MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA

TARTALOM

PREAMBULUM

1. cikk

Hatály

I. CÍM

VALAMENNYI ALKALMAZOTTRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2. cikk

1.	Felügyelet

2.	Magatartás

3.	Pénzügyi felelősség

4.

Biztonság

5.	Segítségnyújtás és kártérítés

6.	Tulajdonosi jogok

7.	Külső tevékenységek

8.	Közhivatalra vagy politikai tisztségre történő jelölés

II. CÍM

A SZERZŐDÉSES ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK

3. cikk

II. FEJEZET

FELVÉTEL ÉS A KINEVEZÉS IDŐTARTAMA

4. cikk

Felvétel

5. cikk

Foglalkoztatási korhatár

6. cikk

Orvosi vizsgálatok

7. cikk

Kinevezések

1.	Szerződések

2.

Próbaidő

3.	A munkaszerződés megszüntetése

4.	A munkahely elvesztése miatti kártalanítási igény

5.	Rövidített felmondási idő

III. FEJEZET

ILLETMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

8. cikk

Általános rendelkezések

9. cikk

Alapilletmény

10. cikk

Külföldi munkavégzési támogatás

11. cikk

Családi és szociális támogatások

1.	Általános rendelkezés

2.	Háztartási támogatás

3.	Gyermekek és más eltartottak után nyújtott támogatás

4.	Iskoláztatási támogatás

5.	Fogyatékkal élő gyermekek és más eltartottak után nyújtott támogatás

6.	Lakhatási támogatás

12. cikk

Kiegészítő feladatok után nyújtott támogatás

13. cikk

Beilleszkedési támogatás

1.	Jogosultság

2.	A támogatás alapösszege

3.	Eltartottak után járó pótlék

4.	Mobilitási pótlék

5.	A támogatás folyósítása

14. cikk

Levonások

1.

Belső adó

2.	Nyugdíjjárulékok

3.	Szociális jóléti járulékok

4.	A kiegészítő biztosítási rendszerbe fizetendő járulékok

15. cikk

Illetményelőleg és visszatérítés

IV. FEJEZET

UTAZÁSI KÖLTSÉGEK

16. cikk

Áttelepülés és távozás

17. cikk

Költözési költségek

18. cikk

Kiküldetés

V. FEJEZET

BELSŐ SZERVEZET

19. cikk

Munkaidő

20. cikk

Részmunkaidős foglalkoztatás

21. cikk

Munkaszüneti napok

22. cikk

Szabadság

1.	Éves szabadság

2.	Fizetés nélküli szabadság

3.	Betegszabadság, szülési szabadság, apasági szabadság, szülői szabadság és egyéb különszabadság

23. cikk

Hazautazási szabadság

VI. FEJEZET

ÉRTÉKELÉSEK ÉS ELŐLÉPTETÉS

24. cikk

Általános rendelkezések

25. cikk

Eljárás

26. cikk

Az értékeléseket követő intézkedések

VII. FEJEZET

FEGYELMI ELJÁRÁS

27. cikk

VIII. FEJEZET

FELLEBBEZÉS ÉS FELLEBBEZÉSI TANÁCS

28. cikk

IX. FEJEZET

NYUGDÍJRENDSZEREK

29. cikk

X. FEJEZET

AZ INTÉZET SZERZŐDÉSES ALKALMAZOTTAINAK KIRENDELÉSE

30. cikk

III. CÍM

AZ IDEIGLENES ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Általános rendelkezések

32. cikk

Szerződések

33. cikk

Díjazás

34. cikk

Különös rendelkezések

1.	Áttelepülési és távozási költségek

2.

Szabadság

IV. CÍM

SZAKÉRTŐKRE ÉS GYAKORNOKOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

V. CÍM

MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELET

36. cikk

I. MELLÉKLET

A MUNKAHELY ELVESZTÉSE MIATTI KÁRTALANÍTÁSI IGÉNY

II. MELLÉKLET

KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉSI TÁMOGATÁS

III. MELLÉKLET

GYERMEKEK ÉS MÁS ELTARTOTTAK

IV. MELLÉKLET

FOGYATÉKKAL ÉLŐ ELTARTOTTAK

V. MELLÉKLET

LAKHATÁSI TÁMOGATÁS

VI. MELLÉKLET

UTAZÁSI ÉS KÖLTÖZÉSI KÖLTSÉGEK

VII. MELLÉKLET

KIKÜLDETÉSI KÖLTSÉGEK

VIII. MELLÉKLET

BETEGSZABADSÁG, SZÜLÉSI, APASÁGI, SZÜLŐI SZABADSÁG ÉS EGYÉB KÜLÖNSZABADSÁG

IX. MELLÉKLET

AZ IGAZGATÁSI ÉS FEGYELMI ELJÁRÁSOKRA ÉS INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

X. MELLÉKLET

FELLEBBEZÉSI TANÁCS

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA

PREAMBULUM

A Biztonságpolitikai Kutatóintézet az Európai Uniónak az Összehangolt Szervezetekhez tartozó szerve.

1. cikk

Hatály

(1)   E személyzeti szabályzatot az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (a továbbiakban: az Intézet) által szerződéssel felvett személyzetre kell alkalmazni (a továbbiakban: alkalmazottak), kivéve azokat az eseteket, amikor az igazgatótanács a személyzet besorolási fokozat nélküli tagjainak (az igazgató) vonatkozásában ettől eltérő határozatokat hoz.

(2)   A személyzeti szabályzat alkalmazásában alkalmazottnak minősülnek azok a természetes személyek:

a)	akik a személyzet tagjai, akik az Intézettel szerződéses munkaviszonyban állnak és az Intézet költségvetéséhez évente mellékelt táblázatban szereplő, költségvetésből finanszírozott álláshelyeket töltenek be („szerződéses alkalmazottak”); és

b)	akik az Intézettel szerződéses munkaviszonyban álló ideiglenes alkalmazottak.

A fizetett eseti szakértők és a gyakornokok nem tekintendők az Intézet alkalmazottainak, rájuk a IV. címben felsorolt külön rendelkezések vonatkoznak.

(3)   az Intézet költségvetéséhez mellékelt, a szerződéses alkalmazottakra vonatkozó táblázat az egyes besorolási csoportokba és fokozatokba tartozó álláshelyek számát adja meg.

A szerződéses alkalmazottak álláshelyei az Intézet alapvető feladataihoz, illetve az állandó jellegű feladatokhoz kötődnek.

(4)   E személyzeti szabályzatban a férfi alkalmazottakra tett bármely hivatkozás egyúttal a női alkalmazottakra tett hivatkozásnak kell tekinteni, illetve fordítva, kivéve, ha a kontextus egyértelműen az ellenkezőjét jelzi.

(5)   A személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezéseket szükség szerint az igazgató által meghatározott végrehajtási szabályokban kell rögzíteni. Az igazgatótanácsot az ilyen végrehajtási szabályok elfogadását megelőzően megfelelően tájékoztatni kell.

Az igazgató hatáskörének egy részét és aláírási jogát e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó ügyek vonatkozásában a napi működésével kapcsolatos feladatok ellátása érdekében átruházhatja.

I. CÍM

VALAMENNYI ALKALMAZOTTRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2. cikk

Az alkalmazottak az igazgató felügyelete alá tartoznak, feladataik teljesítéséért az igazgatónak felelősek, és vállalják, hogy azokat a lehető legnagyobb gondossággal és lelkiismeretességgel látják el.

Az alkalmazottak kizárólag az Intézet érdekeit szem előtt tartva látják el feladataikat. Az alkalmazottként rájuk ruházott feladatokat lojálisan, körültekintően és lelkiismeretesen látják el. Semmilyen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy az Intézeten kívüli személytől utasításokat nem kérhetnek vagy fogadhatnak el.

Az alkalmazottak minden körülmény között az Intézet képviseletével összeegyeztethető magatartást tanúsítanak. Minden olyan cselekedettől vagy tevékenységtől tartózkodni kötelesek, amely bármely módon alááshatja hivataluk tekintélyét vagy az Intézet jó hírnevét.

Az alkalmazottak teljes vagy részleges kártérítésre kötelezhetők az Intézet olyan pénzügyi veszteségeiért, amelyeket gondatlanságuk okozott, illetve ha szándékosan megsértették az igazgatótanács vagy az igazgató által jóváhagyott valamely szabályt vagy eljárást.

Az e rendelkezésből eredő jogvitákban a fellebbezési tanács jár el.

a)	Az alkalmazottak a munkaviszony megkezdésekor elsajátítják az Intézet biztonsági szabályzatával.

b)

Valamennyi alkalmazott számára előírható, beleértve a kutató ösztöndíjasokat és a gyakornokokat is, hogy feladataik ellátása során a minősített dokumentumokhoz való hozzáférést lehetővé tévő biztonsági ellenőrzésen essen át. Az ilyen ellenőrzésre irányuló kérelmet az Intézet biztonsági tisztviselője az illetékes hatóságokhoz intézi. A biztonsági tanúsítvány kiállításáig az igazgató ideiglenesen engedélyezheti a minősített dokumentumok kezelését.

c)	Az alkalmazottak kötelesek azonnal értesíteni a biztonsági tisztviselőt abban az esetben, ha bármely minősített dokumentum elvesztésének vagy kiszolgáltatásának gyanúja merül fel.

Az Intézet segítséget nyújt azoknak az alkalmazottaknak, akik az Intézetnél való kinevezésük vagy feladataik miatt önhibájukon kívül fenyegetésnek, becsületsértésnek, rágalmazásnak vagy támadásnak vannak kitéve. Az elszenvedett anyagi károk az alábbi feltételekkel téríthetők meg, ha:

a)	az alkalmazott a kérdéses kárt nem szándékosan vagy gondatlanságból idézte elő;

b)	jogorvoslatra nem került vagy nem kerülhetett sor;

c)	az alkalmazottak a harmadik felekkel, különösen a biztosítótársaságokkal szemben fennálló követeléseiket átruházzák az Intézetre.

Minden ilyen üggyel kapcsolatos olyan döntést, amely az Intézet eljárását teszi szükségessé, vagy amelynek következtében az Intézetnek pénzügyi kötelezettségei keletkeznek az igazgató hozza meg, aki mérlegelési jogkörében eljárva felméri az eset körülményeit, a biztosítandó segítségnyújtás, illetve az esetleges kártérítés módját. Az igazgatótanácsot megfelelően tájékoztatni kell minden, e bekezdés értelmében hozott határozatról.

Az alkalmazott hivatali feladatai ellátása során keletkező jogok, ideértve minden jogcímet, szerzői és szabadalmi jogot, az Intézetet illetik.

a)	Az alkalmazott az igazgató előzetes engedélye nélkül nem tölthet be semmilyen állást, és nem kezdhet rendszeres foglalkozásba vagy végezhet jövedelemszerző tevékenységet az Intézeten kívül.

b)

Az alkalmazott az igazgató előzetes engedélye nélkül nem fogadhat el semmilyen megtiszteltetést, kitüntetést, szívességet, ajándékot vagy fizetséget az Intézeten kívül semmilyen kormánytól vagy bármilyen más forrásból, kivéve, ha azt a kinevezése előtt vagy katonai, illetve egyéb nemzeti szolgálat teljesítése céljából kapott külön szabadság ideje alatt, az ott végzett tevékenységéért kapja.

c)	Az alkalmazott tartózkodik minden olyan nyilvános cselekedettől, nyilatkozattól vagy publikációtól, amely cselekedet, nyilatkozat vagy publikáció nem egyeztethető össze a nemzetközi tisztviselők feladataival és kötelezettségeivel, vagy felvetheti az Intézet erkölcsi vagy anyagi felelősségét.

d)	Az alkalmazottnak nem lehet olyan jellegű közvetlen vagy közvetett érdekeltsége kereskedelmi cégnél, amely természeténél fogva veszélyeztetné az alkalmazott függetlenségét az Intézetnél számára kijelölt feladatok ellátása során.

e)

A vezető elemzők feladatai közé tartozik, hogy kapcsolatokat építsenek ki az intézeten kívüli személyekkel és szervezetekkel. A vezető elemzőket ezért – feltéve, ha bírják az igazgató előzetes jóváhagyását – fel kell hatalmazni arra, hogy előadásokat tartsanak, kommunikáljanak a médiumokkal és publikáljanak.

f)

Amennyiben az alkalmazott házastársa vagy bejegyzett élettársa jövedelemszerző tevékenységet folytat, az alkalmazott köteles erről az igazgatót tájékoztatni. Ha a tevékenység jellege összeférhetetlennek bizonyul az alkalmazott feladataival, és az alkalmazott nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy az határozott időn belül megszűnik, az igazgató az alkalmazott meghallgatását, valamint a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy az alkalmazott továbbra is megtarthatja-e hivatalát.

a)	Azok az alkalmazottak, akik személyes okokból közhivatali vagy politikai tisztséget kívánnak betölteni, erről a szándékukról értesítik az igazgatót.

b)	Minden alkalmazott, aki közhivatali vagy politikai tisztséget kíván betölteni, fizetés nélküli szabadságot kap attól az időponttól kezdődően, amikor bejelenti, hogy választási kampányát megkezdi.

c)	Megválasztása esetén az alkalmazott köteles kérni szerződése megszüntetését. A szerződés ilyen jellegű megszüntetéséből nem keletkezik a munkahely elvesztése miatti kártalanítási igény.

d)

Abban az esetben, ha az alkalmazott nem fogadja el a közhivatali vagy politikai tisztséget, jogosult arra, hogy visszahelyezzék hivatalába, a besorolási fokozat és a szolgálatban eltöltött idő, illetve az ideiglenes alkalmazottak esetében a díjazás, tekintetében a fizetés nélküli szabadsága megkezdését megelőzőkkel megegyező feltételek mellett.

e)

A fizetés nélküli szabadságon töltött idő nem számít bele a szolgálati időbe, illetve a nyugdíjjogosultságba. Mindazonáltal az a szerződéses alkalmazott, aki bizonyítja, hogy egy másik nyugdíjrendszer alapján nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy további nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve, hogy a vonatkozó járulékok teljes egészét – azaz a rá és a munkáltatóra eső részét is – viseli.

II. CÍM

A SZERZŐDÉSES ALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSA

I. FEJEZET

Kiváltságok és mentességek

3. cikk

A szerződéses alkalmazottakra ruházott kiváltságokat és mentességeket az Intézet érdekében, és nem az alkalmazottak személyes kényelmére nyújtják. Ezek a kiváltságok és mentességek nem mentesítik az alkalmazottakat sem magánjellegű kötelezettségeik teljesítése, sem azon kötelezettség teljesítése alól, hogy betartsák a releváns nemzeti jogszabályokat és rendőrségi előírásokat.

Az érintett szerződéses alkalmazottnak haladéktalanul jelentenie kell az igazgatónak minden olyan esetet, amely ezekkel a kiváltságokkal és mentességekkel kapcsolatos. A helyi jogszabályok megsértése esetén az igazgató határozhat úgy, hogy megszünteti a kiváltságokat vagy mentességeket, amennyiben ezt szükségesnek ítéli.

II. FEJEZET

Felvétel és a kinevezés időtartama

4. cikk

Felvétel

(1)   Az állásajánlatokat az igazgatói tisztség kivételével az igazgató teszi meg. Az Intézet gondoskodik a betöltetlen állások meghirdetéséről.

(2)   A szerződéses alkalmazottakat az igazgató valós érdemek alapján, tisztességes és átlátható pályázati eljárásokon keresztül nevezi ki.

(3)   A szerződéses alkalmazottak kizárólag az Európai Unió tagállamainak állampolgárai közül vehetők fel.

(4)   A pályázónak tanúbizonyságot kell tennie az Európai Unió egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretéről, továbbá az Európai Unió egy további hivatalos nyelvének olyan szintű ismeretéről, amely a feladatkör ellátásához szükséges.

(5)   Az e szabályzat hatálya alá tartozó szerződéses alkalmazottak besorolása az Összehangolt Szervezetek besorolási csoportjai és fokozatai alapján történik.

(6)   A szerződéses alkalmazottakat a beosztásuknak megfelelő besorolási fokozat legalsó fizetési fokozatába kell felvenni. Az igazgató indokolt esetben azonban magasabb fizetési fokozatot is engedélyezhet.

(7)   E cikk vonatkozásában az igazgató végrehajtási szabályokat fogad el.

5. cikk

Foglalkoztatási korhatár

A foglalkoztatási korhatár annak a hónapnak a vége, amelyben az alkalmazott eléri a 65 éves kort. A szolgálat érdekében az igazgató legfeljebb további 12 hónapos hosszabbítást engedélyezhet.

6. cikk

Orvosi vizsgálatok

(1)   A szerződéses alkalmazott felvétele előtt az Intézet által felhatalmazott egészségügyi központ megvizsgálja a jelöltet annak megállapítására, hogy feladatainak ellátására fizikailag alkalmas-e.

(2)   A szerződéses alkalmazottak minden évben orvosi vizsgálaton vesznek részt.

(3)   Az Intézet által felhatalmazott egészségügyi központ szaktanácsot ad az igazgató részére, amennyiben kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy szerződéses alkalmazott alkalmas-e arra, hogy a továbbiakban is betöltse hivatalát.

(4)   Amennyiben az (1) és (3) bekezdésben előírt orvosi vizsgálat eredményeképpen kedvezőtlen orvosi szakvélemény születik, erről a szakvéleményről az Intézet által adott értesítést követő 20 napon belül a jelölt vagy szerződéses alkalmazott kérheti, hogy orvosi leleteit nyújtsák be véleményezésre egy három orvosból álló orvosi bizottságnak, akik közül egyet az igazgató, egyet a szerződéses alkalmazott, a harmadikat pedig a két előzőleg kiválasztott orvos választ ki.

Az orvosi bizottság meghallgatja a kedvezőtlen orvosi szakvéleményért felelős orvost. Ha az orvosi bizottság megerősíti az orvosi vizsgálat kedvezőtlen megállapításait:

a)	az (1) bekezdés szerint, akkor a díjak és a járulékos költségek 50 %-át a jelölt fizeti meg; vagy

b)

a (3) bekezdés szerint, akkor az Intézet először megkísérli áthelyezni az alkalmazottat egy állapotának megfelelő másik beosztásba. Ha ez nem oldható meg, az Intézet hat hónapos felmondási idővel felmondja a szerződést, ugyanakkor összeül a rokkantsági bizottság annak megállapítására, hogy az alkalmazott a nyugdíjrendszeri szabályzatban megállapított feltételek alapján jogosult-e rokkantsági nyugdíjra.

7. cikk

Kinevezések

A szerződések időtartama három év. A szerződést az igazgató ezzel megegyező vagy ennél rövidebb, meghatározott időtartamra meghosszabbíthatja. Legkésőbb hat hónappal a szerződés lejárta előtt a szerződéses alkalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy szerződését egy új, határozott időtartamra meghosszabbítják-e.

A vezető elemzők számára felajánlott szerződések időtartama nem haladhatja meg összesen az öt évet. Minden más alkalmazott esetében ez az összesített időtartam legfeljebb kilenc év lehet. Kivételes esetben, amennyiben a szolgálat érdeke megkívánja, az igazgató kevesebb mint tizenkét hónappal a jogszabályban rögzített kilenc éven túl is meghosszabbíthatja a szerződést.

Amennyiben a szerződéses alkalmazott tíz év nyugdíjjogosultságot szerzett az Összehangolt Szervezetek nyugdíjrendszerének keretében 2016. augusztus 1-jén, a szerződés összesített időtartamára vonatkozó korlátozás nem alkalmazandó.

Amennyiben a szerződéses alkalmazott folyamatban lévő szerződésének időtartama 2016. augusztus 1-jén már meghaladta a kilenc évet, szerződését tíz év folyamatos szolgálatot követően határozatlan időre szóló szerződésnek kell tekinteni.

a)	Minden kezdeti munkaszerződés első kilenc hónapja próbaidő, amely a szolgálatba lépés napjától kezdődik.

b)	Amennyiben a próbaidő alatt egy szerződéses alkalmazott betegség vagy baleset következtében egy hónapig vagy annál hosszabb ideig nem képes kötelezettségeinek teljesíteni, az igazgató a próbaidőt a kieső időtartammal meghosszabbíthatja.

c)

Egy hónappal a próbaidő lejárta előtt értékelő jelentést kell készíteni a szerződéses alkalmazottnak a beosztásához tartozó feladatok ellátására való alkalmasságáról, valamint a szolgálati jogviszonyban nyújtott teljesítményéről és tanúsított magatartásáról. Az értékelést közölni kell a szerződéses alkalmazottal.

d)	Azt a szerződéses alkalmazottat, akinek a teljesítménye nem bizonyult megfelelőnek ahhoz, hogy beosztásában megtartsák, el kell bocsátani.

e)	A próbaidejét töltő szerződéses alkalmazottról a próbaidő során bármikor készíthető értékelés, ha teljesítménye nyilvánvalóan nem megfelelő. Az értékelést közölni kell a szerződéses alkalmazottal.

f)	Az értékelés alapján az igazgató dönthet úgy, hogy egy hónapos felmondással még a próbaidő letelte előtt elbocsátja a szerződéses alkalmazottat; a szolgálati jogviszonyban eltöltött idő azonban nem haladhatja meg a próbaidő időtartamát.

g)	Az a szerződéses alkalmazott, akit a rá nézve hátrányos értékelés következtében a próbaidő alatt bocsátanak el, a munkahely elvesztése miatti kártalanítási igényre nem jogosult.

h)	A próbaidő az első munkaszerződés idejének szerves részét képezi. A próbaidő beleszámít a szolgálati időbe és a nyugdíjjogosultságba.

a)

A Központ a következő esetekben szüntetheti meg a munkaszerződést, vagy dönthet úgy, hogy azt nem hosszabbítja meg: i. a szerződésben meghatározott napon; ii. ha megszüntetik a szerződéses alkalmazott által betöltött, költségvetésből finanszírozott álláshelyet, vagy ha a szerződéses alkalmazott által betöltött álláshoz kapcsolódó feladatok úgy módosulnak, hogy az alkalmazott már nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges képesítésekkel és tapasztalatokkal; iii. a szerződéses alkalmazott szakmai teljesítményének – hat hónapon belül két egymást követő értékelésben –, a 24. cikk (3) bekezdése és a 26. cikk (4) bekezdése szerint kellően rögzített elégtelensége okán; iv. a szerződés időtartama alatt a szerződéses alkalmazott fizikailag alkalmatlanná válik munkaköre ellátására, és ezt a rokkantsági bizottság a 6. cikk (4) bekezdése alapján megerősíti; v. a szerződéses alkalmazott állampolgársága szerinti tagállam kiválik az igazgatótanácsból; vi. azt követően, hogy az alkalmazás helyét áthelyezik több mint 100 km-rel attól a helytől, ahol a szerződéses alkalmazottat felvették, és az áthelyezést a szerződéses alkalmazott elutasítja; vii. olyan fegyelmi eljárást követően, amelynél a VII. fejezetben meghatározottak szerint a szerződéses alkalmazott vétségét vagy felelősségét állapították meg. Az i–vi. pontban említett esetekben a munkaszerződést hat hónapos felmondási idő mellett, a vii. pontban említett esetben pedig egy hónapos felmondási idő mellett meg kell szüntetni, vagy hosszabbítását mellőzni kell.

b)	A szerződéses alkalmazott három hónapos felmondási idővel bármely személyes okból megszüntetheti a munkaszerződést, amely okot nem kell ismertetnie.

A fegyelmi okból történő felmondás kivételével a szerződés Intézet általi megszüntetése vagy meg nem hosszabbítása az I. mellékletben foglalt feltételeknek megfelelően megállapított kártalanítást von maga után.

Amennyiben a szolgálat érdekei úgy kívánják, a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott felmondási idő lerövidíthető, ilyen esetben az érintett szerződéses alkalmazott kiegészítő összegre jogosult, amely megegyezik az illetményével és azon juttatásokkal, amelyeket abban az esetben kapott volna, ha a munkaszerződése lejártának napja egybeesett volna a hat hónapos felmondási idő végével.

Ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni a szerződés fegyelmi okokból történő megszüntetése esetén.

III. FEJEZET

Illetmények és támogatások

8. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az Intézet szerződéses alkalmazottainak díjazása az alapilletményből, a külföldi munkavégzési támogatásból, valamint a családi és szociális támogatásból áll.

Ezt a illetményt a belső adókkal, valamint a nyugdíj-, illetve a szociális jóléti rendszerbe fizetendő járulékok levonásával kell csökkenteni.

A szerződéses alkalmazottak folyószámláin legkésőbb a hónap utolsó munkahetében jóvá kell írni az esedékes összeget.

A szerződéses alkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni az Intézetet a személyes körülményeiben bekövetkezett mindennemű olyan változásról, amelynek pénzügyi következményei lehetnek. Ezeket a változásokat – visszamenőleges hatállyal – annak a hónapnak illetményénél kell figyelembe venni, amely az Intézet igazgatási osztályának a változásról való értesítését követi.

(2)   A szerződéses alkalmazottak minden túlfizetést kötelesek az Intézet részére visszatéríteni.

Az Intézet azon joga, hogy bármely indokolatlanul kifizetett összeget visszaköveteljen, megszűnik az azt követő két éven belül, hogy az Intézet észleli a jogosulatlan kifizetést. A szerződéses alkalmazottal szembeni, jogosulatlan kifizetés miatt fennálló követelések esetén a jogosulatlan kifizetés visszatérítésére az érintett személynek járó havi vagy egyéb kifizetésekből történő levonások révén kerül sor, figyelembe véve az érintett személy szociális és pénzügyi helyzetét. Az Intézettel szemben fennálló – az illetmény, kártalanítás, támogatások, ellátások vagy a személyzeti szabályzat alkalmazásából eredő egyéb összegek kifizetésével kapcsolatos – követelések két évvel azt az időpontot követően, amikor a kifizetés esedékessé vált volna, elévülnek, vagy – amennyiben a két időpont nem esik egybe – két évvel azt az időpontot követően, amikor az alkalmazott tudomást szerez a kifizetés esedékességéről, illetve annak a tudomására kellett volna jutnia.

9. cikk

Alapilletmény

A nettó alapilletmény a szerződéses alkalmazott besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő, az igazgatótanács által – a díjazással foglalkozó koordinációs bizottság javaslata alapján – évente jóváhagyott illetménytáblázatban szereplő összeg.

A bruttó alapilletmény a nettó alapilletmény és a szerződéses alkalmazott által fizetendő belső adó összege.

10. cikk

Külföldi munkavégzési támogatás

Külföldi munkavégzési támogatást azon szerződéses alkalmazottak részére kell fizetni, akik kezdeti kinevezésük idején nem voltak annak az országnak az állampolgárai, amelynek területén állandó alkalmazási helyük található, és akik közvetlenül az Intézet általi felvételüket megelőzően, három vagy ennél több éven keresztül nem tartózkodtak életvitelszerűen ennek az államnak a területén.

E támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a szerződéses alkalmazottat az állampolgársága szerinti országba helyezik át.

A támogatás összegét a II. melléklet 1. a) pontjának megfelelően kell kiszámítani.

Amennyiben az alkalmazottat az Intézet közvetlenül azt követően nevezte ki, hogy abban az országban, ahol feladatait teljesíti, másik nemzetközi szervezetnél vagy hatóságnál állt alkalmazásban, a támogatásra való jogosultság és annak összege kiszámításakor a korábbi munkaadójánál töltött szolgálati éveket is figyelembe kell venni.

a)

Külföldi munkavégzési támogatást azon szerződéses alkalmazottak részére kell fizetni i. akik az Intézet általi kinevezésük időpontjában nem voltak az alkalmazás helye szerinti államnak az állampolgárai; ii. akik az Intézet általi kinevezésük időpontjában egy évnél rövidebb ideje tartózkodtak folyamatosan ennek az államnak a területén, függetlenül attól, hogy ezt megelőzően alkalmazásban álltak-e saját országuk valamely hatóságánál vagy egy másik nemzetközi szervezetnél; iii. akiknek a felvételére nemzetközi keretek között, az Összehangolt Szervezeteken vagy az Összehangolt Szervezetekkel társult szervezet vagy az alkalmazás helye szerinti országon kívülről került sor; és iv. akiknek a felvételére a szolgálatteljesítés vonzáskörzetén kívülről került sor. A „vonzáskörzet” a szolgálatteljesítés helyének 100 km-es körzetében fekvő terület.

b)	Abban az esetben, ha a külföldi munkavégzési támogatásra jogosult alkalmazott olyan helyen lép szolgálatba, ahol szolgálatteljesítési helye szerint nem felel meg a az a) pont szerinti négy kritériumnak, a külföldi munkavégzési támogatásra való jogosultsága megszűnik.

c)	Abban az esetben, ha a külföldi munkavégzési támogatásra nem jogosult szerződéses alkalmazott olyan helyen lép szolgálatba, ahol szolgálatteljesítési helye szerint megfelel a fenti négy kritériumnak, jogosultságot nyer a külföldi munkavégzési támogatásra.

d)

Abban az esetben, ha az Összehangolt Szervezetek egyike által alkalmazott, vagy Összehangolt Szervezetekkel társult szervezet és a külföldi munkavégzési támogatásra jogosult tisztviselő az Intézetnél lép szolgálatba ugyanabban az országban, vagy ha egy másik nemzetközi szervezet tisztviselője vagy a származási ország köztisztviselője vagy fegyveres erőinek tagja az Intézetnél lép szolgálatba ugyanabban az országban, akkor a (2) bekezdés a) pontjának iii. és iv. alpontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók.

e)

A jogosultság ellenőrzése i. Amennyiben a szerződéses alkalmazott állampolgársága szerinti ország határán lévő bármely pont a szolgálatteljesítés helyének 100 km-es körzetében fekvő területre esik, akkor a szerződéses alkalmazott nem jogosult külföldi munkavégzési támogatásra, és az ahhoz kapcsolódó iskoláztatási támogatásra és hazautazási szabadságra, kivéve, ha bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy tényleges és szokásos tartózkodási helyét a munkavégzés helye szerinti országban létesítette, vagy kivételes esetben – tekintettel családi körülményeire – és az igazgató hozzájárulásával egy másik, nem az állampolgársága szerinti országban. ii. A külföldi munkavégzési támogatásban részesülő szerződéses alkalmazottak jelentenie kell az Intézetnek a lakóhelye tekintetében bekövetkezett minden változást. iii. Különleges körülmények esetén és alapos és elegendő indokolás mellett az igazgató kivételeket határozhat meg a fenti e) pont i. alpontjában foglalt szabály tekintetében.

f)	Kapcsolódó támogatások A külföldi munkavégzési támogatás nullára csökkentése nem szünteti meg a szerződéses alkalmazott iskoláztatási támogatásra és hazautazási szabadságra való jogosultságát.

g)	A támogatás mértékét a II. melléklet 1.b) pontjának megfelelően kell kiszámítani.

11. cikk

Családi és szociális támogatások

Minden olyan esetben amikor a díjazással foglalkozó koordinációs bizottság ajánlást bocsát ki családi és szociális támogatásokra vonatkozóan, egyeztetni kell az igazgatótanáccsal a javasolt támogatások – e személyzeti szabályzat módosítása révén történő – elfogadásának lehetőségéről.

Az ebben a cikkben foglalt támogatások, valamint más olyan, hasonló jellegű támogatások, amelyekre egy házaspár vagy egyedülálló szerződéses alkalmazott más forrásból jogosult, nem halmozhatók.

Az a szerződéses alkalmazott vagy házastársa, eltartottja, illetve bejegyzett élettársa, aki más nemzeti vagy nemzetközi forrásból az e cikkben foglaltakhoz hasonló támogatásban részesül, vagy ilyenre jogosult, köteles tájékoztatni az Intézet igazgatási osztályát annak érdekében, hogy az Intézet által neki fizetett támogatásokból a megfelelő összeg levonható legyen.

Az intézmény igazgatási osztálya jogosult arra, hogy bekérjen minden olyan hivatalos dokumentumot, amelyet szükségesnek tart ahhoz, hogy a támogatások bármelyikére való jogosultságot megállapítsa.

a)

A háztartási támogatás minden olyan szerződéses alkalmazottnak jár – havi kifizetés formájában –, aki: i. házas; ii. özvegy, elvált, jogilag külön él vagy egyedülálló, és e szabályzat III. mellékletének értelmében legalább egy eltartottról gondoskodik; iii. bejegyzett, stabil élettársi viszonyban él, feltéve, hogy: — a pár valamely tagállam illetékes hatósága által elismert hivatalos dokumentummal igazolja az élettársi viszonyt; — egyik fél sem áll házassági jogviszonyban vagy másik élettársi kapcsolatban; és — a felek között nem áll fenn a következő rokonsági viszonyok egyike sem: szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, testvér, szülő testvére, unokatestvér, gyermek házastársa.

b)	A családi támogatás mértéke a nettó alapilletmény 6 %-ának felel meg.

c)

Abban az esetben, ha i. a házasságban élő szerződéses alkalmazott nem gondoskodik eltartottról, de házastársa jövedelemszerző tevékenységet folytat; vagy ii. a szerződéses alkalmazott a fenti a) pont iii. alpontjában meghatározottak szerint bejegyzett, stabil élettársi viszonyban él, nem gondoskodik eltartottról, de élettársa jövedelemszerző tevékenységet folytat; A támogatás mértéke a B 3 besorolási fokozat 1. fizetési fokozatának megfelelő nettó alapilletmény és a szerződéses alkalmazott részére elméletben fizetendő támogatás összegének, valamint a házastárs vagy a bejegyzett élettárs megkeresett jövedelmének a különbözete. Amennyiben az utóbbi összeg az előbbivel megegyezik, vagy azt meghaladja, támogatás nem fizetendő.

d)

A családi támogatás nem folyósítandó olyan szerződéses alkalmazott részére, akinek házastársa vagy bejegyzett élettársa az Intézet szerződéses alkalmazottja vagy valamely Összehangolt Szervezet alkalmazottja vagy Összehangolt Szervezetekkel társult szervezetek, és alapilletménye meghaladja a szerződéses alkalmazott alapilletményét.

a)	minden olyan szerződéses alkalmazottnak jár – havi kifizetés formájában –, aki a III. mellékletben meghatározottak szerint elsődleges eltartóként folyamatosan gondoskodik gyermekről vagy más eltartottról.

b)	minden eltartott után az igazgatótanács által – a díjazással foglalkozó koordinációs bizottság javaslata alapján – évente jóváhagyott illetménytáblázatban megállapított meghatározott összeg.

c)	Abban az esetben, ha mindkét házastárs vagy bejegyzett élettárs az Intézet vagy egy Összehangolt Szervezet alkalmazottja, annak a részére kell folyósítani, aki a háztartási támogatásban vagy azzal egyenértékű támogatásban részesül.

A gyerekek után nyújtott támogatás nyújtására vonatkozó meghatározásokat és feltételeket a III. melléklet tartalmazza.

a)

Iskoláztatási támogatásban azok a szerződéses alkalmazottak részesülnek, akik háztartási támogatásra jogosultak, a III. mellékletben meghatározottak szerint legalább ötéves eltartott gyermeke rendszeres nappali tagozatos alap-, közép-, vagy felsőfokú oktatásban vesz részt. Bölcsőde vagy annak megfelelő intézmény nem minősül nappali tagozatos oktatásnak.

b)	Az iskoláztatási támogatás összege az eltartott gyermek után nyújtott támogatás kétszerese. A támogatást minden eltartott gyermek után egy összegben az iskolaév kezdetén kell kifizetni az igazoló dokumentumok bemutatását követően.

c)

A szerződéses alkalmazottak számára: i. akik jogosultak külföldi munkavégzési támogatásra és akiknek alkalmazási helye legalább 50 km-re van: — egy Európai iskolától;vagy — a származási országuk egy felsőoktatási intézményétől, vagy egy olyan felsőoktatási intézménytől, ahol az oktatás fő nyelve az érintett szerződéses alkalmazott anyanyelve, kivéve, ha nincs ilyen intézmény a szerződéses alkalmazott származási országában, vagy ha a gyermek a szerződéses alkalmazott alkalmazásának helye szerinti országtól eltérő országban látogat egy felsőoktatási intézményt; vagy ii. akik igazolni tudják, hogy eltartott gyermeküket egy adott nyelven működő olyan oktatási intézménybe szükséges beíratniuk, amelyet a gyermek bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott iskolakötelezettség miatt látogat; Az iskoláztatási támogatás összege nem lehet több, mint az eltartott gyermek után nyújtott, az igazoló dokumentumok bemutatását követően havonta kifizetendő támogatás kétszerese. Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság azon hónap első napján kezdődik, amelyben a gyermek a fent említett oktatási intézmények egyikében megkezdi tanulmányait, és vagy azon hónap utolsó napján fejeződik be, amelyben a gyermek befejezi tanulmányait, vagy azon hónap utolsó napján, amelyben a gyermek betölti a 26. életévét, a kettő közül a korábbi időpontban.

a)

A havonta folyósított fogyatékkal élő gyermekek és más eltartottak után nyújtott támogatásban azon szerződéses alkalmazottak részesülnek, akik fogyatékkal élő gyermek vagy más eltartott gondozásáért elsődlegesen és folyamatosan felelnek. A gyermeknek vagy eltartottnak meg kell felelnie a III. mellékletben meghatározott kritériumoknak és feltételeknek.

b)	A támogatás kiutalásával és folyósításával kapcsolatos részleteket a IV. melléklet tartalmazza.

a)

Lakhatási támogatást azon B, C és A1 besorolási csoportba, illetve fokozatba tartozó szerződéses alkalmazottak részére kell havonta folyósítani, akik lakásuknak bérlői vagy albérlői, amennyiben az általuk fizetendő – a tartózkodási országban a bérlő által fizetendő költségnek minősülő rezsiköltségeket nem tartalmazó – bérleti díj a illetményük meghatározott részét meghaladja.

b)	A támogatás kiszámításának módszerét az V. melléklet tartalmazza.

c)	A lakhatási támogatásban részesülő szerződéses alkalmazottaknak azonnal tájékoztatniuk kell az Intézetet a körülményeikben bekövetkező minden olyan változásról, amely a támogatásra való jogosultságukat, vagy a támogatás összegét érintheti.

12. cikk

Kiegészítő feladatok után nyújtott támogatás

A szerződéses alkalmazottat ideiglenesen olyan besorolási fokozatba tartozó beosztás betöltésére utasíthatják, amely magasabb saját besorolási fokozatánál. Az ilyen ideiglenes beosztásba helyezés második hónapjától kezdve a szerződéses alkalmazottat kiegészítő juttatás illeti meg, amely a saját besorolási és fizetési fokozata szerinti díjazás, illetve az ideiglenes beosztásnak megfelelő besorolási fokozat első fizetési fokozata szerinti díjazás közötti különbözettel egyenlő.

Az ideiglenes kinevezés időtartama nem haladhatja meg az egy évet, kivéve, ha a kinevezés közvetlenül vagy közvetve olyan szerződéses alkalmazott helyettesítésére irányul, akit egy másik beosztásba helyeztek át, illetve aki elhúzódó betegszabadságon van.

13. cikk

Beilleszkedési támogatás

a)

Jogosultak a beilleszkedési támogatásra azok a szerződéses alkalmazottak, akiknek a tényleges és szokásos tartózkodási helye – a legalább egy évre történő kinevezésük időpontjában, illetve a legalább egy évre egy másik szolgálatteljesítési helyre történő áthelyezésük időpontjában – több, mint 100 km távolságra van a kijelölt szolgálatteljesítési helyüktől, és megfelelő dokumentáció benyújtásával bizonyítani és igazolni tudják, hogy ténylegesen tartózkodási helyet váltottak a szolgálatba lépés érdekében.

b)

Jogosultak a beilleszkedési támogatásra azok az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeket teljesítő szerződéses alkalmazottak is, akiket bár egy évnél rövidebb időtartamra vesznek fel, de akiknek a kinevezését vagy egymást követő kinevezéseit meghosszabbítják, és a kinevezés időtartama így már meghaladja az egy évet.

Külföldi munkavégzési támogatásra nem jogosult szerződéses alkalmazottak esetén a támogatás alapösszege egyhavi alapilletménynek felel meg, de annak összege legfeljebb 2 000 EUR lehet (brüsszeli árakon számolva), kiigazítva ezt az összeget a szolgálatteljesítés helye szerinti országra vonatkozó vásárlóerő-paritással, így biztosítandó, hogy a támogatások a szolgálatteljesítés helye szerinti országtól függetlenül egyenértékűek legyenek (a kiigazítás a díjazással foglalkozó Összehangolt Bizottság által elkészített és aktualizált táblázatok szerint történik).

Külföldi munkavégzési támogatásra jogosult szerződéses alkalmazottak esetén a támogatás alapösszege egyhavi alapilletménynek felel meg, de annak összege legfeljebb 5 500 EUR lehet (brüsszeli árakon számolva), kiigazítva ezt az összeget a szolgálatteljesítés helye szerinti országra vonatkozó vásárlóerő-paritással, így biztosítandó, hogy a támogatások a szolgálatteljesítés helye szerinti országtól függetlenül egyenértékűek legyenek (a kiigazítás a díjazással foglalkozó Összehangolt Bizottság által elkészített és aktualizált táblázatok szerint történik).

A szerződéses alkalmazott – házastársa, illetve házastárs hiányában az első eltartott után – a szerződéses alkalmazott az alapösszeg 20 %-ának megfelelő eltartottak után járó pótlékra jogosult. A szerződéses alkalmazott minden további eltartott után az alapösszeg 10 %-ának megfelelő pótlékra jogosult. Az eltartottak után járó pótlék összege nem haladhatja meg az alapösszeg 100 %-át.

Mobilitási pótlék jár azoknak a szerződéses alkalmazottaknak, akik több mint egy évre történő áthelyezésük következtében tényleges és szokásos tartózkodási helyüket egy 100 km-nél távolabb fekvő másik szolgálatteljesítési helyre teszik át. Ez a pótlék az alapösszeg 75 %-ának felel meg.

a)	A támogatást akkor kell kifizetni, amikor a támogatásra jogosult szerződéses alkalmazott szolgálatba lép, illetve amikor másik szolgálatteljesítési helyre helyezik át őt.

b)	Az eltartottak után járó, a (3) bekezdésben említett pótlék kiszámítására és kifizetésére akkor kerül sor, ha igazolást nyert, hogy az érintett eltartottak tényleges és szokásos tartózkodási helye a szerződéses alkalmazott szolgálatteljesítési helyén van.

c)	Ha a szerződéses alkalmazott a kinevezését követő egy éven belül vagy a másik szolgálatteljesítési helyre való áthelyezését követő egy éven belül lemond tisztségéről, vissza kell fizetnie a beilleszkedési támogatásnak a tizenkét hónapos időszak fennmaradó részével arányos részét.

d)

Nem kell visszafizetnie a szerződéses alkalmazottnak a beilleszkedési támogatást, ha szerződését az Intézet bontja fel a kinevezését vagy áthelyezését követő egy éven belül. Ez a rendelkezés mindazonáltal nem alkalmazandó abban az esetben, ha az Intézet a szerződéses alkalmazott kinevezését fegyelmi eljárás eredményeként szünteti meg, mely esetben a szerződéses alkalmazottnak a beilleszkedési támogatás teljes összegét vissza kell térítenie.

e)	Nem kell visszafizetni a szerződéses alkalmazottnak a beilleszkedési támogatást az Intézet részére, ha az Intézet a korábbi kinevezés megszüntetését követően újból kinevezi.

14. cikk

Levonások

A belső adó az adott besorolási fokozattól és fizetési fokozattól függő alapilletmény 40 %-a. Ezt az összeget a fizetési kimutatásban havi levonásként kell megjeleníteni.

A szerződéses alkalmazottak illetményéből havonta le kell vonni a szerződéses alkalmazottakra vonatkozó nyugdíjrendszer tekintetében az Összehangolt Szervezetek által jóváhagyott, és a nettó alapilletmény adott százalékának megfelelő összeget, amelyet az Intézet nyugdíjalapjába kell befizetni.

a)

A szerződéses alkalmazottak illetményéből havonta le kell vonni a nettó alapilletmény 5,5 %-nak megfelelő szociális biztonsági járulék összegét. Ezt az összeget hozzá kell adni a munkaadói járulékhoz, és azt az ezeknek a járulékoknak a beszedését végző helyi szociális biztonsági szervhez (URSSAF) kell befizetni.

b)

Az a) ponttól eltérve, a szerződéses alkalmazottak a felvételük időpontjában vagy amikor e pont utolsó bekezdésének szabályok alkalmazásának kezdetekor dönthetnek úgy, hogy az Intézet szociális biztonsági rendszerébe lépnek be. Az Intézet szociális biztonsági rendszere fedezi az egészségügyi ellátást, a munkaképtelenséggel/fogyatékkal kapcsolatos juttatásokat és az életbiztosítást. Amikor a szerződéses alkalmazott így dönt, akkor a szociális biztonsági járulék összegét az illetményéből kell levonni. A havi levonás mértéke legfeljebb az Intézet szociális biztonsági rendszerében fizettet összeg egyharmadát teheti ki. A fennmaradó kétharmadot az Intézet állja. Ennek a következő 12 hónapra vonatkozó százalékos összegét az év elején az Intézet és a rendszert működtető biztosítótársaság közötti megállapodással kell meghatározni. A szerződéses alkalmazott illetményéből levont összeget hozzá kell adni a munkaadói járulékhoz. Ezt a pontot a végrehajtásukat engedélyező illetékes nemzeti hatóságok és az Intézet közötti kétoldalú megállapodás hatálybalépésétől kell alkalmazni.

Az Intézet szociális biztonsági rendszerét választó szerződéses alkalmazottak illetményéből havonta le kell vonni a kiegészítő biztosítási rendszerbe fizetendő járulékot. Ennek a következő 12 hónapra vonatkozó százalékos összegét az év elején az Intézet és a rendszert működtető biztosítótársaság közötti megállapodással kell meghatározni. A levont összeget hozzá kell adni a munkaadói járulékhoz, és az év végén be kell fizetni biztosítást nyújtó társasághoz.

15. cikk

Illetményelőleg és visszatérítés

(1)   Amennyiben az igazgató másképp nem határoz, az Intézet igazgatási és személyzeti osztályának vezetője a rendelkezésre álló készpénzforrásoktól függően kamatmentes előleget engedélyezhet azon szerződéses alkalmazottak számára, akik előre nem látható pénzügyi nehézségekkel kerülnek szembe.

(2)   Ennek az illetményelőlegnek az összege nem haladhatja meg a háromhavi nettó alapilletményt.

(3)   Az előleget az alkalmazott illetményéből történő havi levonások útján kell visszafizetni; a teljes összeget az előleg folyósítása hónapjának végétől számított tizenkét hónapon belül kell visszafizetni.

IV. FEJEZET

Utazási költségek

16. cikk

Áttelepülés és távozás

(1)   A szerződéses alkalmazottak – maguk és a velük egy háztartásban élő családtagjaik vonatkozásában – jogosultak a korábbi alkalmazási helyükről az Intézet helyére történő utazás költségeinek a megtérítésére.

(2)   Ugyanez a jogosultság illeti meg a szerződéses alkalmazottat, ha kilép az Intézetnél teljesített szolgálatból, és visszatér abba az országba, ahol az Intézetbe való belépését megelőzően élt, vagy ha a szerződéses alkalmazott az Európai Gazdasági Térség valamely másik országába költözik.

(3)   Az utazási költségek megtérítése az e szabályzat I. szakaszának VI. mellékletében foglaltaknak megfelelően történik.

17. cikk

Költözési költségek

(1)   A szerződéses alkalmazottak jogosultak a korábbi alkalmazási helyükről az Intézet helyére való költözés költségeinek a megtérítésére.

Ugyanez a jogosultság illeti meg a szerződéses alkalmazottat, ha kilép az Intézetnél teljesített szolgálatból, és visszatér abba az országba, ahol az Intézetbe való belépését megelőzően tartózkodott, vagy ha a szerződéses alkalmazott az Európai Gazdasági Térség valamely másik országába költözik.

(2)   A költségtérítés kiterjed a szerződéses alkalmazottak háztartási ingóságai költöztetésének a költségeire, a gépkocsik, hajók vagy egyéb közlekedési eszközök költöztetésének költségeit kivéve.

A költségtérítést az érintett szerződéses alkalmazott részére, az általa bemutatott számla hitelesített másolata alapján kell folyósítani. A költöztetés költségét az Intézet – a költöztető cég által kiállított számla bemutatása alapján – közvetlenül is kifizetheti.

A költségtérítés feltételeit és egyéb részleteit a VI. melléklet határozza meg.

18. cikk

Kiküldetés

Az Intézet szerződéses alkalmazottai jogosultak az igazgató által elrendelt hivatalos kiküldetésekkel kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére.

A költségtérítés magának az utazásnak a költségére, valamint a kiküldetés helyén felmerülő szállásköltségekre és járulékos költségekre terjed ki. A költségtérítés feltételeit, mértékét és egyéb részleteit a VII. melléklet határozza meg.

V. FEJEZET

Belső szervezet

19. cikk

Munkaidő

(1)   A szerződéses alkalmazottak rendes munkaideje heti 40 óra, amelyet az igazgató által meghatározott általános beosztásnak megfelelően kell ledolgozni.

(2)   Az igazgató rugalmas munkaidőt engedélyezhet a teljes személyzet részére, vagy a szerződéses alkalmazottak személyes körülményeitől vagy adott munkájuk követelményeitől függően.

(3)   Amennyiben az igazgató a mérlegelési jogkörén belül úgy ítéli meg, hogy kivételes körülmények azt megkövetelik, a szerződéses alkalmazottak egy része hétvégi vagy munkaszüneti napon történő munkavégzésre kötelezhető. Ilyen esetekben a ledolgozott munkaórák azonos mértékű szabadidőre jogosítanak fel.

20. cikk

Részmunkaidős foglalkoztatás

(1)   A szerződéses alkalmazott kérelmezheti részmunkaidős foglalkoztatását. A részmunkaidőnek el kell érnie a rendes heti munkaidő legalább 50 %-át. A részmunkaidős foglalkoztatás teljes időtartama alatt arányosan csökkenteni kell a szerződéses alkalmazott díjazását és éves szabadságát. Ez az arányos csökkentés nem alkalmazandó a háztartási támogatásra, a gyermek és más eltartott személyek után járó támogatásra, a fogyatékkal élő gyermek után járó támogatásra és az iskoláztatási támogatásra.

(2)   Arányosan csökkenteni kell a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt szerzett nyugdíjjogosultságot és a nyugdíjjárulék összegét is. Mindazonáltal a szerződéses alkalmazott kérelmezheti, hogy további nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve, hogy a vonatkozó járulékok teljes egészét – azaz a rá és a munkáltatóra eső részét is – állja.

(3)   Amennyiben ez összeegyeztethető az (1) bekezdésben említett szolgálati érdekekkel, az igazgató megadhatja az erre vonatkozó engedélyt. Az Intézet egy hónapon belül választ ad a szerződéses alkalmazott kérelmére.

(4)   Az igazgatónak végrehajtási szabályokat kell elfogadnia e cikk vonatkozásában.

21. cikk

Munkaszüneti napok

A munkaszüneti napok jegyzékét az igazgatónak kell összeállítania a munkaszüneti napoknak az alkalmazás helyén és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatalos jegyzéke alapján.

Ezek a munkaszüneti napok nem számítanak bele a szerződéses alkalmazottak éves szabadságába.

Amennyiben a munkaszüneti napok közül egy vagy több szombatra vagy vasárnapra esik, az igazgató megegyező számú másik napot jelölhet ki helyettük.

22. cikk

Szabadság

A szerződéses alkalmazottak minden szolgálati jogviszonyban eltöltött hónap után két és fél nap fizetett éves szabadságra jogosultak. Ezt a jogosultságot minden naptári évre alkalmazni kell.

Amennyiben a szerződéses alkalmazott december 31-én fel nem használt szabadnapokkal rendelkezik, az igazgató engedélyt adhat legfeljebb 12 szabadnapnak a következő évre való átvitelére. A következő évre átvitt, de azon év december 31-ig fel nem használt minden jogosultság megszűnik.

Azoknak a szerződéses alkalmazottaknak, akik az a) pont szerinti jogosultság alapján kívánnak szabadnapot igénybe venni, ehhez be kell szerezniük felettesük és az igazgató előzetes engedélyét.

Az Intézet igazgatási osztálya nyilvántartást vezet a felhasznált szabadnapokról.

A követendő eljárást az igazgató által elfogadandó végrehajtási szabályokban kell meghatározni.

A szerződéses alkalmazott Intézettől való távozásakor még fel nem használt szabadnapok elvesznek. Abban az esetben azonban, ha az igazgató írásban igazolja, hogy a szerződéses alkalmazott a szolgálat követelményei miatt nem vehette igénybe valamennyi szabadnapját, a szerződéses alkalmazott kárpótlásként az ilyen módon összegyűlt szabadnapok után naponként havi nettó alapilletményének egyharmincad részére jogosult.

a)

A szerződéses alkalmazott kérésére az igazgató személyes okokkal indokolt kivételes körülmények esetén fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, amennyiben ez összeegyeztethető a szolgálati érdekekkel. A szerződéses alkalmazott a próbaidejének lejárta előtt nem kérelmezhet fizetés nélküli szabadságot.

b)	Az ilyen jellegű szabadság teljes időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a szerződéses alkalmazott semmilyen jövedelemszerző tevékenységet nem folytathat.

c)

A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a szerződéses alkalmazott nem jogosult a besorolási fokozatán belüli magasabb fizetési fokozatba lépésre vagy előléptetésre; a 8. és 14. cikkben meghatározott szociális jóléti rendszerben való tagságát, valamint a kockázatok e rendszer alapján történő fedezését pedig fel kell függeszteni.

Mindazonáltal a szerződéses alkalmazott legkésőbb egy hónappal a személyes okokkal indokolt szabadság első hónapja után kérelmezheti, hogy továbbra is biztosítva legyen a rendszerben, feltéve, hogy a vonatkozó járulékok teljes egészét – ideértve a munkáltatóra eső részét is – állja.

Az a szerződéses alkalmazott, aki bizonyítja, hogy másik nyugdíjrendszer alapján nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy további nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve, hogy a vonatkozó járulékok teljes egészét – ideértve a munkáltatóra eső részét is – állja.

Az éves szabadságon túl külön szabadság jár betegség, szülési szabadság, apasági szabadság, szülői szabadság, illetve kivételes körülmények esetén.

A részleteket és a követendő eljárást a VIII. melléklet tartalmazza.

23. cikk

Hazautazási szabadság

(1)   A külföldi munkavégzési támogatásra jogosult szerződéses alkalmazottak minden kétéves szolgálati időszak vonatkozásában hazautazási szabadságra jogosultak.

a)	A hazautazási szabadság nyolc munkanapot jelent.

b)

A hazautazási szabadság legkorábban annak az időszaknak a vége előtt hat hónappal vehető igénybe, amelyre az vonatkozik. Amennyiben a szerződéses alkalmazott a hazautazási szabadságot nem veszi igénybe annak az időszaknak a végét követő hat hónapon belül, amelyre az vonatkozik, akkor a hazautazási szabadság ezen kétéves időszak vonatkozásában elvész. A valamely adott kétéves időszak vonatkozásában igénybe vett hazautazási szabadság időpontja a következő hazautazási szabadság időpontját nem befolyásolja.

c)

Amennyiben mindkét házastárs vagy bejegyzett élettárs az Intézet alkalmazottja, és mindketten jogosultak hazautazási szabadságra, akkor az a következő feltételekkel vehető igénybe: i. amennyiben mindkettejük otthona ugyanabban az országban található, kétévente mindegyikük jogosult hazautazási szabadságra az említett ország viszonylatában; ii. amennyiben otthonuk két különböző országban található, kétévente mindegyikük jogosult hazautazási szabadságra a saját országa viszonylatában; iii. a pár eltartott gyermekei, illetve adott esetben ezeknek a gyermekeknek a kísérője kétévente csak egy alkalommal jogosult hazautazási szabadságra; amennyiben a szülők otthona két különböző országban található, a hazautazási szabadság bármelyik ország vonatkozásában igénybe vehető.

(2)   A hazautazási szabadságot igénybe vevő szerződéses alkalmazott a 18. cikkben megállapított eljárásoknak megfelelően jogosult saját oda-vissza utazási költségei, gyermekei oda-vissza utazási költségei, illetve amennyiben háztartási támogatásban részesül, házastársa vagy bejegyzett élettársa oda-vissza utazási költségeinek a megtérítésére.

(3)   Azon szerződéses alkalmazottak, akik hazautazási szabadságukat nem veszik igénybe, annak ellentételezésére nem jogosultak.

(4)   A hazautazási szabadság az alábbi feltételekkel vehető igénybe:

a)	az érintett személynek írásban vállalnia kell, hogy, függetlenül attól, hogy hazautazási szabadságát mikor veszi igénybe, azon időszak végét követő hat hónapon belül, amelyre a hazautazási szabadság vonatkozik, nem mond fel az Intézetnél;

b)	a közvetlen felettesnek igazolnia kell, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakban a szerződéses alkalmazott szolgálataira minden valószínűség szerint nem tart igényt.

Az igazgató határozhat úgy, hogy eltér a fenti rendelkezésektől abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy azok szigorú alkalmazása az érintett szerződéses alkalmazottra nézve igazságtalan volna, vagy különös nehézségeket okozna a számára.

VI. FEJEZET

Értékelések és előléptetés

24. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az igazgató kivételével az Intézet valamennyi szerződéses alkalmazottjának a tevékenységét évente egyszer, legkésőbb szeptember 30-ig értékelni kell.

Az értékelések a szerződéses alkalmazottak relatív szakmai fejlődésének értékelésére szolgálnak, és lehetőséget biztosítanak a szerződéses alkalmazottak teljesítményének elismerésére, illetve arra is, hogy teljesítményük javítása érdekében felhívják a figyelmüket a hiányosságokra.

(2)   Az értékelési kritériumokat úgy alakítják ki, hogy azok igazodjanak az A, B vagy C besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak különböző feladataihoz és felelősségi köreihez.

Az alkalmazottak számára minden évben meghatározzák azokat a célokat és kritériumokat, amelyek alapján a teljesítményüket értékelni fogják.

A teljes értékelést az éves értékelési íven kell összegezni, amelyet a szerződéses alkalmazott személyi aktájában kell megőrizni.

(3)   Amennyiben az értékelés elégtelen teljesítményt mutat, az igazgató hat hónap elteltével további, időközi értékelést kérhet.

25. cikk

Eljárás

(1)   Az igazgató kijelöli azokat a szerződéses alkalmazottakat, akik értékelést készítenek a teljesen vagy részben alájuk beosztott alkalmazottakról.

(2)   Az értékeléssel megbízott szerződéses alkalmazott az általa értékelt minden egyes szerződéses alkalmazottal személyes értékelő elbeszélgetést tart. Ez az értékelés kiegészülhet egy magasabb szinten végzett másodlagos értékeléssel. A szerződéses alkalmazottat tájékoztatni kell az éves értékeléséről, és a szerződéses alkalmazottnak alá kell írnia az értékelési ívet.

(3)   Az éves értékelés belső használatra szánt igazgatási intézkedés. Ennélfogva az ellen külső szervnél fellebbezésnek helye nincs.

(4)   Amikor valamennyi értékelés elkészült, az igazgató, valamint az igazgatási és személyzeti osztály vezetője összeül, hogy döntsön a lehetséges előléptetésekről.

26. cikk

Az értékeléseket követő intézkedések

(1)   A jó értékelés alapot szolgáltat a magasabb fizetési fokozatba történő előléptetésre. Ez az előléptetés a szerződéses alkalmazott szerződése megkötésének első évfordulóján, a határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező szerződéses alkalmazottak esetén pedig a szerződés megkötésének második évfordulóján lép hatályba.

(2)   A különlegesen jó értékelés alapot szolgáltathat a magasabb fizetési fokozatba vagy akár magasabb besorolási fokozatba való soron kívüli előléptetésre, feltéve, hogy a költségvetésből finanszírozott álláshely esetében lehetőség van az ilyen előléptetésre. Ez az előléptetés az értékelést követő év január 1-jén, a határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező szerződéses alkalmazottak esetén pedig az értékelést követő második év január 1-jén lép hatályba.

(3)   A szerződéses alkalmazottról készült kedvezőtlen értékelés indokolhatja, hogy a szerződéses alkalmazott további egy évig az aktuális fizetési fokozatában maradjon.

(4)   Két egymást követő kedvezőtlen értékelés indokolhatja a szerződés meg nem hosszabbítását vagy megszüntetését.

VII. FEJEZET

Fegyelmi eljárás

27. cikk

(1)   Az a szerződéses alkalmazott vagy volt szerződéses alkalmazott, aki a személyzeti szabályzat szerinti kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, fegyelmi intézkedéssel sújtható.

(2)   Amennyiben az igazgató tudomására jut, hogy bizonyíthatóan az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés történt, az igazgató a kötelezettségszegés megtörténtének ellenőrzése céljából igazgatási vizsgálatot indíthat.

(3)   Az igazgatási vizsgálatokra, a fegyelmi eljárásokra és intézkedésekre, vonatkozó szabályokat a IX. melléklet határozza meg.

VIII. FEJEZET

Fellebbezések és fellebbezési tanács

28. cikk

(1)   Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy kérelmet nyújthat be az igazgatóhoz, hogy vele kapcsolatban az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben határozatot hozzon. Az igazgató a kérelem keltétől számított két hónapon belül közli az érintettel az indokolt határozatát. Amennyiben ezen időszak végéig a kérelemre nem érkezik válasz, ezt úgy kell tekinteni, mint a kérelmet elutasító hallgatólagos határozatot, amellyel kapcsolatban a következő bekezdéseknek megfelelően panasz nyújtható be.

(2)   Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy panaszt nyújthat be az igazgatónál az őt hátrányosan érintő intézkedéssel kapcsolatban, akkor is, ha az igazgató határozatot hozott, és akkor is, ha az igazgató a személyzeti szabályzat által előírt intézkedés meghozatalát elmulasztotta. A panaszt három hónapon belül kell benyújtani. Ennek az időtartamnak a kezdete:

—	amennyiben általános természetű intézkedésről van szó, a határozat közzétételének napja;

—

amennyiben az intézkedés egy bizonyos személyt érint, az érintett személy határozatról való értesítésének napja, de legkésőbb az a nap, amikor az említett személy kézhez kapta az értesítést; ha azonban az intézkedés a címzettjén kívül egy másik személy elleni panaszt is tartalmaz, e másik személy vonatkozásában az a nap, amikor ez utóbbi személy erről értesítést kap, de semmiképpen sem később, mint a közzététel napja;

—	a válaszadásra előírt határidő lejártának napja, amennyiben a panasz az (1) bekezdés szerinti, a kérelem elutasítását jelentő hallgatólagos határozatot érint.

(3)   Az igazgató a panasz benyújtásának napjától számított egy hónapon belül köteles értesíteni az érintett személyt az indokolt határozatáról. Amennyiben ezen időszak végéig a panaszra nem érkezik válasz, azt úgy kell tekinteni, mint a panaszt elutasító hallgatólagos határozatot, amely ellen az (5) bekezdés szerint fellebbezés nyújtható be.

Elutasító válasz esetén az érintett személy közvetítés igénybevételét kérheti. Az ilyen közvetítés igénybevétele nem kötelező.

A közvetítő képesítéssel rendelkező független jogi szakértő, akit az igazgató nevez ki hároméves, megújítható időtartamra.

Az igazgató és az érintett személy minden olyan dokumentumot köteles átadni a közvetítőnek, amely a közvetítő megítélése szerint az ügy vizsgálatához szükséges.

A közvetítő a megállapításait attól a naptól számított 15 napon belül köteles ismertetni, amely napon az ügyről tájékoztatták.

A közvetítő megállapításai sem az igazgatóra, sem az érintett személyre nézve nem kötelező erejűek.

Abban az esetben, ha a megállapításokat az igazgató utasítja el, a közvetítés költségeit az Intézet viseli; ha azonban a megállapításokat az érintett személy utasítja el, a költségek 50 %-át ő állja.

Amennyiben az érintett személy az első fórum (belső igazgatási fellebbezés) lehetőségeit kimerítette, az ügy eldöntése érdekében jogosult arra, hogy az Intézet fellebbezési tanácsához forduljon.

E testület összetételét, működését és egyedi eljárásait a X. melléklet határozza meg.

a)	A fellebbezési tanács határozatai mindkét félre nézve kötelező erővel bírnak. A határozatok ellen fellebbezésnek helye nincs.

b)	A fellebbezési tanács a kifogásolt határozatokat megsemmisítheti vagy megerősítheti.

c)	A fellebbezési tanács azt is elrendelheti, hogy az Intézet térítsen meg minden olyan anyagi kárt, amelyet az érintett személy a megsemmisített határozat hatálybalépésének napjától kezdődően szenvedett el.

d)

A fellebbezési tanács továbbá határozhat úgy, hogy az Intézet a fellebbezési tanács által meghatározandó összeghatárok között térítse meg a panaszos igazolt költségeit, valamint a meghallgatott tanúk utazási és ellátási költségeit. Ezeket a költségeket e szabályzat 18. cikke és VII. melléklete alapján kell kiszámítani.

IX. FEJEZET

Nyugdíjrendszerek

29. cikk

A szerződéses alkalmazottakra az Intézet nyugdíjrendszeri szabályzatában foglalt szabályok és feltételek alkalmazandók, az Összehangolt Szervezetek nyugdíjrendszeri szabályzatával összhangban. Az Intézet új nyugdíjrendszerét azokra a szerződéses alkalmazottakra kell alkalmazni, akik 2005. június 30-át követően léptek szolgálatba.

X. FEJEZET

Az intézet szerződéses alkalmazottainak kirendelése

30. cikk

A kirendelt szerződéses alkalmazott olyan szerződéses alkalmazott, aki az igazgató döntése alapján a szolgálat érdekében olyan utasítást kapott, hogy ideiglenesen az Intézeten kívüli álláshelyet töltsön be.

A szolgálat érdekében történő kirendelésre az alábbi szabályok vonatkoznak:

a)	a kirendelésről az igazgató az érintett szerződéses alkalmazott meghallgatása után határoz;

b)	a kirendelés időtartamát az igazgató határozza meg. A kirendelés kezdeti időtartama legfeljebb hat hónap lehet, amely további legfeljebb hat hónapos időtartamra megújítható;

c)

a kirendelt szerződéses alkalmazott különbözet kifizetésére jogosult, amennyiben azon álláshely teljes díjazása, ahová a szerződéses alkalmazottat kirendelték, kevesebb, mint amely az intézetbeli besorolási fokozata és fizetési fokozata alapján megilleti; hasonlóképpen a szerződéses alkalmazott minden olyan járulékos költség megtérítésére is jogosult lehet, amely a kirendelésével kapcsolatban merül fel, amennyiben megfelelően igazolja ezeket a költségeket;

d)

abban az esetben, ha a kirendelésről szóló megállapodás kimondja, hogy az Intézet a kirendelés teljes időtartama alatt továbbra is fizetni fogja a szerződéses alkalmazott díjazását, és a szerződéses alkalmazott – amellett hogy külföldi munkavégzési támogatásra jogosult – kirendelése miatt más forrásból származó napidíjat is kap, a külföldi munkavégzési támogatás folyósítását meg kell szüntetni;

e)	a kirendelt szerződéses alkalmazottnak továbbra is olyan nyugdíjjárulékot kell fizetnie, amely az intézetbeli besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti aktív foglalkoztatása alapján megállapított illetményen alapul;

f)	a kirendelt szerződéses alkalmazott megtartja álláshelyét, magasabb fizetési fokozatba lépésre való jogát és az előléptetésre való jogosultságát;

g)	kirendelésének végével a szerződéses alkalmazottat haladéktalanul vissza kell helyezni korábbi állásába, feltéve, hogy a szerződéses alkalmazott a kirendelés végén még érvényes szerződéssel rendelkezik.

III. CÍM

AZ IDEIGLENES ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az ideiglenes alkalmazott általában korlátozott időtartamra felvett kisegítő alkalmazott. Az ideiglenes alkalmazott nem rendelkezik nemzetközi alkalmazotti jogállással.

(2)   Az ideiglenes alkalmazott olyan alkalmazott, aki az Intézet költségvetésből finanszírozott álláshelyeket tartalmazó táblázatában meghatározott ideiglenes álláshelyet tölt be.

(3)   E cím rendelkezéseire is figyelemmel, az elfogadandó idevágó végrehajtási szabályok alapján az igazgató határozza meg az ideiglenes alkalmazottak alkalmazási feltételeit és azon belül is mindenekelőtt:

a)	felvételük és szerződésük megszüntetésének feltételeit;

b)	szabadságukat; és

c)	díjazásukat.

(4)   Az ideiglenes alkalmazottakat kötik az I. cím rendelkezései és a II. cím alábbi rendelkezései:

—	II. fejezet: az 5. cikk (foglalkoztatási korhatár) és a 6. cikk (orvosi vizsgálatok);

—	III. fejezet: a 8. cikk (2) bekezdés, a 14. cikk (3) bekezdésének a) pontja (szociális jóléti ellátások járulékai) és a 15. cikk (illetményelőleg és visszatérítések);

—	IV. fejezet: a 18. cikk (kiküldetés);

—	V. fejezet: a 19. cikk (munkaidő), a 20. cikk (részmunkaidős foglalkoztatás) és a 21. cikk (munkaszüneti napok);

—	VII. fejezet: a 27. cikk (fegyelmi intézkedések);

—	VIII. fejezet: a 28. cikk (fellebbezések és a Fellebbezési Tanács); és

—	az e rendelkezéseken alapuló bármely kiegészítő szabály.

32. cikk

Szerződések

Az ideiglenes alkalmazottakat összesen 24 hónapot meg nem haladó időtartamra lehet alkalmazni. Az Intézet és az ideiglenes alkalmazottak legalább egy hónapos felmondási idő mellett megszüntethetik a szerződést.

33. cikk

Díjazás

(1)   Az ideiglenes alkalmazottak díjazását szerződésben kell rögzíteni, a díjazás havi nettó illetményből áll, és az érintett személy családi vagy szociális helyzetétől függetlenül nem tartalmaz további támogatásokat.

(2)   Ebből a meghatározott összegből le kell vonni az alkalmazott vagy egy teljes visszatérítést nyújtó magánbiztosítási alapba, vagy – amennyiben az alkalmazott már valamely betegségbiztosítási rendszer tagja – a kiegészítő biztosítási alapba fizetendő szociális jóléti járulékait.

(3)   Mivel az ideiglenes alkalmazottak nyugdíjrendszeri ellátásban nem részesülnek, ilyen célú levonásra nem kerül sor.

34. cikk

Különös rendelkezések

Az ideiglenes alkalmazottak nem kérhetik családtagjaik áttelepülési és távozási költségeinek a megtérítését.

Az ideiglenes alkalmazottak minden szolgálati jogviszonyban eltöltött hónap után két és fél nap szabadságra jogosultak.

IV. CÍM

SZAKÉRTŐKRE ÉS GYAKORNOKOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

(1)   A szakértők és gyakornokok külső alkalmazotti jogállással rendelkeznek. E személyzeti szabályzat I. címének rendelkezései vonatkoznak rájuk, amelyekkel kinevezésükkor ismerkednek meg.

(2)   A szakértők és gyakornokok teljes díjazását az Intézetben folytatott tevékenységük megkezdésekor rögzíteni kell. Azt az igazgató által megállapított egymást követő részletekben kell kifizetni annak a munkának az eredményeivel összhangban, amelyre alkalmazták, illetve fogadták őket.

(3)   A kinevezett szakértők kizárólag saját utazási költségeik megtérítésére jogosultak az Intézetbe érkezésükkor és távozásukkor.

V. CÍM

MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELET

36. cikk

(1)   A személyzeti bizottság az Intézetnek az 1. cikkben meghatározottak szerinti összes alkalmazottját képviseli.

(2)   A személyzeti bizottság feladata, hogy:

a)	megvédje az Intézet összes alkalmazottjának szakmai érdekeit;

b)	javaslatokat tegyen az alkalmazottak jólétének javítására;

c)	javaslatokat tegyen az alkalmazottak társadalmi, kulturális és sporttevékenységeivel kapcsolatosan;

d)	képviselje az alkalmazottakat más nemzetközi szervezetek személyzeti szervezetei előtt.

(3)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó megbízást az igazgató határozza meg az alkalmazottakkal folytatott konzultációt követően.