EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52006DC0122
Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the comMittee of the Regions - Annual Policy Strategy for 2007 - Boosting trust through action
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Éves politikai stratégia 2007-re - A bizalom erősítése cselekvés által
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Éves politikai stratégia 2007-re - A bizalom erősítése cselekvés által
/* COM/2006/0122 végleges */
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Éves politikai stratégia 2007-re - A bizalom erősítése cselekvés által /* COM/2006/0122 végleges */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 14.3.2006 COM(2006) 122 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Éves politikai stratégia 2007-re A bizalom erősítése cselekvés által TARTALOMJEGYZÉK A bizalom erősítése cselekvés által 3 I. rész Elsőbbséget élvező intézkedések 2007-ben 6 1. Fellendülés 6 2. Szolidaritás 8 3. Biztonság és szabadság 10 4. Európa mint globális partner 11 5. Európai kormányzás és jobb szabályozás a gyakorlatban 14 II. rész A humán és pénzügyi erőforrások általános kerete 2007-re 14 1. Humán erőforrás 14 1.1. A bővítéssel kapcsolatos utánpótlás 15 1.2. Hozzájárulás központi alaphoz 15 1.3. A négy prioritásra rendelkezésre álló teljes humán erőforrás 15 2. Pénzügyi források 16 A BIZALOM ERőSÍTÉSE CSELEKVÉS ÁLTAL Európa és polgárai napjainkban számos nagy kihívással néznek szembe. Európa számára a kihívásokra adható legmegfelelőbb válasz a cselekvés. A polgárok bizalma az Unió munkájában az Unió cselekvésein és azok minőségén alapszik. A Bizottság célkitűzései középpontjában a szakpolitikák eredményes végrehajtása áll. De ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani, az Európai Uniónak valódi partnerséget kell kimunkálnia, amely biztosítja, hogy az európai szakpolitikák kialakítása, meghatározása és végrehajtása szilárd politikai konszenzusra épül. 2007-ben az Unióhoz csatlakozik Bulgária és Románia, amennyiben eleget tesznek a feltételeknek, amelyek a közösségi vívmányok teljes körű, azonnali végrehajtásához szükségek. Miközben folytatódik az Európa jövőjéről és az alkotmányszerződés-tervezetről szóló vita, és közeleg a Római Szerződés létrejöttének 50. évfordulója, a figyelem természetszerűleg fordul az Európai Unió tágabb értelemben vett értékei és céljai felé, valamint afelé, hogy a korszerű Unió hogyan adhat választ a mai európai polgárok törekvéseire. A 2007-2013-as pénzügyi keret égisze alatt indított új programok e válasz kézzelfogható eredményei lesznek. Az Európa jövőjéről szóló vita számára jelzésértékű, hogy a D-terv (demokrácia, párbeszéd és vita) támogatásával először az kerül a középpontba, mit kell Európának tennie. Az európai kérdések hatékony kommunikálása és a polgárokkal kialakított valódi párbeszéd alapvető fontosságú ahhoz, hogy a polgárok visszanyerjék Európába vetett bizalmukat. A kommunikációs tevékenységek 2007-ben kapnak új lendületet, amikor az Európára irányuló kommunikáció javítását célzó cselevési terv intézkedéseinek többsége végrehajtásra kerül, az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyvről folytatott konzultációk nyomán pedig intézkedések születnek. A fellendülés, szolidaritás és biztonság stratégiai célkitűzései, amelyeket a jelenlegi Bizottság hivatali idejének kezdetén fogadtak el, egységes politikai keretet kínálnak az EU fellépései számára. Ezek a célkitűzések semmit sem vesztettek időszerűségükből a jelenlegi kihívások és elvárások tekintetében. Erős Európát igényelnek, irányt szabva a fellépéseknek. Az európai intézmények közös munkájuk során valós értékkel járulnak hozzá e célokhoz, és kézzelfogható eredményeket tudnak az európaiak számára nyújtani. Az éves politikai stratégia célja, hogy meghatározza a kulcsprioritásokat, amelyek alapján 2007 legfontosabb intézkedéseit kidolgozzák. Ezt úgy kell véghezvinni, hogy világos legyen: folytonosság van az egymást követő évek között. A 2007-re tervezett elsőbbségi fellépések élettartama ugyanis nem tizenkét hónap. Némelyik 2005 és 2006 során elfogadott döntéseket vagy abban az időben indított konzultációkat valósít meg. Sok pedig csak később önt végleges formát, vagy végrehajtására csak később kerül sor. Ezért fontos, hogy ezeket az intézkedéseket a politikaalakítás egységes és termékeny folyamatában szemléljük, amelyben a különböző területek egyes intézkedései – Európán belül és kívül – építőkőül szolgálnak Európa tágabb céljainak megalapozásához. 2007-ben a jelenlegi Bizottság megbízása félidejéhez ér. Első szakpolitikai kezdeményezéseiből néhány már eljutott a végrehajtásig. A Bizottság hivatali idejének második felét új irányok fogják meghatározni. Ez az év döntően fontos lesz az ötéves stratégiai célkitűzések megvalósítása szempontjából. Az idő szorításában 2007-ben valódi eredményeket kell felmutatni. A kézzelfogható eredmények rendkívül fontosak ahhoz, hogy Európa különféle többéves stratégiái hitelesek legyenek. A legfőbb célkitűzés továbbra is a növekedés, hogy több és jobb munkahely jöhessen létre Európában. A polgárok mindenekelőtt munkahelyük miatt éreznek aggodalmat, ezért szükséges, hogy a foglalkoztatás maradjon Európa legfontosabb prioritása. A jelenlegi Bizottság egyik alapvető operatív célja természetesen továbbra is a kibővült Európa megfelelő működése és a szakpolitikák és szabályok valamennyi tagállamban történő teljes körű alkalmazása. Ezek az alaptevékenységek a pillérek, amelyekre az új politikai prioritások támaszkodnak. Az intézkedések kerete Hivatalba lépése óta a Bizottság és EU-partnerei jelentős új irányt adtak az európai szakpolitikáknak, azon is munkálkodva ugyanakkor, hogy a legfontosabb hosszú távú ügyekben is megállapodásra jussanak. Ezek szolgálnak a 2007-es új kezdeményezések hátteréül. - A megújult lisszaboni stratégia új megvilágításba helyezte a növekedés és foglalkoztatás európai célját, és új fókuszt adott neki. Az eredmény a 2006-os első nemzeti reformprogramok formájában mutatkozott meg: a gazdasági reform végrehajtásához való nemzeti hozzájárulásként, valamint a közösségi lisszaboni programon keresztül az EU-szintű intézkedések révén. Ezt támogatta a stabilitási és növekedési paktum felülvizsgálata, a felülvizsgált szociális menetrend és a fenntartható fejlődési stratégia felülvizsgálata. Az új kohéziós politika és az új vidékfejlesztési alap szintén világosan a növekedés és foglalkoztatás célkitűzésére összpontosít. - A 2005. októberi Hampton Court-i informális találkozó alkalmával az EU vezetői megegyezésre jutottak a globalizálódó világban az EU fellépéseivel kapcsolatos számos kulcsfontosságú kérdés tekintetében : ezek a kutatás és fejlesztés, az egyetemek, a demográfiai kihívások, az energia, a migráció és a biztonság kérdései. Ezekkel a témákkal kapcsolatban a következő hónapokban új kezdeményezések indultak – köztük az Európai Technológiai Intézet és a globalizációhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó európai alap létrehozása, az energiáról szóló zöld könyv bemutatása –, azonban ezeket be kell építeni az alapvető európai fellépések közé. - Az új pénzügyi tervekre vonatkozó tárgyalások lezárultával e tervek jelentik majd az uniós fellépések finanszírozásának alapját a következő hét év során, hosszú távra kijelölve a politikai prioritásokra fordítandó forrásokat. - A hágai program , amely elismerte az Unió különleges szerepét a szabadság, biztonság és igazságosság terén, az Unió e területre vonatkozó több évre szóló programját részletezte. Az EU fellépéseinek e területen ez marad a fő vezérfonala, melynek irányát 2007 során az ez év júniusában benyújtandó első éves eredményekre válaszul módosítani fogják. - Az Unió a fellendülés, szolidaritás és biztonság globális előmozdítása érdekében számos kiegészítő cél útját is egyengette, miközben arra törekedett, hogy a szabadpiacok, a fokozott verseny és a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer új lehetőségeket és nagyobb dinamizmust kínáljon bel-és külföldön egyaránt. A szomszédságpolitika a bővítési folyamat mellett – amelynek keretében csatlakozási tárgyalások indultak Horvátországgal és Törökországgal – mára a külpolitika bevett eszközévé vált. Az európai fejlesztési konszenzus, amelyet valamennyi intézmény egyetértésével alakítottak ki, az első igazi szakpolitikai keretet kínálja. Az Európa jövőjéről szóló vita során az Uniónak feltett kérdésekre csak egy dinamikus, az e szakpolitika keretében Európában valódi változásokat előidézni képes Unióval lehet válaszolni. A célok gyakorlati megvalósítása A Bizottság szándéka az, hogy 2007-ben megvalósítsa ezeket a feladatokat, és felgyorsítsa végrehajtásukat. Végrehajtja azokat a szakpolitikákat, amelyekről már megállapodás született, új kezdeményezéseket dolgoz ki, hogy tarthassa azt az ütemet, amely e célok megvalósításához szükséges, és előkészíti a Bizottság mandátumának második felét. A fellendülés, szolidaritás és biztonság stratégiai célkitűzései mind az Unióban, mind világszerte a Bizottság fellépéseinek pillérei maradnak. Az Európai Unió valamennyi említett területen közvetlen befolyással bír az európai polgárokat elsődlegesen érintő kérdésekben. Továbbra is fő célkitűzés: dinamikusabb növekedés a több és jobb munkahely érdekében. Ha Európa hiteles akar maradni, akkor a lisszaboni stratégiának kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia: a kedvezőbb makrogazdasági kilátásokat pedig arra kell használni, hogy egyengessék a változás útját. Európának minden alkalmat meg kell ragadnia a reformok felgyorsítására és gyakorlati megvalósítására. 2007-ben a Bizottság hivatali idejének második felét meghatározó új irányvonalak kerülnek kialakításra. A Bizottság előkészíti az elkövetkező lépéseket, többek között az uniós költségvetés átfogó felülvizsgálatának intenzív előkészítésével, amelynek alapján 2008-2009-ben fehér könyv készül. Ez az éves politikai stratégia a háromból minden egyes stratégiai célkitűzés számára kijelöli a tervezett elsőbbségi intézkedéseket és azok külső megvalósítását, így jutva egy lépéssel közelebb a célkitűzések megvalósulásához. Ezek az új célkitűzések azzal a munkával párhuzamosan valósulnak meg, amely a már megbeszélt és folyamatban levő szakpolitikák egységesítésére és végrehajtására irányul. A siker e szempontból attól függ, hogy az Unió meglévő politikáit továbbra is megfelelően irányítsák és hajtsák végre. Az utolsó szakasz meghatározza a forrásokat, amelyek e szakpolitikák kezeléséhez és a kibővült Európa igényeihez való alkalmazkodáshoz szükségesek. Az új kezdeményezéseket az európai intézkedések magas színvonala iránti igény teljes figyelembevételével fogják megvalósítani. Az európai kezdeményezéseknek koherenseknek, egységeseknek kell lenniük, és azokat megfelelő módon értékelni kell. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy kezdeményezéseit hatásvizsgálatnak vesse alá az intézkedés szükségességének megerősítése céljából. A jobb szabályozás felelőssége az európai intézmények között oszlik meg, és minden intézmény közös feladata, hogy a döntések nyomán kézzelfogható eredmény szülessen. Az éves politikai stratégia lehetőséget teremt a hosszú távú tervezésre. Az európai intézmények közötti párbeszéd, amelyet a stratégia hoz létre, rendkívül lényeges ahhoz, hogy megfelelő módon, az európai feladatokra vonatkozó közös vélemények alapján előkészítsék a jövőbeni munkát 2007-ben. A Bizottság a partnerség szellemében folytatja stratégiáját, és várja, hogy megismerje az Európai Parlament és a Tanács véleményét azzal kapcsolatban, mely területekre összpontosítsa Európa az energiáit 2007-ben. I. RÉSZ ELSőBBSÉGET ÉLVEZő INTÉZKEDÉSEK 2007-BEN 1. Fellendülés A Bizottság alapstratégiája, amely a hosszú távú növekedést és munkahelyteremtést kívánja elősegíteni, biztos alapokon nyugszik. 2005-ben az Európai Tanács és az Európai Parlament támogatta a megújult lisszaboni stratégiát . 2006-ban a nemzeti reformprogramok a stratégia végrehajtásának új szakaszát nyitják meg, és rámutatnak azokra a területekre, amelyekre a jövőben a fellépéseknek összpontosítaniuk kell. A Bizottság továbbra is támogatja a nemzeti cselekvési terveket, és szükség esetén közösségi szintű cselekvéssel járul ahhoz hozzá, hogy 2007 során megmutatkozzanak a lisszaboni stratégia kézzelfogható eredményei . Négy elsőbbségi területet kell kiemelni: - Tudás: világosan kijelölt célokkal Európa oktatási, kutatási és innovációs keretének – amely a növekedés motorja – fejlesztése érdekében - Vállalkozás, elsősorban a KKV-k: olyan környezet biztosítása és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés érdekében, amely hozzájárul Európa üzleti potenciáljának kiaknázásához - Munkahelyek és öregedés: az európaiak képességének optimális kihasználása érdekében életük minden szakaszában - Energia: az energiaellátás biztosítása és a hatékony energiafelhasználás hiteles, közös megközelítésének elősegítése érdekében. Ezek a területek lesznek a 2007-es új kezdeményezések pillérei. Az EU szakpolitikáinak egységes megközelítést kell alkalmazniuk a lisszaboni stratégia támogatásában. A Közösség így folytatja az állami támogatásra vonatkozó cselekvési terv végrehajtását. A Bizottság törekedni fog a rugalmasság és a foglalkoztatás biztonsága közötti megfelelő egyensúly kialakítására. Az európai energiapiacok erősítése érdekében a Bizottság az energiáról szóló zöld könyv alapján részletesebb javaslatokat terjeszt elő. Ugyanakkor az euróövezet teljesítménye döntő fontosságú lesz abban, hogy szilárd alapokat biztosítson a növekedéshez. Mivel az euróövezetet 2007-től bővíteni lehet, a Bizottság tevékenyen segíti az érintett tagállamokat a zökkenőmentes és kellően előkészített átállás biztosításában. A Bizottság folytatja a különböző szakpolitikai területeken már folyamatban levő kezdeményezéseket, szorgalmazva az egységes piacot, különösen a szolgáltatások és a közlekedés kulcsfontosságú területein. Az áruk belső piacára vonatkozó szabályozási megközelítés racionalizálása – beleértve a hatékony és egységes ellenőrző rendszer felállítását – biztosítja a közösségi vívmányok egységes végrehajtását egész Európában. Emellett a legális migráció hatékony kezelése alapvető módon járul hozzá a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez. Fellendülés: a 2007-re tervezett kulcsfontosságú fellépések Lisszaboni stratégia Az elért haladás éves értékelése és a további fellépéseket igénylő területek azonosítása Új programok indítása a 2007-13 közötti időszakra: 7. kutatási keretprogram; Versenyképességi és innovációs keretprogram; Galileo; Transzeurópai hálózatok; Marco Polo; Élethosszig tartó tanulás; Vámok és Fiscalis. Intézkedést kell hozni, hogy ösztönzést kapjanak a tagállamok és a magánszektor a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházásra, különösen az innovatív termékek és szolgáltatások piacainak támogatásával, és további intézkedésekre van szükség, hogy az egységes belső piac vonzóvá váljon a befektetők számára, valamint hogy megerősödjön az egyetemeken végzett kutatás. Az európai űrprogram elindítása Foglalkoztatás Közlemény a „rugalmas biztonságról”: a cél a rugalmasság és a foglalkoztatás biztonsága közötti egyensúly megteremtése A gazdasági és monetáris unió (GMU) irányítása A stabilitási és konvergenciaprogramok fokozottabb ellenőrzése és erősödő párbeszéd azokkal a tagállamokkal, amelyek előreláthatóan alkalmasak lesznek az euróövezetbe történő bekapcsolódásra. Az euróövezet működésének további fejlesztése a megreformált stabilitási és növekedési paktum keretében és megerősített politikai koordináció. Energiaügy és közlekedés Az energiapiacok európai megfigyelőállomásának felállítása. Intézkedések a villamos energia és gáz belső piaca megvalósításának támogatására. Az intermodális közlekedési logisztikára vonatkozó cselekvési terv, melynek célja a nagy közúti forgalom enyhítése és a szállítási költségek csökkentése. A NAIADES cselekvési terv által meghatározott intézkedések a belvízi utakon történő szállítás népszerűsítése és kereskedelmi lehetőségeinek kiaknázása érdekében. Egységes piac Engedmények (az állami és magánszektor közötti partnerségekről és az EK közbeszerzéseiről és engedményeiről szóló zöld könyv nyomán). A fizetési szolgáltatások ágazata – 2010-re egységes európai fizetési térség kialakítása érdekében. További intézkedések a pénzügyi szolgáltatások valódi belső piaca megteremtése érdekében. A tőke és az ellenőrzés arányossága (egy részvény, egy szavazat) a részvényesek pénzügyi hozzájárulásai és a tőzsdén jegyzett vállalatokban gyakorolt ellenőrzési jogaik közti konvergencia megerősítése céljából. A vezeték nélküli piacok, berendezések és szolgáltatások terén a növekedés elősegítése a rádiófrekvencia-elosztás közös uniós megközelítése révén. Védelmi piacok, a védelmi közbeszerzés új szabályainak megállapítása és a védelemmel kapcsolatos termékek átadására vonatkozó eljárások egyszerűsítése a piac fragmentáltságának megszüntetése és az ágazatban a verseny fokozása érdekében. Legális migráció A munkaerő-migrációra vonatkozó javaslatok, különösen a magasan képzett munkavállalók befogadásának elősegítése érdekében, a legális migrációról szóló szakpolitikai terv nyomon követéseként. | - 2. Szolidaritás A gazdasági növekedésnek együtt kell járnia a gazdasági és társadalmi kohézióval, a magas szintű környezetvédelemmel, valamint az emberi egészségvédelemmel, tekintettel a jövő nemzedékeire és tiszteletben tartva a közös értékeket: ez a fenntartható fejlődés lényege. Az Unió számos területen előre elfogadott úton halad, amelyet a felülvizsgált szociális napirend és az a megállapodás alakít, amelynek célja, hogy a népesség elöregedése okozta kihívást európai dimenzióba helyezve próbálja megoldani. 2007-ben a szolidaritási programok új generációja lép életbe, amely új kohéziós és vidékfejlesztési politika köré szerveződik. Az intézményközi tárgyalások és a bor-, gyümölcs- és zöldség-, banán- és cukorpiac közös szervezése reformjának ezt követő végrehajtása lehetővé teszi a kulcsfontosságú eszközök fenntarthatóbb kezelését. 2007-ben Európának meg kell mutatnia, hogy a kohézió, a szolidaritás és a környezetvédelem nem választható el a növekedés és munkahelyteremtés célkitűzésétől. A kohéziós kiadások egy részének előirányzása e célkitűzés számára az új pénzügyi év kontextusában rendkívül lényeges lesz e cél eléréséhez. Különös figyelmet kell fordítani a következőkre: - A fenntartható fejlődés népszerűsítése és a természeti erőforrások védelme , különös figyelemmel a biológiai sokféleség csökkenésének lassítására. - Olyan uniós tengerészeti politikára vonatkozó javaslatok, amely átfogó megközelítést alkalmaz a tengeri tevékenységek fenntartható fejlődése és versenyképessége vonatkozásában. - Az energiaszektorban különös hangsúlyt kap a megújuló energiaforrások népszerűsítése. - Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének korszerűsítésével az EU-nak az éghajlatváltozás terén tett kötelezettségvállalásai teljesítése. - 2007 az esélyegyenlőség európai éve lesz, amely olyan specifikus fellépéseket kíván, melyek megkönnyítik a családdal kapcsolatos problémákkal vagy bírósági határozatok végrehajtásával kapcsolatos problémákkal szembenéző európai polgárok életét. Ugyanakkor fontos a jelenlegi jogszabályok ellenőrzésének fenntartása, például a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a munkavállalók szabad mozgása és a munkajog terén. Szolidaritás: a 2007-re tervezett kulcsfontosságú fellépések Új programok indítása a 2007-2013 közötti időszakra: Európai Regionális Fejlesztési Alap; Kohéziós Alap; Európai Szociális Alap; a globalizációhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó európai alap: Vidékfejlesztési programok; Európai Halászati Alap; Progress; Life+; Cselekvő ifjúság, Kultúra 2007; Média 2007; Polgárok Európáért; Szolidaritás és a migrációs áramlatok kezelése; Alapvető jogok és jogérvényesülés. Társadalmi szolidaritás Felülvizsgált irányelv a vállalkozások átruházásáról. A szociális partnerek konzultációja a határokon átnyúló kollektív szerződésről. A munkavállalók tájékoztatásáról és a velük való konzultációról szóló jogszabályok egyszerűsítése. A munkajog fejlődéséről szóló zöld könyv nyomon követése. Európai stratégia az információs és kommunikációs technológiákról a társadalmi integráció és a független életvitel elősegítése érdekében az elöregedő társadalomban. Bel- és igazságügy Az öröklésről és végrendeletekről, házastársi vagyonközösségi szabályokról, valamint a bankszámlák letiltásáról szóló zöld könyvek nyomon követése. Zöld könyv és szakpolitikai terv a Közös Európai Menekültügyi Rendszer második szakaszának létrehozásáról. Zöld könyv a bírósági ítéletek eredményes végrehajtásáról. A bizonyíték gyűjtésére és kezelésére vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása a kölcsönös elfogadhatóság céljából. Közlemény a kábítószerrel kapcsolatos szakpolitikáról és a kábítószer-használat, illetve a kábítószerpiacok kialakuló tendenciáinak felderítéséről, ellenőrzéséről és az ezekre való reakcióról. Közlemény az adatvédelmi irányelv kulcsfontosságú rendelkezéseinek egységesebb értelmezéséről A források fenntartható kezelése és használata, környezetvédelem Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének felülvizsgálata és javaslat a szén-dioxid kiszűrésére és geológiai tárolására. Új kezdeményezés a zöld közbeszerzésről, a fenntartható termelés és fogyasztás cselekvési tervének részeként A tisztaszén-technológiák fejlesztésére és bemutatására szolgáló új struktúrák. Új Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökség létrehozása Helsinkiben és a vegyi anyagokról szóló új rendelet (REACH) végrehajtása. Az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek felülvizsgálata annak érdekében, hogy igazodjanak az új természettudományos ismeretekhez A jövőbeni tengerészeti politikáról szóló zöld könyvről szóló konzultáció lezárása és cselekvési terv bemutatása. | - 3. Biztonság és szabadság A biztonság és jogérvényesülés biztosításának és a modern kockázatok kezelésének hatékonyságához uniós dimenzió szükséges. 2005-ben a hágai program kidolgozta, hogy 2005-2009 között miként lehet Európában előrelendíteni a szabadság, biztonság és igazságosság szakpolitikáit. Az első értékelést 2006 első felében hajtják végre. 2007-ben a migráció és határellenőrzés kerül a középpontba, mivel a tagállamok közötti belső határellenőrzéseket feloldják és kiterjesztik a schengeni térséget , miután ellenőrizték, hogy a szükséges feltételek teljesültek, és a kísérő intézkedéseket bevezették. Továbbá: - A bűnözés és erőszak elleni küzdelem különös jelentőséget kap, és kezdeményezések fognak arra irányulni, hogy csökkentsék a határok nélküli Európa előnyeit kihasználó bűnözés hatókörét. - Más intézkedések azokra az erőfeszítésekre összpontosítanak, hogy biztosítsák a tisztességes és hatékony nyomozást Európa-szerte. A polgárok biztonságát és védelmét a megelőzésre irányuló erőteljesebb erőfeszítések biztosítják . A járványok elleni védelem, amely az EU fellépéseinek – együttműködve a tagállamokkal, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel – egyik fókuszpontja, különös figyelmet kap, csakúgy, mint az EU gyors reagálású kapacitásának kialakítása súlyos terrortámadások és egyéb katasztrófák esetén. A nukleáris létesítményeket szigorúbban ellenőrzik a biztonságellenőrzés új megközelítése és a sugárvédelem biztosítása révén. Biztonság: a 2007-re tervezett kulcsfontosságú fellépések Új programok indítása a 2007-2013 közötti időszakra: Biztonság és a szabadságjogok védelme; Alapvető jogok és jogérvényesülés; Gyors intézkedési és felkészültségi eszköz; Új szolidaritási alap; Egészség- és fogyasztóvédelem. Bel- és igazságügy A Schengeni Információs Rendszer (SIS II) és a vízuminformációs rendszer (VIS) elindítása, beleértve a biometrikus azonosítást és az új tagállamokkal közös határokon, valamint azok közös határain az ellenőrzések megszüntetéséről szóló vonatkozó tanácsi határozatot Kezdeményezések a következő területeken: tanúk és olyan személyek védelme, akik együttműködnek a bírósági eljárással a szervezett nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben. Export/importengedélyezési rendszer lőfegyverekre. Közlemények a következőkről: a jogalanyok átláthatósága szervezett bűnözés céljából történő felhasználásuk megakadályozása érdekében tiltott vagy korlátozottan forgalmazható áruk határokon átnyúló tiltott kereskedelme elleni küzdelem. a hírszerzés által irányított bűnüldözés előmozdítása az Unión belül. Egészség és biztonság A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési (GMES) szolgáltatások elindítása a földhasználat ellenőrzése, a válságkezelés és az óceán-megfigyelés vonatkozásában. Közösségi keret kidolgozása biztonságos, jó minőségű és hatékony egészségügyi szolgáltatások érdekében, a tagállamok közötti együttműködés megerősítésével, és egyértelmű és biztos helyzetet teremtve a közösségi jogszabályoknak az egészségügyi szolgáltatások és az egészségügyi ellátás tekintetében történő alkalmazása terén. Az egészségügyi veszélyekre reagáló európai struktúrák megerősítése és egyszerűsítése az influenzával foglalkozó tisztviselők magas szintű európai hálózatának létrehozásával. Új uniós állategészségügyi stratégia, amely tartalmazni fogja a járványmegelőzésre vonatkozó szakpolitikát, megerősíti a koherenciát más uniós szakpolitikákkal, és jobban kihasználja a pénzügyi forrásokat. | - 4. Európa mint globális partner Határain túl az európai intézményeknek továbbra is a stratégiai célkitűzések gyakorlati előmozdításán és védelmén kell dolgozniuk. Európa egyedül ezek egyikét sem érheti el . Európa kulcsfontosságú külpolitikai irányvonalai közvetlen hatással vannak e célkitűzések megvalósítására: - A kereskedelemben előreláthatólag 2007 során kezdenek beérni a dohai forduló eredményei, amelyeknek tükrözniük kell a fejlődő országokkal való szolidaritást, miközben biztosítják, hogy a közösségi termékek és szolgáltatások számára új piacok nyílnak. - Bulgária és Románia előreláthatólag 2007-ben csatlakoznak az Európai Unióhoz, amennyiben időben meg tudnak felelni azoknak a feltételeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a közösségi vívmányok teljes körűen, a csatlakozás első napjától végrehajthatók legyenek. A Bizottság értékelésének 2006. májusi véglegesítésén dolgozik, az Európai Tanács pedig ez év folyamán hozza meg végső határozatát. - A Nyugat-Balkán stabilizálásában elért haladás, elsősorban Koszovó státuszának tisztázása, valamint a Törökországgal és Horvátországgal való lényeges tárgyalási fejezetek megnyitása tekintetében jelentős mértékben járul hozzá Európa általános biztonságához és stabilitásához, valamint hosszú távú fellendülése alapjainak megszilárdításához. - Az európai szomszédság terén a partnerországokkal létesített kapcsolatokat tovább erősítik a cselekvési tervek végrehajtása és regionális és határokon átnyúló együttműködés által. A szabályozási keretek konvergenciáján belül az energia lesz az alapvető téma a kereskedelem és a beruházás érdekében. - Az Európai Partnerségi Megállapodásokról (EPA) szóló tárgyalások befejezése az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) országokkal új szakaszt nyit Európa és AKCS-partnerei kapcsolatában, megerősítve a regionális integráció dinamikáját és befolyásos fejlesztési eszközt hozva létre a kiszámítható kereskedelmi szabályok, a nagyobb piacok és az AKCS-országok igényeihez szabott támogatási intézkedések létrehozásának ötvözése által. - Az EU-nak folytatnia kell erőfeszítéseit, hogy hatékonyabb és egységesített választ alakítson ki a konfliktusok megelőzésére, a válságkezelésre és a béketeremtésre a források és a szakértelem gyors mozgósítása által. Megerősített figyelmet fordítanak a partnerországok reformjaira az emberi jogok és a demokrácia terén, valamint a választások megerősített megfigyelésére. E célok megvalósításában döntő szerepet játszik az Unió külpolitikai tevékenységei fokozott szakpolitikai egységességének és megerősített segélynyújtási hatékonyságának konkrét kifejezése. A közös kül-és biztonságpolitikát, a közösségi külső szakpolitikákat és a belső szakpolitikák külpolitikai aspektusait eredményesebben kell összehangolni. Külső vetületek: a 2007-re tervezett kulcsfontosságú fellépések Új programok indítása a 2007-2013 közötti periódusra: Előcsatlakozási eszköz; Európai szomszédsági és partnerségi eszköz; Fejlesztési együttműködési és gazdasági együttműködési eszköz; Stabilitási eszköz. Bővítés, szomszédságpolitika és Oroszország Annak ellenőrzése, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság betartja-e a koppenhágai kritériumokat A Szerbia és Montenegróval való szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata és Koszovó státuszának tisztázása A ciprusi török közösségnek nyújtott pénzügyi támogatás, illetve a vele való kereskedelem kérdéseinek felülvizsgálata. Tárgyalások folytatása Ukrajnával a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodás utódáról Tárgyalások megkezdése Oroszországgal a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodás utódáról A közel-keleti békefolyamathoz és más „rögzült” konfliktusok kezeléséhez való hozzájárulás folytatása A nagyvilág A gazdasági partnerségi megállapodások (EPA) lezárása a 6 AKCS-régióval a 2008. január 1-jei végrehajtás érdekében. A cukorágazat reformja által érintett AKCS-országok lendületesebb támogatása. A dohai tárgyalások véglegesítése és a megállapodások végrehajtásának megkezdése. Az EK-nak a nemzetközi – természeti vagy ember által előidézett – válsághelyzetekre való reagálási kapacitása javítása, együttműködésben a Tanáccsal. Az EU segélynyújtásának hatékonyabbá tétele a tagállamokkal való közös programozás által. Az EU belső szakpolitikái hozzájárulásának fokozása a millenniumi fejlesztési célok napirendjének (Politikai koherencia a fejlesztéshez) EU-szintű végrehajtásához Új EU-Kína keretmegállapodás létrehozása. A fenntartható fejlődésről rendezett világszintű csúcstalálkozó után öt évvel az EU kötelezettségvállalásainak teljesítése terén elért haladás értékelése és a következő öt év legfontosabb kihívásainak meghatározása. A megújuló energiaforrások nemzetközi finanszírozásának végrehajtása és az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi fellépés során elért haladás megszilárdítása. A migrációkezelés vonatkozásában a harmadik országokkal való együttműködés erősítése; közös előírások elfogadása a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról és a visszafogadási megállapodások kiterjesztéséről. Közösségi élelmiszerbiztonsági képzés indítása, amely nyitva áll a fejlődő országokból érkező résztvevők előtt, népszerűsítve és tisztázva a közösségi előírásokat és erősítve a biztonságos élelmiszerek nemzetközi kereskedelmét. | - 5. EURÓPAI KORMÁNYZÁS ÉS JOBB SZABÁLYOZÁS A GYAKORLATBAN A Bizottság komoly haladást ért el a „jobb szabályozás” vonatkozásában tett kötelezettségvállalása végrehajtásában. Figyelmet fordított szakpolitikái és jogalkotási javaslatai minőségének javítására azáltal, hogy rendszeresen felmérte azok gazdasági, szociális és környezeti hatásait. A Bizottság kötelezettséget vállalt, hogy folytatja a hatásvizsgálat -rendszer minőségi fejlesztését; a Bizottság hatásvizsgálati gyakorlatának külső értékelése során kapott eredményeket a 2007-es megbeszélések során hasznosítják. A fejlesztések második kulcsfontosságú területe az egyszerűsítés. 2007-ben megvalósul számos egyszerűsítési kezdeményezés, amelyet a hároméves programterv kijelölt. Ez a program különböző területeket érint: környezetvédelem (pl. hulladék, ipari kibocsátás és ózonréteg), ipar (pl. építőipar, gépjárművek, kozmetika és orvosi műszerek ágazata), a munkajog korszerűsítése, a fogyasztók jogainak előmozdítása, valamint kulcsfontosságú belső piaci ágazatok (pénzügyi szolgáltatások szabályozása, az állati takarmányok és az élelmiszerek címkézése). Az egyszerűsítés célkitűzése nem korlátozódik az Európán belüli kérdésekre: ez az alapja a 2007-2013 között érvényes külső pénzügyi eszközök vonatkozásában javasolt új szerkezetnek is. A Bizottság folytatja a közösségi jog végrehajtásával kapcsolatos munkájának javítását is, megerősítve a tagállamokkal folyó párbeszédet, hogy biztosítani lehessen a jogszabályok időben való végrehajtását, valamint eredményes és méltányos alkalmazását, az elsőbbségi fellépést igénylő esetekben is. A megfelelőbb jogalkotás felelőssége a Bizottság, a Tanács és a Parlament között oszlik meg. A jobb szabályozás céljainak megvalósításához mindegyik fél erőfeszítése szükséges. Az európai polgárok bizalmának erősítése érdekében a Bizottságnak szakpolitikái végrehajtásához korszerű, hatékony és elszámoltatható igazgatásra van szüksége. E kontextusban a Bizottság további erőfeszítéseket tesz, hogy megkapja az Európai Számvevőszék nem minősített kedvező véleményét az EU költségvetésének pénzügyi kezeléséről, és annak érdekében, hogy a kiadások és a döntéshozatal tekintetében növekedjen az átláthatóság. II. RÉSZ A HUMÁN- ÉS PÉNZÜGYI ERőRORRÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE 2007-RE 1. Humán erőforrások 1.1. A bővítéssel kapcsolatos utánpótlás A Bizottság értékelése alapján a költségvetési hatóság támogatta 3960 további alkalmazott felvételét 2003 és 2008 között, akikre azért van szükség, hogy a Bizottság kiterjeszthesse munkáját a tíz új tagállamra és teljesíthesse intézményi kötelezettségeit. Miután az utóbbi négy évben 2 680 új alkalmazott felvételének igényét jelezték, 2007-ben 640 további munkatárs felvételét kérelmezik. Összhangban a Bulgária és Románia csatlakozásának humán erőforrást érintő következményeiről szóló, tavaly novemberi közleményével, amely a szükséges új alkalmazottak számát 850 főben állapította meg, a Bizottság a 2007-es következő tervezett bővítés alapján 250 új álláshelyet igényel. Ez az átfogó felvételi eljárás elengedhetetlen feltétele a közösségi programok kezelése és felügyelete továbbvitelének, valamint a közösségi vívmányok végrehajtásának a kibővült Unión belül. A Bizottság ezeket az új forrásokat arra használja, hogy a bővítést követő megnövekedett feladatait ellássa, és kövesse a négy politikai prioritást, amennyiben azok kapcsolódnak a kibővült Unióhoz. 1.2. Hozzájárulás központi alaphoz Az említett új álláshelyeken túl a Bizottságnak további forrásokat kell mozgósítania a bővítéstől független prioritási kezdeményezések végrehajtásához. Ezt javaslata szerint az osztályokon belüli és azok közötti átcsoportosítással hajtaná végre. Ahogy az előző években is, a javaslat lényege, hogy állítsanak fel egy központi átcsoportosítási alapot, amely általánosan vonatkozik minden alkalmazottra, és az alkalmazottak 1%-át érinti. A negatív prioritások azonosítása és más eljárások, amellyel az alkalmazottakat a prioritásokkal összefüggő feladatokhoz átcsoportosítják, az új források iránti kérelem indoklásának alapvető eleme. A kiszervezésből (mint például a TEN végrehajtó ügynökség tervezett létrehozása) vagy termelékenységből (például a fordítás terén a proaktív keresletkezelés által) eredő megtakarításokat szintén a prioritásoknak megfelelően csoportosítják át. A Bizottság ideiglenes jelleggel is jelöl ki álláshelyeket ideiglenes jellegű feladatokra, és így az elkövetkező évekre az elosztás rugalmasabbá és dinamikusabbá válik. 1.3. A négy prioritásra rendelkezésre álló teljes humán erőforrás Az alábbi táblázat prioritásonként és forrás szerint összefoglalást ad a humán erőforrásról, amely várhatóan szükséges lesz az új kezdeményezések elindításához vagy a már folyamatban lévő tevékenységek megerősítéséhez. Az éves politikai stratégia prioritásai 2007-ben | A bővítéssel és az ír nyelvvel kapcsolatos új források | Osztályok között átcsoportosítás | Osztályon belüli átcsoportosítás | A prioritásokra rendelkezésre álló teljes humán erőforrás | 1. Fellendülés | 98 | 30 | 67 | 195 | 2. Szolidaritás | 97 | 29 | 73 | 199 | 3. Biztonság | 66 | 12 | 25 | 103 | 4. Külső vetület | 28 | 124 | 25 | 177 | A jelenlegi tevékenységek kiterjesztése a kibővült Unióban (beleértve az előcsatlakozási tevékenységek fokozatos megszüntetését) | 614 | 50 | 151 | 815 | ÖSSZESEN | 903 | 245 | 341 | 1489 | A szakpolitikai terület szerinti új, bővítéssel kapcsolatos források elosztását – az intézményi pozíciók és a külső személyzet megoszlását is beleértve – a 2007-es előzetes költségvetés-tervezet előkészítése során véglegesítik. 2. Pénzügyi források Az éves politikai stratégiára vonatkozó határozat rendszerint részletesen bemutatja a specifikus kezdeményezések céljából a szakpolitikai területek számára kijelölt új pénzügyi forrásokat, a meglévő pénzügyi programozás variációjában kifejezve. Mivel azonban a pénzügyi programozás a pénzügyi tervek függvénye, a 2007-re vonatkozó éves politikai stratégia kivételesen nem foglalkozik pénzügyi forrásokkal. Mihelyst intézményközi megállapodás születik a pénzügyi tervekről, a pénzügyi programozást az előzetes költségvetési tervezettel véglegesítik, a Bizottság pedig ezt követően elfogadja azt.