EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014R0640

A Bizottság 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2014. március 11. ) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről

OJ L 181, 20.6.2014, p. 48–73 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 01/01/2023

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2014/640/oj

20.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/48


A BIZOTTSÁG 640/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 11.)

az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 63. cikke (4) bekezdésére, 64. cikke (6) bekezdésére, 72. cikke (5) bekezdésére, 76. cikkére, 77. cikke (7) bekezdésére, 93. cikke (4) bekezdésére, 101. cikke (1) bekezdésére, valamint 120. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezi és felváltja egyebek mellett az 1290/2005 tanácsi rendeletet (2). Az 1306/2013/EU rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Az új jogi keret rendszerének zökkenőmentes működése érdekében indokolt egyes szabályokat ilyen aktusok útján elfogadni. Ezeknek az aktusoknak helyénvaló felváltaniuk különösen az 1122/2009/EK bizottsági rendeletben (3) foglalt szabályokat.

(2)

Indokolt megállapítani különösen az 1306/2013/EU rendelet egyes nem lényeges elemeit kiegészítő szabályokat a következőkkel kapcsolatban: az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: „integrált rendszer”) működése; a támogatási vagy kifizetési kérelmek benyújtására vonatkozó határidők; a támogatások részben vagy teljes egészében való elutasítására és a jogosulatlan támogatások részben vagy teljes egészében való visszavonására vonatkozó feltételek; valamint közigazgatási szankciók megállapítása az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által létrehozott rendszerek keretében kapott támogatásokból való részesülésre vonatkozó feltételeknek és az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által megállapított vidékfejlesztési intézkedéseknek megfelelően kapott támogatások feltételeinek való meg nem felelés kezelése érdekében; továbbá az állandó legelők fenntartásának és a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségekkel kapcsolatos közigazgatási szankciók kiszámításának szabályai.

(3)

Az integrált rendszer összehangolt megvalósításának biztosításához az 1305/2013/EU rendeletben és az 1307/2013/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározásokat kiegészítő fogalommeghatározások szükségesek. Ezen túlmenően szükséges meghatározni a kölcsönös megfeleltetési szabályokra vonatkozó egyes fogalmakat is.

(4)

A közigazgatási szankciók jelen rendelet szerinti alkalmazása és a támogatások jelen rendelet szerinti elutasítása vagy visszavonása nem gátolhatja az egyes tagállamokat büntetőjogi szankciók alkalmazásában, amennyiben nemzeti joguk azt írja elő.

(5)

Az 1306/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése meghatározza a vis maior és a rendkívüli körülmények egyes olyan eseteit, amelyeket a tagállamoknak el kell ismerniük. Indokolt olyan kiegészítő szabályokat lefektetni, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára a közvetlen kifizetések, a vidékfejlesztési támogatások és a kölcsönös megfeleltetés vonatkozásában felmerülő vis maior-esetek és rendkívüli körülmények elismerét. Indokolt meghatározni azt a határidőt, amelyen belül a kedvezményezettnek be kell jelentenie az ilyen eseteket.

(6)

Kiegészítő szabályokra van szükség a tagállamok által az 1306/2013/EU rendelet 70. cikkével összhangban működtetendő mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer tekintetében is. A szóban forgó rendelkezésnek megfelelően a számítógépes földrajzi információs rendszereknél (GIS) alkalmazott technikákat kell alkalmazni. Tisztázni kell, hogy a rendszernek milyen alapkövetelményeknek és minőségi célkitűzéseknek kell megfelelnie, és a GIS-nek milyen információkat kell tartalmaznia a hatékony adminisztratív keresztellenőrzés biztosítása érdekében. Ezért a mezőgazdasági parcellák azonosító rendszerét a nyilvánvalóan jogosulatlan jellegzetességek és területek kizárása érdekében rendszeresen frissíteni kell. Ugyanakkor a rendszeren belüli instabilitás elkerülése érdekében a fényképek kiértékeléséből adódó, többek között a referenciaparcellák határvonalaival és állapotával összefüggő bizonytalanságok miatt a tagállamoknak engedélyezni kell, hogy kisebb mértékben, rugalmasan módosíthassák a támogatható területek maximális nagyságát.

(7)

A tagállamoknak évente értékelniük kell a mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerének minőségét annak érdekében, hogy proaktívan meghatározhassák a rendszer esetleges hiányosságait, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket hozhassanak.

(8)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címében előírt alaptámogatási rendszer és a kapcsolódó támogatások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak azonosítási és nyilvántartási rendszert kell létrehozniuk, amely alapján a támogatási jogosultságok nyomon követhetők, és amely lehetővé teszi többek között az alaptámogatási rendszer céljából bejelentett területek keresztellenőrzését az egyes mezőgazdasági termelők számára rendelkezésre álló támogatási jogosultságokkal, valamint a különböző támogatási jogosultságok mint olyanok összevetését.

(9)

A hatékony ellenőrzés és az egy tagállamon belül különböző kifizető ügynökségekhez benyújtott többszörös támogatási kérelmek kiszűrése érdekében helyénvaló, hogy a tagállamok egységes rendszerről gondoskodjanak az integrált rendszer keretében támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására.

(10)

A tapasztalatok azt igazolják, hogy a földek bizonyos tájképi jellegzetességeit, különösen a sövényeket, árkokat és kőfalakat támogatható területnek kell tekinteni a területalapú közvetlen kifizetések szempontjából. Szükséges a földterületen található tájképi jellegzetességek elfogadható szélességének meghatározása. A speciális környezeti szükségletekre tekintettel helyénvaló bizonyos rugalmasságot biztosítani a tagállamoknak a figyelembe veendő határértékeket illetően azokban az estekben, amikor a regionális terméshozamok a terményekre vonatkozó korábbi területi kifizetések céljából kerültek rögzítésre. Ugyanakkor lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy más módszert alkalmazzanak az elszórt tájképi jellegzetességeket és fákat tartalmazó állandó gyepterületekre vonatkozóan, ahol ez a lehetőség nem áll fenn.

(11)

Tekintettel a tájképi jellegzetességek fontosságára a fenntartható mezőgazdaság szempontjából, indokolt támogathatónak tekinteni minden, a mezőgazdasági parcella teljes területének részét képező jellegzetességet, amelyre az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt követelmények és előírások vonatkoznak.

(12)

A szántóterülettel vagy fákat tartalmazó állandó gyepterülettel borított mezőgazdasági parcellák esetében meg kell állapítani a fák e területeken való jelenlétére vonatkozó feltételeket, valamint hatásukat e területek támogathatóságára. A jogbiztonság érdekében rögzíteni kell a fák maximális sűrűségét, amelyet a tagállamok határoznak meg a hagyományos aratási gyakorlat, a természeti feltételek és környezetvédelmi indokok alapján.

(13)

A közvetlen kifizetések egyszerűsítése, nyomonkövethetősége és ellenőrizhetősége érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok arányos rendszert alkalmazzanak annak megállapítására, hogy mennyi a támogatható terület azokból az állandó gyepterületekből, amelyek olyan elszórt, nem támogatható jellegzetességekkel bírnak, mint az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt követelmények és előírások hatálya alá nem tartozó tájképi jellegzetességektől eltérő tájképi jellegzetességek és a fák. Az egyes referenciaparcellákra vonatkozóan a támogatható terület meghatározása előzetesen megállapított küszöbértékek szerint, a homogén felszínborítás típusának szintjén történik. A referenciaparcella bizonyos százalékát borító elszórt jellegzetességek a támogatható terület részének tekinthetők. Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy az elszórt jellegzetességek területét nem szükséges levonni az első kategóriában, amely a nem támogatható terület legalacsonyabb százalékos arányát képviseli.

(14)

Javasolt szabályokat megállapítani azokra az esetekre, amikor a különböző kérelmek, dokumentumok vagy módosítások benyújtására vonatkozó végső határidő munkaszüneti nap, szombat vagy vasárnap.

(15)

A támogatási és kifizetési kérelmek, illetve egyéb nyilatkozatok benyújtására, a területalapú támogatások és kifizetések iránti kérelmek módosítására és bármely igazoló dokumentumra vagy szerződésre vonatkozó határidők betartása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nemzeti hatóságok a támogatási és kifizetési kérelmek vagy egyéb dokumentumok helytállóságának ellenőrzését megtervezhessék és ezt követően hatékonyan lebonyolíthassák. Ezért indokolt olyan határidőkről rendelkezni, amelyeken belül a késedelmes benyújtás még elfogadható. A kedvezményezetteknek a határidők betartására való ösztönzése érdekében késedelmes benyújtás esetén visszatartó erejű csökkentést kell alkalmazni, kivéve, ha a késedelem oka vis maior vagy rendkívüli körülmény.

(16)

A támogatási jogosultságok kiosztására vagy – adott esetben – a támogatási jogosultságok értékének növelésére vonatkozó kérelmeknek a kedvezményezettek által kellő időben történő benyújtása alapvető fontosságú a tagállamok számára a támogatási jogosultságok időben történő megállapítása érdekében. E kérelmek késedelmes benyújtása tehát csak a bármely támogatási kérelem késedelmes benyújtása tekintetében megállapított meghosszabbított határidőn belül engedhető meg. Emellett visszatartó erejű támogatáscsökkentést is szükséges alkalmazni, kivéve, ha a késedelem oka vis maior vagy valamely rendkívüli körülmény.

(17)

Azokat a kedvezményezetteket, akik bármely időpontban értesítik az illetékes nemzeti hatóságokat támogatási vagy kifizetési kérelmük szabálytalan voltáról, a meg nem felelés okától függetlenül nem indokolt közigazgatási szankciókkal sújtani, kivéve, ha a kedvezményezettet értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, illetve a hatóság már értesítette a kedvezményezettet a támogatási vagy kifizetési kérelemben található bármely meg nem felelésről.

(18)

Kiegészítő szabályokat kell meghatározni a területalapú támogatási rendszerek és a területalapú támogatási intézkedések kiszámításának alapjára vonatkozóan, továbbá az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek keretében benyújtott, állatállomány-alapú támogatási kérelmeken alapuló, termeléstől függő önkéntes támogatás, illetve az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében benyújtott kifizetési kérelmeken alapuló vidékfejlesztési támogatások kiszámításának alapjára vonatkozóan.

(19)

A közigazgatási szankciók kiszabásakor helyénvaló figyelembe venni a visszatartó erő és az arányosság elvét, valamint a vis maior esetekhez kapcsolódó különleges problémákat és rendkívüli körülményeket. A közigazgatási szankciókat a megállapított meg nem felelés súlyossága alapján kell besorolni, és egy vagy több területalapú támogatási rendszerből vagy területalapú támogatási intézkedésből meghatározott időre történő teljes kizárásig terjedhetnek. A támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások és más kötelezettségek tekintetében, valamint annak a lehetőségnek a fényében, hogy a kedvezményezett a kizöldítési kötelezettség alóli mentesség feltételeinek mesterséges előidézése céljával nem jelenti be az összes területet, figyelembe kell venni a különböző támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések sajátosságait. Az e rendelet értelmében hozott közigazgatási szankcióknak indokolt kellő visszatartó erővel rendelkezniük ahhoz, hogy megakadályozzák a szándékos meg nem felelést.

(20)

Annak érdekében, hogy a tagállamok – különösen a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek tekintetében – eredményesen végezhessenek ellenőrzéseket, indokolt úgy rendelkezni, hogy a kedvezményezettek kötelesek legyenek az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendelkezésükre álló valamennyi területről nyilatkozni, függetlenül attól, hogy az adott területet illetően igényelnek-e támogatást vagy sem.

(21)

A támogatható területek meghatározása és az alkalmazandó támogatáscsökkentés kiszámítása érdekében meg kell határozni az ugyanazon terménycsoportba tartozó területeket. Egy adott területet többször is figyelembe kell venni, ha azt egynél több támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében jelentik be támogatásra. A kizöldítés céljából azonban a terménycsoportokat meg kell különböztetni egymástól.

(22)

Az alaptámogatási rendszerben a támogatások kifizetéséhez a támogatási jogosultságok és a támogatható hektárok számának meg kell egyeznie. E rendszer alkalmazásában ezért helyénvaló előírni, hogy a bejelentett támogatási jogosultságok száma és a bejelentett terület közötti eltérés esetén a kisebb értéket vegyék figyelembe a támogatás kiszámításánál. A nem létező jogosultságokon alapuló számítás megakadályozása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a támogatási jogosultságok számításhoz használt száma nem lépheti túl a kedvezményezett rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számát.

(23)

A területalapú támogatás és/vagy kifizetés iránti kérelmek vonatkozásában a meg nem felelés általában a területek egyes részeit érinti. Így egy adott parcella tekintetében a ténylegesnél nagyobb terület bejelentését ellensúlyozhatja a ténylegesnél kisebb terület bejelentése az ugyanazon terménycsoportba tartozó egyéb parcellák tekintetében. Bizonyos tűréshatáron belül helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a közigazgatási szankciók alkalmazására csak a tűréshatár túllépése esetén kerüljön sor.

(24)

Emellett a területalapú támogatások és/vagy kifizetések iránti kérelmek tekintetében az ilyen kérelmekben bejelentett teljes terület és a támogathatóként meghatározott teljes terület közötti eltérés gyakran jelentéktelen. Annak elkerülése érdekében, hogy a kérelmekben jelentős számban kelljen kisebb kiigazításokat végrehajtani, célszerű előírni, hogy a támogatás és/vagy a kifizetés iránti kérelemben szereplő területnagyságot csak akkor kelljen a meghatározott terület nagyságához igazítani, ha a kettő közötti különbség meghalad egy bizonyos mértéket.

(25)

A gyapotra vonatkozó támogatási rendszer sajátosságaira tekintettel indokolt a rendszerre vonatkozó különleges közigazgatási szankciókat megállapítani.

(26)

A támogathatósági feltételeknek való szándékos vagy gondatlan meg nem felelés esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókat a visszatartó erő és az arányosság elvének figyelembevételével indokolt megállapítani azon esetekben, amikor a kedvezményezett a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó támogatási rendszeren belüli támogatásigénylés során nem teljesíti kötelezettségeit.

(27)

Tekintettel a visszatartó erő és az arányosság elvére, valamint a természeti körülményekkel kapcsolatos különleges problémákra, közigazgatási szankciókat kell megállapítani az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek és az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések vonatkozásában. A közigazgatási szankciókat a megállapított meg nem felelés súlyossága alapján kell besorolni, és e szankciók egy vagy több támogatási rendszerből vagy támogatási intézkedésből meghatározott időre történő teljes kizárásig terjedhetnek. A támogathatósági feltételek tekintetében figyelembe kell venni a különböző támogatási rendszerek és támogatási intézkedések sajátosságait. Az e rendelet értelmében hozott közigazgatási szankciókat úgy kell megállapítani, hogy azok kellő visszatartó erővel rendelkezzenek a szándékosan túlzott mértékű bejelentések megakadályozásához.

(28)

Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelmek vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében benyújtott kifizetési kérelmek tekintetében a meg nem felelés az érintett állatok támogathatóságának megszűnéséhez vezet. Támogatáscsökkentést kell előirányozni már az első olyan állat esetében, ahol meg nem felelést állapítanak meg, de – a támogatáscsökkentés szintjétől függetlenül – abban az esetben, ha három vagy annál kevesebb állat esetében állapítanak meg meg nem felelést, kevésbé szigorú közigazgatási szankciót kell alkalmazni. A közigazgatási szankció súlyossága minden egyéb esetben azon állatok százalékos arányától függ, amelyek esetében meg nem felelést állapítottak meg.

(29)

A tagállamoknak általánosságban minden szükséges további intézkedést meg kell tenniük az integrált rendszer megfelelő működésének biztosítására. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén további nemzeti szankciókat alkalmazzanak.

(30)

A támogatási és kifizetési kérelmek esetében rendelkezésre álló, közigazgatási szankcióktól mentes korrekciók lehetőségének vonatkoznia kell a számítógépes adatbázisban helytelenül szereplő adatokra is az olyan bejelentett szarvasmarhaféléket illetően, amelyeknél az ilyen meg nem felelések a támogathatósági feltételek megsértésének minősülnek, kivéve, ha a kedvezményezettet tájékoztatták az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, illetve a hatóság már értesítette a kedvezményezettet a támogatási vagy kifizetési kérelemmel kapcsolatos meg nem felelésről.

(31)

A vidékfejlesztési támogatási intézkedésekhez kapcsolódó támogatások és közigazgatási szankciók elutasítását és visszavonását a visszatartó erő és az arányosság elvének figyelembevételével kell megállapítani. A támogatások elutasítását és visszavonását a megállapított meg nem felelés súlyossága, mértéke, időtartama és ismételt előfordulása alapján kell besorolni. Tekintettel a támogathatósági feltételekre, kötelezettségvállalásokra és más kötelezettségekre, a támogatások és közigazgatási szankciók elutasításánál és visszavonásánál figyelembe kell venni a különböző támogatási intézkedések sajátosságait. Súlyos meg nem felelés esetén, vagy amennyiben a kedvezményezett hamis bizonyítékot szolgáltatott a támogatásból való részesülés érdekében, a támogatást meg kell tagadni, és közigazgatási szankciót kell alkalmazni. A közigazgatási szankciók egy vagy több támogatási intézkedésből vagy művelettípusból egy adott időszakra történő akár teljes kizárást is jelenthetnek.

(32)

A vidékfejlesztési támogatási intézkedések esetén a közigazgatási szankciók nem érinthetik a meg nem feleléssel érintett támogatás ideiglenes felfüggesztésének lehetőségét. Indokolt szabályokat lefektetni azon esetek meghatározására, amikor a kedvezményezett vélhetően ésszerű időn belül orvosolni tudja a meg nem felelést.

(33)

Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 93. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályoknak a 2015. és a 2016. év tekintetében ki kell terjedniük az állandó legelők fenntartására is. Ebben a tekintetben rögzíteni kell, hogy a tagállamok 2015-ben és 2016-ban is a 2014-ben megállapított arány szerint teljesítik kötelezettségeiket.

(34)

Az egyértelműség, valamint a meg nem felelési esetek értékeléséhez és a kölcsönös megfeleltetés előírásainak megsértése miatti közigazgatási szankciók kiszámításához és alkalmazásához szükséges egységes alap biztosítása érdekében útmutatást kell adni a meg nem felelés ismétlődő jellege, mértéke, súlyossága és tartós jellege fogalmak jelentésével kapcsolatban. Ezenkívül meg kell magyarázni, mikor számít a meg nem felelés meghatározottnak.

(35)

A kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeknek való meg nem felelést illetően közigazgatási az arányosság elvének figyelembevételével kell megállapítani. Alkalmazásukra csak akkor kerülhet sor, ha a mezőgazdasági termelő gondatlanul vagy szándékosan járt el, a szóban forgó szankciók fokozatait pedig az elkövetetett meg nem felelés súlyosságához kell igazítani.

(36)

A kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek tekintetében – a közigazgatási szankciók fokozatainak az arányosság elvének figyelembevételével történő megállapítása mellett – helyénvaló biztosítani, hogy egy bizonyos időponttól kezdve ugyanazon kölcsönös megfeleltetési kötelezettség ismételt megsértését – a mezőgazdasági termelő előzetes figyelmeztetését követően – szándékos meg nem felelésként kezeljék.

(37)

Ezenkívül arra az esetre, ha egyedi feltételek mellett valamely tagállam él azzal a lehetőséggel, hogy meg nem felelés esetén az 1306/2013/EU rendelet 97. cikkének (3) bekezdése vagy 99. cikkének (2) bekezdése szerint nem alkalmaz semmilyen közigazgatási szankciót, meg kell állapítani az érintett meg nem felelés orvoslására vonatkozó követelményeket.

(38)

Különösen az 1306/2013/EU rendelet 99. cikkének (2) bekezdésében meghatározott korai előrejelző rendszert illetően, amennyiben a kedvezményezett nem teljesíti a korrekciós intézkedés meghozatalára vonatkozó kötelezettségét, a csökkentést visszamenőlegesen kell alkalmazni azon évre, amelyre vonatkozóan a korai előrejelző rendszer alkalmazásra került. A közigazgatási szankciók kiszámítása során továbbá figyelembe kell venni adott esetben az adott meg nem felelés megismétlődését a későbbi ellenőrzés évében. A jogbiztonság kedvezményezettek számára való biztosítása érdekében meg kell állapítani a közigazgatási szankciók visszamenőleges alkalmazásának időkeretét.

(39)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az 1698/2005/EK tanácsi rendeletnek (6) megfelelően jóváhagyott vidékfejlesztési programok keretében megkezdett többéves műveletek azon kedvezményezettjei tekintetében, akik a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartoznak, a megfelelésük ellenőrzését végző nemzeti hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése és az eljárások egyszerűsítésének biztosítása érdekében az új ellenőrzési rendszer és közigazgatási szankciók legyenek alkalmazandók.

(40)

A kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeknek való azon meg nem feleléseket illetően, amelyeknél közigazgatási szankciók alkalmazására nem került sor, mert a 73/2009/EK (7) vagy az 1698/2005/EK tanácsi rendeletben lefektetett de minimis szabály hatálya alá estek, de amelyeknél a tagállamoknak biztosítaniuk kellett, hogy a kedvezményezettek orvosolják a meg nem felelést, átmeneti szabályokat indokolt megállapítani az 1306/2013/EU rendelet életbe lépését megelőzően fennálló nyomonkövetési kötelezettség és az említett rendelet vonatkozó új szabályai közötti összhang biztosítása érdekében.

(41)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az 1122/2009/EK rendeletet helyénvaló hatályon kívül helyezni. A 65/2011/EU bizottsági rendeletet (8) úgyszintén indokolt hatályon kívül helyezni.

(42)

Az 1306/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére való tekintettel e rendeletet a 2015. január 1-je utáni gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal kapcsolatos támogatási vagy kifizetési kérelmekre indokolt alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet az 1306/2013/EU rendelet egyes nem lényeges elemeit kiegészítő rendelkezéseket állapít meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)

a támogatás részleges vagy teljes elutasításának és visszavonásának feltételei;

b)

a közigazgatási szankció megállapítása és kiszabandó mértékének pontos meghatározása;

c)

azon esetek meghatározása, amikor a közigazgatási szankció nem alkalmazható;

d)

azon időszakokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok, amikor a kérelmek vagy módosítások benyújtásának végső határideje munkaszüneti nap, szombat vagy vasárnap;

e)

az integrált rendszer összehangolt végrehajtásának biztosításához szükséges különös fogalommeghatározások;

f)

a mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerének és a kedvezményezettek azonosításának alapvető jellemzői és technikai szabályai;

g)

a támogatási jogosultságok azonosítási és nyilvántartási rendszerének alapvető jellemzői, technikai szabályai és minőségi követelményei;

h)

a támogatás kiszámításának alapja, ideértve a tájképi jellegzetességeket vagy fákat magukban foglaló támogatható területek esetében alkalmazandó szabályokat;

i)

a támogatás odaítélésében részt vevő közvetítőkre, úgymint szolgálatokra, szervekre és szervezetekre vonatkozó további szabályok;

j)

az állandó legelők fenntartása a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggésben;

k)

a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó közigazgatási szankciók kiszámításához szükséges egységes alap;

l)

a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazásának és kiszámításának feltételei;

m)

az 1306/2013/EU rendeletben előírt szabályok kiegészítése a hatályon kívül helyezett szabályokról az új szabályokra való zökkenőmentes áttérés érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésében említett integrált rendszer céljából az 1307/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében és az 1306/2013/EU rendelet 67. cikkének (4) bekezdésében szereplő meghatározásokat kell alkalmazni.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1.   „kedvezményezett”: az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott és 9. cikkében említett mezőgazdasági termelő, az 1306/2013/EU rendelet 92. cikke szerint kölcsönös megfeleltetésre kötelezett kedvezményezett és/vagy azon kedvezményezett, aki az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 2. cikkének (10) bekezdésében említett vidékfejlesztési támogatást kapja;

2.   „meg nem felelés”:

a)

az 1306/2013/EU rendelet 67. cikke (2) bekezdésében említett támogatás odaítélésének feltételeivel kapcsolatos támogathatósági kritériumokat, kötelezettségvállalásokat és más kötelezettségeket illetően e támogathatósági kritériumok, kötelezettségvállalások vagy más kötelezettségek bármilyen megszegése; vagy

b)

a kölcsönös megfeleltetést illetően az uniós jogrend szerinti jogszabályokban foglalt gazdálkodási követelményeknek, a föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotára a tagállamok által az 1306/2013/EU rendelet 94. cikkének megfelelően meghatározott előírásoknak vagy az említett rendelet 93. cikke (3) bekezdésében említett állandó legelők fenntartásának való meg nem felelés;

3.   „támogatási kérelem”: támogatás iránti vagy az 1305/2013/EU rendelet szerinti intézkedésekben való részvétel iránti kérelem;

4.   „kifizetési kérelem”: a kedvezményezett nemzeti hatóságok általi kifizetésre vonatkozó kérelme az 1305/2013/EU rendelet szerint;

5.   „egyéb nyilatkozat”: a támogatási vagy kifizetési kérelmek kivételével bármely olyan nyilatkozat vagy dokumentum, amelyeket a kedvezményezettnek vagy egy harmadik félnek be kell nyújtania vagy meg kell őriznie annak érdekében, hogy egyes vidékfejlesztési intézkedések különleges követelményei teljesüljenek;

6.   „az integrált rendszer hatálya alá eső vidékfejlesztési intézkedések”: az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjával, továbbá 28–31., 33., 34, és 40. cikkével, valamint – ahol alkalmazható – az 1303/2013/EU rendelet 35. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban hozott támogatási intézkedések, kivéve az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke (9) bekezdésében említett intézkedéseket és ez utóbbi rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti rendelkezéseket a telepítési költséget illetően;

7.   „állatok azonosítási és nyilvántartási rendszere”: az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszer és/vagy a 21/2004/EK tanácsi rendelet (11) által juh- és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszer;

8.   „füljelző”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének a) pontjában és 4. cikkében említett, szarvasmarhafélék egyedi azonosítására szolgáló füljelző és/vagy a 21/2004/EK rendelet mellékletének A.3. pontjában említett, juh- és kecskefélék egyedi azonosítását szolgáló füljelző;

9.   „állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének b) pontjában és 5. cikkében említett számítógépes adatbázis és/vagy a 21/2004/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában, 7. cikkében és 8. cikkében említett központi nyilvántartás vagy számítógépes adatbázis;

10.   „marhalevél”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének c) pontjában és 6. cikkében említett marhalevél;

11.   „nyilvántartás”: állatok vonatkozásában az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének d) pontjában és 7. cikkében említett, állattartók által vezetett nyilvántartás, illetve a 21/2004/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 5. cikkében említett nyilvántartás;

12.   „azonosító kód”: az 1760/2000/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésében említett azonosító kód, illetve a 21/2004/EK rendelet mellékletének A.2. pontjában említett kódok;

13.   „állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer”: az 1307/2013/EU rendelet IV. címének 1. fejezete szerinti, termeléstől függő önkéntes támogatási intézkedés, ahol a meghatározott mennyiségi határértékeken belül biztosítandó éves kifizetés rögzített állatlétszámon alapul;

14.   „állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések”: olyan vidékfejlesztési intézkedések vagy művelettípusok, amelyeknél a támogatás a bejelentett állatlétszámon vagy számosállategységek számán alapul;

15.   „állatállomány-alapú támogatási kérelem”: támogatás fizetése iránti kérelem, ahol a meghatározott mennyiségi határértékeken belül biztosítandó éves kifizetés rögzített állatlétszámon alapul az 1307/2013/EU rendelet IV. címének 1. fejezetében meghatározott, termeléstől függő önkéntes támogatás szerint;

16.   „bejelentett állatok”: az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer keretében benyújtott állatállomány-alapú támogatási kérelem által érintett állatok, vagy állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedés kifizetési kérelme által érintett állatok;

17.   „potenciálisan támogatható állat”: olyan állat, amely potenciálisan eleve teljesíti a kérdéses igénylési évben az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer vagy egy állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedés szerinti támogathatósági kritériumokat;

18.   „meghatározott állat”:

a)

állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer esetén a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő állat, vagy

b)

állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedés esetén igazgatási vagy helyszíni ellenőrzések útján azonosított állat;

19.   „állattartó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az állatokért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel felelős, beleértve a szállítás, illetve a piacon való tartózkodás időszakát is;

20.   „területalapú támogatási rendszerek”: az 1306/2013/EU rendelet 67. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti területalapú közvetlen kifizetések, kivéve a 228/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (12) IV. fejezetében említett, az Unió legkülső régióinak mezőgazdaságára vonatkozó egyedi intézkedéseket, valamint a 229/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (13) IV. fejezete szerinti kisebb égei-tengeri szigetek javára megállapított egyedi mezőgazdasági intézkedéseket;

21.   „területalapú támogatási intézkedések”: olyan vidékfejlesztési intézkedések vagy művelettípusok, amelyeknél a támogatás a bejelentett terület méretén alapul;

22.   „hasznosítás”: a terület hasznosítása a termény típusa szerint, az 1307/2013/EU rendelet 44. cikke (4) bekezdésének megfelelően; az állandó gyepterület típusa szerint, ahogy az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontja meghatározza; vagy az állandó gyepterületektől és állandó legelőktől eltérő, a rendelet 45. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott gyepterületek szerint; vagy a növénytakaró vagy a termény hiánya szerint;

23.   „meghatározott terület”:

a)

területalapú támogatási rendszerek esetén az a terület, amelyre vonatkozóan minden támogathatósági feltétel vagy a támogatás odaítélésével kapcsolatos feltételekre vonatkozó minden egyéb kötelezettség teljesül, függetlenül a kedvezményezett rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számától, vagy

b)

területalapú támogatási intézkedések esetén igazgatási vagy helyszíni ellenőrzések útján azonosított földterületek vagy parcellák területe;

24.   „földrajzi információs rendszer” (a továbbiakban: GIS): az 1306/2013/EU rendelet 70. cikkében említett számítógépes földrajzi információs rendszerekre épülő technológiák;

25.   „referenciaparcella”: földrajzilag körülhatárolt terület, amely az 1306/2013/EU rendelet 70. cikkében említett, mezőgazdasági parcellákra vonatkozó azonosítási rendszerben egyedi azonosítóval szerepel;

26.   „földrajzi anyag”: a GIS tartalmának a támogatás kérelmezői és a tagállamok közötti közlésére szolgáló térképek vagy egyéb dokumentumok.

(2)   E rendelet IV. címének alkalmazásában az 1306/2013/EU rendelet VI. címében foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

A fentieken kívül az „előírás”: a tagállamok által az 1306/2013/EU rendelet 94. cikkének megfelelően meghatározott előírások, valamint ugyanezen rendelet 93. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti, állandó legelővel kapcsolatos kötelezettségek.

3. cikk

Büntetőjogi szankciók alkalmazása

Az e rendeletben meghatározott közigazgatási szankciók alkalmazása, valamint a támogatás e rendelet szerinti elutasítása és visszavonása nem érinti a nemzeti jogban adott esetben előírt büntetőjogi szankciók alkalmazását.

4. cikk

Vis maior és rendkívüli körülmények

(1)   A közvetlen kifizetéseket illetően amennyiben a kedvezményezett vis maior vagy rendkívüli körülmények miatt nem képes eleget tenni a támogathatósági feltételeknek vagy más kötelezettségeknek, a támogatásra való jogosultsága a vis maior vagy a rendkívüli körülmények felmerülésének időpontjában támogatásra jogosult területek vagy állatok tekintetében fennmarad.

Az 1305/2013/EU rendelet 28., 29., 33. és 34. cikke szerinti vidékfejlesztési támogatási intézkedéseket illetően, ha egy kedvezményezett vis maior vagy rendkívüli körülmények miatt nem képes eleget tenni a kötelezettségvállalásnak, a vonatkozó kifizetést arányosan vissza kell vonni azon évekre vonatkozóan, amelyek folyamán a vis maior vagy a rendkívüli körülmények esete felmerült. A visszavonás a kötelezettségvállalásnak csak azon részeit érintheti, amelyek tekintetében nem voltak többletköltségek vagy elmaradt jövedelem a vis maior vagy a rendkívüli körülmények felmerülése előtt. Nem alkalmazható visszavonás a támogathatósági feltételekkel és más kötelezettségekkel kapcsolatban, és nem alkalmazható közigazgatási szankció.

Az egyéb vidékfejlesztési támogatási intézkedéseket illetően vis maior vagy rendkívüli körülmények esetén a tagállamok nem követelhetik a támogatás részleges vagy teljes visszatérítését. Több évre kiterjedő kötelezettségvállalások vagy kifizetések esetén nem követelhető a korábbi években kapott támogatás visszatérítése, és a kötelezettségvállalást vagy kifizetést a következő években is folytatni kell az eredeti időtartamának megfelelően.

Amikor a vis maiorból vagy rendkívüli körülményekből adódó meg nem felelés a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos, az 1306/2013/EU rendelet 91. cikke (1) bekezdésében említett vonatkozó közigazgatási szankció nem alkalmazható.

(2)   A vis maior és a rendkívüli körülmények eseteiről – az illetékes hatóság elvárásainak megfelelő vonatkozó bizonyítékokkal együtt – írásban értesíteni kell az illetékes hatóságot attól az időponttól számított tizenöt munkanapon belül, amikor a kedvezményezett vagy meghatalmazottja olyan helyzetbe kerül, amely ezt lehetővé teszi.

II. CÍM

AZ INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

I. FEJEZET

RENDSZERKÖVETELMÉNYEK

5. cikk

Mezőgazdasági parcellák azonosítása

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 70. cikkében említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert a referenciaparcellák szintjén kell működtetni. A referenciaparcella az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti mezőgazdasági területet képező területegységet tartalmaz. Adott esetben a referenciaparcella az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt területeket, valamint az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (2) bekezdésében említett mezőgazdasági földterületeket is magában foglalhat.

A tagállamoknak oly módon kell meghatározniuk a referenciaparcellákat, hogy azok mérhetőek legyenek, lehetővé tegyék az évente bejelentett mezőgazdasági parcellák egységes és egyértelmű lokalizálását, és alapelvként hosszú távon változatlanok legyenek.

(2)   A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell a bejelentett parcellák megbízható azonosítását. Ennek érdekében különösen meg kell követelniük, hogy a támogatási vagy kifizetési kérelemhez olyan meghatározott információkat vagy az illetékes hatóságok által előírt olyan dokumentumokat csatoljanak, amelyek lehetővé teszik az egyes mezőgazdasági parcellák lokalizálását és mérését. Az egyes referenciaparcellák vonatkozásában a tagállamok

a)

meghatározzák az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek alkalmazásában a támogatható legnagyobb területet;

b)

meghatározzák az 1305/2013/EU rendelet 28–31. cikkében említett területalapú intézkedések alkalmazásában a támogatható legnagyobb területet;

c)

lokalizálják azokat az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (1) bekezdésében felsorolt ökológiai jelentőségű területeket, amelyeket a tagállamok határozata alapján ökológiai jelentőségű területnek kell tekinteni, és meghatározzák nagyságukat; Adott esetben a tagállamok e célból alkalmazzák az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletében meghatározott átváltási és/vagy súlyozási tényezőket;

d)

meghatározzák, hogy az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkében említett hegyvidéki területekre, jelentősen hátrányos természeti adottságokkal bíró területekre és más, sajátos korlátozó tényezők által sújtott területekre, Natura 2000 területekre, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) által szabályozott területekre, az 1307/2013/EU rendelet 57. cikkének megfelelően gyapottermelésre engedélyezett mezőgazdasági földterületre, az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett, a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területekre, az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (5) és (6) bekezdésével összhangban a tagállamok által regionális és/vagy kollektív végrehajtásra kijelölt ökológiai jelentőségű területekre, az 1307/2013/EU rendelet 20. cikkének megfelelően a Bizottságnak jelentett területekre, az állandó gyepterülettel borított területekre, amelyek környezeti szempontból érzékenyek a 92/43/EGK tanácsi irányelv (15) vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) által szabályozott területeken, valamint további, az 1307/2013/EU rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében említett érzékeny területekre és/vagy az utóbbi rendelet 48. cikkének megfelelően a tagállamok által kijelölt területekre vonatkozó rendelkezések érvényesek-e.

(3)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a (2) bekezdés a) pontjában említett, referenciaparcellánként támogatható maximális terület nagysága legfeljebb 2 %-os hibahatáron belül kerüljön meghatározásra, ezáltal figyelembe véve a referenciaparcellák határvonalait és állapotát.

(4)   Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 30. és 34. cikkében említett intézkedések esetében a tagállamok megfelelő alternatív rendszereket alakíthatnak ki a támogatás tárgyát képező, erdővel borított parcellák egyedi azonosításához.

(5)   A GIS-t olyan, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (17) meghatározott nemzeti koordinátarendszer alapján kell működtetni, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági parcellák szabványosított mérését és egyedi azonosítását az adott tagállam egész területén. Amennyiben különböző koordinátarendszereket alkalmaznak, azoknak kölcsönösen ki kell zárniuk egymást, és az egyes koordinátarendszereknek biztosítaniuk kell az ugyanazon helyre vonatkozó információk közötti következetességet.

6. cikk

A mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerének minőségére vonatkozó értékelés

(1)   A tagállamok évente értékelik az 1307/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezetében említett alaptámogatási rendszer és egységes területalapú támogatási rendszer keretében a mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerének minőségét. Az értékelés két megfelelőségi osztályt foglal magában.

A mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszere minőségének értékelése érdekében az első megfelelőségi osztály az alábbi elemeket tartalmazza:

a)

a támogatható maximális terület pontos mennyiségi meghatározása;

b)

azon referenciaparcellák aránya és megoszlása, amelyek esetében a támogatható maximális területbe beleszámítanak a nem támogatható területek vagy amelyek esetében a támogatható maximális területbe nem számítanak bele a mezőgazdasági földterületek;

c)

jelentős hiányosságokkal rendelkező referenciaparcellák előfordulása.

A mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerén belüli esetleges hiányosságok feltárása érdekében a második megfelelőségi osztály az alábbi minőségi elemeket tartalmazza:

a)

azon referenciaparcellák osztályozása, amelyek esetében a támogatható maximális terület megállapítása a nem támogatható területek figyelembevételével, illetve a mezőgazdasági területek figyelmen kívül hagyásával történik vagy amelyek esetén kritikus problémák jelentkeznek;

b)

a bejelentett területnek a támogatható maximális területhez viszonyított aránya a referenciaparcellákon belül;

c)

azon referenciaparcellák százalékos aránya, amelyek változásnak voltak kitéve az évek során.

Amennyiben a minőség terén hiányosságokat tár fel az értékelés, a tagállamoknak meg kell tenniük a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett értékelést a referenciaparcellák Bizottság által kiválasztandó és biztosítandó mintája alapján végzik el. Olyan adatokat használnak, amelyek lehetővé teszik a helyszínen kialakult helyzet értékelését.

(3)   Az értékelésről szóló jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét legkésőbb a kérdéses naptári évet követő év január 31-ig el kell megküldeni a Bizottságnak.

7. cikk

Támogatási jogosultságok azonosítása és nyilvántartása

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 71. cikkében előírt, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer tagállami szinten kialakított elektronikus nyilvántartás, amely – különösen az említett cikk (1) bekezdésében előírt keresztellenőrzések tekintetében – biztosítja a támogatási jogosultságok hatékony nyomon követhetőségét az alábbi elemek vonatkozásában:

a)

a jogosult,

b)

az éves értékek;

c)

a megállapítás időpontja;

d)

az utolsó aktiválás dátuma;

e)

az eredet, különös tekintettel a jogosultság forrására (eredeti, nemzeti vagy regionális tartalék, vétel, bérlet, öröklés);

f)

amennyiben az 1307/2013/EU rendelet 21. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, a jogosultságok fenntartása az említett rendelkezés értelmében;

g)

adott esetben a regionális korlátozások.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek egynél több kifizető ügynökséggel rendelkeznek, dönthetnek úgy, hogy az egyes kifizető ügynökségek szintjén üzemeltetik az elektronikus nyilvántartást. Ebben az esetben az érintett tagállam biztosítja, hogy a különböző nyilvántartások kompatibilisek legyenek egymással.

8. cikk

Kedvezményezettek azonosítása

Az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül az ugyanazon rendelet 73. cikke szerinti, minden egyes kedvezményezett azonosító adatainak nyilvántartására szolgáló egységes rendszernek garantálnia kell az egyedi azonosítást az ugyanazon kedvezményezett által benyújtott támogatási vagy kifizetési kérelmek és egyéb nyilatkozatok tekintetében.

II. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁGI PARCELLÁK TÁJKÉPI JELLEGZETESSÉGEKKEL ÉS FÁKKAL

9. cikk

Azon területek meghatározása, ahol a mezőgazdasági parcella tájképi jellegzetességeket és fákat foglal magában

(1)   Ahol egyes tájképi jellegzetességek – különösen sövények, árkok és falak – hagyományosan részét képezik a bizonyos régiókban a mezőgazdasági területeken végzett helyes növénytermesztési vagy hasznosítási gyakorlatnak, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezek területét az adott mezőgazdasági parcellán belül támogatható terület részének kell tekinteni az 1306/2013/EU rendelet 67. cikke (4) bekezdése a) pontja szerint, amennyiben ezek nem haladnak meg egy bizonyos, az érintett tagállam által meghatározandó teljes szélességet. A meghatározott szélességnek meg kell felelnie az adott régióban szokásosnak, és nem haladhatja meg a két métert.

Ha azonban a tagállamok 2009. december 9-e előtt a 796/2004/EK bizottsági rendelet (18) 30. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban két méternél nagyobb szélességet jelentettek be a Bizottságnak, ez a szélesség továbbra is alkalmazható.

Az első és második albekezdés nem vonatkozik az elszórt tájképi jellegzetességeket és fákat magában foglaló állandó gyepterületre, amennyiben az érintett tagállam úgy döntött, hogy a 10. cikkel összhangban arányos rendszert alkalmaz.

(2)   Az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt követelmények és előírások hatálya alá eső mezőgazdasági parcella teljes területének részét képező tájképi jellegzetességeket az adott mezőgazdasági parcella támogatható területe részének kell tekinteni.

(3)   Az elszórtan fákat magában foglaló mezőgazdasági parcellát támogatható területnek kell tekinteni, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

a mezőgazdasági tevékenységek hasonlóan végezhetők, mint az ugyanazon területen levő, nem fás parcellákon; és

b)

a fák hektáronkénti száma nem halad meg egy meghatározott maximális sűrűséget.

Az első albekezdés b) pontjában említett maximális sűrűséget a tagállamok határozzák meg a hagyományos növénytermesztési gyakorlatok, természeti feltételek és környezetvédelmi okok alapján, és bejelentik azt. A sűrűség nem haladhatja meg a hektáronként 100 fát. Ugyanakkor ez a határérték nem alkalmazható az 1305/2013/EU rendelet 28. és 30. cikkében említett intézkedésekkel kapcsolatban.

E bekezdés nem vonatkozik az elszórtan elhelyezkedő, ismételten termést hozó gyümölcsfákra, az állandó gyepterületen található, legeltetésre alkalmas elszórt fákra, továbbá az elszórt tájképi jellegzetességeket és fákat magukban foglaló állandó gyepterületekre, amennyiben az érintett tagállam úgy döntött, hogy a 10. cikkel összhangban arányos rendszert alkalmaz.

10. cikk

Arányos rendszer tájképi jellegzetességeket és fákat magában foglaló állandó gyepterületek esetén

(1)   Az elszórt, nem támogatható jellegzetességeket, úgymint tájképi jellegzetességeket és fákat magában foglaló állandó gyepterületet illetően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy arányos rendszert alkalmaznak a referenciaparcellán belüli támogatható terület meghatározására.

Az első albekezdésben említett arányos rendszer homogén felszínborítási típusok különböző kategóriáiból áll, amelyekre vonatkozóan a nem támogatható terület százalékos arányán alapuló, rögzített csökkentési együtthatót alkalmaznak. A nem támogatható terület legalacsonyabb százalékos arányát képviselő kategória nem haladhatja meg a nem támogatható terület 10 %-át, és erre a kategóriára semmilyen csökkentési együttható nem alkalmazható.

(2)   Az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt követelmények és előírások hatálya alá eső mezőgazdasági parcella teljes területének részét képező tájképi jellegzetességeket a támogatható terület részének kell tekinteni.

(3)   E cikk nem vonatkozik az ismételten termést hozó gyümölcsfákat magukban foglaló állandó gyepterületekre.

III. FEJEZET

TÁMOGATÁSI ÉS KIFIZETÉSI KÉRELMEK

11. cikk

Az egységes kérelem

Az egységes kérelemnek legalább az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdésében említett közvetlen kifizetési kérelemre kell kiterjednie az alaptámogatási rendszert vagy az egységes területalapú támogatási rendszert és más területalapú támogatási rendszereket illetően.

12. cikk

Eltérés a benyújtásra vonatkozó végső határidőtől

Az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (19) 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a támogatási kérelem, kifizetési kérelem vagy egyéb nyilatkozatok vagy bármely igazoló dokumentum vagy szerződés benyújtásának végső határideje, vagy az egységes kérelem vagy fizetési kérelem módosításának végső határideje munkaszüneti napra, szombatra vagy vasárnapra esik, úgy kell tekinteni rá, mintha a soron következő első munkanapra esne.

Az első bekezdés ugyancsak vonatkozik a 13. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett késedelmes benyújtás lehetséges legkésőbbi napjára, valamint a 14. cikk második albekezdésében említett késedelmes benyújtás lehetséges legkésőbbi napjára a kedvezményezettek támogatási jogosultságok kiosztására vagy növelésére vonatkozó kérelmeinek benyújtása tekintetében.

13. cikk

Késedelmes benyújtás

(1)   A 4. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével az e rendelet szerinti támogatási vagy kifizetési kérelmeknek a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított végső határidőt követő benyújtása munkanaponként 1 %-os csökkentést eredményez azon az összegekből, amelyekre a kedvezményezett a kérelmek határidőig történő benyújtása esetén jogosult lett volna.

A hatékony ellenőrzések ütemezésének és végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok által az igazoló dokumentumok kellő időben történő benyújtása tekintetében meghozandó bármely konkrét intézkedés sérelme nélkül, az első albekezdést alkalmazni kell az illetékes hatóságnak benyújtandó támogatási kérelmek, dokumentumok, szerződések vagy egyéb nyilatkozatok esetében is, amennyiben ezek a támogatási kérelmek, okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok megalapozó jelleggel bírnak a szóban forgó támogatási jogosultság szempontjából. Ebben az esetben a csökkentést a szóban forgó támogatásként kifizetendő összegre kell alkalmazni.

Amennyiben a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják, és a kedvezményezett nem részesül támogatásban.

(2)   A 4. cikkben említett vis maior és rendkívüli körülmények fennállásának kivételével, amennyiben az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 46. és 47. cikke szerinti támogatás kedvezményezettje, aki az 1306/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá is tartozik, nem nyújtja be egységes kérelmét az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett végső határidőn belül, munkanaponként 1 % csökkentést kell alkalmazni. A támogatáscsökkentés maximális értéke 25 %. A csökkentés százalékos mértéke az 1308/2013/EU rendelet 46. és 47. cikke szerinti intézkedésekhez kapcsolódó, a szerkezetátalakítás és átállítás tekintetében hárommal elosztott teljes kifizetendő összegre alkalmazandó..

(3)   A 4. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével, az egységes kérelem vagy kifizetési kérelem módosításának a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított végső határidőt követő benyújtása az érintett mezőgazdasági parcella tényleges hasznosítására vonatkozó összegek munkanaponkénti 1 %-os csökkentését eredményezi.

Az egységes kérelem módosításai csak addig a határnapig fogadhatók el, ameddig az egységes kérelem késedelmes benyújtása az (1) bekezdés harmadik albekezdése értelmében elfogadható. Ugyanakkor, amennyiben az említett dátum korábbi vagy megegyezik az e bekezdés első albekezdésében említett egységes kérelem vagy kifizetési kérelem módosításának benyújtására előírt végső határidővel, az egységes kérelem vagy kifizetési kérelem módosításait e napot követően elfogadhatatlannak nyilvánítják.

14. cikk

Támogatási jogosultságokkal kapcsolatos kérelem késedelmes benyújtása

A 4. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével a támogatási jogosultságok kiosztása vagy adott esetben értékük növelése iránti kérelmeknek a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének b) pontja alapján e célból meghatározott végső határidőt követő benyújtása az adott évben munkanaponként 3 %-os csökkentést eredményez a kedvezményezettnek a támogatási jogosultságok vagy – adott esetben – a kiosztandó támogatási jogosultságok értékének növelése kapcsán fizetendő összegekből.

Amennyiben a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják, és a kedvezményezett nem kap támogatási jogosultságot vagy – adott esetben – nem emelkedik a támogatási jogosultságok értéke.

IV. FEJEZET

KÖZVETLEN KIFIZETÉSI RENDSZEREKKEL ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁSOK ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK KISZÁMÍTÁSA AZ INTEGRÁLT RENDSZER HATÁLYÁN BELÜL

1. SZAKASZ

Általános szabályok

15. cikk

A közigazgatási szankciók alkalmazása alóli kivételek

(1)   Az e fejezetben előírt közigazgatási szankciókat nem kell alkalmazni a támogatási és kifizetési kérelem azon részeivel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a kedvezményezett írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási vagy kifizetési kérelem nem helytálló, illetve a benyújtása óta helytelenné vált, feltéve, hogy a kedvezményezettet nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, és az illetékes hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet a támogatási vagy kifizetési kérelemben található bármely meg nem felelésről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, a kedvezményezett által szolgáltatott információnak a támogatás vagy a kifizetés iránti kérelemnek a tényleges helyzethez igazodó kiigazítását kell eredményeznie.

16. cikk

Valamennyi terület bejelentésének elmulasztása

(1)   Ha egy adott évre a kedvezményezett nem jelenti be az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének (1) bekezdésében említett területekhez tartozó mezőgazdasági parcellák mindegyikét, és egyrészről az egységes támogatási és/vagy kifizetési kérelemben bejelentett összes terület és másrészről a bejelentett terület és a be nem jelentett parcellák összes területe közti eltérés meghaladja a bejelentett területek 3 %-át, az arra az évre a területalapú támogatási intézkedések keretében a kedvezményezettnek fizetendő területalapú közvetlen kifizetések és/vagy támogatás teljes összege legfeljebb 3 %-kal csökkentendő, a mulasztás súlyosságától függően.

Az első albekezdés szerint kiszámított szankció összegét csökkenteni kell a 28. cikk (2) bekezdése alapján esetlegesen kiszabott közigazgatási szankció összegével.

(2)   Az (1) bekezdést alkalmazni kell az 1308/2013/EU rendelet 46. és 47. cikkében előírt rendszerekkel kapcsolatos kifizetésekre is, ha a kedvezményezett az 1306/2013/EU rendelet 92. cikkével összhangban kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alatt áll. A csökkentés százalékos mértéke az 1308/2013/EU rendelet 46. és 47. cikke szerinti intézkedésekhez kapcsolódó, a szerkezetátalakítás és átállítás tekintetében hárommal elosztott teljes kifizetendő összegre alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az 1307/2013/EU rendelet V. címében meghatározott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásokra.

2. SZAKASZ

Területalapú támogatási rendszerek (az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás kivételével) vagy területalapú támogatási intézkedések

17. cikk

Általános elvek

(1)   E szakasz alkalmazásában – az esettől függően – a következő terménycsoportokat kell megkülönböztetni:

a)

az alaptámogatási rendszer szerinti támogatási jogosultságok aktiválásának céljából vagy az egységes területalapú támogatás elnyerése céljából bejelentett területek;

b)

bármely más területalapú támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés céljára bejelentett területek csoportja, amelyre különböző támogatási mértéket kell alkalmazni;

c)

az „egyéb hasznosítás” rovatban bejelentett területek.

(2)   Ha ugyanaz a terület több különböző területalapú támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében benyújtott támogatási és/vagy kifizetési kérelem alapjául is szolgál, az adott területet külön kell figyelembe venni minden egyes támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés tekintetében.

18. cikk

Területalapú támogatások kiszámításának alapja

(1)   Az alaptámogatási rendszert alkalmazó tagállamokra az alaptámogatási rendszer, a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer, az átcsoportosítással nyújtható támogatás, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek számára nyújtott támogatás, és adott esetben a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó támogatási rendszer keretében benyújtott támogatási kérelmek tekintetében az alábbiak alkalmazandók:

a)

ha a bejelentett támogatási jogosultságok száma meghaladja a kedvezményezett rendelkezésére álló jogosultságok számát, a bejelentett támogatási jogosultságok számát a kedvezményezett rendelkezésére álló jogosultságok számára kell csökkenteni;

b)

ha eltérés van a bejelentett támogatási jogosultságok száma és a bejelentett terület között, akkor a bejelentett területre vonatkozó adatot a legkisebb értékhez kell igazítani.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a támogatási jogosultságok kiosztásának első évében.

(2)   A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás esetében, valamint ha a tagállam az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (6), (7) és (8) bekezdésében meghatározott támogatási módszert választja, ha az alaptámogatási rendszerben vagy az egységes területalapú támogatási rendszerben bejelentett terület nagysága meghaladja a tagállam által az említett rendelet 50. cikkének (9) bekezdésében meghatározott határértéket, a bejelentett terület nagyságát erre a határértékre kell csökkenteni.

(3)   Az átcsoportosítással nyújtható támogatás esetében, ha az alaptámogatási rendszerben vagy az egységes területalapú támogatási rendszerben bejelentett terület nagysága meghaladja a tagállam által az 1307/2013/EU rendelet 41. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott korlátok értékét, a bejelentett terület nagyságát erre az értékre kell csökkenteni.

(4)   A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek tekintetében nyújtott támogatás esetében, valamint ha a tagállam az 1307/2013/EU rendelet 48. cikkének (4) bekezdésében meghatározott támogatási módszert választja, ha az alaptámogatási rendszerben vagy az egységes területalapú támogatási rendszerben bejelentett terület nagysága meghaladja a tagállam által meghatározott maximális hektárszámot, a bejelentett terület nagyságát erre a számra kell csökkenteni.

(5)   A területalapú támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések keretében benyújtott támogatási és/vagy kifizetési kérelem esetében, ha egy meghatározott terménycsoport területéről megállapítják, hogy nagyobb a támogatási kérelemben bejelentett területnél, a támogatást a bejelentett terület alapján kell kiszámítani.

(6)   A 19. cikk szerinti közigazgatási szankciók sérelme nélkül, a területalapú támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések keretében benyújtott támogatási kérelmek és/vagy kifizetési kérelmek esetében, ha a bejelentett terület meghaladja egy adott, a 17. cikk (1) bekezdésében foglalt terménycsoportra meghatározott terület nagyságát, a támogatást az adott terménycsoportra meghatározott terület alapján kell kiszámítani.

Mindazonáltal – az 1306/2013/EU rendelet 60. cikkének sérelme nélkül – ha a meghatározott összterület és az 1307/2013/EU rendelet III., IV. és V. címe szerinti közvetlen támogatási rendszerek keretében támogatásra bejelentett teljes terület vagy valamely területalapú támogatási intézkedés keretében támogatásra bejelentett teljes terület közötti különbség 0,1 hektár vagy annál kevesebb, a meghatározott terület és a bejelentett terület nagyságát egyenlőnek kell tekinteni. E számításnál kizárólag a 17. cikk (1) bekezdésében foglalt terménycsoportok szintjén tett, túlzott mértékű bejelentéseket kell figyelembe venni.

A második albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az említett különbség a támogatásra bejelentett összterület több mint 20 %-ának felel meg.

(7)   Az alaptámogatási rendszer keretében nyújtott támogatás kiszámításához az egyes bejelentett területekhez kapcsolódó, különböző támogatási jogosultságok értékének átlagát kell figyelembe venni.

19. cikk

A túlzott mértékű bejelentések esetén alkalmazott közigazgatási szankciók

(1)   Ha egy adott, a 17. cikk (1) bekezdésében foglalt terménycsoport tekintetében valamely területalapú támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében bejelentett terület meghaladja a 18. cikknek megfelelően meghatározott területet, a meghatározott terület alapján kiszámított támogatást a megállapított különbség kétszeresével kell csökkenteni, ha ez a különbség 3 %-nál, vagy 2 hektárnál nagyobb, de legfeljebb a meghatározott terület 20 %-a.

Amennyiben a különbség meghaladja a meghatározott terület 20 %-át, az érintett terménycsoportra területalapú támogatás nem nyújtható.

(2)   Amennyiben a különbség meghaladja az 50 %-ot, az érintett terménycsoportra területalapú támogatás nem nyújtható. Ezenkívül a kedvezményezettet további szankcióval kell sújtani, melynek összege megegyezik a bejelentett terület és a 18. cikkkel összhangban meghatározott terület közötti különbségnek megfelelő támogatás összegével.

(3)   Ha az (1) és (2) bekezdések szerint kiszámított teljes összeg a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 57. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően nem szedhető be a meg nem felelés megállapításának naptári évét követő három naptári év folyamán, a fennmaradó egyenleget törölni kell.

20. cikk

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatással kapcsolatos közigazgatási szankciók

Az e rendelet 19. cikkével összhangban alkalmazandó közigazgatási szankciók sérelme nélkül, amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem teljesíti a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (21) 61. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, a kedvezményezett elveszíti az 1307/2013/EU rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogatásnöveléshez való jogot. Ezenkívül az 1307/2013/EU rendelet 57. cikke alapján a gyapotra vonatkozó, támogatható hektáronkénti támogatás az adott kedvezményezett számára az említett rendelet 60. cikkének (2) bekezdésével összhangban máskülönben odaítélendő növekmény összegével csökken.

21. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének V. fejezete szerinti, fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos közigazgatási szankciók (a területek túlzott mértékű bejelentésének kivételével)

(1)   Az e rendelet 19. cikkével összhangban alkalmazandó közigazgatási szankciók sérelme nélkül, amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem teljesíti az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében és a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikkében foglalt kötelezettségeit, a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtandó támogatás nem fizethető ki, vagy annak teljes összegét vissza kell vonni. Ezenfelül amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett hamis bizonyítékokat nyújtott be kötelezettségei teljesítésének igazolása céljából, azon összeg 20 %-ának megfelelő szankciót kell alkalmazni, amelyet a kedvezményezettnek az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) bekezdése értelmében a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtható támogatásként kifizettek vagy kifizettek volna.

(2)   Ha a jogtalan kifizetések és az (1) bekezdésben ismertetett közigazgatási szankciók teljes összege a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 57. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott szabályoknak megfelelően a meg nem felelés megállapításának naptári évét követő három naptári év folyamán nem szedhető be, a fennmaradó egyenleget törölni kell.

3. SZAKASZ

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás

22. cikk

Általános elvek

(1)   E szakasz alkalmazásában – az esettől függően – a következő terménycsoportokat kell megkülönböztetni:

a)

az 1307/2013/EU rendelet 44. cikkének (4) bekezdésében említett valamely terményként bejelentett területek valamennyi csoportja;

b)

az 1307/2013/EU rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében említett állandó gyepterületként bejelentett és környezeti szempontból érzékeny területek;

c)

a b) pontban említettektől eltérő, állandó gyepterületként bejelentett területek; és

d)

az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (1) bekezdésében említett ökológiai jelentőségű területként bejelentett területek.

(2)   Amennyiben ugyanazt a területet egynél több terménycsoport tekintetében is bejelentik, az adott területet külön kell figyelembe venni minden egyes terménycsoport tekintetében.

23. cikk

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásoknak az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében bejelentett támogatható hektárok tekintetében történő kiszámításának alapja

(1)   Az alaptámogatási rendszert alkalmazó tagállamokra az alábbiak alkalmazandók:

a)

ha a bejelentett támogatási jogosultságok száma meghaladja a kedvezményezett rendelkezésére álló jogosultságok számát, a bejelentett támogatási jogosultságok számát a kedvezményezett rendelkezésére álló jogosultságok számára kell csökkenteni;

b)

ha eltérés van a bejelentett támogatási jogosultságok száma és a bejelentett terület között, akkor a bejelentett területre vonatkozó adatot a legkisebb értékhez kell igazítani.

(2)   A 28. cikkel összhangban alkalmazandó közigazgatási szankciók sérelme nélkül, ha az alaptámogatás vagy az egységes területalapú támogatás iránti egységes kérelemben bejelentett terület meghaladja a meghatározott területet, a meghatározott területet kell alapul venni az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott „kizöldített” támogatás (a továbbiakban: kizöldített támogatás) kiszámításához.

Ha azonban az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer tekintetében meghatározott területről megállapítják, hogy nagyobb a támogatási kérelemben bejelentett területnél, a bejelentett területet kell alapul venni a kizöldített támogatás kiszámításához.

24. cikk

A kizöldített támogatás csökkentése a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén

(1)   Amennyiben az 1307/2013/EU rendelet 44. cikke előírja, hogy a fő növénykultúra a teljes szántóterület legfeljebb 75 %-át foglalhatja el, és a fő terménycsoportra meghatározott terület 75 %-nál nagyobb részt foglal el, a kizöldített támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet a különbség arányával megszorzott teljes meghatározott szántóterület 50 %-ával kell csökkenteni.

A különbség első albekezdésben említett aránya a fő terménycsoport területének a további terménycsoportok tekintetében előírt összterületen belül a teljes meghatározott szántóterület 75 %-át meghaladó része.

(2)   Amennyiben az 1307/2013/EU rendelet 44. cikke előírja, hogy a két fő növénykultúra a teljes meghatározott szántóterület legfeljebb 95 %-át foglalhatja el, és a két fő terménycsoportra meghatározott terület 95 %-nál nagyobb részt foglal el, a kizöldített támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet a különbség arányával megszorzott teljes meghatározott szántóterület 50 %-ával kell csökkenteni.

A különbség első albekezdésben említett aránya a két fő terménycsoport területének a további terménycsoportok tekintetében előírt összterületen belül a teljes meghatározott szántóterület 95 %-át meghaladó része.

(3)   Amennyiben az 1307/2013/EU rendelet 44. cikke előírja, hogy a fő növénykultúra a teljes meghatározott szántóterület legfeljebb 75 %-át, a két fő növénykultúra pedig a teljes meghatározott szántóterület legfeljebb 95 %-át foglalhatja el, és a fő terménycsoportra meghatározott terület 75 %-nál nagyobb, a két fő terménycsoportra meghatározott terület pedig 95 %-nál nagyobb részt foglal el, a kizöldített támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet a különbség arányával megszorzott teljes meghatározott szántóterület 50 %-ával kell csökkenteni.

A különbség első albekezdésben említett aránya a különbségek (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított arányainak összege. Ezen arány értéke azonban 1-nél nem lehet nagyobb.

(4)   Amennyiben a kedvezményezettről megállapítást nyer, hogy három éven keresztül nem felelt meg a növénytermesztés e cikk szerinti diverzifikálásának, a kizöldített támogatás kiszámításának alapjául szolgáló területnek az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti, a következő évekre való csökkentésének mértéke a teljes meghatározott szántóterületnek a különbség alkalmazandó arányával megszorzott mennyisége.

25. cikk

A kizöldített támogatás csökkentése az állandó gyepterületre vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén

(1)   Ha az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésének való meg nem felelést állapítottak meg, a kizöldített támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet csökkentik az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében foglalt követelményeknek meg nem felelőként meghatározott területtel.

(2)   Ha a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkében foglalt kötelezettségeknek való meg nem felelést állapítottak meg, a kizöldített támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet csökkentik a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkében foglalt kötelezettségeknek meg nem felelőként meghatározott területtel.

(3)   A meg nem felelést „megállapítottnak” kell tekinteni, ha azt bármely, az 1306/2013/EU rendelet 74. cikkével összhangban végzett ellenőrzés eredményeként, vagy azt követően igazolják, hogy a meg nem felelést bármely más módon az illetékes ellenőrző hatóság vagy kifizető ügynökség tudomására hozták.

26. cikk

A kizöldített támogatás csökkentése az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (1) bekezdésével összhangban előírt ökológiai jelentőségű területet (a továbbiakban: „előírt ökológiai jelentőségű terület”) a teljes meghatározott szántóterület alapján számítják ki, ideértve adott esetben – az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdése értelmében – az említett rendelet 46. cikke (2) bekezdése első albekezdésének c), d), g) és h) pontjában említett meghatározott területeket.

(2)   Ha az előírt ökológiai jelentőségű terület meghaladja az ökológiai jelentőségű területeknek az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (3) bekezdésében előírt súlyozását figyelembe véve meghatározott ökológiai jelentőségű területet, a kizöldített támogatás e rendelet 23. cikkével összhangban történő kiszámításának alapjául szolgáló területet csökkentik a teljes meghatározott – és adott esetben az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdése értelmében az említett rendelet 46. cikke (2) bekezdése első albekezdésének c), d), g) és h) pontjában említett meghatározott területeket is magában foglaló – szántóterület 50 %-ának a különbség arányával megszorzott mennyiségével.

A különbség első albekezdésben említett aránya az előírt ökológiai jelentőségű terület és a meghatározott ökológiai jelentőségű terület közötti különbségnek az előírt ökológiai jelentőségű területen belüli aránya.

(3)   Amennyiben a kedvezményezettről megállapítást nyer, hogy három éven keresztül nem felelt meg az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó, e cikk szerinti követelményeknek, a kizöldített támogatás kiszámításának alapjául szolgáló területnek a (2) bekezdés szerinti, a következő évekre való csökkentésének mértéke a teljes meghatározott – és adott esetben az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdése értelmében az említett rendelet 46. cikke (2) bekezdése első albekezdésének c), d), g) és h) pontjában említett meghatározott területeket is magában foglaló – szántóterületnek a különbség arányával megszorzott mennyisége.

27. cikk

A kizöldített támogatás csökkentésének maximális mértéke

(1)   A 24. és 26. cikkben foglaltak szerint kiszámított csökkentések hektárban kifejezett összege nem haladhatja meg a meghatározott szántóföld teljes hektárszámát, beleértve az 1307/2013/EU rendelet 46. cikk (2) bekezdése értelmében adott esetben az említett rendelet 46. cikke (2) bekezdése első albekezdésének c), d), g) és h) pontjában említett meghatározott területeket is.

(2)   A közigazgatási szankciók 28. cikkel összhangban történő alkalmazásának sérelme nélkül a 24–26. cikknek megfelelően kiszámított összes támogatáscsökkentés nem haladhatja meg a 23. cikknek megfelelően kiszámított kizöldített támogatás mértékét.

28. cikk

A kizöldített támogatással kapcsolatos közigazgatási szankciók

(1)   Ha a kizöldített támogatás 23. cikkel összhangban történő kiszámításához használt terület eltér az ilyen támogatásnak a 24–27. cikk alkalmazását követő kiszámításához használt területtől, az utóbbi terület alapján kiszámított kizöldített támogatást a megállapított különbség kétszeresével kell csökkenteni, ha ez a különbség 3 %-nál, vagy 2 hektárnál nagyobb, de nem haladja meg a kizöldített támogatásnak a 24–27. cikk alkalmazását követő kiszámításához használt terület 20 %-át.

Ha a különbség meghaladja a 20 %-ot, támogatás nem nyújtható.

Amennyiben a különbség meghaladja az 50 %-ot, támogatás nem nyújtható. Ezenkívül a kedvezményezettet további szankcióval kell sújtani, melynek összege megegyezik a kizöldített támogatás 23. cikkel összhangban történő kiszámításához használt terület és az ilyen támogatásnak a 24–27. cikk alkalmazását követő kiszámításához használt terület közötti különbségnek megfelelő támogatás összegével.

(2)   Ha a mezőgazdasági termelő – abból a célból, hogy mentesüljön az 1307/2013/EU rendelet 44., 45. vagy 46. cikkében előírt kötelezettségek alól – nem jelenti be a szántóföldnek minősülő teljes területét, és/vagy nem jelenti be az említett rendelet 45. cikkének (1) bekezdése értelmében környezeti szempontból érzékenynek minősülő állandó gyepterületének teljes területét, és a be nem jelentett terület 0,1 hektárnál nagyobb, akkor a kizöldített támogatás e rendelet 24–27. cikkének alkalmazását követő kiszámításának alapjául szolgáló területet további 10 %-kal csökkentik.

(3)   Az 1306/2013/EU rendelet 77. cikkének (6) bekezdése értelmében az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint kiszámított közigazgatási szankció a 2015-ös és 2016-os igénylési évben nem alkalmazandó. Az 1. és 2. bekezdés szerint kiszámított közigazgatási szankciót el kell osztani 5-tel, és összegét azon kizöldítési támogatás összegének 20 %-ára kell korlátozni, amelyre az érintett termelő a 23. cikk értelmében a 2017. igénylési évben jogosult lett volna, a 2018. és azt követő igénylési évek esetében pedig 4-gyel kell elosztani, és ugyanazon összeg 25 %-ára kell korlátozni.

(4)   Ha az (1), (2) és (3) bekezdés alapján kiszámított közigazgatási szankciók teljes összege a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 57. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok szerint a meg nem felelés megállapításának naptári évét követő három naptári év folyamán nem szedhető be, a fennmaradó egyenleget törölni kell.

29. cikk

Az egyenértékű gyakorlatokra vonatkozó szabályok

Ez a szakasz értelemszerűen alkalmazandó az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (3) bekezdésében említett egyenértékű gyakorlatokra.

4. SZAKASZ

Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek keretében benyújtott, állatállomány-alapú támogatási kérelmeken alapuló, termeléstől függő önkéntes támogatás vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében benyújtott kifizetési kérelmeken alapuló vidékfejlesztési támogatás

30. cikk

A számítás alapja

(1)   A támogatási vagy kifizetési kérelemben feltüntetettnél több állatra vonatkozóan semmilyen esetben sem nyújtható támogatás.

(2)   A mezőgazdasági üzem területén lévő állatokat csak akkor lehet meghatározottnak tekinteni, ha azokat a támogatási vagy kifizetési kérelemben azonosították. A meghatározott állatok a támogatás kifizetésére való jogosultság elvesztése nélkül helyettesíthetők más állatokkal, amennyiben az illetékes hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet a támogatási vagy kifizetési kérelemmel kapcsolatos meg nem felelésről, és amennyiben még nem értesítette a kedvezményezettet helyszíni ellenőrzési szándékáról. Amennyiben egy tagállam nem használja ki a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének b) pontja alapján elfogadott szabályok szerint meghatározott, igényléstől független rendszerekre vonatkozó lehetőséget, minden tőle telhetőt meg kell tennie annak biztosításáért, hogy egyértelmű legyen, a kedvezményezettek támogatási vagy kifizetési kérelmei mely állatokra vonatkoznak.

(3)   A 31. cikk sérelme nélkül, ha az egy támogatási vagy kifizetési kérelemben bejelentett állatlétszám meghaladja az igazgatási vagy helyszíni ellenőrzések eredményeként meghatározott létszámot, akkor a támogatást a meghatározott állatok alapján kell kiszámítani.

(4)   Ha a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerével kapcsolatos meg nem felelés esete áll fenn, a következőket kell alkalmazni:

a)

azt a mezőgazdasági üzem területén lévő szarvasmarhát, amely a két füljelzőjének egyikét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve, hogy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének az 1760/2000/EK rendelet 3. cikke első bekezdésének b), c) és d) pontjában említett egyéb elemei alapján egyértelműen és egyedileg azonosítani lehet;

b)

ha egy mezőgazdasági üzem területén lévő egyik szarvasmarha mindkét füljelzőjét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve, hogy az 1760/2000/EK rendeletben foglalt nyilvántartás, marhalevél, adatbázis vagy egyéb eszközök segítségével továbbra is azonosítható, és feltéve, hogy az állattartó bizonyítani tudja, hogy már a helyszíni ellenőrzés bejelentése előtt intézkedéseket tett a helyzet orvoslására;

c)

ha a feltárt meg nem felelés a nyilvántartásban vagy a marhalevélben szereplő bejegyzésekkel kapcsolatos, az érintett állatot csak akkor lehet meg nem határozottnak tekinteni, ha bármely 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibát. Az érintett állatokat minden más esetben az első ténymegállapítás után meg nem határozott állatoknak kell tekinteni.

A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének bejegyzései, valamint a rendszerbe érkező bejelentések az illetékes hatóság által észlelt egyértelmű hibák esetén bármikor módosíthatók.

(5)   A mezőgazdasági üzem területén lévő azon juhot vagy kecskét, amely egyik füljelzőjét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve, hogy az állat a 21/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban valamely első azonosító eszközzel továbbra is azonosítható, és feltéve, hogy a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének valamennyi egyéb előírása teljesül.

31. cikk

Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében bejelentett állatok tekintetében meghatározott közigazgatási szankciók

(1)   Ha az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelem vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében benyújtott kifizetési kérelem tekintetében megállapítást nyer, hogy a bejelentett állatlétszám és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatlétszám különböző, de csak három vagy annál kevesebb állat esetében állapítanak meg meg nem felelést, az e cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított százalékkal csökkenteni kell azon támogatás teljes összegét, amelyre a kedvezményezett az említett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében az érintett igénylési évben jogosult.

(2)   Ha háromnál több állat esetében állapítanak meg meg nem felelést, akkor azon támogatás teljes összegét, amelyre a kedvezményezett az (1) bekezdésben említett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében az érintett igénylési évben jogosult, az alábbiak szerint kell csökkenteni:

a)

a (3) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalékkal, ha az nem több 10 %-nál,

b)

a (3) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalék kétszeresével, ha az 10 %-nál több, de 20 %-nál kevesebb.

Amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja a 20 %-ot, nem ítélhető oda a támogatás, amelyre a kedvezményezett a 30. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében az érintett igénylési évben jogosult lett volna.

Ezen túlmenően, amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja az 50 %-ot, nem ítélhető oda a támogatás, amelyre a kedvezményezett a 30. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében az érintett igénylési évben jogosult lett volna. Ezenkívül a kedvezményezettet további szankcióval kell sújtani, melynek összege megegyezik a bejelentett állatlétszám és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatlétszám közötti különbségnek megfelelő támogatás összegével. Ha ez az összeg a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 57. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott szabályoknak megfelelően a meg nem felelés megállapításának naptári évét követő három naptári év folyamán nem szedhető be, a fennmaradó egyenleget törölni kell.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett százalékok megállapításához az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében bejelentett állatlétszámot – amely esetében meg nem felelést állapítottak meg – elosztják az említett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés esetében a támogatási vagy a kifizetési kérelem tekintetében az érintett igénylési évre meghatározott állatlétszámmal.

Ha a tagállamok a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének b) pontja alapján meghatározott szabályok szerint élnek,az igényléstől független rendszerek lehetőségével az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerében hibásan azonosított vagy regisztrált, potenciálisan támogatható állatok olyan állatoknak minősülnek, amelyek esetében meg nem felelést állapítottak meg.

32. cikk

A közigazgatási szankciók alkalmazása alóli kivételek a természeti körülmények által indokolt esetekben

A 31. cikkben meghatározott közigazgatási szankciók nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor a kedvezményezett a csordára vagy nyájra hatást gyakoroló természeti körülmények miatt nem tudja teljesíteni a támogathatósági feltételeket, kötelezettségvállalásokat vagy más kötelezettségeket, feltéve, hogy az állatlétszám csökkenésének észlelésétől számított tíz munkanapon belül írásban tájékoztatja az illetékes hatóságot.

Az egyedi esetekben figyelembe veendő tényleges körülmények sérelme nélkül az illetékes hatóság különösen a következő eseteket ismerheti el a csordát vagy nyájat érintő természeti körülményként:

a)

állat elhullása betegség következtében; vagy

b)

állat elhullása olyan baleset következtében, amelyért a kedvezményezett nem tehető felelőssé.

33. cikk

További szankciók és kiegészítő intézkedések

(1)   A tagállamok annak érdekében, hogy biztosítsák az ellenőrzésre vonatkozó előírások teljesítését, ideértve a bejelentési kötelezettségek tiszteletben tartását is, a támogatás-igénylési eljárásban érintett közvetítőkre alkalmazandó további szankciókról rendelkezhetnek.

(2)   Ha a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének c) pontja alapján meghatározott szabályoknak megfelelő illetékes hatóságoktól eltérő szolgálatok, szervek vagy szervezetek által szolgáltatandó bizonyítékok tekintetében megállapítást nyer, hogy gondatlanságból vagy szándékosan nem helytálló bizonyítékot szolgáltattak, az érintett tagállam köteles a nemzeti jog szerinti megfelelő szankciókat alkalmazni. Ha ilyen jellegű meg nem felelést második alkalommal is megállapítanak, az érintett szolgálattól, szervtől, vagy szervezettől legalább egy évre meg kell vonni a támogatás céljára szolgáló hiteles bizonyítékok kiadásának jogát.

34. cikk

A szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek módosítása és kiigazítása

A bejelentett szarvasmarhafélék esetében a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek hibáira és hiányosságaira a támogatási vagy a kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a 15. cikket kell alkalmazni.

III. CÍM

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

35. cikk

A területnagyságtól és az állatok számától eltérő támogathatósági feltételeknek, a kötelezettségvállalásoknak vagy egyéb kötelezettségeknek való meg nem felelés

(1)   Az igényelt támogatás a támogathatósági feltételeknek való meg nem felelés esetén teljes egészében elutasítandó vagy visszavonandó.

(2)   Az igényelt támogatás teljes egészében vagy részben elutasítandó vagy visszavonandó a következő kötelezettségvállalásoknak és egyéb kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén:

a)

a vidékfejlesztési programban meghatározott kötelezettségvállalások; vagy

b)

ahol alkalmazható, az Unió vagy a nemzeti jog által, vagy a vidékfejlesztési programban megállapított kötelezettségek, különös tekintettel a közbeszerzésekre és az állami támogatásokra vonatkozó előírásokra és egyéb kötelező előírásokra és követelményekre.

(3)   Az elutasítás vagy a visszavonás mértékének a (2) bekezdésben említett kötelezettségvállalásoknak és kötelezettségeknek való meg nem felelés nyomán történő meghatározásakor a tagállam figyelembe veszi a (2) bekezdésben említett támogatási feltételekkel kapcsolatos meg nem felelés súlyosságát, mértékét, időtartamát és ismétlődő jellegét.

A meg nem felelés súlyosságát elsősorban az határozza meg, hogy – figyelemmel a betartatlan kötelezettségvállalások vagy kötelezettségek eredeti céljára – a meg nem felelés mennyire lényeges következményekkel jár.

A meg nem felelés mértéke elsősorban attól függ, hogy az a tevékenység egészére milyen hatást gyakorol.

A tartós jelleg elsősorban annak fényében állapítható meg, hogy a kiváltott hatás mennyi időn át érezhető, illetve hogy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel megszüntethető-e.

Az ismétlődés attól függ, hogy ugyanazon kedvezményezett és ugyanazon intézkedés vagy művelettípus esetében hasonló meg nem felelés az utóbbi négy év folyamán vagy a 2014–2020-as programozási időszak teljes időtartama folyamán, illetve a 2007–2013-as programozási időszak tekintetében hasonló intézkedés kapcsán előfordult-e.

(4)   Több évre kiterjedő kötelezettségvállalások vagy kifizetések esetén a (3) bekezdésben említett kritérumok alapját történő visszavonások az ugyanazon műveletre a korábbi években kifizetett összegekre is vonatkoznak.

(5)   Amennyiben a (3) bekezdésben említett kritérumokon alapuló általános értékelés eredményeképpen súlyos meg nem felelés kerül megállapításra, a támogatást elutasítják, vagy teljes egészében visszavonják. Továbbá a kedvezményezettet a meg nem felelés megállapításának naptári évére és az azt követő naptári évre ugyanazon intézkedésből vagy művelettípusból kizárják.

(6)   Amennyiben megállapítják, hogy a kedvezményezett a támogatás elnyerése céljából valótlan bizonyítékokat nyújtott be, vagy gondatlanságból elmulasztotta a szükséges információszolgáltatást, a támogatást teljes egészében el kell utasítani vagy vissza kell vonni. Továbbá a kedvezményezettet a meg nem felelés megállapításának naptári évére és az azt követő naptári évre ugyanazon intézkedésből vagy művelettípusból kizárják.

(7)   Ha az (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésben említett visszavonások és a közigazgatási szankciók teljes összege a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 57. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott szabályoknak megfelelően a meg nem felelés megállapításának naptári évét követő három naptári év folyamán nem szedhető be, a fennmaradó egyenleget törölni kell.

36. cikk

A támogatás felfüggesztése

A kifizető ügynökség bizonyos kiadásokra vonatkozóan felfüggesztheti a támogatást, amennyiben közigazgatási szankció kiszabásához vezető meg nem felelést tár fel. A felfüggesztést a kifizető ügynökségnek azonnal fel kell oldania, amint a kedvezményezett kielégítő módon bizonyítja az illetékes hatóság számára, hogy orvosolta a problémát. A felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg a három hónapot. A tagállamok a művelet típusától és a szóban forgó meg nem felelés hatásától függően rövidebb maximális időtartamot is megállapíthatnak.

A kifizető ügynökség csak abban az esetben függesztheti fel a támogatást, ha a meg nem felelés általában véve nem befolyásolja az érintett művelet célkitűzéseinek teljesülését” és a kedvezményezett vélhetően a megszabott maximális időtartamon belül orvosolni tudja a helyzetet.

IV. CÍM

A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZER ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK

I. FEJEZET

ÁLLANDÓ LEGELŐK FENNTARTÁSA

37. cikk

Az állandó legelőkkel kapcsolatos kötelezettségek

(1)   Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy az 1122/2009/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett arány 2014-ben országos vagy regionális szinten csökkent, az érintett tagállam előírhatja a 2015-ben közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást igénylő kedvezményezettek számára, hogy csak előzetes engedéllyel alakíthatnak át állandó legelőterületeket.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy az említett arány 2014-ben több mint 5 %-kal csökkent, az érintett tagállam köteles elrendelni az említett kötelezettséget.

Amennyiben az első és második albekezdésben említett engedélynek az a feltétele, hogy valamely földterületnek állandó legelőnek kell lennie, az 1122/2009/EK rendelet 2. cikke második bekezdésének (2) pontjában szereplő fogalommeghatározástól eltérve ezeket a területeket az átállás első napjától kezdve állandó legelőnek kell tekinteni. Ezeket a területeket az átállás időpontját követő öt egymás utáni évben gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni.

(2)   A kedvezményezettekre vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem alkalmazandó, ha a kedvezményezett a 2078/92/EGK (22), az 1257/1999/EK (23) és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet szerint állandó legelőt hozott létre.

(3)   Ha megállapítást nyer, hogy az 1122/2009/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett követelmény nem biztosítható 2014-ben, az érintett tagállam – az e cikk (1) bekezdése szerint hozandó intézkedéseken kívül – országos vagy regionális szinten kötelezi a 2015-ben valamely közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást igénylő kedvezményezetteket, hogy területeket alakítsanak vissza állandó legelőterületté.

Az első albekezdés csak azokra a kedvezményezettekre vonatkozik, akik állandó legelőterületekből más hasznosítási formájú földterületté átalakított földterülettel rendelkeznek.

Az első albekezdést az érintett tagállamban az 1122/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az egységes kérelem benyújtására előírt határnapot megelőző 24 hónapos időszak első napja óta ilyen módon megváltoztatott hasznosítású földterület tekintetében kell alkalmazni.

Ebben az esetben a mezőgazdasági termelők a szóban forgó terület meghatározott százalékát visszaállítják állandó legelővé, illetve a szóban forgó százaléknak megfelelő nagyságú állandó legelőt alakítanak ki. A szóban forgó százalékos arányt a mezőgazdasági termelő által ilyen módon megváltoztatott hasznosítású terület nagysága és az egyensúly visszaállításához szükséges terület nagysága alapján kell kiszámítani.

Amennyiben azonban a szóban forgó területet az egyéb hasznosítási formára történő átállítás után átruházták, az első albekezdést csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a terület átruházása a 2004. május 6-a után történt.

Az állandó legelővé visszaállított területeket vagy az állandó legelőként létrehozott területeket a visszaállítás, illetve a létrehozás első napjától kezdve – az 1122/2009/EK rendelet 2. cikke második bekezdésének (2) pontjától eltérve – „állandó legelőnek” kell tekintetni. Ezeket a területeket az átállás dátumától kezdődően öt egymást követő éven keresztül gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni.

(4)   Az (1) és (3) bekezdés csak 2015-ben alkalmazandó.

(5)   A tagállamoknak 2015-ben és 2016-ban ellenőrzéseket kell végezniük, hogy gondoskodjanak az (1) és (3) bekezdés betartásáról.

II. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK KISZÁMÍTÁSA ÉS ALKALMAZÁSA

38. cikk

A meg nem felelésre vonatkozó általános szabályok

(1)   A meg nem felelés „megismétlődése” az ugyanazon követelmény vagy előírás három egymást követő naptári éven belül több mint egy alkalommal megállapított megsértése, feltéve, hogy a kedvezményezettet értesítették a korábbi meg nem felelésről, és adott esetben lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előző meg nem felelés megszüntetésére. A meg nem felelés megismétlődésének megállapítása céljából az 1122/2009/EK rendelet szerint meghatározott meg nem feleléseket kell figyelembe venni és különösen az 1306/2013/EU II. mellékletében szereplő, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 3. előírást a 73/2009/EK rendelet 2013. december 21-én hatályos változatának II. mellékletében szereplő 2. jogszabályban foglalt gazdálkodási követelménnyel egyenértékűnek kell tekinteni.

(2)   A meg nem felelés „mértékét” különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik.

(3)   A meg nem felelés „súlyossága” különösen a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját.

(4)   Annak eldöntése, hogy valamely meg nem felelés „tartós”-e, különösen attól az időtartamtól függ, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő megszüntetésének lehetőségétől.

(5)   E fejezet alkalmazásában a meg nem felelést „meghatározottnak” kell tekinteni, ha valamely e rendelettel összhangban végrehajtott ellenőrzés eredményeképpen vagy az illetékes ellenőrző hatóság, adott estben a kifizető ügynökség számára valamely más forrásból ismertté vált információ nyomán kerül megállapításra.

39. cikk

A közigazgatási szankciók kiszámítása és alkalmazása gondatlanság esetén

(1)   Amennyiben a meghatározott meg nem felelés a kedvezményezett gondatlanságából ered, támogatáscsökkentést kell alkalmazni. Főszabályként a csökkentés az 1306/2013/EU rendelet 92. cikkében feltüntetett kifizetésekből és éves támogatásokból származó teljes összeg 3 %-ának felel meg.

A kifizető ügynökség azonban – az illetékes ellenőrző hatóság által a 38. cikk (1)–(4) bekezdésében említett feltételekre figyelemmel a meg nem felelés jelentőségének az ellenőrzési jelentés értékelő részében rendelkezésre bocsátott értékelése alapján – határozhat úgy, hogy ezt az értéket az első albekezdésben említett teljes összeg 1 %-ára csökkenti vagy 5 %-ára növeli, vagy amennyiben a szóban forgó követelményre vagy előírásra vonatkozó rendelkezések megengednek egy bizonyos tűréshatárt, eltekinthet a meg nem felelés további nyomon követésétől, illetve hogy – az 1305/2013/EU rendelet 17. cikkének (5) és (6) bekezdése szerint nyújtott támogatások esetében – egyáltalán nem rendel el támogatáscsökkentést.

(2)   Ha egy tagállam az 1306/2013/EU rendelet 97. cikkének (3) bekezdése alapján úgy dönt, hogy nem alkalmaz közigazgatási szankciót, és az érintett kedvezményezett az illetékes hatóság által kitűzött határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, a közigazgatási szankciót alkalmazni kell.

Az illetékes hatóság által kitűzött határidő nem lehet a ténymegállapítás évét követő év végénél későbbi.

(3)   Ha egy tagállam él az 1306/2013/EU rendelet 99. cikke (2) bekezdésének második albekezdése nyújtotta lehetőséggel, és a kedvezményezett az illetékes hatóság által kitűzött határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, az e cikk (1) bekezdésében előírt legalább 1 %-os csökkentést visszamenőleg alkalmazni kell az eredeti ténymegállapítás azon évére, amelyre vonatkozóan a korai előrejelző rendszer alkalmazásra került, amennyiben megállapítást nyer, hogy a meg nem felelést a szóban forgó évtől kezdődő és azt is magában foglaló, legfeljebb három egymást követő naptári évre kiterjedő időszakon belül nem orvosolták.

Az illetékes hatóság által kitűzött határidő nem lehet a ténymegállapítás évét követő év végénél későbbi.

A kedvezményezett által a megállapított határidőn belül orvosolt meg nem felelés a (4) bekezdés szerinti megismétlődés megállapításának alkalmazásában nem tekinthető meg nem felelésnek.

(4)   A szándékos meg nem felelés eseteinek sérelme nélkül az ugyanazon meg nem felelés első megismétlődése tekintetében az (1) bekezdéssel összhangban alkalmazandó csökkentés mértékét hárommal meg kell szorozni.

További megismétlődések esetén minden egyes alkalommal a hármas szorzót kell alkalmazni az előző megismétlődés tekintetében megállapított támogatáscsökkentés eredményére. A támogatáscsökkentés maximális értéke azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett teljes összeg 15 %-át.

A maximális 15 %-os érték elérését követően a kifizető ügynökség tájékoztatja az érintett kedvezményezettet, hogy ha még egyszer megállapításra kerül ugyanaz a meg nem felelés, akkor azt a 40. cikk értelmében a kedvezményezett általi szándékos cselekménynek fogják tekinteni.

40. cikk

A közigazgatási szankciók kiszámítása és alkalmazása szándékos meg nem felelés esetén

Ha a meghatározott meg nem felelést a kedvezményezett szándékosan követte el, a 39. cikk (1) bekezdésében említett teljes összegre alkalmazandó támogatáscsökkentés főszabályként a szóban forgó teljes összeg 20 %-a.

A kifizető ügynökség azonban – az illetékes ellenőrző hatóság által a 38. cikk (1)–(4) bekezdésében említett feltételekre figyelemmel a meg nem felelés jelentőségének az ellenőrzési jelentés értékelő részében rendelkezésre bocsátott értékelése alapján – határozhat úgy, hogy ezt az értéket a teljes összeg nem kevesebb mint 15 %-ára csökkenti, vagy a teljes összeg 100 %-ára növeli.

41. cikk

A közigazgatási szankciók halmozása

Amennyiben a 2. cikk (1) bekezdése második albekezdése 2. pontjának a) alpontja szerinti meg nem felelés a 2. cikk (1) bekezdése második albekezdése 2. pontjának b) alpontja szerinti meg nem felelésnek is minősül, a közigazgatási szankciókat a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 77. cikke (8) bekezdésének a) pontja alapján meghatározott szabályok szerint kell alkalmazni.

V. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

A kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos átmeneti szabályok

(1)   Az 1698/2005/EK rendeletnek megfelelően végrehajtott intézkedések kedvezményezettjeinek kölcsönös megfeleltetési kötelezettségei tekintetében az e rendeletben és az 1306/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján a Bizottság által elfogadott végrehajtási aktusokban az ellenőrzési rendszerre és közigazgatási szankciókra vonatkozóan meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2)   A kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeket illető olyan meg nem felelések esetén, amelyekre nem alkalmaztak közigazgatási szankciókat, mivel azok a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1698/2005/EK rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében foglalt de minimis szabály hatálya alá tartoztak, az 1306/2013/EU rendelet 97. cikke (3) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni az ellenőrző hatóság azon kötelezettségét illetően, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy a kedvezményezett orvosolta a megállapított meg nem felelést.

43. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1122/2009/EK és a 65/2011/EU rendelet 2015. január 1-jén hatályát veszti.

Az említett rendeletek azonban továbbra is alkalmazandók:

a)

a közvetlen támogatásokra vonatkozó, 2015. január 1. előtt kezdődő támogatási időszakokra benyújtott kérelmekre;

b)

a 2014-es évre vonatkozóan bejelentett kifizetési igényekre; és

c)

a mezőgazdasági termelőknek az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (24) 85t. és 103z. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeire vonatkozó ellenőrzési rendszerre és közigazgatási szankciókra.

44. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet a 2015. január 1-je utáni igénylési évekkel vagy támogatási időszakokkal kapcsolatos támogatási vagy kifizetési kérelmekre kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 11-én.

a Bizottság részéről

elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2)  A Tanács 2005. június 21-i 1290/2005/EK rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2009. november 30-i 1122/2009/EK rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 316., 2009.12.2., 65. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(6)  A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

(7)  A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.).

(8)  A Bizottság 2011. január 27-i 65/2011/EU rendelete a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 25., 2011.1.28., 8. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

(11)  A Tanács 2003. december 17-i 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 228/2013/EU rendelete az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 229/2013/EU rendelete egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(15)  A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(18)  A Bizottság 2004. április 21-i 796/2004/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 141., 2004.4.30., 18. o.).

(19)  A Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelete az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(21)  A Bizottság 2014. március 11-i 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(22)  A Tanács 1992. június 30-i 2078/92/EGK rendelete a környezetvédelmi követelményekkel és a természeti környezet megőrzésével összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerekről (HL L 215., 1992.7.30., 85. o.).

(23)  A Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).

(24)  A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).


Top