INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

· A javaslat háttere, okai és céljai

A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv megteremtette a rádióberendezések és távközlő végberendezések Európai Unióban történő forgalomba hozatalának, szabad mozgásának és üzembe helyezésének keretét. Az irányelv 1999-ben lépett hatályba, és igen fontos szerepet játszott a belső piac kialakításában ezen a területen.

Az irányelv alapvető követelményeket állapít meg az egészség és a biztonság védelme, az elektromágneses összeférhetőség, valamint a káros zavarás elkerülése tekintetében. Csakúgy, mint a többi, „új megközelítést” alkalmazó jogszabályban, az említett műszaki követelmények nem kötelező harmonizált szabványok formáját öltik. Mivel a szabályozási koncepció nem veszített érvényességéből, az irányelv alapvető felülvizsgálata nem szükséges. Az irányelv alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azonban számos olyan kérdést felvetettek, amelyekkel foglalkozni kell[1]. A javaslattervezet fő célkitűzései a következők:

– az irányelvben meghatározott követelmények betartásának fokozása és a szabályozási keretrendszerbe vetett bizalom növelése,

– az irányelv rendelkezéseinek pontosabbá és egyszerűbbé tétele, ideértve többek között az irányelv hatályának kisebb módosításait, az alkalmazásának megkönnyítése, valamint a gazdasági szereplők és a hatóságok „tehermentesítése” érdekében.

A javasolt felülvizsgálat egyben lehetővé teszi, hogy nagyobb legyen az összhang az irányelv és A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága hatáskörébe tartozó egyéb hasonló témájú jogszabályok, mint pl. a rádióspektrum-határozat[2]között. A javasolt szöveg egyfelől az irányelv, másfelől a termékek forgalomba helyezéséről szóló új jogi keret, a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlásáról szóló 182/2011/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) összehangolásán alapul.

Jogi alapját az EUMSZ 26. cikke (belső piac) és 114. cikke (jogszabályok közelítése) képezi.

· Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről szóló irányelv teljes mértékben harmonizálja a hatálya alá tartozó termékek forgalomba hozatalát az EU-ban. Csak az irányelv rendelkezéseinek megfelelő berendezések hozhatók forgalomba, és a tagállamok ugyanezekkel a követelményekkel – az egészség és a biztonság védelmével, az elektromágneses összeférhetőséggel, valamint a káros zavarás elkerülésével – kapcsolatban nem vezethetnek be nemzeti szinten korlátozóbb előírásokat. E termékekre más uniós környezetvédelmi jogszabályok is vonatkoznak, különösen a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló irányelv[3], az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv[4], az akkumulátorokról szóló irányelv[5], valamint a környezetbarát tervezésről szóló irányelv[6] végrehajtásához kapcsolódó intézkedések.

A rádióberendezések üzembe helyezése és használata nemzeti jogszabályok tárgyát képezi. E hatáskörük gyakorlása során a tagállamoknak be kell tartaniuk a vonatkozó uniós jogszabályokat, különösen az alábbiakat:

– a rádióspektrum-politikai programban[7] meghatározott általános spektrumpolitikai keretrendszer,

– a 2002/21/EK irányelvben (keretirányelv[8]) az elektronikus hírközlés keretszabályozásán belül meghatározott általános kritériumok,

– a spektrumhasználatnak a 2002/20/EK irányelvben (engedélyezési irányelv[9]) az elektronikus hírközlés keretszabályozásán belül meghatározott engedélyezési feltételei,

– az egyes spektrumsávok EU-n belüli használatára vonatkozó műszaki feltételeket harmonizáló 676/2002/EK határozat (rádióspektrum-határozat[10]) szerinti végrehajtási intézkedések, amelyek valamennyi tagállamra nézve kötelezőek. Az uniós szinten harmonizált sávok közé tartoznak pl. a GSM, az UMTS és a kis hatótávolságú eszközök sávjai,

– összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel.

A javaslat összhangban áll a Bizottság intelligens szabályozási politikájának elveivel[11], az „Európa 2020” stratégiával, különösen, ami a szabályozásnak az Innovatív Unió kezdeményezésben[12] beütemezett felülvizsgálatát illeti, valamint a rádióspektrum-politikai programmal[13].

A kezdeményezés megfelel a 2008-ban jóváhagyott „új jogi keret” elnevezésű intézkedéscsomagnak is, amely az akkreditálásról és piacfelügyeletről szóló 765/2008/EK rendeletből és a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerét létrehozó 768/2008/EK határozatból áll. A határozat (2. cikk) megállapítja, hogy rendelkezéseit az uniós jogszabályok kidolgozásakor vagy felülvizsgálatakor alkalmazni kell.

2.           KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

· Konzultáció az érdekeltekkel

Az első nyilvános konzultációra az irányelv működésével kapcsolatban 2007-ben került sor. A konzultáció során felmerült kérdésekre az irányelv működéséről szóló második jelentés[14] is visszatért.

A Bizottság 2010-ben újból nyilvános konzultációt folytatott néhány tervezett intézkedés várható hatásával kapcsolatban. 122 válaszadótól, többek között 50 kkv-től, 36 egyéb gazdasági szereplőktől, továbbá tagállami hatóságoktól, bejelentett szervezetektől és szabványügyi testületektől kapott válaszokat[15].

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

2009-ben külső tanulmány készült azon különféle opciók hatásainak felmérésére, melyek célja, hogy fokozzák a termékek nyomonkövethetőségét és az irányelvnek való megfelelésüket[16].

Általánosságban megállapítható, hogy nagyfokú konszenzus és támogatás övezi azt az elgondolást, hogy egyrészt összehangoljuk az irányelvet az új jogi keret intézkedéscsomaggal, másrészt pontosítsuk és egyszerűsítsük azt. A termékek forgalomba hozatala előtti kötelező nyilvántartásba vételének lehetséges bevezetésével, valamint bizonyos egyéb, az adminisztratív egyszerűsítés jegyében tervezett intézkedésekkel kapcsolatban már megoszlanak a vélemények.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· Jogalap:

Az EUMSZ 26. és 114. cikke

· A szubszidiaritás és az arányosság elve

Az idevágó belső piaci jogszabályok rendelkezéseinek kiigazítása, pontosítása, illetve egyszerűsítése céljából uniós szintű intézkedésekre van szükség. A javaslat harmonizálja az alapvető és adminisztratív követelményeket, amely követelményeknek való megfelelés biztosítja az uniós piachoz való hozzáférést – az ebből származó előnyök egyértelműek, kivált azzal a lehetőséggel összehasonlítva, hogy az egyes tagállamok külön-külön hoznának hasonló intézkedéseket.

Az arányosság elvével összhangban a javasolt módosítások nem lépik túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. Az új vagy módosított kötelezettségek nem jelentenek szükségtelen terhet és költséget az iparág számára, különösen, ami a kis- és középvállalkozásokat vagy a közigazgatásokat illeti. Azokban az esetekben, amikor némely módosításról úgy tűnt, hogy negatív hatásokkal jár, az elemzés révén sikerült a problémákra olyan megoldásokat találni, amelyek ‑ az előnyöket és hasznokat is mérlegelve ‑ arany középutat jelentenek. Számos módosításnak a jelenlegi irányelv egyértelműbbé tétele a célja, bármiféle újabb követelmény bevezetése nélkül.

· A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat a jelenleg hatályos 1999/5/EK irányelv másik irányelvvel való leváltására irányul, amelyet a tagállamoknak új nemzeti jogszabályok révén kell átültetniük.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel: a javasolt irányelv részét képező minden intézkedés és fellépés koherens egészet alkot, és illeszkedik a jelenlegi és a Bizottság által javasolt következő többéves pénzügyi keretbe (2014–2020).

A javaslat szerint elő lehet majd írni a rádióberendezések egyes kategóriáinak a forgalomba hozatal előtti nyilvántartásba vételét. Ha ez csakugyan megvalósul, akkor a Bizottságnak létre kell hoznia és fenn kell tartania egy erre szolgáló adatbázist. A rendelkezésre álló költségbecslés szerint ez 300 ezer euró egyszeri beruházással és évente 30 ezer euró karbantartási költséggel fog járni.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

· Egyszerűsítés és az adminisztratív költségek csökkentése

A javaslat célja, hogy pontosítsa az irányelv alkalmazásával járó kötelezettségeket, valamint a spektrumgazdálkodás rugalmasságának növelésével és a spektrumhasználat adminisztratív eljárásainak egyszerűsítésével felszámolja a vállalatokra és közigazgatásokra háruló felesleges adminisztratív terheket. A javaslat mind a közösségi joganyag korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló folytatólagos bizottsági programnak, mind a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjának (hivatkozás: 2009/ENTR/021) részét képezi.

· Felülvizsgálat

A javaslat arra kötelezi a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az irányelv működését, és négy évvel annak hatálybalépése után, azt követően pedig ötévente rendszeresen jelentésben számoljon be róla.

· Tájékoztatás a tagállamok részéről

A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot az irányelv nemzeti jogba való átültetéséről, továbbá három évvel az irányelv hatálybalépése után, azt követően pedig kétévente rendszeresen jelentést kell küldeniük a Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról.

· Európai Gazdasági Térség

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

· A javaslat részletes magyarázata

Az irányelv felülvizsgálatát illetően a javaslat legfontosabb elemei a következők:

1.           A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozattal való összehangolás:

– a 2. cikk magában foglalja a 768/2008/EK határozat R1. fejezetében meghatározott fogalmakat,

– a 10–15. cikk tartalmazza a gazdasági szereplőknek a 768/2008/EK határozat R2. fejezetében meghatározott kötelezettségeit,

– a 17. cikk, valamint a III., IV. és V. melléklet magukban foglalják a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott három megfelelőségértékelési modult,

– a 22–38. cikk tartalmazza a 768/2008/EK határozat R4. fejezetében meghatározott, a megfelelőségértékelő szervezetek bejelentésére vonatkozó kötelezettségeket,

– a 39–43. cikk tartalmazza a 768/2008/EK határozat R5. fejezetében meghatározott egyszerűsített védintézkedési eljárásokat.

2.           A 2. cikk (1) bekezdése újradefiniálja a rádióberendezés fogalmát, ami egyben az irányelv módosított hatályát is kijelöli: most már csakis olyan berendezések tartoznak a fogalomba (de az ilyen berendezések közül valamennyi), amelyek rendeltetésszerűen továbbítanak jeleket a rádióspektrumban, függetlenül attól, hogy mindez a kommunikáció célját vagy más célokat szolgál-e. A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmény ennek megfelelően kiigazításra került, és most már csak a továbbított jelekre vonatkozik.

Következésképpen a Bizottság azt javasolja, hogy az irányelv új címe a következő legyen: „Irányelv a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról”

3.           A 3. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján elő lehet írni, hogy a rádióberendezések együttműködjenek olyan tartozékokkal, mint pl. a töltők.

4.           A 3. cikk (3) bekezdésének g) pontja alapján elő lehet írni, hogy szoftverirányítású rádióberendezések esetében csak megfelelő szoftver-hardver kombinációk kerüljenek alkalmazásra. A 4. cikk alapján intézkedéseket lehet elfogadni annak érdekében, hogy ez a szabályozási előírás ne teremtsen akadályokat a független szoftverszolgáltatók számára.

5.           Az 5. cikk alapján elő lehet írni, hogy a csak kis mértékben megfelelő kategóriákba tartozó termékeket központi adatbázisban vegyék nyilvántartásba, a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelően a tagállamok által szolgáltatott megfelelőségi információk alapján.

6.           A 7. cikk pontosítja a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről szóló irányelv, valamint a rádióspektrum használatát szabályozó uniós és tagállami jogszabályok viszonyát.

7.           Egyszerűsítés és az adminisztratív kötelezettségek csökkentése:

– A rádióberendezés új fogalommeghatározása (2. cikk (1) bekezdés) egyértelműen elhatárolja az irányelv hatályát a 2004/108/EK irányelv (elektromágneses összeférhetőségi irányelv[17]) hatályától,

– a csak vevőkészülékek és a vezetékes végberendezések kikerülnek az irányelv hatálya alól, és a 2004/108/EK irányelv, valamint a 2006/95/EK irányelv[18] fog vonatkozni rájuk, illetve feszültségüktől függően a 2004/108/EK és a 2001/95/EK irányelv[19] hatálya alá fognak tartozni, ami az adminisztratív kötelezettségek bizonyos fokú csökkenésével jár,

– megszűnik az a követelmény, hogy az EU-ban nem harmonizált frekvenciasávot használó rádióberendezések forgalomba hozatalát be kell jelenteni (a jelenlegi 6. cikk (4) bekezdése),

– megszűnik az a kötelezettség is, hogy a termékeken el kell helyezni a berendezéscsoport azonosítóját (a jelenlegi VII. melléklet 5. pontja),

– megszűnik az a követelmény is, hogy a használati utasításon fel kell tüntetni a CE-jelölést (a jelenlegi VII. melléklet 3. pontja),

– a végberendezések kereskedelmével kapcsolatos versenyt elősegítő rendelkezések (a jelenlegi 4. cikk (2) bekezdése és a 7. cikk (3)–(5) bekezdése) kikerülnek az irányelv szövegéből, mivel a jelenleg hatályos 2008/63/EK irányelv[20] hasonló rendelkezéseket tartalmaz.

8.           Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlásáról szóló 182/2011/EU rendelettel való összehangolás:

– a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokat a 44. cikk (Bizottsági eljárásrend) és a 45. cikk (A felhatalmazás gyakorlása) szabályozzák,

– a végrehajtási hatáskörökre vonatkozóan a 8. cikk (3) bekezdése (a berendezéscsoportok meghatározása) és a 10. cikk (9) bekezdése (a földrajzi területre vonatkozó információk és a rádióberendezés használatára vonatkozó korlátozások feltüntetése) tartalmaz javaslatot,

– a felhatalmazáson alapuló hatáskörökre vonatkozóan a 2. cikk (3) bekezdése (a rádióberendezések fogalmába tartozó vagy azon kívül eső berendezéseket felsoroló II. mellékletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása), a 3. cikk (3) bekezdése (kiegészítő alapvető követelmények), a 4. cikk (2) bekezdése (szoftverirányítású rádióberendezések megfelelőségére vonatkozó információk közlése) és az 5. cikk (2) bekezdése (a rádióberendezések kötelező nyilvántartásba vétele bizonyos kategóriákon belül) tartalmaz javaslatot.

2012/0283 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[21],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően[22],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[23] több alkalommal jelentős mértékben módosításra került. Mivel további módosításokra van szükség, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében új irányelvvel kell felváltani.

(2)       A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[24] megállapítja a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásának szabályait, megteremti a termékek piacfelügyeletének és a harmadik országokból érkező termékek ellenőrzésének keretét, valamint meghatározza a CE-jelölés általános elveit.

(3)       A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[25] közös keretrendszert teremt a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket harmonizáló jogszabályokra vonatkozó általános elvek és referenciarendelkezések számára, hogy ezáltal egységes alapot biztosítson e jogszabályok felülvizsgálatához, illetve átdolgozásához. Az 1999/5/EK irányelvet ennek megfelelően hozzá kell igazítani az említett határozathoz.

(4)       Az 1999/5/EK irányelvben meghatározott, a vezetékes végberendezésekre vonatkozó alapvető követelményeket – úgymint egészségvédelem, biztonság és az elektromágneses összeférhetőség védelme – megfelelő mértékben lefedi a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, 2006. december 12-i 2006/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[26] és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. december 15-i 2004/108/EK irányelv[27]. Ez az irányelv tehát nem vonatkozik a vezetékes végberendezésekre.

(5)       A végberendezések piacán folyó versennyel kapcsolatos kérdéseket kellőképpen szabályozza a távközlési végberendezések piacán folyó versenyről szóló, 2008. június 20-i 2008/63/EK bizottsági irányelv[28], különösen azáltal, hogy előírja a tagállami szabályozó hatóságok számára, hogy gondoskodjanak az interfészek műszaki előírásainak nyilvánosságra hozataláról a hálózathoz való csatlakozás érdekében. Ezért ebbe az irányelvbe nem kell azokat a követelményeket átvenni, amelyek a 2008/63/EK irányelv hatálya alá tartozó végberendezések piacán zajló versenyt hivatottak megkönnyíteni.

(6)       Ha egy berendezés rendeltetésszerűen rádióhullámokat továbbít, akkor a rádióspektrum szisztematikus használatáról van szó. A spektrumhasználat hatékony felhasználása – azaz a káros zavarás elkerülése – érdekében minden ilyen berendezésnek ezen irányelv hatályába kell tartoznia, függetlenül attól, hogy kommunikációs célt szolgál-e, vagy sem.

(7)       Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány termék esetében nehéz megállapítani, hogy az 1999/5/EK irányelv hatályába tartoznak-e. Különösen a technológiai fejlődés eredményeként létrejövő, nehezen kategorizálható termékek miatt szükséges meghatározni, hogy mely termékkategóriák tartoznak a rádióberendezés fogalmába, és melyek nem. Az irányelv egyes nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése és módosítása, azaz a II. melléklet műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell ruházni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskörrel.

(8)       A 2006/95/EK irányelvben meghatározott alapvető biztonsági követelmények megfelelőek a rádióberendezések szempontjából, ezért ezen irányelvben hivatkozni kell ezekre és elő kell írni az alkalmazásukat. Az alapvető követelményektől eltérő rendelkezések szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében célszerű lenne, ha a rádióberendezések nem tartoznának a 2006/95/EK irányelv hatálya alá.

(9)       A 2004/108/EK irányelvben az elektromágneses összeférhetőség tekintetében meghatározott alapvető követelmények megfelelőek a rádióberendezések szempontjából, ezért ezen irányelvben hivatkozni kell ezekre és elő kell írni az alkalmazásukat. Az alapvető követelményektől eltérő rendelkezések szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében célszerű lenne, ha a rádióberendezések nem tartoznának a 2004/108/EK irányelv hatálya alá.

(10)     A káros zavarás elkerülése érdekében gondoskodni kell a rádióspektrum hatékony, a tudomány mindenkori állásának megfelelő használatáról.

(11)     Bár maguk a vevőkészülékek nem okoznak káros zavarást, a vételi képesség, azaz a 2004/108/EK irányelv alapvető biztonsági követelményei alapján a vevőkészülékeknek a zavarással és a nem kívánt jelekkel szembeni fokozott ellenállása egyre fontosabb tényezőnek számít a rádióspektrum hatékony használata terén.

(12)     A csak vevőkészülékek vételi képessége a 2004/108/EK irányelvben meghatározott alapvető követelmények tárgyát képezi, különösen ami a szomszédos vagy megosztott frekvenciasávok használatából eredő nem kívánt jeleket illeti, tehát ezen irányelv hatályának nem kell az említett készülékekre kiterjednie.

(13)     Néhány esetben szükség lehet az egész EU-ra kiterjedően más rádióberendezésekkel való, hálózatokon keresztül történő együttműködésre, illetve a megfelelő típusú interfészekkel való összekapcsolódásra. A rádióberendezések és a tartozékok, pl. a töltők közötti interoperabilitás egyszerűbbé teheti a rádióberendezések használatát, és csökkentheti a felesleges hulladékok mennyiségét.

(14)     A rádióberendezések felhasználóinak személyes adatai és a magánéletük védelme, valamint a csalással szembeni védelem a rádióberendezések különleges funkciói által javítható. A rádióberendezéseket a megfelelő esetekben tehát úgy kell kialakítani, hogy támogassák ezeket a funkciókat.

(15)     A rádióberendezések fontos szerepet játszhatnak a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférésben. A rádióberendezéseket szükség esetén tehát úgy kell kialakítani, hogy támogassák a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáféréshez szükséges funkciókat.

(16)     A rádióberendezések sokat jelentenek a fogyatékos személyek jóléte és foglalkoztatása szempontjából, akik az európai lakosság számottevő és egyre növekvő részét képezik. A rádióberendezéseket ezért a megfelelő esetekben úgy kell megtervezni, hogy azokat a fogyatékos személyek átalakítás nélkül vagy kis átalakítással tudják használni.

(17)     Azt, hogy a rádióberendezések bizonyos kategóriái megfelelnek-e az alapvető követelményeknek, az is befolyásolja, hogy tartalmaznak-e szoftvert, illetve a már meglévő szoftvert módosítják-e. Szoftvereknek a felhasználó, a rádióberendezés vagy bármelyik harmadik fél által a rádióberendezésre történő feltöltése csak akkor megengedhető, ha a szoftver a továbbiakban nem veszélyezteti a rádióberendezés alapvető követelményeknek való megfelelését.

(18)     Gondoskodni kell arról, hogy az interoperabilitással, a felhasználók magánéletének védelmével, a csalás megelőzésével, a fogyatékos személyek általi használattal, a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáféréssel, illetve a nem megfelelő szoftver-rádióberendezés kombinációk megelőzésével kapcsolatos szükségletek tekintetében kiegészítő követelményeket lehessen bevezetni. Az irányelv egyes nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell ruházni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskörrel a rádióberendezések azon kategóriái vagy csoportjai tekintetében, amelyeknek a csalás megelőzésével, a fogyatékos személyek általi használattal, a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáféréssel, illetve a nem megfelelő szoftver-rádióberendezés kombinációk megelőzésével kapcsolatban kiegészítő követelményeknek kell megfelelniük.

(19)     A szoftver-rádióberendezés kombinációja megfelelőségének a rádióberendezés általi ellenőrzésével tilos visszaélni: nem fordítható annak megakadályozására, hogy a berendezést független szoftverszolgáltatók által kínált szoftverrel használják. A szoftver-rádióberendezés tervezett kombinációinak megfelelőségével kapcsolatban a hatóságok, a gyártók és a felhasználók rendelkezésére bocsátott információk a versenyt hivatottak elősegíteni. Az irányelv egyes nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell ruházni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskörrel a rádióberendezések azon kategóriái vagy csoportjai tekintetében, amelyek tervezett szoftverkombinációinak megfelelőségével kapcsolatban a gyártóknak tájékoztatniuk kell a tagállamokat és a Bizottságot, továbbá a közlendő információk és azok megadására vonatkozó szabályok tekintetében.

(20)     A forgalomba hozandó rádióberendezések központi adatbázisban való nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmény várhatóan fokozza a piacfelügyelet hatékonyságát és hatásosságát, és ezáltal hozzájárul az irányelv előírásainak való megfelelés magas szintjéhez. Mivel ez a követelmény további terheket ró a gazdasági szereplőkre, csak azon rádióberendezés-kategóriák tekintetében kerül bevezetésre, amelyek megfelelősége alacsony szinten maradt. Az irányelv egyes nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell ruházni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskörrel a rádióberendezések azon kategóriái beazonosítása tekintetében, amelyeket a tagállamoktól kapott megfelelőségi információk alapján nyilvántartásba kell venni a központi adatbázisban, továbbá a rögzítendő információk és azok nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok, valamint az azonosító szám elhelyezése tekintetében.

(21)     A vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelő rádióberendezések szabad forgalmazását engedélyezni kell. Az ilyen berendezések üzembe helyezése és rendeltetésszerű használata – adott esetben a rádióspektrum használatára és az érintett szolgáltatás nyújtására vonatkozó szabályoknak megfelelően – megengedett.

(22)     Annak érdekében, hogy a rádióberendezések kereskedelmét az Unió belső piacán ne gátolják felesleges akadályok, a tagállamoknak a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[29] keretében értesíteniük kell a többi tagállamot és a Bizottságot a műszaki szabályozás terén, pl. a rádióinterfészekkel kapcsolatban készülő új szabályaikról, kivéve, ha a bevezetendő szabályok megengedik a tagállamok számára, hogy betartsák az olyan kötelező uniós jogi aktusok előírásait, mint pl. az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[30].

(23)     A szabályozás tárgyát képező rádióinterfészek egyenértékűségére és használati feltételeikre vonatkozó információszolgáltatás segít elhárítani azokat az akadályokat, amelyek a rádióberendezések belső piacra való jutását gátolják. A Bizottság ezért felméri és megállapítja, hogy a szabályozás tárgyát képező rádióinterfészek egyenértékűek-e, és az erre vonatkozó információkat rádióberendezés-csoportok formájában teszi közzé.

(24)     A spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról szóló 2007. május 16-i 2007/344/EK bizottsági határozat[31] szerint a tagállamoknak az Európai Rádió-távközlési Hivatal (ERO) által létrehozott frekvenciainformációs rendszert (EFIS) kell használniuk annak érdekében, hogy minden tagállamban összehasonlítható spektrumhasználati információkat tehessenek közzé az interneten. A gyártók még a rádióberendezés forgalomba hozatala előtt valamennyi uniós tagállam vonatkozásában előre kikereshetik az EFIS-ben a frekvenciainformációkat, és felmérhetik, hogy mely tagállamban milyen feltételek mellett, és egyáltalán használhatók lesznek-e majd a szóban forgó berendezések. Ezért ebben az irányelvben nincs szükség kiegészítő rendelkezésekre, pl. az előzetes bejelentéssel kapcsolatban, amely célja az lenne, hogy tájékoztassa a gyártókat a nem harmonizált frekvenciasávokat használó rádióberendezések használati feltételeiről.

(25)     A kutatási és demonstrációs tevékenységek előmozdítása céljából szakmai vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és hasonló rendezvényeken lehetővé kell tenni az ennek az irányelvnek meg nem felelő, tehát forgalomba nem hozható rádióberendezések kiállítását is, amennyiben a kiállítók ellátják a közönséget a megfelelő információkkal.

(26)     A közérdek, mint például az egészség és a biztonság magas szintű védelmének, továbbá az elektromos összeférhetőségnek és a hatékony spektrumhasználatnak a káros zavarás elkerülése érdekében történő biztosítása, továbbá az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a termékek megfelelőségéért.

(27)     Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. Az egyes szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési folyamatban.

(28)     Mivel a gyártó részletes ismeretekkel rendelkezik a tervezésről és a gyártásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(29)     A gyártónak megfelelő információkat kell rendelkezésre bocsátania a berendezés rendeltetésszerű használatáról, hogy lehetővé tegye az alapvető követelményeknek megfelelő használatot. Ezen információk körébe tartozhat a tartozékok, mint pl. az antennák vagy a szoftverek és ehhez hasonló összetevők ismertetése, valamint a berendezés üzembe helyezésének leírása.

(30)     Az 1999/5/EK irányelvben foglalt követelményről, miszerint a berendezéshez EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell mellékelni, bebizonyosodott, hogy egyszerűsíti és javítja a tájékoztatást, valamint a piacfelügyelet hatékonyságát. Mivel az egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításának lehetősége révén csökkent az ezzel a követelménnyel járó teher, anélkül, hogy ez a hatékonyság rovására ment volna, ebben az irányelvben is így kell rendelkezni.

(31)     Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő termékek megfeleljenek ennek az irányelvnek, és különösen arról, hogy a gyártók elvégezzék a megfelelő értékelési eljárásokat ezeken a termékeken. Elő kell tehát írni az importőrök számára, hogy győződjenek meg arról, hogy az általuk forgalomba hozott termékek megfelelnek az ebben az irányelvben előírt követelményeknek, és ne hozzanak forgalomba olyan termékeket, amelyek ezen követelményeknek nem felelnek meg, vagy kockázatot jelentenek. Azt is elő kell írni az importőrök számára, hogy győződjenek meg arról, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezték, és a gyártók által elkészített termékjelölés és dokumentáció a felügyeleti hatóságok részére ellenőrzés céljából rendelkezésre áll.

(32)     A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott rádióberendezést a forgalmazó forgalmazza, akinek megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a rádióberendezést olyan módon kezelje, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a berendezés megfelelőségét.

(33)     A forgalomba hozni kívánt rádióberendezésen az importőröknek fel kell tüntetniük nevüket és kapcsolattartási címüket. Ha a berendezés mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, akkor e követelmény alól kivételt kell tenni. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét a rádióberendezésen feltüntethesse.

(34)     Minden olyan gazdasági szereplőt, amely saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba rádióberendezést, illetve azt olyan módon módosítja, hogy az befolyásolja az ezen irányelvben előírt követelményeknek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(35)     A forgalmazókat és importőröket, mivel piacközeli funkciókat töltenek be, be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, amelyekben aktívan részt kell venniük, például azáltal, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az adott rádióberendezéssel kapcsolatban az összes szükséges információt.

(36)     A rádióberendezés teljes ellátási láncot átfogó nyomonkövethetőségének biztosítása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a piacfelügyelet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő rádióberendezést forgalmazó gazdasági szereplők visszakövetésében.

(37)     Ennek az irányelvnek az alapvető követelmények megfogalmazására kell korlátozódnia. Az említett követelményeknek való megfelelés értékelését megkönnyítendő, azon rádióberendezéseket, amelyek megfelelnek a(z) [európai szabványosításról szóló] […/…]/EU rendeletnek[32] megfelelően elfogadott harmonizált szabványoknak, az ezen követelmények részletes műszaki leírásai céljából megfelelőnek kell tekinteni.

(38)     A(z) [európai szabványosításáról szóló] […/…]/EU rendelet meghatározza az abban az esetben alkalmazandó eljárást, ha kifogás merül fel azzal kapcsolatban, hogy a harmonizált szabványok teljes mértékben eleget tesznek-e az ezen irányelvben előírt követelményeknek.

(39)     Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni tudják, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a forgalmazott rádióberendezések megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell meghatározni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra különböző modulokat határoz meg, melyek köre – az adott kockázat és a szükséges biztonsági szint arányától függően – a leginkább megengedőtől a legszigorúbbig terjed. Az ágazatok közötti egységesség biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében a megfelelőségértékelési eljárásokat e modulok közül kell kiválasztani.

(40)     A gyártóknak EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk, amely részletes információkat tartalmaz a rádióberendezésnek az ezen irányelvben előírt követelményeknek és az egyéb, vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfeleléséről.

(41)     A termék megfelelőségét igazoló CE-jelölés a tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye. A CE-jelölésre irányadó általános elveket a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell megállapítani.

(42)     A CE-jelölés termékeken való elhelyezésére vonatkozó követelmény fontos a fogyasztók és a hatóságok tájékoztatása céljából. Az 1999/5/EK irányelvben foglalt azon lehetőségnek köszönhetően, hogy a kis berendezéseken kicsinyített CE-jelölést lehet elhelyezni, amennyiben a jelölés láthatósága és olvashatósága nem csökken, egyszerűbbé vált e követelmény alkalmazása, anélkül, hogy ez a hatékonyság rovására ment volna, ezért ennek az irányelvnek is biztosítania kell ezt a lehetőséget.

(43)     Az 1999/5/EK irányelvben foglalt azon követelményről, miszerint a CE-jelölést a berendezés csomagolásán el kell helyezni, bebizonyosodott, hogy egyszerűbbé teszi a piacfelügyeletet, ezért ennek az irányelvnek is tartalmaznia kell ezt a rendelkezést.

(44)     Az ebben az irányelvben előírt megfelelőségértékelési eljárások megfelelőségértékelő szervezetek közreműködését igénylik, amelyeket a tagállamok bejelentenek a Bizottságnak.

(45)     A tapasztalat azt mutatja, hogy az 1999/5/EK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a megfelelőségértékelő szervezeteknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy be lehessen őket jelenteni a Bizottsághoz, nem elégségesek annak biztosításához, hogy a bejelentett szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal elengedhetetlen, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek mellett lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(46)     A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és felügyeletében részt vevő egyéb szervezetekre szintén követelményeket kell előírni.

(47)     Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumok teljesítését, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel ezen irányelv vonatkozó követelményeinek.

(48)     Az ebben az irányelvben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszer egészíti ki. Mivel az akkreditálás a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmassága ellenőrzésének egyik alapvető eszköze, a bejelentés céljából ezt is alkalmazni kell.

(49)     A nemzeti hatóságoknak szerte az Unióban előnyben kell részesíteniük a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást mint a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságának bizonyítására szolgáló módszert. A nemzeti hatóságok ugyanakkor úgy is vélekedhetnek, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Annak érdekében, hogy az ilyen esetekben biztosítsák a többi nemzeti hatóságot az elvégzett értékelések megfelelő szintű hitelességéről, a Bizottság és a többi tagállam számára be kell nyújtaniuk a szükséges dokumentumokat annak alátámasztására, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek teljesítik az adott szabályozási követelményeket.

(50)     A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az uniós piacon forgalomba hozandó rádióberendezésre előírt védelmi szint fenntartása érdekében elengedhetetlen, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok ugyanazokat a követelményeket teljesítsék, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek felügyelete az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(51)     Javítani kell a bejelentési eljárás hatékonyságát és átláthatóságát, és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében hozzá kell igazítani az új technológiákhoz.

(52)     Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, lehetővé kell tenni a többi tagállam és a Bizottság számára, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos kijelölni egy időtartamot a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok az előtti tisztázásra, mielőtt még bejelentett szervezetként megkezdenék működésüket.

(53)     A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból, valamint és a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek közötti megfelelő koordinációval és együttműködéssel érhető el.

(54)     A jogbiztonság érdekében egyértelműsíteni kell, hogy a 765/2008/EK rendeletnek az uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályai a rádióberendezésekre is alkalmazandók.

(55)     Az 1999/5/EK irányelv már jelenleg is rendelkezik védintézkedési eljárásról, amely kizárólag az egyes tagállamok által hozott intézkedésekkel kapcsolatos, tagállamok közötti vita esetén alkalmazandó. Az átláthatóság javítása és az eljárás felgyorsítása érdekében javítani kell a hatályos védintézkedési eljáráson, hogy az hatékonyabbá váljon, és hasznosuljon a tagállamokban rendelkezésre álló szakértelem.

(56)     A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely során az érdekelt felek tájékoztatást kapnak az olyan rádióberendezésekre irányuló, tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek a felhasználók egészségére és biztonságára, illetve a közérdek védelmének egyéb, ezen irányelv alapvető követelményeinek hatályába tartozó szempontjait tekintve. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e berendezéseket illetően már korábban fel tudjanak lépni.

(57)     Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek valamely tagállam által hozott intézkedés megalapozottságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a megfelelés hiánya a harmonizált szabvány hiányosságainak tulajdonítható.

(58)     Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az említett hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[33] megfelelően kell gyakorolni.

(59)     Különösen fontos, hogy a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során – szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és megszövegezésekor gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(60)     A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv rendelkezései értelmében elfogadott nemzeti jogszabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint biztosítaniuk kell végrehajtásukat. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(61)     Az 1999/5/EK irányelv szerint már forgalomba hozott rádióberendezések forgalmazásának és üzemeltetésének lehetővé tételére átmeneti intézkedéseket kell meghatározni.

(62)     Mivel ezen irányelv célkitűzését, nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomban lévő rádióberendezések – a belső piac működésének garanciája mellett – megfeleljenek az egészség és a biztonság magas szintű védelmére, továbbá az elektromos összeférhetőségnek és a hatékony spektrumhasználatnak a káros zavarás elkerülése érdekében történő biztosítására vonatkozó követelményeknek, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az léptéke és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében említett szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(63)     A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli, hogy indokolt ilyen dokumentumokat benyújtani.

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv szabályozási keretet teremt a rádióberendezések Unión belüli forgalmazása és üzembe helyezése számára.

(2) Ezt az irányelvet az I. mellékletben felsorolt berendezésekre nem kell alkalmazni.

(3) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni azokra a rádióberendezésekre sem, amelyeket kizárólag a közbiztonságot, a védelmet, az állam biztonságát (beleértve az állam gazdasági jólétét az állambiztonsággal kapcsolatos tevékenységek esetében) érintő tevékenységek során alkalmaznak, vagy amelyeket az állam a büntetőjoghoz kapcsolódó tevékenysége során használ.

(4) Az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kivételektől eltekintve az ezen irányelv hatályába tartozó rádióberendezések nem képezik a 2006/95/EK irányelv tárgyát.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) Ezen irányelv alkalmazásában:

1.           „rádióberendezés”: olyan, a rendeltetésszerű használat érdekében rádióhullámokat kibocsátó termék, illetve olyan termék, amelyet tartozékokkal, pl. antennával kell kiegészíteni ahhoz, hogy rádióhullámokat tudjon kibocsátani a rendeltetésszerű használat érdekében;

2.           „rádióhullámok”: 9 kHz–3000 GHz frekvenciájú elektromágneses hullámok, amelyek mesterséges irányítás nélkül terjednek a térben;

3.           „interfész”: a rádióhullámok rádióberendezések közötti útját meghatározó rádióinterfész és a hozzá tartozó műszaki leírások;

4.           „rádióberendezés-csoport”: az ezen irányelv értelmében hasonlónak tekintendő rádióberendezés-kategóriák és azon interfészek besorolására szolgáló csoport, amelyekhez a berendezéseket tervezték;

5.           „káros zavarás”: a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[34] meghatározott káros zavarás;

6.           „forgalmazás”: rádióberendezések kereskedelmi tevékenység során történő rendelkezésre bocsátása forgalmazás, fogyasztás vagy felhasználás céljából az uniós piacon, függetlenül attól, hogy ez fizetés ellenében vagy térítésmentesen történik;

7.           „forgalomba hozatal”: a rádióberendezés első alkalommal történő forgalmazása az EU piacán;

8.           „gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki rádióberendezést gyárt, terveztet vagy gyárttat, és a terméket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

9.           „meghatalmazott képviselő”: az Európai Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól írásbeli megbízatást kapott, hogy meghatározott feladatokat elvégezhessen a nevében;

10.         „importőr”: az Európai Unióban letelepedett, bármely természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó rádióberendezést hoz forgalomba az EU piacán;

11.         „forgalmazó”: bármely, a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki rádióberendezést forgalmaz;

12.         „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

13.         „műszaki leírás”: a rádióberendezés által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;

14.         „harmonizált szabvány”: a(z) [európai szabványosításáról szóló] […/…]/EU rendelet[35] 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott harmonizált szabvány;

15.         „akkreditálás”: a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálás;

16.         „nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendeletben meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

17.         „megfelelőségértékelés”: az az értékelési eljárás, amely bizonyítja a rádióberendezéssel kapcsolatos alapvető biztonsági követelmények teljesülését;

18.         „megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket folytató szervezet;

19.         „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára forgalmazott rádióberendezés visszavétele;

20.         „forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy az ellátási láncba bekerült rádióberendezés forgalmazását megakadályozza;

21.         „CE jelölés” olyan jelölés, amellyel a gyártó azt jelzi, hogy a rádióberendezés megfelel a jelölés elhelyezését előíró európai uniós harmonizációs szabályozásban meghatározott vonatkozó követelményeknek;

22.         „uniós harmonizációs jogszabály”: minden, a termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló uniós jogszabály.

(2) E cikk 1. pontja 1. alpontjának alkalmazásában a II. melléklet 1. pontjában felsorolt termékeket rádióberendezésnek kell tekinteni, a II. melléklet 2. pontjában felsorolt termékeket pedig nem.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából.

3. cikk

Alapvető követelmények

(1) A rádióberendezéseket úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák:

a)      a felhasználó és más személyek egészségének és biztonságának védelmét, beleértve a 2006/95/EGK irányelvben szereplő biztonsági követelmények tekintetében megállapított célkitűzéseket is, de feszültségkorlátozás nélkül;

b)      az elektromágneses összeférhetőség védelmét a 2004/108/EK irányelv szerint, ideértve különösen a zavartűrés azon szintjeit, amelyek révén hatékonyabbá tehető a megosztott vagy szomszédos frekvenciasávok használata.

(2) A rádióberendezéseket úgy kell kialakítani, hogy az általuk kibocsátott jelek hatékonyan használják a földi/műholdas rádiótávközlés rendelkezésére bocsátott spektrumot és az orbitális forrásokat a káros zavarás elkerülése érdekében. Ennek a követelménynek csak azok a rádióberendezések felelnek meg, amelyeket legalább egy tagállamban működtetni lehet a spektrumhasználatra vonatkozó előírások megsértése nélkül.

(3) A rádióberendezéseket úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek a következő alapvető követelményeknek:

a)      együttműködnek a tartozékokkal, és/vagy hálózatokon keresztül más rádióberendezésekkel, és/vagy az Unió egészében összekapcsolhatók a megfelelő típusú interfészekkel;

b)      nem okoznak kárt a hálózatban vagy annak működésében, és nem élnek vissza a hálózati forrásokkal, amivel a szolgáltatás minőségének elfogadhatatlan romlását okoznák;

c)      biztonsági berendezéseket tartalmaznak a felhasználó és az előfizető személyes adatainak és magánéletének védelmére;

d)      támogatják a csalás elkerülését biztosító egyes funkciókat;

e)      támogatják a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférést biztosító funkciókat;

f)       támogatják azokat a funkciókat, amelyek megkönnyítik a fogyatékos személyek általi használatukat.

g)      támogatnak bizonyos funkciókat annak érdekében, hogy csak olyan szoftvert lehessen a rádióberendezésre feltölteni, amelynek a rádióberendezéssel alkotott kombinációja bizonyítottan megfelel az előírásoknak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja, hogy az első albekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott követelmények közül melyek vonatkoznak a rádióberendezések egyes csoportjaira.

4. cikk

Információszolgáltatás a szoftver-rádióberendezés kombinációk megfelelőségéről

(1) A rádióberendezések, valamint azok rendeltetésszerű használatát lehetővé tevő szoftverek gyártói tájékoztatják a tagállamokat és a Bizottságot arról, hogy a tervezett rádióberendezés-szoftver kombinációk megfelelnek-e a 3. cikkben meghatározott alapvető követelményeknek.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott követelmény a rádióberendezések mely csoportjaira vonatkozik, milyen információkat kell megadni, valamint a megfelelőségi információk megadására milyen gyakorlati szabályok vonatkoznak.

5. cikk

A rádióberendezések nyilvántartásba vétele bizonyos kategóriákon belül

(1) A gyártók [date - four years after the date of entry into force of the Directive]-tól/-től a (3) bekezdésben említett központi rendszerben még forgalomba hozataluk előtt nyilvántartásba veszik azokat a rádióberendezés-típusokat, amelyek a 3. cikkben meghatározott alapvető követelményekkel csak alacsony szintű megfelelőséget mutató kategóriába tartoznak. A Bizottság minden nyilvántartásba vett típushoz azonosító számot rendel, amelyet a gyártók a forgalomba hozott rádióberendezésen elhelyeznek.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott követelmény – a tagállamok által a 47. cikk (1) bekezdése szerint a berendezés megfelelőségével kapcsolatban benyújtott információk figyelembe vételével – a rádióberendezések mely kategóriáira vonatkozik, milyen információkat kell rögzíteni, valamint milyen gyakorlati szabályok vonatkoznak a nyilvántartásba vételre és az azonosító szám rádióberendezésen való elhelyezésére.

(3) A Bizottság központi rendszert bocsát rendelkezésre, amelyben a gyártók rögzíteni tudják az előírt információkat.

6. cikk

Forgalomba hozatal

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy csak olyan rádióberendezéseket forgalmazzanak, amelyek megfelelő üzembe helyezés és karbantartás, továbbá rendeltetésszerű használat mellett megfelelnek ennek az irányelvnek.

7. cikk

Üzembe helyezés és használat

Amennyiben egy rádióberendezés megfelel ennek az irányelvnek, a tagállamok engedélyezik az üzembe helyezését és rendeltetésszerű használatát. A 676/2002/EK határozatból fakadó kötelezettségeik, valamint azon feltételek sérelme nélkül, amelyekhez a frekvenciahasználati engedélyeket az uniós jog, különösen a 2002/21/EK irányelv 9. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján kötik, a tagállamok csak akkor vezethetnek be további követelményeket a rádióberendezések üzembe helyezésével és használatával kapcsolatban, ha azokra a rádióspektrum hatékony használata, a káros zavarás elkerülése, illetve a közegészséggel kapcsolatos kérdések érdekében van szükség.

8. cikk

Az interfészekre vonatkozó előírások és a rádióberendezések csoportjainak bejelentése

(1) A tagállamok a 98/34/EK irányelvben meghatározott eljárással bejelentik azokat az interfészeket, amelyeket nemzeti szabályozás tárgyává kívánnak tenni.

(2) A rádióberendezés és a szabályozás tárgyát képező interfészek közötti megfelelések vizsgálata során a tagállamok figyelembe veszik a többi tagállam által bejelentett interfészek egyenértékűségét.

(3) A Bizottság meghatározza a bejelentett interfészek egyenértékűségét, és besorolja azokat a rádióberendezések valamely csoportjába, amelynek részleteit közzéteszik a Európai Unió Hivatalos Lapjában. A szóban forgó végrehajtási jogi aktusok elfogadása a 44. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással történik.

9. cikk

A rádióberendezések szabad mozgása

(1) A tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó szempontokkal kapcsolatos okokból nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az ennek az irányelvnek megfelelő rádióberendezések területükön történő forgalomba hozatalát.

(2) Szakmai vásárok, kiállítások, bemutatók és hasonló események alkalmával a tagállamok nem akadályozhatják meg olyan rádióberendezések kiállítását, amelyek nem felelnek meg ezen irányelvnek, feltéve, hogy egy látható jelzés egyértelművé teszi, hogy ezek a rádióberendezések nem forgalmazhatók és nem használhatók mindaddig, amíg el nem végzik rajtuk az irányelvnek való megfeleléshez szükséges változtatásokat.

II. FEJEZET

A gazdasági szereplők kötelezettségei

10. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1) Rádióberendezéseik forgalomba hozatalakor a gyártók szavatolják, hogy azok tervezése és gyártása a 3. cikkben meghatározott alapvető követelményekkel összhangban történt.

(2) A gyártók elkészítik a 21. cikkben említett műszaki dokumentációt, és elvégzik vagy elvégeztetik a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az említett eljárás során bizonyítást nyer, hogy a rádióberendezés megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a terméken a CE-jelölést.

(3) A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a rádióberendezés forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik.

(4) A gyártók gondoskodnak arról, hogy létezzenek a sorozatgyártás megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások. Megfelelően figyelembe kell venni a rádióberendezés tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy műszaki leírások változásait, amelyek alapján a készülék megfelelőségét megállapították.

Amennyiben a rádióberendezés jelentette kockázatokra tekintettel indokolt, a gyártók elvégzik a forgalmazott rádióberendezés mintavizsgálatát, kivizsgálják a panaszokat, amelyekről szükség esetén nyilvántartást vezetnek, csakúgy mint a nem megfelelő rádióberendezésekről és a nem megfelelő rádióberendezések visszahívásáról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen felügyeleti intézkedésről.

(5) A gyártók gondoskodnak arról, hogy a rádióberendezésen fel legyen tüntetve a termék azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy egyéb ilyen elem, illetve ha a rádióberendezés mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, akkor a berendezés csomagolása vagy a kísérő dokumentáció tartalmazza az előírt információkat.

(6) A gyártók a rádióberendezésen, illetve ha a rádióberendezés mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentációban feltüntetik nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és kapcsolattartási címüket. Egyetlen címet kell megadni, amely a gyártó kapcsolattartási címe.

(7) A gyártók gondoskodnak arról, hogy a rádióberendezésekhez használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek, az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más felhasználók által könnyen érthető nyelven. A használati utasítás magában kell, hogy foglalja azokat az információkat, amelyekre a rádióberendezés rendeltetésszerű használatához szükség van. Ide tartozik adott esetben a tartozékok és/vagy alkatrészek, többek között azon szoftverek leírása, amelyek a rádióberendezés rendeltetésszerű működését lehetővé teszik.

A következő információkat is meg kell adni:

az(ok) a frekvenciasáv(ok), amely(ek)en a rádióberendezés működik,

az abban a frekvenciasávban vagy azokban a frekvenciasávokban továbbított jelerősség, amely(ek)ben a rádióberendezés üzemel.

(8) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat teljes szövegének egy másolatát minden egyes rádióberendezéshez mellékelni kell. Ez a követelmény egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozattal is teljesíthető. Amennyiben a terméket csak egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozat kíséri, közvetlenül alatta meg kell adni azt a pontos webhelyet vagy e-mail címet, ahol az EU-megfelelőségi nyilatkozat teljes szövege elérhető.

(9) A csomagoláson feltüntetett információ elegendő kell, hogy legyen annak meghatározására, hogy a berendezést mely tagállamban vagy egy tagállam mely földrajzi területén való használatra szánták, és abban figyelmeztetni kell a felhasználót arra, hogy egyes tagállamokban a rádióberendezés használata korlátozott vagy engedélyköteles lehet. Ezeket az információkat a rádióberendezés használati utasításában ki kell egészíteni. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza ezen információk megadásának módját. A szóban forgó végrehajtási aktusok elfogadása a 44. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint történik.

(10) Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott rádióberendezés nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a rádióberendezés megfelelőségének biztosítására, és adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá amennyiben a rádióberendezés kockázatot jelent, a gyártók erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a rádióberendezést forgalmazzák, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi elfogadott kiigazító intézkedésről.

(11) A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére késedelem nélkül átadják a rádióberendezés megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, melyet az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven kell a hatóság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az említett hatóság kéri, a gyártók együttműködnek vele minden olyan intézkedés terén, melyeket az általuk forgalomba hozott rádióberendezés jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.

11. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1) A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízatásának részét.

(2) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízatásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízatásnak legalább az alábbiak elvégzését kell engedélyeznie a meghatalmazott képviselőnek:

a)      a rádióberendezés forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzi és a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)      átadja az illetékes nemzeti hatóságnak – annak indokolt kérésére – a rádióberendezés megfelelősége igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

c)      az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük minden olyan intézkedés terén, melyeket a megbízatása körébe tartozó rádióberendezés jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.

12. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1) Az importőrök kizárólag az előírásoknak megfelelő rádióberendezést hozhatnak forgalomba.

(2) A rádióberendezés forgalomba hozatalát megelőzően az importőrök meggyőződnek arról, hogy a gyártó elvégezte a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást. Gondoskodnak továbbá arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a rádióberendezésen fel van tüntetve a CE-jelölés, és mellékelték hozzá a felhasználóknak és a szabályozó hatóságoknak szóló, a 10. cikk (7), (8) és (9) bekezdésében említett információkat, valamint arról, hogy a gyártó teljesítette a 10. cikk (5) és (6) cikkében meghatározott követelményeket.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a rádióberendezés nem felel meg a 3. cikkben előírt alapvető követelményeknek, a rádióberendezést nem hozhatja mindaddig forgalomba, amíg el nem végzik rajtuk az irányelvnek való megfeleléshez szükséges változtatásokat. Továbbá amennyiben a rádióberendezés kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) Az importőrök feltüntetik nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és kapcsolattartási címüket a rádióberendezésen, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentáción. Ide tartozik az az eset, ha a rádióberendezés mérete nem teszi lehetővé a megfelelő információk elhelyezését, vagy ha az importőröknek fel kell nyitniuk a berendezés csomagolását ahhoz, hogy feltüntessék a nevüket és a címüket a rádióberendezésen.

(4) A importőrök gondoskodnak arról, hogy a rádióberendezésekhez használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek, az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más felhasználók által könnyen érthető nyelven.

(5) Az importőrök gondoskodnak arról, hogy mindaddig, amíg egy rádióberendezésért ők felelnek, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék a 3. cikkben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelést.

(6) Amennyiben a rádióberendezés jelentette kockázatokra tekintettel indokolt, az importőrök a fogyasztók egészsége és biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott rádióberendezés mintavizsgálatát, kivizsgálják a panaszokat, amelyekről szükség esetén nyilvántartást vezetnek, csakúgy mint a nem megfelelő rádióberendezésekről és a nem megfelelő rádióberendezések visszahívásáról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen felügyeleti intézkedésről.

(7) Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott rádióberendezés nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a rádióberendezés megfelelőségének biztosítására, és adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá amennyiben a rádióberendezés kockázatot jelent, az importőrök erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a rádióberendezést forgalmazzák, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi elfogadott kiigazító intézkedésről.

(8) Az importőrök a rádióberendezés forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik és szükség esetén a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát, valamint biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9) Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére késedelem nélkül átadják a rádióberendezés megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, melyet az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven kell a hatóság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az említett hatóság kéri, az importőrök együttműködnek vele minden olyan intézkedés terén, melyeket az általuk forgalomba hozott rádióberendezés jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.

13. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1) A rádióberendezések forgalmazásakor a forgalmazók az ebben az irányelvben előírt követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el.

(2) A rádióberendezések forgalmazását megelőzően a forgalmazók megbizonyosodnak arról, hogy a rádióberendezésen fel van tüntetve a CE-jelölés, mellékelték hozzá a szükséges dokumentációt, valamint a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a rádióberendezés piaci hozzáférhetőségét biztosítani szándékozó tagállam fogyasztói és egyéb felhasználói által könnyen érthető nyelven, továbbá arról is, hogy a gyártó és az importőr teljesítette a 10. cikk (5)–(9) bekezdésében, valamint a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a rádióberendezés nem felel meg a 3. cikkben előírt alapvető követelményeknek, a rádióberendezést nem forgalmazhatja mindaddig, amíg el nem végzik rajtuk az irányelvnek való megfeleléshez szükséges változtatásokat. Továbbá amennyiben a rádióberendezés kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) A forgalmazók gondoskodnak arról, hogy mindaddig, amíg egy rádióberendezésért ők felelnek, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék a 3. cikkben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelést.

(4) Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott rádióberendezés nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a rádióberendezés megfelelőségének biztosítására, és adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá amennyiben a rádióberendezés kockázatot jelent, a forgalmazók erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a rádióberendezést forgalmazzák, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi elfogadott kiigazító intézkedésről.

(5) A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére késedelem nélkül átadják a rádióberendezés megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Amennyiben az említett hatóság kéri, a forgalmazók együttműködnek vele minden olyan intézkedés terén, melyeket az általuk forgalmazott rádióberendezés jelentette kockázatok kiküszöbölésére hoznak.

14. cikk

Azok az esetek, amikor gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba rádióberendezést, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott rádióberendezést, ami befolyásolja a berendezés ezen irányelv követelményeinek való megfelelését, akkor őket ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a 10. cikkben a gyártókra előírt kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

15. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

A gazdasági szereplőknek kérésre azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok előtt a következőket:

a)           minden olyan gazdasági szereplőt, amely rádióberendezést szállított nekik;

b)           minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek ők szállítottak rádióberendezést.

A gazdasági szereplőknek az első bekezdésben előírt információkat a rádióberendezés hozzájuk történő szállítását, illetve az általuk történő szállítását követően 10 évig be kell tudni mutatniuk.

III. FEJEZET

A RÁDIÓBERENDEZÉSEK MEGFELELŐSÉGE

16. cikk

A megfelelőség vélelme és a harmonizált szabványok

(1) Amennyiben a rádióberendezések megfelelnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásokkal rendelkező harmonizált szabványoknak, illetve azok egy részének, úgy vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 3. cikkben meghatározott azon alapvető követelményeknek is, amelyekre ezen szabványok vagy részeik vonatkoznak.

(2) Amennyiben egy harmonizált szabvány megfelel a hatályába tartozó, valamint a 3. cikkben vagy a 27. cikkben meghatározott követelményeknek, a Bizottság az ezen szabványokra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

17. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

(1) A gyártók a következő megfelelőségértékelési eljárások valamelyikével bizonyíthatják, hogy a rádióberendezések megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott alapvető követelményeknek:

a)      a III. mellékletben meghatározott belső gyártásellenőrzési eljárás;

b)      EU-típusvizsgálat, amelyet a IV. mellékletben meghatározott típusmegfelelési eljárás követ;

c)      az V. melléklet szerinti teljes körű minőségbiztosítási eljárás.

(2) Amennyiben a gyártó az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásokkal rendelkező harmonizált szabványok segítségével vizsgálta, hogy a rádióberendezés megfelel-e a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott alapvető követelményeknek, az alábbi eljárások közül bármelyiket választhatja:

a)      a III. mellékletben meghatározott belső gyártásellenőrzési eljárás;

b)      EU-típusvizsgálat, amelyet a IV. mellékletben meghatározott típusmegfelelési eljárás követ;

c)      az V. melléklet szerinti teljes körű minőségbiztosítási eljárás.

(3) Amennyiben a gyártó nem vagy csak részben az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásokkal rendelkező harmonizált szabványok segítségével vizsgálta, hogy a rádióberendezés megfelel-e a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott alapvető követelményeknek, illetve amennyiben ilyen harmonizált szabványok nem léteznek, a rádióberendezést az alapvető követelmények tekintetében az alábbi eljárások valamelyikének alá kell vetni:

a)      EU-típusvizsgálat, amelyet a IV. mellékletben meghatározott típusmegfelelési eljárás követ;

b)      az V. melléklet szerinti teljes körű minőségbiztosítási eljárás.

18. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a 3. cikkben meghatározott alapvető követelmények bizonyítottan teljesülnek.

(2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat felépítésében a VII. mellékletben meghatározott mintát követi, és az ott felsorolt elemekből áll, továbbá folyamatosan naprakészen kell tartani. A nyilatkozatot le kell fordítani az azon tagállam által kívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a rádióberendezést forgalomba hozták vagy forgalmazzák.

A 10. cikk (8) bekezdésében említett, egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozat a VIII. mellékletben felsorolt elemekből áll, és folyamatosan naprakészen kell tartani. Az egyszerűsített nyilatkozatot le kell fordítani az azon tagállam által kívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a rádióberendezést forgalomba hozták vagy forgalmazzák. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat teljes szövegét elérhetővé kell tenni vagy az interneten, vagy egy e-mail címen keresztül az azon tagállam által kívánt nyelven vagy nyelveken, amelynek piacán a rádióberendezést forgalomba hozták vagy forgalmazzák.

(3) Amennyiben a rádióberendezésre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, elég egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani valamennyi ilyen uniós jogi aktus vonatkozásában. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is.

(4) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal a rádióberendezés megfelelőségéért.

19. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

(1) A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

(2) Ha a rádióberendezés jellege ezt kívánja, 5 mm-nél kisebb CE-jelölést is el lehet helyezni rajta, feltéve, hogy a jelölés látható és olvasható marad.

20. cikk

A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1) A CE-jelölést jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni a rádióberendezésen vagy annak adattábláján, kivéve, ha erre a rádióberendezés jellege miatt nincs mód, vagy ez nem indokolt. A CE-jelölést a csomagoláson is fel kell tüntetni láthatóan és olvashatóan.

(2) A CE-jelölést a rádióberendezés forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni a rádióberendezésen.

(3) A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben az V. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelési eljárást alkalmazzák.

A bejelentett szervezet azonosító száma ugyanolyan méretű kell, hogy legyen, mint a CE-jelölés.

Az azonosító számot vagy maga a bejelentett szervezet helyezi el, vagy utasításainak megfelelően a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője.

21. cikk

Műszaki dokumentáció

(1) A műszaki dokumentáció az összes olyan módszer releváns adatait és részleteit tartalmazza, amelyet a gyártó a rádióberendezés 3. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelése érdekében alkalmazott. A dokumentációnak legalább a VI. mellékletben felsorolt dokumentumokat tartalmaznia kell.

(2) A műszaki dokumentációt a rádióberendezés forgalomba hozatala előtt kell összeállítani, és folyamatosan naprakészen kell tartani.

(3) A EU-típusvizsgálati eljárásokkal kapcsolatos műszaki dokumentáció és levélváltás nyelve vagy a bejelentett szervezet székhelye szerinti tagállam valamely hivatalos nyelve, vagy bármely, e szervezet számára elfogadható más nyelv.

(4) Amennyiben a műszaki dokumentációt a releváns harmonizált szabványt és/vagy műszaki előírást végrehajtó nemzeti szabvány megfelelő előírásai szerint állították össze, úgy vélelmezni kell, hogy megfelelő alapot nyújt a megfelelőségértékeléshez.

(5) Valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságának megalapozott kérését követően a gyártónak le kell fordíttatnia a műszaki dokumentáció releváns részeit a kérést benyújtó tagállam nyelvére.

A piacfelügyeleti hatóság kérésére a gyártó haladéktalanul benyújtja a műszaki dokumentációt. Ha a piacfelügyeleti hatóság a műszaki dokumentáció vagy a dokumentáció részének fordítását kéri a gyártótól, határidőt szabhat meg a fordítás benyújtására, amely határidő 30 nap, hacsak valamilyen komoly és közvetlen kockázat miatt nem indokolt ennél rövidebb idő.

(6) Amennyiben a műszaki dokumentáció nem felel meg e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, azaz nem tartalmaz kellőképpen releváns adatokat a rádióberendezés 3. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelésének érdekében alkalmazott módszerekről, a piacfelügyeleti hatóság előírhatja a gyártónak, hogy meghatározott határidőn belül egy, a piacfelügyeleti hatóság számára megfelelő szervezettel saját költségére végeztessen vizsgálatot, amelynek során ellenőrzik, hogy a rádióberendezés megfelel-e a 3. cikkben meghatározott alapvető követelményeknek.

IV. FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

22. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az ezen irányelv szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

23. cikk

Bejelentő hatóságok

(1) A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely felelősséget vállal a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezetek felügyeletéért, ideértve a 28. cikk rendelkezéseinek való megfelelést is.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el a rendelet rendelkezéseivel összhangban.

(3) Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, bejelentést vagy felügyeletet átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor ezen szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 24. cikk (1)–(6) bekezdésében foglalt követelményeknek. Emellett a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeivel összefüggő felelősség kérdésének teljes körű rendezéséről.

(4) A bejelentő hatóság teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

24. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1) A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2) A bejelentő hatóság szervezetét és működési rendjét úgy kell kialakítani, hogy biztosítva legyen tevékenységeinek objektivitása és pártatlansága.

(3) A bejelentő hatóság működési rendjét úgy kell kialakítani, hogy a bejelentett szervezetek bejelentésével összefüggésben minden döntést olyan, kellően felkészült személy hozzon meg, aki az értékelés elvégzésében nem vett részt.

(4) A bejelentő hatóság kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínálhat vagy végezhet olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújthat szaktanácsadási szolgáltatást.

(5) A bejelentő hatóság bizalmasan kezeli a hozzá beérkező információkat.

(6) A bejelentő hatóság elegendő számú felkészült személyzettel rendelkezik feladatai megfelelő ellátására.

25. cikk

A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettségei

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek felügyeletére irányuló eljárásaikról, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

26. cikk

A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények

(1) A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2) A megfelelőségértékelő szervezet a nemzeti jogszabályok szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3) A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy rádióberendezéstől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt rádióberendezés tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy függetlenségét és az összeférhetetlenség hiányát igazolni tudja.

(4) A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző személyzete nem lehet annak a rádióberendezésnek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékel, valamint nem lehet a felsorolt felek meghatalmazott képviselője sem. Ez nem zárja ki az értékelt rádióberendezések felhasználását a megfelelőségértékelő szervezet működésének biztosítására, illetve az ilyen rádióberendezések személyes célra történő használatát sem.

A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és megfelelőségértékelést végző személyzete nem vehet részt közvetlenül e rádióberendezések tervezésében, gyártásában/kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselhet ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt továbbá olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5) A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

(6) A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára az ezen irányelvben előírt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében mások végzik.

A megfelelőségértékelő szervezetnek – mindig és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint a rádióberendezések minden olyan fajtája vagy kategóriája tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkeznie kell a következőkkel:

a)      olyan személyzet, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b)      azon eljárások leírása, amelyek szerint a megfelelőségértékelést végzik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát. Rendelkeznie kell megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal bejelentett szervezetként végzett feladatainak az általa végzett egyéb tevékenységektől történő elkülönítésére;

c)      olyan eljárások, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztratív feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel.

(7) A megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzéséért felelős személyzetnek a következőkkel kell rendelkeznie:

a)      alapos műszaki és szakképzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre a megfelelőségértékelési szervezetet bejelentették;

b)      megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c)      A 3. cikkben meghatározott alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabályok és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d)      az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.

(8) Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és az értékelést végző személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és az értékelést végző személyzetének javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

(9) A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti jog szerint az állam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel a megfelelőségértékelésért.

(10) A megfelelőségértékelő szervezet személyzetének minden olyan információ tekintetében, amely ezen irányelv vagy az azt átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokába, be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit, kivéve azon tagállam illetékes hatóságaival szemben, ahol a szervezet tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat védelmezni kell.

(11) A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, a rádióberendezések területét érintő szabályozási tevékenységekben és a frekvenciatervezésben, valamint az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységeiben, illetve gondoskodnak arról, hogy az értékelést végző személyzetük tájékoztatást kapjon ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

27. cikk

A megfelelőségértékelő szervezetek megfelelőségének vélelme

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozással közzétett vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 26. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

28. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozói

(1) Amennyiben a bejelentett szervezet bizonyos megfelelőségértékeléssel kapcsolatos feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot bíz meg velük, gondoskodnia kell arról, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen a 26. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell erről a bejelentő hatóságot.

(2) A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül azok székhelyétől.

(3) A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4) A bejelentett szervezetek megőrzik, és szükség esetén a bejelentő hatóság rendelkezésére bocsátják az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítésére és az általuk ezen irányelv szerint elvégzett munka értékelésére vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

29. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1) A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelési tevékenység, a megfelelőségértékelési modul vagy modulok, valamint azon rádióberendezés-kategóriák leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 26. cikkben rögzített követelményeket.

(3) Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet nem tud akkreditációs tanúsítványt bemutatni, be kell nyújtania a bejelentő hatóságnak az annak ellenőrzéséhez, elismeréséhez és rendszeres felügyeletéhez szükséges valamennyi igazoló okmányt, hogy megfelel a 26. cikkben meghatározott követelményeknek.

30. cikk

Értesítési eljárás

(1) A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek megfelelnek a 26. cikkben meghatározott követelményeknek.

(2) A bejelentő hatóságok a Bizottság és a többi tagállam értesítésére a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközt használják.

(3) A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységek, a megfelelőségértékelési modul vagy modulok és a szóban forgó rádióberendezés kategóriáinak összes részletét, valamint a megfelelő szakmai alkalmasság igazolását.

(4) Amennyiben a bejelentés nem a 29. cikk (2) bekezdésében említett akkreditálási tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelő szervezet alkalmasságát igazoló dokumentumokat, valamint gondoskodik azokról a megfelelő intézkedésekről, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres felügyeletét és azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 26. cikkben meghatározott követelményeknek.

(5) Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság vagy a többi tagállam – akkreditálási tanúsítvány használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás hiányában a bejelentést követő két hónapon belül – nem emelt kifogást.

Ezen irányelv alkalmazásában csak ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6) A Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell a bejelentés bármely későbbi releváns változásáról.

31. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek listája

(1) A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki még akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint is bejelentik.

(2) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzéket naprakészen tartsák.

32. cikk

A bejelentés változásai

(1) Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatják arról, hogy a bejelentett szervezet már nem teljesíti a 26. cikkben meghatározott követelményeket, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára történő bemutatás céljából megőrizzék.

33. cikk

A bejelentett szervezet alkalmasságának vitatása

(1) A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétségei támadnak, vagy mások kétségüket közlik vele a bejelentett szervezet alkalmasságával, illetve azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek, és teljesíti-e kötelezettségeit.

(2) A bejelentő tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsátja ez utóbbi kérésére az érintett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3) A Bizottság gondoskodik a vizsgálatai során kapott különleges adatok bizalmas kezeléséről.

(4) Amennyiben a Bizottság meggyőződik róla, hogy a bejelentett szervezet nem, illetve már nem tesz eleget a rá vonatkozó bejelentés követelményeinek, tájékoztatja erről a bejelentő tagállamot, és felkéri azt a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, szükség esetén akár a bejelentés visszavonására is.

34. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1) A bejelentett szervezetek a IV. és V. mellékletben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzik el a megfelelőségértékelést.

(2) A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzik el. A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozat jellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a rádióberendezés ezen irányelv rendelkezéseinek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és a védelem szintjét.

Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a 3. cikkben, a megfelelő harmonizált szabványokban vagy a műszaki leírásokban megállapított alapvető követelményeket, akkor felszólítja a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt.

(3) Amennyiben a tanúsítvány kiadását követően, a megfelelőség felügyelete keretében a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a rádióberendezés már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

(4) Amennyiben nem hoznak kiigazító intézkedéseket, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tanúsítványt.

35. cikk

Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntésével szemben

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a bejelentett szervezet döntése ellen fellebbezési eljárást lehessen indítani.

36. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1) A bejelentett szervek a következőkről tájékoztatják a bejelentő hatóságot:

a)      a tanúsítványok elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)      a bejelentés hatályát vagy feltételeit érintő bármely körülmény;

c)      a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységekre irányuló tájékoztatási felkérések;

d)      kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, köztük a határokon átnyúló tevékenységek és a tevékenységek alvállalkozásba adása.

(2) A bejelentett szervezetek az ezen irányelv szerint bejelentett, ugyanazokra a rádióberendezés-kategóriákra kiterjedő megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más szervezetek rendelkezésére bocsátanak minden releváns információt a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekkel kapcsolatban.

(3) A bejelentett szervezetek teljesítik a IV. és V. mellékletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségeket.

37. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság gondoskodik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere megszervezéséről.

38. cikk

A bejelentett szervek koordinálása

A Bizottság gondoskodik arról, hogy megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek között, és ez az együttműködés a bejelentett szervezetek ágazati csoportja formájában megfelelően működjön.

A tagállamok pedig arról gondoskodnak, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vegyenek a csoport munkájában.

V. FEJEZET

UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA BELÉPŐ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSE ÉS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁSOK

39. cikk

Uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése

A rádióberendezésekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése, valamint 16–29. cikke vonatkozik.

40. cikk

A kockázatot jelentő rádióberendezések kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások

(1) Ha valamelyik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve ha elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó rádióberendezés kockázatot jelent az emberek egészségére és biztonságára, illetve a közérdek védelmének ezen irányelv hatálya alá tartozó egyéb szempontjait tekintve, akkor elvégzik az érintett rádióberendezés ebben az irányelvben meghatározott összes követelményre kiterjedő ellenőrzését. Az érintett gazdasági szereplők minden szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a rádióberendezés nem felel meg az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt az ahhoz szükséges kiigazító intézkedések megtételére, hogy a rádióberendezés megfeleljen az említett követelményeknek, vagy – egy általuk meghatározott, a kockázat jellegével arányos, ésszerű határidőn belül – kivonják a rádióberendezést a forgalomból, vagy visszahívják.

A piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatják erről az érintett bejelentett szervezetet.

A második albekezdésben említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a megfelelés hiánya nem csak a nemzeti felségterületre korlátozódik, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3) A gazdasági szereplő gondoskodik minden megfelelő kiigazító intézkedés meghozataláról az uniós piacon általa forgalmazott, valamennyi szóban forgó rádióberendezés tekintetében.

(4) Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságok minden megfelelő átmeneti intézkedést meghoznak az országukban forgalmazott rádióberendezés betiltására vagy korlátozására, forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5) A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő rádióberendezés azonosításához szükséges adatokat, a rádióberendezés származási helyét, a megfelelés állítólagos hiányának és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott tagállami intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a megfelelés hiánya a következők miatt következett-e be:

a)      a rádióberendezés nem tesz eleget az ezen irányelvben meghatározott, az emberek egészségével és biztonságával, vagy más, a közérdek védelmével kapcsolatos követelményeknek;

b)      a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 16. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai.

(6) Az eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek a szóban forgó rádióberendezés megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett tagállami intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7) Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 héten belül sem a tagállamok, sem a Bizottság nem emel kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedés megalapozottnak tekintendő.

(8) Az érintett készülékkel kapcsolatban a tagállamok gondoskodnak a megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról.

41. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1) Amennyiben a 40. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás befejezését követően kifogást emelnek valamely tagállami intézkedéssel szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállami intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a tagállami intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot hoz arról, hogy a tagállami intézkedés megalapozott-e vagy sem.

A Bizottság valamennyi tagállamnak címezi határozatát, amelyet haladéktalanul megküld nekik és a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

(2) Amennyiben a tagállami intézkedés megalapozottnak minősül, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő rádióberendezést kivonja a forgalomból vagy visszahívja, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a tagállami intézkedés megalapozatlannak minősül, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(3) Amennyiben a tagállami intézkedés megalapozottnak minősül, és a rádióberendezés megfelelésének hiánya az ezen irányelv 16. cikkében említett harmonizált szabványok hiányosságainak tulajdonítható, akkor a Bizottság [az európai szabványosításról szóló] […/…]/EU rendelet [8.] cikkében előírt eljárást alkalmazza.

42. cikk

Az előírásoknak megfelelő rádióberendezések, amelyek veszélyt jelentenek a biztonságra és egészségre

(1) Amennyiben egy tagállam a 40. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a rádióberendezés megfelel ennek a irányelvnek, azonban mégis kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek egyéb szempontjait tekintve, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő intézkedések meghozatalára annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó rádióberendezés a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy – egy általuk meghatározott, a kockázat jellegével arányos, ésszerű határidőn belül – kivonják a rádióberendezést a forgalomból, vagy visszahívják.

(2) A gazdasági szereplő gondoskodik arról, hogy minden érintett rádióberendezés tekintetében meghozzák a kiigazító intézkedéseket.

(3) A tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a szóban forgó rádióberendezés azonosításához szükséges adatokat, a rádióberendezés származási helyét és értékesítési láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott tagállami intézkedések jellegét és időtartamát.

(4) A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott tagállami intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot hoz arról, hogy az intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

(5) A Bizottság valamennyi tagállamnak címezi határozatát, amelyet haladéktalanul megküld nekik és a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

43. cikk

Az alaki megfelelés hiánya

(1) A 40. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a megfelelés hiányának:

a)      a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy ezen irányelv 19. vagy 20. cikkét megsértve tüntették fel;

b)      a CE-jelölést nem tüntették fel;

c)      nem állítottak ki EU-megfelelőségi nyilatkozatot;

d)      az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül állították ki;

e)      a műszaki dokumentáció nem érhető el vagy hiányos;

f)       a termék nem teljesíti a 10. cikk (5) és (6) bekezdésében, valamint a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket;

g)      a rádióberendezéshez nem mellékelték az annak rendeltetésszerű használatához szükséges információkat, sem az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, sem a használatára vonatkozó korlátozásokat, amelyeket az irányelv a 10. cikk (7), (8), illetve (9) bekezdésében ír elő;

h)      a gazdasági szereplők azonosítására vonatkozó, a 15. cikkben előírt követelményeket nem teljesítették;

i)       az 5. cikk megsértése.

(2) Amennyiben a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a forgalmazott rádióberendezés korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik visszahívásáról vagy a forgalomból történő kivonásáról.

VI. FEJEZET

A BIZOTTSÁG, VÉGREHAJTÁSI AKTUSOK ÉS FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

44. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1) Az Európai Bizottság munkáját a távközlési megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti bizottság támogatja. Ez a bizottság egy, a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

45. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától] határozatlan időre szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság azt követően, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, haladéktalanul és egyidejűleg értesíti erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 2. cikk (3) bekezdésnek, a 3. cikk (3) bekezdésének, a 4. cikk (2) bekezdésének és az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a jogi aktusról szóló értesítéstől számított két hónapos határidőn belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha a határidő lejártát megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

46. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott tagállami rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek érvényesítését.

A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok legkésőbb [insert date – the date set out in the second subparagraph of Article Transposition(1)]-ig értesítik a Bizottságot ezekről a rendelkezésekről, és a továbbiakban haladéktalanul bejelentenek minden későbbi, ezeket érintő módosítást.

47. cikk

Felülvizsgálat és jelentéstétel

(1) A tagállamok [date, - three years after the entry into force of this Directive]-ig rendszeresen, majd azt követően legalább kétévente jelentésben számolnak be a Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról. A jelentés a tagállamok által végzett piacfelügyeleti tevékenységeket mutatja be, továbbá tájékoztatást nyújt arról, hogy teljesültek-e az ebben az irányelvben meghatározott követelmények, és ha igen, milyen mértékben, különösen ami a gazdasági szereplők azonosítására vonatkozó előírásokat illeti.

(2) A Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv működését, és erről legkésőbb [date - 4 years after the entry into force of this Directive] -ig, azt követően pedig ötévente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára. E jelentés kitér a vonatkozó szabványok kidolgozása terén elért haladásra, valamint a végrehajtás során esetleg felmerült valamennyi problémára. A jelentésben vázolni kell a távközlési megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti bizottság tevékenységét is, értékelni kell a rádióberendezések nyílt, versenyképes, uniós szintű piacának kialakítása terén elért haladást, valamint meg kell vizsgálni, hogy miként kellene a rádióberendezések forgalomba hozatalának és üzembe helyezésének szabályozási keretét továbbfejleszteni az alábbi célok elérése érdekében:

a)      valamennyi rádióberendezés tekintetében koherens, uniós szintű rendszer;

b)      a távközlési, audiovizuális és informatikai ágazatok konvergenciája;

c)      a szabályozó intézkedések nemzetközi szintű összehangolása.

Arra mindenképpen ki kell térni a jelentésben, hogy továbbra is szükség van-e az alapvető követelmények fenntartására a szabályozás hatálya alá tartozó rádióberendezések valamennyi kategóriája tekintetében. A jelentésben szükség szerint további intézkedéseket lehet javasolni az irányelv céljának teljes megvalósítása érdekében.

48. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok nem akadályozhatják meg az 1999/5/EK irányelv hatályába tartozó, az abban foglalt követelményeknek megfelelő azon rádióberendezések forgalmazását/üzembe helyezését, amelyeket [date set out in the second subparagraph of Article Transposition(1)] előtt hoztak forgalomba.

49. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok legkésőbb [insert date - 18 months after adoption]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket [day after the date set out in the first subparagraph]-tól/-tól kezdődően alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

50. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1999/5/EK irányelv [date set out in the second subparagraph of Article Transposition(1)of this Directive]-án/-én hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat úgy kell tekinteni, mintha erre az irányelvre vonatkoznának, és a IX. mellékletben foglalt megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

51. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

52. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

AZ IRÁNYELV HATÁLYÁN KÍVÜL ESŐ BERENDEZÉSEK

1.           A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunications Union, ITU) rádiós szabályzata 1. cikkének 56. meghatározása értelmében a rádióamatőrök által használt rádióberendezések, hacsak nem kereskedelmi forgalomban is beszerezhető berendezésekről van szó.

A rádióamatőrök által összeszerelendő alkatrészkészletek, valamint a saját használatra a rádióamatőrök által átalakított kereskedelmi berendezések nem tekintendők kereskedelmi forgalomban hozzáférhető berendezéseknek.

2.           A 96/98/EK tanácsi irányelv[36] hatályába tartozó tengerészeti felszerelések.

3.           Kábelek és vezetékek.

4.           A kizárólag professzionális felhasználók általi rádióberendezés-tesztelésre szánt vizsgálati berendezés.

5.           A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[37] 3. cikkének értelmében vett repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések.

II. MELLÉKLET

A RÁDIÓBERENDEZÉSEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSÁBA TARTOZÓ TERMÉKEK

1.           Ezen irányelv alkalmazásában a következő termékek rádióberendezésnek tekintendők:

(a) aktív antennák;

(b) zavaróadók.

2.           Ezen irányelv alkalmazásában a következő termékek nem tekintendők rádióberendezésnek:

(a) passzív antennák;

(b) fülcsiga-implantátumok;

(c) mikrohullámú sütők.

III. MELLÉKLET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

A modul (belső gyártásellenőrzés)

1.           A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3. és 4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó rádióberendezés megfelel a 3. cikkben meghatározott követelményeinek, illetve adott esetben más vonatkozó harmonizációs jogszabályoknak.

2.           Műszaki dokumentáció

A gyártó a 21. cikknek megfelelően elkészíti a műszaki dokumentációt.

3.           Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a legyártott rádióberendezés a gyártási eljárásnak és a gyártási eljárás felügyeletének köszönhetően megfeleljen a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és a 3. cikkben meghatározott alapvető követelményeknek.

4.           A CE-jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat

4.1.        A gyártó a vonatkozó követelményeknek megfelelő minden rádióberendezésen elhelyezi az előírt CE-jelölést a 19. és 20. cikknek megfelelően.

4.2.        A gyártó a rádióberendezés mindegyik típusára vonatkozóan írásos megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, amelyet a műszaki dokumentációval együtt a rádióberendezés forgalomba hozatala után 10 évig megőriz a nemzeti hatóságok számára történő bemutatás céljából. A megfelelőségi nyilatkozatban meg kell nevezni azt a rádióberendezést, amely tekintetében a nyilatkozatot kiállították.

A megfelelőségi nyilatkozat másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

5.           Meghatalmazott képviselő

A gyártó 4. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró, meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben e kötelezettségek szerepelnek a megbízatásában.

IV. MELLÉKLET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI MODULOK

B és C modul

EU-típusvizsgálat és típusmegfelelőség a belső gyártásellenőrzés alapján

Az erre a mellékletre való hivatkozáskor a megfelelőségértékelési eljárás során a lenti B (EU-típusvizsgálat) és C (típusmegfelelőség a belső gyártásellenőrzés alapján) modult kell követni.

B modul

EU-típusvizsgálat

1.           Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárásnak az a része, amely révén a bejelentett szervezet megvizsgálja a rádióberendezés műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a termék műszaki tervezése megfelel a vonatkozó jogszabályok követelményeinek.

2.           Az EU-típusvizsgálatot a következő módon kell végezni:

a rádióberendezés műszaki tervezésének megfelelőségét a 3. pontban említett műszaki dokumentáció és alátámasztó bizonyítékok vizsgálatával, mintadarab (tervezési típus) vizsgálata nélkül kell értékelni.

3.           A gyártónak elég az EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet egyetlen bejelentett szervezethez benyújtani, amelyet ő választ meg.

A kérelem a következőket tartalmazza:

– a gyártó neve és címe, illetve, ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

– írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

– a műszaki dokumentáció. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a rádióberendezés megfelel-e a jogszabály alkalmazandó követelményeinek, valamint megfelelő kockázatelemzést és ‑értékelést kell tartalmaznia. A műszaki dokumentációban meg kell adni az alkalmazandó követelményeket, és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismertetni kell a rádióberendezés tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentációnak adott esetben tartalmaznia kell ezen irányelv V. mellékletének elemeit,

– a műszaki tervezésnél alkalmazott megoldás megfelelőségét alátámasztó bizonyíték. Ennek a bizonyítéknak minden felhasznált dokumentumot fel kell sorolnia, különösen abban az esetben, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat és/vagy műszaki előírásokat nem teljes egészükben alkalmazták. Az alátámasztó bizonyítéknak, amennyiben szükséges, tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy a gyártó nevében és felelősségére egy másik vizsgálati laboratóriumban elvégzett vizsgálatok eredményeit.

4.           A bejelentett szervezet a rádióberendezés megfelelő műszaki tervezésének értékelése céljából megvizsgálja a műszaki dokumentációt és az alátámasztó bizonyítékot.

5.           A bejelentett szervezet elkészíti a 4. ponttal összhangban vállalt tevékenységek eredményeit rögzítő értékelő jelentést. A bejelentő hatóságokkal szembeni, a lenti 8. pontban meghatározott kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés – részleges vagy teljes – tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi közzé.

6.           Amennyiben a típus megfelel az érintett rádióberendezésre vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek, a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártónak. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit, érvényességének (esetleges) feltételeit és a vizsgált típus azonosításához szükséges adatokat. A tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.

A tanúsítványnak és mellékleteinek minden olyan releváns információt tartalmazniuk kell, amelyek alapján értékelni lehet, hogy a gyártott rádióberendezés megfelel-e a vizsgált típusnak, továbbá amelyek lehetővé teszik az üzemelés közbeni ellenőrzést.

Amennyiben a típus nem felel meg az idevágó jogszabályi követelményeknek, a bejelentett szervezet visszautasítja az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és a visszautasítás részletes indoklása mellett tájékoztatja erről a kérelmezőt.

7.           A bejelentett szervezetnek folyamatosan tájékozódnia kell a tudomány általánosan elismert mindenkori állásának valamennyi olyan változásáról, amely azt jelzi, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban esetleg nem felel meg az idevágó jogszabályi követelményeknek, és el kell döntenie, hogy ezek a változások további vizsgálatot igényelnek-e. Amennyiben igen, a bejelentett szervezet tájékoztatja erről a gyártót.

A gyártó tájékoztatja az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a vizsgált típus minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja a rádióberendezésnek a jogszabály alapvető követelményeinek való megfelelését vagy a tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában további jóváhagyást igényelnek.

8.           Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságait az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – bejelentő hatóságai rendelkezésére bocsátja a visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok és/vagy kiegészítések jegyzékét.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet az általa visszautasított, visszavont, felfüggesztett vagy más módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről, továbbá kérésre az általa kiadott tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a tagállamokat az általa kiadott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről, ha az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozással közzétett harmonizált szabványok rendelkezésre állnak, de nem kerültek teljes mértékben alkalmazásra. A tagállamok, a Bizottság és a többi bejelentett szervezet – kérésre – megkaphatják az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítéseik egy másolatát. Kérésre a tagállamok és a Bizottság megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek másolatát. A bejelentett szervezet a rádióberendezés vizsgálatát követő 10 éven keresztül vagy a tanúsítvány érvényességének végéig megőrzi az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy másolatát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.

9.           A gyártó a rádióberendezés forgalomba hozatalát követő 10 éven keresztül elérhetővé teszi a nemzeti hatóságok számára az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek másolatát, valamint a műszaki dokumentációt.

10.         A gyártó meghatalmazott képviselője is benyújthatja a 3. pontban említett kérelmet, és teljesítheti a 7. és a 9. pontban meghatározott kötelezettségeket, amennyiben ez szerepel a megbízatásában.

C modul

Típusmegfelelőség a belső gyártásellenőrzés alapján

1.           A belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és a 3. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és nyilatkozik arról, hogy az érintett rádióberendezések megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek a vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

2.           Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a legyártott rádióberendezés a gyártási eljárásnak és a gyártási eljárás felügyeletének köszönhetően megfeleljen az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és a vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

3.           A CE-jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat

3.1.        A gyártó a 19. és 20. cikknek megfelelően minden olyan rádióberendezésen feltünteti a CE-jelölést, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesz a vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

3.2.        A gyártó a rádióberendezés minden típusára vonatkozóan írásos megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, amelyet a rádióberendezés forgalomba hozatala után 10 évig megőriz a nemzeti hatóságok számára történő bemutatás céljából. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell nevezni azt a rádióberendezés-típust, amely tekintetében a nyilatkozatot kiállították.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

4.           Meghatalmazott képviselő

A gyártó 3. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró, meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben e kötelezettségek szerepelnek a megbízatásában.

V. MELLÉKLET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

H modul

Teljes minőségbiztosítás

1.           A teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó rádióberendezés megfelel az idevágó jogszabályi követelményeknek.

2.           Gyártás

A gyártó a 3. pontnak megfelelő, jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett rádióberendezések tervezése, gyártása, végső termékellenőrzése és vizsgálata céljából, a gyártót pedig a 4. pontban meghatározott módon felügyelik.

3.           Minőségbiztosítási rendszer

3.1.        A gyártó egy általa választott bejelentett szervezethez kérelmet nyújt be, hogy a szóban forgó rádióberendezés tekintetében alkalmazott minőségbiztosítási rendszerét értékeltesse.

A kérelem a következőket tartalmazza:

– a gyártó neve és címe, illetve ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is,

– a műszaki dokumentáció, a gyártásra szánt rádióberendezések mindegyik kategóriájának egy-egy modelljére vonatkozóan. A műszaki dokumentációnak adott esetben tartalmaznia kell ezen irányelv VI. mellékletének elemeit;

– a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos dokumentáció, valamint

– egy írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be.

3.2.        A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a rádióberendezés megfeleljen az idevágó jogszabályi követelményeknek.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszeres és rendezett módon dokumentálni kell írásban rögzített elvek, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások következetes értelmezését.

Különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:

– minőségi célkitűzések és szervezeti felépítés, a vezetőségnek a tervezéssel és a termék minőségével kapcsolatos felelőssége és hatásköre,

– a tervezésre vonatkozó műszaki előírások, ideértve az alkalmazandó szabványokat, és amennyiben a vonatkozó harmonizált szabványokat és/vagy műszaki előírásokat nem teljes egészükben alkalmazzák, az ezen irányelv rádióberendezésekre vonatkozó alapvető követelményeinek teljesítésére használt módszerek,

– azok a tervezésellenőrzési és tervezésértékelési technikák, folyamatok és módszeres intézkedések, amelyeket az irányelv hatálya alá tartozó rádióberendezés-kategória tervezése során alkalmaznak,

– az ezeknek megfelelő gyártási, minőségellenőrzési és minőségbiztosítási technikák, folyamatok és módszeres intézkedések, amelyeket alkalmazni fognak,

– a gyártás előtt, közben és után elvégzendő vizsgálatok és tesztek, valamint ezek elvégzésének gyakorisága,

– a minőségbiztosítási nyilvántartás, mint például ellenőrzési jelentések, vizsgálati adatok, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,

– az előírt tervezési és termékminőség, valamint a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének felügyeletére szolgáló eszközök.

3.3.        A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert, hogy megállapítsa, megfelel-e az ezen melléklet 3.2. pontjában említett követelményeknek.

A vonatkozó harmonizált szabványt és/vagy műszaki előírást végrehajtó nemzeti szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi a fent említett követelményeknek való megfelelést.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagja kellő tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen a rádióberendezések releváns területének és a rádióberendezések érintett technológiájának értékelésében, valamint az idevágó jogszabályi követelmények ismerete terén. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett látogatás is. Az ellenőrzést végző csoport áttekinti a 3.1. pont második francia bekezdésében említett műszaki dokumentációt annak megállapítása érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni az alkalmazandó jogszabályi követelményeket, és el tudja-e végezni az ahhoz szükséges vizsgálatokat, hogy biztosítsa a rádióberendezés e követelményeknek való megfelelését.

A gyártót vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjét értesítik a határozatról.

Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés eredményeit és az értékelésről szóló, indokolással alátámasztott határozatot.

3.4.        A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, és gondoskodik a rendszer megfelelő és hatékony működéséről.

3.5.        A gyártó a minőségbiztosítási rendszer bármilyen tervezett módosításáról tájékoztatja azt a bejelentett szervezetet, amely jóváhagyta a minőségbiztosítási rendszert.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a minőségbiztosítási rendszer a módosításokkal együtt a továbbiakban is megfelel-e az 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újabb értékelés szükséges.

A bejelentett szervezet értesíti a gyártót határozatáról. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit és az értékelésről szóló, indokolással ellátott határozatot.

4.           Felügyelet a bejelentett szervezet felelősségi körében

4.1.        A felügyelet célja annak megállapítása, hogy a gyártó megfelelően teljesíti-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit.

4.2.        A gyártó lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet értékelés céljából belépjen a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a raktározás helyszíneire, és biztosítja számára a szükséges információkat, különösen a következőket:

– a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja,

– a minőségbiztosítási rendszer tervezési részében előirányzott minőségbiztosítási nyilvántartás, mint pl. az elemzések, számítások, vizsgálatok stb. eredményei,

– a minőségbiztosítási rendszer gyártási részében előirányzott minőségbiztosítási nyilvántartás, mint pl. az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, a kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.

4.3.        A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és az ellenőrzésről jelentést ír, amelyet át kell adnia a gyártónak.

4.4.        A bejelentett szervezet váratlan látogatást is tehet a gyártónál. Az ilyen látogatások során a bejelentett szervezet szükség esetén a minőségbiztosítási rendszer helyes működésének igazolására megvizsgálhatja vagy megvizsgáltathatja a rádióberendezéseket. A bejelentett szervezet erről a látogatásról, és ha vizsgálatokra került sor, azokról is, jelentést ír, amelyet elküld a gyártónak,

5.           A CE-jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat

5.1.        A gyártó a 19. és 20. cikknek megfelelően minden olyan rádióberendezésen feltünteti a CE-jelölést és – a 3.1. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely eleget tesz a 3. cikkben meghatározott alkalmazandó követelményeknek.

5.2.        A gyártó a rádióberendezés minden típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, amelyet a rádióberendezés forgalomba hozatala után 10 évig megőriz a nemzeti hatóságok számára történő bemutatás céljából. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell nevezni azt a rádióberendezés-típust, amely tekintetében a nyilatkozatot kiállították.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

6.           A gyártó a nemzeti hatóságok számára történő bemutatás céljából a rádióberendezés forgalomba hozatala után tíz évig megőrzi a következőket:

– a 3.1. pontban említett műszaki dokumentáció,

– a 3.1. pontban említett minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentáció,

– a 3.5. pontban említett módosítás, jóváhagyott formájában,

– a bejelentett szervezettől kapott, az 3.5., 4.3. és 4.4. pontban említett határozatok és jelentések.

7.           Minden bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságait a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott vagy visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé kell tennie bejelentő hatóságai számára a minőségbiztosítási rendszerek elutasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa elutasított, felfüggesztett, visszavont vagy más módon korlátozott jóváhagyásairól, valamint kérésre a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásairól.

8.           Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.1., 3.5., 5. és 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben ez szerepel a megbízatásban.

.

IV. MELLÉKLET

A műszaki dokumentáció tartalma

A műszaki dokumentációnak, értelemszerűen, legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

(a) a rádióberendezés általános leírása; többek között a külső jegyeket, jelöléseket és a belső elrendezést mutató fényképek vagy ábrák; az alapvető követelményeknek való megfelelést befolyásoló szoftver- és firmwareverziók; a felhasználóknak szóló tájékoztató és üzembehelyezési utasítások;

(b) az alkatrészek, az alegységek, kapcsolási körök és hasonlóan releváns egységek összeállítási terve, gyártási rajzai és diagramjai;

(c) a rajzok és diagramok megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok, beleértve a rádióberendezés működésének ismertetését;

(d) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásokkal rendelkező, részben vagy egészben alkalmazott harmonizált szabványok és/vagy egyéb releváns műszaki előírások jegyzéke, illetve azokban az esetekben, amikor ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, a 3. cikkben előírt alapvető követelmények teljesítése érdekében alkalmazott megoldások leírása; a csak részben alkalmazott harmonizált szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tünteti, hogy mely részeket alkalmazták;

(e) az EU-megfelelőségi nyilatkozat másolata;

(f) a IV. melléklet szerinti megfelelőségértékelési modul alkalmazása esetén az EU-típusvizsgálati tanúsítvány másolata és mellékletei, az érintett bejelentett szervezet által kiállított formában;

(g) az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményei és egyéb hasonló releváns adatok;

(h) a vizsgálati jegyzőkönyvek.

VII. MELLÉKLET

Megfelelőségi nyilatkozat

1.           … (a rádióberendezés egyedi azonosítója):

2.           A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

3.           Ezt a megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó kizárólagos felelőssége mellett adják ki.

4.           A nyilatkozat tárgya (a rádióberendezés azonosítása a nyomonkövethetőség biztosítására. Adott esetben fényképet is tartalmazhat):

5.           A fenti nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak:

a rádióberendezésekről szóló XXXX/xx irányelv,

egyéb uniós harmonizációs jogszabály adott esetben.

6.           Az alkalmazott harmonizált szabványokra vagy az azokra az előírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek. A hivatkozásokat az azonosító számokkal együtt és a megfelelő verzió feltüntetésével kell megadni, adott esetben a kiállítás dátumával együtt.

7.           A(z) ... (nevű, számú)… bejelentett szervezet adott esetben elvégezte a(z) … (a beavatkozás ismertetése) …, és a következő EU-típusvizsgálati tanúsítványt adta ki:

8.           További információk:

Adott esetben a tartozékok és/vagy alkatrészek leírása, ideértve a rádióberendezés rendeltetésszerű használatát lehetővé tévő és a megfelelőségi nyilatkozat hatályába tartozó szoftvereket is

A nyilatkozatot a következő gyártó nevében és megbízásából írták alá: …………………………………

(a kiállítás helye és dátuma):

(név, beosztás) (aláírás):

VIII. MELLÉKLET

Egyszerűsített megfelelőségi nyilatkozat

Az 10. cikk (8) bekezdésének harmadik albekezdésében említett egyszerűsített megfelelőségi nyilatkozat szövege a következő:

[A gyártó neve] igazolja, hogy a [a rádióberendezés típusa] típusú rádióberendezés megfelel a rádióberendezésekről szóló XXXX/xx irányelvnek.

IX. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1999/5/EK irányelv || Ez az irányelv

1. cikk || 1. cikk

2. cikk || 2. cikk

3. cikk || 3. cikk, kivétel: 3. cikk, (3) bekezdés, g) pont

4. cikk, (1) bekezdés || 8. cikk

4. cikk, (2) bekezdés || törölve

5. cikk || 16. cikk

6. cikk, (1) bekezdés || 6. cikk

6. cikk, (2) bekezdés || törölve

6. cikk, (3) bekezdés || 10. cikk, (7) bekezdés, 10. cikk, (8) bekezdés, 10. cikk, (9) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés || törölve

7. cikk (1) bekezdés, 7. cikk (2) bekezdés || 7. cikk

7. cikk, (3) bekezdés, 7. cikk (4) bekezdés, 7. cikk (5) bekezdés || törölve

8. cikk || 9. cikk

9. cikk || 39–43. cikk

10. cikk || 17. cikk

11. cikk || 22–38. cikk

12. cikk || 19. cikk, 20. cikk, 10. cikk, (5) bekezdés, 10. cikk, (6) bekezdés

13–15. cikk || 44. cikk

16. cikk || törölve

17. cikk || 47. cikk

18. cikk || 48. cikk

19. cikk || 49. cikk

20. cikk || 50. cikk

21. cikk || 51. cikk

22. cikk || 52. cikk

I. melléklet || I. melléklet

II. melléklet || III. melléklet

III. melléklet || törölve

IV. melléklet || IV. melléklet

V. melléklet || V. melléklet

VI. melléklet || 26. cikk

VII. melléklet 1–4. pont || 19. és 20. cikk

VII. melléklet 5. pont || 10. cikk, (9) bekezdés

Új cikkek || 3. cikk, (3) bekezdés, g) pont

|| 4. cikk

|| 5. cikk

|| 10. cikk, (1)–(4) bekezdés, 10. cikk, (10) bekezdés, 10. cikk, (11) bekezdés, 11–15. cikk

|| 18. cikk

|| 21. cikk

|| 45. cikk

|| 46. cikk

|| II. melléklet

|| VI. melléklet

|| VII. melléklet

|| VIII. melléklet

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.                  A javaslat/kezdeményezés címe:     

1.2.                  A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)     

1.3.                  A javaslat/kezdeményezés típusa:   

1.4.                  Célkitűzés(ek):

1.4.1.     A javaslat által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek):

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.5.                  A javaslat/kezdeményezés indoklása:         

1.6.                  Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama:       

1.7.                  Tervezett igazgatási módszer(ek):   

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.                  A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.                  Irányítási és kontrollrendszer

2.3.                  A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.                  A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

3.2.                  A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.               A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.               Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.               Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás:        

3.2.4.               A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.               Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.                  A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: az Európai Parlament és Tanács irányelve a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (rádióberendezésekről szóló irányelv), amely hatályon kívül helyezi a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről szóló 1999/5/EK irányelvet

1.2.        A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[38]

02. cím – Vállalkozáspolitika – 02 03. alcím: Áruk belső piaca és ágazati politikák

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[39]

X¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés:

A meglévő belső piaci joganyag folyamatos felülvizsgálata, valamint adott esetben jogalkotási és nem jogalkotási intézkedésekre irányuló javaslatok előterjesztése [IP, IU, DA]. A további részleteket lásd a lenti 1.5.1. pontban.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

02 03

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat / kezdeményezés a kedvezményezettekre / célcsoportokra.

A javasolt jogi felülvizsgálat nyomán a rádióberendezések várhatóan jobban megfelelnek az irányelvben foglalt, az egészség és a biztonság védelmét, az elektromágneses összeférhetőséget, valamint a káros zavarás elkerülését szolgáló alapvető követelményeknek. Feltehetően javítani fogja a felhasználók védelmét és a tisztességes versenyt, fokozni fogja a jogbiztonságot, lehetővé teszi az irányelv gördülékenyebb és konzisztensebb alkalmazását és a káros zavarás átfogóbb megelőzését, miközben a piaci szereplőkre csak korlátozott mértékben ró új terheket.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az irányelv felülvizsgálatainak célkitűzései terén elért haladás legfontosabb eredménymutatói a következők:

|| Mutató || Megközelítés

Megfelelés || A megfelelőség aránya az adminisztratív és technikai előírások terén || A tagállamoktól kapott rendszeres jelentések

Adminisztratív egyszerűsítés és jogi kiigazítások || Az okozott adminisztratív költségek és terhek, az értelmezési nehézségek száma és viszonylagos relevanciája || Rendszeres információcsere az érintett felekkel: gazdasági szereplők, hatóságok és bejelentett szervezetek

Az innováció útját álló akadályok a jogi szabályozásban || Az innovációk bevezetésének egyszerű volta (személyes benyomások) || Rendszeres információcsere az érintett felekkel

A javaslat új kötelezettséget ró a tagállamokra, miszerint kétévente jelentésben kell beszámolniuk a Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról. A jelentésben ki kell térni az elvégzett piacfelügyeleti tevékenységekre is, és információval kell szolgálni az irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelés mértékéről.

Az ezen irányelv által létrehozott távközlési megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti bizottsággal folytatott rendszeres információcsere révén további információk is gyűjthetők. A bizottságban nem csak a tagállamok, hanem az ágazat, az európai szabványügyi szervezetek, a bejelentett szervezetek és a fogyasztói szervezetek is képviseltetik magukat. A Bizottság felül kívánja vizsgálni ennek az irányelvnek a működését, és erről ötévente jelentést kíván benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az irányelv lényeges szerepet tölt be a rádióberendezések és a távközlő végberendezések egységes piacának megvalósításában. Alapvető követelményeket állapít meg az egészség és a biztonság védelme, valamint a káros zavarás megelőzése tekintetében. Csakúgy, mint a többi, „új megközelítést” alkalmazó jogszabályban, e műszaki követelmények nem kötelező harmonizált szabványok formáját öltik.

Mivel a szabályozási koncepció nem veszített érvényességéből, az irányelv alapvető felülvizsgálata nem szükséges. Az irányelv alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azonban számos olyan kérdést felvetettek, amelyekkel foglalkozni kell[40]. A javaslattervezet fő célkitűzései a következők:

- az irányelvben megállapított követelmények betartásával kapcsolatos helyzet kezelése, valamint a szabályozási keretrendszerbe vetett bizalom növelése,

- az irányelv rendelkezéseinek pontosabbá és egyszerűbbé tétele, ideértve többek között az irányelv hatályának kisebb módosításait, valamint a gazdasági szereplők és a hatóságok „tehermentesítését”.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A felülvizsgált irányelv jogi alapját az EUMSZ 26. cikke (belső piac) és 114. cikke (jogszabályok közelítése) képezi. A belső piac alapvető fontosságú rendelkezéseinek kiigazítása, pontosítása, illetve egyszerűsítése céljából uniós szintű intézkedésekre van szükség. E célokat a tagállamok külön-külön nem képesek elérni. Az gyártók és/vagy berendezések uniós szinten történő nyilvántartásba vételére vonatkozó esetleges új kötelezettség az egész uniós piachoz való hozzáférést lehetővé tenné; e megközelítés előnyei egyértelműek a hasonló tagállami szintű intézkedések sokaságához viszonyítva.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Mindent összevetve, az irányelv által létrehozott keretszabályozás lehetővé tette kitűzött céljainak elérését. A célok között szerepelt a felhasználók egészségének és biztonságának magas fokú védelme, a távközlő végberendezések és rádióberendezések elektromágneses megfelelősége (EMC), valamint a káros zavarás elkerülése. A fennmaradó fő problémák az irányelvnek való megfelelés alacsony mértéke, valamint néhány rendelkezésének kétértelmű és összetett volta.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A javasolt felülvizsgálat összhangban áll a Bizottság intelligens szabályozási politikájának elveivel, az „Európa 2020” stratégiával, különösen ami a szabályozás Innovatív Unió kezdeményezésben beütemezett felülvizsgálatát illeti, valamint a javasolt rádióspektrum-politikai programmal.

A kezdeményezés emellett megfelel a 2008-ban jóváhagyott „új jogi keret” elnevezésű intézkedéscsomagnak is, amely két egymást kiegészítő dokumentumból áll: ezek az akkreditálásról és piacfelügyeletről szóló 765/2008/EK rendelet és a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerét létrehozó 768/2008/EK határozat. A határozat a rendelet kiegészítése. Míg ez utóbbi alapvetően a tagállamok és a tagállami hatóságok arra irányuló kötelezettségeit határozza meg, hogy a forgalmazott termékek biztonságosak legyenek, és megfeleljenek a jogszabályi követelményeknek, a határozat a gazdasági szereplők, azaz a gyártók, az importőrök, a forgalmazók, valamint a termékeket vizsgáló és tanúsító testületek idevágó kötelezettségeit fekteti le. A két jogi eszköz tehát elválaszthatatlanul összekapcsolódik, és egyes részeik alátámasztják és kiegészítik egymást. A határozat – a rendelettel ellentétben – nem gyakorol közvetlen joghatást a gazdasági szereplőkre, a magánszemélyekre vagy a tagállamokra, hanem azt írja elő (2. cikk), hogy a jogszabályok kidolgozásakor vagy felülvizsgálatakor kell alkalmazni rendelkezéseit.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X ¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: 2013-tól

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett igazgatási módszer(ek)[41]

1.8.        X¨ Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[42]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A javaslat új kötelezettséget ró a tagállamokra, miszerint kétévente jelentésben kell beszámolniuk a Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról. A jelentésben ki kell térni az elvégzett piacfelügyeleti tevékenységekre is, és információval kell szolgálni az irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelés mértékéről.

Az ezen irányelv által létrehozott távközlési megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti bizottsággal folytatott rendszeres információcsere révén további információk is gyűjthetők. A bizottságban nem csak a tagállamok, hanem az ágazat, az európai szabványügyi szervezetek, a bejelentett szervezetek és a fogyasztói szervezetek is képviseltetik magukat.A Bizottság felül kívánja vizsgálni ennek az irányelvnek a működését, és erről ötévente jelentést kíván benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

- a felülvizsgált irányelv tagállamonként eltérő átültetése gondot okozhat,

- a felülvizsgált irányelvhez kapcsolódó, uniós szintű költségek a humánerőforrásra és annak az adatbázisnak a létrehozására korlátozódnak, amelyben azon néhány termékkategóriát kell nyilvántartásba venni forgalomba hozataluk előtt, amelyek megfelelése a felülvizsgált irányelv hatálybalépését követően alacsony szinten maradt.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

- annak érdekében, hogy az irányelvet lehetőség szerint minden tagállam egységes és az uniós jogalkotó szándékának megfelelő módon ültesse át a nemzeti jogba, a Bizottság munkaértekezlet(ek)et kíván szervezni az illetékes tagállami minisztériumokkal az irányelv átültetésére rendelkezésre álló időszakban,

- a termékek nyilvántartásba vételére szolgáló esetleges adatbázis létrehozása – mintegy 300 ezer eurós költségvetéssel – a költségvetési rendelet szabályainak megfelelő közbeszerzés tárgyát képezi.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

- a költségvetési rendelet alkalmazásán kívül külön intézkedésre nem kerül sor

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………………...……….] || diff./nem diff. ([43]) || EFTA-országoktól[44] || tagjelölt országoktól[45] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

1a.Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért || 02.03.01, A belső piac működése és fejlődése, különösen az értesítés, a tanúsítás és az ágazati közelítés területén. || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek: NINCSENEK

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés……………………………………..] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

|| [XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám || 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

Főigazgatóság: Vállalkozáspolitika és ipar || || || N. év [46] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

02.03.01, A belső piac működése és fejlődése, különösen az értesítés, a tanúsítás és az ágazati közelítés területén. || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || (1) || 0 || 0 || 0 || 0,3 || 0,03 || 0,03 || 0,03 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0 || 0 || 0 || 0,3 || 0,03 || 0,03 || 0,03 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Költségvetési tétel száma || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[47] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || ||

A Vállalkozáspolitika és ipar Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0 || 0 || 0 || 0,3 || 0,03 || 0,03 || 0,03 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 0 || 0 || 0 || 0,3 || 0,03 || 0,03 || 0,03 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0 || 0 || 0 || 0,3 || 0,03 || 0,03 || 0,03 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 0 || 0 || 0 || 0,3 || 0,03 || 0,03 || 0,03 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint: NEM

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettség-vállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

|| || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: Vállalkozáspolitika és ipar ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,635 || 0,635 || 0,635 || 0,635 || 0,635 || 0,635 || 0,635 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,092 || 0,092 || 0,092 || 0,092 || 0,092 || 0,092 || 0,092 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Vállalkozáspolitika és ipar Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || || || || || || || ||

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– X¨           A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[48] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Össz­költség

1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Folyamatosan fejleszteni a belső piacra vonatkozó meglévő joganyagot és új jogalkotási vagy nem jogalkotási intézkedéseket javasolni, amikor erre szükség van[49]… || || || || || || || || || || || || || || || ||

Termék-nyilvántartási IT-adatbázis létrehozása || || || || || || || || || 1 || 0,3 || || || || || || || ||

Termék-nyilvántartási IT-adatbázis fenntartása || || || || || || || || || || || 1 || 0,03 || 1 || 0,03 || 1 || 0,03 || || A javaslat határozat­lan idő­tartamra vonatkozik

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

1. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || 0.3 || || 0,03 || || 0,03 || || 0,03 || || A javaslat határozat­lan idő­tartamra vonatkozik

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– X¨           A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év [50] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,635 || 0,635 || 0,635 || 0,635 || 0,635 || 0,635 || 0,635 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Egyéb igazgatási kiadások || 0,092 || 0,092 || 0,092 || 0,092 || 0,092 || 0,092 || 0,092 ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok [51] || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || 0,727 || A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– X¨           A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

02 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 5 || 5 || 5 || 5 || 5 || 5 || 5

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[52]

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || ||

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy [53] || - a központban[54] || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, INT, END – közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, INT, END – közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 5 || 5 || 5 || 5 || 5 || 5 || 5

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || 1 tisztviselő kimondottan az irányelvvel foglalkozik, 3 tisztviselő pedig az alábbi területekkel: jogi kérdések, az állandó bizottság titkársága, kommunikáció, spektrumpolitikai koordináció A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósággal, a tagállamok által bejelentett műszaki jogszabályok értékelése, a piacfelügyeleti hatóságok általi végrehajtás koordinálása, a tagjelölt/társult országok jogszabályainak figyelemmel kísérése, a Kereskedelmi Főigazgatóságnak nyújtott támogatás a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során - 1 tisztviselő a csapat asszisztense és a logisztikáért felel

Külső személyzet ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X¨           A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel. az ezen irányelv részét képező minden intézkedés és fellépés koherens egészet alkot, és illeszkedik a jelenlegi és a Bizottság által javasolt következő többéves pénzügyi keretbe (2014–2020).

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[55].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– X¨           A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

· ¨    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

· ¨    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[56]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

…………. jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről szóló irányelv működéséről szóló második időközi jelentés, COM(2010) 43 végleges, 2010. február 9.

[2]               Az Európai Parlament és a Tanács 676/2002/EK határozata (2002. március 7.) az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról.

[3]               A 2002/95/EK irányelv a veszélyes anyagok korlátozásáról.

[4]               A 2002/96/EK irányelv az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól.

[5]               A 2006/66/EK irányelv az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és ‑akkumulátorokról.

[6]               A 2009/125/EK irányelv az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról.

[7]               Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról.

[8]               Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról („Keretirányelv”).

[9]               Az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről („Engedélyezési irányelv”).

[10]             Az Európai Parlament és a Tanács 676/2002/EK határozata (2002. március 7.) az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról (Rádióspektrum-határozat).

[11]             http://ec.europa.eu/governance/better_regulation/key_docs_en.htm#_br.

[12]             http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm, COM(2010) 546 végleges, Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió.

[13]             Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról.

[14]             A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló 1999/5/EK irányelv működéséről szóló második időközi jelentés. [COM/2010/0043 végleges – a Hivatalos Lapban nem jelent meg] - http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/rtte/documents/legislation/review/index_en.htm#h2-2.

[15]             A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről szóló irányelv felülvizsgálata céljából tervbe vett különféle opciók hatásaival kapcsolatban folytatott, 2010. évi nyilvános konzultáció összefoglalója. 2011. május. http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/rtte/public-consultation/files-public-consultation/summary-2010-pc_en.pdf

[16]             Az 1999/5/EK irányelv hatálya alatt bevezetendő kötelező nyilvántartási rendszerre irányuló javaslat hatásvizsgálata. Végleges jelentés, 2009. október 5. Technopolis Group -http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/rtte/files/technop-ia-radio-finrep_en.pdf

[17]             Az Európai Parlament és a Tanács 2004/108/EK irányelve (2004. december 15.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

[18]             Az Európai Parlament és a Tanács 2006/95/EK irányelve (2006. december 12.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról.

[19]             Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról.

[20]             A Bizottság 2008/63/EK irányelve (2008. június 20.) a távközlési végberendezések piacán folyó versenyről.

[21]            

[22]            

[23]             HL L 91., 1999.4.7., 10. o.

[24]             HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

[25]             HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

[26]             HL L 374., 2006.12.27., 10. o.

[27]             HL L 390., 2004.12.31., 24. o.

[28]             HL L 162., 2008.6.21., 20. o.

[29]             HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

[30]             HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

[31]             HL L 129., 2007.5.17., 67. o.

[32]             HL L […]., […], […]. o.

[33]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[34]             HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

[35]             HL L […]., […], […]. o.

[36]             HL L 46., 1997.2.17., 25. o.

[37]             HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

[38]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management) – Tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

[39]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[40]             A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről szóló irányelv működéséről szóló második időközi jelentés, COM(2010) 43 végleges, 2010. február 9.

[41]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[42]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[43]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[44]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[45]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[46]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[47]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[48]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[49]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[50]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[51]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[52]             AC = szerződéses alkalmazott; INT = átmeneti alkalmazott; JED = küldöttségi pályakezdő alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő.

[53]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[54]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[55]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[56]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.