52005DC0139

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.4.2005

COM(2005) 139 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURO-MEDITERRÁN PARTNERSÉG TIZEDIK ÉVFORDULÓJA:

Munkaprogram –

felkészülés a következő öt év kihívásaira {SEC(2005) 482 SEC(2005) 483 }

1. BEVEZETÉS: AZ EU TELJES MÉRTÉKBEN ELKÖTELEZI MAGÁT AZ EURO-MEDITERRÁN PARTNERSÉG MELLETT

Az euro-mediterrán országok külügyminisztereinek 1995. november 27–28-án, Barcelonában lezajlott ülése fordulópontot jelentett az Európai Unió és a Földközi-tenger déli és keleti térségében található szomszédjai közötti kapcsolatokban. Olyan partnerség vette kezdetét, amely mind földrajzi, mind szektorális értelemben átfogó; politikai, gazdasági és társadalmi törekvéseit tekintve pedig előretekintő.

A barcelonai folyamat közös felelősségvállalás , párbeszéd és együttműködés alapján teremtett szilárd partnerséget . A partnerség sikeresnek bizonyult az Európa és a mediterrán partnerek közötti hosszú távú politikai és intézményes kapcsolatok kialakításában, és a mediterrán partnerek is a reformok útjára léptek. Ennél fokozottabb jelentőséggel bír, hogy a partnerség azon a közös politikai akaraton nyugszik, amelynek célja a párbeszéd, a béke, a biztonság és a közös jólét együttes megteremtése. Az EU számára a partnerség egyúttal azt is eredményezte, hogy megerősödtek a mediterrán partnerekkel fenntartott erős történelmi és stratégiai kötelékek és szilárd kapcsolatok.

A mai, egyre globalizálódó világban az EU továbbra is a földközi-tengeri országok legjelentősebb partnere mind az áruk, mind a szolgáltatások kereskedelmét tekintve. A régió országai kereskedelmük több mint 50 %-át az EU-val bonyolítják, néhányuk esetében pedig az export több mint 70 %-a az EU-ba irányul. Európa a legjelentősebb közvetlen külföldi befektető (beruházásai a közvetlen külföldi befektetések összességének 36 %-át teszik ki), és a régió számára az EU nyújtja a legmagasabb pénzügyi támogatást és finanszírozást, amely évente mintegy 3 milliárd eurót tesz ki kölcsönök és támogatások formájában. Az EU mindemellett az idegenforgalom legmeghatározóbb forrása és a régió migráns munkavállalóinak elsődleges célországa.

Noha az EU és mediterrán partnerei között társulási megállapodások[1] jöttek létre, tényleges regionális piac mindeddig nem alakult ki; a legfontosabb akadályt a földközi-tengeri országok közötti integráció lassúsága jelenti. A Földközi-tenger déli térségének piacait jellemző elhúzódó megosztottság gátat vet annak, hogy számottevő hazai és külföldi befektetésekre kerüljön sor. A régión belüli kereskedelem a Földközi-tenger déli térségében nem éri el a teljes kereskedelmi forgalom 15 %-át, ez az arány a hasonló kiterjedésű régiókkal összevetve nemzetközi viszonylatban a legcsekélyebb. Ezért annak ellenére, hogy az EU a régió legjelentősebb partnere, a partnerség még nem bontakozott ki teljes mértékben.

A partnerség regionális vonatkozása ugyancsak figyelemreméltó fejlődést mutat: 2003-ban sor került a FEMIP létrehozására (Euro-Mediterrán Beruházási Hitel a földközi-tengeri országok számára az Európai Beruházási Banktól); 2004-ben megalakult az Euro-Mediterrán Parlamenti Közgyűlés; a miniszterek 2004-es határozatát követően 2005-ben Alexandriában létrejött az Anna Lindh Alapítvány, amelynek célja a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása; valamint 2004-ben sor került az Agadiri Megállapodás[2] aláírására.

A 10. jubileumi konferencia azt a lehetőséget nyújtja számunkra, hogy áttekintsük, melyek a barcelonai folyamat eddigi vívmányai, illetve hogy megvizsgáljuk, melyek a fejlődést akadályozó tényezők és hogyan közelíthetünk meg új szemlélettel néhány bonyolultabb kérdést annak biztosítása érdekében, hogy elérjük közös céljainkat.

A konferencia lehetőséget biztosít annak áttekintésére is, hogy a partnerországokkal egyetértésben született cselekvési tervek révén az európai szomszédsági politika, valamint a barcelonai folyamat miként eredményezhetnek minőségi változást az euro-mediterrán kapcsolatok terén. Az európai szomszédsági politika egyik fő célja a nemzeti reformok támogatása és előmozdítása. Eképpen a kétoldalú cselekvési tervek nagyra törő programot fogalmaznak meg az EU-val megvalósítandó szabályozásbeli konvergencia megteremtésére. Ennek eredményeként az európai szomszédsági politika és a barcelonai folyamat egymást kiegészítve és erősítve fejti majd ki hatását.

Az európai szomszédsági politika lehetőséget biztosít a partnerek számára, hogy részt vegyenek az EU belső piacán, illetve az Unió programjaiban és szakpolitikáiban (közös értékeket és politikai célkitűzéseket tükröző, egyetértésben elfogadott prioritások teljesítése alapján). Ugyanakkor elősegíti a barcelonai folyamatban részt vevő országok közötti együttműködés megszilárdítását is, csakúgy mint a regionális és szubregionális együttműködés további előmozdítását. Az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI) a jelenlegi kétoldalú és regionális együttműködéssel párhuzamosan pénzügyi támogatást fog biztosítani a határokon átnyúló és nemzeteken átívelő együttműködés megvalósításához.

Míg a barcelonai nyilatkozat és az abban megfogalmazott általános megközelítés továbbra sem veszti érvényét, a helyzet nem ad okot teljes elégedettségre. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának arab humán erőforrás fejlesztési jelentései, a sanaai és az alexandriai nyilatkozat, valamint a 2004-es tuniszi Arab Liga csúcstalálkozó egyaránt hangsúlyozták, hogy az olyan területeken, mint a politikai és gazdasági reformok, a nők jogai és az oktatásügy, elengedhetetlen az előrehaladás, ha a régió nem akar lemaradni. Számos, a barcelonai nyilatkozatban megfogalmazott cél megvalósítása bizonyul több okból is lassú folyamatnak: a partnerek alkalmanként nem teljesen kötelezték el magukat azon elvek megvalósítása mellett, amelyekről megegyezés született; a térséget folyamatosan sújtó konfliktusok nehézségeket okoznak; a konszenzusra való törekvés esetenként hátráltatta azokat, akik gyors haladást szándékoztak elérni. Mindemellett az olyan jelenségek, mint a fokozódó globalizáció és az országok politikai és gazdasági egymásrautaltsága a partnerség új, együttes vizsgálatát teszik szükségessé. A gazdasági szférában a gazdasági reformok megvalósítása és a gazdasági és kereskedelmi liberalizáció kihívásainak való megfelelés terén a határozottság hiánya mutatkozik, amely akadályt hárított a gazdasági integráció által megteremtett gazdasági jólét szintjének ugrásszerű növekedése elé. Elengedhetetlen, hogy az erőfeszítések megkettőzésével mérséklődjön az észak és dél közötti óriási jólétbeli különbség. E közlemény melléklete az 1995-ös kezdetekig visszatekintve részletes elemzést tartalmaz a barcelonai folyamat vívmányairól és hiányosságairól a partnerség három fejezete (politikai, gazdasági, szociális) vonatkozásában. Hangsúlyozandó, hogy a közlemény olyan javaslatokra összpontosít, amelyek célja a partnerség jövőbeli erősítése és elmélyítése. A javaslatok listája nem teljes; céljuk a jelenleg folyamatban levő különböző kezdeményezések és programok kiegészítése.

2005. május 30–31-én Luxembourgban sor kerül a partnerségben részt vevő országok külügyminisztereinek értekezletére („Barcelona VII”), Barcelona pedig rendkívüli konferenciának ad otthont november végén. Jelen közlemény célja a két ülés előkészítése. A közlemény javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy konkrét előrehaladást lehessen elérni néhány, a régió jövője és az EU mediterrán partnerekkel fennálló kapcsolatai szempontjából kritikus területen . Amennyiben egyetértés születik, ezek a kezdeményezések elősegítik egyes konkrét rövid és közép távú feladatok megoldását, amelyekkel partnereinknek az elkövetkezendő öt év során kell szembenézniük:

(1) Emberi jogok és demokrácia

A cél az emberi jogokat, a demokráciát, a békét és a biztonságot fokozottan figyelembe vevő politikai reformok kidolgozása, valamint a kormányzás és a részvételi demokrácia erősítését célzó folyamat határozottabb megvalósítása.

(2) Fenntartható gazdasági növekedés és reform

Az euro-mediterrán partnerek gazdaságának korszerűsítése lényeges annak érdekében, hogy élni tudjanak a globalizáció és az Európával folytatott szabadkereskedelem által kínált lehetőségekkel. A következő évek egyik kulcsfontosságú célkitűzése az EU és a földközi-tengeri országok közötti gazdasági integráció elmélyítése, párhuzamosan a dél-dél regionális integrációval. Ennek megvalósítására a kereskedelem és a szolgáltatások liberalizációja, a befektetések növelése és a szabályozások közelítése révén kerül majd sor. Továbbá a növekedést, a befektetéseket és a munkahelyteremtést gátló tényezők kiküszöbölését célzó strukturális reformok folytatása alapvető fontosságú lesz a kiegyensúlyozott makrogazdasági környezet szempontjából. A foglalkoztatás és a növekedés tekintetében a régió gazdasági előnyökhöz jut, amelyek a jövőben elősegítik, hogy a földközi-tengeri partnerországok évente megteremtsék azt az 5 millió munkahelyet, amelynek révén kedvezőbb gazdasági kilátásokat tudnak biztosítani az új munkaerőpiaci szereplőknek; ezen előnyök a fenntartható fejlődésre irányuló törekvést is biztosítják.

(3) Oktatás

Az oktatás minőségének javítása és annak biztosítása, hogy az oktatás mindenki számára hozzáférhető legyen, kritikus jelentőséggel bír a mediterrán partnerek szociális és humán fejlődése szempontjából. A földközi-tengeri partnerországok lakosságának egyharmadát 15 év alatti fiatalok teszik ki. A tudás megszerzése és terjesztése, valamint az oktatáspolitikák meghatározó tényezők a régió fenntartható, jövőorientált humán fejlődése szempontjából.

Az eszmecsere azonban nem korlátozódhat ezekre a területekre, és a jelen közleményben javasolt kezdeményezések olyan javaslatokra is kiterjednek, amelyek a szociális reformok, a migráció, a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus elleni küzdelem területét érintik szintén abból a célból, hogy igyekeznek megoldásokat találni azokra a kérdésekre, amelyekkel a következő öt év során kell szembenéznünk.

E munkaprogramot a barcelonai folyamat intézményi keretrendszerén, csakúgy mint a szomszédsági politikán, és különösen annak kulcsfontosságú eszközén, a nemzeti cselekvési terveken belül kell továbbfejleszteni. E munkaprogram ütemtervének összefoglalását a közlemény 3. szakasza tartalmazza. A 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretén belül a pénzügyi források jelentős megerősítésére lesz szükség, és a Bizottság már tett javaslatokat az új európai szomszédsági és partnerségi eszköz vonatkozásában.

Számos egymást követő miniszteri értekezlet hangsúlyozta a partnerség fokozott megismertetésének szükségességét mind az EU-n, mind a partnerországokon belül. A tizedik évforduló és 2005, mint a Földközi-tenger éve kitűnő alkalmat kínál arra, hogy számos, a partnerség jobb megismertetését célzó tevékenység és rendezvény keretében lehessen megoldást keresni e kérdésre.

A megismertetés fokozása számos, egyetértésen alapuló, világos és következetes üzenet eljuttatását teszi szükségessé az átlagemberekhez a kommunikáció és a terjesztés leghatékonyabb eszközeinek alkalmazásával. E tekintetben a tömegkommunikációnak kiemelt szerep jut.

A Bizottság már előterjesztett a partnerek számára egy részletes listát, mely regionális és nemzeti szinten végrehajtandó információs és kommunikációs intézkedéseket fogalmaz meg. Ezek között találhatók regionális műholdas televíziós adások; kétoldalú tevékenységek a nemzeti televízió- és rádióhálózatok vonatkozásában; kezdeményezések a nemzeti és a regionális sajtó bevonásával; kezdeményező rendezvényszervezés és tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása újságírók számára, valamint célirányos intézkedések a civil társadalom és a fiatalok vonatkozásában. Ebben az összefüggésben a rasszista audiovizuális anyagok elleni küzdelemnek is figyelmet kell szentelni.

A legutóbbi, hágai külügyminiszteri értekezleten egyetértés született a tekintetben, hogy a kommunikáció hatékonysága a partnerek által közvetített üzenetek konvergenciájától függ. A Bizottság arra ösztönzi a partnereket, hogy ennek megvalósítása érdekében egyaránt mozgósítsanak kormányzati és nem kormányzati csatornákat.

2. AZ ELKÖVETKEZő ÖT ÉVRE SZÓLÓ MUNKAPROGRAM

2.1. Az emberi jogok és a demokrácia fokozott védelme

A politikai reformok előmozdítása az emberi jogok és a demokrácia területén kulcsfontossággal bír a fenntartható biztonság és stabilitás megvalósítása érdekében. A Bizottság emberi jogokról és demokratizálásról szóló 2003. májusi közleménye[3] révén középpontba került az e területeket érintő együttműködés. A partnerországoknak ki kell dolgozniuk ezen célok megvalósításának mikéntjét, beleértve a nemek közötti egyenlőség, valamint az alapvető jogok és a szociális jogok tiszteletének előmozdítását, csakúgy mint a szociális partnerek civil társadalommal történő összekapcsolását és aktivizálását szolgáló politikák kidolgozását, az annak fejlődésére irányuló ösztönzés mellett. E tekintetben fontos a demokratizálás kihívásainak, beleértve a demokratikus iszlám politikai mozgalmak nemzeti politikában betöltött szerepének egységes megítélésére törekedni. Széles körű nyilvánosságot kapott a 2004. januári sanaai konferencia, amely építő jellegű eseménynek bizonyult, s amelyen az arab világ civil társadalmainak, kormányainak és nemzetközi szervezeteinek képviseletében 800-an vettek részt. A konferencián született nyilatkozat értelmében 10 pontban született egyetértés, beleértve az emberi jogok védelmét, a nők nagyobb felelősségvállalását, a demokrácia, a pluralizmus és a független bíróságok megerősítését. E következtetések némelyikével kapcsolatban hasznos eszmecserére kerülhet sor az euro-mediterrán partnerség keretén belül. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának közelmúltban (2005. április 5.) közzétett „Az arab világ szabadsága felé” című arab humán erőforrás fejlesztési jelentése körültekintően vizsgálja a szabadság és a felelősségteljes kormányzás terén mutatkozó hiányosságokat; a jelentés az arab országokra jellemző szabadságjogokkal, gazdasági és szociális jogokkal kapcsolatos helyzetre helyezi a hangsúlyt, illetve arra, hogy ezeket mennyire tartják tiszteletben a gyakorlatban.

A Bizottság – 2003. májusi közleményével összhangban – egy szubregionális szinten előkészített, az emberi jogokkal és a demokratizálással foglalkozó euro-mediterrán konferencia megrendezését javasolja 2006-ban. A konferencia célja, hogy új lendületet adjon a demokrácia és a pluralizmus megújításával kapcsolatos regionális erőfeszítéseknek, nyilvánosságot biztosítson a szomszédsági politika keretén belül tett közös erőfeszítéseket, lehetővé tegye a helyes gyakorlat kölcsönös átvételét és ösztönözze az arab civil társadalom aktív részvételét. A civil tudatosság és az emberi jogokkal kapcsolatos oktatás előmozdítására vonatkozó intézkedések regionális és nemzeti szintű támogatásban fognak részesülni. A konferencia célja konkrét, előremutató elgondolások megfogalmazása, amelyeket a szomszédsági politika és a finanszírozási eszközök révén kell megvalósítani.

Az emberi jogok és a demokratizálás területén végzett tevékenységére alapozva a Bizottság a jövőben javaslatot tesz egy, a demokráciát szolgáló eszközre, amelynek célja azon partnerek ösztönzése, támogatása és jutalmazása, akik a közös értékek, illetve a politikai reformok egyetértésben elfogadott legfontosabb célkitűzései melletti elkötelezettségükről tanúbizonyságot tesznek. Ez az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI) keretén belüli eszköz túlmutat azon a konkrét támogatáson, amely a regionális vagy nemzeti cselekvési tervek keretében mobilizálható. Az eszköznek 2007-ben kell hatályba lépnie; lehetővé teszi majd a felelősségteljes kormányzás jobb érvényesítését, valamint az emberi jogok és a demokratikus elvek előmozdítását és tiszteletben tartását.

2.2. A munkahelyteremtés és a fenntartható gazdasági növekedés elősegítése a kereskedelem liberalizációja és regionális integráció révén

A barcelonai folyamat felülvizsgálata rámutat arra, hogy a partnerség igen sikeresnek bizonyult azon célkitűzés megvalósítását illetően, hogy az ipari termékek tekintetében szabadkereskedelem jöjjön létre az EU és az egyes mediterrán partnerek között. Most a partnereknek kell megtenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy e szabadkereskedelmi terület bővüljön: fokozniuk kell a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmi liberalizációját, illetve jobban meg kell nyitniuk piacaikat az olyan új területek vonatkozásában, mint a szolgáltatások és a letelepedés. A becslések szerint a teljes értéknövekedés kétharmada a szolgáltatási és a mezőgazdasági szektornak tulajdonítható. A helyzet összetettebb, ami a déli területeken a befektetéseket és növekedést ösztönző regionális piac létrehozására, illetve az Európa és szomszédjai közötti óriási jólétbeli különbség csökkentésére irányuló általános célt illeti. Tekintettel a Földközi-tenger térségére jellemző nagyarányú népességnövekedésre, az elkövetkező öt évben a partnerség számára kiemelkedően fontos feladat a piaci integráció felgyorsítása annak érdekében, hogy a befektetések növekedjenek, új munkahelyek szülessenek és a gazdasági növekedés lendületet kapjon. Ennek megvalósítására az alábbiakban vázoltak szerint kerülhet sor.

a) A szolgáltatások kereskedelmének és a letelepedésnek regionális szintű és önkéntes alapon történő liberalizációja

A szolgáltatások kereskedelmének és a letelepedésnek liberalizációját az EU mediterrán partnereivel kötött valamennyi társulási megállapodása célkitűzésként említi. A liberalizáció kulcsfontosságú feladatot jelent egy olyan tényleges, a Földközi-tenger térségét magába foglaló szabadkereskedelmi terület megvalósítása érdekében, amely túlmutat az áruk szabad mozgásán. Ez pedig hatásos politikai eszközzé válhat abban a földközi-tengeri régió számára gazdasági növekedést eredményező folyamatban, melynek hajtóereje a kereskedelem, de hatását más gazdasági területeken is érezteti.

A földközi-tengeri országokban a GDP mintegy 60%-át a szolgáltatások adják. A Világbank felmérései szerint a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja számottevő növekedést eredményez a szociális jólét tekintetében (egyes becslések szerint ez az árukereskedelem liberalizációjától várható növekedés akár háromszorosa is lehet). A szolgáltatások liberalizációja azáltal, hogy átfogó nemzeti reformokat tesz szükségessé, ugyancsak hozzájárul a belföldi gazdasági szerkezetetátalakításhoz és reformhoz.

A térséget célzó külföldi befektetések továbbra sem érik el a kielégítő szintet, e tény a gazdasági partnerség egyik fő hiányossága. E sürgető kérdés megoldása érdekében a mediterrán partnereknek elő kell segíteniük a térségen belüli letelepedést. Ez nem szorítkozhat a külföldi és hazai befektetések szabályozási környezetének javítására, amely területen már előrelépés tapasztalható; magában kell foglalnia a kiterjedtebb intézményi háttér felülvizsgálatát is a fennmaradó akadályok – többek között a tranzakciós költségek, a szerződések biztonságának és érvényesítésének és a szellemi tulajdonjogok védelmének hiányosságai – elhárítása érdekében.

Az EU és mediterrán partnerei közötti kereskedelem és befektetések ösztönzése révén a szolgáltatások kereskedelme és a letelepedés terén végrehajtott liberalizáció hozzá fog járulni a partnerség északi és déli területei közötti óriási gazdasági különbségek megszüntetéséhez. A liberalizáció elősegítése céljából és vele párhuzamosan biztosítani kell az EU egységes piacára és a partnerországok piacaira vonatkozó szabályrendszerek közelítését.

E körülmények között az EU-nak készen kell állnia arra, hogy felkérje mediterrán partnereit: nyissanak új fejezetet az integráció történetében azáltal, hogy a tárgyalásokat nem az 1995 óta alkalmazott hagyományos (csillagpontos) modell szerint folytatják, hanem oly módon, amely egyszerre szolgálja az észak-dél és a dél-dél kereskedelmi integráció érdekét. Egyértelművé kell tenni és tiszteletben kell tartani az önkéntes részvétel elvét. Ez az új megközelítés olyan, regionális szintű tárgyalások megnyitását foglalja magában, amelyeken az érdekelt országok önkéntes alapon vesznek részt.

A megközelítés a kereskedelmi miniszterek által Isztambulban, 2004 júliusában elfogadott, szolgáltatásokkal kapcsolatos keretjegyzőkönyvben megfogalmazott megközelítését tükrözi, amely mintául szolgál a jövőbeli tárgyalások során. A résztvevő országok továbbra is kétoldalú tárgyalásokat folytatnak, ezen eszmecserék eredményeit azonban összesítik, majd az úgynevezett „regionális legnagyobb kedvezményről szóló záradékban” rögzített megkülönböztetésmentesség elve alapján egyéb országokra is kiterjesztik. A záradék biztosítja, hogy valamennyi mediterrán partner az EU garantáltan legkedvezőbb ajánlatát kapja bármely szektor és bármely ország vonatkozásában. Viszonzásul a partnerországok megnyitják szektoraikat egymás és az EU számára.

Ezért az EU-nak és a földközi-tengeri országoknak meg kell állapodniuk abban, hogy tárgyalásokat folytassanak a letelepedésnek és a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja és integrációja terén, összhangban regionális szinten, a szomszédsági politika keretén belüli cselekvési tervekben vállalt kötelezettségeikkel. E tárgyalásokon valamennyi mediterrán partner részt vehet, amennyiben hajlandó ilyen regionális megállapodás megkötésére (mivel tagjelölt ország, Törökország ez alól kivételt képez). A Bizottság a jövőben benyújt a Tanácshoz egy, a tárgyalási útmutatásokra vonatkozó javaslatot, a célból, hogy a partnerországokkal 2005 második félévében megkezdődjenek a tárgyalások. A partnereknek késznek kell lenniük arra, hogy a letelepedésnek és a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációjáról folytatott tárgyalásokat, melyek regionális vonzatta számottevő, időben lezárják annak érdekében, hogy e folyamat hozzájárulhasson a szabadkereskedelmi terület 2010-re tervezett létrehozására irányuló célkitűzés megvalósításához.

Ezen erőfeszítések során törekedni kell a szociális és a gazdasági fejlődés összehangolására. E tekintetben, valamint az alapvető szociális és gazdasági jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében nagy jelentősséggel bír a szabadkereskedelmi terület jelenleg zajló fenntarthatósági szempontú hatásvizsgálata, és az annak kapcsán megfogalmazott ajánlások segítséggel kell, hogy szolgáljanak a jövőbeli politika kialakítása vonatkozásában.

b) A kereskedelem liberalizációja és együttműködés a mezőgazdasági és halászati termékek vonatkozásában

Az egyes szektorokat képviselő magas beosztású tisztviselők mezőgazdasági tárgyú ülései alapján megállapodásnak kell születnie egy, a mezőgazdasági és halászati termékek illetve a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizációjára vonatkozó menetrendről, amely nagyon kevés kivételtől eltekintve magas fokú liberalizációt eredményező, végrehajtási ütemtervvel rendelkező regionális megbízást biztosít , a társulási megállapodások rendelkezéseivel és célkitűzéseivel összhangban. Ezzel egyidejűleg a felek kötelezettséget vállalnának arra, hogy 2007-től regionális együttműködési programot indítanak a vidékfejlesztés és a minőségi termelés optimalizálása érdekében, a szomszédsági politika célkitűzéseivel összhangban. A májusban Luxemburgban megrendezett euro-mediterrán konferencia eredményeire támaszkodva a Bizottság a jövőben javaslatot nyújt be a Tanácshoz a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmi liberalizációjára irányuló tárgyalásokkal kapcsolatos iránymutatásokról annak érdekében, hogy a tárgyalások 2005 második felében megindulhassanak. A tárgyalásokat egy éven belül le kell zárni a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmének liberalizációja és a 2010-re létrehozandó szabadkereskedelmi területre vonatkozó célkitűzés összehangolása érdekében.

c) A műszaki jogszabályok konvergenciájának biztosítása a kereskedelem ösztönzése céljából

A műszaki jogszabályok közelítése a szabványok és a megfelelőségértékelés terén meghatározó jelentőséggel bír a kereskedelem és a befektetések ösztönzése, illetve végső soron a gazdaságok integrációja szempontjából. A célkitűzés a kereskedelem előmozdítása a szabványok és a műszaki követelmények összehangolása révén, amely csökkenti a párhuzamos vizsgálatok és hitelesítés költségeit, és ezáltal egyszerűsíti a piacra jutást. A palermói euro-mediterrán kereskedelmi miniszteri konferencián (2003. július) elfogadott munkaprogram alapján a gazdasági jogszabályok harmonizálására irányuló munka már kezdetét vette; az euro-mediterrán régión belül a végső harmonizáció és/vagy a kereskedelemmel kapcsolatos szabványok kölcsönös elismerése felé is számos vonatkozásban jelentős előrelépés tapasztalható. Az összehangolásra tett erőfeszítések sikere érdekében különös hangsúlyt kapott a jogalkotási prioritások meghatározása valamennyi partnerrel. Az aktuális feladatot az európai szomszédsági politika keretében – a szükséges támogatás mellett – végzett közös munka jelenti, melynek célja a tényleges közelítés, valamint a szabályozásbeli és infrastrukturális korszerűsítés. Amint az összehangolásra tett erőfeszítések sikerrel járnak, és egyenértékű jogszabályok lépnek életbe, lehetőség szerint megfelelőségértékelésről és kölcsönös elfogadásról szóló megállapodások jöhetnek létre az ipari termékek vonatkozásában, ami a szabályozások terén lehetővé teszi a gazdasági integráció és növekedés szempontjából előnyös „kereskedelmi folyosók” létrehozását.

d) A dél-dél gazdasági integráció

Az euro-mediterrán folyamat nem szorítkozik az EU és az egyes földközi-tengeri országok közötti preferenciális és kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. A barcelonai folyamat kulcsfontosságú összetevője a földközi-tengeri országok egymás közötti kereskedelmi kapcsolatainak elmélyítése. A barcelonai nyilatkozatban körvonalazott regionális szabadkereskedelmi terület csak íly módon teljesedhet ki. A dél-dél kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztése a régión belül a földközi-tengeri országok alapvető gazdasági érdeke. Egyes tanulmányok szerint a potenciális külföldi befektetések szempontjából óriási, mindeddig kiaknázatlan gazdasági lehetőségek rejlenek a földközi-tengeri országok közötti kereskedelem (dél-dél kereskedelem) megindításában. Az előnyök elsősorban két, a régió számára nagy kihívást jelentő területen, a gazdasági sokszínűség és a foglalkoztatás terén jelentkeznének. A dél-dél regionális integráció – a konszolidált észak-dél kapcsolatokkal együttesen – kulcsfontosságú feltétele annak, hogy a földközi-tengeri országok gazdasága dinamikussá és sokrétűvé váljon. A közelmúlt egyik előrelépését az Egyiptom, Jordánia, Marokkó és Tunézia által 2004 februárjában aláírt Agadiri Szabadkereskedelmi Megállapodás jelenti. Egyéb szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére is sor került 2004 folyamán, nevezetesen Törökország és Marokkó, Törökország és Tunézia, valamint Törökország és a Palesztin Nemzeti Hatóság között; ezek mindegyike egyértelműen jelzi a Földközi-tenger térségének regionális integrációja terén tett előrehaladást.

Mindazonáltal az Euromed területén belüli, tényleges szabadkereskedelmi terület a megegyezés szerint 2010-re végrehajtandó kialakítása érdekében szükség van további megállapodások megkötésére, valamint a meglévők tényleges szabadkereskedelmi megállapodásokká történő átalakítására. A földközi-tengeri országoknak ezért fokozott ütemben kell egymással tényleges szabadkereskedelmi megállapodásokat kötniük annak érdekében, hogy 2010-re megvalósuljon az átfogó euro-mediterrán szabadkereskedelmi terület létrehozására vonatkozó célkitűzés, amellyel kapcsolatban jelenleg fenntarthatósági szempontú hatásvizsgálat zajlik.

E szabadkereskedelmi megállapodások továbbá lehetővé teszik a páneurópai-mediterrán származási kumuláció megvalósítását. A származási kumulációnak ez a rendszere valójában preferenciális kapcsolatok meglétét feltételezi az érintett partnerek között (a preferenciális származási szabályok lényegüknél fogva kötődnek a preferenciális megállapodásokhoz). A páneurópai-mediterrán származási kumuláció a várakozások szerint jelentős előnyöket biztosít a gazdasági szereplőknek, különösen a preferenciális elbánáshoz való hozzáférés megkönnyítése és az iparcikkek vonatkozásában a beszerzési lehetőségek bővülése révén.

A letelepedésnek és a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja vonatkozásában a szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos keretjegyzőkönyvben szereplő regionális legnagyobb kedvezmény elve szerinti regionális megközelítés erőteljes dél-dél integrációt biztosít.

A meglévő kétoldalú és regionális szabadkereskedelmi megállapodásokra – beleértve az Agadiri Megállapodást – és a páneurópai-mediterrán származási jegyzőkönyvre alapozva menetrendet kell kidolgozni annak érdekében, hogy 2010-re létrejöhessen egy olyan szabadkereskedelmi terület, mely magában foglalja a szolgáltatások és a letelepedés szabadkereskedelmét, valamint a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmének liberalizációját.

e) Kiegyensúlyozott makrogazdasági háttér

Szükség van a megfelelő költségvetési és monetáris politika révén kialakított, kiegyensúlyozott makrogazdasági háttér fenntartására, csakúgy mint annak a növekedést, a befektetéseket és a munkahelyteremtést akadályozó tényezők elhárítására irányuló strukturális reformokkal való kiegészítésére. Ebben az összefüggésben kiemelt figyelmet kell szentelni a megfelelő üzleti környezet kialakításának, a kormányzás javításának és az állam gazdasági életben betöltött szerepének megváltoztatására irányuló tevékenységnek. Ezzel kapcsolatban bátorítandó, hogy a mediterrán partnerek teljes mértékben éljenek a társulási megállapodásban előírt gazdasági párbeszédek lehetőségével a makrogazdasági stabilizáció és a növekedéspolitikák terén elért haladás konszolidációja céljából, az európai szomszédsági politika keretén belüli cselekvési tervekben előírtak szerint. E kérdések megvitatására sor kerül a Rabatban 2005 júniusában megrendezésre kerülő miniszteri konferencián.

f) Az Euro-Mediterrán Fejlesztési Bank

A mediterrán partnerek a közelmúltban hangsúlyozták egy Euro-Mediterrán Fejlesztési Bank létrehozásának fontosságát. Meg kell jegyezni, hogy ezen a téren az EBB jelentős előrehaladást ért el az Euro-Mediterrán Beruházási Hitel és Partnerség (FEMIP) révén, amely jelenleg évente 2 milliárdos nagyságrendű hiteleket biztosít a mediterrán partnerek számára. Még felmérésre vár, mekkora előrehaladást biztosított a FEMIP a magánszféra tevékenységeinek támogatása által. A 2003. novemberi ECOFIN-Tanácson egyetértés született arról, hogy a FEMIP mandátumát 2006 végéig felülvizsgálják. Egy Euro-Mediterrán Fejlesztési Bank esetleges létrehozását újra alaposan át kell gondolni a FEMIP-pel kapcsolatos tapasztalatok és a kérdés korábbi felülvizsgálata fényében, s ennek során figyelembe kell venni az EBB külső mandátumainak általános felülvizsgálatát is. A Bizottság e tekintetben 2006 során az EBB-vel folytatott konzultáció alapján értékelést nyújt be.

g) Közlekedés

Egy megfelelő összekapcsolódásra (az EU és a mediterrán partnerek között, valamint a mediterrán partnerek között) és közös politikai célkitűzésekre alapozott euro-mediterrán közlekedési hálózat létrehozása alapvető előfeltétele a szabadkereskedelmi terület hatékony működésének. A szükséges szabályozásbeli reformokat és a piacok megnyitását jelentős infrastrukturális beruházásoknak kell kísérniük. A FEMIP révén fontos beruházási források állnak rendelkezésre. A 2005-ben, az EBB részvételével megrendezésre kerülő euro-mediterrán közlekedési miniszteri konferencián a várakozások szerint megállapodás születik egy regionális közlekedésinfrastruktúra–hálózat létrehozásáról s a legfontosabb projektekről, továbbá ajánlásokat fogadnak el az euro-mediterrán közlekedésügyi együttműködésének és a mediterrán partnerországok közlekedési reformjainak ösztönzése érdekében.

h) Energia

Az euro-mediterrán energiapiac fokozatos kialakítása központi szerepet játszik a barcelonai nyilatkozat célkitűzéseinek megvalósításában és a régió általános gazdasági és szociális fejlődésében. Egy ilyen piac kialakítását számos jelentős szubregionális projekt szolgálja, így például a Maghreb-országok és az EU villamosenergia-piacának fokozatos integrációja, a Mashreq-régió gázpiacainak integrációja, az Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság érdekeit egyaránt szolgáló energiaprojektek, valamint a „Medgaz” és az „Arab Gas” gázvezeték kivitelezése.

A várakozások szerint 2006-ban sor kerül az euro-mediterrán országok energiaügyi minisztereinek konferenciájára az energiapiacok és energetikai infrastruktúrák szubregionális integrációjának fellendítése céljából.

i) Környezet és fenntarthatóság

Az euro-mediterrán partnerség tizedik évfordulója megfelelő időpont egy meghatározó jelentőségű, széleskörű nyilvánosságot élvező, nagyra törő kezdeményezés elindítására, amelynek tervezett célja az átlagemberek életminőségének javítása a Földközi-tenger 2020-ig megvalósítandó szennyezésmentesítése révén. A cél az összes jelentős szennyezési forrás elleni fellépés, beleértve az ipari kibocsátásokat, a települési hulladékot és különösen a városi szennyvizet. A kezdeményezés javulást eredményezne az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos kilátások terén, hozzájárulna a helyi halállományok megfogyatkozásának megfékezéséhez, valamint polgárok milliói számára gondoskodna biztonságos ivóvízről.

A szükséges kapacitások és támogatás helyi szintű biztosítása (beleértve a fenntartható városgazdálkodás támogatását és a helyi szereplők mozgósítását), a legjobb gyakorlat átadása (beleértve tengerparti zónák integrált kezelését), továbbá a környezetvédelmi infrastruktúrába történő beruházások céljából egyértelmű politikai támogatásra és jelentős pénzügyi beruházásokra lesz szükség. Amennyiben e cél érdekében a pénzügyi támogatás összpontosítása kérdésében egyértelmű elkötelezettség mutatkozik, a cél megvalósítható.

A Bizottság javasolja, hogy a mediterrán partnerekkel egyetértésben készüljön pontos menetrend azon intézkedések elfogadásáról, melyek a Földközi-tenger 2020-ig megvalósítandó szennyezésmentesítését szolgálják. E menetrendet 2006-ban kell elfogadni.

2.3. A mindenki számára hozzáférhető, jobb oktatáshoz való hozzájárulás

a) Oktatás és szakképzés

Az arab humán erőforrás fejlesztési jelentések hangsúlyozzák: jelentős fejlesztésekre van szükség az oktatás terén. A kérdés legutóbb a Rabatban 2004. december 11-én megrendezett, a jövőbeli miniszteri értekezletet előkészítő fórumon került előtérbe. Az oktatás lesz a témája továbbá a 2005 májusában Jordániában tartandó, a következő oktatásügyi miniszteri konferenciát előkészítő fórumnak is.

A Bizottság elismeri a humán erőforrások fejlesztésének roppant jelentőségét a földközi-tengeri országok gazdasági és szociális fejlődése szempontjából. E célból a Bizottság a jelenlegi, 2000–2006-os MEDA program keretén belül 704 millió eurót juttat a mediterrán partnerországokban elindított, az oktatás és szakképzés fejlesztésére irányulói támogatási programoknak.

Annak biztosítása érdekében, hogy a mediterrán partnerek részt vehessenek a tudásalapú társadalomban és kihasználhassák annak előnyeit, a partnerségi megközelítés, valamint az érintett országok szükségleteinek megfelelő reformok előmozdítására és támogatására való összpontosítása kérdésében egyetértésnek kell születnie az oktatási és szakképzési programokra szánt források növeléséről. Ez az érintett szektorok esetében az EU-finanszírozás arányának jelentős növekedését eredményezné. A Bizottság javasolja, hogy az Unió folytasson párbeszédet a partnerországokkal és a tagállamokkal az oktatási és szakképzési szektort érintő kétoldalú együttműködés jelentős fokozása érdekében. A cél az oktatásra szánt pénzügyi együttműködés legalább 50 %-os növelése 2007-től, a nemzeti kormányok ismételt, a szektorba történő beruházásokra irányuló erőfeszítéseivel párhuzamosan.

E nagyszabású kihívások nem csupán az EU által biztosított finanszírozás növelését teszik szükségessé, hanem az olyan egyéb adományozók, mint az EBB, a Világbank és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja fokozottabb és hatékonyabb koordinációját és részvételét is. Nélkülözhetetlen továbbá, hogy a mediterrán partnerek kötelezettséget vállaljanak arra, hogy nemzeti kiadásaik jelentős százalékát az oktatásra és az írástudatlanság felszámolására fordítják, s olyan intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek fokozzák a kiadások hatékonyságát.

Az EU-stratégia meghatározó elve, hogy a partnerország kormánya a kérdést magáénak érezze, továbbá hogy olyan kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, amely hosszú távon garantálja a reformok fenntarthatóságát. A Bizottság a jövőben is érvényesíteni kívánja az egyenjogúság elvét, amely kiemelt hangsúlyt helyez a hátrányos helyzetű csoportokra és a helyi lakosságra, többek között az írástudatlan rétegekre, a leánytanulókra, valamint a vidéki és külvárosi lakosságra. A Bizottság támogatni fogja továbbá a rendszerek korszerűsítésére és az információs és kommunikációs technológiához való hozzáférés javítására irányuló törekvéseket. Ez utóbbi kérdés megvitatására az Írországban áprilisban tartandó, az információs társadalommal foglalkozó euro-mediterrán miniszteri értekezleten is sor kerül majd.

A partnerség célját az oktatás és a szakképzés minőségének , helytállóságának és következetességének javítása kell, hogy képezze, összhangban a régió szociális és gazdasági szükségleteivel, továbbá az, hogy az oktatásban és szakképzésben egyre többen, egyre kisebb lemorzsolódás mellett vegyenek részt, különös tekintettel a kirekesztés veszélyeztette lakosságra. Az ezredfordulós fejlesztési célkitűzésekkel összhangban és a különböző szakpolitikák egyidejű támogatása révén az Európai Uniónak és partnerországainak arra kell törekedniük, hogy 2015-re megvalósítsák a következő három kulcsfontosságú célkitűzést: az írástudatlanság felszámolását a régión belül; valamennyi leány és fiú részvételét az általános iskolai oktatásban; a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolását az oktatás valamennyi szintjén, amely külön erőfeszítéseket tesz szükségessé annak érdekében, hogy a nők részvétele az oktatás valamennyi szintjén megvalósuljon.

b) Mobilitás a felsőoktatásban

2002 óta az euro-mediterrán partnerség keretén belül számos kezdeményezést fogadtak el a mobilitás és a felsőoktatási kapcsolatok terén, melyek célja, hogy a kölcsönös megértést és tudatosságot már az oktatás során javítsák. A valenciai miniszteri konferencián 2002-ben a Bizottság azt a javaslatot tette – amivel a Tanács később egyetértett –, hogy a Tempus-programot terjesszék ki a mediterrán partnerekre, továbbá fokozzák az euro-mediterrán ifjúsági program keretében megvalósuló együttműködést. Ezek a tevékenységek kiegészítik az oktatási rendszerre irányuló reformok támogatását. A szomszédsági politika keretén belül a partnerek megállapodtak abban, hogy törekednek szocio-kulturális és oktatási csereprogramok megvalósítására. Ezek a tevékenységek kiegészítik az oktatási rendszerre irányuló reformok támogatását. A Bizottság 2006 folyamán bővíteni kívánja a jelenlegi mobilitási programokat, a Bizottság és az euro-mediterrán régió fogadó országai által közösen finanszírozott, egyetemi hallgatók számára kidolgozott nagyszabású ösztöndíjprogram elindítása révén. Az ösztöndíjprogram létrehozására vagy már meglévő eszközök segítségével kerülne sor, azaz az Erasmus Mundus program (2004–2008) keretében egy specifikus alprogram révén, vagy a Tempus-programon belüli hallgatói mobilitás megerősítése által. Az ösztöndíjak meghatározott százalékát nők számára tartják fenn. A Bizottság emellett javasolja, hogy a partnerek vegyék fontolóra annak lehetőségét, hogy biztosítják: a tanulmányaik befejeztéhez közeledő gyermekek egy teljes tanítási évet vagy egy nyári szemesztert egy másik partnerország iskolájában tölthetnek. Továbbra is elő kell segíteni a fiatalok szintjén a kultúrák közötti párbeszédet ifjúsági csereprogramok, önkéntes munka, valamint egyéb nem hivatalos oktatási tevékenységek révén.

Az EU és a partnerországok közötti mobilitás növelése végett együtt kell dolgoznunk a felsőoktatási és szakmai képesítések elismerésére irányuló rendszer kidolgozásán. Ennek megvalósítása érdekében a partnerországoknak fontolóra kell venniük egy általános, az egész régióra érvényes, továbbá az EU-ban és nemzetközi szinten is elismert egyetemi képesítés bevezetését.

Tekintve a szomszédsági politika célkitűzéseit és hangsúlyos elemeit, az európai integrációval kapcsolatos ismeretek elmélyítése a mediterrán partnerek érdekét szolgálja. Ezért kívánatos lenne, ha a partnerek egyetértenének a tekintetben, hogy ösztönzik az európai tanulmányok folytatását a mediterrán partnerek felsőoktatási intézményeiben.

2.4 A jog érvényesülése, a biztonság és a szabadság, beleértve a migrációt és a társadalmi beilleszkedést

Szükség van az együttműködés fokozására annak érdekében, hogy a mediterrán térségben közös fellépés valósuljon meg a jog érvényesülése, a szabadság és a biztonság különböző területein. A biztonságot veszélyeztető tényezők – mint a szervezett bűnözés, a tiltott kereskedelem és a terrorizmus – elleni együttes küzdelem, csakúgy mint a felelősségteljes kormányzás, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság érdekében tett erőfeszítések fokozása elő fogja segíteni, hogy a mediterrán partnerek közelebb kerüljenek az EU-hoz.

A regionális keretdokumentum valenciai elfogadása és ezt követően az igazságügy, szabadság és biztonság tárgyában elindított regionális program végrehajtása valós előrelépést jelentett, amely ösztönzőleg hatott a kétoldalú együttműködésekre is.

Most olyan új programokra és tevékenységekre van szükség, melyek az igazságügyi rendszerek reformjának és együttműködésének elősegítését, a szervezett bűnözés, a drogok és a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint a migrációs hullámok kezelése terén együttes megközelítés biztosítását szolgálják.

A Bizottság álláspontja szerint a társulási megállapodások és a szomszédsági politika keretén belüli cselekvési tervek szerepe rendkívül fontos, különösen az igazságügyi és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó albizottságon, illetve a migrációval és a szociális ügyekkel foglalkozó munkacsoporton belül zajló intézményközi párbeszédnek köszönhetően.

Különösen hasznosnak bizonyul e területen az EU és a mediterrán partnerek igazgatási rendszerei közötti ikerintézményi együttműködés, melyet a jövőben tovább kell fejleszteni. A szomszédsági politika keretén belüli cselekvési tervek és az új Európai Szomszédságpolitikai Támogatási Eszköz (ENPI) keretén belül lehetőség nyílik kísérleti projektek támogatására.

A migráció és a migránsok társadalmi beilleszkedése különösen kényes kérdés. Mára közel 5 millió, a mediterrán partnerországokból származó polgár telepedett le legálisan az EU-ban. Legtöbbjük marokkói, algériai és török származású[4]. Az EU-ban tapasztalható demográfiai helyzet ugyanakkor szükségessé teszi, hogy az újonnan érkező migránsok munkába álljanak[5]. A migrációs nyomás csökkentésére való összpontosítás helyett a partnereknek olyan, stratégiai jellegű megközelítést kell kidolgozniuk, amelynek célja a migráció előnyeinek optimalizálása valamennyi partner számára. Egy ilyen megközelítés magában foglalná az olyan emberi tragédiák megakadályozását célzó együttműködés fokozását, amelyek a földközi-tengeri térségben az EU-ba való illegális belépés megkísérlése során következnek be. A további halálos áldozatok elkerülésének egyértelmű prioritást kell jelentenie a partnerség keretén belül.

A társulási megállapodások, valamint a szomszédsági politika keretén belüli cselekvési tervek elő fogják segíteni a személyek mozgásával kapcsolatos kérdések közös kezelését (beleértve a vízumügyek egyszerűsítését), valamint a migránsok integrációját. A társulási megállapodások némelyike hozzájárult ahhoz az előrelépéshez, ami a migráns munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód vonatkozásában tapasztalható. További erőfeszítésekre van szükség a fogadó országon belüli integráció elősegítése érdekében, beleértve a hátrányos megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem fokozását. Az új ENPI segíthet egy olyan átfogó megközelítés meghonosításában, mely kiterjed a partnerek egymás közötti, illetve szomszédaikkal megvalósuló határokon átnyúló együttműködésére; meg lehet vizsgálni egy migrációs tanulmányokkal foglalkozó euro-mediterrán központ létrehozásának lehetőségét is. Valamennyi szempontot figyelembe kell venni, beleértve az arab partnereknek a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem megvitatására irányuló kérését, csakúgy mint az EU és a partnerországok munkaerőpiacáról készített tanulmány eredményeit.

A magas beosztású tisztviselők szintjén lefolytatott alapos előkészítést követően legkésőbb 2007-ben sor kerül az euro-mediterrán országok szociális ügyekkel, illetve bel- és igazságügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozójára, hogy az e területeket érintő együttműködés fokozása érdekében további intézkedések szülessenek. A helyi hatóságok és a civil társadalom szerepe ezekben a kérdésekben szintén nem elhanyagolandó.

2.5 Terrorizmus

1995 óta jelentősen megszaporodtak a partnerség biztonságát fenyegető tényezők. Mindez legerőteljesebben a terrorizmus elleni küzdelem területén jelentkezik. A rendőrség, az igazságügyi szervek és más hatóságok közötti együttműködés javult, a regionális program második szakasza ezt az együttműködést kívánja továbbfejleszteni; mindazonáltal a veszélyt jelentő szervezetekkel és személyekkel kapcsolatos információcsere elmélyítéséhez szükséges bizalom kialakítása terén még sok a tennivaló. A kétoldalú államközi együttműködés nem bizonyult kellőképpen hatékonynak a terrorizmus globális fenyegetésének kezelését illetően. 2001 óta súlyos terrortámadások érték az euro-mediterrán országokat, a probléma kezelését célzó regionális párbeszéd azonban gyakran a meghatározásokkal kapcsolatos egyetértés hiánya miatt fulladt kudarcba.

A partnereknek egyetértésre kell jutniuk a tekintetben, hogy párhozamosan törekednek széleskörű, az emberi jogokat messzemenően tiszteletben tartó politikai együttműködésre a terrorizmus elleni küzdelem terén, és a terrorizmus okaira összpontosító politikai párbeszédre. Továbbá a Bizottság javasolja, hogy az euro-mediterrán partnerek folytassanak eszmecserét egy, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó magatartási kódexről, beleértve – az arab partnerek javaslatának megfelelően – annak finanszírozási szempontjait. Az eszmecsere célja megállapodás megkötése 2007 végét megelőzően.

A kétoldalú együttműködés megerősítésre szorul, az európai szomszédsági politika keretén belüli cselekvési tervek e kérdéskört érintő fejezetét teljes körűen végre kell hajtani. Az együttműködés távlatai tekintetében fontos továbbá a földrajzi megközelítés kiszélesítése, beleértve a Szaharától délre fekvő országokat is. Ez indokolja az olyan kezdeményezések kedvező fogadtatását, mint pl. az algíri regionális terrorizmusellenes központ tervezett létrehozása.

2.6 Tömegpusztító fegyverek és az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP)

Az EU a mediterrán partnerekkel karöltve azon munkálkodik, hogy megvalósítsa a barcelonai nyilatkozatban megfogalmazott célkitűzéseket, azaz hogy a mediterrán régió tömegpusztító fegyverektől mentes övezet legyen, s hogy a régió valamennyi országa maradéktalanul eleget tegyen e téren nemzetközi kötelezettségeinek. Ezeket a célkitűzéseket a Szíriával parafált társulási megállapodás és a szomszédsági cselekvési tervek is tartalmazzák.

A Bizottság üdvözli a főtitkár/főképviselő e témakörben rendezendő munkaértekezletre irányuló kezdeményezését. E munkaértekezletre 2005 folyamán kerül sor. A partnereknek biztosítaniuk kell az együttműködés hatékonyságát annak érdekében, hogy végrehajtsák kötelezettségvállalásaikat, különösen az export, az árutovábbítás és a meghatározott célra történő felhasználás ellenőrzése, valamint a végrehajtási eljárások terén. A Bizottság kész arra, hogy megvizsgálja, milyen lehetőség áll rendelkezésre e téren megfelelő technikai segítség biztosítására.

Az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) keretén belül megvalósuló együttműködést tovább kell fejleszteni regionális, szubregionális, illetve kétoldalú szinten azzal a céllal, hogy a felek jobban felismerjék az együttműködési lehetőségeket a konfliktusmegelőzéssel és a válságkezeléssel kapcsolatos tevékenységek során. Az Athénban júniusban megrendezésre kerülő szeminárium ilyen lehetőséget kínál.

2.7 A közel-keleti békefolyamat

A felülvizsgálat rámutat arra, hogy az elhúzódó konfliktusok akadályozzák az előrelépést a partnerség terén. Mindez hatványozottan igaz a közel-keleti békefolyamat esetében. Az arab partnerek által készített dokumentum[6] kiemelt figyelmet szentel e kérdésnek. Az izraeli miniszterelnök és a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke között nemrégiben lezajlott értekezletet követően az előrelépés jelei tapasztalhatók. A barcelonai folyamat hozzájárulhat a békefolyamat előmozdításához, még akkor is, ha ez nem az a fórum, ahol a megállapodás létrejön. A partnereknek arra ösztönzik a Négyeket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket; elő kell segíteniük a menetrendben megfogalmazott célkitűzések végrehajtását, azaz a demokratikus, Izraellel békében és biztonságban élő palesztin állam létrehozását. Ez alkotja az izraeli–palesztin békefolyamat irányadó keretét. A politikai folyamat kiegészítéseként az euro-mediterrán partnerségnek folyamatos támogatást kell biztosítania a felek közötti együttműködéshez, különösen az ipari és gazdasági szektorokat érintően. A vitarendezés összefüggésében a partnerségnek kell biztosítania azokat az eszközöket, melyek révén Európa hozzájárulhat a béke megőrzéséhez; egy Béke és Stabilitás Chartát, illetve a szomszédsági politika révén valamennyi partner lehető leghatékonyabb európai integrációját.

2.8 Hozzájárulás az egyéb konfliktusok rendezéséhez

Mindezek mellett az EU-nak hajlandóságot kell mutatnia a régión belül jelentkező egyéb konfliktusok, köztük a nyugat-szaharai konfliktus rendezésének támogatására, ezáltal kiküszöbölve azokat a jelentős akadályokat, amelyek az Arab Maghreb Unióval folytatott további integrációs folyamat fejlődésének szabnak gátat. Ebben az összefüggésben a Maghreb-országok regionális integrációjára irányuló EU-támogatás már most is jelentős szerepet játszik.

2.9 Civil társadalom

Ebben az összefüggésben a meglévő regionális programok és az Anna Lindh Alapítvány által biztosított támogatás révén lehetőség nyílik virtuális egyetemi hálózatok kialakítására az euro-mediterrán régión belül. Az alapítvány segítségével elő kell segíteni, hogy a civil társadalom nagyobb szerepet játsszon e folyamatban, hatékonyan fel kell lépni a tudatlanságon alapuló sztereotípiák és ellenségképek ellen, és ösztönözni kell a népek közötti tényleges partnerségi viszony létrejöttét. A barcelonai nyilatkozatban már megfogalmazott elképzeléssel összhangban a partnerségi eszközök keretében – beleértve az Anna Lindh Alapítványt – ki kell dolgozni egy, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia leküzdésére irányuló regionális stratégiát.

A civil társadalom és a szociális partnerek szerepét illetően egyetértésnek kell születnie a partnerségben való részvételük fokozását szolgáló mechanizmusokról. A mechanizmusok kifejlesztése megvalósítható azáltal, hogy a civil társadalom csoportjainak általános vagy szektorspecifikus konzultációkon való részvételét regionális és nemzeti szinten ösztönzik; így lehetőséget kapnak arra, hogy nézeteiket a partnerséggel kapcsolatos valamennyi kérdés vonatkozásában általánosabb szinten és hatékonyabban megfogalmazhassák. A társulási megállapodások és az európai szomszédsági politika végrehajtását illetően egyetértés születhet arról, hogy a civil társadalmi szervezetekkel rendszeres előkészítő egyeztetésekre kerüljön sor az emberi jogokkal és a demokratizálódással foglalkozó albizottságok üléseit megelőzően, illetve azokat követően.

A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség alapvető fontosságú kérdés, amely hatást gyakorol a humán és a gazdasági fejlődésre.

Egy, a kormányzati képviselők és a civil társadalom részvételét biztosító euro-mediterrán konferencia megrendezése hasznosnak bizonyulna a kérdés jelentőségének tudatosítása szempontjából, egyben lehetővé tenné, hogy gyakorlati lépésekre kerüljön sor a helyzet javítása érdekében. E konferenciát 2006 folyamán kell lebonyolítani , és konkrét, a jövőre vonatkozó elképzelésekre tett javaslatokat kell eredményeznie, amelyeket a szomszédsági politika és annak finanszírozási eszközei segítségével lehet megvalósítani.

2005-ben érkezett el a nők jogainak előmozdítását célzó pekingi nyilatkozat és cselekvési program 10. évfordulója is; mindkét Euromed ülésnek határozottan előtérbe kell helyeznie a nők nagyobb felelősségvállalását, amelyet a barcelonai folyamat is hangsúlyoz. A Bizottság teljes körűen támogatja az arab nők nemzetközi fórumának azon törekvését, hogy e téren előrelépést érjenek el, és javasolja egy olyan, a régió egészét felölelő hálózat létrehozását, melynek tagjai, az üzleti élet, a művészet, a politika és a civil társadalom területén tevékenykedő női vezetők.

3. A KULCSFONTOSSÁGÚ KEZDEMÉNYEZÉSEK ÜTEMEZÉSE

A fentiekből következően a Bizottság azt az ajánlást teszi, hogy az idén megrendezésre kerülő luxemburgi és barcelonai miniszteri értekezleteken a partnerség jövője érdekében egyetértés szülessen az alábbi kezdeményezésekkel kapcsolatban:

2005 | Az euro-mediterrán partnereknek önkéntes alapon regionális tárgyalásokat kell indítaniuk a szolgáltatások és a letelepedés liberalizációja vonatkozásában. E célból a Bizottság benyújtja a Tanács által jóváhagyandó tárgyalási iránymutatásokat. Az euro-mediterrán partnereknek meg kell állapodniuk egy, a feldolgozott mezőgazdasági termékek és a halászati termékek kereskedelemének liberalizációjára vonatkozó menetrendről. A Bizottság benyújtja a Tanács által jóváhagyandó tárgyalási iránymutatásokat a partnerországokkal folytatandó tárgyalások elindítása érdekében. 2005-től sor kerül a páneurópai-mediterrán származási jegyzőkönyv fokozatos végrehajtására az euro-mediterrán térségben. |

2005 folyamán megrendezésre kerül egy, a tömegpusztító fegyverekre összpontosító munkaértekezlet. |

Az euro-mediterrán országok közlekedési minisztereinek konferenciáját az EBB részvételével az év vége előtt le kell bonyolítani, hogy jóváhagyják a transzeurópai közlekedési hálózattal összeköttetésben lévő regionális közlekedési infrastruktúra-hálózat létrehozását, és egyetértés szülessen az euro-mediterrán közlekedésügyi együttműködés következő néhány évre vonatkozó prioritásai tekintetében. Rabatban megrendezésre kerül a gazdasági és pénzügyi miniszterek konferenciájára. |

2006 | Sor kerül egy szubregionális szinten előkészített, az emberi jogokkal és a demokratizálódással foglalkozó euro-mediterrán konferenciára. |

A műszaki jogszabályok, a szabványok és a hitelesítési folyamatok közelítésére irányuló munkának fokozottabb ütemben kell folynia, hogy az lehetővé tegye a megfelelőségértékelésről szóló megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások lebonyolítását. |

A tervek szerint sor kerül a nemek közötti egyenlőségről szóló, a kormányzati képviselők, a civil társadalom és a szociális partnerek részvételével zajló euro-mediterrán konferenciára. A konferenciának a nők társadalomban betöltött szerepének és humán fejlődéshez való hozzájárulásának növelése érdekében a régión belüli legjobb gyakorlatok összehasonlítására kell összpontosítania. |

Napirendre kerül a Földközi-tenger 2020-ig megvalósítandó eredményes szennyezésmentesítését célzó konkrét intézkedések pontos menetrendjének elfogadása. |

A FEMIP-pel kapcsolatos tapasztalatok fényében, illetve a partnerországokkal folytatott konzultációkat követően a Bizottság az év vége előtt felméri egy Euro-Mediterrán Fejlesztési Bank létrehozásának lehetőségét. A Bizottság ösztöndíjprogramot indít egyetemi hallgatók számára vagy a már meglévő Erasmus Mundus programon belül, vagy a Tempus-programon belüli mobilitási tevékenységek fokozása révén. |

Szükség van egy euro-mediterrán energiaügyi miniszteri konferencia megszervezésére, a szubregionális energiapiacok és energetikai infrastruktúrák integrációjának fellendítése céljából. |

2007 | Az euro-mediterrán partnerek között az év vége előtt egyetértésnek kell születnie egy, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos magatartási kódexről. |

Szükség van az euro-mediterrán országok bel- és igazságügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozójára, amelyet a helyi hatóságok részvételével kell lefolytatni a migrációs hullámok kezelése és a társadalmi beilleszkedés megvitatása céljából. |

Egy, a vidékfejlesztéssel és a minőségi termelés optimalizálásával kapcsolatos regionális program kidolgozására van szükség. |

A partnerországokkal folytatott konzultációt követően az oktatási szektor vonatkozásában a kétoldalú együttműködésre szánt összeget a nemzeti és regionális szintű indikatív programok 50 %-ával növelni kell. Hatályba lép demokráciát szolgáló eszköz. |

2010 | Valamennyi dél-dél szabadkereskedelmi megállapodást meg kell kötni és végre kell hajtani az év végéig, beleértve a szolgáltatásokat, a letelepedést és a mezőgazdaságot. |

Az euro-mediterrán villamosenergia- és gázpiac létrehozása, valamint az infrastruktúrák közötti kapcsolatok teljes kiépítése. |

- [1] Hatályos megállapodás lépett életbe Marokkóval, Tunéziával, Egyiptommal, Jordániával, Izraellel, a Palesztin Nemzeti Hatósággal és Libanonnal. Algériával sor került a megállapodás aláírására, amely jelenleg megerősítésre vár. Szíriával sor került a megállapodás parafálására.

[2] A dél-dél szabadkereskedelmi területre vonatkozó Agadiri Megállapodást Marokkó, Tunézia, Egyiptom és Jordánia kötötte meg.

[3] Az EU emberi jogokkal és demokratizálással kapcsolatos intézkedéseinek megújítása a mediterrán partnerekkel (COM(2003)294).

[4] Az adatok a menekültüggyel és a migrációval foglalkozó éves jelentésből (2001) származnak. On-line hozzáférés: http://europa.eu.int/comm/justice_home/doc_centre/asylum/statistical/doc_annual_report_2001_en.htm.

Megjegyzendő, hogy ez a számadat csak azokat foglalja magában, akik harmadik ország állampolgárai, és nem terjed ki a honosított, a fogadó országtól állampolgárságot kapott, földközi-tengeri országokból származó harmadik ország állampolgáraira.

[5] A gazdasági migráció kezelésének EU-megközelítéséről szóló zöld könyv (Green Paper on an EU approach to managing economic migration) – COM (2004) 811 végleges

[6] A barcelonai folyamat arab partnerei január 31-én adtak ki egy dokumentumot „A barcelonai folyamat értékeléséhez és fokozásához való arab hozzájárulás összetevői ” címmel.