EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52014IE4419
Opinion of the European Economic and Social Committee on Promoting the European single market combining biomedical engineering with the medical and care services industry
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az orvosbiológiai technológiát, valamint az orvosi és ápolási szolgáltatási ágazatot társító egységes európai piac kialakulásának előmozdítása
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az orvosbiológiai technológiát, valamint az orvosi és ápolási szolgáltatási ágazatot társító egységes európai piac kialakulásának előmozdítása
OJ C 291, 4.9.2015, p. 45–53
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
4.9.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 291/45 |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az orvosbiológiai technológiát, valamint az orvosi és ápolási szolgáltatási ágazatot társító egységes európai piac kialakulásának előmozdítása
(2015/C 291/07)
Előadó:
Edgardo Maria IOZIA
Társelőadó:
Dirk JARRÉ
2014. július 10-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:
Az orvosbiológiai technológiát, valamint az orvosi és ápolási szolgáltatási ágazatot társító egységes európai piac kialakulásának előmozdítása
A bizottsági munka előkészítésével megbízott Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) 2015. március 24-én elfogadta véleményét.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2015. április 22–23-án tartott, 507. plenáris ülésen (az április 23-i ülésnapon) 135 szavazattal 1 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.
1. Következtetések és ajánlások
1.1 |
Az orvosbiológiai technológia nem egyszerűen a modern orvostudomány alágazata. A modern orvostudomány alapvetően az orvosbiológiai technológiai eszközök felhasználásával ér el újabb eredményeket (1). |
1.2 |
Az orvosbiológiai technológiával kapcsolatos iparág egyre fontosabbá fog válni – egyrészt a technológia fejlődésének köszönhetően, másrészt pedig azért, mert ezek az új technológiák sok lehetőséget rejtenek magukban az ápolási és rehabilitációs szolgáltatások színvonalának emeléséhez is, ami pedig fontos előrelépést jelent a betegápolás és az életminőség szempontjából. Természetesen nem csak ez az iparág releváns ebből a szempontból, de mindenképpen olyan ágazatról van szó, amely egyre fontosabb. |
1.3 |
Európában egyre nagyobb igény mutatkozik jó minőségű, megfizethető, biztonságos és hosszú távon megbízható egészségügyi szolgáltatások iránt, az ezzel kapcsolatos közkiadásokra viszont komoly nyomás nehezedik. A népesség egyre jobban idősödik, az adóbevételek pedig egyre csökkennek, így eljött az idő, hogy az Európai Unió újragondolja egészségügyi rendszereit, méghozzá úgy, hogy elegendő forrás rendelkezésre bocsátásával mindenki számára hozzáférhetővé, hatékonnyá és fenntarthatóvá tegye őket. |
1.4 |
Ahhoz, hogy a 21. században jó legyen a lakosság egészségügyi állapota, és az emberek jó ellátásban részesüljenek, olyan rendszerek kialakítására van szükség, amelyek a változó igényeket szem előtt tartva új alapokra helyezik az eddigi ápolási gyakorlatokat, és beépítik a rendszerbe a helyi, regionális, országos és globális egészségügyi IT hálózatokat. |
1.5 |
Az orvosi és ápolási szolgáltatásokhoz való jog alapvető jognak kell, hogy számítson. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az orvosbiológiai technológiai eszközök potenciális használóit – elsősorban a pácienseket és családtagjaikat, de az orvosi és ápolószemélyzetet is – szorosan be kell vonni az azzal kapcsolatos döntések meghozatalába, hogy milyen irányba menjen tovább az orvosbiológiai technológiai kutatás, és ezt követően hogyan alakítsák ki a termékeket és a szolgáltatásokat. Ezzel az a cél, hogy a terület szakértőivel konzultálva ezek a termékek és szolgáltatások valós igényekre és elvárásokra legyenek szabva, könnyen kezelhetőek legyenek és jobban megfeleljenek a céljaiknak. Figyelembe kell venni az ezekhez való hozzáférés, a biztonság, az ezektől való lehetséges függés és az adatvédelem szempontjait is. |
1.6 |
Elő kell segíteni az orvosbiológiai technológiákhoz és az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférést – különösen azokban az országokban, ahol komoly lemaradások vannak ezen a téren. Annak ellenére, hogy bizonyos forrásokat már hozzárendeltek az öregedéssel, e-egészségüggyel, egészségfejlesztéssel és képzéssel kapcsolatos egészségügyi intézkedésekhez, mindenképpen javasoljuk, hogy a jó egészségügyi állapot biztosításával kapcsolatos intézkedésekhez használják ki jobban a strukturális alapokban rejlő lehetőségeket. |
1.7 |
Hatalmas előnyökkel jár majd az Európai Unió számára, illetve mindenki szempontjából sokat javít majd az orvosi ellátás minőségén és hatékonyságán az, ha kiépül egy olyan egységes piac, amelyen összekötik egymással az orvosbiológiai technológiát, illetve az orvosi és ápolási szolgáltatási ágazatot, ötvözve ezt az ikt-val és az egészségügyi informatika rendszerszemléletű megközelítésével (ideértve az egészségügyi információk megszerzését, kezelését és felhasználását, valamint a távorvoslást). |
1.8 |
Az EGSZB támogatja a „több Európát az egészségügyben” szemléletmód alkalmazását, amely négy alapvető elemből áll:
|
1.9 |
Az EGSZB a következőket szorgalmazza és javasolja:
|
1.10 |
Európának követnie kellene az USA példáját és az orvosbiológiai technológiát önálló tudományként kell elismernie. Ez növelné az európai vállalatok nemzetközi versenyképességét is. |
1.11 |
Az EGSZB támogatja az alábbi uniós célkitűzéseket:
|
1.12 |
Az orvosbiológiai és bimolekuláris technológiákkal foglalkozó szakemberek képzése és foglalkoztathatósága stratégiai tényező egy korszerű társadalom fejlődésében, mivel az emberi egészség és a produktivitás közötti szoros összefüggés egyre fontosabb a társadalom szerveződésében, és így a berendezések előállítása és a szolgáltatások terén is. |
1.13 |
Az orvosbiológiai technológia terén manapság főként az alábbi tevékenységekhez van szükség szakemberekre:
|
1.14 |
Az európai és a nemzeti szabályozási keret nem tudott lépést tartani a technológiai változások gyors ütemével, különösen az additív gyártás területén, ezért kétszeresen is szükség van szabályozásra: egyrészt konkrét szabályozásra, amely elsődlegesen a szabványokkal és a tanúsítással foglalkozik, másrészt pedig a jelenlegi jogszabályoknak az additív gyártás szempontjából való felülvizsgálatára. |
1.15 |
Az egyik fő gondot az jelenti, hogy az orvostechnikai eszközöket ipari termékeknek tekintik, és így magáncégek is hitelesíthetik őket. Ezért ki kell fejleszteni valamilyen specifikusabb és megfelelőbb minőséghitelesítési garanciarendszert. Az EGSZB egyetért az orvostechnikai eszközökről szóló 2014. április 2-i európai parlamenti állásfoglalással. |
1.16 |
Kiemelt figyelmet kell fordítani az űrkutatási programok szerepére is, amelyek szintén szolgálhatnak olyan kulcsfontosságú innovációkkal, amelyeket fel lehet használni az egészségügy területén. |
1.17 |
Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság kezdeményezze egy olyan tanulmány elkészítését, amely elemzi, hogy az európai orvosbiológiai technológia milyen előnyökkel szolgál az ipar és az egészségügyi szolgáltatások terén. Igen fontos annak elemzése, hogy milyen összefüggések vannak az egészségügyi piacot, illetve az orvosbiológiai technológia iparágát érintő politikák között. |
1.18 |
Legalább tíz évre van szükség egy olyan koherens egészségügyi program véghezviteléhez, amely elvezet minket az új technológiák hatékony egészségügyi alkalmazásaihoz. Ezzel szemben az Európai Bizottság megbízatása csak öt évre szól, ami azt jelenti, hogy a jövőre szóló tervek és stratégiák folyamatosan változnak. Mindenképpen stabil elképzelésekre és rögzített célkitűzésekre van szükség, ezek jelentik ugyanis az alapot ahhoz, hogy a jövőben hatékony egészségügyi ellátásról beszélhessünk. Biztosítani kell, hogy mindenki részesülhessen egészségügyi ellátásban, méghozzá egyenlő esélyekkel. Ehhez pedig termék- és szolgáltatásinnovációra van szükség, illetve a célok megvalósításához hosszú távra szóló elképzelések, valamint következetes politikai intézkedések és stratégiák kellenek. |
2. Bevezetés
2.1 |
„Közös célként kellene kitűzni, hogy minden európainak garantáljuk a digitalizációt, az internethez való hozzáférést és az egészséget. Emellett cél kell, hogy legyen az is, hogy Európa éljen a lehetőséggel, és legyen vezető szerepe ezen a növekvő és rendkívül innovatív piacon” – mondta Neelie Kroes, az Európai Bizottság korábbi alelnöke. |
2.2 |
„Az orvosbiológiai technológia multidiszciplináris tudomány, amely az orvostudományra, a biológiára és a mérnöki tudományokra épül. Ez a tudományág rendkívül fontos szerepet játszik számos, az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó rendkívül innovatív technológia, illetve termék vagy eljárás szempontjából. Az orvosbiológiai technológiát önálló tudományágnak kell tekinteni ahhoz, hogy a segítségével jobban kihasználhassuk az erőforrásokat és teljes mértékben ki tudjuk aknázni a megfelelő lehetőségeket. Fontos tehát, hogy az EU elismerje az orvosbiológiai technológiában rejlő összes lehetőséget, és ennek megfelelően ösztönözze az ehhez kapcsolódó, együttműködésen alapuló kutatást.” Így határozták meg az orvosbiológiai technológiát azon a szakpolitikai workshopon, amelyet 2012. március 27-én tartottak a témáról az Európai Parlamentben. |
2.3 |
Az orvosbiológiai technológia, illetve az egészségügyi és biológiai mérnöki tudomány olyan területeket ölel fel, mint az orvosbiológiai elektronika, a biomechatronika, a bioinstrumentáció, a bioanyagok, a biomechanika, a bionika, a sejt-, szövet- és géntechnológia, a klinikai mérnöki tudomány, az idegtudományra irányuló technológia, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztika, az ortopédiai biotechnológia, a rehabilitációs technológia, a rendszerfiziológia, a bionanotechnológia és a neurotechnológia. |
2.4 |
Az orvosbiológiai technológia az európai versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú ágazat. Néhány erre vonatkozó adat (3):
|
2.5 |
Az öregedő társadalom, az egyre súlyosbodó krónikus betegségek és a növekvő egészségügyi költségek egyre inkább globális problémákká válnak. Mivel a technológiának kulcsszerepe van az egészségügyi és betegellátásban, komoly kihívást jelent és társadalmi-gazdasági szempontból manapság egyre fontosabb az orvosi és egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó orvosbiológiai technológiai kutatás, innováció és fejlesztés, illetve az idevonatkozó biztonsági kérdések. |
2.6 |
A jó egészségi állapot nélkülözhetetlen a jóléthez, a gazdasági prosperitáshoz és a fenntartható fejlődéshez. Az egészségügyi ágazat motorja a tudományos és technológiai fejlődés, amely kihat a foglalkoztatásra, az innovációra, a fenntartható fejlődésre és a növekedésre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint fontos szerep hárul az egészségügyi technológiára az egészségügyi és gondozási szolgáltatások minőségének javításában, az egészségügyi problémák megoldásában, illetve az emberek életminőségének javításában. |
2.7 |
A legfontosabb kihívások többek között a következők:
|
2.8 |
A precíziós gyógyászat új területe (5) az alábbiakhoz nyújthat segítséget:
|
2.9 |
Noha a 4. kutatási és innovációs keretprogram 1998-ban elismerte az orvosbiológiai mérnöki tudományt, a területtel kapcsolatos jelenlegi uniós szakpolitikát a szétaprózottság jellemzi. Az Egyesült Államokban az orvosbiológiai technológia önálló tudománynak számít, amelynek saját módszertani és analitikai eljárásai vannak. |
2.10 |
Az OECD szerint 2012-ben az egészségügyi kiadások az OECD-országok átlagát tekintve a GDP 9,3 %-át tették ki, míg ugyanez az Egyesült Államokban 16,9 % volt, amely a legmagasabb érték az OECD-n belül (6). Európában átlagosan a GDP 10,4 %-át fordítják egészségügyi ellátásra. Ebből mintegy 7,5 %-ot fordítanak orvosi technológiákra, de jelentős eltérések vannak az egyes uniós tagállamok között. Orvosi technológiára Európában mintegy 195 EUR-t költenek személyenként (súlyozott átlagban), míg ugyanez egy főre vetítve 380 EUR az Egyesült Államokban (7). |
2.11 |
Az elkövetkezendő néhány évben az Egyesült Államokban várhatóan az orvosbiológiai mérnöki tudomány terén jön létre a legtöbb új munkahely. Az amerikai munkaerő-statisztikai hivatal (BLS) szerint az orvosbiológiai mérnökök (egészségügyi mérnökök) iránti kereslet várhatóan 27 %-kal fog növekedni 2012 és 2022 között (8). |
2.12 |
2012-ben és 2013-ban az orvosbiológiai (egészségügyi) mérnöki szakma állt a legjobb szakmák amerikai listájának (Best Jobs in America) élén (9). |
2.13 |
Európában az ágazat mintegy 5 75 000 embert foglalkoztat közvetlenül, sokan közülük magas képzettséget igénylő, magas presztízsű, innovatív munkahelyeken dolgoznak. Közel 25 000 orvostechnológiai vállalat létezik. Ezek 95 %-a kkv, amely elkötelezett a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházás iránt. A piac mérete jelenlegi becslések szerint mintegy 100 milliárd euróra tehető. A gyártói árak alapján az európai orvostechnológiai piacot a világpiac mintegy 30 %-ára becsülik. Ez a második legnagyobb orvostechnológiai piac az egyesült államokbeli után (amely hozzávetőleg a globális piac 40 %-át teszi ki) (10). |
2.14 |
Az Európai Bizottság jelenleg aktívan foglalkozik a műszerekre és diagnosztikai eljárásokra vonatkozó jogszabályok és technológiai követelmények felülvizsgálatával, és részt vesz az ismeretek és készségek webes közvetítésében. |
2.15 |
Az orvostechnológiai iparág jelentősen hozzájárul az európai gazdasághoz és versenyképességhez azzal, hogy rendkívül sok jó minőségű munkahelyet biztosít, komoly külföldi beruházásokat vonz és innovációs központokat hoz létre. Az ágazat hatalmas globális piaci lehetőségeket tartogat az európai ipar számára – olyan lehetőségeket, amelyeket nem szabad kiaknázatlanul hagyni. |
2.16 |
A nanotechnológiák nagyon fontos szerepet játszanak (11). Ma már léteznek innovatív nanotechnológiai és biológiai anyagokra épülő megközelítések az alábbi területeken:
|
Az aktuális helyzet az EU-ban: több mint 700 nanotudománnyal és biológiai anyagokkal foglalkozó vállalat: 650 millió EUR-s büdzsé a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramhoz (FP7) (12).
2.17 |
A Flandriában (Belgium) működő „MedTech Flanders” nagyon jó példa arra, hogy mennyire elengedhetetlen az együttműködés ezen a területen (13). A MedTech Flanders átfogóan foglalkozik minden ahhoz szükséges tényezővel, hogy eredményesebbek legyünk az orvosbiológiai innovációk felhasználásának terén: kiterjed az egyes ágazatokon túlmutató együttműködésre, a folyamatoptimalizációra, a hatékony humánerőforrás-menedzsmentre, pénzügyi szempontokra stb. Segítséget nyújt orvostechnológiai vállalatoknak az alábbi területeken:
|
3. Megjegyzések
3.1 |
Az egyre inkább személyre szabott kezelésekből és a testre szabott gyógyszerek, eszközök, gyógymódok, szoftverek stb. kifinomult kialakításából adódó lehetőségek új távlatokat nyitnak az európai iparágak és kkv-k előtt is. Ezen túlmenően az idősödő, fogyatékkal élő és krónikus betegségben szenvedő emberek általános egészségügyi ellátását biztosító óriási és még mindig gyorsan növekvő iparág, különösen pedig az otthoni betegápolásra épülő ágazat fényében fontos és mindenképpen figyelembe veendő szempont a saját lakókörnyezetben való életvitel segítése, hiszen ez javít az életminőségen és az otthoni biztonságon, különösen azok esetében, akik nem tudják megengedni maguknak az ápolási létesítményekben történő ellátást. Az új technológiákkal az is cél, hogy javuljon a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, és hogy a munkavállalóknak több idejük legyen arra, hogy ők maguk segítsenek az arra rászoruló rokonaiknak: gyerekeknek, időseknek, fogyatékkal élőknek és krónikus betegségben szenvedőknek. |
3.2 |
2014. április 2-án az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalást fogadott el az orvostechnikai eszközökről szóló európai bizottsági rendeletjavaslatról. Az egyik kimondottan fontos javaslat az, hogy az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) vonják be az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásába, azaz a bejelentett szervezetek minősítésébe és nyomon követésébe. Egy másik javaslat pedig egyéb szervek szerepének megerősítéséről szól: többek között az orvostechnikai eszközökkel foglalkozó új koordinációs csoportról (MDCG) van szó, amelyik az illetékes tagállami hatóságok képviselőiből áll, illetve az orvostechnikai eszközök értékelő bizottságáról, amely tudományos szakértőkből álló csoportként az MDCG munkáját segíti. Az Európai Parlament állásfoglalása szigorúbb alkalmassági követelményeket vezetne be a bejelentett szervezetekre vonatkozóan, illetve az orvostechnikai eszközök speciális kategóriáira létrehozná a „különleges kijelölt szervezeteket”. |
3.3 |
Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló, 2008-ban elindított kezdeményezés (IMI) a köz- és magánszféra partnerségén alapuló legnagyobb kezdeményezés Európában. Célja, hogy felgyorsítsa a jobb és biztonságosabb gyógyszerek kifejlesztését. Ehhez pedig támogatást nyújt együttműködésen alapuló kutatási projektekhez, illetve hálózatokat hoz létre az ipar és a tudományos körök szakértőiből, hogy megerősítse Európában a gyógyszeripari innovációt. |
3.4 |
Az egészségügyben és az egészségügyi ellátórendszerekben alkalmazott információs és kommunikációs technológiák (ikt) hatékonyabbá tehetik ezeket a rendszereket, javíthatnak az életminőségen és innovációkat indíthatnak be az egészségügyi piacokon. Az Európa 2020 stratégia és az európai digitális menetrend célkitűzéseivel összhangban az új e-egészségügyi cselekvési terv célja, hogy tematizálja, illetve felszámolja azokat a még meglévő akadályokat, amelyek gátolják, hogy Európában létrejöhessen egy teljesen működőképes és interoperábilis e-egészségügyi rendszer. A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv 14. cikke, amely lefekteti az e-egészségügyi hálózat alapjait, további fontos lépést jelent afelé, hogy a tagállamok hivatalosan is e-egészségügyi együttműködést alakítsanak ki egymás között. |
3.5 |
Ezzel kapcsolatban kiemelt figyelmet kell szentelni az e-recepteknek. Görögország jó példával jár elöl az elektronikus gyógyszerfelírás terén, bizonyítva, hogy az elektronikus egészségügy nem luxus, hanem szükségszerűség. Az uniós elektronikus gyógyszerfelírási iránymutatások első tervezete, melyet a tervek szerint 2014 novemberében fogadtak volna el, azt a célt szolgálja, hogy határokon átnyúlóan javuljon az elektronikus gyógyszerfelírás interoperabilitása, hogy így bármelyik uniós országban könnyen menjen az elektronikus receptek kezelése. |
3.6 |
Az e-egészségüggyel kapcsolatos jövőbeli internetes kihívás (Future Internet Challenge eHealth – FICHe) elnevezésű, együttműködésre épülő koordinációs és támogatási projekt keretében, melynek finanszírozásában az Európai Bizottság is részt vesz, olyan e-egészségüggyel foglalkozó európai kkv-k és induló vállalkozások juthatnak forrásokhoz, amelyek FIWAR technológiára épülő, innovatív e-egészségügyi alkalmazásokat akarnak kifejleszteni. |
3.7 |
A korszerű orvostudománnyal szemben támasztott követelmények:
|
3.8 |
Az egyre innovatívabb készülékekhez, anyagokhoz és eljárásokhoz, illetve az olyan területeken végbemenő gyors változásokhoz, mint amilyen a biotechnológia is, olyan rugalmas jogszabályok kellenek, amelyek nem jelentenek többletbürokráciát és így nem késleltetik a páciensek hozzájutását az innovatív technológiákhoz. Ebben az esetben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása tűnik megfelelőnek – amennyiben azok műszaki követelményekre vonatkoznak. |
4. Kihívások és lehetőségek
4.1 |
Az Orvosbiológiai Mérnökök Világszövetsége (International Federation for Medical and Biological Engineering – IFMBE) szerint az alábbi területek jelentenek kihívásokat és egyben lehetőségeket is az orvosbiológiai technológia számára:
|
4.2 |
Az orvostechnikai eszközök egyre hatékonyabb alkalmazásának, illetve az ilyen eszközök és a gyógyszerek egymással összekapcsolt alkalmazásának (például az elektrokemoterápiának) köszönhetően a rák ma már olyan krónikus megbetegedésnek számít, mellyel kapcsolatban a várható élettartam és az életminőség jóformán megháromszorozódott az elmúlt tíz év során. |
4.3 |
Az innovatív gyógyászati technológiák rendkívül jelentős előnyöket biztosítanak az európai polgárok számára azáltal, hogy segítik őket abban, hogy hosszabb ideig egészségesebben élhessenek. Sokan, akik korábban krónikus betegségben, fogyatékosságban szenvedtek, vagy akiknek állandó fájdalmuk volt, ma már normális vagy közel normális életet élhetnek. Néhány példa:
|
4.4 |
A 3D nyomtatás innovatív területére kulcsszerep vár az orvosok, a kutatók és az orvostechnikai eszközök gyártói számára rendelkezésre álló lehetőségek bővítésében. A 3D nyomtatási technológiákkal rengeteg gyógyászati felhasználásra szánt alkalmazás testre szabhatóvá válik, és így olyan eszközöket lehet gyártani, amelyek tökéletesen megfelelnek egy adott személy szükségleteinek. A 3D nyomtatásnak már most is számos alkalmazási területe van, ahol olyan speciális anyagokat használnak, amelyeknek szigorú biokompatibilitási normáknak kell megfelelniük (biokompatibilis anyagok, gyógyszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok stb.). Ezen túlmenően jogszabályokat is terveznek a 3D nyomtatással létrehozott termékek használatára, illetve az ilyen termékek egészségügyi felhasználásának szabályozására. |
5. Egészségügyimérnök-képzés és az orvosbiológiai technológiával kapcsolatos fejlesztés Európában
5.1 |
2014. március 20–21-i következtetéseiben az Európai Tanács felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „kezeljék sürgős, prioritást élvező feladatként az ún. »STEM« készségek (tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségek) területén mutatkozó hiányosságok orvoslását, az ipar fokozott bevonása mellett”. |
5.2 |
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mind európai, mind pedig nemzeti és helyi szinten kövesse megfelelően nyomon ezt az európai tanácsi kérést. |
5.3 |
A jövőbeli „Európa 2020” stratégia keretében olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek mind a magán-, mind pedig a közszférában hozzájárulnak a „STEM” készségek szintjének és rendelkezésre állásának javulásához. |
5.4 |
Az orvosbiológiai technológia a gyógyászati és gondozási szolgáltatások terén is nagyon fontos szerepet játszhat abban, hogy megfelelő válaszokkal lehessen szolgálni az olyan általános társadalmi problémákra, mint a demográfiai változások, a csökkenő adóbevételek és az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növekedése. |
5.5 |
Ezzel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet elismeri, hogy több orvosbiológiai technológiákkal foglalkozó szakemberre van szükség ahhoz, hogy biztosítsák, tervezzék, értékeljék, szabályozzák, fenntartsák és kezeljék az orvostechnikai eszközöket, továbbá ahhoz, hogy az egészségügyi rendszereket világszerte felkészítsék ezek biztonságos használatára (14). |
5.6 |
A tagállamoknak hosszú távú, következetes egészségügyi programokat és cselekvési terveket kell kidolgozniuk, hogy az orvosbiológiai és egyéb kapcsolódó technológia terén innovatív kutatást lehessen beindítani, új technológiákat lehessen elterjeszteni és magas színvonalú képzést sikerüljön biztosítani. |
5.7 |
Az EU-nak elő kell mozdítania, hogy létrejöjjön egy egységes piac az európai egészségügyi technológiai ágazat számára. Ehhez többek között az kell, hogy megfelelő szabványosítást vezessenek be az orvosbiológiai technológia terén, ötvözve ezt az ápolási szolgáltatásokat biztosító iparággal, az ikt-val és az egészségügyi informatikával. Ez hatalmas előnyökkel járhat az európai ipar számára és javíthatja az egészségügyi ellátás minőségét is. |
5.8 |
Kiemelt figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokra, például abból a szempontból, hogy az induló vállalkozások finanszírozáshoz jussanak, illetve hogy előmozdítsák a kkv-k és az adott kutatóintézetek közötti innovatív együttműködést, valamint hogy lépések történjenek annak érdekében, hogy a kkv-k könnyebben értékesíthessék találmányaikat. |
5.9 |
Az orvosbiológiai technológia a leggyorsabban növekvő mérnöki tudomány, amely manapság az egyik legjobb karrierlehetőséget nyújtja. Összekapcsolja egymással az orvosi/orvosbiológiai és a mérnöki tudományokat, és növeli az általános egészségügyi ellátás hatékonyságát. Az egészségügyi mérnökök olyan innovatív eszközöket terveznek és készítenek, mint a művégtagok és a mesterséges szervek, az új generációs képalkotó berendezések és protézisek, valamint fejlesztik a genetikai tesztelési, illetve a gyógyszerkészítési és -beadási eljárásokat. |
5.10 |
Az Egyesült Államokban már sikerült eredményeket elérni az egészségügyimérnök-képzés és továbbképzés területén, míg Európában – a komoly biotechnológiai és orvosbiológiai mérnöki ágazat és a kiváló oktatási rendszerek ellenére, illetve a még mindig fennálló nemzeti joghatósági akadályok miatt – nehézséget jelent az egységes szabványok kidolgozása. A 2004-ben indított BIOMEDA kezdeményezés célja, hogy oktatási és szakmai szabványokat dolgozzon ki és honosítson meg ezen a területen. |
5.11 |
Az uniós szakmai képesítésekről szóló irányelvben el kellene ismerni az orvosbiológiai technológiát (15). |
5.12 |
Az európai és nemzeti egészségügyi és betegápolási stratégiáknak és az egyetemi kutatásokra vonatkozó politikáknak ki kellene egészíteniük egymást, hogy az ismeretek és tapasztalatok olyan széles tárháza jöjjön létre, amelynek segítségével könnyebbé válik az együttműködés az iparral (különösen a kkv-kkal), valamint a kezdő vállalkozások szakosodása és nemzetközi együttműködések kialakítása. A kialakulóban lévő új technológiák, illetve az orvosi és biológiai tudományok integrálására kell törekedni, hogy Európa piacvezetővé válhasson az orvosi technológiák terén (valós orvosi problémákat kezelve). |
5.13 |
A CRH-BME Tempus projekt részeként Európa-szerte 150 egyetem kínál összesen 309-féle egészségügyimérnök-programot alapképzés (BSc), mesterképzés (MSc) és doktori (PhD) képzés keretében. Az Európai Bizottság által a 2009–2013-as időszakra elindított Erasmus Mundus program keretében felállított CEMACUBE Közös Európai Mesterképzési program célja, hogy elmélyüljön az együttműködés a felsőoktatási intézmények és a tudományos szakemberek között mind Európában, mind pedig a harmadik országokban. Az Erasmus Mundus már nem működik képzési programként, ami azt jelenti, hogy nem lehet már CEMACUBE-ösztöndíjat kapni. |
Kelt Brüsszelben, 2015. április 23-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Henri MALOSSE
(1) J.F. Kennedy, André C Linnenbank, EAMBES (Orvostechnikai és Biomérnöki Tudományok Európai Szövetsége) (EGSZB-s meghallgatás).
(2) Manfred Bammer, a Biomedical Systems, AIT vezetője (EGSZB-s meghallgatás).
(3) Ruxandra Draghia-Akli, igazgató, Kutatási és innovációs Főigazgatóság, Európai Bizottság (EGSZB-s meghallgatás).
(4) Lásd a 3. lábjegyzetet.
(5) Prof. Ştefan N. Constantinescu, a Szignáltranszdukciós és molekuláris hematológiai osztály vezetője, a Leuveni Katolikus Egyetem de Duve Intézete és a Ludwig Rákkutató Intézet tagja (EGSZB-s meghallgatás).
(6) Az OECD 2014. évi egészségügyi statisztikái.
(7) Az európai gyógyászati technológiai ipar számokban. MedTech Europe 2013.
(8) http://www.bls.gov/ooh/architecture-and-engineering/biomedical-engineers.htm
(9) http://money.cnn.com/pf/best-jobs/2013/snapshots/1.html
(10) Lásd a 7. lábjegyzetet.
(11) Lásd az EGSZB véleményét a következő tárgyban: „Nanotudományok és nanotechnológiák – cselekvési terv 2005–2009” (HL C 185., 2006.8.8., 1. o.).
(12) Nicolas Gouze, az ETP Nanomedicine főtitkára (EGSZB-s meghallgatás).
(13) Prof. Pascal Verdonck NCBME, tanszékvezető egyetemi tanár, Orvosbiológiai technológia tanszék, Genti Egyetem; a Maria Middelares Intézet igazgatója, Gent (EGSZB-s meghallgatás).
(14) A WHO weblapja, legutóbbi kattintás: 2015. március 23.: http://www.who.int/medical_devices/support/en/
(15) André C. Linnenbank, az EAMBES főtitkára (EGSZB-s meghallgatás).