52008DC0612

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2008.10.7

COM(2008) 612 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a Vám 2007 programnak a közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2007) elfogadásáról szóló, 2003. február 6-i 253/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 19. cikkével összhangban történő záró értékelése

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a Vám 2007 programnak a közösségi vámügyi cselekvési program (Vám 2007) elfogadásáról szóló, 2003. február 6-i 253/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 19. cikkével összhangban történő záró értékelése

A VÁM 2007 PROGRAM

A Vám 2007 programot a 2003. február 6-i 253/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal hozták létre. Ez volt a harmadik, a 2003. január 1-jétől 2007. december 31-ig tartó időszakra kiterjedő vámügyi közösségi cselekvési program. A Vám 2007 programban a 27 EU-tagállam, valamint Horvátország és Törökország vehetett részt. A program költségei megoszlottak az Európai Közösség és a részt vevő országok között.

A Vám 2007 program célja elsősorban az volt, hogy támogassa és elősegítse az együttműködést és a koordinációt a program elsődleges kedvezményezettjei, a tagállamok nemzeti vámigazgatási szervei között. A (Vám 2007 cselekvési terv I. részében kifejtett) célkitűzések elérése érdekében a program elsősorban a következőkre támaszkodott:

- Közös fellépések, ideértve a szemináriumokat, szakmai műhelyeket és projektcsoportokat, a tisztviselők cseréjét, a képzési tevékenységeket, a bevált gyakorlatok összehasonlító elemzését és más intézkedéseket. Ezek a közös fellépések tették ki a program költségvetésének körülbelül 20%-át.

- Informatikai rendszerek, többek között az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS), illetve a tarifákhoz kapcsolódó számos rendszer (ideértve a Közösség integrált vámtarifájának (TARIC) információs rendszerét) és a kockázatkezelési és információs rendszerek (ideértve az elektronikus kockázati tájékoztató adatlapok rendszerét – a RIF-et). A program költségvetésének csaknem 80%-át különítették el informatikai rendszerek számára.

A program végrehajtásának öt évére a pénzügyi keretet 165,55 millió euróban határozták meg.

A ZÁRÓ ÉRTÉKELÉS CÉLJA

A 253/2003/EK határozat 19. cikke előírja, hogy a Vám 2007 program „a Bizottság által a részt vevő országokkal együttműködésben végzett folyamatos értékelés[1] tárgyát képezi.” A záró értékelés 2007 novemberében indult, és 2008 májusában került véglegesítésre. Az értékelés a teljes beavatkozási időszakra (2003–2007) kiterjedt. A záró értékelés feladatmeghatározása előírja, hogy annak elsődleges célja a következők értékelése:

- melyek a program következtében nyert hatások (eredmények és kihatások);

- ezek miként járultak hozzá a célkitűzések eléréséhez (eredményesség);

- és hogy e hatásokat ésszerű költséggel érték-e el (hatékonyság).

A záró értékelés a programban részt vevő valamennyi érdekelt csoporttól gyűjtött visszajelzéseket és adatokat: a Bizottságtól, a részt vevő országok vámigazgatási szerveitől és a (gazdasági szereplőként is említett) kereskedőktől. Mivel nem könnyű feladat a Vám 2007 sikerét egyértelműen jelző mutatókat (a program összetett és sokoldalú jellege, valamint célkitűzéseinek széles köre miatt) találni, az értékelés szélesebb összefüggésben mérte fel a Vám 2007 kihatásait, a kihatások és az eredményesség megítéléséhez pedig minőségi információkat és (adott esetben) mennyiségi adatokat használt fel.

MÓDSZERTAN

Az adat- és információgyűjtés módszertana a következőkből tevődött össze:

- Értékelő kérdőív a nemzeti vámigazgatási szervek részére: a Vám 2007 mind a 29 részt vevő országban lévő nemzeti kapcsolattartó pontjai részletes kérdőívet kaptak, amelyben felkérték őket a programra vonatkozó nézeteik kifejtésére és azoknak adatok és ténybeli információk rendelkezésre bocsátásával történő alátámasztására.

- Tájékoztató kérdőív az Európai Bizottság részére: a Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága (DG TAXUD) további (jobbára számszerű) adatokkal szolgált a Vám 2007 program ráfordításairól és eredményeiről.

- Esettanulmányok: négy esettanulmány készült, amelyek mindegyike a program egy-egy prioritására összpontosított. Az esettanulmányok keretében több mint 80 interjút készítettek a közös fellépések közül vett mintába tartozó résztvevőkkel, ideértve 23 különböző részt vevő ország vámtisztviselőit, a gazdasági szereplőket és a DG TAXUD tisztviselőit.

- Online felmérések: két külön felmérés készült – az egyik a Vám 2007 keretében végzett közös fellépésekben részt vevő és/vagy az informatikai rendszereket használó vámtisztviselőkre irányult (e felmérés keretében 1 243 válasz érkezett), a másik pedig a Vám 2007 tevékenységekben részt vevő gazdasági szereplőkre (133 válasz).

- Elméleti kutatás: az elméleti megközelítésű kutatás a rendelkezésre álló bizonyítékok forrásait használta fel, ideértve az ART és a CIRCA adatbázist, valamint más, nyilvánosan elérhető vagy az érintettek által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat.

Az ezekkel az eszközökkel és módszerekkel összegyűjtött információk elemzését az értékelés kezdeti szakaszában az értékelési kritériumok és mutatók analitikai keretrendszere vezérelte. E keretrendszer nagy része a program beavatkozási logikáján alapult (amelyeket a Vám 2007 cselekvési terv célkitűzéseinek, prioritásainak és részprioritásainak felépítéséből vezettek le). Adott esetben és amennyiben az megvalósítható volt, a programértékeléshez 2003-ban kifejlesztett számszerűsített mutatókat is használtak.

EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK/EREDMÉNYESSÉG

A Vám 2007 a következő négy fő célkitűzést követte (vö. a Vám 2007-ről szóló határozattal és a Vám 2007 cselekvési terv I. részével):

- A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme: különösen az Európai Unió pénzügyi érdekei szükséges védelmének és az uniós polgárok biztonságos és megbízható környezetének biztosítása;

- A kereskedelem megkönnyítése: a tagállami igazgatási rendszerek számára annak lehetővé tétele, hogy megfeleljenek a globalizáció és a bővülő kereskedelem által velük szemben támasztott követelményeknek, továbbá hozzájáruljanak az Európai Unió versenykörnyezetének erősítéséhez.

- Egyenértékű eredmények/infrastruktúra: a tagállami igazgatási rendszerek számára annak lehetővé tétele, hogy olyan hatékonysággal működjenek együtt és lássák el feladataikat, mintha egyetlen igazgatási szervet képeznének, és a Közösség vámterületének minden pontján egyenértékű eredményeket érjenek el;

- Bővítés: a bővítés előkészítéséhez és az új tagállamok integrációjának támogatásához, illetve az EU jövőbeli külső határainak biztosításához szükséges lépések megtétele.

Az értékelés célja és a program célkitűzései alapján nyolc értékelési kérdés fogalmazódott meg. Az első négy kérdés arra vonatkozott, hogy a Vám 2007 milyen mértékben járult hozzá az egyes célkitűzések eléréséhez. Az ötödik kérdés annak külön értékelésére vonatkozott, hogy az informatikai rendszerek milyen mértékben járultak hozzá e célkitűzések eléréséhez. A következő bekezdésekben foglaljuk össze az ezekkel az elemekkel összefüggésben levont főbb következtetéseket.

Hozzájárult-e a Vám 2007 a biztonságos és védett környezet biztosításához a polgárok számára, és a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméhez?

Az értékelés során gyűjtött információkból az a következtetés vonható le, hogy a Vám 2007 jelentősen hozzájárult a vonatkozó közösségi érdekek védelméhez. Az összes nemzeti vámigazgatási szerv több mint 80%-a jelezte, hogy a Vám 2007 „bizonyos mértékben” vagy „nagymértékben” hozzájárult a biztonságos környezet biztosításához a polgárok számára, és a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméhez egyaránt. Ezt a programot alkotó számos olyan fellépés útján érték el, amelyek a vámjogszabályok és vámeljárások egyszerűsítésével, ésszerűsítésével, egységesítésével és/vagy általános javításával, valamint általánosságban a vámhatóságok közötti együttműködés fokozásával foglalkoztak.

Összességében a résztvevőktől kapott visszajelzések határozottan arra utalnak, hogy a Vám 2007-et széles körben a vámjogszabályok, a vámeljárások és a vámalakiságok területén (ideértve a csalások megelőzését és a hamisítás elleni küzdelmet) valamennyi jelentős szereplő közötti gyakorlati és gyümölcsöző együttműködés létfontosságú előmozdítójaként és katalizátoraként fogják fel. Az e területen korábban és jelenleg tevékenykedő különféle munkacsoportok konkrét eredményei, a nemzeti igazgatási szervek közötti (pl. szakembercsere révén történő) fejlettebb kapcsolattartás tágabb kihatásai, valamint a Vám 2007 keretében kifejlesztett informatikai és információcsere-rendszerek mind hozzájárultak a Vám 2007 közösségi érdekek védelmével kapcsolatos hatásának általánosságban kedvező értékeléséhez.

Hozzájárult-e a Vám 2007 a kereskedelem megkönnyítéséhez?

Az értékelés összességében azt jelzi, hogy a Vám 2007 kereskedelem megkönnyítésében betöltött szerepe vegyes volt. Egyértelműen az a tendencia (különösen a legutóbbi 3–4 évben), hogy a gazdasági szereplők számára lehetőséget biztosítanak munkacsoportokban, szemináriumokon és más közös fellépésekben való részvételre, és ezáltal az új szabályok, eljárások, leírások stb. kialakítási folyamatában való együttműködésre. A gazdasági szereplők erősen méltányolták a Bizottság (és bizonyos mértékig a tagállamok) az iránti hajlandóságát és erőfeszítéseit, hogy bevonják őket és komolyan meghallgassák aggályaikat. A vámtisztviselők nagy többsége üdvözölte a gazdasági szereplők fokozottabb részvételét, habár néhányuk hangot adott aggályainak, miszerint a gazdasági szereplők fokozott részvétele időnként az eredményes és hatékony döntéshozatal akadálya is lehet.

Másrészről a gazdasági szereplők valamivel kevésbé voltak elégedettek az együttműködésnek a jogszerű kereskedelemre nehezedő terhek minimalizálása, illetve a vámeljárások és -alakiságok egyszerűsítése terén kifejtett tényleges hatásai tekintetében. Bár a Vám 2007 keretében végrehajtott több fellépés (pl. új számítógépesített árutovábbítási rendszer bevezetése) segített a kereskedőkre nehezedő terhek mérséklésében, egyes panaszok szerint az Európában a szeptember 11-i események óta végrehajtott legtöbb új intézkedés és kezdeményezés elsődlegesen a biztonsági és védelmi kérdésekre összpontosított, a kereskedelem számára gyakorta további terheket eredményezve. A kifejezetten a kereskedelem megkönnyítésére vonatkozó programcélkitűzéssel foglalkozó közös fellépések viszonylag alacsony száma szintén bizonyos mértékű egyensúlytalanságot jelzett (ámbár meg kell jegyezni, hogy közvetve valószínűleg számos további, nem kifejezetten ehhez a célkitűzéshez kapcsolódó fellépés is hozzájárult a kereskedelem megkönnyítéséhez).

Segített-e a Vám 2007 a nemzeti vámigazgatási szerveknek az egyetlen szervezetként történő munkavégzésben?

Az értékelés kimutatta, hogy a Vám 2007 program jelentősen hozzájárult ehhez a célkitűzéshez azáltal, hogy sok különféle területen elősegítette a vámjog egységes végrehajtását, valamint a munkamódszerek harmonizálását. Ez annak biztosításával áll összefüggésben, hogy a vámterület minden pontján egyenértékű eredményeket kell elérni, és a kereskedőknek a felmérésre adott válaszai is megerősítették, hogy az EU-tagállamok vámigazgatási szervei jelentős előrelépést tettek abba az irányba, hogy feladataikat úgy lássák el, mintha egyetlen szervezetet alkotnának.

A Vám 2007 egyértelműen hozzájárult a nemzeti vámigazgatási szervek kapcsolatának szorosabbra fűzéséhez, valamint az eljárások és megközelítések harmonizálásához és egységesítéséhez. A konkrét példák közé tartoznak a Vám 2007 keretében kifejlesztett közös informatikai rendszerek, valamint a képzés közös megközelítési módja és az e-tanulási eszközök. Közvetlenebb szinten, a résztvevők szempontjából a Vám 2007 fellépései elősegítik a tudás, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét, illetve pusztán a határokon átnyúló személyes kapcsolattartást, és ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy a vámigazgatási szervek egész Európában összehangoltabban végezzék el a munkájukat.

Nyújtott-e a Vám 2007 támogatást az új tagállamok és a tagjelölt országok számára az integráció során, illetve a csatlakozásra való felkészülésben?

A közvetlenül az új tagállamok és tagjelölt országok vámigazgatási szerveitől érkezett visszajelzések alapján megállapítható, hogy a Vám 2007 program igen nagy segítséget jelentett az említett országok integrációjában, illetve az EU-hoz való csatlakozásában (többségük azt állította, hogy a program „nagymértékben” hozzájárult ehhez a célkitűzéshez). Az esettanulmány megerősítette, hogy az új tagállamok vámtisztviselői nagyra értékelik a Vám 2007 programot, és kiemelték a program tudásmegosztás, tapasztalatcsere, a megközelítések egymással való megosztása, valamint általánosságban a hálózatépítés terén megmutatkozó értékeit.

Az a támogatás, amelyet a Vám 2007 a csatlakozás és az új tagállamok integrációja terén nyújt, elsősorban háromféle kezdeményezésből ered.

- Számos fellépés irányult kifejezetten az új tagállamokra és/vagy tagjelölt országokra (ideértve a bevált gyakorlatok összehasonlító elemzését és a műszaki támogatást). Ezek gyakran kedvezően hatottak a kapacitásépítésre, illetve az eredményesebb megközelítés és eljárások meghonosítására.

- A tagjelölt országoknak már csatlakozási folyamatuk egészen korai szakaszától kezdve lehetőségük van a programban és annak különféle (nem a bővítésre koncentráló) munka- és projektcsoportjaiban, szemináriumokon stb. való részvételre. Ez a jövendőbeli tagállamok számára korai rálátást enged az uniós jogszabályokra, eljárásokra és alakiságokra, illetve ezek végrehajtására, valamint lehetővé teszi azok számára saját szabályaik és folyamataik frissítésének és kiigazításának még azelőtt történő megkezdését, hogy hivatalosan csatlakoznának az EU-hoz.

- A Vám 2007 támogatásával kifejlesztett különféle informatikai rendszerek és a bevezetésük támogatását és a felhasználók képzését célzó tevékenységek szintén hozzájárultak az új tagállamok vámigazgatási szerveinek zökkenőmentes integrációjához.

Milyen mértékben támogatták az informatikai rendszerek a program célkitűzéseinek elérését?

A Vám 2007 program keretében jelentős lépésekre került sor annak biztosítása érdekében, hogy a nagyszámú informatikai rendszer (inter)operábilis legyen. A jelek szerint jelenleg minden értékelt rendszer működése zavartalan, hasznosságukat pedig egyértelműen jelzi a felhasználói elégedettség magas szintje. Ez nem jelenti azonban azt, hogy valamennyi probléma megoldódott; az értékelés számos hiányosságot tárt fel egyes informatikai rendszerekben, és ezekkel foglalkozni kell.

Összességében az értékelés eredményei arra utalnak, hogy az informatikai rendszerek jelentős mértékben hozzájárultak a II. (a kereskedelem megkönnyítése) és a III. (egyenértékű eredmények/infrastruktúra) programcélkitűzés irányába történő előrehaladáshoz. Az előzőeket illetően láthatólag az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS) a legfontosabb tényező a részt vevő országokban azáltal, hogy a kereskedők és az igazgatási szervek számára egyszerűsíti és felgyorsítja az árutovábbítási eljárást. A tarifákhoz kapcsolódó egyes rendszerek – különösen a Közösség integrált vámtarifájának (TARIC) információs rendszere és az európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszer (EBTI) – szintén kihatottak a kereskedelem megkönnyítésére, mivel javították az információk rendelkezésre állását, és fokozták a kereskedők jogbiztonságát.

A program I. célkitűzését (a közösségi érdekek védelmét) illetően általános egyetértés mutatkozott abban, hogy az informatikai rendszerek (különösen a tarifákhoz kapcsolódó rendszerek) javították a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméhez hozzájáruló adatok rendelkezésre állását. Másrészről nem a csalás elleni küzdelem volt az informatikai rendszerek fő célkitűzése, mert a csalás elleni küzdelemnek szentelt informatikai rendszerek fejlesztése és karbantartása más jogi eszközök hatálya alá tartozik[2]. Azonban az elektronikus kockázati tájékoztató adatlapok rendszerétől (RIF) azt várják, hogy egyre hasznosabban járul hozzá a vámellenőrzések javításához, és ezáltal a csalások jövőbeni megelőzéséhez, ahogyan a közös kockázatkezelési keretrendszer tovább fejlődik.

HATÉKONYSÁG, HASZNOSSÁG ÉS FENNTARTHATÓSÁG

Az utolsó három értékelő kérdés a Vám 2007 program hatékonyságával, hasznosságával és fenntarthatóságával foglalkozott. A következő bekezdésekben foglaljuk össze az ezekben a vonatkozásokban levont főbb következtetéseket.

Lehet-e a Vám 2007 hatékonyabb, és elérheti-e alacsonyabb költséggel ugyanezeket az eredményeket és hatást?

Az értékelés eredményei összességükben azt jelzik, hogy a Vám 2007 program hatékony. A közös fellépések szintjén a kedvezményezettek azokat az eszközöket (különösen a munkacsoportokat, projektcsoportokat és a szakembercseréket) tekintik a leghatékonyabbnak, amelyeket a leggyakrabban használnak, és amelyekre a költségvetés legnagyobb részét fordították. Az esettanulmányok azt sugallják, hogy az intézkedések részletesen elemzett 20-as mintája tekintetében kevés lehetőség van a költségmegtakarításra. A különböző informatikai rendszerek Vám 2007-en keresztül történő fejlesztésének és támogatásának költséghatékonysága nehezebben értékelhető, azonban a felhasználók és kedvezményezettek visszajelzései az informatikai rendszerekkel kapcsolatos általános elégedettségre, valamint annak elismerésére utalnak, hogy hatásaik indokolják a költségeiket.

A program kedvezményezettjei a program irányítási struktúráit és eljárásait is jól működőnek ítélték. Több részt vevő ország tekintetében azonban megállapították, hogy az irányításra és koordinációra nemzeti szinten rendelkezésre álló erőforrások (különösen a humán erőforrások) nem elégségesek annak biztosításához, hogy a Vám 2007 lehetséges előnyei teljes egészében kiaknázhatók legyenek.

Végül a Vám 2007-re elkülönített költségvetésnek mindössze körülbelül 60%-át költötték el 2007 végéig. Bár a Vám 2007 számára előirányzott egyes pénzeszközök elköltését 2008-ra és 2009-re ütemezték (a Vám 2007 keretében elsősorban informatikai vonatkozású szolgáltatásokra megkötött hosszú távú szerződések alapján), a teljes összeg jelentősen alatta marad majd a rendelkezésre álló maximális költségvetési keretnek. Ez elsődlegesen annak a ténynek tudható be, hogy az informatikai rendszerek fejlesztése és támogatása jelentősen alacsonyabb a vártnál. Ennek okai valószínűleg több tényező együttes hatásában rejlenek, ami megnehezíti határozott következtetések levonását a program hatékonysága tekintetében. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a Vám 2007 a hatásait mostanáig nem 165,55 millió EUR, hanem körülbelül 95 millió EUR ráfordítással fejtette ki, amelyhez hozzáadódnak az elkövetkező évek 10–15 millió euro közötti összegre becsült további kiadásai.

Összhangban voltak-e a hatások a megállapított szükségletekkel és a megoldandó problémákkal?

Az értékelés szerint a program által elért hatások nagyjából megfelelnek az azonosított szükségleteknek és a megoldandó problémáknak, annak a ténynek betudhatóan, hogy:

a) A Vám 2007 program mind a négy célkitűzése jelentős, és a részt vevő országok nemzeti vámigazgatási szerveinek fontos szükségleteivel és prioritásaival foglalkozik; a részt vevő országoknak a jelek szerint nincsenek más olyan jelentős igényei, amelyeket a programnak le kellene fednie.

b) A Vám 2007 hatásai (bizonyos mértékben) hozzájárultak mind a négy programcélkitűzés eléréséhez (lásd fent).

Ennek következtében a program nagymértékben hasznos volt. Azzal, hogy vámügy terén EU-szerte valamennyi jelentős szereplő számára mechanizmusokat, eszközöket és folyamatokat kínál a vámjogszabályokhoz és -eljárásokhoz kapcsolódó fontos kérdések együttes kezeléséhez, azok megvitatásához és megoldásához, a Vám 2007 egyértelműen segített a nemzeti vámigazgatási szerveknek abban, hogy előrelépést tegyenek tevékenységeik egyetlen közigazgatási szervezetként történő végrehajtásának megvalósítása felé. A program jelentősen hozzájárult a bővítés előkészítéséhez és az új tagállamok integrálásához, valamint a Közösség érdekeinek védelméhez. Végezetül – bár nem világos, hogy a Vám 2007 keretében elfogadott intézkedések mindent egybevetve segítettek-e a kereskedelem könnyítésében – egyértelmű, hogy a program egyes területeken hasznos volt a jogszerű kereskedelem terheinek enyhítésében és a biztonság fokozását célzó néhány új intézkedés jelentette további terhek korlátozásában.

Megmutatkoznak-e a Vám 2007 által elért hatások közép- és hosszú távon?

A Vám 2007 program kétségtelenül számos olyan kézzelfogható eredményt ért el, amelyek hatásai közép- és hosszú távon is megmaradnak. Az ilyen tartós hatások legjellemzőbb példái közé tartoznak a Vám 2007 keretében működő munkacsoportok által kialakított szövegtervezetek, amelyek az elfogadott vagy elfogadás előtt álló jogszabályok részévé váltak, a működő informatikai rendszerek sorozata, amelyek kifejlesztéséhez és bevezetéséhez alapvető támogatást nyújtottak a Vám 2007 keretében kifejtett tevékenységek; valamint a kifejlesztett és több tagállamban már használt e-tanulási modulok.

Mindazonáltal a lehetséges kedvező hatások teljes körű megvalósítása a program folytatásának függvénye lesz. A program alapvető mechanizmust biztosít a vámok területén bevezetendő, folyamatban lévő és új kezdeményezésekhez való csatlakozásra, azok közös megvitatására és kifejlesztésére (legyenek azok jogi, eljárási, politikai vagy más jellegűek), és végső soron azok minőségének, eredményességének, egységességének, valamint a részt vevő országok és a gazdasági szereplők általi elfogadhatóságának javításához. A Vám 2007 program megszakítása esetén jogosan merülhet fel minden kedvezményezett és érdekelt körében az az aggály, hogy a közöttük zajló együttműködés és koordináció ezt megsínylené, és ezáltal kérdésessé válna a Vám 2007 valamennyi célkitűzése irányába történő előrelépés.

AJÁNLÁSOK

Általános ajánlások

A záró értékelés megerősítette, hogy a Vám 2007 program kedvező hatást gyakorolt az európai vámhatóságok munkájára. A programot kedvezményezettjei és az érdekeltek nagyra értékelik, és az ténylegesen hozzájárul (egyes esetekben igen jelentős mértékben) valamennyi célkitűzéséhez. Ezért a záró értékelés megerősíti azt, amit már az időközi értékelés is jelzett, hogy a Vám 2007 programot folytatni kell. Annak biztosítása érdekében, hogy a jogutód program(ok) a lehető legzökkenőmentesebben és legeredményesebben működjön (működjenek), annak (azoknak) a következőket kell biztosítania(uk):

- A célkitűzés-alapú irányítási megközelítés fenntartása, ezáltal biztosítva, hogy valamennyi tevékenység egyértelműen meghatározott célrendszert kövessen a program átfogó céljaival összhangban, valamint elősegítve a nyomon követést és az értékelést.

- A prioritások és részprioritások listájának felülvizsgálata a jelentős és megvalósítható célok egyértelmű hierarchiájára alapozott, a célkitűzés-alapú megközelítés további érvényesülésének biztosítása céljából. Előfordulhat, hogy a Vám 2007 egyes prioritásai jelentőségüket vesztették, míg mások túlságosan tágnak vagy éppen egyedinek tűnnek.

- Az éves munkaprogram ismertségének és hasznosságának fokozása azáltal, hogy a programot arra használják, hogy a következő évre igen egyértelmű prioritásokat állapítson meg (a cselekvési terv valamennyi célkitűzésének és prioritásának puszta felsorolása helyett).

- A kedvezményezettek által a legeredményesebb fellépési típusnak tartott projekt- és munkacsoportok és szakembercserék továbbra is gyakori igénybevétele, amelyek megfelelő tematikus szűkítés esetén láthatólag igen hasznos, kézzelfogható és határozott eredményeket hoznak.

- A közös fellépések egyéb típusai (ideértve a szemináriumokat, a bevált gyakorlatok összehasonlító elemzését stb.) meghatározott körülmények között ugyancsak igen hasznosak lehetnek, ám sikerük nagymértékben függ megszervezésük módjától. A Vám 2007 bevált gyakorlatok összehasonlító elemzésére vonatkozó iránymutatását felül kell vizsgálni azért, hogy az értékelés során az eszköz használatában feltárt hiányosságokat orvosolni lehessen.

Konkrét kérdésekkel kapcsolatos területek

Az értékelés egyes tárgykörökhöz kapcsolódóan számos olyan kérdést tárt fel, amelyekkel foglalkozni kell. Ahhoz, hogy továbbra is az eddig elért előrehaladásra lehessen építeni és sikerrel kezelni lehessen az érdekeltek számára legfontosabb kérdéseket, a Vám 2007-et követő program(ok)nak:

- fokozott hangsúlyt kell fektetnie(ük) a kereskedelem megkönnyítésére. Ez a kereskedők és sok részt vevő ország nemzeti vámigazgatási szerveinek fő célkitűzése, erre azonban (a többi fő célkitűzéssel összevetve) viszonylag kevesebb figyelem jutott a Vám 2007 keretében. A jogszerű kereskedelemre nehezedő terhek minimálisra való csökkentésének elősegítése érdekében különös fontossággal bírnak a következők:

- Az e-vámeljárással kapcsolatos kezdeményezés időben történő végrehajtásának biztosítása és annak elkerülése, hogy a folyamat azt megelőzően lelassuljon, hogy előnyei kézzelfoghatóvá válnának a gazdasági szereplők számára.

- Az egységes engedéllyel kapcsolatos tevékenységek rangsorolása, ideértve az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványokat (AEO) és az egyszerűsített eljárások egységes engedélyezési rendszerét (SASP), továbbá e koncepcióknak az egész EU-ban mindenütt valóban egységesen történő elismerésére és alkalmazására való törekvés.

- A gazdasági szereplők megfelelő közös fellépésekbe történő bevonásának folytatása annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedők igényeit, tapasztalatait és nézeteit elismerjék és figyelembe vegyék az új szabályok, eljárások, eszközök stb. kialakításakor.

- További munka elvégzése a kockázatelemzés és -kezelés terén, mivel ez kulcsterület a vámellenőrzések és eljárások fejlesztése és egységesítése, illetve a csalás elleni küzdelem tekintetében. Szükség van továbbá a kockázati profilokkal, mutatókkal, szabályokkal stb. kapcsolatos további tevékenységre, és ezek valamennyi nemzeti vámigazgatási szerv általi használatának elősegítésére és maximalizálására, amihez a következőkre kell összpontosítani:

- A kockázatelemzés politikai szempontból kényes elemeinek azonosítása (részben amiatt, hogy az egyik tagállamban jogszerű cselekedet egy másikban jogellenes lehet) és ezek megfelelő szinteken történő kezelése.

- A közvetlenül a kockázatkezelési megközelítések egész EU-ra kiterjedő további harmonizálását célzó tevékenységekre és a praktikus gyakorlatokra helyezett folytatólagos hangsúly.

- Az új közös képzési megközelítés folyamatos követése és végrehajtása, egyidejűleg biztosítva, hogy az e-tanulási / vegyes tanulási modulok ne váljanak öncélúvá, és ugyanakkor ne hanyagolják el a többi fellépési területet. Ideértendők a következők:

- Nyílt és befogadó párbeszéd fenntartása a Bizottság és részt vevő országok között az elkövetkező évek prioritásainak eldöntése érdekében (ideértve azt is, hogy a részt vevő országok a program keretében milyen egyéb képzéssel kapcsolatos területekkel kívánnak foglalkozni).

- A Képzésirányító Csoport ülései tartalmának, gyakoriságának, időtartamának és felépítésének felülvizsgálata és szükség szerinti kiigazítása annak lehetővé tétele érdekében, hogy a csoport tevékenyebb szerepet tölthessen be a képzési területre vonatkozó programtevékenységek koordinálásában.

- A munkának továbbra is az informatikai rendszereket illetően elért előrehaladásra való alapozása, a fejlesztésre és/vagy új intézkedésekre váró területek további feltárásával és azok kezelésével, ideértve a következőket:

- Az értékelés során feltárt és a jelenleg uniós szinten alkalmazott számos informatikai rendszert érintő sajátos kihívások és hiányosságok kezelése.

- A kereskedőkkel való kapcsolattartási felületek páneurópai harmonizációjára való törekvés minden vámeljárás tekintetében. A Bizottság már tett egy, iránymutatásra vonatkozó javaslatot ezeknek a kapcsolattartási felületeknek az egész EU-ban történő harmonizálására, és az értékelés szerint a részt vevő országoknak csaknem a fele úgy ítélte meg, hogy a Vám 2007 a kapcsolattartási felületek európai szintű harmonizációját még inkább támogathatta volna, illetve azt még inkább támogatnia kellett volna.

Kísérő intézkedések

Végezetül az értékelők megfontolásra ajánlanak néhány „kísérő” intézkedést a program eredményességének fokozása és ezáltal a célkitűzései elérésére való képességének erősítése érdekében:

- A részt vevő országok ösztönzése annak biztosítására, hogy elegendő humán erőforrást rendeljenek a program koordinációjához, irányításához és igazgatásához minden egyes nemzeti vámigazgatási szerv szintjén.

- Az érintett intézményi közönséget (különösen a vámügyekért felelős nemzeti minisztériumokat) megcélzó kommunikációs tevékenységek kialakítása a Vám 2007 ismertségének, valamint annak szerepe, az általa kínált lehetőségek és múltbeli hatásai tekintetében a tudatosság növelése érdekében (ami ezáltal egyebek között fokozza az esélyt elegendő erőforrás rendelkezésre bocsátására).

- A Vám 2007 program kezdetén kifejlesztett sikermérő mutatókhoz és intézkedésekhez való visszatérés azon jelentős és megvalósítható mutatók végleges listájának meghatározása céljából, amelyeket a jövőben a program figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez lehet használni.

[1] Az időközi értékelés 2005 decemberében fejeződött be. Lásd a Bizottság szolgálatainak munkadokumentumát: A Bizottság jelentése: a Vám 2007 program időközi értékelése, SEC (2006) 35.

[2] A Tanács 515/97/EK rendelete a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22.) és az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján 1995. július 26-án aláírt egyezmény (HL C 316., 1995.11.27., 0034–0047. o.).