52007PC0766

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 5.12.2007

COM(2007) 766 végleges

2007/0280 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1598}{SEC(2007) 1599}

INDOKOLÁS

1) A javaslat háttere

- A javaslat indítékai és célkitűzései

A védelmi eszközök közös európai piacának kialakítása az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) előmozdításának kulcsfontosságú tényezője. Ez a közbeszerzés területén új, a honvédelem és a biztonság érzékeny területein kiírt közbeszerzési pályázatok igényeinek megfelelő európai jogszabályi keretek kialakítását teszi szükségessé. Ezen irányelv célja e keretek kialakítása, illetve a hatályban lévő jogszabályi keretek mindazon hiányosságainak orvoslása, amelyeket a Bizottság az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során feltárt.

A honvédelem és a biztonság területén megvalósuló közbeszerzések jelenleg a 2004/18/EK irányelv[1] alkalmazási körébe tartoznak, a Szerződés 30., 45., 46., 55. és 296. cikkében foglalt körülmények alapján megállapított kivételek fenntartásával.

A Bíróság ítélkezési gyakorlata következetesen és világosan megállapította, hogy a közösségi jogtól való eltérések alkalmazását, beleértve a Szerződés 296. pontjában megállapított eltérést is, kivételes és világosan meghatározott hipotézisek eseteire kell korlátozni. Ezzel szemben a honvédelem és a biztonság területén a tagállamok ritkán alkalmazzák a 2004/18/EK irányelvet, a honvédelmi közbeszerzések esetében a Szerződés 296. cikke által említett kivételekre, a biztonsági közbeszerzések esetében pedig az irányelv 14. pontjában megállapított mentességre hivatkozva. Az eltérések tehát, amelyeknek a Szerződés és a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében kivételt kellene alkotniuk, a gyakorlatban általános szabállyá léptek elő.

Következésképpen a honvédelmi és biztonsági eszközök túlnyomó része összehangolatlan nemzeti közbeszerzési szabályok és eljárások alapján kerül beszerzésre. E rendelkezések nagyfokú különbségeket tartalmaznak a közzététel, az ajánlattételi eljárások, a kiválasztási és odaítélési kritériumok stb. tekintetében. Ez a jogi sokféleség jelentős akadályt képez a védelmi eszközök európai piacának kialakítása előtt, és tág teret ad a Szerződésben foglalt elvek – különösen az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség illetve az egyenlő bánásmód elve –figyelmen kívül hagyásának az európai honvédelmi piacok széles szegmenseiben.

A fenti eltérések túlzott alkalmazása nagyobbrészt abból a tényből ered, hogy a 2004/18/EK irányelv, a korábban hatályban lévő összehangolási szabályokhoz képest megvalósított fejlődés ellenére nem veszi megfelelő módon tekintetbe azokat a különleges követelményeket, amelyeknek egyes honvédelmi és biztonsági áruk és szolgáltatások beszerzése során eleget kell tenni.

A Bizottság célja tehát az, hogy a honvédelem és a biztonság területén a Szerződés illetve a 2004/18/EK irányelv rendelkezéseivel szemben alkalmazott eltéréseket – a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban – kivételes esetekre korlátozza, ugyanakkor tiszteletben tartva a tagállamok biztonsági érdekeit.

E javaslat tehát új, az érintett szektorokban megvalósuló beszerzések sajátos természetéhez igazított jogi eszközt kíván teremteni, tekintettel e szektorok „érzékeny” jellegére, valamint az e szektorokbeli közbeszerzési eljárások különleges követelményeire és elővigyázatossági elvárásaira; a kialakítandó közös közbeszerzési szabályok egyszerre biztosítják a tagállamok számára az EK-Szerződés elveinek alkalmazását, és az érintett közbeszerzések különleges jellegének tiszteletben tartását, nevezetesen az információk biztonságát, az ellátás biztonságát, illetve az eljárások megfelelő rugalmasságát.

- Általános háttér

1996-ban és 1997-ben a Bizottság két közleményt tett közzé a honvédelemhez kapcsolódó iparágakról azzal a céllal, hogy bátorítsa a honvédelmi eszközök hatékony európai piacának létrehozását. Ezek nyomán a kérdés egyes aspektusaihoz kapcsolódóan konkrét javaslatok és intézkedések is születtek. A legfontosabb reformok tekintetében azonban a tagállamok korainak ítéltek bármifajta európai szintű fellépést.

Az Európai Unió intézményes keretein belül a szektorban lezajlott átalakulási folyamatot, nevezetesen egy valódi KVBP körvonalazódását tapasztalva az Európai Parlament 2002. április 10-i állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy újabb közleményben foglalkozzon a fegyverkezési politika kérdésével.

2002 őszén az Európai Konvent munkacsoportot hozott létre a védelmi kérdések kidolgozására, Michel Barnier uniós biztos elnökletével. A munkacsoport által előterjesztett jelentés[2] hangsúlyozza, hogy az európai védelmi politika hitelessége az európai kapacitások meglétén és fejlesztésén, valamint a védelmi szektor ipari és technológiai bázisának megerősítésén áll vagy bukik. A fenti célt szolgálja az Európai Alkotmány tervezetében kezdettől szereplő és végül 2004 júliusában létrehozott Európai Védelmi Ügynökség (EVÜ), mely jól szemlélteti a tagállamok eltökéltségét védelmi kapacitásaik fejlesztésére.

A tagállamok erőfeszítéseivel párhuzamosan a Bizottság 2003-ban kiadott, „ Útban az Európai Unió honvédelmi felszerelésekkel kapcsolatos politikája felé ”[3] című közleménye hét kezdeményezést hirdetett meg a védelmi eszközök hatékonyabb európai piacának kialakítása érdekében. E közleményében a Bizottság hangsúlyozta a védelmi eszközök beszerzésének optimalizálásáról folytatott közös gondolkodás fontosságát, és bejelentette egy, a Szerződés 296. cikkének alkalmazásáról szóló é rtelmező közlemény elfogadását, valamint egy zöld könyv kidolgozásának tervét, amely vitaalapként szolgálhat valamennyi érdekelt fél számára a honvédelmi eszközök közbeszerzéseire alkalmazandó – a terület érzékeny jellegét is figyelembe vevő – szabályokról kialakítandó megegyezés érdekében .

2004-ben a Bizottság közzétette „ A honvédelem közbeszerzése ” című zöld könyvet[4]. A konzultáció keretében negyven hozzászólás érkezett be a Bizottsághoz, tizenhat tagállam, valamint intézmények és vállalatok részéről.

2005-ben a hozzászólások elemzését követően, és az érintett szereplőkkel folytatott párbeszéd figyelembe vételével a Bizottság újabb közleményt tett közzé „ A honvédelem közbeszerzéséről szóló zöld könyv által elindított konzultáció eredményéről és a Bizottság jövőbeli kezdeményezéseiről ”[5] címmel. A hozzászólások megerősítették a Szerződés 296. cikkének alkalmazhatóságáról szóló – 2006-ban elfogadott[6] – é rtelmező közlemény megalkotásának hasznosságát, és igazolták egy olyan közösségi szabályozás kialakítását a honvédelmi közbeszerzések területén, amely figyelembe veszi a szektorban megvalósított beszerzések sajátosságait .

Az érintett felekkel folytatott konzultáció során hasonló igények merültek fel a biztonsági célzatú közbeszerzésekkel kapcsolatban is, amelyekre a közösségi szintű szabályozásnak megfelelő választ kell kínálnia. Amint az Európai Tanács 2003-ban „ Egy biztonságos Európa egy jobb világban ” címmel közzétett európai biztonsági stratégiája megállapította, az olyan transznacionális és aszimmetrikus fenyegetések megjelenése, mint a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés a külső és belső illetve katonai és polgári biztonság közötti határok elmosódásához vezet, és globális választ igényel. E fenyegetések leküzdésére egyébként a biztonsági erők gyakran olyan eszközöket alkalmaznak, amelyek technológiai szempontból gyakran a honvédelmi eszközökhöz hasonlíthatók. Következésképpen a biztonsági célzatú beszerzések – nevezetesen összetettségük és titkos jellegük miatt – egyre inkább fokozottan kényes területté válnak, ami a honvédelmi beszerzésekkel rokonítja őket.

- A javaslat által érintett területen hatályban lévő rendelkezések

Jelenleg az e javaslat tárgyát képező közbeszerzések az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak.

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat a belső piaci politika keretébe illeszkedik, és a KVBP illetve az európai ipari politikát elő fogja mozdítani.

A javaslat ugyanakkor a Bizottság által 2003-ban, az „ Útban az Európai Unió honvédelmi felszerelésekkel kapcsolatos politikája felé ” című közleményben megjelölt hét cselekvési területbe illeszkedik, és kiegészíti a honvédelmi iparágakhoz és a honvédelmi piachoz kapcsolódó egyéb bizottsági kezdeményezéseket.

2) K ONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ES HATÁSVIZSGÁLAT

- Konzultáció az érdekelt felekkel

A honvédelmi közbeszerzésekkel kapcsolatos kezdeményezés 2003-ban történt meghirdetésétől kezdve a Bizottság intenzív párbeszédet folytatott valamennyi érdekelt féllel; e párbeszédnek köszönhetően született meg ez a javaslat. Kétoldalú tárgyalások formájában lefolytatott konzultációkra is sor került, a Közbeszerzési Tanácsadó Bizottság keretében, az EVÜ-n keresztül, valamint a tagállamokkal és az európai védelmi ipar képviselőivel folytatott kétoldalú tárgyalások keretében. Ezen felül a Bizottság rendszeresen konzultált az Európai Parlament Belső Piac és Fogyasztóvédelem (IMCO) bizottságának tagjaival.

„ A honvédelem közbeszerzése ” című zöld könyv a tagállamok és az európai védelmi iparág képviselői által kiadott szakértői vélemények alapján lett kidolgozva (lásd alább). Maga a zöld könyv is széles körű konzultáció tárgyát képezte, amelyhez negyven érintett fél (tagállamok, az iparág képviselői és egyéb érintett felek) részéről érkezett hozzászólás. A Bizottság ezt követően a konzultáció eredményeire támaszkodva folytathatta munkáját.

A tagállamok aktívan közreműködtek a 2006-ban elfogadott értelmező közlemény kidolgozásában is, és a Bizottság felhívta őket, hogy tegyék meg észrevételeiket annak első szövegváltozatáról, amelyet a Közbeszerzési Tanácsadó Bizottság keretében kaptak kézhez. A Bizottság hasonlóképpen valamennyi érdekelt felet szorosan bevont e javaslat kidolgozásába is, számos többoldalú illetve kétoldalú megbeszélés, valamint a Közbeszerzési Tanácsadó Bizottság tagjainak megküldött négy dokumentumra adott írásbeli válaszok formájában. Mindezeken túlmenően a kormányokkal és a vállalatokkal folytatott konzultáció a hatásvizsgálat keretében is folytatódott, a külső szakértőktől megrendelt öt, a védelmi piacok valamennyi aspektusát (kereslet, kínálat, szabályozási keretek és termékek) felölelő tanulmány révén.

- Szakvélemények bekérése és felhasználása

2004 januárja és áprilisa között a Bizottság hat munkamegbeszélést szervezett a tagállamok kormányai és az európai védelmi iparág által delegált szakértőkkel, a honvédelmi közbeszerzés terén jelenleg meglévő gyakorlatokról való tájékozódás céljából. E munkaülések tárgya „a védelmi piacok jellemzőinek és gazdasági méretének azonosítása”, a „honvédelmi közbeszerzés terén nemzeti, kormányközi és közösségi szinten alkalmazott szabályok”, valamint „a honvédelmi felszerelésekre vonatkozó közösségi instrumentum kialakításának menete” volt.

- Hatáselemzés

A hatáselemzés során a Bizottság három opciót vizsgált: a közösségi fellépéstől való tartózkodást, egy nem jogalkotási intézkedés elfogadását illetve egy jogalkotási intézkedés elfogadását.

A nem jogalkotási intézkedések között szerepelt a 2004/18/EK irányelv 14. cikkének a biztonság területén való alkalmazhatóságát pontosító értelmező közlemény kiadása, egy erélyesebb retorziós politika bevezetése, valamint az ajánlatkérő szervek és a Bizottság személyzete számára a Szerződés 296. cikkéről kiadott értelmező közleményből levonható következtetésekről indítandó képzési program.

A megvizsgált jogalkotási intézkedések között szerepelt egy rendelet megalkotása; egy szektoriális, a honvédelem és a biztonság területén működő valamennyi ajánlatkérő szervre alkalmazandó irányelv kidolgozása, egy önálló, a honvédelmi és a biztonsági közbeszerzések érzékeny területére vonatkozó irányelv megalkotása, és végezetül egy, a 2004/18/EK rendeletet módosító, a szóban forgó piacokra vonatkozó új, egyedi szabályokat tartalmazó irányelv kidolgozása.

A Bizottság igen hamar kizárta a nem jogalkotási intézkedések lehetőségét. Ezek ugyanis minden hasznosságuk ellenére önmagukban nem alkalmasak a Szerződés 296. cikkére illetve a 2004/18/EK rendelet 14. cikkére alapozott eltérések alkalmazásának visszaszorítására. Ez a célkitűzés csak abban az esetben teljesíthető, ha a közbeszerzésre vonatkozó közösségi szabályozás a honvédelmi és a biztonsági közbeszerzések sajátosságaihoz igazított egyedi szabályokat is tartalmaz. Mivel jelenleg ilyen szabályok nem léteznek, meg kell alkotni őket, ami jogalkotási intézkedés elfogadását igényli.

Ha a Bizottság a közösségi fellépés elvetésének opcióját választja, minden bizonnyal változatlanul folytatódik a honvédelmi és biztonsági piacok közös piaci szabályozás alóli felmentésének túlzott mértékű alkalmazása. A jelenlegi szabályozási keretek alapján a honvédelmi és biztonsági piacok többsége nem válik a jelenleginél sem átláthatóbbá, sem nyitottabbá.

A jogalkotási eszköz megválasztásában a Bizottság döntését vezérlő megfontolások a vonatkozó részben („Az eszközök megválasztása”) kerülnek kifejtésre.

A megfelelő eszköz kérdésén túlmenően a Bizottság számos további lehetőséget vizsgált meg a következő területek vonatkozásában:

° az új szabályok alkalmazási köre;

° az új szabályok tartalma, különös tekintettel az ellátás biztonságával, az információk biztonságával és az odaítélési eljárásokkal kapcsolatban alkalmazandó megközelítésre.

Az alkalmazási körrel kapcsolatos opciókat a közösségi szabályozástól való eltérések kivételes esetekre történő korlátozására irányuló célkitűzésre figyelemmel értékelték, tekintetbe véve a tagállamok azon jogát, hogy alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében ne alkalmazzák a közösségi szabályokat.

Az új szabályok tartalmával – különösen az ellátás biztonságával, az információk biztonságával és az odaítélési eljárásokkal – kapcsolatos opciókat az érzékeny jellegű honvédelmi és biztonsági piacokon bevezetendő lehető legnagyobb átláthatóságra, egyenlő bánásmódra és megkülönböztetés-mentességre irányuló célkitűzésre figyelemmel értékelték. Ez a célkitűzés ugyanakkor nem csorbíthatja a tagállamok jogos biztonsági érdekeit.

Ez az irányelv jelentős mértékben javítja a honvédelmi és biztonsági közbeszerzések szabályozási kereteit. Lehetővé teszi a fenti területen meglévő nemzeti szabályozások összehangolását, és biztosítja az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés-mentesség elveinek betartását.

A hatáselemzés egyébiránt megállapította, hogy az irányelv igen korlátozott hatással lesz az ajánlatkérő szervek és a vállalkozások adminisztrációs költségeire. Az új szabályok első alkalmazásához kapcsolódó esetleges többletköltségek várhatóan mérsékeltek maradnak, és közép- illetve hosszú távon a vállalatok adminisztrációs költségeinek csökkenése váltja fel őket, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.

A honvédelmi és biztonsági piacok fokozottabb megnyitása gazdasági szempontból várhatóan javítani fogja a vállalatok esélyeit, hogy más tagállamokban tendereket nyerjenek el, ami a versenyképesebb vállalatok számára jelentős megtakarításokat illetve tevékenységük fejlesztését teszi lehetővé. Ennek következtében csökkennek a termelés egységárai, ami versenyképesebbé teheti az európai termékeket a világpiacon. Az ajánlatkérők által megvalósított beszerzések gazdasági szempontból előnyösebbek lesznek. Végezetül az adófizetők pénzét hatékonyabban költik el, és az EU polgárai megfelelőbb védelmet élveznek a biztonságukat érő fenyegetések ellen.

A jelen javaslatba foglalt rendelkezések a honvédelem és a biztonság terén nem jelentik a nemzetközi – különösen a transzatlanti – kereskedelmi kapcsolatok módosulását. Ezeket a kapcsolatokat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött megállapodások, nevezetesen a Közbeszerzési Megállapodás (GPA) szabályozza. A honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által eszközölt érzékeny közbeszerzések, vagyis a fegyverek, lőszerek és hadianyagok beszerzése ki van zárva a megállapodás alkalmazási köréből. A biztonsági célzatú közbeszerzések a megállapodás XXIII. cikke szerint egyedi elbírálás alapján kaphatnak felmentést a megállapodás alkalmazása alól. A jelen javaslat által érintett ajánlatkérő hatóságok tehát változatlanul jogosultak maguk dönteni a harmadik országból származó gazdasági szereplők meghívása felől.

3) A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt fellépés összefoglalása

Ez az irányelvjavaslat a honvédelem és a biztonság területén áruk és szolgáltatások beszerzésére illetve építési beruházásokra irányuló érzékeny közbeszerzésekre alkalmazandó. A javasolt alkalmazási határértékek megegyeznek a 2004/18/EK irányelv értelmében közösségi szinten jelenleg alkalmazott küszöbértékekkel.

E javaslat jelentős részben a 2004/18/EK irányelv felépítésén és filozófiáján alapul, de ugyanakkor számos, az érzékeny jellegű honvédelmi és biztonsági piacok egyedi jellemzőihez igazított sajátossággal rendelkezik. Az irányelvbe foglalt egyedi intézkedések célja egyrészről az, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak az ajánlatkérő hatóságok számára, másrészről, hogy gondoskodjanak az információk és az ellátás biztonságához szükséges garanciákról. A javaslat kulcsfontosságú rendelkezései a következő területeket érintik:

° az eljárások: a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás különösebb indokolás nélkül alkalmazható, az érzékeny honvédelmi és biztonsági közbeszerzésekhez szükséges rugalmasság biztosítása érdekében. A meghívásos eljárás és a versenypárbeszéd szintén alkalmazható. Ezzel szemben a nyílt eljárás, amelynek keretében a dokumentációt minden azt kérelmező gazdasági szereplő kézhez kapja, a szóban forgó piacok által támasztott titoktartási és biztonsági követelményekhez alkalmatlannak bizonyul.

° az ellátás biztonsága: a tagállamoknak az érzékeny honvédelmi és biztonsági közbeszerzések terén mutatkozó egyedi szükségletei az ellátás biztonsága terén egyedi rendelkezéseket tesznek szükségessé, mind a szerződésekkel kapcsolatos követelmények, mind a kiválasztási kritériumok szintjén.

° az információk biztonsága: az érzékeny honvédelmi és biztonsági közbeszerzésekhez kapcsolódó információk gyakran bizalmas jellege hasonló biztonsági garanciákat igényel, mind az odaítélési eljárás, mind a pályázók kiválasztásának kritériumai, mind pedig az ajánlatkérő hatóságok által támasztott szerződéses feltételek szintjén.

- Jogalap

Az intézkedés jogalapját az EK-Szerződés 47. cikkének (2) bekezdése, valamint 55. és 95. cikke képezi, mivel az irányelvben foglalt rendelkezések célja annak biztosítása, hogy az áruk és szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárások tiszteletben tartsák az áruk szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szabad szolgáltatásnyújtás elveit.

- A szubszidiaritás elve

Az elmúlt évek során lefolytatott konzultációk eredményei alapján közösségi szintű jogalkotási fellépés mutatkozott szükségesnek az érzékeny honvédelmi és biztonsági közbeszerzések lebonyolítására alkalmas közösségi eljárást összehangoló irányelv megalkotása érdekében.

Hasonló célkitűzés nem érhető el sem a közösségi fellépésről való lemondással, sem tagállami szintű fellépéssel.

Közösségi kezdeményezés mutatkozik szükségesnek ahhoz, hogy véget vessünk azoknak a jogsértő helyzeteknek, amelyek a közbeszerzési eljárások összehangolása terén jelenleg alkalmazandó közösségi rendelkezések nem megfelelő voltában gyökereznek.

- Az arányosság elve

A kiválasztott eszköz irányelv, amely a végrehajtás tekintetében megfelelő rugalmas mozgásteret hagy a tagállamok számára.

A javasolt rendelkezések a jelen javaslat területét illetően a 2004/18/EK irányelven alapulnak. Másrészről a honvédelmi és biztonsági területre jellemző sajátosságok figyelembe vételével megalkotott egyedi rendelkezések jelentős mozgásteret hagynak a tagállamok és az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzések lebonyolításával kapcsolatos döntések mérlegelésére.

Amennyiben a rendelkezéseket maradéktalanul betartják, az irányelv végrehajtása a nemzeti jogszabályi keretek között lehetővé teszi az egyes tagállamok számára a honvédelem és a biztonság területén lebonyolított érzékeny beszerzéseik sajátosságainak és jellegének figyelembe vételét.

- Az eszközök megválasztása

Mivel a jogalap az EK-Szerződés 47. cikkének (2) bekezdése, valamint 55. és 95. cikke, a Szerződés nem teszi lehetővé, hogy az áruk illetve a szolgáltatások beszerzésére alkalmazandó rendelkezések rendelet keretében kerüljenek megalkotásra. Következésképpen a javasolt eszköz egy irányelv.

Mivel a cél egyes, egyedi sajátosságokkal rendelkező beszerzések belső piacának megfelelőbb működése úgy, hogy közben a hasonló korlátokat és követelményeket nem támasztó egyéb beszerzések tekintetében megőrizzük a közelmúltbeli közösségi vívmányokat (2004/18/EK irányelv), valamint az ítélkezési gyakorlat vívmányait, egy önálló irányelv előterjesztése tűnik a legmegfelelőbb megközelítésnek. Egy ilyen irányelv ugyanakkor világosabb és átláthatóbb szabályozást biztosít.

Az átültetéskor a tagállamok saját belátásuk szerint szabadon dönthetnek úgy is, hogy egy valamennyi közbeszerzésre vonatkozó szabályozást alkotnak meg, amely magába foglalja az érzékeny honvédelmi és biztonsági közbeszerzéseket is.

4) K ÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

IGEN

Ez az irányelv költségvetési vonzattal rendelkezik, amely több feladatsor megvalósításából adódik:

- a hirdetmények rendszeres közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban,

- az irányelv végrehajtásának éves szintű nyomon követése,

- középtávon (legalább öt év elteltével) készítendő értékelés az irányelv végrehajtásának az ajánlatkérő szervek és a vállalatok körében tapasztalt adminisztratív következményeiről,

- hosszú távon (legalább tíz év elteltével) készítendő értékelés az irányelv gazdasági hatásairól.

A fentiekben felsorolt nyomon követési illetve értékelési intézkedések részben vagy egészben külső szolgáltatók bevonását tehetik szükségessé, technikai segítségnyújtási szerződés, meglévő értékelési keretszerződés vagy meghívásos illetve nyílt közbeszerzési eljárás keretében.

Az irányelvjavaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás részletesen leírja a költségvetési vonzattal bíró intézkedések tárgyát, illetve várható költségét.

5) T OVÁBBI INFORMÁCIÓK

- Európai Gazdasági Térség

A javasolt szabályozás EGT vonatkozású kérdést érint, ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre.

2007/0280 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[7],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[10],

mivel:

(1) A honvédelmi felszerelések európai piacának fokozatos kialakítása nélkülözhetetlen az európai védelmi ágazat ipari és technológiai alapjainak megerősödéséhez, valamint az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) végrehajtásához szükséges katonai kapacitások kifejlesztéséhez.

(2) A honvédelmi felszerelések európai piacának megteremtése a megfelelő jogszabályi keretek kialakításán keresztül valósítható meg. A közbeszerzések területén e célkitűzés érdekében össze kell hangolni a tagállamok biztonsági érdekeinek és a Szerződésből adódó kötelezettségeknek egyaránt eleget tevő közbeszerzési eljárásokat.

(3) Az új szabályoknak ugyanakkor egyúttal az Európai Unió által a stratégiai környezet változásaira válaszul megalkotott globális biztonsági megközelítését is tükröznie kell. Az aszimmetrikus és transznacionális fenyegetések megjelenése ugyanis a külső és belső illetve katonai és polgári biztonság közötti határok fokozatos elmosódását eredményezte.

(4) A honvédelmi és biztonsági eszközök kulcsfontosságú szereppel bírnak mind a tagállamok biztonsága és szuverenitása, mind az Unió önállósága szempontjából. Következésképpen a honvédelem és a biztonság területén meghirdetett, áruk beszerzésére vagy szolgáltatásokra irányuló közbeszerzések gyakran érzékeny jellegűek.

(5) Mindezek a tényezők sajátos követelményeket támasztanak, nevezetesen az ellátás biztonsága és az információk biztonsága területén. E követelmények elsősorban a fegyveres erőknek szánt fegyverek, lőszerek és hadianyagok beszerzésére (valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó munkálatokra), valamint egyes különösen érzékeny nem katonai jellegű biztonsági beszerzésekre vonatkoznak.

(6) A tagállamokban az állam, a helyi közösségek illetve egyéb közjogi szervezetek részére kiírt közbeszerzéseknek meg kell felelniük a Szerződés elveinek, nevezetesen az áruk szabad mozgására, a letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elveknek, illetve az egyenlő elbánás, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság fentiekből következő elveinek. Ami a bizonyos összeghatárt meghaladó közbeszerzéseket illeti, ajánlott kidolgozni az érintett piacokon kiírt közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti szabályozások közösségi szintű összehangolására vonatkozó olyan rendelkezéseket, amelyek ezeken az elveken alapulnak, és képesek garantálni hatásukat, valamint a közbeszerzések tényleges versenyeztetését. Következésképpen az összehangoló rendelkezéseket a fentiekben felsorolt szabályokkal és elvekkel illetve a Szerződés egyéb szabályaival összhangban kell értelmezni.

(7) A Szerződés 30., 45., 46., 55. és 296. cikke egyedi kivételeket állapít meg a Szerződésben kinyilatkoztatott elvek, és következésképpen a szóban forgó elvekből fakadó jogszabályok alkalmazása alól. Mindebből következően ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem tartalmazhat a Szerződés idézett rendelkezései által jogosnak elismert érdekek megóvásához szükségesnek bizonyuló intézkedések meghozatalára, illetve alkalmazására vonatkozó tiltásokat. A Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján ugyanakkor a hasonló eltérések alkalmazásának lehetőségét úgy kell értelmezni, hogy azok hatásai nem terjedhetnek túl a Szerződés idézett cikkei által említett legitim érdekek védelméhez szigorúan szükséges mértéken. Mindez azt jelenti, hogy az irányelv alkalmazása alóli kivételeknek egyszerre kell arányosnak lenniük a kitűzött célokkal, és egyszerre kell olyan eszközt alkotniuk, amely a lehető legkevésbé korlátozza az áruk szabad mozgását és/vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

(8) A honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által fegyverek, lőszerek és hadianyagok beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatok ki vannak zárva a Világkereskedelmi Szervezet keretében megkötött közbeszerzési megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás) alkalmazási köréből. Ami az ezen irányelv hatálya alá tartozó egyéb közbeszerzéseket illeti, ezek a XXIII. cikk alapján szintén kívül eshetnek az említett Megállapodás alkalmazási körén.

(9) Egy szerződés csak akkor tekinthető közbeszerzési szerződésnek, ha tárgya kifejezetten a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) szóló 2002. november 5-i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[11] (a továbbiakban: „a CPV”) által megállapított Közös Közbeszerzési Szójegyzék 45. fejezete alá tartozó tevékenységek megvalósítására irányul, még akkor is, ha a szerződés tartalmazhat egyéb, e tevékenységek megvalósításához szükséges szolgáltatásokat is. A szolgáltatásokra irányuló közbeszerzések egyes esetekben építési munkálatokat is magukba foglalhatnak. Ezek az építési munkálatok azonban, amennyiben járulékos jellegűek és éppen ezért a szerződés fő tárgyának csak következményét vagy kiegészítését alkotják, nem igazolhatják a szerződés építési beruházásra irányuló közbeszerzésként történő besorolását.

(10) A honvédelmi és biztonsági közbeszerzések gyakran tartalmaznak érzékeny információkat, amelyeket biztonsági okokból meg kell óvni az illetéktelenek hozzáférésétől. A katonai területen a tagállamokban az ilyen jellegű információk osztályozásának kidolgozott rendszerei léteznek. A nem katonai jellegű biztonsági információk esetében azonban a helyzet egyenetlenebb képet mutat. Ezért olyan felfogást helyénvaló alkalmazni, amely tekintetbe veszi a tagállamok gyakorlatainak sokféleségét, és lehetővé teszi a katonai és nem katonai területek egységesítését. A szóban forgó területeken kiírt közbeszerzések semmilyen esetben nem jelenthetik a Bizottság eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK bizottsági határozatból[12], illetve a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001/264/EK határozatból[13] következő kötelezettségek csorbulását.

(11) Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni keretmegállapodások alkalmazását. Be kell vezetni a keretmegállapodás közösségi fogalommeghatározását, valamint a keretmegállapodásokra irányadó különös szabályokat. E szabályok értelmében, amennyiben egy ajánlatkérő szerv ezzel az irányelvvel összhangban keretmegállapodást köt, különösen a közzétételre, illetve az ajánlatok benyújtásának határidőire és feltételeire vonatkozóan, a keretmegállapodás érvényességi idején belül az adott keretmegállapodáson alapuló szerződéseket vagy úgy kötheti meg, hogy a keretmegállapodásban előírt feltételeket alkalmazza, vagy – amennyiben a keretmegállapodás nem rögzítette előre az összes feltételt – úgy, hogy az érintett feltételek tekintetében a keretmegállapodás részes felei között újra megnyitja a versenyt. A verseny újbóli megnyitásának összhangban kell lennie bizonyos szabályokkal, amelyek célja, hogy biztosítsák a szükséges rugalmasságot és az általános elveknek – különösen az egyenlő bánásmód elvének – a tiszteletben tartását. Ugyanezen okból a keretmegállapodás időtartamának korlátozottnak kell lennie, és nem haladhatja meg az öt évet, kivéve az ajánlatkérő szerv által kellően indokolt eseteket.

(12) Az ajánlatkérő szervek alkalmazhatnak elektronikus beszerzési módszereket, feltéve hogy azok alkalmazása megfelel az ezen irányelv által megállapított szabályoknak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének.

(13) Az összehangoló rendelkezésekben meghatározott alkalmazási értékhatárok sokfélesége megnehezíti az ajánlatkérő szervek helyzetét. Ezért az ezen irányelvben megállapított alkalmazási értékhatároknak meg kell egyezniük azokkal a küszöbökkel, amelyeket az ajánlatkérő szerveknek az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[14] alkalmazásakor be kell tartaniuk. Éppen ezért a küszöböket a 2004/18/EK irányelvben előírt értékhatárok felülvizsgálata esetén az utóbbiakhoz kell igazítani.

(14) Ezen irányelv eljárási szabályainak alkalmazása és ellenőrzése céljából, a szolgáltatások köre a CPV egyes rovatainak megfelelő kategóriákra történő felosztás segítségével határozható meg a legmegfelelőbb módon.

(15) Ezen túlmenően rendelkezni kell azokról az esetekről is, amelyekben nemzetközi megállapodásokból származó, vagy nemzetközi szervezetekre érvényes, különleges szerződés-odaítélési szabályok alkalmazhatósága miatt ezen irányelv nem alkalmazandó.

(16) Előfordulhat, hogy a tagállamok fegyveres erői az Unió határain kívül vezetnek katonai műveleteket. Hasonló körülmények esetén engedélyezni kell a műveletek helyszínére kivezényelt ajánlatkérő szervek részére, hogy a helyi gazdasági szereplőkkel kötött közbeszerzési szerződések esetén ne alkalmazzák ezen irányelv szabályait.

(17) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását. Ennek megfelelően egyrészről lehetővé kell tenni a műszaki leírásoknak a teljesítmény és a funkcionális követelmények tekintetében történő kidolgozását, másrészről amennyiben az európai szabványra vagy annak hiányában a nemzeti vagy nemzetközi szabványra történik hivatkozás, beleértve magának a honvédelem területének szabványait is, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűséget nevezetesen az interoperabilitási és operatív hatékonysági követelmények alapján kell elbírálni. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérő szervnek minden olyan döntését meg kell tudnia indokolni, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn. Egyébiránt léteznek nemzetközi szabványosítási megállapodások, amelyek a fegyveres erők interoperabilitását hivatottak biztosítani, és amelyek törvényerővel bírhatnak a tagállamokban. Amennyiben e megállapodások valamelyike alkalmazható, az ajánlatkérő szervek előírhatják a szóban forgó megállapodásokban megállapított szabványoknak való megfelelést. A műszaki leírást egyértelműen kell megfogalmazni, hogy minden ajánlattevő tudja, mit tartalmaznak az ajánlatkérő szerv által megállapított követelmények.

(18) A műszaki leírás részleteit és a szerződésekre vonatkozó kiegészítő információkat – a tagállamokban már szokásos módon – az egyes szerződésekre vonatkozó dokumentációban vagy egyéb, azzal egyenértékű dokumentációban kell megadni.

(19) A honvédelmi és biztonsági eszközök gyakran komplexebb építményekben kerülnek elhelyezésre (rendszerek vagy rendszerek rendszerei). Ebben az esetben egyes műszaki leírások kimaradhatnak a dokumentációból, és csak az ajánlatkérő szerveknek fedhetők fel, feltéve hogy e műszaki leírások hatása csak pontosításokra vagy részletekre korlátozódik, és nem módosítják a szerződés tárgyát. Az ajánlatkérő hatóságoknak minden esetben azonos információkat kell átadniuk valamennyi ajánlattevőnek, és biztosítaniuk kell az egyenlő elbánást közöttük.

(20) A szerződésteljesítési feltételek akkor egyeztethetők össze az irányelvvel, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, és szerepelnek a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban.

(21) Az ajánlatkérő szervek által meghatározott szerződésteljesítési feltételek különösen az információk biztonságára valamint az ellátás biztonságára vonatkozó követelményeket tartalmazhatnak. Ezek a követelmények – az ezen irányelv hatálya alá tartozó eszközök érzékeny jellegéből fakadóan – rendkívül fontosak és az ellátási lánc egészére vonatkoznak.

(22) Ami az ellátás biztonságát illeti, az ajánlatkérő szervek által az ajánlattevő ellátási láncának szervezésére és lokalizálására vonatkozóan előírt követelmények magukba foglalhatják például a vállalaton belül a leányvállalat és az anyavállalat között a szellemi tulajdonjog tekintetében alkalmazott belső szabályokat is.

(23) A szerződés feltételei semmilyen esetben sem vonatkozhatnak egyéb, a szerződés végrehajtásához kapcsolódó követelményektől eltérő követelményekre.

(24) Azokat a – mind nemzeti, mind pedig közösségi szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a közbeszerzési szerződés teljesítése során, feltéve hogy e szabályok és azok alkalmazása megfelel a közösségi jognak. Az olyan határokon átnyúló helyzetekben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló közbeszerzési szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15] állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása súlyos kötelességszegésnek vagy az érintett gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek minősülhet, amely akár az adott gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásból való kizárásához is vezethet.

(25) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződéseket a komplexitás, az információk biztonsága és az ellátás biztonsága tekintetében sajátos követelmények jellemzik. A követelményeknek való megfeleléshez gyakran mélyreható tárgyalásokra van szükség a szerződés megkötésekor. Következésképpen az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek a meghívásos eljáráson kívül a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást is alkalmazhatják.

(26) A különösen összetett projektet megvalósító ajánlatkérő szerv önhibáján kívül olyan helyzetbe is kerülhet, hogy objektíve nem képes meghatározni azokat az eszközöket, amelyek az igényeit kielégítenék, illetve megítélni azt, hogy a piac milyen műszaki megoldásokat és/vagy pénzügyi/jogi megoldásokat kínál. Ilyen helyzet különösen akkor állhat elő, ha jelentős, integrált közlekedési infrastruktúra, vagy nagy számítógépes hálózat kiépítéséről, vagy összetett és strukturált finanszírozást igénylő projekt megvalósításáról van szó, amely esetében a pénzügyi és a jogi konstrukciót előre nem lehet meghatározni. Ebben az esetben a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem alkalmazható, mivel lehetetlen volna elég pontosan meghatározni a szerződést ahhoz, hogy a jelöltek megfogalmazhassák ajánlatukat. Olyan rugalmas eljárást kell bevezetni, amely nem csak a versenyt tartja fenn a gazdasági szereplők között, hanem annak szükségességét is, hogy az ajánlatkérő szerv minden egyes részvételre jelentkezővel megvitassa a szerződés valamennyi összetevőjét. Az ilyen eljárást azonban nem lehet úgy alkalmazni, hogy – különösen az ajánlatok alapvető összetevőinek megváltoztatása, vagy a nyertes ajánlattevő számára jelentős további követelmények előírása, vagy a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatot tevőként kiválasztott ajánlattevőtől eltérő ajánlattevő bevonása révén – a versenyt korlátozza vagy torzítsa.

(27) Bizonyos kivételes körülmények lehetetlenné vagy teljesen alkalmatlanná tehetik a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazását. Az ajánlatkérő szervek számára ezért lehetővé kell tenni, hogy egyes pontosan meghatározott esetekben és körülmények között a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazzák.

(28) Egyes körülmények részben azonosak lehetnek a 2004/18/EK irányelvben előírt körülményekkel. E tekintetben nevezetesen figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a honvédelmi és biztonsági eszközök gyakran műszaki szempontból igen összetettek. Következésképpen az inkompatibilitást illetve a használat és a karbantartás műszaki nehézségeinek aránytalanságát, amely a kiegészítő szállításokra irányuló közbeszerzési eljárások esetében indokolttá teszi a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását, ezen összetettségre, valamint az interoperabilitásra és a kapcsolódó eszközökre vonatkozó szabványokra figyelemmel kellene megvizsgálni. Ez az eset áll fent például, amikor új elemeket kell integrálni meglévő rendszerekbe, vagy modernizálni kell a meglévő rendszereket.

(29) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések sajátosságai megmutatják annak szükségességét, hogy számoljunk az olyan új körülményekkel is, amelyek az irányelv által érintett területeken adódhatnak.

(30) Előfordulhat például, hogy a tagállamok fegyveres erőinek válságok vagy fegyveres konfliktusok keretében kell fellépniük. Egy hasonló fellépés megindításakor illetve annak folyamán a tagállamok és fegyveres erőik biztonsága a közbeszerzések olyan gyorsasággal történő odaítélését teszi szükségessé, amely összeegyeztethetetlen az ezen irányelv által a szerződéskötésre vonatkozóan rendes esetben előírt határidőkkel. Hasonló sürgősségi helyzetek adódhatnak a biztonsági erők szükséghelyzetében is, például az Unió területén bekövetkező terrortámadás esetén.

(31) A technológiai kutatás és fejlesztés támogatása létfontosságú feltétele az Unióban a védelmi ágazat ipari és technológiai alapjainak megerősítésének, és a közbeszerzési piacok megnyitása hozzájárul e célkitűzés megvalósításához. A kutatás kiemelt fontossága e területen ugyanakkor maximális rugalmasságot követel meg a közbeszerzésekben, nevezetesen annak bátorítása érdekében, hogy a tagállamok együttesen valósítsanak meg beruházásokat jövőbeli kapacitásaikba.

(32) A kormányok között lebonyolított fegyver-, lőszer- és hadianyag értékesítések szintén sajátos közbeszerzési kategóriát alkotnak, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak az interoperabilitás javítása szempontjából.

(33) Szem előtt tartva az információtechnológia és a távközlési technológia fejlődését és azt, hogy e fejlődés milyen mértékben egyszerűsítheti le a beszerzési eljárásokat, az elektronikus eszközöket ugyanúgy kell kezelni, mint a kommunikáció és az információcsere hagyományos eszközeit. A választott eszköznek és technológiának a lehetséges mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie a más tagállamokban használt technológiákkal .

(34) Annak érdekében, hogy a közbeszerzési szerződések terén hatékony verseny alakuljon ki, a tagállamok ajánlatkérő szervei által készített szerződési hirdetményeket a Közösség egész területén közzé kell tenni. Az e hirdetményekben szereplő adatok alapján a Közösségben működő gazdasági szereplőknek el kell tudniuk dönteni, hogy a felajánlott szerződések érdeklik-e őket. Ezért helyénvaló megfelelően tájékoztatni a gazdasági szereplőket a szerződések tárgyáról és a kapcsolódó feltételekről. A közbeszerzési hirdetmények fokozott nyilvánosságát megfelelő eszközökkel kell biztosítani, így pl. szabványos hirdetmény-űrlapok és a közbeszerzési szerződések referencia nómenklatúrájaként használatos CPV segítségével.

(35) Ezen irányelv keretében az információ elektronikus úton történő továbbítására az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[16], valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)[17] kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárások az említett irányelvekben előírtnál magasabb biztonsági és titkossági szintet tesznek szükségessé. Ennek megfelelően az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek további különleges követelményeknek kell megfelelniük. E célból az elektronikus aláírások, különösen a fokozott biztonságú elektronikus aláírások használatát a lehetséges mértékben ösztönözni kell. Emellett az önkéntes akkreditációs rendszerek megléte kedvező keretrendszert biztosíthat az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalának emeléséhez.

(36) Az elektronikus eszközök használatával idő takarítható meg. Következésképpen törekedni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a közösségi szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal.

(37) A részvételre jelentkezők alkalmassága ellenőrzésének és kiválasztásuknak átlátható feltételek mellett kell történnie. Ebből a célból meg kell jelölni azokat a megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket az ajánlatkérő szerv a pályázók kiválasztásánál alkalmazhat, és azokat az eszközöket, amelyek segítségével a gazdasági szereplők az ilyen szempontoknak való megfelelésüket bizonyíthatják. Úgyszintén az átláthatóság jegyében az ajánlatkérő szerv számára elő kell írni, hogy amint a szerződésre pályázatot ír ki, adja meg azokat a kiválasztási szempontokat, amelyeket alkalmazni fog, és a szakmai alkalmasságnak azt a szintjét, amelyet a gazdasági szereplőktől a közbeszerzési eljárásban való részvételük engedélyezéséhez megkövetel.

(38) Az ajánlatkérő szerv a meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben korlátozhatja a részvételre jelentkezők számát. A részvételre jelentkezők számának korlátozására a szerződési hirdetményben közzétett, objektív szempontok alapján kerülhet sor. A gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó szempontok tekintetében elegendő a szerződési hirdetményben egy általános utalás a 30. cikkben szereplő helyzetekre.

(39) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben, tekintetbe véve az adott esetben szükséges rugalmasságot és a közbeszerzés e formáihoz kapcsolódó jelentős költségeket, az ajánlatkérő szerv számára lehetővé kell tenni, hogy rendelkezhessen az eljárás egymást követő szakaszokra osztásáról annak érdekében, hogy az előzetesen megjelölt szerződés-odaítélési szempontok alapján fokozatosan csökkentse azoknak az ajánlatoknak a számát, amelyekre vonatkozóan a továbbiakban megbeszéléseket, illetve tárgyalásokat folytat. E csökkentés mellett – amennyire a megfelelő megoldások, illetve részvételre jelentkezők száma lehetővé teszi – a valódi versenynek biztosítottnak kell lennie.

(40) Az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, megfelelő közösségi szabályok akkor alkalmazandók, ha a közbeszerzési eljárásban való részvételhez egy adott képesítés igazolása szükséges.

(41) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit károsító csalás, pénzmosás, terrorista tevékenység finanszírozása vagy terrorista illetve a terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények vádjával bűnösnek találtak. Adott esetben az ajánlatkérő szervnek fel kell hívnia a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a vonatkozó dokumentumokat, és – amennyiben az ajánlatkérő szervnek kétsége támad valamely jelentkező vagy ajánlattevő személyes helyzetét illetően – együttműködés végett az érintett tagállam illetékes hatóságát is megkeresheti. E gazdasági szereplőket akkor kell kizárni, ha az ajánlatkérő szerv tudomást szerez az említett bűncselekmények tekintetében a nemzeti joggal összhangban meghozott jogerős ítéletről. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, a környezetvédelmi jogszabályok vagy a közbeszerzési szerződésekben megjelenő jogellenes megállapodásokról szóló jogszabályok megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet.

(42) A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvet[18] és a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló, 1976. február 9-i 76/207/EGK tanácsi irányelvet[19] átültető nemzeti rendelkezések megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet.

(43) Tekintetbe véve a szektor érzékeny jellegét, a szerződéseket elnyerő gazdasági szereplők megbízhatósága döntő jelentőségű. A gazdasági szereplők megbízhatóságát főként az biztosítja, hogy képesek legyenek teljesíteni az ajánlatkérő szerv által az ellátás biztonságára, illetve az információk biztonságára vonatkozóan előírt követelményeket.

(44) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett, átlátható és objektív módon bírálják el. Ennek eredményeképpen helyénvaló, hogy csupán két szerződés-odaítélési szempont, „a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás” és „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” alkalmazása legyen megengedett.

(45) Az egyenlő bánásmód elvének a szerződések odaítélése során történő alkalmazását biztosítandó, helyénvaló arra vonatkozó – a joggyakorlatban kialakított – kötelezettséget megállapítani, hogy biztosítani kell a szükséges átláthatóságot annak érdekében, hogy valamennyi jelentkező ésszerű mértékű tájékoztatást kapjon a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása tekintetében alkalmazott szempontokról és szabályokról. Ezért az ajánlatkérő szervek feladata, hogy a szerződés odaítélésének szempontjait és e szempontok relatív súlyozását kellő időben az ajánlattevők tudomására hozzák, hogy ez utóbbiak az ajánlat elkészítésekor ezekkel tisztában legyenek. Az ajánlatkérő szervek – kellően indokolt esetben, amelyre magyarázatot kell tudniuk adni – mellőzhetik az odaítélési szempontok súlyozásának feltüntetését, amennyiben a súlyozás, különösen a szerződés összetettsége miatt, előre nem állapítható meg. Ebben az esetben fel kell tüntetniük a szempontok csökkenő fontossági sorrendjét.

(46) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, úgy kell elbírálnia az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a minőség/ár arány. Ennek érdekében meg kell határoznia azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek összességükben véve lehetővé teszik annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő szerv számára melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő minőség/ár arány mérését.

(47) A változó műszaki követelményekhez igazodva egyes műszaki feltételeket, és különösen azokat, amelyek a hirdetményekre, a statisztikai jelentésekre és az alkalmazott nómenklatúrára vonatkoznak, valamint a nómenklatúrára történő hivatkozás feltételeit ki kell igazítani és módosítani kell. Ezért helyénvaló erre a célra egy rugalmas és gyors elfogadási eljárást bevezetni.

(48) Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelen irányelv végrehajtása összhangban legyen a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat[20] rendelkezéseivel.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM

Alkalmazási kör, fogalommeghatározások és általános elvek

1. cikk - Alkalmazási kör

2. cikk – Fogalommeghatározások

3. cikk – A közbeszerzési szerződések odaítélésének elvei

II. CÍM

A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

4. cikk – Gazdasági szereplők

5. cikk – Titoktartás

II. FEJEZET

Alkalmazási kör: értékhatárok és kizárások

1. szakasz – Értékhatárok

6. cikk – A közbeszerzési szerződések értékhatárai

7. cikk – A közbeszerzési szerződések és keretmegállapodások becsült értékének kiszámításához használt módszerek

2. szakasz – Kizárt szerződések

8. cikk – Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések

9. cikk – Különleges kizárások

III. FEJEZET

A leírásokra és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok

10. cikk – Műszaki leírás

11. cikk – Változatok

12. cikk – Alvállalkozás

13. cikk – Szerződésteljesítési feltételek

14. cikk – Az információk biztonsága

15. cikk – Az ellátás biztonsága

16. cikk – Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek

IV. FEJEZET

Eljárások

17. cikk – Alkalmazandó eljárások

18. cikk – Hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás

19. cikk – Versenypárbeszéd

20. cikk – Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek

21. cikk – Keretmegállapodások

V. FEJEZET

A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. szakasz – A hirdetmények közzététele

22. cikk – Hirdetmények

23. cikk – A hirdetmények közzétételének formája és módja

2. szakasz – Határidők

24. cikk – A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

3. szakasz – A tájékoztatás tartalma és módja

25. cikk – Ajánlattételre, versenypárbeszédben vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások

26. cikk – A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

4. szakasz – Kommunikáció

27. cikk – A kommunikációra vonatkozó szabályok

5. szakasz – Jelentések

28. cikk – A jelentések tartalma

VI. FEJEZET

Az eljárás menete

1. szakasz – Általános rendelkezések

29. cikk – A résztvevők alkalmasságának ellenőrzése, a résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése

2. szakasz – A minőségi kiválasztás kritériumai

30. cikk – A részvételre jelentkező személyes helyzete

31. cikk – A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság

32. cikk – Gazdasági és pénzügyi kapacitás

33. cikk – Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság

34. cikk – Minőségbiztosítási szabványok

35. cikk – Környezetgazdálkodási szabványok

36. cikk – Kiegészítő iratok és további információ

3. szakasz – A szerződések odaítélése

37. cikk – A szerződés odaítélésének szempontjai

38. cikk – Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat

III. CÍM

Statisztikai kötelezettségek, végrehajtási hatáskörök és záró rendelkezések

39. cikk – Statisztikai kötelezettségek

40. cikk – A statisztikai jelentés tartalma

41. cikk - Tanácsadó bizottság

42. cikk – Az értékhatárok felülvizsgálata

43. cikk – Módosítások

44. cikk – A 2004/18/EK irányelv módosítása

45. cikk – Átültetés

46. cikk – Hatálybalépés

47. cikk – Címzettek

***

Mellékletek

I. melléklet – Az 1. cikkben említett szolgáltatások

II. melléklet – A 10. cikkben említett egyes műszaki leírások meghatározása

III. melléklet – A 22. cikkben említett hirdetményekben feltüntetendő adatok (előzetes tájékoztatás felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetmény, előzetes tájékoztatás, ajánlati felhívás, a szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény)

IV. melléklet – A közzététel jellemzői

V. melléklet – Nyilvántartás

VI. melléklet – A részvételi jelentkezések és ajánlatok elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre vonatkozó követelmények

I. CÍM

Alkalmazási kör, fogalommeghatározások és általános elvek

1. cikk

Alkalmazási kör

Ez az irányelv a honvédelem és a biztonság területén kötött azon közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, amelyek tárgya:

a) a Tanács 1958. április 15-i határozatában[21] említett fegyver-, lőszer- és/vagy hadianyag beszerzése, illetve, adott esetben, az e beszerzésekhez szorosan kapcsolódó, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések;

b) az a) pontban említett termékekbe beépítendő vagy hozzájuk rögzítendő, illetve javításukra, felújításukra vagy karbantartásukra szolgáló alkatrészek, összetevők és/vagy szerkezetek beszerzése;

c) az a) pontban említett eszközökhöz kapcsolódó személyzeti képzések céljára illetve tesztelésére szolgáló termékek szállítása;

d) érzékeny információkat felhasználó, igénylő vagy tartalmazó építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatások, amelyek megvalósítása szükséges az Unió és a tagállamai biztonságához a terrorista cselekmények és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a határok védelme, illetve a válságkezelő missziók területén.

Ezt az irányelvet a Szerződés 30., 45., 46., 55. és 296. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1) „Közös közbeszerzési szójegyzék” ( Commun Procurement Vocabulary , CPV): a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott, közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó referencia-nómenklatúra;

2) „Közbeszerzési szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya az ezen irányelv szerinti építési beruházás kivitelezése, vagy áru szállítása, vagy szolgáltatás nyújtása;

3) „Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya a CPV 45. fejezetében említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési projekt vagy egy építmény kivitelezése, illetve kivitelezése és tervezése együtt, vagy az ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése;

4) „Építmény”: magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

5) „Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés”: az építési beruházásokon kívüli egyéb célzatú közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek megvétele, bérlete, haszonbérlete, részletvétele vagy pénzügyi lízingje, vételi joggal vagy a nélkül;

6) „Szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya az I. mellékletben említett szolgáltatások nyújtása;

7) „Érzékeny információk”: minden olyan információ (azaz bármilyen formában továbbadható ismeret), illetve eszköz, amelyről megállapításra került, hogy illetéktelen terjesztését biztonsági okokból meg kell akadályozni;

8) „Terrorizmus”: olyan szándékos cselekmények, amelyek jellegüknél vagy kontextusuknál fogva súlyosan károsíthatnak egy országot vagy nemzetközi szervezetet, és amelyeket elkövetőjük vagy elkövetőik azzal a céllal követnek el, hogy súlyosan megfélemlítsenek egy népességet, hogy az állami hatóságokat illetve a nemzetközi szervezetet jogtalanul bizonyos intézkedések meghozatalára vagy elhagyására kényszerítsenek, vagy hogy destabilizálják illetve megsemmisítsék az adott ország vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy szociális struktúráit:

a) emberéletet veszélyeztető, potenciálisan halálos következményekkel járó cselekmények;

b) személyek fizikai sértetlenségének súlyos veszélyeztetése;

c) emberrablás vagy túszejtés;

d) valamely kormányzati vagy közcélú berendezésekben, közlekedési-szállítási rendszerekben, infrastruktúrákban – a számítógépes rendszereket is beleértve – a kontinentális kőzetlemezekhez rögzített fix létesítményben, közcélú területben vagy magántulajdonban okozott súlyos rombolás, amely emberéleteket veszélyeztethet, illetve jelentős gazdasági veszteségeket okozhat;

e) légi közlekedési eszközök, hajók vagy egyéb kollektív személyszállításra vagy áruszállításra használt közlekedési eszközök foglyul ejtése;

f) lőfegyverek, robbanószerek, nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverek gyártása, birtoklása, beszerzése, szállítása vagy felhasználása, valamint a biológia és a vegyi fegyverek tekintetében a kutatási és fejlesztési tevékenységek;

g) veszélyes anyagok szabadon engedése, illetve tűzvész, árvíz vagy robbanás okozása, melyek emberéletek veszélyeztetésével járnak;

h) a vízellátás, az elektromos áramellátás vagy bármely más alapvető természeti erőforrás ellátásának megzavarása vagy megszakítása, amely emberéletek veszélyeztetésével jár;

i) az a) – h) pontokban felsorolt magatartások bármelyikének megvalósítására vonatkozó fenyegetés;

9) „Bűnszervezet”: kettőnél több emberből álló, bizonyos ideig fennálló, összehangoltan működő strukturált szervezet, melynek célja legfeljebb minimum négy év szabadságvesztéssel illetve szabadságelvonással járó biztonsági intézkedéssel – vagy ezeknél is súlyosabb büntetéssel – büntethető bűncselekmények elkövetése oly módon, hogy e bűncselekmények a szervezet számára önmagában való célt, vagy vagyoni előnyök szerzésére, illetve adott esetben állami hatóságok működésének jogtalan befolyásolására szolgáló eszközt jelentenek;

10) „Válság”: valamely tagállam illetve harmadik ország területén elkövetett emberi cselekményből következő helyzet, amely közvetlen fizikai veszélyt jelent az adott államban tartózkodó személyekre illetve az állam intézményeire nézve;

11) „Keretmegállapodás”: egy vagy több ajánlatkérő szerv és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan;

12) „Vállalkozó, szállító és szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve e személyek és/vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

13) „Gazdasági szereplő”: vállalkozó, szállító vagy szolgáltató. A fogalom használatára kizárólag az egyszerűsítés érdekében kerül sor;

14) „Részvételre jelentkező”: a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, vagy a versenypárbeszédben való részvételre történő meghívásért folyamodó gazdasági szereplő;

15) „Ajánlattevő”: a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, vagy a versenypárbeszédben ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

16) „Ajánlatkérő szerv”: az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás;

17) „Közjogi intézmény”: minden olyan intézmény:

a) amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; valamint

c) amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

18) „Meghívásos eljárás”: olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, de csak az ajánlatkérő szerv által meghívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot;

19) „Tárgyalásos eljárás”: olyan eljárás, amelynek során az ajánlatkérő szerv a saját maga által kiválasztott gazdasági szereplőkkel konzultál, és közülük eggyel vagy többel tárgyalja meg a szerződés feltételeit;

20) „Versenypárbeszéd”: olyan eljárás, amelynek során bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, és amelynek keretében az ajánlatkérő szerv párbeszédet folytat az eljárásba bevont jelentkezőkkel, azzal a céllal, hogy a követelményeinek megfelelő egy vagy több alternatívát dolgozzon ki, amelynek, illetve amelyeknek az alapján a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre hívja fel.

21) A versenypárbeszéd alkalmazása céljából egy közbeszerzési szerződés akkor minősül „különösen összetettnek”, ha az ajánlatkérő szerv:

- objektíve nincs abban a helyzetben, hogy a 10. cikk (3) bekezdésének b), c) vagy d) pontjával összhangban meghatározza azokat a műszaki eszközöket, amelyek igényeinek vagy céljainak megfelelnek, és/vagy,

- objektíve nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza egy projekt jogi és/vagy pénzügyi feltételeit;

22) „Írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

23) „Elektronikus út”: elektronikus berendezés használata olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik.

2. Azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya áruk szállítása, és amely mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjed, „árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés”-nek kell tekinteni.

Azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya árubeszerzést és az I. melléklet szerinti valamely szolgáltatás nyújtását is magában foglal, „szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés”-nek kell tekinteni abban az esetben, ha az érintett szolgáltatások értéke meghaladja a szerződésben szereplő árubeszerzés értékét.

Azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya az I. melléklet szerinti valamely szolgáltatás, és amely a „Közös közbeszerzési szójegyzék” 45. fejezete szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglal magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésnek kell tekinteni.

3. cikk

A közbeszerzési szerződések odaítélésének elvei

Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el.

II. CÍM

A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

4. cikk

Gazdasági szereplők

1. Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat és/vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

2. Gazdasági szereplők csoportjai is jelentkezhetnek részvételre. E csoportok számára az ajánlatkérő szervek nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

5. cikk

Titoktartás

Ezen irányelv rendelkezéseinek – különösen a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők 23. cikk (4) bekezdésében és 27. cikkben előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések – sérelme nélkül, és az ajánlatkérő szervre irányadó nemzeti joggal összhangban, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ilyen adatok különösen a műszaki vagy kereskedelmi titkok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai.

II. FEJEZET

Alkalmazási kör: értékhatárok és kizárások

1. SZAKASZ

Értékhatárok

6. cikk

A közbeszerzési szerződések értékhatárai

Ezt az irányelvet olyan közbeszerzési szerződésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó (HÉA) nélküli becsült értéke eléri a következő értékhatárt:

a) 137 000 EUR az olyan, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, amelyeket központi kormányzati szervként felsorolt ajánlatkérő szervek ítélnek oda, kivéve a honvédelem területén működő szerveket;

b) 211 000 EUR a következő közbeszerzési szerződések esetében:

- az olyan, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, amelyeket nem központi kormányzati szervként felsorolt ajánlatkérő szervek, illetve a honvédelem területén működő központi kormányzati szervek ítélnek oda,

- olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, amelyeket bármely ajánlatkérő szerv az I. melléklet 8. kategóriájában szereplő szolgáltatások tekintetében, vagy az említett melléklet 5. kategóriájában szereplő, a 64228000-0, 64221000-1 illetve 64228000-07524 CPV-hivatkozási számoknak megfelelő CPV-besorolással rendelkező távközlési szolgáltatások tekintetében ítél oda.

c) 5 278 000 EUR az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében.

7 cikk

A közbeszerzési szerződések és keretmegállapodások becsült értékének kiszámításához használt módszerek

1. Egy közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

2. A becsült értéknek a 23. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetmény feladásának időpontjában, vagy – amennyiben ilyen hirdetményre nincs szükség – a közbeszerzési eljárás ajánlatkérő szerv általi megkezdésének időpontjában kell érvényesnek lennie.

3. Az építési beruházási projektek és egy adott mennyiségű áru beszerzése vagy szolgáltatás megrendelése nem oszthatók fel az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából.

4. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, az ajánlatkérő szerv által az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés teljes becsült értékét.

5. a) Amennyiben egy építési projekt vagy valamely szolgáltatások igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló szerződés odaítélését eredményezheti, az összes ilyen tétel becsült összértékét figyelembe kell venni.Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 6. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.Az ajánlatkérő szerv azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke a szolgáltatások esetében 80 000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió EUR-nál kevesebb, feltéve hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át;

b) Amennyiben egy hasonló áruk beszerzésére irányuló ajánlat egy időben odaítélt, több részből álló szerződést eredményezhet, a 6. cikk a) és b) pontjának alkalmazásakor az összes rész becsült összértékét figyelembe kell venni.

Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 6. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.

Az ajánlatkérő szerv azonban eltérhet az említett alkalmazástól azoknál a részeknél, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 80 000 EUR-nál kevesebb, feltéve hogy e részek egybeszámított értéke nem haladja meg az összes rész egybeszámított értékének 20 %-át.

6. Olyan árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy részletvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

a) határozott időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, ha annak időtartama 10 év vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha időtartama meghaladja a 10 évet, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték;

b) határozatlan időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték 120-szorosa.

7. Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan közbeszerzési szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek, vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani:

a) vagy az előző tíz év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő tíz év folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b) vagy az első szállítást követő tíz év folyamán odaítélt, illetőleg – ennél hosszabb pénzügyi időszak esetén – az adott pénzügyi időszak folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült összértéke.

A közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott szerződésnek ezen irányelv hatálya alól történő kivonására.

8. A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő értékeket kell figyelembe venni:

a) az alábbi szolgáltatások esetében:

i) biztosítási szolgáltatások: a fizetendő biztosítási díj és a díjazás egyéb módjai;

ii) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások: a díjak, jutalékok, kamat és a díjazás egyéb módjai;

iii) tervezési szerződések: a fizetendő díjak és jutalékok, valamint a díjazás egyéb módjai;

b) a teljes árat nem tartalmazó szolgáltatási szerződések esetében:

i) határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 120 hónap vagy annál kevesebb: a szerződés teljes időtartamára szóló összérték;

ii) határozatlan időtartamú vagy 120 hónapot meghaladó időtartamú szerződéseknél: a havi érték 120-szorosa.

9. A keretmegállapodások tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

2. SZAKASZ

Kizárt szerződések

8. cikk

Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a közbeszerzési szerződésekre, amelyekre különböző eljárási szabályok irányadók, és amelyek odaítélése:

a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és valamely projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt. Minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely az érintett tagállam vagy tagállamok beleegyezésével konzultálhat a 41. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal;

b) valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása alapján történt.

9. cikk

Különleges kizárások

Ez az irányelv nem alkalmazható a következő közbeszerzési szerződésekre:

a) azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyek tárgya föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;

b) azokra a harmadik országokban, helyi gazdasági szereplők részére kiírt közbeszerzésekre, amelyek tárgya katonai kontingensek állomásoztatása, illetve valamely hadművelet irányítása vagy támogatása az Unió területén kívül.

III. FEJEZET

Az ajánlattételi feltételekre és az ajánlattételhez szükséges dokumentációra irányadó különös szabályok

10. cikk

Műszaki leírás

1. A II. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a szerződési dokumentációban, így az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve kiegészítő dokumentumokban.

Amennyiben egy közbeszerzési szerződés érzékeny jellegű műszaki leírásokat tartalmaz, amelyek csak a szerződést elnyerő pályázó részére adhatók át, ezeket a műszaki leírásokat nem szabad feltüntetni az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban és a kiegészítő dokumentumokban, amennyiben az érintett leírások ismerete nem szükséges az ajánlatok kidolgozásához.

Ebben az esetben a pályázati dokumentációnak a részvételre jelentkezők részére történő elküldését megelőzően rögzíteni kell a szóban forgó műszaki leírásokat a 28. cikkben említett jelentésben.

Az ilyen típusú műszaki leírások kizárólag az ajánlatra vonatkozó olyan pontosításokat és részleteket tartalmazhatnak, amelyek műszaki vagy pénzügyi hatása nem módosítja lényegesen a közbeszerzés tárgyát.

A szerződés – az előzetesen meghatározott kritériumok alapján történő – odaítélését követően az ajánlatkérő szerv átadja a nyertes pályázónak az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból és a kiegészítő dokumentumokból kimaradt műszaki leírásokat, hogy az ennek megfelelően kiigazíthassa ajánlatát.

2. A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását.

3. A műszaki leírást a következőképpen kell kidolgozni:

a) vagy a II. mellékletben meghatározott műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő fontossági sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat átültető nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások, valamint a a II. melléklet 3. pontjában meghatározott „honvédelmi szabványok”. Valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;

b) vagy a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján; ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat. E paramétereknek azonban kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését;

c) vagy a b) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással;

d) vagy egyes jellemzők tekintetében az a) pontban említett leírásokra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.

A műszaki leírások közösségi joggal való összeegyeztethetőségének feltétele mellett az első albekezdés rendelkezései nem jelenthetik a kötelező nemzeti műszaki előírások, valamint a tagállamok számára nemzetközi megállapodások által az interoperabilitás biztosítása érdekében előírt műszaki követelmények sérelmét.

4. Ha az ajánlatkérő szerv él a (3) bekezdés a) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában az ajánlatkérő szerv számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

5. Ha az ajánlatkérő szerv él a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények megállapításának a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában – az ajánlatkérő szerv számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő szerv teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

6. Amennyiben az ajánlatkérő szervek környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a (3) bekezdés b) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve hogy:

- ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására,

- a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg,

- az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet – részt vehetett, és,

- a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.

Az ajánlatkérő szervek jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított műszaki leírásnak való megfelelést; el kell fogadniuk valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, mint például a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentést.

7. „Elismert szervek”: e cikk alkalmazásában olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyek megfelelnek az alkalmazandó európai szabványoknak.

Az ajánlatkérő szervek elfogadják a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervek által kiadott tanúsítványokat.

8. A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) és (4) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

11. cikk

Változatok

1. Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szolgál a szerződés odaítélésének szempontjául, az ajánlatkérő szerv engedélyezheti az ajánlattevőknek változatok benyújtását.

2. Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben közli, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását; változatok benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.

3. A változatokat engedélyező ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.

Csak az ajánlatkérő szerv által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatok vehetők figyelembe.

4. Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérő szervek, amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.

12. cikk

Alvállalkozás

Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.

Ennek megjelölése nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.

13. cikk

Szerződésteljesítési feltételek

Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek összeegyeztethetők a közösségi joggal és szerepelnek a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. A szerződés teljesítésére irányadó feltételek különösen az információ illetve az ellátás biztonságára vonatkozhatnak, vagy szociális és környezetvédelmi szempontok tekintetbe vételén alapulhatnak.

14. cikk

Az információk biztonsága

Az olyan közbeszerződési szerződések esetében, amelyek érzékeny jellegű információkat használnak fel, igényelnek és/vagy tartalmaznak, az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza az érintett információk megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

E célból az ajánlatkérő szerv megkövetelheti az ajánlattevőktől, hogy ajánlatuk tartalmazza a következő elemeket:

a) arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a már azonosított alvállalkozók rendelkeznek a szükséges kapacitásokkal mindazon érzékeny jellegű információk titkosságának védelméhez, amelyekhez hozzáférnek, illetve amelyek az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkeznek,

b) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a szerződés végrehajtásába bevonandó jövőbeli új alvállalkozókkal kapcsolatban ugyanilyen bizonyítékokat benyújtanak,

c) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a szerződés végrehajtása során, illetve a szerződés végrehajtását és lejártát követően biztosítják minden érzékeny jellegű információ titkosságát.

15. cikk

Az ellátás biztonsága

A közösségi jognak való megfelelés követelményének fenntartása mellett, az ajánlatkérő szerv az ellátás biztonságának garantálására vonatkozó követelményeket támaszthat.

E célból az ajánlatkérő szerv megkövetelheti az ajánlattevőktől, hogy ajánlatuk tartalmazza a következő elemeket:

a) arra vonatkozó igazolás, hogy az ajánlattevő képes lesz teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, beleértve az érintett tagállam vagy tagállamok kötelezettségvállalását,

b) arra vonatkozó igazolás, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi számára az ajánlatkérő szerv által az ellátás biztonságára vonatkozóan az ajánlattételi dokumentációban előírt követelmények teljesítését,

c) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy sürgős esetekben illetve válság vagy fegyveres konfliktus esetén eleget tesz az ajánlatkérő szerv esetleges megnövekedett igényeinek,

d) a nemzeti hatóságok kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy nem akadályozzák meg az ajánlattevőt abban, hogy sürgős esetekben illetve válság vagy fegyveres konfliktus esetén eleget tegyen az ajánlatkérő szerv esetleges megnövekedett igényeinek,

e) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését,

f) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy időben értesíti az ajánlatkérő szervet a szervezetében vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő szerv irányában fennálló kötelezettségeit.

Az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződéshez kapcsolódó dokumentumokban pontosítja az előírt követelményeket.

16. cikk

Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek

1. Az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti – vagy valamely tagállam által kötelezhető arra, hogy megnevezze – azt a szervet vagy szerveket, amelytől, illetve amelyektől a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről, amelyek az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

2. Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő szerv felhívja az ajánlattevőket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket.

Az első albekezdés nem sérti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatára vonatkozó 38. cikk rendelkezéseinek alkalmazását.

IV. FEJEZET

Eljárások

17. cikk

Alkalmazandó eljárások

A közbeszerzési szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szerv az ezen irányelv céljaihoz igazított nemzeti eljárásokat alkalmazza.

E közbeszerzési szerződéseket az ajánlatkérő szerv meghívásos eljárás, hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás, vagy – a 19. cikkben megjelölt körülmények fennállása esetén – versenypárbeszéd keretében ítéli oda.

A 20. cikkben kifejezetten megemlített különleges esetekben és körülmények között az ajánlatkérő szerv alkalmazhatja a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.

18. cikk

Hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás

1. Hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén az ajánlatkérő szerv tárgyalást folytat az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott ajánlatokról, azoknak a hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, és adott esetben a kiegészítő iratokban meghatározott követelményekhez történő hozzáigazítása érdekében, valamint a legjobb ajánlatnak a 37. cikkel összhangban történő kiválasztása végett.

2. A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Különösen, nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna.

3. Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy a tárgyalásos eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjék le annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a megvitatandó ajánlatok számát. A hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére kerül sor.

19. cikk

Versenypárbeszéd

1. A különösen összetett szerződések tekintetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv megítélése szerint a nyílt vagy a meghívásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését, az ajánlatkérő szerv e cikkel összhangban versenypárbeszédet alkalmazhat.

A közbeszerzési szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda.

2. Az ajánlatkérő szerv hirdetményt tesz közzé, amelyben megfogalmazza igényeit és követelményeit, amelyeket e hirdetményben és/vagy egy ismertetőben tovább pontosít.

3. Az ajánlatkérő szerv a 29–36. cikk vonatkozó rendelkezései szerint kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezd, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a szerződés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv köteles minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot tanúsítani. Különösen tartózkodnia kell attól, hogy megkülönböztető módon adjon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.

Az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő egyik jelentkező által javasolt megoldásokat és egyéb általa közölt bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel.

4. Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy az eljárás egymást követő szakaszokban bonyolódjék le annak érdekében, hogy a hirdetményben vagy az ismertetőben szereplő odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. A hirdetményben vagy az ismertetőben közölni kell, hogy e lehetőség igénybe vételére kerül sor.

5. Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg – szükség esetén a megoldásokat összehasonlítva – meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).

6. Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri a résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók és finomíthatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, finomítása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető jellemzőit úgy, hogy az torzítsa a versenyt, vagy diszkriminatív hatást gyakoroljon.

7. Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a 37. cikkel összhangban választja ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot.

Ha az ajánlatkérő szerv úgy kívánja, az az ajánlattevő, amely az elbírálás alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, felkérhető arra, hogy pontosítsa az ajánlat elemeit, vagy erősítse meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásait, feltéve, hogy ez nem gyakorol olyan hatást, amely módosítaná az ajánlat vagy az ajánlati felhívás lényeges elemeit, torzítaná a versenyt vagy diszkriminációt okozna.

8. Az ajánlatkérő szerv a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről rendelkezhet.

20. cikk

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek

1. Az ajánlatkérő szerv a 2-6. bekezdésben leírt esetekben ítélhet oda közbeszerzési szerződést hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében.

Az első albekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben is, ha a szerződések két vagy több tagállam közötti együttműködési program keretében kerülnek odaítélésre.

2. Építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a következő körülmények esetén alkalmazható hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás:

a) ha a válsághelyzetek vagy fegyveres konfliktus miatt előállt helyzet olyan sürgős döntést igényel, amely összeegyeztethetetlen a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén előírt határidőkkel;

b) ha műszaki, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda.

3. Árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható a kutatási és fejlesztési szolgáltatások, valamint kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés céljából gyártott termékek esetében; ez a rendelkezés azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre.

4. Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás a következő áruszállítások esetében alkalmazható:

a) a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy a mindennapi áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne;

Az ilyen szerződések, illetve az ismétlődő szerződések tartama főszabályként nem haladhatja meg az öt évet.

b) valamely tagállam kormánya által egy másik tagállam kormánya részére történő fegyver-, lőszer- és/vagy hadianyag-szállítások esetében;

5. Építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás a legelőször elbírált projektben vagy az eredeti szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt az ott leírt építési beruházások, illetve szolgáltatások teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő építési munkák vagy szolgáltatások esetében alkalmazható, azzal a feltétellel, hogy a szerződést az ilyen építési beruházást kivitelező, illetve szolgáltatást teljesítő gazdasági szereplőnek ítélik oda:

i) amennyiben az ilyen kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön az eredeti szerződéstől anélkül, hogy az ne okozna jelentős nehézségeket az ajánlatkérő szerv számára,

vagy

ii) amennyiben az ilyen építési munkák, illetve szolgáltatások, bár az eredeti szerződés teljesítésétől különválaszthatók, feltétlenül szükségesek a teljesítés befejezéséhez.

.A kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások teljesítése céljából odaítélt szerződések egybeszámított értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

6. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható olyan új építési munkák, illetve szolgáltatások esetében, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést meghívásos eljárást, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet követően ítélték oda.Amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az ajánlatkérő szerv a 6. cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült összköltségét.Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő öt éven belül lehet alkalmazni.

21. cikk

Keretmegállapodások

1. A tagállamok rendelkezhetnek a keretmegállapodások ajánlatkérő szervek általi megkötésének lehetőségéről.

2. A keretmegállapodás megkötése céljából az ajánlatkérő szerv az ebben az irányelvben említett eljárási szabályokat követi minden szakaszban, egészen a keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésig. A keretmegállapodás feleit a 37. cikkel összhangban megállapított odaítélési szempontok alkalmazásával kell kiválasztani.

A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Az említett eljárások csak olyan ajánlatkérő szervek és gazdasági szereplők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei.

A keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésekor a felek semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg az öt évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza a keretmegállapodással, és nem alkalmazhatja azt oly módon, hogy az a verseny akadályozásához, korlátozásához vagy torzításához vezetne.

3. Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretei között kell odaítélni.

E szerződések odaítélése érdekében az ajánlatkérő szerv írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

4. Ha a keretmegállapodás megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor, ez utóbbiak száma legalább három kell, hogy legyen, amennyiben megfelelő számú gazdasági szereplő felel meg a kiválasztási szempontoknak és/vagy megfelelő számú elfogadható ajánlat felel meg az odaítélési szempontoknak.

A több gazdasági szereplővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélése a következőképpen történhet: a keretmegállapodásban megállapított feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül; vagy amennyiben nem minden feltétel szerepel a keretmegállapodásban, a felek új – és ha szükséges, pontosabban megfogalmazott – feltételek mellett, továbbá adott esetben a keretmegállapodás dokumentációjában említett egyéb feltételek melletti ismételt versenyeztetésével.

Ez utóbbi esetben a következő eljárást kell alkalmazni:

a) az ajánlatkérő szerv minden odaítélendő szerződés esetében írásban konzultál a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplőkkel;

b) az ajánlatkérő szerv meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy minden egyes szerződésre vonatkozóan megtörténhessen az ajánlatok benyújtása, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a szerződés tárgyának összetettsége és az ajánlatok benyújtásához szükséges idő;

c) az ajánlatokat írásban kell benyújtani, és tartalmuknak az ajánlattételi határidő lejártáig bizalmasnak kell maradnia;

d) az ajánlatkérő szerv minden egyes szerződést annak az ajánlattevőnek ítél oda, aki, illetve amely a keretmegállapodás dokumentációjában megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

V. FEJEZET

A közzététel és az átláthatóság szabályai

1. SZAKASZ

A hirdetmények közzététele

22. cikk

Hirdetmények

1. Az ajánlatkérő szerv – a Bizottság által közzétett vagy a IV. melléklet 2. pontjában leírt „felhasználói oldalán” általa közzétett – előzetes tájékoztató útján nyilvánosságra hozza a következőket:

a) árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét termékcsoportonként, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, amennyiben a becsült összérték – figyelembe véve a 6. és a 7. cikk rendelkezéseit – legalább 750 000 EUR.

A termékcsoportot az ajánlatkérő szerv a CPV-nómenklatúrára való hivatkozással állapítja meg;

b) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét az I. mellékletben felsorolt minden egyes szolgáltatáskategóriában, amelyeket az ajánlatkérő szerv a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, amennyiben a becsült összérték – figyelembe véve a 6. és a 7. cikk rendelkezéseit – legalább 750 000 EUR;

c) építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások alapvető jellemzőit, amelyeket az ajánlatkérő szerv oda kíván ítélni, és amelyek becsült összértéke – figyelembe véve a 7. cikk rendelkezéseit – a 6. cikkben megállapított értékhatárt eléri vagy meghaladja.

Az a) és a b) pontban említett hirdetményeket a költségvetési év kezdete után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

A c) pontban említett hirdetményt az ajánlatkérő szerv által odaítélni kívánt építési beruházásra irányuló szerződés vagy keretmegállapodás tervét jóváhagyó döntés után a lehető leghamarabb el kell küldeni a Bizottságnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

A felhasználói oldalukon előzetes tájékoztatót közzétevő ajánlatkérő szervek elektronikus formában hirdetményt küldenek a Bizottságnak az előzetes tájékoztató hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről, a hirdetmények megküldésének a IV. melléklet 3. pontjában feltüntetett formátumával és részletes eljárásával összhangban.

Ez a bekezdés nem alkalmazható a hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárásoknál.

2. Az az ajánlatkérő szerv, amely egy közbeszerzési szerződést vagy egy keretmegállapodást meghívásos eljárással, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással, vagy versenypárbeszédet alkalmazva kíván odaítélni, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.

3. Az ajánlatkérő szervek jogosultak a 23. cikk rendelkezéseivel összhangban hirdetményt közzétenni az olyan közbeszerzésekről is, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben előírt közzétételi kötelezettség hatálya alá.

4. Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést ítélt oda vagy keretmegállapodást kötött, a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül hirdetményt küld a közbeszerzési eljárás eredményéről.

A 21. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő szerv nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről.

Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

23. cikk

A hirdetmények közzétételének formája és módja

1. A hirdetményeknek a III. mellékletben említett adatokat és adott esetben bármely más, az ajánlatkérő szerv által hasznosnak ítélt adatot, a Bizottság által a 41. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabvány-formanyomtatványok formájában kell tartalmazniuk.

2. Az ajánlatkérő szervek által a Bizottságnak küldött hirdetményeket vagy a IV. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton, vagy más módon kell elküldeni. A 24. cikk (4) bekezdésében megállapított gyorsított eljárás alkalmazása esetén a hirdetményeket vagy telefaxon vagy a IV. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton kell elküldeni.

A hirdetményeket a IV. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában megállapított közzétételi technikai jellemzőknek megfelelően kell közzétenni.

3. A IV. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton készített és továbbított hirdetményeket elküldésük után legkésőbb öt nappal közzé kell tenni.

Azokat a hirdetményeket, amelyeket nem elektronikus úton, nem a IV. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban továbbítanak, elküldésük után legkésőbb tizenkét nappal kell közzétenni; a 24. cikk (4) bekezdésében megállapított gyorsított eljárás esetén ez az időtartam 5 nap.

4. A hirdetményt teljes terjedelmében, a Közösség valamely, az ajánlatkérő szerv által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni, és ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.

A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit a Közösség viseli.

5. A hirdetmény és annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.

A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, és meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának időpontját.

6. A nem a IV. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbított hirdetmények terjedelme körülbelül 650 szóra korlátozódhat.

7. Az ajánlatkérő szervnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.

8. A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérő szervnek az elküldött adatok közzétételét, megemlítve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

2. SZAKASZ

Határidők

24. cikk

A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

1. A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv figyelembe veszi különösen a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

2. Meghívásos eljárásban, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 37 nap.

Meghívásos eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásától számított 40 nap.

3. Amennyiben a hirdetményeket – az adattovábbításnak a IV. melléklet 3. pontjában leírt formátumával és eljárásaival összhangban – elektronikus úton készítik el és továbbítják, az ajánlatok beérkezésének a (2) bekezdés első albekezdésében említett határideje hét nappal csökkenthető.

4. Meghívásos eljárás és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében, amennyiben a sürgősség miatt nem lehet alkalmazni az e cikkben megállapított határidőket, az ajánlatkérő szerv a következő határidőket határozhatja meg:

- a részvételi jelentkezés beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a hirdetmény feladásától számított tizenöt nap, illetve tíz nap, ha a hirdetményt a IV. melléklet 3. pontjában megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton küldték,

- meghívásos eljárások esetében az ajánlatok beérkezésének határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint az ajánlati felhívás időpontjától számított tíz nap.

3. SZAKASZ

A tájékoztatás tartalma és módja

25. cikk

Ajánlattételre, versenypárbeszédben vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások

1. A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során és a versenypárbeszéd keretében az ajánlatkérő szerv egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket.

2. A részvételre jelentkezőknek küldött felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető, valamint az esetleges kiegészítő dokumentumok egy példányát.

3. Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, az ismertető és/vagy bármely kiegészítő irat a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérőtől eltérő szervezetnél található, a felhívásnak tartalmaznia kell azt a címet, ahonnan az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, az ismertető és az említett iratok megkérhetők, továbbá tartalmaznia kell adott esetben az ezen iratok megkérésére vonatkozó határidőt, az iratokért fizetendő összeget és a fizetés módját. Az illetékes szervezeti egység a kérés beérkezése után haladéktalanul megküldi a dokumentációt a gazdasági szereplőnek.

4. Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra, az ismertetőre vagy a kiegészítő iratokra vonatkozó további információkat, feltéve hogy azokat kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal küldi meg. Gyorsított meghívásos eljárás esetében ez az időtartam négy nap.

5. A (2), (3) és (4) bekezdésben előírt elemeken kívül a részvételre vonatkozó felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a közzétett hirdetményre való hivatkozást;

b) az ajánlatok beérkezésének utolsó napját, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit;

c) versenypárbeszéd esetében a konzultációk megkezdésére megállapított időpontot és helyet, valamint a használt nyelv(ek)et;

d) azokra az iratokra való hivatkozást, amelyeket adott esetben vagy az ajánlattevők által a 29. cikkel összhangban tett, ellenőrizhető nyilatkozatok alátámasztása végett, vagy az említett cikkben szereplő adatok kiegészítése végett kell benyújtani a 32. és 33. cikkben megállapított eljárással összhangban;

e) a bírálati szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben a gazdasági szempontból legkedvezőbb ajánlat bírálati szempontjainak csökkenő fontossági sorrendjét, amennyiben a hirdetmény, az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető nem tartalmazza ezeket.

26. cikk

A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

1. Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével vagy a szerződés odaítélésével kapcsolatos döntésekről, beleértve az okokat, amelyekért nem került sor egy olyan keretmegállapodás megkötésére vagy szerződés odaítélésére, amely versenyeztetésen alapuló ajánlattételi eljárás tárgyát képezte, illetve az eljárás újraindítására vonatkozó indokokat; ezt a tájékoztatást az ajánlatkérő szervnek – kérésre – írásban kell megadnia.

2. Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő szerv – a (3) bekezdésre is figyelemmel – a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb az erre vonatkozó írásbeli kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást ad:

a) a sikertelen részvételre jelentkezőnek jelentkezése elutasításának indokairól,

b) a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve – a 10. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetekben – az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek,

c) minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről.

3. Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

4. SZAKASZ

Kommunikáció

27. cikk

A kommunikációra vonatkozó szabályok

1. Az e címben említett valamennyi kommunikáció és információcsere – az ajánlatkérő szerv választása szerint – történhet postai úton, telefaxon, a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elektronikus úton, a (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között telefonon, vagy pedig e módokat kombinálva.

2. A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és így nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

3. A kommunikációt, az információcserét és az adattárolást olyan módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő szerv csak azután vizsgálja meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

4. Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetés-mentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel kompatibilisnek kell lenniük.

5. Az ajánlatok elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani. Ezenkívül az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a VI. mellékletben szereplő követelményeknek;

b) a tagállamok az 1999/93/EK irányelv 5. cikkének megfelelően előírhatják, hogy az elektronikus ajánlatokat – az említett cikk (1) bekezdésével összhangban – fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni;

c) a tagállamok önkéntes akkreditációs rendszereket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn, amelyek célja, hogy az ilyen eszközök esetében igénybe vett tanúsítási szolgáltatás színvonalát emeljék;

d) az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők vállalják, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejárta előtt benyújtják a 30-35. cikkben említett dokumentumokat, tanúsítványokat és nyilatkozatokat, amennyiben azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre.

6. A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni;

b) ha a részvételi jelentkezést telefonon teszik meg, azt a beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt írásban meg kell erősíteni;

c) az ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg, amennyiben jogi bizonyítás céljából szükséges. Az ajánlatkérő szervnek minden ilyen követelményt – a teljesítés határidejével együtt – fel kell tüntetnie a hirdetményben.

5. SZAKASZ

Jelentések

28. cikk

A jelentések tartalma

1. Az ajánlatkérő szerv valamennyi szerződésről és keretmegállapodásról írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő szerv neve és címe, a szerződés vagy a keretmegállapodás tárgya és értéke;

b) a kiválasztott közbeszerzési eljárás;

c) hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a 20. cikkben említett körülmények, amelyek az eljárás alkalmazását indokolták;

d) adott esetben az öt évet meghaladó időtartamú keretmegállapodások esetén az időtartam hosszúságának indokai;

e) adott esetben azok az érzékeny jellegű műszaki leírások, amelyek csak a szerződést elnyerő ajánlattevőnek kerülhetnek átadásra, valamint a korlátozás indokai;

f) a kiválasztott részvételre jelentkezők neve és kiválasztásuk indokai;

g) az elutasított részvételre jelentkezők neve és elutasításuk indokai;

h) a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősített ajánlatok elutasításának indokai;

i) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel kíván vagy lesz köteles alvállalkozói szerződést kötni;

j) amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást.

2. Az ajánlatkérő szerv megteszi a megfelelő lépéseket az elektronikus úton folytatott közbeszerzési eljárások menetének dokumentálása érdekében.

3. Ha a Bizottság kéri, az írásbeli jelentésről vagy annak főbb jellemzőiről tájékoztatni kell.

VI. FEJEZET

Az eljárás menete

1. SZAKASZ

Általános rendelkezések

29. cikk

A résztvevők alkalmasságának ellenőrzése, a résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése

1. A szerződéseket a 37. és a 38. cikkben megállapított feltételek alapján – a 11. cikk figyelembevételével – kell odaítélni, miután az ajánlatkérő szerv a 30. és a 31. cikk alapján ki nem zárt gazdasági szereplők alkalmasságát a 32–36. cikkben említett, gazdasági és pénzügyi helyzetre, a szakmai és műszaki ismeretekre vagy alkalmasságra vonatkozó szempontoknak, valamint adott esetben a (3) bekezdésben említett megkülönböztetés-mentességi szabályoknak és szempontoknak megfelelően megvizsgálta.

2. Az ajánlatkérő szerv a 32. és a 33. cikkel összhangban megkövetelheti a részvételre jelentkezőktől és az ajánlattevőktől egy minimális teljesítményszint elérését.

A 32. és a 33. cikkben említett adatok körének és az egy adott szerződés esetében megkövetelt minimális teljesítményszintnek a szerződés tárgyával összefüggőnek és azzal arányosnak kell lennie.

A minimális teljesítményszintet közölni kell a hirdetményben.

3. A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja azoknak az alkalmas jelentkezőknek a számát, amelyeket ajánlattételre, illetőleg párbeszédre hív fel; ez a szám nem lehet alacsonyabb háromnál.

Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben közli azokat az objektív és megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket alkalmazni kíván, a meghívni tervezett részvételre jelentkezők minimális létszámát és, adott esetben, ezek maximális létszámát.

A meghívott jelentkezők létszámának mindenképpen elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához.

Az ajánlatkérő szerv legalább annyi részvételre jelentkezőt hív meg, amennyi az általa előre megadott minimális létszám. Amennyiben a kiválasztási szempontoknak és a minimális teljesítményszintnek megfelelő jelentkezők száma a minimális létszámot nem éri el, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást a szükséges jellemzőkkel rendelkező jelentkező(k) meghívásával. Ugyanebbe az eljárásba az ajánlatkérő szerv nem vonhat be olyan gazdasági szereplőket, akik, illetve amelyek nem jelentkeztek részvételre, illetve olyan részvételre jelentkezőt, aki, illetve amely nem rendelkezik a szükséges jellemzőkkel.

4. Ha az ajánlatkérő szerv él a megtárgyalandó megoldások vagy ajánlatok számának a 18. cikk (3), illetve a 19. cikk (4) bekezdésében foglalt csökkentésének lehetőségével, ezt a csökkentést a hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy az ismertetőben megállapított bírálati szempontokat alkalmazva kell végrehajtania. Az utolsó szakaszban ennek a számnak lehetővé kell tennie a tényleges versenyt, vagyis elegendő számú megoldásnak vagy ajánlattevőnek kell maradnia.

2. SZAKASZ

A minőségi kiválasztás kritériumai

30. cikk

A részvételre jelentkező személyes helyzete

1. Ki kell zárni a közbeszerzési eljárásban való részvételből azt a részvételre jelentkezőt és ajánlattevőt, akit, illetve amelyet a következőkben felsorolt egy vagy több okból jogerősen elítéltek, és erről a jogerős ítéletről az ajánlatkérő szervnek tudomása van:

a) a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés[22] 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvétel miatt;

b) az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus[23] 3. cikkében meghatározott korrupció, illetőleg a 98/742/IB tanácsi együttes fellépés[24] 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupció miatt;

c) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény[25] 1. cikke szerinti csalás miatt;

d) a (2002/475/IB) tanácsi kerethatározat[26] 1. illetve 3. cikke szerinti terrorista cselekmény vagy terrorista tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmény miatt, vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerinti felbujtás, cinkosság vagy kísérlet miatt;

e) a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[27] 1. cikke szerinti pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása miatt.

E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok nyomós közérdekből az első albekezdésben említett követelményektől való eltérésről is rendelkezhetnek.

E bekezdés alkalmazása céljából az ajánlatkérő szerv szükség esetén köteles felhívni a részvételre jelentkezőket, illetve az ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a (3) bekezdésben említett dokumentumokat, és amennyiben kétsége támad e részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők személyes helyzetével kapcsolatban, az illetékes hatóságokat is megkeresheti az érintett részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők személyes helyzetére vonatkozóan általa szükségesnek tartott adatok beszerzése végett. Amennyiben az adat olyan jelentkezőre vagy ajánlattevőre vonatkozik, aki, illetve amely nem az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti államban letelepedett, az ajánlatkérő szerv együttműködés végett megkeresheti az illetékes hatóságokat. Tekintettel a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők letelepedése szerinti tagállam nemzeti jogára, e kérelmeknek jogi és/vagy természetes személyekre kell vonatkozniuk, beleértve adott esetben cégvezetőket és bármely olyan személyt, aki a részvételre jelentkezőnél vagy az ajánlattevőnél képviseleti, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkezik.

2. A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárható minden gazdasági szereplő, aki, illetve amely:

a) csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, üzleti tevékenységét felfüggesztette, végelszámolás alatt áll, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

b) csődeljárás, bírósági felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, csődegyezség vagy bármilyen, a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás alanya;

c) az érintett ország jogi rendelkezései szerinti jogerős ítéletben szakmai magatartásával kapcsolatosan elkövetett bűncselekmény miatt elítélték;

d) súlyos kötelességszegést követett el, amely bármely, az ajánlatkérő szerv rendelkezésére álló bizonyítási eszközzel bizonyítható, például valamely korábbi közbeszerzési eljárás során megszegte az információk biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit;

e) a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeinek;

f) a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget az adófizetési kötelezettségeinek;

g) az e szakaszban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis nyilatkozatot tett, vagy nem közölte a kért adatokat.

E bekezdés végrehajtási feltételeit nemzeti jogukkal összhangban és a közösségi jog figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.

3. Az ajánlatkérő szerv a következőket fogadja el elegendő bizonyítéknak arra nézve, hogy a gazdasági szereplő tekintetében az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdés a), b), c), e) és f) pontjában említett esetek egyike sem áll fenn:

a) az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a), b) és c) pontja vonatkozásában, erkölcsi bizonyítvány kivonatának bemutatása, vagy ennek hiányában a származás vagy letelepedés szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve által kibocsátott, ezzel egyenértékű okirat bemutatása, amelyek az említett követelményeknek való megfelelést igazolják;

b) a (2) bekezdés e) és f) pontja vonatkozásában az érintett tagállam illetékes hatósága által kibocsátott hatósági bizonyítvány.

Ha a kérdéses ország nem bocsát ki ilyen okiratot, illetve hatósági bizonyítványt, vagy amennyiben ezek nem terjednek ki az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett valamennyi esetre, ezeket az érintett személy által egy, a származása vagy letelepedése szerinti ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerve, közjegyzője vagy hatáskörrel rendelkező szakmai szervezete előtt eskü alatt tett nyilatkozattal, illetve – azokban a tagállamokban, ahol eskü alatt tett nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések nincsenek – esküvel egyenértékű nyilatkozattal lehet helyettesíteni.

4. A tagállamok kijelölik a (3) bekezdésben említett okiratok, hatósági bizonyítványok és nyilatkozatok kibocsátására jogosult hatóságokat és szerveket, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ez az értesítés nem sérti az adatvédelem tekintetében alkalmazandó jogot.

31. cikk

A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság

Bármely, a közbeszerzési eljárásban részt venni szándékozó gazdasági szereplő felhívható arra, hogy igazolja a szakmai vagy cégnyilvántartások egyikébe a letelepedése szerinti országban előírtak szerint történt bejegyzését, vagy eskü alatt nyilatkozatot tegyen, vagy hatósági bizonyítványt nyújtson be, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében az V. melléklet A. részében, az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében az V. melléklet B. részében, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében pedig az V. melléklet C. részében meghatározottak szerint.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésének eljárása során, amennyiben a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek meghatározott engedéllyel kell rendelkeznie vagy meghatározott szervezet tagjának kell lennie ahhoz, hogy származási országában az adott szolgáltatást nyújthassa, az ajánlatkérő szerv megkívánhatja tőle, hogy bizonyítsa, rendelkezik ilyen engedéllyel, illetve tagsággal.

32. cikk

Gazdasági és pénzügyi kapacitás

1. A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a következő egy vagy több dokumentummal történhet:

a) bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy, adott esetben, a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b) a mérleg vagy a mérlegkivonat bemutatása, ha a gazdasági szereplő letelepedési helye szerinti ország joga előírja a mérlegek közzétételét;

c) a vállalkozás összforgalmáról és, adott esetben, a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás, legfeljebb az előző három üzleti évre vonatkozóan attól függően, hogy mikor jött létre a vállalkozás, vagy a gazdasági szereplő mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak.

2. Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

3. Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 4. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

4. Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben, illetve az ajánlati felhívásban meghatározza, hogy az (1) bekezdésben említettek közül mely dokumentumot vagy dokumentumokat választotta ki, és milyen egyéb dokumentumot kell még benyújtani.

5. Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

33. cikk

Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság

1. A gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságát a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kell elbírálni és megvizsgálni.

2. A gazdasági szereplő műszaki alkalmasságát – az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően – a következő módon vagy módokon lehet bizonyítani:

a) i) az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal. Ezeknek az igazolásoknak tartalmazniuk kell az építési beruházások értékét, időpontját és helyszínét, továbbá azt, hogy a beruházásokat a szakmai szabályoknak megfelelően valósították meg és szabályszerűen fejezték be. Adott esetben az illetékes hatóság közvetlenül nyújtja be ezeket az igazolásokat az ajánlatkérő szervnek;

ii) az elmúlt három évben leszállított áruk, illetve teljesített főbb szolgáltatások listája, összegekkel, időpontokkal és közületi vagy magán megrendelőkkel együtt. A szállítás és a szolgáltatásteljesítés bizonyítékát az alábbiak adják:

- amennyiben ajánlatkérő szerv volt a megrendelő, az illetékes hatóság által kibocsátott vagy ellenjegyzett hatósági bizonyítvány,

- amennyiben magánmegrendelőről van szó, a vevő által adott igazolás vagy – ennek hiányában – a gazdasági szereplő nyilatkozata;

b) a részt vevő szakemberekről vagy műszaki szervezetekről – különösen a minőség-ellenőrzés felelőseiről – készült tájékoztatás, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplő vállalkozása alkalmazza-e őket, vagy sem, továbbá építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében azon személyekről készült tájékoztatás, akiket a vállalkozó az építmény kivitelezése során igénybe vehet;

c) a szállító vagy a szolgáltató által igénybe vett műszaki háttér, a minőség biztosítása végett alkalmazott intézkedéseik, valamint a vállalkozás tanulmányi és kutatási létesítményeinek leírása;

d) az ajánlatkérő szerv által elvégzett vagy nevében a szállító, illetve a szolgáltató székhelye szerinti ország egy erre illetékes hivatalos szerve által – e szerv beleegyezése alapján – elvégzett vizsgálat, amely a szállító termelési kapacitására, illetve a szolgáltató műszaki kapacitására, valamint szükség szerint a rendelkezésükre álló tanulmányi és kutatási eszközökre, és minőségellenőrzési intézkedéseikre vonatkozik;

e) a szolgáltató, illetve a vállalkozó és/vagy a vállalkozás vezetőinek, és különösen a szolgáltatások teljesítéséért, illetve a beruházás irányításáért felelős személynek vagy személyeknek az iskolai végzettsége és szakképzettsége;

f) építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél, és csak indokolt esetben, azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

g) az utolsó három évre vonatkozóan a szolgáltató, illetve a vállalkozó éves átlagos munkaerő-létszámáról és vezetői létszámáról készült kimutatás;

h) a gazdasági szereplő számára a szerződés teljesítéséhez; az ajánlatkérő szerv sürgős helyzetekből adódóan illetve válság vagy fegyveres konfliktus miatt megnövekedett igényeinek kielégítéséhez; valamint a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának, korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához rendelkezésre álló szerszámok, berendezések vagy műszaki felszerelés, munkaerő-létszám és szakértelem és/vagy ellátási források leírása;

i) tájékoztatás arról, hogy a szerződés mekkora részére nézve kíván esetleg a szolgáltató harmadik személlyel alvállalkozási szerződést kötni;

j) a leszállítandó termékek tekintetében:

i) minták, leírások és/vagy fényképek, amelyek hitelességét az ajánlatkérő szerv kívánságára igazolni kell;

ii) hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőségellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét;

k) az érzékeny információkat felhasználó, igényelő és/vagy tartalmazó közbeszerződési szerződések esetében arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a részvételre jelentkező rendelkezik az érzékeny információknak az ajánlatkérő szerv által elvárt biztonsági szinten történő feldolgozásához, tárolásához és továbbításához szükséges kapacitásokkal.Az ajánlatkérő szerv adott esetben felkérheti a részvételre jelentkező tagállamának nemzetbiztonsági hatóságát vagy ezen tagállam által kijelölt biztonsági szervet, hogy ellenőrizze a szerződésteljesítés során felhasználni kívánt helységek és berendezések, és alkalmazni kívánt ipari és adminisztratív eljárások illetve információ-kezelési módok és/vagy a bevonni kívánt személyzet személyes helyzetének megfelelőségét.Az ajánlatkérő szerv adott esetben a részvételre jelentkezőtől kötelezettségvállalást kérhet arra vonatkozóan, hogy garantálja az ajánlattételi dokumentációban vagy az ismertetőben szereplő, a közbeszerzési eljárás során a tudomására jutó érzékeny információk titkosságának a megfelelő biztonsági szinten történő garantálását.

3. Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.

4 Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 4. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

5. A beállítási és üzembe helyezési műveleteket, valamint szolgáltatás nyújtását és/vagy építési beruházás kivitelezését is igénylő áruszállításra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásában a gazdasági szereplőnek a szolgáltatás nyújtására vagy az üzembe helyezési műveletek, illetve az építési beruházás megvalósítására való alkalmasságát különösen a szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel lehet megítélni.

6. Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben, illetve az ajánlati felhívásban meghatározza, hogy a (2) bekezdésben szereplők közül mely dokumentumok benyújtását kívánja meg.

34. cikk

Minőségbiztosítási szabványok

Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor a tanúsítással kapcsolatos európai szabványsorozatnak megfelelő szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is.

35. cikk

Környezetgazdálkodási szabványok

A 33. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett esetekben, ha az ajánlatkérő szerv környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), vagy a tanúsítással kapcsolatos közösségi jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. A gazdasági szereplőktől el kell fogadnia az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is.

36. cikk

Kiegészítő iratok és további információ

Az ajánlatkérő szerv felhívhatja a gazdasági szereplőket arra, hogy egészítsék ki vagy pontosítsák a 30–35. cikk szerint benyújtott igazolásokat és iratokat.

3. SZAKASZ

A szerződések odaítélése

37. cikk

A szerződés odaítélésének szempontjai

1. Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:

a) ha a szerződés odaítélése az ajánlatkérő szerv szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a kérdéses közbeszerzési szerződés tárgyával összefüggő különböző szempontok alapján, mint például a minőség, az ár, a műszaki érték, a funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a használat illetve a teljes élettartam során felmerülő költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő, az ellátás biztonsága, az interoperabilitás; vagy

b) kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján.

2. A harmadik albekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.

Ezeket a súlyozásokat – megfelelő maximális terjedelem megadása mellett – egy tartomány megjelölésével lehet kifejezni.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv véleménye szerint a súlyozás bizonyítható okokból nem lehetséges, a szempontokat a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve versenypárbeszéd esetén az ismertetőben csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie.

38. cikk

Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat

1. Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok a szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő szerv – mielőtt elutasítaná ezeket az ajánlatokat – írásban megkéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit.

Ezek a jellemzők különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások és/vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

d) a szolgáltatás teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés;

e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

2. Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján és a benyújtott bizonyítékok figyelembevételével ellenőrzi ezeket az alkotóelemeket.

3. Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást törvényesen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.

III. CÍM

Statisztikai kötelezettségek, végrehajtási hatáskörök és záró rendelkezések

39. cikk

Statisztik ai kötelezettségek

Annak érdekében, hogy ezen irányelv alkalmazásának eredményeit értékelni lehessen, a tagállamok legkésőbb minden év október hónapjának 31. napjáig a 40. cikkel összhangban elkészített statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak az előző év során az ajánlatkérő szervek által odaítélt közbeszerzési szerződésekről.

40. cikk

A statisztikai jelentés tartalma

1. A statisztikai jelentés külön-külön foglalkozik az előző év során az ajánlatkérő szervek által odaítélt árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra, illetve építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel.

2. Az ajánlatkérő központi kormányzati szervek, valamint az ajánlatkérő szervek minden további kategóriája esetében a statisztikai jelentésnek tartalmaznia kell legalább az ezen irányelv hatálya alá tartozó, odaítélt közbeszerzési szerződések számát és értékét.

Amennyiben lehetséges, az első albekezdésben említett adatokat a következők szerinti bontásban kell megadni:

a) az alkalmazott közbeszerzési eljárás szerint, illetve mindegyik eljárás esetében az I. mellékletben, a CPV-nómenklatúra kategóriái alapján azonosított építési beruházások, termékek és szolgáltatások szerint;

b) a szerződést elnyerő gazdasági szereplő állampolgársága, illetve honossága szerint.

Ha a szerződés megkötése hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, az első albekezdésben említett adatokat a 20. cikkben említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni, és az odaítélt szerződések számát és értékét a sikeres vállalkozó tagállama, illetve harmadik országa szerint kell meghatározni.

3. A statisztikai jelentésben szerepel minden egyéb olyan statisztikai adat, amelyet a Megállapodással összhangban követelnek meg.

4. A statisztikai jelentés tartalmát a 41. cikk szerinti eljárással összhangban állapítják meg.

41. cikk

Tanácsadó bizottság

1. A Bizottság munkáját a 71/306/EGK határozat[28] 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

3. E bekezdésre való utalás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdése és ugyanazon határozat 7. cikke alkalmazandó.

A 6. cikk szerinti értékhatárok felülvizsgálatát illetően az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, valamint (4) bekezdésének b) és e) pontjában előírt határidők két hétre módosulnak, a 2004/18/EK irányelv 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és ugyanazon cikk (4) bekezdésében előírt kiszámítási és közzétételi szabályokból következő megkötések miatt.

4. E bekezdésre való utalás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdése és ugyanazon határozat 7. cikke alkalmazandó.

42. cikk

Az értékhatárok felülvizsgálata

1. A 2004/18/EK irányelv értékhatárainak az említett irányelv 78. cikkében említett felülvizsgálata alkalmával a Bizottság elvégzi az ezen irányelv 6. cikkében meghatározott értékhatárok felülvizsgálatát is; az értékhatárok a 2004/18/EK irányelv értékhatáraihoz igazodnak, a következőképpen:

a) a 6. cikk a) pontjában meghatározott értékhatárt a 2004/18/EK irányelv 7. cikkének a) pontjában előírt, felülvizsgált értékhatárhoz kell igazítani,

b) a 6. cikk b) pontjában meghatározott értékhatárt a 2004/18/EK irányelv 7. cikkének b) pontjában előírt, felülvizsgált értékhatárhoz kell igazítani,

c) a 6. cikk c) pontjában meghatározott értékhatárt a 2004/18/EK irányelv 7. cikkének c) pontjában előírt, felülvizsgált értékhatárhoz kell igazítani.

A Bizottság a felülvizsgálatot és a kiigazítást a 41. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzéses szabályozási eljárásnak megfelelően végzi el. Halaszthatatlan sürgősség esetén a Bizottság a 41.cikk (4) bekezdése szerinti sürgősségi eljáráshoz is folyamodhat.

2. Az (1) bekezdéssel összhangban megállapított értékhatároknak a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett értékét a 2004/18/EK irányelv által előírt, az (1) bekezdésben említett értékhatároknak a 2004/18/EK irányelv 78. cikke (3) bekezdése szerint kiszámított értékéhez kell igazítani.

3. Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat és azok nemzeti pénznemekben kifejezett értékét a Bizottság a felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban.

43. cikk

Módosítások

1. A Bizottság a 41. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatja a következőket:

a) a 22. cikkben említett hirdetmények, valamint a 39. cikkben előírt statisztikai jelentések elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait;

b) a IV. mellékletben említett adatok továbbításának és közzétételének szabályait, műszaki fejlődéssel kapcsolatos vagy közigazgatási okok miatt;

2. A Bizottság módosíthatja ezen irányelv alább felsorolt nem lényegi elemeit, a 41. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéses szabályozási eljárással összhangban:

a) a CPV-nómenklatúrának az I. mellékletben szereplő hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát; valamint a hirdetményekben az említett mellékletben felsorolt szolgáltatás-kategóriákon belül a CPV meghatározott rovataira történő konkrét hivatkozás módját;

b) az elektronikus átvételre szolgáló eszközöknek a VI. melléklet a), f) és g) pontjában említett műszaki adatait és jellemzőit.

Halaszthatatlan sürgősség esetén a Bizottság a 41.cikk (4) bekezdése szerinti sürgősségi eljáráshoz is folyamodhat.

44. cikk

A 2004/18/EK irányelv módosítása

A 2004/18/EK irányelv[29] 10. cikke a következőképpen módosul:

„10. cikk

Közbeszerzés a honvédelem és a biztonság terén

A honvédelem és a biztonság terén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt közbeszerzési szerződésekre – a XXXX/X/EK irányelv[30] hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződések kivételével – ezt az irányelvet kell alkalmazni. Ez az irányelv a XXXX/X/EK irányelv alkalmazási köréből az említett irányelv 8. és 9. cikke alapján kizárt közbeszerzési szerződésekre nem alkalmazható”.

45. cikk

Átültetés

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb. […]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az azok és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

46. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban való kihirdetését követő napon lép hatályba.

47. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-n

Az Európai Parlament részéről A Tanács részéről

az elnök az elnök

[…] […]

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

Kategória | A szolgáltatás megnevezése | CPV-hivatkozási szám |

1 | Karbantartási és javítási szolgáltatások | 50100000-6-tól 50884000-5-ig (kivéve 50310000-től 50324200-4-ig és 50116510-9, 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0), és 51000000-9-től 51900000-1-ig |

2 | Szárazföldi közlekedési szolgáltatások[31], beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és a futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását | 60110000-2-től 60183000-4-ig (kivéve 60160000-7, 60161000-4), és 64120000-3-tól 64121200-2-ig |

3 | Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását | 60410000-5-től 60424120-3-ig (kivéve 60411000-2, 60421000-5), és 60500000-3 |

4 | Szárazföldi[32] és légi postai küldemények szállítása | 60160000-7,60161000-4 60411000-2, 60421000-5 |

5 | Távközlési szolgáltatások | 64200000-8-tól 64228200-2-ig, 72318000-7, és 72700000-7-től 72720000-3-ig |

6 | Pénzügyi szolgáltatások: a) Biztosítási szolgáltatások b) Banki és befektetési szolgáltatások[33] | 66100000-1-től 66720000-3-ig5 |

7 | Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások | 50310000-1-től 50324200-4-ig, 72000000-5-től 72920000-5-ig (kivéve 72318000-7, és 72700000-7-től 72720000-3-ig), 79342311-6 |

8 | Kutatási és fejlesztési szolgáltatások[34] | 73000000-2-től 73436000-7-ig (kivéve 73200000-4, 73210000-7, 7322000-0) |

9 | Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások | 79210000-9-től 79212500-8-ig |

10 | Vezetési tanácsadó szolgáltatások[35] és ezzel összefüggő szolgáltatások | 73200000-4-től 73220000-0-ig, 79400000-8-tól 79421200-3-ig és 79342000-3, 79342100-4 79342300-6, 79342320-2, 79342321-9, 79910000-6, 79991000-7 98362000-8 |

11 | Építészeti szolgáltatások; mélyépítési szolgáltatások és integrált mélyépítési szolgáltatások; városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások | 71000000-8-tól 71900000-7-ig (kivéve 71550000-8) és 79994000-8 |

12 | Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások | 70300000-4-től 70340000-6-ig, és 90900000-6-tól 90924000-0-ig |

13 | Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások, fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások | 90400000-1-től 90743200-9-ig (kivéve 90712200-3), és 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0 |

II. MELLÉKLET

A 10. CIKKBEN EMLÍTETT EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1) a) „műszaki leírás”: építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szerepelnek, és amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, és lehetővé teszik az anyag, a termék vagy az áru oly módon történő leírását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő szerv által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi teljesítmény színvonala, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a szimbólumokat, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket. Tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;

b) „műszaki leírás”: árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében azon dokumentumban szereplő leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a szimbólumokra, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;

2) „szabvány”: valamely elismert, szabványalkotó tevékenységet folytató szervezet által elfogadott, rendszeres vagy folyamatos alkalmazás céljából kialakított műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező érvényű, és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

- „nemzetközi szabvány”: valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány,

- „európai szabvány”: valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány,

- „nemzeti szabvány”: valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

3) „honvédelmi szabvány”: valamely, a honvédelem területén rendszeres vagy folyamatos alkalmazásra szolgáló műszaki leírások kidolgozására szakosodott nemzetközi, regionális vagy nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, nem kötelező érvényű műszaki leírás;

4) „európai műszaki tanúsítvány”: valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul. Az európai műszaki tanúsítványt a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerve bocsátja ki;

5) „közös műszaki leírás”: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg és az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban közzétettek;

6) „műszaki referencia”: európai szabványügyi szervezet által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak megfelelően előállított bármely, a hivatalos szabványoktól eltérő termék.

III. MELLÉKLET

A 22. CIKKBEN EMLÍTETT HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNY

1. Az ajánlatkérő szerv országa

2. Az ajánlatkérő szerv neve

3. A „felhasználói oldal” internet címe (URL)

4. CPV-nómenklatúra hivatkozási szám(ok)

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

1. Az ajánlatkérő szerv neve, címe, telefaxszáma és e-mail címe, valamint – ha az eltér – annak a szervnek a fent említett adatai, ahonnan további információk szerezhetők be, továbbá, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében azon szervezetek fent említett adatai (pl. a megfelelő kormányzati weboldal), ahonnan az adózásnak, a környezetvédelemnek, a munkavédelemnek és a munkafeltételeknek a szerződés teljesítési helyén alkalmazandó általános szabályozására vonatkozóan információk szerezhetők be.

2. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében: az építési beruházás jellege és terjedelme, valamint a kivitelezés helye; amennyiben az építmény több részre oszlik, e részek alapvető jellemzői az építményre történő hivatkozással; ha ismert, a tervezett beruházás költségeinek becsült nagyságrendje; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében: a szállítandó áruk jellege és mennyisége, illetve értéke; a CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási számok.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében: a tervezett megrendelések összértéke az I. mellékletben felsorolt egyes szolgáltatási kategóriákban; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

3. A szerződésre vagy szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárás tervezett kezdőnapja, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében kategóriánként megadva.

4. Adott esetben, annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó.

5. Adott esetben egyéb információk.

6. A hirdetmény feladásának időpontja, vagy az előzetes tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetmény feladásának időpontja.

7. Annak feltüntetése, hogy a szerződés a Megállapodás hatálya alá tartozik-e.

AJÁNLATI FELHÍVÁS

Meghívásos eljárás, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd:

1. Az ajánlatkérő szerv neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe.

2. a) A választott odaítélési eljárás;

b) adott esetben, a gyorsított eljárás alkalmazásának indokolása (meghívásos és tárgyalásos eljárás esetében);

c) adott esetben, annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó.

3. A szerződés formája.

4. Az építési beruházás kivitelezésének, az áruszállítás teljesítésének, illetve a szolgáltatás teljesítésének a helye.

5. a) Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések:

– az építési beruházás jellege és terjedelme, az építmény általános jellege. Különösen annak feltüntetése, hogy vannak-e kiegészítő munkálatokra vonatkozó opciók, és, amennyiben ismert, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Amennyiben az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok),

– az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja,

– keretmegállapodás esetén fel kell tüntetni a keretmegállapodás tervezett időtartamát, a beruházásnak a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is.

b) Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések:

– a szállítandó áruk jellege, különösen annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e; nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). A szállítandó áruk mennyisége, különösen annak feltüntetése, hogy vannak-e kiegészítő beszerzésekre vonatkozó opciók, és, amennyiben ismert, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok),

– az egy adott időtartam folyamán rendszeres vagy megújítható szerződések esetében fel kell tüntetni, amennyiben ismert, a tervezett árubeszerzésekre irányuló, egymást követő szerződések ütemezését,

– keretmegállapodás esetén fel kell tüntetni a keretmegállapodás tervezett időtartamát, a beszerzéseknek a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is.

c) Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések:

– a szolgáltatás kategóriája és megnevezése. CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). A teljesítendő szolgáltatások mennyisége. Különösen annak feltüntetése, hogy vannak-e kiegészítő megrendelésekre vonatkozó opciók, és, amennyiben ismert, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Az egy adott időtartam folyamán megújítható szerződések esetében fel kell tüntetni, ha ismert, a tervezett szolgáltatásokra irányuló, későbbi szerződések tervezett ütemezését.Keretmegállapodás esetén fel kell tüntetni a keretmegállapodás tervezett időtartamát, a szolgáltatásoknak a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is,

– annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás,

– annak feltüntetése, hogy jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését.

6. Amennyiben a szerződés több részre oszlik, tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni.

7. Változatok benyújtásának lehetősége vagy tilalma.

8. Az építési beruházás/árubeszerzés/szolgáltatásnyújtás teljesítésének határideje, vagy az építési beruházásra/árubeszerzésre/szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama. Amennyiben lehetséges, az építési beruházás teljesítésének megkezdésére, vagy az árubeszerzés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítésének megkezdésére vonatkozó határidő.

9. Adott esetben, a szerződés teljesítésére vonatkozó különös feltételek.

10. a) a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje;

b) az a cím, amelyre a részvételi jelentkezést küldeni kell;

c) a részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei.

11. Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok.

12. A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

13. Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma.

14. A gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó, adott esetben azok kizárásához vezető kiválasztási szempontok, továbbá azok a szükséges adatok, amelyek alapján bizonyítható, hogy adott gazdasági szereplők esetében nem áll fenn kizáró ok. Kiválasztási szempontok és a gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó adatok, továbbá a gazdasági szereplőtől minimálisan megkövetelt gazdasági és műszaki alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és formai követelmények. Az adott esetben megkövetelt alkalmasság minimumkövetelményei.

15. Keretmegállapodás esetében: a megállapodásban részt vevő gazdasági szereplők létszáma és – adott esetben – létszámának javasolt maximuma, valamint a keretmegállapodás előírt időtartama.

16. A versenypárbeszéd és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében adott esetben fel kell tüntetni, ha szakaszos eljárás igénybevételére kerül sor annak érdekében, hogy fokozatosan csökkentsék a megvitatandó megoldások, illetve a megtárgyalandó ajánlatok számát.

17. Amennyiben az ajánlatkérő szerv él az ajánlattételre, illetve a párbeszédben való részvételre, vagy tárgyalásra felhívott jelentkezők létszáma csökkentésének lehetőségével: a jelentkezők létszámának minimuma és – adott esetben – javasolt maximuma, továbbá azok az objektív szempontok, amelyek alapján e jelentkezői létszámot megállapítják.

18. A szerződés odaítélésének a 37. cikkben említett szempontjai: a „legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás”, illetve a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat és azok súlyozását, amennyiben nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve – versenypárbeszéd esetében – az ismertetőben.

19. A hirdetmény feladásának időpontja.

20. Fel kell tüntetni, hogy a szerződés a Megállapodás hatálya alá tartozik-e.

A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNY

1. Az ajánlatkérő szerv neve és címe.

2. A választott szerződés-odaítélési eljárás. Hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás (20. cikk) esetén, indokolás.

3. Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések: a szerződés jellege és terjedelme.

Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések: a szállítandó áruk jellege és mennyisége, adott esetben szállítónként; nómenklatúra szerinti hivatkozási szám.

Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések: a szolgáltatás kategóriája és megnevezése; CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám; a megrendelt szolgáltatás mennyisége.

4. A szerződés odaítélésének időpontja.

5. Szerződés-odaítélési szempontok.

6. A beérkezett ajánlatok száma.

7. A nyertes gazdasági szereplők neve és címe.

8. A kifizetett ár vagy ártartomány (minimum/maximum).

9. Az elfogadott ajánlat(ok) értéke vagy a szerződés odaítélésekor figyelembe vett legalacsonyabb és legmagasabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat.

10. Adott esetben, a szerződés azon része és annak értéke, amely tekintetében valószínűleg harmadik személyekkel fognak szerződést kötni.

11. Az ajánlattételi felhívás IV. mellékletben említett, közzétételre vonatkozó műszaki leírásokkal összhangban történő közzétételének időpontja.

12. A hirdetmény feladásának időpontja.

IV. MELLÉKLET

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

1. A hirdetmények közzététele

a) A 22. cikkben említett hirdetményeket az ajánlatkérő szerveknek a Bizottság által a 23. cikkben említett formátumban kell megküldeniük az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához. A 22. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett, a 2. pont szerinti felhasználói oldalon közzétett előzetes tájékoztató esetében is, valamint az e közzétételről szóló hirdetmény esetében is az említett formátumot kell használni.A 22. cikkben említett hirdetményeket az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, illetve – a felhasználói oldalon közzétett előzetes tájékoztató esetében – az ajánlatkérő szerv teszi közzé.Ezen túlmenően az ajánlatkérő szervek ezeket az információkat az Interneten, a 2. pontban említett „felhasználói oldalon” is közzétehetik.

b) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala a 23. cikk (8) bekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérő szervnek.

2. Kiegészítő információk közzététele

A felhasználói oldal tartalmazhat a 22. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett előzetes tájékoztatókat, a folyamatban lévő ajánlati felhívásokra, a tervezett beszerzésekre, a megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó információkat, valamint bármely hasznos általános információt, mint például kapcsolattartó pontot, telefon- és telefaxszámot, postai címet és e-mail címet.

3. A hirdetmények elektronikus továbbításának formátuma és eljárásai

A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és eljárás a „http://simap.europa.eu” internetcímen érhető el.

V. MELLÉKLET

NYILVÁNTARTÁSOK[36]

A. RÉSZ

ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSRA IRÁNYULÓ KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK

Az egyes tagállamok szakmai nyilvántartásai, valamint a megfelelő nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

- Belgiumban a „Registre du commerce”/”Handelsregister”,

- Bulgáriában a „Търговски регистър”,

- Csehországban az „obchodní rejstřík”,

- Dániában az „Erhvervs- og Selskabsstyrelsen”,

- Németországban a „Handelsregister” és a „Handwerksrolle”,

- Észtországban a „Keskäriregister”,

- Írországban a vállalkozótól a „Registrar of Companies” vagy a „Registrar of Friendly Societies” által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Görögországban a Környezetvédelmi, Területrendezési és Közmunkaügyi Minisztérium (Υ.ΠΕ.ΧΩ.Δ.Ε) által vezetett „Μητρώο Εργοληπτικών Επιχειρήσεων – MEEΠ”,

- Spanyolországban a „Registro Oficial de Empresas Clasificadas del Ministerio de Hacienda”,

- Franciaországban a „Registre du commerce et des sociétés” és a „Répertoire des métiers”,

- Olaszországban a „Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato”,

- Cipruson a Registration and Audit of Civil Engineering and Building Contractors Law szerint a szállítótól a „Council for the Registration and Audit of Civil Engineering and Building Contractors (Συμβούλιο Εγγραφήςκαι Ελέγχου Εργοληπτών Οικοδομικών και Τεχνικών Έργων)” által kiállított hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető,

- Lettországban az „Uzņēmumu reģistrs” („Cégnyilvántartás”),

- Litvániában a „Juridinių asmenų registras”,

- Luxemburgban a „Registre aux firmes” és a „Rôle de la chambre des métiers”,

- Magyarországon a „Cégnyilvántartás” és az „egyéni vállalkozók jegyzői nyilvántartása”,

- Máltán a vállalkozótól a „numru ta’ registrazzjoni tat- Taxxa tal- Valur Miżjud (VAT) u n- numru tal-licenzja ta’ kummerc” bemutatását, illetve partnerség vagy vállalkozás esetén a máltai adóhatóság által kiállított, vonatkozó nyilvántartási szám bemutatását kérik,

- Hollandiában a „Handelsregister”,

- Ausztriában a „Firmenbuch”, a „Gewerberegister” és a „Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern”,

- Lengyelországban a „Krajowy Rejestr Sądowy” (nemzeti cégnyilvántartó hivatal),

- Portugáliában az „Instituto dos Mercados de Obras Públicas e Particulares e do Imobiliário” (IMOPPI),

- Romániában a „Registrul Comerţului”,

- Szlovéniában a „Sodni register” és az „obrtni register”,

- Szlovákiában az „Obchodný register”,

- Finnországban a „Kaupparekisteri”/”Handelsregistret”,

- Svédországban az „aktiebolags -, handels – eller föreningsregistren”,

- az Egyesült Királyságban a vállalkozótól a „Registrar of Companies” által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja.

B. RÉSZ

ÁRUBESZERZÉSRE IRÁNYULÓ KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK

A szakmai és cégnyilvántartások, valamint a megfelelő nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

- Belgiumban a „Registre du commerce”/”Handelsregister”,

- Bulgáriában a „Търговски регистър”,

- Csehországban az „obchodní rejstřík”,

- Dániában az „Erhvervs- og Selskabsstyrelsen”,

- Németországban a „Handelsregister” és a „Handwerksrolle”,

- Észtországban a „Keskäriregister”,

- Görögországban a „Βιοτεχνικό ή Εμπορικό ή Βιομηχανικό Επιμελητήριο”,

- Spanyolországban a „Registro Mercantil” illetve – a be nem jegyzett személyek esetében – olyan hatósági bizonyítvány, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet folytatja,

- Franciaországban a „Registre du commerce et des sociétés” és a „Répertoire des métiers”,

- Írországban a szállítótól a „Registrar of Companies” vagy a „Registrar of Friendly Societies” által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Olaszországban a „Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato” és a „Registro delle Commissioni provinciali per l’artigianato”,

- Cipruson a szállítótól a „Registrar of Companies and Official Receiver (Έφορος Εταιρειών και Επίσημος Παραλήπτης)” által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Lettországban az „Uzņēmumu reģistrs” („Cégnyilvántartás”),

- Litvániában a „Juridinių asmenų registras”,

- Luxemburgban a „Registre aux firmes” és a „Rôle de la chambre des métiers”,

- Magyarországon a „Cégnyilvántartás” és az „egyéni vállalkozók jegyzői nyilvántartása”,

- Máltán a szállítóktól a „numru ta’ registrazzjoni tat- Taxxa tal- Valur Miżjud (VAT) u n- numru tal-licenzja ta’ kummerc” bemutatását, illetve partnerség vagy vállalkozás esetén a máltai adóhatóság által kiállított, vonatkozó nyilvántartási szám bemutatását kérik,

- Hollandiában a „Handelsregister”,

- Ausztriában a „Firmenbuch”, a „Gewerberegister” és a „Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern”,

- Lengyelországban a „Krajowy Rejestr Sądowy”,

- Portugáliában a „Registo Nacional das Pessoas Colectivas”,

- Romániában a „Registrul Comerţului”,

- Szlovéniában a „Sodni register et obrtni register”,

- Szlovákiában az „Obchodný register”,

- Finnországban a „Kaupparekisteri”/ „Handelsregistret”,

- Svédországban az „aktiebolags-, handels- eller föreningsregistren”,

- az Egyesült Királyságban a vállalkozótól a „Registrar of Companies” által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja.

C. RÉSZ

SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA IRÁNYULÓ KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK

A szakmai és cégnyilvántartások, valamint a megfelelő nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

- Belgiumban a „Registre du commerce/Handelsregister” és az „Ordres professionnels - /Beroepsorden”,

- Bulgáriában a „Търговски регистър”,

- Csehországban az „obchodní rejstřík”,

- Dániában az „Erhvervs- og Selskabsstyrelsen”,

- Németországban a „Handelsregister”, a „Handwerksrolle”, a „Vereinsregister”, a „Partnerschaftsregister” és a „Mitgliedsverzeichnisse der Berufskammern der Länder”,

- Észtországban a „Keskäriregister”,

- Írországban a szolgáltatótól a „Registrar of Companies” vagy a „Registrar of Friendly Societies” által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Görögországban a szolgáltatótól jegyző előtt és eskü alatt tett nyilatkozatot kérhetnek az adott szakma gyakorlására vonatkozóan; a hatályos nemzeti jogszabályok által előírt esetekben, a kutatási szolgáltatások nyújtása tekintetében a „Μητρώο Μελετητών” szakmai nyilvántartás és a „Μητρώο Γραφείων Μελετών”,

- Spanyolországban a „Registro Oficial de Empresas Clasificadas del Ministerio de Hacienda”,

- Franciaországban a „Registre du commerce et des sociétés” és a „Répertoire des métiers”,

- Olaszországban a „Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato”, a „Registro delle commissioni provinciali per l’artigianato” és a „Consiglio nazionale degli ordini professionali”,

- Cipruson a szolgáltatásnyújtótól a „Registrar of Companies and Official Receiver (Έφορος Εταιρειών και Επίσημος Παραλήπτης)” által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

- Lettországban az „Uzņēmumu reģistrs” („Cégnyilvántartás”),

- Litvániában a „Juridinių asmenų registras”,

- Luxemburgban a „Registre aux firmes” és a „Rôle de la chambre des métiers”,

- Magyarországon a „Cégnyilvántartás”, az „egyéni vállalkozók jegyzői nyilvántartása”, egyes „szakmai kamarák nyilvántartása” illetve, egyes tevékenységek esetében hatósági igazolás arról, hogy az érintett személy rendelkezik a kérdéses kereskedelmi tevékenység illetve szakma gyakorlásához szükséges engedéllyel,

- Máltán a szolgáltatásnyújtótól a „numru ta’ registrazzjoni tat- Taxxa tal- Valur Miżjud (VAT) u n- numru tal-licenzja ta’ kummerc” bemutatását, illetve – partnerség vagy vállalkozás esetén a máltai adóhatóság által kiállított, vonatkozó nyilvántartási szám bemutatását kérik,

- Hollandiában a „Handelsregister”,

- Ausztriában a „Firmenbuch”, a „Gewerberegister” és a „Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern”,

- Lengyelországban a „Krajowy Rejestr Sądowy” (nemzeti cégnyilvántartó hivatal),

- Portugáliában a „Registo nacional das Pessoas Colectivas”,

- Romániában a „Registrul Comerţului”

- Szlovéniában a „Sodni register” és az „obrtni register”,

- Szlovákiában az „Obchodný register”,

- Finnországban a „Kaupparekisteri/Handelsregistret”,

- Svédországban az „aktiebolags-, handels- eller föreningsregistren”,

- az Egyesült Királyságban a szolgáltatótól a „Registrar of Companies” által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja.

VI. MELLÉKLET

AZ AJÁNLATOK ÉS RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus úton történő átvételéhez szükséges eszközöknek – műszakilag és megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a) az ajánlatokhoz és a részvételi jelentkezésekhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek az 1999/93/EK irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseknek;

b) az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható;

c) ésszerű módon biztosítható, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;

d) amennyiben az említett hozzáférési tilalmat megsértik, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének egyértelmű felderíthetősége;

e) csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

f) a szerződés-odaítélési eljárás vagy a pályázat különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges;

g) a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz;

h) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők.

JOGALKOTÁSI PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT MEGNEVEZÉSE:

Az Európai Parlament és a Tanács irányelvjavaslata a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról.

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett politikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

- Érintett politikai terület

12-81: Közbeszerzések

- Kapcsolódó tevékenységek

12-81.C3-10 (C3): a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok megalkotása, nyomon követése és alkalmazása

A honvédelem és a biztonság területén megvalósított közbeszerzésekre vonatkozó irányelvtervezet.

Megalkotandó

Értelmező közlemény a Szerződés 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról

12-81.C3-10.02 (C3): Értelmező közlemény a Szerződés 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról

12-81.C3-10.30-02 (C3): Értelmező közlemény a Szerződés 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról

Zöld könyv a honvédelem közbeszerzéséről

12-81.C3-10.30-01 (C3): Közlemény a honvédelem közbeszerzéséről szóló zöld könyv által elindított konzultáció eredményéről és a Bizottság jövőbeli kezdeményezéseiről

12-81.C3-10.25-01 (C3): Zöld könyv a honvédelem közbeszerzéséről – CWP 2004

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA tételek)), beleértve a következő megnevezéseket:

Költségvetési tétel | Megnevezés | Intézkedés |

12.010201.00.20 | Technikai segítségnyújtás | Technikai segítségnyújtási szerződés |

12.020100.01 | A belső piac végrehajtása és fejlesztése | Külső alvállalkozók által készített tanulmányok |

26.02.01 | Közbeszerzések odaítélési eljárásai, árubeszerzésre, építési beruházásokra és szolgáltatásokra irányuló közbeszerzések közzététele | Hirdetmények közzététele |

3.2. A fellépés és a pénzügyi hatás időtartama:

A honvédelem és a biztonság területén megvalósuló közbeszerzésekre vonatkozó irányelv hatálybalépésétől kezdődően határozatlan időtartamra szóló jogalkotási aktus.

A pénzügyi hatás ismétlődő és nem ismétlődő költségekben mutatkozik meg:

- az ismétlődő költségek az irányelv alkalmazásához kapcsolódnak (hirdetmények közzététele, az irányelv megszegése eseteinek feldolgozása),

- a nem ismétlődő költségek az irányelv végrehajtásához kapcsolódnak, különös tekintettel az alvállalkozásban elvégzendő értékelési tevékenységekre (ezek időhorizontja az irányelv hatálybalépését követő öt-tíz év).

3.3. Költségvetési jellemzők:

Költségvetési tétel | A kiadás jellege | Új | EFTA hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

12.010201.00.20 | Nem kötelező | Nem differenciált előirányzatok | NEM | NEM | NEM | 5 |

12.020100.01 | Nem kötelező | Differenciált előirányzatok | NEM | IGEN | NEM | 1a |

26.02.01 | Nem kötelező | Differenciált előirányzatok | NEM | NEM | NEM | 1.1 (1.1 OTH) |

4. A FORRÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

Millió EUR (három tizedesjegy)

Kiadás típusa | Szakasz száma | n év | n + 1 | N + 2 | n + 3 | n + 4 | n +5 és köv. | Összesen |

Működési kiadások[37] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | 0,006 | 0,012 | 0,018 | 0,024 | 0,030 | 0,180 | 0,270 |

Kifizetési előirányzatok | b | 0,006 | 0,012 | 0,018 | 0,024 | 0,030 | 0,180 | 0,270 |

Referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[38] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4 | c | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a + c | 0,006 | 0,012 | 0,018 | 0,024 | 0,030 | 0,180 | 0,270 |

Kifizetési előirányzatok | b + c | 0,006 | 0,012 | 0,018 | 0,024 | 0,030 | 0,180 | 0,270 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások |

Humánerőforrás és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5 | d | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,360 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó költségektől eltérő igazgatási kiadások (NDE) | 8.2.6 | e | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a + c + d + e | 0,066 | 0,072 | 0,078 | 0,084 | 0,090 | 0,240 | 0,630 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b + c + d + e | 0,066 | 0,072 | 0,078 | 0,084 | 0,090 | 0,240 | 0,630 |

A társfinanszírozás részlete

Ez a kezdeményezés nem tartalmaz társfinanszírozást.

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

Nem alkalmazható

( A javaslat összeegyeztethető a pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[39] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – A bevételre gyakorolt hatás a következő:

Millió EUR (egy tizedesjegy)

Fellépés előtt [n – 1 év] | A fellépés utáni helyzet |

A személyi állomány teljes létszáma | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon kell megvalósítani

Általánosan elismert tény, hogy a honvédelmi piacok nagyfokú széttöredezettsége csökkenti a közbeszerzések, valamint a belső piac működésének hatékonyságát.

Az érintett partnerek (tagállamok, az iparág képviselői, stratégiai szervek, az Európai Parlament) felhívták a Bizottságot, hogy lépjen fel a széttöredezettség megszűntetése valamint a verseny élénkítése érdekében a honvédelmi piacokon.

- Rövid távon

A Bizottság mint az alapszerződések letéteményese a Szerződés 296. cikkéről 2006 decemberében elfogadott értelmező közleményében jogi megvilágításba helyezte a honvédelmi közbeszerzéseket. Az egyszerű jogi pontosítás azonban nem bizonyult elegendőnek.

- Közép- és hosszú távon

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy közép- és hosszú távon egy önálló, a honvédelmi és biztonsági közbeszerzésekre sajátosan alkalmazandó irányelv a legmegfelelőbb eszköz az azonosított problémák megoldására.

5.2. A közösségi fellépés hozzáadott értéke, a javaslat összeegyeztethetősége az egyéb pénzügyi eszközökkel illetve esetleges együtthatások

A honvédelmi közbeszerzésekre vonatkozó kezdeményezés egy általános kezdeményezés tágabb keretébe illeszkedik, amelynek célja a honvédelmi piacok megnyitása, az átláthatóság és a verseny növelése révén ezeken a piacokon. A jelenlegi széttöredezettség nem csak a közkiadások hatékonyságára, de a tagállamok katonai kapacitásaira is kedvezőtlen hatással van. Ugyanakkor akadályt képez az európai védelmi ipar növekedése és versenyképessége előtt is.

A tagállamok erőfeszítéseit kiegészítő módon a Bizottság kezdeményezést indított útjára a honvédelmi eszközök európai piaca kialakításának előmozdítása érdekében. A 2003 márciusában elfogadott, „ Útban az Európai Unió honvédelmi felszerelésekkel kapcsolatos politikája felé ” című közleményben a Bizottság egy sor javaslatot ismertetett a honvédelmi piacokhoz és iparágakhoz kapcsolódó területekre vonatkozóan (szabványosítás, megfigyelés, Közösségen belüli szállítások, kettős funkciójú eszközök exportja, kutatás). Ez a közlemény tehát a közbeszerzések terén előterjesztett bizottsági kezdeményezés kiindulópontjaként szolgált.

5.3. A javaslat célkitűzései, várható eredményei és a kapcsolódó mutatók a tevékenység-alapú irányítás kontextusában

- Célkitűzések

- A Bizottság általános célkitűzése a honvédelmi felszerelések nyílt és versenyképes európai piacának kialakítása. Ez a piac egyszerre foglalja magába a katonai eszközöket (fegyverek, lőszerek és hadifelszerelések) és az érzékeny nem katonai jellegű eszközöket (biztonság).

- A honvédelmi közbeszerzésekre vonatkozó politika egyedi célkitűzése az érintett piacok hatékony működését biztosító szabályozási keret kialakítása. Ez nevezetesen magába foglalja a Szerződésben a belső piacra vonatkozólag kinyilatkoztatott elvek tényleges betartását.

- Ezen irányelv operatív célkitűzése egy olyan szabályozási keret kialakítása, amely igazodik a honvédelmi és biztonsági piacok sajátosságaihoz, betartja a Szerződés elveit, és kevésbé teszi szükségessé a Szerződés 296. cikkében, valamint a 2004/18/EK irányelv 14. cikkében megállapított eltérések alkalmazását.

- Várható eredmények

A várható eredmények:

- a honvédelmi és biztonsági piacok nagyobb átláthatósága illetve nyitottsága ,

- a közkiadások hatékonyabb ráfordításai,

- a védelmi iparágak nagyobb versenyképessége, az európai védelmi ágazat ipari és technológiai alapjainak megerősítéséhez való hozzájárulás révén.

- Kapcsolódó mutatók

Két mutató vehető számításba:

- a közzétételek aránya (a közzétett közbeszerzések illetve a honvédelmi közbeszerzések értékének aránya) mint az átláthatóság mutatója,

- a bevezetés aránya (a közösségen belüli szállítások értékének és a honvédelmi közbeszerzések értékének aránya) mint a nyitottság mutatója.

5.4. A végrehajtás módozatai (tájékoztató jelleggel)

( Központosított irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten, a következő szerveknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok,

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikke szerinti szervek,

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek.

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Ellenőrző rendszer

A Bizottság illetékes felelős szervei különös figyelmet fordítanak a honvédelmi közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat alakulására.

A két mutató:

- a közzétételek aránya (mint az átláthatóság mutatója),

- a bevezetés aránya (mint a nyitottság mutatója),

a rendelkezésre álló adatok alapján éves rendszerességgel kimutatásra kerül.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Az irányelvjavaslatot egy előzetes értékelés tartalmazó előzetes hatástanulmány kíséri csatolt dokumentumként.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (korábbi hasonló tapasztalatok tanúsága)

Az önálló irányelv a Bizottság által a honvédelmi közbeszerzésekre vonatkozóan előterjesztett első jogalkotási aktus. Az értelmező közlemény még túlságosan friss (2006 decemberében került elfogadásra) ahhoz, hogy hatékonyan értékelhető lehessen.

6.2.3. A jövőbeli értékelések gyakorisága és feltétele

- Rendszeres értékelés

A Bizottság a tagállamok általi végrehajtást követő harmadik évtől kezdődően rendszeresen el fogja végezni az új irányelv hatásainak értékelését. Ez az értékelés az irányelv hatásait a közbeszerzési gyakorlatok – nevezetesen a közzététel –, a versenyeztetés, valamint a piacoknak a más tagállamok szállítói előtt való megnyitása tekintetében fogja vizsgálni.

- Középtávon: köztes értékelés

Miután lezárul az irányelv elfogadásának és tagállamok által történő átültetésének folyamata, öt éven belül el kell végezni az irányelv – először a tagállamok szintjén, majd a vállalatok szintjén mutatkozó – adminisztratív hatásainak első értékelését.

- Hosszú távon: általános értékelés

Tekintetbe véve a honvédelmi eszközök (és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások, nevezetesen a karbantartás) hosszú életciklusát, az irányelv globális – nevezetesen gazdasági – hatásának értékelése ésszerűen csak hosszú távon képzelhető el (vagyis legalább tíz évvel a hatálybalépés után).

7. Csalás elleni intézkedések

A kezdeményezés keretében nem kerül sor egyedi csalás elleni intézkedésekre.

8. FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegy)

(Fel kell tüntetni a célkitűzésekre, a fellépésekre és a teljesítésekre vonatkozó fejezeteket) | Teljesítés típusa | Átlagköltség | n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és köv. | ÖSSZESEN |

n év | n + 1 év | n + 2 év | n + 3 év | n + 4 év | n + 5 év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak (12 01 01) | A*/AD | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |

B*, C*/AST | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

A 12 01 02 jogcímcsoportból[41] finanszírozott állomány | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Egyéb, a 12 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott állomány | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 00 |

ÖSSZESEN | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

Az irányelv hatálybalépésétől fogva két feladattípus elvégzése válik szükségessé:

- Az irányelv megsértésére vonatkozó ügyek

Ezeket az ügyeket a már jelenleg is állományban lévő előadók kezelik, amelyek földrajzi zónák, és nem tevékenységi szektorok szerint végzik feladatukat (tehát nem szükséges a honvédelmi piacokra szakosodott előadókat alkalmazni).

- Megfigyelés és értékelés

Ezeket a feladatokat vagy az egységen belüli, „közgazdász” profillal rendelkező adminisztrátorok, vagy a közbeszerzési igazgatóságon belüli „gazdasági aspektusok” alegység, vagy a főigazgatóságon belül a „hatástanulmányok és értékelés” alegység végzi el.

Valamennyi esetben az álláshelyek már léteznek, és nem kell új álláshely létesítéséről gondoskodni.

8.2.3. A – jogszabályban meghatározott – állomány származási helye

( A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány átcsoportosításával betöltendő álláshelyek (belső átcsoportosítás)

( Az n évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányzott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegy)

Költségvetési tétel (száma és megnevezése) | n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és köv. | ÖSSZESEN |

1. Technikai és igazgatási segítségnyújtás (beleértve a kapcsolódó személyi költségeket) |

Végrehajtó hivatalok |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

- belső |

- külső |

12.01.04 – A „belső piac” területén való fellépéseket támogató kiadások | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

8.2.5 A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó kiadások

Millió EUR (három tizedesjegy)

A személyi állomány típusa | n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és köv. | ÖSSZESEN |

A „Belső piaci” politika területén meglévő aktív állományhoz kapcsolódó kiadások | 12 01 01 jogcímcsoport | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

Külső állomány - Technikai segítségnyújtási szerződés | 12 01 02 01 tétel | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,360 |

A személyi és kapcsolódó tételek összköltsége (a referenciaösszegben NEM szereplő költségek) | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,060 | 0,360 |

*

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (12 01 01 jogcímcsoport)

Az új irányelv végrehajtása nem teszi szükségessé újabb álláshelyek létesítését (a törvényhozási fogalmazói, előadói és közgazdászi álláshelyek már léteznek)

*

Számítás – Külső személyzet (12 01 02 jogcímcsoport)

Az új irányelv végrehajtásának éves nyomon követése külső emberi erőforrások bevonását teheti szükségessé technikai segítségnyújtási szerződés keretében (12.010201.00.02.20 költségvetési tétel)

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb kiadások

Millió EUR (három tizedesjegy)

n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és köv. | ÖSSZESEN |

- Kiküldetések | 12 01 02 11 01 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

- Ülések és konferenciák | 12 01 02 11 02 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

- Bizottságok | 12 01 02 11 03 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

- Tanulmányok és konzultációk | 12 01 02 11 04 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

- Információs rendszerek | 12 01 02 11 05 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen | 12 01 02 11 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli (a referenciaösszegbe NEM beletartozó) igazgatási kiadások összesen | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

*

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

Nem alkalmazandó

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, HL L 134., 2004.4.30., 114.o.

[2] A 8. számú, védelmi munkacsoport zárójelentése: CONV461/02, 2002. december 16.

[3] COM(2003) 113 végleges, 2003. március 11.

[4] COM(2004) 608 végleges, 2004. szeptember 23.

[5] COM (2005) 626 végleges, 2005. december 6.

[6] „Értelmező közlemény a Szerződés 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról” COM (2006) 779 végleges, 2006. december 7.

[7] HL C […] , […], […] o.

[8] HL C […] , […], […] o.

[9] HL C […] , […], […] o.

[10] HL C […] , […], […] o.

[11] HL L 340., 2002.12.16., 1. o. A 2151/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 349., 2003.12.17., 1. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 317., 2001.12.3., 1. o. A legutóbb a 2006/548/EK, Euratom (HL L 215., 2006.8.5., 38. o.) határozattal módosított határozat.

[13] HL L 346., 2005.12.29., 18. o. A legutóbb a 2007/438/EK határozattal (HL L 164. 2007.6.26., 24. o.) módosított határozat

[14] HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[15] HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

[16] HL L 13., 2000.1.19., 12. o.

[17] HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

[18] HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

[19] HL L 39., 1976.2.14., 40. o. A 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 269., 2002.10.5., 15. o.) módosított irányelv.

[20] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

[21] A Szerződés korábbi 223. cikkének (1) bekezdése b) pontja – jelenlegi 296. cikkének – alkalmazási körébe tartozó áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) jegyzékének meghatározásáról szóló határozat. Az 1958. április 15-i jegyzőkönyv száma: 368/58.

[22] HL L 351., 1998.1.29., 1. o.

[23] HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

[24] HL L 358., 1998.12.31., 2. o.

[25] HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

[26] HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

[27] HL L 309., 2005.10.25., 15. o.

[28] HL L 185., 1971.8.16., 15. o. A 77/63/EGK határozattal (HL L 13., 1977.1.15., 15. o.) módosított határozat.

[29] Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, HL L 134., 2004.4.30., 114.o.

[30] Erre az irányelvre való hivatkozások.

[31] A 18. kategóriába tartozó, vasúti közlekedési szolgáltatások kivételével.

[32] A 18. kategóriába tartozó, vasúti közlekedési szolgáltatások kivételével.

[33] Az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására, vételére, eladására, illetve átruházására irányuló szolgáltatások, valamint a központi bankok által nyújtott szolgáltatások kivételével.

Kivételt képeznek továbbá a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlására vagy bérlésére irányuló szolgáltatások; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

[34] Az egyéb kutatási és fejlesztési szolgáltatások kivételével, mint amelyek haszna kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során –, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg.

[35] A választottbírói és békéltetési szolgáltatások kivételével.

[36] A 31. cikk alkalmazásában „nyilvántartások” alatt az e mellékletben felsorolt nyilvántartások, illetve – amennyiben nemzeti szinten módosításokat hajtanának végre – az ezek helyébe lépő egyéb nyilvántartások értendők.

[37] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[38] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[39] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[40] Szükség esetén további oszlopokkal bővíthető, ha a fellépés időtartama meghaladja a hat évet.

[41] Amelyek költségét a referenciaösszeg NEM fedezi.