52006PC0473

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.9.2006

COM(2006) 0473 végleges

2004/0172 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más jogellenes tevékenységgel szembeni védelmére vonatkozó kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról

(a Bizottság előterjesztése, az EK-Szerződés 250.cikkének (2) bekezdése alapján)

INDOKOLÁS

Háttér

1. INDOKOLÁS

2. Az Európai Parlament első olvasatban 2005. május 25-én mondott véleményt[1].

3. Az Európai Számvevőszék 2005. október 27-én mondott véleményt[2].

A módosított javaslat célkitűzése

A Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelem a Közösség és a tagállamok közös hatásköre. A HÉA-csalás, az EK területén elkövetett csalás bevételeinek tisztára mosása és a strukturális alapokkal kapcsolatos csalások területén működő összetett, több államot érintő csalásrendszerek esetében a bűnözői tevékenység szervezett bűnözés útján történik, kihasználva az európai integráció biztosította szabadságjogokat. E kezdeményezés célja a Közösség pénzügyi érdekei védelmének megerősítéséhez szükséges általános kölcsönös igazgatási segítségnyújtás keretének létrehozása. E célból a tagállamok és a Bizottság együttműködnek, koordinálják a munkát, segítséget nyújtanak egymásnak és információt cserélnek a gyors vizsgálatok és a megfelelő intézkedések érdekében.

A módosított javaslat beépíti az Európai Parlament módosításait és a javaslatra reagáló tagállamok felvetéseit. A Számvevőszék véleményét is megvizsgálták, de az nem eredményezett fontos változást a javaslat szövegében. Az európai adatvédelmi biztos véleménye[3] nem javasolt változtatást az adatvédelmi kérdések tekintetében.

A rendelet értelmében a Bizottság nem rendelkezik vizsgálati jogkörrel, de segítséget nyújt (szolgáltatási platform) a tagállamoknak.

A javaslat nem célozza a tagállamok szolgáltatásainak ellenőrzését működési kompetenciáik tekintetében, és nem kíván általános jelentési kötelezettséget bevezetni azokon a közösségi szinten különös jelentőséggel bíró eseteken túl, amikor információcserére kerül sor. A működő OLAF szolgáltatási platform használatának pontos formáit és módszereit az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelemben a tagállamok mérlegelésére bízzák (lásd új 5. cikk). Ez a javaslat ugyanakkor egyértelmű jogalapot biztosít az OLAF szolgáltatási platform használatához a többi részt vevő tagállam szolgáltatásaival való együttműködés támogatása érdekében. A működési és hírszerzési támogatásban a Bizottság szerepe a segítségnyújtás, vagyis a tagállamok szolgáltatásait támogató szolgáltatási platform biztosítása.

Az Európai Parlament módosításairól szóló véleményt követő módosítások

2005. május 23-án az Európai Parlament 12 módosítást fogadott el. A Bizottság úgy véli, hogy az Európai Parlament módosításainak nagy része egészében, lényegében vagy részben elfogadható, mivel továbbfejleszti a javaslatot, ugyanakkor fenntartja annak céljait és politikai megvalósíthatóságát. A Bizottság figyelembe veszi továbbá a javaslatnak a Tanács csalás elleni munkacsoportjában történt megvitatása eredményeit, valamint az EK-Szerződés 280. cikkének (4) bekezdése alapján megkérdezett Európai Számvevőszék véleményét.

A javaslat módosításai az alábbi célokat szolgálják:

4. a tagállamok biztosítása arról, hogy a javaslat nem ruház új vizsgálati jogkört a Bizottságra;

5. A tagállamoknak az együttműködés formájára és módszerére vonatkozó mérlegelési jogkörének pontosítása;

6. A Bizottság szerepének ismertetése szolgáltatási platformként a nyomozati feladatokkal szemben;

7. A kölcsönös igazgatási segítségnyújtás javaslat szerinti hatályának pontosítása a közvetett és a közvetlen közösségi kiadások tekintetében;

8. A büntetőjog és az igazgatási együttműködés további pontosítása (1798/2003/EK rendelet);

9. A központi összekötő hivatalok nemzeti szintű koordinátori funkciójának hangsúlyozása (vö. az illetékes jövedéki hatóságokra való hivatkozás törlése);

10. A Bizottság (az OLAF) által biztosított hozzáadott működési érték hangsúlyozása;

11. A tagállamoknak biztosított szolgáltatási platform összetevőinek bemutatása a Bizottság spontán segítségnyújtási és kockázatelemzési tevékenysége tekintetében;

12. A gyanított szabálytalanságokról kérésre vagy anélkül biztosított „különleges megfigyelésre” vonatkozó rendelkezések törlése;

13. E rendelet hatályának és a Bizottság harmadik országokkal kapcsolatos koordinátori szerepének meghatározása;

14. Annak pontosítása, hogy a tagállamok milyen mértékű rugalmassággal hajthatják végre az e rendelet szerinti kötelezettségeiket;

15. Az illetékes hatóságok tagállamok általi kinevezésének elegyítése az e hatóságok listájának Bizottság általi elkészítésével;

16. A törvénytelenül szerzett nyereség behajtása és a kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség lehetőségének megerősítése;

17. A behajtásra vonatkozó hatékony, arányos és visszatartó rendelkezések bevezetése;

18. A tagállamok azon aggályának eloszlatása, hogy szolgálataik kénytelenek olyan tevékenységeket végezni, amelyekre a nemzeti jog szerint nem jogosultak (a különleges megfigyelés eszközének törlése a módosított javaslatból, vagyis a tagállamok eldönthetik, hogy használják-e ezt az eszközt);

19. Annak hangsúlyozása, hogy a tagállamok pénzügyi hírszerző egységei által a pénzmosásról szóló irányelvek értelmében létrehozott jelentéstételi mechanizmusok alapján gyűjtött, a gyanús ügyletekkel kapcsolatos információkat e rendeletjavaslat szerint nem a pénzmosás büntetése céljából használják fel, hanem annak érdekében, hogy tényanyagot gyűjtsenek egy hírszerzési mutatóhoz, amely jelzi a kölcsönös igazgatási segítségnyújtási tevékenység kezdeményezését igénylő csalás lehetséges fennállását.

20. A közrendet szolgáló együttműködési kötelezettségre vonatkozó kivétel megerősítése (vö. új 22. cikk).

A Bizottság véleménye az Európai Parlament módosításairól

Konkrétabban a Bizottság a következő álláspontra helyezkedik az egyes módosításokról:

Az európai adatvédelmi biztos véleményére[4] történő hivatkozásra vonatkozó 1. módosítást némi módosítással elfogadták.

A bevezető hivatkozások – „tekintettel” – csak a jogalkotási eljárásról szóló elsődleges jogi rendelkezésekre vonatkoznak. A preambulumbekezdések már most is hivatkoznak az EK-Szerződés 286. cikkében és a 45/2001 rendeletben szereplő adatvédelmi szabályokra.

A (13) preambulumbekezdés az alábbiak szerint módosul:

(…) E rendelet elkészítésekor figyelembe vették az európai adatvédelmi biztos véleményét [5] .

A 2. módosítás további pontosításként, szövegváltoztatással bekerült a 3. cikk (1) bekezdésébe.

A Bizottságnak és a tagállamoknak nem csak a Közösség területén kell megvédeniük a Közösség pénzügyi érdekeit:

"1. (...)

a) a szabálytalanság olyan csalás (…), amelybe beletartoznak a részben vagy egészében harmadik országokban elkövetett szabálytalanságok .”

A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjára vonatkozó 3. módosítást apró változtatással elfogadták, mert hasznos pontosítás.

A szövegezést felülvizsgálták: a „finanszírozás” szó helyébe a „kiadás” szó lép, mert nem saját forrásokról, hanem közösségi kiadásokról van szó:

„olyan jogsértés, amely a bevétel és a kiadás területére vonatkozik, akár az intézmények központosított irányításáról, akár megosztott, decentralizált vagy közös irányításról van szó, (…)”

A 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjára vonatkozó 4. módosítást némi változtatással elfogadták, mert az megteremti a közvetlen kiadások területén a kölcsönös igazgatási segítségnyújtás alapját a transznacionális jelleggel nem rendelkező esetekben is, ami jelenleg hiányzik a jogalkotási keretből. Ez tehát nem puszta pontosítás, hanem a javaslat módosítása lenne.

A Bizottság a következő megfogalmazásban módosította a szöveget:

i)(a) amelyeknek – a bevétel területére vonatkozó jogsértések vagy az e cikk a) bekezdésének ii. pontjában említett jogsértések esetén, az e cikk a) bekezdésének iii. pontjában említett jogsértések sérelme nélkül – más tagállamokban vannak vagy lehetnek szálai, vagy amelyeknek más tagállamokban folyó tevékenységekkel kézzel fogható kapcsolatai vannak; és

A 3.cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára vonatkozó 5. módosítást elfogadták.

b) „közösségi szinten különös jelentőségű szabálytalanságok (…)”: olyan szabálytalanságok:

i. amelyek függetlenül attól, hogy egyetlen tevékenységként vagy több, egymáshoz kapcsolódó tevékenységként fedezték fel , a becslések szerint (…)”

A 4. cikkre vonatkozó 6. módosítást szövegváltoztatással fogadták el: a hatályt a transznacionális HÉA-csalásra és az illetékes tisztviselőkre korlátozták, hogy megmaradjon az összhang az 1798/2003 rendelettel; a szöveg kiegészült a 4. cikk (4) bekezdésével.

„A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti szabálytalanságok kapcsán a Bizottság és az 1798/2003/EK rendelet szerint kijelölt illetékes tisztviselők felvehetik a kapcsolatot, együttműködhetnek és információt cserélhetnek egymással.

Amennyiben az 1798/2003/EK rendeletben felsoroltaktól eltérő illetékes tisztviselő vagy illetékes hatóság vagy egy központi összekötő hivatal segítségnyújtás iránti kérelmet vagy arra választ kap vagy küld, tájékoztatja tagállama központi összekötő hivatalát.”

A 7. módosítás némi módosítással bekerült a 4. cikk (3) bekezdésébe.

A javasolt rendelet szerinti illetékes hatóságok átfogó jegyzéke jelentős hozzáadott értéket jelentene. Ezt azonban a Bizottságnak nem egyedül, hanem a tagállamokkal együttműködve kell elkészítenie, és a tagállamoknak át kell adniuk a Bizottságnak a jegyzék összeállításához szükséges információkat. A lista segítségével a tagállamok teljesen átláthatóan hívhatják fel az érintett hatóságok figyelmét. Az internetes közzététel gyakorlati haszna nem egyértelmű. Rendszeres frissítésre van szükség, és ehhez a tagállamoknak át kell adniuk a szükséges információkat.

„A tagállamok átadják a Bizottságnak az e rendelet alkalmazásában illetékes hatóságaikkal kapcsolatos információkat. Értesítik a Bizottságot a hatóságokkal kapcsolatos változásokról. A benyújtott információk alapján a Bizottság közzéteszi a tagállamok hatóságai és a Bizottság által használandó nyilvántartást. A Bizottság rendszeresen frissíti a nyilvántartást.”

A 11. cikkre vonatkozó 8. módosítást nem fogadták el.

Az Európai Parlament által javasolt módosítás – amelynek értelmében a tagállamoknak az 1789/2003 rendelet szerinti HÉA információcsere-rendszernek megfelelően tájékoztatniuk kell a bizottságot a termékértékesítésekről – meghaladná az említett rendelettel létrehozott keretet.

A 18. cikkre vonatkozó 9. módosítást szövegváltoztatással elfogadták.

Mivel a Bizottság (az OLAF) koordinálhatja leghatékonyabban a harmadik országokkal való együttműködést, ez a módosítás szövegváltoztatással bekerül a javaslatba. A koordinátori szerep azonban nem ruházható az OLAF-ra, csak a Bizottságra az EP és a Tanács rendeletével, mert az ütközne a Bizottság szervezeti autonómiájával.

„A tagállamok vagy a Bizottság által harmadik országtól kapott és e rendelet hatálya alá tartozó információkat közölni kell a tagállamok illetékes hatóságaival és a Bizottsággal, ha azok segítségével megelőzhetik vagy leküzdhetik a szabálytalanságokat. Az információk kicserélése tekintetében a Bizottság koordinátori szerepet játszik.”

A hatályos jogi kötelezettségek módosításáról szóló új cikk bevezetésére vonatkozó 10. módosítást nem fogadták el.

A javasolt rendelet nem érinti az 1798/2003 rendeletet és nem terjed ki a büntetőjogra. Ezért a javasolt rendelet nem fogalmazhat úgy, hogy „az 1798/2003/EK rendelet és a 2000/642/IB módosításai”.

A behajtásról szóló új rendelkezésre vonatkozó 11. módosítást szövegváltoztatással elfogadták.

A módosítás célja lehetőséget biztosítani a pénzmosás elleni ágazatból érkező pénzügyi információk felhasználására annak érdekében, hogy a behajtási intézkedések sikere távolabbra is kihasson. E módosítás tehát e javaslat hatályának megfelelő mértékben kiegészíti a 2001/44 irányelvvel[6] módosított 76/308/EGK irányelv[7] behajtásról szóló szabályait.

A javasolt 11. és 12. módosítás vizsgálatakor figyelembe kell venni a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló európai parlamenti állásfoglalást (9., 11., 12., 24., 25., 28.) [8]. E rendelkezések kiegészítik és alapul veszik, de nem érintik a tagállamokban hatályos, a vámok, a mezőgazdasági lefölözések és a HÉA behajtásáról szóló szabályokat (a 2001/44 irányelvvel módosított 76/308 irányelv). Összhangban kell lenniük a harmadik pillér vonatkozó jogszabályaival és nem érinthetik az alapvető jogokat, különösen a tulajdonhoz való jogot.

A javaslat szövege a következőképpen módosult:

„3. FEJEZET

A BEHAJTÁS MEGKÖNNYÍTÉSE

20. CIKK

Tájékoztatási kötelezettség

1. A szabálytalanságokból származó bevételek behajtásának megkönnyítése érdekében a megkeresett hatóság a nemzeti jognak megfelelően összegyűjti a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett intézményektől és személyektől az e rendelet 20. cikkében említett intézkedések alkalmazását megkönnyítő valamennyi vonatkozó pénzügyi információt. Az e rendelet szerinti információcserére a pénzügyi hírszerző egységek együttműködésére vonatkozó, a 2000/642/IB tanácsi határozatban szereplő szabályok sérelme nélkül kerül sor.

2. A megkereső hatóság nyilatkozatban ismerteti a lényeges tényeket, beleértve a szabálytalanság erős gyanújának alapját is. Amikor a tagállamok hatóságai vonatkozó információkat kérnek, a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett intézmények és személyek biztosítják az információk titkosságát.

A behajtásról szóló új rendelkezésre vonatkozó 12. módosítást némi módosítással elfogadták. A pénzügyi rendszernek pénzmosásra, valamint terrorizmus finanszírozására való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK[9] irányelvben említett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményben[10] a súlyos csalásra vonatkozó meghatározás alapján a tagállamoknak az 50 000 EUR-t meghaladó összeg esetén különös intézkedéseket, beleértve a megfelelő igazgatási intézkedéseket – például a behajtást – kell alkalmazniuk a csalással és a pénzmosással szemben.

A javaslat szövege a következőképpen módosult:

„21. cikk

A behajtás módja

1. A hatékony behajtás biztosítása érdekében a tagállamok az illetékes hatóságok kérésére, a nemzeti törvényeknek megfelelően megteszik a szükséges lépéseket a szabálytalanságokból származó, törvénytelenül szerzett bevétel befagyasztására, lefoglalására és elkobzására. Ez a rendelkezés alkalmazandó a szabálytalanságokból származó, 50 000 EUR-t meghaladó bevételre, vagy a 2005/60/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében említett, az ilyen bevételnek megfelelő értékű ingatlanra.

2. Az (1) bekezdésben említett intézkedésekkel a szabálytalanságot elkövető vagy azzal gyanúsítható, illetve a szabálytalanság elkövetéséhez hozzájáruló vagy azzal gyanúsítható természetes vagy jogi személy sújtható. Az intézkedésekkel a szabálytalanságok bevételeiből részesülő természetes vagy jogi személy is sújtható.”

KÖVETKEZTETÉS

Tekintettel az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdésére, a Bizottság a javaslatot a következőképpen módosítja:

2004/0172 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más jogellenes tevékenységgel szembeni védelmére vonatkozó kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 280. cikkének (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[11],

tekintettel a Számvevőszék véleményére[12],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

21. A Közösség és a tagállamok nagy jelentőséget tulajdonítanak a Közösség pénzügyi érdekei védelmének és a csalás elleni küzdelemnek és minden más, a Közösség ilyen érdekeit sértő jogellenes tevékenységnek.

22. A kölcsönös segítségnyújtás közösségi keretének lehetővé kell tennie a tagállamok illetékes hatóságai, valamint ez utóbbiak és a Bizottság közötti szoros és rendszeres együttműködést annak érdekében, hogy a közösségi pénzügyi források és kiadások minden területén megvédjék a Közösség pénzügyi érdekeit.

23. E rendelet rendelkezései nem érintik az Európai Csaláselleni Hivatal által vizsgálati jogkörének felhasználásával és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[13] foglalt biztosítékoknak megfelelően végzett vizsgálatokat. E rendelet hatálya a segítségnyújtás, információcsere és együttműködés olyan bizonyos formáira korlátozódik, amelyek az OLAF nyomozati tevékenységeit megelőzik, követik vagy kísérik. A Bizottságnak támogatnia kell a tagállamok hatóságait az együttműködés és az információcsere megkönnyítésével és hírszerzési riadók kezdeményezésével, hogy elemezzék és megelőzzék a csalás és az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő egyéb szabálytalanság kockázatát. A tagállamok hatóságainak bizonyos mértékű mérlegelési jogkört kell biztosítani a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét célzó intézkedések vonatkozásában, attól függően, hogy az adott területen mire van szükség a közösségi jog hatékonysága érdekében.

24. Az új közösségi intézkedések bevezetése nem érintheti a nemzeti büntetőjog, büntetőügyekben a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó szabályok vagy a nemzeti igazságszolgáltatás alkalmazását.

25. Amennyiben a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[14] – amelyet a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK rendelet[15] egészít ki – említett gyanús ügyletekkel kapcsolatos információcsere segítheti a Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás észlelését, a kölcsönös igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó, e rendelet szerinti szabályok alkalmazandók.

26. A Közösség pénzügyi érdekeit érintő transznacionális csalás és egyéb jogellenes tiltott tevékenység elleni küzdelem közösségi szinten fokozott együttműködést, illetve multidiszciplináris együttműködést igényel a tagállamok hatóságaival a csalás és egyéb olyan jogellenes tevékenység területén, amely számos esetben kapcsolódik a szervezett bűnözés struktúráihoz és sérti a Közösség pénzügyi érdekeit. Ez a rendelet lehetővé teszi fokozottan támogatja a tagállamok illetékes hatóságai közötti, valamint az e hatóságok és a Bizottság közötti együttműködést.

27. A hozzáadottérték-adó csalás elleni küzdelemben a tagállamoknak a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendeletben [16] említett központi összekötő hivatalai koordinációs szerepet játszanak a csalás elleni együttműködésben. Amennyiben a szabálytalanságok észlelésére és megelőzésére vonatkozó segítségnyújtáshoz közvetlen együttműködésre van szükség a regionális és a helyi csalás elleni hatóságokkal és tisztviselőkkel, a közölt információkról a központi összekötő hivatalokat is tájékoztatni kell.

28. (6) E rendelet rendelkezései nem érintik azokat a közösségi jogszabályokat, amelyek a tagállamok, valamint a tagállamok és a Bizottság között konkrétabb vagy kiterjedtebb együttműködésről rendelkeznek, például a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet[17], vagy a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendelet[18].

29. (7) Az információcsere a csalás és a Közösség pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység elleni küzdelem kulcseleme. A tagállamok által a Bizottságnak szolgáltatott információkat a Bizottság arra használja fel, hogy átfogó képet alkot az európai szintű csalásról és egyéb jogellenes tevékenységről, és erről a tagállamokat tájékoztatja ezt a tagállamok rendelkezésére bocsátja .

30. (8) A Közösség pénzügyi érdekeit érintőérintő csalást és bármely más tiltott tevékenységet - különösen olyan transznacionális ügyekben, amelyekben gyakran két vagy több tagállam szervezett nemzetközi csalási rendszerei is szerepelnek - a leghatékonyabban akkor lehet leküzdeni és megelőzni, ha az operatív, statisztikai és/vagy általános jellegű információkat közösségi szinten elemzik és kockázat elemzésnek vetik alá általában a Bizottság – beleértve az OLAF-ot is – operatív és kockázat elemző lehetőségeinek felhasználásával.

31. (9) A Közösség pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb jogellenes tevékenység elleni küzdelem a következetes nyomon követést is szükségessé teszi. Ezért a Bizottság által összegyűjtött információknak bizonyítékként felhasználhatóknak kell lenniük az igazgatási és bírósági eljárásokban.

32. (10) A tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság között a sikeres együttműködés érdekében az információcserét a titoktartási szabályokkal összhangban kell megszervezni, ahol az információra a szakmai titoktartás vonatkozik, mialatt az új rendelkezések alapján feldolgozott személyes adatokat megfelelő adatvédelemben kell részesíteni.

33. (11) Figyelembe kell venni a közösségi intézményekre vonatkozó, a Szerződés 286. cikkében és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletben[19] megállapított adatvédelmi szabályokat, valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[20] értelmében a tagállamokra vonatkozó szabályokat . E rendelet elkészítésekor figyelembe vették az európai adatvédelmi biztos véleményét [21] .

34. (12) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[22] összhangban kell elfogadni.

35. (13) Minthogy a szükséges intézkedések célkitűzéseit, nevezetesen a csalás és a Közösség pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenység elleni küzdelmet a tagállamok önmagukban nem tudják megfelelően elérni, és ezért az intézkedés nagyságrendje és hatásai alapján az intézkedés közösségi szinten, vagyis a tagállamok és a Bizottság együttműködésével jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben szereplő arányosság elvével összhangban e rendelet nem haladhatja meg az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

36. (14) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. címÁltalános rendelkezések

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet a tagállamokban a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb jogellenes tevékenységgel szembeni megfelelő és hatékony védelmének biztosítása érdekében létrehozza a tagállamok illetékes hatóságai, valamint e hatóságok és a Bizottság közötti kölcsönös igazgatási együttműködés segítségnyújtás – beleértve az információcserét is – és információcsere jogi keretét.

2. cikk Alkalmazási kör

1. E rendelet a csalás és a Közösség pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenység olyan eseteire alkalmazandó, amelyeknek közösségi szinten különös jelentőségük van.

A tagállamok illetékes hatóságai e rendelet értelmében olyan esetekben is információt cserélhetnek és segítséget nyújthatnak felhasználhatják a kölcsönös igazgatási segítségnyújtás e rendelettel létrehozott eszközeit , amikor a közösségi szintű információcserét és segítségnyújtást szükségesnek ítélik a csalás és a Közösség pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenységek leküzdése érdekében.

2. E rendelet rendelkezései nem alkalmazandók, amennyiben a közösségi jogszabályok a tagállamok, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti konkrétabb együttműködésről rendelkeznek, vagy a Bizottságnak szélesebb körű hozzáférést biztosítanak az információkhoz.

E rendelet nem érinti az 515/97/EK rendelet alkalmazását. Nem érinti a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1798/2003/EK rendelet [23] szerinti, a tagállamok közötti együttműködést.

3. E rendelet nem érinti az 1073/1999/EK rendelet alkalmazását.

4. E rendelet nem érinti a nemzeti büntetőjog, büntetőügyekben a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó más szabályok vagy a nemzeti igazságszolgáltatás alkalmazását.

5. A rendeletben foglalt, segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettség nem tartalmazza az igazságügyi hatóság felhatalmazásával vagy kérésére eljáró illetékes igazgatási hatóságok által megszerzett információk vagy dokumentumok rendelkezésre bocsátását.

Segítségnyújtás iránti kérelem esetén azonban az ilyen információkat vagy dokumentumokat rendelkezésre kell bocsátani, ha az igazságügyi hatóság, amelynek véleményét az ügyben ki kell kérni, ahhoz hozzájárul.

3. cikk Fogalommeghatározások

1. E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)1. „szabálytalanság”: közösségi szinten különösen jelentős csalás és egyéb jogellenes tevékenység, amely a Közösség pénzügyi érdekeit érinti – beleértve a részben vagy egészben harmadik országokban elkövetett szabálytalanságokat is – és különösen:

i)(a) az intézmények által központosított alapon, illetve megosztott, decentralizált vagy közös irányítással kezelt bevételi és kiadási területekre vonatkozó jogsértések, beleértve a közösségi jog rendelkezésének megsértését, amely valamely gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából keletkezik, valamint a közösségi jog rendelkezései alapján keletkező szerződésszegést, a közösségi jog rendelkezésének bármely megsértése, amely valamely gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából keletkezik, ideértve a közösségi jog rendelkezései alapján keletkező szerződésszegéseket amely jogsértésnek a Közösség megbízásából közvetlenül gyűjtött saját forrásokból származó bevétel csökkenésével vagy elmaradásával, vagy egy indokolatlan kiadási tétellel a Közösség általános költségvetésére vagy az általa kezelt költségvetésekre érezhető hatása van vagy lehet;

ii.(b) a 77/388/EGK tanácsi irányelvben[24] említett hozzáadottérték-adóra (HÉA) vonatkozó jogszabályok megsértése, amelynek az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendeletben[25] említett közösségi saját forrásokat csökkentő hatása van vagy lehet;

iii.(c) a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[26] 1. cikke szerinti, az e pont i. és ii. alpontjában említett jogsértés bevételeire vonatkozó pénzmosás, amely a Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalásnak vagy korrupciónak minősül, kiegészítve a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[27],; pénzmosás az 91/308/EGK tanácsi irányelv[28] 1. cikkének (c) pontja értelmében a fenti (a) és (b) pontban említett jogsértésből keletkező bevételek tekintetében

b)2. „közösségi szinten különös jelentőségű szabálytalanságok”: olyan szabálytalanságok:

i)(a) amelyeknek – a bevétel területére vonatkozó jogsértések vagy az e cikk a) bekezdésének ii. pontjában említett jogsértések esetén, az e cikk a) bekezdésének iii. pontjában említett jogsértések sérelme nélkül – más tagállamokban vannak vagy lehetnek szálai, vagy amelyeknek más tagállamokban folyó tevékenységekkel kézzel fogható kapcsolatai vannak; és

ii.(b) amelyek – függetlenül attól, hogy egyetlen tevékenységként vagy több, egymáshoz kapcsolódó tevékenységként fedezték fel – az érintett tagállamokban a HÉA területén 500 000 EUR-t meghaladó adóveszteséget okoznak vagy az e rendeletben említett többi esetben 100 000 EUR-t meghaladó kárt okoznak a Közösség pénzügyi érdekeinek; pénzmosás esetén a küszöb az alapul szolgáló jogsértésre vonatkozik az alapul szolgáló bűncselekményre vonatkozik ;

(c)3. „HÉA-ra vonatkozó jogszabályok”: a hozzáadottérték-adóra vonatkozó összes közösségi rendelkezés és a tagállamok által e közösségi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében elfogadott jogszabályok és rendeletek;

(d)4. „megkereső hatóság”: a segítségnyújtás iránti kérelmet benyújtó illetékes hatóság;

(e)5. „megkeresett hatóság”: az az illetékes hatóság, amelyhez a segítségnyújtás iránti kérelmet benyújtják;

f) „központi összekötő hivatal”: az 1798/2003/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint kijelölt hivatal, amelynek elsődleges felelőssége az igazgatási együttműködés területén a tagállamokkal történő kapcsolattartás; volt

(g) „összekötő szerv”: a központi összekötő hivatalon kívüli bármely más, olyan területi illetékességgel vagy különleges működési felelősséggel bíró szerv, amelyet az illetékes hatóság az 1798/2003/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerint e rendelet alapján történő közvetlen információcsere folytatására jelölt ki;

h) „illetékes tisztviselő”: az 1798/2003/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt tisztviselő, aki a rendelet alapján közvetlen információcserét folytathat;

(i)6. „közigazgatási vizsgálat”: minden ellenőrzés és más intézkedés, amelyet az illetékes hatóságok feladataik végzése során annak megállapítása céljából hoznak, hogy követtek-e el szabálytalanságokat, kivéve az igazságügyi hatóság kérésére vagy tőle közvetlenül kapott megbízás alapján hozott intézkedéseket;

(j)7. „pénzügyi információ”: a 2005/60/EK 91/308/EGK irányelv alapján az illetékes nemzeti kapcsolattartóknál a gyanús tranzakciókra vonatkozóan fogadott információk és más olyan információk, amelyek alkalmasak az e rendelettel érintett szabálytalanságokhoz kötődő ügyletek felgöngyölítésére;

(k)8. „illetékes hatóságok”: a 4. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti vagy közösségi hatóságok.

2. Az e cikk (2)(b) pontban (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott küszöbértékek a 24 . cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően felemelhetők.

4. cikk Illetékes hatóságok

1. A rendelet alapján folyó együttműködésben az alábbi illetékes hatóságok vesznek részt, saját jogkörükön belül eljárva:

a) a tagállamok hatóságai:

i. amelyek közvetlenül felelősek a közösségi költségvetésből származó pénzügyi források kezeléséért, és amelyeket a vonatkozó közösségi jog és a nemzeti jog rendelkezései erre kijelöltek; vagy

ii. amelyek az igazgatási jog alkalmazandó nemzeti rendelkezései alapján a Közösség pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb jogellenes tevékenység elleni küzdelemért felelősek; vagy

iii. amelyek az 1798/2003/EK rendelet alapján kinevezett illetékes hatóságok, központi összekötő hivatalok és összekötő szervek és a HÉA-csalás vizsgálatában illetékes más nyomozati hatóságok valamint a 92/12/EGK tanácsi irányelvben[29] említett illetékes hatóságok, amennyiben az összegyűjtött információk HÉA-csalás bizonyítékául szolgálhatnak ; vagy

iv. amelyeket a tagállamok a 2000/642/IB tanácsi rendelet 2005/60/EK irányelv 21. cikke alapján a kapott információk összegyűjtésére és elemzésére „pénzügyi hírszerző egységként” hoztak létre.

b) a Bizottság, beleértve az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF).

2. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságaik – illetékességtől és belső jogállástól függetlenül –, valamint e hatóságok és a Bizottság közötti információcsere biztosítása érdekében.

3. A tagállamok átadják a Bizottságnak az e rendelet alkalmazásában illetékes hatóságaikkal kapcsolatos információkat. Értesítik a Bizottságot a hatóságokkal kapcsolatos változásokról. A benyújtott információk alapján a Bizottság közzéteszi a tagállamok hatóságai és a Bizottság által használandó nyilvántartást. A Bizottság rendszeresen frissíti a nyilvántartást.

4. A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti szabálytalanságok kapcsán a Bizottság és az 1798/2003/EK rendelet szerint kijelölt illetékes tisztviselők felvehetik a kapcsolatot, együttműködhetnek és információt cserélhetnek egymással.

Amennyiben az 1798/2003/EK rendeletben felsoroltaktól eltérő illetékes tisztviselő vagy illetékes hatóság vagy egy központi összekötő hivatal segítségnyújtás iránti kérelmet vagy arra választ kap vagy küld, tájékoztatja tagállama központi összekötő hivatalát.”

II. CÍMEGYÜTTMűKÖDÉSI FELADATOK

1. FEJEZETKÖLCSÖNÖS IGAZGATÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS INFORMÁCIÓCSERE

1. szakasz

5. cikkAz együttműködés formái és módszerei

A tagállamok maguk határozhatják meg az együttműködés legmegfelelőbb formáit és módszereit. Minden szükséges információt és segítségnyújtást biztosítanak azonban a Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony, arányos és visszatartó erejű védelme érdekében.

2. szakaszA kérésre történő segítségnyújtás eszközei

6 5 . cikkKérésre történő segítségnyújtás

1. Az illetékes hatóságok kérésre segítséget nyújtanak egymásnak a szabálytalanságok megelőzésében és észlelésében. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság – amennyiben a kérelem céljainak kielégítéséhez szükséges, illetve e rendelet célkitűzéseinek megfelelően – átad a megkereső hatóságnak minden olyan információt, amelynek a szabálytalanságok megelőzésében és észlelésében jelentősége van. Ide tartoznak a szabálytalanságot jelentő műveletekre vonatkozó információk, valamint a műveletekre és az érintett természetes vagy jogi személyekre vonatkozó pénzügyi információk.

2. A segítségnyújtás és információcsere iránti kérelmeket a megkereső hatóság által ismert tények rövid ismertetésének kell kísérnie.

3.2. A kért információ megszerzése érdekében a megkeresett hatóság vagy az az igazgatási hatóság, amelyhez segítségért folyamodik, úgy jár el, mintha a saját nevében vagy a saját tagállamában egy másik hatóság kérésére járna el.

4.3. A megkeresett hatóság rendelkezésre bocsátja a szabálytalanságnak minősülő vagy a megkereső hatóság szerint annak minősülő észlelt vagy tervezett műveletekkel vagy ügyletekkel kapcsolatban vagy értelemszerűen a 6. cikk alapján elvégzett különleges megfigyelés megállapításait érintően birtokában lévő vagy általa megszerzett információkat.

Ellátja a megkereső hatóságot a birtokában lévő vagy általa megszerzett igazolásokkal, dokumentumokkal vagy a dokumentumok hitelesített másolatával. Eredeti dokumentumokat és iratokat azonban csak akkor lehet átadni, ha ez nem ellentétes a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállamban hatályos jogszabályokkal.

4. A segítségnyújtás és információcsere iránti kérelmeket a megkereső hatóság által ismert tények rövid ismertetésének kell kísérnie.

5. Amennyiben a megkereső hatóság olyan hatósághoz nyújtja be a kérelmét, amely a kért segítségnyújtásban nem illetékes, az utóbbi hatóság haladéktalanul továbbítja a kérelmet az valamelyik illetékes hatóságnak, a központi összekötő hivatalnak vagy az összekötő szervnek és erről tájékoztatja a megkereső hatóságot.

6. cikkKülönleges megfigyelés

A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság a lehetőségekhez képest a saját működési területén belül különleges megfigyelést tart vagy különleges megfigyelésről intézkedik a következők tekintetében :

a) személyek, és különösen azok mozgása, ha kellő indokkal vélhető, hogy szabálytalanságokat követnek el;

b) olyan helyek, ahol úgy tárolnak árukat, hogy indokoltan gyanítható, hogy szabálytalanságnak minősülő műveleteket szándékoznak ellátni;

c) potenciális szabálytalanságok tárgyaként megjelölt áruk mozgása;

d) szállítóeszközök és pénzügyi ügyletek, ha kellő indokkal vélhető, hogy azokat szabálytalanságok elkövetésére használják fel .

7. cikkKérésre történő igazgatási vizsgálatok

1. A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság igazgatási vizsgálatokat végez azon tevékenységekkel kapcsolatban, amelyek szabálytalanságnak minősülnek vagy a megkereső hatóság véleménye szerint annak minősülhetnek, illetve ilyen vizsgálatok elvégzéséről intézkedik.

A megkeresett hatóság vagy az az igazgatási hatóság, amelyhez kéréssel fordult, ezeket az igazgatási vizsgálatokat úgy végzi el, mintha a saját nevében vagy a saját tagállamában egy másik hatóság megkeresésére járna el. A vizsgálat eredményeiről tájékoztatja a megkereső hatóságot.

2. A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján a megkereső hatóság által kijelölt tisztviselők jelen lehetnek az (1) bekezdésben említett igazgatási vizsgálatokon. A vizsgálatot mindig a megkeresett hatóság tisztviselői végzik el.

A megkereső hatóság tisztviselői saját kezdeményezésre nem vehetik át a megkeresett hatóság tisztviselőinek ellenőrzési hatáskörét. Ugyanakkor a megkeresett tagállam tisztviselőinek közvetítésével és az igazgatási vizsgálat lefolytatásának kizárólagos céljával beléphetnek ugyanazokba a helyiségekbe és megkaphatják ugyanazokat a dokumentumokat, mint a megkeresett hatóság tisztviselői.

3. Amennyiben a nemzeti büntetőeljárási rendelkezések bizonyos tevékenységeket a nemzeti jog által kifejezetten kijelölt tisztviselők számára tartanak fenn, a megkereső hatóság tisztviselői ezekben az intézkedésekben nem vehetnek részt. Semmilyen körülmények között nem vesznek részt házkutatásban vagy személyek büntetőjog alapján történő hivatalos kihallgatásán.

8. cikkTisztviselők más tagállamban végzett tevékenysége vagy kiküldetése valamely tagállamba

A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság között kötött megállapodás alapján és az utóbbiak által megállapított szabályoknak megfelelően a megkereső hatóság által megfelelően felhatalmazott tisztviselők engedélyt kaphatnak a szabálytalanságokra vonatkozó információk megszerzésére azoktól a hivataloktól, ahol a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam igazgatási hatóságai feladatukat végzik.

Ez csak azokra az információkra vonatkozik, amelyekre a megkereső hatóságnak szüksége van és amelyek olyan dokumentációból származnak, amelyhez az említett hivatalok tisztviselői hozzáférnek.

A megkereső hatóság tisztviselői engedélyt kapnak arra, hogy a dokumentációról másolatot készítsenek.

9. cikkA tisztviselők írásos megbízása

A megkereső hatóság 6 7 . és 7 8 . cikknek megfelelően más tagállamban vagy kiküldetésben lévő tisztviselőinek fel kell tudni mutatniuk a személyazonosságukat és hivatalos funkciójukat igazoló írásos megbízásukat.

10. cikkA segítségnyújtás és tájékoztatás határideje

1. A megkeresett hatóság az 5 6 . és 7. cikkben említett segítségnyújtást és tájékoztatást minél hamarabb, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított hat héten belül megadja. Ha azonban ez az információ már a megkeresett hatóság birtokában van, a határidő négy hét.

2. Egyes ügyekben a megkeresett és a megkereső hatóság az (1) bekezdésben megállapítottól eltérő határidőkben is megállapodhat.

3. Ha a megkeresett hatóság nem tud a határidőn belül válaszolni a kérelemre, haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a mulasztás okáról és közli, hogy mikor tud válaszolni.

11. cikkHÉA-val kapcsolatos adatok

1. A működési és technikai segítségnyújtás céljából és amennyiben szükséges ahhoz, hogy a tagállamok illetékes hatóságai a 3. cikk első bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti szabálytalanságokat észleljék és kivizsgálják, a Bizottság engedélyt kap kaphat arra, hogy a tagállamok 1798/2003/EK rendelet 22. cikkében említett nemzeti adatbázisaiban tárolt nyilvántartásokhoz hozzáférjen.

2. A hozzáférésre vonatkozó részletes szabályokat, beleértve a titoktartásra és az adatvédelemre, valamint a tagállamok nyilvántartásaiból nyert információk felhasználására vonatkozó szabályokat a 22 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

2. Amennyiben az a 3. cikk első bekezdésének b) pontja szerinti szabálytalanságok bizonyítékául szolgálhat, a tagállamok hatóságai tájékoztatják a Bizottságot a 92/12/EGK irányelv alapján összegyűjtött információkról.

3. szakaszSpontán segítségnyújtás

12. cikkMűveletekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos tájékoztatás

1. A tagállamok illetékes hatóságai előzetes kérelem nélkül átadnak a Bizottságnak minden lényeges információt azokról a műveletekről vagy ügyletekről, amelyek szabálytalanságnak minősülnek vagy tűnnek.

2. A megfelelő technikai támogatás segítségével a Bizottság elemzi a kapott információkat, és a szabálytalanságok észlelésében és vizsgálatában biztosított technikai és működési segítségnyújtás céljából a tagállamok rendelkezésére bocsátja az elemzés eredményeit. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy vagy több tagállamban szabálytalanságok történtek, tájékoztatja az érintett tagállamokat.

3. A tagállamok és a Bizottság között a pénzügyi információk spontán cseréjére vonatkozó kötelezettség attól függetlenül sor kerül a pénzügyi információk spontán kicserélésére , hogy az ügyletet egy művelettel vagy több, egymással kapcsolatban állónak látszó művelettel hajtották végre.

4. A titoktartási és adatvédelmi szabályokat a 2 4 2 . cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

13. cikk Különleges megfigyelés kérelem nélkül

Amennyiben a Közösség pénzügyi érdekeinek szabálytalanságokkal szemben történő védelme érdekében célszerűnek tartják, a tagállamok illetékes hatóságai különleges megfigyelés alá vetik az alábbiakat:

a) személyek, és különösen azok mozgása, ha kellő indokkal vélhető, hogy szabálytalanságokat követnek el;

b) olyan helyek, ahol úgy tárolnak árukat, hogy indokoltan gyanítható, hogy szabálytalanságnak minősülő műveleteket szándékoznak ellátni;

c) potenciális szabálytalanságok tárgyaként megjelölt áruk mozgása;

d) szállítóeszközök, ha kellő indokkal vélhető, hogy azokat szabálytalanságok elkövetésére használják fel;

e) pénzügyi ügyletek, ha kellő indokkal vélhető, hogy azokat szabálytalanságok elkövetésére használják fel.

13 14 . cikkTájékoztatás az általános információkról

1. A tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a Bizottságot a szabálytalanságok elkövetésének új módjairól, eszközeiről és gyakorlatairól, valamint a szabálytalanságok észlelésére és megelőzésére vonatkozó, az érintett jogszabályok csalásbiztossá tételéhez hozzájáruló információkról, amint az információk rendelkezésükre állnak.

2. A Bizottság – amint az információk rendelkezésére állnak – tájékoztatja az egyes tagállamok illetékes hatóságait azokról az információkról, amelyekkel a szabálytalanságokat megelőzhetik és a vonatkozó jogszabályokat végrehajthatják.

2. fejezetAz információk felhasználása

14 1 5. cikkBizonyítékként történő felhasználás

A 6., 7., 8. és 13. cikkben foglalt segítségnyújtás során az illetékes hatóságnak átadott eredmények, igazolások, információk, dokumentumok, hitelesített másolatok és hírszerzés a bármely tagállamban folyó igazgatási vagy bírósági eljárásban ugyanúgy elfogadható bizonyítéknak minősülnek, mintha abban a tagállamban szerezték volna, ahol az eljárás folyamatban van.

15 1 6. cikkInformációcsere

Az e rendelet, illetve bármely más közösségi rendelkezés alapján szerzett információt a Bizottság e rendeletnek megfelelően, illetve annak céljából más illetékes hatósággal kicserélheti, amennyiben ez a csere megfelel azoknak a közösségi rendelkezéseknek, amelyek alapján az információt megszerezte.

16 17 . cikkNyomon követés

A tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet alapján közölt információkkal és az e rendelet alapján folytatott igazgatási vizsgálatokkal kapcsolatos minden lényeges fejleményről, és különösen a megindított igazgatási vagy bírósági eljárásokról, amennyiben e tájékoztatás nem ellentétes a nemzeti büntetőjoggal.

17 18 . cikkTitoktartási szabályok és adatvédelem

1. Az e rendelet alapján közölt vagy megszerzett információkra a szakmai titoktartás és ugyanolyan védelem vonatkozik, mint a hasonló információkra, amelyeket az információkat kapó tagállam nemzeti jogszabályai, illetve a közösségi intézményekre és testületekre vonatkozó megfelelő rendelkezések védenek.

Ezeket az információkat csak azokkal a közösségi intézményeken vagy tagállamokon belüli személyekkel vagy hatóságokkal lehet közölni, akik/amelyek funkciói megkövetelik azok ismeretét, és azokat csak a Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét szolgáló célokra lehet felhasználni.

2. A személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozása során a Bizottság és a tagállamok biztosítják az adatvédelemről szóló közösségi és nemzeti rendelkezéseknek – különösen a 95/46/EK irányelv, illetve adott esetben a 45/2001/EK rendeletben megállapítottaknak – való megfelelést.

A 11. cikk második al bekezdésében, a 12 . cikk (4) bekezdésében és a 23 22 . cikkben megállapított végrehajtási szabályok elfogadása előtt konzultálni kell az európai adatvédelmi biztossal.

18 19 . cikkHarmadik országokhoz fűződő kapcsolatok

1. A tagállamok vagy a Bizottság által harmadik országtól kapott és e rendelet hatálya alá tartozó információkat közölni kell a tagállamok illetékes hatóságaival és a Bizottsággal, ha azok segítségével megelőzhetik vagy leküzdhetik a szabálytalanságokat. Az információk kicserélése tekintetében a Bizottság koordinátori szerepet játszik.

2. Amennyiben az érintett harmadik ország jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy segítséget nyújt a valószínűleg szabálytalanságnak minősülő szabálytalan jellegű műveletekre vonatkozó bizonyíték összegyűjtéséhez, az e rendelet alapján kapott információkat együttes fellépés részeként közölni lehet a harmadik országgal, az információt szolgáltató illetékes hatóságokkal kötött megállapodás függvényében, a személyes adatok védelméről szóló nemzeti rendelkezéseknek, a 95/46/EK irányelv 25. és 26. cikkének, illetve adott esetben a 45/2001/EK rendelet 9. cikkének megfelelően.

19 20 . cikk A Bizottság által végzett kockázatelemzés

A tagállamok illetékes hatóságai munkájának megkönnyítése érdekében a Bizottság felhasználhatja a tagállamok által e rendelet alapján közölt általános vagy működési információkat – a megfelelő informatikai támogatás igénybevételével – olyan stratégiai és taktikai kockázatelemzések elkészítéséhez, amelyek hírszerzés alapú jelentéseket és figyelmeztetéseket eredményeznek az azonosított veszélyek feltárása, vagyis az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság megfelelő működési válasza hatékonyságának megerősítése érdekében, a Bizottság hatásköri korlátainak függvényében.

3. FEJEZET

A BEHAJTÁS MEGKÖNNYÍTÉSE

20. cikkTájékoztatási kötelezettség

1. A szabálytalanságokból származó bevételek behajtásának megkönnyítése érdekében a megkeresett hatóság a nemzeti jognak megfelelően összegyűjti a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett intézményektől és személyektől az e rendelet 20. cikkében említett intézkedések alkalmazását megkönnyítő valamennyi vonatkozó pénzügyi információt. Az e rendelet szerinti információcserére a pénzügyi hírszerző egységek együttműködésére vonatkozó, a 2000/642/IB tanácsi határozatban[30] szereplő szabályok sérelme nélkül kerül sor.

2. A megkereső hatóság nyilatkozatban ismerteti a lényeges tényeket, beleértve a szabálytalanság erős gyanújának alapját is. Amikor a tagállamok hatóságai lényeges információkat kérnek, a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett intézmények és személyek biztosítják az információk titkosságát.

21. cikkA behajtás módja

1. A hatékony behajtás biztosítása érdekében a tagállamok az illetékes hatóságok kérésére, a nemzeti törvényeknek megfelelően megteszik a szükséges lépéseket a szabálytalanságokból származó, törvénytelenül szerzett bevétel befagyasztására, lefoglalására és elkobzására. Ez a rendelkezés alkalmazandó legalább a szabálytalanságokból származó, 50 000 EUR-t meghaladó bevételre, vagy a 2005/60/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében említett, az ilyen bevételnek megfelelő értékű ingatlanra.

2. Az (1) bekezdésben említett intézkedésekkel a szabálytalanságot elkövető vagy azzal gyanúsítható, illetve a szabálytalanság elkövetéséhez hozzájáruló vagy azzal gyanúsítható természetes vagy jogi személy sújtható. Az intézkedésekkel a szabálytalanságok bevételeiből részesülő természetes vagy jogi személy is sújtható.

III. CÍMZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk Közrend

1. Amennyiben a megkeresett hatóság úgy véli, hogy a kérelem teljesítése ellentétes a függetlenségével, a biztonságával, a közérdekkel vagy a székhelye szerinti tagállam egyéb alapvető érdekével, az együttműködés megtagadható.

Az adó- vagy banktitok nem elégséges ok a kölcsönös együttműködés e cikk szerinti megtagadására.

2. A segítségnyújtás megtagadását indokolni kell. A megkeresett hatóság a lehető leghamarabb tájékoztatja a Bizottságot a segítségnyújtás megtagadásáról és annak okairól.

23 21 . cikk Végrehajtási szabályok

A II. cím 1. fejezetében megállapított kölcsönös segítségnyújtásra és információcserére vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat a 22 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A 11 cikk második al bekezdésében és a 12. cikk (4) bekezdésében említett ügyeken kívül e szabályok az alábbiakat érinthetik: különösen:

a) a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti szabálytalanságok

b) a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti szabálytalanságok

a) a 3. cikk első bekezdésének (b) pontja szerinti szabálytalanságok;

b) a 3. cikk első bekezdésének (c) pontja szerinti szabálytalanságok;

c) szabálytalanságok a strukturális alapok ágazatában.

24 22 . cikkBizottság

1. A Bizottságot az 515/97/EK rendelet 43. cikkével létrehozott bizottság (a továbbiakban: „a bizottság”) segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében említett határidő három hónap.

3. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

25 23 . cikkÉrtékelő jelentés

E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság háromévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Számvevőszéknek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.

26 24 . cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/én

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

Policy area(s): Anti-fraud Activities: Mutual administrative cooperation and exchange of information |

TITLE OF ACTION: PROPOSAL FOR A REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL ON MUTUAL ADMINISTRATIVE ASSISTANCE FOR THE PROTECTION OF THE FINANCIAL INTERESTS OF THE COMMUNITY AGAINST FRAUD AND ANY OTHER ILLEGAL ACTIVITIES |

1. BUDGET LINE(S) + HEADING(S)

24.0106 (fight against fraud)

2. OVERALL FIGURES:

2.1. Total allocation for action (Part B): EUR million for commitment: -

2.2. Period of application: From entering into force on.

2.3. Overall multi-annual estimate of expenditure

(a) Schedule of commitment appropriations/payment appropriations (financial intervention) (see point 6.1.1) - (not applicable see point 5.1.1)

EUR million ( to three decimal places)

Year [n] | [n+1] | [n+2] | [n+3] | [n+4] | [n+5 and subs. Years] | Total |

Commitments |

Payments |

(b) Technical and administrative assistance and support expenditure (see point 6.1.2)

Commitments |

Payments |

Subtotal a+b |

Commitments |

Payments |

(c) Overall financial impact of human resources and other administrative expenditure (see points 7.2 and 7.3)

Commitments/ payments | 1.851 | 1.851 | 1.751 | 1.751 | 1.751, | 1.751 |

(The first two years include each an amount of EUR 100 000 for the development of information systems for internal use of the Commission, see point 7.3)

TOTAL a+b+c |

Commitments | 1.851 | 1.851 | 1.751 | 1.751 | 1.751 | 1.751 |

Payments | 1.851 | 1.851 | 1.751 | 1.751 | 1.751 | 1.751 |

2.4. Compatibility with financial programming and financial perspective

[X] Proposal is compatible with existing financial programming.

2.5. Financial impact on revenue:

[X] Proposal has no financial implications (involves technical aspects regarding implementation of a measure)

3. BUDGET CHARACTERISTICS

Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective |

Non-comp | Non-diff | NO | NO | NO | 5 |

4. LEGAL BASIS

Article 280(4) of the EC Treaty.

5. DESCRIPTION AND GROUNDS

5.1. Need for Community intervention

5.1.1. Objectives pursued

The initiative for a regulation on the basis of article 280 of the EC Treaty concerns a framework dedicated to administrative mutual assistance necessary to strengthen the protection of the financial interests of the Community.

For the purpose of the protection of the financial interests of the Community the Member States and the Commission shall assist each other and exchange information in particular in the field of money laundering of the proceeds of EC fraud, of fraud on VAT and any other illegal activities detrimental to the Community’s financial interests in particular those in the field of structural funds.

Background

Fraud and any other illegal activities affecting the financial interests of the Community warrant a more comprehensive framework for administrative cooperation between Member States authorities and with the Commission. This is reflected by the Commission’s firm commitment to the fight against fraud in order to protect the Community’s financial interests which is clearly demonstrated in its Communication, adopted on 28 June 2000, on an overall strategic approach for the protection of the Community’s financial interests and the fight against fraud[31]. This approach underlines the importance of an overall anti-fraud legislative policy by following a horizontal and cross-pillar legislative approach. This legislative policy must be given concrete expression with the drawing up of specific rules, in particular for information exchanges, and close and regular cooperation between the Member States and between the latter and the Commission.

On the basis of this legislative policy the Commission mentions in its working programme for 2003 the preparation of a proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council establishing a cooperation mechanism between the competent authorities of the member States and the Commission in order to ensure the protection of the Community’s financial interests against illegal activities including matters such as VAT fraud, money laundering and other financial transactions in relation to the proceeds of EC fraud as well as any other illegal activities detrimental to the Community’s financial interests in particular concerning fraud concerning structural funds.

The Commission has reiterated in its Communication containing an Action Plan for 2001-2003[32], the importance of reinforcing cooperation to prevent money laundering of proceeds from fraud and any other illegal activities detrimental to the Community’s financial interests and VAT fraud in order to be able to realise an effective action against organised crime, particularly economic and financial crime (including fraud and money laundering). To combat this type of crime, the European Union should take co-ordinated action and have a strategy of cooperation and mutual information between all public partners in addition to existing programmes as Fiscalis in the sector of VAT.

5.1.2. Measures taken in connection with ex ante evaluation NOT APPLICABLE

5.1.3. Measures taken following ex post evaluation NOT APPLICABLE

5.2. Action envisaged and budget intervention arrangements

NOT APPLICABLE: see point 5.1.1.

5.3. Methods of implementation

NOT APPLICABLE: see point 5.1.1.

6. FINANCIAL IMPACT

NOT APPLICABLE: SEE POINT 5.1.1.

6.1. Total financial impact on Part B - (over the entire programming period)

(The method of calculating the total amounts set out in the table below must be explained by the breakdown in Table 6.2.)

6.1.1. Financial intervention

Commitments (in EUR million to three decimal places)

Breakdown | [Year n] | [n+1] | [n+2] | [n+3] | [n+4] | [n+5 and subs. Years] | Total |

Action 1 |

Action 2 |

etc. |

TOTAL |

6.1.2. Technical and administrative assistance, support expenditure and IT expenditure (commitment appropriations) |

[Year n] | [n+1] | [n+2] | [n+3] | [n+4] | [n+5 and subs. years] | Total |

1) Technical and administrative assistance |

a) Technical assistance offices |

b) Other technical and administrative assistance: - intra muros: - extra muros: of which for construction and maintenance of computerised management systems |

Subtotal 1 |

2) Support expenditure |

a) Studies |

b) Meetings of experts |

c) Information and publications |

Subtotal 2 |

TOTAL |

6.2. Calculation of costs by measure envisaged in Part B (over the entire programming period)

7. IMPACT ON STAFF AND ADMINISTRATIVE EXPENDITURE

7.1. Impact on human resources

Types of post | Staff to be assigned to management of the action using existing and additional resources | Total | Description of tasks deriving from the action |

Number of permanent posts | Number of temporary posts |

Officials or temporary staff | A B C | 2 (1 already occupied) 2 (1 already occupied) 1 | 2 (1 already occupied) 3 (1/2 - 1 already occupied) 1 | 11 | Coordination of investigations and intelligence work in the field of fraud in particular on VAT and structural funds and money laundering of proceeds of fraud detrimental to the Community’s financial interests. |

Other human resources | 4 END | 4 | Coordination of investigations in the field of VAT, structural funds and money laundering of proceeds of fraud detrimental to the Community’s financial interests. |

Total | 5 | 10 | 15 |

7.2. Overall financial impact of human resources

Type of human resources | Amount (EUR) | Method of calculation * |

Officials Temporary staff | 1 188 000 | 11 x EUR 108 000 |

Other human resources (specify budget line) | 173 340 | 4 (END) x EUR 43 335 |

Total | 1 361 340 |

The amounts are total expenditure for twelve months.

7.3. Other administrative expenditure deriving from the action

Budget line (number and heading) | Amount EUR | Method of calculation |

Overall allocation (Title A7) Overall allocation 24.0106 (fight against fraud) A3.010211 Other management expenditure (missions) A3.0201 Control, studies, analysis and activities specific to the European anti-fraud office Total per year | 117 000 60 000 208 000 385 000 | 13 (operational and intelligence staff) x missions per year x 1.500 (average costs of Anti-fraud—missions) 2 x (each year) a meeting of the Committee (30.000 costs per meeting)[33] 13 (operational and intelligence staff) x 2 (average No. of investigation coordination meetings) x 8,000 (average costs of such a meeting) |

A3.0103 Buildings and related expenditure of policy area | EUR 100 000 | Two information systems have to be developed: one for VAT and one for money laundering. The development of each system entails the following costs: system specification: EUR 25 000 development: EUR 35 000 tests: EUR 10 000 user manuals and training: EUR 15 000 installations: EUR 15 000 total (1): EUR 100 000 Total:2 systems: EUR 200 000 cost to be spread over two years |

A3 01 60 Documentation and library expenditure | 5 000 | special library, documentation and purchase of books, subscription to specialised periodicals |

Total | 1 851 340 |

The amounts are total expenditure for twelve months.

1 Specify the type of committee and the group to which it belongs.

I. Annual total (7.2 + 7.3) | EUR 1 851 340 (year 1 and 2) EUR 1 751 340 (from year 3) |

II. Duration of action | does not apply |

III. Total cost of action (I x II) | does not apply |

The needs for human and administrative resources shall be covered within the allocation granted to the managing DG in the framework of the annual allocation procedure.

8. FOLLOW-UP AND EVALUATION

8.1. Follow-up arrangements

The Committee shall adopt an implementing regulation following the comitology procedure in order to determine the relevant implementing modalities of mutual assistance and exchange of information in specific areas covered by the proposed regulation.

8.2. Arrangements and schedule for the planned evaluation

Every three years after the date of entry into force of the regulation, the Commission shall report to the European Parliament, the Court of Auditors and the Council on the application of the measures provided for in the regulation.

9. ANTI-FRAUD MEASURES

NOT APPLICABLE.

[1] Bull. 2004.8.7., 1.6.26. pont.

[2] HL C 313., 1995.12.9., 1. o.

[3] HL C 301., 2004.12.7., 4. o.

[4] HL C 301., 2004.12.7., 4. o.

[5] HL C 301., 2004.12.7., 4. o.

[6] Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből, valamint a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból, illetve a hozzáadottérték-adókból és egyes jövedéki adókból eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 76/308/EGK irányelv módosításáról szóló, 2001. június 15-i 2001/44/EK tanácsi irányelv, HL L 175, 2001.6.28., 17.o.

[7] az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből, valamint a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból, illetve a hozzáadottérték-adókból és egyes jövedéki adókból eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös jogsegélyről szóló 76/308/EGK irányelv módosításáról szóló, 2001. június 15-i 2001/44/EK tanácsi irányelv, HL L 175., 2001.6.28., 17.o.

[8] A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló, 2005. június 7-i európai parlamenti állásfoglalás (2004/2198(INI)).

[9] HL L 309., 2005.11.25., 13. o., vö. 3. cikk (5) bekezdése és 39. cikk (2) bekezdése.

[10] Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött egyezmény, HL C 316, 1995.11.27., 49. o.

[11] HL C 290., 2004.11.27., 5. o; COM (2004) 509.

[12] HL C 313., 2005.12.9., 1. o.

[13] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[14] A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 309., 2005.11.25., 13. o.

[15] A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 1889/2005/EK rendelet, HL L 309, 2005.11.25., 9.o.

[16] HL L 264., 2003.10.15., 1. o. A legutóbb a 885/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított rendelet.

[17] HL L 82., 1997.3.22., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított rendelet.

[18] HL L 264., 2003.10.15., 1. o. A legutóbb a 885/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított rendelet.

[19] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[20] HL L 281., 1995.11.23., 31. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[21] HL C 301., 2004.12.7., 4. o.

[22] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[23] HL L 264., 2003.10.15., 1. o.

[24] HL L 145., 1977.6.13., 1. o.

[25] HL L 155., 1989.6.7., 9. o.

[26] HL L 309., 2005.6.26., 13. o.

[27] A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 309, 2005.11.25., 9.o.

[28] HL L 166., 1991.6.28., 77. o.

[29] HL L 76., 1992.3.23., 1. o.

[30] HL L 271., 2000.10.24., 4. o.

[31] Communication from the Commission, Protection of the Communities’ financial interests, The fight against fraud - For an overall strategic approach, COM(2000) 358 final. See especially paragraph 1 and 1.2.2 of this communication. The Council (ECOFIN) adopted this communication on 17 July 2000 and the European Parliament, which approved the guidelines. The Parliament approved the guidelines presented in its Resolution of 13 December 2000.

[32] Adopted by the Commission on 23 May 2001, COM(2001) 254 final. See especially paragraph 2.2.1.

[33] Where multidisciplinary (e.g. Customs and VAT) issues are discussed by the Committee envisaged by this Regulation, the travel costs of two delegates per Member State will be reimbursed by the Commission.