52006PC0428

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 28.7.2006

COM(2006) 428 végleges

2006/0145 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az élelmiszer-adalékanyagokról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2006) 1040} {SEC(2006) 1041}

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

( A javaslat indítéka és célkitűzései

Az élelmiszerbiztonságról szóló fehér könyvben (COM(1999) 719 végleges) a Bizottság bejelentette, hogy aktualizálja és egyszerűsíti a hatályos közösségi jogszabályokat az élelmiszer-adalékanyagok tekintetében (a fehér könyv 11. intézkedése). E javaslat célkitűzései a következők:

- Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése az elvek, eljárások és jóváhagyások egységes eszközének létrehozásával;

- Végrehajtási hatáskört adni a Bizottságnak az engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok közösségi listájának aktualizálásához;

- Konzultálni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) az élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának értékeléséről;

- A meglévő élelmiszer-adalékanyagok újraértékelési programjának létrehozása;

- Az olyan adalékanyagok engedélyezése, amelyek a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti géntechnológiával módosított szervezetből állnak, azt tartalmaznak vagy abból készültek.

( Általános háttér

Az Európai Unióban 1995, az élelmiszer-adalékanyagokról szóló utolsó különös irányelv (95/2/EK) elfogadása óta hangolják össze az élelmiszerekben lévő élelmiszer-adalékanyagok engedélyezését és használatát. A jelenlegi jogalkotás 4 együttdöntési irányelvet (egy keretirányelv és 3 különös irányelv) és 3 bizottsági irányelvet (pontosítások) jelent.

Az élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos jogalkotás az egyetlen olyan technikai terület, ahol az anyagok használatának jóváhagyásához együttdöntési eljárásra van szükség, ami nehézkessé és lassúvá teszi a jóváhagyások kezelését.

Két kapcsolódó javaslatot terjesztünk elő egyidejűleg:

1. Az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletre irányuló javaslat

2. Az élelmiszeripari enzimekről szóló rendeletre irányuló javaslat.

( A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések

Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/107/EGK tanácsi irányelv megállapítja az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezésére vonatkozó általános európai uniós elveket.

Ezt az irányelvet egészíti ki az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK, az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló 94/36/EK és a színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. Ez a három irányelv megállapítja az engedélyezett, a többit kizáró élelmiszer-adalékanyagok listáját és felhasználásuk feltételeit.

Ezenkívül az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az egyes adalékanyagok meghatározott élelmiszerek gyártásánál való felhasználását tiltó nemzeti jog fenntartásáról szóló 292/97/EK határozatot.

Ez a javaslat a fent említett rendelkezéseket gyűjti össze.

( Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel

Nem alkalmazandó.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

( Konzultáció az érdekelt felekkel

A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása

A tagállamok és az érdekelt felek 2000 óta a különböző munkacsoportokkal történő konzultációk és az érdekelt felekkel folytatott kétoldalú kapcsolatfelvételek során fejthették ki a véleményüket. A következő érdekelt felekkel konzultáltunk:

BEUC (Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet)

CIAA (Európai Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége)

ISA (Nemzetközi Édesítőszer-ipari Egyesület)

CEFIC (Európai Vegyipari Tanács)

AMFEP (Enzimkészítmény-gyártók és -kiszerelők Egyesülete)

ELC (Európai Élelmiszeripari Adalékanyag- és Enzimgyártók Szövetsége)

FEDIMA (Az EGT Sütő- és Édesipari Köztestermék-előállítóinak Szövetsége)

CAOBISCO (Az EU Csokoládé-, Keksz- és Édesipari Egyesülete)

Ezenkívül a különböző érdekelt felek 2005. február 22-én megkapták a javaslat hatásaival kapcsolatos kérdőívet, amelyre a konzultáció végéig 70 válasz érkezett.

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

Minden konzultáció után megvizsgálták a megjegyzéseket és kiigazították a szövegeket. Az alábbi témakörökkel kapcsolatos megjegyzéseket vizsgálták meg:

1. Harmonizáció és a jogalkotás hatálya.

E javaslat kidolgozásakor megvizsgálták, hogy a feldolgozási támogatás meghatározása felülvizsgálható-e az értelmezési nehézségek csökkentése érdekében. Az élelmiszeripar azonban jelentős hatásúnak ítélte ezt a változtatást, ezért arra ezen a ponton nem kerül sor, hanem megvizsgálnak más megközelítéseket, például a jelenlegi meghatározásra épülő, mindenki által elfogadott értelmezési iránymutatás kidolgozását.

2. Korlátozott időtartamra szóló engedély:

Az élelmiszeripar szerint a korlátozott időtartamra szóló engedély akadályozhatja az újítást, és bizonytalanságot teremt az élelmiszer-adalékanyagok piacán. Ugyanakkor a tagállamok és a fogyasztói szervezetek megítélése szerint az adalékanyagok jóváhagyását valamilyen formában felül kell vizsgálni, hogy a rendelet hatályos maradjon. Ezért kompromisszumos megoldás született: az adalékanyagok gyártói vagy felhasználói a Bizottság kérésére tájékoztatást adnak az anyagok tényleges felhasználásáról.

3. Átmeneti időszak:

Javaslatunk szerint e rendelet hatáskörének harmonizációjakor és kidolgozásakor szabályozni kell az adalékanyagokban és enzimekben használt adalékanyagokat is, amint az az aromaanyagokhoz használt adalékanyagok esetében már megtörtént. Noha e változás hatással jár az élelmiszeriparra, az érdekelt felek többsége üdvözölte. Az élelmiszeripar ugyanakkor azt javasolta, hogy a változáshoz megfelelő átmeneti időszakot tűzzenek ki. Ez a javaslat ezért 5 év átmeneti időszakot javasol az intézkedés hatásának csökkentése érdekében.

( Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Külső szakértők bevonására nem volt szükség.

( Hatásvizsgálat

Környezeti hatás

A vizsgált politikai lehetőségek egyikénél sem merül föl környezeti hatás, mert az érintett iparág az élelmiszerek másodlagos vagy harmadlagos feldolgozásával foglalkozik. Az adalékanyagok ma is széles körben elérhetők és használhatók.

Intézkedések hiánya esetén:

Gazdasági hatás

Az adalékanyagok engedélyezésének módosításához továbbra is a hosszadalmas együttdöntési eljárásra lenne szükség, beleértve azt az időt is, amit a tagállamok a jóváhagyás végrehajtására fordítanak. Ez akadályozná az ipar újításait, következésképp nem ösztönözné a technológiai fejlesztéseket.

Társadalmi hatás

Az EFSA-nak nem kell felülvizsgálnia minden jelenleg jóváhagyott adalékanyagot, és a fogyasztók nem élveznék az élelmiszer-adalékanyagokban és enzimekben használt adalékanyagokra vonatkozó szigorított ellenőrzést.

Nem jogalkotási intézkedés esetén:

Gazdasági hatás

Az adalékanyagok engedélyezésének módosításához továbbra is a hosszadalmas együttdöntési eljárásra lenne szükség, beleértve azt az időt is, amit a tagállamok a jóváhagyás végrehajtására fordítanak. Ez akadályozná az ipar újításait, következésképp nem ösztönözné a technológiai fejlesztéseket. A tagállamoknak és az érdekelt feleknek együtt kellene kidolgozniuk az élelmiszer-adalékanyagokban és enzimekben használt adalékanyagokra vonatkozó eljárási szabályzatot.

Társadalmi hatás

A fogyasztók nem élveznék az élelmiszerbiztonság fokozott biztosításának előnyeit.

Jogalkotási lehetőség

Az adalékanyagokkal kapcsolatos jogalkotást már most is harmonizálták az Európai Közösségben, ezért a javasolt jogalkotási intézkedés számos összetevője csak korlátozott hatással jár. Az intézkedés azonban hatással lesz az élelmiszer-adalékanyagok gyártóira, következésképp bizonyos szinten az élelmiszeriparra is.

Gazdasági hatás

A komitológia bevezetése az adalékanyagok jóváhagyásához pozitívan hat az iparra, mert az új adalékanyagok engedélyezésének eljárása felgyorsul. Ez ösztönözheti az új adalékanyagok kidolgozásával kapcsolatos befektetést, mert megszünteti az új fejlesztések előnyeinek megvalósításával jelenleg összefüggő akadályok többségét. Gazdasági hatással jár a hatály kiterjesztése az adalékanyagok és enzimek adalékanyagaira: egyes új anyagokat engedélyeztetni kell, ám ezek száma valószínűleg csekély. Némi hatással jár a technikai adatlapok aktualizálása és a címkézés kis mértékű változása annak következtében, hogy az enzimek nem tartoznak a hatályhoz. Ezek azonban egyszeri költségek, és a hatást csökkenti a változásokhoz való alkalmazkodást lehetővé tévő megfelelő átmeneti időszak bevezetése. Ezek a változások valószínűleg nem befolyásolják a fogyasztóknak eladott árucikkek költségét.

Társadalmi hatás

A fogyasztók még inkább biztosak lehetnek a megvásárolt élelmiszer összetételében és biztonságosságában. A fogyasztói szervezetek azonban aggodalmukat fejezték ki, hogy a komitológia bevezetése csökkentheti a folyamat általános átláthatóságát, hiszen az engedélyeket már nem ugyanolyan mértékben vizsgálja és vitatja meg az Európai Parlament. A komitológia használata azonban megfelelő, mert az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó jogalkotás az élelmiszerrel kapcsolatos jog azon kevés területei közé tartozik, ahol az elsősorban technikai jellegű módosításokhoz még mindig együttdöntésre van szükség. A fogyasztói igény és a technológiai előny fontos paraméter marad, amikor a tagállamok képviselői a komitológiai eljárásban az engedélyeket vitatják meg. A hivatalos komitológiai eljárások és az állandó bizottságok napirendjének rendszeres internetes közzététele mellett folytatódik a konzultáció többi módszere is. Ezek közé tartozik a jogalkotás módosításának megvitatása a szakértői munkacsoportokban és egyéb fórumokon, a fogyasztói csoportok és a többi érdekelt fél rendszeres meghívásával.

Az adalékanyagokkal kapcsolatos jogalkotás deregularizációja

Gazdasági hatás

A deregularizáció eredményeképpen a tagállamok eltérő kockázatértékeléseket végezhetnek az adalékanyagokkal összefüggésben. A tagállamok az engedélyezésre is eltérő eljárásokat dolgozhatnának ki. Ez a lépés tehát hatással lenne a tagállamok illetékes hatóságainak igazgatási terheire, hiszen több munka várna rájuk. Ez jelentős igazgatási terhet róna az élelmiszer-adalékanyagok gyártóira is, mert minden olyan tagállamban, ahol használni kívánják az adalékanyagot, egyedileg kellene engedélyért folyamodni. Ez az élelmiszeriparra és a nemzetközi kereskedelemre is kihatna.

Társadalmi hatás

Noha az élelmiszerekkel kapcsolatos jog általános elvei alkalmazandók, az adalékanyagokra vonatkozó jogalkotás deregularizációja alááshatja az élelmiszer-adalékanyagokkal összefüggő fogyasztóvédelmet. Ennek oka a különböző tagállamok kockázatértékelésének eltérő mértéke, valamint az értékelés értelmezésének esetleges különbségei. Az adalékanyagok engedélyezésében ennek következtében felmerülő különbségek megnehezítik az engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok bevitelének becslését és összehasonlítását az Európai Unióban és a tagállamokban, hiszen ez utóbbiakban a behozott élelmiszerekre eltérő adalékanyag-engedélyek vonatkoznának.

A Bizottság által végzett és a munkaprogramban szereplő hatásvizsgálatról szóló jelentés megtekinthető a következő weboldalon: [ http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/additives/index_en.htm ].

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

( A javasolt intézkedés összefoglalása

Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet kidolgozása, amely megállapítja az élelmiszer-adalékanyagok használatának elveit, és megállapítja az élelmiszer-adalékanyagként használható anyagok pozitív listáját.

Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/107/EGK tanácsi irányelv, az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK, az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló 94/36/EK, illetve a színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az egyes adalékanyagok meghatározott élelmiszerek gyártásánál való felhasználását tiltó nemzeti jog fenntartásáról szóló 292/97/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezése.

( Jogalap

95. cikk

( A szubszidiaritás elve

Mivel a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a javaslatot illetően, figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani a következő ok(ok) miatt.

A tagállamok intézkedése – a fogyasztóvédelem eltérő szintje és a bizonyos tagállamok illetve a belső piac iránti bizalom megrendülése következtében – zavaros helyzetet teremtene a fogyasztók számára.

A javaslat célkitűzéseit közösségi fellépés segítségével hatékonyabban lehet megvalósítani a következő ok(ok) miatt.

Kezelni kell a mintegy 300 élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó pozitív listát. Ehhez összehangolt és központosított megközelítésre van szükség.

Az engedélyezési eljárás hatékonysága és a belső piac hatékony működése jelzi, hogy az Európai Unió valósíthatja meg legjobban a célkitűzéseket.

A belső piac hatékony működése az élelmiszerekben és az azok felületén használt élelmiszer-adalékanyagok tekintetében, az európai fogyasztók egészségének és érdekeinek védelme mellett az engedélyezés központosított folyamatával valósítható meg.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

( Az arányosság elve

A javaslat az alábbi ok(ok) miatt eleget tesz az arányosság elvének.

A javasolt intézkedés négy együttdöntési irányelv és egy határozat elegyítésével egyszerűsíti a hatályos rendelkezéseket, és az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listájának létrehozásához és aktualizálásához a Bizottságra ruházza a végrehajtási hatáskört. A jóváhagyások hatálybalépésének meggyorsítása és a rendelkezések félreértelmezésének elkerülése érdekében a javasolt intézkedés rendelet.

Mivel a rendelet közvetlenül alkalmazandó, az igazgatási teher minimálisra csökken. A pénzügyi teher minimális, mert a rendelkezések már hatályosak, csak egyszerűsítésről van szó.

( Az eszközök megválasztása

Javasolt eszközök: rendelet.

Egyéb eszközök a következő ok(ok) miatt nem lennének megfelelőek.

Az élelmiszer-adalékanyagok területe teljes mértékben összehangolt az EU-ban. Az élelmiszer-adalékanyagok biztonságos használata az anyagok biztonságának értékelésétől és használati feltételeitől függ, ezért az ajánlás vagy az önszabályozás nem biztosítaná a fogyasztók egészségének védelmét. Ez a javaslat az élelmiszer-adalékanyagok EU-n belüli használatának megkönnyítése érdekében elegyíti a hatályos keretirányelvet és a különös irányelveket.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

A Közösség összehangolt politika és rendszer létrehozását finanszírozhatja az élelmiszer-adalékanyagok területén, beleértve az alábbiakat:

- az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közösségi jogszabályokkal kapcsolatos információk összegyűjtésére és tárolására szolgáló megfelelő adatbázis kidolgozása,

- az élelmiszer-adalékanyagokról szóló jogszabályok előkészítéséhez és kidolgozásához szükséges vizsgálatok elvégzése,

- az eljárások, döntéshozatali kritériumok és adatkövetelmények összehangolásához, a tagállamok közötti munkamegosztáshoz és az e területeken érvényes iránymutatás kidolgozásához szükséges vizsgálatok elvégzése.

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

( Szimuláció, kísérleti szakasz és átmeneti időszak

A javaslathoz kapcsolódó átmeneti időszakra már sor került, illetve sor fog kerülni.

( Egyszerűsítés

A javaslat rendelkezik a jogszabályok egyszerűsítéséről.

A jelenlegi négy helyett csak egy együttdöntési rendelet lesz. A pozitív lista komitológiai eljárással is létrehozható és aktualizálható. Ezenkívül, mivel az intézkedés rendelet, jelentősen felgyorsul az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyási eljárása.

A javaslatot a Bizottság munka- és jogalkotási programja 2005/SANCO/034 szám alatt tartalmazza.

( A hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása a hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi.

( Európai Gazdasági Térség

A javasolt jogi aktus érinti az EGT-t, ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre.

( A javaslat részletes magyarázata

I. fejezet – Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

Az élelmiszerekben, élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben használt élelmiszer-adalékanyagok biztonságának értékelése és jóváhagyása közösségi pozitív listákon keresztül történik.

II. fejezet – A jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok közösségi listái

Minden élelmiszer-adalékanyagot és az élelmiszerekben való használatukat értékelik a következő kritériumok alapján: biztonság, technológiai igény, fogyasztói előny, valamint hogy a fogyasztót nem vezetik-e a félre a használattal.

A kockázatkezelés és a kockázatértékelés szétválasztására vonatkozó határozatnak megfelelően az új élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyására vonatkozó kérelmeket az EFSA-hoz továbbítják, amely elvégzi a biztonságosság értékelését. A Bizottság az EFSA véleménye alapján határoz az élelmiszer-adalékanyag felvételéről a közösségi pozitív listába. Az élelmiszer-adalékanyag közösségi pozitív listába való felvétele előtt az anyag biztonságossága mellett meg kell vizsgálni a többi általános kritériumot is (technológiai igény, fogyasztói szempontok). Ez az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (SCFCAH) feladata.

A pozitív listára való végleges felvételt a Bizottság végzi el: beírja az élelmiszer-adalékanyagot és használati feltételeit e rendelet II. és III. mellékletébe.

Az olyan adalékanyagokat, amelyek géntechnológiával módosított szervezetből állnak, azt tartalmaznak vagy abból készültek, a géntechnológiai módosítás tekintetében a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet szerint engedélyezni kell az e rendelet szerinti pozitív listába történő felvétele előtt.

A pozitív listába felvett engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokhoz leírást kell készíteni. A leírás tartalmazza a tisztasági kritériumokat, és meghatározza az élelmiszer-adalékanyag eredetét.

III. fejezet – Élelmiszer-adalékanyagok használata az élelmiszerekben

Az élelmiszer-adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek általános forgalomba hozatali szabályainak megállapítása.

IV. fejezet – Címkézés

A gyártónak vagy közvetlenül a fogyasztónak eladott élelmiszer-adalékanyagok címkézését a 89/107/EK irányelv szabályozza. Ez a javaslat aktualizálja ezeket a szabályokat.

V. fejezet – Eljárási rendelkezések és végrehajtás

Annak biztosítása érdekében, hogy az egyszer már engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat folyamatosan megfigyelhessék és szükség esetén újraértékelhessék, az élelmiszer-adalékanyagok előállítói vagy felhasználói tájékoztatják a Bizottságot az élelmiszer-adalékanyag biztonságosságának értékelését esetleg befolyásoló új információkról. Adatot szolgáltatnak az élelmiszer-adalékanyagok használatáról is, hogy vizsgálni lehessen az étkezési bevitelt.

A rendeletben javasolt intézkedések végrehajtását a Bizottság végzi el az 1999/468/EK tanácsi határozatban megállapított szabályozási eljárásnak megfelelően. Ennek lényege az élelmiszer-adalékanyag felvétele és a használati feltételek megállapítása a pozitív listában, valamint az előírások megállapítása, beleértve az eredettel és a tisztasággal kapcsolatos kritériumokat és a kritériumok ellenőrzését. Mivel ezek közösen elfogadott elvek alapján elfogadott technikai jellegű ügyek, a hatékonyság és egyszerűség kedvéért a Bizottságra kell őket bízni.

VI. fejezet – Átmeneti és záró rendelkezések

A SCFCAH által végzett felülvizsgálatot követően a 94/35/EK, 94/36/EK és 95/2/EK irányelvben lévő élelmiszer-adalékanyagok e javaslat II. mellékletébe kerülnek. Az állandó bizottság az élelmiszer-adalékanyag biztonságosságáról szóló legfrissebb tudományos vélemény figyelembe vételével értékeli az élelmiszer-adalékanyagok meglévő engedélyeinek és használati feltételeinek megfelelését az e rendeletben megállapított általános kritériumoknak. A meglévő engedélyek felülvizsgálatáig a fent említett irányelvek alkalmazandók.

A Hatóság elvégzi a jelenleg jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok kockázatértékelését. A Hatósággal konzultálva a Bizottság értékelési programot dolgoz ki a kockázatértékelés igényeinek és prioritási sorrendjének meghatározása érdekében. A programban az értékelés határidejét is meg kell állapítani.

Az élelmiszer-adalékanyagokban (kivéve a hordozókat) és élelmiszeripari enzimekben használt adalékanyagokra vonatkozó rendelkezések csak akkor alkalmazandók, ha letelt a biztonságosság értékeléséhez szükséges megfelelő idő.

2006/0145 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az élelmiszer-adalékanyagokról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

a szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

1. A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

2. A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.

3. Ez a rendelet az élelmiszerekben engedélyezett élelemiszer-adalékanyagokról szóló korábbi irányelvek és határozatok helyébe lép, hogy átfogó és racionalizált eljárásokkal biztosítsuk a belső piac hatékony működését, valamint az emberi egészség és a fogyasztói érdekek magas szintű védelmét.

4. Ez a rendelet összehangolja az élelmiszer-adalékanyagok élelmiszerekben való használatát a Közösségben. Ide tartozik a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. március 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelvben[3] szereplő élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagok használata, valamint a húsok állat-egészségügyi jelöléséhez és a tojások díszítéséhez és bélyegzéséhez használt élelmiszer-színezékek használata. Összehangolja továbbá az élelmiszer-adalékanyagok használatát az élelmiszer-adalékanyagokban és az élelmiszeripari enzimekben, biztosítva ezzel biztonságosságukat és megkönnyítve tárolásukat és használatukat. Ez utóbbi kategóriát még nem szabályozták közösségi szinten.

5. Az élelmiszer-adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket nem fogyasztanak önmagukban élelmiszerként, de technológiai okokból, szándékosan adják az élelmiszerhez, például tartósítási célokra. Nem minősülnek azonban élelmiszer-adalékanyagnak azok az anyagok, amelyeket zamat és/vagy íz hozzáadása érdekében használnak. Nem tartoznak továbbá e rendelet hatálya alá az élelmiszernek minősülő, technológiai célra használható anyagok, például a színezéshez vagy élelmiszeripari enzimekhez használt nátrium-klorid vagy sáfrány. Végül az élelmiszeripari enzimekre az [élelmiszeripari enzimekről szóló]… rendelet[4] vonatkozik, amely kizárja e rendelet alkalmazását.

6. Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az anyagokra, amelyeket önmagukban nem fogyasztanak élelmiszerként, de szándékosan használnak az élelmiszerek feldolgozásában, és amelyek csak maradékanyagként maradnak meg a végső élelmiszerben, és nem járnak technológiai hatással a végtermékre (feldolgozási segédanyagok).

7. Az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyására és használatára csak akkor van lehetőség, ha teljesítik az e rendeletben megállapított kritériumokat. Az élelmiszer-adalékanyagoknak biztonságosnak kell lenniük, használatukra technológiai igénynek kell mutatkoznia, nem vezethetik félre a fogyasztót és előnnyel kell járniuk a fogyasztó számára.

8. Az élelmiszer-adalékanyagoknak mindenkor meg kell felelniük a jóváhagyott előírásoknak. A leírásnak tartalmaznia kell az élelmiszer-adalékanyag megfelelő azonosításához szükséges információkat, beleértve az eredetet és a tisztasági kritériumokat. Az élelmiszerekben használható édesítőszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 5-i 95/31/EK bizottsági irányelvben[5], az élelmiszerekben használható színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/45/EK bizottsági irányelvben[6] és a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokra vontakozó különleges tisztasági követelmények megállapításáról szóló, 1996. december 2-i 96/77/EK bizottsági irányelvben[7] szereplő élelmiszer-adalékanyagokhoz korábban kidolgozott előírások addig maradnak érvényben, amíg a megfelelő adalékanyagok be nem kerülnek e rendelet mellékleteibe. Az ilyen adalékanyagokra vonatkozó előírásokat akkor rendeletben kell megfogalmazni. Az előírásoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk az e rendelet mellékleteiben szereplő közösségi listákon lévő adalékanyagokhoz. Figyelembe véve azonban az előírások összetett jellegét a világosság érdekében, nem épülhetnek be a közösségi listákba, hanem egy vagy több önálló rendeletben kell megjelenniük.

9. Bizonyos engedélyezett borászati gyakorlatok és eljárások esetében lehetőség van egyes élelmiszer-adalékanyagok speciális célú használatára. Az ilyen élelmiszer-adalékanyagok használatának meg kell felelnie e rendeletnek és a vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított különös rendelkezéseknek.

10. Az egységesség biztosítása érdekében az élelmiszer-adalékanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben[8] megállapított eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

11. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[9] értelmében a közegészségügyet valószínűleg befolyásoló ügyekben konzultálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság).

12. A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagokat az e rendelet előtti jóváhagyását megelőzően engedélyeztetni kell az említett rendelet szerint.

13. Az e rendelet szerint jóváhagyott, a Hatóság kockázatértékelésében vagy a megállapított előírásokban szereplőktől jelentősen különböző gyártási módszerekkel vagy alapanyagokkal készülő élelmiszer-adalékanyagot be kell nyújtani a Hatósághoz az előírásokat szem előtt tartó értékelésre. Jelentősen különböző gyártási módszernek vagy alapanyagnak számít például a növényből való kivonás helyett mikroorganizmust használó erjesztés, vagy az eredeti mikroorganizmus géntechnológiai módosítása.

14. Az élelmiszer-adalékanyagokat folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, azokat a változó felhasználási feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével újra kell értékelni.

15. Azok a tagállamok, amelyek a területükön hagyományosnak minősülő és ott gyártott élelmiszerekben tiltják bizonyos adalékanyagok használatát, fenntarthatják e tilalmat. Továbbá egyes termékek – mint például a „Feta” vagy a „Salame cacciatore” – tekintetében ez a rendelet nem érinti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/1992/EGK tanácsi rendelet[11] és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról szóló, 1992. július 14-i 2082/92/EGK tanácsi rendelet[12] szerinti, bizonyos megnevezések használatára vonatkozó szigorúbb szabályokat.

16. Az élelmiszer-adalékanyagokra a 2000/13/EK irányelvben, illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK és 1830/2003/EK rendeletekben előírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végfogyasztónak élelmiszer-adalékanyagként eladott termékek címkézésével kapcsolatos különös rendelkezéseket.

17. Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[13] összhangban kell elfogadni.

18. Az élelmiszeripari enzimekre vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyűjtésre, valamint a tagállamok közötti információ-megosztásra és munka-összehangolásra van szükség. E célból a határozathozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat végezni. Helyénvaló, ha a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozhatja ezeket a tanulmányokat. Az ilyen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet[14] hatálya alá tartozik, és következésképpen a fenti intézkedések jogalapját a 882/2004/EK rendelet képezi.

19. A tagállamoknak a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban hivatalos ellenőrzéseket kell végezniük e rendelet betartatásának elősegítésére.

20. Mivel a tervezett célkitűzést, azaz az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az egységes piac és a magas szitű fogyasztóvédelem miatt jobban megvalósíthatók közösségi szinten, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosság elvének megfelelően, melyet ugyancsak az 5. cikk állapít meg, ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

21. E rendelet elfogadását követően a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segítségével felülvizsgálja a meglévő engedélyeket a bevitel, a technológiai igény és a fogyasztó félrevezetésének kockázata szempontjából. A Közösségben továbbra is engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat át kell vezetni az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákba. Az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletnek megfelelően e rendelet III. mellékletét ki kell egészíteni az élelmiszer-adalékanyagokban és enzimekben használt élelmiszer-adalékanyagokkal és használati feltételeikkel. A megfelelő átmeneti időszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – kivéve az élelmiszer-adalékanyagok hordozóira vonatkozó rendelkezéseket – csak [2011.1.1.] után kell alkalmazni.

22. A felülvizsgálat eredményének sérelme nélkül a Bizottság az e rendelet elfogadását követő egy éven belül értékelési programot hoz létre, hogy a Hatóság újraértékelhesse a Közösségben már jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságát. A programban meg kell határozni a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok vizsgálatának alapját képező igényeket és prioritási sorrendet.

23. E rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi jogi aktusokat, és azok helyébe lép: Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről szóló 62/2645/EGK tanácsi irányelv[15], az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett tartósítószerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1965. január 26-i 65/66/EGK[16] tanácsi irányelv, az élelmiszerekben használható emulgeálószerek, stabilizátorok, sűrítőanyagok és zselésítőanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/663/EGK tanácsi irányelv[17], az élelmiszerekben használható antioxidánsok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/664/EGK tanácsi irányelv[18], az élelmiszerekben használt bizonyos adalékanyagok tisztasági követelményeknek való megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1981. július 28-i 81/712/EGK első bizottsági irányelv[19], az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv[20], az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló, 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21], az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22], a színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[23], az egyes adalékanyagok meghatározott élelmiszerek gyártásánál való felhasználását tiltó nemzeti jog fenntartásáról szóló, 1996. december 19-i 292/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[24] és az E 425 konjak élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó zselés cukorkák forgalomba hozatalának és behozatalának felfüggesztéséről szóló, 2002. március 27-i 2002/247/EK bizottsági határozat[25]. A fenti jogi aktusok egyes rendelkezései azonban az átmeneti időszakban hatályban maradnak, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendelet mellékletében szereplő közösségi listák elkészítéséhez.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET TÁRGYHATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályokat a belső piac hatékony működésének és az emberi egészség és a fogyasztók magas szintű védelmének érdekében.

Ennek érdekében e rendelet az alábbiakat tartalmazza:

a) A jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok közösségi listái;

b) az élelmiszer-adalékanyagok használati feltételei élelmiszerekben, élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben;

c) az élelmiszer-adalékanyagként árusított anyagok címkézésének szabályai.

2. cikk Hatály

1. Ezt a rendeletet az élelmiszer-adalékanyagokra kell alkalmazni.

2. Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbi anyagokra, kivéve, ha azokat élelmiszer-adalékanyagként használják:

a) feldolgozási segédanyagok;

b) a növény-egészségügyre vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban a növények és a növényi termékek védelmére használt anyagok;

c) az élelmiszerhez tápanyagként adott anyagok;

d) az emberi fogyasztásra szánt víz feldolgozásához használt, a 98/83/EK tanácsi irányelv[26] hatálya alá tartozó anyagok;

3. Ez a rendelet nem alkalmazandó az [élelmiszeripari enzimekről szóló] […/…]/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszeripari enzimekre.

4. Ez a rendelet az élelmiszer-adalékanyagok alábbiak szerinti használatára vonatkozó különös közösségi szabályok sérelme nélkül alkalmazandó:

a) konkrét élelmiszerekben;

b) az e rendeletben nem szabályozott célokra.

5. Szükség esetén a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárással dönthető el, hogy egy bizonyos anyag e rendelet hatálya alá tartozik-e.

3. cikk Fogalommeghatározások

1. E határozat alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben és az 1829/2003/EK rendeletben megállapított fogalmakat kell alkalmazni.

2. Alkalmazni kell továbbá az alábbi meghatározásokat:

a) „élelmiszer-adalékanyag”: olyan anyag, amelyet –tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem – élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak és nem használnak élelmiszerek jellemző összetevőjeként, továbbá amelynek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során az élelmiszerhez technológiai célból történő szándékos hozzáadása azt eredményezi vagy ésszerűen értékelve azt eredményezheti, hogy önmaga vagy származékai közvetlenül vagy közvetve az élelmiszer összetevőjévé válnak;

az alábbiak azonban nem minősülnek élelmiszer-adalékanyagnak:

i. édesítőszerként monoszacharidokat, diszacharidokat vagy oligoszacharidokat tartalmazó élelmiszerek;

ii. szárított vagy koncentrált élelmiszerek, beleértve az összetett élelmiszerek gyártása során hozzáadott aromás anyagokat, mivel ezek másodlagos színező hatásuk mellett az ízt, az aromát vagy a tápértéket javító tulajdonságokkal is rendelkeznek;

iii. a fedő- vagy bevonóanyagokban használt anyagok, amelyek nem részei az élelmiszernek és amelyeket nem szánnak az élelmiszerekkel egyidejű fogyasztásra;

iv. pektintartalmú termékek, amelyeket szárított almatörköly vagy citrusfélék héjának származékából, illetve ezek keverékeiből savas oldást követően nátrium- vagy káliumsókkal részlegesen semlegesítenek („oldható pektin”);

v. rágógumi-alapok;

vi. fehér vagy sárga dextrin, pörkölt vagy dextrinált keményítő, savasan vagy alkalikusan módosított keményítő, színtelenített keményítő, fizikailag módosított és amilolitikus enzimekkel kezelt keményítő;

vii. ammónium-klorid;

viii. vérplazma, étkezési zselatin, fehérje-hidrolizátumok és sóik, tejfehérje és glutén;

ix. aminosavak és sóik, a glutaminsav, a glicin, a cisztein és a cisztin és sói kivételével, amelyeknek nincs technológiai funkciójuk;

x. kazeinátok és kazein;

xi. inulin;

b) „feldolgozási segédanyag”: olyan anyag, amely/amelyet:

i. önmagában nem fogyasztanak élelmiszerként;

ii. technológiai célból szándékosan használnak a nyersanyagok, az élelmiszerek vagy összetevőik feldolgozásához a kezelés vagy a feldolgozás során; és

iii. az anyag vagy származékai maradványainak szándékolatlan, de technikailag elkerülhetetlen jelenlétét eredményezheti a végtermékben, feltéve, hogy e maradványok nem jelentenek egészségügyi kockázatot és nem járnak technológiai hatással a végtermékre;

c) „funkcionális osztály”: az I. mellékletben megállapított kategóriák valamelyike, az élelmiszer-adalékanyagnak az élelmiszerben betöltött technológiai funkciója alapján;

d) „feldolgozatlan élelmiszer”: olyan élelmiszer, amely semmiféle, az eredeti állapotát lényegesen megváltoztató kezelésen nem ment keresztül; a következők nem minősülnek lényeges változást okozó eljárásnak: válogatás, darabolás, csontozás, darálás, bőrtelenítés, hámozás, hántolás, aprítás, tisztítás, gyorsfagyasztás, fagyasztás, hűtés, őrlés, kifejtés, csomagolás, kicsomagolás.

e) „hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszer”: az alábbiakat nem tartalmazó élelmiszer:

i. hozzáadott monoszacharidok, diszacharidok vagy oligoszacharidok; vagy

ii. édesítőszerként monoszacharidokat, diszacharidokat vagy oligoszacharidokat tartalmazó élelmiszerek;

f) „csökkentett energiatartalmú élelmiszer”: az eredeti élelmiszerhez vagy egy hasonló termékhez képest legalább 30%-kal csökkentett energiaértékű élelmiszer;

g) „asztali édesítőszer”: engedélyezett édesítőszerből készült készítmény, amely egyéb élelmiszer-adalékanyagokat és/vagy élelmiszer-összetevőket tartalmazhat, és cukorpótlóként kívánják eladni a végfogyasztónak.

II. FEJEZET AJÓVÁHAGYOTT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK KÖZÖSSÉGI LISTÁI

4. cikk Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listái

1. Csak a II. mellékletben található közösségi listán szereplő élelmiszer-adalékanyagok hozhatók forgalomba és használhatók élelmiszerekben, beleértve a 89/398/EGK irányelv hatálya alá tartozó, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszereket.

2. Csak a III. mellékletben található közösségi listán szereplő élelmiszer-adalékanyagok használhatók élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben.

3. Az élelmiszer-adalékanyagok II. mellékletben szereplő listája azon élelmiszerkategóriák alapján készül, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.

4. Az élelmiszer-adalékanyagok III. mellékletben szereplő listája az élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszeripari enzimek azon kategóriái alapján készül, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.

5. Az élelmiszer-adalékanyagok mindig megfelelnek a 12. cikkben említett előírásoknak.

5. cikk Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listákba történő felvételének és használatának általános feltételei

1. Az élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet a II. és III. mellékletben szereplő közösségi listára, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

a) a javasolt használati mértékben a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztó egészségére;

b) ésszerű technológiai igény van rá, amely más gazdasági és technológiai eszközökkel nem teljesíthető;

c) használata nem vezeti félre a fogyasztót.

2. Az élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet fel a II. és III. mellékletben található listára, ha előnyökkel jár a fogyasztóra nézve; ennek érdekében az alábbi célok valamelyikét kell szolgálnia:

a) az élelmiszer tápértékének megőrzése;

b) a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok számára előállított élelmiszerekhez szükséges összetevők vagy alkotórészek biztosítása;

c) az élelmiszer eltarthatóságának vagy stabilitásának növelése vagy érzékszervi tulajdonságainak javítása, feltéve, hogy az élelmiszer jellege, állaga vagy minősége nem változik a fogyasztót félrevezető módon;

d) az élelmiszer gyártásának, feldolgozásának, előkészítésének, kezelésének, csomagolásának, szállításának vagy tárolásának elősegítése, feltéve, hogy az adalékanyagot nem a hibás nyersanyagok felhasználásából vagy a nemkívánatos (vagy akár nem higiénikus) módszerek alkalmazásából származó hatások leplezésére használják fel a fent említett tevékenységek bármelyikének során;

3. A (2) bekezdés a) pontjától eltérve az élelmiszer tápértékét csökkentő élelmiszer-adalékanyag felkerülhet a II. mellékletben található közösségi listára, amennyiben:

a) az élelmiszer nem egy átlagos étrend jelentős alkotóeleme; vagy

b) az élelmiszerre a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok élelmiszereinek előállításához van szükség.

6. cikk Az édesítőszerekre vonatkozó speciális feltételek

Az élelmiszer-adalékanyag akkor kerülhet fel a II. mellékletben található közösségi lista funkcionális osztályú édesítőszerei közé, ha az 5. cikk (2) bekezdésében megállapított célok mellett az alábbi célok valamelyikét is szolgálja:

a) a cukrot helyettesíti a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a nem kariogén élelmiszerek és a hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerek előállításakor;

b) a cukor helyettesítése révén növeli az eltarthatóságot;

c) a 89/398/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek előállítása.

7. cikk A színezékekre vonatkozó speciális feltételek

Az élelmiszer-adalékanyag akkor kerülhet fel a II. mellékletben található közösségi lista funkcionális osztályú színezékei közé, ha az 5. cikk (2) bekezdésében megállapított célok mellett az alábbi célok valamelyikét is szolgálja:

a) visszaállítja az élelmiszerek eredeti megjelenését, amelyek színét a feldolgozás, a tárolás, a csomagolás és a forgalmazás oly módon változtatta meg, hogy azok látványának vonzereje csökkenhetett;

b) tetszetősebbé teszi az élelmiszerek megjelenését;

c) színt ad az egyébként színtelen élelmiszereknek.

8. cikk Az élelmiszer-adalékanyagok funkcionális osztályai

1. Az élelmiszer-adalékanyagok elsődleges technológiai funkciójuk alapján kerülnek be az I. melléklet funkcionális osztályainak valamelyikébe.

Az élelmiszer-adalékanyag egyik funkcionális osztályba sorolása nem zárja ki, hogy több funkcióra is használják.

2. Szükség esetén, ha a tudományos vagy technológiai fejlődés úgy kívánja, az I. melléklet a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően további funkcionális osztályokkal egészülhet ki.

9. cikk Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listáinak tartalma

1. Az 5., 6. és 7. cikkben megállapított feltételeket teljesítő élelmiszer-adalékanyag a [egységes eljárásokról szóló] …/EK rendeletben megállapított eljárásnak megfelelően felkerülhet:

a) az e rendelet II. mellékletében található közösségi listára; és/vagy

b) az e rendelet III. mellékletében található közösségi listára.

2. Az élelmiszer-adalékanyag a következők feltüntetésével kerül fel a II. és III. mellékletben található közösségi listákra:

a) az élelmiszer-adalékanyag neve és E-száma (ha van ilyen);

b) azok az élelmiszerek, amelyekhez az élelmiszer-adalékanyag hozzáadható;

c) az élelmiszer-adalékanyag felhasználási feltételei;

d) vannak-e érvényben korlátozások az élelmiszer-adalékanyag közvetlenül a fogyasztóknak történő értékesítésével kapcsolatban (adott esetben).

3. A II. és III. mellékletben található közösségi listákat az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően módosítják.

10. cikk Az élelmiszer-adalékanyagok használatának mértéke

1. A 9.cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett használati feltételek megállapításakor:

a) a használat mértékét a kívánt hatás eléréséhez szükséges legkisebb mértékben állapítják meg;

b) a mérték figyelembe veszi:

i. az élelmiszer-adalékanyag esetében meghatározott megengedhető napi bevitelt vagy az annak megfelelő becslést, valamint az összes forrásból származó valószínű napi bevitelét;

ii. amennyiben az élelmiszer-adalékanyagot a különleges fogyasztói csoportok által fogyasztott élelmiszerekben használják, a csoportok fogyasztóinak valószínű napi bevitelét.

2. Adott esetben nem kell meghatározni az élelmiszer-adalékanyag maximális mértékét ( quantum satis ). Ebben az esetben az élelmiszer-adalékanyagot a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, és azzal a feltétellel, hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót.

3. Az élelmiszer-adalékanyagok II. mellékletben megállapított maximális használati mértéke – ha csak másképp nem jelzik – a felhasználási javaslatnak megfelelően elkészített, fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkozik.

4. A színezékek II. mellékletben megállapított maximális használati mértéke – ha csak másképp nem jelzik – a színezésre használt készítmény által tartalmazott színezőanyag mennyiségére vonatkozik.

11. cikk Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagok

Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet fel az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákra, ha az 1829/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően engedélyezték.

12. cikk Az élelmiszer-adalékanyagok előírásai

Az élelmiszer-adalékanyagok eredetre, tisztasági kritériumokra és bármely más szükséges információra vonatkozó előírásait akkor kell elfogadni – az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően –, amikor az élelmiszer-adalékanyag először kerül fel a II. és III. mellékletben található közösségi listákra.

III. FEJEZET AZÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK HASZNÁLATA ÉLELMISZEREKBEN

13. cikk Az élelmiszer-adalékanyagok használata a feldolgozatlan élelmiszerekben

Az élelmiszer-adalékanyagok csak akkor használhatók feldolgozatlan élelmiszerekben, ha arról a II. melléklet kifejezetten rendelkezik.

14. cikk A színezékek és édesítőszerek használata a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben

A színezékek és édesítőszerek csak akkor használhatók a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt, 89/398/EGK irányelv szerinti élelmiszerekben – beleértve a csecsemők és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereit is –, ha arról e rendelet II. melléklete kifejezetten rendelkezik.

15. cikk Színezékek használata jelölés céljából

A 91/497/EGK tanácsi irányelvben[27] meghatározott állat-egészségügyi jelölésre, a húskészítmények esetében szükséges egyéb jelölésre, valamint a tojáshéj 1274/91/EGK bizottsági rendeletben[28] meghatározott díszítő színezésére vagy bélyegzésére csak az e rendelet II. mellékletében felsorolt élelmiszerszínezékek használhatók.

16. cikk Az átvitel elve

1. Az alábbiak tartalmazhatnak élelmiszer-adalékanyagot:

a) a II. mellékletben említettektől eltérő összetett élelmiszerek, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevőjében;

b) aromaanyagot tartalmazó élelmiszer, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag:

i. e rendeletnek megfelelően engedélyezett az aromaanyagban;

ii. az aromaanyagon keresztül, átvitellel került az élelmiszerbe;

iii. nem rendelkezik technológiai funkcióval a végső élelmiszerben;

c) Kizárólag összetett élelmiszer előállításához használt élelmiszer, feltéve, hogy az összetett élelmiszer megfelel ennek a rendeletnek.

2. E cikk (1) bekezdése nem vonatkozik a 89/398/EGK irányelvben említett anyatej-helyettesítő tápszerekre, feldolgozott gabona alapú élelmiszerekre, bébiételekre és a csecsemők és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereire, kivéve, ha erről kifejezetten rendelkeznek.

3. Amennyiben az aromaanyagban, élelmiszer-adalékanyagban vagy élelmiszeripari enzimben lévő élelmiszer-adalékanyagot élelmiszerhez adják és az élelmiszerben technológiai funkcióval rendelkezik, nem a hozzáadott aromaanyag, élelmiszer-adalékanyag vagy élelmiszeripari enzim, hanem az élelmiszer adalékanyagának minősül.

4. Az (1) bekezdés sérelme nélkül az intenzív édesítőszer felhasználható a hozzáadott cukor nélkül készült összetett élelmiszerekben, a csökkentett energiatartalmú összetett élelmiszerekben, az alacsony kalóriatartalmú étrendhez szánt összetett diétás élelmiszerekben és a hosszan eltartható összetett élelmiszerekben, feltéve, hogy az intenzív édesítőszer engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevőjében.

17. cikk Az értelmezéssel kapcsolatos döntések

Szükség esetén, a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönthető el, hogy:

a) egy bizonyos élelmiszer a II. mellékletben említett élelmiszerkategóriába tartozik-e; vagy

b) az ezen irányelv II. és III. mellékleteiben „quantum satis” alapján engedélyezett élelmiszer-adalékanyagot a 10. cikk (2) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően használják-e.

18. cikk Hagyományos élelmiszerek

A IV. mellékletben felsorolt tagállamok fenntarthatják az élelmiszer-adalékanyagok egyes kategóriáinak használatára vonatkozó tilalmat a területükön gyártott, a mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerek esetében.

IV. FEJEZET CÍMKÉZÉS

1. szakasz ANEM A VÉGFOGYASZTÓNAK TÖRTÉNő ÉRTÉKESÍTÉSRE SZÁNT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK CÍMKÉZÉSE

19. CIKK A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése

A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok – akár egyesével, akár egymással és/vagy a 2000/13/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése szerinti összetevőkkel kombinálva értékesítik – csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson vagy tárolóeszközön jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik az e rendelet 20-23. cikkében előírt információkat.

20. cikk Az élelmiszer-adalékanyagok azonosításával kapcsolatos információs követelmények

1. Ha a nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagokat egyesével vagy egymással kombinálva értékesítik, a csomagoláson vagy tárolóeszközön az alábbi információkat kell feltüntetni az élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatban:

a) a nevét és az e rendeletben megállapított E-számát; vagy

b) az a) pontban említett név és/vagy E-szám hiányában az élelmiszer-adalékanyag ismertetését, megfelelő pontossággal ahhoz, hogy megkülönböztethető legyen azoktól a termékektől, amelyekkel összekeverhető.

2. Ha az élelmiszer-adalékanyagokat egymással kombinálva értékesítik, az (1) bekezdésben előírt információkat minden egyes élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatban fel kell tüntetni, a termék teljes tömegéhez viszonyított tömegük százalékos arányának csökkenő sorrendjében.

21. cikk Információs követelmények abban az esetben, ha az élelmiszer-adalékanyagokba egyéb anyagokat vagy élelmiszer-összetevőket építenek be

Amennyiben a tárolás, az értékesítés, a szabványosítás, a hígítás vagy az oldódás céljából más anyagokat vagy élelmiszer-összetevőket – az élelmiszer-adalékanyagok kivételével – építenek be a nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagba, az élelmiszer-adalékanyag csomagolásán, tárolóeszközén vagy kísérő dokumentumain fel kell tüntetni a 20. cikkben előírt információkat és az alkotóelemek nevét, a termék teljes tömegéhez viszonyított tömegük százalékos arányának csökkenő sorrendjében.

22. cikk Információs követelmények abban az esetben, ha az élelmiszer-adalékanyagokat más élelmiszer-összetevőkkel kombinálják

Amennyiben a nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagot más élelmiszer-összetevőkkel kombinálják, az élelmiszer-adalékanyag csomagolásán vagy tárolóeszközén fel kell tüntetni az összes alkotóelemet, a termék teljes tömegéhez viszonyított tömegük százalékos arányának csökkenő sorrendjében.

23. cikk Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó általános információs követelmények

1. A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyag csomagolásán vagy tárolóeszközén az alábbi információkat kell feltüntetni:

a) az „élelmiszerben használható” vagy az „élelmiszerben korlátozottan használható” felirat, vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírása;

b) szükség esetén a tárolás és a felhasználás különleges feltételei;

c) a felhasználási utasítások, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az adalékanyag megfelelő felhasználását;

d) az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e) a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítő neve vagy cégneve és címe;

f) amennyiben az élelmiszer-adalékanyag valamely alkotóelemére mennyiségi korlátozás vonatkozik, az összetevő százalékos jelenléte az élelmiszer-adalékanyagban vagy elegendő információ az élelmiszer-adalékanyag összetételéről ahhoz, hogy a vevő biztosíthassa a mennyiségi korlátozásnak való megfelelést; amennyiben ugyanaz a mennyiségi korlátozás vonatkozik az önmagukban vagy kombináltan használt összetevők egy csoportjára, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást számszerűen vagy a quantum satis elv alapján kell kifejezni;

g) a nettó mennyiség;

h) adott esetben az e rendelet 20., 21. és 22. cikkében említett és a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagokkal és egyéb anyagokkal kapcsolatos információ az élelmiszerekben lévő összetevők feltüntetése tekintetében.

2. Az (1) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés c)-f) pontjában előírt információkat csak a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban kell feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelőtt kell átadni, feltéve hogy az „élelmiszerek előállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének jól látható részén szerepel.

2. szakasz AVÉGFOGYASZTÓNAK ÉRTÉKESÍTÉSRE SZÁNT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK CÍMKÉZÉSE

24. CIKK A végfogyasztónak értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése

1. A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik az alábbi információkat

a) az élelmiszer-adalékanyag neve; a név az adott élelmiszer-adalékanyagra alkalmazandó közösségi rendelkezésékben megállapított névből és az E-számból épül fel;

b) a 20., 21. és 22. cikkben, valamint a 23. cikk (1) bekezdésének a)-e), g) és h) pontjában előírt információk.

2. Az asztali édesítőszerek értékesítési leírásának tartalmaznia kell a „… alapú asztali édesítőszer” jelölést, amelyben meg kell határozni az édesítőszer összeállításához használt édesítőszer(ek) nevét.

3. A poliolokat és/vagy aszpartámot és/vagy aszpartám-aceszulfámsót tartalmazó asztali édesítőszer címkézésén a következő figyelmeztető feliratnak kell szerepelnie:

a) poliolok: „nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású”;

b) aszpartám/aszpertám-aceszulfámsó: „fenil-alaninforrást tartalmaz”.

3. szakasz EGYÉB CÍMKÉZÉSI KÖVETELMÉNYEK

25. CIKK Egyéb címkézési követelmények

1. A 19.-24. cikk rendelkezései nem érintik a tömegre és a mértékekre vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket.

2. A 19.-24. cikkben előírt információkat a vásárlók számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

Saját területén a forgalmazás szerinti tagállam a Szerződésnek megfelelően előírhatja, hogy a címkén szereplő információkat egy vagy több, a tagállam által kiválasztott hivatalos nyelven tüntessék fel. E bekezdés első és második albekezdése nem zárja ki a címkén szereplő információk több nyelven történő feltüntetését.

V. FEJEZET ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁS

26. cikk Tájékoztatási kötelezettség

1. Az élelmiszer-adalékanyag előállítója vagy felhasználója haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan új tudományos vagy műszaki információról, amely érintheti az élelmiszer-adalékanyag biztonsági vizsgálatát.

2. Az élelmiszer-adalékanyag előállítója vagy felhasználója a Bizottság kérésére tájékoztatást nyújt az élelmiszer-adalékanyag tényleges felhasználásáról.

27. cikk Az élelmiszer-adalékanyag bevitelének ellenőrzése

1. A tagállamok ellenőrző rendszereket tartanak fenn az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának és használatának felmérésére, és minden évben jelentést tesznek a Bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: a Hatóság).

2. A Hatósággal való konzultációt követően a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kidolgozhatják a Közösségben használt élelmiszer-adalékanyagok étkezési bevitelével kapcsolatos információk tagállamok által történő gyűjtésének közös módszertanát.

28. cikk A bizottság

1. A Bizottság munkáját az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

2. Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

3. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

29. cikk Az összehangolt politikák közösségi finanszírozása

Az e rendeletből eredő intézkedések finanszírozásának jogalapja a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja

VI. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listáinak létrehozása

1. Az e rendelet hatálybalépése előtt, a 94/35/EK, a 94/36/EK és a 95/2/EK irányelv szerint engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet II. mellékletébe, miután a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálták az e rendelet 5., 6. és 7. cikkének való megfelelésüket. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot […]-ig kell elvégezni.

2. Az élelmiszer-adalékanyagokban a 95/2/EK irányelv V. mellékletében engedélyezett hordozókként engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet III. mellékletének 1. részébe, miután a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálták az e rendelet 5. cikkének való megfelelésüket. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot […]-ig kell elvégezni.

3. Az e cikk (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagok előírásait [az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] [...]/EK rendeletnek megfelelően akkor kell elfogadni, amikor az élelmiszer-adalékanyagok e bekezdéseknek megfelelően bekerülnek a mellékletekbe.

4. A megfelelő átmeneti intézkedéseket a 28. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

31. cikk A jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelése

1. Az e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok tekintetében a Hatóság új kockázatértékelést végez.

2. A Hatósággal folytatott konzultációt követően, az e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül, a 28. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kidolgozzák az élelmiszer-adalékanyagok értékelési programját. Az értékelési programot közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

32. cikk Hatályon kívül helyezés

1. Ez a rendelet hatályon kívül helyezi az alábbiakat:

a) 62/2645/EGK irányelv;

b) 65/66/EGK irányelv;

c) 78/663/EGK irányelv;

d) 78/664/EGK irányelv;

e) 81/712/EGK irányelv;

f) 89/107/EGK irányelv;

g) 94/35/EK irányelv;

h) 94/36/EK irányelv;

i) 95/2/EK irányelv;

j) 292/97/EK határozat;

k) 2002/247/EK határozat.

2. A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

33. cikk Átmeneti rendelkezések

A 32. cikktől eltérve az alábbi rendelkezések […]-ig alkalmazandók:

a) A 94/35/EK irányelv 2. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése, valamint melléklete;

b) A 94/36/EK irányelv 2. cikkének (1)-(6), (8), (9) és (10) bekezdése, valamint I.-V. melléklete;

c) A 95/2/EK irányelv 2. és 4. cikke, valamint I.-VI. melléklete.

A c) pont ellenére az E 1103 invertáz és az E 1105 lizozim 95/2/EK irányelvben megállapított engedélye az [élelmiszeripari enzimekről szóló rendelet] 18. cikkének megfelelően az élelmiszeripari enzimekről szóló közösségi listák alkalmazásának időpontjától kezdve hatályát veszti.

34. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

[egy évvel e rendelet közzétételét követően]-tól/-től alkalmazandó.

A 4. cikk (2) bekezdése azonban [2011. január 1]-től alkalmazandó a III. melléklet 2. és 3. részére.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az élelmiszerekben, illetve az élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben található élelmiszer-adalékanyagok funkcionális osztályai

1. „édesítőszerek”: olyan anyagok (alap-édesítőszerek és intenzív édesítőszerek), amelyek édes ízt kölcsönöznek az élelmiszernek vagy az asztali édesítőszereknek.

2. „színezékek”: olyan anyagok, amelyek felerősítik vagy helyreállítják az élelmiszerek színét; ide tartoznak az élelmiszerek természetes összetevői vagy más természetes források, amelyeket önmagukban élelmiszerként nem fogyasztanak, és élelmiszerek jellegzetes összetevőiként általában nem használnak.Az élelmiszerekből és más természetes eredetű anyagokból fizikai és/vagy kémiai kivonással nyert készítmények e rendelet értelmében akkor tekinthetők színezékeknek, ha a színezőanyagot a tápanyagoktól és az aromatikus összetevőktől szelektív módon elkülönítették.

3. „tartósítószerek”: olyan anyagok, amelyek a mikroorganizmusok okozta romlás megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát;

4. „antioxidánsok”: olyan anyagok, amelyek az oxidáció okozta romlás – mint a zsírok avasodása és a színváltozások – megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát;

5. „hordozók”: olyan, saját technológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket az élelmiszer-adalékanyagok, aromaanyagok vagy élelmiszeripari enzimek oldására, hígítására, diszpergálására vagy másféle fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát anélkül, hogy funkcióját megváltoztatnák;

6. „étkezési savak”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer savasságát és/vagy savanyú ízt adnak neki;

7. „savanyúságot szabályozó anyagok”: olyan anyagok, amelyek megváltoztatják vagy szabályozzák az élelmiszer savasságát vagy lúgosságát;

8. „csomósodást gátló anyagok”: olyan anyagok, amelyek csökkentik az élelmiszer önálló részeinek egymáshoz tapadását;

9. „habzásgátlók”: olyan anyagok, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a habzást;

10. „tömegnövelő szerek”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer tömegét, anélkül, hogy lényegesen növelnék hasznosuló energiatartalmát;

11. „emulgeálószerek”: olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik két vagy több nem keveredő fázisból – mint az olaj és a víz – homogén keverék képzését vagy kialakítását az élelmiszerben;

12. „emulgeáló sók”: olyan anyagok, amelyek a sajtban lévő fehérjéket diszpergált formába alakítják, és egyúttal a zsírt és más komponenseket közel homogén eloszlásba hozzák;

13. „szilárdítóanyagok”: olyan anyagok, amelyek a gyümölcsök vagy zöldségek szöveteit keménnyé vagy ropogóssá teszik vagy így tartják, illetve zselésítőanyagokkal szilárd gélt képeznek;

14. „ízfokozók”: olyan anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszerek meglevő ízét és/vagy zamatát;

15. „habosító szerek”: olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik egy gázfázis homogén diszperzióját egy folyékony vagy szilárd fázisban;

16. „zselésítőanyagok”: olyan anyagok, amelyek gélképzéssel alakítják ki az élelmiszer szerkezetét;

17. „fényezőanyagok” (beleértve a kenőanyagokat is): olyan anyagok, amelyek ha az élelmiszer külső felületén alkalmazzák őket, csillogó megjelenést adnak vagy védőbevonatot biztosítanak;

18. „nedvesítőanyagok”: olyan anyagok, amelyek megvédik az élelmiszert a kiszáradástól, ellensúlyozva egy alacsony relatív nedvességtartalmú légtér hatását, vagy elősegítik egy por vizes közegben való oldódását;

19. „módosított keményítők”: olyan anyagok, amelyeket étkezési keményítő egy vagy több kémiai kezelésével nyertek, fizikai vagy enzimes úton savas vagy lúgos kezeléssel folyósítottak vagy színtelenítettek;

20. „csomagológázok”: azok a levegőtől eltérő gázok, amelyeket az élelmiszer betöltése előtt, alatt vagy után helyeznek az élelmiszer csomagoló eszközébe;

21. „hajtógázok”: azok a levegőtől eltérő gázok, amelyek az élelmiszert kiszorítják a csomagolóeszközből;

22. „térfogatnövelő szerek”: olyan anyagok vagy anyagkeverékek, amelyek gázt szabadítanak fel, ezzel növelve a tészták térfogatát;

23. „kelátképző anyagok”: olyan anyagok, amelyek fémionokkal kémiai komplexeket képeznek;

24. „stabilizátorok”: olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik az élelmiszer fizikai-kémiai állapotának megőrzését; stabilizátorok azok az anyagok is, amelyek lehetővé teszik két vagy több nem elegyedő anyag homogén diszperziójának fenntartását az élelmiszerben, azok az anyagok, amelyek stabilizálják, megőrzik vagy erősítik az élelmiszer meglévő színét, továbbá azok az anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszer kötőképességét, ideértve az élelmiszerrészeknek az előállított élelmiszerben való megkötését lehetővé tevő proteinek közötti keresztkötések kialakulását is

25. „sűrítőanyagok”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer viszkozitását;

26. Emulgeáló szereken kívüli „egyéb lisztkezelő szerek”: olyan anyagok, amelyeket a liszthez vagy a tésztához adnak, hogy javítsák sütési tulajdonságaikat.

II. MELLÉKLET

Az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok közösségi listája és használati feltételeik

III. MELLÉKLET

Az élelmiszer-adaléákanyagokban és élelmiszeripari enzimekben használható élelmiszer-adalékanyagok közösségi listája és használati feltételeik.

1. rész Hordozók az élelmiszer-adalékanyagokban

2. rész Adalékanyagok az élelmiszer-adalékanyagokban lévő hordozókon kívül

3. rész Adalékanyagok az élelmiszeripari enzimekben

IV. MELLÉKLET

Azon hagyományos termékek, amelyekre az érintett tagállamok továbbra is fenntarthatják az élelmiszer-adalékanyagok bizonyos kategóriára vonatkozó tilalmat

Tagállam | Élelmiszerek | Továbbra is betiltható adalékanyag-kategóriák |

Németország | Hagyományos német sör („Bier nach deutschem Rinheitsgebot gebraut”) | Mind, kivéve a hajtógázokat |

Franciaország | Hagyományos francia kenyér | Mind |

Franciaország | Hagyományos francia tartósított szarvasgombák | Mind |

Franciaország | Hagyományos francia csigakonzervek | Mind |

Franciaország | Hagyományos francia liba- és kacsakonzervek („confit”) | Mind |

Ausztria | Hagyományos osztrák „Bergkäse | Mind, kivéve a tartósítószereket |

Finnország | Hagyományos finn „Mämmi” | Mind, kivéve a tartósítószereket |

Svédország Finnország | Hagyományos svéd és finn gyümölcsszirupok | Színezékek |

Dánia | Hagyományos dán „Kødboller” | Tartósítószerek és színezékek |

Dánia | Hagyományos dán „Leverpostej” | Tartósítószerek (kivéve a szorbinsavat) és színezékek |

Spanyolország | Hagyományos spanyol „Lomo embuchado” | Mind, kivéve a tartósítószereket és az antioxidánsokat |

Olaszország | Hagyományos olasz „Mortadella” | Mind, kivéve a tartósítószereket, az antioxidánsokat, a pH-szabályozókat, az ízfokozókat, a stabilizátorokat és a csomagológázt |

Olaszország | Hagyományos olasz „Cotechino e zampone” | Mind, kivéve a tartósítószereket, az antioxidánsokat, a pH-szabályozókat, az ízfokozókat, a stabilizátorokat és a csomagológázt |

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Javaslat élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelethez.

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI / TEVÉKENYSÉGALAPÚ KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek): Egészségügy és Fogyasztóvédelem

Tevékenység/Tevékenységek: Élelmiszerbiztonság, Állategészségügy, Állatjólét és Növényegészségügy

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)), beleértve a következő költségvetési megnevezéseket:

17.01.04.05: Takarmány- és élelmiszerbiztonság, és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek – Az igazgatási irányításra fordított kiadások

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

Nyílt végű

3.3. Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség esetén további sorokkal bővíthető):

Költségvetési tétel | A kiadás típusa | Új | Az EFTA hozzájárulása | Felvételt kérő országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

17.01.04.05 | kötelező | diff.[29]. | VAN | NINCS | NINCS | 1a sz. |

Az élelmiszeripari enzimekre vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyűjtésre, valamint a tagállamok közötti információ-megosztásra és munka-összehangolásra van szükség. Az ilyen típusú, a 4.1. és 8.1. pontban említett támogatási kiadások a hatósági takarmány- és élelmiszerellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet hatálya alá tartoznak a 2007/2013 közötti végrehajtására előirányzott összegeken belül.

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | n év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és később | Összesen |

Működési kiadások[30] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

Kifizetési előirányzatok | b | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[31] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 | 0.0 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások[32] |

Személyi és a kapcsolódó kiadások (NDA) | 8.2.5. | d |

A referenciaösszegbe nem tartozó, a személyi és a kapcsolódó költségektől eltérő igazgatási költségek (NDE) | 8.2.6. | e |

A beavatkozás indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 0.1 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.35 |

A társfinanszírozás részletei

Ha a javaslatban szerepel a tagállamok vagy más szervek részéről (kérjük, jelezze, melyek ezek) társfinanszírozás, az alábbi táblázatban fel kell tüntetni a társfinanszírozás becsült mértékét (további sorok hozzáadhatók, ha a társfinanszírozás biztosítására különféle szerveket irányoztak elő):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és később | Összesen |

…………………… | f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a társfinanszírozást | a+c+d+e+f |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a meglévő pénzügyi programozással.

( A javaslat a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozásával jár.

( A javaslat megkövetelheti az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek[33] alkalmazását (azaz a rugalmassági eszközt vagy a pénzügyi terv felülvizsgálatát).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

( A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

NB: A bevételre gyakorolt hatás kiszámításának módszerével kapcsolatos minden részletet és észrevételt külön mellékletben kell megadni.

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően[n–1 év] | A fellépés utáni helyzet |

A személyi állomány teljes létszáma | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

Az indokolásban ismertetni kell a javaslat hátterének részleteit. A pénzügyi kimutatás e szakaszának a következő különleges kiegészítő információkat kell tartalmaznia:

5.1. Rövid vagy hosszú távon betöltendő szükség

Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló jogszabályok harmonizálva vannak az EU-ban. Jelenleg körülbelül 330 olyan élelmiszer-adalékanyag létezik, amelyet a jogszabályok engedélyeznek, és folyamatosan terjesztenek elő további adalékanyagok engedélyezésére illetve az adalékanyagok újfajta használatára vonatkozó kérelmeket. Az új adalékanyagok és az adalékanyagok további használata értékelésekor a kockázatkezelési határozatokhoz a használatra vonatkozó adatok szükségesek.

A javasolt rendelet keretében meghozandó végrehajtási intézkedések arányosságának biztosítása, valamint a hatósági takarmány- és élelmiszerellenőrzésről szóló 882/2004/EK rendelet célkitűzéseinek teljesítése érdekében a következő eszközök szükségesek:

• Megfelelő adatbázis az élelmiszer-adalékanyagokról szóló közösségi jogszabályokkal kapcsolatos valamennyi információ összegyűjtésére és tárolására,

• az élelmiszer-adalékanyagokról szóló jogszabályok előkészítéséhez és kidolgozásához szükséges tanulmányok végzése,

• az eljárások, döntéshozatali kritériumok és adatkövetelmények harmonizálásához, a tagállamok közötti munkamegosztás egyszerűsítéséhez és az e területeken való iránymutatás kidolgozásához szükséges tanulmányok végzése

5.2. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslat egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A megszerzett adatok és információk segítenek a fogyasztó egészségének legjobb védelme biztosításában, miközben lehetővé teszik az ipar számára, hogy folytassa az élelmiszer-adalékanyagok fejlesztését és használatát.

A harmonizált piacon ezt csak összehangolt megközelítés útján lehet elérni, amely megengedi az összahasonlítható információk cseréjét a tagállamok között.

5.3. A javaslat célkitűzései, várt eredményei, és a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretének összefüggésében

1. célkitűzés: Adatbázis létrehozása és fenntartása, valamint kapcsolódó tanulmányok végzése a megfelelő eljárások útján kiválasztandó külső szervezetekkel együttműködve.

2. célkitűzés: Annak biztosítása, hogy az élelmiszer-adalékanyagok használata nem vezet elfogadhatatlan kockázatokhoz a fogyasztó számára, és ugyanakkor nem ró szükségtelen terhet az iparra.

3. célkitűzés: Kockázatkezelési döntések meghozatala a bevitelre vonatkozó megfelelő becslések alapján az élelmiszer-adalékanyagok összetételével és használatával kapcsolatos frissített információkat tartalmazó központosított adatbázison keresztül.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

Jelölje meg a fellépés végrehajtásához választott módszer(eke)t[35] .

X Központosított irányítás

X közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten, a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( nemzeti közszektorba tartozó szervek/közszolgáltatási feladattal rendelkező szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (kérjük nevezze meg)

Vonatkozó megjegyzések:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Ellenőrző rendszer

Az adatbázis tartalmát és a tanulmányok eredményeinek következtetéseit jó végrehajtási intézkedések javasolásához való hasznosíthatóságukon keresztül lehet felügyelni. Az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság alapvető eszköz lesz.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A várható kiadás nem jelentős, ezért előzetes értékeléshez jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

6.2.3. A jövőbeli értékelések feltételei és gyakorisága

Folyamatban vannak végrehajtási intézkedések javasolásának szükségével kapcsolatban.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzései pénzügyi költségeik szempontjából

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[39] (17 01 01) | A*/AD | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 |

B*, C*/AST | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 | 0.2 |

A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott állomány[40] |

A(z) XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[41] |

ÖSSZESEN | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 |

8.2.2. A fellépésből származó feladatok leírása

Technikai és pénzügyi jelentések vizsgálata, kötelezettségvállalások előkészítése és fizetés juttatása

8.2.3. A (jogszabályban meghatározott) személyi állomány származási helye

(Több származási hely megjelölése esetén kérjük az álláshelyek számát minden származási helyre vonatkozóan megadni.)

X A program irányítására jelenleg kijelölt állások, amelyeket újra be kell tölteni vagy a szerződést meg kell hosszabbítani

( Az n. évi éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már odaítélt állások

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának keretében igénylendő állások

( Az irányító szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó állások (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az adott évi éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányozott állások

8.2.4. A referenciaösszegbe tartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel(szám és megnevezés) | n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

intra-muros |

extra-muros |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás |

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrás típusa | n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (határozza meg a vonatkozó költségvetési tételt) |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM tartozó – költségek összesen |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni |

Számítás – A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni |

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig) |

n év | n+1 év | n+2 év | n+3 év | n+4 év | n+5 év és később | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[43] |

XX 01 02 11 04 –Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 – Informatikai rendszerek |

2. Összes egyéb irányítási kiadás (XX 01 02 11) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (nevezze meg, beleértve a költségvetési tételt is) |

Személyi és kapcsolódó költségeken kívüli (a referenciaösszegbe NEM tartozó) igazgatási kiadások összesen |

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások |

[pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1] HL C [x], [x], [x]. o.

[2] HL C [x], [x], [x]. o.

[3] HL L 186, 1989.6.30. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[4] HL L […], „éééé/hh/nn”, […] o.

[5] HL L 178, 1995.7.28., 1. o. A legutóbb a 2004/46/EK irányelvvel (HL L 114., 2004.4.21., 15. o.) módosított irányelv.

[6] HL L 226, 1995.9.22., 1. o. A legutóbb a 2004/47/EK irányelvvel (HL L 113., 2004.4.20., 24. o.) módosított irányelv.

[7] HL L 339, 1996.12.31., 1. o. A legutóbb a 2004/45/EK irányelvvel (HL L 113., 2004.4.20., 19. o.) módosított irányelv.

[8] HL L [x], [x], [x]. o.

[9] HL L 31, 2002.2.1., 1. o. A legutóbb az 1642/2003/EK rendelettel (HL L 245, 2003.9.29., 4. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 268, 2003.10.18., 1. o.

[11] HL L 208, 1992.7.24., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122, 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 208, 1992.7.24., 9. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

[13] HL L 184, 1999.7.17., 23. o.

[14] HL L 165, 2004.4.30., 1. o. Helyesbített változat: HL L 191, 2004.5.28., 1. o.

[15] HL L 115, 1962.11.11., 2645/62. o. A legutóbb a 95/45/EK irányelvvel (HL L 226, 1995.9.22., 1. o.) módosított irányelv.

[16] HL 22, 1965.2.9., 373.o. A legutóbb a 96/77/EK bizottsági irányelvvel (HL L 339, 1996.12.30., 1. o.) módosított irányelv.

[17] HL L 223, 1978.8.14., 7. o. A 92/4/EK bizottsági irányelvvel (HL L 55, 1992.2.29., 96. o.) módosított irányelv.

[18] HL L 223, 1978.8.14., 30. o. A legutóbb a 96/77/EK irányelvvel módosított irányelv.

[19] HL L 257, 1981.9.10., 1. o.

[20] HL L 40., 1989.2.11., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv.

[21] HL L 237, 1994.9.10., 3. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

[22] HL L 237, 1994.9.10., 13. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

[23] HL L 61, 1995.3.18., 3. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

[24] HL L 48, 1997.2.19., 13. o.

[25] HL L 84, 2002.3.28., 69. o.

[26] HL L 330, 1998.12.5., 32. o.

[27] HL L 268, 1991.9.24., 1. o. 69.

[28] HL L 121, 1991.5.16., 11. o.

[29] Differenciált előirányzatok.

[30] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[31] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[32] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. vagy a(z) xx 01 05. jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[33] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[34] Szükség esetén további oszlopok adhatók hozzá, azaz abban az esetben, ha a cselekvés időtartama meghaladja a 6 évet.

[35] Egynél több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg e pont „Vonatkozó megjegyzések” részében a további részleteket.

[36] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[37] Az adatbázis létrehozása.

[38] Az adatbázis frissítése és fenntartása, és kapcsolódó tanulmányok szervezése.

[39] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[40] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[41] Amelynek költsége szerepel a referenciaösszegben.

[42] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó hivatal(ok)ra vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[43] Nevezze meg a bizottság típusát, és azt a csoportot, amelyhez tartozik.