19.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 123/77

(1)

A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében létrejött a gépjárművek átfogó uniós típus-jóváhagyási rendszere.

(2)

A gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó műszaki előírások uniós szintű harmonizálására már számos biztonsági és környezetvédelmi szempontból sor került annak érdekében, hogy az Unióban mindenütt garantált legyen a közúti közlekedés magas fokú biztonsága.

(3)

A közúti közlekedés biztonsága terén 2003 óta a legfontosabb uniós célkitűzések közé tartozik egy olyan fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítése, amely minden járműben és minden tagállamban rendelkezésre áll. E célkitűzés elérése érdekében a kiépítés önkéntes alapon való megközelítésének részeként számos kezdeményezés elindítására került sor, de ezek eddig még nem eredményeztek kellő előrelépést.

(4)

A közúti közlekedésbiztonság további javítása érdekében a Bizottság az „E-segélyhívó: nem várhat tovább a rendszer kiépítése” című, 2009. augusztus 21-i közleményében új intézkedéseket javasolt a fedélzeti segélyhívó szolgáltatásnak az Unióban történő kiépítésére. Az egyik javasolt intézkedés értelmében a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében meghatározott M1 és N1 kategóriájú járművektől kezdődően kötelezővé válna a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer beépítése minden új gépjárműtípusba.

(5)

Az Európai Parlament 2012. július 3-án állásfoglalást fogadott el „Az e-segélyhívó szolgáltatásról: egy új 112-es szolgáltatás a polgárok számára” címmel, amelyben sürgette a Bizottságot, hogy a 2007/46/EK irányelv keretében terjesszen elő javaslatot annak érdekében, hogy 2015-ig kötelezően bevezessék a közszolgáltatásként működő, 112-es hívószámú e-segélyhívó rendszert.

(6)

Továbbra is szükség van arra, hogy az Európai Unió egész területén javítsák a 112-es segélyhívószám működését, hogy az vészhelyzetekben gyors és hatékony segítséget nyújthasson.

(7)

Az uniós e-segélyhívó szolgáltatás bevezetése várhatóan csökkenteni fogja az Unióban a közúti halálesetek, illetve a közúti balesetek súlyos sérültjeinek számát a sürgősségi segélyszolgálatok korai értesítésének köszönhetően. A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer kötelező bevezetése – az e-segélyhívások továbbítására szolgáló nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatok és az e-segélyhívások fogadására szolgáló közbiztonsági válaszpontok (KBVP-k) kötelező és összehangolt infrastrukturális fejlesztésével együtt – mindenki számára elérhetővé tenné a szolgáltatást, és így hozzájárulna a halálesetek és súlyos sérülések számának, az egészségügyi vonatkozású költségeknek, a balesetek okozta torlódásoknak és egyéb költségeknek a csökkentéséhez.

(8)

Az 585/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (4) 1. cikke (1) bekezdésének értelmében a tagállamok legkésőbb hat hónappal e rendelet alkalmazási időpontját megelőzően, de mindenképpen legkésőbb 2017. október 1-jéig kiépítik a területükön az e-segélyhívások megfelelő fogadásához és kezeléséhez szükséges e-segélyhívási KBVP-k infrastruktúráját. Az 585/2014/EU határozat 3. cikke értelmében a tagállamok 2015. december 24-ig jelentést tesznek a Bizottságnak e határozat végrehajtásának állásáról. Amennyiben a jelentés szerint az e-segélyhívó KBVP-k infrastruktúrája nem fog 2017. október 1-jéig működni, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az e-segélyhívási KBVP-k infrastruktúrája kiépítésre kerüljön.

(9)

A Bizottság 2011/750/EU ajánlásának (5) 4. pontja szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a mobilhálózatok üzemeltetői 2014. december 31-ig bevezessék az „e-segélyhívás-megkülönböztető” kezeléséhez szükséges mechanizmust a hálózataikban. Ha az ajánlás 6. pontjában említett felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy az „e-segélyhívás-megkülönböztető” bevezetésére nem fog sor kerülni 2016. március 31-ig, akkor a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a mobilhálózatok üzemeltetői bevezessék az „e-segélyhívás-megkülönböztető” kezeléséhez szükséges mechanizmust.

(10)

A pontos és megbízható helymeghatározási információk biztosítása nélkülözhetetlen eleme a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer hatékony működésének. Ezért helyénvaló előírni, hogy a rendszer kompatibilis legyen az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott Galileo-program és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) elnevezésű program keretében nyújtott szolgáltatásokkal. A Galileo-program alapján létrehozott rendszer egy független globális műholdas navigációs rendszer, az EGNOS-program alapján létrehozott rendszer pedig egy regionális műholdas navigációs rendszer, amely javítja a globális helymeghatározó rendszer jeleinek minőségét.

(11)

A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer beszerelése először csak az olyan új személygépjármű- és könnyűhaszongépjármű-típusok (M1 és N1 kategória) esetében lesz kötelező, amelyeknél már létezik a szükséges aktiváló mechanizmus. A Bizottságnak – adott esetben e célból jogalkotási javaslat benyújtása érdekében – tovább kell vizsgálnia a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer alkalmazására vonatkozó követelmény közeljövőbeli kiterjesztésének lehetőségét, hogy az más járműkategóriákra, például nehéz tehergépjárművekre, az autóbuszokra, a kétkerekű gépjárművekre és a mezőgazdasági traktorokra is vonatkozzék.

(12)

A rendszer elterjesztése érdekében elő kell mozdítani a meglévő járműtípusokhoz tartozó, 2018. március 31. után gyártandó járműveknek a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerrel való felszerelését. A 2018. március 31. előtt típusjóváhagyáson átesett járművek esetében sor kerülhet e-segélyhívó rendszer önkéntes alapú, utólagos felszerelésére.

(13)

A 112-es egységes európai segélyhívó számon alapuló, az Unió egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó közszolgáltatás és a harmadik fél szolgáltató által támogatott e-segélyhívó rendszerek („TPS e-segélyhívó szolgáltatás”) egymással párhuzamosan létezhetnek, feltéve, hogy meghozzák a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatás folyamatosságának biztosításához szükséges intézkedéseket. A 112-es hívószámú e-segélyhívó közszolgáltatás folyamatosságának minden tagállamban, a jármű teljes élettartama során történő biztosítása és annak garantálása érdekében, hogy a 112-es hívószámú e-segélyhívó közszolgáltatás mindig automatikusan rendelkezésre álljon, minden járművet fel kell szerelni a 112-es hívószámú e-segélyhívó közszolgáltatással, függetlenül attól, hogy a jármű tulajdonosa harmadik fél által nyújtott e-segélyhívó szolgáltatást választ-e vagy sem.

(14)

A fogyasztók számára valós áttekintést kell nyújtani a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerről és a harmadik fél szolgáltató által kezelt e-segélyhívó rendszerről (az ilyen rendszerrel felszerelt járművek esetében), valamint átfogó és megbízható tájékoztatást kell adni a kínálatban szereplő, magánszolgáltatású fedélzeti segélyhívó vagy vészhelyzeti alkalmazásokhoz kapcsolódó bármely további funkcióról vagy szolgáltatásról, és a szolgáltatás harmadik fél szolgáltatásainak igénybevétele esetén várható szintjéről és a vonatkozó költségekről. A 112-es hívószámú e-segélyhívó szolgáltatás általános érdekű közszolgáltatás, ezért minden fogyasztó számára díjmentesen hozzáférhetőnek kell lennie.

(15)

A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer kötelező beszerelésétől függetlenül valamennyi érdekelt fél – mint például az autógyártók és a független gazdasági szereplők – számára biztosítani kell azon jogot, hogy kiegészítő vészhelyzeti és/vagy hozzáadott értéket jelentő szolgáltatásokat kínáljon a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer mellett vagy arra építve. Ezeket a kiegészítő szolgáltatásokat azonban úgy kell megtervezni, hogy ne vonják el fokozottan a járművezető figyelmét, valamint ne hátráltassák a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer működését, illetve a segélyhívó központok hatékony munkáját. A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszereket és a magánszolgáltatású vagy értéktöbbletet jelentő rendszereket úgy kell megtervezni, hogy közöttük ne kerülhessen sor személyes adatok cseréjére. Ilyen szolgáltatás nyújtása esetén a szolgáltatásoknak meg kell felelniük az alkalmazandó biztonsági, védelmi és adatvédelmi jogszabályoknak, és mindig választhatónak kell lenniük a fogyasztók számára.

(16)

A fogyasztók szabad választása és a tisztességes verseny biztosításának, az innováció ösztönzésének, továbbá annak érdekében, hogy az Unió információs technológiai ágazatának versenyképessége nagyobb legyen a globális piacokon, a fedélzeti e-segélyhívó rendszereknek egy olyan kölcsönösen átjárható, szabványosított, biztonságos és nyílt hozzáférésű platformon kell alapulniuk, amely alkalmas a lehetséges jövőbeli fedélzeti alkalmazások és szolgáltatások nyújtására. Mivel ehhez műszaki és jogi támogatásra van szükség, a Bizottságnak az összes érintett érdekelt féllel – többek között a járműgyártókkal és a független gazdasági szereplőkkel – folytatott konzultációk alapján haladéktalanul meg kell vizsgálnia minden lehetőséget egy ilyen nyílt hozzáférésű platform előmozdítására és biztosítására, és adott esetben e célból jogalkotási kezdeményezést kell előterjesztenie. Ezen túlmenően, a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszernek valamennyi független gazdasági szereplő számára ésszerű, névleges összegű díj ellenében és megkülönböztetés nélkül hozzáférhetőnek kell lennie javítási és karbantartási célokra, a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően.

(17)

A típus-jóváhagyási rendszer integritásának fenntartása érdekében e rendelet alkalmazásában csak azokat a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszereket szabad elfogadni, amelyeken teljes körű vizsgálatot lehet végezni.

(18)

A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer vészhelyzeti rendszerként a lehető legmagasabb szintű megbízhatóságot követeli meg. Biztosítani kell a minimálisan előírt adatok és a hangátvitel pontosságát, valamint a minőséget, illetve a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer hosszú élettartamának és tartósságának garantálása érdekében egységes vizsgálati rendszert kell kidolgozni. A 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (8) megfelelően ezért rendszeresen időszakos műszaki vizsgálatokat kell végezni.

(19)

A kis sorozatban gyártott járművek és a 2007/46/EK irányelv 24. cikke alapján jóváhagyott járművek az említett irányelv értelmében mentesülnek az utasoknak frontális ütközés és oldalirányú ütközés esetén való védelmére vonatkozó követelmények alól. Ezért ezeket a járműveket mentesíteni kell azon kötelezettség alól, hogy eleget tegyenek az e-segélyhívóval összefüggő, e rendeletben meghatározott követelményeknek. Ezenkívül egyes M1 és N1 kategóriájú járműveket műszaki okokból nem lehet az e-segélyhívást aktiváló megfelelő mechanizmussal felszerelni.

(20)

A különleges rendeltetésű járműveknek meg kell felelniük az e-segélyhívóval összefüggő, e rendeletben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alapjármű/nem teljes jármű fel van szerelve a szükséges aktiváló mechanizmussal.

(21)

A személyes adatok 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszeren keresztül történő feldolgozásának meg kell felelnie a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) a személyes adatok védelmére vonatkozóan előírt szabályoknak, különösen annak garantálása érdekében, hogy a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerrel felszerelt járművek a 112-es e-segélyhívóval összefüggő rendes működési állapotukban ne legyenek visszakövethetők, folyamatos nyomon követésük ne legyen lehetséges, és a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer által elküldött minimálisan előírt adatok tartalmazzák a segélyhívások megfelelő kezeléséhez szükséges legalapvetőbb információkat. Ennek figyelembe kell vennie a 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott, a személyes adatok kezelése tekintetében az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport (a továbbiakban: a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport) ajánlásait, amelyek e munkacsoportnak az e-segélyhívó kezdeményezés adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos vetületeivel foglalkozó, 2006. szeptember 26-án elfogadott munkadokumentumában találhatók.

(22)

A gyártóknak végre kell hajtaniuk az összes ahhoz szükséges intézkedést, hogy megfeleljenek az e rendeletben az Európai Unió Alapjogi Chartája (11) 7. és 8. cikkének megfelelően meghatározott, a magánélet tiszteletben tartására és az adatvédelemre vonatkozó szabályoknak.

(23)

A műszaki követelményeknek való megfelelés részeként a járműgyártóknak a fedélzeti rendszerekbe műszaki adatvédelmi megoldásokat kell integrálniuk és meg kell felelniük a beépített adatvédelem elvének.

(24)

A gyártóknak a járművel együtt átadott műszaki dokumentáció részeként tájékoztatást kell nyújtaniuk az egységes európai 112-es segélyhívó számon alapuló, ingyenes és nyilvánosan elérhető e-segélyhívó rendszer létezéséről, a jármű tulajdonosának azon jogáról, hogy úgy döntsön, hogy a harmadik fél szolgáltató által támogatott e-segélyhívó rendszer helyett a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszert használja, valamint a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszeren keresztül végzett adatfeldolgozásról. Ezt a tájékoztatást internetről letölthető formában is elérhetővé kell tenni.

(25)

A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer által továbbított és a KBVP-k által feldolgozott adatok az 585/2014/EU határozatban említett sürgősségi segélyszolgálatok és szolgáltató partnerek részére – az említett határozatban foglalt feltételeket betartva – csak e-segélyhívással kapcsolatos események esetében továbbíthatók, és az adatokat kizárólag a határozat célkitűzéseinek megvalósítása céljából lehet felhasználni. A KBVP-k által a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszeren keresztül feldolgozott adatok az érintett kifejezett előzetes jóváhagyása nélkül nem továbbíthatók semmilyen más harmadik fél számára.

(26)

Az európai szabványügyi szervezetek – az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) és az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) – közös szabványokat dolgoztak ki az összeurópai e-segélyhívó szolgáltatás kiépítéséhez, amelyeket e rendelet értelmében alkalmazni kell, ami megkönnyíti a fedélzeti e-segélyhívó szolgáltatás technológiai fejlődését, biztosítja a szolgáltatás kölcsönös átjárhatóságát és folytonosságát az Unió egész területén, és csökkenti a bevezetés költségeit az Unió egésze számára.

(27)

A 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerre vonatkozó közös műszaki követelmények alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el egyes M1 és N1 kategóriájú járműosztályokkal kapcsolatban a fedélzeti e-segélyhívó rendszerek beszerelésének kötelezettsége alóli mentességre vonatkozóan, a fedélzeti e-segélyhívó rendszerekkel összefüggésben a járművek EK-típusjóváhagyásához, valamint az ilyen járművek számára tervezett és kialakított rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyásához szükséges részletes műszaki követelmények és vizsgálatok megállapítására vonatkozóan, valamint részletes technikai szabályok és vizsgálati eljárások annak céljából történő meghatározására vonatkozóan, hogy biztosított legyen egyes, a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos szabályok alkalmazása, illetve az, hogy a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer és harmadik felek által szolgáltatott rendszerek között ne kerüljön sor személyes adatok cseréjére. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten és az érintett érdekelt felekkel is, és ennek során – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – egyeztessen különösen fogyasztóvédelmi szervezetekkel, az európai adatvédelmi biztossal és a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoporttal. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(28)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a következők tekintetében: a visszakövethetőség és a nyomon követés tilalma betartásának ellenőrzésére vonatkozó gyakorlati szabályok, a felhasználók tájékoztatásához használandó mintadokumentum, az EK-típusjóváhagyást illetően a gyártók által a típusjóváhagyás céljára beaadandó tájékoztató dokumentumok mintájára vonatkozó igazgatási rendelkezések, az EK-típusbizonyítványok mintája és az EK-típusjóváhagyási jel mintája. E hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(29)

A járműgyártóknak elegendő időt kell biztosítani arra, hogy alkalmazkodjanak az e rendeletben meghatározott műszaki követelményekhez.

(30)

Ez a rendelet a 2007/46/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárással összefüggésben elfogadott új, önálló rendelet, ezért az említett irányelv I., III., IV. és XI. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(31)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a belső piacnak az újonnan típusjóváhagyást kapott, 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerrel felszerelt járművekre vonatkozó közös műszaki követelmények bevezetése révén történő megvalósítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az intézkedés léptéke miatt azonban e cél az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(32)

Az európai adatvédelmi biztossal egyeztetésre került sor a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban, és az európai adatvédelmi biztos 2013. október 29-én nyilvánított véleményt (14),

a)

a kis sorozatban gyártott és a 2007/46/EK irányelv 22. és 23. cikke alapján jóváhagyott járművek;

b)

a 2007/46/EK irányelv 24. cikke alapján jóváhagyott járművek;

c)

azok a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott járművek, amelyek műszaki okokból nem szerelhetők fel az e-segélyhívást aktiváló megfelelő mechanizmussal.

1.

„112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer”: olyan, vagy a járműbe épített érzékelők révén automatikusan, vagy manuálisan bekapcsolódó vészhelyzeti rendszer, amely fedélzeti berendezésből, valamint az e-segélyhíváshoz szükséges adattovábbítás indítására, kezelésére és lebonyolítására szolgáló eszközökből áll, és amely nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatok segítségével minimálisan előírt adatokat továbbít, és a 112-es segélyhívó számon alapuló hangátviteli csatornát hoz létre a jármű utasai és egy e-segélyhívási közbiztonsági válaszpont (KBVP) között;

2.

„e-segélyhívás”: a járművön belülről a 112-es hívószámra indított, automatikus (a járművön belüli érzékelő által kiváltott) vagy manuális segélyhívás, amely nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatokon keresztül minimálisan előírt adatokat továbbít és hangátviteli összeköttetést létesít a jármű és az e-segélyhívási KBVP között;

3.

„közbiztonsági válaszpont (KBVP)”: konkrét helyszín, ahol a beérkező segélyhívások első fogadása egy tagállam hatósága vagy a tagállam által elismert magánszervezet felelőssége mellett történik;

4.

„a legmegfelelőbb KBVP” az a központ, amelyet az illetékes hatóságok előzetesen kijelöltek az egy adott földrajzi területről érkező vagy bizonyos típusú e-segélyhívások kezelésére;

5.

„e-segélyhívási KBVP”: az a legmegfelelőbb KBVP, amelyet a hatóságok az e-segélyhívások első fogadására és kezelésére előzetesen kijelöltek;

6.

„minimálisan előírt adatok”: az EN 15722:2011 szabványban (Intelligens közlekedési rendszerek – e-biztonság – Az e-segélyhívó rendszer által küldött minimálisan előírt adatok (MSD)) meghatározott, az e-segélyhívási KBVP-hez továbbított információk;

7.

„fedélzeti berendezés”: olyan, állandó jelleggel beépített berendezés a járművön belül, amely hozzáféréssel rendelkezik vagy hozzáférést biztosít a járművel kapcsolatos azon adatokhoz, amelyek az e-segélyhívási tranzakciók nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózaton keresztül történő lebonyolításához szükségesek;

8.

„e-segélyhívási tranzakció”: mobil, vezeték nélküli kapcsolat megteremtése egy nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózaton keresztül, a minimálisan előírt adatok továbbítása a járműről valamely e-segélyhívási KBVP-be, valamint hangátviteli összeköttetés létesítése ugyanezen e-segélyhívási KBVP és a jármű között;

9.

„nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózat”: olyan mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózat, amely – a 2002/21/EK (15) és a 2002/22/EK (16) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban – nyilvánosan igénybe vehető;

10.

„harmadik fél szolgáltató által támogatott e-segélyhívás”: a járművön belülről egy harmadik fél szolgáltatóhoz indított, automatikus (a járművön belüli érzékelő által kiváltott) vagy manuális segélyhívás, amely nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatokon keresztül minimálisan előírt adatokat továbbít és hangátviteli összeköttetést létesít a jármű és a harmadik fél szolgáltató között;

11.

„harmadik fél szolgáltató”: a nemzeti hatóságok által elismert szervezet, amely jogosult harmadik fél szolgáltatóhoz irányuló e-segélyhívásokat fogadni, és a minimálisan előírt adatokat az e-segélyhívási KBVP-hez továbbítani;

12.

„harmadik fél szolgáltató által kezelt fedélzeti e-segélyhívó rendszer”: olyan, vagy a járműbe épített érzékelők révén automatikusan, vagy manuálisan bekapcsolódó rendszer, amely nyilvános mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatok segítségével minimálisan előírt adatokat továbbít, és hangátviteli csatornát hoz létre a jármű és a harmadik fél szolgáltató között;

a)

a harmadik fél szolgáltató által kezelt fedélzeti e-segélyhívó rendszernek meg kell felelnie az EN 16102:2011 szabványnak (Intelligens közlekedési rendszer – e-segélyhívó – A harmadik fél által támogatott e-segélyhívó rendszer működésére vonatkozó követelmények);

b)

a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy egy időben csak egyetlen rendszer legyen aktív, és a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer automatikusan aktiválódjon, ha a harmadik fél szolgáltató által kezelt fedélzeti e-segélyhívó rendszer nem működik;

c)

a járműtulajdonos bármikor dönthet úgy, hogy a harmadik fél szolgáltató által kezelt fedélzeti e-segélyhívó rendszer helyett a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszert használja;

d)

a gyártóknak a felhasználói kézikönyvben tájékoztatást kell nyújtaniuk a c) pontban említett jogról.

a)

EN 16072:2011 „Intelligens közlekedési rendszerek – e-biztonság – Az összeurópai e-segélyhívó szolgáltatás működtetésére vonatkozó követelmények”;

b)

EN 16062:2011 „Intelligens közlekedési rendszer – e-biztonság – Az e-segélyhívóra vonatkozó magas szintű alkalmazási követelmények (HLAP)”;

c)

CEN/TS 16454:2013 „Intelligens közlekedési rendszer – e-biztonság – Az e-segélyhívó rendszer megfelelőségének végponttól végpontig történő vizsgálata”, a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer összeurópai e-segélyhívó rendszernek való megfelelésére vonatkozóan;

d)

EN 15722:2011 „Intelligens közlekedési rendszerek – e-biztonság – Az e-segélyhívó rendszer által küldött minimálisan előírt adatok (MSD)”;

e)

EN 16102:2011 Intelligens közlekedési rendszer – e-segélyhívó – A harmadik fél által támogatott e-segélyhívó rendszer működésére vonatkozó követelmények;

f)

az e-segélyhívó rendszerekre vonatkozó minden további, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) előírt eljárásoknak megfelelően elfogadott európai szabvány vagy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által elfogadott, e-segélyhívó rendszerekre vonatkozó előírások (ENSZ EGB előírások), amelyekhez az Unió csatlakozott.

a)

hivatkozás a feldolgozás jogalapjára;

b)

tájékoztatás arról, hogy a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer alapértelmezetten működésbe lép;

c)

a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer által végzett adatfeldolgozás részletes szabályai;

d)

az e-segélyhívó általi adatfeldolgozás konkrét célja, amely az 5. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett vészhelyzetekre korlátozódik;

e)

a gyűjtött és feldolgozott adatok típusai és ezen adatok címzettjei;

f)

az adatok 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszerben való megőrzésének maximális időtartama;

g)

tájékoztatás arról, hogy a járműveket nem követik nyomon folyamatosan;

h)

az érintettek jogainak gyakorlására vonatkozó részletes szabályok, valamint a hozzáférési kérelmek kezelése tekintetében illetékes kapcsolattartó szolgálat;

i)

minden szükséges további információ a személyes adatoknak valamely harmadik fél szolgáltató által kezelt e-segélyhívással és/vagy egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatással összefüggésben történő visszakövethetőségéről, nyomon követéséről és feldolgozásáról, aminek feltétele a tulajdonos kifejezett beleegyezése és a 95/46/EK irányelvnek való megfelelés. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy különbségek lehetnek a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszeren és a harmadik fél szolgáltató által kezelt fedélzeti e-segélyhívó rendszereken vagy egyéb, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokon keresztül elvégzett adatfeldolgozás között.

a)

a személyes adatok feldolgozására irányulóan a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazására vonatkozó részletes műszaki követelményeket és vizsgálati eljárásokat;

b)

az annak biztosításához szükséges részletes műszaki követelményeket és vizsgálati eljárásokat, hogy a (11) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a 112-es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer és a harmadik felek által kezelt rendszerek között ne kerülhessen sor személyes adatok cseréjére.

a)

a visszakövethetőség és nyomon követés (4), (5) és (6) bekezdésben foglalt tilalma betartásának ellenőrzésére vonatkozó gyakorlati szabályokat;

b)

a felhasználók (9) bekezdés szerinti tájékoztatásához használandó mintadokumentumot.

a)

a gyártók által a típusjóváhagyás céljára beadandó tájékoztató dokumentumok mintái;

b)

az EK-típusbizonyítvány mintái;

c)

az EK-típusjóváhagyási jel mintája vagy mintái.

a)

hamis nyilatkozat tétele a jóváhagyási eljárás vagy a visszahívást eredményező eljárás során;

b)

a típusjóváhagyáshoz használt vizsgálati eredmények meghamisítása;

c)

olyan adatok vagy műszaki leírások visszatartása, amelyek visszahíváshoz vagy a típusjóváhagyás megtagadásához vagy visszavonásához vezethetnek;

d)

a 6. cikkben foglalt rendelkezések megsértése;

e)

az 5. cikk (7) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése.