EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017D1857

A Bizottság (EU) 2017/1857 végrehajtási határozata (2017. október 13.) az Amerikai Egyesült Államok Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság által felügyelt származtatott ügyletekre vonatkozó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke szerinti bizonyos követelményekkel való egyenértékűségének elismeréséről (EGT-vonatkozású szöveg. )

C/2017/6572

OJ L 265, 14.10.2017, p. 23–27 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2017/1857/oj

14.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 265/23


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1857 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. október 13.)

az Amerikai Egyesült Államok Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság által felügyelt származtatott ügyletekre vonatkozó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke szerinti bizonyos követelményekkel való egyenértékűségének elismeréséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 648/2012/EU rendelet 13. cikke egy mechanizmus előírásával elő kívánja segíteni azon megoldások kialakítását, amelyek biztosítják az Unió és harmadik országok által a rendelet hatályába tartozó területen megállapított jogi követelmények közötti konzisztenciát. E megoldások részeként a Bizottság felhatalmazással rendelkezik olyan végrehajtási jogi aktusok elfogadására, amelyekben megállapítja, hogy a harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszere egyenértékű a 648/2012/EU rendelet 4., 9., 10. és 11. cikkéből eredő követelményekkel, és így az említett rendelet hatályába tartozó ügyletet kötő szerződő felek – ha legalább egyikük harmadik országbeli székhellyel rendelkezik – az említett követelményeket a szóban forgó harmadik ország jogi keretrendszerében foglalt követelményeknek való megfeleléssel teljesítik. Az egyenértékűség kinyilvánítása lehetővé teszi a párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó szabályok alkalmazásának elkerülését, vagyis hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: az Unió nemzetközi partnereivel egyeztetett és az említett rendeletben megállapított elvek nemzetközileg egységes alkalmazásának biztosításával csökkenti a rendszerszintű kockázatot, és növeli a származékos piacok átláthatóságát.

(2)

A 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése – az említett rendelet 11. cikke (14) bekezdésének a) és b) pontja és 11. cikkének (15) bekezdése alapján elfogadott technikai standardokban szereplő részletes meghatározásnak megfelelően – megállapítja a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos időben történő visszaigazolásra, portfóliótömörítésre és portfólióállomány-egyeztetésre, az említett ügyletekkel kapcsolatos értékelési és vitarendezési kötelezettségekre (a működésikockázat-csökkentési technikákra), valamint a biztosítékeszközök (biztosítékok) szerződő felek közötti cseréjével kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó uniós követelményeket.

(3)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország jogi keretrendszerét a működésikockázat-csökkentési technikákra vonatkozó követelmények és a biztosítéki követelmények tekintetében az Unió jogi keretrendszerével egyenértékűnek lehessen tekinteni, az alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszernek lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy az Amerikai Egyesült Államok (USA) jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszere biztosítja-e, hogy a nem központi szerződő felek által elszámolt és legalább egy USA-beli székhelyű szerződő fél részvételével kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ne tegyék ki az uniós pénzügyi piacokat nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az uniós székhelyű központi szerződő felek által kötött azonos típusú származtatott ügyletek tehetnék ki azokat, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(4)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) szakvéleményét (2) az USA-ban alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerről, amely többek között a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó működésikockázat-csökkentési technikákra vonatkozik. Az ESMA a szakvéleményben megállapította, hogy az időben történő visszaigazolásra, a portfóliótömörítésre és a portfólióállomány-egyeztetésre vonatkozó USA-beli, jogilag kötelező erejű követelmények egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet értelmében alkalmazandó jogilag kötelező erejű követelményekkel. Az ESMA ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az USA-beli vitarendezési keretrendszer az értékelés időpontjában nem volt egyenértékű a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti szabályozással. Az ESMA azt is megjegyezte, hogy a bilaterális biztosítékokra vonatkozó keretrendszerek egyenértékűségét az adott pillanatban nem lehetett értékelni, mivel a bilaterális biztosítékokra vonatkozó uniós szabályokat meghatározó uniós technikai standardok még nem voltak kidolgozva.

(5)

A Bizottság a saját értékelése során az ESMA szakvéleményét az időközben bekövetkezett fejleményekkel együtt vette figyelembe. Mindazonáltal ez a határozat nemcsak az USA-ban alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási követelmények összehasonlító elemzésén alapul, hanem e követelmények eredményének, valamint annak értékelésén is, hogy e követelmények alkalmasak-e arra, hogy oly módon csökkentsék az említett ügyletekből eredő kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősüljön a 648/2012/EU rendeletben megállapított követelmények eredményével.

(6)

Az USA-ban a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszert a tőzsde reformjáról és a fogyasztóvédelméről szóló úgynevezett Dodd-Frank-törvény (Dodd Frank Wall Street Reform and Consumer Protection Act) VII. címe és a Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság (Commodity Futures Trading Commission, CFTC) által elfogadott végrehajtási keretszabály (a CFTC-szabályzat) állapítja meg. A Dodd-Frank-törvény 2010 júliusában lépett hatályba, és az árutőzsdetörvény (Commodity Exchange Act, CEA) 1a(47) szakaszában swapügyletként meghatározott bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében új szabályozási keretet hozott létre azzal a céllal, hogy a pénzügyi rendszeren belül csökkentse a rendszerszintű kockázatot, növelje az átláthatóságot, és előmozdítsa a piaci integritást. A swapügyletek tekintetében a CFTC rendelkezik joghatósággal, a Dodd-Frank-törvény VII. címének legtöbb operatív rendelkezése pedig 2011-től vált alkalmazandóvá.

(7)

A nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó működésikockázat-csökkentési technikák – amelyeket a Dodd-Frank-törvény 731. szakasza új, 4s(i) szakaszként emelt be az árutőzsdetörvénybe – az árutőzsdetörvény meghatározása szerinti swapügylet-kereskedőkre (swap dealers) és nagyobb swapügylet-résztvevőkre (major swap participants) alkalmazandók. E határozatnak ezért helyénvaló kiterjednie azon jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerre, amely az USA-beli székhelyű és a CFTC-szabályzatnak megfelelően engedélyezett és felügyelt swapügylet-kereskedőkre és nagyobb swapügylet-résztvevőkre az időben történő visszaigazolás, a portfóliótömörítés és a portfólióállomány-egyeztetés, az értékelési és vitarendezési kötelezettségek, valamint a biztosítéki követelmények tekintetében alkalmazandó. E határozat ugyanakkor nem terjedhet ki az USA azon jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerére, amely az Értékpapír- és Tőzsdebizottságnál (Securities and Exchange Commission) az 1934. évi értéktőzsdetörvény (Securities Exchange Act, 15 U.S.C. 78a. és azt követő szakaszok) alapján értékpapírswapügylet-kereskedőként (security-based swap dealer) vagy nagyobb értékpapírswapügylet-résztvevőként (major security-based swap participant) nyilvántartott személyekre alkalmazandó.

(8)

A CFTC-szabályzat a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó működésikockázat-csökkentési technikák tekintetében hasonló kötelezettségeket ír elő, mint a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdése. A nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében az időben történő visszaigazolásra, a portfóliótömörítésre és a portfólióállomány-egyeztetésre, továbbá az ügyletértékelésre és a vitarendezésre vonatkozó konkrét részletes követelményeket a CFTC-szabályzat 23. részének első alrésze tartalmazza. A CFTC-szabályzatban meghatározott követelmények az alábbiak tekintetében egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet megfelelő követelményeivel: i. a portfólióállomány-egyeztetés gyakorisága és küszöbértékei megegyeznek; ii. az időben történő visszaigazoláshoz megszabott határidők megegyeznek; iii. a portfóliótömörítési követelmények a „tartsd be vagy indokold meg” elven alapulnak; iv. a nem elszámolt ügyletek napi értékelésére vonatkozó követelmény. Mivel a vitarendezési megállapodásokra vonatkozó követelmények körében tapasztalt eltérés csupán korlátozott hatású, e követelményeket is helyénvaló egyenértékűnek tekinteni a 648/2012/EU rendelet vonatkozó követelményeivel.

(9)

Mindezek alapján a CFTC swapügylet-kereskedőkre és nagyobb swapügylet-résztvevőkre alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerét a CFTC joghatóságába tartozó – az árutőzsdetörvény 1a(47) szakaszában meghatározott – swapügyletek tekintetében helyénvaló egyenértékűnek tekinteni a 648/2012/EU rendeletben meghatározott azon követelményekkel, amelyeket az említett rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdése állapít meg a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos, időben történő visszaigazolásra, portfóliótömörítésre és portfólióállomány-egyeztetésre, továbbá értékelésre és vitarendezésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében.

(10)

A nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek biztosítékait illetően a CFTC két jogilag kötelező erejű szabályt alkalmaz: a swapügylet-kereskedők és nagyobb swapügylet-résztvevők el nem számolt swapügyleteire vonatkozó biztosítéki követelményeket (Uncleared Swaps for Swap Dealers and Major Swap Participants, végleges biztosítéki szabály, kihirdetve 2016. januárban) és a swapügylet-kereskedők és nagyobb swapügylet-résztvevők el nem számolt swapügyleteire vonatkozó biztosítéki követelmények határon átnyúló alkalmazásáról szóló szabályt (Margin Requirements for Uncleared Swaps for Swap Dealers and Major Swap Participants – Cross Border Application of the Margin Requirements, határon átnyúló biztosítéki szabály, kihirdetve 2016. augusztusban).

(11)

A CFTC-szabályzatot a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó működésikockázat-csökkentési technikák tekintetében minden swapügylet-kereskedőre és nagyobb swapügylet-résztvevőre alkalmazni kell, az említett tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítékok tekintetében azonban csak a prudenciális szabályozó hatóság hatáskörén kívül eső swapügylet-kereskedőkre és nagyobb swapügylet-résztvevőkre alkalmazandó. A prudenciális szabályozó hatóság árutőzsdetörvény szerinti meghatározása a következő szerveket foglalja magában: Board of Governors of the Federal Reserve System (a FED Kormányzótanácsa), az Office of the Comptroller of the Currency (Bankfelügyeleti Hatóság), a Federal Deposit Insurance Corporation (Szövetségi Betétbiztosító Társaság), a Farm Credit Administration (Mezőgazdasági Hitelfelügyelet) és a Federal Housing Finance Agency (Szövetségi Lakáshitel-finanszírozási Ügynökség).

(12)

A CFTC-szabályzat a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítékok tekintetében a CFTC-szabályzat 23.151. szakaszában meghatározott érintett szerződő felek (covered counterparty) vonatkozásában csak alapletét cseréjét írja elő. Az érintett szerződő fél olyan szerződő fél, amely vagy lényeges swapügylet-kitettséggel rendelkező pénzügyi végfelhasználónak (financial end user) minősül vagy olyan swapügylet-jogalanynak (swap entity), amely érintett swapügylet-jogalannyal (covered swap entity) köt swapügyletet. A CFTC-szabályzat 23.150. szakasza alapján lényeges swapügylet-kitettségnek a névleges értéken 8 milliárd (8 000 millió) USD-t meghaladó átlagértékű nem elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyleteknek való kitettség tekinthető, míg az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 28. cikkében meghatározott hasonló küszöbérték 8 milliárd (8 000 millió) EUR. Az Unióban a változó letét cseréjére vonatkozó követelmény nem tartalmaz lényegességi küszöböt, és a 648/2012/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó összes szerződő félre alkalmazandó. A CFTC-szabályzat végleges biztosítéki szabálya az alap- és a változó letét kombinált átutalási minimumösszegét 500 000 USD-ban határozza meg, míg az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet 25. cikkében meghatározott hasonló követelmény 500 000 EUR-t ír elő. Mivel a pénznembeli eltérés csupán korlátozott hatású, ezen összegeket helyénvaló egyenértékűnek tekinteni.

(13)

A végleges biztosítéki szabály hatályába tartozó swapügyletek köre magában foglalja csaknem az összes olyan ügyletet, amelyet a 648/2012/EU rendelet tőzsdén kívüli származtatott ügyletként határoz meg – csak a határidős devizaügyletek és a határidős deviza-csereügyletek képeznek kivételt. Emellett a CFTC-szabályzat nem tartalmaz külön rendelkezéseket a strukturált termékek, például a fedezett kötvények és az értékpapírosított termékek tekintetében. Az Unióban a határidős deviza-csereügyletek és a határidős devizaügyletek mentesek az alapletét-követelmény alól, és a fedezeti célú fedezett kötvényekkel összefüggő származtatott ügyletek is mentesíthetők az alapletét-követelmény alól. E határozatot ezért csak olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre helyénvaló alkalmazni, amelyek az uniós jog és a CFTC-szabályzat alapján is biztosítékkötelesek.

(14)

A CFTC-szabályzat alapletét-számítási követelményei egyenértékűek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott követelményekkel. Az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletéhez hasonlóan a CFTC-szabályzat is lehetővé teszi sztenderd modell alkalmazását. A számításhoz alternatív módon belső modellt vagy harmadik fél modelljét is alkalmazni lehet, ha ezek a modellek tartalmaznak bizonyos konkrét paramétereket, ideértve a minimális konfidencia-intervallumokat és a biztosítéki kockázati periódust, továbbá bizonyos múltbéli adatokat, például a stresszidőszakokról. Ezeket a modelleket a CFTC-nek vagy valamely bejegyzett határidős szövetségnek jóvá kell hagynia.

(15)

A CFTC-szabályzat elismerhető biztosítékeszközökre, illetve azok tartására és elkülönítésére vonatkozó követelményei egyenértékűek az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében meghatározottakkal. A CFTC-szabályzat az elismerhető biztosítékeszközök egyenértékű felsorolását tartalmazza, a végleges biztosítékszabály preambulumbekezdése pedig kimondja, hogy a prudenciális szabályozó hatóság hatáskörén kívül eső swapügylet-kereskedőknek és nagyobb swapügylet-résztvevőknek figyelembe kell venniük a biztosítékeszközök koncentrációját. A CFTC-szabályzatnak a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó követelményeit ezért helyénvaló egyenértékűnek tekinteni a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározottakkal.

(16)

Ami a szakmai titoktartási garanciák egyenértékűségét illeti, az USA a CFTC vagy bármely más szövetségi ügynökség birtokában lévő információkat az adatvédelmi törvény (Privacy Act) és az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény (Freedom of Information Act, FOIA) hatályába helyezi. A FOIA értelmében a magánszemélyeknek vagy a szervezeteknek sok esetben lépéseket kell tenniük a benyújtott információk bizalmas kezeléséhez. Az adatvédelmi törvény és a FOIA ezért a 648/2012/EU rendelet VIII. címében meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat nyújt, ideértve a hatóságok által harmadik felekkel megosztott üzleti titkok védelmét is. Helyénvaló tehát úgy tekinteni, hogy az USA-beli követelmények a 648/2012/EU rendelettel egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat nyújtanak.

(17)

Végül, ami az USA-beli jogi keretrendszer hatékony felügyeletét és végrehajtását illeti, a CFTC széles körű vizsgálati és felügyeleti hatáskörrel rendelkezik a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos, időben történő visszaigazolásra, portfóliótömörítésre és portfólióállomány-egyeztetésre, továbbá értékelésre és vitarendezésre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének értékeléséhez. A CFTC számos felügyeleti intézkedést hozhat az alkalmazandó követelmények megsértésének megállítására. Emellett az USA jogi keretrendszere az alkalmazandó követelmények megsértését polgári jogi szankciókkal, például ideiglenes vagy tartós távoltartó határozatokkal vagy intézkedésekkel, pénzbírságokkal, illetve büntetőjogi szankciókkal is sújtja. Helyénvaló ezért úgy tekinteni, hogy az említett intézkedések hatékonyan, tisztességes és torzításoktól mentes módon érvényesülve biztosítják a Dodd-Frank-törvény, az árutőzsdetörvény és a CFTC-szabályzat releváns jogi, szabályozási és végrehajtási keretrendszerének hatékony felügyeletét és végrehajtását.

(18)

A Bizottságnak az ESMA-val együttműködésben továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos, időben történő visszaigazolásra, portfóliótömörítésre és portfólióállomány-egyeztetésre, továbbá értékelésre, vitarendezésre és biztosítékokra vonatkozó kötelezettségek USA-beli jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerének alakulását és tényleges alkalmazását, amely e határozat meghozatalának alapjául szolgált. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a Bizottság bármikor konkrét felülvizsgálatot végezzen, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára az e határozattal nyújtott egyenértékűség újraértékelését. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(19)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 13. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az Amerikai Egyesült Államok (USA) azon jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerét, amely a nem központi szerződő felek által elszámolt és egyben a Dodd-Frank-törvény 721(a)(21) szakaszának megfelelően a Commodity Futures Trading Commission (Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság, CFTC) által swapügyletként szabályozott ügyletekre vonatkozó működésikockázat-csökkentési technikákra irányadó, egyenértékűnek kell tekinteni a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményekkel, amennyiben az említett ügyleteknek legalább az egyik szerződő fele a CFTC-nél nyilvántartott USA-beli székhelyű swapügylet-kereskedő vagy nagyobb swapügylet-résztvevő.

2. cikk

A 648/2012/EU rendelet 13. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az USA azon jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerét, amely a nem központi szerződő felek által elszámolt és egyben a Dodd-Frank-törvény 721(a)(21) szakaszának megfelelően a CFTC által swapügyletként szabályozott ügyletekre vonatkozó biztosítékeszköz-cserére irányadó, egyenértékűnek kell tekinteni a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményekkel, amennyiben az említett ügyleteknek legalább az egyik szerződő fele a CFTC-nél nyilvántartott USA-beli székhelyű swapügylet-kereskedő vagy nagyobb swapügylet-résztvevő, és egyben a Margin Requirements for Uncleared Swaps for Swap Dealers and Major Swap Participants (a swapügylet-kereskedők és nagyobb swapügylet-résztvevők el nem számolt swapügyleteire vonatkozó biztosítéki követelmények) és a Margin Requirements for Uncleared Swaps for Swap Dealers and Major Swap Participants – Cross Border Application of the Margin Requirements (a swapügylet-kereskedők és nagyobb swapügylet-résztvevők el nem számolt swapügyleteire vonatkozó biztosítéki követelmények határon átnyúló alkalmazásáról szóló szabály) hatályába tartozik.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. október 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2)  ESMA/2013/BS/1157, Technical advice on third country regulatory equivalence under EMIR – US (Szakvélemény a harmadik országok EMIR szerinti szabályozási egyenértékűségéről – USA), Végleges jelentés, Európai Értékpapírpiaci Hatóság, 2013. szeptember 1.

(3)  A Bizottság (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kockázatcsökkentési technikáit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 340., 2016.12.15., 9. o.).


Top