13.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/2

(1)

A 2004/109/EK irányelv átláthatósági követelményeket határoz meg a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkkal kapcsolatban. Az irányelv szabályozástechnikai standardok kidolgozását is előírja a nagy értékpapír-állományok megvásárlásáról vagy értékesítéséről szóló tájékoztatási rendszer és a kapcsolódó mentességek következetes alkalmazásának biztosítása érdekében.

(2)

Az árjegyzésre és a kereskedési könyvben lévő pozíciókhoz kapcsolódó szavazati jogokra vonatkozó mentességek küszöbértékeinek kiszámítása a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok és a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó szavazati jogok (azaz a részvények vagy gazdasági értelemben részvényeknek minősülő pénzügyi eszközök vásárlási jogának) összesítésével történik annak biztosítására, hogy a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi pénzügyieszköz-állomány összesítésének elve következetesen érvényesüljön, valamint hogy ne legyen félrevezető a kimutatás arra vonatkozóan, hogy egy adott kibocsátóhoz köthető pénzügyi eszközök közül mennyi van valamely, az említett mentességeket élvező gazdálkodó egység birtokában.

(3)

Vállalatcsoportok esetében a megfelelő átláthatósági szint biztosítása érdekében, valamint tekintettel arra a tényre, hogy a leányvállalatok az anyavállalat irányítása alá tartoznak, ami hatással lehet előbbiek gazdálkodására, a küszöbértékeket a csoport szintjén kell kiszámolni. A hitelintézet vagy befektetési vállalkozás anyavállalata és a leányvállalatok által birtokolt részesedésekről ezért akkor kell információkat közzétenni, amikor a részesedések teljes összege eléri a bejelentési küszöbértéket.

(4)

A részvényekéhez hasonló gazdasági hatású pénzügyi eszközökre vonatkozó közzétételi kötelezettségeknek egyértelműnek kell lenniük. A vállalat tulajdonjogi szerkezetére vonatkozó részletes adatszolgáltatási követelmények kapcsán össze kell vetni a jelentős értékpapír-állomány megfelelő átláthatóságára vonatkozó szükségletet azokkal az adminisztratív terhekkel, amelyeket ezek a követelmények a szavazati jogokkal bírókra rónak, illetve a részvénykosár vagy index összetételének rugalmasságával. Következésképpen a részvénykosáron vagy indexen alapuló pénzügyi eszközöket ugyanazon kibocsátóban lévő más részesedésekkel csak akkor kell összesíteni, ha az ilyen eszközök révén jelentős szavazati jogokhoz jutnak vagy a pénzügyi eszközt nem elsősorban a befektetés diverzifikációjára használják.

(5)

Egy befektető számára nem lenne költséghatékony, ha egy adott kibocsátónál eltérő részvénykosáron vagy indexeken alapuló pénzügyi eszköz birtoklása révén építene ki pozíciót. Következésképpen nem kell összesíteni azokat a szavazati jogokat, amelyeket számos – külön-külön a megállapított küszöbértékek alatt lévő – részvénykosáron vagy indexen alapuló pénzügyi eszközök révén birtokolnak.

(6)

Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek kizárólag készpénzes elszámolást tesznek lehetővé, delta-korrekcióval, delta 1-es likviditási pozícióval kell számba venni, ha a megtérülési profiljuk – az alapul szolgáló részvénnyel összhangban – lineáris és szimmetrikus, valamint egy általánosan elfogadott, szabvány árazási modellt kell alkalmazni az olyan pénzügyi eszközök esetében, amelyek megtérülési profilja – az alapul szolgáló részvénnyel összhangban – nem lineáris és szimmetrikus.

(7)

Annak biztosítására, hogy a befektető számára hozzáférhető szavazati jogok összesítésére vonatkozó információ a lehető legpontosabb legyen, a deltatényezőt naponta kell kiszámítani, figyelembe véve az alapul szolgáló részvény legutolsó záró árát.

(8)

A jelentőség nélküli piaci értesítések számának csökkentése érdekében a kereskedési könyvben lévő pozíciókhoz kapcsolódó szavazati jogokra vonatkozó mentesség olyan természetes vagy jogi személy birtokában lévő pénzügyi eszközökre vonatkozik, aki ügyfelektől származó, kereskedésre irányuló megrendeléseket teljesít, vagy – nem saját számlára – ügyfelek kereskedési kérésének tesz eleget, illetve ilyen ügyletekből származó pozíciókat fedez.

(9)

Az e rendeletben szereplő rendelkezések szoros összefüggésben állnak egymással, mivel a tőzsdén jegyzett vállalkozásokban lévő jelentős részesedések bejelentési követelményeire vonatkoznak. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen ezen egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciája, és annak elősegítésére, hogy a betartásukra kötelezett személyek, többek között a nem uniós befektetők átfogóan szemlélhessék őket és könnyen hozzájuk férhessenek, célszerű a 2004/109/EK irányelv által előírt egyes szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(10)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(11)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményét.

(12)

E rendelet alkalmazását késleltetni kell annak érdekében, hogy alkalmazásának időpontját hozzáigazítsák a 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) átültetésére vonatkozó, az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt időponthoz.

a)

egy adott kibocsátónál – részvénykosáron vagy indexen alapuló pénzügyi eszköz révén – birtokolt szavazati jogok az adott kibocsátó részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok legalább 1 %-át képviselik;

b)

a részvénykosárban vagy indexben lévő részvények a kosárban vagy indexben szereplő értékpapírok legalább 20 %-át képviselik.

a)

kamatláb;

b)

osztalékfizetések;

c)

lejáratig fennálló idő;

d)

volatilitás;

e)

az alapul szolgáló részvény ára.

a)

az alkalmazott modell minden egyes pénzügyi eszköz komplexitását és kockázatát lefedi;

b)

következetesen ugyanazt a modellt alkalmazzák egy adott pénzügyi eszköz szavazati jogainak kiszámítására.