és eredményesen működő közszféra a magánszektor részére nyújtott támogatás és irányítás révén a gazdasági növekedés erőteljes mozgatórugója lehet. Most, amikor a kormányok azzal a feladattal küzdenek, hogy egyszerre valósítsák meg a pénzügyi konszolidációt és ösztönözzék a növekedést, a versenyképességet és a foglalkoztatást, indokolt, hogy a közszféra is hatékonyabbá váljon, irányítása jobb és eredményesebb legyen és e folyamatból a felhasználók is jobban kivegyék a részüket[1].

Az interoperabilitás, az e-kormányzati szolgáltatások, a nyílt hozzáférésű adatok, a felhőalapú számítástechnika és a szociális innováció területén évek óta zajló munkának köszönhetően mára számos kiforrott koncepció és eszköz vált elérhetővé. A legfontosabb újdonság, hogy a nyílt hozzáférésű adatok, a részvételen alapuló eszközök és az együttműködésre képes (interoperábilis) platformok képessé tehetik rá a közszférát, hogy az eddiginél gyorsabban, hatékonyabban és jobb minőségben hozzon létre és nyújtson termékeket és szolgáltatásokat. Ma tág lehetőségek nyílnak arra, hogy együttműködő, nyílt kormányzati rendszerek jöjjenek létre, amelyek interoperábilis és biztonságos módon fogják össze a különféle ágazatokat, és e lehetőségek megvalósítása elengedhetetlen az egységes digitális piac létrehozásához.

Amint az a 2013. évi éves növekedési jelentésben[2] is szerepel, a Bizottság úgy véli, hogy a tagállamok közötti interoperábilis online szolgáltatások és az európai közigazgatási rendszerek digitalizálása komoly mértékben járul hozzá a növekedéshez és a hatékonyság növeléséhez. A közigazgatási szervek közötti interoperabilitás alapvető ahhoz, hogy a digitális szolgáltatások nyújtása hatékonyabbá és eredményesebbé váljon, a már meglévő interoperábilis megoldások alkalmazásával pedig elkerülhetők a felesleges költségek. A szóban forgó újítások jelentős mértékben növelnék a produktivitást, így uniós, tagállami, regionális és helyi szinten egyaránt elősegítenék a közigazgatási szervek minőségi javítását és korszerűsítését[3].

A jelenlegi gazdasági válságra válaszul a Bizottság egy másik fontos kezdeményezést, az „Európa 2020” stratégiát[4] is elindította abból a célból, hogy az EU-ban olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság jöjjön létre, amely a foglalkoztatás, a termelékenység és a társadalmi kohézió szempontjából is kiváló eredményeket tud felmutatni. A stratégia által orvosolni kívánt egyes főbb kihívások közvetlenül kapcsolódnak az európai közigazgatási rendszerek modernizációjához. Amint az az „Európa 2020” stratégia egyik kiemelt programjában, az európai digitális menetrendben (DAE)[5] is szerepel, az IKT gazdasági és társadalmi potenciáljának maximalizálásához elengedhetetlen az interoperabilitás, és ebből következik, hogy az európai digitális menetrend csak akkor tud megvalósulni, ha az interoperabilitás már biztosított. A digitális menetrend interoperabilitással és szabványokkal foglalkozó pillére hasonlóságokat mutat más kezdeményezések, így például az európai interoperabilitási stratégia (EIS), az európai átjárhatósági keret (EIF)[6] és a 2011–2015-ös időszakra vonatkozó e‑Bizottság cselekvési terv szakpolitikai prioritásaival[7].

Az Európai Tanács 2013. október 24–25-i ülésén elfogadott következtetései értelmében folytatni kell a közigazgatás modernizálását, ezen belül az interoperabilitásra támaszkodó olyan szolgáltatások gyors megvalósítását, mint az e-kormányzat, az e-egészségügy, az e-számlázás és az e-beszerzés. E fejlemények nyomán a polgárok és a vállalkozások szerte Európában több és jobb digitális szolgáltatást tudnak majd igénybe venni, a közszolgáltatások költségei csökkenésnek, hatékonyságuk, átláthatóságuk és minőségük pedig növekedésnek fog indulni.

1995-ös létrehozásuk óta az interoperabilitási programok komoly fejlődésen mentek keresztül. A Bizottság az eltelt évek során bizonyította az interoperábilis megoldások bevezetése melletti elkötelezettségét. Ahhoz, hogy a Bizottság és a tagállamok egész Európában képesek legyenek végrehajtani a közszolgáltatások átalakítását és modernizációját, ma valamennyi érdekelt félnek kiemelt helyen kell kezelnie ezt a kérdést. Ezzel összefüggésben az interoperabilitás mint alapvető ösztönző elem elősegítette a közigazgatások közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus együttműködést, lehetővé téve a közösségi politikák és tevékenységek végrehajtását támogató elektronikus közszolgáltatások nyújtását, amint azt a korábbi programról szóló határozat is kiemeli (az ISA-határozat 1. cikkének (2) bekezdése[8]).

Ezért a valós igényekre válaszul a Bizottság interoperabilitási programjának folytatásáról szóló jelenlegi javaslat nagy mértékben hozzá fog járulni az európai közigazgatási szervek modernizációjához.

A javaslat szorosan kapcsolódik más, szintén a közigazgatási rendszerek korszerűsítését elősegítő kezdeményezésekhez, így az európai digitális menetrendhez (DAE), a „Horizont 2020”-hoz[9], az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz (CEF)[10], az Európai Közigazgatási Hálózathoz (EUPAN) és más hálózatokhoz, valamint a beruházási alapokhoz és az európai strukturális alapokhoz (a két utóbbi esetében a kapcsolat révén biztosítható, hogy az alapokból támogatásban részesülő projektek összhangban legyenek az EU-szerte érvényes interoperabilitási keretekkel és előírásokkal). Egy, az európai közszektorbeli innováció felgyorsításáról szóló, közelmúltban készült jelentés[11] szerint az interoperabilitás és az azzal foglalkozó korábbi program keretében végzett munka hozzájárult a digitális innovációhoz és a közszektor modernizációja előtt álló akadályok felszámolásához.

Az új program tehát egyrészről viszonyítási pontot képez, másrészről lehetővé teszi az európai közszolgáltatási ágazat IKT-alapú korszerűsítését, ezáltal pedig felbecsülhetetlen mértékben járul hozzá az egységes digitális piac létrehozásához.

1.2.        Az interoperabilitás jelentősége

Napjaink Európájában a polgárok szabadon dolgozhatnak és költözhetnek az Unión belül, a vállalkozások pedig szabadon kereskedhetnek és folytathatnak üzleti tevékenységet szerte az Unióban. E szabadságjogok érvényesítése során gyakran kell a tagállami közigazgatási szervek elektronikus rendszereit igénybe venniük. Ennek megkönnyítése érdekében a tagállamok fokozatosan korszerűsítik közigazgatási rendszereiket: ezt üzleti folyamataik és IKT-infrastruktúrájuk fejlesztése révén érik el, amivel csökkentik adminisztratív terheiket és költségeiket, és növelik a nyújtott szolgáltatások hatékonyságát és eredményességét.

Mivel azonban ezek a fejlesztések tagállami szinten zajlanak, és a rendszerek között európai szinten nincs átjárhatóság (interoperabilitás), az egyik tagállamban végrehajtott újítás igen gyakran elektronikus akadályt („e-akadályt”) képez, amely gátolja az állampolgárokat és az üzleti vállalkozásokat abban, hogy a közszolgáltatásokat hatékonyan vegyék igénybe, és akadályozza a belső piac zökkenőmentes működését.

Az Európa előtt álló kihívások ugyanakkor egyre inkább közös szakpolitikai megoldásokat igényelnek, és azt, hogy ez utóbbiakat a tagállamok együttes erővel hajtsák végre. A jogalkotási aktusok egy széles körét illetően a végrehajtás a tagállamok és az Európai Bizottság közös feladata, ez pedig határokon és ágazatokon átnyúló együttműködést követel meg IKT-alapú interoperábilis megoldások révén, amelyek ma a legtöbb jogalkotási aktusba szervesen beépültek, a közigazgatási szervek közötti együttműködésben pedig alapvető eszköznek minősülnek.

1.3.        Háttér-információk

Az 1995–99 közötti időszakra szóló, a közigazgatási rendszerek közötti adatcsereprogram (IDA)[12] célja olyan transzeurópai telematikus hálózatok kiépítésének és működtetésének elősegítése volt, amelyeken keresztül a tagállami közigazgatási szervek adatcserét bonyolíthatnak le egymással és/vagy az EU-s intézményekkel.

A program IDA II. elnevezéssel folytatódott (1999–2004 között) [13][14]; a cél ezúttal az európai üzleti vállalkozások és polgárok részére nyújtott e-kormányzati szolgáltatások hatékonyabbá tétele volt.

A 2005–2009 közötti IDABC program[15] interoperábilis páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és állampolgárok részére való nyújtását tűzte ki célul.

Az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről szóló, 2010–2015 közötti ISA program[16] célja az volt, hogy az európai közigazgatási szervek közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus együttműködés megkönnyítése és ezáltal a közösségi politikák és tevékenységek végrehajtását támogató elektronikus közszolgáltatások nyújtásának lehetővé tétele révén támogassa az európai közigazgatási szervek közötti együttműködést.

A felsorolt programok keretébe tartozó tevékenységek nagy mértékben hozzájárultak az európai közigazgatási szervek közötti elektronikus információcsere interoperabilitásának biztosításához. „A versenyképes egységes digitális piac – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés” című 2012. április 3-i állásfoglalásában az Európai Parlament elismerte, hogy az ISA-program jelentős szerepet tölt be az interoperabilitási megoldások és keretek európai közigazgatási rendszerek számára történő meghatározásában, előmozdításában és megvalósításának támogatásában, a szinergiák elérésében és az infrastruktúrák, digitális szolgáltatások és szoftvermegoldások újrafelhasználásának előmozdításában, valamint a közigazgatási rendszerek interoperabilitási követelményeinek a digitális szolgáltatásokra vonatkozó leírásokká és szabványokká való átalakításában. A Parlament továbbá kérte az uniós közigazgatási rendszerek közötti átjárhatósági megoldások (ISA-program) számára a 2014 és 2020 közötti időszakra előirányzott források növelését.

Mivel az ISA-program 2015. december 31-én véget ér, az európai közigazgatási szervek rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokról szóló új uniós programra van szükség, az alábbi célok érdekében:

· az interoperabilitás európai helyzetének feltérképezése és elemzése, a rendszerek szétaprózódásának elkerülése;

· holisztikus megközelítés kialakítása, előmozdítása és támogatása az interoperabilitási megoldások (köztük az adatok újrafelhasználását és cseréjét segítő megoldások) összegyűjtése, értékelése, kidolgozása, létrehozása, alkalmazása, működtetése, fejlesztése és karbantartása terén, és ezáltal az európai közigazgatási szervek közötti, illetve e szervek és az üzleti vállalkozások és a polgárok közötti, határokon és ágazatokon átnyúló kapcsolatok támogatása. és

· a már meglévő – akár más uniós szakpolitikai területekről származó – megoldások újrafelhasználásának, integrálásának és egymáshoz való közelítésének ösztönzése és támogatása.

Az új program segíti a kihívásoknak való megfelelést és a folyamatosságot, és egyúttal fórumot biztosít az ötletek és tapasztalatok cseréjéhez.

1.4.        Kapcsolódó uniós kezdeményezések és az interoperabilitás kérdése más szakpolitikai területeken

A tágabb összefüggéseket tekintve a korábbi ISA-program keretében végrehajtott fellépéseket folyamatosan koordinálták és összehangolták a versenyképességi és innovációs keretprogram információs és kommunikációs technológiák szakpolitikai támogatási programja (IKT-SzTP) keretében zajló munkával és/vagy a Bizottság belső IKT-stratégiájával és az e-kormányzásra vonatkozó 2011–2015-ös cselekvési tervhez tartozó fellépésekkel. Az ISA-program minden olyan esetben támogatta az említett kezdeményezéseket és más hasonló fellépéseket, amikor azok hozzájárultak az európai uniós közigazgatási szervek közötti interoperabilitás megvalósításához.

Az ISA emellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel, a közlekedés, az energiaipar és a távközlés terén létrehozandó transzeurópai hálózatok finanszírozási eszközével is összehangolásra került. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatja a határokon átnyúló, kulcsfontosságú digitális szolgáltatások létesítését és üzemeltetését. A javasolt új program kapcsolódik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz: céljai között szerepel ugyanis, hogy bizonyos szolgáltatásokat alkalmazásra kész állapotba hozzon, mielőtt azok beépülnének az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe. A program továbbá egyike az európai közszféra innovációját elősegítő és ahhoz hozzájáruló programoknak.

Az interoperabilitás továbbá a felhőalapú számítástechnika területének fejlődéséhez is hozzájárult. Ahogy azt „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában” című bizottsági közlemény[17] is leszögezi, az interoperabilitás fontos szerepet tölt be, hiszen általa „olyan átjárható és méretezhető közszolgáltatások jöhetnek létre, amelyek megfelelnek az európai egységes digitális piac előnyeivel élni kívánó lakosság és vállalatok mobilitási igényeinek.” A javasolt program készítői figyelembe vették a felhőalapú számítástechnikával kapcsolatos európai kezdeményezés interoperabilitásra vonatkozó tevékenységeit.

Az interoperabilitás elősegíti az uniós szakpolitikák kialakítását és ágazati szinten való végrehajtását. Többek között a következő területeken van szükség interoperábilis megoldásokra a szakpolitika hatékony és eredményes végrehajtásához:

· Belső piac: A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv[18] arra kötelezi a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a szolgáltatók számára a honos országon kívüli szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eljárások és alaki követelmények elektronikusan és határokon átnyúló módon történő teljesítését. Továbbá a 2012/17/EU irányelv[19] a társasági jog területén előírja, hogy a tagállamok központi nyilvántartásai, kereskedelmi nyilvántartásai és cégjegyzékei központi platformon keresztül interoperábilisak legyenek egymással. A cégjegyzékek összekapcsolása révén az azokban szereplő információk az országhatárokon túl is elérhetővé válnak, ezáltal a vállalkozásokra vonatkozó adatokhoz uniós szinten mind a polgárok, mind a vállalkozások hozzájuthatnak, ami fokozza az üzleti környezet jogbiztonságát Európában;

· Környezetvédelem: Az INSPIRE-irányelv[20] – annak érdekében, hogy a téradatok és téradat-szolgáltatások interoperábilis módon, határoktól függetlenül legyenek hozzáférhetők az egész Unióban –, az interoperabilitással kapcsolatos műszaki rendelkezések és a módosítandó nemzeti infrastruktúrákat meghatározó közös végrehajtási szabályok elfogadását írja elő;

· Bel- és igazságügy: E területek eredményességéhez elengedhetetlen az európai adatbázisok, köztük a Vízuminformációs Rendszer (VIS), a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II), az Európai Daktiloszkópiai Rendszer (Eurodac) és az e‑Justice portál minél nagyobb mértékű interoperabilitása és a közöttük lévő szinergiák kiaknázása;

· Vám- és adóügyek, továbbá jövedéki adók: a Bizottság és a tagállami közigazgatási szervek által működtetett, a Vám 2013[21] és Fiscalis 2013[22] programok keretében finanszírozott, az összes tagállamra kiterjedő, az üzleti szolgáltatások támogatására szolgáló transzeurópai IKT-rendszerek működtetésének 20 éve során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az interoperabilitás kulcsfontosságú volt a sikerhez. A Vám 2013 és a Fiscalis 2013 program keretében létrehozott eszközök – a szükséges módosítások elvégzése után – más szakpolitikai területek számára is rendelkezésre állnak, és alkalmazhatók.

· Egészségügy: A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv a határokon átnyúló, biztonságos és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó szabályokról rendelkezik. Az irányelv konkrét rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi adatok elektronikus cseréje céljából fokozottabb interoperabilitásra van szükség a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek között. A gyógyszeriparban működik az európai telematikai hálózat, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség, a tagállami hatóságok és a Bizottság közösen üzemeltet. A hálózat gyakorlati megoldásokat kínál a gyógyszer-engedélyezés ésszerűsítésére és részét képezi egy interoperábilis európai farmakovigilancia-hálózat.

· Állategészségügy és élelmiszer-biztonság: Az utóbbi tíz évben számos hatékony megoldás került bevezetésre az állatok és az állati eredetű termékek ellátási láncának teljes hosszában, a termékek nyomonkövethetőségének javítása és a riasztási mechanizmusok életbe léptetése érdekében, és e megoldások folyamatos fejlesztés alatt vannak. A TRACES rendszerben az ellátási lánc valamennyi tagja részt vesz (a vállalkozásoktól a közigazgatási szervekig). Az érintettek (köztük a harmadik országok) közötti elektronikus információcsere nemzetközi szabványokon alapul (UNCEFACT), és bevezetés alatt áll egy elektronikus aláírási rendszer, amely lehetővé teszi majd csaknem minden hivatalos dokumentum elektronikus feldolgozását.

· Európai alapok: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap esetében a kedvezményezettek, az irányító hatóságok, az igazoló hatóságok, az auditáló hatóságok és a közreműködő szervezetek közötti információcsere teljes egészében elektronikus adatcsere-rendszereken[23] keresztül valósul meg: ez biztosítja a nemzeti és az uniós keretekkel való átjárhatóságot, és lehetővé teszi a kedvezményezettek számára, hogy minden információt csak egyszer nyújtsanak be;

· A közszféra információi: A 2013/37/EU irányelv[24] előírja, hogy a közintézményeknek – amikor csak lehetséges és indokolt – a dokumentumokat a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt, a legnagyobb pontossággal és részletességgel, nyílt és számítógéppel olvasható formátumban elérhetővé kell tenniük oly módon, amely biztosítja az interoperabilitást, illetve az adatok újrafelhasználhatóságát és rendelkezésre állását;

· Elektronikus személyazonosítás: A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló rendeletre irányuló javaslatban[25] a Bizottság hangsúlyozta, hogy az Uniónak egy olyan keretet kell létrehoznia, amely orvosolja a tagállamok közötti interoperabilitás problémáját, és javítja a nemzeti felügyeleti rendszerek koordinációját az EU-szerte elfogadott elektronikus azonosítás és elektronikus hitelesítés területén;

· Szabványosítás az IKT területén: Az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet[26] az interoperabilitást a szabványosítás alapvető vívmányának tekinti, és annak érdekében, hogy a belső piacon biztosítani lehessen az interoperabilitást és növekedjen az IKT-területén az uniós fogyasztók választási szabadsága, EU-szinten ösztönözni kívánja a vonatkozó műszaki szabványok alkalmazását, illetve előírná ezek betartását. Mindezek alapján e program előmozdítja és – a megfelelő esetekben – támogatja a már létező interoperabilitási megoldások részleges vagy teljes szabványosítását.

· Az európai statisztikák előállítása: Az európai statisztikákról szóló, az európai statisztikai rendszer (ESR) alapjait megteremtő 223/2009/EK rendelet[27], valamint az azt követően készült, „Az európai uniós statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre” című COM (2009)404 bizottsági közlemény[28] szerint az interoperabilitás olyan alapvető ösztönző elem, amely javítja a hatékonyságot, mivel csökkenti az adminisztrációs terheket, és javítja az uniós polgárok, vállalkozások és politikai döntéshozók által felhasznált EU-s statisztikák minőségét.

· A közbeszerzések területén a 2014. március 28-i 2014/25/EU, a 2014/24/EU és a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvek elektronizált közbeszerzési rendszerek bevezetését írják elő a tagállamok számára. Az irányelvek kimondják, hogy az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködőképesnek kell lenniük. Az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló, a Parlament által 2014. március 11-én elfogadott 2014/55/EU irányelv[29] az EU-ban használatos elektronikus számlázási rendszerek közötti interoperabilitás biztosítása érdekben a közbeszerzésekkor alkalmazott elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány kidolgozásával foglalkozik.

Ahhoz azonban, hogy a fentiekben említett ágazati kezdeményezésekben rejlő potenciált teljes mértékben ki lehessen aknázni, e program hatályának ki kell terjednie az ágazatokon átívelő interoperabilitásra is.

1.5         A javaslat indokolása

A polgárokkal és az üzleti vállalkozások való hatékony és eredményes kapcsolattartás biztosítása érdekében a tagállamoknak korszerűsíteniük kell közigazgatási rendszereiket, és mind nemzeti, mint uniós szinten interoperábilis digitális szolgáltatásokat kell nyújtaniuk.

A közigazgatási szervek munkáját ma is gyakran nehezítik olyan problémák, mint a belső szervezeti felépítés összetettsége, az interoperabilitást lehetővé tévő keretek, IKT-infrastruktúrák és eszközök hiánya, a közigazgatási kultúrák sokfélesége, illetve az egymástól elkülönülten működő intézmények közötti együttműködés hiánya.

Az ISA-program tekintetében 2012-ben végzett időközi értékelés[30] során megállapítást nyert, hogy a program releváns volt a tagállami igények szempontjából, hiszen azokkal a problémákkal, amelyekkel a Bizottság korábbi és jelenlegi programjai (pl. IDA, IDABC és ISA) foglalkoztak, az európai közigazgatási szervek ma is küzdenek.

E programra tehát a következő célok érdekében van szükség:

– a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés elősegítése;

– az interoperabilitás európai helyzetének feltérképezése és elemzése;

– holisztikus megközelítés kialakítása, előmozdítása és támogatása az interoperabilitási megoldások (köztük az adatok újrafelhasználását és cseréjét segítő megoldások) összegyűjtése, értékelése, kidolgozása, létrehozása, alkalmazása, működtetése, fejlesztése és karbantartása terén, és ezáltal az európai közigazgatási szervek, az üzleti vállalkozások és a polgárok közötti, határokon és ágazatokon átnyúló kapcsolatok támogatása; és

– egyúttal a már meglévő – akár más uniós szakpolitikai területekről származó – megoldások újrafelhasználásának, integrálásának és egymáshoz való közelítésének ösztönzése és támogatása.

Az interoperabilitás sikeres megvalósítása szempontjából, különösen az IKT területén az a legfontosabb, hogy megtaláljuk azt a legmegfelelőbb szintet, amelyen a legjobb eredmény érhető el. Gondoskodni kell arról, hogy a javasolt jogszabályoknak az IKT területére gyakorolt hatásai még az uniós jogalkotási folyamat elején értékelésre és mérésre kerüljenek, valamint hogy az IKT-vonatkozású igények időben meg legyenek határozva, hiszen így biztosítható a jogszabály hatálybalépését követően a zökkenőmentes végrehajtás.

Ez a program a javasolt vagy elfogadott uniós jogszabályok IKT-vonatkozásainak támogatását és értékelését, valamint az e jogszabályok végrehajtását elősegítő megoldások bevezetésének tervezését segítő eszközként szolgál.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

2.1.        Konzultáció az érdekelt felekkel

Az ISA-program jövőjével (vagyis e javaslattal) kapcsolatban 2013 márciusa és 2014 januárja között egy öt szakaszból álló hivatalos konzultáció során kérték ki a tagállamok érdekeltjeinek véleményét. A konzultációban 12 bizottsági főigazgatóság[31] is részt vett, és az ezekben dolgozó szakemberek véleménye a javaslatban is tükröződik.

A Bizottság az új ISA-program jogalapjának előkészítésével kapcsolatos helyzetet két hivatalos ISA-bizottsági ülés és három ISA koordinációs bizottsági ülés keretében ismertette a tagállamokkal. Ez a több körben zajló eljárás lehetővé tette, hogy a Bizottság összegyűjtse a tagállamok észrevételeit a javasolt jogszabállyal kapcsolatban.

A Bizottság először 2013 márciusában tájékoztatta a tagállamokat az ISA program jogutódjára vonatkozó új határozat elfogadására irányuló szándékáról. A jogszabály tervezetét 2013 októberében mutatta be az ISA koordinációs bizottsági ülésén, és felkérte a tagállamokat, hogy adjanak róla visszajelzést.

2013 novemberében 16 tagállamtól[32] érkeztek észrevételek, amelyek így foglalhatók össze:

· az új jogszabálynak a párhuzamosságok elkerülésére és a többi uniós programmal való összhangra kell törekednie (ezt tíz tagállam említette);

· folytatni kell az eredmények nyomon követését, és ennek részeként számszerűsíteni kell a program hozadékait (ezt hét tagállam említette);

· az új ISA-programnak tágabb összefüggésbe helyezve kell elősegítenie az interoperabilitást: ehhez megfelelő architektúra-modellt/eszközt kell alkalmaznia, mint amilyen például az Európai interoperabilitási térkép (ezt hat tagállam említette); és

· a programnak szükségletalapú megközelítést kell alkalmaznia (ezt hét tagállam említette).

A hozzászólások között – kisebb hangsúllyal – szerepeltek a következők:

· a jogszabály felülvizsgálatába be kell vonni a különböző érdekelt csoportokat (pl. polgárok, üzleti vállalkozások, tudományos élet), és gondoskodni kell igényeik figyelembevételéről;

· az új jogszabálynak hangsúlyoznia kell az adatok, szolgáltatások és megoldások újrafelhasználásának fontosságát;

· az új jogszabálynak az európai közigazgatási szervek modernizációjának keretében konkrét rendelkezések révén kell ösztönöznie a folyamatok egyszerűsítését; és

· az új programnak „inkubátorként” elő kell segítenie a tagállamok és az intézmények közötti együttműködést, biztosítandó, hogy a megoldások ne csupán bevezetésre kerüljenek, hanem fenntartható módon működhessenek, az erőfeszítések felesleges megkettőzése nélkül.

Az utolsó tagállami észrevétel az ISA-bizottság 2014. január 16-i ülésén hangzott el; ekkor mutatták be és egyeztették az új program elfogadásának ütemtervét. A résztvevők abban is megállapodtak, hogy noha a jogszabálynak a polgárokat és a vállalkozásokat érintő szempontokkal is foglalkoznia kell, a hálózati végpontok közötti interoperabilitás biztosítása érdekében az intézkedés középpontjában a közigazgatási rendszereknek kell állniuk.

2.2.        Hatásvizsgálat

A programhoz készült hatásvizsgálat a korábbi programok értékelései (az ISA-program 2012. évi időközi értékelése és az EIS végrehajtási felülvizsgálata) alapján készült metaértékelésre és a tagállamok észrevételeire támaszkodik.

Az ISA-program túlnyomó részben pozitív időközi értékeléséből kiderül, hogy az ISA-program összhangban volt a Bizottság szakpolitikai prioritásaival és a tagállamok igényeivel, továbbá a végrehajtás hatékony és koherens volt, és az eredményeket mind a bizottsági szolgálatok, mind a tagállamok újból felhasználták. A hatásvizsgálat készítői azonban néhány hiányosságot is feltártak, és ajánlásokat is megfogalmaztak az alábbiak tekintetében:

· kommunikáció és tájékoztatás;

· az érdekeltek részvétele és a projektirányítás folyamatossága; valamint

· az átfedések és a párhuzamos munkavégzés elkerülése, az eredmények újbóli felhasználása és a fenntarthatóság biztosítása.

Az értékelés készítői továbbá úgy vélték, hogy a korábbi program (IDABC) záró értékelésének tizenegy ajánlása közül négy az ISA-program esetében továbbra is érvényes.

E program figyelembe veszi az időközi értékelés ajánlásait, és a hiányosságokat konkrét intézkedésekkel kívánja kezelni, miközben az ISA-program jelenlegi tevékenységeinek megerősítésére, előmozdítására és bővítésére törekszik. Ezen belül is az új program célja olyan interoperabilitási megoldásokat azonosítani, kialakítani és működtetni, amelyeket később a többi uniós intézmény és szerv, valamint a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek korlátlanul alkalmazhatnak, és ezáltal elősegíteni az említett szervek között a határokon és ágazatokon átnyúló kapcsolattartást. A program egyrészről segíti önálló interoperabilitási megoldások kidolgozását, illetve másrészről interoperabilitási megoldások tesztelése révén „megoldásinkubátorként” kiegészít és támogat más uniós kezdeményezéseket, illetve a „megoldások hídjaként” biztosítja azok fenntarthatóságát.

Mindezek révén a program valamennyi fél számára csökkenti a határokon átnyúló kapcsolattartás költségeit és igazgatási terheit, fejleszti a belső piacot és javítja a szabad mozgás jogának érvényesülését az adminisztratív e-akadályok felszámolása révén az EU-ban, valamint elősegíti az uniós jogszabályok támogatására szolgáló IKT-rendszerek gyors bevezetését.

Ha ez a program esetlegesen nem kerül elfogadásra, akkor az európai közigazgatási rendszerek közötti eredményes és hatékony kapcsolattartás előmozdítására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítések megtorpannának, ez pedig költségnövekedést okozna, és további erőfeszítéseket tenne szükségessé. Továbbá az egymással összeegyeztethetetlen megoldások terjedése új vagy a mostaniaknál jelentősebb e-akadályok létrejöttét eredményezheti, és ez akadályozhatja a belső piac zökkenőmentes működését és a szabad mozgáshoz fűződő jogok érvényesülését, vagyis a közigazgatási szervek modernizációjának céljával éppen ellentétes hatást érnénk el.

Hasonlóképpen az új interoperabilitási megoldások létrehozása és működtetése sem biztosítana hatékony és eredményes adatcserét az európai közigazgatási rendszerek között. Új program hiányában sokkal kevesebb uniós kezdeményezésnek képezné részét az interoperabilitás támogatása, ami pedig az európai közigazgatási szervek által nyújtott, határokon és ágazatokon átnyúló, online digitális szolgáltatások előfeltétele.

A program elindításával az EU számottevően hozzájárul az európai közigazgatási rendszerek közötti zökkenőmentes kapcsolattartás biztosításához, ami közvetlenül a tagállamok, az üzleti vállalkozások és a polgárok javát szolgálja.

A program gazdasági értéket teremt azáltal, hogy elősegíti a belső piac megfelelő működését olyan megoldások révén, amelyek biztosítják a következőket:

a)         a közigazgatási szervek és a polgárok, illetve a vállalkozások viszonylatában a válaszadási idő csökkenése;

b)         a már létező megoldások feltérképezése, és azoknak egy irányba mutató alkalmazása; és

c)         a határokon és ágazatokon átnyúló műveletek automatizálása, amely révén erőforrások és idő takarítható meg.

A program nyomán társadalmi érték is keletkezik, mivel a program tevékenységei az állampolgároknak és az üzleti vállalkozásoknak, vagyis a határokon és ágazatokon átnyúló közszolgáltatások felhasználóinak, e közös és széles körben elfogadott megoldások igénybe vevőinek a javát szolgálják.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        A javasolt jogszabály összefoglalása

Ez a program az ISA-program helyébe lép és az említett program tevékenységeinek megerősítésére, előmozdítására és bővítésére törekszik.

Ezen belül a program:

· segít azonosítani, kialakítani és működtetni különféle interoperabilitási megoldásokat, amelyeket később a többi uniós intézmény és szerv, valamint a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek is korlátlanul alkalmazhatnak, és ezáltal elősegíti az említett szervek között a határokon és ágazatokon átnyúló kapcsolattartást;

· segíti önálló interoperabilitási megoldások kidolgozását, illetve interoperabilitási megoldások tesztelése révén „megoldásinkubátorként” kiegészít vagy támogat más uniós kezdeményezéseket, valamint a „megoldások hídjaként” biztosítja egyes kezdeményezések fenntarthatóságát; és

· értékeli a létező és javasolt uniós jogszabályok IKT-vonzatait.

3.2.        Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 170. cikkének megfelelően az EUMSZ 26. és a 174. cikkében említett célkitűzések elérése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós polgárok, a gazdasági szereplők, valamint a regionális és helyi közösségek a belső határok nélküli térség kialakításának előnyeit teljes mértékben élvezhessék, az Uniónak a nemzeti hálózatok összekapcsolhatóságát, interoperabilitását és hozzáférhetőségét előmozdító fellépéseken keresztül hozzá kell járulnia transzeurópai hálózatok létrehozatalához és fejlesztéséhez.

Az EUMSZ 172. cikkének (korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 156. cikkének) megfelelően „a 171. cikk (1) bekezdésében említett iránymutatásokat és egyéb intézkedéseket az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően fogadja el. A valamely tagállam területét érintő iránymutatásokhoz és közös érdekű projektekhez az érintett tagállam jóváhagyása szükséges.”

3.3.        A szubszidiaritás elve

Mivel a javaslat nem tartozik az EU kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem valósíthatják meg megfelelően, mivel az egymástól függetlenül eljáró tagállamok nem lennének képesek kiváltani a határokon és ágazatokon átnyúló elektronikus közszolgáltatásokhoz szükséges interoperábilis hatásokat, és nem hozhatnának létre közös és elfogadott megoldásokat az európai közigazgatási rendszerek közötti együttműködés támogatására.

Az EU-szintű fellépés hatékonyabban megvalósíthatja a javaslat célkitűzéseit, mivel a program az interoperabilitás terén különféle megoldásokat hoz létre és működtet abból a célból, hogy elősegítse a közigazgatási szervek között a határokon és ágazatokon átnyúló, zökkenőmentes együttműködést, és ezáltal lehetővé teszi elektronikus közszolgáltatások nyújtását, támogatva a közösségi szakpolitikák és tevékenységek megvalósítását.

A program ezért jellegéből fakadóan egyértelmű uniós dimenzióval rendelkezik. A javaslat tehát megfelel a szubszidiaritás elvének.

3.4.        Az arányosság elve

A program támogatja a közös és széles körben elfogadott megoldások, azaz az olyan közös keretrendszerek, általános eszközök és közös szolgáltatások biztosítását, amelyeket az európai közigazgatások igényeiknek megfelelően alkalmazhatnak a határokon és ágazatokon átnyúló információcsere céljából. Egyéb rendelkezések hiányában az ilyen megoldások alkalmazása a tagállamok hatáskörébe tartozik.

A közös keretrendszerek és általános eszközök létrehozásának és fejlesztésének finanszírozása a programon keresztül történik, míg e keretrendszerek és eszközök használatát a felhasználóknak kell finanszírozniuk az adott igazgatási szinten. A közös szolgáltatások létrehozásának, alkalmazásának – azaz a megoldások működési szempontból kiforrott állapotba hozásának – és fejlesztésének finanszírozása a programon keresztül történik, míg e szolgáltatások működtetésének csak akkor részesülhet a program finanszírozásában, amennyiben uniós érdekeket szolgál. Egyéb esetekben a szolgáltatások használatát – ideértve decentralizált alapon történő működtetésüket is – a felhasználók finanszírozzák.

A program keretében létrehozott megoldások csökkenteni fogják az egymással együttműködő európai közigazgatásokra háruló pénzügyi és igazgatási terhet. Ezért a javaslat megfelel az arányosság elvének.

3.5         A jogi aktus típusának megválasztása

A korábbi ISA-programhoz hasonlóan a javasolt jogi aktus európai parlamenti és tanácsi határozat, mivel ebben az esetben a határozat a leginkább alkalmas az arányosság elvének betartására.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Az új ISA2 program 2016. január 1. és 2020. december 31. közötti végrehajtására szolgáló pénzügyi keret 130 928 000 EUR. A javasolt pénzügyi keret összhangban áll a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel.

A javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás további részleteket tartalmaz.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

Európai Gazdasági Térség

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

Tagjelölt országok

A javasolt jogi aktus nyitva áll a tagjelölt országok előtt.

2014/0185 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az európai közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó program (ISA2) létrehozásáról

Az interoperabilitás, mint a közszféra korszerűsítésének eszköze

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[33],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[34],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A miniszterek több alkalommal (2005. november 24-én Manchesterben, 2007. szeptember 19-én Lisszabonban, 2009. november 18-án Malmőben és 2010. április 19-én Granadában) miniszteri nyilatkozatokban kérték fel a Bizottságot, hogy a közszolgáltatások hatékonyabbá és biztonságosabbá tételét szolgáló, határokon és ágazatokon átnyúló átjárhatósági megoldások bevezetése révén segítse elő a tagállamok közötti együttműködést. A tagállamok ezenkívül felismerték, hogy kevesebb erőforrással kell jobb közszolgáltatásokat nyújtani, valamint hogy az e-kormányzatban rejlő potenciál az együttműködés kultúrájának előmozdításával és az európai közigazgatási szervek közötti interoperabilitási feltételek javításával növelhető.

(2)       Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, az „Európa 2020” stratégia[35] egyik kiemelt kezdeményezéséről, az európai digitális menetrendről szóló, 2010. május 19-i közleményében[36] a Bizottság hangsúlyozta, hogy az IKT gazdasági és társadalmi potenciáljának maximalizálásához elengedhetetlen az interoperabilitás, és ebből következően az európai digitális menetrend csak akkor tud megvalósulni, ha az interoperabilitás már biztosított.

(3)       Közleményében Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2010. december 16-i közleményében[37] (Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé)  a Bizottság felvázolta az európai interoperabilitási stratégiát (EIS) és az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai interoperabilitási keretet (EIF).

(4)       Uniós szinten az interoperabilitás elősegíti a szakpolitikák sikeres megvalósítását. A következő területeken különösen nagy szükség van interoperábilis megoldásokra a szakpolitika hatékony és eredményes végrehajtásához:

(5)       A belső piac esetében a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[38] arra kötelezi a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a szolgáltatók számára a honos országon kívüli szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eljárások és alaki követelmények elektronikusan és határokon átnyúló módon történő teljesítését.

(6)       A 2012/17/EU irányelv[39] a társasági jog területén előírja, hogy a tagállamok központi nyilvántartásai, kereskedelmi nyilvántartásai és cégjegyzékei központi platformon keresztül interoperábilisak legyenek egymással. A cégjegyzékek összekapcsolása révén az azokban szereplő információk az országhatárokon túl is elérhetővé válnak, ezáltal a vállalkozásokra vonatkozó adatokhoz uniós szinten mind a polgárok, mind a vállalkozások hozzájuthatnak, ami fokozza az üzleti környezet jogbiztonságát Európában.

(7)       A környezetvédelem területén a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[40] az interoperabilitással kapcsolatos műszaki rendelkezéseket meghatározó közös végrehajtási szabályok elfogadását írja elő. Ezen belül is az irányelv előírja, hogy a nemzeti infrastruktúrákat oly módon kell átalakítani, hogy a téradatok és téradat-szolgáltatások interoperábilis módon, határoktól függetlenül az egész Unióban hozzáférhetők legyenek.

(8)       A bel- és igazságügy területén az európai adatbázisok közötti interoperabilitáson alapul a Vízuminformációs Rendszer (VIS)[41], a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II)[42], az Európai Daktiloszkópiai Rendszer (Eurodac)[43] és az e‑Justice portál[44]. Továbbá 2012. szeptember 24-én elfogadott következtetéseiben a Tanács szorgalmazta az európai jogszabály-azonosító (ELI) bevezetését, és hangsúlyozta, hogy olyan interoperábilis rendszerre van szükség, amely egységes azonosítók és strukturált metaadatok használata révén lehetővé teszi a tagállami hivatalos lapokban és jogi közlönyökben megjelenő nemzeti jogszabályokban szereplő jogi információk keresését és átadását.

(9)       A vám- és adóügyek és jövedéki adók területén az interoperabilitás kulcsfontosságú volt a Bizottság és a tagállami közigazgatási szervek által létrehozott és működtetett, a Vám 2013 és a Fiscalis 2013 programok keretében finanszírozott, az összes tagállamra kiterjedő, az üzleti szolgáltatások támogatására szolgáló transzeurópai IKT-rendszerek sikeréhez. A Vám 2013 és a Fiscalis 2013 program keretében létrehozott eszközök – a szükséges módosítások elvégzése után – más szakpolitikai területek számára is rendelkezésre állnak, és alkalmazhatók.

(10)     Az egészségügy területén a 2011/24/EU irányelv[45] a határokon átnyúló, biztonságos és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó szabályokról rendelkezik. Ezen belül az elektronikus egészségügyi rendszerek közötti interoperabilitás jelentette kihívásra adott válaszul létrehozta az e-egészségügyi hálózatot. Ez a hálózat iránymutatásokat fogadhat el azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a minimális adatok, amelyek nem tervezett vagy sürgősségi egészségügyi ellátás esetén az országok között, elektronikus gyógyszerfelírás esetén pedig nemzeti szinten meg kell osztani.

(11)     Az európai alapok területén az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[46] 122. cikke előírja, hogy a kedvezményezettek, illetve az irányító hatóságok, az igazoló hatóságok, az auditáló hatóságok és a közreműködő szervezetek közötti információcsere teljes egészében elektronikus adatcsere-rendszereken keresztül valósuljon meg. Az ilyen rendszerek elősegítik a nemzeti és az uniós keretekkel való átjárhatóságot, és lehetővé teszi a kedvezményezettek számára, hogy minden információt csak egyszer nyújtsanak be.

(12)     A közszféra információinak felhasználása terén a 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[47] előírja, hogy a közintézményeknek – amikor csak lehetséges és indokolt – a dokumentumokat a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt, a legnagyobb pontossággal és részletességgel, nyílt és számítógéppel olvasható formátumban elérhetővé kell tenniük oly módon, amely biztosítja az interoperabilitást, illetve az adatok újrafelhasználhatóságát és rendelkezésre állását.

(13)     Az elektronikus azonosítás területén a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2012. június 4-i javaslatban[48] a Bizottság hangsúlyozta, hogy az Uniónak olyan keretet kell létrehoznia, amely orvosolja a tagállamok közötti interoperabilitás problémáját, és javítja a nemzeti felügyeleti rendszerek koordinációját az EU-szerte elfogadott elektronikus azonosítás és elektronikus hitelesítés területén.

(14)     Az IKT-szabványosítás vonatkozásában az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[49] az interoperabilitást a szabványosítás alapvető vívmányaként említi.

(15)     A kutatás és az innováció területén a „Horizont 2020” program létrehozásáról szóló 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[50] egyértelműen kimondja, hogy az interoperábilis megoldások és az IKT-szabványok alapvetőek ahhoz, hogy az iparágakban uniós szintű partnerségek jöjjenek létre. A más területekre is továbbgyűrűző, fellendítő hatású, közös, nyílt technológiai platformok köré szerveződő együttműködés az érdekeltek széles köre számára teszi lehetővé az új fejlesztések előnyeiből való részesedést, és további innovációs kezdeményezéseket segít elő.

(16)     A közbeszerzések területén a 2014. március 28-i 2014/25/EU[51], 2014/24/EU[52] és 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvek[53] elektronikus közbeszerzési rendszerek bevezetését írják elő a tagállamok számára. Az irányelvek kimondják, hogy az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködőképesnek kell lenniük. Továbbá az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló, a Parlament által 2014. március 11-én elfogadott 2014/55/EU irányelv[54] az EU-ban használatos elektronikus számlázási rendszerek közötti interoperabilitás biztosítása érdekében a közbeszerzésekkor alkalmazott elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány kidolgozásával foglalkozik.

(17)     Az interoperabilitás a szélessávú infrastruktúrák és -szolgáltatások területén az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[55] létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek is alapvető eleme. A távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló 2014/283/EU rendelet[56] szerint ahhoz, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz elérhesse céljait, a transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák átjárhatósága, összekapcsolhatósága, fenntartható telepítése, működése és fejlesztése, valamint uniós szintű koordinációja operatív prioritás.

(18)     Politikai szinten a Tanács többször is sürgette az interoperabilitás további térnyerését és a közigazgatási rendszerek korszerűsítésére irányuló erőfeszítések fokozását Európában. Az Európai Tanács 2013. október 24–25-i ülésén elfogadott következtetései értelmében folytatni kell a közigazgatás modernizálását, ideértve az interoperabilitásra támaszkodó olyan szolgáltatások gyors megvalósítását, mint az e-kormányzat, az e-egészségügy, az e-számlázás és az e-beszerzés.

(19)     Ha az interoperabilitás csupán egyes ágazatokon belül valósul meg, az azzal a kockázattal jár, hogy nemzeti vagy ágazati szinten eltérő vagy nem kompatibilis megoldások születnek, ez pedig olyan új elektronikus akadályokat („e-akadályokat”) képez, amelyek akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését és az ahhoz kapcsolódó szabadságjogok érvényesülését, továbbá aláássák a piacok nyitottságát és versenyképességét, illetve a polgároknak és a vállalkozásoknak szóló szolgáltatások nyújtását. E kockázat csökkentése érdekében a tagállamoknak és az Uniónak fokozniuk kell a piac széttöredezésének megakadályozására irányuló közös erőfeszítéseiket, gondoskodniuk kell arról, hogy a jogszabályok végrehajtásakor – az adminisztratív terhek és költségek csökkentése mellett – határokon és ágazatokon átnyúlóan érvényesüljön az interoperabilitás, és – a megfelelő irányítás biztosítása mellett – elő kell mozdítaniuk a közösen elfogadott IKT-megoldásokat.

(20)     Számos egymást követő program indult az uniós szakpolitikai követelmények kezelését célzó globális és ágazati interoperabilitási stratégiák, jogi keretek, iránymutatások, szolgáltatások és eszközök koherens kidolgozása és végrehajtása érdekében. Ezek között említhetők az alábbiak:

– Az 1719/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[57] és az 1720/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[58] létrehozott IDA-program (1999-2004),

– Az e-kormányzati szolgáltatásokról szóló 2004/387/EK határozattal[59] létrehozott IDABC program (2005-2009), valamint

– A 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[60] létrehozott ISA-program.

(21)     Az IDA, az IDABC és az ISA programok nagy mértékben hozzájárultak az Unió közigazgatási szervei közötti elektronikus információcsere interoperabilitásának biztosításához. „A versenyképes egységes digitális piac – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés” című 2012. április 3-i állásfoglalásában[61] az Európai Parlament elismerte, hogy az ISA-program jelentős szervezőszerepet tölt be az interoperabilitási megoldások és keretek európai közigazgatások számára történő meghatározásában, előmozdításában és megvalósításának támogatásában, a szinergiák elérésében és a megoldások újrafelhasználásának előmozdításában, valamint a közigazgatási szervek interoperabilitási követelményeinek a digitális szolgáltatásokra vonatkozó leírásokká és szabványokká való átalakításában.

(22)     Mivel a 922/2009/EK 2015. december 31-én hatályát veszti, az európai közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és állampolgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó új uniós programra (ISA2) van szükség az interoperabilitás európai helyzetének feltérképezése és elemzése, illetve a rendszerek szétaprózódásának elkerülése érdekében. A program az interoperabilitási megoldások (köztük az adatok újrafelhasználását és cseréjét segítő megoldások) összegyűjtése, értékelése, kidolgozása, létrehozása, alkalmazása, működtetése, fejlesztése és karbantartása terén lehetővé teszi, előmozdítja és támogatja egy holisztikus megközelítés kialakítását, és ezáltal segíti az európai közigazgatási szervek közötti, illetve az e szervek, valamint az üzleti vállalkozások és a polgárok közötti, határokon és ágazatokon átnyúló kapcsolattartást. A program végezetül ösztönzi és támogatja már meglévő – akár más uniós szakpolitikai területekről származó – megoldások újrafelhasználását, integrálását és egymáshoz való közelítését.

(23)     Az ISA2-program keretében létrehozott vagy működtetett megoldásokból – amennyire lehetséges – a szolgáltatások olyan összefüggő rendszerét kell kialakítani, amely elősegíti az európai közigazgatási szervek, az üzleti vállalkozások és a polgárok közötti kapcsolattartást, illetve biztosítja és elősegíti a határokon és ágazatokon átnyúló interoperabilitást.

(24)     Továbbá az európai közigazgatási szervek belső ügyintézési folyamatainak hatékonyabb integrálása és a közöttük zajló adatcsere javítása révén közös, több helyen alkalmazható és interoperábilis ügyfélszolgálati szolgáltatásoknak kell a polgárok és az üzleti vállalkozások rendelkezésére állniuk.

(25)     Az ISA2 programnak az uniós közigazgatás modernizálásának egyik eszközévé kell válnia.

(26)     Az interoperabilitás közvetlenül kapcsolódik a szabványokhoz és a közös előírásokhoz, és függ is azoktól. Az ISA2 programnak elő kell mozdítania és – a megfelelő esetekben – támogatnia kell a már létező interoperabilitási megoldások részleges vagy teljes szabványosítását. Ezt az uniós szinten zajló egyéb szabványügyi tevékenységekkel, az európai szabványügyi szervezetekkel és a más nemzetközi szabványügyi szervezetekkel együttműködésben kell megvalósítani.

(27)     A közigazgatási rendszerek modernizálása az „Európa 2020” stratégia sikeres végrehajtásához szükséges egyik kiemelt prioritás. Ezzel összefüggésben a Bizottság 2011., 2012. és 2013. évi éves növekedési jelentései rámutatnak, hogy az európai közigazgatási szervek működésének színvonala közvetlen hatást gyakorol a gazdasági környezetre, és ezáltal fontos szerepe van a növekedés, a versenyképesség és a termelékenység előmozdításában. Ez egyértelműen tükröződik az országspecifikus ajánlásokban is, amelyek konkrét fellépéseket sürgetnek a közigazgatás reformja terén.

(28)     Az 1303/2013/EU rendelet egyik tematikus célkitűzése „a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás”. Ezzel összefüggésben az ISA2 programnak kapcsolódnia kell a közigazgatási rendszerek korszerűsítését elősegítő egyéb programokhoz és kezdeményezésekhez, így az európai digitális menetrendhez (DAE), és az olyan hálózatokhoz, mint az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN), és szinergiákra kell törekednie velük.

(29)     Az európai közigazgatási szervek közötti interoperabilitás a közigazgatás valamennyi szintjét érinti, az európai, a helyi, a regionális és a nemzeti szintet egyaránt. Éppen ezért a megoldások kidolgozásakor figyelembe kell venni az adott szinteken jelentkező igényeket, valamint – adott esetben – a polgárok és az üzleti vállalkozások szempontjait.

(30)     A nemzeti közigazgatási szervek munkáját az európai strukturális és beruházási alapok keretében rendelkezésre álló konkrét eszközök segíthetik. Az ISA2 program keretében megvalósuló szoros együttműködéssel maximalizálni lehet az említett eszközökből származó hasznot: ehhez arról kell gondoskodni, hogy a támogatásban részesülő projektek összhangban legyenek az olyan EU-szerte érvényes interoperabilitási keretekkel és előírásokkal, mint az európai interoperabilitási keret (EIF).

(31)     Ez a határozat az ISA2 program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás[62] 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(32)     Mérlegelni kell, hogy az előcsatlakozási alapok esetlegesen felhasználhatók legyenek a tagjelölt országok ISA2 programban való részételének finanszírozására, valamint hogy a programból származó megoldások a szóban forgó országokban később alkalmazásra kerüljenek.

(33)     Az ISA2-programnak hozzá kell járulnia az Európa 2020 és a digitális menetrend keretébe tartozó további kezdeményezések megvalósításához. A párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében a programban figyelembe kell venni az IKT-megoldások, - szolgáltatások és -infrastruktúrák területén zajló többi uniós programot, különösen az 1316/2013/EU rendelettel létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt és az 1291/2013/EU rendelettel létrehozott Horizont 2020-at.

(34)     E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az említett hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[63] megfelelően kell gyakorolni.

(35)     A létrehozott folytatólagos munkaprogrammal kapcsolatos, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben a Bizottságnak azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia.

(36)     E határozat célja, hogy elősegítse az európai közigazgatási szervek közötti, illetve az e szervek, valamint a polgárok és az üzleti vállalkozások közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus kapcsolattartást, és ezáltal az uniós szakpolitikák és tevékenységek végrehajtását támogató elektronikus közszolgáltatások nyújtását. Mivel ezt a célt a tagállamok nem tudják önmagukban kielégítően megvalósítani, ugyanis az európai szintű koordinációs funkciót maguk a tagállamok csak nehezen és költségesen tudnák tagállami szinten kiépíteni, így az a tervezett intézkedés léptéke és hatásai miatt az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket tehet. A Szerződésben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk Tárgy és cél

(1) Ez a határozat a 2016–2020 közötti időszakra egy, az európai közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó programot hoz létre (a továbbiakban: ISA2 program).

Az ISA2 programnak elő kell segítenie az európai közigazgatási szervek közötti, illetve az e szervek, valamint a polgárok és az üzleti vállalkozások közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus kapcsolattartást, és ezáltal az uniós szakpolitikák és tevékenységek végrehajtását támogató elektronikus közszolgáltatások nyújtását.

(2) Az ISA2 programot az EU az uniós szakpolitikák végrehajtására alkalmas interoperabilitási megoldások azonosítására, kialakítására és működtetésére használhatja fel. Ezek a megoldások később a többi uniós intézmény és szerv, valamint a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek rendelkezésére bocsájthatók, az említett szervek között a határokon és ágazatokon átnyúló kapcsolattartás elősegítése céljából.

(3) Az ISA2-program segíti önálló interoperabilitási megoldások kidolgozását, illetve interoperabilitási megoldások tesztelése révén „megoldásinkubátorként” kiegészít és támogat más uniós kezdeményezéseket, valamint a „megoldások hídjaként” biztosítja egyes kezdeményezések fenntarthatóságát.

(4) Az ISA2-program az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről szóló, a 922/2009/EK határozattal létrehozott uniós program (a továbbiakban: ISA program) helyébe lép, és az abban szereplő tevékenységek megerősítésére, előmozdítására és bővítésére törekszik.

2. cikk Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.           „interoperabilitás”: az a képesség, mely révén az egymástól elkülönülten működő és eltérő felépítésű szervezetek együtt tudnak működni kölcsönösen előnyös, konszenzuson alapuló, közös célok érdekében, és amely magában foglalja a szervezetek egyedi munkafolyamatait követő, saját adatátviteli információs és kommunikációs (IKT) rendszereiken keresztül bonyolított ismeret- és információátadást is;

2.           „interoperabilitási megoldás”: az egymástól elkülönülten működő és eltérő felépítésű szervezetek közötti együttműködés elősegítésére szolgáló közös keretek, közös szolgáltatások és általános jellegű eszközök, amelyek finanszírozása és fejlesztése vagy kizárólag az ISA2-program keretében, vagy más uniós kezdeményezésekkel együttműködésben történik, az európai közigazgatási szervek meghatározott szükségletei alapján.

3.           „megoldásinkubátor”: interoperabilitási megoldások kidolgozásához, illetve az interoperabilitási megoldások számára a tesztelési szakaszban nyújtott támogatás, mielőtt az adott megoldás más uniós programok vagy kezdeményezések keretében alkalmazásra kerül;

4.           „megoldások hídja”: teljes egészében működőképes interoperabilitási megoldások továbbfejlesztése, további támogatása, mielőtt azok egy másik uniós program vagy kezdeményezés keretében alkalmazásra kerülnek;

5.           „közös keretrendszerek”: előírások, szabványok, módszertanok, iránymutatások, közös szemantikai eszközök és hasonló megközelítések és dokumentumok;

6.           „közös szolgáltatások”: a felhasználókhoz eljutó közös végeredmény létrehozására alkalmas szervezeti és műszaki kapacitás és az annak támogatására szolgáló üzemeltetés-irányítási rendszer, amely magában foglal olyan általános jellegű operatív rendszereket, alkalmazásokat és digitális infrastruktúrákat, melyek szakpolitikai és földrajzi területre való tekintet nélkül általános felhasználói igényeket elégítenek ki;

7.           „általános eszközök”: olyan rendszerek, hivatkozási platformok, megosztott és együttműködési platformok, általános alkotóelemek, amelyek szakpolitikai vagy földrajzi területeken átnyúló közös felhasználói igényeket elégítenek ki;

8.           „fellépés”: már operatív szakaszba lépett projektek és megoldások, kísérő intézkedésekkel együtt;

9.           „projekt”: részletesen meghatározott feladatok adott időhatárokon belül végrehajtandó sorozata, amely szakaszos megközelítésben kezeli a felhasználói igényeket;

10.         „kísérő intézkedések”:

– stratégiai és ismeretterjesztő intézkedések,

– az ISA2-program irányítását támogató intézkedések,

– a tapasztalatok megosztásával, valamint a bevált gyakorlatok cseréjével és előmozdításával kapcsolatos intézkedések,

– a már létező interoperabilitási megoldások újbóli alkalmazását ösztönző intézkedések,

– közösségépítő és kapacitásnövelő intézkedések, valamint

– a többi uniós szakpolitika interoperabilitásra vonatkozó kezdeményezéseivel való szinergiateremtést célzó intézkedések;

11.         „európai interoperabilitási referenciaszerkezet (EIRA)”: általános jellegű architektúra, amely interoperábilis megoldások Unió-szerte való bevezetésére vonatkozó elveket és iránymutatásokat foglal magában;

12.         „európai interoperabilitási térkép (EIC)”: az Unió és a tagállamok által az európai közigazgatási szervek részére biztosított olyan interoperábilis megoldások tára, amelyek közös formátumúak és teljesítik az újrafelhasználási és interoperabilitási kritériumokat, és amelyek beilleszthetők az EIRA-ba.

3. cikk Tevékenységek

Az ISA-program támogatja és előmozdítja a következőket:

a)           a határokon és ágazatokon átnyúló, már létező interoperabilitási megoldások értékelése, fejlesztése, létrehozása, alkalmazása, működtetése és újbóli felhasználása;

b)           a határokon és ágazatokon átnyúló, új interoperabilitási megoldások fejlesztése, létrehozása, alkalmazása, működtetése és újbóli felhasználása;

c)           a javasolt vagy elfogadott uniós jogszabályok IKT-vonatkozásainak értékelése;

d)           azon joghézagok azonosítása, amelyek az európai közigazgatási szervek tekintetében gátolják az interoperabilitást;

e)           az EIRA létrehozása, karbantartása és fejlesztése;

f)            az EIC létrehozása és karbantartása a már létező interoperabilitási megoldások újrafelhasználásának, valamint azon területek meghatározásának céljából, ahol még hiányoznak ilyen jellegű megoldások;

g)           a meglévő közös előírások és szabványok értékelése, naprakészen tartása és előmozdítása, valamint új közös előírások és szabványok kidolgozása, létrehozása és előmozdítása az Unió szabványügyi fórumai keretében vagy – adott esetben – európai vagy nemzetközi szabványügyi testületekkel együttműködésben; és

h)           az interoperabilitási megoldásokból származó előnyök mérésére és számszerűsítésére alkalmas mechanizmusok kidolgozása.

Az ISA2-program továbbá új interoperabilitási megoldások tesztelése révén „megoldásinkubátor” szerepet tölt be, meglévő interoperabilitási megoldások működtetése révén pedig „megoldások hídjaként” működik.

4. cikk Általános elvek

Az ISA2-program keretében kezdeményezett vagy folytatódó fellépések:

a)           a hasznosság követelményére épülnek és jól meghatározható igényekre reagálnak;

b)           megfelelnek a következő elveknek:

– szubszidiaritás és arányosság,

– felhasználó-központúság,

– befogadás és hozzáférhetőség,

– biztonság és adatvédelem,

– többnyelvűség,

– az ügyintézés egyszerűsítése,

– átláthatóság,

– az információk megőrzése,

– a nyitottság elve,

– újrafelhasználás,

– a technológiai semlegesség és az alkalmazkodóképesség elve, valamint

– hatékonyság és eredményesség;

c)           más ágazatokra vagy szakpolitikai területekre is kiterjeszthetők és ott is alkalmazhatók; és

d)           pénzügyi, szervezeti és műszaki szempontból bizonyítottan fenntarthatók.

5. cikk Fellépések

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben végrehajtja a 7. cikk szerinti folytatólagos munkaprogramban meghatározott fellépéseket, a 6. cikkben meghatározott végrehajtási szabályoknak megfelelően.

(2) A projekt formában megvalósuló fellépéseknek – amennyiben lehetséges – a következő szakaszokból kell állniuk:

– kezdeményezés,

– tervezés,

– végrehajtás,

– lezárás, valamint

– felügyelet és ellenőrzés.

Az egyes projektek szakaszait akkor kell meghatározni, amikor a fellépés bekerül a folytatólagos munkaprogramba.

(3) Az ISA2-program végrehajtását kísérő intézkedések segítik.

6. cikk Végrehajtási szabályok

(1) Az ISA2-program végrehajtása során kellően figyelembe kell venni az európai interoperabilitási stratégiát, az európai interoperabilitási keretrendszert és ezek későbbi módosításait.

(2) Ösztönözni kell a lehető legtöbb tagállam részvételét a projektekben. Fontos, hogy a tagállamok bármikor csatlakozhassanak a projektekhez, és ezt ösztönözni is kell.

(3) A nemzeti és az uniós informatikai rendszerek közötti interoperabilitás biztosítása érdekében az interoperabilitási megoldásokat a már létező és új, az információcserére és a szolgáltatások integrációjára vonatkozó európai szabványokhoz vagy nyilvánosan hozzáférhető, illetve nyílt előírásokhoz kapcsolódóan kell meghatározni.

(4) Az interoperabilitási megoldások létrehozásának vagy fejlesztésének adott esetben a tapasztalatok megosztására, valamint a bevált gyakorlatok cseréjére és előmozdítására kell épülnie, vagy ezeknek kell kísérniük. Ösztönözni kell az összes érdekelt fél között a tapasztalatok megosztását és a bevált gyakorlatok cseréjét, illetve a kapcsolódó nyilvános konzultációkat.

(5) A párhuzamos munkavégzés elkerülése és az interoperabilitási megoldások létrehozásának felgyorsítása érdekében a más kapcsolódó uniós vagy tagállami kezdeményezések során elért eredményeket adott esetben figyelembe kell venni.

(6) Az ISA2-program keretében létrehozott interoperabilitási megoldások végrehajtását adott esetben az EIRA-hoz kell igazítani.

(7) Az interoperabilitási megoldásoknak és aktualizált változataiknak helyet kell kapniuk az EIC-ben, és adott esetben újrafelhasználás céljából az európai közigazgatási szervek rendelkezésére kell őket bocsátani.

(8) A 7. cikk szerinti folytatólagos munkaprogram részeként a Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi az interoperabilitási megoldások Unió-szerte történő végrehajtását és újbóli felhasználását.

(9) A szinergiák maximalizálása és az erőfeszítések egymást kiegészítő jellegének és együttes végrehajtásának biztosítása érdekében a fellépéseket adott esetben össze kell hangolni más kapcsolódó uniós kezdeményezésekkel.

(10) Az ISA2-program keretében finanszírozásban részesülő összes fellépés és interoperabilitási megoldás esetében ösztönözni kell a már rendelkezésre álló interoperabilitási megoldások újbóli felhasználását.

7. cikk Folytatólagos munkaprogram

(1) Az ISA2-program kezdetén a Bizottság e határozat hatályának teljes időtartamára vonatkozóan végrehajtási aktusokat fogad el a fellépések végrehajtására irányuló folytatólagos munkaprogramról, amelyet ezt követően legalább évente felülvizsgál. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A folytatólagos munkaprogram meghatározza, fontossági sorrendbe rendezi, dokumentálja, kiválasztja, megtervezi, végrehajtja és értékeli az 5. cikkben említett fellépéseket, valamint kifejti eredményeiket.

(2) A folytatólagos munkaprogramba csak bizonyos szabályok betartása és alkalmassági kritériumok teljesítése esetén kerülhet be egy fellépés. A szóban forgó szabályok és kritériumok, illetve azok módosításai a folytatólagos munkaprogram szerves részét képezik.

(3) Az eredetileg az ISA-program vagy más uniós kezdeményezés keretében kezdeményezett projektek bármely szakaszban bekerülhetnek a folytatólagos munkaprogramba.

8. cikk Költségvetési rendelkezések

(1) Támogatás folyósítására akkor kerül sor, amikor egy megvalósítási szakaszba lépett projekt vagy megoldás bekerül a folytatólagos munkaprogramba, vagy amikor a folytatólagos munkaprogramban vagy annak módosításában meghatározottak szerint egy projektszakasz sikeresen megvalósul.

(2) A folytatólagos munkaprogram azon módosításait, amelyek fellépésenként 400 000 EUR-t meghaladó költségvetési előirányzatokat érintenek, a 10. cikk (2) bekezdése szerinti irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Az ISA2-program keretébe tartozó fellépésekhez igénybe vehetők külső szolgáltatások, amelyekre a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott uniós közbeszerzési szabályok vonatkoznak.

9. cikk Finanszírozásra jogosult fellépések és interoperabilitási megoldások

(1) A közös keretrendszerek és általános eszközök kidolgozását, létrehozását és fejlesztését teljes mértékben az ISA2-program finanszírozza. E keretrendszerek és eszközök használatát a felhasználó finanszírozza.

(2) A közös szolgáltatások kidolgozását, létrehozását, alkalmazását és fejlesztését az ISA2-program finanszírozza. A szóban forgó szolgáltatások uniós szintű központosított működtetése szintén támogatásban részesülhet a programból olyan esetekben, amikor a Bizottság úgy véli, ez az Unió érdekét szolgálja, és ezt a folytatólagos munkaprogram kellően alátámasztja. Minden egyéb esetben az ilyen jellegű szolgáltatásokat más forrásból kell finanszírozni.

(3) Az ISA2-program által „megoldásinkubátorként” vagy „megoldások hídjaként” átvett más interoperabilitási megoldásokat a program addig finanszírozza, ameddig azokat egy másik program vagy kezdeményezés át nem veszi.

(4) Kísérőintézkedések részesülhetnek a program finanszírozásában.

10. cikk Vizsgálóbizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 182/2011/EU rendelet szerint létrehozott, Az európai közigazgatási rendszerek, üzleti vállalkozások és állampolgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokkal foglalkozó bizottság (a továbbiakban: ISA2-bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 182/2011/EU rendelet 8. cikkében előírt eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. E végrehajtási jogi aktusok hatálya nem haladhatja meg a 6 hónapot.

11. cikk Ellenőrzés és értékelés

(1) A Bizottság és az ISA2-bizottság rendszeresen ellenőrzi az ISA2-program végrehajtását és hatását, valamint felméri a program felhasználóinak elégedettségét. A Bizottság feltárja a komplementer jellegű uniós programokkal való szinergiákat.

(2) A Bizottság évente beszámol az ISA2 -bizottságnak a program végrehajtásáról.

(3) Az ISA-program tekintetében időközi, illetve záró értékelést kell végezni, amelyek eredményeiről 2018. december 31-ig, illetve 2021. december 31-ig tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. E tekintetben az Európai Parlament illetékes szakbizottsága felkérheti a Bizottságot, hogy mutassa be az értékelés eredményeit és válaszoljon a képviselők kérdéseire.

(4) Az értékelések során vizsgálni kell a program fellépéseinek relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát, hasznosságát, fenntarthatóságát és koherenciáját. A záró értékelés során ezen kívül vizsgálni kell, hogy a program milyen mértékben valósította meg célkitűzéseit.

(5) A program eredményeit az 1. cikkben meghatározott célok és a folytatólagos munkaprogramban szereplő fellépések fényében kell vizsgálni. A célkitűzés teljesülését a megvalósult kulcsfontosságú interoperabilitási tényezők száma és az európai közigazgatási szervek rendelkezésére bocsátott és általuk alkalmazott, interoperabilitást támogató eszközök száma alapján kell mérni. A program eredményének és hatásának mérésére szolgáló mutatókat a folytatólagos munkaprogramban kell meghatározni.

(6) Az értékelések során vizsgálni kell a fellépések révén a közös szakpolitikák előremozdítása terén az Unió szempontjából elért eredményeket, meg kell határozni, hogy mely területeket lehet továbbfejleszteni, és ellenőrizni kell a többi uniós kezdeményezéssel fennálló szinergiákat a határokon és ágazatokon átnyúló interoperabilitás és az európai közigazgatási rendszerek modernizációja területén.

(7) A lezárult vagy felfüggesztett fellépések értékelése is részét képezi a program általános értékelésének. Ezeket a fellépéseket az európai interoperabilitási színtéren elfoglalt pozíciójuk alapján nyomon kell követni, illetve értékelni kell, hogy mennyire terjedtek el, milyen mértékben kerültek alkalmazásra és újbóli felhasználásra.

(8) Az ISA2 -program értékelésében adott esetben ki kell térni a következőkre:

(a) az IKT és a felhasználói igények összekapcsolása révén született interoperabilitási megoldásokból származó előnyök számszerűsítése;

(b) az interoperábilis IKT‑alapú megoldások számszerűsíthető pozitív hatásai.

12. cikk Nemzetközi együttműködés

(1) Az Unióval kötött megfelelő megállapodásaik keretében az ISA2 -program nyitva áll az Európai Gazdasági Térség országai és a tagjelölt országok részvétele előtt.

(2) Ösztönözni kell továbbá az együttműködést az egyéb harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, különösen az euromediterrán partnerség és a keleti partnerség keretében, valamint a szomszédos országokkal, különös tekintettel a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri régió országaira. Az ezzel kapcsolatos költségeket az ISA2 -program nem fedezi.

(3) A program támogathatja adott esetben a keretében kidolgozott megoldások harmadik országokban való újraalkalmazását.

13. cikk Nem uniós kezdeményezések

Az egyéb uniós szakpolitikák sérelme nélkül, az ISA2 -program keretében létrehozott vagy működtetett megoldásokat nem uniós kezdeményezések is felhasználhatják nem kereskedelmi célokra, amennyiben az nem jelent többletköltségeket az Unió általános költségvetése számára, és nem veszélyezteti az interoperabilitási megoldások fő uniós célkitűzését.

14. cikk Pénzügyi rendelkezések

(1) Az e határozat tárgyát képező uniós fellépés végrehajtására előirányzott pénzügyi keretösszeg a határozat alkalmazási időszakára 130 928 000 EUR.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret határain belül.

(3) A programhoz rendelt pénzügyi erőforrások a program irányításához és célkitűzéseinek eléréséhez rendszeresen szükséges előkészítő, nyomon követési, ellenőrző, auditálási és értékelő tevékenységekhez kapcsolódó költségek fedezésére is felhasználhatók.

15. cikk Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2016. január 1-jétől 2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács határozata az európai közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és állampolgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokról (ISA2)

1.2.        A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[64]

Információs és kommunikációs technológiák – Operatív program a 26. cím (A Bizottság igazgatása) alapján

Tevékenység: 26 03. alcím — Szolgáltatások közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és állampolgárok részére

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

ü A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[65]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzés(ek)

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Az általános célkitűzés elősegíteni az európai közigazgatási szervek közötti, illetve az e szervek, valamint a polgárok és az üzleti vállalkozások közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus kapcsolattartást, és ezáltal az uniós szakpolitikák és tevékenységek végrehajtását támogató elektronikus közszolgáltatások nyújtását és a közszféra információinak cseréjét.

A konkrét célkitűzések a következők:

-         határokon vagy ágazatokon átnyúló, már létező interoperabilitási megoldások továbbfejlesztése, működtetése és újbóli felhasználása;

-         határokon vagy ágazatokon átnyúló, új interoperabilitási megoldások kidolgozása, működtetése és újbóli felhasználása;

-         a javasolt vagy elfogadott uniós jogszabályok IKT-vonatkozásainak értékelése, és azon területek meghatározása, ahol új jogszabályok révén elő lehetne segíteni az interoperabilitást;

-         új európai interoperabilitási referenciaszerkezet (EIRA) létrehozása, amely az interoperábilis megoldások kidolgozásának és értékelésnek eszközeként szolgálhat;

-         a már létező interoperabilitási megoldások újrafelhasználását segítő eszköz létrehozása, és azon területek meghatározása, ahol még hiányoznak ilyen jellegű megoldások;

-         a már meglévő közös előírások és szabványok értékelése és használatuk ösztönzése, valamint új közös előírások és szabványok kidolgozása; valamint

-         az interoperabilitási megoldásokból származó előnyök mérésére és számszerűsítésére alkalmas mechanizmus bevezetése.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

26. konkrét célkitűzés

A közigazgatási szervek, gazdasági szervezetek és állampolgárok részére nyújtott interoperábilis páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások

-         A közigazgatási rendszerek modernizációját szolgáló beruházások — interoperábilis megoldások

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Tevékenységalapú irányítás keretébe tartozó tevékenység 26.03: Szolgáltatások közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és állampolgárok részére

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az európai közigazgatási szerveknél, illetve e szervek és az üzleti vállalkozások/polgárok között alkalmazható, korszerű interoperabilitási megoldások kifejlesztése révén jelentős mértékben javulni fog a tagállamok közötti információcsere és jelentős költségcsökkentések érhetők el.

Az ISA2-programon keresztül a DIGIT – más bizottsági szolgálatokkal együtt, illetve a tagállamokkal és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben – kidolgozza az interoperabilitás alapvető feltételeit, hozzájárul az uniós szakpolitikák és jogszabályok eredményes végrehajtásához, és segíti az európai közigazgatási szervek által alkalmazandó elektronikus közszolgáltatások kidolgozását és támogatást nyújt ezekhez.

A program tevékenyen hozzájárul az európai közigazgatási rendszerek korszerűsítéséhez, ami elősegíti az uniós kezdeményezések megvalósítását, valamint a tagállamok, az üzleti vállalkozások és a polgárok javát szolgálja.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A Bizottság egy általános és több konkrét célkitűzést határozott meg (lásd az 1.4.1. pontot).

E célkitűzések teljesülése alapján kerülnek meghatározásra az eredménymutatók, amelyek alapján a program beavatkozási logikája hivatalosan mérhető. A mutatók és a várható eredmények az előzetes értékelés keretében kerültek kidolgozásra és a vonatkozó kísérő dokumentumban szerepelnek.

A konkrét célkitűzések, eredmények és mutatók a következő öt – a program főbb fellépési irányvonalait képviselő – kategóriába sorolhatók:

–        az interoperabilitás alapvető feltételeit;

–        az uniós jogszabályok eredményes végrehajtásának támogatása;

–        a közigazgatási szerveknél alkalmazható támogató eszközök;

–        kísérő intézkedések; valamint

–        monitoringtevékenységek.

A program költségvetési hatásait a 3.2.2. táblázat mutatja be. A program értékelése során többek között vizsgálni kell a program fellépéseinek relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát, hasznosságát, fenntarthatóságát és koherenciáját, és értékelni kell a teljesítményt a program és a folytatólagos munkaprogram célkitűzésének tükrében.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az ISA2 -programmal szemben megfogalmazott elvárás az, hogy hozza létre az interoperabilitás alapvető feltételeit, segítse az uniós jogszabályok eredményes végrehajtását, biztosítson támogató eszközöket az európai közigazgatási szervek számára, és építsen már létező vagy új közös keretekre, közös szolgáltatásokra és újból felhasználható általános eszközökre.

Ezeket az igényeket más uniós szakpolitikák területén tevékenykedő érintettekkel és a tagállamok képviselőivel folytatott eszmecserék, az előzetes értékelés, valamint az indokolásban részletesen bemutatott hivatalos konzultációk során határozták meg. A program keretébe tartozó tevékenységek fő kedvezményezettjei az európai közigazgatási szervek. A közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások révén a program közvetve az üzleti vállalkozások és a polgárok javát is szolgálja.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az ISA2 -program hatálya alá tartozó valamennyi tevékenység a tagállamok és az Európai Unió megosztott hatáskörébe tartozik. Ezért a program keretében csak ott valósulnak meg fellépések, ahol azok bizonyíthatóan európai hozzáadott értékkel járnak, amint az az indokolásban is szerepel.

A program irányítóbizottsága biztosítani fogja a tagállami szintű tevékenységekkel való koherenciát és komplementer jelleget. Uniós szinten a szakszolgálatok közötti koordináció biztosítani fogja, hogy a minél nagyobb koherencia és szinergia érdekében a programhoz tartozó tevékenységek összhangban legyenek más szakpolitikai területekkel (pl. az európai szemeszterrel, az országspecifikus jelentésekkel/ajánlásokkal), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel és a digitális menetrend interoperabilitással és szabványosítással kapcsolatos II. pillérével. A tagállamokkal és a többi szakpolitikai területtel való szoros együttműködés és koordináció segíteni fogja a tényleges szükségleteknek, a tevékenységek arányosságának, valamint a szubszidiaritási elv érvényesülésének értékelését.

Ahogy az az indokolásban is szerepel, az ISA2 -program elsődlegesen pénzügyi és gazdasági hozzáadott értéket teremt a közösségi fellépés számára, és – az ágazatokon és határokon átnyúló koordináció révén jelentős szinergiák létrehozásával – hozzá fog járulni a közösségi politikák és jogszabályok megerősítéséhez, illetve végrehajtásához.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az ISA-program végrehajtásának értékeléséről szóló, az Európai Parlamentnek és Tanácsnak megküldött bizottsági jelentés rámutat az értékelés nagyrészt pozitív következtetéseire. Az ISA2 -program valamennyi ajánlással foglalkozik.

1.5.4.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Az indokolásban foglaltak szerint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel való koherencia és kiegészítő jelleg biztosítva van, és várhatóan szinergiákhoz vezet.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

ü A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ü  A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2016. január 1-jétől 2020. december 31-ig.

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[66]

ü Bizottság általi közvetlen irányítás

– ü a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

– ¨ végrehajtó ügynökségen keresztül;

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

– ¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– ¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– ¨ az EBB és az Európai Beruházási Alap

– ¨ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

– ¨ közjogi szervek

– ¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

– ¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

– ¨ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

– Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az ISA2 program 2016. január 1-jén indul.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A javaslat rendelkezik a program végrehajtásának rendszeres felügyeletéről, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a Bizottság igazgatási eljárásaival. A felügyelet keretében az irányítóbizottság számára éves beszámoló készül a támogatott tevékenységek végrehajtása terén elért haladásról.

A program tekintetében időközi, illetve záró értékelés készül, amelyek eredményeiről 2018. december 31-ig, illetve 2021. december 31-ig tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. E tekintetben az Európai Parlament illetékes szakbizottsága felkérheti a Bizottságot, hogy mutassa be az értékelés eredményeit és válaszoljon a képviselők kérdéseire.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

E határozatjavaslat alátámasztására előzetes értékelés készült. Az ebből, illetve az ISA-program időközi értékeléséből származó konkrét ajánlások kellően figyelembevételre kerültek. Az ajánlásokban szereplő egyes kockázatokkal a javaslat mélyrehatóan foglalkozik.

Az ISA2-program része az európai interoperabilitási térkép (EIC) kidolgozása és támogatása: a térkép célja az interoperabilitás európai helyzetének feltérképezése és elemzése, illetve a már rendelkezésre álló és a még hiányzó megoldások azonosítása. Ennek alapján a program továbbra is támogat már meglévő megoldásokat, új megoldásokat hoz létre és elősegíti, hogy más uniós kezdeményezésekből származó interoperabilitási megoldások az Unió digitális szolgáltatásnyújtási csatornáin keresztül működőképessé váljanak. Mindezzel elkerülhető az erőfeszítések elaprózódása, fokozható a tagállamok és a bizottsági szolgálatok közötti együttműködés és előmozdítható a már létező megoldások újbóli felhasználása.

2.2.2.     A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A program keretébe tartozó előirányzatok tekintetében a Bizottság a meglévő ellenőrzési módszereket fogja alkalmazni.

2.2.3.     Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Számos pénzügyi és igazgatási ellenőrző mechanizmus létezik. A program végrehajtása közbeszerzés útján, a költségvetési rendeletben meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban történik.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

2.3.1.     Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az eljárás során a közbeszerzési szabályok és eljárások érvényesülnek; ide tartoznak a következők:

–        a munkaprogram kidolgozása az irányítóbizottság véleményének figyelembevételével, valamint az eredmények és a költségek ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében olyan mérföldkövek meghatározása a programon belül, amelyek teljesülése a pénzügyi források felszabadításának feltétele;

–        a pályázati dokumentáció oly módon való kidolgozása, amely biztosítja az eredmények megvalósulásának és a felmerült költségeknek az ellenőrizhetőségét;

–        a tenderek minőségi és pénzügyi elemzése;

–        a Bizottság más szervezeti egységeinek részvétele az eljárásban;

–        az eredmények ellenőrzése és a számlák több szinten történő vizsgálata még a kifizetés előtt; valamint

–        belső ellenőrzés.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás  típusa || Hozzájárulás

Szám […][Megnevezés ………………………………………...……….] || diff./nem diff. ([67]) || EFTA-országoktól[68] || tagjelölt országoktól[69] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1A. || 26.01.04.01 Az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökhöz (ISA) kapcsolódó támogatási kiadások || nem diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi kerete fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám […][Megnevezés ………………………………………...……….] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1A. || 26.03.01.01 az európai közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és állampolgárok közötti átjárhatósági megoldások[70] (ISA2) || diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM

1A. || 26.03.01.51 „Az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA)” tételből finanszírozott intézkedések végrehajtása || diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete || Szám || 1A. — Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

FŐIGAZGATÓSÁG: DIGIT || || || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || || ÖSSZESEN

ŸOperatív előirányzatok || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 24,448 || 25,115 || 25,783 || 26,452 || 27,130 || || || 128,928

Kifizetési előirányzatok || (2) || 6,500 || 23,800 || 24,500 || 26,000 || 48,128 || || || 128,928

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[71] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || 0,400 || 0,400 || 0,400 || 0,400 || 0,400 || || || 2,000

A DIGIT Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 24,848 || 25,515 || 26,183 || 26,852 || 27,530 || || || 130,928

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 6,900 || 24,200 || 24,900 || 26,400 || 48,528 || || || 130,928

ŸOperatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 24,848 || 25,515 || 26,183 || 26,852 || 27,530 || || || 130,928

Kifizetési előirányzatok || (5) || 6,900 || 24,200 || 24,900 || 26,400 || 48,528 || || || 130,928

ŸBizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1A. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 24,848 || 25,515 || 26,183 || 26,852 || 27,530 || || || 130,928

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 6,900 || 24,200 || 24,900 || 26,400 || 48,528 || || || 130,928

A többéves pénzügyi keret fejezete || 5 || Igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: DIGIT ||

ŸHumánerőforrás || 2,416 || 2,416 || 2,416 || 2,416 || 2,416 || || || 12,080

ŸEgyéb igazgatási kiadások || 0,120 || 0,120 || 0,120 || 0,120 || 0,120 || || || 0,600

DIGIT Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 2,536 || 2,536 || 2,536 || 2,536 || 2,536 || || || 12,680

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 2,536 || 2,536 || 2,536 || 2,536 || 2,536 || 2,536 || || 12,680

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 27,384 || 28,051 || 28,719 || 29,388 || 30,066 || || || 143,608

Kifizetési előirányzatok || 9,436 || 26,736 || 27,436 || 28,936 || 51,064 || || || 143,608

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– ü  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus[72] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség

Az 1.4.2. és 1.4.4. szakaszban feltüntetett KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || || || || || || || || || || || || || || || ||

Az interoperabilitást kulcsfeltételei || || || || 6,000 || || 6,000 || || 6,000 || || 7,000 || || 7,000 || || || || || || 32,000

Az uniós jogszabályok eredményes végrehajtásának támogatása || || || || 10,000 || || 12,000 || || 12,000 || || 14,000 || || 14,000 || || || || || || 62,000

Az európai közigazgatási szervek közötti interoperabilitást támogató eszközök || || || || 3,000 || || 3,500 || || 4,000 || || 4,500 || || 4,500 || || || || || || 19,500

Kísérő intézkedések || || || || 2,550 || || 2,550 || || 2,550 || || 2,550 || || 2,550 || || || || || || 12,750

Monitoringtevékenységek || || || || 0,535 || || 0,535 || || 0,535 || || 0,535 || || 0,535 || || || || || || 2,675

ÖSSZKÖLTSÉG || || 22,094 || || 24,594 || || 25,094 || || 28,594 || || 28,594 || || || || || || 128,925

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

– ü  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 2,416 || 2,416 || 2,416 || 2,416 || 2,416 || || || 12,080

Egyéb igazgatási kiadások || 0,120 || 0,120 || 0,120 || 0,120 || 0,120 || || || 0,600

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 2,536 || 2,536 || 2,536 || 2,536 || 2,536 || || || 12,680

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[73] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási jellegű kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 2,536 || 2,536 || 2,536 || 2,536 || 2,536 || || || 12,680

A humánerőforrással kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– ü  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

|| || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || || Összesen

|| ŸA létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) || ||

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) — AD || 10 || 10 || 10 || 10 || 10 || || || 10

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) — AST || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || || || 4

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) — AST/SC || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || || || 2

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || ||

ŸKülső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[74] ||

|| XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) — END || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || || || 3

|| XX 01 02 01 (CA, SNE, INT a teljes keretből) — AC || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 || || || 1

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy[75] || - a központban || || || || || || || ||

|| - a küldöttségeknél || || || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT — közvetett kutatásban) || || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, INT, END — közvetlen kutatásban) || || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 20 || 20 || 20 || 20 || 20 || || || 20

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az AD beosztású alkalmazottak a program tényleges irányításával összefüggő feladatokat végzik. Ide tartoznak a következők: a munkaprogram részletes kidolgozása, a költségvetési gazdálkodás, a program végrehajtásához kapcsolódó nyilvános ajánlati felhívások kezelése, a program végrehajtásához kapcsolódó szerződés kezelése, a projektek nyomon követése, a Bizottság szolgálataival és a tagállami szakértőkkel való kapcsolattartás, szakértői ülések, munkaértekezletek és konferenciák szervezése. Ezen alkalmazottak közé tartozik az egységvezető. Az AST és AST/SC beosztású alkalmazottak a következő területeken végeznek támogató tevékenységeket: - titkársági feladatok, kiküldetések szervezése (két fő); - költségvetési gazdálkodás, ajánlati felhívások, szerződések és a számlák kifizetése (két fő); - információk terjesztése és kommunikáció (két fő); - logisztika: ülések és munkaértekezletek szervezése, szakértők meghívása, szakértők költségtérítése, dokumentumkezelés (egy fő).

Külső munkatársak || A kirendelt nemzeti szakértők (END) a program tényleges irányításával összefüggő feladatokat végzik, tehát az AD beosztású alkalmazottak munkáját segítik, elsősorban a tagállamokkal való koordináció, a projektek nyomon követése és a szakértői ülések, munkaértekezletek és konferenciák szervezése terén. A szerződéses alkalmazottak egyes konkrét területeken tevékenykednek: a) a program eredményeinek hasznosítása és terjesztése terén, és b) egyes, főként más bizottsági szolgálatokat is érintő intézkedések tényleges irányítása terén.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ü  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[76].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ü  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[77]

Év N || Év N+1 || Év N+2 || Év N+3 || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/policy/public-sector-innovation/index_en.htm.

[2]               A Bizottság 2013. évi éves növekedési jelentése, COM(2012) 750 final, 2012. november 28.

[3]               Európai interoperabilitási stratégia, 2012, végrehajtási felülvizsgálat, a politikai, társadalmi-gazdasági és jogi tényezőkről szóló jelentés.

[4]               A Bizottság közleménye: „EURÓPA 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”, COM(2010) 2020 végleges, 2010. március 3. .

[5]               Európai digitális menetrend – Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, (COM(2010) 245 végleges, 2010.8.28.) .

[6]               Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé – Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, (COM(2010) 744 végleges, 2010.12.16.) .

[7]               e‑Bizottság 2012–2015: felhasználóközpontú digitális szolgáltatások, Šefčovič alelnök közleménye a Bizottságnak, SEC(2012) 492 final, 2012. augusztus 1.

[8]               Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK határozata az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) (HL L 260., 2009.10.3., 20. o.).

[9]               Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

[10]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 20.12.2013., 129 o.).

[11]             Az európai közszektorbeli innováció felgyorsítása: új struktúra kialakítása. A közszektorbeli innovációval foglalkozó szakértői csoport jelentése. EUR 13825 EN, 2013.

[12]             A Tanács 1995. november 6-i 468/1995/EK határozata a Közösségben az igazgatási rendszerek közötti telematikai adatcseréhez (IDA) nyújtott közösségi hozzájárulásról. HL L 269., 1995.11.11., 23–25. o.

[13]             Az Európai Parlament és a Tanács 1999. július 12-i 1719/1999/EK határozata a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét (IDA) lehetővé tevő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról, köztük közös érdekű projektek meghatározásáról, HL L 203., 1999.8.3., 1. o.

[14]             Az Európai Parlament és a Tanács 1999. július 12-i 1720/1999/EK határozata a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét lehetővé tevő transzeurópai hálózatok együttműködési képességét és az e hálózatokhoz való hozzáférést biztosító cselekvés- és intézkedéssorozatok elfogadásáról, HL L 203., 1999.8.3., 9. o.

[15]             Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/387/EK határozata a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC), (HL L 181., 2004.5.18., 25. o.).

[16]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK határozata az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) (HL L 260., 2009.10.3., 20. o.).

[17]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában, COM(2012) 529.

[18]             Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

[19]             Az Európai Parlament és a Tanács 2012. június 13-i 2012/17/EU irányelve a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról

[20]             Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

[21]             Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 1482/2007/EK határozata a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program létrehozásáról (Fiscalis 2013 program) és a 2235/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, HL L 330., 2007.12.15., 1–7. o.

[22]             Az Európai Parlament és a Tanács 2007. május 6-i 624/2007/EK határozata a közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2013) elfogadásáról, HL L 154., 2007.6.14., 25–31. o.

[23]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

[24]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/37/EU irányelve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról, HL L 175., 2013.6.27., 1. o.

[25]             Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról, COM(2012) 238 final., 2012. június 4.

[26]             Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

[27]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről, HL L 87., 2009.3.31., 164–173. o.

[28]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai uniós statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre, COM(2009) 404 végleges, 2009. augusztus 10.

[29]             Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/55/EU irányelve az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról, HL L 133., 2014.5.6., 1–11. o.

[30]             Az ISA-program időközi értékelése, Kurt Salmon, 2012. október 31.

[31]             SG, COMP, MARE, JRC, PO, DGT, EMPL, REGIO, HOME, JUST, ENTR, CNECT.

[32]             Ausztria, Belgium, Bulgária, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

[33]               HL C… , , . .o.

[34]               HL C… , , . .o.

[35]               COM(2010) 2020.

[36]               COM(2010) 245.

[37]               COM(2010) 744.

[38]               Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról. HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

[39]               Az Európai Parlament és a Tanács 2012. június 13-i 2012/17/EU irányelve a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról.

[40]               Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról. HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

[41]               Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelete a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet). HL L 218., 2008.8.13., 60–81. o.

[42]             Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1987/2006/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról. HL L 381., 2006.12.28., 4–23. o.

[43]             A Tanács 2000. december 11-i 2725/2000/EK rendelete a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról. HL L 316., 2000.12.15., 1–10. o.

[44]             https://e-justice.europa.eu

[45]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 2011/24/EU irányelve a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről. HL L 88., 2011.4.4., 45–65. o.

[46]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

[47]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/37/EU irányelve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról. HL L 175., 2013.6.27., 1. o.

[48]             COM(2012) 238. HL C [...]., [...], [...]. o.

[49]             Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről, HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

[50]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

[51]             Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL L 94., 2014.3.28., 243. o.

[52]             Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL L 94., 2014.3.28., 65–242. o.

[53]             Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről. HL L 94., 2014.3.28., 1–64. o.

[54]             Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/55/EU irányelve az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról. HL L 133., 2014.5.6., 1. o.

[55]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. HL L 348., 2013.12.20., 129. o.

[56]             Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 283/2014/EU rendelete a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről. HL L 86., 2014.3.21., 1. o.

[57]             Az Európai Parlament és a Tanács 1999. július 12-i 1719/1999/EK határozata a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét (IDA) lehetővé tevő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról, köztük közös érdekű projektek meghatározásáról. HL L 203., 1999.8.3., 1. o.

[58]             Az Európai Parlament és a Tanács 1999. július 12-i 1720/1999/EK határozata a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét lehetővé tevő transzeurópai hálózatok együttműködési képességét és az e hálózatokhoz való hozzáférést biztosító cselekvés- és intézkedéssorozatok elfogadásáról, HL L 203., 1999.8.3., 9. o.

[59]             Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/387/EK határozata páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC). HL L 144., 2004.4.30., 62. o. és HL L 181., 2004.5.18., 25. o (Corrigendum).

[60]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK határozata az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA). HL L 260., 2009.10.3., 20. o.

[61]             A7-0083/2012. számú dokumentum.

[62]             2013. december 2-i intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról. HL C 373., 2013.12.20., 1-11. o.

[63]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról.               HL L 55., 2011.12.28., 13. o.

[64]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[65]               A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[66]               Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[67]               Diff. = Differenciált előirányzatok Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok

[68]               EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. .

[69]               Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[70]               Ez az új költségvetési tétel fel fogja váltani a jelenlegi 26 03 01 01 „Az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA)” költségvetési tételt. Az ISA-intézkedések végrehajtása a 26 03 01 02 tételből történik. Végrehajtás: ...

[71]               Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[72]               A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[73]               Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[74]               AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő. .

[75]               Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[76]               Lásd a 2007–2013-as időszakra szóló intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[77]               A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.