52004DC0711

Brüsszel, 26.10.2004

COM(2004) 711 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT SZÁMÁRA

az EU energiakezdeményezésének jövőbeli fejlődéséről és az AKCS-országok számára megvalósítandó energiakeret létesítésének a módozatairól

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT SZÁMÁRA

az EU energiakezdeményezésének jövőbeli fejlődéséről és az AKCS-országok számára megvalósítandó energiakeret létesítésének a módozatairól

1. BEVEZETÉS

Az energia minden emberi tevékenység vonatkozásában meghatározó jelentőségű tényező, és a korszerű energiaszolgáltatás hozzáférhetősége a társadalmi és gazdasági fejlődés előfeltétele. Ugyanakkor azonban napjainkban az energia elosztása világszerte nem egyenletes és tisztességes módon történik.

Míg a világ energiafogyasztásának 70 %-át képviselő OECD országok hatékonyan csökkentették az energiaválságok iránti érzékenységüket, a fejlődő országok egyre kiszolgáltatottabbá válnak. Általánosságban elmondható, hogy ezeknek az országoknak fokozottabb az olajimport-függőségük, és gazdaságukban az egy termelési egységre jutó olajfogyasztás kétszeres. Mindezeken túlmenően az energiaárak változásai törékeny pénzügyi helyzetük miatt súlyosabban érintik az ilyen országok gazdaságait. Végezetül a korszerű energiaszolgáltatás hozzáférhetősége a legtöbb esetben az urbanizált és ipari központokra korlátozódik. A jó minőségű, megbízható energiaszolgáltatások korlátozott hozzáférhetősége áthidalhatatlan akadályt képez a szegények gazdasági és társadalmi fejlődésének lehetősége előtt. Ezenfelül a hagyományos energiaforrásokból származó légszennyezés és a modern energialétesítmények alacsony színvonala különösen a szegények egészségét befolyásolja.

Az Európai Unió – felismerve az energia szegények számára való hozzáférhetősége biztosításának a fontosságát – a Fenntartható Fejlődés Világcsúcson (WSSD) előterjesztette a szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó Energiakezdeményezést (EUEI). Az EUEI program célja a szegények számára megfelelő, megfizethető és fenntartható energiaszolgáltatás nyújtásán keresztüli hozzájárulás a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések (MDG) megvalósításához. A sikeres megvalósítás meghatározó alapfeltétele, hogy a kedvezményezettek tulajdonosok legyenek.

Az EUEI program megvalósítása a Bizottság és a tagállamok közös vállalkozása, amely megteremti az együttműködést a tagállamok saját fejlesztési politikái és tevékenységei között. A megvalósítás párbeszéd és a fejlődő országokkal létesített sajátos partneri viszony keretében történik, beleértve a civil szervezetekkel, a magánszektorral és a pénzintézetekkel létesített együttműködést is. Az EUEI Johannesburg óta jelentős előrehaladást ért el. Az EUEI 2003 novemberében Nairobiban megtartott „Energia Afrikának” konferenciája hozzájárult az afrikai tulajdonlás megvalósításához és körvonalazta az alapvető fontosságú prioritásokat. A fejlődő országokkal folytatott párbeszéd feltárta annak a szükségességét, hogy lényegesen több erőforrás befektetése szükséges az EU részéről.

A jelenlegi közlemény célja annak kifejtése, hogy az EUEI hogyan vállalhat fokozottabb operatív szerepet a jövőben, hogyan felelhet meg jobban az AKCS-országok elvárásainak. Az energiaügyi és szegénységügyi napirendekre összpontosítás és figyelemfelkeltés fokozása céljából a Bizottság javasolja egy 250 millió euro összegű AKCS-EU energiakeret létrehozását, melyről az illetékes EU- és AKCS-testületek közösen határoznak.

2. AZ ENERGIAÜGY ÉS A SZEGÉNYSÉG KIHÍVÁSAI

Jelenleg közel kétmilliárd olyan ember él a Földön – főleg a fejlődő országok vidéki és városkörnyéki területein –, akik korszerű energiaszolgáltatáshoz nem rendelkeznek hozzáféréssel. A Szaharától délre elterülő afrikai térség, ahol a lakosság több, mint 80 százaléka csak korlátozottan fér hozzá a korszerű energiaszolgáltatásokhoz, az energia egyenlőtlen elosztásának megrázó példája. A szegény közösségek társadalmi és gazdasági fejlődését erősen korlátozza, sőt meghiúsítja az energiatermelés céljaira szolgáló faanyag és egyéb biomassza jellegű anyagok jelenlegi, nem fenntartható jellegű felhasználása az energia egyéb formáinak, például elektromos áramnak és folyékony üzemanyagoknak a nehézkes és költséges hozzáférhetősége mellett.

Energia és a szegénység mérséklése: A fejlesztési célkitűzések eléréséhez például az egészségügy, az oktatás, a világítás, a fűtés, a közlekedés, a mezőgazdaság, az ipari termelés és a korszerű hírközlés területén megfelelő, megfizethető és fenntartható energiaszolgáltatás szükséges. Ezt az összefüggést ismerte fel a WSSD az energia és a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) között kapcsolatot létesítő johannesburgi végrehajtási tervben, megemlítve, hogy az energia hozzáférhetővé tétele előmozdítja a szegénység felszámolását.

Az energia hozzáférhetősége: Az energiaszolgáltatások hozzáférhetőségének a biztosítása bonyolult kihívást jelent, amelynek a megoldását nem lehet csak a piaci erőkre bízni. Az állami szektor összehangolt intézkedései szükségesek. Mindezeken túlmenően az érdekeltek köre nagy változatosságot mutat, a szegény közösségektől a helyi és országos kormányzati szervekig és nemzetközi társaságokig, beleértve az energiaforrásokat és technológiai megvalósítási lehetőségeket is, amelyek elhelyezkedésüktől függően nagy eltérést mutatnak. Az energiaszolgáltatás területén nem létezik az „egyetlen, mindenre alkalmazható” megoldás.

Az energiapiacok globális jellege: Miközben az OECD országok sikeresen csökkentették az energiaválságokkal szembeni érzékenységüket, a fejlődő országok kiszolgáltatottsága növekedett. A fejlődő országok átlagosan kétszer annyi olajat használnak fel egy termelési egység előállításához, mint az OECD országok. Az ilyen országok továbbá pénzügyi helyzetük miatt sokkal kevésbé képesek átvészelni az olajpiac zavaros időszakait.

Az energia finanszírozása: A 2030-ig a szállítói kapacitások bővítéséhez és kiváltásához szükséges globális befektetési tőke felénél több a fejlődő országok szükségleteinek a kielégítéséhez kötődik. Az energiaágazat fejlesztéséhez szükséges tőkét minden korábbinál nagyobb mértékben kell a magánszektorból és külföldi erőforrásokból biztosítani. Ugyanakkor azonban a kockázati tényező érzékelhetően korlátozó hatású, különösen a szegény fogyasztók hozzáférésének a javítását célzó intézkedések esetében. Az állami és ODA finanszírozóknak új módszereket kell feltárniuk az ágazat fejlesztésére felhasználható befektetések kielégítő mértékű áramlásának a serkentése és előmozdítása céljából.

További részletek a mellékletben találhatók.

3. AZ EU-POLITIKA HÁTTERE

Itt az ideje, hogy az energia meghatározó szerepe kiemelt figyelemben részesüljön a szegénység felszámolása és a fejlesztések támogatása tekintetében. A WSSD ugyan jelentős eredményeket ért el azon a téren, hogy az energiaügyet visszahelyezte a nemzetközi tárgyalások színterére, az energiaszükségleteket azonban nem érintette kielégítő mértékben a gyakorlati megoldások terén. Az energiaágazat vállalásai csökkentek az elmúlt évtized folyamán és a jelenlegi fejlemények sem mutatnak a fellendülés irányába. A kilencvenes évek számadataival összehasonlítva a fejlődő országok energiaágazatainak nyújtott juttatások megfeleződtek az elmúlt néhány év folyamán.

Mindezek ellenére több EU-tagállam vesz részt bilaterális fejlesztési együttműködési programokban az EUEI jelenlegi célkitűzéseinek megfelelő politikák alkalmazásával.

Az energiaágazat önmagában nem szerepel a Közösség fejlesztési politikájában a hat prioritást élvező ágazat között, mégis azok mindegyikéhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik. A Bizottság által kibocsátott, „Az Európai Közösség Fejlesztési Politikája”[1] című közlemény felismeri az energia fontosságát, ugyanakkor a szegénység szintjének a mérséklésére összpontosít. Az AKCS-országok közül sem afrikai, sem karibi országok nem érintenek közvetlenül energiaügyeket a 9. EFA-programban; öt csendes-óceáni ország azonban országos stratégiai dokumentumaiban az energiaügyeket helyezte a középpontba az együttműködés megvalósítására kijelölt területként.

Az EUEI kihirdetésére a Bizottság által a fenntartható fejlődés külső méreteiről kibocsátott közlemény (COM(2002) 82) keretében került sor. A EU-tagállamok az Európai Unió Tanácsa különféle határozataiban és az Európai Tanácsban megerősítették támogatásukat a program iránt, és ez vezetett a szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló program (EUEI) sikeres előterjesztéséhez a WSSD csúcstalálkozón.

A Bizottság által kibocsátott „Energiaügyi Együttműködés a Fejlődő Országokkal”[2] című közlemény alapozta meg a fejlődő országokkal létesülő együttműködés keretrendszerét, amely olyan kérdésekre összpontosít, mint az energiaágazatban végrehajtandó szükséges reformok, a technológiatranszfer, a keresleti és kínálati oldal együttműködése, az energia diverzifikációjának az előmozdítása, a távvezetékek és csatlakozások bővítésének előmozdítása stb. A közlemény kiemelte az EUEI szerepét ennek az együttműködésnek az elősegítésében.

Johannesburg után a „Fenntartható Fejlődés Világcsúcs egy éve: kötelezettségvállalásaink teljesítése”[3] című közlemény 2003 végén felmérte az EUEI programban elért fejlődést. A közlemény elismerően nyilatkozik az EUEI programban elért előrehaladásról és elismerte a kezdeményezés megfelelő finanszírozásának a szükségességét. Az EUEI és a Johannesburgi Megújuló Energia Koalíció (JREC)[4] közötti szinergiák létrehozásának a terjedelme szintén említésre került.

Az Általános Ügyek Tanácsa 2004. áprilisi zárónyilatkozatában (8566/04) az EU-tagállamok megerősítették, hogy a kezdeményezés számára megfelelő finanszírozást kell biztosítani. A Tanács továbbá elismerte, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak fokozottabb mértékben kell részt venniük ahhoz, hogy megfelelő módon reagálhassanak a fejlődő országok által a nairobiban megtartott „Energia Afrikának” EUEI konferencián.

Az AKCS-országok számára létesítendő energiakeret létrehozására vonatkozó javaslat tükrözi ezt a politikai szemléletet és tovább előre kívánja mozdítani az EU kötelezettségvállalásainak a teljesítését a megvalósítás irányába. A javaslat szerint a pénzeszközöket a 9. Európai Fejlesztési Alap (EFA) „feltételes milliárdjából” kell elvonni, amivel kapcsolatosan a Tanács a 2005 márciusi ülésén hoz végleges határozatot.

4. A NAPJAINKIG ELÉRT ELőREHALADÁS – AZ IRÁNYELVEK ÁTVÁLTÁSA INTÉZKEDÉSEKRE

Az EUEI az összhang és az együttműködés serkentése céljából létrehozott egy titkárságot a Fejlesztési Főigazgatóságon belül. A tagállamok képviselőiből, bizottsági tisztviselőkből és szakértőkből összeállított tanácsadó csoport az európai párbeszéd és együttműködés elsődleges vitafóruma. Európai vonatkozásban az EUEI-párbeszéd az EU-tagállamok és az Európai Bizottság aktív részvételével folyik, és abban az Európai Beruházási Bank (EBB) szintén részt vesz. Az EBB kinyilvánította érdeklődését az EFA-juttatások és EBB-hitelek összekombinálhatósági lehetőségeinek a megvizsgálása iránt.

A siker kulcsa az erős tulajdonosi jelleg a kedvezményezettek oldalán, a WSSD utáni időszakban az EUEI prioritásként kezeli a párbeszéd kezdeményezését a fejlődő országokban és régiókban.

Afrika: sürgősségként kezelendő prioritás

Egyértelműen megállapítható, hogy a Szaharától délre elterülő afrikai térségek nehézségekkel fognak küszködni a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) elérésében, amennyiben jelentős külön ráfordításokban nem részesülnek, és ebbe az energiaágazat is beletartozik. Számos tagállam aktív módon tevékenykedik a Szaharától délre elterülő afrikai térségek energiaágazatában, értékes tapasztalatokat és kapacitásokat szereztek meg mind a politika, mind a stratégia építésében és a végrehajtásban. Ezek az országok az EUEI támogatóiként szerepelnek. Az afrikai kormányok fokozatosan építik be az energiapolitikai kérdéseket a szegénység felszámolására irányuló stratégiáikba, növelik tervezési kapacitásaikat és energiával kapcsolatos tevékenységeket végeznek.

A 2003 novemberében Nairobiban mintegy 40 Szaharától délre elterülő afrikai ország képviselőinek a részvételével megtartott „Energia Afrikának” EUEI konferencia mérföldkőnek számít az afrikai országokkal létesített EUEI-párbeszédben. A konferencia elsődleges célja prioritást élvező intézkedések feltárása volt, mind országos szinten, mind az alrégiók szintjein. A konferencián előterjesztett ajánlások tükrözik, hogy az afrikai országok magukévá tették ezt a programot, és az alábbi prioritásokra tettek javaslatot:

- a vidék energiahelyzete általánosságban, és különösen a vidéki területek villamosítása,

- energia a háztartásokban, biomassza és kiváltó anyagok,

- ágazati stratégiák és politikák országos szinten és alrégiók szintjein,

- kapacitásfejlesztés minden szinten.

Az EUEI-programhoz nyomon követő munkaműhelyek szerveződnek, amelyek segítséget nyújtanak az energiaszolgáltatások nyújtásához sikerre vezető modellek kidolgozásában, azok finanszírozási módjában, és szélesebb léptékű megvalósításában. További, a Bizottság által finanszírozott tevékenységek serkentik a párbeszédet és egy intézkedési keretrendszer létrehozásához járulnak hozzá:

- A regionális projektek finanszírozása az AKCS-országok számára elkülönített energia alapból történik.

- Az Intelligens Energia európai program részét képező, az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság által irányított COOPENER a Szaharától délre elterülő országok számára az energia jobb hozzáférhetőségét célzó programokban társfinanszírozó.

- Hasonlóképpen a Kutatási Főigazgatóság támogatást nyújt egy, az afrikai szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődés előmozdítására létrejött, a megújuló energiát érintő partnerkapcsolat számára („Partnerek Afrikáért”), amelyben számos európai és afrikai partner részt vesz.

- A Környezetvédelmi Főigazgatóság számos projekt költségeit viseli a Johannesburgi Megújuló Energia Koalíció keretein belül, amely támogatja és erősíti az EUEI párbeszédeit, ideértve az innovatív finanszírozási mechanizmusokon (pl. a Patient Capital Initiative), valamint a megújuló energiát érintő politikák és intézkedések számára rendelkezésre álló adatbázisokon végzett munkát.

A karibi és csendes-óceáni térségek

A kis szigetországok különösen érzékenyek az energiával kapcsolatos ügyekre. A fűtőanyagoknak a sok szétszórt szigetre történő elszállítása költséges, és ez azt eredményezi, hogy a villamos energia költsége átlagosan 20–50 euro c/kWh, nemzetközi szinten pedig az átlagos költség 5 euro c/kWh, ugyanakkor kiaknázatlan lehetőségek kínálkoznak az energiahatékonyság növelésében és a megújuló energia felhasználásában.

A karibi és csendes-óceáni térségek szigetállamai már a korai időszakban az EUEI érdeklődési körébe estek, és már a WSSD előtti időszakban megkezdődött a párbeszéd. Az EK és Dánia részvétele a csendes-óceáni országok szervezeteiben partnerkapcsolat létesítését eredményezte a csendes-óceáni térség országaival, az EK és Németország pedig a karibi térség országaiban kezdeményezett hasonló intézkedéseket.

További részletek a mellékletben találhatók.

5. A PÉNZÜGYI JELLEGű KIHÍVÁS ÉS INNOVATÍV MECHANIZMUSOK ALKALMAZÁSÁNAK A SZÜKSÉGESSÉGE

A WSSD utáni időszakban elismerést nyert az a tény, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célok eléréséhez jelentős mértékben növelni kell az energiaszolgáltatások fejlesztéséhez és a szegénység felszámolásához szükséges pénzeszközöket. Mostanáig a szegények számára nyújtott energiaszolgáltatások csak marginálisan jelentettek vonzerőt a magánbefektetők számára. Sürgősen innovatív és rugalmas mechanizmusok alkalmazását kell bevezetni, amelyek felhasználhatók az állami és ODA-pénzeszközök ösztönző hatásának a fokozására és a magánszektor, pénzintézetek és fejlesztési bankok részéről több erőforrás számára a vonzerő megteremtésére. Az állami és a magánszektor részvevői által létesített partnerkapcsolatok (PPP) képezik az EUEI stratégia magját, és az energiaágazat számos lehetőséget nyújt az EU- és a fejlődő országokban tevékenykedő partnerek számára, hogy együtt dolgozzanak ilyen partnerkapcsolatokban a magánszektorral, a pénzintézetekkel, és a civilszervezetekkel. Ugyanakkor azonban a megfelelő, gyorsabb és rugalmasabb erőforrások és eszközök nyújtásához politikai szinten nagyobb ráfordításokra van szükség, beleértve az indulótőke finanszírozás nyújtását is.

A johannesburgi csúcs megtartása óta az EUEI lefektette az intézkedések szilárd alapjait, és most készen áll a mennyiségi ugrás megtételére. A kezdeti lendület megtartása és annak biztosítása, hogy ténylegesen reális eredményeket bocsásson rendelkezésre, jelentős további erőforrások bevonását igényli. Ilyen erőforrásokat az Európai Uniónak kell rendelkezésre bocsátania, amelyekkel bizonyítani tudja elkötelezettségét a Millenniumi Fejlesztési Célok és johannesburgi végrehajtási terv iránt.

További részletek a mellékletben találhatók.

6. ENERGIAKERET AZ AKCS-ORSZÁGOK SZÁMÁRA

A Bizottság javaslata szerint az ebben az irányban első lépésként egy AKCS-EU energiakeretet szükséges létrehozni, amelynek a céljaira jelentős pénzösszeget tartalmazó alapot kell elkülöníteni. A Bizottság véleménye szerint az első szakasz céljaira 250 millió euro összeg elegendő lenne, figyelembe véve a rendelkezésre álló EFA-erőforrásokat és az érdekeltekkel lefolytatásra kerülő párbeszédek első eredményeit. Az energiakeret rugalmas pénzügyi eszköz lesz, nyitott a tagállamok és egyéb adományozók általi közös finanszírozásra, és alkalmas lesz a program végrehajtásához innovatív módszerek alkalmazásának a bevezetésére. Az energiakeret egyrészről katalizátorként fog működni a kezdeményezések előremozdításában, az információszolgáltatásban, elszámoló ház jelleggel fog működni, elősegíti kutatási és irányítási kapacitások kiépítését az AKCS-országokban, másrészről pedig olyan pénzügyi eszköz lesz, amely pótolja a hiányzó láncszemet a fenntartható projektek és tevékenységek finanszírozásában.

6.1. Kulcsfontosságú alapelvek

A célkitűzések: Az energiakeretet a WSSD és az MDG célkitűzések elérésének a támogatására kell felhasználni és azokban az AKCS-országokban végzett tevékenységekre kell összpontosítani, amelyek már megalapozott nemzeti energiapolitikával rendelkeznek, vagy amelyek az ilyen energiapolitika végrehajtásának a kidolgozása iránt erős elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot, amelyeknek az intézkedései jó irányítási alapelveken alapulnak, és amelyeknek a tevékenységei részét képezik a szegénység mérséklését célzó stratégiának vagy hasonló kezdeményezéseknek. Az energiakeret egyebek mellett támogatást nyújt az érintett országok intézményi és szabályzói kereteinek a kiépítéséhez, valamint vonzerőt teremt további pénzügyi erőforrások számára állami és magánszektor közötti partnerkapcsolatokban való részvételre. Az érintett országokban már tevékenykedő tagállamok aktív részvétele és párhuzamos hozzájárulása tovább erősíti az energiakeret hatékonyságát.

Tulajdonlás: A tulajdonosi szerep támogatása az energiakeret nyújtásában követett megközelítés központi kérdése. Számos AKCS-ország prioritásként kezeli az energiaszolgáltatás megoldásának és a szegénység felszámolásának a napirenden tartását, és kérelmezte, hogy partnerré válhasson az EUEI programban. AZ EUEI program keretében végzett tevékenységeknek összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal és elkötelezettségekkel, és ideális esetben a szegénység mérséklését célzó már megkezdett folyamatokból kell származniuk. Bizonyos országok már komoly előrehaladást értek el a politikai keretek kidolgozásában, és készen állnak a kidolgozott politikák végrehajtására. Más országokban a politikák és stratégiák kidolgozása még várat magára. Egyre nagyobb mértékben tudatosul az a tény, hogy az energia jelentőségét nem ismerték fel kellőképpen a szegénység mérsékléséhez szükséges fontos eszközként, és azt sem, hogy az energiaszolgáltatás kérdését be kell építeni a szegénység felszámolását célzó stratégiákba. Nemzeti szinten az intézkedések a szegények számára nyújtandó energiaszolgáltatás támogatására irányulnak. Az AKCS-országok közötti határokon keresztüli szinteken az energiakeret élénkíteni fogja az afrikai intézmények közötti párbeszédet és globális jellegű kapcsolatok kezdeményezését, amilyen például az Új Partneri Viszony Afrika Fejlődéséért (NEPAD), és az Afrikai Unió (AU). Hasonló folyamatok vannak kialakulóban az AKCS-szigetek térségében is.

Rugalmasság: A hatékonyság eléréséhez szükséges, hogy az energiakeret rugalmas megközelítést biztosítson a finanszírozásban, és nyitott legyen az ágazatban tevékenykedő jelen levő tagállamok általi közös finanszírozásra, valamint képes legyen együttműködni hitelintézetekkel, a magánszektorral, és a civil szervezetekkel.

Az energiakeret szerepe elsődlegesen finanszírozás nyújtása, amely jellegéből adódóan jelentős serkentő hatást fejt ki, és vonzerőt jelenthet további tőkebevonásra az EBB és más EFA intézmények, valamint nemzetközi pénzügyi intézmények, különösen az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB), a Világbank csoport (beleértve a Nemzetközi Pénzügyi Társaságot és a Multilaterális Beruházásbiztosítási Ügynökséget is), valamint egyéb regionális nemzetközi pénzügyi intézmények hitelkereteiből.

A maximális mértékű serkentő hatás adományok és egyéb források kombinációival érhető el, amelyek támogatják a projektek előkészítését és a befektetések végrehajtásához működőképes fogadó környezet kiépítését, dinamikus szerepet játszanak a különféle közösségek, nem kormányzati szervezetek, továbbá az állami és a magánszektor közötti partnerkapcsolatok, kiépítésében, és információt, valamint támogatást nyújtanak az energiaágazatban való befektetésekben érdekelt európai energiaszolgáltatók számára.

Innováció: Az energiakeret a szándékok szerint innovatív megoldást kínál a szegények számára biztosítandó fenntartható energiaszolgáltatás kihívásainak a kezelésében, beleértve a különféle (helyi és nemzetközi, állami és magánszektorból származó) pénzügyi források bevonásával járó új finanszírozási módszereket, különös figyelmet fordít az energia felhasználására a termelés és jövedelemképzés szempontjából, és az adott célterület sajátosságaihoz igazított új ágazatok közötti együttműködésen alapuló megközelítéssel változatos intézményi és műszaki megoldások választékát kínálja. Ilyen megvalósítási lehetőségek a vidék villamosítása, decentralizált energiarendszerek kiépítése; a megújuló energia hatékonyabb kihasználása, az energiahatékonyság növelése, beleértve a fosszilis fűtőanyagok tisztább és hatékonyabb alkalmazását, hatékonyabb berendezések használatát, és a hagyományos biomassza hatékonyabb hasznosítását. Ebben a vonatkozásban alapos vizsgálat tárgyát fogják képezni az energiakeret és vízügyi keret közötti együttműködés lehetőségei, valamint az energiaágazaton belüli más kezdeményezésekkel való összehangolhatóság lehetőségei. A vízügyi kerettel az együttműködés lehetőségének a kihasználás különösen jelentős, mert mindkét terület a szegény rétegek problémáit érinti, és a kombinált energia-vízügyi programok megvalósításához az alkalmazási területek széles köre rendelkezésre áll.

6.2. Az energiakeret terhére finanszírozandó prioritást élvező tevékenységi területek

Az energiakeret hosszú távú célkitűzése az AKCS-országok megcélzott lakossági rétegei számára fenntartható energiaszolgáltatás nyújtásának a jelentős mértékű növelése mind termelékenységi, mind szociális szempontból, valamint mérhető és jelentős lépések megtétele a Millenniumi Fejlesztési Célok elérése irányába, különösen a szegénység felszámolása terén. Az AKCS-országokkal folytatott EUEI párbeszéd eredményeivel összhangban az energiakeret felhasználásának a főiránya az afrikai vidéki területek korszerű energiaszolgáltatáshoz juttatásának javítását célul kitűző tevékenységek támogatását célozza meg. Az AKCS-szigetországokban az energiakeret felhasználása az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiahordozók fejlesztését támogatja. A finanszírozás elosztása az AKCS-régiók Cotonou-i megállapodásban lefektetett elvek szerint történik.

6.2.1. 1. prioritást élvező tevékenységi terület: Energiaszolgáltatás nyújtása

Az energiakeret terhére nyújtott pénzügyi hozzájárulás legnagyobb részét nagy létszámú vidéki lakosság elérésére és számukra a korszerű energiaszolgáltatás hozzáférhetőségének a jelentős mértékű feljavítására fogják felhasználni. Elsőbbséget élveznek a jelenleg szolgáltatásban nem részesülők, akik szórványos településeken, falvakban, vidéki városokban és peremvárosokban és távol fekvő szigeteken élnek. Az energiakeret támogatást nyújt szolgáltatás nyújtását célzó projektek megvalósításának a közös finanszírozásához, serkentő hatást fejt ki a tagállamok, egyéb donorszervezetek, nemzetközi pénzügyi intézmények és a magánszektor erőforrásaiból történő finanszírozás számára. Az energiakeretnek ez az alkotóeleme a szándékok szerint azoknak az országoknak és régióknak nyújt támogatást, amelyek már megalapozott, jó irányítási alapelveken alapuló nemzeti energiapolitikával rendelkeznek, vagy annak a kidolgozását már megkezdték, és amelyek prioritást élvező területként kezelik az energiaszolgáltatás és a szegénység problémájának a megoldását, például a szegénységet mérséklő stratégia alkalmazásával. Az ajánlatoknak intézményi támogatáson és az irányítási szakismeretek erősítését célzó intézkedéseken keresztül biztosítaniuk kell a befektetések közgazdasági, szociális és környezetvédelmi fenntarthatóságát. Az energiaszükségletek kielégítésének az elérése céljából például integrált és ágazatok együttműködésén alapuló megközelítések alkalmazásával innovatív megoldások alkalmazhatók. A javaslatoknak különösen szem előtt kell tartaniuk, hogy a hosszú távú energiainfrastrukturális befektetések a partnerországokat az elkövetkező évtizedekre az energiaforrás-összetétel terén a jövőbeli biztonságukat és üvegházhatást okozó gáz-kibocsátásukat illetően egy meghatározott útra terelik.

6.2.2. 2. prioritást élvező tevékenységi terület: Alkalmas befogadó környezet létesítése

Olyan területeken, ahol az energiaszolgáltatás fejlesztését célzó beavatkozás számára az irányítási feltételek még nem állnak rendelkezésre, az energiakeret legfeljebb 20 %-ának mértékéig nyújtható támogatás a jó irányítási alapelveken alapuló befogadó környezet kialakításához az energiaágazat számára. A végrehajtandó intézkedések jellegét a politika és az intézményi keretek kidolgozásának a fejlettségi szintje határozza meg, ami az AKCS-országok között eltérő. Az energiakeret támogatást nyújt azon országok számára, amelyekben javító intézkedések végrehajtása szükséges megalapozott energiapolitika és stratégiák, például a szegénységet mérséklő stratégia kidolgozásához, az intézményi, jogi és szabályzói keretek javításához, a kulcsfontosságú érdekeltek teljesítőképességének az erősítéséhez, különösen a szolgáltatás megvalósítását célzó energiaprogramok végrehajtásához és irányításához, valamint a figyelemmel kísérési és kiértékelő kapacitások javításához.

6.2.3. 3. prioritást élvező tevékenységi terület: Jövőbeli nagy léptékű befektetési programok megvalósításának az elősegítése

Az energiakeret legfeljebb 20 %-a használható fel a határokon keresztüli fontos csatlakozási pontok, távvezetékbővítések és vidéki szolgáltatásnyújtás létesítését célzó előkészítő tevékenységeket támogató jövőbeli befektetések céljaira, amely tevékenységek kidolgozását nemzetközi pénzügyi intézmények, különösen az EBB és EFA intézmények végzik a Világbankkal, az Afrikai Befektetési Bankkal és magánszektorral együttműködve. Afrika vonatkozásában megfelelő módon figyelembe veszik az Afrikai Unió/NEPAD prioritásait. Ilyen módon az energiakeret jelentős többlethozzájárulást mobilizálhat a Szaharától délre elterülő afrikai térség és a szigeti régiók energiaágazatának fejlesztéséhez szükséges befektetési tőke mobilizálásához. Az energiakeret széles körben képes serkenteni az energiaipar és a fejlesztések számára a nettó tőkeösszeg beáramlását.

7. AZ AKCS-EU ENERGIAKERET KEZELÉSE

Az energiakeret kezelésében tükröződnie kell az energiakeretet meghatározó átfogó politikai megközelítésnek. Ebben a folyamatban mindenek előtt az AKCS-partnerek tulajdonosi és kezdeményezési jogainak a biztosítása létfontosságú. Másodszor, a végrehajtási eljárásnak következetesen követnie kell az elsőrendű fontosságú célkitűzést, tehát a szegények korszerű energiaszolgáltatáshoz juttatásának a támogatását. Harmadszor, mindez megköveteli, hogy a juttatások nyújtása optimális hasznosítással és a lehető legnagyobb serkentő hatást kifejtve történjen, beleértve a kevert pénzügyi erőforrások bevonásának a lehetőségeit biztosító innovatív mechanizmusok alkalmazását is.

Az energiakeret kezelését a Bizottságon belüli tisztviselők végzik külső szakemberek, például kihelyezett nemzeti szakértők, szerződéses megbízottak és hasonló szereplők bevonásának a lehetővé tételével. Az EU és az AKCS intézményei között létesített már meglévő döntéshozatali eljárásokat alkalmazzák.

A tagállamok részt vesznek az energiakeret kidolgozásában és kezelésének átfogó irányításában, továbbá képesnek lesznek arra, hogy saját bilaterális tevékenységeiket szükségszerűen összehangolják az energiakeret kezdeményezéseivel. Az EUEI jelenlegi irányítói szervezete az EUEI tanácsadói csoportját is beleértve további fejlesztést követően az energiakeret fő tanácsadói csoportjává válik, amelybe a tagállamok delegálják képviselőiket. A tagállamok részt vesznek az EFA bizottság munkájában is. Ugyanolyan módon, mint a vízügyi projektek esetében, az EUEI keretében sok érdekeltet magába fogadó, az energiakeret működésében érintett, és a folyamathoz hozzájáruló összes részvevő érdekeltségi köre számára kölcsönösen információt szolgáltató fórum kerül kialakításra.

Az energiakeret felhasználási módszereinek kialakítása a vízügyi keretben alkalmazott módszer szerint történik. Az alapelveknek tartalmazniuk kell az intézkedések fenntarthatóságát, a serkentési tényezőt, a területen már jelen levő érdekeltek részéről beszerezhető támogatást (tagállamok, egyéb kezdeményezések stb.). A felhasználandó eszközök az alábbiak:

- Ajánlatkérés (főleg az országos és regionális szintű befektetési projektek céljaira). Az ajánlatkérések kibocsátása előtt konzultációkra kerül sor az EFA bizottsággal. A kiválasztásra kerülő projekteknek és programoknak összhangban kell lenniük a nemzeti ágazati politikákkal, ha ilyenek vannak. A várakozások szerint a területen már jelen levő tagállamok, a magánszektor és az egyéb, energiaügyekben érintett intézmények támogatást fognak nyújtani az ajánlatok elkészítésében, vagy a szükséges társtevékenységekben. A projektmegvalósítási ajánlatok kiértékeléséről az EK megbízottai adnak tájékoztatást, és nyomon követik a projektmegvalósítás menetét.

- Műszaki támogató projektek, elsősorban tanulmánykészítés, valamint kapacitásfejlesztés és intézmények kiépítése területein. Az AKCS-országok részéről érkezett felkéréseket a területen tevékenykedő partnerekkel együttműködve elemzik ki. A későbbi szolgáltatás megvalósítását célzó projektek számára megfelelő befogadó környezet létesítésére vonatkozó felkérések prioritást élveznek.

- Az EBB, EFA intézmények, a Világbank és a magánszektor részéről nyújtandó finanszírozás jövőbeli csatornáinak a kidolgozásához szükséges tanulmányok elkészítése és egyéb tevékenységek elvégzése a nemzetközi pénzügyi intézmények felkérést követően a kedvezményezett országok belegyezésével történik.

Az energiakeret egy kis hányadát az AKCS/EU energiakeret kezeléséhez szükséges adminisztratív költségek finanszírozására használják fel, beleértve a külső szakértők toborzását és a népszerűsítő tevékenységeket, szemináriumok és munkaműhelyek megszervezését, a végrehajtás nyomon követését és kiértékelését stb.

8. KÖVETKEZTETÉS

A 9. EFA „feltételes milliárdjának” az 500 millió euro összegű felhasználatlan részével kapcsolatosan a Tanács határozatának értelmében és az EU johannesburgi kötelezettségvállalásainak a teljesítése céljából a Bizottság felkéri az Európai Unió Tanácsát, hogy járuljon hozzá egy 250 millió eurós AKCS-EU energiakeret létesítéséhez, és az AKCS EK miniszterek tanácsában a jövőben AKCS-EU energiakeret létesítésével kapcsolatos közösségi álláspont elfogadásához.

ANNEX

THE ENERGY AND POVERTY CHALLENGES

At present, nearly two billion people in the world – concentrated mainly in rural and peri-urban areas of developing countries - do not have access to modern energy services. A modern, sustainable energy service means that the energy needed to deliver essential services, such as lighting, cooling, heating, cooking, pumping, motive power, telecommunication etc., is provided in a way that is safe, affordable, efficient, reliable, equitable and environmentally sound. On average, per capita electricity consumption in developing countries is barely one-tenth of the consumption in the EU. Sub-Sahara Africa is a dramatic example of inequality in the energy field, with over 80% of the population having limited access to modern forms of energy. Large populations in Asia, particularly South Asia, and in Latin America live under similar conditions. The social and economic development of poor communities is limited or even deadlocked by the present unsustainable use of wood and other forms of biomass for energy purposes, over and above the difficult and expensive access to other forms or energy, such as electricity and liquid fuels.

Energy and poverty reduction: Energy is a sine qua non of the action to combat poverty. Access to adequate, affordable and sustainable energy services is necessary for a good life and to fulfil most development objectives - within health, education, light, heating, transport, agriculture, industrial production and modern means of communication.

The critical connection between energy and poverty alleviation was recognised by the international community at the WSSD in 2002 in Johannesburg. More specifically, the Johannesburg Plan of Implementation (JPOI) established the link between access to energy and the Millennium Development Goals, including the goal on poverty, noting that access to energy facilitates the eradication of poverty. Among the most important links are:

- MDGs 1 and 7: Reduce poverty and hunger, and improve access to safe drinking water. Access to energy services facilitates economic development and creates incomes and employment e.g. in agriculture, shops and small enterprises. Energy services can improve access to pumped water for drinking and irrigation of gardens and fields. And energy is needed to cook nearly all human food.

- MDGs 2 and 3: Achieve universal primary education and eliminate gender disparity at all levels of education. Improved access to energy services allows women and children (especially girls) to reduce time on gathering firewood, fetching water and cooking food. Electric lighting enables home study and evening classes, and electricity is needed to use educational media and modern communication (ICT) in schools and homes.

- MDGs 4, 5 and 6: Reduce child mortality, improve maternal health and combat major diseases. Access to energy is needed for a modern health system, e.g. for refrigeration of vaccines, sterilisation and lighting operating theatres. Cleaner fuels for cooking will reduce indoor air-pollution and the related respiratory diseases, that, according to WHO, kills 1.5 - 2 million women and children every year.

- MDG 7: Ensure environmental sustainability. Improved energy efficiency and the use of cleaner and renewable sources of energy can help to achieve a more sustainable use of natural resources, such as woodlands and other types of biomass, and reduce emissions, thus protecting the local and the global environment.

The important role of energy in poverty alleviation is increasingly recognised also by African governments, e.g. in the context of poverty reduction strategies.

Energy access: Ensuring access to energy services to poor communities is a complex challenge, and, as experience over the past years has shown, it cannot be left to market forces alone to resolve. Concerted action of the public sector is required. Energy, like water, is not a commodity comparable to, for example, industrial or agricultural products. Provision of energy services depends on a multitude of economic and social preconditions, policy frameworks, political circumstances and international, national or local market situations. Many stakeholders are involved, ranging from poor communities to local and national governments and trans-national companies. Energy services can be delivered from many sources and technologies. Geographical conditions are different, even within a country. There is no ‘one size fits all’ recipe to provide energy services to a particular community.

The global character of energy markets: Internationally traded hydrocarbons have been and still remain the overwhelming mainstay of energy economies of most developed and developing countries. While OECD countries have managed to decrease their exposure to oil shocks, developing countries are more directly exposed to their negative macroeconomic impacts. In addition to being dependent on imported hydrocarbons, their economies are also more energy-intensive than those of developed economies. On average, oil-importing developing countries use more than twice as much oil to produce a unit of economic output as do OECD countries. Moreover, their financial situation (high levels of debt, fragile balances of payment) means that they are less able to weather turmoil on oil markets. Current sustained high prices on oil markets, price volatility and insecurity of supply affect developing countries more than others. Some of these countries spend up to 50% of their trade surpluses on energy imports – with devastating results for their national economies. A mere 10 US$ per oil barrel price increase can result in a 3% loss of GDP in some Sub-Saharan countries in the first year after the hike.

Energy finance: Energy demand is rising fast in developing countries. Almost half of the global investment required for improving supply capacity and replacing existing and future supply facilities in the period up to the year 2030 is attributed to the needs of developing countries (including China and India). The required investment for Africa alone is approx. 1.2 trillion US$, as calculated by the IEA. And this is a conservative estimate which would still leave 1.4 billion people without access to electricity in the year 2030. Financing is a huge challenge for the sector, with a marked trend away from financing energy investments from public and ODA budgets. More than ever before, the capital needed in the energy sector will have to be raised from private and foreign sources. However, most investors perceive the risks of energy investment in developing countries as being prohibitive, in particular when it comes to improving access to energy for poor consumers. Public and ODA funding must explore new dimensions and design new approaches if they are to catalyse and facilitate a sufficient flow of investment including the risk capital.

PROGRESS TO DATE - TRANSLATING POLICY INTO ACTION

SINCE WSSD, THE EUEI HAS MADE PROGRESS ON THE ORGANISATIONAL FRONT AND IN ESTABLISHING A DIALOGUE WITH KEY STAKEHOLDERS, IN PARTICULAR DEVELOPING COUNTRIES.

The EUEI has established a secretariat within DG Development to stimulate synergy and cooperation. The EUEI Advisory Group, made up of Member States and Commission officials and experts in energy and development, is the main forum for dialogue and coordination of the Initiative. Working groups are established under the Advisory Group, such as the Finance Working Group, which has compiled the strategic paper “Development Capital for Energy Access: Opportunities to Reach the Energy-Poor”.

In the European context, the EUEI dialogue has been undertaken with the active involvement of EU Member States and the European Commission, and has also included the European Investment Bank (EIB).

In this dialogue, EIB has expressed interest in exploring possibilities with the EUEI for combining EDF grants and EIB loans, e.g. where the grant element would be used for identification and preparation of projects, and/or for the drafting of Master Plans and provision of Technical Assistance in support of local administration for the management of EIB financed projects.

In line with the partnership approach and recognising the importance of strong local ownership, the immediate priority for the EUEI after WSSD has been to engage in a dialogue with developing countries and regions that have expressed an interest in the EUEI. A short summary of the progress of the EUEI in different developing country regions is given below.

Africa: an urgent priority

Nearly ten years before the MDG time target, it seems clear that Sub-Saharan Africa will have difficulty in reaching the MDGs unless substantial extra efforts are undertaken, including in the energy field.

ACP Africa is a major priority area for the EUEI, and conditions for increased action are improving. A number of Member States are active in the energy sector in Sub-Saharan Africa, and have built up valuable experience and capacity, both in the development of policies and strategies and in actual implementation. Some of these Member States play the role of EUEI facilitators in the countries where they have energy programmes. Likewise, the World Bank and non-EU donors are active in a number of countries, also with a poverty focus. After Johannesburg, African governments are gradually integrating energy issues into their poverty reduction strategies. And there is an increasing, albeit still limited, capacity in African institutions, NGOs and private sector to plan and implement energy-related activities.

The EUEI “Energy for Africa” conference held in Nairobi, Kenya, in November 2003 was a milestone in EUEI dialogue between Africa and the EU, and was attended by government representatives from about 40 countries from Sub-Sahara Africa. The main objective of the event was to identify priorities for actions at national or sub-regional level in Africa. In preparation for the conference, the EUEI undertook scouting missions or desk studies in several African countries, which prepared the ground for further action. The debate in Nairobi was stimulated by a keynote statement by Commissioner Nielson, linking energy to poverty alleviation and development, and highlighting the problems relating to the traditional use of biomass and the need for rural electrification.

In the Nairobi recommendations, adopted at the conclusion of the conference, the African countries took ownership of this agenda and suggested the following priorities for the EUEI:

- Rural energy in general and rural electrification in particular

- Energy for households, biomass and substitutes

- Strategies and policies for the sector, both at national and at regional level

- Capacity building at all levels.

In order to continue the dialogue and make the Nairobi recommendations operational in a number of countries, sub-regional EUEI workshops will take place in Southern Africa and in West Africa during the coming months. The workshops will focus on successful models for delivery of energy services to rural areas and on how such models can be financed and implemented on a wider scale.

A number of Commission-funded activities further stimulate the EUEI dialogue and contribute to the creation of a framework for action in Africa. These include regional projects to be financed by the intra-ACP allocation to energy with SADC and ECOWAS, as well EUEI-linked projects supported by other Commission services. The COOPENER component of the Intelligent Energy-Europe programme, managed by DG Energy and Transport, co-finances projects aiming at creating the institutional conditions for improved access to energy in Sub-Saharan Africa with a special emphasis on renewable energy and demand management. COOPENER projects are implemented by consortia of African and European partners. Similarly, RTD supports a renewable energy partnership for poverty eradication and sustainable development in Africa (‘Partners for Africa’) involving a number of European and African partners.

The Caribbean and Pacific

Their remoteness and small markets make small island countries particularly vulnerable in the energy field. The further development of their societies depends to a large extent on access to transportation, ICT and energy. The high cost of shipping diesel oil to dispersed islands brings electricity production costs up to an average of 0.2–0.5 €/kWh, compared to international costs of 0.05 €/kWh. Some islands spend over 75% of their foreign currency earnings on fuel imports. At the same time there is untapped potential for increased energy efficiency and the use of renewable energy.

The island states in the Caribbean and the Pacific took an early interest in the EUEI, and participated actively in the dialogue before WSSD. The “Sustainable energy seminar for ACP Island States within the framework of EC development co-operation”, held in June 2001 in the Dominican Republic was an early opportunity to exchange views and establish dialogue.

After WSSD the EC and Denmark engaged in active and positive follow-up dialogue with regional organisations in ACP Pacific island states, leading to the establishment of an EUEI partnership with the Pacific Island Countries. Parallel-financed activities by Denmark and the Commission (the Danish part is already under implementation) will help to establish national energy policies and action plans and will improve the efficiency of national electricity utilities.

A dialogue with the Caribbean Island Countries, through their regional organisation CARICOM, was also initiated, in cooperation between the EC and Germany. The development of a regional energy policy and support for the execution of the Caribbean Renewable Energy Development Programme, co-financed by Germany, are the targets of this cooperation, which is currently under preparation. There is also increased interest to convert existing central energy generation systems towards a decentralized renewable-based energy system to reduce islands’ vulnerability.

Other Regional Components in the EU Energy Initiative

The EUEI is also generating interest outside the ACP area. In the Sustainable Energy Systems programme, DG RTD stimulated a strong North African participation in research related to the quantification and awareness raising of energy external costs, particularly concerning the impacts of energy pollution on human health. The Finnish-sponsored programme “Energy and Environment Partnership with Central America” is the first EUEI activity outside the ACP area, and Austria, through cooperation with the Austrian-sponsored “Global Forum on Sustainable Energy”, has involved the EUEI in district heating activities in the Western Balkans. The Global Forum is also involving the EUEI in its activities in Himalayan countries.

THE FINANCIAL CHALLENGE AND THE NEED FOR INNOVATIVE MECHANISMS

SINCE WSSD THERE has been a recognised need for a significant increase in funding for energy and poverty in order to achieve the Millennium Development Goals. Work done by the International Energy Agency and the EUEI Finance Working Group has shown that public funding from governments and the international donor community is not sufficient to cover investment needs. And so far, the provision of energy services to the poor has not been able to attract private investment. Innovative and flexible funding mechanisms are urgently required to use the leverage effect of ODA and attract more resources from the private sector, development banks and financial institutions. While the creation of an enabling environment through, for example, regulatory reform and government capacity building remains a key to attracting more energy investment, there are already concrete opportunities to blend public and private capital and make delivery of energy services for the poor happen. These include: energy infrastructure funds, SME support and/or consumer credit programmes, smart subsidies, rural energy funds, market and product development, etc. Furthermore, developing renewable energy sources and transfer of state-of-the-art technologies will considerably contribute to the financial sustainability of actions.

Public-private partnerships (PPPs) are considered to be a promising instrument for growth and economic development in developing countries, and are a core instrument in the EUEI strategy. Infrastructure and especially the energy sector offer numerous possibilities for blending public and private funds. A feasibility study for the creation of an innovative public-private financing mechanism is being finalized by the Commission together with interested Member States and other stakeholders[5]. PPPs will enable the EU and its developing country partners to work together in partnership with the private sector, financial institutions and civil society towards effective delivery of energy services to the poor.

However, with no resources of its own and no significant energy-sector allocations in the development cooperation budgets of the Community, the roll-out of the EUEI may prove too slow to maintain momentum and make a real contribution towards the MDGs. Unless greater efforts are undertaken at the political level to provide adequate, faster and more flexible resources and instruments, the impact of the EUEI will be limited to the possibilities for tapping into resources already allocated to other sectors. This will prevent it from reaching its objectives in the foreseeable future.

Since Johannesburg the EUEI has built a solid base for specific actions and is now ready for a quantum leap. To maintain the momentum and to actually deliver on the ground, substantial additional resources are needed. Such resources should be provided by the EU as a demonstration of its commitments to the MDGs and the Johannesburg Plan of Implementation.

[1] COM(2000) 212

[2] COM(2002) 408

[3] COM(2003) 829

[4] A 2004. júniusi állapot szerint a JREC 88 tagkormányból állt, közülük 54 fejlődő ország kormánya. A JREC nyilatkozatot aláírók kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan, hogy együttműködnek „…sürgősségi jelleggel az megújuló energiaforrások globális részarányának a jelentős növelésében …”.

[5] This feasibility study is commonly referred to as the JREC Patient Capital Initiative