52005DC0172

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 27.4.2005

COM(2005) 172 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az alapjogi charta tiszteletben tartása a Bizottság jogalkotási javaslataiban A rendszeres és szigorú ellenőrzés módszertana

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az alapjogi charta tiszteletben tartása a Bizottság jogalkotási javaslataiban A rendszeres és szigorú ellenőrzés módszertana

I. Bevezetés

1. A Bizottság 2001. március 13-án [1] hozott határozata értelmében a testület által elfogadandó minden jogalkotási javaslatot vagy szabályozási aktust a szokásos döntéshozatali eljárás részeként előzetes ellenőrzésnek kell alávetni, azt megvizsgálandó, hogy a szöveg összeegyeztethető-e az Európai Unió alapjogi chartájával[2]. Arról is határozatot hoztak, hogy az alapvető jogokkal különleges kapcsolatban álló jogalkotási javaslat vagy szabályozási aktus az összeegyeztethetőségre vonatkozó nyilatkozat tárgya lesz egy külön preambulumbekezdésben, amely igazolja a charta tiszteletben tartását[3]. A jogalkotó ettől kezdve rendszeresen alkalmazza ezt a preambulumbekezdést.

2. Ettől kezdődően meghonosodott az a gyakorlat, hogy a szolgálatok közötti konzultációk során az alapjogi chartában foglaltakra hivatkoznak. Bizonyos esetekben a Bizottság az általa kidolgozott jogalkotási javaslatok és az alapjogi charta összeegyeztethetőségéről az előbbiek indoklásában ad számot (többek közt a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó javaslataiban). Számos más esetben azonban egyedül a preambulumbekezdés utal arra, hogy figyelembe vették az alapvető jogokat.

3. Időközben a Bizottság a horizontális politika-tervezés keretein belül új eszközöket alakított ki, többek között a hatásvizsgálat (impact assessment) eszközét. Minden fontos kezdeményezést, és főként a jogalkotási javaslatok kidolgozását a várható hatások vizsgálata kíséri. A Bizottság úgy határozott, hogy 2005-től kezdődően minden olyan törvényjavaslat, illetve fontosabb, politikákra vonatkozó javaslat, amely szerepel az éves Törvényalkotási és Munkaprogramban, hatásvizsgálat tárgyát képezi.[4]

4. Végezetül az alapjogi chartát csatolták a 2004. október 29-én aláírt, az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződéshez.

5. A fentieket figyelembe véve, jelen dokumentum célja, hogy módszertant dolgozzon ki az alapjogi chartában foglaltaknak a Bizottság jogalkotási javaslatait érintő hatékony alkalmazására. E módszertannak hármas célja van.

- Lehetővé tenni a Bizottság szolgálatai számára, hogy a jogalkotási javaslatok kidolgozása során azokat rendszeres és szigorú ellenőrzés alá vessék a tárgyban érintett alapjogok tiszteletben tartása tekintetében;

- Lehetővé tenni a Bizottság tagjai, elsősorban „Az alapvető jogok, a diszkrimináció elleni harc és esélyegyenlőségi” biztosok számára a fent említett ellenőrzés eredményének figyelemmel kísérését, valamint azt, hogy előmozdítsák egyfajta „alapjogi kultúra” kialakulását;

- A többi intézmény, illetve a nagyközönség számára láthatóbbá tenni az alapvető jogokra vonatkozó, a Bizottság által elvégzett ellenőrzés eredményeit. A Bizottság feladata jó példát mutatni, ami egyébként azt is lehetővé teszi számára, hogy hiteles és irányadó módon ügyeljen a törvényhozó hatalom két ágában folyó munkák során az alapvető jogok tiszteletben tartására.

II. Az alapvető jogok tiszteletben tartásának ellenőrzése a bizottsági szolgálatoknál a kezdeményezés kidolgozása és a szolgálatok közötti konzultáció során

6. A módszertan központi eleme azt célozza, hogy a Bizottságnak lehetősége nyíljon a jogalkotási javaslatok kidolgozása során azokat rendszeres és szigorú ellenőrzés alá vetni a tárgyban érintett alapjogok tiszteletben tartása szempontjából.

7. Ilyen jellegű ellenőrzést a felelős szolgálat már végez a javaslat-tervezet kidolgozási szakaszában, különösen a szolgálatok közti konzultáció során, amely folyamán a Jogi Szolgálat az általa végzett jogszerűségi ellenőrzés szerves részeként vizsgálja az alapvető jogok tiszteletben tartását is. Ez az eljárásmód megfelel a Bizottság által a 2001. március 13-i határozatában elfogadott megközelítésnek, mely szerint az alapjogi chartával való összeegyeztethetőséget már a bizottsági jogalkotási javaslatok kidolgozása folyamán vizsgálni kell a szokásos eljárás keretein belül.

8. Elvben ezt a megközelítést továbbra is alkalmazzák. A Bizottság tevékenységének az alapvető jogokkal való összeegyeztethetősége e tevékenység alkotmányos jogszerűségének egyik legfontosabb szempontja, az erre vonatkozó vizsgálat továbbra is a jogszerűségre irányuló általános ellenőrzés szerves részét kell képezze. Sem szükségesnek, sem megfelelőnek nem tűnik az a lépés, hogy a jogszerűségre vonatkozó ellenőrzés e szempontja miatt új struktúrákat vagy külön eljárást dolgozzanak ki.

9. Mindazonáltal annak érdekében, hogy a gyakorlatban megerősítsék és még rendszeresebbé tegyék a szolgálatok közti konzultáció során lefolytatott ellenőrzést, az alapvető jogok a jogalkotási javaslattal együtt benyújtott következő két dokumentumban hangsúlyosabb helyet kapnak:

- A hatásvizsgálatban ( impact assessment ) , amelynek a lehető legátfogóbb és legpontosabb összefoglalót kell nyújtania a jogokra gyakorolt különböző hatásokról (lsd. alább , III.);

- Az indoklásban , amelynek bizonyos jogalkotási javaslatok esetében tartalmaznia kellene egy, az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó jogi indoklásnak szentelt részt (lásd alább , IV.).

10. E két dokumentum a jelen módszertan keretében kölcsönösen kiegészíti egymást.

11. A hatásvizsgálat célja, hogy a Bizottság szolgálatainak a kezdeményezések kidolgozása folyamán már az első szakasztól kezdődően, illetve adott esetben a Bizottság által tervbe vett választási lehetőségektől függően teljes körű képet nyújtson a kérdéses lépésnek az azokra az egyénekre és csoportokra gyakorolt hatásairól, akik és amelyek jogait a lépés érintheti.

12. Ezzel ellentétben nem lehet a hatásvizsgálat része a jogi vizsgálat, azaz a beazonosított hatásoknak a charta, az Emberi jogok európai egyezménye, illetve az ítélkezési gyakorlat normái alapján elvégzendő jogi minősítése. Ez a jogi vizsgálat különleges szakértelmet kíván, és egy jogszabályi szöveg előrehaladottabb változatán szükséges elvégezni. Amennyiben ez lehetséges, első lépésben maga a projektvezető szolgálat kell megkezdje ezt a vizsgálatot, amely a szolgálatok közti konzultáció során a Jogi Szolgálat hivatalos bevonásával fejeződik be. Adott esetben, az alább (a IV. részben) kifejtett módozatok szerint az indoklásnak tartalmaznia kell a vizsgálatról készült összefoglalót, amely ezáltal a nagyközönség számára is hozzáférhetővé válik.

13. A hatásvizsgálat ily módon a charta tiszteletben tartására irányuló végleges jogi vizsgálat előkészítésének alapvető fontosságú eszközévé válik, mivel biztosítja az ahhoz szükséges alapvető tájékoztatást, anélkül ugyanakkor, hogy helyettesítené magát a jogi vizsgálatot[5]. Szükséges lenne, hogy e jogi vizsgálat végkövetkeztetései komoly kérdések felmerülése esetében megjelenjenek az indoklásban.

14. E megközelítés jogossága annál is inkább igazolt, mivel nem minden egyes jogalkotási javaslat esetében előírás a hatásvizsgálat elvégzése[6], illetve, mert az alapvető jogokkal kapcsolatos problémák némely esetben vagy csak a gyakorlati megvalósításra vonatkozó részletes rendelkezések, vagy csak egy adott jogi aktus sajátos részei esetében merülnek fel, amelyre a hatásvizsgálat nem terjedhet ki.

15. A felelős szolgálat arra is ügyel, hogy az Igazság, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságot bevonják a szolgálatok közti konzultációba akkor, amikor az alapvető jogokkal kapcsolatban várhatóan kérdéses javaslatról van szó, többek közt a hatásvizsgálat eredményei alapján. Hasonlóképp ügyel arra is, hogy a külkapcsolatok területén illetékes főigazgatóságot is bevonják a folyamatba, amikor a kérdéses javaslat befolyásolhatja az Unió területén kívüli harmadik országok állampolgárainak alapvető jogait.

16. A szerződés értelmében vagy a Bizottság végrehajtó hatalmából fakadóan, valamint a komitológia eljárásrendjének megfelelően a Bizottság által elfogadott szabályozó aktusokról vagy intézkedésekről is kiderülhet, hogy hatást gyakorolhatnak az alapvető jogokra. E jogi aktusok előkészítése szintén alá van rendelve a szolgálatok közötti konzultációnak, amely ettől kezdve lehetővé teszi, hogy ellenőrizzék a kérdéses aktusok és a charta összeegyeztethetőségét, a fentebb kifejtett elvek szerint. A jogalkotási javaslatokkal ellentétben a Bizottság szabályzati vagy határozathozatali aktusait mindazonáltal nem kíséri indoklás, illetve esetükben nem kötelező a hatásvizsgálat sem. Mégis, kivételes jelleggel lehetőség van ilyen vizsgálat lefolytatására akkor, ha a felelős vezető véleménye alapján a tervezett szabályzati aktus előre látható hatásai olyan fontossággal bírnak, hogy az indokolja az eljárást, és azt a jogszabályi keret is lehetővé teszi.

III. Az alapvető jogok figyelembe vétele a hatásvizsgálat során

17. A hatásvizsgálat eszközét a Bizottság 2002 óta alkalmazza[7]. Az elképzelés alapja az volt, hogy az egyes szektorokban alkalmazott hatásvizsgálatok lefolytatására vonatkozó, már létező gyakorlatot egy olyan átfogó, egyetlen integrált hatásvizsgálattal helyettesítsék, amely minden szektorra alkalmazható, és amely egyaránt lefedi a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat. 2004 októberében a Bizottság elfogadta az említett eszközzel kapcsolatos első eredmények, illetve a további javítását célzó lépéseket körvonalazó jelentést[8]. E jelentés alapján készül az a felülvizsgált hatásvizsgálati iránymutatás, amely a közeljövőben már alkalmazásra kerül. Az említett iránymutatás tartalmazza a hatásvizsgálat során figyelembe veendő hatások részletes ellenőrző listáját[9].

18. Annak érdekében, hogy az alapvető jogok kérdéskörét teljes mértékben figyelembe vegyék, számos, kifejezetten az alapvető jogokra vonatkozó kiegészítő kérdéssel bővítették a hatásvizsgálati ellenőrző listát, amely a felülvizsgált hatásvizsgálati iránymutatásban szerepel. Ez biztosítaná, hogy az alapvető jogokra gyakorolt hatást teljes mértékben sikerül beazonosítani, valamint hogy az azok kiterjedésére vonatkozó, azzal arányban álló elemzést elvégzik.

19. Az ellenőrző lista továbbra is három kategória szerint oszlik meg, vagyis a gazdasági, a társadalmi és a környezeti hatások szerint. Ahelyett, hogy egy negyedik, különálló kategóriát hoztak volna létre, vagy egy alfejezetet a társadalmi hatások szakaszán belül, az alapvető jogokra vonatkozó kérdéseket a három már létező fejezet között osztották el, az ott már listázott tételekhez fűződő kapcsolatuk szerint. E megközelítés oka, hogy a chartában szereplő alapvető jogok sokfélék és minden szektorban, azok határain átnyúlva fordulnak elő. Ily módon például a tulajdonjogra gyakorolt hatások, a vállalkozási szabadságra vagy a szabad munkaválasztásra vonatkozó hatásokat könnyebb a „gazdasági hatások” szakaszon belül megtalálni és listázni. Ugyanígy viszont a szociális jogokra vonatkozó kérdések a „társadalmi hatások” szekcióban keresendők. Egy negyedik, „alapvető jogok” című fejezet a kérdésben illetékes szolgálatok szerinti szükségtelen ismétlődéshez vezetne, ahelyett, hogy a a kérdéses jogok esetében valóban fontos gyakorlati hatásokra összpontosítana. A „társadalmi hatások” fejezeten belüli alfejezet kialakítása nem tükrözné pontosan a chartában szereplő társadalmi, gazdasági és politikai jogok változatosságát és a köztük fennálló egyensúlyt.

IV. Az alapvető jogok figyelembe vétele az indoklásban

20. A Bizottság néhány, a közelmúltban hozott jogalkotási javaslata esetében az indoklás már tartalmaz egy, az alapvető jogokra irányuló többé-kevésbé részletes vizsgálatot. Mindazonáltal ez még nem jelent érvényes rendszeres gyakorlatot minden olyan javaslat esetében, amely az alapvető jogok tekintetében kérdéseket vet fel, és amelyre vonatkozóan a Bizottság a 2001. március 13-i határozatával bevezette a „Charta tiszteletben tartása” formulával kezdődő preambulumbekezdést. Ezzel egyidőben szükségesnek tűnik az is, hogy az iránymutatások választ adjanak arra kérdésre, mely jogalkotási javaslatokban kell szerepelnie a „Charta” kezdetű preambulumbekezdésnek.

21. A Bizottság 2001. március 13-i határozata preambulumbekezdés beillesztését írja elő „ az alapvető jogokkal különös kapcsolatban álló jogalkotási javaslatok ” esetében. A szubszidiaritás elvére vonatkozó preambulumbekezdésre érvényes szabállyal ellentétben a Bizottság ebben az esetben nem kívánja meg – joggal – a rendszeres alkalmazást. Részletes utasítást adni erre vonatkozóan sem nem lehetséges, sem nem szükséges. A szolgálatoknak egyformán foglalkozniuk kell azzal a veszéllyel, hogy a preambulumbekezdés az általános használatból következően túl megszokottá válik, illetve azzal, hogy éberen ellenőrizzék és biztosítsák, hogy az alapvető jogokhoz kapcsolódó minden komoly kérdés kellő figyelmet kapjon.

22. Mindazonáltal lehetőség nyílik két olyan kritérium megfogalmazására, amelyek egymást nem zárják ki, és a gyakorlatban iránymutatóként szolgálhatnak. Ily módon tehát a „Charta” kezdetű preambulumbekezdés használata indokolt:

- amikor úgy látszik, többek közt a hatásvizsgálat által nyújtott információk fényében, hogy a jogalkotási javaslat egy alapvető jog korlátozását vonja maga után, amit a Charta 52. cikke értelmében indokolni kell;[10]; ugyanígy kell eljárni, ha a közvetlenül vagy közvetve eltérő elbánás esete forog fenn, amely a törvény előtti általános egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma értelmében indoklást igényel;

- amikor a jogalkotási javaslat egy bizonyos alapvető jog alkalmazását vagy előmozdítását célozza.

23. Ezen túlmenően szükséges felállítani azt a szabályt, mely szerint ezentúl minden, a „Charta” formulával kezdődő preambulumbekezdést tartalmazó jogalkotási javaslat esetében az indoklásban szerepelnie kell egy, az alapvető jogok tiszteletben tartását felmérni engedő indokokat összegző szakasznak.

24. E szabálynak kettős célja van:

- Egyrészt a Bizottság ily módon ad számot a chartában szereplő alapvető jogokra irányuló jogi vizsgálatról minden, az említett jogokkal kapcsolatban komoly kérdést felvető jogalkotási kezdeményezés esetében. Ily módon elkerülheti azt a szemrehányást, amellyel a múltban néha találkozott, miszerint a preambulumbekezdés-modell puszta beszúrásával jelentette ki a szöveg összeegyeztethetőségét a charta tartalmával, anélkül, hogy magyarázatot fűzött volna a kijelentését alátámasztó okokhoz.

- Másrészt ez a szabály, csakúgy, mint az alapvető jogok szerepeltetése a hatásvizsgálatban, a belső ellenőrzés hatékonyságának megerősítését is célozza. A kezdeményezésért felelős szolgálat azon kötelezettsége, hogy az indoklás-tervezetben szerepeltessenek egy, az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó összefoglalót, fogékonyabbá teszi a szolgálatot e kérdések iránt, és jó alapot nyújt a hivatalos jogi vizsgálatnak a szolgálatok közti konzultáció alkalmával. A Jogi Szolgálat az indoklás említett részének különös figyelmet szentel, és annak végleges kialakításához minden szükséges segítséget megad.

V. Hogyan kísérik figyelemmel a biztosok az alapvető jogok tiszteletben tartásának belső ellenőrzését

25. Bár a charta tiszteletben tartásának belső ellenőrzése alapvetően a szolgálatok feladata, fontos, hogy a Bizottság tagjai, és elsősorban az „alapvető jogok, a diszkrimináció elleni harc és az esélyegyenlőségi” csoport tagjai közelről követhessék ezt a működést és a főbb eredményeket. A Jogi Szolgálat időszakos tájékoztatást nyújt a biztosok csoportjának az alapvető jogokra vonatkozó belső ellenőrzés alkalmazásának fontosabb eseteiről. A több, egymással ellentétes tartalmú alapvető jog kiegyensúlyozását igénylő, különlegesen kényes jogalkotási javaslatok esetében a csoport akár politikai orientációra irányuló javaslatokat is megfogalmazhat, a charta rendelkezései által előirányzott és behatárolt megítélési szabadsággal élve.

26. Végezetül a Jogi Szolgálat, összhangban az Igazság, Szabadság és Biztonság Főigazgatósággal és a Főtitkársággal, általános mérleget készít a belső ellenőrzésről, amelyet a csoportnak 2007-ben benyújtanak, adott esetben a jelen módszertant az addig felhalmozódó tapasztalatok fényében módosító vagy kiegészítő javaslatokkal. Ezen túlmenően az Alapvető Jogok Ügynökségének 2007-re tervezett megalakulását követően lehetőség nyílik a jelen módszertan keretein belül az említett jövőbeni ügynökség munkáját és lépéseit kamatoztatni, amely egyébként a bécsi székhelyű Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja működését folytatja.

VI. Az alapvető jogok tiszteletben tartásának nyomon követése a jogalkotás során

27. A Bizottság, mint a Szerződések, ezáltal az alapvető jogok őrének felelőssége nem csak a joglakotási javaslat benyújtásáig terjed.

28. Így a Bizottság, és azon belül a biztosok testülete a törvényhozó hatalom mindkét ágának munkáját figyelemmel kíséri az alapvető jogok tiszteletben tartása szempontjából, többek közt az említett jogok tekintetében kifejezetten kényes ügyek esetében, vagy olyankor, amikor az említett jogokhoz kapcsolódó érvek merülnek fel a jogalkotási eljárás során. A Bizottság megtartja a jogalkotási javaslataiban szereplő alapvető jogok védettségi szintjét, és óva inti a jogalkotót az e szintet indokolatlanul sértő lépésektől.

29. Legvégső esetben a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy esetenként egyedi elbírálás függvényében politikai vizsgálat után az alapvető jogok megsértése miatt megsemmisítési keresetet nyújtson be, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a jogsértés bizonyított, és hogy minden, a jogi aktusnak az alapvető jogokkal összeegyeztethető értelmezése kizárt.

VII. Az alapvető jogokra irányuló belső ellenőrzés nyilvánossága

30. Az alapvető jogok tiszteletben tartására irányuló, a Bizottság által végzett belső ellenőrzés az európai polgároknak címzett megfelelő tájékoztatás tárgyát kell képezze.

31. E nyilvánosság hármas céllal bír:

- Ily módon a Bizottság a nyilvánosság elé tárja az alapvető jogok tiszteletben tartása érdekében végzett saját erőfeszítéseit, ami növeli kezdeményezései hitelességét.

- Ez a fajta nyilvánosság javítja a charta – a polgárok közös értékeken nyugvó európai azonosságtudatának alapvető hordozója – elismertségét is.

- Végül pedig a szélesebb nyilvánosság fogékonnyá tétele arra bátorítja majd a polgárokat és a civil társadalmat, hogy alapvető jogaikat a Bizottság által lefolytatott konzultációk során érvényesítsék, ami viszont megerősíti az említett jogoknak az Unió politikáiban megjelenő teljesebb körű és határozottabb figyelembe vételét.

32. A Bizottság e tevékenységére vonatkozó, a nyilvánosságnak szánt tájékoztatás három lépésben történik:

- Először is, jelen közlemény tájékoztatást nyújt a többi intézménynek és a nyilvánosságnak a Bizottság jogalkotási javaslatainak az alapvető jogoknak való megfelelés tekintetében lefolytatott belső ellenőrzéséről.

- Következő lépésként a hatásvizsgálatra és a az indoklásba foglalt, az alapvető jogoknak szentelt szakaszra vonatkozó iratok nyilvánossága lehetővé teszi a többi intézmény és a nyilvánosság számára, hogy kövessék a charta tartalmával kapcsolatos jogalkotási kezdeményezések ellenőrzésének konkrét lépéseit.

- Végezetül minden alkalommal, amikor a Bizottság kezdeményezései kidolgozása folyamán konzultál az érdekelt felekkel, azaz a civil társadalommal és a szélesebb nyilvánossággal, például a hatásvizsgálat keretében, felhívja a figyelmet a chartában foglalt jogokra, és az azok tiszteletben tartására irányuló saját belső ellenőrzésére oly módon, hogy felkéri a konzultációban részt vevő feleket saját alapvető jogaik érvényesítésére. Ez az eljárás kifejezetten szükséges a teljes körű és kiegyensúlyozott hatásvizsgálat biztosításához, valamint azért, hogy – általánosabb megközelítésben – előmozdítsa egyfajta „alapjogi kultúra” kialakulását az Európai Unióban.

[1] SEC (2001) 380/3.

[2] A chartát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei 2000. december 7-én hirdették ki ünnepélyes keretek között (HL C 364, 2000.12.18., 1 o.). Miután kisebb módosításokat eszközöltek a szövegen, bekerült a 2004. október 29-én aláírt, az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés második részébe (HL C 310, 2004.12.16., 1 o.). A charta tehát nem kötelező erejű jogi szöveg. Tény azonban, hogy megismétli azokat az alapelveket, amelyeknek mint a közösségi jog általános alapelveinek az ítélkezési gyakorlat kötelező erőt biztosít.

[3] Az indoklás megszövegezése a SEC(2001) 380/3 iratban a következő: „E jogi aktus tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja azokat az elveket, amelyeket többek közt az Európai Unió alapjogi chartája is elismer.” Adott esetben ezt kiegészítheti egy második mondat is: „E jogi aktus kifejezett célja pedig az, hogy biztosítsa a XX jog teljes körű tiszteletben tartását, és/vagy elősegítse az YY elv (az Európai Unió alapjogi chartája XX cikke és / vagy YY cikke) alkalmazását.

[4] Lásd a Bizottság 2005-ös munkaprogramját, COM(2005) 15 végleges dokumentum.

[5] A Bizottság már hangsúlyozta, hogy a hatásvizsgálat csak egy, a döntéshozatalt segítő eszköz, amely nem helyettesíti a politikai értékelést (lásd a 2002.6.5.-i közleményt, COM(2002) 276 végleges, 3. o.) Ugyanígy viszont az említett hatásvizsgálatra úgy kell tekinteni, mint a jogi vizsgálat alapvetően fontos pillérére, amelyet a Bizottság szolgálatai le kell folytassanak, különösen a szolgálatok közti konzultációk esetében.

[6] Még olyan jogalkotási kezdeményezések is, amelyek nem jelennek meg a Bizottság törvényalkotási és munkaprogramjában, szerepelhetnek azon kezdeményezések között, amelyek esetében szükséges hatásvizsgálatot végezni.

[7] A Bizottság 2002.6.5.-i közleménye a hatásvizsgálatról, COM(2002) 276 végleges.

[8] SEC(2004) 1377.

[9] Ez az ellenőrző lista helyettesíti majd azt a listát, amely a SEC(2004) 1377 dokumentum II. számú mellékletében szerepelt.

[10] = az Alkotmány II-112 cikke.