15.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/6

(1)

Az Európai Unió fejlesztési politikájáról: „Az európai konszenzus” (2) című, és az „Új európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról” (3) című együttes nyilatkozatban a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság elismerte a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolatot.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2015. szeptember 25-i határozatával elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend hangsúlyozza, hogy fontos előmozdítani a békés és befogadó társadalmak létrejöttét, egyrészt a 16. fenntartható fejlesztési cél megvalósítása, másrészt más fejlesztéspolitikai eredmények elérése érdekében. A 16. fenntartható fejlesztési célban kifejezetten szerepel „Az érintett nemzeti intézmények megerősítése – többek között nemzetközi együttműködés révén – a minden szinten történő, az erőszak megakadályozását, valamint a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelmet célzó kapacitásépítés érdekében, mindenekelőtt a fejlődő országokban”.

(3)

Az uniós fejlesztéspolitika elsődleges célja a szegénység mérséklése, valamint – hosszú távon – annak felszámolása.

(4)

A 2016. február 19-i magas szintű találkozó zárónyilatkozatában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága módosította a béke és a biztonság terén nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozó beszámolási iránymutatásokat. Az e rendelettel összhangban végzett tevékenységek finanszírozása hivatalos fejlesztési támogatásnak minősül, amennyiben teljesíti az említett beszámolási iránymutatásokban, vagy bármely további, a Fejlesztési Támogatási Bizottság által elfogadható egyéb beszámolási iránymutatásokban foglalt feltételeket.

(5)

A konfliktusmegelőzés, a válságkezelés vagy a stabilizáció terén a harmadik országok biztonsági szereplőinek – ideértve a rendkívüli körülmények esetén a katonaságnak –nyújtott támogatás alapvető fontosságú a szegénység felszámolása és a fejlesztés megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében. A jó kormányzás, a tényleges demokratikus ellenőrzés és a biztonsági rendszer – ezen belül a katonaság – polgári felügyelete, valamint az emberi jogok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása bármilyen összefüggésben alapvető jellemzői a jól működő államnak, és ezeket a harmadik országok biztonsági ágazatának reformjához nyújtott szélesebb körű támogatás révén elő kell mozdítani.

(6)

Az Európai Tanács a közös biztonság- és védelempolitikáról (a továbbiakban: KBVP) szóló, 2013. december 19–20-i következtetéseiben hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a partnerországokat és a regionális szervezeteket szükség szerint képzések, tanácsadás, felszerelések és erőforrások biztosítása révén támogassuk, hogy egyre inkább képessé váljanak a válságok önerőből való megelőzésére, illetve kezelésére.

(7)

„Kapacitásépítés a biztonság és a fejlesztés támogatása érdekében – Annak lehetővé tétele, hogy partnereink képesek legyenek megelőzni és kezelni a válságokat” című, 2015. április 28-i közös közleményében a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismételten megerősítette, hogy a fejlesztési célok eléréséhez stabil és biztonságos társadalmakra van szükség.

(8)

Az átfogó uniós megközelítéssel összhangban, valamint az uniós támogatás hatásának, hatékonyságának és következetességének maximalizálása érdekében a Tanács a KBVP-ről szóló, 2015. május 18-i következtetéseiben felkérte a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy a tagállamokkal konzultálva dolgozzanak ki a biztonsági ágazat reformjának támogatását célzó uniós szintű stratégiai keretet. Ez a szakpolitikai koncepció egyesíti a KBVP-t és a közös kül- és biztonságpolitika (a továbbiakban: KKBP) összes egyéb releváns eszközét, valamint a fejlesztési együttműködés területén alkalmazott eszközöket, ezek jogalapjainak, elsődleges céljainak és a vonatkozó döntéshozatali eljárásoknak a tiszteletben tartása mellett.

(9)

Az Európai Unióról szóló szerződés 40. cikkével összhangban, amennyiben a harmadik országok katonai szereplőinek kapacitásépítése főként fejlesztési célokra irányul, akkor azt az Unió fejlesztési együttműködési politikájának részeként kell megvalósítani, amennyiben pedig főként a béke és a biztonság területét érintő célokra, akkor az uniós KKBP részeként. Ez a rendelet tiszteletben tartja az intézményeknek az uniós fejlesztési együttműködési politika és az uniós KKBP területén előírt eljárások alkalmazását és az intézmények vonatkozó hatásköreinek terjedelmét.

(10)

Az e rendelet szerinti uniós támogatás kiterjedhetne a fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó kapacitásépítési programokra, beleértve a képzést, a mentorálást és a tanácsadást, például az emberi jogokkal, a kormányzással és a jogállamisággal, a nők és a gyermekek védelmével, a polgári válságkezeléssel, az emberierőforrás-gazdálkodással és a technikai együttműködéssel kapcsolatban.

(11)

A Bizottságnak szorosan figyelemmel kell kísérnie az e rendelet szerinti intézkedéseket. A Bizottságnak folyamatosan és kellő időben megfelelő tájékoztatást kell nyújtania az Európai Parlament részére az e rendelet szerinti uniós támogatás végrehajtásáról. A Bizottságnak legkésőbb 2020. június 30-ig értékelnie kell az e rendelet szerinti intézkedések hatását, eredményességét és a 16. fenntartható fejlesztési céllal való összhangját. E célból a Bizottságnak az értékelési szakaszba be kell vonnia minden érdekelt felet, többek között a társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat is, és biztosítania kell, hogy azok e folyamatban érdemi szerephez jussanak. A Bizottságnak adott esetben a tagállamokkal közös értékeléseket kell végeznie. Az eredményeket figyelembe kell venni a programtervezés és az erőforrás-elosztás során, és azoknak tovább kell erősíteniük az Unió külső tevékenységeinek összhangját és egymást kiegészítő jellegét.

(12)

A 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az Unió a biztonsági ágazat szereplőinek nyújt támogatást, ez rendkívüli körülmények esetén magában foglalhatja a katonai szereplőket is a 3a. cikkben foglaltak szerint, a harmadik országokban a biztonsági ágazat szélesebb körű reformfolyamatával vagy a fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó kapacitásépítéssel összefüggésben, a fenntartható fejlődés megvalósításának átfogó célkitűzésével összhangban.”;

2.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„3a. cikk

A fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó kapacitásépítés a katonai szereplők esetében

(1)   A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében, amelyhez stabil, békés és befogadó társadalmakra van szükség, az e rendelet szerinti uniós támogatást a (3) bekezdésben foglalt rendkívüli körülmények esetén fel lehet használni a partnerországokban a katonai szereplők kapacitásépítéséhez a fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó tevékenységek végezése érdekében.

(2)   Az e cikk szerinti támogatás kiterjedhet különösen a fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó kapacitásépítési programokra, beleértve a képzést, a mentorálást és a tanácsadást, valamint felszerelések biztosítását, infrastrukturális fejlesztéseket és az e támogatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

(3)   Az e cikk szerinti támogatás csak akkor nyújtható:

(4)   Az e cikk szerinti uniós támogatást csak akkor lehet felhasználni katonai szereplők kapacitásépítésére, ha az a fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó tevékenységek céljaira szolgál. Nem használható fel különösen az alábbiak finanszírozására:

(5)   Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és végrehajtása során a Bizottságnak elő kell mozdítania a partnerország felelősségvállalását. Ki kell dolgoznia azokat az elemeket és bevált gyakorlatokat is, amelyek a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükségesek, valamint elő kell mozdítania a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi jogelvek betartását.

(6)   A Bizottságnak megfelelő kockázatértékelési, nyomonkövetési és értékelési eljárásokat kell kidolgoznia az e cikk szerinti intézkedések tekintetében.”;

3.

A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)   A 3. cikk és adott esetben a 3a. cikk szerinti uniós támogatás nyújtása rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok keretében történik.”;

4.

A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)   A 4. és az 5. cikk, és adott esetben a 3a. cikk szerinti támogatás végrehajtásának általános alapjául tematikus stratégiai dokumentumoknak kell szolgálniuk. A tematikus stratégiai dokumentumoknak keretet kell nyújtaniuk az Unió és a partnerországok vagy az érintett régiók közötti együttműködéshez.”;

5.

A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)   A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az e rendelet szerint elfogadott, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések, valamint a 3a. cikk hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtása összhangban legyen a nemzetközi joggal, és azon belül az emberi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal.”;

6.

A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeget további 100 000 000 EUR összeggel kell kiegészíteni, amelyet a 3a. cikk hatálya alá tartozó intézkedésekre kell elkülöníteni.”