52005DC0431

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.9.2005

COM(2005) 431 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A 2. eBiztonsági közlemény AZ ESEGÉLYHÍVÓ MEGISMERTETÉSE A POLGÁROKKAL

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A 2. eBiztonsági közlemény AZ ESEGÉLYHÍVÓ MEGISMERTETÉSE A POLGÁROKKAL

1. Bevezetés

A Bizottság az i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért című közleményében bemutatja 2010-ig szóló információs társadalmi stratégiáját. Az i2010-kezdeményezés felismeri az Európa GDP-jének és munkaerőpiacának 10%-át kitevő közlekedési ágazat fontosságát, valamint annak jelentőségét az IKT kutatás és fejlesztés számára. Valójában a biztonságos és hatékony közlekedési és mobilitási szolgáltatások alapvető fontosságúak a növekedés és foglalkoztatás lisszaboni célkitűzéseinek eléréséhez.

Az e célkitűzések megvalósulásához vezető haladás elősegítése érdekében a Bizottság minden eszközét felhasználja: a távközlési terület szabályozási eszközeit, kutatási alapokat és a politikai kezdeményezéseket. E célból a Bizottság elindítja az i2010-stratégia [1] részeként „Az intelligens autó” elnevezésű zászlóshajó-kezdeményezést.

Ez a közlemény – amely az eSegélyhívó, azaz a páneurópai járműbe épített segélyhívó bevezetéséhez szükséges sürgős és gyakorlati lépésekkel foglalkozik – az intelligensautó-kezdeményezés[2] első építőeleme.

A közúti közlekedés biztonságának növelése emberi és gazdasági szükségszerűség. 2004-ben a halálos kimenetelű közúti balesetek száma az Európai Unió 25 tagországában 43 000 volt. Sürgős intézkedések nélkül az a nagyratörő cél, hogy ezt az értéket 25 000 közúti halálesetre csökkentsük 2010 végéig[3] nem lesz megvalósítható. Európa útjain tovább folyik a vérontás, amely mérhetetlen emberi szenvedés forrása. Az egészségügyi rendszerünkre nehezedő költségek óriásiak maradnak, illetve gazdaságainkat a termelékenység csökkenése és széles körű anyagi kár terheli meg.

Jelenleg is rendelkezésünkre állnak az életmentésre és a sérülések súlyosságának enyhítésére alkalmas technológiák. A Bizottság az első eBiztonsági közleményében[4] olyan intelligens járműbiztonsági rendszerek fejlesztését és kiépítését javasolta, amelyek fejlett információs és kommunikációs technológiákra (IKT) alapulnak. E rendszerek megelőzhetik a baleseteket, enyhíthetik azok következményeit, valamint segítséget nyújthatnak a mentésben balesetek esetén.

Az első eBiztonsági közlemény elfogadása óta jelentős haladás történt a területen és számos eBiztonsági technológia, rendszer és szolgáltatás kész a kiépítésre. Az egyik ilyen rendszer a páneurópai járműből hívható segélyhívó, az eSegélyhívó.

Baleset esetén az eSegélyhívó eszköz az autóból segélyhívást indít, ami automatikusan a legközelebbi segélyhívó szolgálathoz fut be. Az eSegélyhívót manuálisan is működésbe lehet hozni, azonban súlyos baleset esetén az autó automatikusan jelet küld. Az eSegélyhívó életmentő jellemzője abban rejlik, hogy pontos információkkal szolgál a baleset színhelyén: a segélyhívó szolgálat azonnal értesítést kap, és így pontosan tudják hova kell kiszállni. Mindez a mentési idő jelentős csökkenését eredményezi.

Az eSegélyhívó széleskörű terjesztése az eBiztonsági kezdeményezés kiemelt célja. Az érdekelt felek 2002 óta együttműködve létrehozták az eSegélyhívó megvalósítási tervét. Azonban a tagállamok részéről tett sürgős lépések nélkül az eSegélyhívó kiépítése lényegesen késhet.

2. A páneurópai járműbe épített segélyhívó (eSegélyhívó) szolgálat felé

Az első eBiztonsági közlemény egyik kulcsfontosságú ajánlása egy olyan összehangolt, páneurópai járműbe épített segélyhívó (eSegélyhívó) szolgáltatás létrehozása volt, amely a 112-es egységes európai segélyhívószámon alapul.

Európában évente 1,7 millió olyan baleset történik, ahol orvosi segítségnyújtásra, illetve sokkal több olyan, amelyhez más típusú segítségnyújtásra van szükség. A balesetet követően az autóban tartózkódó személyek sokkos állapotban lehetnek, és nem képesek meghatározni földrajzi helyzetüket, nem képesek azt közölni, vagy nem képesek használni mobiltelefonjukat. Az eSegélyhívó ezekben az esetekben segít: képes jelentősen csökkenteni a vészhelyzeti válaszidőt, életet menteni, valamint mérsékelni a sérülések súlyosságát. Az eSegélyhívó végrehajtása hatalmas társadalmi-gazdasági előnyökkel fog járni.

Jelentős haladást sikerült elérni az eSegélyhívó teljeskörű elterjesztésében. Az eSegélyhívó vezetőcsoport , amelyet a végrehajtás meghatározására hoztak létre, a teljes körű elterjesztéshez 2009-et tűzte ki célévként.

Azonban az eSegélyhívó által megkövetelt teljes segélyhívó lánc felállításához több hatóság együttműködése is szükséges. Ez az együttműködés lassan valósult meg, illetve sok tagállamban teljesen hiányzott. A segélyhívó szolgálatok modernizálásának szükségességét felismerték, azonban azt a finanszírozás hiánya, vagy szervezeti nehézségek miatt nem hajtották végre.

A Bizottság nyomatékosan sürgeti a nemzeti kormányokat és regionális közigazgatási szerveket, hogy tegyenek lépéseket és ruházzanak be az eSegélyhívóhoz szükséges infrastruktúrába, a teljes páneurópai szolgáltatás 2009-es elindítása céljából.

2.1 eSegélyhívó: Hogy működik?

A járműbe épített eSegélyhívó egy olyan segélyhívó, amelyet vagy manuálisan a járműben tartózkodók, vagy automatikusan a járműbe épített érzékelők hoznak működésbe a balesetet követően. Aktiválás esetén a járműbe épített eSegélyhívó berendezés segélyhívást indít, amelynek során a hangot és az adatokat közvetlenül a legközelebbi segélyhívó szolgálathoz irányítja (általában a legközelebbi 112-es hívószámú közbiztonsági válaszpont, KBVP), lásd az 1. ábrát. A telefonhívás lehetővé teszi a járműben tartózkodók számára, hogy eSegélyhívó képzett kezelőjével kommunikáljanak. Ezzel egyidőben az azonosításhoz szükséges minimális mennyiségű adat érkezik a telefonhívást fogadó eSegélyhívó-kezelőhöz.

A minimális mennyiségű adat információkat tartalmaz az eseményről – amely magában foglalja az időpontot, a pontos helyet, a jármű azonosítását, az eSegélyhívó állapotát (legalább annyit, hogy az eSegélyhívást manuálisan vagy automatikusan kezdeményezték) – valamint egy lehetséges szolgáltatóról.

2.2 Miért van szükség az eSegélyhívóra?

A Bizottság által finanszírozott E-MERGE projekt keretében végrehajtott vizsgálat[5] eredményei szerint az eSegélyhívó rendszer, amely közvetíti a baleset pontos helyét a KBVP-hez és a segélyhívó szolgálatokhoz, lehetővé teszi a baleseti válaszidő hozzávetőlegesen 50%-os csökkenését vidéki területeken, illetve 40%-os csökkenését városi területen. Azokban az esetekben, amikor a súlyosan sérült személyek orvosi ellátására a baleset után hamarabb kerül sor, a halálozási arány és a sérülésből származó trauma súlyossága jelentősen csökkenthető. Ezt a baleseti gyógyászatban az arany óra alapelvének nevezik.

[pic] 1. ábra: Az eSegélyhívó működési elve

Az eSegélyhívóra vonatkozó, az E-MERGE-projekt keretében elvégzett költség-haszon becslések és a SEiSS-tanulmány[6] azt mutatják, hogy az EU-25 országaiban ily módon évente 2500 életet lehet megmenteni, a sérülések súlyosságának 15%-os csökkenése mellett. E becslések a CARE 2002-es baleseti adatbázisán[7] alapulnak.

A közúti balesetek ugyanakkor torlódásokhoz és esetlegesen másodlagos balesetekhez vezetnek. A rövidebb mentési idő révén az eSegélyhívó csökkentheti a torlódásokat. A fent említett tanulmányok azt mutatják, hogy ez a csökkenés akár 20%-ot is elérheti. Továbbá a közlekedés többi résztvevőjét is gyorsabban lehetne értesíteni a balesetről.

Figyelembe véve az eSegélyhívó SEiSS-tanulmány becslései szerinti teljes hatását az éves baleseti költségmegtakarítás 22 milliárd €-ra, míg az éves torlódási költségmegtakarítás 4 milliárd €-ra tehető, amely a teljes éves költséghasznot közel 26 milliárd €-ra növeli. E haszonhoz mérten a szükséges beruházások költsége viszonylag alacsony: 150 € járművenként és legfeljebb 50 000 € a közbiztonsági válaszpont (KBVP) korszerűsítése vonatkozásában[8]. Az KBVP-ra lebontott induló beruházás alapján – amelyhez hozzáadandó a válaszpontokat kiszolgáló személyzet képzése és a megfelelő nyelvi támogatás nyújtása – az EU-25-ben a járművekbe épített rendszerekkel együtt a teljes évi költség közel 4550 millió €. Ezen összeg kiszámításához a szükséges KBVP-k számának tekintetében az EU-25-ben átlagosan 31 000 lakosra egy KBVP-t becsültek, egy KBVP-re 60 alkalmazott jut.

A fent említett számadatok mutatják, hogy az eSegélyhívó tekintélyes költség-haszon aránnyal rendelkezik. Még az ennél kisebb sikerességi arány és magasabb költségek mellett is pozitív marad a költség-haszon arány, ami megerősíti, hogy az eSegélyhívó szolgáltatásba való beruházás kifizetődő.

2.3 Miért veszi igénybe az eSegélyhívó a 112-es hívószámot?

Az eSegélyhívó-projekt célja, hogy kiépítsen egy olyan páneurópai segélyhívó szolgálatot, amelyet minden jármű használhat Európában, függetlenül a gyártmánytól, a nyilvántartó országtól és földrajzi elhelyezkedéstől. Az európai polgárok egyre gyakrabban utaznak autóval külföldre, és ezért egy átjárható páneurópai szolgálat az eSegélyhívó előfeltétele.

Az egységes európai segélykérő hívószámot, a 112-őt a segélyhívás ilyen típusú szolgáltatása céljából vezették be egy tanácsi határozattal 1991-ben[9]. Az erre a számra érkező hívásokat a különböző európai országokban található legközelebbi közbiztonsági válaszpontba (KBVP) továbbítják. Ezeket a hívásokat bármilyen telefonról díjmentesen lehet kezdeményezni, a hívások egyúttal elsőbbségi átirányításban részesülnek.

A segélyhívó szolgálatokhoz évente beérkező 180 millió hívás egyre nagyobb hányada érkezik mobiltelefonról (jelenleg 60–70%). A mobilhívások 15%-a esetében a földrajzi helyzet nem határozható meg pontosan , ami jelentős késéshez vezet a segítség kiküldésében, sőt néha lehetetlenné is teszi azt.

A 2002-ben elfogadott egyetemes szolgáltatási irányelv[10] előírja, hogy a nyilvános hálózat üzemeltetője kötelezettsége a hívó helyzetének meghatározása minden hívás esetében a segélyhívó szolgálatok számára a technikailag megvalósítható legpontosabb módon[11]. A heyzet-információt is tartalmazó 112-es hívásokat E112-hívásként ismerik.

A helymeghatározási képesség KBVP-kban történő végrehajtása az E112-hívások feldolgozása céljából ugyancsak előnnyel jár az eSegélyhívás szempontjából. E beruházásokat követően a KBVP-k korszerűsítésének költsége az eSegélyhívó szintjére viszonylag alacsonynak tekinthető. A 112-es szám használata egy olyan eSegélyhívó-szolgálat kiépítését teszi lehetővé, amely valóban páneurópai, a jóváhagyott irányelvekre alapul viszonylag alacsony beruházás mellett.

Az elektronikus hírközlésről és adatvédelemről szóló irányelv[12] rendelkezik az elektronikus hírközlésben a személyes adatok biztosításáról és a magánélet védelemről. Azonban úgy ítélik meg, hogy valódi vészhelyzet esetén a segítségnyújtás szükséglete fontosabb az adatvédelem szükségleténél. Az irányelv ezért lehetővé teszi a helyre vonatkozó információ és egyéb személyes adatok feldolgozását olyan szervezetek számára, amelyek segélyhívások lebonyolításával foglalkoznak.

2.4 A 2009-ig történő teljeskörű elterjesztés ütemterve

Az eSegélyhívó vezetőcsoportot azért hozták létre, hogy elkészítse az eSegélyhívó keretszerkezetét és üzleti modelljét, valamint, hogy meghatározza a köz- és a magánszféra érdekelt feleinek szerepét. Ez magában foglalja a tagállamokat, a Bizottságot, a telekommunikációs szolgáltatókat, a KBVP-üzemeltetőket, a járműgyártókat, a berendezések szállítóit, az autópálya üzemeltetőket, autóklubbokat, a biztosítási ágazatot és szolgáltatókat.

A vezetőcsoport egy egyetértési nyilatkozatot[13] készített az eSegélyhívó végrehajtásáról. Az egyetértési nyilatkozat célja annak biztosítása, hogy az eSegélyhívó szolgáltatás bármely tagállamban működjön. Az egyetértési nyilatkozat kötelezi az érdekelt feleket az eSegélyhívó közös megvalósítására a közösen elfogadott szerkezeti és interfész előírások alapján, amelyek a minimális mennyiségű adat (MMA) tartalmát is meghatározzák. Az egyetértési nyilatkozatot az Európai Bizottság, a gépjármű ágazat nevében az ACEA, valamint partnerei nevében a több ágazatban is tevékenykedő személyegyesítő társaság az ERTICO írta alá. Az egyetértési nyilatkozat aláíró feleinek száma már meghaladja az 50-et.

Az eBiztonság partnerei megállapodtak az eSegélyhívó elterjesztésének ütemtervében, amely a 2. ábrán látható. Ennek fő szakaszai a következők:

a) az eSegélyhívó terjesztési tervének, üzleti modelljének és szabványainak elfogadása 2005 végéig

b) a járműbe építhető eSegélyhívó rendszer teljes körű műszaki leírása és a fejlesztés megkezdése 2006 közepéig

c) teljes körű helyszíni tesztek a korai elfogadókkal 2007-ben

d) az eSegélyhívó alapfelszereltségként történő bevezetése minden 2009 után forgalomba hozott járműben.

Az eSegélyhívó-technológia működőképessége érdekében az EU-tagállamok segélyhívó szolgálatainak legkésőbb 2007 végéig fel kell szerelniük és korszerűsíteniük kell KBVP-jaikat annak érdekében, hogy fel tudják dolgozni az eSegélyhívó helyjelentéseit.

[pic]

2. ábra: Az eSegélyhívó terjesztési ütemterve

3. Az eSegélyhívó 2009-ig történő polgárokkal való megismertetésének lépései

Az ipari és közszektori érdekelt felek elkötelezettsége révén az eSegélyhívó valósággá válhat. Az ipar készen áll arra, hogy minden új járművet eSegélyhívó berendezésekkel szereljen fel a 2009 szeptembere után forgalomba hozott modellek esetében. Azonban a tagállamok teljes elkötelezettsége nélkül a gépjárműipar nem kezd beruházásokba. Minden érdekelt félnek közösen kell cselekednie az eSegélyhívó nemzeti és nemzetközi fórumokon – különösen az eBiztonsági fórumon – való promóciója érdekében.

3.1 A tagállami lépések

A tagállamoknak alá kell írniuk az eSegélyhívóról szóló egyetértési nyilatkozatot A tagállamok késedelem nélkül és megfelelő szinten aláírják az eSegélyhívó egyetértési nyilatkozatot, valamint kötelezik magukat a páneurópai eSegélyhívó szolgáltatás végrehajtására. Az egyetértési nyilatkozatot jelenleg több mint 50-en írták alá, de ezek között csak két tagállam (Finnország és Svédország), valamint Svájc található meg. Az aláírások hiánya, különösen a tagállamok részéről, az eSegélyhívó végrehajtásának késésével fenyeget és az ipar elkötelezettségét is gyengíti. A tagállamoknak ösztönözniük kell a 112-es és E112-es hívószámok terjedését Az egységes európai segélyhívószámot a 112-őt 24 tagállamban használják[14]. Ezt azonban a nemzeti számokkal párhuzamosan használják, csak Dániában és Hollandiában ez az egyetlen segélyhívószám. A tagállamok többsége ugyancsak visszafogottan ösztönzi nyilvános mobilhálózati üzemeltetőit a helyinformáció bniztosítására (E112). Az eSegélyhívó a 112-es és E112-es szolgáltatásra alapul, a tagállamoknak ösztönözniük kell a 112-es szám használatát, és lépéseket kell tenniük a helyinformáció bevezetésének felgyorsítására nyilvános mobilhálózataikban. A tagállamoknak korszerűsíteniük kell a KBVP-jaikat a helyinformációval bővített E112 hívások és az eSegélyhívások fogadása céljából. A tagállamoknak vállalniuk kell annak biztosítását, hogy – legkésőbb 2007 végéig – megfelelő programokat indítottak a közbiztonsági válaszpontok (KBVP-k) infrastruktúrájának korszerűsítésére, hogy képesek legyenek a járművekből érkező hely- és egyéb információk feldolgozására. Annak érdekében, hogy az E112-rendeletnek is megfeleljenek, a tagállamoknak korszerűsíteniük kell KBVP-jaikat, először, hogy fogadni tudják az E112-hívások helyinformációit, utána további korszerűsítést kell végezniük, hogy kezelni tudják az eSegélyhívásokat, miután az ETSI kifejlesztette a szabványokat. A tagállamoknak megfelelő helymeghatározással bővített segélyhívó szolgálatokat és nyelvi csoportokat kell biztosítaniuk. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy KBVP-jaik képesek legyenek a járművekből érkező eSegélyhívásokmegfelelő kezelésére, hogy a személyzet erre képzett, valamint, hogy a nyelvi támogatást biztosítson. A tagállamoknak korszerűsíteniük kell a teljes segélyhívó szolgálati láncolatukat (KBVP-k, kiszállás, mentőautók és kórházi sürgősségi osztályok) a megfelelő IKT alapú eszközökkel, amelyek biztosítják a gyors és megbízható válaszadást a balesetet szenvedett járművek részére, és szert tesznek a járműbe épített eSegélyhívó által nyújtott információ minden előnyére. A teljes segélyhívó láncolat szolgáltatási koncepcióját a RESCUE-projekt[15] fejleszti. |

4. 3.2 Az eSegélyhívó elterjedésének ösztönzése a nemzeti és nemzetközi fórumokon

A Bizottság kifejezetten ajánlja a tagállamoknak nemzeti platformok felállítását az eSegélyhívó elterjedésének ösztönzése céljából. Ezekben az érintett minisztériumoknak (közlekedési, távközlési és belügyi) kell részt venniük, beleértve azokat a hatóságokat, amelyek a segélyhívó szolgálatokért felelősek, valamint a magánipar és a szolgáltatók képviselőinek. A Bizottság 112 és E112 promóciós kampányt fog indítani, valamint konferenciákat szervez a legjobb gyakorlatok kicserélésére, a nezmzeti tevékenységek támogatására.

A Bizottság javaslatot fog tenni a polgári védelemmel foglalkozó bizottságnak egy a vészhelyzeti kommunikációval, 112-vel, E112-vel és az eSegélyhívóval foglalkozó alcsoport létrehozására. A tagállamoknak támogatniuk kell ezen alcsoport munkáját az adott országok átjárható páneurópai E112 és eSegélyhívó szolgáltatásokba való beruházáshoz kapcsolódó fennmaradt problémás kérdések megoldásában.

Minden eSegélyhívásban érdekelt félnek támogatnia kell az eSegélyhívó vezetőcsoport munkáját, és ezt a fórumot kell a páneurópai eSegélyhívó 2009-ig történő elterjesztéséhez kapcsolódó fennmaradt problémás kérdések megoldására használnia. Ez magában foglalja a járműbe épített rendszer műszaki előírásairól történő megállapodást, az eSegélyhívó üzleti modelljéről való megegyezést, valamint a helyszíni tesztek megszervezését.

Az eBiztonsági fórum egy fontos európai platform a fejlesztés felgyorsításáról, az intelligens járműbiztonsági rendszerek Európában történő kiépítéséről és használatáról szóló dialógus folytatásához. A Bizottság megszervezi a fórum rendszeres magas szintű és plenáris üléseit. Ez lehetővé teszi minden érdekelt fél számára, hogy felügyelje az eSegélyhívó terjesztésének folyamatát, és szükség esetén további lépéseket tegyen.

Az eSegélyhívónak minden GSM- és 3G-hálózatban működnie kell Európában. Az eSegélyhívási tranzakciók és adatátviteli protokollok szabványosítása a járműbe épített eSegélyhívó terminál és a KBVP-k között tehát alapvető fontosságú. A Bizottság felkérte az ETSI-t, hogy gyorsítsa fel az eSegélyhívó szabványosítását, és hogy szükség esetén működjön együtt a CEN-nel (Európai Szabványügyi Bizottság). Az ETSI-nek 2005 végéig el kell készítenie az eSegélyhívó szabványtervezetét .

4. EGY BIZTONSÁGOSABB JÖVő ÉPÍTÉSE AZ EBIZTONSÁG ÉS EGYÉB BIZOTTSÁGI INTÉZKEDÉSEK RÉVÉN

Az eBiztonsági kezdeményezés a Bizottság az európai közlekedésbiztonságra és közlekedési hatékonyságra vonatkozó átfogó stratégiájának része, amely emellett fenntartja és javítja az érintett iparágak – különösen a gépjárműipari ágazat – versenyképességét.

A közlekedésbiztonsággal kapcsolatban világszerte elimerik az eBiztonsági kezdeményezést. Az eSegélyhívó az eBiztonság elsőbbséget élvező része, amely immár megvalósításra érett. Az eBiztonság keretében tizenegy munkacsoport jött létre és egyre több – az eSegélyhívón túli– eredmény születik. A Bizottság a szabályozói oldalon közös kezdeményezések formájában a közlekedésbiztonság előmozdításában is tevékenyen részt vesz.

Az eBiztonsági kezdeményezés és a Közösség által támogatott kutatási programok eredményeképpen aktív biztonsági és fejlett gépjárművezetést támogató rendszerek – ESP, ACC, sávelhagyásra figyelmeztető, az ütközés hatásait csökkentő rendszerek – állnak készen a szélesebb körű piaci bevezetésre. A Bizottság fokozza erőfeszítéseit az említett rendszerek önkéntes alkalmazásának ösztönzésére vonatkozóan.

4.1 eBiztonság

Az ember-gép interakció (HMI) az eBiztonság kiemelt témája. A HMI-munkacsoportot 2003-ban állították fel az úgynevezett ember-gép interakcióra vonatkozó alapelvek európai nyilatkozata [16] végrehajtásának helyzetelemzése céljából. Ezt az elemzést a tagállamok jelentéseire alapozva készítették el. A csoport a HMI területének olyan problémás kérdéseire fókuszált, mint a vándorló készülékek bevezetése, és a járműbe épített rendszerek gyorsan növekvő komplexitása. A munkacsoport 2005 februárjában adta ki zárójelentését. E jelentés alapján a Bizottság a HMI-ről szóló ajánlás megalkotását tervezi megújított európai alapelvi nyilatkozattal (ESoP).

A valósidejű forgalmi és utazási információ (RTTI) egy másik kiemelt kérdéskör. Az eBiztonsági fórum RTTI-munkacsoportjának célja, hogy meghatározza, majd elhárítsa az RTTI szolgáltatások európai szintű bevezetésének akadályait, mint például a forgalmi információs tartalom korlátozott hozzáférhetősége, a köz- és a magánszféra szerepe meghatározásának nehézségei, a szélessávú kapacitások elérhetősége és az üzleti modellek nehézségei. A munka figyelembe az európai TTI szolgáltatásokról szóló bizottsági ajánlást[17]. Az RTTI munkacsoport által felállított célkitűzés az, hogy az Európai Unió minden országa szélesítse ki a valósidejű forgalmi információs szolgáltatásokhoz szükséges információs láncolat telepítését, annak érdekében, hogy 2010-re az EU lakosságának 80%-a lefedettséget élvezzen a szabványosított szolgáltatások tekintetében. A munkacsoport zárójelentését 2005 végéig teszi közzé.

Az eBiztonsági fórum felhasználó-kapcsolati munkacsoportja azokat a lépéseket vizsgálja, amelyekkel eljuttathatja a felhasználókhoz az eBiztonsági rendszerek előnyeiről szóló információkat a felhasználói tudatosság növelése érdekében. Ez alapvető fontosságú a felhasználói kereslet ilyen rendszerek tekintetében történő növelése és az üzleti lehetőségek javítása érdekében. A csoport elemezte korábbi kampányok és felhasználó-elérési lépések legjobb gyakorlatait és „tanulságait”, valamint néhány korábbi rendszer penetrációs mintáját. A csoport javasolja egy „kommunikációs platform” létrehozását az érdekelt felek számára, valamint az eBiztonsági címke megalkotását. Ez a javaslat szerepelt a csoport 2005 májusában kiadott első időközi jelentésében, amely jelenleg a többi eBiztonsági csoport között áll megvitatás alatt, beleértve a végrehajtási ütemtervekért felelős csoportot is.

4.2 Egyéb bizottsági fellépések

A Bizottság 2005-ben magas szintű csoportot hozott létre az EU autóipara versenyképességének előmozdítása érdekében. Ez a csoport – amelynek neve CARS 21 – összefogja az Európai Bizottságot, a gépjárműipari vezetőket, az Európai Parlamentet, szakszervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket és felhasználókat, és integrált stratégiát dolgoz ki az ipar fenntartható fejlődésének érdekében, meghatározza a lehető legjobb szabályozási megközelítéseket, valamint megteremti az innovációhoz szükséges feltételeket.

A Bizottság 2005-ben félidős értékelést készít a közlekedésbiztonsági cselekvési programról. Ez az értékelés felméri az európai utakon történő halálos kimenetelű balesetek számának 2010-re felére való csökkentésére vonatkozó célkitűzés elérése felé tett átfogó haladást.

5. Következtetések

Jelenleg is rendelkezésünkre állnak az életmentésre és a közlekedési balesetekben szerzett sérülések súlyosságának enyhítésére alkalmas technológiák és rendszerek. Az eBiztonsági kezdeményezés olyan rendszereket alkot, amelyek a közlekedési résztvevők számára is elérhető fejlett IKT-k használatán alapulnak. Ezek között a legelső az eSegélyhívó: teljes kiépítettsége esetén évente akár 2500 életet menthet meg és alapvető társadalmi-gazdasági előnyökkel jár. Az eSegélyhívó közvetlenül javítja 454 millió polgárunk életminőségét.

A kihívás számunkra az, hogyan biztosítsuk az eSegélyhívó széles körű kiépítettségét Európában. A technológia készen áll, az iparág is elkötelezte magát. Most a tagállamoknak kell elkötelezniük magukat a segélyhívó szolgálataik számára szükséges infrastruktúrába történő beruházás mellett.

A segélyhívó szolgálatok korszerűsítése költségekkel jár, azonban a becsült költség-haszon arány biztató. A beruházás befejeztével kiegészítő előnyök is jelentkeznek. A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy késedelem nélkül cselekedjenek e közlemény ajánlásai szerint. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri az előrehaladást, és amennyiben az eSegélyhívó elterjesztése nem halad az ütemterv szerinti mértékben, további intézkedések megtételét veszi fontolóra.

[1] A Bizottság közleménye: i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért, COM(2005) 229 végleges, 2005.6.1.

[2] Az i2010-közlemény kontextusában az „autó” kifejezés magában foglalja a személygépkocsikat, teherautókat és motorkerékpárokat.

[3] Európai közlekedésbiztonsági cselekvési program - a közúti balesetek áldozatai számának felére csökkentése az Európai Unióban 2010-ig: a megosztott felelősség”, COM(2003) 311 végleges, 2003.6.2.

[4] A biztonságos és intelligens járművek információs és kommunikációs technológiái, COM(2003) 542 végleges, 2003.9.15.

[5] Lásd, http://www.gstforum.org/en/subprojects/rescue/

[6] Előkészítő tanulmány az intelligens biztonsági rendszerek közúti járművekben történő bevezetésének társadalomgazdasági hatásáról, lásd http://europa.eu.int/information_society/activities/esafety/call_4/index_en.htm

[7] http://europa.eu.int/comm/transport/care/index_en.htm

[8] A SEiSS-tanulmány becsült adatai, amelyek a járműbe épített egység tömeggyártására és az olyan KBVP-k korszerűsítésére alapulnak, amelyek jelenleg is képesek az E112 hívások helyinformációinak feldolgozására.

[9] Az egységes európai segélyhívószám bevezetéséről szóló, 1991. július 29-i 91/396/EGK tanácsi határozat, amelyet a Hivatalos Lapban tettek közzé (HL L 217., 1991.8.6. 31. o.)

[10] A egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK parlamenti és tanácsi irányelv („Egyetemes szolgáltatási irányelv”), HL L 108., 2002.4.24.

[11] A 112-es számra érkező minden hívás esetében a hálózat üzemeltetője vagy elküldi a helyzet-információt (push), vagy kérésre hozzáférhetővé teszi (pull). Ezt a funkciót – amelyet már a tagállamok 50%-ában végrehajtottak – emelt szintű 112-esnek vagy E112-nek nevezik. A helyzet-információ az esetek többségében a mobiltelefon helyzetét jelöli (az úgynevezett telefon azonosító).

[12] Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 1997. december 5-i 2002/58/EK parlamenti és a tanácsi irányelv.

[13] Egyetértési nyilatkozat az interoperábilis járműbe épített eSegélyhívó megvalósításáról, lásd www.eScope.info.

[14] A Lengyelország elleni jogsértési eljárás 2005 márciusában indult.

[15] A RESCUE a GST integrált projekt része, lásd, http://www.gstforum.org/en/7_sub-projects/rescue_rsq/

[16] A biztonságos és hatékony járműbe épített információs és kommunikációs rendszerek: az ember-gép interakcióra vonatkozó alapelvek európai nyilatkozatáról szóló 1999. december 21-ei bizottsági ajánlás, HL L 19., 2000.1.25.

[17] Bizottsági ajánlás (HL L 199., 2001.7.24., 20. o.)