52007DC0568

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 3.10.2007

COM(2007) 568 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Partnerség az Európáról szóló kommunikációért

{COM(2007) 569 végleges}{SEC(2007) 1265}{SEC(2007) 1267}

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 3

1. EGYSÉGES ÉS INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ 4

2. A POLGÁROK BEVONÁSA 6

2.1. A helyi szint bevonása 7

2.2. Aktív európai polgári szerepvállalás 9

3. AZ EURÓPAI KÖZSZFÉRA KIALAKÍTÁSA 10

3.1. Politikai dimenzió 10

3.2. A média és információs szolgálatok 11

3.3. Az európai közvélemény megértése 13

4. A PARTNERSÉGI MEGKÖZELÍTÉS MEGERŐSÍTÉSE 14

4.1. Együttműködés a tagállamokkal 14

4.2. Együttműködés az európai intézményekkel 16

4.3. A kommunikációról szóló intézményközi megállapodás 16

5. KÖVETKEZTETÉSEK…………………………………………………………………. 16

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Partnerség az Európáról szóló kommunikációért

BEVEZETÉS

Ötven évvel a Római Szerződés aláírása után az Európai Unió továbbra is állandóan változik és reformokon megy keresztül, hogy legjobban kihasználja lehetőségeit, alkalmazkodjon az újabb és újabb kihívásokhoz az olyan területeken, mint például a globalizáció, az energiahatékonyság, az energiafüggőség megszüntetése, a versenyképesség, a mobilitás, a migráció, a biztonság vagy az éghajlatváltozás. A mai Európai Unió nagyobb, sokfélébb, és egyre összetettebb kérdésekkel foglalkozik, melyeknél az EU jelentette hozzáadott érték jelentős, azonban nem könnyen kommunikálható.

Ebben az új környezetben árnyaltabb és kifinomultabb munkamódszerre van szükség, mely nagymértékben támaszkodik az európai társadalom különböző szereplőire, hogy elérje az európai polgárok számára fontos célokat, melyeket megfelelő módon kell velük megvitatni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az a meggyőződés él az európai polgárokban, hogy társadalmaink csak európai szintű összefogással birkózhatnak meg napjaink kihívásaival. Ez az Unió szándékaiban és céljaiban napjainkban végbemenő változás így jól illeszkedik a polgárok törekvéseihez.

Mára minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy az Európáról szóló dialógust kiemeljük az intézmények kereteiből, és közel hozzuk a polgárokhoz. Ezt a Európai Tanács 2007. júniusi ülésén is hangsúlyozták, kiemelve annak alapvető fontosságát, hogy megerősítsük a kommunikációt az európai polgárokkal, teljes és átfogó információkat bocsássunk rendelkezésükre az Európai Unióról, és folyamatos párbeszédbe vonjuk be őket. [1]. Ez különösen fontos lesz a reformszerződés ratifikációs folyamata során, illetve ahogy közeledünk a 2009-es európai választásokhoz.

A Bizottság az összes uniós intézménnyel és szervvel, valamint a tagállamokkal közösen néz szembe e kihívással. Az uniós politikák egészében alapvetően fontos elem a megfelelően előkészített és kellő forrásokkal rendelkező kommunikációs politika. Meg kell szólítania a polgárokat, ugyanakkor az Unión és jelenlegi határain átívelve közelítenie kell azon országok felé, amelyek tagállammá kívánnak válni, valamint a világ többi része felé .

Ez a Bizottság már három kezdeményezést fogadott el, amely az odafigyelés, a kommunikáció és a helyi szint bevonása köré szerveződik. A cselekvési terv[2] nagy ívű belső reformot indított el a kommunikációs források bizottsági használatával kapcsolatban. A D-terv[3] hosszú távú keretet hozott létre a polgárokkal folytatott párbeszéd számára, amely meghaladja a jelenlegi, Európa jövőjéről szóló vitát. A legújabb fejlemény az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyv[4], amely a kétirányú kommunikációt és a polgárok aktív nyilvános részvételét szorgalmazza, kiemelve, hogy a hangsúlyt Brüsszelről a helyi szint megszólítására kell áthelyezni.

Ez a közlemény a fenti kezdeményezések eredményeit[5] használja fel a jelenlegi tevékenységek egységesítéséhez, valamint olyan konkrét javaslatok megfogalmazásához, amelyek alapul szolgálnak az Európai Unió megerősített európai kommunikációs politikájához, amely tiszteletben tartja a különböző intézmények autonómiáját. Az átfogó cél a különböző uniós intézmények és a tagállamok által végzett tevékenységek közötti egységesség és szinergia megerősítése, könnyebb hozzáférést biztosítva a polgárok számára, elősegítve azt, hogy jobban megérthessék az uniós szakpolitikák európai, nemzeti és helyi szinten gyakorolt hatását. Egy ilyen szakpolitika azok felé a kérdések felé fordul, amelyek a polgárokat – akik számára az EU-ra vonatkozó információk szervezetlennek, szórványosnak és érthetetlennek tűnnek – alapvetően foglalkoztatják. Az uniós kérdéseket leginkább nemzeti szempontból vizsgálják, nemzetek feletti kontextusban csak ritkán mutatják be őket, holott tény, hogy számos gyakorlati kihívást a polgárok csak európai szinten tudnak megoldani. Ráadásul a polgárok meglehetősen keveset tudnak az EU-ról, intézményeiről és szakpolitikáiról. A helyzettel elsőként a tagállamoknak kell foglalkozniuk az oktatási rendszeren keresztül, amelyért felelősek. Ezenkívül demokratikus platformokon, köztük olyan nemzeti és európai szintű politikai pártokon belül is foglalkozni kell vele, melyek feladata, hogy hangot adjanak az egymással szembenálló véleményeknek, így élénkítve és strukturálva az uniós témákról szóló nyilvános vitákat.

A Bizottság a saját részéről azáltal erősíti meg kommunikációs tevékenységeit, hogy információt szolgáltat, és párbeszédbe és vitába bocsátkozik a polgárokkal nemzeti, regionális és helyi környezetben, így ösztönözve az aktív polgári szerepvállalást, hozzájárulva az európai közszféra fejlődéséhez. A Bizottság emellett úgy véli, hogy az európai kérdésekről szóló kommunikáció mindazok felelőssége, akik részt vesznek az európai uniós döntéshozatali folyamatban. Így, miközben teljes mértékben fenntartja intézményi előjogait, a Bizottság szoros partnerségben szándékozik dolgozni más uniós intézményekkel, a tagállamokkal és valamennyi érdekelt féllel a kiválasztott éves kommunikációs prioritásokkal kapcsolatban e célkitűzés megvalósítása érdekében. E partnerség támogatására a Bizottság intézményközi megállapodást javasol az uniós kommunikációs folyamat szerkezeti kialakítása érdekében, valamint abból a célból, hogy az összes érdekelt fél a javasolt egységes és rugalmas intézményi keretek között dolgozhasson. Ez lehetővé fogja tenni közös éves munkaterv kidolgozását a kiválasztott uniós kommunikációs prioritásokkal kapcsolatban.

1. EGYSÉGES ÉS INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ

A Bizottság kommunikációs tevékenységeinek célja, hogy létrehozza és ösztönözze az eszmecserét és vitát az európai intézmények, a nyilvánosság, a szervezett civil társadalom és a nyilvánosság különböző körei között nemzeti, regionális és helyi szinten, és hozzájáruljon a kölcsönös megértéshez . Emellett a polgárok megszólítását és az átláthatóság ösztönzését bármely kérdés szerves részének kell tekinteni . Ezért e tevékenységekre időt és a rendelkezésre álló források megfelelő részét kell fordítani .

A Bizottság számos osztálya végez kommunikációs tevékenységet audiovizuális média, internet, a nyomtatott sajtó, kiadványok, rendezvények és információs hálózatok által . A lehető legkedvezőbb hatás eléréséhez ezért e fellépéseket hatékonyan integrálni kell, és egységesen kell mozgósítani a rendelkezésre álló forrásokat is.

A szóvivői szolgálat továbbra is a Bizottság kommunikációs politikájának alapja marad, amelynek feladata, hogy továbbítsa a bizottsági híreket a brüsszeli és azon kívüli írott és audiovizuális média számára, valamint válaszoljon a média kérdéseire. Emellett a Bizottság nemrég belső kommunikációs és személyzeti bevonási stratégiát[6] fogadott el, amely a jelenleginél több bizottsági dolgozót ösztönözne arra, hogy kapcsolatba lépjen a nagyközönséggel és a médiával . E stratégiába a személyzet tájékoztatása és eligazítása tartozik, valamint képzés a Bizottság szolgálatainak szóvivői számára. Különösen a rangidős bizottsági tisztviselőket kell felhatalmazni és kiképezni az uniós szakpolitikákról szóló kommunikációra, a nyilvános vitákban való szereplésre, arra, hogy a médiával való kapcsolattartásban jelentős szerepet játsszanak, és a biztosok médiában való szerepléseinek hatását kiegészítsék.

A Bizottság továbbra is együttműködik a különböző véleményformálókkal, hogy támogassa őket a polgároknak szóló információk eljuttatásában. A folyamatban lévő tevékenységek már most képesek arra, hogy biztosítsák a kommunikációs politika alapvetően fontos elemeit, beleértve azokat, amelyek elősegítik az átláthatóságot és nyíltságot (Európai átláthatósági kezdeményezés[7]), a polgárokhoz közel álló Európát (Polgárközpontú program – eredményeket Európának[8]), az aktív európai polgári részvételt (a polgárok Európája[9] program) és az európai kultúrát (Az európai kulturális program a globalizálódó világban ) [10] .

Van lehetőség arra, hogy az EU fellépéseit valamennyi szinten ismertebbé tegyük, valamint hogy a polgároknak bebizonyítsuk hasznosságát . A Bizottság együttműködik a tagállamokkal a különféle szakpolitikai területeken megvalósuló uniós intézkedések kommunikálásában . A kohéziós, környezetvédelmi és vidékfejlesztési politika terén az irányító hatóságokra vonatkoznak bizonyos minimális kommunikációs követelmények; például az a jogi kötelezettség a tagállam részéről, hogy a programról információt szolgáltasson a nagyközönségnek, valamint a potenciális kedvezményezetteknek.[11] Ha nem állnak fenn jogi kötelezettségek, a Bizottság biztosítja, hogy a kommunikáció minden kezdeményezés és program szerves részét képezze.

A Bizottság harmadik országokban megnyilvánuló kommunikációs tevékenységének célja az EU mint globális szereplő képének megerősítése és aktív nyilvános dimplomácia által olyan jó kapcsolatok kialakítása, amelyek segítik a Bizottságot külpolitikai céljainak elérésében. Ez a specifikus külpolitikákkal foglalkozó osztályok közös stratégiáján alapul, mely egységesebb fellépést és nagyobb szinergiát biztosít a különböző szakpolitikákra vonatkozó kommunikációban, és ismertebbé teszi azokat. E tevékenységek többségét a Bizottság küldöttségeinek aktív közreműködésével valósítják meg. A Bizottság az Intézményközi Tájékoztatási Csoport (IGI) számára dokumentumot nyújt be az EU harmadik országokban megvalósuló kommunikációjáról.

A Bizottság többéves stratégiai célkitűzései alapján a fő kommunikációs hatású kulcsfontosságú kezdeményezések első alkalommal szerepeltek az idei éves politikai stratégiában, a jövőben pedig az éves politikai stratégia részét fogják képezni. Ezt követően a kiválasztott kommunikációs prioritások a Bizottság munkaprogramjába is bekerültek[12]. A Bizottság célja, hogy az átfogó, a polgárokat érintő kérdések vonatkozásában kijelölt projektcsoportok létrehozásával jobban összehangolja az érintett szolgálatok kommunikációs tevékenységét[13], és olyan kommunikációs tervet dolgozzon ki, amelyben meghatározza az eszközöket, a forrásokat és az értékelési módszereket[14]. A 2007. januári „Energia-Éghajlatváltozás” csomag az integrált kommunikációs megközelítés egyik első ilyen típusú kísérlete volt. A tapasztalatok alapján ezt a munkamódszert tökéletesítik és minden lehetséges alkalommal használják majd .

Az e közleményben szereplő javaslatokat a meglévő többéves pénzügyi program keretében lehet megvalósítani [15] . A korlátozott forrásokkal azonban jelentős mértékű hatékonyságnövekedésre lesz szükség, és nagyobb szinergiát kell kialakítani, mozgósítani kell e forrásokat az Európáról szóló kommunikációhoz, valamint az is szükséges, hogy az éves irányítási tervben szerepeljenek kommunikációs tevékenységek.

2. A POLGÁROK BEVONÁSA

Tíz európai polgár közül több mint nyolc gondolja azt, hogy fontos, hogy tájékoztassák európai ügyekről. Tíz európaiból hét akar többet tudni az őt európai polgárként megillető jogokról. Az európaiak csaknem kétharmada szerint az EU-ról rendelkezésre álló információk hasznosak és érdekesek, viszont csaknem ugyanennyien vélik úgy, hogy az információk nem elegendőek[16]. A polgárok azt szeretnék, ha nyitottabb viták zajlanának, amelyek keretében kifejezhetik véleményüket és befolyással lehetnek az uniós szintű döntéshozatalra .

Az Európai Tanács legújabb következtetéseivel összhangban a Bizottság megfelelő struktúrákat, eszközöket és készségeket dolgoz ki, hogy teljesítse az elegendő információszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét, és a polgárokat bevonja a párbeszédbe és vitába. 2006-ban indult az első hat transznacionális civil társadalmi D-terv projekt. 2007-ben a projektek második körének indulását támogatták, ezúttal helyileg; ezek a projektek elsősorban a fiatalokat és a nőket célozták meg. Az elkövetkező hónapok során a Bizottság felméri a D-terv eredményeit, és javaslatokat nyújt be a demokratikus vita további kiszélesítésére Európában. Ez az áttekintés párhuzamosan megy végbe a reformszerződés tagállamok általi ratifikációjával, valamint az európai parlamenti választások előkészületeivel. 2008-2009-ben a civil társadalmi projektek harmadik csoportja is beindul, melybe olyan kezdeményezések támogatása is tartozik, amelyek a következő európai választások szavazóinak részvételi arányát hivatottak növelni.

A megújult D-terv keretében arra is törekednek majd, hogy bevonják az Európai Unió fejlődésében érintett partnereket: a nem kormányzati szervezeteket, a szakmai szervezeteket és azokat az egyre növekvő számú vállalatokat, melyek többet szeretnének tudni Európáról, szakpolitikáiról, programjairól és eljárásairól. Kommunikációs forrásaik és szakértelmük gyakran igen jelentős, és a Bizottság törekedni fog arra, hogy partnerséget alakítson ki velük, hogy olyan általános érdeklődést kiváltó kérdésekről kommunikáljanak, mint az éghajlatváltozás vagy az idegengyűlölet elleni küzdelem.

Ebben a kontextusban a többnyelvűség alapvetően fontos. Az elmúlt években a Bizottság megduplázta az általa használt nyelvek számát. A Bizottság emellett képviseletein többnyelvűséggel foglalkozó helyi irodák hálózatát hozta létre. A korlátozott források miatt elkerülhetetlennek tűnik a kompromisszum a közzétett információ mennyiségének növelése és a közönség kibővítése között, és ez egységes megközelítést igényel.

2.1. A helyi szint bevonása

A regionális és helyi szintű kommunikáció azért is fontos, mert általa a polgárokat európai szintű vitákba lehet bevonni, amit meg is erősítettek a cselekvési terv és a D-terv végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataink. Az a kísérleti projekt, amelynek keretében a Bizottság tagállamokban található képviseletei közül tizenegyben, illetve négy regionális irodában kommunikációval foglalkozó munkatárs kezdett dolgozni, lehetővé tette, hogy több és jobb minőségű tevékenységet folytathassanak az Európáról szóló vitának a nemzeti politika keretében zajló népszerűsítése érdekében[17]. A Bizottság fontosnak tartja az ezekre az eredményes tapasztalatokra, és a folyamatban lévő kommunikációs tevékenységek jelenlegi értékelésének eredményeire való építést, amely esetében mérlegelni fogja az egységesítés és kibővítés lehetőségét.

A kísérleti projektben részt vevő képviseletek megerősített tevékenységeit a Europe Direct 400 pontból álló információs hálózata egészíti ki, amely helyi és regionális szinten – beleértve a vidéki helyszíneket – nyújt információt az EU-ról. A Bizottság 2008-ban hoz létre új Europe Direct információs hálózatokat Bulgáriában és Romániában. A következő évben a Bizottság ajánlattételi felhívást is közzétesz, amely az EU-27 egész hálózatának megújítására irányul. Ez javítja a földrajzi lefedettséget, és biztosítja, hogy a hálózatok információkat nyújtsanak a kommunikációs prioritásokról, valamint minden más kérdésről, melyek a polgárok számára fontosak.

A Bizottság számos információs és segítségnyújtó hálózatot is irányít, melyek különleges szakpolitikai területekre vonatkoznak, mint például az EURES, ERA-MORE[18], SOLVIT[19]és az Európai Információs Központ (EIC) és az Innovációközvetítő Központok Hálózata [20] . Ez az 1700 központ egyedi kapcsolatot jelent a helyi és regionális szinten működő számos szereplővel (a szociális partnerek szervezetei, egyetemek, vállalkozások, foglalkoztatási szolgálatok, kereskedelmi kamarák, nyelvi és képzési központok). A Bizottság megvizsgálja az e központok közötti összehangoltabb fellépések lehetőségét, amely megerősíti a Bizottság kommunikációs kapacitásait. A hálózatok közötti nagyobb szinergiát a külső kommunikációs hálózat vizsgálja, különösen a kiválasztott kommunikációs prioritásokkal kapcsolatban. Létrejött egy szervezeti egységek közötti csoport, amely azt vizsgálja, hogy a különböző bizottsági hálózatok hogyan tudnának együttműködni egy egységes piaci segítségnyújtási szolgálatban.

A nagyközönséggel és a civil társadalommal való kommunikáció mellett a képviseletek a biztosok a régióban tett látogatásainak megszervezésére irányuló tevékenységüket is megerősítik[21], és támogatják azokat az erőfeszítéseket, melyek a regionális és helyi újságírók számára – akár korszerű technológiai eszközökkel, akár hagyományos úton – információkat közölnek. Más uniós szervek bevonása – például a decentralizált uniós ügynökségek – konkrét példákkal illusztrálják a polgárok szolgálatára irányuló uniós kezdeményezéseket . A képviseletek és az Európai Parlament információs irodái együtt dolgoznak a szorosabb kapcsolat létrejöttéért. A legtöbb esetben a két szervezet székhelye ugyanazon épületben, az Európai Unió Házában található. A két szervezet megtartja sajátos arculatát, azonban együttműködésük erősíti ismertségüket és több közös fellépést tesz lehetővé.

2007-2008-ban indul az Európai Parlamenttel közös kísérleti projekt, amely elsőként a tallinni, dublini és madridi Európa Házban kezdődik, s amelynek célja, hogy olyan európai közéleti találkozóhelyeket teremtsen, amelyek különféle európai tevékenységeknek adnak otthont. Az európai közéleti találkozóhelyekre vonatkozó kísérleti projekt új közönséget fog vonzani, és új vizuális arculatot hoz létre, amely elsősorban a fiatalabb generációkat célozza meg. Az európai közéleti találkozóhelyek, amelyek a polgárok, a nem kormányzati szervezetek, politikai szereplők és a média találkozóhelyeként működnének, helyszínül szolgálnának kiállítások, filmvetítések, látogatások, megbeszélések, vitafórumok és előadások számára, amelyek elsősorban a civil társadalom, a politika, oktatás, tudományos élet, agytrösztök és a kulturális élet témáit járnák körbe. Ez ténylegesen hozzájárulna „Az európai kulturális program a globalizálódó világban” megvalósításához . Fel kell venni a kapcsolatot a nemzeti kulturális intézetek hálózatával az uniós intézmények által támogatott különféle kulturális programok és más kezdeményezések népszerűsítésére, ugyanakkor regionális és helyi szervezetekkel, a civil társadalommal és a médiával is együtt kell működni a lehető legszélesebb közönség elérése céljából (mind városi, mind vidéki területeken). Az európai közéleti találkozóhelyek új lehetőségeket ajánlanak majd: konferenciaközpontokat, tájékoztatási irodákat, kiállítóhelyiséget és olvasótermet. Ezek némelyike már létezik, de a terek nyitottsága és az új szereplőknek a Bizottsággal és a Parlamenttel való párbeszédbe való bevonása érdekében tett erőfeszítés új környezetet eredményez.

A borágazat reformjára vonatkozó kommunikáció során tapasztalt kedvező eredmények tükrében az uniós szakpolitikai kezdeményezéseket a szakpolitikai szakértők még elfogadásuk napján, Brüsszelben és a tagállamokban egyidejűleg mutathatják be az érdekelt feleknek és a nagyközönségnek, a képviseletek és a szakpolitikai osztályok rendelkezésre álló forrásaitól függően.

2.2. Aktív európai polgári szerepvállalás

A fehér könyvről szóló konzultációs folyamat megerősítette, hogy a civil társadalom részéről élénk az igény, hogy bekapcsolódhasson az európai folyamatba. A Bizottság már most támogatja az aktív európai polgári szerepvállalást a „Polgárok Európája” és az „Alapvető jogok és polgárság”[22] programjain keresztül, melyek az EU demokratikus életében való fokozottabb részvételre ösztönöznek. A „Cselekvő ifjúság” és a „Kultúra” programok határokon átnyúló mobilitási cseréken keresztül járulnak hozzá az aktív polgári szerepvállalás elősegítéséhez.

Az aktív polgári szerepvállalásra vonatkozó oktatás és a képzés főként a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az uniós polgárok jogai és kötelezettségei az EU tagállamainak kevesebb mint felében képezik az iskolai tanterv részét, és az európai integráció története 20 tagállam történelemoktatásának része.[23] A bevált gyakorlatok cseréjének összehangolásában az európai munka értéktöbbletet jelent. Valamennyi érintett félnek teljes mértékben ki kell használnia az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló európai ajánlást, amely a tagállamoknak eszközt biztosít a tudásalapú társadalomban a polgárok számára a boldoguláshoz nélkülözhetetlen készségnek tekinthető társadalmi és polgári kompetenciák elősegítésében. Ide tartozik az idegennyelv-tanulás, amely az aktív európai polgárság lényeges elemének számító interkulturális kompetenciák elsajátításában értékes tényező. A Bizottság felhasználja egy 2007-es nyilvános konzultáció eredményeit, amely feltárja az iskolai oktatás azon szempontjait, amelyek tekintetében uniós szintű közös fellépés támogathatja a tagállamokat. Ennek keretében például megvizsgálják, hogy az iskolák hogyan tudják a tanulóknak legjobban átadni a kulcskompetenciákat, és hogy az iskolai közösségek hogyan segíthetik a fiatalokat felelős polgárrá válásukban, összhangban az alapvető európai értékekkel.

Az egész életen át tartó tanulás programja olyan projekteket támogat, amelyek az oktatással, a képzéssel, az aktív polgári szerepvállalással és a polgári kompetenciák népszerűsítésével függnek össze. A Bizottság emellett támogatni fogja, hogy az e téren dolgozó tanárok megosszák egymással bevált gyakorlataikat. A Bizottság az érdeklődő iskolák és tanárok számára támogatást nyújt európai témákról szóló tájékoztató dossziék elkészítéséhez, beleértve a releváns kiadványokra mutató linkeket, amelyeket az EUROPA honlapról lehet letölteni.

A Bizottság célzottabb látogatásokat kíván bevezetni a hallgatók és a tanulók számára, és fel fogja mérni, ez miként érhető el. A Bizottság képviseletei és a Europe Direct hálózatok különböző társadalmi szektorok csoportjait (például egyetemi hallgatókat) hívnak majd meg a székhelyükön tartott szemináriumokra és vitákra, felhasználva a már meglévő információs anyagokat. A német elnökség ideje alatt mintegy 400 német uniós tisztviselő látogatott el hajdani iskolájába; a látogatások, amelyek rendkívül sikeresnek bizonyultak, nemcsak az iskolákban, hanem a helyi médiában is nagy visszhangot váltottak ki. A Bizottság a jövőbeni elnökségek alatt is folytatni kívánja ezt a kísérletet. Hasonlóképpen folytatódik majd a „május 9-i iskolai kezdeményezés”, amelyet a Bizottság a helyi és regionális hatóságokkal, az európai parlamenti képviselőkkel és a civil társadalommal szoros együttműködésben hajtott végre[24].

A Bizottság a civil társadalmi kapcsolattartók belső hálózatának segítségével, programjain és szakpolitikáin keresztül támogatja a civil társadalom szervezeteivel és transznacionális hálózataikkal fenntartott kapcsolatokat a bevált gyakorlatok megosztása és a közös problémák végiggondolása céljából, valamint annak érdekében, hogy a civil társadalommal fenntartott kapcsolatok tekintetében a szolgálatok között egységes megközelítés alakuljon ki. A Bizottság a civil társadalom szervezetei számára növelni fogja a Bizottsághoz való hozzáférést azáltal, hogy osztályain civil társadalmi kapcsolattartó személyt nevez ki.

3. AZ EURÓPAI KÖZSZFÉRA KIALAKÍTÁSA

Számos politikai döntés, amely jelentős hatást gyakorol az európai polgárok mindennapi életére, európai szinten születik. A polgárok várakozásainak szemlátomást megfelelő szakpolitikák – akár a belső piacra, akár az éghajlatváltozásra, a fenntartható mobilitásra, a kereskedelemre, az energiapolitikára vagy a migrációra vonatkoznak – , amelyeket széleskörű konzultáció előz meg, a lehető legjobban tudják bemutatni azt, hogy az EU miként befolyásolja mindennapjainkat. Az e szakpolitikákról szóló kommunikációnak át kell lépnie a nemzeti határokat, és határokon átnyúló kommunikációs csatornákkal kell ösztönöznie a közös ügyekről szóló vitát és párbeszédet, ugyanakkor az európai célokat is tükrözve.

Az EU-ról szóló párbeszéd már azzal is egyre elmélyül vagy kiteljesedik, ha az EU végrehajtja szakpolitikáit: annak biztosítása, hogy az európai termékekben használt vegyszerek biztonságosak; a szolgáltatások piacának megnyitása; a határokon átnyúló fizetések korlátainak mérséklése; a fogyasztók jogainak javítása; a légi közlekedés biztonságosságának javítása, az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerek minőségének elősegítése; a vidék és a környezet védelme; integrált éghajlat-politika és energiapolitika, valamint határokon átnyúló rendőrségi együttműködés létrehozása; külföldi tartózkodás esetén a mobilhívások díjának csökkentése; mindezen témák szerepeltek az európai döntéshozatali folyamatban, nem ritkán élénk vitákkal kísérve. Ösztönözni kell ezt a vitát, amely csak akkor tud végbemenni, ha a szakpolitikai döntéshozatali folyamat az emberek számára relevánsnak tűnik, és az egyes tagállamok jogalkotási folyamatában hozzáadott értéket képvisel.

3.1. Politikai dimenzió

Az európai parlamenti választások részvételi aránya és az európai szakpolitikák visszhangja a választási kampányok során felmerülő témákban, együttesen az európai közszféra kialakítása jelentette kihívás mértékét mutatják.. A nemzeti és európai politikai pártok és a különböző politikai irányzatokhoz tartozó megválasztott képviselők abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy a nemzeti vitákban európai témákat hangsúlyozhatnak, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egész Európát átfogó, nyilvános viták alakuljanak ki. A politikai pártok közötti, konfliktusokban gazdag és gyakran kiélezett eszmecserék kelthetik fel az érdeklődést és azt az igényt, hogy az érintett témákról minél több információ álljon rendelkezésre. Az utóbbi években számos példa volt arra, hogy az európai szakpolitikai kérdésekre a közvélemény figyelmét a körülötte kialakult pártpolitikai csatározás vagy választási megosztottság keltette fel[25].

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy támogassa a következő európai választások részvételi arányának növelésére irányuló erőfeszítéseket. A D-terv elkövetkező civil társadalmi projektjei részben erre irányulnak majd. Emellett a Bizottság 2007 júniusában javaslatot fogadott el az európai politikai pártokról szóló meglévő rendelet felülvizsgálatára[26] az európai politikai alapítványok létrehozása érdekében .Ez az európai témákról folytatott információkban gazdag, érdemi vita megerősítéséhez, és az európai közszféra kialakításához is hozzá fog járulni.

Emellett a Bizottság törekedni fog arra, hogy a nemzeti parlamentekkel való kapcsolataiban maximálisan kihasználja a kommunikációs lehetőségeket. Az Európai Parlament javaslata alapján a Bizottság jelenleg dolgozik a kísérleti információs hálózatok kialakításán, amelyek közvetlen internetes vitafórumokként szolgálnának az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek tagjai, az újságírók és a véleményformálók számára, és melyekhez az EU egészében találkozók járulnának. A kísérleti információs hálózatok jelentős mértékben hozzájárulnának ahhoz, hogy a nemzeti parlamentekben európai kérdésekről szóló viták is szerepeljenek. Emellett ösztönzik a nemzeti országgyűlési képviselők közötti, európai kérdésekről szóló vitákat, és hozzájárulnak a nemzeti parlamentek saját elektronikus információcsere-rendszereinek támogatásához.

3.2. A média és információs szolgálatok

A Bizottság az év végéig konkrét javaslatokat fog benyújtani a média új technológiái jelentette kihívásokra való megfelelésre[27]. Továbbra is az audiovizuális média az európai ügyekről szóló információk előnyben részesített formája. A televízió és a rádió az európai témákat a hírek és vitaműsorok keretében mutatja be, amikor lényeges európai szakpolitikákról születik döntés . A televízió- és rádióreklámokat meghatározott uniós politikákat népszerűsítő tájékoztató kampány keretében is be lehet mutatni . Ennek ellenére a tanulmányok azt mutatják [28] – és az európaiak kétharmada továbbra is úgy véli –, hogy a nemzeti médiában elérhető, uniós kérdésekre vonatkozó információk nem elégségesek.

A Bizottság hozzájárul ahhoz, hogy az uniós témák kiemeltebb és fenntartható figyelmet kapjanak a létező audiovizuális csatornáknál, és a műsorszolgáltatókat európai szintű együttműködésre ösztönzi. A fehér könyvvel kapcsolatos konzultáció azt mutatta, hogy a Bizottság erőteljesen támogatja az európai témákról szóló audiovizuális információszolgáltatást, oktatást és szórakoztató műsorokat mint az EU tagállamai közszolgálati feladatának részét. Ezt a feladatot a műsorszolgáltatók teljes szerkesztői függetlenségének biztosításával kell végezni.

A rádiós és televíziós műsorokra vonatkozó jelenlegi társfinanszírozási politika hatására több tucat audiovizuális csatorna kezdett uniós műsorokat készíteni. A hatékonyság növelése érdekében a Bizottság többéves szerződéseket ajánl a műsorszolgáltatói hálózatoknak egész Európában. Ezek a hálózatok függetlenül fognak készíteni és sugározni uniós kérdésekkel foglalkozó műsorokat, saját szerkesztői előírásaiknak megfelelve és közös programformátumot használva. A szerződések jogilag kötelező szerkesztői szabályzatot tartalmaznak, amely garantálja a szerkesztési szabadságot.

Az Európa műholdról (EbS), a Bizottság audiovizuális szolgálata, amely az uniós témákról tudósít, szintén hozzájárul a fentiekben vázolt közszolgálati feladatokhoz, azokat elősegítve. Az EbS-en a műsoridő iránti igényt már nem lehet kiszolgálni: az élő közvetítések – például az Európai Parlament plenáris üléséről vagy bizottsági megbeszélésekről – műsorideje ütközik a hivatásos újságírók és sajtókonferenciák számára készült, hírcsomagokat tartalmazó vágatlan felvételekkel. A Bizottság ezért javasolni fogja a többi uniós intézménynek, hogy kétszerezzék meg az EbS kapacitását, hogy az uniós tevékenységek széles skálájáról sugározhasson.

Az internet a szöveg, hang és kép kombinációjának fő eszköze, amely lehetővé teszi azt is, hogy a felhasználók visszajelzést adjanak és vitákba bocsátkozzanak. Az internet már most is a határokon átnyúló párbeszéd fő médiuma. A világ egyik legnagyobb terjedelmű honlapja, az EUROPA honlap átszervezése az interaktivitás fokozásával és a navigációs és keresési funkciók tökéletesítésével folytatódik[29]. A webes tartalmat áttekinthetőbb, fokozottan felhasználóbarát módon szervezik újjá, és több képet, videót és hanganyagot tartalmaz majd. Az EUROPA honlap így fontos európai hivatkozási pont marad az uniós információk tekintetében, amely kiegészíti a nemzeti közigazgatások által fenntartott oldalakat. Az EUROPA fejlesztésére vonatkozó javaslatok alapját a 2007-ben végzett felmérés képezi.

Emellett az EU-nak az EUROPA honlapon kívül is meg kell erősítenie internetes jelenlétét. A Bizottság ösztönözni akarja a civil társadalom és a magán- vagy közszféra weblapjainak kialakítását, amelyek azáltal segítik elő a kapcsolatot az európai polgárokkal, illetve az európai polgárok között, hogy támogatják a honlapokat, amelyek különös figyelmet szentelnek az európai témáknak, és ösztönzik az európai szakpolitikai kérdésekről folyó vitákat. A Bizottságnak is fokozottabban szerepet kell vállalnia az interjúkban, illetve az ilyen oldalakon zajló megbeszélésekben . E fejlesztések részletesen szerepelnek majd az internetről, illetve az audiovizuális stratégiáról szóló stratégiai dokumentumokban, melyeket a Bizottság 2007 vége előtt, illetve 2008 elején fog benyújtani .

A nyomtatott kiadványok továbbra is jelentős szerepet töltenek majd be az uniós kommunikációban. Az internet növekvő dominanciája ellenére a nyomtatott kiadványok iránti kereslet tovább nőtt. Ezért alapvetően fontos médiaközi kiadványpolitika létrehozása, amely egyaránt vonatkozik a nyomtatott, a webes és az audiovizuális formátumokra, és felhasználja a kommunikációs technológia legújabb eredményeit[30].

3.3. Az európai közvélemény megértése

A közvélemény felmérésének szerepe alapvetően fontos, ha figyelni akarunk arra, mit gondolnak az európai polgárok az EU-ról, és mit várnak tőle. Az Eurobarometer felmérései segítenek a közvélemény elvárásainak vizsgálatában számos szakpolitikai területen, megkönnyítik a szakpolitikák hatásának felmérését, és rámutatnak a nyilvánosság aggodalmaira és véleményére, hogy javítsák a politikai döntéshozatalt és a kommunikációt.

Válaszul a fehér könyvvel kapcsolatos konzultációra, a Bizottság újításokat fog bevezetni az Eurobarometer által használt módszerekbe[31] , hogy tovább javítsa képességét a közvélemény meghallgatására, illetve a közvéleményre történő reagálásra. A cél a felmérések stratégiai használata a szakpolitikai folyamatok releváns szakaszaiban, mint például a szakpolitika kialakítása, hatásvizsgálat, valamint a kommunikációs tevékenységek kialakítása és értékelése.

A konkrét fejlesztésekhez tartozik a minőségi kutatási eszközök szélesebb körű használata, beleértve a D-terv egyes projektjei innovatív módszereinek alkalmazását, valamint a mennyiségi és minőségi adatok elemzésének kombinációja a közvélemény elvárásainak teljesebb megismerése érdekében. A kommunikáció hatásának felmérésére szélesebb körben kell használni a célzott közvélemény-kutatási módszereket. A kutatási eredmények elemzését javítani fogja a gyorsabb reakció, az eredmények tényleges felhasználására fordított nagyobb figyelem, valamint a regionális és helyi szint vizsgálata. Szélesebb körben fogják alkalmazni a rendelkezésre álló adatok igény szerinti másodlagos elemzését a célzott kérdések megválaszolására. Az eredményeket gyorsabban és szélesebb körben fogják terjeszteni. Létre kell hozni a közvéleménnyel foglalkozó nemzeti szakértők konzultatív szerepű hálózatát a bevált gyakorlatok cseréjére, szinergiák elősegítésére és módszertani kérdésekben nyújtott tanácsadásra.

A Europe Direct Információs Központ[32] a polgárok számára létrehozott információs szolgálat, amely díjmentesen válaszol a kérdésekre az EU valamennyi hivatalos nyelvén. A központot népszerűsíteni kell mint fő belépési pontot az EU-ról információkat kereső polgárok számára, kapacitást alakítva ki arra, hogy az érintett bizottsági osztályoknak és más uniós intézményeknek feltett kérdésekről visszajelzést adjon.

A konzultáció a javaslatok szükséges és hasznos ellenőrzése. Azonban csak akkor hatékony, ha széles körű és bevonja az érdekelt feleket. A konzultáció minimumkövetelményeinek elfogadása óta[33] a Bizottság számos szakpolitikai kezdeményezéssel kapcsolatban konzultált az érdekelt felekkel és a polgárokkal. Az internetes konzultáció standard honlapja, „Az Ön hangja Európában” (Your voice in Europe – europa.eu/yourvoice ) segít a konzultációs folyamatok átláthatóbbá tételében és elősegíti azt, hogy a bizottsági osztályok következetesen alkalmazzák a követelményeket. Annak érdekében, hogy a szakpolitika kialakításának korai szakaszában a nemzeti, regionális és helyi érdekelt felek megfelelőbb visszajelzést adjanak, illetve kifejezhessék nézeteik és érdekeik sokféleségét, meg kell erősíteni a közelmúltban kialakult, a képviseleteket is bevonó gyakorlatot, amely elősegíti a konzultációkat a tagállamokban. A képviseletek például előzetes kapcsolatokat fognak felvenni az érdekelt felekkel, és megbeszéléseket fognak szervezni, hogy a kommunikációs prioritásokhoz kapcsolódó fő konzultációkhoz való hozzájárulásra ösztönözzék őket .

4. A PARTNERSÉGI MEGKÖZELÍTÉS MEGERŐSÍTÉSE

Valamennyi uniós intézmény és szerv, valamint a tagállamok, regionális és helyi hatóságok egész Európában különféle módon és mértékben kommunikálnak az európai szakpolitikai témákkal kapcsolatban. Mindazok számára, akik közvetlenebb módon érintettek az európai szintű döntéshozatalban, kötelesség az erről szóló kommunikáció és magyarázat. Fenn kell tartaniuk függetlenségüket és előjogaikat a saját módon való kommunikációhoz, ugyanakkor ki kell alakítaniuk a partnerségi együttműködést az Európáról szóló vita és párbeszéd elősegítése érdekében. Mindeddig a közös kommunikációs fellépések ösztönzésére irányuló erőfeszítések esetlegesek és korlátozottak voltak, szükségesnek bizonyult a közös témák meghatározása, és a hatékonyabb együttműködés kialakítása. A fehér könyvre vonatkozó konzultáció alapján egyértelműen megmutatkozott, hogy sokak kívánsága az uniós intézmények, szervek és a tagállamok közötti, az Európáról szóló kommunikációval kapcsolatos fokozottabb együttműködés. A Bizottság ezért törekedni fog arra, hogy a közösen kiválasztott uniós kommunikációs prioritásokkal kapcsolatos partnerségeket minden szinten megerősítse intézményközi megállapodásra irányuló javaslatával.

4.1. Együttműködés a tagállamokkal

A nemzeti kormányok felelősek az európai politikának a Tanács keretében történő meghatározásáért, valamint feladataik és szakpolitikáik polgároknak történő kommunikálásáért. A közvélemény-kutatások eredményei azt tanúsítják, hogy a polgárok elvárják nemzeti kormányaiktól, hogy tájékoztassák őket az EU őket érintő tevékenységeiről, illetve arról, hogy mindez hogyan érinti mindennapjaikat. Az európai polgárok több mint kétharmada szívesebben lép kapcsolatba nemzeti szolgálatokkal az EU által eldöntött kérdéseket illetően.

A Bizottság azonban értékes segítséget nyújthat valamennyi érdekelt tagállamnak. A Bizottság javasolja a velük való kapcsolat megerősítését azáltal, hogy az egyes tagállamok érintett nemzeti kommunikációs igazgatóival rendszeres megbeszéléseket tartanak a legfontosabb kommunikációs prioritások meghatározása, a kommunikációs folyamat ellenőrzése és az azokra vonatkozó információk megosztása érdekében[34]. A Bizottság emellett az érdeklődést mutató tagállamokkal irányítási partnerségek kidolgozását tervezi. Ez a fajta partnerség, amely az egyedi igényekre szabottan keretet ad a Bizottság, a Parlament és a tagállam közötti együttműködésnek, Németországban már sikeresnek bizonyult, és Magyarország és Szlovénia tekintetében is született partnerségi megállapodás. Számos más, ezt hivatalosan kérő tagállammal jelenleg folynak tárgyalások[35]. Ezek a partnerségek eszközként szolgálhatnak a kiválasztott kommunikációs prioritásokkal kapcsolatos közös tevékenységek megvalósítására központi, regionális és helyi szinten.

Az irányítási partnerségek megerősítik a közös kommunikációs terveken alapuló kiválasztott kommunikációs prioritásokkal kapcsolatos kommunikációs tevékenységek összehangolását[36]. Ezeket a terveket a Bizottság, az Európai Parlament és az egyes tagállamok kommunikációs kérdésekkel megbízott hatóságai között politikai szinten dolgozzák ki. Így a közös kommunikációs terv keretébe tartozó kommunikációs tevékenységek politikai szempontokat is magukban foglalnak, és biztosítják a különböző vélemények képviseletét az európai kérdésekről szóló viták során. Ennek következtében ez az együttműködés elősegíti, hogy a kommunikáció igazodjon a helyi körülményekhez, és kapcsolódjon a nemzeti politikai programokhoz (pl. választások, főbb nemzeti események és sajátos érdekek). Az igazgatási partnerségek végrehajtása iránti felelősség a Bizottság és az érintett tagállamok hatóságai között oszlik meg. A Bizottság a finanszírozásról gondoskodik, a tagállam pedig az emberi erőforrásról és az infrastruktúráról[37].

Jó példa a német szövetségi kormánnyal megvalósuló jelenlegi irányítási partnerség. Hatékony eszköznek számít a tagállam és az európai intézmények közös gondolatainak megvalósításában. 2005 óta tucatnyi fontos kezdeményezés indult, melyek alátámasztják az ilyen típusú szoros együttműködés eredményességét[38].

A regionális és helyi hatóságok – mind önmagukban, mind pedig szövetségekbe szerveződve – döntő szerepet játszhatnak az európai kommunikáció elősegítésében. A kommunikációnak be kell mutatnia, hogy az uniós döntések és szakpolitikák milyen kézzelfogható hatást gyakorolnak helyi szinten a mindennapi életre[39]. A Bizottság a Régiók Bizottságával közvetlen együttműködésben biztosítani fogja, hogy a vonatkozó információk a hatóságok rendelkezésére álljanak, és megfelelő mechanizmusok jöjjenek létre az Európáról szóló helyi és regionális szintű kommunikációra vonatkozó elképzeléseik és javaslataik átadása érdekében. Az irányítási partnerségekben helyet kaphatnak a regionális és helyi fellépések, párhuzamosan a már folyamatban lévő tevékenységekkel, a stratégiai partnerségek alapján (a projektek különálló, kiegészítő finanszírozása). A képviseletek, a Europe Direct hálózatok és az e téren működő uniós ügynökségek munkája mellett[40] a Bizottság szorosabbra fűzi a kapcsolatot a regionális és helyi hatóságokat képviselő, együttműködésre kész 250 brüsszeli irodával is.

4.2. Együttműködés az európai intézményekkel

Az Intézményközi Tájékoztatási Csoport (IGI) olyan meglévő politikai struktúra, amelynek feladata az uniós kommunikációs stratégiára vonatkozó megállapodás elősegítése és a közös kommunikációs prioritások kiválasztása az európai intézmények és a tagállamok számára.. Az elnöki tisztet közösen tölti be az Európai Parlament, a Bizottság és az elnökség. Politikai státusát és legitimitását viszont meg kell erősíteni és ki kell bővíteni, hogy hatékonyabb iránymutatást nyújthasson az uniós kommunikációs prioritásokról, megfelelő időben ahhoz, hogy szinergiákat lehessen kialakítani az uniós intézmények és a tagállamok kommunikációs menetrendje között. Az IGI határozatai átfogó és következetes nyomon követést igényelnek, mind politikai, mind igazgatási szempontból. Az elnökség támogatásával a kommunikációs folyamat nyomon követését a Tanács információs munkacsoportja biztosítja.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága az IGI-ben megfigyelőként vesz részt. A velük való együttműködést erősítik az együttműködési megállapodásokra vonatkozó hatályos jegyzőkönyveket kiegészítő, az információs szakpolitikáról szóló függelékek. A függelékek hangsúlyozzák a Bizottság, az EGSZB és a Régiók Bizottsága politikai szándékát hosszú távú partnerség létrehozására és az európai polgároknak szóló, decentralizált információszolgáltatás és kommunikáció kialakítására irányuló közös munkára. Az együttműködés egyértelműen meghatározott, decentralizált, a regionális és helyi szinten végrehajtandó kommunikációs prioritásokon alapul majd.

4.3. A kommunikációról szóló intézményközi megállapodás

Az európai uniós kommunikációs folyamatra vonatkozó eredményesebb együttműködés megfelelőbb keretének létrehozása érdekében a Bizottság – az uniós intézmények és a tagállamok autonómiájának tiszteletben tartása mellett – intézményközi megállapodást javasol az Európai Parlamentnek és Tanácsnak. Minden más európai intézményt és szervet felkérnek arra, hogy támogassa a Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot e munkában. Az intézményközi megállapodás célja az egész Európai Unió fő kommunikációs prioritásaira vonatkozó elképzelések egyeztetése; a kommunikáció uniós megközelítése jelentette hozzáadott érték meghatározása különleges, kiemelt fontosságú témák tekintetében; szinergiák kialakítása az egyes intézmények által használt források tekintetében; az e prioritásokhoz kapcsolódó tevékenységek végrehajtása; a tagállamok együttműködésre való ösztönzése. Ez nem akadályozza meg az uniós intézményeket abban, hogy külön, intézményspecifikus kommunikációs tevékenységet folytassanak, melyek saját feladataikhoz és az érintett felekhez kapcsolódnak.

A Bizottság elismeri valamennyi tagállam szerepét az ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein nemzeti, regionális és helyi szinten folytatott, Európáról szóló kommunikációban. Az intézményközi megállapodás megalapozza az uniós intézmények és a tagállamok politikai kötelezettségvállalását abban, hogy felelősséget vállaljanak a polgároknak az uniós ügyekről való tájékoztatásában és a velük folytatott kommunikációban. Emellett ez a politikai megállapodás hangsúlyozza azokat a fő elveket és jogokat, amelyeket tiszteletben kell tartani az Európáról szóló kommunikációban, és meghatározza a partnerek együttműködésének formáit, biztosítva a megfelelő nyomon követést és a politikai elszámoltathatóságot. Ebben a kontextusban a befogadás, a pluralizmus és a részvétel az alapja minden olyan fellépésnek, amely az Európáról szóló kommunikációra irányul. Az intézményközi megállapodás biztosítja az uniós kommunikációs prioritásokra vonatkozó közös éves munkaterv létrehozását; ezt a Bizottság készíti elő az éves politikai stratégiában meghatározott kommunikációs prioritásaira vonatkozó megbeszélések alapján, majd benyújtja a többi uniós intézménynek és az egyeztető bizottságoknak.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

A Bizottság minden forrását felsorakoztatja a hatékony és integrált kommunikáció megvalósítása érdekében.

A Bizottság elsősorban a következőket javasolja :

- intézményközi megállapodás, amely keretet ad az eredményesebb együttműködéshez az uniós kommunikációs folyamat tekintetében, tiszteletben tartva az uniós intézmények és a tagállamok autonómiáját,

- a közös kommunikációs kezdeményezések végrehajtásának fő eszközeként önkéntes alapú irányítási partnerség a tagállamokkal,

- az európai közéleti találkozóhelyek hálózatának létrehozása a képviseleteken,

- az iskolai oktatás azon szempontjainak meghatározása, amelyek esetében az uniós szintű közös fellépés támogatni tudja a tagállamokat,

- az Eurobarometer megerősítése,

- a kísérleti információs hálózatok végrehajtása az európai és nemzeti politikusok, újságírók és más véleményformálók közötti kommunikáció fejlesztésére.

A Bizottság az elkövetkező hónapokban a következőket is elvégzi:

- új internetes stratégia elfogadása az uniós témákkal foglalkozó, az európai polgárokkal való vagy az európai polgárok közötti kapcsolatot elősegítő, civil társadalmi és a magán- vagy közszférához tartozó honlapok hálózatának támogatására,

- új audiovizuális stratégia elfogadása az európai műsorszolgáltatók hálózatának támogatására az uniós ügyekről szóló műsorok készítése és sugárzása céljából,

- a D-tervre vonatkozó nyomon követő közlemény, valamint a D-terv civil társadalmi projektjeinek elindítása; az általános célkitűzés a reformszerződés ratifikációs folyamatának támogatása és a 2009-es európai parlamenti választások részvételi arányának növelése,

- a képviseletek munkájának megerősítése terén megvalósított, közelmúltbeli sikeres kísérletek egységesítési és kibővítési lehetőségének megvizsgálása.

A KÖLTSÉGVETÉSRE GYAKOROLT HATÁSRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

SZAKPOLITIKAI TERÜLET: 16. CÍMSOR – KOMMUNIKÁCIÓ TEVÉKENYSÉGEK: A SZAKPOLITIKAI TERÜLET VALAMENNYI TEVÉKENYSÉGE |

PARTNERSÉG AZ EURÓPÁRÓL SZÓLÓ KOMMUNIKÁCIÓRÓL CÍMű KÖZLEMÉNY |

1. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK (A 2008-as előzetes költségvetés-tervezeti nómenklatúra szerint)

1.1. Operatív sorok

16 02 02 Fellépések a multimédia területén

16 02 03 Adatszolgáltatás a médiának

16 02 04 Rádió- és televízióstúdiók, valamint audiovizuális berendezések működtetése

16 03 01 Tájékoztatási irodák

16 03 02 Helyi intézkedések

16 03 04 Egyedi fellépések kiemelt prioritású témákban, ide értve a PRINCE-programot is

16 03 06 Információs hálózatok kísérleti projektje

16 04 01 Közvélemény-elemzés

16 04 02 Online tájékoztatási és kommunikációs eszközök

16 04 03 Célzott írásos kiadványok

1.2. Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási sor

16 01 04 01 Kommunikációs intézkedések — Igazgatási kiadások

2. JOGALAP

A Bizottság intézményi szintű jogosultságaiból fakadó feladatok, ahogyan azokat az 1995/2006/EK rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. cikke (6) bekezdésének d) pontja előírja.

3. KÖLTSÉGVETÉSI JELLEMZŐK

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

16 01 04 01 Kommunikációs intézkedések — Igazgatási kiadások | nem kötelező | nem diff. | nem | nem | nem | N° [3b] |

16 02 04 Rádió- és televízióstúdiók, valamint audiovizuális berendezések működtetése | nem kötelező | diff. | nem | nem | nem | N° [5] |

16 02 02 - 16 04 03 (16 04 04 kivételével) a Kommunikációs Főigazgatóság operatív költségvetési tétele | nem kötelező | diff. | nem | nem | nem | No [3b] |

4. A PÉNZÜGYI HATÁS BECSLÉSE FŐ CÉLKITŰZÉS ÉS TELJESÍTÉS TEKINTETÉBEN

A források tekintetében e közlemény következményei (a SEC(2007) 500 megállapításainak megfelelően) a többéves pénzügyi programozás keretében maradnak.

3.1. A pénzügyi források összegzése

Lásd a melléklet 1. táblázatában.

3.2 Detailed estimates of the financial impact of the main actions

Lásd a melléklet 2. táblázatában.

5. IGAZGATÁSI KIADÁSOK – SPECIFIKUS IGÉNYEK

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretén belül az irányító főigazgatóságnak odaítélt keretösszeg fedezi.

Tekintettel arra, hogy a Bizottság 2006 decemberében kiadta első pozitív értékelését, a mellékelt táblázat tartalmazza a „kísérleti képviseletek” sort. A Bizottság azonban a sikeres tapasztalatokra kíván építeni, és ezért meg fogja vizsgálni az összes jelenleg folyó kommunikációs tevékenység értékelésének eredményeit, beleértve a kísérleti képviseletek jelentette hozzáadott értéket és azok lehetséges kiterjesztésének kérdését, még mielőtt a következő években ténylegesen kiterjeszti azokat.

Annex

Table 1

Tétel | Fejezet | 2007-es költségvetés | 2008-as előzetes költségvetés-tervezet | Pénzügyi programozás |

| | | | | | | |€ | | | | | | |2009 |2010 |2011 |2012 |2013 | | | | | | | | | | | | | | 16 01 |A közlemény, szakpolitikai terület igazgatási kiadása |3.865 |3.600 |3.987 |4.065 |4.145 |4.225 |4.306 | | | | | | | | | | | | | |16 01 04 01 |Kommunikációs intézkedések — Igazgatási kiadások |3.865 |3.600 |3.987 |4.065 |4.145 |4.225 |4.306 | | | | | | | | | | | | | | 16 02 |Tájékoztatás és média |27.720 |30.882 |32.380 |32.881 |33.390 |33.902 |34.420 | | | | | | | | | | | | | |16 02 02 |Fellépések a multimédia területén |18.750 |20.700 |21.380 |21.800 |22.227 |22.657 |23.091 | | |16 02 03 |Adatszolgáltatás a médiának |3.370 |3.970 |4.100 |4.181 |4.263 |4.345 |4.429 | | |16 02 04 |Rádió- és televízióstúdiók, valamint audiovizuális berendezések működtetése (5. fejezet) |5.600 |6.212 |6.900 |6.900 |6.900 |6.900 |6.900 | | | | | | | | | | | | | | 16 03 |A helyi szint bevonása‚ kommunikáció |39.514 |38.530 |39.555 |40.314 |41.085 |41.859 |42.642 | | | | | | | | | | | | | |16 03 01 |Tájékoztatási irodák |16.753 |15.300 |15.802 |16.113 |16.429 |16.746 |17.067 | | |16 03 02 |Helyi intézkedések |8.393 |10.400 |10.502 |10.689 |10.879 |11.070 |11.263 | | |16 03 04 |Egyedi intézkedések kiemelt fontosságú témákban, ideértve a PRINCE-programot is |7.868 |12.830 |13.251 |13.512 |13.777 |14.043 |14.312 | | |16 03 05 |EuroGlobe |1.500 | | | | | | | | |16 03 06 |Információs hálózatok kísérleti projektje |5.000 | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | 16 04 |Elemzési és tájékoztatási eszközök |21.830 |21.830 |21.546 |21.990 |22.441 |22.894 |23.352 | | | | | | | | | | | | | |16 04 01 |Közvélemény-elemzés |5.600 |5.800 |5.990 |6.108 |6.228 |6.348 |6.470 | | |16 04 02 |Online tájékoztatási és kommunikációs eszközök |10.180 |10.880 |11.237 |11.458 |11.683 |11.909 |12.137 | | |16 04 03 |Célzott írásos kiadványok |6.050 |5.150 |4.319 |4.424 |4.530 |4.637 |4.745 | | | 16 |Kommunikáció (3b. fejezet) |87.328 |88.630 |90.568 |92.350 |94.161 |95.980 |97.820 | | |

Annex

Table 2 (page 1 / 2)

[pic]

Table 2 (page 2 / 2)

[pic]

[1] SI(2007) 500.

[2] SEC(2005) 985.

[3] COM(2005) 494.

[4] COM(2006) 35.

[5] SEC(2007) 1265.

[6] SEC(2007) 912.

[7] COM(2006) 194.

[8] COM(2006) 211.

[9] 1904/2006/EK határozat (HL L 378., 2006.12.27.).

[10] COM(2007)242.

[11] Például a 2007-2013-as időszakra a strukturális alapok végrehajtásáról szóló, 2006. december 8-i 1828/2006 bizottsági rendelet, valamint a vidékfejlesztési FEADER alapról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005 rendelet az irányító hatóság által megszervezendő következő minimális követelményeket írja elő: a kedvezményezettek listájának közzététele; információs hirdetések elhelyezése a folyamatban lévő projektek oldalairól és a nemzeti és helyi megnyitó ünnepségekről vagy a tagállamban vagy régióban zajló éves kommunikációs eseményről. A Bizottság képviseletei azáltal kapcsolódhatnak be a kommunikációs tevékenységekbe, hogy az információkat átadják a potenciális kedvezményezetteknek.

[12] E prioritások némelyikét az Intézményközi Tájékoztatási Csoport (IGI) keretében vitatják meg a közös fellépés lehetőségeinek feltárása érdekében (lásd a 4.2. pontot)

[13] Az ilyen megközelítés jó példája a borpiaci reform kampánya.

[14] A Kommunikációs Főigazgatóság humán és költségvetési forrásokat fordít a kommunikációs prioritásokra, és fel fogja kérni a Bizottság képviseleteit, hogy éves irányítási tervükben ugyanezt tegyék.

[15] A SEC(2007) 500-ban és a SEC(2007) 530-ban megállapítottak alapján.

[16] Az e közleményben szereplő valamennyi közvélemény-kutatási eredmény az európai uniós kommunikáció és a polgárok (EU Communication and the Citizens) fehér könyvre vonatkozó 189a. Flash Eurobarometerből származik. A terepmunkát 2006 szeptemberében végezték.

[17] 2006-ban a kísérleti projektben részt vevő képviseletek több mint 830 szemináriumot és 400 sajtókonferenciát szerveztek, illetve sajtóközleményt adtak ki, és több mint 370 biztosi látogatásban vettek részt.

[18] EURES - Európai Foglalkoztatási Szolgálat (European Employment Services); ERA-MORE – Mobilitási Központok Európai Hálózata (European Network of Mobility Centres).

[19] A SOLVIT online problémamegoldó hálózat, melyben az uniós tagállamok együttműködnek, hogy a belső piaci jogszabály hatóságok általi téves használatából eredő problémákat jogi eljárás nélkül oldja meg.

[20] A jelenlegi Európai Információs Központok és az Innovációközvetítő Központok Hálózatának tevékenységeit 2008-ban a vállalkozásokat és innovációt támogató új hálózat veszi át. Mintegy 600 információs központot összekötve az EU-27 csaknem egész területét lefedi majd.

[21] Ezt elsősorban, bár nem kizárólag, a biztosok különböző, az ország elnöksége alatt tett látogatások sikerére alapozva hajtják végre, a Bizottság és az elnökség az elnökségi időszak kezdetén történő hagyományos találkozója alkalmával.

[22] A Tanács 2007. március 27-i 16505/06/EK határozata.

[23] Citizenship Education at School in Europe, The information network on education in Europe (Eurydice) 2005.

[24] 2007-ben a EuropeAid 75 „nagykövet” 18 tagállam 44 régiójának iskoláiban tett látogatását szervezte meg, hogy a külső együttműködésről szóló vitában közvetlenül megszólíthasson 97 000 tanulót. A Mezőgazdasági Főigazgatóság hasonló kezdeményezést indított, amely nem kizárólag iskolákra irányult: az ún. Zöld Csoport (Green Team) 80 „zöld csoportos nagykövete” foglalkozik a közvéleményt nyugtalanító kérdésekkel, és magyarázza el a KAP-ot és a vidékfejlesztési politikát.

[25] Ilyen például az alkotmány, a bővítés, valamint gazdasági javaslatok (mint például a szolgáltatásokról szóló irányelv).

[26] COM(2007) 364.

[27] Az e szakaszban szereplő javaslatok a 2006. december 4-5-én az érdekelt felek részvételével Helsinkiben tartott, Európa jövőjével (Europe in Vision) foglalkozó konferencia ajánlásait követik.

[28] L'information relative à l'Europe et la télévision, Etude qualitative auprès de téléspectateurs dans les 27 Etats-Membres de l'Union Européenne, Európai Bizottság, 2007. április.

[29] Az Informatikai Főigazgatóság tanulmányt végzett, hogy vállalkozásokon átívelő keresési és visszakeresési stratégiára irányuló javaslatot tegyen a Bizottságban.

[30] Elsősorban a Kiadóhivatal felelős az internetes és nem internetes kiadványokért. Irányítását intézményközi irányítóbizottság végzi. A Kiadóhivatal irányítja az EU Bookshopot, amely a polgárok számára valamennyi uniós kiadvány közös belépési pontjaként működik.

[31] Az érdekelt felekkel 2006. október 27-én Madridban tartott „Understanding European public opinion” (Az európai közvélemény megértése) című konferencián javasoltak szerint.

[32] Székhelye Brüsszel.

[33] COM(2002) 704.

[34] A tagállamok és az EU intézményei között fennálló hálózatot (EU Infonet) tovább fogják fejleszteni annak érdekében, hogy megfeleljen e célnak.

[35] Ausztria, Belgium, Franciaország,Lengyelország, Lettország, Olaszország és Portugália.

[36] A tagállamoknak fel lehet ajánlani a Bizottsággal folytatott más típusú partnerséget is COM(2004) 196.

[37] Az irányítási partnerségek kialakítása nem zárja ki azt, hogy a Bizottság más partnerségeket – például stratégiai partnerségek vagy ad hoc megállapodások – hozzon létre. Ezek rendkívül rugalmas eszközök, melyek specifikus területeken bizonyultak értékesnek: ilyen volt például az euro bevezetése.

[38] Az irányítási partnerség keretében megvalósított sikeres projektekre példa a nemzeti információs körút: „50 éves Európa – 50 város ünnepel” Németországban, valamint a „Képzési szemináriumok az iskolaújságok szerkesztői számára”, amelynek célja az volt, hogy a középiskolákban szerkesztett újságokban is helyet kapjanak uniós témák.

[39] A skót tapasztalat az északi-tengeri regionális tanácsadó testülettel, amelyben a lakosság azon részével, amelyet közvetlenül érint a halászati politika, közvetlenül konzultálnak, akárcsak a közös halászati politika keretében létrehozott más regionális tanácsadó testülettel, azt mutatja, hogy a polgárokat érdeklik azok a témák, amelyek közvetlenül érintik életüket.

[40] Például 2008 kezdetén elindítják az Európai Unió egészére kiterjedő üzleti támogatóhálózatokat.