Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32015R0923

A Bizottság (EU) 2015/923 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. március 11.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2015/1530

OJ L 150, 17.6.2015, p. 1–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2015/923/oj

17.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/923 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. március 11.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére, 73. cikke (7) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 84. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A szabályozási arbitrázs elkerülése és a szavatolótőke-követelmény Unión belüli összehangolt alkalmazásának biztosítása érdekében fontos biztosítani azt, hogy egységes megközelítést alkalmazzanak az intézmények saját szavatolótőke-instrumentumokban lévő közvetett és szintetikus részesedéseinek, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetekben lévő közvetett és szintetikus részesedéseknek a szavatoló tőkéből való levonására.

(2)

Tekintve, hogy az 575/2013/EU rendelet már rendelkezik az intézmény szavatolótőke-instrumentumaiban az intézmény által birtokolt közvetlen részesedésekről, valamint a más pénzügyi ágazatbeli szervezetek szavatolótőke-instrumentumaiban birtokolt közvetlen részesedésekről, helyénvaló kiegészítő szabályokat meghatározni az intézmény azon részesedéseinek szavatoló tőkéből való levonására, amelyek az intézmény saját ilyen instrumentumaiban vagy más pénzügyi ágazatbeli szervezetek ilyen instrumentumaiban lévő közvetett vagy szintetikus részesedéseihez kapcsolódnak.

(3)

Az indexhez kötött részesedésekből származó közvetett részesedések kezelését az 575/2013/EU rendelet 76. cikke, valamint a 241/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 25. és 26. cikke szabályozza. A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet azonban nem vonatkozik az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f), h) és i) pontjával, 56. cikkének a), c), d) és f) pontjával, valamint 66. cikkének a), c) és d) pontjával összefüggésben felmerülő közvetett és szintetikus részesedésekre. Új szabályokat szükséges meghatározni az e rendelkezésekben említett közvetett és szintetikus részesedések kezelése tekintetében.

(4)

Amennyiben valamely intézmény saját hitelképessége befolyásolja az intézmény kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumainak és járulékos tőkeinstrumentumainak megtérüléséhez referenciaként szolgáló piaci mutatók által meghatározott kamatlábakat, prudenciális aggályok merülnek fel, amelyek az instrumentumhoz kapcsolódó kifizetések és az intézmény hitelképessége közötti korrelációhoz kapcsolódnak. A panelban szereplő intézmények számának és sokszínűségének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megfelelő módon tükrözze az érintett piacon folyó tevékenységeket. Ezért ha valamely intézmény változó kamatozású vagy később változó kamatozásúvá váló rögzített kamatozású kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumot vagy járulékos tőkeinstrumentumot bocsát ki, az instrumentum után fizetett kamatláb nem növekedhet, ha az intézmény hitelképessége csökken. Ezért amennyiben a kamatláb valamely mutatóhoz kötött, a mutatónak kellőképpen átfogónak kell lennie annak biztosításához, hogy az intézmény saját hitelképessége ne lehessen a mutató által meghatározott kamatlábakat befolyásoló fő tényező. Különbséget kell tenni aközött, hogy a referencia-kamatlábat befolyásoló korrelációt az egész ágazat által elszenvedett stressz okozza, és aközött, hogy a referencia-kamatlábat befolyásoló korreláció oka egyetlen intézmény hitelképessége.

(5)

A konszolidált szintű és szubkonszolidált szintű kisebbségi részesedések számításának következetesnek kell lennie. Ezért azon leányvállalat esetében, amely maga is egy pénzügyi ágazatbeli szervezet anyavállalata, a figyelembe vehető kisebbségi részesedés az az összeg, amely akkor keletkezik, ha az érintett leányvállalat anyavállalata az 575/2013/EU rendelet első részének II. címében említett prudenciális konszolidációt alkalmazza.

(6)

Tekintve, hogy az 575/2013/EU rendelet 84., 85. és 87. cikkének hatálya alá tartozó levonások hasonló jellegűek, ezen esetek mindegyikében ugyanazon rendelkezések alkalmazandók a figyelembe vehető kisebbségi részesedések kiszámítására.

(7)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(8)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét.

(9)

A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következő o) és p) pontokkal egészül ki:

„o)

azon feltételek, amelyek alapján az indexek átfogó piaci indexeknek minősülnek, az 575/2013/EU rendelet 73. cikke (7) bekezdésének megfelelően;

p)

az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének (2) bekezdése, valamint 85. és 87. cikke alapján szükséges szubkonszolidált alapú számítás az említett rendelet 84. cikke (4) bekezdésének megfelelően.”.

2.

A rendelet a következő 15a–15j. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Közvetett részesedések az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

(1)   E rendelet 15c., 15d., 15e. és 15i. cikke alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontjában említettek szerinti »közbenső szervezet« magában foglalja a következő szervezetek bármelyikét, amennyiben az pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumait birtokolja:

a)

kollektív befektetési forma;

b)

a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalaptól eltérő nyugdíjalap;

c)

meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap, amennyiben az intézmény támogatja a befektetési kockázatot, és amennyiben a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap nem független a szponzor intézménytől;

d)

közvetve vagy közvetlenül az alábbiak egyikének irányítása vagy jelentős befolyása alatt álló jogalanyok:

1.

az intézmény vagy leányvállalatai;

2.

az intézmény anyavállalata vagy ezen anyavállalat leányvállalatai;

3.

az intézmény pénzügyi holdingtársaság anyavállalata vagy e pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai;

4.

az intézmény vegyes tevékenységű holdingtársaság anyavállalata vagy e vegyes tevékenységű holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai;

5.

az intézmény vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalata vagy e vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai;

e)

együttesen, közvetlenül vagy közvetve az alábbiak irányítása vagy jelentős befolyása alatt álló jogalanyok: egy intézmény, több intézmény vagy olyan intézmények hálózata, amelyek egyazon intézményvédelmi rendszernek vagy egy központi szervezethez kapcsolódó intézményvédelmi rendszernek vagy intézményhálózatnak nem az intézményt magában foglaló csoportként szervezett tagjai;

f)

különleges célú gazdasági egységek;

g)

olyan jogalanyok, amelyek tevékenysége a pénzügyi ágazatbeli szervezetek pénzügyi instrumentumainak birtoklása;

h)

bármely jogalany, amely esetében az illetékes hatóság úgy tekinti, hogy azt a közvetett és szintetikus részesedések levonására vonatkozó szabályok megkerülésének céljával használják.

(2)   Az (1) bekezdés h) pontjának sérelme nélkül az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 114. pontjában említett »közbenső szervezet« a következő jogalanyokat nem foglalja magában:

a)

vegyes tevékenységű holdingtársaságok, intézmények, biztosítók, viszontbiztosítók;

b)

az alkalmazandó nemzeti jog értelmében az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv követelményeinek hatálya alá tartozó jogalanyok;

c)

az a) pontban említettektől eltérő pénzügyi ágazatbeli szervezetek, amelyek felügyelet alatt állnak, és amelyeknek szabályozói tőkéjükből le kell vonniuk a saját szavatolótőke-instrumentumokban lévő közvetlen és közvetett részesedéseket, valamint a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumaiban lévő részesedéseket.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap akkor tekintendő függetlennek a szponzor intézménytől, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap jogilag elkülönül a szponzor intézménytől, és irányítása független;

b)

az adott nyugdíjalap alapszabályát, alapító okiratait, illetve belső szabályait független szabályozó szerv hagyta jóvá; vagy a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat az érintett tagállam alkalmazandó nemzeti joga meghatározza;

c)

a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagyonkezelőit vagy irányítóit az alkalmazandó nemzeti jog kötelezi arra, hogy pártatlanul, a szponzor intézmény érdeke helyett a program kedvezményezettjeinek érdekében járjanak el, prudens módon kezeljék a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap vagyonát és megfeleljenek az adott nyugdíjalap b) pontban említett alapszabályában, alapító okiratában, belső szabályaiban, illetve az ugyanitt említett jogi vagy szabályozási keretben rögzített korlátozásoknak;

d)

a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap b) pontban említett alapszabálya, alapító okiratai, illetve a létrehozására és működésére vonatkozó szabályok korlátozásokat tartalmaznak a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap által a szponzor intézmény által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumokba eszközölhető befektetések tekintetében.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában említett, meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalap a szponzor intézmény szavatolótőke-instrumentumait birtokolja, a szponzor intézmény e részesedéseket saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokban, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokban, illetve saját járulékos tőkeinstrumentumokban meglévő közvetett részesedésként kezeli. A szponzor intézmény elsődleges alapvető tőkeelemeiből, kiegészítő alapvető tőkeelemeiből, illetve járulékos tőkeelemeiből levonandó összegeket a 15c. cikkel összhangban kell kiszámítani.

15b. cikk

Szintetikus részesedések az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f), h) és i) pontja értelmében a következő pénzügyi termékek tekintendők szintetikus tőkeinstrumentum-részesedésnek:

a)

származtatott termékek, amelyek mögöttes eszközéül pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumai szolgálnak, vagy amelyek esetében az alaptermék-kibocsátó a pénzügyi ágazatbeli szervezet;

b)

harmadik félnek a harmadik fél által pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumába eszközölt befektetés vonatkozásában nyújtott garancia vagy hitelkockázati fedezet.

(2)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi termékek magukban foglalják a következőket:

a)

valamely pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumára vonatkozó teljeshozam-csereügyletbe történő befektetések;

b)

az intézmény által megvásárolt, valamely pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumára vonatkozó vételi opciók;

c)

az intézmény által eladott, valamely pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumára vonatkozó eladási opciók, illetve az intézmény bármely tényleges vagy függő szerződéses kötelezettsége szavatolótőke-instrumentumainak megvásárlására;

d)

valamely pénzügyi ágazatbeli szervezet tőkeinstrumentumára vonatkozó forward vásárlási megállapodásba történő befektetések.

15c. cikk

Közvetett részesedések számítása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

Az elsődleges alapvető tőkeelemekből az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f), h) és i) pontjában előírtaknak megfelelően levonandó közvetett részesedések összege az alábbi módok egyike szerint számítandó ki:

a)

a 15d. cikkben leírt alapértelmezett megközelítés szerint;

b)

amennyiben az intézmény az illetékes hatóságok felé kielégítően bizonyítja, hogy számára a 15d. cikkben leírt módszer túlzottan megterhelő lenne, a 15e. cikkben leírt, struktúraalapú megközelítés szerint. A 15e. cikkben leírt struktúraalapú megközelítést az intézmények nem alkalmazhatják a 15a. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett közbenső szervezetekben eszközölt befektetésekkel kapcsolatban e levonások számítására.

15d. cikk

A közvetett részesedések alapértelmezett megközelítés szerinti számítása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

(1)   Az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokban meglévő, az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f), h) és i) pontjában előírtaknak megfelelően levonandó közvetett részesedések összege az alábbiak szerint számítandó ki:

a)

amennyiben valamennyi befektető közbenső szervezettel szembeni kitettségei egyenrangúak, az összeg egyenlő a finanszírozási aránynak és a közbenső szervezet által a pénzügyi ágazatbeli szervezetben birtokolt elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összegének szorzatával;

b)

amennyiben a befektetők közbenső szervezettel szembeni kitettségei nem egyenrangúak, az összeg egyenlő a finanszírozási aránynak és az alábbi összegek közül a kisebbnek a szorzatával:

i.

a közbenső szervezet által a pénzügyi ágazatbeli szervezetben birtokolt elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összege;

ii.

az intézmény közbenső szervezettel szembeni kitettsége a közbenső szervezetnek nyújtott minden egyéb olyan finanszírozással együtt, amely egyenrangú az intézmény kitettségével.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában rögzített számítási módszert a finanszírozás minden olyan részlete tekintetében el kell végezni, amely egyenrangú az intézmény által nyújtott finanszírozással.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a finanszírozási arány az intézmény közbenső szervezettel szembeni kitettsége osztva az intézmény közbenső szervezettel szembeni kitettségének és az e közbenső szervezettel szembeni minden egyéb, az intézmény kitettségével egyenrangú kitettségnek az összegével.

(4)   Az (1) bekezdésben rögzített számítást az egyes közbenső szervezetek által pénzügyi ágazatbeli szervezetben birtokolt minden egyes részesedés vonatkozásában külön-külön kell elvégezni.

(5)   Amennyiben a pénzügyi ágazatbeli szervezet elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiba eszközölt befektetéseket további vagy több közbenső szervezeten keresztül birtokolják, az (1) bekezdés szerinti finanszírozási arányt az e bekezdés a) pontjában említett összeg és az e bekezdés b) pontjában említett összeg hányadosaként kell meghatározni:

a)

a közbenső szervezetnek az intézmény által biztosított finanszírozás összegeinek és az e közbenső szervezetek által további közbenső szervezeteknek nyújtott finanszírozás összegeinek, valamint e további közbenső szervezetek által a pénzügyi ágazatbeli szervezetnek nyújtott finanszírozás összegeinek szorzata;

b)

az egyes közbenső szervezetek által kibocsátott tőkeinstrumentumok vagy egyéb releváns instrumentumok összegeinek szorzata.

(6)   Az (5) bekezdésben említett finanszírozási arányt külön-külön kell kiszámítani minden egyes, közbenső szervezetek által valamely pénzügyi ágazatbeli szervezetben birtokolt részesedés vonatkozásában, és minden egyes olyan finanszírozási részlet vonatkozásában, amely egyenrangú az intézmény és a további közbenső szervezetek által nyújtott finanszírozással.

15e. cikk

A közvetett részesedések struktúraalapú megközelítés szerinti számítása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

(1)   Az elsődleges alapvető tőkeelemekből az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírtaknak megfelelően levonandó összeg egyenlő az e rendelet 15d. cikkének (3) bekezdésében meghatározott finanszírozási aránynak és a közbenső szervezet által az intézményben birtokolt elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összegének szorzatával.

(2)   Az elsődleges alapvető tőkeelemekből az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontjában előírtaknak megfelelően levonandó összeg egyenlő az e rendelet 15d. cikkének (3) bekezdésében meghatározott finanszírozási aránynak és a közbenső szervezet által pénzügyi ágazatbeli szervezetekben birtokolt elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok aggregált összegének szorzatával.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az intézmény közbenső szervezetenként külön-külön számítja ki az intézmény elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban a közbenső szervezet által birtokolt aggregált összeget, valamint azt az aggregált összeget, amelyet a közbenső szervezet más pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban birtokol.

(4)   Az intézmény az 575/2013/EU rendelet 43. cikkében említett jelentős befektetésnek tekinti a pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban lévő, az e cikk (2) bekezdése szerint számított részesedések összegét, és az említett rendelet 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban levonja azt.

(5)   Amennyiben az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokban eszközölt befektetéseket további vagy több közbenső szervezeten keresztül birtokolják, a 15d. cikk (5) és (6) bekezdése alkalmazandó.

(6)   Amennyiben az intézmény nem képes meghatározni a közbenső szervezet által az intézmény elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban vagy pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban birtokolt aggregált összegeket, az intézmény azon maximális összegeket felhasználva becsüli meg az általa nem meghatározható összegeket, amelyeket a közbenső szervezet (befektetési megbízása alapján) birtokolni tud.

(7)   Amennyiben az intézmény a befektetési megbízás alapján nem képes megbecsülni a közbenső szervezet által az intézmény elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban vagy pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban birtokolt maximális összeget, az általa a közbenső szervezetben birtokolt finanszírozás összegeit a saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban eszközölt befektetésként kell kezelnie, és az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban le kell vonnia azokat.

(8)   E cikk (7) bekezdésétől eltérve az intézmény nem jelentős befektetésként kezeli és az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban levonja a közbenső szervezetben lévő finanszírozásának összegét, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a finanszírozás összege kevesebb, mint az intézmény elsődleges alapvető tőkéjének 0,25 %-a;

b)

a finanszírozás összege kevesebb mint 10 millió EUR;

c)

az intézmény az ésszerűség határain belül nem tudja meghatározni a közbenső szervezet által birtokolt saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumainak összegét.

(9)   Amennyiben a közbenső szervezet finanszírozása egy KBF befektetési jegyeinek vagy részvényeinek formájában valósul meg, az intézmény az e cikk (6) bekezdésében említett aggregált összegek kiszámítása és jelentése céljából az 575/2013/EU rendelet 132. cikkében rögzített feltételek mellett támaszkodhat az említett 132. cikk (5) bekezdésében említett harmadik felekre.

15f. cikk

Szintetikus részesedések számítása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f), h) és i) pontjának alkalmazásában

(1)   Az elsődleges alapvető tőkeelemekből az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f), h) és i) pontjában előírtaknak megfelelően levonandó szintetikus részesedések összege a következő:

a)

a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedések esetében:

i.

opciók esetében az érintett instrumentumoknak az 575/2013/EU rendelet III. részének IV. címével összhangban számított delta ekvivalens összege;

ii.

bármely más szintetikus részesedés esetében a névérték vagy a névleges összeg;

b)

a nem kereskedési könyvben nyilvántartott részesedések esetében:

i.

vételi opciók esetében az aktuális piaci érték;

ii.

bármely más szintetikus részesedés esetében a névérték vagy a névleges összeg.

(2)   Az intézmény az (1) bekezdésben említett szintetikus részesedéseket az intézmény és a partner közötti szerződés aláírásának dátumától kezdve vonja le.

15 g. cikk

Jelentős befektetések számítása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése i) pontjának alkalmazásában

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése i) pontjának alkalmazásában annak értékelésére, hogy valamely intézmény az említett rendelet 43. cikkének a) pontja értelmében a pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok több mint 10 %-át birtokolja-e, az intézményeknek összegezniük kell a közvetlen részesedésekben lévő bruttó hosszú pozícióikat, valamint az e rendelet 15a. cikke (1) bekezdésének d)–h) pontjában említett pénzügyi ágazatbeli szervezet elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban lévő közvetett részesedéseiket.

(2)   Az illetékes hatóság figyelembe veszi a közvetett és a szintetikus részesedéseket annak értékelése során, hogy teljesülnek-e az 575/2013/EU rendelet 43. cikkének b) és c) pontjában rögzített feltételek.

15h. cikk

Kiegészítő alapvető tőkeállomány és járulékos tőkeállomány

Az e rendelet 15a–15f. cikkében említett módszertan értelemszerűen alkalmazandó az 575/2013/EU rendelet 56. cikke a), c) és d) pontjának alkalmazásában a kiegészítő alapvető tőkeállományra, az említett rendelet 66. cikke a), c) és d) pontjának alkalmazásában pedig a járulékos tőkeállományra; ennek során az elsődleges alapvető tőkére való hivatkozások a kiegészítő alapvető tőkére, illetve a járulékos tőkére való hivatkozásként értendők.

15i. cikk

A pénzügyi ágazatbeli szervezetek szavatolótőke-instrumentumaiban birtokolt közvetett részesedések levonásainak sorrendje és maximális összege

(1)   A (2), illetve (3) bekezdésben rögzített korlátok függvényében, amennyiben a közbenső szervezet pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumaiban, valamint a járulékos tőkeinstrumentumaiban birtokol részesedést, elsőként az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat, másodikként a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat, végül pedig a járulékos tőkeinstrumentumokat kell levonni.

(2)   Amennyiben a közbenső szervezet intézmények szavatolótőke-instrumentumaiban birtokol részesedést, az első albekezdésnek az egyes részesedéstípusokra való alkalmazása során az intézmények elsőként a saját szavatolótőke-instrumentumaikban meglévő részesedéseket vonják le.

(3)   Amennyiben valamely intézmény közvetett módon pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentumait birtokolja, az intézmény szavatoló tőkéjéből levonandó összeg nem lehet magasabb, mint a következő összegek közül az alacsonyabb:

a)

az intézmény által a közbenső szervezetnek nyújtott teljes finanszírozás;

b)

a közbenső szervezet által a pénzügyi ágazatbeli szervezetben birtokolt szavatolótőke-instrumentumok összege.

15j. cikk

Cégérték (goodwill)

Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett levonások alkalmazásához az említett rendelet 46. cikke értelmében levonandó összeg meghatározása során az intézmények dönthetnek úgy, hogy nem határozzák meg külön az üzleti és cégértéket.”.

3.

A rendelet a következő 24a. cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A szavatolótőke-instrumentumokhoz kapcsolódó kifizetések – átfogó piaci indexek

(1)   Valamely kamatláb-mutató akkor tekinthető átfogó piaci indexnek, ha az alábbi összes feltételt teljesíti:

a)

egy vagy több pénznem esetében a bankközi hitelezés kamatlábainak meghatározásához használják;

b)

referencia-kamatlábként szolgál az intézmény által (adott esetben ugyanazon pénznemben) kibocsátott, változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében;

c)

a mutatóhoz hozzájáruló intézményektől (»panel«) független szervezet számítja ki átlagos kamatlábként;

d)

a mutató keretében meghatározott kamatlábak mindegyike a bankközi piacon aktív intézményekből álló panel által benyújtott kamatlábjegyzéseken alapul;

e)

a c) pontban említett panel összetétele biztosítja a tagállamban jelen lévő intézmények megfelelő szintű képviseletét.

(2)   Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában a képviselet az alábbi esetek bármelyikében megfelelő szintűnek tekintendő:

a)

amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában említett panel legalább 6 különböző tagtól kap adatokat, mielőtt a kamatláb meghatározása céljából diszkontálnák a jegyzéseket;

b)

amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

i.

az (1) bekezdés c) pontjában említett panel legalább 4 különböző tagtól kap adatokat, mielőtt a kamatláb meghatározása céljából diszkontálnák a jegyzéseket;

ii.

a panel (1) bekezdés c) pontjában említett tagjai az érintett piac legalább 60 %-át képviselik.

(3)   A (2) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett érintett piac a panelhez ténylegesen hozzájáruló tagok eszközeinek és kötelezettségeinek összege a nemzeti pénznemben, osztva az érintett tagállam hitelintézeteinek nemzeti pénznemben kifejezett eszközeinek és kötelezettségeinek összegével; az érintett tagállam hitelintézetei közé értendők a tagállamban letelepedett fióktelepek és az érintett tagállambeli pénzpiaci alapok is.

(4)   Valamely részvényindex akkor tekinthető átfogó piaci indexnek, ha az az 575/2013/EU rendelet 344. cikkével összhangban megfelelő módon diverzifikált.”.

4.

A rendelet a következő 34a. cikkel egészül ki:

„34a. cikk

A konszolidált elsődleges alapvető tőkébe beszámított kisebbségi részesedések

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének (2) bekezdésével, 85. cikkének (2) bekezdésével és 87. cikkének (2) bekezdésével összhangban előírt szubkonszolidált alapú számítás meghatározása céljából az e cikk (2)–(4) bekezdésében leírtak szerint kell kiszámítani az azon leányvállalatnak az említett rendelet 81. cikkében említett, figyelembe vehető kisebbségi részesedéseit, amely leányvállalat maga is egy, az említett rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében említett vállalkozás anyavállalata.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság él az 575/2013/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett mérlegelési jogkörével, az e cikk (3) és (4) bekezdése szerinti számítás alapjául azt a helyzetet kell venni, amelyben az intézmény akkor lenne, ha a hatóság nem élt volna mérlegelési jogkörével.

(3)   Amennyiben a leányvállalat összevont helyzete alapján megfelel az 575/2013/EU rendelet harmadik részében foglalt rendelkezéseknek, a következő kezelés alkalmazandó:

a)

az érintett leányvállalatnak az 575/2013/EU rendelet 84. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, konszolidált alapú elsődleges alapvető tőkéje tartalmazza a saját leányvállalataitól származó, az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének és az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően számított, figyelembe vehető kisebbségi részesedéseket;

b)

a szubkonszolidált alapú számítás céljából az elsődleges alapvető tőkének az 575/2013/EU rendelet 84. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban előírt összege az az említett rendelet 84. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban számított összeg, amely az adott lányvállalatra vonatkozó elsődleges alapvető tőkekövetelményeknek a leányvállalat összevont helyzetének szintjén történő teljesítéséhez szükséges. A 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett egyedi szavatolótőke-követelményeket a leányvállalat esetében illetékes hatóság határozza meg;

c)

a konszolidált elsődleges alapvető tőkének az 575/2013/EU rendelet 84. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban előírt összege a leányvállalat által annak összevont helyzete alapján az azon intézmény elsődleges alapvető tőkekövetelményeihez nyújtott hozzájárulás, amely intézmény vonatkozásában a figyelembe vehető kisebbségi részesedések összevont alapon kiszámításra kerülnek. A hozzájárulás kiszámítása céljából az intézmény prudenciális konszolidációjának körébe bevont vállalkozások közötti minden csoporton belüli ügyletet ki kell küszöbölni.

(4)   A (3) bekezdés c) pontjában említett konszolidáció végrehajtása során a leányvállalat nem szerepelteti az azon intézmény prudenciális konszolidációjának körébe be nem vont leányvállalatainak tőkekövetelményeit, amely intézmény vonatkozásában a figyelembe vehető kisebbségi részesedések kiszámításra kerülnek.

(5)   Amennyiben valamely leányvállalatra az 575/2013/EU rendelet 84. cikkének (3) bekezdésében említett mentesítés van érvényben, akkor a mentesítés által érintett leányvállalat bármely anyavállalata figyelembe veheti elsődleges alapvető tőkéjében a mentesítés által érintett leányvállalat leányvállalataitól származó kisebbségi részesedéseket, feltéve, hogy e leányvállalatok mindegyike vonatkozásában elvégezték az említett rendelet 84. cikkének (1) bekezdésében, valamint az e rendeletben előírt számításokat. A szavatoló tőkébe beszámított elsődleges alapvető tőke összege az anyavállalat szintjén nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet akkor számítottak volna be, ha a leányvállalat nem kapott volna mentességet.

(6)   Amennyiben valamely anyavállalatnak az 575/2013/EU rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében nem említett, közbenső leányvállalata van, és amennyiben e közbenső leányvállalatnak magának az 575/2013/EU rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében említett leányvállalatai vannak, az anyavállalat elsődleges alapvető tőkéjébe beszámíthatja az e leányvállalatoktól származó, az említett rendelet 84. cikkének (1) bekezdése szerint számított kisebbségi részesedéseket. Ugyanakkor azonban az anyavállalat nem számíthatja be elsődleges alapvető tőkéjébe az 575/2013/EU rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében nem említett közbenső leányvállalatoktól származó kisebbségi részesedéseket.

(7)   A (2), (3) és (4) bekezdésben említett módszertan értelemszerűen alkalmazandó az 575/2013/EU rendelet 85. cikke szerinti, az alapvető tőkébe beszámítható instrumentumok összegének számítására, valamint az említett rendelet 87. cikke szerinti, a szavatoló tőkébe beszámítható tőke összegének számítására; ennek során az elsődleges alapvető tőkére való hivatkozások az alapvető tőkére, illetve a szavatoló tőkére való hivatkozásként értendők.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  A Bizottság 2014. január 7-i 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

Top