52006PC0817

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 20.12.2006

COM(2006) 817 végleges

2006/0310 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2006) 1682}{SEC(2006) 1683}

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

● A javaslat indokai és célkitűzései

Az Európai Rendőrségi Hivatalt (Europol) 1995-ben hozták létre, a tagállamok közötti egyezmény[1] alapján. Az Europol volt az első olyan szervezet, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezései alapján hoztak létre. A nemzetközi szervezett bűnözés akkoriban még nem volt annyira elterjedt, és az európai bel- és igazságügyi együttműködés főként a TREVI keretére korlátozódott.

Azóta ezen a területen jelentős joganyagot fogadtak el, közöttük olyan jogszabályokat, amelyek más, tanácsi határozattal felállított szerveket hoztak létre, így például az Eurojustot és a CEPOL-t (Európai Rendőrakadémia). A határozat fő előnye az egyezménnyel szemben az, hogy viszonylag könnyen hozzáigazítható a változó körülményekhez, mivel nem szükséges megerősíteni.

Ez különösen fontos az Europol mint szervezet számára, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy időről időre szükség van jogalapjának kiigazítására. Az Europol-egyezmény módosítása céljából 1995-ös elfogadása óta 2000-ben, 2002-ben, illetve 2003-ban három különböző jegyzőkönyvet fogadtak el olyan rendelkezésekkel, amelyek jelentősen javítani fogják az Europol hatékonyságát[2]. E dokumentum megírásának időpontjában még egyik jogszabály sem lépett hatályba amiatt, hogy ezeket még nem mindegyik tagállam ratifikálta.

Ezen túlmenően az Europol működéséről folyó viták azt mutatják, hogy még a három jegyzőkönyv hatálybalépése után is további javítások lennének kívánatosak az Europol működésében. Ez részben új biztonsági fenyegetések – mint például a terrorizmus – felmerülésével, illetve felerősödésével magyarázható, amelyek új kihívások elé állítják az Europolt, és újszerű megközelítéseket igényelnek. Emellett az információk jobb megosztása és a hágai program által támogatott rendelkezésre állás elvének a megvalósítása szükségessé teszi az Europol jogi keretének további kiigazítását, fenntartva ugyanakkor a szigorú adatvédelmi rendelkezésekre helyezett hangsúlyt.

Az egyik javasolt jelentős változtatás az, hogy az Europolt a közösségi költségvetésből kellene finanszírozni. Ez azonos alapra helyezi majd az Europolt az Eurojusttal és a CEPOL-lal, növeli az Európai Parlament szerepét az Europol ellenőrzésében, és ezáltal javítja az Europol feletti, európai szintű demokratikus felügyeletet. Az EU személyzeti szabályzatának az alkalmazása szintén jelentős egyszerűsítést eredményez. Mindez összhangban van az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalással[3].

A jelenlegi javaslat célja, hogy az Europolt tanácsi határozat alapján hozza létre, amely tartalmazza a három jegyzőkönyvben már szereplő összes módosítást, valamint az Europol előtt álló új kihívásokra való reagáláshoz szükséges további javításokat.

● Általános összefüggés

Az Europol jogalapjáról folyó viták nem új keletűek. A Tanács már 2001-ben megvitatta annak a lehetőségét, hogy az Europol-egyezményt tanácsi határozattal váltsa fel. Akkor úgy döntöttek, hogy a problémával az Europol-egyezmény keretein belül és a rákövetkező kormányközi konferencián foglalkoznak, amely az Alkotmányszerződést készítette elő. Az Alkotmányszerződés jelenlegi III-276. cikke foglalja magában az Europol jövőjével kapcsolatban kibontakozó elképzelést, amelyet a javaslat előkészítése során figyelembe vettünk.

A közelmúltban a Tanács osztrák elnöksége ismét határozottan napirendre tűzte az Europol jövőjét. A munka a 2006. januári informális IB Tanácsban (Bel- és Igazságügyi Tanács) zajló vitával kezdődött, amelyet februárban az Europol jövőjéről szóló magas szintű konferencia követett, majd számos, az „elnökség barátainak csoportja” által tartott megbeszéléssel folytatódott, amelynek munkáját az Europol működésének javítására szolgáló lehetőségekről szóló opciós dokumentumban foglalták össze (9184/1/06 rev 1 tanácsi dokumentum). Ezen lehetőségek jelentős részéhez szükséges az Europol jogi keretének módosítása. Ezeket a választási lehetőségeket e javaslat előkészítése során gondosan figyelembe vettük.

Ezen túlmenően a Tanács szervein belül megvitatták az Europol jövőjére vonatkozó tanácsi következtetéseket, és a 2006. júniusi IB Tanácsban megállapodtak ezekről. A következtetések világos politikai iránymutatást nyújtanak arra vonatkozóan, hogyan kell továbbvinni az Europol jövőjével kapcsolatos munkát. Ezen belül a 4. következtetés így szól: „A Tanács illetékes szerveinek meg kell kezdeniük a munkát, hogy mérlegeljék, hogy 2008. január 1-jéig vagy ezt követően minél előbb tanácsi határozat lépjen-e az Europol-egyezmény helyébe az EUSz. 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előirányzottak szerint, és ha igen, ez hogyan valósuljon meg, lehetőség szerint egy konkrét kezdeményezés vagy javaslat alapján.”

● A javaslat által szabályozott területen fennálló rendelkezések

Az Europol jogi keretét pillanatnyilag az Europol-egyezmény alkotja, amely létrehozza a szervezetet, meghatározza hatáskörét, feladatait és vezetését, és tartalmazza a szerveire, személyzetére és költségvetésére vonatkozó rendelkezéseket. Az egyezmény számos rendelkezést tartalmaz az adatfeldolgozás, az adatvédelem és egyéb kérdések tárgyában, a polgárok jogait is beleértve. Az Europol-egyezmény mellett mind a Tanács, mind az Europol igazgatótanácsa jelentős számú másodlagos jogszabályt fogadott el. A javaslat előkészítése során mindezeket a jogi eszközöket figyelembe vettük.

A javaslat előkészítése során fontos szempont volt annak biztosítása, hogy a jelenlegi helyzetről az e javaslatban tervbe vett helyzetre való átállás folyamata zökkenőmentes legyen. A javaslat számos átmeneti rendelkezést tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat ne zavarja az Europol operatív munkáját, és a személyzet meglévő jogai ne sérüljenek.

● Az Unió más politikáival és célkitűzéseivel való összhang

A javaslat összhangban áll az Európai Unió meglévő politikáival és célkitűzéseivel, különösen azzal a célkitűzéssel, miszerint javítani kell a tagállami bűnüldöző hatóságok hatékonyságát a súlyos bűncselekmények megelőzése és leküzdése terén.

A javaslat előkészítése során figyelembe vettük a legújabb bizottsági javaslatokat is, amelyek tárgya az információcsere a rendelkezésre állás elvének keretében, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelme.

A határozat emellett törekszik a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, valamint a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elve (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6., 7., 8., 48. és 49. cikke) teljes mértékű tiszteletben tartásának biztosítására.

A személyes adatok e határozat keretében történő feldolgozása a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2007/XX/IB tanácsi kerethatározattal összhangban, valamint az e javaslattervezetben foglalt különös rendelkezésekkel összhangban történik majd; utóbbiak közül számos rendelkezést már az Europol-egyezménybe is felvettek.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

● Konzultáció az érdekelt felekkel

A Bizottság nem szervezett célirányos konzultációt az érdekelt felekkel. Ennek az az oka, hogy – mint már fent leírtuk – az osztrák elnökség már elvégezte azt a munkát, amely minden szinten lefolytatott, széles körű konzultációs folyamatnak tekinthető. E folyamat részét képezték a miniszteri szinten, a 36. cikk alapján létrehozott bizottság (CATS) szintjén és a technikai szakértők, közöttük adatvédelmi szakértők szintjén lefolytatott viták is. Mint fent jeleztük, e munka eredményeit a javaslat előkészítése során gondosan figyelembe vettük.

● Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Nem volt szükség külső szakértők bevonására.

● Hatásvizsgálat

A javaslat benyújtása előtt számos alternatív lehetőséget mérlegeltünk.

Az első lehetőség az volt, hogy minden maradjon a régiben. Ezt az opciót elvetettük, tekintettel az Europol-egyezmény módosítására irányuló eljárásokkal kapcsolatban jelenleg tapasztalható egyértelmű nehézségekre. Egy hatékony európai bűnüldöző szervezet nem működhet legjobb képességeinek megfelelően, ha a fő jogi eszközében végrehajtott változtatások csak az ezekre vonatkozó döntés után több évvel léphetnek hatályba. Ráadásul az osztrák elnökség alatti konzultációk azt bizonyították, hogy a tagállamok számos esetben támogatják az Europol működésének további javítását célzó lehetőségeket.

A második lehetőség, amelyet szintén elvetettünk, az volt, hogy egy tanácsi határozatot léptetünk az Europol-egyezmény helyébe, de ezzel egyidejűleg javaslatot teszünk az Europol-egyezmény hatályon kívül helyezéséről szóló jegyzőkönyvre is, mivel néhány szakértő jelezte, hogy egy ilyen jegyzőkönyv hatálybalépésére lenne szükség ahhoz, hogy az Europolról szóló tanácsi határozat hatályba léphessen. Ennek az opciónak egyértelműen az a fő hátránya, hogy az Europol-egyezmény hatályon kívül helyezéséről szóló jegyzőkönyv maga is olyan jogszabály, amely hosszadalmas ratifikációs folyamatot tenne szükségessé valamennyi tagállam részéről.

A körültekintő jogi elemzést követően a bizottsági személyzeti munkadokumentum [a 2006. június 21-i SEC 2006 (851)] körvonalazta annak fő okait, hogy a Bizottság miért képviseli azt a nézetet, hogy lehetséges az Europol-egyezmény tanácsi határozattal való felváltása anélkül, hogy szükség lenne az Europol-egyezményt hatályon kívül helyező jegyzőkönyvre.

A harmadik lehetőség az lett volna, hogy az Europol-egyezmény helyébe tanácsi határozat lép annak előírása nélkül, hogy az Europolt a közösségi költségvetésből finanszírozzák. Ez a finanszírozási módszer azonban az EUSz. 41. cikkének (3) bekezdéséből ered, amely azt az általános szabályt határozza meg, hogy a VI. cím végrehajtása során felmerülő műveleti kiadások az Európai Közösségek költségvetését terhelik, kivéve ha a Tanács egyhangúlag másként határoz. Ráadásul e finanszírozás összegei már szerepelnek a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keret költségvetési tervezésében.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

● A javasolt intézkedés összefoglalása

A javaslat célja, hogy az Europol-egyezmény helyébe tanácsi határozat lépjen. Magában foglalja az egyezménynek a három jegyzőkönyv által bevezetett módosításait, így például az Europol megbízatásának és feladatainak kibővítését a pénzmosással, a bűnmegelőzés területén történő segítségnyújtással, a bűnügyi technikai és bűnügyi tudományos módszerekkel, a közös nyomozócsoportokban való részvétel lehetőségével és a tagállamok nyomozások lefolytatására vagy koordinálására való felkérésének lehetőségével, valamint az Európai Parlament jobb tájékoztatásával.

A javaslat előírja, hogy az Europolt az Európai Közösségek költségvetéséből finanszírozzák, és az EU személyzeti szabályzata alkalmazandó rá, ami erősíteni fogja az Európai Parlament részvételét az Europol irányításában, és egyszerűsíteni fogja az Europol költségvetésének és személyzetének kezelésére szolgáló eljárásokat.

A javaslat az Europol működési hatékonyságának növelése érdekében fejlesztéseket tartalmaz az Europol megbízatása és feladatai tekintetében, valamint az adatfeldolgozás és adatvédelem területén.

A megbízatást és a feladatokat érintő módosítások:

A javaslat a szervezett bűnözéshez nem szorosan kapcsolódó bűnügyi területekkel bővíti ki az Europol megbízatását (4. cikk). Ez meg fogja könnyíteni az Europol által a tagállamoknak nyújtott támogatást az olyan, határokon átlépő nyomozásokkal kapcsolatban, amelyek esetében a szervezett bűnözés jelenléte nem kezdettől fogva bizonyított.

A szöveg az „elnökség barátai” jelentésének 22. ajánlásával összhangban jogalapot biztosít az Europol számára arra, hogy magánjogi szervektől vegyen át adatokat (az 5. cikk (1) bekezdése).

Szintén bevezetésre került a tagállamoknak nyújtott támogatás lehetősége a közrend fenntartására kiható, nagyszabású nemzetközi eseményekkel kapcsolatban (az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontja).

Új információfeldolgozó eszközök és a meglévő eszközök hatékonyságának növelése:

Az Europol fő meglévő eszközei az Europol Információs Rendszer és az elemzési munkafájlok.

Amennyiben célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, az Europol jogosult arra, hogy új információfeldolgozó eszközöket kezeljen például a terroristacsoportokkal és a gyermekpornográfiával kapcsolatban (10. cikk). A személyes adatok ilyen rendszerekben való feldolgozásának feltételeit a Tanács állapítja meg.

Az Europol minden erőfeszítésével törekszik annak biztosítására, hogy adatfeldolgozó rendszerei képesek legyenek együttműködni a tagállamok adatfeldolgozó rendszereivel és az Európai Unió azon szervei által használt adatfeldolgozó rendszerekkel, amelyekkel az Europol kapcsolatba léphet. Amennyiben a jogi keretek lehetővé teszik az adatcserét, ez meg fogja teremteni a zökkenőmentes adatcsere műszaki feltételeit, az adatvédelem alapelveinek a sérelme nélkül (10. cikk (5) bekezdése).

Az Europol Információs Rendszert konzultáció céljából közvetlenül hozzáférhetővé teszik a nemzeti egységek számára. Az összekötő tisztviselőkön keresztüli teljes körű hozzáférés megszerzése érdekében a valamely konkrét nyomozáshoz való szükségesség bizonyítására vonatkozó, az Europol-egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettség végrehajtását a gyakorlatban túlságosan terhesnek tartottuk, és úgy véltük, hogy veszélyeztetheti a munka hatékonyságát (11. cikk).

Azt a gyakoriságot, amellyel felül kell vizsgálni az Europol által vezetett adatfájlokban az adatok további tárolásának szükségességét, az adatok bevitelétől számított egy évről három évre hosszabbítottuk meg, hogy csökkentsük a fájlokon dolgozó elemzőkre nehezedő adminisztratív terhet (20. cikk). A hároméves felülvizsgálati időszak megfelel a 16. cikk (4) bekezdésében előirányzott időszaknak is, amely szerint minden elemzési fájl tekintetében meg kell állapítani, hogy szükséges-e a további megőrzése. Az elemzőkre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése azt jelenti, hogy fő célkitűzésükre, azaz a bűnügyi elemzési szolgáltatások biztosítására összpontosíthatnak.

Új rendelkezések az adatvédelmi keretben:

A személyes adatok e határozat keretében történő feldolgozása a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2007/XX/IB tanácsi kerethatározattal összhangban, valamint az e javaslattervezetben foglalt különös rendelkezésekkel összhangban történik majd; utóbbiak közül számos rendelkezést már az Europol-egyezménybe is felvettek.

Amennyiben új lehetőségeket teremtenek az Europol számára személyes adatok feldolgozására, erre a feldolgozásra csak világos és pontos jogi szabályozással összhangban kerülhet sor, amelyet a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

Az elemzési munkafájlokat legfeljebb három éven át őrzik meg. Ha a fájl célja miatt szigorúan szükséges, az elemzési munkafájlokat az igazgatótanács tájékoztatását és a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően további 3 éves időszakokon át fenntarthatják (16. cikk).

Az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés felderítése érdekében az ellenőrzési adatok megőrzési időtartamának hat hónapról tizennyolc hónapra való meghosszabbításával javítani fogják azokat az ellenőrző mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a személyes adatok feldolgozására használt számítógépes adatfájlokból történő adatlehívások jogszerűségének ellenőrzését (18. cikk).

Az adatvédelmet a teljes mértékben független adatvédelmi tisztviselői tisztség létrehozásával fogják javítani (27. cikk).

● Jogalap

Az Európai Unióról szóló szerződés 30. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 30 cikkének (2) bekezdése és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja.

● A szubszidiaritás elve

Az Unió intézkedéseire a szubszidiaritás elvét kell alkalmazni.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következő ok(ok)ból nem tudják kielégítően megvalósítani.

Nem lehet európai uniós szervet létrehozni a tagállamok által egyedül végrehajtott intézkedéssel, mivel a tagállamoknak egyesíteniük kell erőiket a határokon átlépő súlyos bűnözés és terrorizmus jobb kezelése érdekében, mégpedig a központosított elemzésen és az információcserén keresztül.

A javaslat hatóköre arra korlátozódik, hogy ellássa az Europolt a tagállamok bűnüldöző hatóságainak segítését és támogatását lehetővé tevő eszközökkel, és növelje az Europol erre irányuló lehetőségeit.

A javaslat ebből következően megfelel a szubszidiaritás elvének.

● Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő ok(ok)ból.

A javaslat az Europol-egyezménnyel összhangban az Europol hatékony működésének biztosításához szükséges intézményi keret, valamint adatfeldolgozási és adatvédelmi intézkedések szabályozására korlátozódik. Megfelelő esetben hivatkozik a nemzeti jogra, amely meghatározza például, hogy mely adatok oszthatók meg az Europollal és milyen feltételek mellett. Az arányosságot az Europol hatáskörének megállapítása során is figyelembe vettük, amely az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatban felsorolt súlyos bűncselekményformákra korlátozódik.

A javaslat következtében a Közösségre háruló pénzügyi teher arányos a tagállamok által az Europol finanszírozása céljából viselt jelenlegi költségekkel. A javaslat a közösségi eljárásokkal való összehangolás és az Europol jogi eszközének módosításaival kapcsolatos ratifikációs eljárások szükségtelenné tétele révén csökkenteni fogja az adminisztratív terhet.

● Az eszközök megválasztása

Az EUSz. VI. címe szerinti szerv létrehozásának a legmegfelelőbb eszköze az EUSz. 34. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló tanácsi határozat. Mivel a javaslat célja nem a tagállami jogszabályok közelítése, a kerethatározat nem lett volna megfelelő eszköz.

4. KÖLTSÉGVETÉSI KIHATÁSOK

A 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keret szerint összesen 334 millió eurót különítettek el arra, hogy a 2010–2013 közötti időszakban a közösségi költségvetésből finanszírozzák az Europolt. Ezek a számok összhangban állnak az Europol legújabb ötéves finanszírozási tervével. Az Europol 2007. évi éves költségvetése megközelíti a 68 millió eurót. A 2007-ben e költségvetésből alkalmazott személyzet összlétszáma 406 fő lesz.

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

● Szimuláció, kísérleti szakasz és átmeneti időszak

A javaslathoz tartozni fog egy átmeneti időszak.

● Egyszerűsítés

A javaslat rendelkezik az uniós és nemzeti hatóságok adminisztratív eljárásainak jelentős egyszerűsítéséről, mégpedig a költségvetés és a személyzet kezelésével összefüggő számos jogi eszköz és határozat elfogadásának elkerülésével, és a működés más uniós szervek és ügynökségek közös gyakorlatával való összehangolásával.

● Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezését vonja maga után.

● Átdolgozás

A javaslat átdolgozással jár.

2006/0310 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, 30. cikkének (2) bekezdésére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[5],

mivel:

(1) Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról az Európai Unióról szóló 1992. február 7-i szerződésben állapodtak meg, és ezt az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezményben (a továbbiakban: az Europol-egyezmény)[6] szabályozták.

(2) Az Europol-egyezmény számos javasolt módosítás tárgya volt, amelyeket három jegyzőkönyvbe foglaltak; ezek az ilyen módosításokkal járó hosszadalmas ratifikációs eljárás miatt még nem léptek hatályba, így az, hogy az egyezmény helyébe határozat lép, megkönnyíti majd a szükség szerinti további módosításokat.

(3) Az Europol jogi keretének egyszerűsítése és javítása részben elérhető az Europolnak az Európai Közösségek költségvetéséből finanszírozott, európai uniós ügynökségként történő létrehozásával, mivel ezt követően az e szervekre vonatkozó általános szabályokat és eljárásokat alkalmazzák az Europolra.

(4) Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének hatálya alá tartozó területeken európai uniós ügynökségeket és szerveket felállító legújabb jogi eszközöket (a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i tanácsi határozat[7], valamint az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) létrehozásáról és a 2000/820/IB határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. szeptember 20-i tanácsi határozat[8]) tanácsi határozatok formájában alkották meg, mivel ezek a határozatok könnyebben hozzáigazíthatók a változó körülményekhez és a felmerülő politikai prioritásokhoz.

(5) Az Europolnak az Európai Közösségek általános költségvetéséből finanszírozott európai uniós ügynökségként történő létrehozása növelni fogja az Európai Parlament szerepét az Europol feletti ellenőrzésben, mivel az Európai Parlament részt vesz a költségvetés elfogadásában.

(6) Az Europolnak a más szervekre és ügynökségekre alkalmazandó általános szabályok és eljárások hatálya alá helyezésével adminisztratív egyszerűsítés érhető el, ami lehetővé fogja tenni az Europol számára, hogy erőforrásaiból többet fordítson alapvető feladataira.

(7) Az Europol működésének további egyszerűsítése és javítása érhető el azokkal az intézkedésekkel, amelyek az Europol az irányú lehetőségeinek kibővítését célozzák, hogy segítséget és támogatást nyújtson a tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságainak, anélkül hogy az Europol tisztviselőit végrehajtási hatáskörökkel ruháznák fel.

(8) E javítások egyike annak biztosítása, hogy az Europol segíteni tudjon a tagállamok illetékes hatóságainak a súlyos bűncselekmények meghatározott formái elleni küzdelemben a jelenlegi korlátozás nélkül, miszerint szervezett bűnözői struktúra érintettségére vonatkozó, tényszerű jeleknek kell fennállniuk.

(9) Az Europol kijelölése az euro hamisítása elleni küzdelemért felelős európai uniós kapcsolattartási pontként nem érinti a pénzhamisítás leküzdéséről szóló, 1929. április 20-án Genfben aláírt egyezményt és annak jegyzőkönyvét.

(10) A szükségtelen eljárások elkerülése érdekében az Europol nemzeti egységeinek közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük az Europol Információs Rendszerben lévő összes adathoz.

(11) E határozat összhangban van a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2007/XX/IB tanácsi kerethatározattal.

(12) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[9] kell alkalmazni a közösségi jog keretében feldolgozott adatokra, nevezetesen az Europol személyzetével kapcsolatos személyes adatok tekintetében .

(13) Szükség van adatvédelmi tisztviselőre, aki azért felel, hogy független módon biztosítsa az adatfeldolgozás jogszerűségét és az e határozat személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést, beleértve az Europol személyzetére vonatkozó személyes adatok feldolgozását is, amelyeket a 45/2001/EK rendelet 24. cikke véd.

(14) A meglévő adatfeldolgozó rendszerekre vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésein túlmenően bővíteni kell az Europol lehetőségeit a feladatait segítő, más adatfeldolgozó eszközök létrehozása és kezelése terén; ezeket az adatfeldolgozó eszközöket az adatvédelem általános elveivel összhangban, valamint a Tanács által megállapítandó részletes szabályokkal összhangban kell létrehozni és fenntartani.

(15) Biztosítani kell a közös ellenőrző szerv együttműködését az európai adatvédelmi biztossal.

(16) Küldetésének teljesítése céljából helyénvaló, hogy az Europol a 45/2001/EK rendelettel összhangban együttműködjön az adatvédelem megfelelő szintjét biztosító más európai szervekkel és ügynökségekkel.

(17) Az Europolnak együtt kell működnie az Eurojusttal is, amely az őt létrehozó határozatnak megfelelőn biztosítja az adatvédelem megfelelő szintjét.

(18) Az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy munkavégzési megállapodásokat kössön közösségi és uniós szervekkel és ügynökségekkel a két fél hatáskörébe tartozó súlyos bűncselekményformák elleni küzdelemben, a kölcsönös hatékonyság növelése és a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében.

(19) Az Europol harmadik országokkal és szervekkel való együttműködésének lehetőségét ésszerűsíteni kell, hogy e tekintetben biztosítsák az Unió általános politikájával való összhangot, mégpedig az ilyen együttműködés jövőbeni megvalósítására vonatkozó új rendelkezések útján.

(20) Az Europol irányítását javítani kell az egyszerűsített eljárások és az igazgatótanács feladatainak általánosabb leírása révén, az igazgatótanácsi ülések számának korlátozásával és egy általános szabály megállapításával, miszerint az összes döntést kétharmados többséggel kell meghozni.

(21) Kívánatosak az Europol Európai Parlament általi jobb ellenőrzésére irányuló rendelkezések is annak biztosítása céljából, hogy az Europol továbbra is teljes mértékben elszámoltatható és átlátható szervezet maradjon, kellően figyelembe véve annak szükségességét, hogy védjék az operatív információk bizalmasságát.

(22) Az Europol feletti bírósági ellenőrzést az Európai Unióról szóló szerződés 35. cikkével összhangban gyakorolják majd.

(23) Ahhoz, hogy az Europol képessé váljon arra, hogy továbbra is legjobb képességei szerint láthassa el feladatait, gondosan megtervezett átmeneti intézkedéseket kell megállapítani.

(24) Mivel e határozat célkitűzését, nevezetesen a bűnüldözés területén az uniós szintű együttműködésért felelős ügynökség létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ez az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az Unió szintjén jobban megvalósítható, a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében említett és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. E határozat az arányosság elvével összhangban nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(25) E határozat tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat és elveket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET – LÉTREHOZÁS ÉS FELADATOK

1. cikk Létrehozás

1. E határozat az Unió ügynökségeként létrehozza az Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban: az Europol). Az Europol székhelye Hága, Hollandia.

2. Az Europol az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezménnyel (a továbbiakban: az Europol-egyezmény) létrehozott Europol jogutódja.

2. cikk Jogképesség

1. Az Europol jogi személyiséggel rendelkezik.

2. Az Europol minden tagállamban az adott tagállam joga értelmében a jogi személyeknek biztosított legteljesebb szerződéskötési és jogképességgel rendelkezik. Az Europol különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezhet és elidegeníthet, valamint bíróság előtt eljárhat.

3. Az Europol felhatalmazást kap székhely-megállapodás kötésére a Holland Királysággal.

3. cikk Cél

Az Europol célja a tagállamok illetékes hatóságai által végrehajtott intézkedések, valamint kölcsönös együttműködésük támogatása és erősítése a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzése és leküzdése terén. E határozat alkalmazásában „illetékes hatóságok” a tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére hatáskörrel rendelkeznek.

4. cikk Hatáskör

1. Az Europol hatásköre a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűnözésre, különösen a szervezett bűnözésre és a terrorizmusra terjed ki.

2. E határozat alkalmazásában az e határozat I. mellékletében meghatározott bűnözési formák tekintendők súlyos bűnözésnek.

3. Az Europol hatásköre a kapcsolódó bűncselekményekre is kiterjed. A következő bűncselekmények minősülnek kapcsolódó bűncselekménynek:

- az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények,

- az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megkönnyítése vagy megvalósítása érdekében elkövetett bűncselekmények,

- az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatosan a büntetlenség biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.

4. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel eljárva megállapítja az Europol prioritásait az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményi formák leküzdése és megelőzése tekintetében, figyelembe véve az Európai Uniónak a prioritások meghatározására szolgáló mechanizmusait az Europol illetékességi területén.

5. cikk Feladatok

1. Az Europol fő feladatai a következők:

a) a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, vagy egyéb közjogi vagy magánjogi jogalanyok által továbbított információk és bűnüldözési operatív információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje;

b) a tagállamok illetékes hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végrehajtott nyomozati és operatív intézkedések koordinálása, szervezése és végrehajtása, adott esetben európai vagy harmadik országbeli szervekkel együttműködve;

c) a tagállamok illetékes hatóságainak haladéktalan értesítése az őket érintő információkról és a bűncselekmények között feltárt bármilyen összefüggésekről;

d) a tagállamokban folyó nyomozás segítése azáltal, hogy minden jelentőséggel bíró információt továbbít a nemzeti egységeknek;

e) meghatározott esetekben az érintett tagállamok illetékes hatóságainak felkérése nyomozások lefolytatására vagy koordinálására;

f) bűnüldözési operatív információk és elemzési támogatás nyújtása a tagállamoknak a közrend fenntartására kiható, nagyszabású nemzetközi eseményekkel kapcsolatban.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok magukban foglalják az internet felhasználásával elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozati cselekmények koordinálását, különösen a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények, valamint a gyermekpornográfia és egyéb illegális anyagok terjesztése tekintetében, továbbá az internet ellenőrzését, hogy segítsenek az ilyen bűncselekmények és az ezeket elkövető személyek azonosításában.

3. Az Europol által végrehajtott operatív intézkedéseket azon tagállam vagy tagállamok hatóságaival összeköttetésben és egyetértésben kell végrehajtani, amelynek vagy amelyeknek a területét az intézkedés érinti. A kényszerítő intézkedések alkalmazása az illetékes nemzeti hatóságok kizárólagos felelőssége.

4. Az Europol ellátja továbbá a következő feladatokat is:

a) a tagállamok illetékes hatóságainak nyomozati eljárásaiban alkalmazott speciális ismeretek elmélyítése és nyomozási tanácsadás;

b) stratégiai jelentőségű bűnüldözési operatív információk szolgáltatása az operatív tevékenységekhez nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló erőforrások eredményes és hatékony felhasználásának megkönnyítése és elősegítése céljából, valamint e tevékenységek támogatása;

c) fenyegetésértékelések és a célkitűzéséhez kapcsolódó általános helyzetjelentések készítése, beleértve a szervezett bűnözés általi fenyegetés éves értékelését.

5. Az Europol a 3. cikk szerinti célkitűzése keretében ezen túlmenően különösen a következő területeken támogathatja a tagállamokat:

a) az illetékes hatóságok tagjainak képzése, adott esetben az Európai Rendőrakadémiával együttműködve;

b) az illetékes hatóságok szervezete és felszerelése a tagállamok közötti technikai segítségnyújtás biztosításának megkönnyítésével;

c) bűnmegelőzési módszerek;

d) technikai és bűnügyi tudományos módszerek és elemzés, valamint nyomozati eljárások.

6. Az Europol az Európai Unió kapcsolattartó pontjaként jár el a harmadik országokkal és szervezetekkel való kapcsolatokban az euro hamisítása elleni küzdelem érdekében.

6. cikk Részvétel közös nyomozócsoportokban

1. Az Europol tisztviselői támogatói minőségben részt vehetnek közös nyomozócsoportokban, beleértve a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i kerethatározat[10] 1. cikkével összhangban, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény[11] 13. cikkével összhangban vagy a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös jogsegélyről és együttműködésről szóló, 1997. december 18-i egyezmény[12] 24. cikkével összhangban létrehozott nyomozócsoportokat is. Az Europol tisztviselői az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjával és a (3) bekezdésben említett megállapodással összhangban, valamint annak a tagállamnak a jogát betartva, amelyben a közös nyomozócsoport működik, az (5) bekezdésnek megfelelően segíthetnek minden tevékenységben, és információt cserélhetnek a közös nyomozócsoport valamennyi tagjával. Ebben az összefüggésben azt is javasolhatják, hogy a közös nyomozócsoport nemzeti tagjai meghatározott kényszerítő intézkedéseket foganatosítsanak.

2. Azokban az esetekben, amikor közös nyomozócsoportot állítanak fel az eurót érintő pénzhamisítási ügyek kezelésére, az Europol valamely tisztviselője kijelölhető a nyomozás vezetésére, a csoport vezetőjének közvetlen felelőssége mellett. Amennyiben véleménykülönbség van az így kijelölt Europol-tisztviselő és a csoportvezető között, ez utóbbi véleménye az irányadó.

3. Az Europol-tisztviselők közös nyomozócsoportokban való részvételének igazgatási végrehajtását az Europol igazgatója, valamint a közös nyomozócsoportban részt vevő tagállamok illetékes hatóságai közötti megállapodásban kell meghatározni, a nemzeti egységek bevonásával. Az ilyen megállapodásokra vonatkozó szabályokat az igazgatótanács határozza meg.

4. Az Europol-tisztviselők feladataikat a csoportvezető irányítása alatt végzik, a (3) bekezdésben említett megállapodásban meghatározott feltételek figyelembevételével.

5. Az Europol-tisztviselők közvetlen kapcsolatot tarthatnak a közös nyomozócsoport tagjaival, és e határozattal összhangban információkat szolgáltathatnak a közös nyomozócsoport tagjai és kiküldött tagjai számára, a (3) bekezdésben említett megállapodásban meghatározott feltételek figyelembevételével.

6. A közös nyomozócsoport műveletei során az Europol-tisztviselők a sérelmükre vagy általuk elkövetett bűncselekmények tekintetében a műveletek végrehajtásának helye szerinti tagállam hasonló feladatokat ellátó személyekre alkalmazandó nemzeti jogának hatálya alá tartoznak.

7. cikk Az Europol nyomozás megindítása iránti megkeresései

1. A tagállamoknak foglalkozniuk kell az Europol bármely, meghatározott esetekben történő nyomozás megindítása, lefolytatása vagy összehangolása iránti megkeresésével, és ezeket a megkereséseket kellő figyelemben kell részesíteniük. Az Europolt tájékoztatniuk kell, hogy a kért nyomozást megindítják-e.

2. Amennyiben a tagállam illetékes hatóságai úgy döntenek, hogy az Europol megkeresésének nem tesznek eleget, tájékoztatják az Europolt döntésükről és annak indokairól, kivéve ha azért nem közölhetik indokaikat, mivel:

a) ezzel fontos nemzetbiztonsági érdekeket sértenének; vagy

b) ezáltal folyamatban lévő nyomozások sikerét vagy személyek biztonságát veszélyeztetnék.

3. Az Europol meghatározott esetekben történő nyomozás megindítása, lefolytatása vagy összehangolása iránti megkereséseire adott válaszokat, valamint a nyomozás eredményeiről az Europolnak nyújtott tájékoztatást a tagállamok illetékes hatóságai továbbítják az Europolnak, az e határozatban megállapított szabályoknak és a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően.

8. cikk Nemzeti egységek

1. Minden tagállam nemzeti egységet hoz létre vagy jelöl ki az e cikkben felsorolt feladatok ellátására. Minden tagállam kinevez egy tisztviselőt a nemzeti egység vezetőjének.

2. A nemzeti egység összekötő szervként működik az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok között. A tagállamok azonban engedélyezhetik a közvetlen kapcsolatot a kijelölt illetékes hatóságok és az Europol között az érintett tagállam által megállapított feltételek szerint, beleértve adott esetben a nemzeti egység előzetes bevonását is.

3. A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a nemzeti egységek képesek legyenek teljesíteni feladataikat, különösen pedig hogy hozzáférjenek a megfelelő nemzeti adatokhoz.

4. A nemzeti egységek feladatai a következők:

a) az Europolt — saját kezdeményezésükre — ellátják a feladatainak ellátásához szükséges információkkal és bűnüldözési operatív információkkal;

b) válaszolnak az Europol információk, bűnüldözési operatív információk és tanácsadás iránti kérelmeire;

c) naprakészen tartják az információkat és bűnüldözési operatív információkat;

d) a nemzeti jog betartásával értékelik és továbbítják az információkat és a bűnüldözési operatív információkat az illetékes hatóságok számára;

e) tanácsadás, információ, bűnüldözési operatív információ és elemzés iránti kérelemmel fordulnak az Europolhoz;

f) az adatbázisaiban tárolandó információkat továbbítják az Europolnak;

g) biztosítják, hogy az Europol és saját maguk között minden információcsere jogszerűen történjék.

5. A közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése tekintetében a tagállamokat terhelő kötelezettségek teljesítésének sérelme nélkül, a nemzeti egység konkrét ügyben nem köteles információk és bűnüldözési operatív információk továbbítására, ha ez:

a) a folyamatban lévő nyomozás sikerét vagy személyek biztonságát veszélyeztetné;

b) az állambiztonság terén a hírszerző szolgálatokra vagy konkrét hírszerzési tevékenységre vonatkozó információk kiszolgáltatását jelentené.

6. A nemzeti egységeknek az Europollal kapcsolatos kommunikációs költségeit a tagállamok fedezik, és azok – az összeköttetés költségeit kivéve – nem háríthatók át az Europolra.

7. A nemzeti egységek vezetői – saját kezdeményezésükre, illetve az igazgató vagy az igazgatótanács kérésére – rendszeresen találkoznak, hogy az Europolt tanácsaikkal támogassák.

9. cikk Összekötő tisztviselők

1. Minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Amennyiben e határozat különös rendelkezései eltérően nem rendelkeznek, az összekötő tisztviselőkre a küldő tagállam nemzeti joga vonatkozik.

2. Az összekötő tisztviselők a 8. cikk (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül:

a) ellátják az Europolt a küldő nemzeti egységtől származó információkkal;

b) továbbítják az Europoltól származó információkat a küldő nemzeti egységnek;

c) információk átadása és tanácsadás révén együttműködnek az Europol tisztviselőivel; és

d) a nemzeti egységektől származó információkat kicserélik más tagállamok összekötő tisztviselőivel.

Az első albekezdés d) pontjában meghatározott kétoldalú cserék az Europol hatáskörén kívül eső bűncselekményekre is kiterjedhetnek, amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi.

3. A 34. cikk értelemszerűen alkalmazandó az összekötő tisztviselők tevékenységére.

4. Az összekötő tisztviselők Europollal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az igazgatótanács határozza meg.

5. Az összekötő tisztviselőket az 50. cikk (4) bekezdése szerint megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek.

6. Az Europol biztosítja, hogy az összekötő tisztviselők teljes körű tájékoztatásban részesüljenek valamennyi tevékenységéről, és részt vegyenek azokban, amennyiben ez összeegyeztethető beosztásukkal.

7. Az Europol a tagállamok számára térítésmentesen biztosítja az összekötő tisztviselők tevékenységéhez szükséges helyiségeket az Europol épületében. Az összekötő tisztviselők küldésével kapcsolatos minden egyéb költséget a küldő tagállam visel, az összekötő tisztviselők felszereléseinek költségét is beleértve, kivéve ha egyedi esetben az igazgatótanács az Europol költségvetésének összeállítása során más ajánlást tesz.

II. FEJEZET – INFORMÁCIÓFELDOLGOZÓ RENDSZEREK

10. cikk Információfeldolgozás

1. Amennyiben célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, az Europol e határozattal összhangban információkat és bűnüldözési operatív információkat, közöttük személyes adatokat dolgoz fel. Az Europol létrehozza és karbantartja a 11. cikkben említett Europol Információs Rendszert és a 14. cikkben említett elemzési munkafájlokat.

2. Az Europol feldolgozhat adatokat annak eldöntése céljából, hogy ezek az adatok feladatai szempontjából fontosak-e, és felvehetők-e valamely információs rendszerébe.

3. Ha az Europol a 11. cikkben említett Europol Információs Rendszeren és a 14. cikkben említett elemzési munkafájlokon kívül személyes adatok feldolgozására szolgáló rendszert szándékozik létrehozni, a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az Europol ezt megteheti. Ezek a feltételek különösen az adatokhoz való hozzáférésre és az adatok felhasználására, valamint az adatok tárolásának és törlésének időbeli korlátaira vonatkoznak, a 26. cikkben említett elvek kellő figyelembevételével.

4. A (3) bekezdéssel összhangban megállapított feltételek mellett, az igazgatótanács az igazgató javaslata alapján dönt a szóban forgó bekezdésben említett adatfeldolgozó rendszerek létrehozásáról. Az igazgatótanács döntésének meghozatala előtt konzultál a 33. cikkben említett közös ellenőrző szervvel.

5. Az Europol a legjobb gyakorlatot követve, nyílt szabványok alkalmazásával mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy adatfeldolgozó rendszerei képesek legyenek együttműködni a tagállamok adatfeldolgozó rendszereivel, és különösen a Közösség és az Unió azon szerveinél használatos adatfeldolgozó rendszerekkel, amelyekkel az Europol a 22. cikkel összhangban kapcsolatot létesíthet.

11. cikk Az Europol Információs Rendszer

1. Az Europol karbantartja az Europol Információs Rendszert. Az Europol Információs Rendszer konzultációs célból közvetlenül hozzáférhető a nemzeti egységek, az összekötő tisztviselők, az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az Europol megfelelően felhatalmazott tisztviselői számára.

2. Az Europol biztosítja az információs rendszer működtetésére vonatkozóan e határozatban előírt rendelkezések betartását. Az Europol felelős műszaki és üzemeltetési tekintetben az információs rendszer megfelelő működéséért, és különösen megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a 20., 28., 30. és 34. cikkben foglalt, az információs rendszerre vonatkozó intézkedéseket megfelelően végrehajtsák.

3. Az információs rendszerrel történő kommunikációért az egyes tagállamokban a nemzeti egység felel. A nemzeti egység felelős különösen a 34. cikkben említett, az adott tagállam területén használt adatfeldolgozó berendezésekre vonatkozó biztonsági intézkedésekért, a 20. cikkben előírt felülvizsgálatért és – amennyiben ezt az adott tagállam törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, valamint eljárásai megkövetelik – ennek a határozatnak minden egyéb tekintetben történő megfelelő végrehajtásáért.

12. cikk Az Europol Információs Rendszer tartalma

1. Az Europol Információs Rendszer kizárólag az Europol feladatainak teljesítéséhez szükséges adatok feldolgozására vehető igénybe. A bevitt adatok a következőkre vonatkoznak:

a) azokra a személyekre, akiket az érintett tagállam nemzeti jogának értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely az Europol hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek;

b) azokra a személyekre, akikkel kapcsolatban az érintett tagállam nemzeti joga szerint komoly tények alapozzák meg azt a feltételezést, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni.

2. Az (1) bekezdésben említett személyekre vonatkozó adatok csak az alábbiakra terjedhetnek ki:

a) vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név;

b) születési idő és hely;

c) állampolgárság;

d) nem; és

e) szükség esetén más, a személyazonosítást elősegítő ismertetőjel, ideértve bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjelet is.

3. A (2) bekezdésben említett adatokon kívül az Europol Információs Rendszer az (1) bekezdésben említett személyekre vonatkozó alábbi adatok feldolgozására is igénybe vehető:

a) bűncselekmények, a gyanúsítás alapját képező cselekmények és ezek (állítólagos) elkövetésének ideje és helye;

b) a bűncselekmény elkövetésére használt vagy használható eszközök;

c) az üggyel foglalkozó hatóságok és ügyiratszámuk;

d) a bűnszervezethez tartozás gyanúja;

e) olyan bűncselekményekre vonatkozó büntető ítéletek, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak;

f) az adatokat bevivő fél.

Ezek az adatok akkor is bevihetők, amikor személyekre utaló elemet még nem tartalmaznak. Ha az Europol maga viszi be az adatokat, az ügyiratszám mellett az adatok forrását is fel kell tüntetnie.

4. Az Europol vagy a nemzeti egységek birtokában levő, az (1) bekezdésben említett személyekre vonatkozó kiegészítő információ kérésre továbbítható bármelyik nemzeti egységnek vagy az Europolnak. A nemzeti egységek az adatokat nemzeti joguk szerint továbbítják.

5. Ha az érintett személy ellen az eljárást megszüntetik, vagy a személyt jogerősen felmentik, törölni kell az arra az ügyre vonatkozó adatokat, amelynek tekintetében az említett határozatot meghozták.

13. cikk Az információs rendszerhez való hozzáférés

1. A nemzeti egységek, az összekötő tisztviselők, az igazgató, az igazgatóhelyettesek vagy az Europol erre megfelelően felhatalmazott tisztviselői jogosultak az Europol Információs Rendszerbe adatokat közvetlenül bevinni, illetve abból adatokat lekérdezni. Az Europol hozzáférhet az adatokhoz, ha ez egy adott ügyben az Europol feladatainak ellátásához szükséges. A nemzeti egységek és az összekötő tisztviselők általi hozzáférésre az adatokhoz hozzáférő félre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban kerül sor, figyelemmel az e határozatban foglalt kiegészítő rendelkezésekre is.

2. Az adatokat kizárólag az azokat bevivő fél módosíthatja, helyesbítheti vagy törölheti. Ha valamely másik félnek oka van feltételezni, hogy a 12. cikk (2) bekezdésében említett adatok pontatlanok, vagy ki kívánja azokat egészíteni, azonnal értesíti az adatokat bevivő felet. Az adatokat bevivő fél haladéktalanul megvizsgálja ezt az értesítést, és szükség esetén azonnal módosítja, kiegészíti, helyesbíti vagy törli az adatokat.

3. Ha a rendszer egy személyre vonatkozóan tartalmaz a 12. cikk (3) bekezdésében említett adatokat, a szóban forgó bekezdésben említett kiegészítő adatokat bármely fél beviheti. A bevitt adatok közötti nyilvánvaló ellentmondás esetén az érintett felek konzultálnak és megegyeznek egymással.

4. Ha valamely fél teljes egészében törölni kívánja a 12. cikk (2) bekezdésében említett, általa bevitt személyes adatokat, és más felek a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ugyanerre a személyre vonatkozó adatokat vittek be a rendszerbe, az adatvédelmi jogi felelősség és a 12. cikkének (2) bekezdése szerinti adatok módosításának, kiegészítésének, helyesbítésének és törlésének joga arra a félre száll át, amelyik az adott személyről – a törölni kívánó felet követően – először vitt be a 12. cikk (3) bekezdésében említett adatot. Az adatokat törölni kívánó fél e szándékáról értesíti azt a felet, amelyre az adatvédelmi felelősség átszáll.

5. Az Információs Rendszerből való adatlekérdezés, a rendszerbe történő adatbevitel és az adatok rendszeren belüli módosításának jogszerűségéért az adatokat lekérdező, bevivő vagy módosító fél felel. A félnek azonosíthatónak kell lennie. A nemzeti egységek és a tagállamok illetékes hatóságai közötti információtovábbítást a nemzeti jog szabályozza.

6. A nemzeti egységeken és az (1) bekezdésben említett személyeken túlmenően a tagállamok által e célból kijelölt illetékes hatóságok is lekérdezhetik az Europol Információs Rendszert törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikkel és eljárásaikkal összhangban, figyelemmel az e határozatban foglalt kiegészítő rendelkezésekre is. A lekérdezés eredménye azonban csak azt jelzi, hogy a kért adatok rendelkezésre állnak-e az Europol Információs Rendszerben. További információk ezt követően a nemzeti egységen keresztül szerezhetők meg.

7. A (6) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóságokra vonatkozó információkat, beleértve a későbbi módosításokat is, továbbítják a Tanács Főtitkárságának, amely az információkat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

14. cikk Elemzési munkafájlok

1. Az Europol, amennyiben céljainak megvalósításához szükséges, elemzési munkafájlokban tárolhatja, módosíthatja és használhatja fel az olyan bűncselekményekre vonatkozó adatokat, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak, ideértve a 4. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolódó bűncselekmények adatait is. Ezek az elemzési munkafájlok a személyek következő kategóriáira vonatkozó adatokat tartalmazhatnak:

a) a 12. cikk (1) bekezdésében említett személyek;

b) olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során tanúként beidézhetők;

c) olyan személyek, akik valamely vizsgált bűncselekmény áldozatai voltak, illetve akikről bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy ilyen bűncselekmény áldozataivá válhatnak;

d) kapcsolatok és bűntársak; valamint

e) olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményről információval szolgálhatnak.

A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2007/XX/IB tanácsi kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatok gyűjtése, tárolása és feldolgozása kizárólag akkor engedélyezett, ha ez az érintett fájl céljai tekintetében feltétlenül szükséges, és ezen adatok a fájlba már korábban bevitt egyéb személyes adatokat egészítenek ki. Tilos kizárólag a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2007/XX/IB tanácsi kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatok alapján kiválasztani személyek meghatározott csoportját a célra vonatkozó fent említett szabály megsértésével.

A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel fogadja el az elemzési munkafájlokra vonatkozó végrehajtási szabályokat – amelyek különösen az e cikkben említett személyesadat-kategóriákat részletezik –, valamint az érintett adatok biztonságára és felhasználásuk belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

2. Az elemzési munkafájlokat elemzés céljából hozzák létre, ami alatt a nyomozás elősegítését szolgáló adatok gyűjtését, feldolgozását és felhasználását kell érteni. Minden elemzési projekthez elemző csoportot kell létrehozni, amelyben az alábbi résztvevők működnek szorosan együtt:

a) az Europol igazgatója által kijelölt elemzők és más Europol-tisztviselők;

b) az információt nyújtó vagy a (4) bekezdés értelmében az elemzésben érintett tagállamok összekötő tisztviselői és/vagy szakértői.

Csak az elemzők vihetnek be adatokat az érintett fájlba, és módosíthatják azokat. Valamennyi résztvevő lekérdezhet adatokat a fájlból.

3. A nemzeti egységek az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésükre, a 8. cikk (5) bekezdésére is figyelemmel, megküldik az Europolnak mindazon információkat, amelyekre az érintett elemzési munkafájlhoz szüksége van. A nemzeti egységektől érkező adatokat – azok érzékenységének függvényében – közvetlenül bármilyen alkalmas módon el lehet juttatni az elemző csoportokhoz, akár az érintett összekötő tisztviselőkön keresztül, akár másként. Az Europol jelzi a nemzeti egységeknek, hogy az információk közlésének mely formáját részesíti előnyben.

4. Ha az elemzés általános és stratégiai jellegű, annak megállapításait minden tagállamnak teljes egészében rendelkezésére bocsátják az összekötő tisztviselőkön és/vagy szakértőkön keresztül, különösen az Europol által készített jelentések megküldésével.

Ha az elemzés nem minden tagállamot érintő, egyedi esetekkel foglalkozik, és közvetlen operatív célja van, úgy az alábbi tagállamok képviselői vesznek részt benne:

a) azok a tagállamok, amelyek az elemzési munkafájl létrehozására vonatkozó döntésre okot adó információt szolgáltatták, illetve azok, amelyeket az információ közvetlenül érint, valamint azok a tagállamok, amelyeket az elemző csoport később kér fel az elemzésben való részvételre, mert időközben szintén érintetté váltak;

b) azok a tagállamok, amelyek a 15. cikkben említett tárgymutatói funkció segítségével történő lekérdezés alapján arra a következtetésre jutnak, hogy szükségük van a tájékoztatásra, és ezt az igényüket az (5) bekezdésben előírt feltételek szerint érvényesítik.

5. A tájékoztatás iránti igényt a felhatalmazott összekötő tisztviselők jelenthetik be. E célból minden tagállam korlátozott számú összekötő tisztviselőt jelöl ki és hatalmaz fel. A tagállamok megküldik az ilyen összekötő tisztviselők névsorát az igazgatótanácsnak.

Az összekötő tisztviselő a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti igényt indoklást is tartalmazó írásbeli nyilatkozatban, azon hatóság jóváhagyásával nyújthatja be, amelynek a saját tagállamában alá van rendelve, és a nyilatkozatot az elemzés minden résztvevőjének meg kell küldeni. Az összekötő tisztviselő ekkor automatikusan a folyamatban lévő elemzés teljes jogú résztvevőjévé válik.

Ha az elemző csoportban kifogást emelnek, a teljes jogú részvételt el kell halasztani az alábbi három szakaszból álló egyeztetési eljárás befejeztéig:

a) az elemzés résztvevői megpróbálnak megállapodásra jutni a tájékoztatás iránti igényt érvényesítő összekötő tisztviselővel; erre legfeljebb nyolc nap áll rendelkezésükre;

b) ha nem jutnak megállapodásra, az érintett nemzeti egységek vezetői és az Europol igazgatósága három napon belül összeülnek, és igyekeznek megállapodásra jutni;

c) ha a nézeteltérés továbbra is fennáll, az érintett felek igazgatótanácsi képviselői nyolc napon belül összeülnek. Ha az érintett tagállam nem mond le a tájékoztatás iránti igényéről, a tagállam teljes jogú részvételéről konszenzussal döntenek.

6. Az Europolnak adatot továbbító tagállam egyedül határoz az adat érzékenységi fokozatáról és annak megváltoztatásáról, továbbá jogosult az adatok kezelési feltételeinek meghatározására. A közölt adatok terjesztéséről és operatív felhasználásáról az a tagállam dönt, amely az adatokat közölte az Europollal. Amennyiben nem határozható meg, hogy mely tagállam közölte az adatokat az Europollal, az elemzésben résztvevők hozzák meg az adatok terjesztésére és operatív felhasználására vonatkozó döntést. Különösen az a tagállam vagy társult szakértő nem terjesztheti és nem használhatja fel az adatokat az eredetileg érintett tagállamok előzetes hozzájárulása nélkül, amely később kapcsolódik be valamely folyamatban levő elemzésbe.

7. A (6) bekezdéstől eltérően azokban az esetekben, amikor az Europol az adatoknak az elemzési munkafájlba való felvételekor megállapítja, hogy ezek az adatok olyan személyre vagy tárgyra vonatkoznak, amelyre vonatkozóan egy másik tagállam vagy harmadik fél által benyújtott adatokat már felvettek a fájlba, az érintett tagállamokat vagy harmadik feleket a 17. cikkel összhangban azonnal tájékoztatják az azonosított összefüggésről.

8. Az Europol felkérheti a 22. vagy 23. cikk szerinti harmadik felek szakértőit, hogy vegyenek részt valamely elemző csoport tevékenységében, amennyiben:

a) az Europol és a harmadik fél között létezik olyan hatályos megállapodás, amely megfelelő rendelkezéseket tartalmaz az információcserére – beleértve a személyes adatok továbbítását is –, valamint a kicserélt információk titkosságára vonatkozóan;

b) a harmadik fél szakértőinek közreműködése a tagállamok érdekében áll;

c) az elemző tevékenység közvetlenül érinti a harmadik felet; és

d) valamennyi résztvevő hozzájárul a harmadik fél szakértőinek részvételéhez az elemző csoport tevékenységében.

Ha az elemzési projekt csalással vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenységgel kapcsolatos, az Europol felkéri az Európai Csaláselleni Hivatal szakértőit, hogy vegyenek részt az elemző csoportban.

Harmadik fél szakértőinek valamely elemző csoport tevékenységében való részvételéről az Europol és a harmadik fél közötti megállapodásban kell rendelkezni. Az e megállapodásokra vonatkozó szabályokat az igazgatótanács határozza meg.

Az Europol és harmadik felek közötti megállapodásokat meg kell küldeni a 33. cikkben említett közös ellenőrző szervnek, amely a szükségesnek tartott esetleges észrevételeit továbbítja az igazgatótanácsnak.

15. cikk Tárgymutatói funkció

1. Az Europol tárgymutatói funkciót hoz létre az elemzési munkafájlokban tárolt adatokhoz.

2. A tárgymutatói funkcióhoz való hozzáférésre az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az arra felhatalmazott Europol-tisztviselők, az összekötő tisztviselők és a nemzeti egységek felhatalmazott tisztviselői jogosultak. A tárgymutatói funkciót úgy kell kialakítani, hogy az azt felhasználó személy számára a vizsgált adatokból világosan kiderüljön, hogy az elemzési munkafájl tartalmaz-e a tárgymutatói funkciót használó személy feladatainak teljesítése szempontjából releváns adatokat.

3. A tárgymutatói funkcióhoz való hozzáférést olyan módon kell meghatározni, hogy megállapítható legyen, hogy az információ tárolva van-e az elemzési munkafájlban vagy sem, ugyanakkor ne lehessen a fájl tartalmát érintő kapcsolatokat teremteni vagy annak tartalmára vonatkozó további következtetéseket levonni.

4. A tárgymutatói funkció kialakításának részletes szabályait az igazgatótanács határozza meg, a közös ellenőrző szerv tanácsának kikérése után.

16. cikk Utasítás elemzési munkafájl létrehozására

1. Az Europol minden egyes elemzési munkafájl tekintetében a fájlt létrehozó utasításban határozza meg a következőket:

a) a fájl neve;

b) a fájl célja;

c) a személyi kör, amelyre a tárolt adatok vonatkoznak;

d) a tárolandó adatok jellege, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2007/XX/IB tanácsi kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdésében felsorolt bármely olyan adat, amely feltétlenül szükséges;

e) a fájl létrehozására vonatkozó döntést eredményező általános körülmények;

f) az elemző csoport résztvevői a fájl létrehozásakor;

g) azon feltételek, amelyekkel a fájlban tárolt adatok továbbíthatók, valamint hogy mely címzetteknek és milyen eljárásban;

h) az adatok megvizsgálására vonatkozó határidők és a tárolás időtartama;

i) a jegyzőkönyvezés módja.

2. Az Europol igazgatója haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot és a 33. cikkben előírt közös ellenőrző szervet a fájl létrehozásáról szóló utasításról, és eljuttatja hozzájuk a vonatkozó iratokat. A közös ellenőrző szerv a szükségesnek tartott esetleges észrevételeit továbbítja az igazgatótanácsnak. Az Europol igazgatója felkérheti a közös ellenőrző szervet, hogy észrevételeit meghatározott határidőn belül tegye meg.

3. Az igazgatótanács bármikor utasíthatja az Europol igazgatóját az elemzési munkafájl létrehozásáról szóló utasítás módosítására vagy a munkafájl lezárására. Az igazgatótanács határozza meg, hogy az ilyen módosítás vagy lezárás mely napon lép hatályba.

4. Az elemzési munkafájl legfeljebb három évig őrizhető meg. A hároméves időszak lejárta előtt az Europol megvizsgálja, hogy szükséges-e a fájl további megőrzése. Amennyiben ez a fájl céljára tekintettel feltétlenül szükséges, az Europol igazgatója elrendelheti a fájl további hároméves időszakokra szóló megőrzését. Az Europol igazgatója azonnal tájékoztatja az igazgatótanácsot és a 33. cikkben meghatározott közös ellenőrző szervet a fájl azon elemeiről, amelyek indokolják a fájl megőrzésének feltétlen szükségességét. A közös ellenőrző szerv az általa szükségesnek tartott észrevételeit az igazgatótanáccsal közölheti. Az Europol igazgatója kérheti a közös ellenőrző szervet, hogy ezt meghatározott időn belül tegye meg. A (3) bekezdést kell alkalmazni.

III. FEJEZET – AZ INFORMÁCIÓK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

17. cikk Értesítési kötelezettség

Az Europol a 14. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül azonnal értesíti a nemzeti egységeket és kérésükre összekötő tisztviselőiket is minden, a tagállamukat érintő információról és az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények között feltárt összefüggésekről. Továbbítható egyéb súlyos bűncselekményekre vonatkozó olyan információ és bűnüldözési operatív információ is, amely feladatainak ellátása során jutott az Europol tudomására.

18. cikk Az adatlekérdezések ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések

Az Europol megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat hoz létre, amelyek lehetővé teszik a személyes adatok feldolgozására használt számítógépes adatfájlokból való lekérdezések jogszerűségének ellenőrzését.

Az így összegyűjtött adatokat az Europol, valamint a 32. és 33. cikkben említett ellenőrző szervek csak erre a célra használhatják fel, és azokat tizennyolc hónap után törölni kell, kivéve akkor, ha a folyamatos ellenőrzéshez továbbra is szükség van az adatokra. Az ellenőrzési mechanizmusok részleteiről a közös ellenőrző szervvel való konzultációt követően az igazgatótanács határoz.

19. cikk Az adatok felhasználásának szabályai

1. Az Europol adatfeldolgozó fájljaiból lekérdezett személyes adatok kizárólag a tagállamok illetékes hatóságai által továbbíthatók és használhatók fel az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és leküzdése, valamint az egyéb súlyos bűncselekményformák elleni küzdelem érdekében. Az Europol csak feladatainak ellátására használja fel az adatokat.

2. Amennyiben egyes adatok esetében a továbbító tagállam vagy a továbbító harmadik fél olyan különleges korlátozásokat közöl, amelyek az adatok ezen tagállamban vagy ezen harmadik fél által történő felhasználására vonatkoznak, ezeket a korlátozásokat az adatok felhasználójának is be kell tartania, kivéve ha a nemzeti jog szerint a felhasználási korlátozások alól mentesülnek az igazságügyi hatóságok, a jogalkotó szervek és jogszabály által létrehozott egyéb olyan független szervek, amelyek az illetékes nemzeti hatóságok felügyeletéért felelősek. Ilyen esetekben az adatok csak az azokat továbbító tagállammal folytatott előzetes konzultációt követően használhatók fel, és a tagállam érdekeit és véleményét, amennyire csak lehetséges, figyelembe kell venni.

3. Az adatok felhasználása más célokra vagy az illetékes nemzeti hatóságoktól eltérő hatóságok által kizárólag az adatokat továbbító tagállam előzetes konzultációját követően lehetséges, amilyen mértékben ezt az érintett tagállam nemzeti joga lehetővé teszi.

20. cikk Az adatfájlok tárolására és törlésére vonatkozó határidők

1. Az adatfájlokban lévő adatok az Europolnál csak addig tárolhatók, amíg az feladatainak ellátásához szükséges. A további tárolás szükségességét az adatbevitelt követően legkésőbb három év múlva felül kell vizsgálni. Az információs rendszerben tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az adatokat bevivő egység végzi. Az Europol más adatfájljaiban tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az Europol végzi. Az adattárolás felülvizsgálatára előírt határidő lejárta előtt három hónappal az Europol automatikusan értesíti a tagállamokat.

2. A felülvizsgálat során az (1) bekezdés harmadik mondatában említett egységek dönthetnek az adatok – következő felülvizsgálatig tartó – további tárolásáról, ha azokra az Europol feladatainak ellátásához még szükség van. Ha nem döntenek az adatok további tárolásáról, akkor azokat automatikusan törölni kell.

3. Ha valamely tagállam az Europolnak továbbított és más Europol adatfájlokban tárolt adatokat töröl a nemzeti adatfájljaiból, erről az Europolt értesítenie kell. Ilyen esetekben az Europol is törli az adatokat, kivéve ha – olyan bűnüldözési operatív információ alapján, ami bővebb, mint amellyel az adatközlő tagállam rendelkezik – további érdeke fűződik az adatokhoz. Az ilyen adatok további tárolásáról az Europol tájékoztatja az érintett tagállamot.

4. Az adatok törlésére nem kerülhet sor, ha az sértené az adatalany védelmet igénylő érdekeit. Ilyen esetekben az adatok kizárólag az adatalany beleegyezésével használhatók fel.

21. cikk Nemzeti és nemzetközi adatbázisokhoz való hozzáférés

Amennyiben az Europol az európai uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi eszközök alapján jogosult arra, hogy számítógépes hozzáférést kapjon más, akár nemzeti, akár nemzetközi jellegű információs rendszerekből származó adatokhoz, az Europol ilyen módon személyes adatokat kérdezhet le, ha ez feladatainak ellátásához szükséges. Az Europol ezen adatokhoz való hozzáférésére és az adatok Europol általi felhasználására nézve az ilyen uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi eszközök alkalmazandó rendelkezései az irányadók, amennyiben ezek e határozatnál szigorúbb hozzáférési és felhasználási szabályokat határoznak meg. Az Europol nem használhatja fel ezeket az adatokat e határozattal ellentétes módon.

IV. FEJEZET – PARTNEREKKEL VALÓ KAPCSOLATOK

22. cikk Kapcsolatok más közösségi vagy uniós szervekkel és ügynökségekkel

1. Az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatokat hozhat létre és tarthat fenn az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és az Európai Unióról szóló szerződés által vagy azok alapján létrehozott szervekkel és ügynökségekkel. Ezeket a kapcsolatokat a (2) bekezdéssel összhangban munkavégzési megállapodások keretében lehet megvalósítani.

Az Europol szoros együttműködést hoz létre és tart fenn különösen a következő intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel és hivatalokkal, ha ez az egyes esetekben az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése vagy leküzdése céljából szükséges:

a) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex);

b) az Európai Központi Bank;

c) a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (KKEM);

d) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF).

Személyes adatok csak akkor dolgozhatók fel, ha ez az átvevő fél hatáskörébe tartozó feladatok jogszerű ellátásához szükséges.

2. Az Europol munkavégzési megállapodást köthet az (1) bekezdésben említett intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel és hivatalokkal. Ezek a munkavégzési megállapodások az operatív, stratégiai és műszaki információk, közöttük személyes adatok kicserélését, valamint a tevékenységek összehangolását érinthetik, és a következőkről rendelkezhetnek:

a) rendszeres konzultáció, különösen a munkaprogramok és stratégiák tekintetében egymást kiegészítő jelleggel, valamint bármely közös érdekű ügy tekintetében;

b) összehangolás és együttműködés a tevékenységek vonatkozásában, beleértve a nyomozati és operatív tevékenységet is;

c) azok a feltételek, amelyek mellett a másik szerv vagy ügynökség részt vehet az információk és bűnüldözési operatív információk összegyűjtésében, tárolásában, feldolgozásában, elemzésében és cseréjében, beleértve az elemzési munkafájlokban való részvételt vagy ezek támogatását, valamint az e fájlokból származó adatok és eredmények átvételét.

3. Az Europol az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül ugyanúgy közvetlenül cserélhet információkat, közöttük személyes adatokat is az OLAF-fal, mint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második jegyzőkönyve[13] 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamok illetékes hatóságai.

4. Az Europol szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az Eurojusttal, hogy hatékonyabban léphessenek fel a nemzetközi bűnözés hatáskörükbe eső súlyos formái elleni küzdelemben, figyelemmel a párhuzamos munkavégzés elkerülésének szükségességére is. Az Europol – különösen a nyomozás indítása iránti megkereséseiről – tájékoztatja az Eurojustot.

5. Az Europol szoros együttműködést létesít és tart fenn az Európai Rendőrakadémiával (CEPOL). A CEPOL-lal folytatott együttműködés célja a kölcsönös konzultáció és segítségnyújtás a képzés területén, a tanfolyamok és egyéb képzések szervezésének támogatása, közös képzési tevékenységek megvalósítása, a személyzet kölcsönös részvétele a másik fél által szervezett tanfolyamokon, valamint nem személyes adatok cseréje.

23. cikk Kapcsolatok harmadik szervekkel

1. Az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatot hozhat létre és tarthat fenn továbbá a bűnözés megelőzéséért és leküzdéséért felelős harmadik szervekkel is, mint például:

a) harmadik országok állami szervei;

b) nemzetközi szervezetek és ezeknek a közjog hatálya alá tartozó alárendelt szervei;

c) egyéb közjogi szervek, amelyek két vagy több állam közötti megállapodáson alapulnak; és

d) a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol).

2. Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett azon harmadik szervek jegyzékét, amelyekkel az Europol együttműködési kapcsolatot létesíthet, a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel határozza meg.

3. Amennyiben feladatainak ellátáshoz szükséges, az Europol igazgatási megállapodást köthet az (1) és (2) bekezdésben említett harmadik szervekkel. Ezek a megállapodások különösen a stratégiai nem személyes információk cseréjével foglalkoznak. Személyes adatok továbbítására csak a 24. cikkel összhangban kerülhet sor.

24. cikk Személyes adatok továbbítása harmadik szerveknek

1. Az Europol a birtokában lévő személyes adatokat a (4) bekezdésben megállapított feltételek mellett továbbíthatja a 23. cikk (1) bekezdésében említett harmadik szerveknek, amennyiben:

a) ez egyedi esetekben az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése vagy leküzdése céljából szükséges; és

b) az Unió az érintett harmadik országgal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik szervvel nemzetközi megállapodást kötött, amely az e szerv által biztosított megfelelő szintű adatvédelem fennállásának megállapítása alapján lehetővé teszi ilyen adatok továbbítását.

2. Az Europol az (1) bekezdéstől eltérően a birtokában lévő személyes adatokat a (4) bekezdésben megállapított feltételek mellett továbbíthatja a 23. cikk (1) bekezdésében említett harmadik szerveknek, amennyiben az Europol igazgatója úgy véli, hogy az adatok továbbítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az Europol célkitűzéseinek hatókörén belül megvédjék az érintett tagállamok alapvető érdekeit, illetve bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közeli veszélyt előzzenek meg. Az Europol igazgatója minden körülmények között mérlegeli a kérdéses szervre alkalmazandó adatvédelem szintjét, hogy egyensúlyt találjon ezen adatvédelmi szint és az említett érdekek között.

3. A személyes adatok (2) bekezdés szerinti továbbítását megelőzően az igazgató értékeli a harmadik szervek által biztosított adatvédelmi szint megfelelőségét, a személyes adatok továbbításában szerepet játszó minden körülmény és különösen az alábbiak figyelembevételével:

a) az adatok fajtáját;

b) az adattovábbítás meghatározott célját;

c) a tervezett feldolgozás időtartamát;

d) a harmadik szervre alkalmazandó általános és különös adatvédelmi rendelkezéseket;

e) azt, hogy a harmadik szerv vállalta-e az adatokkal kapcsolatban az Europol által kért meghatározott feltételeket.

4. Ha az érintett személyes adatokat tagállam továbbította az Europolnak, az Europol kizárólag annak hozzájárulásával továbbítja azokat harmadik szerveknek. A tagállam általános vagy meghatározott feltételekhez kötött előzetes hozzájárulását adhatja az ilyen továbbításhoz. Hozzájárulása bármikor visszavonható.

Ha az adatokat nem valamely tagállam továbbította, az Europolnak meg kell győződnie arról, hogy azok továbbítása

a) nem veszélyezteti-e a tagállamok valamelyikének hatáskörébe tartozó feladatok megfelelő ellátását;

b) nem veszélyezteti-e bármely tagállam közbiztonságát és közrendjét, és nem okozhat-e neki egyéb módon hátrányt.

5. Az Europol felelős az adatok továbbításának jogszerűségéért. Az Europol nyilvántartást vezet az e cikk keretében történt összes adattovábbításról és annak indokáról. Az adattovábbításra csak abban az esetben kerül sor, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelyre azokat továbbították. Ez nem vonatkozik arra az esetre, amikor az Europol személyes adatokat harmadik szerv kérésére továbbít.

25. cikk Az Europol kapcsolataira irányadó végrehajtási szabályok

1. Az Europolnak a 23. cikk (1) bekezdésében említett harmadik szervekkel való kapcsolataira, és ezen belül az Europol által a személyes adatok e harmadik szerveknek történő továbbítására irányadó végrehajtási szabályokat a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel határozza meg.

2. Az Europolnak a 22. cikkben említett közösségi és uniós szervekkel és ügynökségekkel való kapcsolataira irányadó, valamint a személyes adatoknak az Europol és e szervek, illetve ügynökségek közötti cseréjére irányadó végrehajtási szabályokat az igazgatótanács határozza meg. Határozatának meghozatala előtt az igazgatótanács konzultál a közös ellenőrző szervvel.

V. FEJEZET – ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁG

26. cikk Az adatvédelem szintje

E határozat különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, az Europol a személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása során a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2007/XX/IB tanácsi kerethatározatban megfogalmazott elveket alkalmazza. Az Europol ezen elveket tartja be a személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása során, beleértve az iratok formájában nyilvántartott nem számítógépes adatokat, azaz a meghatározott kritériumokkal összhangban hozzáférhető személyes adatok bármely rendezett halmazát.

27. cikk Adatvédelmi tisztviselő

1. Az Europol adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki a személyzet tagja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az igazgatótanácsnak alárendelt. Feladatai ellátása során senkitől nem fogadhat el utasítást.

2. Az adatvédelmi tisztviselő feladatai különösen a következők:

a) függetlenül eljárva biztosítja a jogszerűséget és e határozat rendelkezéseinek betartását a személyes adatok feldolgozása tekintetében, beleértve az Europol személyzetére vonatkozó személyes adatok feldolgozását is;

b) biztosítja, hogy e határozattal összhangban írásbeli nyilvántartást vezessenek a személyes adatok továbbításáról és beérkezéséről;

c) biztosítja, hogy az adatalanyokat kérésükre tájékoztassák az e határozat szerinti jogaikról;

d) együttműködik az Europol adatfeldolgozási eljárásokért, képzésért és tanácsadásért felelős személyzetével.

3. Feladatainak ellátása során az adatvédelmi tisztviselő hozzáférhet az Europol által feldolgozott összes adathoz, és az Europol valamennyi helyiségébe beléphet.

4. Ha az adatvédelmi tisztviselő úgy véli, hogy nem tartották be e határozat személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseit, tájékoztatja az igazgatót.

Ha az igazgató nem szünteti meg ésszerű időn belül az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatja az igazgatótanácsot, amely igazolja a tájékoztatás kézhezvételét.

Ha az igazgatótanács nem szünteti meg ésszerű időn belül az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő a közös ellenőrző szerv elé terjeszti az ügyet.

5. Az adatvédelmi tisztviselő tekintetében az igazgatótanács további végrehajtási szabályokat fogad el. A végrehajtási szabályok különösen az adatvédelmi tisztviselő kiválasztását és elbocsátását, feladatait, kötelességeit és hatásköreit érintik.

28. cikk Adatvédelmi jogi felelősség

1. Az Europolnál feldolgozott adatokért az adatvédelmi jogi felelősség – különösen az adatok gyűjtésének, az Europolhoz való továbbításának és bevitelének jogszerűsége, valamint az adatok pontossága, naprakészsége és a tárolási határidők ellenőrzése tekintetében – az alábbiakat terheli:

a) azon tagállamot, amely az adatokat bevitte vagy továbbította;

b) az Europolt a harmadik felek által az Europolnak továbbított, illetve az Europol által végzett elemző tevékenységből nyert adatok esetében.

2. Ezenkívül az Europol felelős az összes általa feldolgozott adatért, attól a pillanattól kezdve, hogy úgy dönt, hogy ezeket az adatokat felveszi valamely számítógépes vagy nem számítógépes adatfájljába. Azok az adatok, amelyeket továbbítottak az Europolnak, de még nem vettek fel az Europol adatfájljainak egyikébe, adatvédelmi szempontból továbbra is az adatokat továbbító fél felelőssége alá tartoznak. Az Europol felel azonban annak biztosításáért, hogy amíg ezeket az adatokat nem veszik fel egy adatfájlba, az adatokhoz csak felhatalmazott Europol-tisztviselők férhessenek hozzá – annak eldöntése céljából, hogy az adatokat az Europolnál fel tudják-e dolgozni –, illetve az adatokat közlő fél felhatalmazott tisztviselői. Ha az értékelést követően az Europol okkal feltételezi, hogy a közölt adatok pontatlanok vagy már nem naprakészek, tájékoztatja az adatokat közlő felet.

3. Az Europolnak oly módon kell tárolnia az adatokat, hogy megállapítható legyen, mely tagállam vagy harmadik fél továbbította azokat, illetve hogy azok az Europol által végzett elemző tevékenységből származnak-e.

29. cikk Az adatalanyok jogai

1. Bármely személy jogosult arra, hogy az e cikkben megállapított feltételek mellett hozzáférjen az Europol által feldolgozott, rá vonatkozó személyes adatokhoz, illetve ellenőriztesse azokat.

2. Bármely személy, aki az e cikk szerinti jogait gyakorolni kívánja, ez irányú kérelmét térítésmentesen terjesztheti elő a választása szerinti tagállamban az e tagállamban erre kijelölt hatóságnál. Ez a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Europol elé terjeszti a kérelmet.

3. Az Europol az általa történő kézhezvételtől számított három hónapon belül dönt a kérelemről e cikkel, valamint azon tagállam jogszabályaival és eljárásaival összhangban, amelyben a kérelmet benyújtották.

4. A személyes adatokhoz való hozzáférést megtagadják, ha:

a) a hozzáférés veszélyeztetheti az Europol valamely tevékenységét;

b) a hozzáférés olyan nemzeti nyomozást veszélyeztethet, amelyben az Europol közreműködik;

c) a hozzáférés harmadik felek jogait és szabadságait veszélyeztetheti.

5. Az Europol, mielőtt a hozzáférés engedélyezéséről dönt, konzultál az érintett tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságaival. Az elemzési munkafájlokba felvett adatokhoz való hozzáférés az Europol és az elemzésben részt vevő tagállamok egyetértésétől, valamint az adatok továbbítása által közvetlenül érintett tagállam(ok) egyetértésétől függ. Amennyiben valamely tagállam a személyes adatokhoz való hozzáférést megtagadja, a megtagadásról és annak okairól értesíti az Europolt.

6. Ha egy vagy több tagállam, vagy az Europol kifogást emel az ellen, hogy a magánszemély hozzáférhessen a rá vonatkozó adatokhoz, az Europol értesíti az érintett személyt, hogy elvégezte az ellenőrzéseket, anélkül hogy bármilyen tájékoztatást adna, amelyből kiderülne, hogy az Europol feldolgoz-e rá vonatkozó személyes adatokat vagy sem.

30. cikk Adatok helyesbítése és törlése

1. Minden személy jogosult a rá vonatkozó téves adatok helyesbítését vagy törlését kérni az Europoltól. Ha akár e jog gyakorlása során, akár egyébként kiderül, hogy az Europol által tárolt, harmadik felek által továbbított, illetve saját elemző tevékenységéből származó adatok pontatlanok, illetve bevitelük vagy tárolásuk ellentétes e határozattal, az Europol köteles helyesbíteni vagy törölni ezeket az adatokat.

2. Ha a pontatlan, illetve e határozat rendelkezéseivel ellentétes módon feldolgozott adatokat a tagállamok közvetlenül továbbították az Europolnak, az érintett tagállamok az Europollal együttműködve kötelesek helyesbíteni vagy törölni azokat.

3. Ha a pontatlan adatokat más alkalmas módon továbbították, vagy ha a tagállamok által szolgáltatott adatok hibája helytelen továbbítás következménye, vagy az adatokat e határozat rendelkezéseit megsértve továbbították, illetve a hiba annak eredménye, hogy az adatokat az Europol tévesen vagy e határozat rendelkezéseit megszegve vitte be, vette át vagy tárolta, akkor az Europol az érintett tagállamokkal együttműködve köteles helyesbíteni vagy törölni az adatokat.

4. Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett esetekben az adatokat átvevő tagállamokat vagy harmadik feleket haladéktalanul értesíteni kell. Az átvevő tagállamok és harmadik felek szintén kötelesek helyesbíteni vagy törölni ezeket az adatokat.

5. Az Europol tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a rá vonatkozó adatok helyesbítése vagy törlése megtörtént. Ha a kérelmező nem elégedett az Europol válaszával, vagy három hónapon belül nem kapott választ, akkor a közös ellenőrző szervhez fordulhat.

31. cikk Panaszok

1. Az Europol az ellenőrzésre vagy az adatokhoz való hozzáférésre irányuló kérelemre, illetve az adatok helyesbítésére és törlésére irányuló kérelemre adott válaszában tájékoztatja a kérelmezőt, hogy amennyiben a határozattal nem ért egyet, panasszal élhet a közös ellenőrző szervnél. A kérelmező akkor is a közös ellenőrző szervhez fordulhat, ha kérelmére a 29. vagy 30. cikkben megállapított határidőn belül nem kapott választ.

2. Ha a kérelmező panasszal fordul a közös ellenőrző szervhez, a panaszt ez a szerv vizsgálja meg.

3. Ha a panasz az Europol Információs Rendszerbe valamely tagállam által bevitt adatokhoz való hozzáférésre vonatkozik, a közös ellenőrző szerv azon tagállam nemzeti joga szerint határoz, amelyben a kérelmet benyújtották. A közös ellenőrző szerv először az adatokat szolgáltató tagállam nemzeti ellenőrző szervével vagy illetékes bíróságával konzultál. A szükséges ellenőrzéseket e két nemzeti hatóság egyike végzi el, különösen annak megállapítására, hogy a hozzáférést elutasító határozatot az érintett nemzeti jognak megfelelően hozták-e meg. Ennek megerősítése után a nemzeti ellenőrző szervvel vagy az illetékes bírósággal szoros együttműködésben a közös ellenőrző szerv hozza meg a határozatot, amely kiterjedhet mindennemű információ közlésének elutasítására.

4. Ha a panasz az Europol Információs Rendszerbe az Europol által bevitt adatokhoz, az elemzési munkafájlokban vagy az Europol által személyes adatok feldolgozása céljából a 10. cikk alapján létrehozott egyéb rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre vonatkozik, és amennyiben az Europol vagy valamely tagállam továbbra is fenntartja a kifogását, a közös ellenőrző szerv csak az Europol vagy az érintett tagállam meghallgatását követően, tagjainak kétharmados többségével utasíthatja el a kifogást. Ilyen többség hiányában a közös ellenőrző szerv értesíti a kérelmezőt az elutasításról, anélkül hogy olyan utalást tenne, amely felfedné a kérelmezőre vonatkozó személyes adatok meglétét.

5. Ha a panasz az Europol Információs Rendszerbe valamely tagállam által bevitt adatok ellenőrzésére vonatkozik, a közös ellenőrző szerv az adatokat bevivő tagállam nemzeti ellenőrző szervével szorosan együttműködve megbizonyosodik a szükséges ellenőrzés szabályszerű elvégzéséről. A közös ellenőrző szerv értesíti a kérelmezőt arról, hogy az ellenőrzést elvégezte, anélkül hogy olyan utalást tenne, amely felfedné a kérelmezőre vonatkozó személyes adatok meglétét.

6. Ha a panasz az Europol Információs Rendszerbe az Europol által bevitt adatok vagy az elemzési munkafájlokban tárolt adatok ellenőrzésére vonatkozik, a közös ellenőrző szerv megbizonyosodik arról, hogy a szükséges ellenőrzést az Europol szabályszerűen elvégezte. A közös ellenőrző szerv értesíti a kérelmezőt arról, hogy az ellenőrzést elvégezte, anélkül hogy olyan utalást tenne, amely felfedné a kérelmezőre vonatkozó személyes adatok meglétét.

32. cikk Nemzeti ellenőrző szerv

11. Minden tagállam kijelöl egy nemzeti ellenőrző szervet, amely – a nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban – függetlenül ellenőrzi, hogy megengedett-e a személyes adatoknak az adott tagállam által történő bevitele, lekérdezése és az Europolnak való továbbítása, továbbá megvizsgálja, hogy ez a bevitel, lekérdezés és továbbítás nem sérti-e az adatalany jogait. Az ellenőrző szerv ebből a célból – a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően – a nemzeti egységen vagy az összekötő tisztviselőkön keresztül hozzáférhet a tagállam által az Europol Információs Rendszerbe vagy az Europol által a személyes adatok feldolgozása céljából a 10. cikk alapján létrehozott egyéb rendszerbe bevitt adatokhoz.

Ellenőrző funkciójuk gyakorlása céljából a nemzeti ellenőrző szervek az Europolhoz kiküldött saját összekötő tisztviselőik hivatali helyiségeibe beléphetnek és irataikhoz hozzáférhetnek.

Ezenkívül a nemzeti ellenőrző szervek a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően ellenőrzik a nemzeti egységek és az összekötő tisztviselők tevékenységeit, amennyiben ezek a tevékenységek érintik a személyes adatok védelmét. Emellett tájékoztatják a közös ellenőrző szervet az Europol tekintetében általuk tett lépésekről.

2. Bármely személy jogosult arra, hogy kérje a nemzeti ellenőrző szervtől annak megvizsgálását, hogy személyes adatainak bevitele vagy azoknak az Europolhoz bármilyen formában történő továbbítása, valamint az érintett tagállam adatlekérdezése jogszerű-e.

E jog azon tagállam nemzeti jogával összhangban gyakorolható, amelyben a kérelmet előterjesztették.

33. cikk Közös ellenőrző szerv

1. Független közös ellenőrző szervet hoznak létre, hogy az e határozattal összhangban ellenőrizze az Europol tevékenységeit annak biztosítása érdekében, hogy az Europol birtokában levő adatok tárolása, feldolgozása és felhasználása ne sértse magánszemélyek jogait. A közös ellenőrző szerv ezenkívül az Europoltól származó adatok továbbításának jogszerűségét is ellenőrzi. A közös ellenőrző szerv minden független nemzeti ellenőrző szerv legfeljebb két olyan tagjából vagy képviselőjéből áll (adott esetben póttagok közreműködésével), akik rendelkeznek a szükséges alkalmassággal, és akiket a tagállamok ötéves időtartamra neveznek ki. Minden küldöttség egy szavazattal rendelkezik.

A közös ellenőrző szerv tagjai közül elnököt választ.

A közös ellenőrző szerv tagjai feladataik teljesítése során egyetlen más szervtől sem fogadhatnak el utasítást.

2. Az Europol támogatja a közös ellenőrző szervet feladatainak ellátásában. Ennek során különösen:

a) megadja az ellenőrző szerv által kért információkat, továbbá hozzáférést biztosít minden dokumentumhoz és irathoz, valamint az adatfájljaiban tárolt adatokhoz;

b) az ellenőrző szervnek mindenkor szabad bejárást biztosít minden hivatali helyiségébe; és

c) végrehajtja a közös ellenőrző szerv panaszok tárgyában hozott határozatait.

3. A közös ellenőrző szerv hatáskörébe tartozik az Europol személyes adatok feldolgozásával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységeinek végrehajtását és értelmezését érintő kérdések vizsgálata, a tagállamok nemzeti ellenőrző szervei által végzett független ellenőrzésekre vagy az információhoz való jog gyakorlására vonatkozó kérdések vizsgálata, valamint a felmerülő problémák közös megoldására irányuló összehangolt javaslatok kidolgozása.

4. Minden személy jogosult kérni a közös ellenőrző szervtől annak ellenőrzését, hogy személyes adatainak az Europol általi gyűjtése, tárolása, feldolgozása és felhasználása jogszerűen és pontosan történik-e.

5. Ha a közös ellenőrző szerv megállapítja e határozat rendelkezéseinek a megsértését a személyes adatok tárolása, feldolgozása vagy felhasználása terén, úgy megteszi az általa szükségesnek tartott észrevételeket az Europol igazgatójánál, és felszólítja őt, hogy meghatározott határidőn belül válaszoljon. Az igazgató folyamatosan tájékoztatja az igazgatótanácsot az eljárásról. Ha a közös ellenőrző szerv nem elégedett a kérelmére az igazgató által adott válasszal, az igazgatótanács elé terjeszti az ügyet.

6. Feladatainak ellátása érdekében, valamint hogy az adatfeldolgozási szabályok és eljárások alkalmazása során hozzájáruljon a következetesség javításához, a közös ellenőrző szerv szükség szerint együttműködik más ellenőrző hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal.

7. A közös ellenőrző szerv rendszeresen jelentéseket készít tevékenységéről, amelyek saját tevékenységeit és – amennyiben az Europolhoz kapcsolódnak – a nemzeti ellenőrző szervek tevékenységeit is bemutatják. Ezeket a jelentéseket továbbítják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az igazgatótanácsnak lehetősége van észrevételei megtételére, amelyeket a jelentéshez kell csatolni.

A közös ellenőrző szerv dönti el, hogy nyilvánosságra hozza-e a tevékenységéről szóló jelentést, és ha igen, hogyan.

8. A közös ellenőrző szerv kétharmados többséggel fogadja el eljárási szabályzatát, amelyet jóváhagyásra benyújt a Tanácshoz. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel jár el.

9. A közös ellenőrző szerv belső bizottságot hoz létre, amelyben minden tagállamot egy-egy, a szavazásnál egy szavazattal rendelkező tag képvisel. A bizottság feladata, hogy minden alkalmas módon kivizsgálja a 31. cikk szerinti panaszokat. Kérelmükre a feleket – amennyiben kívánják, tanácsadóikkal együtt – a bizottságnak meg kell hallgatnia. Az így hozott határozat valamennyi érintett fél tekintetében végleges.

10. A közös ellenőrző szerv egy vagy több egyéb bizottságot is létrehozhat.

11. A közös ellenőrző szervvel konzultálni kell az Europol költségvetésének rá vonatkozó részéről. Véleményét csatolják a mindenkori költségvetési tervezethez.

12. A közös ellenőrző szerv munkáját titkárság segíti, amelynek feladatait az eljárási szabályzat határozza meg.

34. cikk Adatbiztonság

1. Az Europol megteszi az e határozat végrehajtásának biztosításához szükséges technikai és szervezési intézkedéseket. Az intézkedések akkor tekinthetők szükségesnek, ha azok költségei arányban állnak a védelem tekintetében elérendő céllal.

2. Az Europolnál folyó számítógépes adatfeldolgozás tekintetében mindegyik tagállam és az Europol meghozza a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a) megakadályozzák, hogy illetéktelen személyek hozzáférhessenek a személyes adatok feldolgozására használt adatfeldolgozó berendezésekhez (berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

b) megakadályozzák az adathordozók jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);

c) megakadályozzák az adatok jogosulatlan bevitelét, valamint a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintést és az adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését (tárolás ellenőrzése);

d) megakadályozzák, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszereket adatátviteli berendezések segítségével jogosulatlan személyek használják (felhasználók ellenőrzése);

e) biztosítsák, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszer használatára jogosult személyek csak azokhoz az adatokhoz férjenek hozzá, amelyekre hozzáférési jogosultságuk vonatkozik (adathozzáférés ellenőrzése);

f) biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (adattovábbítás ellenőrzése);

g) biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a számítógépes adatfeldolgozó rendszerekbe, valamint hogy ki és mikor vitte be azokat (adatbevitel ellenőrzése);

h) megakadályozzák a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését a személyes adatok továbbítása vagy az adathordozók szállítása során (szállítás ellenőrzése);

i) biztosítsák, hogy a számítástechnikai rendszerek üzemzavar esetén azonnal helyreállíthatók legyenek (helyreállítás);

j) biztosítsák, hogy a rendszer funkciói hibátlanul működjenek, és a működés közben észlelt hibákat azonnal jelentsék (megbízhatóság), valamint hogy a tárolt adatok rendszerhiba esetén ne sérüljenek (sértetlenség).

VI. FEJEZET – SZERVEZET

35. cikk Az Europol szervei

Az Europol szervei a következők:

a) az igazgatótanács;

b) az igazgató.

36. cikk Az igazgatótanács

1. Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy küldöttségéből és a Bizottság küldöttségéből áll. Mindegyik tagállami küldöttség egy szavazattal rendelkezik. A Bizottság küldöttsége három szavazattal rendelkezik, kivéve a költségvetés és a munkaprogram elfogadásakor, amikor hat szavazattal rendelkezik.

2. Az igazgatótanács elnöke az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállam képviselője.

3. Az igazgató szavazati jog nélkül részt vesz az igazgatótanács ülésein.

4. Az igazgatótanács tagjait és az igazgatót szakértők kísérhetik.

5. Az igazgatótanács évente legalább kétszer, de legfeljebb évente négyszer ülésezik. Sürgős esetben az elnök döntése alapján további üléseket lehet összehívni.

6. Az igazgatótanács megállapítja eljárási szabályzatát.

7. Az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével jár el.

8. Az igazgatótanács:

a) felügyeli az igazgató feladatainak szabályszerű teljesítését;

b) e határozat rendelkezéseivel összhangban döntéseket és végrehajtó intézkedéseket hoz;

c) az igazgató javaslata alapján és a Bizottság beleegyezésének megszerzése után elfogadja az Europol személyzetére alkalmazandó végrehajtási szabályokat;

d) a 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel összhangban és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja a pénzügyi szabályzatot és kinevezi a számvitelért felelős tisztviselőt;

e) elfogadja az igazgatói tisztségre jelölt, legalább három személyt tartalmazó listát, amelyet a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanácsnak kell benyújtani,

f) felelős a Tanács által, különösen e határozat végrehajtási rendelkezéseinek keretében ráruházott további feladatok ellátásáért.

9. Az igazgatótanács minden évben elfogadja:

a) a költségvetési tervezet becslését és az előzetes költségvetési tervezetet, amelyeket be kell nyújtani a Bizottságnak, beleértve a létszámtervet, továbbá a végleges költségvetést;

b) az Europol jövőbeli tevékenységére vonatkozó munkaprogramot, figyelembe véve a tagállamok operatív szükségleteit, valamint az Europolt érintő költségvetési és személyzeti kihatásokat, miután a Bizottság véleményt adott;

c) az Europol előző évi tevékenységéről szóló általános jelentést.

E dokumentumokat jóváhagyás céljából a Tanács elé kell terjeszteni. A Tanács ezeket tájékoztatásul az Európai Parlamentnek is továbbítja.

10. Az igazgatótanács – szigorúan szükséges esetekben – munkacsoportokat hozhat létre, hogy ajánlásokat tegyenek, stratégiákat alakítsanak ki és javasoljanak, vagy az igazgatótanács által szükségesnek ítélt egyéb tanácsadói feladatot lássanak el. Az igazgatótanács megalkotja a munkacsoportok létrehozására és működésére irányadó szabályokat.

11. Az igazgatótanács az igazgató tekintetében – a 37. cikk sérelme nélkül – és a 27. cikkben említett adatvédelmi tisztviselő tekintetében gyakorolja a 38. cikk (3) bekezdésében megállapított hatásköröket.

12. A 4. cikk (4) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 25. cikk (1) bekezdésében, a 33. cikk (8) bekezdésében és a 39. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi határozatokat az igazgatótanács készíti elő.

13. Az igazgatótanács a 10. cikk (3) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében és a 25. cikk (1) bekezdésében említett határozatok előkészítése során konzultál a 33. cikkben említett közös ellenőrző szervvel.

37. cikk Az igazgató

1. Az Europol élén az igazgató áll, akit az igazgatótanács által beterjesztett, legalább három jelöltet tartalmazó listáról a Tanács minősített többséggel, négyéves időszakra nevez ki; az igazgató egy alkalommal újra kinevezhető.

2. Az igazgatót igazgatóhelyettesek segítik, akiket az (1) bekezdésben megállapított eljárásban négyéves – egyszer meghosszabbítható – időszakra neveznek ki. Feladataikat részletesen az igazgató határozza meg.

3. Az igazgatói és igazgatóhelyettesi beosztás tekintetében a jelöltek kiválasztásával kapcsolatos eljárás szabályait az igazgatótanács állapítja meg. E szabályokat hatálybalépésük előtt a Tanács minősített többséggel hagyja jóvá.

4. Az igazgató a következőkért felelős:

a) az Europolra bízott feladatok ellátása;

b) az igazgatás folyó ügyeinek intézése;

c) a személyzet tekintetében a 38. cikk (3) bekezdésében megállapított hatáskörök gyakorlása;

d) az igazgatótanács határozatainak szakszerű előkészítése és végrehajtása;

e) az előzetes költségvetés-tervezet, az ideiglenes létszámterv és a munkaprogram tervezetének elkészítése;

f) az Europol költségvetésének végrehajtása;

g) az igazgatótanács rendszeres tájékoztatása a Tanács által meghatározott prioritások megvalósításáról, valamint az Europol külkapcsolatairól;

h) az e határozatban számára előírt vagy az igazgatótanács által ráruházott minden egyéb feladat ellátása.

5. Az igazgató kötelezettségeinek teljesítéséért az igazgatótanácsnak felelős.

6. Az igazgató az Europol törvényes képviselője.

7. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek az igazgatótanács véleményének kikérése után, a Tanácsnak az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel hozott határozatával menthetők fel. Az ilyen esetekben alkalmazandó szabályokat az igazgatótanács állapítja meg. E szabályokat hatálybalépésük előtt a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel hagyja jóvá.

38. cikk Személyzet

1. Az Europol igazgatójára, az igazgatóhelyettesekre és az Europol e határozat alkalmazásának megkezdése után alkalmazott személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit, valamint a fenti személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

2. Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet végrehajtása céljából az Europol az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 1a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett ügynökség.

3. A személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra ruházott hatásköröket és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei által a szerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket az Europol személyzete és az igazgató tekintetében e határozat 36. cikke (11) bekezdésének és 37. cikke (4) bekezdése c) pontjának rendelkezéseivel összhangban az Europol gyakorolja.

4. Az Europol személyzete az (1) bekezdésben említett szabályoknak és szabályzatnak megfelelően felvett személyzetből áll. E személyzet tagjai jogállásuk szerint állandó, ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottak. A közösségi intézmények ideiglenes alkalmazottként közösségi tisztviselőket küldhetnek ki az Europolhoz.

5. A tagállamok nemzeti szakértőket küldhetnek ki az Europolhoz. E tekintetben az igazgatótanács elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat.

VII. FEJEZET – TITOKTARTÁSI KÉRDÉSEK

39. cikk Titoktartás

1. Az Europol és a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a titoktartási kötelezettség alá tartozó olyan információk védelmére, amelyeket az Europol e határozat alapján gyűjtött vagy cserélt. E célból a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel megfelelő titoktartási szabályokat fogad el. E szabályok rendelkeznek azon esetekről, amikor az Europol titoktartási kötelezettség alá tartozó információkat cserélhet harmadik felekkel.

2. Ha az Europol biztonsági kockázattal járó tevékenységgel szándékozik megbízni személyeket, az Europol igazgatójának kérésére a tagállamok vállalják érintett állampolgáraik – nemzeti rendelkezéseiknek megfelelő – biztonsági átvilágítását, és e célból kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. A nemzeti rendelkezések értelmében illetékes hatóság az Europolt csak a biztonsági átvilágítás eredményéről tájékoztatja. Ez az eredmény az Europolra nézve kötelező.

3. A tagállamok és az Europol csak olyan személyeket bízhatnak meg az Europolnál végzendő adatfeldolgozással, akik különleges képzést kaptak és a biztonsági átvilágításon átestek. Az Europol-tisztviselők biztonsági átvilágításának szabályait az igazgatótanács fogadja el. Az igazgató rendszeresen tájékoztatja az igazgatótanácsot az Europol személyzetének biztonsági átvilágításáról.

40. cikk Tartózkodási és titoktartási kötelezettség

1. Az Europol igazgatója, az igazgatótanács tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol alkalmazottai és az összekötő tisztviselők tartózkodnak minden olyan cselekedettől és véleménynyilvánítástól, amely az Europol tekintélyének árthat vagy tevékenységeit károsan befolyásolhatná.

2. Az Europol igazgatója, az igazgatótanács tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol alkalmazottai és az összekötő tisztviselők, valamint egyetlen más, különleges tartózkodási vagy titoktartási kötelezettség alá tartozó személy sem közölheti illetéktelen személlyel vagy a nyilvánossággal a feladatai ellátása vagy tevékenységei gyakorlása keretében tudomására jutó tényeket vagy információkat. Ez nem vonatkozik a titoktartást nem indokló jelentéktelen tényekre vagy információkra. A tartózkodási és titoktartási kötelezettség a hivatal vagy munkaviszony megszűnését, illetve a tevékenységek befejezését követően is fennáll. Az első mondatban említett különleges kötelezettségről az Europol értesíti az érintetteket, és felhívja figyelmüket e kötelezettség megszegésének jogi következményeire. Az értesítést írásban kell rögzíteni.

3. Az Europol igazgatója, az igazgatótanács tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol alkalmazottai és az összekötő tisztviselők, valamint a (2) bekezdésben előírt kötelezettség alá tartozó személyek nem tesznek tanúvallomást bíróságon vagy bíróságon kívül, és nem nyilatkoznak a feladataik ellátása vagy tevékenységük gyakorlása során tudomásukra jutott tényekről vagy információról anélkül, hogy az igazgatóhoz, illetve az igazgató esetében az igazgatótanácshoz fordulnának.

Az igazgató vagy az esettől függően az igazgatótanács megkeresi a bírói vagy más illetékes szervet annak érdekében, hogy az e szervre alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően biztosítsa a szükséges intézkedések meghozatalát. Az intézkedés vagy arra irányul, hogy a tanúvallomás módozatait úgy alakítsák, hogy biztosítva legyen az információk titokban tartása, vagy – ha ezt az adott nemzeti jog megengedi – az adatközlés megtagadására, amennyiben ezt az Europol vagy valamely tagállam érdekeinek védelme feltétlenül megköveteli.

Ha valamely tagállam jogszabályai biztosítják a tanúvallomás megtagadásához való jogot, a tanúvallomás tételére felhívott, (2) bekezdésben említett személynek engedélyt kell kérnie a vallomástételre. Engedélyt az igazgató adhat, az igazgató tanúvallomását illetően pedig az igazgatótanács. Ha összekötő tisztviselőnek kell az Europoltól kapott információkat érintő tanúvallomást tennie, az engedély a tisztviselőt küldő tagállam hozzájárulásának beszerzését követően adható meg. A vallomástételhez szükséges engedély kérésére vonatkozó kötelezettség a hivatal vagy a munkaviszony megszűnését, illetve a tevékenységek befejezését követően is fennáll.

Továbbá, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a tanúvallomás olyan információra vagy ismeretre is kiterjedhet, amelyet valamely tagállam közölt az Europollal, vagy amely egyértelműen érint valamely tagállamot, az engedélyezés előtt ki kell kérni a tagállam vallomástételre vonatkozó véleményét.

A tanúvallomás engedélyezése csak annyiban tagadható meg, amennyiben ez az Europol vagy valamely érintett tagállam vagy tagállamok elsőrendű, védelmet igénylő érdekeinek megvédéséhez szükséges.

4. A (2) és (3) bekezdésben említett tartózkodási és titoktartási kötelezettség megszegését minden tagállam a nemzeti jogában előírt hivatali vagy szakmai titoktartási kötelezettség megszegésének vagy a minősített információk védelmére vonatkozó rendelkezések megsértésének tekinti.

A tagállamok biztosítják, hogy az adott jogszabályok és rendelkezések azokra a saját alkalmazottaikra is kiterjedjenek, akik tevékenységük keretében az Europollal kapcsolatban állnak.

VIII. FEJEZET – KÖLTSÉGVETÉSI RENDELKEZÉSEK – ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

41. cikk Költségvetés

1. Az Europol bevételei 2010. január 1-jétől kezdődően az egyéb típusú bevételek sérelme nélkül az Európai Unió általános költségvetésébe („Bizottság” szakasz) felvett közösségi támogatásból állnak.

2. Az Europol kiadásai a személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és operatív költségeket tartalmazzák.

3. Az igazgató elkészíti az Europol becsült bevételeinek és kiadásainak a következő pénzügyi évre szóló tervezetét, és az ideiglenes létszámtervvel együtt továbbítja az igazgatótanácsnak. A létszámterv az állandó és az ideiglenes beosztásokból, valamint a kiküldött nemzeti szakértőkre való hivatkozásból áll, és szerepel benne az Europol által az adott pénzügyi évben alkalmazott személyzet létszáma, besorolási osztálya és fokozata.

4. A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

5. Az igazgatótanács elfogadja a becslés tervezetét, beleértve az ideiglenes létszámtervet és az előzetes munkaprogramot is, és azt minden évben legkésőbb március 31-ig továbbítja a Bizottságnak. Ha a Bizottság kifogást emel a becslés tervezete ellen, annak kézhezvételét követően 30 napon belül tájékoztatja az igazgatótanácsot.

6. A becslést a Bizottság az Európai Unió előzetes költségvetés-tervezetével együtt továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban a költségvetési hatóság).

7. A Bizottság a becslés alapján az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe, amelyet a Szerződés 272. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt, felveszi a létszámterv tekintetében általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét.

8. A költségvetési hatóság az Európai Unió általános költségvetésének elfogadásakor engedélyezi az Europol támogatására szolgáló előirányzatokat és a létszámtervet.

9. Az igazgatótanács elfogadja az Europol költségvetését és létszámtervét. Ezek az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válnak véglegessé. Adott esetben ezeket felülvizsgált költségvetés elfogadásával megfelelően kiigazítják.

10. A költségvetés módosítása, beleértve a létszámtervet is, az (5)–(9) bekezdésben megállapított eljárás szerint történik.

11. Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projekt megvalósítását tervezi, amely költségvetésének finanszírozását lényegesen érintheti, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint például épületek bérlete vagy vétele. Az igazgatótanács erről tájékoztatja a Bizottságot. Amennyiben a költségvetési hatóság valamely ága jelzi véleményezési szándékát, a projektről való értesítés napjától számított hat héten belül megküldi véleményét az igazgatótanácsnak.

42. cikk A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

1. Az Europol költségvetését az igazgató hajtja végre.

2. Az Europol számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb február 28-ig továbbítja az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (költségvetési rendelet) 128. cikkével összhangban összevonja az intézmények és decentralizált szervek előzetes beszámolóit.

3. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig továbbítja az Europol előzetes beszámolóját a Számvevőszéknek, az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel együtt. Az adott pénzügyi évre vonatkozó, költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is továbbítják.

4. Az igazgató, miután a költségvetési rendelet 129. cikke szerint megkapta a Számvevőszéknek az Europol előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit, saját felelősségi körében elkészíti az Europol végleges beszámolóját, és véleményezésre továbbítja az igazgatótanácsnak.

5. Az igazgatótanács véleményezi az Europol végleges beszámolóját.

6. Az igazgató a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt minden pénzügyi évet követően legkésőbb június 30-ig elküldi a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

7. A végleges beszámolót közzéteszik.

8. Az igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi válaszát a Számvevőszék észrevételeire. A választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

9. Az Európai Parlament a Tanács ajánlására az n + 2. év április 30. előtt mentesíti az Europol igazgatóját az n. évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

43. cikk Pénzügyi rendelkezés

Az Europolra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok nem térhetnek el a 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom rendelettől[14], kivéve ha ez az Europol működéséhez szükséges. A 2343/2002/EK, Euratom rendelettől eltérő szabályok elfogadásához minden esetben a Bizottság előzetes beleegyezésére van szükség. Ezen eltérésekről tájékoztatják a költségvetési hatóságot.

44. cikk Ellenőrzés és értékelés

Az igazgató ellenőrzési rendszert hoz létre az Europolon belül ellátott feladatok eredményességi és hatékonysági mutatóinak összegyűjtése érdekében.

Az igazgatótanács e határozat alkalmazásának megkezdése után öt éven belül, majd ezt követően ötévente megbízást ad e határozat végrehajtásának, valamint az Europol által elvégzett tevékenységeknek a független külső értékelésére.

Minden értékelés keretében értékelik e határozat hatását, az Europol hasznosságát, fontosságát, eredményességét és hatékonyságát. Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben egyedi megbízást ad az értékelés elvégzésére.

Az igazgatótanács az értékelés alapján jelentést ad ki, amely tartalmazza az értékelés megállapításait és az ajánlásokat. Ezt a jelentést továbbítják a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint közzé is teszik.

IX. FEJEZET – VEGYES RENDELKEZÉSEK

45. cikk Az Europol dokumentumaihoz való hozzáférés szabályai

Az Europol igazgatójának javaslata alapján az igazgatótanács legkésőbb e határozat alkalmazásának megkezdése után hat hónappal elfogadja az Europol dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, figyelembe véve az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[15] megállapított elveket és korlátokat.

46. cikk Nyelvek

1. Az Europolra az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendeletet[16] kell alkalmazni.

2. Az Europol munkájához szükséges fordításokat az Unió intézményeinek fordítóközpontja biztosítja.

47. cikk Az Európai Parlament tájékoztatása

Az igazgatótanács elnöke és az igazgató az Europollal kapcsolatos általános kérdések megvitatása céljából megjelenhet az Európai Parlament előtt.

48. cikk Csalás elleni küzdelem

Az Europolra az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[17] kell alkalmazni.

Az Europol csatlakozik az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul meghozza az Europol igazgatójára, az igazgatóhelyettesekre és a személyzetre alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

49. cikk Székhely-megállapodás

Az Europolnak a székhely szerinti államban történő elhelyezésére és az ezen állam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az Europol igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, az igazgatóhelyettesekre, az Europol alkalmazottaira és családtagjaikra ezen államban alkalmazandó különös szabályokat az Europol és a Holland Királyság közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni, amelyet az igazgatótanács jóváhagyását követően lehet megkötni.

50. cikk Kiváltságok és mentességek

1. Az Europol igazgatójára és igazgatóhelyetteseire, valamint személyzetére az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

2. Az (1) bekezdésben említett mentesség nem vonatkozik az Europol személyzetének közös nyomozócsoportokban való részvételéből eredő feladatok teljesítése során elvégzendő hivatalos cselekményekre.

3. Az Europolra és igazgatótanácsának tagjaira a kiváltságok és mentességek tekintetében a II. mellékletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. A Holland Királyság és a többi tagállam megállapodik abban, hogy a többi tagállamból kiküldött összekötő tisztviselőket és családtagjaikat megilletik mindazon kiváltságok és mentességek, amelyek az Europolnál az összekötő tisztviselői feladatok megfelelő ellátásához szükségesek.

51. cikk Felelősség a jogosulatlan vagy téves adatfeldolgozásért

1. Minden tagállam saját nemzeti joga szerint felelős a magánszemélyeknek okozott károkért, amelyek az Europolnál tárolt vagy feldolgozott adatok jogi vagy ténybeli hibáiból erednek. A károsult csak a kárt előidéző esemény helye szerinti tagállam ellen nyújt be kártérítési keresetet, amelyet az e tagállam nemzeti joga szerint illetékes bíróságnál kell előterjesztenie. A tagállamok a károsulttal szemben nemzeti joguk szerint fennálló felelősségük elhárítása végett nem hivatkozhatnak arra, hogy egy másik tagállam pontatlan adatokat közölt.

2. Ha a jogi vagy ténybeli hibák téves adattovábbításból, egy vagy több tagállam részéről az e határozatban előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából, illetve az adatoknak az Europolnál történt jogosulatlan vagy téves tárolásából vagy feldolgozásából erednek, az Europol vagy az érintett tagállam(ok) kérésre köteles(ek) megtéríteni a sértett félnek az (1) bekezdés szerint kártérítésként kifizetett összeget, kivéve ha az a tagállam, amelynek területén a károkozás történt, az adatokat e határozat megszegésével használta fel.

3. A megtérítés elve vagy összege fölötti, az adott tagállam és az Europol vagy egy másik tagállam közötti vitát az igazgatótanács elé kell utalni, amely határoz az ügyben.

52. cikk Egyéb felelősség

1. Az Europol szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

2. A szerződésen kívüli felelősséget illetően az Europol az 51. cikk szerinti felelősségétől függetlenül köteles megtéríteni az igazgatója, igazgatóhelyettesei, igazgatótanácsának tagjai vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat, tekintet nélkül a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a kártérítési igényekre vonatkozó különböző eljárásokra.

3. A károsult követelheti, hogy az Europol tartózkodjon az intézkedéstől vagy vonja vissza azt.

4. A tagállamok azon illetékes nemzeti bíróságait, amelyek az Europol e cikkben említett felelősségét érintő jogvitákban eljárnak, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet[18] szerint kell meghatározni.

53. cikk Az Europol közös nyomozócsoportokban való részvételével kapcsolatos felelősség

1. Az a tagállam, amelynek területén a 6. cikkel összhangban az adott tagállamban működő Europol-tisztviselők kárt okoznak az operatív intézkedésekben való segítségnyújtás közben, ezt a kárt a saját tisztviselői által okozott károkra alkalmazandó feltételek mellett téríti meg.

2. Amennyiben az érintett tagállammal másban nem állapodik meg, az Europol teljes mértékben megtéríti azokat az összegeket, amelyeket e tagállam az (1) bekezdésben említett kár miatt az áldozatoknak vagy a nevükben jogosult személyeknek kifizetett. A megtérítés elve vagy összege fölötti, e tagállam és az Europol közötti vitát az igazgatótanács elé kell utalni, amely rendezi az ügyet.

X. FEJEZET – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

54. cikk Általános jogutódlás

1. E határozat nem érinti az alkalmazásának megkezdése előtt az Europol-egyezmény által létrehozott Europol által kötött megállapodások jogi érvényességét.

2. Az (1) bekezdést kell alkalmazni különösen az Europol-egyezmény 37. cikke alapján kötött székhely-megállapodásra, valamint az Europol-egyezmény 41. cikkének (2) bekezdése alapján a Holland Királyság és a többi tagállam között létrejött megállapodásokra, továbbá valamennyi nemzetközi megállapodásra, beleértve az információcserére vonatkozó rendelkezéseiket is, valamint az Europol-egyezmény által létrehozott Europol által kötött szerződésekre, az őt terhelő kötelezettségekre és az általa szerzett ingatlanokra.

55. cikk Az igazgató és az igazgatóhelyettesek

1. Hátralévő hivatali idejükre az Europol-egyezmény 29. cikke alapján kinevezett igazgató és az igazgatóhelyettesek töltik be az e határozat 37. cikke értelmében vett igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztet. Ha hivatali idejük egy éven belül véget ér azután, hogy e határozat alkalmazandóvá válik, hivatali idejüket az e határozat alkalmazandóvá válásának napjától számított egy évig automatikusan meghosszabbítják.

2. Abban az esetben, ha az igazgató, illetve egy vagy több igazgatóhelyettes nem hajlandó vagy nem képes az (1) bekezdéssel összhangban eljárni, az igazgatótanács szükség szerint ideiglenes igazgatót vagy ideiglenes igazgatóhelyettest nevez ki legfeljebb 18 hónapra, a 37. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt kinevezésekig.

56. cikk Személyzet

1. A 38. cikktől eltérően az Europol-egyezménnyel létrehozott Europol által e határozat hatálybalépése előtt kötött összes munkaszerződést tiszteletben tartják.

2. Az (1) bekezdésben említett szerződések hatálya alá tartozó személyzet minden tagjának felajánlják azt a lehetőséget, hogy a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben megállapított, a Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei[19] 2. cikkének a) pontja szerint, a létszámtervben meghatározott különféle besorolási osztályoknak megfelelően szerződést kössenek. E célból a szerződések megkötésére jogosult hatóság e határozat alkalmazásának megkezdése után két éven belül belső kiválasztási eljárást szervez, amely az Europol által az e határozat alkalmazásának megkezdése előtt alkalmazott személyzetre korlátozódik, hogy ellenőrizze a foglalkoztatandó személyek hozzáértését, hatékonyságát és feddhetetlenségét. A sikeres jelölteknek a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben megállapított, a Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 2. cikkének a) pontja alapján szerződést ajánlanak fel.

3. A személyzet azon tagjaira, akiket a (2) bekezdéssel összhangban nem vesznek fel, továbbra is az Europol személyzeti szabályzata[20] alkalmazandó. Az Europol személyzeti szabályzatának 5. fejezetétől eltérően az Europol személyzetére a javadalmazások éves kiigazítására vonatkozóan a Tanács által az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának 65. cikkével összhangban meghatározott százalékot kell alkalmazni.

57. cikk Költségvetés

1. Az Europol-egyezmény 35. cikkének (5) bekezdése alapján megállapított költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást az Europol-egyezmény 35. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott pénzügyi szabályzattal összhangban kell végrehajtani.

2. Az Europol által e határozat alkalmazásának megkezdése előtt az Europol-egyezmény 35. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott pénzügyi szabályzattal összhangban vállalt kötelezettségekből eredő összes olyan kiadást, amelyet addig az időpontig még nem fizettek ki, az e határozattal létrehozott Europol költségvetése fedezi.

3. Az igazgatótanács az e határozat alkalmazásának megkezdését követő kilenc hónapos időszak lejárta előtt megállapítja a (2) bekezdésben említett kiadásokat fedező összeget. Az ennek megfelelő összeget, amelyet az Europol-egyezmény 35. cikkének (5) bekezdése alapján jóváhagyott költségvetések felhalmozott többletéből finanszíroznak, átcsoportosítják az e határozat alapján létrehozott első költségvetésbe, és ez az összeg e kiadások fedezésére szolgáló, célhoz kötött bevételt képez.

Ha a többletek nem elegendőek a (2) bekezdésben említett kiadások fedezésére, a szükséges finanszírozást az Europol-egyezmény alapján a tagállamok biztosítják.

4. Az Europol-egyezmény 35. cikkének (5) bekezdése alapján jóváhagyott költségvetések többleteinek fennmaradó részét visszafizetik a tagállamoknak. Az egyes tagállamoknak fizetendő összeget a tagállamok által az Europol költségvetéseibe befizetett, az Europol-egyezmény 35. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított éves hozzájárulások alapján számítják ki.

A kifizetést a (2) bekezdésben említett kiadásokat fedező összeg megállapítását és az Europol-egyezmény 35. cikkének (5) bekezdése alapján jóváhagyott költségvetésekkel kapcsolatos mentesítési eljárások befejezését követően három hónapon belül teljesítik.

58. cikk Az alkalmazás megkezdése előtt előkészítendő intézkedések

1. Az Europol-egyezmény alapján létrehozott igazgatótanács, valamint az említett egyezmény alapján kinevezett igazgató és az Europol-egyezmény alapján létrehozott közös ellenőrző szerv előkészíti az alábbiakban felsorolt okmányok elfogadását:

a) a 9. cikk (4) bekezdésében említett összekötő tisztviselőkre vonatkozó szabályok és kötelezettségeik;

b) a 14. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett elemzési munkafájlokra alkalmazandó szabályok;

c) az Europol nemzetközi kapcsolataira vonatkozó, a 25. cikk (1) bekezdésében említett szabályok;

d) az Europol közösségi és uniós szervekkel és ügynökségekkel fennálló kapcsolataira vonatkozó, a 25. cikk (2) bekezdésében említett szabályok;

e) a 36. cikk (8) bekezdésének c) pontjában említett, a személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó szabályok;

f) az igazgató és az igazgatóhelyettesek kiválasztására és felmentésére vonatkozó, a 37. cikk (3) és (7) bekezdésében említett szabályok;

g) a 39. cikk (1) bekezdésében említett titoktartási szabályok;

h) a 43. cikkben említett pénzügyi szabályok.

2. Az (1) bekezdés a), d), e) és h) pontjában említett intézkedések elfogadása céljából az igazgatótanács összetétele a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott összetétel. Az igazgatótanács ezeket az intézkedéseket az (1) bekezdés a), d), e) és h) pontjában említett eljárással összhangban fogadja el.

A Tanács az (1) bekezdés b), c), f) és g) pontjában említett intézkedéseket az (1) bekezdés b), c), f) és g) pontjában meghatározott eljárással összhangban fogadja el.

XI. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. cikk Átültetés

A tagállamok [legkésőbb e határozat elfogadásától számított 18 hónapon belül] biztosítják, hogy nemzeti joguk megfeleljen e határozatnak.

60. cikk Jogi eszközök felváltása

Ez a határozat 2010. január 1-jével az Europol-egyezmény, valamint az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv helyébe lép.

61. cikk Hatályon kívül helyezés

2010. január 1-jével kezdődő hatállyal az Europol-egyezményt végrehajtó valamennyi intézkedés hatályát veszti.

62. cikk Hatálybalépés és alkalmazandóság

1. Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

2. Ezt a határozatot 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. Az 58. és 59. cikk a hatálybalépés napjától kezdődően alkalmazandó.

I. MELLÉKLET

A 4. cikk (2) bekezdésében említett bűnözési formák:

A tagállamok joga által meghatározott következő cselekmények minősülnek súlyos bűncselekménynek:

- bűnszervezetben való részvétel,

- terrorizmus,

- emberkereskedelem,

- gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia,

- kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme,

- fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,

- korrupció,

- csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is,

- bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása,

- pénzhamisítás, ideértve az euro hamisítását is,

- számítógépes bűncselekmények,

- környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is,

- segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz,

- szándékos emberölés, súlyos testi sértés,

- emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,

- emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés,

- rasszizmus és idegengyűlölet,

- szervezett vagy fegyveres rablás,

- kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme,

- csalás,

- zsarolás és védelmi pénz szedése,

- termékhamisítás és szerzői jogi kalózkodás,

- hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való kereskedés,

- fizetőeszközök hamisítása,

- hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,

- nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme,

- lopott gépjárművek kereskedelme,

- erőszakos közösülés,

- gyújtogatás,

- a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények,

- légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése,

- szabotázs.

- II. MELLÉKLET

Az Europolra és igazgatótanácsa tagjaira alkalmazandó kiváltságok és mentességek:

1) Bírósági eljárások alóli mentesség, valamint a házkutatás, lefoglalás, igénybevétel, elkobzás és a beavatkozás bármely más formája alóli mentesség

1. Az Europol a jogosulatlan vagy téves adatfeldolgozás tekintetében mentességet élvez az e határozat 51. cikkében említett felelősséggel kapcsolatos bírósági eljárás alól.

2. Az Europolnak a tagállamok területén bárhol található és bárki birtokában lévő vagyontárgyai, ingatlanai és követelései mentességet élveznek a házkutatás, a lefoglalás, az igénybevétel, az elkobzás és a beavatkozás bármely más formája alól.

2) Az irattár sérthetetlensége

Az Europolnak a tagállamok területének bármely részén található és bárki birtokában lévő irattára sérthetetlen. Az Europol irattára az Europol vagy bármely munkatársának tulajdonában vagy birtokában lévő összes nyilvántartás, levelezés, dokumentum, kézirat, számítógépes és adathordozón lévő adat, fénykép, film, kép- és hangfelvétel, valamint minden egyéb hasonló anyag, amely az igazgatótanács és az igazgató egybehangzó véleménye szerint az Europol irattárának részét képezi.

3) Adók és illetékek alóli mentesség

1. Hivatalos tevékenységi körén belül az Europol, annak eszközei, bevétele és egyéb vagyona mentességet élvez minden közvetlen adó alól.

2. Az Europol mentességet élvez a hivatali használatra beszerzett és jelentős költséggel járó ingó- és ingatlanvagyon, valamint szolgáltatások árában foglalt közvetett adók és illetékek alól. A mentesség visszatérítés útján biztosítható.

3. Az e pont alapján hozzáadottértékadó-mentesen vagy jövedékiadó-mentesen beszerzett áruk nem adhatók el, illetve más módon nem idegeníthetők el, kivéve, ha az a mentességet nyújtó tagállammal történt megállapodásnak megfelelő feltételek szerint történik.

4. A különleges szolgáltatások díjára kivetett adó és illeték alól nem adható mentesség.

4) A pénzügyi eszközök korlátozások alóli mentessége

Az Europol anélkül, hogy bármely pénzügyi ellenőrzés, szabályozás, pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos értesítési kötelezettség vagy bármilyen moratórium alá vetnék, szabadon

a) vásárolhat, birtokolhat vagy adhat el bármilyen valutát a hivatalosan elismert helyeken;

b) vezethet számlát bármely pénznemben.

5) Kommunikációs lehetőségek és mentességek

1. A tagállamok engedélyezik az Europol számára, hogy bármilyen hivatalos célból szabadon és külön engedély nélkül közöljön információkat, és megvédik az Europol erre vonatkozó jogát. Az Europol jogosult kódok használatára, valamint hivatalos levelezésnek és más hivatalos közleményeknek – a diplomáciai futároknak és csomagoknak járó kiváltságokkal és mentességekkel azonos kiváltságokkal és mentességekkel rendelkező – futár útján vagy pecséttel lezárt csomagokban történő küldésére és fogadására.

2. Az Europol a hivatalos kapcsolattartáshoz – amennyiben ez összeegyeztethető az 1982. november 6-i Nemzetközi Távközlési Egyezménnyel – nem részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a tagállamok a levél, kábel, távirat, telex, rádió, televízió, telefon, fax, műhold vagy egyéb eszköz útján történő kommunikációval kapcsolatos prioritások kérdésében bármely nemzetközi szervezetet vagy kormányt – beleértve az ilyen kormány diplomáciai képviseleteit – részesítenek.

6) Beutazás, tartózkodás és visszautazás

A tagállamok, amennyiben szükséges, elősegítik az Europol igazgatótanácsi tagjainak hivatalos célú beutazását, tartózkodását és visszautazását. Ez nem zárja ki, hogy elfogadható bizonyítékot követeljenek meg annak megállapítására, hogy az e pont alapján előírt bánásmódot igénylő személyek az Europol igazgatótanácsának tagjai.

7) Az Europol igazgatótanácsi tagjai számára biztosított kiváltságok és mentességek

Az Europol igazgatótanácsi tagjai a következő mentességeket élvezik:

a) e határozat 40. cikkének sérelme nélkül az érintett személyek bírósági eljárás alóli mentessége hivatali feladataik ellátása során tett szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatuk, valamint az általuk elkövetett cselekmények tekintetében; ez a mentesség fennmarad annak ellenére is, hogy az érintett személyek esetleg már nem tagjai az Europol igazgatótanácsának;

b) hivatalos irataik és dokumentumaik, illetve egyéb hivatalos anyagaik sérthetetlensége.

8) A mentesség alóli kivételek

Az Europol igazgatótanácsi tagjainak biztosított mentesség nem terjed ki harmadik fél által indított polgári perre az előbbi személyek által okozott kár miatt, beleértve az általuk előidézett, személyi sérülést vagy halált okozó közlekedési balesetet is.

9) Védelem

A tagállamok az igazgató kérelmére nemzeti jogszabályaikkal összhangban minden ésszerű intézkedést megtesznek az Europol azon igazgatótanácsi tagjai biztonságának és védelmének biztosítása érdekében, akiknek biztonsága az Europol számára végzett munkájuk miatt veszélyeztetett.

10) A mentességek visszavonása

1. Az e rendelkezések alapján nyújtott kiváltságokat és mentességeket az Europol érdekében, és nem az egyének személyes hasznára biztosítják. Az Europol és az ilyen kiváltságokat és mentességeket élvező minden személy kötelessége a tagállamok törvényi és rendeleti rendelkezéseinek minden egyéb szempontból történő betartása.

2. Az igazgató köteles visszavonni az Europol mentességét olyan esetekben, ha a mentesség gátolná az igazságszolgáltatás menetét, és az Europol érdekeinek sérelme nélkül visszavonható. Az Europol igazgatótanácsi tagjai tekintetében a mentesség visszavonása az adott tagállam hatáskörébe tartozik. A tagállamok kötelesek visszavonni az igazgatótanácsi tagok mentességét olyan esetekben, ha a mentesség gátolná az igazságszolgáltatás menetét, és az Europol érdekeinek sérelme nélkül visszavonható.

3. Amennyiben az Europol 1) pont 2. alpontjában említett mentességét visszavonják, a tagállamok igazságügyi hatóságai által elrendelt házkutatásokat és lefoglalásokat az igazgató vagy az általa megbízott személy jelenlétében hajtják végre, az e határozatban vagy annak alapján meghatározott titoktartási szabályokkal összhangban.

4. Az Europol minden esetben együttműködik a tagállamok illetékes hatóságaival a megfelelő igazságszolgáltatás elősegítése érdekében, és megakadályozza az e rendelkezések alapján nyújtott kiváltságokkal és mentességekkel való visszaélést.

5. Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága vagy igazságügyi szerve úgy ítéli meg, hogy visszaélés történt az e rendelkezések szerint biztosított kiváltsággal vagy mentességgel, a mentesség visszavonásáért a (2) bekezdés szerint felelős tagállam kérelemre konzultál az illetékes hatóságokkal annak megállapítása érdekében, hogy történt-e ilyen visszaélés. Amennyiben ez a konzultáció nem vezet mindkét fél számára kielégítő eredményre, az ügyet a 11) pontban megállapított eljárásnak megfelelően kell rendezni.

11) A viták rendezése

1. Az Europol vagy az Europol igazgatótanácsi tagja mentessége visszavonásának elutasításával kapcsolatban felmerülő vitákat a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében megállapított eljárással összhangban, a rendezés céljából megvitatja.

2. Amennyiben az ilyen vitákat nem sikerül rendezni, a Tanács egyhangú szavazással határoz a rendezés szabályairól.

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

This document is intended to accompany and complement the Explanatory Memorandum. As such, when completing this Legislative Financial Statement, and without prejudice to its legibility, an attempt should be made to avoid repeating information contained in the Explanatory Memorandum. Before filling in this template, please refer to the specific Guidelines that have been drafted to provide guidance and clarification for the items below.

1. NAME OF THE PROPOSAL:

Proposal for a COUNCIL DECISION establishing the European Police Office (EUROPOL)

2. ABM / ABB FRAMEWORK

Policy area: Area of Freedom, Security and Justice (titre 18)

Activity: Security and safeguarding liberties (chapitre 18.05)

3. BUDGET LINES

3.1. Budget lines (operational lines and related technical and administrative assistance lines (ex- B..A lines)) including headings :

18 05 02: Europol

3.2. Duration of the action and of the financial impact:

From 2010 onwards

(expected date of adoption and entry into force of the decision is 2008 but the decision will only take effect after the adoption of implementing measures, by 2010)

3.3. Budgetary characteristics ( add rows if necessary ) :

Budget line | Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective |

18 05 02 | Non-comp | Diff[21]/[22] | NO | NO | NO | No [3a…] |

4. SUMMARY OF RESOURCES

4.1. Financial Resources

4.1.1. Summary of commitment appropriations (CA) and payment appropriations (PA)

EUR million (to 3 decimal places)

Total number of human resources | 2 | 2 | 2 | 2 |

See also attached establishment plan and indication of contract staff needs

5. CHARACTERISTICS AND OBJECTIVES

Details of the context of the proposal are required in the Explanatory Memorandum. This section of the Legislative Financial Statement should include the following specific complementary information:

5.1. Need to be met in the short or long term

Europol exists since 1995. Its objectives are to support and strengthen action by the competent authorities of the Member States and their mutual co-operation in preventing and combating serious crime and terrorism. The competence of Europol shall cover serious crime affecting two or more Member States, in particular organised crime and terrorism.

The forms of crime to be regarded as serious crime (as laid down in the Annex to this Decision) are in line with the list provided for in the European Arrest warrant. It includes participation in a criminal organisation, terrorism, trafficking in human beings, sexual exploitation of children and child pornography, illicit trafficking in narcotic drugs and psychotropic substances, illicit trafficking in weapons, munitions and explosives, corruption, fraud, including that affecting the financial interests of the European Communities within the meaning of the Convention of 26 July 1995 on the protection of the European Communities' financial interests, laundering of the proceeds of crime, counterfeiting currency, including of the Euro, computer-related crime, environmental crime, including illicit trafficking in endangered animal species and in endangered plant species and varieties, facilitation of unauthorised entry and residence, murder, grievous bodily injury, illicit trade in human organs and tissue, kidnapping, illegal restraint and hostage-taking, racism and xenophobia, organised or armed robbery, illicit trafficking in cultural goods, including antiques and works of art, swindling, racketeering and extortion, counterfeiting and piracy of products, forgery of administrative documents and trafficking therein, forgery of means of payment, illicit trafficking in hormonal substances and other growth promoters, illicit trafficking in nuclear or radioactive materials, trafficking in stolen vehicles, rape, arson, crimes within the jurisdiction of the International Criminal Court, unlawful seizure of aircraft/ships, sabotage.

PRESENT TASKS:

Europol has the following principal tasks:

(1) the collection, storage, processing, analysis and exchange of information and intelligence forwarded particularly by the authorities of the Member States or third countries or bodies;

(2) the coordination, organisation and implementation of investigative and operational action carried out jointly with the Member States’ competent authorities or in the context of joint investigation teams, where appropriate in liaison with Eurojust;

(3) to notify the competent authorities of the Member States without delay of information concerning them and of any connections identified between criminal offences;

(4) to aid investigations in the Member States by forwarding all relevant information;

(5) to ask the competent authorities of the Member States concerned to conduct or coordinate investigations in specific cases;

(6) to provide intelligence and analytical support to a Member State in connection with a major international event with a public order policing impact.

Europol also has the following additional tasks:

(1) to develop specialist knowledge of the investigative procedures of the competent authorities in the Member States and to provide advice on investigations;

(2) to provide strategic intelligence to assist with and promote the efficient and effective use of the resources available at national and at Union level for operational activities and support of such activities;

(3) to prepare threat assessments and general situation reports related to its objective, including a yearly organised crime threat assessment.

Europol may in addition assist Member States in particular in the following areas:

(1) training of members of their competent authorities, where appropriate in cooperation with Cepol;

(2) organisation and equipment of those authorities through facilitating the provision of technical support between the Member States;

(3) crime prevention methods;

(4) technical and forensic methods and analysis, as well as investigative procedures.

NEW TASKS

The tasks performed today especially Analysis work files and exchange of intelligence are to be developed and more targeted to specific needs of law enforcement cooperation.

The involvement of Europol in joint investigation teams should be enhanced as well.

In addition, Europol will have the new possibility to establish additional systems for processing personal data other than the Europol Information System or the Analysis Work Files.

Europol now relies (for 2007) on a budget of 68 million euros – still based on intergovernmental financing– which is distributed as follows (cf. OJ C 180, 2.8.2006):

Personnel: | 41 435 000 |

Other (administrative) expenditure: | 6 559 000 |

Meetings mainly of the management board): - incl. staff cost for 915.000 euros - | 4 190 000 |

Information technology: | 15 710 000 |

TOTAL 2007 | 67 894 000 |

The staff number amounts to 406 persons. Due to the specific activity of Europol, most part of the expenses is related to staff costs. In the financial framework an amount of 82 million has been entered for Europol. This corresponds to an average increase of 6% a year.

5.2. Value-added of Community involvement and coherence of the proposal with other financial instruments and possible synergy

The replacement of the Convention by a Decision will simplify any amendment of Europol's framework by avoiding a lengthy ratification process. Application of EU staff regulations will avoid yearly burdensome procedures for the revision of the conditions of work and salaries of the staff. The Commission's role should also be enhanced in the decision making process as regards the work programme and the setting of priorities to Europol.

The chairman of the Management Board and the Director may appear before the European Parliament with a view to discuss general questions relating to Europol (presently it is the Chair, who may be accompanied by the Director). This will enhance the democratic control over Europol.

5.3. Objectives, expected results and related indicators of the proposal in the context of the ABM framework

The main outputs are the collection, storage and analysis of data and the management of information system. Relevant indicators are the number of analysis work files opened and the amount of data exchanged by the member states.

Europol shall also be involved in joint investigation teams. The number of operations conducted and the number of disrupted crimes, seizures or arrests are indicators of this activity.

Europol also produces intelligence products, threat assessments and general situation reports, including a yearly organised crime threat assessment.

In addition Europol will provide technical support to the Member States, will develop training, crime prevention methods, forensic methods and analysis.

5.4. Method of Implementation (indicative)

Show below the method(s)[28] chosen for the implementation of the action.

ٱ Centralised Management

ٱ Directly by the Commission

ٱ Indirectly by delegation to:

ٱ Executive Agencies

ٱ Bodies set up by the Communities as referred to in art. 185 of the Financial Regulation

ٱ National public-sector bodies/bodies with public-service mission

ٱ Shared or decentralised management

ٱ With Member states

ٱ With Third countries

ٱ Joint management with international organisations (please specify)

Relevant comments:

6. MONITORING AND EVALUATION

6.1. Monitoring system

The Director will establish a monitoring system in order to collect indicators the effectiveness and efficiency of the duties performed within Europol.

6.2. Evaluation

6.2.1. Ex-ante evaluation

The need for a change to Europol’s legal framework was recognised in the Hague Programme of 2004. At that time, the expectation still was that the Constitutional Treaty would enter into force and redefine Europol’s framework, mandate and tasks.

The Friends of the Presidency issued an option paper on the improvement needed.

The conclusion of the impact assessment was that even under the present Treaty a series of improvement is necessary, starting from the transformation of the Europol Convention into a Council Decision, together with EU financing and EU staff rules and 2/3 majority voting in the Management Board. On the operational side, main improvements needed include new processing tools (like databases), widening of possibilities for Europol to support Member States, direct access to national law enforcement databases and the introduction of a data protection officer.

6.2.2. Measures taken following an intermediate/ex-post evaluation (lessons learned from similar experiences in the past)

Work conducted in 2006 by the successive Presidencies on the future of Europol led to the adoption of Council conclusions in June 2006 and discussion on draft conclusions in December 2006 . They underline the need to replace the Convention by a Decision and support EU financing and EU staff rules .

6.2.3. Terms and frequency of future evaluation

At the end of each year the Management board shall submit an annual report to the Commission, the Council and the European Parliament in conformity with Article 9(1).

Within five years after this Decision takes effect and every five years thereafter, the Governing Board shall Commission an independent external evaluation of the implementation of this Decision as well as of the activities carried out by Europol.

Each evaluation shall assess the impact of this Decision, the utility, relevance, effectiveness and efficiency of Europol. The Management Board shall issue specific terms of reference in agreement with the Commission.

On this basis it will issue a report including the evaluation findings and recommendations. This report shall be forwarded to the Commission, the European Parliament and the Council and shall be made public.

7. Anti-fraud measures

The financial rules applicable to Europol shall be adopted by the Management Board after having consulted the Commission. They may not depart from Commission Regulation (EC, Euratom) No 2343/2002 of 23 December 2002[29] on the framework Financial Regulation for the bodies referred to in Article 185 of Council Regulation (EC, Euratom) No 1605/2002 on the Financial Regulation applicable to the general budget of the European Communities[30], unless specifically required for Europol’s operation and with the Commission’s prior consent. The budgetary authority shall be informed of these derogations.

The Director shall implement Europol’s budget.

1. By 1 March at the latest following each financial year, Europol’s accounting officer shall communicate the provisional accounts to the Commission’s accounting officer together with a report on the budgetary and financial management for that financial year. The Commission’s accounting officer shall consolidate the provisional accounts of the institutions and decentralised bodies in accordance with Article 128 of Council Regulation (EC, Euratom) No 1605/2002 of 25 June 2002 on the Financial Regulation applicable to the general budget of the European Communities (Financial Regulation).

2. By 31 March at the latest following each financial year, the Commission’s accounting officer shall forward Europol’s provisional accounts to the Court of Auditors, together with a report on the budgetary and financial management for that financial year. The report on the budgetary and financial management for that financial year shall also be forwarded to the European Parliament and the Council.

3. On receipt of the Court of Auditors’ observations on Europol’s provisional accounts, pursuant to Article 129 of the Financial Regulation, the Director shall draw up Europol’s final accounts under his own responsibility and forward them to the Management Board for an opinion.

4. The Management Board shall deliver an opinion on Europol’s final accounts.

5. By 1 July of the following year at the latest, the Director shall send the final accounts, together with the opinion of the Management Board, to the Commission, the Court of Auditors, the European Parliament and the Council.

6. The final accounts shall be published.

7. The Director shall send the Court of Auditors a reply to its observations by 30 September at the latest. He or she shall also send this reply to the Management Board.

8. Upon a recommendation from the Council, the European Parliament shall, before 30 April of year n + 2, give a discharge to the Director of Europol in respect of the implementation of the budget for year n.

8. DETAILS OF RESOURCES

8.1. Objectives of the proposal in terms of their financial cost

Commitment appropriations in EUR million (to 3 decimal places)

Year n | Year n+1 | Year n+2 | Year n+3 | Year n+4 | Year n+5 |

Officials or temporary staff[32] (XX 01 01) | A*/AD | 2 |

B*, C*/AST |

Staff financed[33] by art. XX 01 02 |

Other staff[34] financed by art. XX 01 04/05 |

TOTAL | 2 |

See also establishment plan and indication of contract staff needs.

TABLEAU DES EFFECTIFS STATUTAIRES |

Catégories et grades | Emplois | prévisions |

2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 |

Réellement pourvus au 31.12.2005 | Autorisés dans le budget communautaire. | Autorisés dans le budget communautaire. |

Perm. | Temp. | Perm. | Temp. | Perm. | Temp. |

AD 16 |

AD 15 |

AD 14 | 1 | 1 | 1 | 1 |

AD 13 | 3 | 3 | 3 | 3 |

AD 12 | 3 | 3 | 3 | 3 |

AST 11 |

AST 10 |

AST 9 |

AST 8 |

AST 7 |

AST 6 |

AST 5 | 30 | 30 | 30 | 30 |

AST 4 | 24 | 24 | 24 | 24 |

AST 3 |

AST 2 | 1 | 1 |

Total général | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 406 | 424 | 447 | 469 |

Total Effectifs | 0 | 0 | 406 | 424 | 447 | 469 |

The increase in the nr of AD9/AD12 (3 each year) is limited to 20% of the total increase in AD grades each year

The assumption is that in addition approximately 10 Contract staff will be employed

8.2.2. Description of tasks deriving from the action

Commission staff should participate in the Management Board and the Head of national units meetings, as well as any ad hoc meetings and meetings in the Council in respect of Europol.

8.2.3. Sources of human resources (statutory)

(When more than one source is stated, please indicate the number of posts originating from each of the sources)

( Posts currently allocated to the management of the programme to be replaced or extended

( Posts pre-allocated within the APS/PDB exercise for year n

( Posts to be requested in the next APS/PDB procedure

( Posts to be redeployed using existing resources within the managing service (internal redeployment)

( Posts required for year n although not foreseen in the APS/PDB exercise of the year in question

8.2.4. Other Administrative expenditure included in reference amount (XX 01 04/05 – Expenditure on administrative management)

EUR million (to 3 decimal places)

Budget line (number and heading) | Year n | Year n+1 | Year n+2 | Year n+3 | Year n+4 | Year n+5 and later | TOTAL |

1 Technical and administrative assistance (including related staff costs) |

Executive agencies[35] |

Other technical and administrative assistance |

- intra muros |

- extra muros |

Total Technical and administrative assistance |

8.2.5. Financial cost of human resources and associated costs not included in the reference amount

EUR million (to 3 decimal places)

Type of human resources | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | Year n+4 | TOTAL 2010-2013 |

Officials and temporary staff (XX 01 01) | 0.234 | 0.234 | 0.234 | 0.234 | 0.936 |

Staff financed by Art XX 01 02 (auxiliary, END, contract staff, etc.) (specify budget line) |

Total cost of Human Resources and associated costs (NOT in reference amount) | 0.234 | 0.234 | 0.234 | 0.234 | 0.936 |

Calculation– Officials and Temporary agents

Reference should be made to Point 8.2.1, if applicable

2x117.000 = 234.000 euros

;;

Calculation– Staff financed under art. XX 01 02

Reference should be made to Point 8.2.1, if applicable

8.2.6. Other administrative expenditure not included in reference amount EUR million (to 3 decimal places) |

2010 | 2011 | 2012 | 2013 | Year n+4 | Year n+5 and later | TOTAL |

XX 01 02 11 01 – Missions | 0.020 | 0.020 | 0.020 | 0.020 | 0.080 |

XX 01 02 11 02 – Meetings & Conferences |

XX 01 02 11 03 – Committees[36] |

XX 01 02 11 04 – Studies & consultations |

XX 01 02 11 05 - Information systems |

2. Total Other Management Expenditure (XX 01 02 11) |

3. Other expenditure of an administrative nature (specify including reference to budget line) |

Total Administrative expenditure, other than human resources and associated costs (NOT included in reference amount) | 0.020 | 0.020 | 0.020 | 0.020 | 0.080 |

::

Calculation - Other administrative expenditure not included in reference amount

Two members of Commission staff attending to an average of 10 missions yearly for a cost estimated at 1000 euros.

[1] HL C 316., 1995.11.27., 1. o.

[2] HL C 358., 2000.12.13., 1. o., HL C 312., 2002.12.16., 1. o., HL C 2., 2004.1.6., 1. o.

[3] Vö. az Európai Parlament 2006. november 30-i B6-0625/2006 állásfoglalása a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában elért eredményekről.

[4] HL C […]., […], […]. o.

[5] HL C […]., […], […]. o.

[6] HL C 316., 1995.11.27., 1. o.

[7] HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

[8] HL L 256., 2005.10.1., 63. o.

[9] HL L 8., 2001.1.12., 1–22. o.

[10] HL L 162., 2002.6.20, 1. o.

[11] HL C 197., 2000.7.12., 1. o.

[12] HL C 24., 1998.1.23., 2 o.

[13] HL C 221., 1997.7.19., 12. o.

[14] HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

[15] HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

[16] HL 17., 1958.10.6., 385/58. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[17] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[18] HL L 12., 2001.1.16., 1. o.

[19] HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb a 31/2005/EK, Euratom rendelettel (HL L 8., 2005.1.12., 1. o.) módosított rendelet.

[20] HL C 26., 1999.1.30., 23. o.

[21] Differentiated appropriations.

[22] Non-differentiated appropriations hereafter referred to as NDA.

[23] Expenditure that does not fall under Chapter xx 01 of the Title xx concerned.

[24] Expenditure within article xx 01 04 of Title xx.

[25] Expenditure within chapter xx 01 other than articles xx 01 04 or xx 01 05.

[26] See points 19 and 24 of the Interinstitutional agreement.

[27] Additional columns should be added if necessary i.e. if the duration of the action exceeds 6 years.

[28] If more than one method is indicated please provide additional details in the "Relevant comments" section of this point.

[29] OJ L 357, 31.12.2002, p. 72.

[30] OJ L 227, 19.8.2006, p. 3.

[31] As described under Section 5.3.

[32] Cost of which is NOT covered by the reference amount.

[33] Cost of which is NOT covered by the reference amount.

[34] Cost of which is included within the reference amount.

[35] Reference should be made to the specific legislative financial statement for the Executive Agency(ies) concerned.

[36] Specify the type of committee and the group to which it belongs.