Help Print this page 

Document 32016R0918

Title and reference
A Bizottság (EU) 2016/918 rendelete (2016. május 19.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2016/2882
  • In force
OJ L 156, 14.6.2016, p. 1–103 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/918/oj
Languages, formats and link to OJ
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html BG html ES html CS html DA html DE html ET html EL html EN html FR html HR html IT html LV html LT html HU html MT html NL html PL html PT html RO html SK html SL html FI html SV
PDF pdf BG pdf ES pdf CS pdf DA pdf DE pdf ET pdf EL pdf EN pdf FR pdf HR pdf IT pdf LV pdf LT pdf HU pdf MT pdf NL pdf PL pdf PT pdf RO pdf SK pdf SL pdf FI pdf SV
Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal
 To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).
Multilingual display
Text

14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/918 RENDELETE

(2016. május 19.)

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1272/2008/EK rendelet az anyagok, keverékek és egyes meghatározott árucikkek osztályozására és címkézésére vonatkozó rendelkezéseket és kritériumokat harmonizálja az Unión belül.

(2)

Az említett rendelet figyelembe veszi a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének – az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) keretében kidolgozott – globálisan harmonizált rendszerét (a továbbiakban: GHS).

(3)

Az ENSZ szintjén rendszeresen felülvizsgálják a GHS osztályozási kritériumait és címkézési szabályait. A GHS ötödik, módosított kiadása az ENSZ veszélyes áruk szállításával és a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerével foglalkozó szakértői bizottsága által 2012 decemberében elfogadott módosítások eredményeként jött létre. Ezen módosítások többek között az oxidáló szilárd anyagok osztályozásának egy új, alternatív módszerének felvételére, a bőrmarás/bőrirritáció és súlyos szemkárosodás/szemirritáció veszélyességi osztályokba való besorolásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az aeroszolokra terjednek ki. Módosít továbbá több, óvintézkedésekre vonatkozó mondatot, valamint változtat néhány óvintézkedésekre vonatkozó mondat sorrendjén, ami egy adott besorolási tétel törlését és egy új helyen történő külön beillesztését jelenti. Ennélfogva a GHS ötödik, módosított kiadásához kell igazítani az 1272/2008/EK rendelet mellékleteiben szereplő technikai rendelkezéseket és kritériumokat.

(4)

A GHS negyedik, módosított kiadását követően a 487/2013/EU bizottsági rendelet (2) a címkézésre vonatkozó előírások tekintetében eltérést vezetett be a fémekre korrozív hatásúként, de bőrmarást/bőrirritációt vagy súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozóként nem osztályozott anyagokra és keverékekre. Míg az eltérés tartalmát változatlanul kell hagyni, az eltérés által érintett veszélyek tekintetében pontosabb megfogalmazásra van szükség.

(5)

Az izocianátokat és bizonyos epoxid tartalmú vegyületeket tartalmazó keverékek címkézése terén fennálló redundanciákat el kell kerülni, ugyanakkor továbbra is szerepeltetni kell a régóta használt és közismert egyedi információkat a szóban forgó szenzibilizáló anyagok jelenlétére vonatkozóan. Az EUH208 figyelmeztető mondat használatát ezért nem kell kötelezővé tenni abban az esetben, ha a keverék címkéjén már fel van tüntetve az EUH204 vagy az EUH205 figyelmeztető mondat.

(6)

Annak biztosítása érdekében, hogy az anyagok és keverékek szállítói alkalmazkodhassanak az e rendelettel bevezetett új osztályozási és címkézési rendelkezésekhez, átmeneti időszakot kell előírni, és a rendelet alkalmazását el kell halasztani. Ez lehetőséget biztosít az e rendeletben megállapított rendelkezéseknek az átmeneti időszak lejárta előtt önkéntes alapon történő alkalmazására.

(7)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1272/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 23. cikk f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„f)

fémekre korrozív hatásúként, de bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozóként (1. kategória) nem osztályozott anyagok és keverékek.”

2.

Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

3.

A II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

4.

A III. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

5.

A IV. melléklet e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul.

6.

Az V. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul.

7.

A VI. melléklet e rendelet VI. mellékletének megfelelően módosul.

8.

A VII. melléklet e rendelet VII. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 3. cikktől eltérve az anyagok és a keverékek 2018. február 1. előtt osztályozhatók, címkézhetők és csomagolhatók az e rendelettel módosított 1272/2008/EK rendelet szerint.

A 3. cikktől eltérve az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, valamint 2018. február 1. előtt forgalomba hozott anyagokat és keverékeket 2020. február 1. előtt nem kell e rendeletnek megfelelően újracímkézni és újracsomagolni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. február 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(2)  A Bizottság 2013. május 8-i 487/2013/EU rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 149., 2013.6.1., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az 1272/2008/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

A.

Az 1. rész a következőképpen módosul:

1.

Az 1.1.3.4. szakasz címének helyébe a következő szöveg lép:

„1.1.3.4.   Interpoláció egy veszélyességi kategórián belül

2.

Az 1.3.6. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„1.3.6.    Fémekre korrozív hatásúként, de bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozóként (1. kategória) nem osztályozott anyagok és keverékek

A fémekre korrozív hatásúként, de bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozóként (1. kategória) nem osztályozott azon anyagok és keverékek címkéjén, amelyek már késztermékként fogyasztó általi felhasználásra vannak csomagolva, nem kell szerepelnie a GHS05 veszélyt jelző piktogramnak.”

B.

A 2. rész a következőképpen módosul:

1.

A 2.1.3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.3.    Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál, keverékeknél vagy árucikkeknél a 2.1.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.1.2. táblázat

Robbanóanyagoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

Instabil robbanóanyag

1.1. alosztály

1.2. alosztály

1.3. alosztály

1.4. alosztály

1.5. alosztály

1.6. alosztály

GHS piktogram

Image

Image

Image

Image

Image

 

 

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Veszély

Veszély

Figyelem

Veszély

Nincs figyelmeztetés

Figyelmeztető mondat

H200: Instabil robbanóanyag

H201: Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.

H202: Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye.

H203: Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye.

H204: Tűz vagy kivetés veszélye.

H205: Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat.

Nincs figyelmeztető mondat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P201

P250

P280

P210

P230

P234

P240

P250

P280

P210

P230

P234

P240

P250

P280

P210

P230

P234

P240

P250

P280

P210

P234

P240

P250

P280

P210

P230

P234

P240

P250

P280

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P380 + P375

P370 + P372 + P380 + P373

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P401

P401

P401

P401

P401

P401

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

P501

P501

P501

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.

1. MEGJEGYZÉS: A csomagolatlan robbanóanyagoknál, vagy az eredeti csomagolástól vagy hasonló csomagolástól eltérő csomagolásba átcsomagolt robbanóanyagoknál a következő címkeelemek mindegyikét fel kell tüntetni:

a)

piktogram: robbanó bomba;

b)

figyelmeztetés: »Veszély«; és

c)

figyelmeztető mondat: »Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.«,

kivéve, ha a veszély nyilvánvalóan hozzárendelhető a 2.1.2. táblázatban szereplő veszélyességi kategóriák egyikéhez, amely esetben a megfelelő szimbólumot, figyelmeztetést, és/vagy a figyelmeztető mondatot kell hozzárendelni.

2. MEGJEGYZÉS: Az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve I. részének 12. szakaszában szereplő 2. vizsgálatsorozat szerint pozitív eredményt mutató azon anyagok és keverékek, amelyeket (az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve I. részének 16. szakaszában szereplő 6. vizsgálatsorozat szerinti negatív eredmény alapján) nem kell robbanóanyagként osztályozni, szállításkor ennek ellenére rendelkeznek robbanásveszélyes tulajdonságokkal. A felhasználót tájékoztatni kell a szóban forgó lényegi robbanásveszélyes tulajdonságokról, mivel ezeket a kezelés és a tárolás során figyelembe kell venni, különösen ha az anyagot vagy a keveréket eltávolítják csomagolásából vagy átcsomagolják. Ezért az anyag vagy keverék robbanásveszélyes tulajdonságait fel kell tüntetni a biztonsági adatlap 2. (A veszély azonosítása) és 9. (Fizikai és kémiai tulajdonságok) szakaszában, valamint adott esetben a biztonsági adatlap más szakaszaiban.”

2.

A 2.1.4. szakaszban a 2.1.3. ábra helyébe a következő lép:

„2.1.3. ábra

A robbanóanyagok osztályának egyik alosztályába való besorolásra szolgáló eljárás (1. osztály, szállítás)

Image

3.

A 2.2.3. szakaszban a 2.2.3. táblázat helyébe a következő lép:

„2.2.3. táblázat

Tűzveszélyes gázok (beleértve a kémiailag instabil gázokat) esetében használandó címkeelemek

Osztályozás

Tűzveszélyes gáz

Kémiailag instabil gáz

1. kategória

2. kategória

A. kategória

B. kategória

GHS piktogram

Image

Nincs piktogram.

Nincs kiegészítő piktogram.

Nincs kiegészítő piktogram.

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Nincs további figyelmeztetés.

Nincs további figyelmeztetés.

Figyelmeztető mondat

H220: Rendkívül tűzveszélyes gáz.

H221: Tűzveszélyes gáz.

Kiegészítő figyelmeztető mondat H230: Még levegő hiányában is robbanásszerű reakcióba léphet.

Kiegészítő figyelmeztető mondat H231: Magas nyomáson és/vagy hőmérsékleten még levegő hiányában is robbanásszerű reakcióba léphet.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P210

P202

P202”

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P377

P381

P377

P381

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P403

P403

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

 

 

 

4.

A 2.3.2.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

2.3.2.1.   Az aeroszolokat ezen veszélyességi osztály három kategóriájának egyikébe kell besorolni tűzveszélyes tulajdonságaik és égéshőjük alapján. Az 1. vagy a 2. kategóriába kell besorolni az aeroszolokat, ha 1 %(m/m)-ot meghaladó arányban tartalmaznak az e részben szereplő, következő kritériumok szerint tűzveszélyesként osztályozott összetevőket:

tűzveszélyes gázok (lásd a 2.2. szakaszt),

olyan folyadékok, amelyek lobbanási hőmérséklete legfeljebb 93 °C, ideértve a 2.6. szakasz szerinti tűzveszélyes folyadékokat is,

tűzveszélyes szilárd anyagok (lásd a 2.7. szakaszt),

vagy ha égéshőjük legalább 20 kJ/g.

1. MEGJEGYZÉS: Nem tartoznak a tűzveszélyes összetevők közé a piroforos, önmelegedő vagy a vízzel reakcióba lépő anyagok vagy keverékek, mivel az ilyen összetevőket soha nem alkalmazzák aeroszolok részeként.

2. MEGJEGYZÉS: Az aeroszolok nem tartoznak továbbá a 2.2. szakasz (tűzveszélyes gázok), a 2.5. szakasz (nyomás alatt lévő gázok), a 2.6. szakasz (tűzveszélyes folyadékok) és a 2.7. szakasz (tűzveszélyes szilárd anyagok) hatálya alá sem. A tartalmuktól függően azonban az aeroszolok más veszélyességi osztályokba is beletartozhatnak, címkeelemeiket is beleértve.”

5.

A 2.3.2. szakaszban a 2.3.1. a) ábra helyébe a következő lép:

„2.3.1. a) ábra – Aeroszolok

Image

6.

A 2.3.3. szakaszban a 2.3.1. táblázat címe helyébe a következő szöveg lép:

Az aeroszoloknál használandó címkeelemek

7.

A 2.5.3. szakaszban a 2.5.2. táblázat helyébe a következő lép:

„2.5.2. táblázat

Nyomás alatt lévő gázoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

Sűrített gáz

Cseppfolyósított gáz

Mélyhűtött cseppfolyósított gáz

Oldott gáz

GHS piktogram

Image

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Figyelem

Figyelem

Figyelem

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat.

H280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat.

H281: Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat.

H280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

 

 

P282

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

 

 

P336 + P315

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P410 + P403

P410 + P403

P403

P410 + P403”

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

 

 

 

8.

A 2.8.3. szakaszban a 2.8.1. táblázat helyébe a következő lép:

„2.8.1. táblázat

Az önreaktív anyagoknál és keverékeknél használandó címkeelemek

Osztályozás

A. típus

B. típus

C. és D. típus

E. és F. típus

G. típus (1)

GHS piktogram

Image

Image

Image

Image

Ehhez a veszélyességi kategóriához nincs címkeelem rendelve

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H240: Hő hatására robbanhat.

H241: Hő hatására meggyulladhat vagy robbanhat.

H242: Hő hatására meggyulladhat.

H242: Hő hatására meggyulladhat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P234

P235

P240

P280

P210

P234

P235

P240

P280

P210

P234

P235

P240

P280

P210

P234

P235

P240

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P380 + P375 [+P378] (2)

P370 + P378

P370 + P378

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P403

P411

P420

P403

P411

P420

P403

P411

P420

P403

P411

P420

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

P501

 

9.

A 2.8.4. szakaszban a 2.8.1. ábra helyébe a következő lép:

„2.8.1. ábra

Önreaktív anyagok és keverékek

Image

10.

A 2.9.3. szakaszban a 2.9.2. táblázat helyébe a következő lép:

„2.9.2. táblázat

A piroforos folyadékoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

GHS piktogram

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelmeztető mondat

H250: Levegővel érintkezve önmagától meggyullad.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P222

P231 + P232

P233

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P302 + P334

P370 + P378”

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

11.

A 2.10.3. szakaszban a 2.10.2. táblázat helyébe a következő lép:

„2.10.2. táblázat

A piroforos szilárd anyagoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

GHS piktogram

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelmeztető mondat

H250: Levegővel érintkezve önmagától meggyullad.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P222

P231 + P232

P233

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P302 + P335 + P334

P370 + P378”

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

12.

A 2.11.3. szakaszban a 2.11.2. táblázat helyébe a következő lép:

„2.11.2. táblázat

Az önmelegedő anyagoknál és keverékeknél használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H251: Önmelegedő; meggyulladhat.

H252: Nagy mennyiségben önmelegedő; meggyulladhat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P235

P280

P235

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P407

P413

P420

P407

P413

P420”

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

 

13.

A 2.12.3. szakaszban a 2.12.2. táblázat helyébe a következő lép:

„2.12.2. táblázat

A vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagoknál vagy keverékeknél használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

3. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H260: Vízzel érintkezve öngyulladásra hajlamos tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

H261: Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

H261: Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P223

P231 + P232

P280

P223

P231 + P232

P280

P231 + P232

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P302 + P335 + P334

P370 + P378

P302 + P335 + P334

P370 + P378

P370 + P378

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P402 + P404

P402 + P404

P402 + P404

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501”

14.

A 2.13.3. szakaszban a 2.13.2. táblázat helyébe a következő lép:

„2.13.2. táblázat

Az oxidáló folyadékoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

3. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H271: Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.

H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.

H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P220

P280

P283

P210

P220

P280

P210

P220

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P306 + P360

P371 + P380 + P375

P370 + P378

P370 + P378

P370 + P378

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P420

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501”

15.

A 2.14.2.1. szakaszban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az oxidáló szilárd anyagokat az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 34.4.1. alszakaszában ismertetett O.1. vizsgálati módszerrel vagy a 34.4.3. alszakaszában ismertetett O.3. vizsgálati módszerrel kell ezen osztály három kategóriájának egyikébe besorolni, a 2.14.1. táblázat szerint:”

16.

A 2.14.2.1. szakaszban a 2.14.1. táblázat helyébe a következő lép:

„2.14.1. táblázat

Az oxidáló szilárd anyagokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Az O.1. vizsgálati módszer esetében alkalmazandó kritériumok

Az O.3. vizsgálati módszer esetében alkalmazandó kritériumok

1

Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje rövidebb, mint a 3:2 tömegarányú kálium-bromát/cellulóz keverék átlagos égési ideje.

Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége nagyobb, mint a 3:1 tömegarányú kalcium-peroxid/cellulóz keverék átlagos égési sebessége.

2

Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 2:3 tömegarányú kálium-bromát/cellulóz keverék átlagos égési ideje, és amely esetében az 1. kategória kritériumai nem teljesülnek.

Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége azonos vagy nagyobb, mint a 1:1 tömegarányú kalcium-peroxid/cellulóz keverék átlagos égési sebessége, és amely esetében az 1. kategória kritériumai nem teljesülnek.

3

Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 3:7 tömegarányú kálium-bromát/cellulóz keverék átlagos égési ideje, és amely esetében az 1. és a 2. kategória kritériumai nem teljesülnek.

Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége azonos vagy nagyobb, mint a 1:2 tömegarányú kalcium-peroxid/cellulóz keverék átlagos égési sebessége, és amely esetében az 1. és a 2. kategória kritériumai nem teljesülnek.”

17.

A 2.14.2.1. szakaszban a 2.14.1. táblázathoz tartozó 1. megjegyzésben a „(BC szabályzat, 3. melléklet, 5. vizsgálat)” hivatkozás helyébe a következő lép: „(IMSBC-szabályzat [az IMO szilárd ömlesztettáru-rakományok tengeri szállítására vonatkozó nemzetközi szabályzata] 2. függelék, 5. szakasz)”.

18.

A 2.14.3. szakaszban a 2.14.2. táblázat helyébe a következő lép:

„2.14.2. táblázat

Az oxidáló szilárd anyagoknál használandó címkeelemek

 

1. kategória

2. kategória

3. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H271: Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.

H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.

H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P220

P280

P283

P210

P220

P280

P210

P220

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P306 + P360

P371 + P380 + P375

P370 + P378

P370 + P378

P370 + P378

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P420

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501”

19.

A 2.15.3. szakaszban a 2.15.1. táblázat helyébe a következő lép:

„2.15.1. táblázat

Szerves peroxidoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

A. típus

B. típus

C. és D. típus

E. és F. típus

G. típus

GHS piktogram

Image

Image

Image

Image

Ehhez a veszélyességi kategóriához nincs címkeelem rendelve

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H240: Hő hatására robbanhat.

H241: Hő hatására meggyulladhat vagy robbanhat.

H242: Hő hatására meggyulladhat.

H242: Hő hatására meggyulladhat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P210

P234

P235

P240

P280

P210

P234

P235

P240

P280

P210

P234

P235

P240

P280

P210

P234

P235

P240

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P380 + P375 [+P378] (3)

P370 + P378

P370 + P378

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P403

P410

P411

P420

P403

P410

P411

P420

P403

P410

P411

P420

P403

P410

P411

P420

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

P501

 

20.

A 2.15.4. szakaszban a 2.15.1. ábra helyébe a következő lép:

„2.15.1. ábra

Szerves peroxidok

Image

C.

A 3. rész a következőképpen módosul:

1.

A 3.1.2.1. szakaszban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az anyagokat a szájon át, bőrön át vagy belélegzéssel történő expozíció miatti akut toxicitás alapján négy veszélyességi kategória egyikébe lehet besorolni a 3.1.1. táblázatban ismertetett számszerű kritériumok szerint.”

2.

A 3.1.2.3.2. szakaszban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitással kapcsolatos osztályozás esetén különös fontossággal bír a jól értelmezhető értékek használata a porok és ködök legmagasabb szintű veszélyességi kategóriáiban.”

3.

A 3.1.3.6.1. szakaszban az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„figyelembe kell venni azokat az ismert akut toxicitású összetevőket, amelyek a 3.1.1. táblázatban ismertetett akut veszélyességi kategóriák valamelyikébe tartoznak;”

4.

A 3.2. fejezet helyébe az alábbi szöveg lép:

„3.2.   Bőrmarás/bőrirritáció

3.2.1.    Fogalommeghatározások és általános szempontok

Bőrmarás: a vizsgált anyag alkalmazását követően 4 órán belül megjelenő, irreverzibilis bőrkárosodás, azaz a felhámon át az irhára is átterjedő látható szövetelhalás. A marási tünetek jellemzően fekélyek, vérzés, véres var, illetve a 14 napos megfigyelési időszak végén a bőr kifehéredése miatti elszíneződések, teljesen szőrtelen területek és hegek. A nem egyértelmű sérülések értékeléséhez adott esetben kórszövettani vizsgálatokat kell végezni.

Bőrirritáció: a vizsgált anyag alkalmazását követően 4 órán belül megjelenő, reverzibilis bőrkárosodás.

3.2.1.2.   Többszintű megközelítés esetében az emberre vonatkozó, meglévő adatokra kell helyezni a hangsúlyt, amelyet az állatokra vonatkozó adatok, in vitro adatok, majd más információforrások követnek. Amennyiben az adatok megfelelnek a kritériumoknak, ennek közvetlen eredményeként sor kerül az osztályozásra. Bizonyos esetekben egy anyag vagy keverék osztályozása egy adott szinten belüli bizonyítékok mérlegelése alapján történik. A bizonyítékok teljes körű mérlegelésén alapuló megközelítés esetében együttesen kell figyelembe venni a bőrmarás/bőrirritáció meghatározására hatást gyakorló összes rendelkezésre álló információt, ideértve a megfelelő, hitelesített in vitro vizsgálatok eredményeit, az állatokra vonatkozó releváns adatokat, az emberre vonatkozó adatokat, mint például az epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból nyert információkat, valamint a jól dokumentált esetleírásokat és a megfigyeléseket (lásd az I. melléklet 1. részének 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakaszát).

3.2.2.    Az anyagok osztályozási kritériumai

Az anyagokat ezen veszélyességi osztály következő két kategóriájának egyikébe kell besorolni:

a)

1. kategória (bőrmarás)

Ez a kategória további három alkategóriára oszlik (1A., 1B., 1C.). A maró anyagokat az 1. kategóriába kell besorolni, amennyiben az alkategóriába soroláshoz nem áll rendelkezésre elegendő adat. Ha elegendő adat áll rendelkezése, az anyagokat az 1A., 1B., 1C. alkategóriák egyikébe kell besorolni (lásd a 3.2.1. táblázatot).

b)

2. kategória (bőrirritáció) (lásd a 3.2.2. táblázatot).

3.2.2.1.   Standard állatkísérletekből származó adatokon alapuló osztályozás

3.2.2.1.1.   Bőrmarás

3.2.2.1.1.1.

Az anyag bőrmaró hatású, amennyiben a vizsgált állatok közül legalább egy esetében a legfeljebb 4 óra időtartamú expozíciót követően a bőrszövet roncsolódását eredményezi, azaz a felhámon át az irhára is átterjedő látható szövetelhalást.

3.2.2.1.1.2.

A maró anyagokat az 1. kategóriába kell besorolni, amennyiben az alkategóriába soroláshoz nem áll rendelkezésre elegendő adat.

3.2.2.1.1.3.

Ha elegendő adat áll rendelkezése, az anyagokat az 1A., 1B., 1C. alkategóriák egyikébe kell besorolni a 3.2.1. táblázatban ismertetett kritériumoknak megfelelően.

3.2.2.1.1.4.

A maró hatás kategóriáján belül három alkategória van: 1A. alkategória – ha a maró tünetek legfeljebb 3 perces expozíciót követően legfeljebb 1 órás megfigyelés alatt jelentkeznek; 1B. alkategória – ha a maró tünetek 3 perc és 1 óra közötti időtartamú expozíciót követően legfeljebb 14 napos megfigyelés alatt jelentkeznek; és 1C. alkategória – ha a maró tünetek 1 és 4 óra közötti időtartamú expozíciót követően legfeljebb 14 napos megfigyelés alatt jelentkeznek.

3.2.1. táblázat

A bőrmarás kategóriája és alkategóriái

Kategória

Kritériumok

1. kategória (4)

A bőrszövet roncsolódása, azaz a vizsgált állatok közül legalább egy esetében a legfeljebb 4 óra időtartamú expozíciót követően a felhámon át az irhára is átterjedő látható szövetelhalás.

1A. alkategória

Maró tünetek legalább egy állat esetében legfeljebb 3 perc időtartamú expozíciót követően legfeljebb 1 órás megfigyelés alatt.

1B. alkategória

Maró tünetek legalább egy állat esetében 3 percnél hosszabb, de legfeljebb 1 óra időtartamú expozíciót követően legfeljebb 14 napos megfigyelés alatt.

1C. alkategória

Maró tünetek legalább egy állat esetében 1 óránál hosszabb, de legfeljebb 4 óra időtartamú expozíciót követően legfeljebb 14 napos megfigyelés alatt.

3.2.2.1.1.5.

Az emberre vonatkozó adatok használatát a 3.2.1.2. és a 3.2.2.2. szakasz, valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.2.2.1.2.   Bőrirritáció

3.2.2.1.2.1.

Az anyag bőrirritáló hatású, amennyiben legfeljebb 4 óra időtartamú alkalmazását követően a bőr reverzibilis károsodását eredményezi. Az irritáló hatás kategóriájának fő kritériuma az, hogy 3-ból legalább 2 vizsgált állat esetében az átlageredmény ≥ 2,3 – ≤ 4,0.

3.2.2.1.2.2.

Az állatokon végzett vizsgálatok eredményeinek felhasználásával az irritáló hatás egyetlen kategóriája (2. kategória) a 3.2.2. táblázatban jelenik meg.

3.2.2.1.2.3.

A bőrsérülések reverzibilitását szintén figyelembe kell venni az irritációs tünetek értékelésénél. Ha a gyulladás a megfigyelési időszak végéig fennáll 2 vagy több vizsgálati állatnál – figyelembe véve a szőrhullást (korlátozott területen), a hiperkeratóziszt, a hiperpláziát és a hámlást –, akkor az anyagot irritáló hatásúnak kell tekinteni.

3.2.2.1.2.4.

Az egy-egy vizsgálaton belül az állatok esetében jelentkező irritációs tünetek változatosak lehetnek, ugyanúgy, mint a marás esetében. Külön irritációs kritérium vonatkozik az olyan esetekre, amikor jelentős, de ahhoz nem elég súlyos irritációs tünetek észlelhetők, hogy a vizsgálatot pozitív eredményűnek lehetne minősíteni. Egy vizsgált anyagot például irritáló hatásúként jelölhetnek meg, amennyiben 3-ból legalább 1 vizsgált állat rendkívül magas átlagértéket mutat a vizsgálat teljes ideje alatt, beleértve a rendesen 14 napig tartó megfigyelési időszak végén is tapasztalható tartós sérüléseket. Egyéb tünetek is eleget tehetnek e követelménynek. Meg kell bizonyosodni azonban arról, hogy a tünetek kémiai expozíció eredményei.

3.2.2. táblázat

A bőrirritáció kategóriája  (1)

Kategória

Kritériumok

Irritáció (2. kategória)

(1)

A tapasz eltávolítása után 24, 48 és 72 óra elteltével végzett értékelés szerint 3 vizsgált állat közül 2 esetében az átlageredmény ≥ 2,3 – ≤ 4,0 a bőrpirosságra/varképződésre vagy ödémára vonatkozóan, vagy ha a tünetek késleltetetten jelentkeznek, akkor a bőrreakciók jelentkezése utáni 3 egymást követő nap értékelései alapján; vagy

(2)

Legalább 14 állat esetében a rendesen 2 napos megfigyelési időszak végéig fennálló gyulladás, különös tekintettel a teljes szőrhullásra (korlátozott területen), a hiperkeratóziszra, a hiperpláziára és a hámlásra; vagy

(3)

Bizonyos esetekben, amikor az állatok között a tünetek jelentősen eltérőek, ugyanakkor egyetlen állat esetében igen határozott, de a fenti kritériumoknál enyhébb pozitív tünetek kapcsolódnak a kémiai expozícióhoz.

3.2.2.1.2.5.

Az emberre vonatkozó adatok használatát a 3.2.1.2. és a 3.2.2.2. szakasz, valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.2.2.2.   Többszintű megközelítés szerinti osztályozás

3.2.2.2.1   Adott esetben fontolóra kell venni a kiindulási információk értékelésének többszintű megközelítését, annak tudatában, hogy esetleg nem minden elem releváns.

3.2.2.2.2.   Az értékelést az emberre és állatokra vonatkozó, meglévő adatokkal kell kezdeni, ideértve az egyszeri és ismétlődő expozícióra vonatkozó adatokat, mivel ezek a bőrre gyakorolt hatáshoz közvetlenül kapcsolódó információkat adnak.

3.2.2.2.3.   Az osztályozáshoz felhasználhatók az akut dermális toxicitásra vonatkozó adatok. Ha az anyag bőrön át fokozottan mérgező, a bőrmarási/bőrirritációs vizsgálat nem célszerű, mivel az alkalmazandó vizsgált anyag mennyisége jelentős mértékben meghaladja a toxikus dózist, és ebből következően az állatok pusztulását okozza. Ha a határdózisig lefolytatott akut toxicitási vizsgálatok során bőrmarás/bőrirritáció figyelhető meg, akkor az osztályozás történhet ezen adatok felhasználásával, feltéve, hogy az alkalmazott hígítások és a vizsgált fajok relevánsak. A szilárd anyagok (porok) maró vagy irritáló hatásúvá válhatnak, ha nedvesség éri őket vagy ha nedves bőrrel vagy a nyálkahártyával lépnek érintkezésbe.

3.2.2.2.4.   A hitelesített és elfogadott in vitro alternatívákat fel kell használni az osztályozásra vonatkozó döntések meghozatalához.

3.2.2.2.5.   Hasonlóképpen, az olyan szélsőséges pH-érték, mint a ≤ 2 és ≥ 11,5, szintén bőrtüneteket okozó képességre utalhat, különösen, ha jelentős sav-/lúgtartalékkal (pufferkapacitással) társul. Általában az ilyen anyagok várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a bőrre. Más releváns információ hiányában egy anyag bőrmarást okozónak (bőrmarás, 1. kategória) tekintendő, ha pH-értéke ≤ 2, vagy ≥ 11,5. Ha a sav-/lúgtartalék figyelembevétele alapján ugyanakkor felmerül, hogy az anyag az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg nem maró hatású, ennek megerősítésére további adatokra – lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálatból nyert adatokra – van szükség.

3.2.2.2.6.   Néhány esetben elegendő információ állhat rendelkezésre szerkezetileg rokon anyagok alapján ahhoz, hogy meg lehessen hozni az osztályozásra vonatkozó döntéseket.

3.2.2.2.7.   A többszintű megközelítés iránymutatást nyújt arra nézve, miként kell rendszerezni az anyagról már meglévő információt, továbbá miként kell a bizonyítékok mérlegelése alapján döntést hozni a veszély értékeléséről és a veszélyességi osztályozásról.

Noha az egy szinten belüli egyedi paraméterek értékeléséből is szerezhetők információk (lásd a 3.2.2.2.1. szakaszt), figyelembe kell venni a meglévő információk összességét, és a bizonyítékok teljes körű mérlegelésével kell végezni a meghatározást. Ez különösen olyankor igaz, ha bizonyos paraméterek tekintetében a rendelkezésre álló információk nincsenek összhangban egymással.

3.2.3.    A keverékek osztályozási kritériumai

3.2.3.1.   Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében a teljes keverékre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok

3.2.3.1.1.   A keverék osztályozása az anyagokra vonatkozó kritériumok szerint történik, a többszintű megközelítés figyelembevételével az ezen veszélyességi osztályra vonatkozó adatok értékelése során.

3.2.3.1.2.   Egy keverék vizsgálatának mérlegelésekor javasolt, hogy a besorolást végzők többszintű megközelítést alkalmazzanak a bizonyítékok mérlegelése során, amint az a bőrmaró és -irritáló anyagok besorolásának kritériumaiban (3.2.1.2. és 3.2.2.2. szakasz) is szerepel, a pontos besorolás segítése és a szükségtelen állatkísérletek kiküszöbölése érdekében. Más releváns információ hiányában egy keverék bőrmarást okozónak (bőrmarás, 1. kategória) tekintendő, ha pH-értéke ≤ 2, vagy ≥ 11,5. Ha a sav-/lúgtartalék figyelembevétele alapján ugyanakkor felmerül, hogy a keverék az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg nem maró hatású, ennek megerősítésére további adatokra – lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálatból nyert adatokra – van szükség.

3.2.3.2.   Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.2.3.2.1.   Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg bőrmarást/bőrirritációt előidéző képességének meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.2.3.3.   Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok

3.2.3.3.1.   A keverékek bőrmarási/bőrirritációs veszélyeinek besorolásához rendelkezésre álló összes adat felhasználása érdekében a következő előfeltevés megfogalmazására és adott esetben alkalmazására kerül sor a többszintű megközelítésben:

Egy keverék „releváns összetevői” azok az összetevők, amelyek legalább 1 %-os koncentrációban (szilárd anyagok, folyadékok, porok, ködök és gőzök esetén tömegszázalék, gázoknál térfogatszázalék) vannak jelen, kivéve, ha feltételezhető (például bőrmaró hatású összetevők esetében), hogy az 1 %-os koncentrációnál kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is releváns a keverék bőrmarást/bőrirritációt okozóként történő besorolása szempontjából.

3.2.3.3.2.   Általában véve, ha az adatok az összetevőkre vonatkozóan rendelkezésre állnak, de a keverék egészére nézve nem, a keverékek bőrmaró vagy bőrirritáló hatásúként való besorolása az additivitási elven alapul, amely szerint minden egyes bőrmaró vagy bőrirritáló hatású összetevő a saját hatásának és koncentrációjának arányában járul hozzá a keverék teljes bőrmaró vagy bőrirritáló hatású tulajdonságaihoz. A bőrmaró hatású összetevők esetén alkalmazott súlyozási tényező 10 abban az esetben, ha ezek az 1. kategóriába való besorolás általános koncentrációs határértéke alatti, de a keverék bőrirritáló hatásúként való besorolásához elegendő koncentrációban vannak jelen. A keverék bőrmaró vagy bőrirritáló hatásúként kerül besorolásra, ha az ilyen összetevők koncentrációinak összege meghalad egy bizonyos koncentrációs határértéket.

3.2.3.3.3.   A 3.2.3. táblázat tartalmazza az annak meghatározásához használandó általános koncentrációs határértékeket, hogy a keverék bőrmaró vagy bőrirritáló hatásúnak minősül-e.

3.2.3.3.4.1.   Különös gonddal kell eljárni az olyan anyagokat tartalmazó egyes keveréktípusok besorolásakor, mint a savak és lúgok, a szervetlen sók, az aldehidek, a fenolok és a felületaktív anyagok. A 3.2.3.3.1 és a 3.2.3.3.2. szakaszban ismertetett megközelítés esetleg nem alkalmazható, mivel számos ilyen anyag 1 %-nál kisebb koncentrációban is bőrmaró vagy bőrirritáló hatású.

3.2.3.3.4.2.   Erős savakat vagy lúgokat tartalmazó keverékek esetében a pH-értéket kell a besorolás kritériumaként használni (lásd a 3.2.3.1.2. szakaszt), mivel a pH-érték jobb indikátora a bőrmaró hatásnak, mint a 3.2.3. táblázatban ismertetett koncentrációs határértékek.

3.2.3.3.4.3.   Az olyan keverékeket, amelyek bőrmaró vagy bőrirritáló összetevőket tartalmaznak, és amelyek az additivitási elv (3.2.3. táblázat) alapján nem osztályozhatók, mivel kémiai jellemzőik miatt ez a megközelítés nem alkalmazható rájuk, a bőrmarás 1. kategóriába kell besorolni, ha legalább 1 % koncentrációban bőrmaróként besorolt összetevőt tartalmaznak, illetve a bőrirritáció (2. kategória) alá kell besorolni, ha legalább 3 % koncentrációban tartalmaznak bőrirritáló összetevőt. Az olyan keverékek besorolását, amelyek összetevőire a 3.2.3. táblázat szerinti megközelítés nem alkalmazható, a 3.2.4. táblázat foglalja össze.

3.2.3.3.5.   Esetenként megbízható adatok igazolhatják azt, hogy egy összetevő bőrmarási/bőrirritációs veszélyei akkor sem nyilvánvalóak, ha az összetevő a 3.2.3.3.6. szakasz 3.2.3. és 3.2.4. táblázatában megadott általános koncentrációs határértékekkel egyenlő vagy azok feletti mértékben van jelen. Ezekben az esetekben a keveréket az említett adatoknak megfelelően kell besorolni (lásd még a 10. és a 11. cikket). Más esetekben, amikor az összetevő bőrmarási/bőrirritációs veszélyei várhatóan akkor sem nyilvánvalóak, ha az összetevő a 3.2.3. és a 3.2.4. táblázatban megadott általános koncentrációs határértékekkel egyenlő vagy azok feletti mértékben van jelen, mérlegelni kell a keverék vizsgálatát. Ilyen esetekben a bizonyítékok mérlegelése során a többszintű megközelítés alkalmazandó, a 3.2.2.2. szakasznak megfelelően.

3.2.3.3.6.   Ha olyan adatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint az összetevő(k) bőrmaró vagy bőrirritáló hatású(ak) 1 %-osnál kisebb (bőrmaró hatású), illetve 3 %-osnál kisebb (bőrirritáló) koncentrációban, akkor a keveréket ennek megfelelően kell besorolni.

3.2.3. táblázat

A bőrmarást (1., 1A., 1B. vagy 1C. kategória) / bőrirritációt (2. kategória) okozóként besorolt összetevők azon általános koncentrációs határértékei, amelyek alapján a keveréket bőrmaró/bőrirritáló hatásúként kell besorolni, amennyiben az additivitási elv alkalmazandó

A következőként besorolt összetevők összege:

Azon koncentrációk, amelyek alapján a keveréket az alábbiként kell besorolni:

 

Bőrmarás

Bőrirritáció

 

1. kategória (lásd a lenti megjegyzést)

2. kategória

Bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategória vagy 1. kategória

≥ 5 %

≥ 1 % de < 5 %

Bőrirritáció, 2. kategória

 

≥ 10 %

(10 × Bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategória vagy 1. kategória) + Bőrirritáció, 2. kategória

 

≥ 10 %

Megjegyzés:

A bőrmarás 1A., 1B. vagy 1C. alkategóriájába sorolt valamennyi keverék-összetevő összegének rendre legalább 5 %-nak kell lennie ahhoz, hogy a keveréket a bőrmarás 1A., 1B. vagy 1C. alkategóriájába lehessen sorolni. Ha a bőrmarás 1A. alkategóriájába sorolt összetevők koncentrációjának összege kisebb mint 5 %, de az 1A.+1B. alkategóriájú összetevők koncentrációjának összege legalább 5 %, akkor a keveréket a bőrmarás 1B. alkategóriájába kell besorolni. Hasonló módon, ha a bőrmarás 1A.+1B. alkategóriájába sorolt összetevők koncentrációjának összege kisebb mint 5 %, de az 1A.+1B.+1C. alkategóriájú összetevők koncentrációjának összege legalább 5 %, akkor a keveréket a bőrmarás 1C. alkategóriájába kell besorolni. Amennyiben valamely keveréknek legalább egy releváns összetevője az 1. kategóriába kerül besorolásra alkategóriába sorolás nélkül, a keveréket alkategóriába sorolás nélkül az 1. kategóriába kell besorolni, ha valamennyi bőrmaró hatású összetevőjének összege legalább 5 %.

3.2.4. táblázat

Az összetevők azon általános koncentrációs határértékei, amelyek alapján a keveréket bőrmaró/bőrirritáló hatásúként kell besorolni, amennyiben az additivitási elv nem alkalmazandó.

Összetevő:

Koncentráció:

A következőként besorolt keverék:

Legfeljebb 2 pH-értékű sav

≥ 1 %

Bőrmarás, 1.kategória

Legalább 11,5 pH-értékű lúg

≥ 1 %

Bőrmarás, 1.kategória

Más bőrmaró hatású (1A., 1B., 1C. alkategóriájú vagy 1. kategóriájú) összetevők

≥ 1 %

Bőrmarás, 1.kategória

Más bőrirritáló hatású (2. kategóriájú) összetevők, ideértve a savakat és a lúgokat is

≥ 3 %

Bőrirritáció, 2. kategória

3.2.4.    Tájékoztatás a veszélyről

3.2.4.1.   Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.2.5. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.2.5. táblázat

A bőrmarásra/bőrirritációra vonatkozó címkeelemek

Osztályozás

1A./1B./1C. alkategória és 1. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H314: Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.

H315: Bőrirritáló hatású.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P260

P264

P280

P264

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P301 + P330 + P331

P303 + P361 + P353

P363

P304 + P340

P310

P321

P305 + P351 + P338

P302 + P352

P321

P332 + P313

P362 + P364

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P405

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501”

 

5.

A 3.3. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„3.3.   Súlyos szemkárosodás/szemirritáció

3.3.1.    Fogalommeghatározások és általános szempontok

Súlyos szemkárosodás: a vizsgált anyagnak a szem külső felületére való alkalmazását követő olyan szövetkárosodás kialakulása, vagy a látás olyan súlyos romlása, amely az alkalmazást követő 21 napon belül nem teljesen reverzibilis.

Szemirritáció: a vizsgált anyagnak a szem külső felületére való alkalmazását követő elváltozások megjelenése, amelyek az alkalmazást követő 21 napon belül teljesen reverzibilisek.

3.3.1.2.   Többszintű megközelítés esetében az emberre vonatkozó, meglévő adatokra kell helyezni a hangsúlyt, amelyet az állatokra vonatkozó adatok, in vitro adatok, majd más információforrások követnek. Amennyiben az adatok megfelelnek a kritériumoknak, ennek közvetlen eredményeként sor kerül az osztályozásra. Más esetekben egy anyag vagy keverék osztályozása egy adott szinten belüli bizonyítékok mérlegelése alapján történik. A bizonyítékok teljes körű mérlegelésén alapuló megközelítés esetében együttesen kell figyelembe venni a súlyos szemkárosodás/szemirritáció meghatározására hatást gyakorló összes rendelkezésre álló információt, ideértve a megfelelő, hitelesített in vitro vizsgálatok eredményeit, az állatokra vonatkozó releváns adatokat, az emberre vonatkozó adatokat, mint például az epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból nyert információkat, valamint a jól dokumentált esetleírásokat és a megfigyeléseket (lásd az I. melléklet 1. részének 1.1.1.3. szakaszát).

3.3.2.    Az anyagok osztályozási kritériumai

Az anyagok ezen veszélyességi osztály kategóriáinak egyikébe – 1. kategória (súlyos szemkárosodás) vagy 2. kategória (szemirritáció) kerülnek besorolásra a következők szerint:

a)

1. kategória (súlyos szemkárosodás):

olyan anyagok, amelyek súlyos szemkárosodást okozhatnak (lásd a 3.3.1. táblázatot);

b)

2. kategória (szemirritáció):

olyan anyagok, amelyek reverzibilis szemirritációt okozhatnak (lásd a 3.3.2. táblázatot).

3.3.2.1.   Standard állatkísérletekből származó adatokon alapuló osztályozás

3.3.2.1.1.   Súlyos szemkárosodás (1. kategória)

3.3.2.1.1.1.

Az olyan anyagokra, amelyek súlyos szemkárosodást okozhatnak, egy veszélyességi kategória van megadva (1. kategória). Ezen veszélyességi kategória kritériumaiként a 3.3.1. táblázatban ismertetett megfigyelések szolgálnak. E megfigyelések a 4. fokú szaruhártya-sérüléseket szenvedett és más súlyos, a vizsgálat bármely szakaszában észlelt tüneteket (például a szaruhártya roncsolódását), valamint a szaruhártya tartós elhomályosodását, a szaruhártya színezőanyag által okozott elszíneződését, a szaruhártya letapadását, pannus és a szivárványhártya funkciójával való interferenciát vagy más, a látást károsító tüneteket mutató állatokra terjednek ki. Ebben az összefüggésben a tartós sérülés olyan sérülés, amely a rendesen 21 napos megfigyelési időszak alatt nem teljesen reverzibilis. Az 1. kategóriába kell besorolni azon anyagokat is, amelyek 3 vizsgált állat közül 2 esetében megfelelnek annak a kritériumnak, hogy a szaruhártya elhomályosodása legalább 3, vagy az iritisz nagyobb mint 1,5, mivel az ilyen jellegű súlyos sérülések rendszerint nem reverzibilisek a 21 napos megfigyelési időszak alatt.

3.3.2.1.1.2.

Az emberre vonatkozó adatok használatát a 3.3.2.2. szakasz, valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.3.1. táblázat

Súlyos szemkárosodás  (2)

Kategória

Kritériumok

1. kategória

Olyan anyag, amely a következőt eredményezi:

a)

legalább egy állat esetében a szaruhártyára, a szivárványhártyára vagy a kötőhártyára gyakorolt olyan hatás, amely a rendesen 21 napos megfigyelési időszakon belül várhatóan nem, illetve nem teljesen lesz reverzibilis, és/vagy

b)

3 vizsgált állat közül legalább 2 esetében a következő pozitív tünetek jelentkeznek:

i.

a szaruhártya elhomályosodása legalább 3; és/vagy

ii.

az iritisz nagyobb mint 1,5;

a vizsgált anyag becsepegtetését követő 24, 48 és 72 óra elteltével végzett értékelés átlageredményei alapján számítva.

3.3.2.1.2.   Szemirritáció (2. kategória)

3.3.2.1.2.1.

A reverzibilis szemirritáció okozására képes anyagokat a 2. kategóriába (szemirritáció) kell sorolni.

3.3.2.1.2.2.

Az olyan anyagok esetében, amelyeknél az állatok tünetei között jelentős eltérés van, ezt az információt a besorolás meghatározása során figyelembe kell venni.

3.3.2.1.2.3.

Az emberre vonatkozó adatok használatát a 3.3.2.2. szakasz, valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.3.2. táblázat

Szemirritáció  (3)

Kategória

Kritériumok

2. kategória

Olyan anyagok, amelyek 3 vizsgált állat közül legalább 2 esetében a következő pozitív tüneteket eredményezik:

a)

a szaruhártya elhomályosodása legalább 1; és/vagy

b)

az iritisz legalább 1; és/vagy

c)

a kötőhártya vörössége legalább 2; és/vagy

d)

a kötőhártya ödémája (kemózis) legalább 2

a vizsgált anyag becsepegtetését követő 24, 48 és 72 óra elteltével végzett értékelés átlageredményei alapján számítva, és amelyek rendesen 21 napos megfigyelési időszakon belül teljesen reverzibilisek.

3.3.2.2.   Többszintű megközelítés szerinti osztályozás

3.3.2.2.1.   Adott esetben fontolóra kell venni a kiindulási információk értékelésének többszintű megközelítését, annak tudatában, hogy esetleg nem minden elem releváns.

3.3.2.2.2.   Az értékelést az emberre és állatokra vonatkozó, meglévő adatokkal kell kezdeni, mivel ezek a szemre gyakorolt hatáshoz közvetlenül kapcsolódó információkat adnak. Mielőtt sor kerülne a súlyos szemkárosodással/szemirritációval kapcsolatos bármilyen vizsgálatra, értékelni kell, hogy a szernek nincs-e bőrmaró hatása, ily módon elkerülve, hogy bőrmaró hatású anyagokkal végezzenek kísérleteket a szemen jelentkező helyi hatások vizsgálata céljából. A bőrmaró hatású anyagok esetében feltételezni kell, hogy súlyos szemkárosodáshoz (1. kategória) is vezetnek, a bőrirritáló hatású anyagokat pedig szemirritációt (2. kategória) okozónak kell tekinteni.

3.3.2.2.3.   A hitelesített és elfogadott in vitro alternatívákat fel kell használni az osztályozásra vonatkozó döntések meghozatalához.

3.3.2.2.4.   Hasonlóképpen, az olyan szélsőséges pH-érték, mint a ≤ 2 és ≥ 11,5, szintén súlyos szemkárosodást okozó képességre utalhat, különösen, ha jelentős sav-/lúgtartalékkal (pufferkapacitással) társul. Általában az ilyen anyagok jelentős hatást gyakorolnak a szemre. Más releváns információ hiányában egy anyag súlyos szemkárosodást okozónak (1. kategória) tekintendő, ha pH-értéke ≤ 2, vagy ≥ 11,5. Ha a sav-/lúgtartalék figyelembevétele alapján ugyanakkor felmerül, hogy az anyag az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg nem okoz súlyos szemkárosodást, ennek megerősítésére további adatokra – lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálatból nyert adatokra – van szükség.

3.3.2.2.5.   Néhány esetben elegendő információ állhat rendelkezésre szerkezetileg rokon anyagok alapján ahhoz, hogy meg lehessen hozni az osztályozásra vonatkozó döntéseket.

3.3.2.2.6.   A többszintű megközelítés iránymutatást nyújt arra nézve, hogy miként kell rendszerezni a már meglévő információt, továbbá miként kell a bizonyítékok mérlegelése alapján döntést hozni a veszély értékeléséről és a veszélyességi osztályozásról. Lehetőség szerint kerülni kell a maró hatású anyagokkal végzett állatkísérleteket. Noha az egy szinten belüli egyedi paraméterek értékeléséből is szerezhetők információk (lásd a 3.3.2.1.1. szakaszt), figyelembe kell venni a meglévő információk összességét, és a bizonyítékok teljes körű mérlegelésével kell végezni a meghatározást. Ez különösen olyankor igaz, ha bizonyos paraméterek tekintetében a rendelkezésre álló információk nincsenek összhangban egymással.

3.3.3.    A keverékek osztályozási kritériumai

3.3.3.1.   Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében a teljes keverékre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok

3.3.3.1.1.   A keverék osztályozása az anyagokra vonatkozó kritériumok szerint történik, a többszintű megközelítés figyelembevételével az ezen veszélyességi osztályra vonatkozó adatok értékelése során.

3.3.3.1.2.   Egy keverék vizsgálatának mérlegelésekor javasolt, hogy a besorolást végzők többszintű megközelítést alkalmazzanak a bizonyítékok mérlegelése során, amint az a bőrmarást, súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozó anyagként történő besorolás kritériumaiban is szerepel, a pontos besorolás segítése és a szükségtelen állatkísérletek kiküszöbölése érdekében. Más releváns információ hiányában egy keverék súlyos szemkárosodást okozónak (1. kategória) tekintendő, ha pH-értéke ≤ 2, vagy ≥ 11,5. Ha a sav-/lúgtartalék figyelembevétele alapján ugyanakkor felmerül, hogy a keverék az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg nem okoz súlyos szemkárosodást, ennek megerősítésére további adatokra – lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálatból nyert adatokra – van szükség.

3.3.3.2.   Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.3.3.2.1.   Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg bőrmaró hatásának vagy a súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozó hatásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.3.3.3.   Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok

3.3.3.3.1.   A keverékek súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozó tulajdonságainak besorolásához rendelkezésre álló összes adat felhasználása érdekében a következő előfeltevés megfogalmazására és adott esetben alkalmazására kerül sor a többszintű megközelítésben:

Egy keverék „releváns összetevői” azok az összetevők, amelyek legalább 1 %-os koncentrációban (szilárd anyagok, folyadékok, porok, ködök és gőzök esetén tömegszázalék, gázoknál térfogatszázalék) vannak jelen, kivéve, ha feltételezhető (például bőrmaró hatású összetevők esetében), hogy az 1 %-os koncentrációnál kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is releváns a keverék súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozóként történő besorolása szempontjából.

3.3.3.3.2.   Általában véve, ha az adatok az összetevőkre vonatkozóan rendelkezésre állnak, de a keverék egészére nézve nem, a keverékek súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozóként való besorolása az additivitási elven alapul, amely szerint minden egyes maró vagy súlyosan szemkárosító/szemirritáló hatású összetevő a saját hatásának és koncentrációjának arányában járul hozzá a keverék teljes súlyosan szemkárosító/szemirritáló hatású tulajdonságaihoz. A bőrmaró és súlyosan szemkárosító hatású összetevők esetén alkalmazott súlyozási tényező 10 abban az esetben, ha ezek az 1. kategóriába való besorolás általános koncentrációs határértéke alatti, de a keverék szemirritáló hatásúként való besorolásához elegendő koncentrációban vannak jelen. A keverék súlyos szemkárosodást vagy szemirritációt okozóként kerül besorolásra, ha az ilyen összetevők koncentrációinak összege meghalad egy adott koncentrációs határértéket.

3.3.3.3.3.   A 3.3.3. táblázat tartalmazza az annak meghatározásához használandó általános koncentrációs határértékeket, hogy a keverék súlyosan szemkárosító hatásúnak vagy szemirritáló hatásúnak minősül-e.

3.3.3.3.4.1.   Különös gonddal kell eljárni az olyan anyagokat tartalmazó egyes keveréktípusok besorolásakor, mint a savak és lúgok, a szervetlen sók, az aldehidek, a fenolok és a felületaktív anyagok. A 3.3.3.3.1 és a 3.3.3.3.2. szakaszban ismertetett megközelítés esetleg nem alkalmazható, mivel számos ilyen anyag 1 %-nál kisebb koncentrációban is súlyosan szemkárosító/szemirritáló hatású.

3.3.3.3.4.2.   Erős savakat vagy lúgokat tartalmazó keverékek esetében a pH-értéket kell a besorolás kritériumaként használni (lásd a 3.3.3.1.2. szakaszt), mivel a pH-érték jobb indikátora a súlyosan szemkárosító hatásnak (a sav-/lúgtartalék figyelembevétele függvényében), mint a 3.3.3. táblázatban ismertetett koncentrációs határértékek.

3.3.3.3.4.3.   Az olyan keverékeket, amelyek bőrmaró vagy súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozó összetevőket tartalmaznak, és amelyek az additivitási elv (3.3.3. táblázat) alapján nem osztályozhatók, mivel kémiai jellemzőik miatt ez a megközelítés nem alkalmazható rájuk, súlyos szemkárosodást (1. kategória) okozóként kell besorolni, ha legalább 1 % koncentrációban tartalmaznak bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozó összetevőt, illetve szemirritációt (2. kategória) okozóként kell besorolni, ha legalább 3 % koncentrációban tartalmaznak szemirritációt okozó összetevőt. Az olyan keverékek besorolását, amelyek összetevőire a 3.3.3. táblázat szerinti megközelítés nem alkalmazható, a 3.3.4. táblázat foglalja össze.

3.3.3.3.5.   Esetenként megbízható adatok igazolhatják azt, hogy egy összetevőnek a súlyosan szemkárosító/szemirritáló hatásai akkor sem nyilvánvalóak, ha az összetevő a 3.3.3.3.6. szakasz 3.3.3. és 3.3.4. táblázatában megadott általános koncentrációs határértékekkel egyenlő vagy azok feletti mértékben van jelen. Ezekben az esetekben a keveréket az említett adatoknak megfelelően kell besorolni (lásd még a 10. és a 11. cikket). Más esetekben, amikor az összetevő bőrmarási/bőrirritációs veszélyei vagy súlyosan szemkárosító/szemirritáló hatásai várhatóan akkor sem nyilvánvalóak, ha az összetevő a 3.3.3. és a 3.3.4. táblázatban lévő általános koncentrációs határértékekkel egyenlő vagy azok feletti mértékben van jelen, mérlegelni kell a keverék vizsgálatát. Ilyen esetben a bizonyítékok mérlegelése során a többszintű megközelítés alkalmazandó.

3.3.3.3.6.   Ha olyan adatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint az összetevő(k) esetleg bőrmaró hatású(ak) vagy súlyos szemkárosodást/szemirritációt okoz(nak) 1 %-osnál kisebb (bőrmaró hatású vagy súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozó), illetve 3 %-osnál kisebb (szemirritációt okozó) koncentrációban, akkor a keveréket ennek megfelelően kell besorolni.

3.3.3. táblázat

A bőrmarást (1., 1A., 1B. vagy 1C. kategória) és/vagy súlyos szemkárosodást (1. kategória) vagy szemirritációt (2. kategória) okozóként besorolt összetevők azon általános koncentrációs határértékei, amelyek alapján a keveréket súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozóként kell besorolni, amennyiben az additivitási elv alkalmazandó

A következőként besorolt összetevők összege:

Azon koncentrációk, amelyek alapján a keveréket az alábbiként kell besorolni:

Súlyos szemkárosodás

Szemirritáció

1. kategória

2. kategória

Bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategória vagy 1. kategória + Súlyos szemkárosodás (1. kategória) (4)

≥ 3 %

≥ 1 % de < 3 %

Szemirritáció (2. kategória)

 

≥ 10 %

10 × (Bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategória vagy bőrmarás, 1. kategória + Súlyos szemkárosodás (1. kategória)) + Szemirritáció (2. kategória)

 

≥ 10 %


3.3.4. táblázat

Az összetevők azon általános koncentrációs határértékei, amelyek alapján a keveréket súlyos szemkárosodást (1. kategória) vagy szemirritációt (2. kategória) okozóként kell besorolni, amennyiben az additivitási elv nem alkalmazandó

Összetevő

Koncentráció

A következőként besorolt keverék:

Legfeljebb 2 pH-értékű sav

≥ 1 %

Súlyos szemkárosodás (1. kategória)

Legalább 11,5 pH-értékű lúg

≥ 1 %

Súlyos szemkárosodás (1. kategória)

Más, bőrmarást (1A., 1B., 1C. alkategória vagy 1. kategória) vagy súlyos szemkárosodást (1. kategória) okozóként besorolt összetevők

≥ 1 %

Súlyos szemkárosodás (1. kategória)

Más, szemirritációt (2. kategória) okozóként besorolt összetevők

≥ 3 %

Szemirritáció (2. kategória)

3.3.4.    Tájékoztatás a veszélyről

3.3.4.1.   Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.3.5. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.3.5. táblázat

A súlyos szemkárosodásra/szemirritációra vonatkozó címkeelemek  (5)

Osztályozás

1. kategória

2. kategória

GHS piktogram

Image

Image

Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H318: Súlyos szemkárosodást okoz.

H319: Súlyos szemirritációt okoz.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P280

P264

P280

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P305 + P351 + P338

P310

P305 + P351 + P338

P337 + P313

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

 

 

6.

A 3.5.2.3.5. szakasz második francia bekezdését el kell hagyni.

D.

A 4. rész a következőképpen módosul:

1.

A 4.1.1.1. szakasz a következőképpen módosul:

a)

A b) pontban az „akut (rövid távú) veszély” kifejezés helyébe a „rövid távú(akut) veszély” kifejezés lép.

b)

A j) pontban a „hosszú távú veszély” kifejezés helyébe a „hosszú távú (krónikus) veszély” kifejezés lép.

2.

A 4.1.1.2.0. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„A «veszélyes a vízi környezetre» felosztása az alábbi:

rövid távú (akut) vízi toxicitási veszély,

hosszú távú (krónikus) vízi toxicitási veszély.”

3.

A 4.1.1.3.1. szakasz második és harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A vízi környezetet a vízben élő vízi élőlényeknek, valamint annak a vízi ökoszisztémának a szempontjából kell vizsgálni, amelynek azok a részét képezik. A rövid távú (akut) és hosszú távú (krónikus) veszély meghatározásának alapja ezért az anyag vagy keverék vízi toxicitása, bár ezt módosítani kell úgy, hogy adott esetben figyelembe kell venni a lebomlásra és a bioakkumulációs viselkedésre vonatkozó további információkat.”

4.

A 4.1.2.1. szakasz első és második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az osztályozási rendszerben ismert, hogy az anyagok akut és krónikus toxicitása egyaránt eredendő veszélyt jelent a vízi szervezetekre. A hosszú távú (krónikus) veszélyre vonatkozóan külön veszélyességi kategóriák kerültek megállapításra, amelyek különböző fokozatot képviselnek a meghatározott veszély szintjét illetően.”

5.

A 4.1.2.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Az anyagok osztályozására szolgáló rendszert alapvetően egy rövid távú (akut) veszélyességi kategória és három hosszú távú (krónikus) veszélyességi kategória alkotja. A rövid távú (akut) és a hosszú távú (krónikus) osztályozási kategóriákat egymástól függetlenül kell alkalmazni.”

6.

A 4.1.2.3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Az akut 1. kategóriában az anyagok besorolásának kritériumait kizárólag az akut vízi toxicitásra vonatkozó adatok alapján határozzák meg (EC50 vagy LC50). Valamely anyag krónikus 1–3. kategóriába történő besorolásának kritériumai többszintű megközelítést követnek, amelyben az első szint annak vizsgálata, hogy a krónikus toxicitásra vonatkozóan rendelkezésre álló információk elegendőek-e a hosszú távú (krónikus) veszélyességi osztályozáshoz. A krónikus toxicitásra vonatkozó megfelelő adatok hiányában a következő lépés a kétféle típusú információ, azaz az akut vízi toxicitásra és a környezeti sorsra (lebonthatóságra és bioakkumulációra) vonatkozó adatok kombinálása (lásd a 4.1.1. ábrát).”

7.

A 4.1.1. ábra címe helyébe a következő szöveg lép:

A vízi környezetre hosszú távon (krónikusan) veszélyes anyagok kategóriái

8.

A 4.1.2.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„A rendszer ezenkívül bevezet egy «biztonsági háló» besorolást (amelyre krónikus 4. kategóriaként utalnak); ezt akkor alkalmazzák, ha a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé az akut 1. és a krónikus 1–3. kategóriára vonatkozó hivatalos kritériumok alapján történő besorolást, de a helyzet nem teljes mértékben megnyugtató (lásd a 4.1.0. táblázatban szereplő példát).”

9.

A 4.1.0. táblázat helyébe a következő lép:

„4.1.0. táblázat

A vízi környezetre veszélyes anyagokra vonatkozó osztályozási kategóriák

a)   

Rövid távú (akut) vízi toxicitási veszély

Akut 1. kategória:

(1. megjegyzés)

96 órás LC50 (halak esetében)

≤ 1 mg/l és/vagy

48 órás EC50 (rákok esetében)

≤ 1 mg/l és/vagy

72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében)

≤ 1 mg/l.

(2. megjegyzés)

b)   

Hosszú távú (krónikus) vízi toxicitási veszély

i.   

Nem gyorsan lebomló anyagok (3. megjegyzés), melyekre megfelelő krónikus toxicitási adatok állnak rendelkezésre

Krónikus 1. kategória:

(1. megjegyzés)

Krónikus NOEC vagy ECx (halak esetében)

≤ 0,1 mg/l és/vagy

Krónikus NOEC vagy ECx (rákok esetében)

≤ 0,1 mg/l és/vagy

Krónikus NOEC vagy ECx (algák vagy más vízi növények esetében)

≤ 0,1 mg/l.

Krónikus 2. kategória:

Krónikus NOEC vagy ECx (halak esetében)

≤ 1 mg/l és/vagy

Krónikus NOEC vagy ECx (rákok esetében)

≤ 1 mg/l és/vagy

Krónikus NOEC vagy ECx (algák vagy más vízi növények esetében)

≤ 1 mg/l.

ii.   

Gyorsan lebomló anyagok (3. megjegyzés), melyekre megfelelő krónikus toxicitási adatok állnak rendelkezésre

Krónikus 1. kategória:

(1. megjegyzés)

Krónikus NOEC vagy ECx (halak esetében)

≤ 0,01 mg/l és/vagy

Krónikus NOEC vagy ECx (rákok esetében)

≤ 0,01 mg/l és/vagy

Krónikus NOEC vagy ECx (algák vagy más vízi növények esetében)

≤ 0,01 mg/l.

Krónikus 2. kategória:

Krónikus NOEC vagy ECx (halak esetében)

≤ 0,1 mg/l és/vagy

Krónikus NOEC vagy ECx (rákok esetében)

≤ 0,1 mg/l és/vagy

Krónikus NOEC vagy ECx (algák vagy más vízi növények esetében)

≤ 0,1 mg/l.

Krónikus 3. kategória:

Krónikus NOEC vagy ECx (halak esetében)

≤ 1 mg/l és/vagy

Krónikus NOEC vagy ECx (rákok esetében)

≤ 1 mg/l és/vagy

Krónikus NOEC vagy ECx (algák vagy más vízi növények esetében)

≤ 1 mg/l.

iii.   

Olyan anyagok, melyekre vonatkozóan megfelelő krónikus toxicitási adatok nem állnak rendelkezésre

Krónikus 1. kategória:

(1. megjegyzés)

96 órás LC50 (halak esetében)

≤ 1 mg/l és/vagy

48 órás EC50 (rákok esetében)

≤ 1 mg/l és/vagy

72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében)

≤ 1 mg/l.

(2. megjegyzés)

és az anyag nem gyorsan lebomló és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500

(vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4).

(3. megjegyzés)

Krónikus 2. kategória:

96 órás LC50 (halak esetében)

>1 – ≤ 10 mg/l és/vagy

48 órás EC50 (rákok esetében)

>1 – ≤ 10 mg/l és/vagy

72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében)

>1 – ≤ 10 mg/l

(2. megjegyzés)

és az anyag nem gyorsan lebomló és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500

(vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4).

(3. megjegyzés)

Krónikus 3. kategória:

96 órás LC50 (halak esetében)

> 10 – ≤ 100 mg/l, és/vagy

48 órás EC50 (rákok esetében)

> 10 – ≤ 100 mg/l, és/vagy

72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében)

> 10 – ≤ 100 mg/l.

(2. megjegyzés)

és az anyag nem gyorsan lebomló és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500

(vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4).

(3. megjegyzés)

»Biztonsági háló« besorolás

Krónikus 4. kategória:

Az olyan esetekben, amikor az adatok nem teszik lehetővé a fenti kritériumok alapján történő besorolást, de a helyzet nem teljes mértékben megnyugtató. Például azok a rosszul oldódó anyagok, amelyek tekintetében nem jegyeztek fel akut toxicitást a vízoldhatóság szintjéig (4. megjegyzés), és amelyek a 4.1.2.9.5. szakasszal összhangban nem gyorsan lebonthatók, és a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500 (vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4), továbbá képességet mutatnak a bioakkumulációra, ebbe a kategóriába sorolandók, kivéve, ha tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a besorolásra nincs szükség. Ilyen bizonyíték lehet a krónikus toxicitás NOEC > vízoldhatóság vagy > 1 mg/l, vagy a környezetben való gyors lebomlás más, a 4.1.2.9.5. szakaszban felsorolt módszerekkel kapott bizonyítékoktól különböző bizonyítéka.”

10.

A 4.1.3.2. szakaszban a 4.1.2. ábra helyébe a következő lép:

„4.1.2. ábra

A keverékek rövid távú (akut) és hosszú távú (krónikus) vízi környezeti veszélyek szerinti osztályozására vonatkozó többszintű megközelítés

Image

11.

A 4.1.3.3.2. szakaszban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A keverékek hosszú távú (krónikus) veszélyességi besorolása a lebonthatóságra és egyes esetekben a bioakkumulációra vonatkozó további információkat tesz szükségessé.”

12.

A 4.1.3.3.3. szakaszban a „nincs szükség besorolásra akut veszélyesség tekintetében” szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Nincs szükség besorolásra rövid távú (akut) veszélyesség tekintetében.”

13.

A 4.1.3.3.4. szakaszban a „nincs szükség krónikus 1., 2., vagy 3. kategóriába történő besorolásra hosszú távú veszélyesség tekintetében” szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Nincs szükség krónikus 1., 2., vagy 3. kategóriába történő besorolásra hosszú távú (krónikus) veszélyesség tekintetében.”

14.

A 4.1.3.5.2. szakasz a) pontjában az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A számított toxicitás használható a keverék azon hányadának rövid távú (akut) veszélyességi kategóriába történő besorolásához, amelyet ezt követően az összegzéses módszer alkalmazásánál használnak fel.”

15.

A 4.1.3.5.2. szakasz b) pontjában az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A számított egyenértékű toxicitás használható a keverék azon hányadának a gyorsan lebomló anyagokra vonatkozó kritériumok (a 4.1.0. táblázat b) pontjának ii. alpontja) szerinti hosszú távú (krónikus) veszélyességi kategóriába történő besorolásához, amelyet ezt követően az összegzéses módszer alkalmazásánál használnak fel.”

16.

A 4.1.3.5.5.3.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„A keverékeknek a besorolt összetevők összegzése alapján a rövid távú (akut) veszélyek szerinti besorolását a 4.1.1. táblázat foglalja össze.”

17.

A 4.1.3.5.5.3.2. szakaszban a 4.1.1. táblázat címe helyébe a következő szöveg lép:

„Keverék besorolása a rövid távú (akut) veszélyekre vonatkozóan a besorolt összetevők összegzése alapján”

18.

A 4.1.3.5.5.4.5. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„A keverékeknek a besorolt összetevők koncentrációjának összegzése alapján a hosszú távú (krónikus) veszélyek szerinti besorolását a 4.1.2. táblázat foglalja össze.”

19.

A 4.1.2. táblázat címe helyébe a következő szöveg lép:

„Keverék besorolása a hosszú távú (krónikus) veszélyekre vonatkozóan a besorolt összetevők koncentrációjának összegzése alapján”

20.

A 4.1.3.6.1. szakaszban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Abban az esetben, ha egy vagy több releváns összetevőre vonatkozóan nem áll rendelkezésre használható információ a rövid távú (akut) és/vagy hosszú távú (krónikus) vízi veszélyességgel kapcsolatban, megállapítható, hogy a keverék nem sorolható be egy vagy több meghatározó veszélyességi kategóriába.”

21.

A 4.1.4. szakaszban a 4.1.4. táblázat helyébe a következő lép:

„4.1.4. táblázat

A vízi környezetre veszélyes anyagoknál használandó címkeelemek

RÖVID TÁVÚ (AKUT) VÍZI TOXICITÁSI VESZÉLY

 

Akut 1.

GHS piktogram

Image

Figyelmeztetés

Figyelem

Figyelmeztető mondat

H400: Nagyon mérgező a vízi élővilágra.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P273

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P391

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501


HOSSZÚ TÁVÚ (KRÓNIKUS) VÍZI TOXICITÁSI VESZÉLY

 

Krónikus 1.

Krónikus 2.

Krónikus 3.

Krónikus 4.

GHS piktogram

Image

Image

Nincs piktogram

Nincs piktogram

Figyelmeztetés

Figyelem

Nincs figyelmeztetés

Nincs figyelmeztetés

Nincs figyelmeztetés

Figyelmeztető mondat

H410: Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

H411: Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

H412: Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

H413: Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P273

P273

P273

P273

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P391

P391

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

 

 

 

 

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

P501”


(1)  A szögletes zárójelek használatára vonatkozóan lásd a IV. melléklet bevezető mondatát.

(2)  A G. típushoz nem tartoznak veszélyességet jelző tájékoztató elemek, de figyelembe kell venni a többi veszélyességi csoporthoz tartozó tulajdonságok esetén.”

(3)  A szögletes zárójelek használatára vonatkozóan lásd a IV. melléklet bevezető mondatát.”

(4)  Az 1. kategória alkalmazásának feltételeit lásd a 3.2.2. szakasz a) bekezdésében.

(1)  Az értékelési kritériumok a 440/2008/EK rendelet szerint értendők.

(2)  Az értékelési kritériumok a 440/2008/EK rendelet szerint értendők.

(3)  Az értékelési kritériumok a 440/2008/EK rendelet szerint értendők.

(4)  Ha egy összetevő mind a bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategóriába vagy 1. kategóriába, mind pedig a súlyos szemkárosodás 1. kategóriába besorolásra kerül, a koncentrációját csak egyszer kell figyelembe venni a számítás során.

(5)  Ha egy vegyi anyag a bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategóriába vagy 1. kategóriába kerül besorolásra, a súlyos szemkárosodás/szemirritáció feltüntetése elhagyható a címkén, mivel a bőrmarás 1. kategória figyelmeztető mondata (H314) már tartalmazza ezt az információt.”


II. MELLÉKLET

A 1272/2008/EK rendelet II. mellékletének 2. részében a 2.8. szakasz a következő új utolsó bekezdéssel egészül ki:

„A 2.4. vagy a 2.5. szakasznak megfelelően címkézett keverékek esetében az érintett anyagok vonatkozásában a címkéről elhagyható az EUH208 figyelmeztető mondat.”


III. MELLÉKLET

Az 1272/2008/EK rendelet III. mellékletének 1. része a következőképpen módosul:

1.

A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A H314 „Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz” mondat használata esetén a H318 „Súlyos szemkárosodást okoz” mondat elhagyható.”

2.

Az 1.2. táblázatban a H314 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„H314

Nyelv

3.2.

Bőrmarás/bőrirritáció, 1. veszélyességi kategória, 1A., 1B., 1C. alkategória

 

BG

Причинява тежки изгаряния на кожата и сериозно увреждане на очите.

 

ES

Provoca quemaduras graves en la piel y lesiones oculares graves.

 

CS

Způsobuje těžké poleptání kůže a poškození očí.

 

DA

Forårsager svære ætsninger af huden og øjenskader.

 

DE

Verursacht schwere Verätzungen der Haut und schwere Augenschäden.

 

ET

Põhjustab rasket nahasöövitust ja silmakahjustusi.

 

EL

Προκαλεί σοβαρά δερματικά εγκαύματα και οφθαλμικές βλάβες.

 

EN

Causes severe skin burns and eye damage.

 

FR

Provoque des brûlures de la peau et de graves lésions des yeux.

 

GA

Ina chúis le dónna tromchúiseacha craicinn agus le damáiste don tsúil.

 

HR

Uzrokuje teške opekline kože i ozljede oka.

 

IT

Provoca gravi ustioni cutanee e gravi lesioni oculari.

 

LV

Izraisa smagus ādas apdegumus un acu bojājumus.

 

LT

Smarkiai nudegina odą ir pažeidžia akis.

 

HU

Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.

 

MT

Jagħmel ħruq serju lill-ġilda u ħsara lill-għajnejn.

 

NL

Veroorzaakt ernstige brandwonden en oogletsel.

 

PL

Powoduje poważne oparzenia skóry oraz uszkodzenia oczu.

 

PT

Provoca queimaduras na pele e lesões oculares graves.

 

RO

Provoacă arsuri grave ale pielii şi lezarea ochilor.

 

SK

Spôsobuje vážne poleptanie kože a poškodenie očí.

 

SL

Povzroča hude opekline kože in poškodbe oči.

 

FI

Voimakkaasti ihoa syövyttävää ja silmiä vaurioittavaa.

 

SV

Orsakar allvarliga frätskador på hud och ögon.”

3.

Az 1.2. táblázatban a H318 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„H318

Nyelv

3.3.

Súlyos szemkárosodás/szemirritáció, 1. veszélyességi kategória

 

BG

Предизвиква сериозно увреждане на очите.

 

ES

Provoca lesiones oculares graves.

 

CS

Způsobuje vážné poškození očí.

 

DA

Forårsager alvorlig øjenskade.

 

DE

Verursacht schwere Augenschäden.

 

ET

Põhjustab raskeid silmakahjustusi.

 

EL

Προκαλεί σοβαρή οφθαλμική βλάβη.

 

EN

Causes serious eye damage.

 

FR

Provoque de graves lésions des yeux.

 

GA

Ina chúis le damáiste tromchúiseach don tsúil.

 

HR

Uzrokuje teške ozljede oka.

 

IT

Provoca gravi lesioni oculari.

 

LV

Izraisa nopietnus acu bojājumus.

 

LT

Smarkiai pažeidžia akis.

 

HU

Súlyos szemkárosodást okoz.

 

MT

Jagħmel ħsara serja lill-għajnejn.

 

NL

Veroorzaakt ernstig oogletsel.

 

PL

Powoduje poważne uszkodzenie oczu.

 

PT

Provoca lesões oculares graves.

 

RO

Provoacă leziuni oculare grave.

 

SK

Spôsobuje vážne poškodenie očí.

 

SL

Povzroča hude poškodbe oči.

 

FI

Vaurioittaa vakavasti silmiä.

 

SV

Orsakar allvarliga ögonskador.”

4.

Az 1.2. táblázatban a H311+H331 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„H311 + H331

Nyelv

3.1.

Akut toxicitás (bőrön át) és akut toxicitás (belélegzés), 3. veszélyességi kategória

 

BG

Токсичен при контакт с кожата или при вдишване

 

ES

Tóxico en contacto con la piel o si se inhala

 

CS

Toxický při styku s kůží a při vdechování

 

DA

Giftig ved hudkontakt eller indånding

 

DE

Giftig bei Hautkontakt oder Einatmen

 

ET

Nahale sattumisel või sissehingamisel mürgine

 

EL

Τοξικό σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής

 

EN

Toxic in contact with skin or if inhaled

 

FR

Toxique par contact cutané ou par inhalation

 

GA

Ábhar tocsaineach má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é

 

HR

Otrovno u dodiru s kožom ili ako se udiše

 

IT

Tossico a contatto con la pelle o se inalato

 

LV

Toksisks saskarē ar ādu vai ja iekļūst elpceļos

 

LT

Toksiška susilietus su oda arba įkvėpus

 

HU

Bőrrel érintkezve vagy belélegezve mérgező

 

MT

Tossika jekk tmiss mal-ġilda jew tittieħeb bin- nifs

 

NL

Giftig bij contact met de huid en bij inademing

 

PL

Działa toksycznie w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania

 

PT

Tóxico em contacto com a pele ou por inalação

 

RO

Toxic în contact cu pielea sau prin inhalare

 

SK

Toxický pri styku s kožou alebo pri vdýchnutí

 

SL

Strupeno v stiku s kožo ali pri vdihavanju