Help Print this page 

Document 32015R0760

Title and reference
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (EGT-vonatkozású szöveg)
  • In force
OJ L 123, 19.5.2015, p. 98–121 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/760/oj
Languages, formats and link to OJ
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html BG html ES html CS html DA html DE html ET html EL html EN html FR html GA html HR html IT html LV html LT html HU html MT html NL html PL html PT html RO html SK html SL html FI html SV
PDF pdf BG pdf ES pdf CS pdf DA pdf DE pdf ET pdf EL pdf EN pdf FR pdf GA pdf HR pdf IT pdf LV pdf LT pdf HU pdf MT pdf NL pdf PL pdf PT pdf RO pdf SK pdf SL pdf FI pdf SV
Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal
 To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).
Multilingual display
Text

19.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 123/98


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/760 RENDELETE

(2015. április 29.)

az európai hosszú távú befektetési alapokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A hosszú távú finanszírozás nélkülözhetetlen eszköz az európai gazdaságnak – az Európa 2020 stratégiával összhangban – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a magas foglalkoztatás és a versenyképesség pályájára állításában a jövő gazdaságának olyan módon történő építése céljából, amely ellenállóbb, és kevésbé érzékeny a rendszerszerű kockázatokra. Az európai hosszú távú befektetési alapok (EHTBA-k) különböző olyan infrastrukturális projekteket, tőzsdén nem jegyzett társaságokat, vagy tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) finanszíroznak tartósan, amelyek kibocsátott sajáttőke-eszközeire vagy adósságinstrumentumaira nincsen könnyen meghatározható vevő. Az ilyen projektek finanszírozásával az EHTBA-k hozzájárulnak az Unió reálgazdaságának a finanszírozásához és szakpolitikáinak végrehajtásához.

(2)

Keresleti oldalon az EHTBA-k stabil jövedelemforrást jelenthetnek a nyugdíjfolyósítók, biztosítók, alapítványok, önkormányzatok és más olyan szereplők számára, amelyeknek rendszeres, ismétlődő kötelezettségeik vannak, és jól szabályozott struktúrák keretében hosszú távú megtérülésre törekednek. Likviditásuk ugyan az átruházható értékpapírokba történő befektetésekénél kisebb, az EHTBA-k stabil jövedelemforrást jelenthetnek az olyan rendszeres cash flowra építő egyéni befektetők számára, amelyet az EHTBA képes létrehozni. Az EHTBA jó lehetőségeket kínálhat a tőke hosszabb távú felértékelődésére a stabil jövedelemmel nem rendelkező befektetőknek is.

(3)

A projektek – például a közlekedési infrastruktúra, a fenntartható energiatermelés vagy -elosztás, a szociális infrastruktúra (lakóingatlanok vagy kórházak), az erőforrások és az energia felhasználását csökkentő új technológiák és rendszerek bevezetése, vagy a kkv-k további növekedése – finanszírozási forrásai szűkösek lehetnek. A pénzügyi válság során kiderült, hogy a banki finanszírozásnak a tőkepiacokat jobban mozgósító finanszírozási források szélesebb körével történő kiegészítése elősegítheti a finanszírozási hiányok kezelését. Az EHTBA-k e tekintetben alapvető szerepet játszhatnak, és harmadik országbeli befektetők odavonzásával tőkemozgósításra is képesek.

(4)

E rendelet középpontjában a reálgazdaságba történő, európai hosszú távú befektetések ösztönzése áll. A harmadik országokban projektekbe, vállalkozásokba és infrastruktúrába történő hosszú távú befektetések szintén tőkét hozhatnak az EHTBA-kba, és ezáltal az európai gazdaság javát szolgálhatják. Ezért az ilyen befektetéseket nem szabad megakadályozni.

(5)

Az EHTBA-kra vonatkozó szabályokat megállapító rendelet hiányában nemzeti szinten eltérő intézkedések elfogadására kerülhet sor, amelyek a befektetések védelmét célzó intézkedések eltérései miatt valószínűleg versenytorzulást okoznak. A portfólió-összetételre, a diverzifikációra és az elfogadott eszközökre, különösen az árutőzsdei termékekbe történő befektetésekre vonatkozó eltérő nemzeti követelmények akadályozzák a tőzsdén nem jegyzett társaságokra és a reáleszközökre összpontosító befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazását, mert a befektetők nem tudják egyszerűen összehasonlítani a nekik szóló befektetési ajánlatokat. Az eltérő nemzeti követelmények miatt eltérő szintű lesz továbbá a befektetők védelme is. Ezenkívül eltérő szintű lesz a befektetők védelme akkor is, ha eltérőek a nemzeti követelmények a befektetési technikákat, például a kölcsönvétel megengedhető mértékét, a származtatott pénzügyi eszközök alkalmazását, valamint a short ügyletekre és az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó szabályokat illetően. A visszavásárlási vagy tartási periódusokra vonatkozó eltérő nemzeti követelmények mindemellett gátolják a tőzsdén nem jegyzett eszközökbe fektető alapok határokon átnyúló értékesítését. A jogbizonytalanság fokozásával az említett eltérések megrendíthetik a befektetők bizalmát az ilyen alapokba történő befektetések mérlegelésekor, és szűkíthetik a befektetők mozgásterét abban, hogy eredményesen választhassanak a különféle hosszú távú befektetési lehetőségek közül. Következésképpen e rendelet tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke – ahogyan azt az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata értelmezi – a megfelelő jogalap.

(6)

Egységes szabályokra van szükség ahhoz, hogy az EHTBA-k az Unióban mindenütt koherens és stabil termékprofillal tudjanak megjelenni. A belső piac zavartalan működése és a magas szintű befektetővédelem biztosítása érdekében különösen arra van szükség, hogy egységes szabályokat hozzanak létre az EHTBA-k működésére vonatkozóan, különös tekintettel a portfóliójuk összetételére és azokra a befektetési eszközökre, amelyeket hosszú lejáratú eszközökkel, így a tőzsdén jegyzett kkv-k és a tőzsdén nem jegyzett társaságok által kibocsátott sajáttőke-eszközökkel vagy adósságinstrumentumokkal, valamint reáleszközökkel szembeni kitettség szerzéséhez felhasználhatnak. Az EHTBA portfóliójára vonatkozó egységes szabályok szükségesek továbbá ahhoz is, hogy a rendszeres jövedelemtermelést célzó EHTBA-k diverzifikált portfóliót tarthassanak fenn olyan befektetési eszközökből, amelyek alkalmasak a rendszeres cash flow fenntartására. Az EHTBA-k az egyik első lépés egy integrált belső piac létrehozása felé, amely az európai gazdaságba történő hosszú távú befektetések céljaira fordítható tőke előteremtését szolgálja. A hosszú távú befektetések belső piacának zökkenőmentes működése megköveteli, hogy a Bizottság folytassa a hosszú távú tőke határokon átnyúló előteremtése útjában álló, lehetséges akadályok felmérését, beleértve az ilyen befektetések adóügyi kezeléséből eredő akadályokat is.

(7)

Lényeges, hogy az EHTBA-k működésére, különösen a portfóliójuk összetételére és az általuk felhasználható befektetési eszközökre vonatkozó szabályok közvetlenül alkalmazhatóak legyenek az EHTBA-k kezelőire, és ezért ezeket az új szabályokat rendeletben kell elfogadni. Ez az eltérő nemzeti követelmények kialakulásának megelőzésével biztosítja azt is, hogy egységes feltételek vonatkozzanak az EHTBA megnevezés használatára. Az EHTBA-k kezelőinek az Unió egészében azonos szabályokat kell követniük, hogy növeljék az EHTBA-k befektetőinek bizalmát, és tartósan biztosítsák az EHTBA megnevezés megbízhatóságát. Az egységes szabályok elfogadásával ugyanakkor csökken az EHTBA-kra vonatkozó szabályozói előírások összetettsége. Az egységes szabályok alkalmazása csökkenti továbbá a kezelőknek a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett társaságokba és hasonló reáleszköz-kategóriákba fektető alapokat szabályozó, eltérő nemzeti követelményeknek való megfeleléssel járó költségeit. Ez különösen az EHTBA-k azon kezelői esetében igaz, amelyek határokon átnyúló módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. Az egységes szabályok elfogadása a verseny torzulásának megakadályozásához is hozzájárul.

(8)

Az EHTBA-kra vonatkozó új szabályok szorosan kapcsolódnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (4), mivel az említett irányelv alkotja az alternatív befektetési alapok (ABA) Unión belüli kezelését és forgalmazását szabályozó jogi keretet. Meghatározása szerint az EHTBA olyan uniós ABA, amelyet a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) kezel.

(9)

Míg a 2011/61/EU irányelv a nem uniós ABAK-ok és nem uniós ABA-k tekintetében a harmadik országokra vonatkozóan fokozatos szabályozást is megállapít, az EHTBA-kra vonatkozó új szabályok hatálya szűkebb, mivel ezek az új hosszú távú befektetési termék európai dimenzióját hangsúlyozzák. Ennek megfelelően kizárólag a 2011/61/EU irányelvben meghatározott uniós ABA lehet EHTBA-nak minősíthető, és az is csak akkor, ha a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett uniós ABAK kezeli.

(10)

Az EHTBA-kra vonatkozó új szabályoknak a 2011/61/EU irányelvvel és az annak végrehajtására elfogadott jogi aktusokkal létrehozott, meglévő szabályozási keretre kell épülniük. Az EHTBA-kkal kapcsolatos termékszabályokat ezért a hatályos uniós jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. Így különösen alkalmazni kell az EHTBA-kra a 2011/61/EU irányelvben foglalt kezelési és forgalmazási szabályokat. Ugyanígy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra és a letelepedési szabadságra vonatkozóan a 2011/61/EU irányelvben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell az EHTBA-k határokon átnyúló tevékenységére is. E szabályokat ki kell egészíteni az EHTBA-knak az Unió egészében a lakossági és szakmai befektetők részére történő forgalmazására kidolgozott különleges szabályokkal.

(11)

Egységes szabályokat kell alkalmazni valamennyi olyan uniós ABA-ra, amelyet kezelője EHTBA-ként kíván forgalmazni. Az olyan uniós ABA-ra, amelyet kezelője nem kíván EHTBA-ként forgalmazni, az említett szabályokat nem kell alkalmazni, ami egyben annak elfogadását is jelenti, hogy nem részesülnek az alkalmazással járó előnyökből. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) és a nem uniós ABAK-ok nem lehetnek jogosultak termékeiket EHTBA-ként forgalmazni.

(12)

Annak biztosítása érdekében, hogy az EHTBA-k megfeleljenek az ilyen alapok tevékenységére irányadó harmonizált szabályoknak, szükséges előírni az illetékes hatóságoknak az EHTBA-k engedélyezését. A 2011/61/EU irányelv értelmében az ABAK-okra vonatkozó, harmonizált engedélyezési és felügyeleti eljárásokat az EHTBA-kra vonatkozó különleges engedélyezési eljárással kell kiegészíteni. Eljárásokat kell kidolgozni annak biztosítására, hogy EHTBA-kat kizárólag a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett és az EHTBA kezelésére képes uniós ABAK kezelhessen. Meg kell tenni a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy az EHTBA képes legyen megfelelni az ilyen alapok tevékenységére irányadó harmonizált szabályoknak. Az EHTBA belső kezelése esetén, amikor nincsen külső ABAK kijelölve, egyedi engedélyezési eljárást kell alkalmazni.

(13)

Tekintettel arra, hogy az uniós ABA-k többféle jogi formában működhetnek, amelyek nem feltétlenül ruházzák fel őket jogi személyiséggel, az EHTBA számára fellépést előíró rendelkezést az EHTBA kezelőjére vonatkozónak kell tekinteni, ha az EHTBA-t olyan uniós ABA-ként alapították, amely jogi személyiség hiányában önállóan nem járhat el.

(14)

Annak biztosítása érdekében, hogy az EHTBA-k hosszú távú befektetéseket célozzanak, és hozzájáruljanak az Unió gazdasága fenntartható növekedésének finanszírozásához, az EHTBA-k portfóliójára vonatkozó szabályoknak elő kell írniuk az EHTBA-k általi befektetésre elfogadott eszközkategóriáknak, valamint ezek elfogadhatósági feltételeinek egyértelmű meghatározását. Egy EHTBA a tőkéjének legalább 70 %-át elfogadott befektetési eszközökbe kell, hogy fektesse. Az EHTBA-k integritásának biztosítása érdekében szükséges továbbá az EHTBA számára megtiltani bizonyos pénzügyi ügyletek folytatását, amelyek veszélyeztethetik befektetési stratégiájának és célkitűzéseinek megvalósulását azáltal, hogy egy hosszú távú befektetéseket célzó alap esetében elvárható kockázatoktól eltérő kockázatokat idéznek elő. A hosszú távú befektetések egyértelmű középpontba állítása érdekében, ahogyan ez a kevésbé konvencionális befektetési stratégiákat nem ismerő lakossági befektetők esetében hasznos lehet, az EHTBA-nak nem engedhető meg a származtatott pénzügyi eszközökbe történő befektetés, kivéve a saját befektetésekből eredő kockázatok fedezése céljából. Az árutőzsdei termékek és a velük szemben közvetett kitettséget eredményező származtatott pénzügyi eszközök likvid jellegére tekintettel az árutőzsdei termékekbe történő befektetés nem igényel hosszú távú befektetői kötelezettségvállalást, így azt ki kell zárni az elfogadott befektetési eszközök köréből. Ez az indokolás nem vonatkozik az olyan beruházásokra, amelyek tárgya árutőzsdei termékekhez kapcsolódó vagy az árutőzsdei termékek teljesítményétől közvetetten függő teljesítményű infrastruktúra vagy vállalkozás, mint amilyen a mezőgazdasági árutőzsdei termékek esetében egy gazdaság, vagy az energetikai árutőzsdei termékek esetében egy erőmű.

(15)

A hosszú távú befektetés meghatározása átfogó jellegű. Az elfogadott befektetési eszközök általában nem likvidek, bizonyos időtartamú kötelezettségvállalást igényelnek, és hosszú távú gazdasági profillal rendelkeznek. Az elfogadott befektetési eszközök nem átruházható értékpapírok, ezért nem férnek hozzá a másodlagos piacok likviditásához. Gyakran meghatározott időtartamú kötelezettségvállalást igényelnek, amelyek korlátozzák piacképességüket. Ugyanakkor, mivel a tőzsdén jegyzett kkv-k likviditási és a másodlagos piacokhoz való hozzáférési problémákkal szembesülhetnek, e kkv-kat is minősített portfólióvállalkozásnak kell tekintetni. Az EHTBA-k által célzott befektetés gazdasági ciklusa alapvetően hosszú távú a hozam eléréséhez szükséges nagymértékű tőkelekötés és hosszú idő miatt.

(16)

Az EHTBA számára meg kell engedni az elfogadott befektetési eszközöktől eltérő eszközökbe történő befektetést, mivel ez a cash flowja hatékony kezeléséhez szükséges lehet, de csak olyan mértékben, amennyiben az illeszkedik az EHTBA hosszú távú befektetési stratégiájához.

(17)

Az elfogadott befektetési eszközök fogalmába bele kell tartozniuk a részesedéseknek, ezen belül a sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszközöknek, a minősített portfólióvállalkozások adósságinstrumentumainak, valamint az ilyen vállalkozásoknak nyújtott hiteleknek. Ide kell érteni továbbá az egyéb alapokban meglévő részesedéseket, amelyek tőzsdén nem jegyzett, olyan sajáttőke-eszközt vagy adósságinstrumentumot kibocsátó társaságokba történő befektetésekre összpontosítanak, amelyre nem minden esetben van könnyen meghatározható vevő. Elfogadotteszköz-kategóriát képeznek a reáleszközökben birtokolt közvetlen, nem értékpapírosított tulajdonrészek is, feltéve, hogy ezek kiszámítható – akár rendszeres, akár nem rendszeres – cash-flowt eredményeznek, amennyiben diszkontált cash flow értékelési módszer alapján modellezhetők és értékelhetők. Ezek az eszközök indikatív jelleggel magukban foglalhatják az előre jelezhető megtérülésű szociális infrastruktúrákat, így az energiaügyi, közlekedési és kommunikációs infrastruktúrát, valamint az oktatási, egészségügyi, szociális támogatási vagy ipari létesítményeket. Ezzel szemben az olyan eszközök, mint a műalkotások, kéziratok, borkészletek vagy ékszerek nem tartozhatnak az elfogadott eszközök közé, mivel rendszerint nem eredményeznek előre jelezhető mértékű cash flowt.

(18)

Az elfogadott befektetési eszközök közé kell, hogy tartozzanak a 10 millió EUR-nál nagyobb értékű reáleszközök, amelyek gazdasági és társadalmi hasznot eredményeznek. Az ilyen eszközök közé tartoznak többek közt az alábbiak: infrastruktúra, szellemi tulajdon, hajók, berendezések, gépek, légi járművek vagy gördülő eszközök, továbbá ingatlan vagyontárgyak. A kereskedelmi tulajdonba vagy lakóingatlanokba való befektetés akkor engedhető meg, ha az az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez vagy az Unió energia-, regionális és kohéziós politikáihoz való hozzájárulás célját szolgálja. Az ilyen ingatlan vagyontárgyakba való befektetést egyértelműen dokumentálni kell az ilyen vagyontárgyakra vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalás bizonyítása céljából. Ez a rendelet nem kívánja ösztönözni a spekulatív befektetéseket.

(19)

Az infrastrukturális projektek – arányaik miatt – nagy mennyiségű tőkét igényelnek, amelyet hosszú időre be kell fektetni. Az infrastrukturális projektek közé tartoznak a középület-infrastruktúrák, például az iskolák, kórházak és börtönök; a szociális infrastruktúrák, például a szociális lakóingatlanok; a közlekedési infrastruktúrák, például az utak, tömegközlekedési rendszerek és repülőterek; az energetikai infrastruktúrák, például a villamosenergia-hálózatok, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az annak hatásait célzó projektek, az erőművek és a vezetékek; a vízgazdálkodási infrastruktúrák, például a vízellátó, csatorna- és öntözőrendszerek; a kommunikációs infrastruktúrák, például a hálózatok; valamint a hulladékgazdálkodási infrastruktúrák, például az újrahasznosítási és gyűjtőrendszerek.

(20)

A kvázisajáttőke-eszközöknek olyan típusú, saját tőkét és hitelt kombináló finanszírozási eszközöket kell magukba foglalniuk, amelyek esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az eszköz visszafizetése nem teljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított. Ezek az eszközök finanszírozási eszközök széles körét foglalják magukban, így például alárendelt kölcsönöket, csendes részesedéseket, nyereségrészesedésre jogosító hiteleket, nyereségrészesedési jogokat, átváltható kötvényeket és opciós utalványt is tartalmazó kötvényeket.

(21)

A meglévő üzleti gyakorlatok figyelembevétele érdekében meg kell engedni az EHTBA-nak, hogy megvegye egy minősített portfólióvállalkozás meglévő részvényeit az adott vállalkozás jelenlegi részvényeseitől. Ezen felül a lehető legtágabb forrásbevonási lehetőségek biztosítása érdekében engedélyezni kell a más EHTBA-kba, az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (5) által szabályozott európai kockázatitőke-alapokba (EuVECA), valamint az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (6) által szabályozott európai szociális vállalkozási alapokba (ESZVA) történő befektetést. Annak megakadályozása érdekében, hogy a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések felhíguljanak, az EHTBA-knak csak akkor szabad engedélyezni a más EHTBA-kba, európai kockázatitőke-alapokba és európai szociális vállalkozási alapokba történő befektetést, amennyiben az ilyen EHTBA-k a tőkéjüknek legfeljebb 10 %-át fektetik be más EHTBA-kba.

(22)

Szükséges lehet a pénzügyi vállalkozások bevonása a különböző befektetők hozzájárulásainak összegyűjtése és szervezése során, ideértve az infrastrukturális projektekbe történő nyilvános jellegű befektetéseket is. Ezért engedélyezni kell az EHTBA-k számára, hogy az elfogadott befektetési eszközökbe pénzügyi vállalkozások közreműködésével fektessenek, amennyiben az adott vállalkozások a hosszú távú projektek és a kkv-k növekedésének a finanszírozására szakosodtak.

(23)

A tőzsdén nem jegyzett társaságok számára nehézséget jelenthet a tőkepiacokhoz való hozzáférés, valamint a további növekedés és bővülés finanszírozása. A finanszírozás jellemző formája a részesedés vagy hitel formájában történő magánfinanszírozás. Mivel jellegükből adódóan az ilyen eszközök hosszú távú befektetések, türelmes tőkét igényelnek, amelyet az EHTBA-k képesek biztosítani. Ezenkívül a tőzsdén jegyzett kkv-k gyakran jelentős akadályokkal szembesülnek a hosszú távú finanszírozás megszerzése során, és az EHTBA-k értékes alternatív finanszírozási forrást biztosíthatnak.

(24)

Az e rendelet értelmében vett hosszúlejáratúeszköz-kategóriákba tőzsdén nem jegyzett, olyan sajáttőke-eszközt vagy adósságinstrumentumot kibocsátó társaságokat kell sorolni, amelyre lehetséges, hogy nincsen könnyen meghatározható vevő, valamint olyan, tőzsdén jegyzett társaságokat, amelyek legfeljebb 500 millió EUR tőkével rendelkeznek.

(25)

Ha az EHTBA kezelője részesedéssel bír egy portfólióvállalkozásban, akkor fennáll annak a kockázata, hogy a kezelő a saját érdekeit az EHTBA alap befektetőinek érdekei elé helyezi. Az ilyen összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése céljából és a megbízható vállalatirányítási gyakorlat biztosítása érdekében az EHTBA csak az EHTBA kezelőjétől független eszközökbe fektethet be, kivéve, ha az EHTBA az EHTBA kezelője által kezelt más EHTBA-k, EuVECA-k vagy ESZVA-k befektetési jegyeibe vagy részvényeibe fektet be.

(26)

Annak érdekében, hogy az EHTBA-k kezelői bizonyos fokú rugalmassággal rendelkezzenek alapjaik befektetéseit illetően, lehetővé kell tenni a hosszú távú befektetésnek nem minősülő eszközökkel való kereskedést az EHTBA tőkéjének 30 %-át meg nem haladó maximális küszöbértékig.

(27)

Az EHTBA-k általi kockázatvállalás korlátozása érdekében alapvető fontosságú a partnerkockázat csökkentése az EHTBA-k portfóliójára vonatkozó egyértelmű diverzifikációs követelmények alkalmazásával. Valamennyi tőzsdén kívüli származtatott ügyletre a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) kell alkalmazni.

(28)

Annak érdekében, hogy egy befektető EHTBA ne gyakorolhasson jelentős befolyást egy másik EHTBA vagy egy kibocsátó ügyvezetésére, el kell kerülni az egy EHTBA azonos befektetésen belüli túlzott koncentrációját.

(29)

Annak érdekében, hogy az EHTBA-k kezelői az alap életciklusa alatt további tőkét vonhassanak be, lehetővé kell tenni számukra a készpénzkölcsön felvételét az EHTBA tőkéje értékének 30 %-áig. Ennek a nagyobb hozam elérését kell szolgálnia a befektetők számára. A devizanem-eltérés kockázatának kizárása érdekében az EHTBA kizárólag abban a devizában vehet fel kölcsönt, amelyben az EHTBA kezelője az eszköz megszerzését tervezi. Az árnyékbanki tevékenységekkel kapcsolatos aggodalmak kezelése érdekében az EHTBA által kölcsönvett készpénz nem használható minősített portfólióvállalkozásoknak történő hitelnyújtásra.

(30)

Az EHTBA által eszközölt befektetések hosszú távú és illikvid jellege miatt az EHTBA kezelőjének kellő időt kell hagyni a befektetési korlátok alkalmazására. Az e korlátok alkalmazásához szükséges időnek figyelembe kell vennie a befektetések egyedi sajátosságait és jellemzőit, és nem haladhatja meg az EHTBA-minősítés iránti engedély megadásának időpontját követő öt évet, vagy ha az korábbi, az EHTBA életciklusának felét.

(31)

Az EHTBA-k – portfólió profiljuk miatt és mivel a hosszúlejáratúeszköz-kategóriákat állítják középpontba – úgy vannak kialakítva, hogy a magán-megtakarításokat az európai gazdaságba irányítsák. Ezenfelül az EHTBA-kat olyan befektetési eszközként hozták létre, amelyeken keresztül az Európai Beruházási Bank (EBB) finanszírozást biztosíthat európai infrastruktúrájának vagy a kkv-knak. E rendelet révén az EHTBA-k olyan, egyesített befektetési eszközként vannak kialakítva, amely megfelel az EBB csoportnak az Unió érdekét szolgáló hosszú távú befektetések belső piacának kiegyensúlyozott és folyamatos fejlesztéséhez való hozzájárulást középpontba állító szemléletének. Mivel a hosszúlejáratúeszköz-kategóriákat állítják középpontba, az EHTBA-k képesek betölteni kijelölt szerepüket, hogy a 2014. november 26-i bizottsági közleményben meghatározott európai beruházási terv végrehajtásának kiemelt eszközeként szolgáljanak.

(32)

A Bizottságnak rangsorolnia és egyszerűsítenie kell az EHTBA-knak az EBB által biztosított finanszírozás iránt benyújtott kérelmeivel kapcsolatos eljárásokat. A Bizottságnak ezért egyszerűsítenie kell az EHTBA-knak az EBB által biztosított finanszírozás iránt benyújtott kérelmeire vonatkozó vélemények és hozzájárulások kiadását.

(33)

Ezenkívül a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok érdekeltek lehetnek abban, hogy felhívják a lehetséges befektetők és a közvélemény figyelmét az EHTBA-kra.

(34)

Attól függetlenül, hogy az EHTBA-k nem kötelesek visszaváltási jogot biztosítani életciklusuk vége előtt, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az EHTBA-k befektetési jegyeik vagy részvényeik bevezetését kérjék valamely szabályozott piacra vagy valamely multilaterális kereskedési rendszerbe, ezzel lehetőséget biztosítva a befektetőknek arra, hogy befektetési jegyeiket vagy részvényeiket az EHTBA életciklusának vége előtt értékesítsék. Az EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata nem zárhatja ki azt, hogy az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit valamely szabályozott piacon vagy valamely multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre bevezessék, továbbá nem zárhatja ki azt sem, hogy a befektetők a befektetési jegyeiket vagy részvényeiket szabadon átruházhassák olyan harmadik félre, amely azokat a befektetési jegyeket vagy részvényeket meg kívánja venni. Ennek célja a másodlagos piacok – mint a lakossági befektetők számára az EHTBA-k befektetési jegyei és részvényei megvételének és értékesítésének fontos helyszínei – előmozdítása.

(35)

Míg az EHTBA-ba történő befektetés számot tarthat az egyéni befektetők érdeklődésére, a hosszú távú projektekbe történő legtöbb befektetés illikvid jellege kizárja az EHTBA befektetői számára a rendszeres visszaváltás lehetőségét. Az egyéni befektető az ilyen eszközökbe történő befektetéssel – annak jellegéből adódóan – a befektetés teljes időtartamára szóló kötelezettséget vállal. Az EHTBA-kat ebből következően elvben úgy kell kialakítani, hogy életciklusuk vége előtt ne tegyék lehetővé a rendszeres visszaváltást.

(36)

Az EHTBA-k számára – annak érdekében, hogy ösztönözzék a befektetőket, különösen a lakossági befektetőket, akik lehet, hogy nem hajlandóak tőkéjüket hosszú időre lekötni – lehetővé kell tenni, hogy meghatározott feltételek mellett korai visszaváltási jogokat kínáljanak a befektetőknek. Ezért az EHTBA kezelőjének mérlegelési jogot kell kapnia annak eldöntését illetően, hogy – az EHTBA befektetési stratégiájától függően – visszaváltási joggal vagy ilyen jog nélkül hozza-e létre az EHTBA-t. Amennyiben a visszaváltási jogokra vonatkozó rendszer van hatályban, a szóban forgó jogokat és a fő jellemzőiket egyértelműen és előre meg kell határozni és közzé kell tenni az EHTBA szabályzatában vagy létesítő okiratában.

(37)

Ahhoz, hogy a befektetők az EHTBA életciklusának végén ténylegesen visszaválthassák befektetési jegyeiket vagy részvényeiket, az EHTBA kezelőjének időben meg kell kezdenie az EHTBA eszközportfóliójának értékesítését az értéke megfelelő realizálásának biztosítása érdekében. A rendezett tőkekivonás programjának meghatározásához az EHTBA kezelőjének figyelembe kell vennie a befektetések eltérő lejárati profilját, valamint az ahhoz szükséges időt, hogy vevőt találjon azokra az eszközökre, amelyekbe az EHTBA fektetett. Mivel ezen likvidációs időszak során nem célszerű a befektetési korlátok fenntartása, alkalmazásukat a likvidációs időszak kezdetével meg kell szüntetni.

(38)

A lakossági befektetők EHTBA-khoz való hozzáférésének kiszélesítése érdekében egy ÁÉKBV befektethet az EHTBA-k által kibocsátott befektetési jegyekbe vagy részvényekbe, amennyiben az EHTBA befektetési jegyei vagy részvényei a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) értelmében elfogadott eszközöknek minősülnek.

(39)

Lehetővé kell tenni, hogy az EHTBA arányosan leszállítsa tőkéjét abban az esetben, ha elidegenítette egyik eszközét, különösen infrastrukturális beruházás esetén.

(40)

Azok a nem jegyzett eszközök, amelyekbe az EHTBA befektetett, az alap életciklusa alatt bevezethetők valamely szabályozott piacra. A bevezetés esetén előfordulhat, hogy az eszközök már nem felelnek meg e rendelet bevezetést kizáró követelményének. Annak érdekében, hogy az EHTBA kezelője az ilyen, már nem elfogadott eszközökből rendezett módon vonhassa ki a tőkéjét, az eszközök legfeljebb három évig beszámíthatók maradhatnak az elfogadott befektetési eszközökre vonatkozó 70 %-os korlátba.

(41)

Az EHTBA-k, valamint az általuk megcélzott kis- és szakmai befektetők sajátos jellemzőire tekintettel fontos az olyan megbízható átláthatósági követelmények meghatározása, amelyek alapján a leendő befektetők kellő tájékozottsággal ítélhetik meg, és teljes körűen megismerhetik a befektetéssel járó kockázatokat. A 2011/61/EU irányelvben foglalt átláthatósági követelményeknek való megfelelésen túl az EHTBA-knak tájékoztatót kell közzétenniük, amelynek tartalmaznia kell a zárt végű kollektív befektetési vállalkozások által a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) és a 809/2004/EK bizottsági rendelet (10) értelmében közlendő valamennyi információt. Az EHTBA-k lakossági befektetők részére történő forgalmazásakor kötelezővé kell tenni az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szerinti, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum közzétételét. Ezenkívül valamennyi forgalmazási dokumentumban kifejezetten fel kell hívni a figyelmet az EHTBA kockázati profiljára.

(42)

Az EHTBA-k vonzónak bizonyulhatnak az olyan befektetők számára, mint az önkormányzatok, egyházak, jótékonysági szervezetek és alapítványok, amelyek számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy szakmai ügyfelekként való kezelésüket kérelmezzék abban az esetben, ha megfelelnek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) II. mellékletének II. szakaszában megállapított feltételeknek.

(43)

Mivel az EHTBA-k nemcsak a szakmai, hanem a lakossági befektetőket is célozzák az Unió egész területén, szükséges további követelményekkel kiegészíteni a 2011/61/EU irányelvben már meghatározott forgalmazási követelményeket a megfelelő szintű lakosságibefektető-védelem biztosítása érdekében. Ennek megfelelően eszközöket kell biztosítani a jegyzéshez, a befektetési jegyek vagy részvények tulajdonosainak való kifizetéshez, a befektetési jegyek vagy részvények visszavásárlásához vagy visszaváltásához, valamint az EHTBA és az EHTBA kezelője által nyújtandó információk elérhetővé tételéhez. Ezenkívül annak biztosítása érdekében, hogy a lakossági befektetők ne kerüljenek hátrányba a szakmai befektetőkhöz képest, bizonyos óvintézkedéseket kell alkalmazni akkor, amikor az EHTBA-kat lakossági befektetők részére forgalmazzák. Abban az esetben, ha az EHTBA-k lakossági befektetők számára való forgalmazása vagy forgalomba hozatala forgalmazón keresztül történik, a forgalmazónak meg kell felelnie a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) vonatkozó követelményeinek.

(44)

Az EHTBA kezelőjének vagy a forgalmazónak valamennyi szükséges információt meg kell szereznie a lakossági befektető ismereteivel és tapasztalataival, pénzügyi helyzetével, kockázatvállalási hajlandóságával, befektetési céljaival és befektetési időhorizontjával kapcsolatosan annak értékelése érdekében, hogy az EHTBA alkalmas-e az adott lakossági befektető részére való forgalmazásra, figyelembe véve többek közt az EHTBA életciklusát és tervezett befektetési stratégiáját. Továbbá abban az esetben, ha egy a lakossági befektetők számára kínált vagy forgalomba hozott EHTBA életciklusa meghaladja a 10 évet, az EHTBA kezelőjének vagy a forgalmazónak egyértelműen, írásos formában jeleznie kell, hogy ez a termék esetlegesen nem felel meg azon lakossági befektetők számára, akik nem képesek teljesíteni egy ilyen hosszú távú, illikvid kötelezettségvállalást.

(45)

Az EHTBA lakossági befektetők számára való forgalmazása során az EHTBA letétkezelőjének meg kell felelnie a 2009/65/EK irányelv rendelkezéseinek a letétkezelői tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, jogosult jogalanyok, a felelősség alóli mentesítés tilalmáról rendelkező szabály és az eszközök újrafelhasználása vonatkozásában.

(46)

A lakossági befektetők védelmének megerősítése érdekében ez a rendelet továbbá arról is rendelkezik, hogy azon lakossági befektetők számára, akiknek a készpénzletétből és pénzügyi eszközökből álló portfóliója – ide nem értve a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket – nem haladja meg az 500 000 EUR-t, az EHTBA kezelőjének vagy bármely forgalmazónak a megfelelőségi vizsgálat elvégzését és a megfelelő befektetési tanácsadás nyújtását követően biztosítania kell, hogy a lakossági befektető által EHTBA-kba befektetett teljes összeg ne haladja meg a befektető portfóliójának 10 %-át, és hogy az egy vagy több EHTBA-ba befektetett kezdeti összeg legalább 10 000 EUR legyen.

(47)

Az EHTBA szabályzatában vagy létesítő okiratában meghatározott kivételes körülmények esetén, a nagyobb rugalmasság lehetővé tétele érdekében az EHTBA életciklusát – annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a hosszú távú befektetési stratégiájával – meg lehet hosszabbítani, vagy le lehet rövidíteni, ha például egy projektet a vártnál később vagy korábban fejeznek be.

(48)

Az EHTBA illetékes hatóságának folyamatosan ellenőriznie kell az EHTBA e rendeletnek való megfelelését. Mivel az illetékes hatóságokat a 2011/61/EU irányelv jelenleg is kiterjedt hatáskörrel ruházza fel, e hatáskört e rendeletre tekintettel ki kell bővíteni.

(49)

Lehetővé kell tenni az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (ESMA) számára, hogy a 2011/61/EU irányelvben biztosított valamennyi hatáskörét e rendelet vonatkozásában is gyakorolhassa, és rendelkezésére kell bocsátani az e célból szükséges valamennyi forrást, különösen a humánerőforrásokat.

(50)

Az ESMA-nak központi szerepet kell játszania az EHTBA-kkal kapcsolatos szabályok alkalmazásában annak biztosításával, hogy a nemzeti illetékes hatóságok következetesen alkalmazzák az uniós szabályokat. Hatékony és helyénvaló megoldás az ESMA-t mint magas szintű szakértelemmel rendelkező szervet megbízni olyan, a Bizottsághoz benyújtandó szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásával, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket. Ezeknek a szabályozástechnikai standardoknak a következőkre kell vonatkozniuk: azon körülmények, amelyek között a származtatott pénzügyi eszközök használatának kizárólagos rendeltetése a befektetésekkel járó kockázatok fedezése; az EHTBA-ban szereplő valamennyi eszköz életciklusának az EHTBA életciklusa általi lefedését biztosító körülmények; az EHTBA eszközeinek rendezett elidegenítésére kidolgozott program jellemzői; a befektetők által viselt ráfordítások meghatározásai és e ráfordítások számítási módszerei; a költségek közzétételkori megjelenítése, valamint az EHTBA által a részvények vagy befektetési jegyek tervezett forgalmazása szerinti tagállamokban biztosítandó eszközök jellemzői.

(51)

A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (15) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (16) teljes mértékben alkalmazni kell a személyes adatok e rendelet alkalmazásában folytatott cseréjére, átadására és feldolgozására.

(52)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az Unió egészében az EHTBA-k befektetéseivel és működési feltételeivel kapcsolatos egységes követelményeknek – az EHTBA-k biztonsága és megbízhatósága, a hosszú távú finanszírozási piac hatékony működése, valamint a különböző érdekeltjei által viselt ráfordítások tekintetében az egyensúly szükségességének teljes körű figyelembevétele mellett történő – biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a terjedelmük vagy hatásuk miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(53)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, nevezetesen a fogyasztóvédelmet, a vállalkozás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ezt a rendeletet ezekkel jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és célkitűzés

(1)   Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg az olyan uniós alternatív befektetési alapok (uniós ABA-k) vagy uniós ABA-részalapok engedélyezésére, befektetési politikájára és működési feltételeire vonatkozóan, amelyeket az Unióban európai hosszú távú befektetési alapként (EHTBA-ként) forgalmaznak.

(2)   E rendelet célkitűzése, hogy – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós célkitűzésével összhangban – tőkét teremtsen elő és biztosítson a reálgazdaságba irányuló európai hosszú távú befektetések számára.

(3)   Az e rendelet hatálya alá tartozó területen a tagállamok nem állapíthatnak meg további követelményeket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „tőke”: összesített tőke-hozzájárulások és le nem hívott tőke, amelyek a közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt díjak, költségek és kiadások levonása után befektethető összegek alapján kerülnek kiszámításra;

2.   „szakmai befektető”: bármely olyan befektető, amely szakmai ügyfélnek minősül, vagy amely kérés esetén a 2014/65/EU irányelv II. mellékletével összhangban szakmai ügyfélként kezelhető;

3.   „lakossági befektető”: bármely olyan befektető, aki nem minősül szakmai befektetőnek;

4.   „saját tőke”: tulajdonosi részesedés egy minősített portfólióvállalkozásban, amely részvényekből vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetők számára kibocsátott részesedés más formáiból áll;

5.   „kvázi-sajáttőke”: bármely olyan finanszírozási eszköz, amely esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és amely esetében az eszköz visszafizetése nem teljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított;

6.   „reáleszköz”: olyan eszköz, amely tartalmánál és tulajdonságainál fogva értékkel rendelkezik és hozamot biztosíthat, beleértve az infrastruktúrákat és azokat az egyéb eszközöket is, amelyek gazdasági vagy társadalmi hasznot eredményeznek, így az oktatást, a tanácsadást, a kutatást és a fejlesztést is, valamint beleértve a kereskedelmi tulajdont vagy a lakóingatlanokat abban az esetben, ha azok egy olyan, hosszú távú befektetési projekt szerves vagy kiegészítő elemei, amely hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós célkitűzéséhez;

7.   „pénzügyi vállalkozás”: az alábbiak bármelyike:

a)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

b)

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

c)

a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító;

d)

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holding társaság;

e)

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott vegyes tevékenységű holding társaság;

f)

a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság;

g)

a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ABAK;

8.   „uniós ABA”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott uniós ABA;

9.   „uniós ABAK”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott uniós ABAK;

10.   „az EHTBA illetékes hatósága”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében vett, az uniós ABA tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság;

11.   „EHTBA letelepedése szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az EHTBA-t engedélyezték;

12.   „az EHTBA kezelője”: a valamely EHTBA kezelésére jóváhagyott, engedélyezett ABAK vagy a belső kezelésű EHTBA, amennyiben az EHTBA jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és amennyiben nincsen külső ABAK kijelölve;

13.   „az EHTBA kezelőjének illetékes hatósága”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének q) pontja értelmében vett, az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága;

14.   „értékpapír-kölcsönbeadás” és „értékpapír-kölcsönvétel”: minden olyan ügylet, amelynek során valamelyik fél értékpapírokat ruház át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő egyenértékű értékpapírokat fog visszaadni valamely jövőbeli időpontban vagy az átruházó erre irányuló kérésekor; az ügylet az értékpapírokat átruházó fél szempontjából értékpapír-kölcsönbeadásnak, annak a félnek a szempontjából pedig, amelyre az értékpapírokat átruházzák, értékpapír-kölcsönvételnek tekintendő;

15.   „repoügylet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 83. pontjában meghatározott repoügylet:

16.   „pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének C. szakaszában meghatározott pénzügyi eszköz;

17.   „short ügylet”: a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 2. cikkének (1) bekezdése b) pontjában meghatározott tevékenység;

18.   „szabályozott piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;

19.   „multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer.

3. cikk

Engedélyezés és nyilvános központi nyilvántartás

(1)   Az EHTBA az Unióban kizárólag akkor forgalmazható, amikor e rendelettel összhangban engedélyezték. Az EHTBA-minősítésre vonatkozó engedély valamennyi tagállamban érvényes.

(2)   Kizárólag uniós ABA nyújthat be EHTBA-minősítés iránti engedélykérelmet, és kizárólag uniós ABA kaphat EHTBA-ként engedélyt.

(3)   Az EHTBA-k illetékes hatóságai negyedévente tájékoztatják az ESMA-t az e rendelet alapján megadott vagy visszavont engedélyekről.

Az ESMA minden e rendelet szerint engedélyezett EHTBA-ról, az EHTBA kezelőjéről és az EHTBA illetékes hatóságáról nyilvános központi nyilvántartást vezet. A nyilvántartást elektronikus formátumban hozzáférhetővé kell tenni.

4. cikk

Megnevezés és átalakulási tilalom

(1)   Az „EHTBA” vagy az „európai hosszú távú befektetési alap” megnevezés a kollektív befektetési vállalkozással vagy az általa kibocsátott befektetési jegyekkel vagy részvényekkel kapcsolatban kizárólag akkor használható, ha a kollektív befektetési vállalkozást e rendelet szerint engedélyezték.

(2)   Az EHTBA-k számára nem megengedett, hogy az e rendelet hatálya alá nem tartozó kollektív befektetési vállalkozásokká alakuljanak át.

5. cikk

EHTBA-minősítés iránti engedélykérelem

(1)   Az EHTBA-minősítés iránti engedélykérelmet az EHTBA illetékes hatóságához kell benyújtani.

Az EHTBA-minősítés iránti engedélykérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

az alap szabályzatát vagy létesítő okiratát;

b)

az EHTBA javasolt kezelőjének azonosító adatait, valamint aktuális és korábbi alapkezelői tapasztalatait és tevékenységeit;

c)

a letétkezelő azonosító adatait;

d)

azon információk leírását, amelyeket a befektetők számára elérhetővé kell tenni, többek között a lakossági befektetői panaszok rendezése során alkalmazandó szabályok leírását.

Az EHTBA illetékes hatósága pontosítást és tájékoztatást kérhet a második albekezdés alapján rendelkezésre bocsátott dokumentáció és információk vonatkozásában.

(2)   Csak egy a 2011/61/EU irányelv szerint engedélyezett uniós ABAK kérhet jóváhagyást az EHTBA illetékes hatóságától ahhoz, hogy olyan EHTBA-t kezelhessen, amelyhez az (1) bekezdéssel összhangban engedélyt kértek. Abban az esetben, ha az EHTBA illetékes hatósága azonos az uniós ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságával, ennek a jóváhagyás iránti kérelemnek hivatkoznia kell a 2011/61/EU irányelv szerint engedélyeztetés céljából benyújtott dokumentációra.

Az EHTBA kezelésének jóváhagyása iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

a letétkezelővel való írásbeli megállapodás;

b)

tájékoztatást a portfólió- és kockázatkezelési, valamint igazgatási funkciók átruházásának szabályairól az EHTBA vonatkozásában;

c)

tájékoztatás azon ABA-k befektetési stratégiáiról, kockázati profiljáról és egyéb jellemzőiről, amelyek kezelését az uniós ABAK számára engedélyezték.

Az EHTBA illetékes hatósága felkérheti az uniós ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságát, hogy adjon pontosítást és tájékoztatást a második albekezdésben említett dokumentációra vonatkozóan, vagy igazolást arról, hogy az uniós ABAK-nak az ABA-k kezelésére szóló engedélye kiterjed-e az EHTBA-kra. Az uniós ABAK hatáskörrel rendelkező hatósága az EHTBA illetékes hatóságának megkeresésére annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül válaszol.

(3)   Az engedélykérelem benyújtóját a hiánytalan kérelem benyújtását követő két hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy az EHTBA-minősítés iránti engedélyt – beleértve annak jóváhagyását is, hogy az uniós ABAK kezelhesse az EHTBA-t – megadták-e.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett dokumentáció minden további módosítását haladéktalanul be kell jelenteni az EHTBA illetékes hatóságának.

(5)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, annak az uniós ABA-nak, amelynek jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és amelynek irányító szervezete úgy dönt, hogy nem jelöl ki külső ABAK-ot, egyszerre kell benyújtania e rendelet szerint az EHTBA-minősítés iránti engedélykérelmet, valamint a 2011/61/EU irányelv szerint az ABAK-kénti engedélyezés iránti kérelmet.

A 2011/61/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül a belső kezelésű EHTBA-minősítés iránti engedélykérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

az alap szabályzatát vagy létesítő okiratát;

b)

azon információk leírását, amelyeket a befektetők számára elérhetővé kell tenni, többek között a lakossági befektetői panaszok rendezése során alkalmazandó szabályok leírását.

A (3) bekezdéstől eltérve a belső kezelésű uniós ABA-t a hiánytalan kérelem benyújtását követő három hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy az EHTBA-minősítés iránti engedélyt megadták-e.

6. cikk

Az EHTBA-minősítés iránti engedély megadásának feltételei

(1)   Egy uniós ABA-nak csak akkor adható EHTBA-minősítés iránti engedély, ha a hatáskörrel rendelkező hatósága:

a)

meggyőződött arról, hogy az uniós ABA képes eleget tenni e rendelet valamennyi követelményének;

b)

jóváhagyta egy a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett uniós ABAK-nak az EHTBA kezelésére irányuló engedélykérelmét, az alap szabályzatát vagy létesítő okiratát, valamint a letétkezelő kiválasztását.

(2)   Abban az esetben, ha egy uniós ABA az e rendelet 5. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyújt be kérelmet, a hatáskörrel rendelkező hatóság csak akkor engedélyezi az uniós ABA-t, ha meggyőződött arról, hogy az uniós ABA megfelel mind e rendelet, mind a 2011/61/EU irányelv uniós ABAK engedélyezésére vonatkozó követelményeinek.

(3)   Az EHTBA illetékes hatósága az uniós ABAK-nak az EHTBA kezelésére irányuló kérelmének jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az uniós ABAK:

a)

nem felel meg e rendeletnek;

b)

nem felel meg a 2011/61/EU irányelvnek;

c)

nem kapott engedélyt a hatáskörrel rendelkező hatóságától az e rendeletben szabályozott típusú befektetési stratégiákat követő ABA-k kezelésére; vagy

d)

nem nyújtotta be az 5. cikk (2) bekezdésben említett dokumentációt, sem az említett bekezdésben kért pontosítást vagy tájékoztatást.

A kérelem jóváhagyásának megtagadása előtt az EHTBA illetékes hatósága konzultál az uniós ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(4)   Az EHTBA illetékes hatósága nem adja meg az EHTBA-minősítés iránti engedélyt, ha az engedélykérelmet benyújtó uniós ABA a letelepedése szerinti tagállamban nem jogosult befektetési jegyeinek vagy részvényeinek forgalmazására.

(5)   Az EHTBA illetékes hatósága közli az uniós ABA-val, hogy milyen okból tagadta meg EHTBA-minősítés iránti engedély megadását.

(6)   Az e fejezet alapján elutasított kérelem nem nyújtható be újra más tagállamok illetékes hatóságainak.

(7)   Az EHTBA-minősítés iránti engedélynek nem lehet feltétele sem az, hogy az EHTBA-t olyan uniós ABAK kezelje, amelyet az EHTBA letelepedése szerinti tagállamban engedélyeztek, sem az, hogy az uniós ABAK az EHTBA letelepedése szerinti tagállamban bármely tevékenységet végezzen, illetve bármely tevékenységet oda szervezzen át.

7. cikk

Alkalmazandó szabályok és felelősség

(1)   Az EHTBA köteles mindenkor megfelelni e rendelet rendelkezéseinek.

(2)   Az EHTBA és az EHTBA kezelője köteles mindenkor megfelelni a 2011/61/EU irányelvnek.

(3)   Az EHTBA kezelője köteles gondoskodni az e rendeletnek való megfelelésről, és a 2011/61/EU irányelvvel összhangban felelős e rendelet bármely megsértéséért is. Az EHTBA kezelője felelős az e rendeletnek való megfelelés elmulasztásából fakadó veszteségekért és károkért is.

II. FEJEZET

AZ EHTBA-k BEFEKTETÉSI POLITIKÁIVAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK

1. SZAKASZ

Általános szabályok és elfogadott eszközök

8. cikk

Befektetési részalapok

Amennyiben az EHTBA egynél több befektetési részalapból áll, e fejezet alkalmazásában mindegyik részalapot önálló EHTBA-nak kell tekinteni.

9. cikk

Elfogadott befektetések

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzésekkel összhangban az EHTBA kizárólag az alábbi eszközkategóriákba és csak az e rendeletben megállapított feltételekkel fektethet be:

a)

elfogadott befektetési eszközök;

b)

a 2009/65/EK irányelv 50. cikkének (1) bekezdésében említett eszközök.

(2)   Az EHTBA nem végezheti az alábbi tevékenységeket:

a)

nem bonyolíthat az eszközökkel short ügyleteket;

b)

nem szerezhet közvetlen vagy közvetett kitettséget árutőzsdei termékkel szemben, a származtatott pénzügyi eszközökön, az azokat képviselő certifikátokon, az azokon alapuló indexeken vagy bármely egyéb olyan eszközön vagy instrumentumon keresztül sem, amely árutőzsdei termékekkel szemben kitettséget eredményezne;

c)

nem köthet értékpapír-kölcsönbeadási, értékpapír-kölcsönvételi ügyleteket, repoügyleteket vagy bármely más olyan megállapodást, amelynek ezekkel azonos gazdasági hatása van és hasonló kockázatot jelent, ha általa az EHTBA eszközeinek több mint 10 %-a érintett;

d)

nem használhat származtatott pénzügyi eszközöket, kivéve, ha az ilyen eszközök használatának kizárólagos rendeltetése az EHTBA egyéb befektetéseivel járó kockázatok fedezése.

(3)   E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA – nyilvános konzultációt követően – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azoknak a kritériumoknak a meghatározására, amelyek segítségével megállapíthatók azok a körülmények, amelyek között valamely származtatott pénzügyi eszköz használatának kizárólagos rendeltetése a (2) bekezdés d) pontjában említett befektetésekkel járó kockázatok fedezése.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. szeptember 9-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

10. cikk

Elfogadott befektetési eszközök

A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett eszköz az EHTBA befektetése szempontjából kizárólag akkor minősül elfogadottnak, ha az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

a)

olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz, amelyet:

i.

minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, és az EHTBA a minősített portfólióvállalkozástól vagy egy harmadik féltől – a másodlagos piacon keresztül -szerzett meg;

ii.

minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz ellenében, amelyet előzőleg az EHTBA a minősített portfólióvállalkozástól vagy egy harmadik féltől – a másodlagos piacon keresztül – szerzett meg;

iii.

olyan vállalkozás bocsátott ki, amelynek a minősített portfólióvállalkozás többségi tulajdonú leányvállalata, olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz ellenében, amelyet az EHTBA az i. vagy ii. pontnak megfelelően a minősített portfólióvállalkozástól vagy egy harmadik féltől – a másodlagos piacon keresztül – szerzett meg;

b)

minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott adósságinstrumentumok;

c)

az EHTBA által minősített portfólióvállalkozásnak nyújtott, az EHTBA életciklusánál nem hosszabb lejáratú hitelek;

d)

egy vagy több másik EHTBA, EuVECA vagy ESZVA befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben az adott EHTBA, EuVECA és ESZVA a tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektette be EHTBA-kba;

e)

közvetlen tulajdonrész vagy minősített portfólióvállalkozáson keresztül birtokolt közvetett tulajdonrész egyedi reáleszközökben, legalább 10 000 000 EUR értékben vagy a kiadás időpontjában annak megfelelő, a kiadás devizanemében kifejezett értékben.

11. cikk

Minősített portfólióvállalkozás

(1)   A 10. cikkben említett minősített portfólióvállalkozás olyan, kollektív befektetési vállalkozásnak nem minősülő portfólióvállalkozás, amely teljesíti az alábbi követelményeket:

a)

nem pénzügyi vállalkozás;

b)

olyan vállalkozás, amelyet:

i.

nem vezettek be valamely szabályozott piacon vagy valamely multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre; vagy

ii.

bevezettek valamely szabályozott piacon vagy valamely multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre, és egyúttal tőkéje nem haladja meg az 500 000 000 EUR-t;

c)

valamely tagállam területén vagy egy harmadik országban letelepedett, feltéve, hogy a harmadik ország:

i.

nem szerepel a Pénzügyi Akció Munkacsoport kockázatos és nem együttműködő, joghatóság szerinti területeket tartalmazó jegyzékében;

ii.

annak biztosítására irányuló megállapodást kötött az EHTBA kezelőjének letelepedés szerinti tagállamával és azon további tagállamok mindegyikével, amelyekben az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni szándékozzák, hogy a harmadik ország teljes mértékben megfelel az OECD adóügyi modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi kérdésekre vonatkozó információk tényleges cseréjét, beleértve a többoldalú adómegállapodásokat.

(2)   E cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve minősített portfólióvállalkozásnak minősülhet az olyan pénzügyi vállalkozás, amely kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett minősített portfólióvállalkozásokat vagy a 10. cikk e) pontjában említett reáleszközöket finanszíroz.

12. cikk

Összeférhetetlenség

Az EHTBA nem fektethet olyan elfogadott befektetési eszközbe, amelyben az EHTBA kezelőjének közvetlen vagy közvetett érdekeltsége van, kivéve az általa kezelt EHTBA-k, ESZVA-k vagy EuVECA-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek tartását.

2. SZAKASZ

A befektetési politikákkal kapcsolatos rendelkezések

13. cikk

Portfólió-összetétel és diverzifikáció

(1)   Az EHTBA a tőkéjének legalább 70 %-át elfogadott befektetési eszközökbe fekteti.

(2)   Az EHTBA:

a)

tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektetheti be ugyanazon minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott eszközökbe vagy számára nyújtott hitelekbe;

b)

tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektetheti be közvetlenül vagy közvetetten egy adott reáleszközbe;

c)

tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektetheti be ugyanazon EHTBA, EuVECA vagy ESZVA befektetési jegyeibe vagy részvényeibe;

d)

tőkéjének legfeljebb 5 %-át fektetheti be a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett eszközökbe, ha az eszközöket ugyanazon szervezet bocsátotta ki.

(3)   Az EHTBA portfóliójában szereplő EHTBA-k, EuVECA-k és ESZVA-k befektetési jegyeinek és részvényeinek összesített értéke nem haladhatja meg az EHTBA tőkeértékének 20 %-át.

(4)   Az EHTBA ugyanazon partnerével szemben a tőzsdén kívüli származtatott ügyletből, visszavásárlási megállapodásból vagy fordított visszavásárlási megállapodásból származó összesített kockázati kitettség nem haladhatja meg az EHTBA tőkeértékének 5 %-át.

(5)   A (2) bekezdés a) és b) pontjától eltérve az EHTBA az ott említett 10 %-os korlátot 20 %-ra emelheti, amennyiben az EHTBA azon minősített portfólióvállalkozásokba és egyedi reáleszközökbe fektetett eszközeinek összesített értéke, amelyekbe tőkéjének több mint 10 %-át fekteti, nem haladja meg az EHTBA tőkeértékének 40 %-át.

(6)   A (2) bekezdés d) pontjától eltérve egy EHTBA legfeljebb 25 %-ra növelheti az abban említett 5 %-os korlátot olyan kötvények esetében, amelyeknek a kibocsátója valamely tagállamban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet. Az ilyen kötvények kibocsátásából befolyt összegeket a jogszabályokkal összhangban olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó csődje esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni.

(7)   Az olyan társaságok, amelyek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (20) szabályozott összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az (1)–(6) bekezdésben említett korlátok számítása céljából egy minősített portfólióvállalkozásnak, illetve egy jogalanynak minősülnek.

14. cikk

Befektetési pozíciók kiigazítása

Abban az esetben, ha az EHTBA az EHTBA kezelőjének ellenőrzési körén kívül eső okból megsérti a 13. cikk (2)-(6) bekezdésében meghatározott diverzifikációs követelményeket, az EHTBA kezelője megfelelő időn belül meghozza a pozíció kiigazításához szükséges intézkedéseket, kellőképpen figyelembe véve az EHTBA befektetőinek érdekeit.

15. cikk

Koncentráció

(1)   Az EHTBA ugyanazon EHTBA, EuVECA vagy ESZVA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek legfeljebb 25 %-át szerezheti meg.

(2)   A 2009/65/EK irányelv 56. cikkének (2) bekezdésében megállapított koncentrációs határértéket alkalmazni kell az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett eszközökbe történő befektetésekre.

16. cikk

Készpénzkölcsön felvétele

(1)   Az EHTBA készpénzkölcsönt vehet fel, ha az az alábbi feltételek mindegyikét teljesíti:

a)

nem haladja meg az EHTBA tőkeértékének 30 %-át;

b)

célja az elfogadott befektetési eszközökbe való befektetés, kivéve a 10. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett hitelek tekintetében, feltéve, hogy az EHTBA készpénzben vagy pénzeszköz-egyenértékesekben levő tulajdonrésze nem elegendő az érintett befektetés eszközléséhez;

c)

a szerződést a felvett készpénzkölcsönből megszerezni kívánt eszközök devizanemében kötik;

d)

lejárta nem hosszabb az EHTBA életciklusánál;

e)

az EHTBA tőkeértékének 30 %-át meg nem haladó eszközöket terhel meg.

(2)   Az EHTBA kezelője pontosítja az EHTBA tájékoztatójában, hogy befektetési stratégiája részeként szándékozik-e készpénzkölcsönt felvenni vagy nem.

17. cikk

A portfólió-összetételre és a diverzifikációra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)   A 13. cikk (1) bekezdésében megállapított befektetési korlát:

a)

az EHTBA szabályzatában vagy létesítő okiratában megjelölt időpontig alkalmazandó;

b)

alkalmazása megszűnik, ha az EHTBA megkezdi az eszközök értékesítését annak érdekében, hogy az EHTBA életciklusának végét követően biztosítsa a befektetők befektetési jegyeinek vagy részvényeinek visszaváltását;

c)

alkalmazását fel kell függeszteni az EHTBA további tőkebevonása vagy a meglévő tőkéjének csökkentése esetén azzal, hogy a felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

Az első albekezdés a) pontjában említett időpontnak figyelembe kell vennie az EHTBA által befektetni kívánt eszközök egyedi sajátosságait és jellemzőit, és nem lehet későbbi az EHTBA-minősítés iránti engedély megadásának időpontját követő öt évnél, vagy ha az korábbi, az EHTBA 18. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott életciklusának felénél. Kivételes körülmények között az EHTBA illetékes hatósága kellően indokolt befektetési terv benyújtását követően jóváhagyhatja a határidő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását.

(2)   Ha egy hosszú lejáratú eszközt, amelybe az EHTBA fektetett, olyan minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, amely a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak már nem felel meg, akkor a hosszú lejáratú eszköz attól az időponttól számított legfeljebb három évig továbbra is beszámítható a 13. cikk (1) bekezdésében említett befektetési korlátba, amikor a minősített portfólióvállalkozás már nem teljesíti a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeket.

III. FEJEZET

AZ EHTBA BEFEKTETÉSI JEGYEINEK ÉS RÉSZVÉNYEINEK VISSZAVÁLTÁSA, FORGALMAZÁSA ÉS KIBOCSÁTÁSA, VALAMINT A JÖVEDELMEK ÉS A TŐKE FELOSZTÁSA

18. cikk

Visszaváltási politika és az EHTBA életciklusa

(1)   Az EHTBA befektetői az EHTBA életciklusának vége előtt nem kérhetik befektetési jegyeik vagy részvényeik visszaváltását. A befektetők számára a visszaváltás az EHTBA életciklusának végét követő naptól lehetséges.

Az EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata konkrét időpontot tüntet fel az EHTBA életciklusának végeként, valamint jogot adhat az EHTBA életciklusának ideiglenes meghosszabbítására, és meghatározhatja e jog gyakorlásának feltételeit.

Az EHTBA szabályzatában vagy létesítő okiratában és a befektetőknek szóló közzétételekben meg kell állapítani a befektetési jegyek és részvények visszaváltásának és az eszközök elidegenítésének menetét, és egyértelműen jelezni kell azt, hogy a befektetők számára a visszaváltás az EHTBA életciklusának végét követő napon kezdődik.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata rendelkezhet az EHTBA életciklusának vége előtti visszaváltás lehetőségéről, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a visszaváltás nem lehetséges a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időpont előtt;

b)

az engedélyezéskor és az EHTBA életciklusa alatt az EHTBA kezelője igazolni tudja az illetékes hatóságoknak, hogy megfelelő likviditáskezelési rendszert és az EHTBA likviditási kockázatának ellenőrzésére hatékony eljárásokat léptettek életbe, amelyek összhangban állnak az EHTBA hosszú távú befektetési stratégiájával és a javasolt visszaváltási politikával;

c)

az EHTBA kezelője pontos visszaváltási politikát határoz meg, amely egyértelműen jelzi azokat az időszakokat, amelyek folyamán a befektetők visszaváltást kérhetnek;

d)

az EHTBA visszaváltási politikája biztosítja, hogy a visszaváltások teljes összege egy bizonyos időszakon belül az EHTBA 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett eszközeinek bizonyos százalékos mértékére korlátozódjon. Ez a százalékos mérték összhangban áll az EHTBA kezelője által közzétett likviditáskezelési és befektetési stratégiával;

e)

az EHTBA visszaváltási politikája biztosítja, hogy a befektetők méltányos elbánásban részesüljenek és a visszaváltásokat arányosan biztosítsák, amennyiben egy bizonyos időszakon belül a visszaváltási igények teljes összege meghaladja az e bekezdés d) pontjában említett százalékos mértéket.

(3)   Az EHTBA életciklusának meg kell felelnie az EHTBA hosszú távú jellegének, és elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az EHTBA egyedi eszközeinek életciklusát lefedje, és annak alapja az egyes eszközök illikviditási profilja és gazdasági életciklusa, valamint az EHTBA közzétett befektetési célkitűzése.

(4)   A befektetők kérhetik az EHTBA felszámolását akkor, ha az EHTBA visszaváltási politikájával összhangban benyújtott visszaváltási igényeik a benyújtásuktól számított egy éven belül nem teljesülnek.

(5)   A befektetők számára minden esetben biztosítani kell a készpénzben történő kifizetés lehetőségét.

(6)   Az EHTBA eszközei terhére történő természetbeni kifizetés csak akkor lehetséges, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

az EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata rendelkezik erről a lehetőségről, feltéve, hogy valamennyi befektető méltányos elbánásban részesül;

b)

a befektető írásban kéri, hogy kifizetését az EHTBA-ban tartott eszközök egy része formájában teljesítsék;

c)

az eszközök átruházását különleges szabály nem tiltja.

(7)   Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a körülményeket, amelyek között az EHTBA életciklusa a (3) bekezdésben említettek szerint elegendő hosszúságúnak minősül ahhoz, hogy az EHTBA valamennyi egyedi eszközének életciklusát lefedje.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. szeptember 9-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

19. cikk

Másodlagos piac

(1)   Az EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata nem zárhatja ki az EHTBA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek bevezetését valamely szabályozott piacon vagy valamely multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre.

(2)   Az EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata nem zárhatja ki azt, hogy a befektetők a befektetési jegyeiket vagy részvényeiket szabadon átruházhassák az EHTBA kezelőjétől eltérő harmadik félre.

(3)   Az EHTBA időszakos jelentéseiben közzéteszi a tőzsdén jegyzett befektetési jegyeinek vagy részvényeinek piaci értékét, valamint a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközértéket.

(4)   Abban az esetben, ha egy eszköz értékében lényeges változás áll be, az EHTBA kezelője időszakos jelentéseiben ezt közli a befektetővel.

20. cikk

Új befektetési jegyek vagy részvények kibocsátása

(1)   Az EHTBA új befektetési jegyek vagy részvények kibocsátására szóló ajánlatot a szabályzatával vagy létesítő okiratával összhangban tehet.

(2)   Az EHTBA nem bocsáthat ki új befektetési jegyeket vagy részvényeket a nettó eszközértékük alatti áron anélkül, hogy az említett befektetési jegyeket vagy részvényeket azon az áron az EHTBA meglévő befektetőinek előzetesen felajánlotta volna.

21. cikk

Az EHTBA eszközeinek elidegenítése

(1)   Az EHTBA tételes programot dolgoz ki eszközei rendezett elidegenítése céljából annak érdekében, hogy az EHTBA életciklusának végét követően biztosítsa a befektetők befektetési jegyei vagy részvényei visszaváltásának lehetőségét, és legkésőbb egy évvel az EHTBA életciklusának vége előtt ezt közli az EHTBA illetékes hatóságával.

(2)   Az (1) bekezdésben említett program magában foglalja:

a)

a lehetséges vevők piacának felmérését;

b)

a lehetséges eladási árak felmérését és összehasonlítását;

c)

az elidegenítendő eszközök értékelését;

d)

az elidegenítési program ütemezését.

(3)   Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a (2) bekezdés a) pontjában említett felmérés, valamint c) pontjában említett értékelés során alkalmazandó szempontokat.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. szeptember 9-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

22. cikk

A jövedelmek és a tőke felosztása

(1)   Az EHTBA rendszeresen feloszthatja a befektetők között a portfóliójában szereplő eszközök által termelt jövedelmeket. Ezek a jövedelmek magukba foglalják az alábbiakat:

a)

az eszközök által rendszeresen termelt jövedelmek;

b)

a tőke valamely eszköz elidegenítését követő felértékelődése.

(2)   Nem osztható fel a jövedelmek azon része, amelyre az EHTBA jövőbeli kötelezettségvállalásaihoz szükség van.

(3)   Az EHTBA arányosan leszállíthatja tőkéjét egy eszköznek az EHTBA életciklusának vége előtti elidegenítése esetén, feltéve, hogy az EHTBA kezelője ezt az elidegenítést kellő megalapozottsággal a befektetők érdekében állónak tekinti.

(4)   Az EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata meghatározza a felosztási politikát, amelyet az EHTBA az életciklusa során alkalmazni fog.

IV. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK

23. cikk

Átláthatóság

(1)   Az EHTBA befektetési jegyei vagy részvényei tájékoztató előzetes közzététele nélkül nem forgalmazhatók az Unióban.

Az EHTBA befektetési jegyei vagy részvényei az 1286/2014/EU rendelet szerinti, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum előzetes közzététele nélkül nem forgalmazhatók lakossági befektetőknek az Unióban.

(2)   A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden ahhoz szükséges információt, hogy a befektetők kellő tájékozottsággal fel tudják mérni a felkínált befektetési lehetőségeket és különösen a befektetések kockázatait.

(3)   A tájékoztatónak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

nyilatkozatot arról, hogy az EHTBA befektetési céljai és e célok elérését szolgáló stratégiája alapján miért minősül az alap hosszú távúnak;

b)

zárt végű kollektív befektetési vállalkozások által a 2003/71/EK irányelv és a 809/2004/EK rendelet értelmében közlendő információk;

c)

a 2011/61/EU irányelv 23. cikke értelmében a befektetőkkel közlendő információk, amennyiben azokat még nem közölték e bekezdés b) pontja szerint;

d)

azon eszközkategóriák jól látható feltüntetése, amelyekbe az EHTBA jogosult fektetni;

e)

azon joghatóság szerinti területek jól látható feltüntetése, amelyekbe az EHTBA jogosult befektetni;

f)

az illetékes hatóságok által a (2) bekezdés alkalmazásában lényegesnek ítélt egyéb információk.

(4)   A tájékoztatónak és az egyéb forgalmazási dokumentumoknak jól láthatóan tájékoztatniuk kell a befektetőket arról, hogy az EHTBA illikvid jellegű.

A tájékoztató és az egyéb forgalmazási dokumentumok mindenekelőtt egyértelműen:

a)

tájékoztatják a befektetőket az EHTBA befektetéseinek hosszú távú jellegéről;

b)

tájékoztatják a befektetőket az EHTBA életciklusának végéről, valamint arról a lehetőségről – amennyiben rendelkezésre áll –, hogy kiterjeszthetik az EHTBA életciklusát, és ennek feltételeiről;

c)

jelzik, hogy az EHTBA lakossági befektetők számára forgalmazható-e;

d)

elmagyarázzák a befektetők befektetésük visszaváltására vonatkozó jogait a 18. cikknek és az EHTBA szabályzatának vagy létesítő okiratának megfelelően;

e)

jelzik a jövedelmek befektetők részére való, az EHTBA életciklusa során történő esetleges felosztásának gyakoriságát és időpontjait;

f)

figyelmeztetik a befektetőket arra, hogy teljes befektetési portfóliójuk csak kis részét tartsák EHTBA-ban;

g)

ismertetik az EHTBA fedezeti politikáját, többek között jól láthatóan feltüntetik, hogy származtatott pénzügyi eszközöket csak akkor lehet használni, ha ennek kizárólagos rendeltetése az EHTBA egyéb befektetéseivel járó kockázatok fedezése, továbbá jelzik a származtatott pénzügyi eszközök használatának az EHTBA kockázati profiljára kifejtett lehetséges hatásait;

h)

tájékoztatják a befektetőket a reáleszközökbe, többek között infrastruktúrába való befektetéshez kapcsolódó kockázatokról;

i)

rendszeresen – évente legalább egyszer – tájékoztatják a befektetőket azokról a joghatóság szerinti területekről, amelyekbe az EHTBA befektetett.

(5)   A 2011/61/EU irányelv 22. cikke értelmében megkövetelt információkon túl az EHTBA éves jelentése az alábbiakat is tartalmazza:

a)

cashflow-kimutatás;

b)

tájékoztatás az uniós költségvetési forrásokat is magukban foglaló eszközökben való bárminemű részvételről;

c)

tájékoztatás az egyedi minősített portfólióvállalkozások értékéről, valamint azon egyéb eszközök értékéről, amelyekbe az EHTBA befektet, többek között a felhasznált származtatott pénzügyi eszközök értékéről;

d)

tájékoztatás azokról a joghatóság szerinti területekről, ahol az EHTBA eszközei találhatók.

(6)   Az EHTBA kezelője bármely lakossági befektető kérelmére átadja az EHTBA kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi korlátokkal, a kiválasztott módszerekkel és az eszközkategóriák kockázatainak és hozamainak legutóbbi alakulásával kapcsolatos további információkat.

24. cikk

A tájékoztatóra vonatkozó további követelmények

(1)   Az EHTBA a tájékoztatóját, annak minden esetleges módosításával együtt, valamint az éves jelentéseit köteles megküldeni az EHTBA illetékes hatóságainak. Az EHTBA kérelemre eljuttatja ezt a dokumentációt az EHTBA kezelője illetékes hatóságának. Ezt a dokumentációt az EHTBA az ezen illetékes hatóságok által meghatározott határidőn belül juttatja el.

(2)   Az EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata a tájékoztató elválaszthatatlan részét képezi, és azt mellékelni kell a tájékoztatóhoz.

Nem írható elő azonban, hogy az első albekezdésben említett dokumentumokat mellékeljék a tájékoztatóhoz, ha a befektetőt tájékoztatják arról, hogy kérelemre megküldik számára ezeket a dokumentumokat, vagy kérésre értesítik azokról a helyekről, ahol a befektetési jegyeket vagy részvényeket forgalmazó egyes tagállamokban ezen dokumentumok tartalmát megismerheti.

(3)   A tájékoztató pontosan meghatározza annak a módját, ahogy az éves jelentés a befektetők rendelkezésére áll. A tájékoztató rendelkezik arról, hogy az éves jelentés nyomtatott példányát kérelemre térítésmentesen el kell juttatni a lakossági befektetőknek.

(4)   A tájékoztatót és a legutóbb közzétett éves jelentést kérelemre térítésmentesen el kell juttatni a befektetőknek.

A tájékoztató tartós adathordozón vagy weboldal formájában bocsátható rendelkezésre. A tájékoztató nyomtatott példányát kérelemre térítésmentesen el kell juttatni a lakossági befektetőknek.

(5)   A tájékoztató lényeges elemeit naprakészen kell tartani.

25. cikk

A ráfordítások nyilvánosságra hozatala

(1)   A tájékoztatónak jól láthatóan közölnie kell a befektetőkkel az általuk közvetlenül vagy közvetetten viselt különböző ráfordítások mértékét. A különböző ráfordításokat az alábbi kategóriák szerint kell csoportosítani:

a)

az EHTBA létrehozásával kapcsolatos ráfordítások;

b)

az eszközök beszerzésével kapcsolatos ráfordítások;

c)

kezelési és teljesítményhez kapcsolódó ráfordítások;

d)

forgalmazással kapcsolatos ráfordítások;

e)

egyéb, többek között adminisztratív, szabályozási, letétkezelői, letéti őrzési, szakmai szolgáltatási és pénzügyi ellenőrzési ráfordítások.

(2)   A tájékoztatónak közölnie kell a ráfordításoknak az EHTBA tőkéjéhez viszonyított teljes arányát.

(3)   Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett ráfordításokra és a (2) bekezdésben említett teljes arányra vonatkozó közös meghatározásokat, számítási módszereket és megjelenítési formákat.

E szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (5) bekezdésének a) és c) pontjában említett szabályozási standardtervezeteket.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. szeptember 9-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

V. FEJEZET

AZ EHTBA-k BEFEKTETÉSI JEGYEINEK ÉS RÉSZVÉNYEINEK FORGALMAZÁSA

26. cikk

A befektetők rendelkezésére álló eszközök

(1)   Azon EHTBA kezelője, amelynek befektetési jegyeit vagy részvényeit lakossági befektetők számára szándékozzák forgalmazni, eszközöket biztosít a jegyzéshez, a befektetési jegyek vagy részvények tulajdonosainak való kifizetéshez, a befektetési jegyek vagy részvények visszavásárlásához vagy visszaváltásához, valamint az EHTBA és az EHTBA kezelője által nyújtandó információk elérhetővé tételéhez minden tagállamban, ahol forgalmazni kívánja ezeket a befektetési jegyeket vagy részvényeket.

(2)   Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett eszközök típusait és jellemzőit, műszaki infrastruktúrájukat, valamint a lakossági befektetőkkel kapcsolatos feladataik tartalmát.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. szeptember 9-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

27. cikk

Az EHTBA-k lakossági befektetők részére való forgalmazására irányuló belső értékelési folyamat

(1)   Azon EHTBA kezelője, amelynek befektetési jegyeit és részvényeit lakossági befektetők számára szándékozzák forgalmazni, egyedi belső folyamatot állapít meg és alkalmaz az EHTBA-k értékelésére, annak lakossági befektetők részére való forgalmazása vagy felosztása előtt.

(2)   Az (1) bekezdésben említett belső folyamat részeként az EHTBA kezelője értékeli, hogy az EHTBA alkalmas-e lakossági befektetők részére való forgalmazásra, figyelembe véve legalább az alábbiakat:

a)

az EHTBA életciklusa; valamint

b)

az EHTBA tervezett befektetési stratégiája.

(3)   Az EHTBA kezelője a lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA-ról valamennyi szükséges információt a forgalmazók rendelkezésére bocsátja, többek között az életciklusára és a befektetési stratégiájára vonatkozó minden információt, illetve a belső értékelési folyamatra és az azon joghatóság szerinti területekre vonatkozókat, amelyekbe az EHTBA jogosult befektetni.

28. cikk

Az EHTBA-k lakossági befektetők körében történő forgalmazására vonatkozó különös követelmények

(1)   Amennyiben az EHTBA-t közvetlenül lakossági befektetőnek kínálják vagy forgalmazzák, az EHTBA kezelője megszerzi az alábbiakra vonatkozó információkat:

a)

a lakossági befektetőnek az EHTBA számára lényeges befektetési területen meglévő ismeretei és tapasztalatai;

b)

a lakossági befektető pénzügyi helyzete, beleértve a befektető veszteségviselési képességét is;

c)

a lakossági befektető befektetési céljai, beleértve a befektető időhorizontját is

Az első albekezdés szerint megszerzett információk alapján az EHTBA kezelője csak abban az esetben ajánlja az EHTBA-t, ha az az adott lakossági befektető számára megfelelő.

(2)   Ha egy lakossági befektetőknek kínált vagy forgalmazott EHTBA életciklusa meghaladja a 10 évet, az EHTBA kezelőjének vagy a forgalmazónak egyértelműen, írásos értesítésben jeleznie kell, hogy az EHTBA-termék esetlegesen nem felel meg azon lakossági befektetők számára, akik nem képesek teljesíteni egy ilyen hosszú távú, illikvid kötelezettségvállalást.

29. cikk

A lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA letétkezelőjére vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA letétkezelője a 2009/65/EK irányelv 23. cikkének (2) bekezdésében említett típusú szervezet.

(2)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (13) bekezdésének második albekezdésétől és 21. cikkének (14) bekezdésétől eltérve a lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA letétkezelője nem mentheti ki magát a felelősség alól harmadik fél által letéti őrzésben tartott pénzügyi eszközök elvesztése esetén.

(3)   Ha az EHTBA-t lakossági befektetők részére forgalmazzák, a letétkezelő 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (12) bekezdésében említett felelősségét nem lehet megállapodás révén kizárni vagy korlátozni.

(4)   Minden olyan megállapodás érvénytelen, amely ellentétes a (3) bekezdéssel.

(5)   Az EHTBA letétkezelője által letéti őrzésben tartott eszközöket nem használhatja fel újra saját javára sem a letétkezelő, sem a letéti őrzéssel megbízott harmadik fél. Az újrafelhasználás magában foglal a letéti őrzésben tartott eszközökkel kapcsolatos minden ügyletet, beleértve többek között az átruházást, a zálogjoggal megterhelést, az értékesítést és a kölcsönbeadást.

Az EHTBA letétkezelője által letéti őrzésben tartott eszközök csak abban az esetben használhatók fel újra, ha:

a)

az eszközök újrafelhasználása az EHTBA javára történik;

b)

a letétkezelő az EHTBA kezelője által az EHTBA nevében hozott utasításokat hajtja végre;

c)

az újrafelhasználás az EHTBA javát és a befektetési jegyek vagy részvények tulajdonosainak érdekeit szolgálja; és

d)

az ügyletet az EHTBA részére tulajdonjog-átruházási megállapodás keretében nyújtott, kiváló minőségű és likvid biztosíték fedezi.

A második albekezdés d) pontjában említett biztosíték piaci értékének mindenkor legalább meg kell egyeznie az újrafelhasznált eszközök felárral növelt értékével.

30. cikk

Az EHTBA lakossági befektetők részére történő forgalmazására vonatkozó további követelmények

(1)   Az EHTBA befektetési jegyei vagy részvényei azzal a feltétellel forgalmazhatók lakossági befektetők részére, ha a lakossági befektetőknek az EHTBA kezelője vagy a forgalmazó megfelelő befektetési tanácsadást nyújt.

(2)   Az EHTBA kezelője az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit csak akkor kínálhatja vagy forgalmazhatja közvetlenül lakossági befektetőknek, ha a kezelőt számára engedélyezik a 2011/61/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, valamint b) pontjának i. alpontjában említett szolgáltatások nyújtását, és csak azt követően, hogy a kezelő elvégezte az e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében említett megfelelőségi vizsgálatot.

(3)   Ha egy lehetséges lakossági befektető pénzügyi eszköz portfóliója nem haladja meg az 500 000 EUR-t, az EHTBA kezelője vagy bármely forgalmazó a 28. cikk (1) bekezdésében említett megfelelőségi vizsgálat elvégzését és a megfelelő befektetési tanácsadás nyújtását követően, a lehetséges lakossági befektető által benyújtott információk alapján biztosítja, hogy a lehetséges lakossági befektető által EHTBA-kba befektetett teljes összeg ne haladja meg a befektető pénzügyi eszköz portfóliójának 10 %-át, és hogy az egy vagy több EHTBA-ba befektetett kezdeti minimum összeg 10 000 EUR.

A lehetséges lakossági befektető felelőssége, hogy az EHTBA kezelőjét vagy a forgalmazót az első albekezdésben említettek szerint pontos információval lássa el a lehetséges lakossági befektető pénzügyieszköz-portfóliójával és EHTBA-kba eszközölt befektetéseivel kapcsolatosan.

E bekezdés alkalmazásában a pénzügyieszköz-portfólió magában foglalja a készpénzletéteket és pénzügyi eszközöket, azonban nem tartalmazza a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket.

(4)   A lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA szabályzata vagy létesítő okirata kimondja, hogy minden befektető egyenlő bánásmódban részesül, és egyéni befektetők vagy befektetői csoportok nem részesülhetnek megkülönböztetett bánásmódban vagy bizonyos gazdasági előnyökben.

(5)   A lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA jogi formája nem vezethet további felelősséghez a lakossági befektetőre nézve, és nem igényelhet a befektető részéről az eredeti tőkelekötésen túlmenő további kötelezettségvállalásokat.

(6)   A lakossági befektetők számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a jegyzési időszak alatt és legalább két héttel az EHTBA befektetési jegyei vagy részvényei általuk történő jegyzésének időpontja után szankció nélkül felmondják a jegyzésre vonatkozó szerződést, és visszakapják a pénzüket.

(7)   A lakossági befektetők részére forgalmazott EHTBA kezelője megfelelő eljárásokat és szabályokat alakít ki a lakossági befektetői panaszok rendezésére, lehetővé téve a lakossági befektetők számára, hogy panaszukat a saját tagállamuk hivatalos nyelvén (vagy egyik hivatalos nyelvén) nyújtsák be.

31. cikk

Az EHTBA-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek forgalmazása

(1)   Az EHTBA kezelője a letelepedése szerinti tagállamban a 2011/61/EU irányelv 31. cikkével összhangban történt bejelentést követően értékesítheti szakmai és lakossági befektetők számára az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit.

(2)   Az EHTBA kezelője a letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban a 2011/61/EU irányelv 32. cikkével összhangban történt bejelentést követően értékesítheti szakmai és lakossági befektetők számára az EHTBA befektetési jegyeit vagy részvényeit.

(3)   Az EHTBA kezelőjének az általa kezelt minden egyes EHTBA-ra vonatkozóan tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat, hogy az adott EHTBA-t forgalmazni kívánja-e lakossági befektetőknek.

(4)   A 2011/61/EU irányelv 31. és 32. cikkében előírt dokumentáción és információkon túlmenően az EHTBA kezelőjének az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

a)

az EHTBA tájékoztatóját;

b)

lakossági befektetőnek történő forgalmazás esetén az EHTBA kiemelt információkat tartalmazó dokumentumát; és

c)

a 26. cikkben említett eszközökkel kapcsolatos információkat.

(5)   Az illetékes hatóságoknak a 2011/61/EU irányelv 31. és 32. cikke szerinti hatásköre az EHTBA-k lakossági befektetőknek történő forgalmazására, valamint az e rendeletben meghatározott további követelményekre is kiterjed.

(6)   A 2011/61/EU irányelv 31. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott hatáskörein túlmenően az EHTBA kezelőjének letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága meg is tiltja az EHTBA forgalmazását, amennyiben az EHTBA kezelője nem tartja be, vagy nem fogja betartani e rendeletet.

(7)   A 2011/61/EU irányelv 32. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott hatáskörein túlmenően az EHTBA kezelőjének letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága meg is tagadja a hiánytalan értesítési akta azon tagállamok illetékes hatóságainak történő továbbítását, ahol az EHTBA-t forgalmazni kívánják, amennyiben az EHTBA kezelője nem tartja be e rendeletet.

VI. FEJEZET

FELÜGYELET

32. cikk

Az illetékes hatóságok általi felügyelet

(1)   Az illetékes hatóságok folyamatosan felügyelik e rendelet betartását.

(2)   Az EHTBA illetékes hatósága felelős a II., III. és IV. fejezetben meghatározott szabályok betartásának felügyeletéért.

(3)   Az EHTBA illetékes hatósága felelős az EHTBA szabályzatában vagy létesítő okiratában, valamint a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségek betartásának felügyeletéért, amelyeknek meg kell felelniük ennek a rendeletnek.

(4)   Az EHTBA kezelőjének illetékes hatósága felelős az EHTBA kezelőjének szabályai és szervezete megfelelőségének felügyeletéért annak érdekében, hogy az EHTBA kezelője olyan helyzetben legyen, hogy be tudja tartani az általa kezelt valamennyi EHTBA létrehozására és működésére vonatkozó kötelezettségeket és szabályokat.

Az EHTBA kezelőjének illetékes hatósága felelős annak felügyeletéért, hogy az EHTBA kezelője betartja-e e rendelet előírásait.

(5)   Az illetékes hatóságok ellenőrzik az illetékességi területükön létrehozott vagy forgalmazott kollektív befektetési vállalkozásokat annak biztosítása érdekében, hogy azok ne használják az „EHTBA” megnevezést, illetve ne utaljanak arra, hogy EHTBA-k, amennyiben nem rendelkeznek e rendelet alapján engedéllyel, és nem felelnek meg e rendeletnek.

33. cikk

Az illetékes hatóságok hatásköre

(1)   Az illetékes hatóságok rendelkeznek minden olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel, amely az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges.

(2)   Az illetékes hatóságok a 2011/61/EU irányelv szerint rájuk ruházott hatáskört, többek között a szankciókkal kapcsolatosakat, e rendelettel összefüggésben is gyakorolják.

(3)   Az EHTBA illetékes hatósága megtiltja az „EHTBA” vagy „európai hosszú távú befektetési alap” megnevezés használatát abban az esetben, ha az EHTBA kezelője már nem tartja be e rendeletet.

34. cikk

Az ESMA hatásköre és illetékessége

(1)   Az ESMA számára biztosítani kell az e rendelet által ráruházott feladatok ellátásához szükséges hatásköröket.

(2)   Az ESMA a 2011/61/EU irányelv szerint ráruházott hatásköröket e rendeletre is tekintettel és a 45/2001/EK rendeletet is betartva gyakorolja.

(3)   Az 1095/2010/EU rendelet alkalmazásában e rendeletet olyan további kötelező erejű uniós jogi aktusnak kell tekinteni, amely az ESMA-t az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint feladatokkal ruházza fel.

35. cikk

Együttműködés az illetékes hatóságok között

(1)   Amennyiben az EHTBA illetékes hatósága és az EHTBA kezelőjének illetékes hatósága nem azonos, e hatóságok együttműködnek és információkat cserélnek egymással az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében.

(2)   Az illetékes hatóságok a 2011/61/EU irányelvnek megfelelően együttműködnek egymással.

(3)   Az illetékes hatóságok és az ESMA az 1095/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében.

(4)   Az illetékes hatóságok és az ESMA az 1095/2010/EU rendelettel összhangban minden olyan információt és dokumentációt közölnek egymással, amely az e rendelet szerinti feladataik teljesítéséhez szükséges, különös tekintettel az e rendelet megsértése eseteinek azonosítására és orvoslására.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

A kérelmek Bizottság általi feldolgozása

A Bizottság rangsorolja és egyszerűsíti az EHTBA-knak az EBB által biztosított finanszírozás iránt benyújtott kérelmeivel kapcsolatos eljárásokat. A Bizottság egyszerűsíti az EHTBA-knak az EBB által biztosított finanszírozás iránt benyújtott kérelmeire vonatkozó vélemények és hozzájárulások kiadását.

37. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2019. június 9-ig megkezdi e rendelet alkalmazásának felülvizsgálatát. A felülvizsgálat keretében főként az alábbiakat elemzi:

a)

a 18. cikk hatását;

b)

az elfogadott befektetési eszközökre vonatkozóan a 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott 70 %-os küszöbérték alkalmazásának az eszközdiverzifikációra gyakorolt hatása;

c)

az EHTBA-k Unión belüli forgalmazásának mértéke, ideértve, hogy a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ABAK-ok érdekeltek lehetnek-e EHTBA-k forgalmazásában;

d)

az elfogadott eszközök és befektetések listájának frissítési mértéke, valamint a diverzifikációra vonatkozó szabályok, a portfólió-összetétel és a készpénzkölcsön felvételére vonatkozó korlátok.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálatot követően, és az ESMA-val való konzultációt követően a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e rendeletnek és az EHTBA-knak a tőkepiaci unió megvalósításában és az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések teljesítésében játszott szerepét. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslattal együtt kell benyújtani.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. december 9-től kezdődően kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2015. április 29-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

Z. KALNIŅA-LUKAŠEVICA


(1)  HL C 67., 2014.3.6., 71. o.

(2)  HL C 126., 2014.4.26., 8. o.

(3)  Az Európai Parlament 2015. március 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2015. április 20-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(10)  A Bizottság 809/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2004.4.30., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (PRIIP) (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II), (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).


Top