EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32015H0818(15)
Council Recommendation of 14 July 2015 on the 2015 National Reform Programme of France and delivering a Council opinion on the 2015 Stability Programme of France
A Tanács ajánlása (2015. július 14.) Franciaország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2015. évi stabilitási programját
A Tanács ajánlása (2015. július 14.) Franciaország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2015. évi stabilitási programját
OJ C 272, 18.8.2015, p. 51–55
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
18.8.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 272/51 |
A TANÁCS AJÁNLÁSA
(2015. július 14.)
Franciaország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2015. évi stabilitási programját
(2015/C 272/14)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1) |
Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát. A stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén. |
(2) |
A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2015. július 14-én elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást, 2010. október 21-én pedig a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3). Ezek együttesen alkotják az „integrált iránymutatásokat”, és a tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe ezeket. |
(3) |
A Tanács 2014. július 8-án ajánlást (4) fogadott el Franciaország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Franciaország 2014. évi aktualizált stabilitási programját. A Bizottság 2014. november 28-án a 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kiadta Franciaország 2015-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról szóló véleményét. |
(4) |
A Bizottság 2014. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2015. évi európai szemeszterét. Szintén 2014. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Franciaországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. |
(5) |
Az Európai Tanács 2014. december 18-án jóváhagyta a beruházások ösztönzéséhez, a strukturális reformok intenzívebb folytatásához és a felelősségteljes, növekedésbarát költségvetési konszolidációhoz szükséges prioritásokat. |
(6) |
A Bizottság 2015. február 26-án közzétette a Franciaországra vonatkozó 2015. évi országjelentését. Az országjelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2014. július 8-án elfogadott országspecifikus ajánlások tekintetében Franciaország által elért eredményeket. Az országjelentés tartalmazza az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálat eredményeit is. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Franciaországban túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok tapasztalhatók, amelyek határozott szakpolitikai intézkedéseket és egyedi nyomon követést tesznek szükségessé. A lassú növekedés és az alacsony infláció, valamint a vállalatok gyenge jövedelmezősége által jellemezhető környezetben, tekintettel az eddigi gazdaságpolitikai válaszlépések elégtelenségére, jelentősen megnövekedtek a kockázatok mind a költség-versenyképességgel, mind a nem költségalapú versenyképességgel, valamint az eleve magas és egyre növekvő eladósodottsággal és különösen az államadóssággal összefüggésben. Különösen fontos lenne olyan intézkedések meghozatala, amelyek csökkentik a francia gazdaságra gyakorolt – illetve annak méretéből adódóan az onnan a szélesebb gazdasági és monetáris unióra átgyűrűző – negatív hatások kockázatát. |
(7) |
Franciaország 2015. április 30-án benyújtotta 2015. évi nemzeti reformprogramját és 2015. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. |
(8) |
Franciaország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozik. A 2015. évi stabilitási programja alapján a kormány – a Tanács 2015. március 10-i ajánlásával összhangban – 2017-re tervezi megvalósítani a túlzott hiány korrekcióját, és 2018-ra tervezi elérni a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékű strukturális hiányként megjelölt középtávú költségvetési célt (6). Miközben a tervek szerint a kormány tiszteletben kívánja tartani a Tanács által megállapított államháztartási hiánycélokat, a 2015–2017-es időszakra tervezett költségvetési kiigazítás (7) mértéke elmarad az ajánlottól. A 2015. évi stabilitási programja szerint a kormány arra számít, hogy a GDP-arányos államadósság 2016-ban 97 %-on tetőzik, majd 2018-ra a GDP 95,5 %-áig süllyed. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. 2015. június 10-én Franciaország jelentést nyújtott be az eddig hozott intézkedésekről, amelyben további információkkal szolgált a 2015–2017-es időszakra tervezett fellépésekről. A jelentés értékelését követően a Bizottság 2015. július 1-jén közleményt adott ki, amelyben annak a véleményének adott hangot, hogy a túlzotthiány-eljárást fel kell függeszteni. A Bizottság 2015. tavaszi, aktualizált előrejelzése alapján – amelyben már figyelembe veszik a meghozott intézkedésekkel kapcsolatban Franciaország által benyújtott jelentést – a 2015-re kitűzött államháztartási hiánycél a GDP 3,8 %-ának felel meg, ezzel teljesül a Tanács által a túlzotthiány-eljárás keretében a GDP 4 %-ában megjelölt cél. Ugyanakkor a 2015-re tervezett költségvetési kiigazítás mértéke elmarad a Tanács által ajánlottól. 2016 tekintetében elmondható, hogy a Bizottság aktualizált előrejelzése szerint – figyelembe véve a meghozott intézkedésekkel kapcsolatban Franciaország által benyújtott jelentésben szereplő kiegészítő információkat – a GDP-arányos államháztartási hiány 3,4 % lesz, ami összhangban van az ajánlás szerinti céllal. A költségvetési kiigazítás azonban várhatóan nem teljesül majd a Tanács ajánlásában szereplő mértékig. A Tanács a 2015. március 10-i ajánlásában a 2016-ra és 2017-re tervezett legfontosabb intézkedések értékelésére kérte fel Franciaországot, ez az értékelés azonban nem szerepelt a meghozott intézkedésekről szóló jelentésben. Végezetül, a Tanács ajánlása ellenére a „loi de programmation des finances publiques” nem került aktualizálásra. Összességében Franciaország a konszolidációs stratégiájában elsősorban a javuló konjunkturális körülményekre és a kamatok további alacsony szintjére támaszkodik, ezért kockázatokkal kell számolni. A stabilitási program értékelése alapján, a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének és 2015. július 1-jei közleményének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint Franciaország nagyrészt megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. Annak érdekében azonban, hogy a kijelölt határidőre végre lehessen hajtani a túlzott hiány tartós korrekcióját, meg kell erősíteni, valamint átfogó és ambiciózus strukturális reformok végrehajtásával alá kell támasztani a költségvetési stratégiát. |
(9) |
A várt eredmények érdekében kiemelten fontos lesz a kiadások fokozott felülvizsgálata és azoknak a kiterjedt területeknek a meghatározása, ahol kiadáscsökkentésre van lehetőség. Franciaországnak gondoskodnia kell arról, hogy a kiadáscsökkentési célok meghatározásánál figyelembe vegyék a nullához közeli inflációs rátát is. Ezzel egyidejűleg az államadósság finanszírozása terén – a vártnál alacsonyabb kamatlábaknak köszönhetően – realizált megtakarításokat a hiány csökkentésére kell felhasználni. Mindazonáltal az államháztartás kiadásainak közel felét – 2014-ben a GDP 26 %-át – kitevő társadalombiztosítási kiadások növekedésének érdemi visszafogása nélkül rövid távon nem érhető el számottevő megtakarítás. A 2015 és 2017 közötti időszakra 11 milliárd EUR összegű megtakarítást terveznek az egészségügyi kiadások terén, de a kiadások növekedésének visszafogása érdekében ezen a területen további erőfeszítésekre van szükség. Mindenekelőtt további költségkontroll intézkedések megvalósítására van lehetőség a gyógyszerárak és a kórházi kiadások terén. A nyugdíjrendszerben egészen 2020-ig hiány fog mutatkozni, és a korábbi nyugdíjreformok nem lesznek elegendőek a rendszerben mutatkozó hiány megszüntetéséhez. Továbbra is különösen az állami tisztviselőkre és az állami tulajdonú vállalatoknál dolgozó munkavállalókra vonatkozó nyugdíjprogramok növelik a nyugdíjrendszer egészében megmutatkozó hiányt. Ezen túlmenően a makrogazdasági helyzet is jelentős hatást gyakorol a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára és különösen a kiegészítő nyugdíjrendszerek helyzetére. A kiegészítő nyugdíjrendszer pénzügyi helyzetének helyreállítása határozott intézkedéseket tesz szükségessé. |
(10) |
Franciaország megkezdte a helyi közigazgatás reformját, amelynek célja a rendszer hatékonyságának javítása. Franciaországnak folytatnia kell a központi kormányzattól származó támogatások terv szerinti csökkentését, szigorítania kell a helyi önkormányzatok kiadásai feletti kontrollt, és ennek érdekében – a több helyi adó tekintetében jelenleg érvényben lévő felső határértékek figyelembevételével – felső korlátot kell megállapítania az önkormányzatok adóbevételeinek éves növekedése tekintetében. Intézkedésekre van szükség a helyi hatóságoknál keletkező igazgatási költségek emelkedésének visszaszorítása érdekében is. |
(11) |
A versenyképességet és a foglalkoztatást ösztönző 20 milliárd EUR nagyságrendű adókedvezmény és a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulékoknak a „felelősségvállalási és szolidaritási paktum” keretében tervezett további 10 milliárd EUR összegű csökkentése formájában szakpolitikai intézkedéseket hoztak a munkaerőköltség csökkentése és a vállalkozások nyereségességének növelése érdekében. Ez a két intézkedés a GDP 1,5 %-ának felel meg, és várhatóan hozzá fog járulni az adóék tekintetében Franciaország és az euroövezet átlaga között mutatkozó különbség csökkentéséhez. 2016-ban várhatóan folytatódik ezen intézkedések végrehajtása, tekintettel azonban az államháztartást megterhelő magas költségükre, fontos, hogy az intézkedések eredményességét vállalati szinten is megvizsgálják. Az értékelés során figyelembe kell venni különösen a munkaerőpiacot és a termékpiacokat érintő rugalmatlansági tényezőket, mindenekelőtt a bérekre hatókat. A minimálbéren történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkaerőköltség a többi tagállamhoz viszonyítva továbbra is magas. Célszerű a minimálbért úgy alakítani, hogy az jobban elősegítse a versenyképességet és a munkahelyteremtést. Mindemellett az alacsony inflációs környezetben az automatikus bérindexálás a vásárlóerő megőrzéséhez szükségesnél nagyobb mértékű bérnövekedést eredményezhet. |
(12) |
Franciaországnak határozott intézkedéseket kell tennie a munkajogban és a számviteli szabályozásban előírt azon kötelező küszöbértékek megszüntetése érdekében, amelyek korlátozzák a francia cégek és különösen a kkv-k növekedését. Általában véve lehetőség mutatkozik a verseny fokozására a szolgáltatási ágazatban, különösen a szakmai szolgáltatások, a kiskereskedelem és a hálózatos iparágak terén. A szabályozott szakmákra vonatkozó számos előírás és díjszabás visszafogja a gazdasági tevékenységet. A növekedésről, a gazdasági tevékenységekről és az egyenlő esélyekről szóló, a közelmúltban elfogadott törvényen keresztül új intézkedéseket vezettek be a jogi szakmák piacán folyó verseny fokozása érdekében. Ezen intézkedések végrehajtása létfontosságú lesz ahhoz, hogy az akadályok a gyakorlatban megszűnjenek. Franciaországnak más ágazatokra, így mindenekelőtt az egészségügyre vonatkozóan is intézkedéseket kell tennie az akadályok felszámolása érdekében. Az egészségügyi szakmákban való elhelyezkedésre alkalmazott korlátozás (numerus clausus) változatlanul hátráltatja a szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, és ez a megközelítés a minőség és a biztonság kockáztatása nélkül felülvizsgálható lenne. |
(13) |
Az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya 2014-ben 45,8 % volt, amely az egyik legmagasabb érték az Unióban. A vállalatokat terhelő adók magasak, és kedvezőtlen hatást gyakorolnak a francia vállalkozások beruházási hajlandóságára. A vállalatok által átlagosan fizetett tényleges adómérték 38,3 %-nak felel meg, ami a legmagasabb értékek közé tartozik az Unióban. A vállalatok által fizetett szolidaritási különadó folyamatban lévő kivezetése és a kötelező járulék 28 %-ra (2020-ig) történő csökkentése mellett Franciaországnak rövid távon fokoznia kell arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a vállalatok adóztatása ösztönözze a növekedést és a beruházást. Az adórendszer egyszerűsítése érdekében intézkedéseket kell hozni, többek között a rossz hatékonyságú adók kivezetésére. Több mint 100 adónemről megállapították, hogy csak csekély összegű bevételt generál vagy egyáltalán nem generál adóbevételt; ezek megszüntetésével egyszerűsödnének a vállalkozások és a háztartások által követendő eljárások. |
(14) |
A franciaországi munkanélküliségi ráta 2014-ben is magas maradt, súlyosbodott a tartós munkanélküliség problémája, aminek hátterében a gazdaság gyenge növekedése állt. Az összesített munkanélküliségi ráta 10,2 % volt – szemben a 2013-as 10,3 %-kal és a 2008-as 7,5 %-kal –, és a munkanélküliség elsősorban a fiatalokat, valamint az idősebb és az alacsonyan képzett munkavállalókat sújtotta. Franciaországban gondot okoz a munkaerőpiac szegmentációja; az újonnan felvettek egyre nagyobb hányadát foglalkoztatják határozott idejű szerződések keretében. A szegmentáció mértékének csökkentésére irányuló célzott intézkedésekkel – például a nagyon rövid távú munkaszerződések esetében fizetendő magasabb társadalombiztosítási járulékokkal – nem sikerült megfordítani ezt a tendenciát. A munkaszerződésekre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata segíthet a szegmentáció mérséklésében. A közelmúltban bevezetett reformintézkedések csak korlátozott mozgásteret biztosítanak a munkáltatóknak arra, hogy vállalati szintű megállapodások révén eltérjenek az ágazati szintű megállapodásoktól. Emiatt a vállalkozások csak korlátozottan tudják a szükségleteikhez igazítani az általuk foglalkoztatottak létszámát. Ágazati és vállalati szinten lehetőség nyílik rugalmasan meghatározni – eseti alapon és a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően –, hogy milyen feltételek mellett lehet eltérni a heti 35 órás munkaidőtől, de minden eltérésnek jelentős költségvonzatai vannak. A munkahelyvédelmi megállapodásokról (accords de maintien de l'emploi) szóló törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A vállalatoknak csak egy töredéke használta ki az új lehetőséget, amelynek értelmében a munkafeltételek rugalmasságának növelése céljából vállalati szintű megállapodásokat köthetnek. Felül kell vizsgálni ezt a rendszert, hogy a vállalatok rugalmasabban tudják a saját gazdasági helyzetükhöz igazítani a béreket és a munkaidőt. |
(15) |
A munkaerőpiac helyzetének régóta tartó romlása éreztette hatását az álláskeresési járadékok rendszerében is, immáron kérdésessé téve a modell fenntarthatóságát. Az álláskeresési járadékok rendszerére vonatkozó új, 2014. július 1-jével hatályba lépett egyezmény nem elegendő a hiány csökkentésére. A bevezetett különböző intézkedések összesen 0,3 milliárd EUR megtakarítást eredményeznek 2014-ben, és várhatóan további 0,8 milliárd EUR megtakarítást eredményeznek 2015-ben. Az előrejelzések értelmében a rendszerben mutatkozó hiány azonban tovább fog nőni, és a 2014. évi 3,9 milliárd EUR-hoz viszonyítva 2015-ben eléri a 4,4 milliárd EUR-t; ezzel a rendszer felhalmozott hiánya összességében 25,9 milliárd EUR-ra nő. A rendszer életképességének biztosítása érdekében strukturális intézkedésekre van szükség. A rendszer kezeléséért felelős szociális partnerekkel együttműködve felül kell vizsgálni mindenekelőtt a jogosultsági feltételeket, a járadékok degresszív szerkezetét, valamint a legmagasabb fizetéssel rendelkező munkavállalók esetében alkalmazott bérpótlási arányokat. |
(16) |
Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Franciaország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2015. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Franciaországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Franciaország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–6. ajánlás tükrözi. |
(17) |
A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (8) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi. |
(18) |
A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1–6. ajánlás tükrözi. |
(19) |
Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat adott ki azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euro (9). Franciaországnak, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, az említett ajánlások teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról is gondoskodnia kell, |
AJÁNLJA, hogy Franciaország 2015–2016-ban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1. |
Hozzon eredményes intézkedéseket a túlzotthiány-eljárás keretében, 2017-re valósítsa meg a túlzott hiány tartós korrekcióját, és ehhez erősítse meg a költségvetési stratégiát, tegye meg az egyes években szükséges intézkedéseket, és a rendkívüli bevételeket teljes egészében hiány- és adósságcsökkentésre használja fel. Határozza meg az érintett évekre vonatkozóan tervezett kiadáscsökkentési intézkedéseket, és készíttessen független értékelést a legfontosabb intézkedések hatásairól. |
2. |
Fokozza a kiadások felülvizsgálatának eredményességét biztosító erőfeszítéseket, folytassa a közpolitikák értékelését, és az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően – ideértve a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzatok alrendszereit is – határozza meg a megtakarítási lehetőségeket. Tegyen intézkedéseket a helyi önkormányzatok igazgatási kiadásai növekedésének korlátozása érdekében. Tegyen további intézkedéseket a nyugdíjrendszer egyensúlyának megteremtése érdekében, és mindenekelőtt 2016 márciusáig hozza meg a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi helyzetének hosszú távú fenntarthatóságát biztosító intézkedéseket. |
3. |
Különösen a versenyképességet és a foglalkoztatást ösztönző adókedvezmény, illetve a „felelősségvállalási és szolidaritási paktum” intézkedéseinek terv szerinti, 2016-os végrehajtása révén biztosítsa a munkaerőköltségek tartós csökkentését. A munkaerő-piaci és a termékpiaci rugalmatlanságok tükrében értékelje ezen programok hatékonyságát. A szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően újítsa meg a bérmegállapítás folyamatát, biztosítva azt, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban alakuljanak. Biztosítsa, hogy a minimálbér-fejlesztés összhangban legyen a foglalkoztatás és a versenyképesség előmozdítására vonatkozó célokkal. |
4. |
Legkésőbb 2015 végéig csökkentse a vállalkozások növekedését gátló szabályozási akadályokat; a küszöbhatások elkerülése érdekében mindenekelőtt vizsgálja felül a vállalkozások méretével összefüggő szabályozási kritériumokat. 2015-től kezdődően a jogi szakmákon felül más szakmáknál is – mindenekelőtt az egészségügyi szakemberek tekintetében – szüntesse meg a szabályozott szakmákban való elhelyezkedésre és e szakmák gyakorlására vonatkozó korlátozásokat. |
5. |
Mindenekelőtt a rossz hatékonyságú adókiadások megszüntetésével egyszerűsítse az adórendszert, és fokozza annak hatékonyságát. A beruházások ösztönzése érdekében tegyen intézkedéseket a termelési adók és a társasági adó törvényben meghatározott mértékének csökkentése érdekében, egyúttal szélesítse a fogyasztási adók adóalapját. 2015-től kezdődően tegyen intézkedéseket a rossz hatékonyságú, csak csekély összegű vagy adóbevételt egyáltalán nem generáló adók megszüntetése érdekében. |
6. |
A munkajogi szabályozás reformja révén biztosítson több ösztönzőt a munkáltatóknak a határozatlan idejű foglalkoztatáshoz. Könnyítse meg az általános jogi rendelkezésektől való vállalati vagy ágazati szintű eltérések alkalmazását, különös tekintettel a munkaidő szabályozására. A munkahelyvédelmi megállapodásokat (accords de maintien de l'emploi) létrehozó törvény 2015 végéig történő módosításával biztosítsa e megállapodások szélesebb körű alkalmazását a vállalkozások részéről. A szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlatok alapján tegyen intézkedéseket az álláskeresési járadék rendszerének reformja érdekében, hogy ismét biztosítva legyen a rendszer költségvetési fenntarthatósága, és jobban ösztönözve legyen a munka világába való visszatérés. |
Kelt Brüsszelben, 2015. július 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
P. GRAMEGNA
(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o.
(2) HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
(3) Ezeket a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2014-es iránymutatásokról szóló, 2014. május 6-i 2014/322/EU tanácsi határozat (HL L 165., 2014.6.4., 49. o.) érvényben hagyta.
(4) A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Franciaország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2014. évi stabilitási programját (HL C 247., 2014.7.29., 42. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 473/2013/EU rendelete a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről (HL L 140., 2013.5.27., 11. o.).
(6) Az előző Stabilitási Programhoz képest a kormány a GDP 0,25 %-ának megfelelő mértékű strukturális hiányként megjelölt középtávú célkitűzését 0,4 %-ra módosította. A középtávú célt a tavalyi Stabilitási Programban előirányzottnál egy évvel később tervezik elérni.
(7) A Bizottság által a stabilitási programban szereplő információk alapján, egy közösen elfogadott módszertan alkalmazásával újraszámított strukturális egyenleg.
(8) Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint.
(9) HL C 272., 2015.8.18., 98. o.