52007DC0496

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 7.9.2007

COM(2007) 496 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

E-KÉSZSÉGEK A 21. SZÁZADRA: A VERSENYKÉPESSÉG, A NÖVEKEDÉS ÉS A FOGLALKOZTATÁS ÖSZTÖNZÉSE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

E-KÉSZSÉGEK A 21. SZÁZADRA:A VERSENYKÉPESSÉG, A NÖVEKEDÉS ÉS A FOGLALKOZTATÁS ÖSZTÖNZÉSE

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A fő kihívások 4

2.1. Az e-készségek még mindig nem képezik hosszú távú politikai tervezés tárgyát 4

2.2. Hiányzik az uniós szemléletmód: mindenki másképp csinálja 4

2.3. Imázsprobléma és a jól képzett ikt-szakemberek fogyatkozó száma 5

2.4. „Párhuzamos világok” létrejötte a formális és a gyakorlati képzésben 6

2.5. Makacsul tartja magát a digitális analfabetizmus 6

3. Hosszú távú stratégia az e-készségekkel kapcsolatos problémák megoldására 7

3.1. A hosszú távú stratégia központi elemei 7

3.2. Európai szintű teendők 8

3.2.1. Hosszú távú együttműködés elősegítése és a megvalósulás figyelemmel kísérése 8

3.2.2. Támogató intézkedések és eszközök fejlesztése 9

3.2.3. Tájékoztatás 10

3.2.4. A foglalkoztathatóság és a társadalmi befogadás elősegítése 10

3.2.5. Az e-tanulás jobb és nagyobb arányú kihasználásának támogatása 11

4. Összefoglalás 11

BEVEZETÉS

Az innováció és az információs és kommunikációs technológiák (ikt) használatba vétele két jelentős elemét képezi a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló, megújult lisszaboni stratégiának. Az ikt meghatározó szerepet játszik az európai gazdaság termelékenységének alakulásában, valamint a nagy tudást igénylő termékek és szolgáltatások fejlesztésében. Feltétlenül foglalkozni kell – mégpedig az érdekelt felek mozgósításával – az ikt-vel kapcsolatos készségek (e-készségek) terén felmerülő problémákkal, hogy reagálni tudjunk a jól képzett ikt-szakemberek és felhasználók iránti növekvő keresletre, meg tudjunk felelni az ágazat gyorsan változó igényeinek, és biztosítani tudjuk azt, hogy az egész életen át tartó tanulás során valamennyi polgár megszerezze a digitális eszköztudást. E kihívásoknak csak akkor tudunk sikeresen megfelelni, ha a tagállamokat és az ágazatot ténylegesen mozgósítani tudjuk. Az Európai Unió (EU) platformot tud kínálni az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd során feltárt példaértékű módszerek és célravezető megoldások egymással való megosztásához.

Az e-készségekkel foglalkozó, a dán soros elnökséggel együttműködésben 2002 októberében megrendezett európai csúcsot és a 2002 decemberében elfogadott tanácsi következtetéseket követően a Bizottság 2003-ban európai szinten létrehozta az e-készségekkel foglalkozó európai fórumot (European e-Skills Forum), mely az érdekelt felek egymásra találásához kíván lehetőséget biztosítani. A fórum 2004-ben „e-Skills for Europe: Towards 2010 and Beyond” (E-készségek Európában: helyzetkép, kihívások és feladatok 2010-ig és azon túl) címmel jelentést adott ki. Ezt követően a munka folyamatosan haladt előre annak érdekében, hogy elkészüljön egy az e-készségekre irányuló hosszú távú stratégia. 2006-ban a Bizottság iparpolitikájának keretében megkezdte munkáját egy ikt-munkacsoport, melynek célja kedvezőbb körülmények teremtése az uniós gazdasági vállalkozások számára. A munkacsoport számos ajánlást készített az e-készségek vonatkozásában. Ezek az ajánlások részét képezik a 2006 októberében az e-készségekkel foglalkozó európai konferencián[1] elfogadott thesszaloniki nyilatkozatnak.

2006 végére három jelentős kihívás látszott kibontakozni e területen. Először is döntő fontosságú, hogy az Unió mihamarabb hosszú távú stratégiát fogadjon el az e-készségek vonatkozásában, hogy ezzel elősegítse a versenyképességet, a foglalkoztathatóságot és a munkaerő-fejlesztést, pótolja az ezen a téren jelentkező hiányosságokat, és jobban meg tudjon felelni a globális verseny támasztotta kihívásoknak. Másodszor, fokozott erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy javuljon hosszú távon a köz- és a magánszektor közötti együttműködés, és ezzel zökkenőmentesen kapcsolódhasson egymáshoz az e-készségekre irányuló alapképzés, a szakképzés, a felsőoktatás és a szakmai fejlődés. Harmadszor pedig az ágazatnak és a politikai döntéshozóknak határozottabb és következetesebb stratégiát kell alkalmazniuk az ikt-szakmák és pályák professzionalizmusának, imázsának és vonzerejének támogatása, a munka színvonalának emelése, valamint a munkakörülmények és kilátások javítása érdekében.

E fontos kihívásokra kíván időszerű választ adni a közlemény.

A fő kihívások

Az e-készségek még mindig nem képezik hosszú távú politikai tervezés tárgyát

Az ikt fejlődését mindig is fluktuáció jellemezte, és mindig a fellendülés és válság váltakozása kísérte. Becslések szerint 4,2 millió ikt-szakember dolgozik az EU-ban, és mintegy 180 millióan használják munkájukhoz az információs és kommunikációs technológiát[2]. Egy az e-készségek keresletének és kínálatának 1998–2004 közötti alakulását vizsgáló felmérés[3] szerint ezen időszakban mintegy 48%-kal nőtt a foglalkoztatott IT-szakemberek becsült száma. A 2001-es csúcs után 2003-ban mélypont következett. Egyes adatok azonban arra utalnak, hogy a kereslet és a kínálat ciklikusan alakul, és az e-készségekkel foglalkozó európai fórum arra figyelmeztetett, hogy ismét jelentős hiányosságok fognak jelentkezni a munkavállalók e-készségeiben, ezért hosszú távú stratégia kidolgozását sürgette a probléma megoldására. A 2005. évi ágazati jelentés előrejelzése szerint 2008-ra a szükségesnél akár fél millióval is kevesebb lesz Európa-szerte az olyan szakemberek száma, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az új hálózati technológiák terén[4]. Egy 2006-os, az e-üzlettel foglalkozó ágazati felmérés azt mutatta, hogy a vállalkozások szakemberhiánnyal számolnak az ikt-szakmákban, mindenekelőtt az ikt-stratégia, a biztonság és az új üzleti megoldások területén[5].

Az ikt-szaktudásban előállt hiány magára a szakmára vezethető vissza: az okok a technológiai innovációban és az ikt-tevékenységnek a megfelelő képesítéssel rendelkező új alkalmazottak és vállalkozók viszonylag alacsony számához képest mutatott gyors fejlődésében keresendők. Ez különösen az internet térhódítása idején volt szembeötlő. A kilencvenes évek végén az ágazat nyomására több tagállam is szakpolitikai kezdeményezéseket hozott létre, Uniós szinten pedig 2001 márciusában sor került egy az e-kereskedelemmel foglalkozó konferencia megrendezésre. Az internetes részvénypiaci árbuborék „kipukkanása” és a 2001-es recesszió kedvezőtlen hatással volt az ikt-befektetésekre, és átmenetileg csökkentette az ikt-szakemberek iránti igényt. A politikai érdeklődés és támogatás hirtelen hanyatlásával egy időben megszűnt számos ágazati kezdeményezés is. Most azonban egyre nő a hiány az e-készségek terén. A fellendülés, az ikt-ágazat virágzása idején a szakpolitikusok kellő figyelmet szenteltek az e-készségeknek, amikor viszont az ágazat nehéz helyzetbe került, elfordultak tőle. Ezen a magatartáson változtatni kell ahhoz, hogy Európa fel tudjon készülni a változásokra, és eredményesen tudja kezelni őket.

Hiányzik az uniós szemléletmód: mindenki másképp csinálja

Az információs és kommunikációs technológia a világot egyik legjobban behálózó, mindenütt jelenlévő technológia. Az ikt-termékek és -szolgáltatások, illetve az ezekkel kapcsolatos foglalkozások hozzávetőleg azonosak mindenütt, és az ikt-ágazat globális alapon működik. Az ikt-munkacsoport sajnálatosnak ítélte, hogy Európa még mindig tarka képet mutat: minden ország eltérő szabályozási rendszert működtet. Emellett túl lassan halad az egységes iránymutatások kidolgozása, és még mindig hiányzik a kérdés egységes uniós megközelítése.

Az e-készségekkel foglalkozó európai fórum kiválasztott ugyan olyan megoldásokat, amelyek uniós szinten értéktöbbletet hoznak létre, megvalósításukra azonban még nem került sor. Az üzleti sikerhez szükséges készségek kialakítása és megtartása például elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a vállalkozások a megfelelő készséggel rendelkező embereket alkalmazzák a megfelelő helyen és a megfelelő időben. Ebből a célból számos vállalkozás foglalkozik az ikt-hoz szükséges kompetenciák listájának összeállításával, valamint ikt-folyamatok, -eszközök és -stratégiák kidolgozásával. Több ország is kidolgozott már ikt-jártassági keretrendszereket[6]. Számos, ezekben az országokban működő vállalkozás ezek alapján állította össze saját kompetenciakatalógusát. Az ilyen egyéni katalógusok és rendszerek kidolgozása és naprakészen tartása igen pénzigényes, és a munka egymás között való megosztása a vállalkozások, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások (kkv-k) javát szolgálná. Egy európai e-jártassági keretrendszer bevezetése olyan megoldás lenne, amely ugyanakkor összhangban lenne az egységes piac megteremtésére irányuló törekvésekkel is.

Imázsprobléma és a jól képzett ikt-szakemberek fogyatkozó száma

Az e-készségek szinten tartását és folyamatos fejlesztését a technológiai változás, és egyre inkább az internet által lehetővé tett globális munkaerőpiac teszi szükségessé. A felemelkedő gazdaságokban – mindenekelőtt Indiában és Kínában – megjelenő új ikt-tehetségforrások arra mutatnak rá, hogy az európai munkaerőnek alkalmazkodnia kell. A szoftverprogramozóknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy készségeik tömegcikké válnak, és számos alacsony vagy átlagos jövedelemmel rendelkező munkavállaló munkahelye kerül egyre inkább veszélybe. Az OECD becslése szerint az összes foglalkoztatott mintegy 20%-át érintheti potenciálisan a munkahelyek külföldre költöztetése[7]. Az alacsonyabb képesítéssel rendelkező szakemberek készségeinek értéke gyakran elvész, mivel szakismereteik pontos leírása és rendszerbe helyezése révén a munka viszonylag könnyen kiszervezhetővé válik. A magasabb szintű e-készségek nem foghatók meg ilyen könnyen, és ezáltal e készségek értéke megnő az európai munkaerőpiacon. A munkaerőpiac jelentős mértékű átalakulása címszó alatt a témával a média is intenzíven foglalkozik.

Több forrás szerint is romlik az ikt-ágazatról és az ikt-foglalkozásokról alkotott kép, ami az ikt-képzésekben részt vevő diákok csökkenő számában nyilvánul meg. A demográfiai hanyatlás okozta gondokat csak növeli, hogy a fiatalok szemmel láthatólag egyre kevésbé érdeklődnek az olyan szakok iránt, mint a matematika, a természettudományok és a technológia, és megoldatlan marad a nemek problémája is. Jobban kell kommunikálni a polgárokkal, mindenekelőtt a fiatalokkal, a szülőkkel, a tanárokkal és a nőkkel, és intézkedéseket kell életbe léptetni a munkaerő alkalmazkodásának megkönnyítésére. A legális migrációról szóló politikai tervében[8] a Bizottság hangsúlyozta a jól képzett bevándorlók jelentőségét az EU munkaerőpiacán jelentkező szaktudáshiány megszüntetésében. A tagállamok azonban még nem állnak egységesen a kérdéshez: csak 12 tagállamban hoztak létre könnyített eljárásokat és/vagy kínálnak vonzó feltételeket a jól képzett munkavállalók, köztük az ikt-szakemberek befogadására. Az egységes hozzáállás vonzóbbá tenné az Uniót, és idecsalná a hiányzó szakembereket.

„Párhuzamos világok” létrejötte a formális és a gyakorlati képzésben

Az ikt folyamatos fejlődése és a neki megfelelő e-készségek követelményeinek változásai összetett mozgó célpontot jelentenek a szakpolitikusok számára. A tagállami oktatási és szakképzési rendszereknek hatalmas kihívással néznek szembe, amikor gondoskodniuk kell a gazdaság és a társadalom működéséhez szükséges készségekről. Erőfeszítéseik ellenére még mindig nehezen birkóznak meg a helyzettel, és az egész életen át tartó tanulás még messze nem valóság. Sokkal tevékenyebben kell támogatni a partneri kapcsolatok és a rugalmasabb (például az e-tanuláson alapuló) megközelítésmódok új formáit.

Az ágazat bizonyos e-készségek esetében növekvő hiányra, illetve arra panaszkodik, hogy a kereslet és a kínálat nincs összhangban egymással. Az e-készségekkel foglalkozó európai fórum és az ikt-munkacsoport figyelmeztetett arra, hogy „párhuzamos világok” születhetnek az ágazati, illetve az államilag támogatott ikt-képzésben. A gazdasági vállalkozások által kiadott, e-készségeket igazoló bizonyítványoknak a tagállami képesítési keretbe történő beágyazása kapcsán – úttörő jelleggel az Egyesült Királyságban és néhány új tagállamban – nyert tapasztalat érdekes eseteket tár elénk, melyeket a tagállamoknak meg kellene vizsgálniuk, és meg kellene osztaniuk egymással. A képesítéseket egyre inkább az elvárt tanulási eredmények szempontjából kellene meghatározni, és ezzel az oktatást és képzést nyújtó intézményeket arra ösztönözni, hogy az emberek és a munkaadók által szükségesnek ítélt kompetenciákra, és ne a tanulmányok időtartamára vagy az intézmények helyére, illetve szervezetére összpontosítsanak. Ez a szemléletmód összhangban van a Bizottság által egy európai képesítési keretrendszer[9] létrehozására tett javaslattal, melynek célja az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megkönnyítése, és amely nélkülözhetetlen a tagállami és ágazati képesítési rendszerek fejlődéséhez.

Makacsul tartja magát a digitális analfabetizmus

Az alapműveltség hagyományos fogalmába a tudás alapú gazdaságban és társadalomban nélkülözhetetlen e-készségek és médiakompetenciák teljes tárának bele kell tartoznia. Az Eurostat adatai[10] azt mutatják, hogy az EU népességének 37%-a semmilyen számítógépes készséggel nem rendelkezik, az alapfokú oktatás második szintjénél/a középiskola alsó tagozatánál tovább nem tanulóknak pedig több mint 60%-a nem rendelkezik alapvető e-készségekkel. A hiányzó e-készségek következtében ezek az emberek nem fogják tudni használni az e-kereskedelem és az e-kormányzat számítógépes alkalmazásait, és nem fognak tudni teljes mértékben bekapcsolódni az információs társadalomba. Emellett az e-készségek hiánya növeli a társadalmi és oktatási hátrányokat, és gátolja az egész életen át tartó tanulást és a készségek fejlesztését.

A piac önerőből nem képes a digitális szakadék áthidalására. Éppen ezért mind az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás[11], mind az elektronikus társadalmi integrációval foglalkozó, 2006. júniusi miniszteri konferencián elfogadott rigai nyilatkozat[12] innovatív közintézkedésekre és több érdekelt fél részvételével létrejövő partneri kapcsolatokra összpontosít.

Hosszú távú stratégia az e-készségekkel kapcsolatos problémák megoldására

Egy az e-készségekre irányuló hosszú távú stratégia megvalósításához szükséges intézkedések nagy része egyértelműen a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az e-készségekkel foglalkozó európai fórum beszámolója szerint néhányuk már elkötelezett kezdeményezéseket indított e területen. A Bizottság – mindenekelőtt a bevált módszerek egymással való megosztásának megkönnyítésével – ösztönözni fogja őket politikájuknak a majdani hosszú távú stratégiával összhangban történő továbbfejlesztésére, illetve bátorítani fogja a többieket ugyanerre.

A tagállamok tevékenységeinek kiegészítéseképpen a Bizottság saját erejét olyan tevékenységekre kívánja fordítani, amelyek – a szubszidiaritás elvének megfelelően – uniós szinten értéktöbbletet hoznak létre. Egyértelmű, hogy az érdekelt felek által szorgalmazott egyes intézkedések határozott uniós dimenzióval bírnak. Ezeket a Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel szorosan együttműködve támogatni fogja.

A hosszú távú stratégia központi elemei

Az e-készségekkel foglalkozó európai fórum, az ikt-munkacsoport és a thesszaloniki nyilatkozat hosszú távú stratégiát szorgalmazott az e-készségekkel kapcsolatos problémák megoldására. A stratégiához részletes javaslatokat is készítettek. A javaslatok ismertetésére akkor került sor, amikor általánosan elfogadottá vált, hogy fokozni kell a tempót. A tagállamoknak és az érdekelt feleknek szóló hosszú távú stratégia a következő központi elemeket tartalmazza:

- Hosszabb távú együttműködés : több érdekelt fél részvételével létrejött partneri kapcsolatok és közös kezdeményezések révén a hatóságok és a magánszektor, a felsőoktatás, valamint a szakszervezetek és szövetségek közötti együttműködés fokozása, többek között a kereslet és a kínálat figyelemmel kísérése, a változások előrejelzése, a tananyagok fejlesztése, külföldi diákok és jól képzett ikt-szakemberek toborzása, továbbá a hosszú távra tervezett ikt-képzés elősegítése területén.

- Beruházás az emberi erőforrásokba : megfelelő mennyiségű köz- és magánberuházás biztosítása az emberi erőforrásokba és az e-készségekbe, célravezető pénzügyi támogatás és adózási ösztönzők kialakítása az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás maradéktalan tiszteletben tartásával, e-jártassági keretrendszer kidolgozása, a mobilitást és a képesítések átláthatóságát elősegítő eszközök fejlesztése, valamint az elismerés és a formális, a nem formális és az ágazati ikt-oktatás és bizonyítványok közötti kreditátvitel megkönnyítése.

- Vonzerő : annak a problémának az ellensúlyozására, hogy Európában a fiatalok érdeklődése nyugtalanítóan csökken a természettudományos és a műszaki pályák iránt[13], a természettudományok, a matematika, az ikt, az e-készségek, a foglalkozásprofilok, a szerepminták és a karrierkilátások[14] népszerűsítése, különösen a fiatalok – mindenekelőtt a lányok – körében, valamint annak biztosítása, hogy a szülők, a tanárok és a diákok pontos képet tudjanak alkotni arról, milyen perspektívákat nyit meg az ikt-képzés és az ikt-pálya.

- Foglalkoztathatóság és elektronikus integráció : mind a köz-, mind a magánszektorban, ezen belül is elsősorban a kkv-k esetében a munkaerő igényeihez, de a munkanélküliek, az idősebb nemzedékek, a kevésbé képzettek, a fogyatékosok és a társadalom peremére szorult fiatalok igényeihez is igazított intézkedésekre van szükség a digitális eszköztudás és az e-kompetencia fejlesztéséhez.

- Az e-készségek egész életen át tartó elsajátítása : annak biztosítása, hogy a munkavállalók rendszeresen fejleszthessék e-készségeiket, valamint jobb és több felhasználó-központú ikt-támogatású tanulási és képzési megközelítési mód (e-tanulás) ösztönzése. A kormányzatoknak támogatniuk kell az alkalmazottak e-tanulás révén történő továbbképzésének példaértékű módszereit – mindenekelőtt a kkv-k esetében –, és nyilvánosságot kell biztosítaniuk a sikeres megoldások és üzleti modellek számára.

Ezekből a központi elemekből kiindulva valamennyi tagállam a maga politikai, jogi, költségvetési, oktatási és képzési rendszerének keretei között kifejlesztheti és megvalósíthatja saját következetes és hosszú távú stratégiáját az e-készségekkel kapcsolatos problémák megoldására, amely az ő feladatuk. A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a folyamatot, és rendszeresen jelentéseket készít.

Európai szintű teendők

A Bizottság – figyelembe véve az érdekelt felek ajánlásait – az Unió szintjén öt területen javasol lépéseket. A különböző területeken 2007-ben kerül sor a tevékenységek megkezdésére, mégpedig azzal a céllal, hogy a megvalósítás 2010-re befejeződjön. A megvalósítás olyan uniós eszközök révén történik, mint az egész életen át tartó tanulást ösztönző program, a versenyképességi és innovációs keretprogram, a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram, valamint a foglalkoztatás és a regionális kohézió elősegítésére rendelkezésre álló strukturális alapok és az ikt, a foglalkoztatás és a vidéki területek fejlesztésére jóváhagyott tagállami/regionális vidékfejlesztési programok keretében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap. Szorosabbá kell tenni az együttműködést az Európai Szakképzés-fejlesztési Központtal (Cedefop), hogy az e-készségekkel kapcsolatos tevékenységek és a szakoktatás és -képzés, valamint az egész életen át tartó tanulás között aktív kapcsolat jöjjön létre. A hatékonyság garantálása érdekében a Bizottság a tevékenységeket folyamatosan figyelemmel kíséri.

Hosszú távú együttműködés elősegítése és a megvalósulás figyelemmel kísérése

A Bizottság ösztönözni fogja a tagállamok és az érdekelt felek párbeszédét és együttműködését az e-készségek területén, továbbá biztosítani fogja a megvalósulás nyomon követését. Ebben az összefüggésben a Bizottság üdvözli azt a tényt, hogy vezető ikt-vállalkozások 2007 júniusában felállították az ágazati vezetők e-készségekkel foglalkozó tanácsát (e-Skills Industry Leadership Board). A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szociális partnerek és a hatóságok közötti párbeszéd megteremtésére is szükség van annak érdekében, hogy megoldások szülessenek az ikt-ágazatban a rugalmas foglalkoztatás és a munkavállalói biztonság összeegyeztethetőségére.

2007-ben a Bizottság a következő lépéseket kezdeményezi:

- Rendszeres párbeszéd elősegítése az e-készségekről a tagállamokkal és az érdekelt felekkel (ágazat, szövetségek és szakszervezetek, civil társadalom, felsőoktatás és képzési intézmények), valamint egy online virtuális közösség fenntartása a Cedefoppal együttműködésben;

- Az e-készségek keresletének és kínálatának nyomon követése az Eurostattal és az érdekelt felekkel együttműködésben, továbbá a globális munkaerőpiac hatásának felmérése. A meglévő mutatók – ezen belül mindenekelőtt az ikt-szakemberek készségeire vonatkozó mutatók – és az e-üzleti készségek felmérésein alapuló éves jelentés kiadása a helyzet összefoglaló bemutatására.

Támogató intézkedések és eszközök fejlesztése

Ahogyan az érdekelt felek ajánlásai is utaltak rá, bizonyos intézkedéseket uniós szinten lehet megtenni annak érdekében, hogy megfelelő e-készségek álljanak rendelkezésre. A Bizottság 2007-től kezdődően a következő lépéseket teszi:

- Támogatja egy az érintett felek igényein és az Európai Szabványügyi Bizottságban[15] az európai képesítési keretrendszerre irányuló javaslattal összhangban folytatott előkészítő munka eredményein alapuló európai e-jártassági keretrendszer kidolgozását. Az eredmények 2008-ra várhatók.

- A Cedefoppal együttműködésben tovább támogatja az Europass-kezdeményezést[16], beleértve egy az e-készségeket mérő online önértékelési eszköz fejlesztését, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítését egy az e-készségekkel és -szakmákkal foglalkozó európai portálról. Ez az érdekelt felek által létrehozandó és fenntartandó portál 2008 végére jön létre.

- Európai kézikönyvet készít az e-készségekkel foglalkozó, több érdekelt fél részvételével létrejött partnerségi kapcsolatokról, mely többek között egységes iránymutatásokat és a megfelelő jogi és pénzügyi keretekre vonatkozó ajánlásokat tartalmaz. Ez 2008-ra készül el, és a tagállamokban tartott munkatalálkozókon lehetne hozzáférni.

- Gyorsított és vonzó engedélyezési eljárásokat vezet be a harmadik országokból az EU-ba érkező ikt-szakemberek számára. A készségek terén jelentkező hiány pótlására 2007 szeptemberében a Bizottság irányelvjavaslatot terjeszt elő a jól képzett, harmadik országokból származó munkaerő munkavállalásának engedélyezéséről.

- A lányok számára az ikt-szektorban szakmai látogatásokat kínáló kezdeményezés[17] ikt-vállalkozásokkal együttműködésben történő további támogatása révén ösztönzi a nőket ikt-pályák választására, valamint egy a példaértékű megoldásokat vizsgáló felmérést indít, mely elsősorban azt kívánja feltárni, melyek azok a tényezők, amelyek hatására az ikt-szektorban dolgozó nők a szakmájukban maradnak.

- Támogatja az e-képzést a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén[18] a 2007–2013-as jóváhagyott vidékfejlesztési programok keretében.

Emellett 2008-tól a Bizottság a következő lépéseket teszi:

- Iránymutatások kidolgozását támogatja az e-kompetenciára vonatkozó tantervek készítéséhez annak érdekében, hogy emelkedjen az ikt-képzés színvonala, és a képzés relevánsabbá váljon, valamint hogy hatékonyabb legyen az ágazat és a felsőoktatás közötti együttműködés. Meg fogja vizsgálni az ikt-munkacsoportnak egy a szolgáltatástudományokkal, a vezetéstudománnyal és a műszaki tudományokkal foglalkozó új tantárgy létrehozására irányuló javaslatát. A kész iránymutatások 2009-re készülnek el;

- A bevezetendő európai képesítési keretrendszer és az ágazat önszabályozási kezdeményezéseinek figyelembe vételével ösztönzi a meglévő ágazati ikt-képesítések minőségével szemben támasztandó európai követelmények kidolgozását. A követelmények 2009-re készülnek el;

- Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozást teljes mértékben tiszteletben tartó megfelelő pénzügyi és adózási ösztönzőket tár fel az e-képzés területén, különös tekintettel az kkv-kra, valamint megvizsgálja a humántőke-beruházásokra vonatkozó adójóváírás lehetőségét. A Bizottság a témában 2009-ben jelentést ad ki.

Tájékoztatás

2007-től két lehetőség áll rendelkezésre uniós szinten a tájékozottság javítására, mindenekelőtt a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (2007–2013) és az Oktatás és képzés 2010 program nyílt koordinációs módszerével összefüggésben az egész életen át tartó tanulást ösztönző program keretében:

- a természettudományok, a matematika és az ikt, a szerepminták, a foglalkozás- és karrierprofilok és -kilátások, valamint az ikt-készségeket érintő tanárképzést elősegítő, illetve a műszaki és természettudományos területeken a nemek közötti különbségekkel foglalkozó példaértékű tagállami kezdeményezésekkel kapcsolatos információk cseréje;

- tájékoztató és információs kampányok támogatása uniós és nemzeti szinten annak érdekében, hogy a szülők, a tanárok és a diákok pontos képet tudjanak alkotni arról, milyen perspektívákat nyit meg az ikt-képzés és az ikt-szektorban befutott szakmai karrier az Unióban.

A foglalkoztathatóság és a társadalmi befogadás elősegítése

A Bizottság 2008-ban egy az e-integrációval kapcsolatos kezdeményezést kíván indítani, melyet a közeljövőben közlemény fog ismertetni. A rigai nyilatkozatban foglalt, 2007–2008-as kötelezettségek keretében a Bizottság a digitális eszköztudás alapos felmérése alapján megvizsgálja a tagállamok politikáit, hogy megállapítsa, melyek a legsikeresebb politikák, és szükség esetén új kezdeményezéseket javasoljon. A cél az, hogy 2010-re a felére csökkenjen a digitális eszköztudás terén megmutatkozó szakadék a kirekesztéstől fenyegetett csoportok és az átlagnépesség között. A megvalósulás mértékének mérésére az i2010 keretében kerül sor. Az Eurostatnak a háztartások ikt-használatára vonatkozó felmérése 2007-ben adatokkal fog szolgálni a digitális eszköztudásról.

Az ikt-ágazaton belüli jelentős partnerek már 2006-ban létrehozták a foglalkoztathatósághoz szükséges készségekkel foglalkozó európai szövetséget (European Alliance on Skills for Employability), melynek célja, hogy 2010-re 20 millió hátrányos helyzetű ember számára lehetővé tegye a képzést. A kkv-k szakmai szervezetei hasonló képzési programot szeretnének kidolgozni a felhasználói készségek területén, különös tekintettel a kkv-k igényeire. A Bizottság emellett támogat ígéretes tevékenységeket és kezdeményezéseket is, többek között a következőket:

- a vállalati szociális felelősséget növelő kezdeményezések, valamint az e-képzéseket kínálók, a civil társadalom, az üzleti készségek területén továbbképzéseket kínálók, és a gyakornokokat új munkahelyhez segítő és a digitális eszköztudás fejlesztését támogató ügynökségek közötti partneri kapcsolatok támogatása;

- a folyamatban lévő ágazati kezdeményezésekkel összefogásban annak feltárása, hogyan támogathatják hatékonyan a köz- és a magánszféra finanszírozási eszközei a több érdekelt fél részvételével létrejött, sikeres kezdeményezéseket[19] a munkakeresők és a kevésbé képzett munkaerő foglalkoztathatóságának javításában.

Az e-tanulás jobb és nagyobb arányú kihasználásának támogatása

Az E-tanulás program (2004–2006) eredményei, valamint egy a vállalkozások e-tanulását támogató politikák hatékonyságát mérő értékelés és 2007 októberében Lisszabonban tartott, E-tanulással foglalkozó konferencia[20] megállapításai alapján a Bizottság 2008-ban jelentést ad ki, melyben ajánlásokat fogalmaz meg a célirányos e-tanulási kezdeményezések és a sikeres stratégiák támogatása tekintetében. Ezenkívül a Bizottság két tevékenységet támogat:

- E-tanfolyamok és a munkavállalók számára rendelkezésre álló, e-készségekkel kapcsolatos tananyagok egymás közötti cseréjét lehetővé tevő mechanizmus kidolgozása. A mechanizmusok 2009-re készülnek el;

- A képzési központok és a jövőben jelentkező e-készségigények vizsgálatával foglalkozó kutatók[21] közötti kapcsolat támogatása. A hálózat 2009-re válik működőképessé.

Összefoglalás

Ahhoz, hogy az Európai Unió és tagállamai továbbra is sikeresek maradjanak a gyors technológiai változások által jellemzett globális gazdaságban, nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy emeljük munkavállalóink és polgáraink e-készségeinek színvonalát, illetve kiszélesítsük készségeik tárát, mivel ezek képezik a tudás alapú társadalom egyik pillérét. Ehhez jelentős és tartós erőfeszítésekre lesz szükség számos szakpolitikai kérdésben mind a tagállamok, mind az érdekeltek részéről.

A közleményben javasolt, az e-készségekre irányuló hosszú távú stratégia olyan központi elemeket tartalmaz, melyekből kiindulva a tagállamok és az érdekelt felek kifejleszthetik és megvalósíthatják saját, az e-készségekre irányuló következetes és hosszú távú politikájukat és intézkedéseiket. A Bizottság öt területen támogatja intézkedések bevezetését, és olyan tevékenységekre összpontosít, amelyek uniós szinten értéktöbbletet nyújtanak.

Emellett 2008-ban nagy horderejű konferenciát szervez, amelyen beszámol a fejleményekről, ismerteti az intézkedések eredményeit, és megvitatja a jövőbeni teendőket. 2010-ben pedig egy független értékelés eredményei és az érdekelt felek értékelése alapján jelentést tesz közzé.

[1] Thesszaloniki, Cedefop, 2006. október 5–6., lásd: www.e-skills-conference.org

[2] CEPIS, “Thinking Ahead on e-Skills for the ICT Sector in Europe” (Tervezzük előre az európai ikt-ágazatban szükséges e-készségeket), 2007. február

[3] Rand Europe, “The Supply and Demand of e-Skills in Europe” (Az e-készségek keresletének és kínálatának alakulása Európában), 2005. szeptember

[4] IDC White Paper, „Networking Skills in Europe” (IDC fehér könyv, Hálózati szaktudás Európában) 2005. szeptember

[5] E-Business Watch, 2006. évi felmérés

[6] Pl. a CIGREF (Club Informatique des Grandes Entreprises Françaises) Franciaországban, a SFIA (Skills Framework for the Information Age) az Egyesült Királyságban és az AITTS (Advanced IT Training System) Németországban.

[7] A munkahelyek külföldre helyezésének fogalma magában foglalja mind a nemzetközi kiszervezést, amelynek keretében bizonyos tevékenységeket szerződéses alapon független külföldi harmadik fél végez, mind a nemzetközi beszervezést, vagyis egyes műveletek külföldi leányvállalatoknak történő átadását.

[8] COM(2005) 669., 2005.12.21.

[9] COM(2006) 479., 2006.9.5.

[10] Eurostat, Statistics in focus, 2006/17.

[11] 2006/962/EK, 2006.12.18.

[12] Lásd: http://europa.eu.int/information_society/events/ict_riga_2006/doc/declaration_riga.pdf

[13] „Science Education Now: A Renewed Pedagogy for the Future of Europe”. (A természettudományok oktatása ma: Megújult pedagógia Európa jövőjéért) Rocard Report, 2007.06.12.

[14] A karrierkilátásoknak nemcsak a vertikális mobilitást, hanem a horizontális pályaváltást, valamint a szakmai és a magánélet összeegyeztethetőségére vonatkozó javaslatokat is tematizálniuk kell.

[15] Lásd: http://www.cenorm.be/businessdomains/businessdomains/isss/activity/wsict-skills.asp

[16] Lásd: http://europass.cedefop.europa.eu/

[17] Lásd: http://ec.europa.eu/itgirls

[18] Az ikt vidéken való terjesztésének és a belőle származó haszon maximalizálásának támogatása terén alkalmazott példaértékű megoldásokat vizsgáló felmérés eredményei 2007 végére lesznek elérhetők.

[19] A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokkal összhangban (2005/600/EK, 2005. július 12.)

[20] Lásd http://www.elearninglisboa.com

[21] Például a „Network of Living Labs” hálózat, lásd: http://www.ami-communities.eu/wiki/CORELABS