Help Print this page 

Document 32014R0600

Title and reference
Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete ( 2014. május 15. ) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
  • In force
OJ L 173, 12.6.2014, p. 84–148 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/600/oj
Languages, formats and link to OJ
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html BG html ES html CS html DA html DE html ET html EL html EN html FR html GA html HR html IT html LV html LT html HU html MT html NL html PL html PT html RO html SK html SL html FI html SV
PDF pdf BG pdf ES pdf CS pdf DA pdf DE pdf ET pdf EL pdf EN pdf FR pdf GA pdf HR pdf IT pdf LV pdf LT pdf HU pdf MT pdf NL pdf PL pdf PT pdf RO pdf SK pdf SL pdf FI pdf SV
Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal
 To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).
Multilingual display
Text

12.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/84


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 600/2014/EU RENDELETE

(2014. május 15.)

a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi piacok átláthatóságának gyengeségeire, amelyek káros társadalmi-gazdasági következményekkel járhatnak. Az átláthatóság erősítése egyike a pénzügyi rendszer erősítésével kapcsolatos közös elveknek, amint azt a G20-ak vezetőinek 2009. április 2-i londoni nyilatkozata megerősítette. Az átláthatóság erősítése érdekében és a pénzügyi eszközök belső piacának működését javítandó be kell vezetni egy új keretrendszert amely a pénzügyi eszközök piacán egységes követelményeket ír elő az ügyletek átláthatósága tekintetében. A keretrendszernek átfogó szabályokat kell megállapítania a pénzügyi eszközök széles köre számára. A keretrendszernek a részvények tekintetében ki kell egészítenie a megbízások és ügyletek átláthatóságára vonatkozó, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) megállapított követelményeket.

(2)

A Jacques de Larosière által elnökölt, az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport felkérte az Uniót, hogy dolgozzon ki harmonizáltabb pénzügyi szabályozást. A jövőbeli európai felügyeleti struktúrára való tekintettel az Európai Tanács 2009. június 18–19-én hangsúlyozta egy európai egységes szabálykönyv kialakításának szükségességét, amely valamennyi pénzügyi intézményre alkalmazandó lenne a belső piacon.

(3)

Az új jogi szabályozásnak ennek következtében két különböző jogi eszközből kell állnia: egy irányelvből és e rendeletből. A két jogi eszköznek együtt kell megteremtenie a befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra és az adatszolgáltatókra vonatkozó követelményeket szabályozó jogi keretrendszert. Ezt a rendeletet ezért az említett irányelvvel együtt kell értelmezni. A következő tényezők indokolják egy olyan jogalap igénybevételét, amely alapján rendelet hozható: bizonyos követelmények tekintetében egy olyan egységes szabálygyűjtemény létrehozásának szükségessége, amely valamennyi intézmény számára kötelező, a potenciális szabályozási arbitrázs elkerülése, valamint a nagyobb jogbiztonság és a kevésbé bonyolult szabályozás biztosítása a piaci szereplők számára. A még fennálló kereskedési akadályok lebontása és a nemzeti jogok közötti eltérésekből adódó, még fennálló jelentős versenytorzulások megszüntetése érdekében, illetve a jövőben valószínűleg felmerülő kereskedési akadályok és jelentős versenytorzulások megelőzése céljából minden tagállamban alkalmazandó, egységes szabályokat megállapító rendelet elfogadására van szükség. E közvetlenül alkalmazandó jogi aktus célja, hogy meghatározó módon hozzájáruljon a belső piac zavartalan működéséhez, és következésképpen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén kell alapulnia, az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban.

(4)

A 2004/39/EK irányelv szabályokat állapított meg egyrészt a szabályozott piacra bevezetett részvények kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósága tekintetében, másrészt a szabályozott piacra bevezetett pénzügyi eszközökkel folytatott ügyleteknek az illetékes hatóságok felé való bejelentése kapcsán. Az irányelvet át kell dolgozni, hogy megfelelően tükrözze a pénzügyi piacok fejleményeit, valamint kezelje azokat a gyengeségeket és megszüntesse azokat a hiányosságokat, amelyek többek között a pénzügyi piac válsága során napvilágra kerültek.

(5)

A kereskedésre és a szabályozási átláthatósági előírásokra vonatkozó rendelkezéseknek a közvetlenül alkalmazandó jog formáját kell ölteniük, amelyet minden befektetési vállalkozásra alkalmazni kell, amely vállalkozásoknak az Unió minden piacán egységes szabályokat kell követniük annak érdekében, hogy megvalósuljon az egységes szabályozási keretrendszer egységes alkalmazása, és ezáltal Unió-szerte erősödjön a piacok átláthatóságába vetett bizalom, csökkenjen a szabályozás összetettsége és a befektetési vállalkozások – különösen a határokon átnyúló alapon működő pénzügyi intézmények – megfelelési költségei, és hozzájáruljon a versenytorzulások kiküszöböléséhez. E szabályozási célok megvalósításához és – a nemzeti követelmények közötti, egy irányelv átültetésének eredményeként esetleg adódó eltérések megelőzése révén – az egyenlő feltételek biztosításához egy rendelet elfogadása a legalkalmasabb.

(6)

Fontos biztosítani, hogy a pénzügyi eszközökkel való kereskedés – amennyire csak lehetséges – szervezett helyszíneken történjen, és hogy valamennyi ilyen helyszín megfelelően szabályozott legyen. A 2004/39/EK irányelv alapján kialakultak olyan kereskedési rendszerek, amelyeket a szabályozási rendszer nem ragadott meg kellőképpen. Bármely pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kereskedési rendszert – például a jelenleg brókerek összepárosító rendszereiként ismert szervezeteket – a jövőben megfelelően szabályozás alá kell vonni és a multilaterális kereskedési helyszínek egyik típusaként vagy rendszeres internalizálóként kell engedélyezni az e rendeletben és a 2014/65/EU irányelvben (5) foglalt feltételeknek megfelelően.

(7)

Tisztázni kell és fenn kell tartani a szabályozott piac és a multilaterális kereskedési rendszer (MTF) egymással szorosan összefüggő fogalommeghatározását azon tény tükrözésére, hogy ezek ténylegesen azonos szervezett kereskedési funkcionalitást képviselnek. A fogalommeghatározásoknak ki kell zárniuk azokat a bilaterális rendszereket, amelyeknél a befektetési vállalkozás minden ügyletet saját számlájára köt meg, még a vevő és az eladó között közvetítő, kockázatot nem vállaló másik félként is. A szabályozott piacok és az MTF-ek számára nem engedélyezhető, hogy saját eszköz terhére végrehajtsanak ügyfélmegbízásokat. A „rendszer” kifejezés magában foglalja a szabályrendszerekből és kereskedési platformokból álló piacokat, valamint azokat is, amelyek csak valamely szabályrendszer alapján működnek. A szabályozott piacok és MTF-ek nem kötelesek „technikai” rendszert működtetni a megbízások összepárosítására, és lehetővé kell tenni számukra egyéb kereskedési protokollok működtetését, beleértve az olyan rendszereket is, amelyekben a felhasználók több szolgáltatótól kért jegyzések alapján kereskedhetnek. E rendelet értelmében szabályozott piac vagy MTF azon piac, amely a tagsághoz, az eszközök kereskedésre történő bevezetéséhez, a tagok közötti kereskedéshez, a bejelentéshez és adott estben az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódó szempontokra vonatkozó szabályrendszerekből áll, és az ilyen szabályok alapján megkötött ügyleteket úgy kell tekinteni, mint amelyeket valamely szabályozott piac vagy MTF rendszereiben kötöttek meg. A „vételi és eladási szándék” kifejezést tágan kell értelmezni, és az magában foglalja a megbízásokat, a jegyzéseket és a szándék jelzését.

Az egyik fontos követelmény azzal a kötelezettséggel kapcsolatos, amely szerint a szándékokat a rendszerben a rendszer működtetője által megállapított beavatkozást kizáró szabályok révén kell egyeztetni. Ezen követelmény azt jelenti, hogy a szándékok egyeztetésének a rendszer szabályai alapján vagy a rendszer protokolljai vagy belső működési eljárásai révén – beleértve a számítógépes szoftverben megtestesülő eljárásokat – kell történnie. A „beavatkozást kizáró szabályok” kifejezés olyan szabályokat jelent, amelyek kizárják azt, hogy a szabályozott piac, vagy a piacműködtető, vagy az MTF-et működtető befektetési vállalkozás beavatkozhasson abba, hogy a szándékok hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba. A fogalommeghatározások megkövetelik, hogy az érdekek egyeztetése olyan módon történjen, hogy az szerződést eredményezzen, ami akkor következik be, ha a végrehajtás a rendszer szabályai alapján vagy a rendszer protokolljain vagy belső működési eljárásain keresztül történik.

(8)

Az uniós pénzügyi piacok átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele és a multilaterális kereskedési szolgáltatásokat kínáló különféle helyszínek versenyfeltételeinek egyenlővé tétele érdekében szükség van a kereskedési helyszín egy új kategóriája, a szervezett kereskedési rendszer (OTF) bevezetésére a kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában, továbbá biztosítani kell ennek megfelelő szabályozását és azt, hogy a rendszerhez való hozzáférés tekintetében megkülönböztetést kizáró szabályokat alkalmazzon. Az említett új kategóriát nagy vonalakban úgy határozták meg, hogy most és a jövőben képesnek kell lennie arra, hogy a kereskedés szervezett végrehajtásának és szervezésének összes olyan típusát átfogja, amelyek a meglévő helyszínek funkcióinak vagy szabályozói előírásainak nem felelnek meg. Következésképpen olyan szervezeti előírásokat és átláthatósági szabályokat kell alkalmazni, amelyek támogatják az árak hatékony feltárását. Az új kategória magában foglalja azokat a rendszereket is, amelyek az elszámolásra alkalmas és kellően likvid származtatott termékek kereskedésére is szóba jöhetnek.

Az új kategóriába nem tartozhatnak bele azok a rendszerek, amelyeknél a rendszerben a kereskedés valódi végrehajtására vagy a szervezésére nem kerül sor – mint például azok a hirdetőtáblák, amelyeket a vételi és eladási szándékok meghirdetésére használnak – vagy azok a szervezetek, amelyek potenciális vevői és eladói szándékokat gyűjtenek össze vagy vonnak össze, sem az elektronikus, kereskedés utáni megerősítést végző szolgáltatások, sem pedig a portfóliótömörítés, amely a portfóliók piaci kockázatának megváltoztatása nélkül csökkenti a meglévő származtatottügylet-portfóliók nem piaci kockázatát. A portfóliótömörítést olyan vállalkozások sora biztosíthatja, amelyeket ekként e rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv nem szabályoz, például központi szerződő felek (a továbbiakban: a CCP-k), kereskedési adattárak, valamint befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők. Célszerű egyértelművé tenni, hogy ha befektetési vállalkozások és piacműködtetők portfóliótömörítést végeznek, e rendelet és a 2014/65/EU irányelv bizonyos rendelkezései a portfóliótömörítéssel kapcsolatban nem alkalmazandók. Mivel a központi értéktárakra az egyes befektetési szolgáltatások nyújtása vagy egyes befektetési tevékenység gyakorlása során ugyanazok a követelmények lesznek irányadók, mint a befektetési vállalkozásokra, e rendeletnek és a 2014/65/EU irányelvnek a rendelkezéseit nem kell alkalmazni az általuk nem szabályozott, portfóliótömörítési tevékenységet folytató vállalkozások tekintetében.

(9)

Az OTF ezen új kategóriája a meglévő kereskedési helyszíneket fogja kiegészíteni. Míg a szabályozott piacokra és az MTF-ekre az ügyleteknek a beavatkozást kizáró szabályok szerinti végrehajtása a jellemző, egy OTF működtetőjének a megbízást mérlegelési alapon kell végrehajtania, adott esetben betartva az átláthatóságot szolgáló, kereskedés előtti adatszolgáltatás követelményeit és a legjobb teljesítést előíró kötelezettségeket is. Következésképpen, az üzletviteli szabályokat, a legjobb teljesítést és az ügyfélmegbízások kezelésével kapcsolatos kötelezettségeket alkalmazni kell a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett OTF-en megkötött ügyletekre. Megemlítendő továbbá, hogy az OTF üzemeltetésére engedéllyel rendelkező minden piacműködtetőnek meg kell felelnie a 2014/65/EU irányelv 1. fejezetének a befektetési vállalkozások engedélyezésére vonatkozó feltételek és eljárások tekintetében. Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás, illetve piacműködtető két különböző szinten kell, hogy képes legyen mérlegelési joga gyakorlására: először, amikor úgy dönt, hogy az OTF-ben megbízást ad le vagy von vissza, és másodszor, amikor úgy dönt, hogy egy adott megbízást nem párosít az adott időpontban a rendszerben rendelkezésre álló megbízásokkal, feltéve, hogy ez megfelel az ügyfelektől kapott egyedi utasításoknak és a legjobb teljesítésre vonatkozó kötelezettségének.

Az ügyfélmegbízásokat összepárosító rendszerek esetében a piacműködtetőnek képesnek kell lennie dönteni arról, hogy két vagy több ügyfélmegbízást párosít-e, illetve hogy ezekből mikor és mennyit párosít a rendszerben. A 2014/65/EU irányelv 20. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdésével összhangban és a 2014/65/EU irányelv 20. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, a vállalkozásnak képesnek kell lennie elősegíteni az ügyfelek közötti alkut azzal, hogy két vagy több, egymással potenciálisan összeegyeztethető kereskedési szándékot hoz össze egy ügyletben. Az OTF működtetőjének mindkét mérlegelési szinten szem előtt kell tartania a 2014/65/EU irányelv 18. és 27. cikke szerinti kötelezettségeit. Az OTF-et üzemeltető piacműködtetőnek vagy befektetési vállalkozásnak egyértelművé kell tennie a helyszín felhasználói számára, hogy hogyan fogja gyakorolni a mérlegelési jogát. Mivel egy OTF valódi kereskedési platformot jelent, a platform működtetőjének semlegesnek kell lennie. Emiatt az OTF-et működtető piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás számára a megkülönbözetésmentes teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeket kell előírni, és nem engedhető meg, hogy az OTF-et működtető befektetési vállalkozás, piacműködtető vagy a befektetési vállalkozással vagy piacműködtetővel azonos csoportba vagy jogi személyhez tartozó más szervezet az OTF-ben a saját tőkéjét felhasználva bármiféle ügyfélmegbízást végrehajtson.

Az OTF működtetője számára engedélyezni kell, hogy egy vagy több – kötvényre, strukturált pénzügyi termékre, kibocsátási egységre vagy a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 5. cikke szerint elszámolási kötelezettség alá esőnek nem nyilvánított származtatott termékre vonatkozó – ügyfélmegbízás végrehajtásának a megkönnyítése céljából a 2014/65/EU irányelv értelmében vett „saját kitettség nélküli ügyletpárosítást” alkalmazzon, feltéve, hogy az ügyfél hozzájárult az említett eljáráshoz. A likvid piaccal nem rendelkező állampapírokkal kapcsolatban az OTF-et működtető piacműködtetőnek vagy a befektetési vállalkozásnak képesnek kell lennie a saját kitettség nélküli ügyletpárosítás számlájától eltérő saját számláján ügyeleteket folytatni. Saját kitettség nélküli ügyletpárosítás végzésekor meg kell felelni az átláthatóságot szolgáló, kereskedés előtti és utáni adatszolgáltatás követelményeit, valamint a legjobb teljesítésre vonatkozó kötelezettségnek. Az OTF-et működtető piacműködtető vagy a befektetési vállalkozással vagy piacműködtetővel azonos csoportba vagy jogi személyhez tartozó más szervezet az általa működtetett OTF-ben rendszeres internalizálóként nem léphet fel. Ezen túlmenően a potenciális összeférhetetlenség megfelelő kezelésével kapcsolatban az OTF működtetőjére ugyanolyan kötelezettségeknek kell vonatkozniuk, mint egy MTF-re.

(10)

Minden szervezett kereskedésnek szabályozott helyszíneken kell lezajlania és teljesen átláthatónak kell lennie, mind a kereskedés előtt, mind utána. A megfelelően beállított átláthatósági követelményeket ezért a kereskedési helyszínek minden típusára, és minden ott kereskedett pénzügyi eszközre alkalmazni kell.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedés minél inkább a szabályozott kereskedési helyszíneken és a rendszeres internalizálóknál folyjon, ez a rendelet a szabályozott piacon való kereskedésre engedélyezett vagy kereskedési helyszínen kereskedett részvényekre vonatkozó kereskedési kötelezettséget vezet be a befektetési vállalkozások számára. Ez azt jelenti, hogy a befektetési vállalkozásoknak minden ügyletet, azaz a saját számlás ügyleteket és az ügyfélmegbízások végrehajtása keretében folytatott ügyleteket szabályozott piacon, MTF-en, rendszeres internalizálónál vagy egyenértékű harmadik országbeli kereskedési helyszínen kell végrehajtaniuk. Azonban e kereskedési kötelezettség alól indokolt esetben felmentést kell biztosítani. Indokolt eset, amikor az ügyletek jellege nem szisztematikus, ad hoc, rendszertelen és nem gyakori, valamint az olyan technikai ügyletek – mint például a „give-up” ügyletek –, amelyek nem járulnak hozzá az árfeltárási folyamathoz. A kereskedési kötelezettség alóli ilyen kizárás nem használható a referenciaárra és a letárgyalt árra vonatkozó mentesség használata kapcsán bevezetett korlátozások megkerülésére vagy egy brókereket összepárosító rendszer vagy más párosító rendszer működtetésére.

A rendszeres internalizálón keresztül végrehajtott ügyletek lehetősége nem sérti a rendszeres internalizálókra vonatkozó, ebben a rendeletben előírt rendszert. A jogalkotó szándéka az, hogy ha maga a befektetési vállalkozás teljesíti az ebben a rendeletben előírt vonatkozó kritériumokat, amelyek alapján az adott részvény tekintetében rendszeres internalizálónak tekinthető, akkor ilyen formában hajthatja végre a kereskedést; ha azonban a befektetési vállalkozás az adott részvény tekintetében nem tekinthető rendszeres internalizálónak, akkor még mindig végrehajthatja a kereskedést egy másik rendszeres internalizálón keresztül, amennyiben ez megfelel a legjobb teljesítésre vonatkozó kötelezettségének, és ez a lehetőség a rendelkezésére áll. Továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök multilaterális kereskedelmét megfelelően szabályozzák, a multilaterális alapon belső párosító rendszereket üzemeltető befektetési vállalkozásoknak rendelkezniük kell MTF engedéllyel. Pontosítani kell, hogy a 2014/65/EU irányelvben szereplő legjobb teljesítésre vonatkozó rendelkezéseket úgy kell alkalmazni, hogy azok ne akadályozzák az e rendelet szerinti kereskedési kötelezettségeket.

(12)

A letéti igazolásokkal, a tőzsdén kereskedett alapokkal, a certifikátokkal, hasonló pénzügyi eszközökkel és szabályozott piacra nem bevezetett részvényekkel folytatott kereskedés nagyrészt ugyanolyan módon történik, és közel azonos gazdasági célt követ, mint az olyan részvényekkel folyó kereskedés, amelyeket egy szabályozott piac kereskedésébe bevezettek. A szabályozott piacon a kereskedésbe bevezetett részvényekre alkalmazandó átláthatósági rendelkezéseket így ezekre a pénzügyi eszközökre is ki kell terjeszteni.

(13)

Noha elviekben a piacok hatékony működése érdekében elvben el lehet ismerni a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentességek rendszerének szükségességét, a 2004/39/EK irányelv és az 1287/2006/EK bizottsági rendelet (7) alapján a részvényekre alkalmazott tényleges mentességi rendelkezések gondos vizsgálatot igényelnek hatókörük és alkalmazott feltételeik további alkalmassága szempontjából. A részvények és esetleg más, hasonló pénzügyi eszközök, és nem részvényjellegű termékek számára egyedi piaci modellek, és megbízási típusok és nagyságrendek esetén a kereskedés előtti átláthatóság alól adott mentességek egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, a továbbiakban: EÉPH) értékelnie kell, hogy a mentesség alkalmazása iránti egyéni kérelmek rendszere összeegyeztethető-e az e rendeletben meghatározott és az e rendeletben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott szabályokkal. Az EÉPH-nak értékelését vélemény formájában kell megfogalmaznia, az 1095/2010/EU rendelet 29. cikkének megfelelően. Emellett a részvényeknél már létező mentességeket az EÉPH-nak felül kell vizsgálnia megfelelő határidőn belül, és – ugyanazt az eljárást követve – értékelést kell készítenie arról, hogy még megfelelnek-e az e rendeletben és az e rendeletben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt szabályoknak.

(14)

A pénzügyi válság napvilágra hozott adott gyengeségeket a részvényektől eltérő pénzügyi eszközök kereskedési lehetőségeivel és árfolyamaival kapcsolatos információk piaci szereplők számára biztosított hozzáférhetőségét illetően, mégpedig az időzítés, a felbonthatóság, az egyenlő hozzáférés és a megbízhatóság szempontjából. Olyan megfelelő időben alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági előírások bevezetésére van tehát szükség, amelyek figyelembe veszik a részvényektől eltérő pénzügyi eszközök egyedi típusainak eltérő jellemzőit és piaci struktúráit, és amelyeket szükség szerint kiigazítanak annak érdekében, hogy különböző típusú kereskedési rendszerekben, többek között ajánlati könyves, jegyzésvezérelt, a hibrid, az időszakos aukciós kereskedési és a telefonos kereskedési rendszereket is, alkalmazhatók legyenek. Annak érdekében, hogy az összes releváns pénzügyi eszköz tekintetében létezzen egy megbízható átláthatósági keretszabály, az előírásokat alkalmazni kell az olyan kötvényekre és strukturált pénzügyi termékekre, kibocsátási egységekre és az olyan származtatott termékekre, amelyekkel kereskedési helyszínen kereskednek. Ezért a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentességeket és a halasztott közzététel feltételeinek módosítását csak bizonyos meghatározott esetekben kell levetővé tenni.

(15)

Be kell vezetni a megfelelő szintű kereskedési átláthatóságot a kötvények, a strukturált pénzügyi termékek és a származtatott termékek piacain, annak érdekében, hogy ez segítse a termékek értékelését, valamint az árképzés hatékonyságát. A strukturált pénzügyi termékeknek nevezetesen tartalmazniuk kell a 809/2004/EK bizottsági rendelet (9) 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eszközfedezetű értékpapírokat, amelyek egyebek között magukban foglalják a fedezett adósságkötelezvényeket.

(16)

A kereskedési helyszíneken egységesen alkalmazandó feltételek biztosítása érdekében ugyanazokat a kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági előírásokat kell alkalmazni a különféle típusú helyszínekre. Az átláthatósági előírásokat a pénzügyi eszközök különböző fajtáihoz, többek között a részvényekhez, a kötvényekhez és a származtatott termékekhez kell hozzáigazítani, figyelembe véve a befektetők és a kibocsátók, köztük a kötvénykibocsátók érdekeit, valamint a piac likviditását. Az előírásokat a kereskedés különböző fajtáihoz, ezen belül az ajánlati könyves és a jegyzésvezérelt rendszerekhez, például az jegyzéskérési rendszerhez, valamint a hibrid és a telefonos bróker-rendszerekhez kell hozzáigazítani, és figyelembe kell venni az ügyletek nagyságrendjét, ideértve a forgalmat és más releváns kritériumokat.

(17)

Az árképzési folyamatra irányuló kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében be kell vezetni egy megfelelő volumenkorlátozási mechanizmust az olyan rendszerekbe bevitt megbízásokra vonatkozóan, amelyek olyan kereskedési módszertanon alapulnak, amelynél az ár megállapítására egy referenciaárral összhangban kerül sor, továbbá egyes előre letárgyalt ügyletekre vonatkozóan. E mechanizmusnak kettős korlátot kell bevezetnie: egyrészt az adatszolgáltatási mentességet igénybe vevő egyes kereskedési helyszínekre vonatkozó volumenkorlátot kell alkalmazni annak érdekében, hogy minden egyes kereskedési helyszínen csak a kereskedés bizonyos százaléka tartozhasson a mentesség körébe, másrészt egy általános volumenkorlátot kell alkalmazni, amelynek a túllépése esetén az Unió egészében sor kerülne e mentességek felfüggesztésére. Ami az előre letárgyalt ügyleteket illeti, a mechanizmusnak csak azokra az ügyletekre kell vonatkoznia, amelyeket az aktuális, mennyiséggel súlyozott átlagos árrésen belül kötnek meg az ajánlati könyv vagy a rendszert működtető kereskedési helyszín árjegyzőinek jegyzései alapján. A mechanizmus alkalmazásából ki kell zárni azokat az előre letárgyalt ügyleteket, amelyek nem likvid részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más hasonló pénzügyi eszközökre vonatkoznak, és azokat az ügyleteket, amelyekre az aktuális piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak, mivel ezek nem járulnak hozzá az árképzési folyamathoz.

(18)

Annak biztosítására, hogy a tőzsdén kívül lebonyolított kereskedés ne veszélyeztesse a hatékony árfeltárási mechanizmust vagy az átlátható egyenlő versenyfeltételeket a kereskedés módjai között, a kereskedés előtti adatszolgáltatásra megfelelő, az átláthatóságot szolgáló követelményeket kell alkalmazni a pénzügyi eszközökkel tőzsdén kívül saját számlára kereskedő befektetési vállalkozások esetében, amennyiben ezt rendszeres internalizálóként végzik részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló, likvid piaccal rendelkező pénzügyi eszközökkel, valamint olyan kötvényekkel, strukturált pénzügyi eszközökkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, és amelyek piaca likvid.

(19)

Az ügyfélmegbízásokat saját eszköz terhére végrehajtó befektetési vállalkozást rendszeres internalizálónak kell tekinteni, kivéve, ha az ügyleteket kereskedési helyszínen kívül, alkalmi, ad hoc és rendszertelen alapon bonyolítják le. Ezért a rendszeres internalizálókat olyan befektetési vállalkozásként kell meghatározni, amely az ügyfélmegbízásait kereskedési helyszínen kívül, szervezetten, gyakran, rendszeresen és jelentős nagyságrendben, saját számlára kereskedve hajtja végre. A rendszeres internalizálókra vonatkozó, e rendeletben foglalt követelményeket kizárólag azon egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában (például ISIN-kód szinten) kell alkalmazni a befektetési vállalkozásokra, amelyek tekintetében rendszeres internalizálóként járnak el. Annak biztosítása érdekében, hogy a rendszeres internalizáló fogalommeghatározását objektíven és ténylegesen alkalmazni lehessen a befektetési vállalkozásokra, a rendszeres internalizálásra vonatkozóan előzetesen meg kell határozni egy küszöbértéket, pontosan megadva, hogy mit jelent a gyakori, rendszeres és jelentős nagyságrendű saját számlás kereskedés.

(20)

Míg a szervezett kereskedési rendszer bármely rendszer vagy létesítmény lehet, ahol több harmadik fél részéről vételi és eladási szándékok hatnak egymásra a rendszerben, a rendszeres internalizálónak nem szabad megengedni, hogy harmadik felek vételi és eladási szándékait összehozza. Rendszeres internalizálónak kell tekinteni például az úgynevezett egy üzletkötős platformokat, ahol a kereskedés egyetlen befektetési vállalkozással szemben történik, amennyiben megfelelnek az e rendeletben foglalt követelményeknek. Ugyanakkor nem tekintendők rendszeres internalizálónak az úgynevezett több üzletkötős platformok, amelyeken több üzletkötő működik közre ugyanazon pénzügyi eszköz vonatkozásában.

(21)

A rendszeres internalizálóknak kereskedelmi politikájuk alapján és objektív, megkülönböztetésmentes módon – az ügyfél-kategóriák között különbséget téve – képeseknek kell lenniük eldönteni, hogy mely ügyfeleknek biztosítják a hozzáférést jegyzéseikhez, és fel kell jogosítani őket az ügyfelek közötti, például hitelkockázat tekintetében fennálló különbségek figyelembevételére is. A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó tőkeügyletek és az adott pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó, tőkeügyletektől eltérő ügyletek vonatkozásában a rendszeres internalizálók nem kötelezhetők kötelező érvényű jegyzések közzétételére, ügyfélmegbízások végrehajtására és jegyzéseik hozzáférhetővé tételére. A rendszeres internalizálók kötelezettségeiknek való megfelelését az illetékes hatóságoknak kell ellenőrizniük, és az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében tájékoztatást kell nyújtani az illetékes hatóságok számára.

(22)

E rendeletnek nem célja, hogy rendszeres internalizálón kívül előírja a kereskedés előtti átláthatósági szabályok alkalmazását a tőzsdén kívüli ügyletekre,

(23)

A piaci adatoknak könnyen és egyszerűen hozzáférhetőknek kell lenniük a felhasználók számára, a lehető legjobban kibontott formátumban, hogy a befektetők – és az igényeiket kiszolgáló adatszolgáltatók – az adatmegoldásokat a lehető legnagyobb mértékben az igényeire szabhassák. Ezért a kereskedés előtti és a kereskedés utáni átláthatósági adatokat „leválasztott” módon kell nyilvánosságra hozni, az adatokat megvásárló piaci szereplők költségeinek csökkentése érdekében.

(24)

A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (10) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (11) teljes mértékben alkalmazni kell a személyes adatoknak a tagállamok és az EÉPH által e rendelet – és különösen a IV. cím – alkalmazásában folytatott cseréjére, átadására és feldolgozására.

(25)

Figyelembe véve a felek által a G20-ak pittsburghi, 2009. szeptember 25-i csúcstalálkozóján elért megállapodást arról, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket a tőzsdékre vagy adott esetben elektronikus kereskedési platformokra kell áthelyezni, meg kell határozni a hivatalos szabályozási eljárást a pénzügyi szerződő felek és a nagy nem-pénzügyi szerződő felek közötti kereskedés kötelezővé tételére minden olyan származtatott termék tekintetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy elszámolásra alkalmasak és kellően likvidek ahhoz, hogy bekerüljenek azon kereskedési helyszínek valamelyikére, amelyek hasonló szabályozás alá tartoznak, és a résztvevők számára lehetővé teszik, hogy több szerződő féllel kereskedjenek. A kellő likviditás felmérésekor figyelembe kell venni a piac nemzeti szintű jellegzetességeit, ideértve az olyan elemeket, mint a piaci szereplők száma és típusa az adott piacon, és az ügyletek sajátosságait, mint például az ügyletek nagyságrendje és gyakorisága az adott a piacon.

Egy származtatott termék kategóriájának likvid piacát a kereskedett termékek számához viszonyítva nagy számú aktív piaci szereplő jelenléte jellemzi – beleértve a piaci likviditási kínálatot biztosító és ilyen keresletet támasztó szereplők megfelelő elegyének jelenlétét is –, akik e termékekkel gyakran, a nagynak minősülő nagyságrendnél kisebb nagyságrendben kereskednek. E piaci tevékenységet az adott származtatott termék tekintetében a párosítatlan vételi és eladási ajánlatok nagy számának kell jeleznie, amely a szokásos piaci nagyságrendű ügyletek esetében alacsony különbözetet eredményez az eladási és a vételi ár között. A kellő likviditás értékelésekor figyelembe kell venni, hogy egy származtatott termék likviditása a piaci feltételektől és a termék életciklusától függően számottevően változhat.

(26)

Figyelembe véve egyfelől a felek által a G20-ak pittsburghi, 2009. szeptember 25-i csúcstalálkozóján elért megállapodást arról, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket a tőzsdékre vagy adott esetben elektronikus kereskedési platformokra kell áthelyezni, másfelől pedig a különféle tőzsdén kívül kereskedett származtatott termékek alacsonyabb likviditását, gondoskodni kell azon alkalmas helyszínek megfelelő választékáról, ahol a kötelezettségvállalás nyomán a kereskedés megvalósulhat. Az alkalmas helyszínekre jól összehangolt szabályozási előírásokat kell alkalmazni a szervezeti és működési szempontok, az összeférhetetlenségi szabályok, a kereskedési tevékenységek ellenőrzése, kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatóság pénzügyi eszközhöz és a kereskedési rendszer típusához történő hozzáigazítása kapcsán, valamint hogy több harmadik fél kereskedési szándékai képesek legyenek egymással kölcsönhatásra lépni. A teljesítési és likviditási feltételek javítása érdekében azonban a helyszínek működtetői számára lehetővé kell tenni, hogy e kötelezettségvállalás nyomán több harmadik féllel mérlegelésen alapuló módon szervezzenek meg ügyleteket.

(27)

Azon kötelezettség, amely szerint azon származtatott termékekkel, amelyek kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított kategóriához tartoznak, szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli kereskedési helyszínen kell ügyleteket kötni, nem alkalmazandó a nem árképző hatású, kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások azon komponenseire, amelyek a 648/2012/EU rendelettel összhangban a portfóliók piaci kockázatának megváltoztatása nélkül csökkentik a származottügylet-portfóliók, többek között a meglévő, tőzsdén kívüli származtatott termékek portfólióinak nem piaci kockázatát. Továbbá miközben célszerű rendelkezni a portfóliótömörítés tekintetében, e rendeletnek nem célja megakadályozni az egyéb kereskedés utáni kockázatcsökkentő szolgáltatások igénybevételét.

(28)

Az ilyen származtatott termékekre megállapított kereskedési kötelezettségnek lehetővé kell tennie az alkalmas kereskedési helyszínek közötti hatékony versenyt. Ezért a kereskedési helyszínek nem követelhetnek maguknak kizárólagos jogokat semmiféle származtatott termékek vonatkozásában ennek a kereskedési kötelezettségnek az alapján, megakadályozva más kereskedési helyszíneket abban, hogy ezen finanszírozási eszközökben kereskedést kínáljanak. Ahhoz, hogy a kereskedési helyszínek között hatékony verseny legyen a származtatott termékeknél, igen fontos, hogy a kereskedési helyszínek megkülönböztetésmentes és átlátható módon férjenek hozzá a CCP-khez. A CCP megkülönböztetésmentes hozzáférhetősége azt jelenti, hogy a kereskedési helyszínnek joga van a megkülönböztetésmentes bánásmódhoz abból a szempontból, hogy a platformján kereskedett szerződéseket hogyan kezelik a biztosítéki követelmények, a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, valamint az ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítására (cross-margining), és a megkülönböztetésmentes elszámolási díjak tekintetében.

(29)

Az illetékes hatóságok jogköreit ki kell egészíteni egy egyértelmű mechanizmussal bármely olyan pénzügyi eszköz vagy strukturált betét forgalomba hozatalának, forgalmazásának és értékesítésének megtiltására vagy korlátozására, amely komoly aggályokat vet fel a befektetővédelem, a pénzügyi piacok vagy az árupiacok szabályos működése és integritása vagy a pénzügyi rendszer egészének vagy részének stabilitása szempontjából, amihez az EÉPH – vagy strukturált betétek vonatkozásában az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankfelügyeleti Hatóság) (EBH) – számára megfelelő koordinációs és vészhelyzeti jogköröket kell biztosítani. E jogkörök illetékes hatóságok, illetve kivételes esetekben az EÉPH vagy az EBH általi gyakorlása számos egyedi, teljesítendő feltételnek van alárendelve. E feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóságnak, illetve kivételes esetekben az EÉPH-nak vagy az EBH-nak képesnek kell lennie arra, hogy megelőző jelleggel, még a pénzügyi eszköz vagy strukturált betét forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően bevezessen ilyen tilalmat vagy korlátozást.

Ezek a jogkörök nem tartalmaznak a terméknek az illetékes hatóság, az EÉPH vagy az EBH általi jóváhagyása vagy engedélyezése bevezetésére vagy alkalmazására vonatkozó semmilyen kötelezettséget, és nem mentesítik a befektetési vállalkozásokat azon kötelezettségük alól, hogy megfeleljenek az e rendeletben és a 2014/65/EU irányelvben meghatározott valamennyi releváns követelménynek. A pénzügyi piacokon folytatott tevékenységekből eredő, az árupiacokon jelentkező esetleges negatív externáliák ellensúlyozását célzó intézkedések lehetővé tétele érdekében szükséges az illetékes hatóságok részéről történő beavatkozás kritériumaként feltüntetni az árupiacok szabályos működésének és integritásának biztosítását is. Ez igaz különösen a mezőgazdasági árupiacokra, amelyek célja, hogy garantálják a lakosság számára az élelmiszerellátás biztonságát. Ezekben az esetekben az intézkedéseket az érintett árupiacokért illetékes hatóságokkal is egyeztetni kell.

(30)

Az illetékes hatóságoknak részletes adatokkal kell ellátniuk az EÉPH-t minden olyan kérésük kapcsán, amely egy származtatott ügylettel kapcsolatban egy pozíció csökkentésére, egyszeri korlát bevezetésére, valamint bármely ex-ante pozíciós limitre irányul, annak érdekében, hogy javítsák a koordinációt és e jogkörök alkalmazásának konvergenciáját. Bármely, illetékes hatóság által alkalmazott ex-ante pozíciós limit lényeges adatait közzé kell tenni az EÉPH weboldalán.

(31)

Az EÉPH számára lehetővé kell tenni, hogy bármely személytől kérhessen tájékoztatást a pozícióiról egy származtatott ügylet kapcsán, kérhesse a pozíció csökkentését, valamint korlátozhassa az egyes személyek arra való képességét, hogy egyéni ügyleteket kezdeményezzenek árupiaci származtatott termékekkel kapcsolatban. Az EÉPH ilyenkor értesíti a vonatkozó illetékes hatóságokat azokról az intézkedésekről, amelyeket tenni javasol, és ezeket az intézkedéseket közzé kell tennie.

(32)

A pénzügyi eszközökkel végzett ügyletek adatait be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak, hogy képesek legyenek a piaci visszaélés potenciális eseteit felfedni és kivizsgálni, és hogy monitoring alá vonják a piacok tisztességes és szabályos működését, valamint a befektetési vállalkozások tevékenységeit. E felügyelet kiterjed minden olyan pénzügyi eszközre, amellyel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, valamint azokra a pénzügyi eszközökre, amelyek esetében az alapul szolgáló eszközzel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, vagy amelyek esetében az alapul szolgáló eszköz olyan pénzügyi eszközökből álló index vagy kosár, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek. A kötelezettségnek fenn kell állnia függetlenül attól, hogy az e pénzügyi eszközökkel folytatott ügyleteket valamely kereskedési helyszínen végezték-e. A befektetési vállalkozások szükségtelen adminisztratív terheinek elkerülése érdekében azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek piaci visszaélésre nem alkalmasak, ki kell zárni az adatszolgáltatási kötelezettség alól. A jelentéseknek a G-20-as kötelezettségvállalásoknak megfelelően jogi személyi azonosítót kell használniuk. Az EÉPH-nak jelentést kell benyújtania a Bizottságnak az illetékes hatóságnak tett ilyen jelentéstételről, és a Bizottságnak lépéseket kell tennie, hogy szükség esetén változtatásokat javasoljon.

(33)

A kereskedési helyszín működtetőjének az illetékes hatósága számára a pénzügyi eszközökre vonatkozóan releváns referenciaadatokat kell nyújtania. Az illetékes hatóságoknak késedelem nélkül továbbítaniuk kell ezeket az értesítéseket az EÉPH számára, amely azonnal közzéteszi azokat a weboldalán, hogy az EÉPH és az illetékes hatóságok az ügyleti jelentéseket felhasználhassák, elemezhessék és kicserélhessék.

(34)

Annak érdekében, hogy rendeltetésüknek megfelelően a piac monitoringjának eszközei legyenek, az ügyletjelentéseknek azonosítaniuk kell azt a személyt, aki a befektetési döntést meghozta, valamint azokat, akik annak teljesítéséért felelősek. A 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) előírt átláthatósági rendszeren túlmenően a short ügyletek megjelölése hasznos kiegészítő információt nyújt, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára a short ügyletek nagyságrendjének monitoringját. Az illetékes hatóságoknak teljes körű hozzáféréssel kell rendelkezniük a nyilvántartásokhoz a megbízás végrehajtásának valamennyi szakaszában, a kereskedésre vonatkozó kezdeti döntéstől annak teljesítéséig. Ezért a befektetési vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük a pénzügyi eszközökre vonatkozó valamennyi megbízásukról és ügyletükről, a platformok működtetőinek pedig nyilvántartást kell vezetniük a rendszereikbe benyújtott valamennyi megbízásról. Az EÉPH-nak koordinálnia kell az illetékes hatóságok közötti információcserét, annak biztosítására, hogy hozzáférjenek az ügyletek és megbízások összes nyilvántartásához, beleértve azokat, amelyeket a területükön kívül működő platformokra vittek fel a felügyeletük alá tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában.

(35)

Kerülni kell ugyanazon információ kettős bejelentését. A kereskedési adattáraknak benyújtott, a 648/2012/EU rendelettel összhangban iktatott vagy nyugtázott, a vonatkozó pénzügyi eszközökről szóló, minden előírt információt tartalmazó jelentésekről nem szükséges beszámolni az illetékes hatóságoknak, de a kereskedési adattáraknak továbbítaniuk kell ezeket nekik. A 648/2012/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(36)

Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak. Az EÉPH általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben rögzített szabályoknak, amelyek teljes mértékben alkalmazandók a személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására.

(37)

A 648/2012/EU rendelet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek szerint a tőzsdén kívüli származtatott termékek kategóriái elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak. Ez megakadályozza a versenytorzulásokat azáltal, hogy megkülönböztetésmentes hozzáférést ír elő a kereskedési helyszíneknek a tőzsdén kívüli származtatott termékek elszámolását kínáló CCP-k számára, és megkülönböztetésmentes hozzáférést a kereskedési helyszínek kereskedési adatfolyamaihoz a tőzsdén kívüli származtatott termékek elszámolását kínáló CCP-k számára. Mivel a tőzsdén kívül kereskedett származtatott ügyleteket olyan származtatott ügyletekként határozzák meg, amelyek teljesítése nem szabályozott piacon történik, a szabályozott piacok számára e rendelet szerint hasonló előírásokat kell bevezetni. A szabályozott piacon forgalmazott származtatott termékeket szintén központilag kell elszámolni.

(38)

A 2004/39/EK irányelv és a 2014/65/EU irányelv azon előírásain túlmenően, amelyek megakadályozzák, hogy a tagállamok indokolatlanul korlátozzák a hozzáférést a kereskedés utáni infrastruktúrához, mint például a CCP-hez és a kiegyenlítési megállapodásokhoz, szükséges, hogy ez a rendelet eltávolítson különféle egyéb olyan kereskedelmi akadályokat, amelyek alkalmasak a pénzügyi eszközök elszámolásával kapcsolatos verseny akadályozására. A diszkriminatív gyakorlatok elkerülése érdekében a CCP-knek be kell fogadniuk elszámolásra a különböző kereskedési helyszíneken teljesített ügyleteket, amennyiben azok a helyszínek megfelelnek a CCP által megállapított működési és technikai előírásoknak, ideértve a kockázatkezelési előírásokat is. A CCP-nek biztosítania kell a hozzáférést, amennyiben a szabályozástechnikai standardokban meghatározott bizonyos hozzáférési kritériumok teljesülnek. Az olyan újonnan létrehozott CCP-k esetében, amelyeknek az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében történő engedélyezésére vagy elismerésére kevesebb mint három évvel e rendelet hatálybalépése előtt került sor, lehetőséget kell adni az illetékes hatóságoknak arra, hogy legfeljebb két és fél éves átmeneti időszakot hagyjanak jóvá, amelynek ideje alatt az említett CCP-knek még nem kell biztosítaniuk a teljes körű hozzáférést az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök tekintetében. Ugyanakkor, ha egy CCP igénybe kívánja venni ezt az átmeneti rendelkezést, akkor az átmeneti időszak alatt ő maga sem élhet a kereskedési helyszínekhez való hozzáférés e rendelet szerinti jogával. Továbbá, az említett CCP-vel szoros kapcsolatban lévő kereskedési helyszíneknek sem szabad a CCP-khez való hozzáférés e rendelet szerinti jogával élniük az átmeneti időszak alatt.

(39)

A 648/2012/EU rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítani a CCP-k és kereskedési helyszínek részére a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében. A 648/2012/EU rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket olyan származtatott ügyletekként határozza meg, amelyek teljesítésére nem egy szabályozott piacon vagy a 2004/39/EK irányelv 19. cikkének (6) bekezdésével összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kerül sor. A hiányosságok és átfedések elkerülése, valamint a 648/2012/EU rendelet és e rendelet közötti összhang biztosítása érdekében az e rendeletben a CCP-k és kereskedési helyszínek megkülönböztetésmentes hozzáférésére vonatkozóan megállapított követelményeket alkalmazni kell a szabályozott piacokon és a 2014/65/EU irányelvvel összhangban a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacokon forgalmazott származtatott termékekre és valamennyi nem származtatott pénzügyi eszközre.

(40)

A kereskedési helyszínektől meg kell követelni, hogy átlátható módon és megkülönböztetésmentes alapon hozzáférést biztosítsanak, többek között az adatfolyamokhoz azon CCP-k számára, amelyek a valamely kereskedési helyszínen teljesített ügyletek elszámolását kívánják. Ehhez azonban nem szükséges, hogy a származtatott ügyletek elszámolása tekintetében interoperabilitási megállapodásokat alkalmazzanak, valamint ez nem okozhat olyan likviditástöredezettséget, amely veszélyeztetné a piacok zavartalan és szabályos működését. A kereskedési helyszínek a hozzáférést csak akkor tagadhatják meg, ha a szabályozástechnikai standardokban meghatározott bizonyos hozzáférési kritériumok nem teljesülnek. A tőzsdén kereskedett származtatott termékek esetében aránytalan követelmény lenne előírni a kisebb kereskedési helyszínek – mindenekelőtt a CCP-kkel szoros kapcsolatban álló kisebb kereskedési helyszínek – számára, hogy haladéktalanul feleljenek meg a megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó előírásoknak, amennyiben még nem rendelkeznek az ahhoz szükséges technikai képességekkel, hogy egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek a kereskedés utáni infrastruktúrapiac szereplőinek többségével. Ezért a vonatkozó küszöbértéket el nem érő kereskedési helyszínek számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy 30 hónapos – a későbbiekben több alkalommal meghosszabbítható – időszak alatt maguk is és a velük szoros kapcsolatban álló CCP-k is mentesüljenek a megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó követelmények alól a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében. Ugyanakkor, ha egy kereskedési helyszín igénybe kívánja venni ezt a mentességet, akkor a mentesség ideje alatt ő maga sem élhet a CCP-khez való hozzáférés e rendelet szerinti jogával.

Továbbá, az említett kereskedési helyszínnel szoros kapcsolatban lévő CCP-knek sem szabad élniük a kereskedési helyszínekhez való hozzáférés e rendelet szerinti jogával a mentesség ideje alatt. A 648/2012/EU rendelet megállapítja, hogy azokban az esetekben, amikor a származtatott ügyletekkel kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokhoz kereskedelmi és szellemi tulajdonjogok kapcsolódnak, az engedélyeknek arányos, tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon kell rendelkezésre állniuk. Ezért a pénzügyi eszközök értékének meghatározásához használt referenciaértékekre vonatkozó engedélyekhez és a referenciaértékekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférést a CCP-k és más kereskedési helyszínek számára arányos, tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon kell biztosítani, és az engedélyeket méltányos üzleti feltételekkel kell megadni. A versenyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül, amennyiben e rendelet hatálybalépését követően dolgoznak ki új referenciaértéket, az engedélyezési kötelezettség az adott referenciaértéket referenciaként használó pénzügyi eszköz forgalmazásának megkezdése vagy piacra történő bevezetését követően 30 hónappal veszi kezdetét. Az engedélyekhez történő hozzájutás kritikus fontosságú a kereskedési helyszínekhez és a CCP-khez való, a 35., illetve a 36. cikk szerinti hozzáférés megkönnyítése szempontjából, mert máskülönben az engedélyezési mechanizmusok még mindig megakadályozhatnák azon kereskedési helyszínekhez és CCP-khez való hozzáférést, amelyekhez a hozzáférés kérelmezése megtörtént.

Az akadályok és a diszkriminatív gyakorlat elhárítása a pénzügyi eszközök elszámolásáért és kereskedéséért folyó verseny növelésére irányul a befektetési és hitelfelvételi költségek csökkentése, a hiányosságok megszüntetése és az innováció uniós piacokon történő előmozdítása érdekében. A Bizottságnak továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérnie a kereskedés utáni infrastruktúra alakulását, és szükség esetén be kell avatkoznia, hogy a belső piacon előálló versenytorzulásokat megakadályozza, különösen amennyiben az infrastruktúrához vagy a referenciaértékekhez való hozzáférés megtagadása ellentétes az EUMSZ 101. vagy 102. cikkével. Az e rendelet szerinti engedélyezési kötelezettségek nem sérthetik a referenciaértékek tulajdonosainak a versenyre vonatkozó szabályok és különösen az EUMSZ 101. és 102. cikke szerinti, az új piacokra való belépéshez nélkülözhetetlen referenciaértékekhez való hozzáféréssel kapcsolatos, általános kötelezettségeit, Az illetékes hatóságoknak a hozzáférési jogok átmeneti időszakokban való alkalmazása elmaradására vonatkozó jóváhagyásai nem minősülnek engedélyezésnek vagy engedélyezések módosításainak.

(41)

A harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtása az Unióban a nemzeti rendszerek és előírások hatálya alá tartozik. Ezek a rendszerek rendkívül sokfélék, és az azok alapján engedélyezett vállalkozások nem jogosultak attól eltérő tagállamban szolgáltatásokat nyújtani és ott letelepedjenek, mint abban a tagállamban, ahol letelepedettek. Helyénvaló tehát egy közös, uniós szintű szabályozási keretrendszer bevezetése. A rendszernek össze kell hangolnia a meglévő, szétaprózott keretrendszert, biztosítania kell a bizonyosságot és a harmadik országok Unióban tevékenykedő vállalkozásainak egyenlő bánásmódját, biztosítania kell, hogy a Bizottság végezze el a tényleges egyenértékűség értékelését a harmadik országok prudenciális és üzletviteli keretrendszere tekintetében, és biztosítania kell, hogy a harmadik országbeli vállalkozásoktól kapott szolgáltatások során az ügyfelek védelme összehasonlítható szinten legyen az Unióban.

A Bizottságnak és a tagállamoknak a rendszer alkalmazása során elsődleges fontosságúnak kell tekinteniük a G-20-as kötelezettségvállalások által lefedett területeket és az Unió legnagyobb kereskedelmi partnereivel kötött megállapodásokat, valamint tekintetbe kell venniük az Unió globális pénzpiacokon betöltött központi szerepét, és biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok általi követelmények ne akadályozzák meg az uniós befektetőket és kibocsátókat abban, hogy harmadik országokban befektessenek vagy ezen országoktól finanszírozáshoz jussanak, sem a harmadik országbeli befektetőket és kibocsátókat abban, hogy az uniós piacokon fektessenek be, jussanak tőkéhez vagy más pénzügyi szolgáltatásokhoz, kivéve, ha ez objektív és bizonyítékkal alátámasztott prudenciális indokok miatt szükséges. Az értékelések elvégzése során a Bizottságnak tekintettel kell lennie az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által kidolgozott, az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveiről szóló dokumentumra és annak az IOSCO által módosított és értelmezett ajánlásaira.

Amennyiben nem hozható tényleges egyenértékűséget kimondó határozat, a harmadik országok vállalkozásai által az Unióban nyújtott szolgáltatásokra továbbra is a nemzeti szabályozás vonatkozik. A Bizottságnak saját kezdeményezésére kell elindítania az egyenértékűségi értékelést. A tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy jelezzék a Bizottság felé azon igényüket, hogy a Bizottság által végzett egyenértékűségi értékelés kiterjedjen bizonyos harmadik országra vagy harmadik országokra, anélkül, hogy ez az egyenértékűség-értékelési folyamat elvégzésére kötelezné a Bizottságot. Az egyenértékűségi értékelésnek eredményeken kell alapulnia; fel kell mérnie, hogy az adott, harmadik országbeli szabályozási és felügyeleti keret milyen mértékben ér el az európai uniós szabályozáshoz hasonló és megfelelő szabályozási hatást, valamint milyen mértékben teljesíti az uniós jog célkitűzéseit. Ezen egyenértékűségi értékelések kezdeményezésekor a Bizottságnak képesnek kell lennie prioritási sorrendet felállítani a harmadik országbeli joghatóságok között, figyelembe véve azt, hogy milyen jelentőséggel bír az egyenértékűségre találás az uniós vállalkozások és ügyfelek számára, hogy léteznek-e a harmadik ország és az uniós tagállamok között felügyeleti és együttműködési megállapodások, hogy létezik-e ténylegesen egyenértékű elismerési rendszer a külföldi rendszerek keretében engedélyezett befektetési vállalkozások elismerésére, valamint hogy milyen mértékben érdekelt és hajlandó a harmadik ország részt venni az egyenértékűségi értékelés folyamatában. A Bizottságnak monitoringoznia kell a harmadik ország szabályozási és felügyeleti keretrendszere tekintetét érintő valamennyi jelentős változást, és adott esetben felül kell vizsgálnia az egyenértékűségről szóló határozatokat.

(42)

E rendelet értelmében a fióktelepek nélkül nyújtott szolgáltatásoknak a jogosult szerződő felekre és a természetüknél fogva szakmai ügyfelekre kell korlátozódniuk. A szolgáltatások feltétele az EÉPH által történt bejegyzés és a harmadik országbeli felügyelet. Az EÉPH és a harmadik ország illetékes hatóságai között megfelelő együttműködési megállapodásoknak kell létezniük.

(43)

E rendelet azon rendelkezései, amelyek a harmadik országbeli vállalkozások által biztosított szolgáltatásokat vagy végzett tevékenységeket szabályozzák, nem érinthetik annak lehetőségét, hogy az Unióban letelepedett személyek egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatásait kizárólag saját kezdeményezésükre igénybe vegyék, vagy hogy uniós befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek harmadik országbeli vállalkozások befektetési szolgáltatásaiban vagy tevékenységeiben kizárólag saját kezdeményezésükre részesüljenek, vagy hogy ügyfelek harmadik országbeli vállalkozások befektetési szolgáltatásaiban kizárólag saját kezdeményezésükre részesüljenek ilyen hitelintézet vagy befektetési vállalkozás közvetítésével. Amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás egy, az Unióban letelepedett személynek nyújt szolgáltatásokat, annak kizárólagos saját kezdeményezésére, a szolgáltatásokat az Unió területén nyújtott szolgáltatásoknak kell tekinteni. Amennyiben egy harmadik országbeli vállalkozás ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres az Unióban, vagy befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket reklámoz vagy hirdet, az Unióban biztosított kiegészítő szolgáltatásokkal, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak.

(44)

A harmadik országbeli vállalkozások elismerése tekintetében, és a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló megállapodás – beleértve a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt is – értelmében az Unióra háruló nemzetközi kötelezettségekkel összhangban, a harmadik országok szabályozási és felügyeleti keretrendszerét az uniós szabályozási és felügyeleti keretrendszerrel egyenértékűnek elismerő határozatokat csak olyan esetben szabad elfogadni, amikor a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a külföldi jogi szabályozás alapján engedélyezett befektetési vállalkozások elismerése szempontjából, többek között a G-20-ak által 2009 szeptemberében kitűzött, a származtatott piacok átláthatóságának javítását, a rendszerszintű kockázatok mérséklését és a piaci visszaélések elleni védelmet szolgáló általános szabályozási céloknak és szabványoknak megfelelően. Egy ilyen rendszer akkor tekintendő egyenértékűnek, ha biztosítja, hogy az alkalmazandó szabályozási keretrendszer lényegileg az uniós követelményekhez hasonló eredményt nyújtson, és akkor tekintendő ténylegesnek, ha a szabályokat következetesen alkalmazzák.

(45)

Az azonnali másodlagos piacokon egy sor csalárd tevékenység fordult elő a kibocsátási egységek (EUA) vonatkozásában, ami alááshatja a bizalmat a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által létrehozott (14) kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerei iránt, valamint jelenleg intézkedések történnek az EUA nyilvántartások rendszerének és az EUA-kereskedéshez szükséges számlák megnyitási feltételeinek szigorítására. A piacok integritásának erősítése és hatékony működésük megőrzése érdekében – ideértve a kereskedési tevékenység átfogó felügyeletét – helyénvaló kiegészíteni a 2003/87/EK irányelvben hozott intézkedéseket a kibocsátási egységek teljes mértékben e rendelet és a 2014/65/EU irányelv, valamint az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) és a 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) hatókörébe utalásával, a pénzügyi eszközként való besorolásuk révén.

(46)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Ezen belül felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni arról, hogy e rendelet egyes rendelkezéseinek hatálya kiterjedjen harmadik országok központi bankjaira; a fogalommeghatározásokra vonatkozó egyedi részletekről, egyedi, költségekkel kapcsolatos rendelkezésekről a piaci adatok rendelkezésre állása kapcsán; jegyzésekhez való hozzáférésről, azon nagyságrendekről, amelyeknél a vállalkozásnak minden olyan ügyféllel ügyletet kell kötnie, amelynek a jegyzést a rendelkezésére bocsátotta, a portfóliótömörítésről, annak további meghatározása kapcsán, amikor a befektetővédelem vonatkozásában komoly aggályok merülnek fel vagy a befektetővédelem, a pénzügyi piacok vagy az árupiacok szabályos működésének és integritásának veszélyeztetettsége, az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély esetén, amikor az EÉPH, az EBH vagy az illetékes hatóságok cselekvésére lehet szükség; az EÉPH pozíciómenedzselési hatásköréről; az e rendelet 35. cikkének (5) bekezdése szerinti átmeneti időszak meghatározott időre történő meghosszabbításáról és e tekintetben a tőzsdén kereskedett származtatott termékek kizárásáról e rendelet egyes rendelkezéseinek hatálya alól egy bizonyos időszakra. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(47)

Az e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a harmadik országbeli vállalkozások vagy kereskedési helyszínek által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó harmadik országbeli jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségéről szóló határozat elfogadására vonatkozóan, amelynek célja dönteni arról, hogy a kereskedési helyszín alkalmas-e a kereskedési kötelezettség alá tartozó származtatott termékek kereskedésére, illetve harmadik országbeli CCP-k és harmadik országbeli kereskedési helyszínek alkalmasak-e az Unióban létrehozott kereskedési helyszínekhez és CCP-khez való hozzáférésre. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni (17).

(48)

Mivel a tagállamok nem tudják megfelelően teljesíteni e rendelet céljait, nevezetesen a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egységes előírások megállapítását a kereskedelmi adatok közzétételére, az ügyletek illetékes hatóságoknak való jelentésére, a származtatott termékek és a részvények szervezett helyszíneken történő kereskedésére, a CCP-khez, kereskedési helyszínekhez és referenciaértékekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférésre, a termékszintű beavatkozási és a pozíciómenedzselési hatáskörökre és a pozíciólimitekkel kapcsolatos jogosultságokra, a harmadik országbeli vállalkozások által végzett szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozóan azon oknál fogva, hogy bár a nemzeti illetékes hatóságok kedvezőbb helyzetben vannak a piaci fejlemények monitoringja szempontjából, a kereskedés átláthatóságával, az ügyletek bejelentésével, a származtatott termékek kereskedésével, valamint a termékek és módszerek kitiltásával kapcsolatos problémák átfogó hatását teljes egészében csak Unió-szintű összefüggésekben lehet megérteni, az Unió szintjén azonban e rendelet terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(49)

Az illetékes hatóságok vagy az EÉPH által a feladatkörük ellátása során hozott intézkedések nem különböztethetnek meg közvetlenül vagy közvetve egyetlen tagállamot vagy a tagállamok egyetlen csoportját sem, mint olyan helyszínt, ahol valamilyen pénznemben befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, vagy ilyen tevékenységet végeznek. Az EBH-nak az e rendelet értelmében a feladatai végzése során hozott intézkedései nem lehetnek sem közvetlenül sem közvetve hátrányosak egyetlen tagállammal vagy a tagállamok egyetlen csoportjával szemben sem.

(50)

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardok biztosítják a betétesek, befektetők és fogyasztók megfelelő védelmét az egész Unióban. A hatékonyság érdekében hatékony és helyénvaló lenne, ha az EÉPH, mint nagyon jelentős szakértelemmel rendelkező szerv, olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és benyújtsa azokat a Bizottsághoz.

(51)

A Bizottság elfogadja azon szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyeket az EÉPH az alábbiakat illetően dolgoz ki: a kereskedés átláthatóságára vonatkozó követelmények pontos jellemzőit illetően, a monetáris, deviza-, és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politikával kapcsolatos műveleteket, valamint az e rendelet szerinti egyes releváns ügyleteket illetően, az átláthatóságot szolgáló, kereskedés előtti adatszolgáltatás követelményei alóli mentességek részletes feltételeit illetően, a kereskedés utáni halasztott közzétételi mechanizmusokat illetően, a kereskedés előtti és a kereskedés utáni adatok elkülönített elérhetőségének kötelezettségét illetően, az átláthatóságot szolgáló, kereskedés előtti adatszolgáltatás követelményeinek a rendszeres internalizálókra való alkalmazását illetően, a beruházási vállalkozások kereskedés utáni közzétételét illetően, az átláthatóság és egyéb számítások céljára történő adatszolgáltatásra irányuló adatkérések tartalmát és gyakoriságát illetően, az árfeltárási folyamathoz hozzá nem járuló ügyleteket illetően, a megbízások megőrzendő adatait illetően, az ügyleti jelentések tartalmát és specifikációit illetően, a pénzügyi eszközök referenciaadatainak tartalmát és specifikációit illetően, az Unióban közvetlen, lényeges és előrelátható hatással rendelkező szerződésekről és a származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettség eseteit illetően, az elszámolt származtatott eszközökre vonatkozó ügyletek elszámolásra való benyújtását és befogadásának biztosítására irányuló eljárások és rendszerek követelményeit illetően, a közvetett elszámolási megállapodások típusainak meghatározását illetően, azon származtatott termékek meghatározását illetően, amelyek esetében kötelezettség áll fenn, hogy szervezett kereskedési helyszíneken történjen a kereskedésük azon származtatott termékeket illetően, amelyek esetében kötelezettség áll fenn, hogy szervezett kereskedési helyszíneken történjen a kereskedésük, a kereskedési helyszínekhez és CCP-khez való megkülönböztetésmentes hozzáférést illetően, a referenciaértékekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférést és a referenciaértékekre vonatkozó engedélyek megadási kötelezettségét illetően, valamint a kérelmező harmadik országbeli vállalkozás által a bejegyzési kérelmében az EÉPH számára megadandó információkat illetően. A Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(52)

A 2014/65/EU irányelv 95. cikke átmeneti mentességről rendelkezik egyes, a C6. szakasz szerinti származtatott energiaügyletek vonatkozásában. Ezért az EÉPH által a 648/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kidolgozott, az elszámolási kötelezettséget meghatározó technikai standardoknak ezt figyelembe kell venniük, és nem írhatnak elő elszámolási kötelezettséget azon származtatott ügyletek vonatkozásában, amelyek azután a C6. szakasz szerinti származtatott energiaügyletekre vonatkozó átmeneti mentesség hatálya alá esnek majd.

(53)

E rendelet előírásainak alkalmazását el kell halasztani annak érdekében, hogy az alkalmazhatósága összehangolt legyen az átdolgozott irányelv átültetett szabályainak alkalmazásával, és hogy elkészüljenek az alapvetően fontos végrehajtási intézkedések. A teljes szabályozási csomagot aztán ugyanattól az időponttól kezdődően kell alkalmazni. A végrehajtási intézkedésekhez szükséges felhatalmazás alkalmazása viszont nem halasztható el, hogy a lehető leghamarabb elkezdődhessenek a végrehajtási intézkedések megtervezéséhez és elfogadásához szükséges lépések. A végrehajtási intézkedésekhez szükséges felhatalmazás alkalmazása viszont nem halasztható el, hogy a lehető leghamarabb elkezdődhessenek e végrehajtási intézkedések megtervezéséhez és elfogadásához szükséges lépések.

(54)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, különösen a következőkre vonatkozó jogokat és elveket: a személyes adatok védelme (8. cikk), a vállalkozás szabadsága (16. cikk), a fogyasztók védelme (38. cikk), a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog (47. cikk), valamint a kétszeri eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma (50. cikk), és a rendeletet ezekkel a jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(55)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos 2012. február 10-én nyilvánított véleményt (18),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet egységes előírásokat állapít meg a következőkre:

a)

kereskedési adatok közzététele a nyilvánosság számára;

b)

ügyletjelentés az illetékes hatóságoknak;

c)

származtatott termékek kereskedése szervezett helyszíneken;

d)

megkülönböztetésmentes hozzáférés az elszámoláshoz és megkülönböztetésmentes hozzáférés a referenciaértékek kereskedéséhez; és

e)

az illetékes hatóságok, az EÉPH és az EBH hatásköre a termékszintű beavatkozásokkal, valamint az EÉPH hatásköre a pozíciókezelési kontrollmechanizmusokkal és a pozíciólimitekkel kapcsolatban.

f)

befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek nyújtása – a Bizottság által elfogadott egyenértékűségi határozatot követően – harmadik országbeli, fiókteleppel rendelkező vagy azzal nem rendelkező vállalkozások által.

(2)   Ezt a rendeletet a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyezett befektetési vállalkozásokra, és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) szerint engedélyezett befektetési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy befektetési tevékenységeket végző hitelintézetekre, illetve a piacműködtetőkre – beleértve az általuk működtetett bármely kereskedési helyszínt – kell alkalmazni.

(3)   E rendelet V. címe a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti összes pénzügyi szerződő félre, valamint az említett rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó összes nem pénzügyi szerződő félre alkalmazandó.

(4)   E rendelet VI. címe vonatkozik a CCP-kre és a referenciaértékek tulajdonosi jogait gyakorló személyekre is.

(5)   E rendelet VIII. címét kell alkalmazni azokra a fiókteleppel rendelkező vagy azzal nem rendelkező harmadik országbeli vállalkozásokra, amelyek a Bizottság által elfogadott egyenértékűségi határozatot követően befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket nyújtanak az Unión belül.

(6)   A 8., 10., 18. és 21. cikk nem vonatkozik a szabályozott piacokra, a piacműködtetőkre és a befektetési vállalkozásokra egy olyan ügylet esetében, ahol a szerződő fél a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagja, és ahol az ügyletekre a monetáris, a devizaműveletekre és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó olyan politika teljesítése során került sor, amelynek gyakorlására a KBER adott tagja felhatalmazást kapott, és amennyiben az említett tag előzetesen értesítette az adott szerződő felet arról, hogy az ügylet mentességet élvez.

(7)   A (6) bekezdés nem vonatkozik a KBER bármely tagja által befektetési műveleteik teljesítése során kötött ügyletekre.

(8)   Az EÉPH – a KBER-rel szoros együttműködésben – új szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amely meghatározza a KBER egyes tagjainak közérdekében álló monetáris, deviza-, és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politikai műveleteket, valamint azokat az ügylettípusokat, amelyekre a (6) és (7) bekezdések vonatkoznak.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

(9)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a (6) bekezdés hatályának más központi bankokra történő kiegészítése céljából.

E célból 2015. június 1-ig a Bizottság az ügyleteknek harmadik országok központi bankjai – amely fogalom e bekezdés alkalmazásában magában foglalja a Nemzetközi Fizetések Bankját is – általi kezelését értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés a jogszabályokban rögzített feladataikra és az Unión belüli kereskedési mennyiségeikre vonatkozó elemzést tartalmaz. A jelentés a következőkre tér ki:

a)

azonosítja az érintett harmadik országokra alkalmazandó rendelkezéseket a központi bankok ügyleteinek – köztük a KBER e harmadik országokban lévő tagjai által kötött ügyletek – felügyeleti közzétételére vonatkozóan, és

b)

értékeli, hogy milyen hatást gyakorolhatnak az Unión belüli, felügyeleti közzétételi követelmények harmadik országok központi bankjaira.

Amennyiben a jelentés megállapítja, hogy szükség van a (6) bekezdésben meghatározott mentességre az olyan ügyletek esetében, ahol a szerződő fél monetáris politikai, deviza- és pénzügyi stabilitással kapcsolatos műveleteket végző, harmadik országbeli központi bank, a Bizottság rendelkezhet úgy, hogy e mentesség vonatkozik e harmadik országbeli központi bankra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

2.

„befektetési szolgáltatások és tevékenységek”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja szerinti befektetési szolgáltatások és tevékenységek;

3.

„kiegészítő szolgáltatás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontja szerinti kiegészítő szolgáltatás;

4.

„megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 5. pontja szerinti végrehajtás az ügyfelek nevében;

5.

„saját számlára történő kereskedés”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 6. pontja szerinti saját számlára történő kereskedés;

6.

„árjegyző”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontja szerinti árjegyző;

7.

„ügyfél”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 9. pontja szerinti ügyfél;

8.

„szakmai ügyfél”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 10. pontja szerinti szakmai ügyfél;

9.

„pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti pénzügyi eszköz;

10.

„piacműködtető”:”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontja szerinti piacműködtető;

11.

„multilaterális rendszer”:”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 19. pontja szerinti multilaterális rendszer;

12.

„rendszeres internalizáló”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja szerinti rendszeres internalizáló;

13.

„szabályozott piac”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontja szerinti szabályozott piac;

14.

„multilaterális kereskedési rendszer” vagy „MTF”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer;

15.

„szervezett kereskedési rendszer” vagy „OTF”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontja szerinti szervezett kereskedési rendszer;

16.

„kereskedési helyszín”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontja szerinti kereskedési helyszín;

17.

„likvid piac”:

a)

a 9., 11. és 18. cikk alkalmazásában pénzügyi eszközöknek vagy pénzügyi eszközök kategóriájának olyan piaca, ahol folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak jelen, és ahol a piacot az alábbi kritériumok alapján értékelik, figyelembe véve az adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-kategória sajátos piaci struktúráját:

i.

az ügyletek átlagos gyakorisága és nagyságrendje különböző piaci feltételek mellett, figyelemmel a pénzügyi eszköz kategóriáján belül a termékek jellegére és életciklusára;

ii.

a piaci szereplők száma és típusa, ideértve a piaci szereplőknek a kereskedett pénzügyi eszközökhöz viszonyított arányát egy adott termék esetében;

iii.

az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagyságrendje, ha ismert;

b)

a 4., 5. és 14. cikk alkalmazásában olyan pénzügyi eszköz piaca, amellyel naponta kereskednek, figyelembe véve az alábbi kritériumokat:

i.

a közkézhányad;

ii.

az adott pénzügyi eszközökkel végzett ügyletek átlagos napi száma;

iii.

az adott pénzügyi eszközök átlagos napi forgalma;

18.

„illetékes hatóság”: a 2014/65/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 26. pontja szerinti illetékes hatóság;

19.

„hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti hitelintézet;

20.

„fióktelep”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 30. pontja szerinti fióktelep;

21.

„szoros kapcsolat”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontja szerinti szoros kapcsolat:

22.

„vezető testület”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontja szerinti vezető testület;

23.

„strukturált betét”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontja szerinti strukturált betét;

24.

„átruházható értékpapírok”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontja szerinti átruházható értékpapírok;

25.

„letéti igazolások”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 45. pontja szerinti letéti igazolások;

26.

„tőzsdén kereskedett alap”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 46. pontja szerinti tőzsdén kereskedett alap;

27.

„certifikátok”: tőkepiacon forgatható értékpapírok, amelyeket a befektetés kibocsátó általi visszafizetésekor a részvények elé, de a fedezetlen kötvények és más, hasonló eszközök mögé sorolnak;

28.

„strukturált pénzügyi termékek”: olyan, adott pénzügyi eszközök (aktívák) csoportjához társuló hitelkockázat értékpapírosítására és átadására létrehozott értékpapírok, amelyek birtokosa rendszeres, a mögöttes eszközök cash flow-jától függő kifizetésekre jogosult;

29.

„származtatott termékek”: a 2014/65/EU*; irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontja c) alpontjában meghatározott és I. mellékletének C. szakasza 4–10. pontjában említett pénzügyi eszközök;

30.

„árualapú származtatott termékek”: a 2014/65/EU* irányelv 4. cikk (1) bekezdése 44. pont c) alpontjában meghatározott pénzügyi eszközök, amelyek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában említett árucikkhez vagy I. mellékletének C. szakasza 5., 6., 7. és 10. pontjában említett mögöttes termékhez kapcsolódnak;

31.

„központi szerződő fél (CCP)”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti CCP;

32.

„tőzsdén kereskedett származtatott termék”: olyan származtatott termék, amellyel szabályozott piacon vagy a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon kereskednek e rendelet 28. cikkével összhangban, és amely nem tartozik bele a tőzsdén kívüli származtatott ügyletnek a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerinti fogalommeghatározásába;

33.

„szándék érdemi jelzése”: egy kereskedési rendszeren belül egy tag vagy résztvevő olyan üzenete egy másik tag vagy résztvevő számára a fennálló kereskedési szándékról, amely a kötésről való megállapodáshoz szükséges összes szükséges információt tartalmazza;

34.

„jóváhagyott közzétételi mechanizmus” vagy „APA”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 52. pontja szerinti jóváhagyott közzétételi mechanizmus;

35.

„összesítettadat- szolgáltató” vagy „CTP”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 53. pontja szerinti összesítettadat- szolgáltató;

36.

„jóváhagyott jelentési mechanizmus” vagy „ARM”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 54. pontja szerinti jóváhagyott jelentési mechanizmus;

37.

„székhely szerinti tagállam” a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 55. pontja szerinti székhely szerinti tagállam;

38.

„fogadó tagállam”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 56. pontja szerinti fogadó tagállam;

39.

„referenciaérték”: bármely ráta, index vagy a nyilvánosság számára elérhetővé tett vagy közzétett adat, amelyet időközönként vagy rendszeresen egy képlet felhasználásával állapítanak meg, egy vagy több mögöttes eszköz értékéből vagy olyan árfolyamokból, illetve azok alapján –ideértve a becsült árfolyamokat, a tényleges vagy becsült kamatlábakat, vagy más értékeket, vagy felméréseket –, amelyekre vonatkoztatva egy pénzügyi eszköz szerint fizetendő összeg vagy egy pénzügyi eszköz értékének megállapítása történik.

40.

„interoperabilitási megállapodás”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 12. pontja szerinti interoperabilitási megállapodás;

41.

„harmadik országbeli pénzügyi intézmény”: olyan szervezet, amelynek központi ügyviteli helye egy harmadik országban van, és ennek a harmadik országnak a joga szerint felhatalmazással vagy engedéllyel bír arra, hogy a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/65/EU irányelvben, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (21), a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (22), a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (23) vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (24) felsorolt szolgáltatások vagy tevékenységek bármelyikét végezze;

42.

„harmadik országbeli vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 57. pontja szerinti harmadik országbeli vállalkozás;

43.

„nagykereskedelmi energiatermék”: az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 2. cikkének (4) bekezdése szerinti nagykereskedelmi energiatermék;

44.

„mezőgazdasági áru alapú származtatott ügyletek”: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 1. cikkében és I. mellékletének I-XX., valamint XXIV/1. részében felsorolt termékekhez kapcsolódó származtatott ügyletek;

45.

„likviditástöredezettség”: olyan helyzet, amelyben:

a)

egy kereskedési helyszín résztvevői azért nem képesek ügyleteket kötni egy vagy több másik résztvevővel az adott kereskedési helyszínen, mert nincsen olyan elszámolási megállapodás, amelyhez minden résztvevő hozzáférne; vagy

b)

egy klíringtag vagy ügyfelei kénytelenek lennének egy adott pénzügyi eszköz tekintetében több CCP-nél fennálló pozíciójukat tartani, és ez korlátozná a pénzügyi kitettségek nettósítására vonatkozó lehetőséget;

46.

„állampapír”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti állampapír;

47.

„portfóliótömörítés”: olyan kockázatcsökkentési szolgáltatás, amelyben két vagy több partner teljes mértékben vagy részben lezárja az adott partnerek által a portfóliótömörítésbe történő bevonás céljából benyújtott származtatott ügyletek egy részét vagy egészét, és a lezárt származtatott ügyleteket más olyan származtatott ügyletekkel helyettesíti, amelyek együttes nominális értéke kevesebb, mint a megszüntetett származtatott ügyletek együttes nominális értéke.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a 50. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a piaci változásokhoz való alkalmazkodás érdekében meghatározzák az (1) bekezdésben rögzített fogalommeghatározások bizonyos technikai elemeit.

II.   CÍM

ÁTLÁTHATÓSÁG A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEKEN

1.   FEJEZET

Átláthatóság a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöknél

3. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínek számára a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozzák a valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre rendszereiken keresztül meghirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét. Ezt a követelményt a szándék érdemi jelzésére is alkalmazni kell. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozások ezeket az információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(2)   Az átláthatóságot szolgáló, (1) bekezdésben említett követelményeket hozzá kell igazítani az egyes kereskedési rendszerek sajátosságaihoz, beleértve az ajánlati könyves, a jegyzésvezérelt, a hibrid és az időszakos aukciós kereskedési rendszereket is.

(3)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások méltányos üzleti feltételek mellett és megkülönböztetésmentesen hozzáférést biztosítanak a 14. cikk alapján a részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi termékekre adott jegyzéseik közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az (1) bekezdésben említett információk közzétételére alkalmaznak.

4. cikk

A tulajdonviszonyt megtestesítő eszközre vonatkozó mentességek

(1)   Az illetékes hatóságok mentesíthetik a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőket és befektetési vállalkozásokat a 3. cikk (1) bekezdésében említett információk közzétételének kötelezettsége alól az alábbiak esetében:

a)

olyan rendszerek, amelyek megbízásokat párosítanak, és olyan kereskedési módszertanon alapulnak, amelynél a 3. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközök ára arról a kereskedési helyszínről származik, ahol az adott pénzügyi eszközt kereskedésre elsőként engedélyezték, vagy amely likviditási szempontból a legrelevánsabb piac, és feltéve, hogy az említett referenciaárat széles körben közzéteszik, és azt a piaci szereplők megbízható referenciaárnak tekintik. E mentesség tartós igénybevételére az 5. cikkben foglalt feltételek vonatkoznak;

b)

olyan rendszerek, amelyek olyan, előre letárgyalt ügyleteket formalizálnak,

i.

amelyeket az aktuális, mennyiséggel súlyozott átlagos árrésen (spread) belül kötnek meg az ajánlati könyv vagy a rendszert működtető kereskedési helyszín árjegyzőinek jegyzései alapján. Ezekre a rendszerekre az 5. cikkben foglalt feltételek vonatkoznak; vagy

ii.

amelyek nem likvid részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre vonatkoznak, amelyek vonatkozásában nincsenek likvid piacok, és amennyiben az említett előre letárgyalt ügyleteket egy megfelelő referenciaár százalékos arányában kötik, ahol a referenciaárat és a százalékos arányt a rendszer üzemeltetője előre meghatározta; vagy

iii.

amelyekre az adott pénzügyi eszköz aktuális piaci árától eltérő feltételek vonatkoznak;

c)

a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások;

d)

a közzétételükig a kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízások.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett referenciaárat a következők alapján kell megállapítani:

a)

a mindenkori vételi és eladási árak közötti középérték azon a kereskedési helyszínen, ahol a szóban forgó pénzügyi eszköz először került bevezetésre vagy a likviditás szempontjából leginkább érintett piacon; vagy

b)

ha az a) pontban említett ár nem áll rendelkezésre, az adott kereskedési nap nyitó vagy záró ára.

Ezek a b) pontban említett árak csak az adott kereskedési nap folyamatos kereskedési idején kívül használhatók referenciaárként a megbízásokban.

(3)   Amennyiben a kereskedési helyszín olyan rendszereket működtet, amelyek az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjával összhangban előre letárgyalt ügyleteket formalizálnak:

a)

az említett ügyleteket a kereskedési helyszín szabályai szerint végzik;

b)

a kereskedési helyszín biztosítja, hogy megfelelő mechanizmusok, rendszerek és eljárások álljanak rendelkezésére az ilyen előre letárgyalt ügyletekkel kapcsolatos piaci visszaélések vagy visszaélési kísérletek megelőzésére és észlelésére az 596/2014/EU rendelet 16. cikkével összhangban;

c)

a kereskedési helyszín rendszereket hoz létre, tart fenn és működtet a mentességnek az e rendeletben vagy a 2014/65/EU irányelvben rögzített egyéb követelmények megkerülésére való felhasználására tett mindennemű kísérlet észlelése és az ilyen kísérletek illetékes hatóságoknak való bejelentése céljából.

Amennyiben egy illetékes hatóság az (1) bekezdés b) pontjának i. vagy iii. alpontjával összhangban mentességet ad, az adott illetékes hatóság monitoring alá vonja a mentesség kereskedési helyszín általi felhasználását annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség gyakorlásának feltételeit tiszteletben tartsák.

(4)   Az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdés szerinti mentességek engedélyezése előtt értesíteniük kell az EÉPH-t és más illetékes hatóságokat az egyes egyedi mentességek szándékolt felhasználásáról, és ismertetniük kell azok működését, beleértve azon kereskedési helyszín adatait, amelyen a referenciaár az (1) bekezdés a) pontjában említetteknek megfelelően megállapításra kerül. A mentesség engedélyezésének szándékáról szóló értesítést legalább négy hónappal a mentesség érvénybe lépése előtt el kell küldeni. Az EÉPH az értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül kötelező erővel nem bíró véleményt ad ki az adott illetékes hatóságnak, amelyben értékeli a mentesség összeegyeztethetőségét az (1) bekezdésben megállapított és a (6) bekezdés értelmében elfogadott szabályozástechnikai standardban részletezett előírásokkal. Amennyiben az említett illetékes hatóság engedélyez egy mentességet és egy másik tagállam illetékes hatósága nem ért egyet, úgy ezen illetékes hatóság visszautalhatja az ügyet az EÉPH elé, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el. Az EÉPH monitoring alá vonja a mentességek alkalmazását, és éves jelentést nyújt be a Bizottságnak azok gyakorlati alkalmazásáról.

(5)   Az illetékes hatóság saját kezdeményezésére vagy egy másik illetékes hatóság kérelmére a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően visszavonhatja az (1) bekezdés szerint megadott mentességet, ha úgy látja, hogy a mentességet nem eredeti céljának megfelelően alkalmazzák, vagy úgy véli, hogy a mentességet az e cikkben foglalt követelmények megkerülésére használják.

Az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell az EÉPH-t és a többi illetékes hatóságot a mentesség megszüntetéséről, és teljes körűen indokolniuk kell erre vonatkozó döntésüket.

(6)   Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák a következőket:

a)

minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a vételi és eladási árfolyamok vagy a kijelölt árjegyző által adott jegyzések közzéteendő sávja, valamint az ilyen árfolyamok melletti kereskedési szándék közzéteendő mértéke, a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően, figyelembe véve az egyes kereskedési rendszerek sajátosságaihoz történő hozzáigazításnak a 3. cikk (2) bekezdésében említett követelményét;

b)

egy pénzügyi eszköz likviditás szempontjából leginkább érintett piaca az (1) bekezdés a) pontjával összhangban;

c)

az előre letárgyalt ügyletek egyedi sajátosságai a tekintetben, hogy a kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője milyen különböző módokon teljesíti az adott ügyletet;

d)

azok az előre letárgyalt ügyletek, amelyek nem járulnak hozzá az árképzéshez, és amelyekre vonatkozóan igénybe veszik az (1) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában előírt mentességet;

e)

minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a megbízások azon nagyságrendje, valamint a közzétételükig egy kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízások esetében a megbízások azon típusa és minimális nagyságrendje, amelynél az (1) bekezdés alapján el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételtől.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(7)   Az illetékes hatóságok által a 2004/39/EK irányelv 29. cikkének (2) bekezdésével és 44. cikkének (2) bekezdésével, valamint az 1287/2006/EK rendelet 18., 19. és 20. cikkével összhangban 2017. január 3. előtt adott mentességeket az EÉPH 2019. január 3-ig felülvizsgálja. Az EÉPH-nak véleményt kell kibocsátania a szóban forgó illetékes hatóság részére, amelyben értékeli, hogy az adott mentességek továbbra is összeegyeztethetők-e az e rendeletben és az e rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és szabályozástechnikai standardokban részletezett előírásokkal.

5. cikk

Volumenkorlátozási mechanizmus

(1)   Annak biztosítása érdekében, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 4. cikk (1) bekezdése b) pontja i. alpontjában említett mentességek alkalmazása ne legyen indokolatlanul kedvezőtlen hatással az árképzésre, az e mentességek alapján folyó kereskedést az alábbiak szerint kell korlátozni:

a)

az adott kereskedési helyszínen az említett mentességek alapján folytatott, egy adott pénzügyi eszközre vonatkozó kereskedés százalékban kifejezett aránya nem haladhatja meg az adott pénzügyi eszköz vonatkozásában az Unió valamennyi kereskedési helyszínén a megelőző 12 hónapban folytatott kereskedés összvolumenének 4 %-át;

b)

az említett mentességek alapján folytatott, egy adott pénzügyi eszközre vonatkozó teljes uniós szintű kereskedés nem haladhatja meg az adott pénzügyi eszköz vonatkozásában az Unió valamennyi kereskedési helyszínén a megelőző 12 hónapban folytatott kereskedés összvolumenének 8 %-át.

Ez a volumenkorlátozási mechanizmus nem alkalmazandó azokra az előre letárgyalt ügyletekre, amelyek részvényekben, letéti igazolásokban, tőzsdén kereskedett alapokban, certifikátokban vagy más, hasonló pénzügyi eszközökben valósulnak meg, amelyek piaca a 2. cikk (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint nem likvid, és azokkal egy megfelelő, a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett referenciaár százalékos arányában kereskednek, vagy az olyan előre letárgyalt ügyletekre, amelyekre a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja értelmében az adott pénzügyi eszköz aktuális piaci árától eltérő feltételek vonatkoznak.

(2)   Ha az adott pénzügyi eszközre vonatkozó, adott kereskedési helyszínen az említett mentességek alapján folytatott kereskedés százalékos aránya meghaladta az (1) bekezdés a) pontjában említett határt, akkor az említett mentességek alkalmazását az adott kereskedési helyszín számára engedélyező illetékes hatóságnak – az EÉPH által a (4) bekezdésben említettek szerint közzétett adatok alapján – két munkanapon belül hat hónapos időtartamra fel kell függesztenie a mentességeknek az adott kereskedési helyszín és az adott pénzügyi eszköz vonatkozásában való alkalmazását.

(3)   Ha az adott pénzügyi eszköz vonatkozásában az Unió valamennyi kereskedési helyszínén az említett mentességek alapján folytatott kereskedés százalékos aránya meghaladta az (1) bekezdés b) pontjában említett határt, akkor az egész Unió területén valamennyi illetékes hatóságnak két munkanapon belül hat hónapos időtartamra fel kell függesztenie az említett mentességek alkalmazását.

(4)   Az EÉPH-nak minden naptári hónap végét követő öt munkanapon belül közzé kell tennie, hogy az Unió területén az előző 12 hónap alatt mekkora összvolumenben folyt kereskedés az egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában, valamint hogy az egyes adott pénzügyi eszközök vonatkozásában az említett mentességek alapján az Unió területén, illetve az egyes kereskedési helyszíneken az előző 12 hónapban folytatott kereskedés hány százalékot ért el, továbbá azt is meg kell jelölnie, hogy a szóban forgó százalékos értékeket milyen módszertan alkalmazásával számolta ki.

(5)   Amennyiben a (4) bekezdésben említett jelentés olyan kereskedési helyszínt azonosít, ahol a valamely pénzügyi eszközzel való, a mentesség alapján folytatott kereskedés a megelőző 12 hónap kereskedését alapul véve meghaladta az adott pénzügyi eszközre vonatkozó teljes uniós szintű kereskedés 3,75 %-át, az EÉPH a (4) bekezdésben említett jelentés közzététele naptári hónapjának 15. napjától számított öt munkanapon belül újabb jelentést ad ki. E jelentésben szerepelnek a (4) bekezdésben meghatározott információk azon pénzügyi eszközök vonatkozásában, amelyek kereskedése meghaladta a 3,75 %-ot.

(6)   Amennyiben a (4) bekezdésben említett jelentés szerint a valamely pénzügyi eszközzel való, a mentesség alapján folytatott teljes uniós szintű kereskedés a megelőző 12 hónap kereskedését alapul véve meghaladta az adott instrumentummal folytatott teljes uniós szintű kereskedés 7,75 %-át, az EÉPH a (4) bekezdésben említett jelentés közzététele naptári hónapjának 15. napjától számított öt munkanapon belül újabb jelentést ad ki. E jelentésben szerepelnek a (4) bekezdésben meghatározott információk azon pénzügyi eszközök vonatkozásában, amelyek kereskedése meghaladta a 7,75 %-ot.

(7)   Annak érdekében, hogy legyen egy megbízható alap, amelynek figyelembevételével monitoring alá lehet vonni az említett mentességek alapján folyó kereskedést és meg lehet határozni, hogy az (1) bekezdésben említett határokat átlépték-e, a kereskedési helyszínek működtetőinek kötelezően ki kell alakítaniuk olyan rendszereket és eljárásokat, amelyek:

a)

lehetővé teszik az általuk működtetett kereskedési helyszínen az említett menteségek alapján teljesített valamennyi ügylet azonosítását; továbbá

b)

biztosítják, hogy az adott kereskedési helyszínen az említett mentességek alapján engedélyezett kereskedésnek a százalékos aránya semmilyen körülmények között se haladja meg az (1) bekezdés a) pontja szerint engedélyezett mértéket.

(8)   Az az időszak, amelyre vonatkozóan az EÉPH-nak közzé kell tennie a kereskedési adatokat, és amely tekintetében monitoring alá kell vonni az egy adott pénzügyi eszköz vonatkozásában az említett mentességek alapján folytatott kereskedést, 2016. január 3-ig kezdődik meg. A 4. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy az említett mentességek alkalmazását e rendelet alkalmazásának kezdő időpontjától, valamint ezt követően havonta felfüggeszthessék.

(9)   Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza azt a módszert – beleértve az ügyletek megjelölését is – amelynek segítségével a (4) bekezdésnek megfelelően összeveti, kiszámítja és közzéteszi az ügyletekre vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy pontosan fel tudja mérni az egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában folytatott kereskedés összvolumenét és azt, hogy az említett mentességek alkalmazása mellett folyó kereskedés az Unió egész területe és az egyes kereskedési helyszínek vonatkozásában mekkora százalékos arányt tesz ki.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

6. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági követelmények a kereskedési helyszínek számára a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk az azon részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozóan teljesített ügyletek árát, volumenét és időpontját, amelyekkel az adott kereskedési helyszínen kereskednek. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak minden ilyen ügylet adatait – amennyire technikailag megvalósítható – a valós időhöz legközelebb eső időpontban kell közzétenniük.

(2)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak méltányos üzleti feltételek mellett és megkülönböztetésmentesen hozzáférést kell biztosítaniuk a 20. cikk alapján a részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más, hasonló pénzügyi termékekkel végzett ügyleteik adatainak közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az e cikk (1) bekezdése szerinti információk közzétételére alkalmaznak.

7. cikk

Halasztott közzététel engedélyezése

(1)   Az illetékes hatóságok engedélyezhetik a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások számára, hogy az ügyletek adatait, azok típusától vagy nagyságrendjétől függően, halasztottan tegyék közzé.

Az illetékes hatóságok különösen olyan ügyletek tekintetében engedélyezhetik a halasztott közzétételt, amelyek meghaladják az adott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz vagy az adott részvény-, letéti igazolás-, tőzsdén kereskedett alap-, certifikát- vagy más, hasonló pénzügyieszköz-kategória szokásos piaci nagyságrendjét.

A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak előzetes jóváhagyást kell szerezniük az illetékes hatóságoktól a kereskedés halasztott közzétételére javasolt mechanizmusokra, és ezeket a mechanizmusokat a piaci szereplőkkel és a nyilvánossággal világosan közölni kell. Az EÉPH-nak monitoring alá kell vonnia a halasztott kereskedési közzétételek mechanizmusainak az alkalmazását, és éves jelentést kell benyújtania a Bizottságnak azok gyakorlati alkalmazásáról.

Amennyiben egy illetékes hatóság engedélyezi a késleltetett közzétételt, és egy másik tagállam illetékes hatósága a késleltetéssel vagy a megadott engedély tényleges alkalmazásával nem ért egyet, az illetékes hatóság visszautalhatja az ügyet az EÉPH elé, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke értelmében kapott felhatalmazás szerint járhat el.

(2)   Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a következőket oly módon, hogy a 2014/65/EU irányelv 64. cikke által előírt információk közzététele lehetővé váljon:

a)

minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében az ügyletekre vonatkozó azon adatok, amelyeket a befektetési vállalkozásoknak, ezen belül a rendszeres internalizálóknak, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvánosságra kell hozniuk, ideértve a 6. cikk (1) bekezdése szerint és a 20. cikk szerint közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítóit, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a pénzügyi eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b)

a valós időhöz lehető legközelebb eső időpontban való közzétételre vonatkozó kötelezettségnek megfelelő időkorlát, beleértve azon eseteket is, amikor az ügyleteket a szokásos kereskedési időn kívül teljesítik.

c)

az e cikk (1) bekezdésével és a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében azok a feltételek, amelyek mellett a befektetési vállalkozások, ezen belül a rendszeres internalizálók, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások számára megengedhető az ügyletek adatainak halasztott közzététele;

d)

az azon ügyletek meghatározásakor alkalmazandó kritériumok, amelyek esetében a nagyságrend vagy az érintett részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz típusa – beleértve azok likviditási profilját – miatt az egyes érintett pénzügyieszköz-kategóriákra vonatkozóan engedélyezhető a halasztott közzététel.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

2.   FEJEZET

Átláthatóság a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöknél

8. cikk

Az átláthatóságot szolgáló, kereskedés előtti adatszolgáltatás követelményei a kereskedési helyszínekre vonatkozóan a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk az azon kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre, kibocsátási egységekre és származtatott termékekre rendszereiken keresztül meghirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek. Ezt a követelményt a szándék érdemi jelzésére is alkalmazni kell. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak ezeket az információkat a szokásos kereskedési időben folyamatosan hozzáférhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára. Ez a közzétételi kötelezettség nem alkalmazandó a nem pénzügyi szerződő felek azon származékos ügyleteire, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik az adott nem pénzügyi szerződő fél vagy a csoport kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett átláthatósági követelményeket hozzá kell igazítani az egyes kereskedési rendszerek sajátosságaihoz, beleértve az ajánlati könyves, a jegyzésvezérelt, a hibrid, az időszakos aukciós kereskedési rendszereket és a telefonos kereskedési rendszereket is.

(3)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak méltányos üzleti feltételek mellett és megkülönböztetésmentesen hozzáférést kell biztosítaniuk a 18. cikk alapján a kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre, kibocsátási egységekre és származtatott termékekre adott jegyzéseik közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az (1) bekezdésben említett információk közzétételére alkalmaznak.

(4)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak, amennyiben a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban számukra mentességet engedélyeztek, nyilvánosságra kell hozniuk legalább az azon kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre, kibocsátási egységekre és származtatott termékekre rendszereiken keresztül meghirdetett, a kereskedési szándékok szerinti árhoz közeli, kereskedés előtt indikatív vételi és eladási árakat, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak ezeket az információkat a szokásos kereskedési időben megfelelő elektronikus eszközök útján folyamatosan hozzáférhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára. Ezen intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a tájékoztatás méltányos üzleti feltételek alapján és megkülönböztetésmentes módon történjen.

9. cikk

A nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozó mentességek

(1)   Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy mentesítsék a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőket és befektetési vállalkozásokat a 8. cikk (1) bekezdésében említett információk közzétételének kötelezettsége alól az alábbiak esetében:

a)

a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások, valamint a közzétételükig a kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízások;

b)

jegyzéskérési és telefonos kereskedési rendszerekben leadott olyan érdemi szándékjelzések, amelyek nagyságrendje nagyobb az adott pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendnél, és amelyek szükségtelen kockázatnak tennék ki a piaci likviditást biztosító szereplőket, figyelembe véve, hogy az érintett piaci szereplők lakossági vagy intézményi befektetők-e;

c)

a 28. cikkben meghatározott kereskedési kötelezettség hatálya alá nem tartozó származtatott termékek, valamint likvid piaccal nem rendelkező más pénzügyi eszközök.

(2)   Az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdés szerinti mentességek engedélyezése előtt értesíteniük kell az EÉPH-t és más illetékes hatóságokat az egyes egyedi mentességek szándékolt felhasználásáról, és ismertetniük kell azok működését. A mentesség engedélyezésének szándékáról szóló értesítést legalább négy hónappal a mentesség érvénybe lépése előtt el kell küldeni. Az EÉPH az értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül véleményt ad ki a szóban forgó illetékes hatóságnak, amelyben értékeli a mentesség összeegyeztethetőségét az (1) bekezdésben megállapított – és az (5) bekezdés értelmében elfogadott szabályozástechnikai standardokban részletezett – előírásokkal. Amennyiben az említett illetékes hatóság mentességet engedélyez és egy másik tagállam illetékes hatósága nem ért egyet ezzel, úgy az ügyet visszautalhatja az EÉPH elé, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el. Az EÉPH-nak monitoring alá kell vonnia a mentességek alkalmazását, és éves jelentést kell benyújtania a Bizottságnak azok gyakorlati alkalmazásáról.

(3)   Az illetékes hatóságok – saját kezdeményezésük vagy egy másik illetékes hatóság kérése alapján – megszüntethetik az (1) bekezdés alapján engedélyezett mentességet, ha azt állapítják meg, hogy az érintett a mentességet annak eredeti céljától eltérő módon veszi igénybe, vagy ha úgy ítélik meg, hogy a mentességet az ebben a cikkben megállapított előírások megkerülésére használja fel.

Az illetékes hatóságoknak késedelem nélkül értesíteniük kell az EÉPH-t és a többi illetékes hatóságot a mentesség megszüntetéséről még annak érvénybe lépése előtt, és teljes körűen indokolniuk kell erre vonatkozó döntésüket.

(4)   Az az illetékes hatóság, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyeken kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek egy adott kategóriájával kereskednek, átmenetileg felfüggesztheti a 8. cikkben említett kötelezettségeket, ha az említett pénzügyieszköz-kategória likviditása egy meghatározott küszöbérték alá csökken. Ezt a küszöbértéket az érintett pénzügyi eszköz piacára jellemző objektív kritériumok alapján kell meghatározni. Az átmeneti felfüggesztésről szóló értesítést közzé kell tenni az érintett illetékes hatóság weboldalán.

Az átmeneti felfüggesztés kezdetben három hónapot meg nem haladó időszakra érvényes, onnan számítva, hogy az érintett illetékes hatóság a felfüggesztést a weboldalán közzétette. A felfüggesztés alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, amennyiben az átmeneti felfüggesztés indoka továbbra is fennáll. Az átmeneti felfüggesztés automatikusan hatályát veszti abban az esetben, ha a három hónapos időszak elteltével nem hosszabbítják meg.

Az érintett illetékes hatóságnak a 8. cikkben említett kötelezettségek e bekezdés szerinti átmeneti felfüggesztésének megszüntetése vagy megújítása előtt tájékoztatnia kell az EÉPH-t a szándékáról, és meg kell indokolnia azt. Az EÉPH-nak a lehető leghamarabb véleményt kell nyilvánítania az illetékes hatóság részére arról, hogy az első és második albekezdésben foglaltakkal összhangban indokoltnak tartja-e az átmeneti felfüggesztés megszüntetését vagy megújítását.

(5)   Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a következőket:

a)

a (4) bekezdésben említett, a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó likviditási küszöbérték kiszámításához alkalmazandó paraméterek és módszerek. A tagállamok által a küszöbérték kiszámításához alkalmazandó paramétereket és módszereket oly módon kell megállapítani, hogy a küszöbérték elérése az érintett pénzügyi eszköz tekintetében a 2. cikk (1) bekezdésének 17. pontjában alkalmazott kritériumok alapján az Unió valamennyi helyszínén a likviditás számottevő csökkenését jelentse;

b)

minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a vételi és eladási árfolyamok azon sávja, valamint az ilyen árfolyamok melletti kereskedési szándék azon mértéke vagy a kereskedési szándék szerinti árhoz közeli, kereskedés előtt indikatív azon vételi és eladási árak, amelyeket a 8. cikk (1) és (4) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni, figyelembe véve az egyes kereskedési rendszerek sajátosságaihoz való, a 8. cikk (2) bekezdése szerinti szükségszerű hozzáigazítást;

c)

minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében a megbízások azon nagyságrendje, valamint a közzétételükig megbízáskezelési rendszerben tárolt megbízások esetében a megbízások azon típusa és minimális nagyságrendje, amelynél az (1) bekezdés alapján el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételtől;

d)

az (1) bekezdés b) pontjában említett, az adott pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend, valamint azon ajánlatkérési rendszerek és telefonos brókerrendszerek fogalommeghatározása, amelyek esetében az (1) bekezdés alapján el lehet tekintetni a kereskedés előtti közzétételtől.

Az EÉPH-nak az adott pénzügyi eszközre jellemző – az (1) bekezdés b) pontja szerinti – azon nagyságrend meghatározásakor, amely szükségtelen kockázatnak tenné ki a piaci likviditást biztosító szereplőket, figyelembe véve azt, hogy az érintett piaci szereplők lakossági vagy intézményi befektetők-e, az alábbi tényezőket kell figyelembe vennie:

i.

a piaci likviditást biztosító szereplők ilyen nagyságrendek mellett tudják-e fedezni kockázataikat;

ii.

ha az adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-kategória piacának szereplői részben lakossági befektetők, az említett befektetők ügyleteinek átlagos értéke;

e)

azon likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközök vagy pénzügyieszköz-kategóriák, amelyek esetében az (1) bekezdés alapján el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételtől.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

10. cikk

Az átláthatóságot szolgáló, kereskedés utáni adatszolgáltatás követelményei a kereskedési helyszínekre vonatkozóan a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk az azon kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre, kibocsátási egységekre és származtatott termékekre vonatkozóan teljesített ügyletek árát, volumenét és időpontját, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak minden ilyen ügylet adatait – amennyire technikailag megvalósítható – a valós időhöz legközelebb eső időpontban kell közzétenniük.

(2)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak méltányos üzleti feltételek mellett és megkülönböztetésmentesen hozzáférést kell biztosítaniuk a 21. cikk alapján a kötvényekkel, strukturált pénzügyi eszközökkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel végzett ügyleteik adatainak közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az (1) bekezdés szerinti információk közzétételére alkalmaznak.

11. cikk

Halasztott közzététel engedélyezése

(1)   Az illetékes hatóságok engedélyezhetik a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások számára, hogy az ügyletek adatait, az ügylet nagyságrendjétől vagy típusától függően, halasztottan tegyék közzé.

Az illetékes hatóságok különösen olyan ügyletek tekintetében engedélyezhetik a halasztott közzétételt, amelyek

a)

meghaladják az adott, valamely kereskedési helyszínen kereskedett kötvény, strukturált pénzügyi eszköz, kibocsátási egység vagy származtatott termék, illetve az adott, valamely kereskedési helyszínen kereskedett kötvény-, strukturált pénzügyi termék-, kibocsátásiegység-kategória vagy származtatott-termék-kategória szokásos piaci nagyságrendjét; vagy

b)

valamely kereskedési helyszínen forgalmazott olyan kötvényre, strukturált pénzügyi eszközre, kibocsátási egységre vagy származtatott termékre, illetve olyan, valamely kereskedési helyszínen kereskedett kötvény-, strukturált pénzügyi termék-, kibocsátásiegység-kategóriára vagy származtatott-termék-kategóriára vonatkoznak, amelynek nincs likvid piaca;

c)

meghaladnak valamely kereskedési helyszínen forgalmazott kötvényre, strukturált pénzügyi eszközre, kibocsátási egységre vagy származtatott termékre, illetve olyan, valamely kereskedési helyszínen kereskedett kötvény-, strukturált pénzügyi termék-, kibocsátásiegység-kategóriára vagy származtatott-termék-kategóriára jellemző nagyságrendet, ami szükségtelen kockázatnak tenné ki a piaci likviditást biztosító szereplőket, figyelembe véve, hogy az érintett piaci szereplők lakossági vagy intézményi befektetők-e.

A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak előzetes jóváhagyást kell szerezniük az illetékes hatóságoktól a kereskedés halasztott közzétételére javasolt mechanizmusokra, és ezeket a mechanizmusokat a piaci szereplőkkel és a nyilvánossággal világosan közölni kell. Az EÉPH-nak monitoring alá kell vonnia a halasztott kereskedési közzétételek mechanizmusainak az alkalmazását, és éves jelentést kell benyújtania a Bizottságnak azok gyakorlati alkalmazásáról.

(2)   Az az illetékes hatóság, amely egy vagy több olyan kereskedési helyszín felügyeletéért felelős, amelyeken kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek egy adott kategóriájával kereskednek, átmenetileg felfüggesztheti a 10. cikkben említett kötelezettségeket, ha az említett pénzügyieszköz-kategória likviditása a 9. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett módszertannak megfelelően meghatározott küszöbérték alá csökken. Az említett küszöbértéket az érintett pénzügyi eszköz piacára jellemző objektív kritériumok alapján kell meghatározni. Az ilyen átmeneti felfüggesztést közzé kell tenni az érintett illetékes hatóság weboldalán.

Az átmeneti felfüggesztés kezdetben három hónapot meg nem haladó időszakra érvényes, onnan számítva, hogy az érintett illetékes hatóság a felfüggesztést a weboldalán közzétette. A felfüggesztés alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, amennyiben az átmeneti felfüggesztés indoka továbbra is fennáll. Az átmeneti felfüggesztés automatikusan hatályát veszti abban az esetben, ha a három hónapos időszak elteltével nem hosszabbítják meg.

Az érintett illetékes hatóságnak a 10. cikkben említett kötelezettségek átmeneti felfüggesztésének megszüntetése vagy megújítása előtt tájékoztatnia kell az EÉPH-t a szándékáról, és meg kell indokolnia azt. Az EÉPH-nak a lehető leghamarabb véleményt kell nyilvánítania az illetékes hatóság részére arról, hogy az első és második albekezdésben foglaltakkal összhangban indokoltnak tartja-e az átmeneti felfüggesztés megszüntetését vagy megújítását.

(3)   Az illetékes hatóság a halasztott közzététel engedélyezésével összefüggésben:

a)

a halasztás időtartama alatt előírhatja az ügyletre vonatkozó adatok szűkebb körének közzétételét, vagy több ügylet adatainak összesített formában történő közzétételét, illetve e két módszer kombinálását;

b)

a meghosszabbított halasztási időtartam alatt engedélyezheti, hogy az egyes ügyletek nagyságrendjének közzétételére ne kerüljön sor;

c)

az állampapíroktól eltérő nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök esetében meghosszabbított halasztási időtartamra engedélyezheti több ügylet adatainak összesített formában történő közzétételét;

d)

az állampapírok tekintetében határozatlan időre engedélyezheti több ügylet adatainak összesített formában történő közzétételét.

Az állampapírok esetében a b) és a d) pont vagy külön-külön vagy egymást követően vehető igénybe, azaz amikor letelik az a meghosszabbított időszak, amely alatt el lehet tekinteni a nagyságrend közzétételétől, akkor lehetőség nyílik a nagyságrend összesített formában történő közzétételére.

Valamennyi egyéb pénzügyi eszköz esetében a halasztás időtartamának leteltekor közzé kell tenni az ügyletre vonatkozó hiányzó adatokat és az egyes ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot.

(4)   Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki oly módon, hogy lehetővé váljon a 2014/65/EU 64. cikke által előírt információk közzététele a következők meghatározása érdekében:

a)

minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében az ügyletekre vonatkozó azon adatok, amelyeket a befektetési vállalkozásoknak, ezen belül a rendszeres internalizálóknak, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvánosságra kell hozniuk, ideértve a 10. cikk (1) bekezdése szerint és a 21. cikk (1) bekezdése szerint közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítóit, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a pénzügyi eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b)

a valós időhöz lehető legközelebb eső időpontban való közzétételre vonatkozó kötelezettségnek megfelelő időkorlát, beleértve azon eseteket is, amikor az ügyleteket a szokásos kereskedési időn kívül teljesítik;

c)

az e cikk (1) bekezdésével és a 21. cikk (4) bekezdésével összhangban minden érintett pénzügyieszköz-kategória tekintetében azok a feltételek, amelyek mellett a befektetési vállalkozások, ezen belül a rendszeres internalizálók, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások számára megengedhető az ügyletek adatainak halasztott közzététele;

d)

azok a kritériumok, amelyek alapján meg kell határozni, hogy melyek azok az ügylettípusok, illetve az a nagyságrend, amelynek esetében a (3) bekezdés értelmében engedélyezhető a halasztott közzététel és az ügyletre vonatkozó adatok szűkebb körének közzététele, vagy több ügylet adatainak összesített formában történő közzététele, illetve az ügyletek nagyságrendjének közzé nem tétele, különös tekintettel annak engedélyezésére, hogy bizonyos pénzügyi eszközök esetében azok likviditásának függvényében meghosszabbított halasztási időszak legyen alkalmazható.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

3.   FEJEZET

A Kereskedési adatok elkülönített és méltányos üzleti alapon megvalósuló felkínálásának kötelezettsége

12. cikk

A kereskedés előtti és kereskedés utáni adatok elkülönített elérhetővé tételének kötelezettsége

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak a 3. cikkel, a 4. cikkel és a 6–11. cikkel összhangban közzétett információkat úgy kell elérhetővé tenniük a nyilvánosság számára, hogy abban elkülönítik az átláthatóságot szolgáló, a kereskedés előtt és kereskedés után szolgáltatandó adatokat.

(2)   Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az átláthatóságot szolgáló, a kereskedés előtt és kereskedés után szolgáltatandó adatok nyújtásának meghatározására, beleértve az (1) bekezdésben említett információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az adatok bontásának szintjét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

13. cikk

A kereskedés előtti és kereskedés utáni adatok méltányos üzleti alapon való elérhetővé tételének kötelezettsége

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak a 3. cikkel, a 4. cikkel és a 6–11. cikkel összhangban közzétett információkat méltányos üzleti alapon kell elérhetővé tenniük a nyilvánosság számára, és azokhoz megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítaniuk. Ezen információkat a közzétételt követően 15 perccel ingyenesen elérhetővé kell tenni.

(2)   A Bizottság – az 50. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek tisztázzák, hogy mi az (1) bekezdésben említett információk nyilvánosságra hozatalának méltányos üzleti alapja.

III.   CÍM

ÁTLÁTHATÓSÁG A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK ÉS A TŐZSDÉN KÍVÜL KERESKEDŐ BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

14. cikk

A rendszeres internalizálók kötelezettsége a kötelező érvényű jegyzések közzétételére részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök esetében

(1)   A befektetési vállalkozásoknak közzé kell tenniük az azokra a valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozó kötelező érvényű jegyzéseket, amelyek vonatkozásában rendszeres internalizálóként működnek, és amelyeknek likvid piaca van.

Abban az esetben, ha az első albekezdésben említett pénzügyi eszközöknek nincs likvid piaca, a rendszeres internalizálók jegyzéseiket kérésre kötelesek közölni az ügyfeleikkel.

(2)   Ezt a cikket és a 15., 16. és 17. cikket akkor kell a rendszeres internalizálókra alkalmazni, ha azok a szokásos piaci nagyságrendet meg nem haladó nagyságrendben kereskednek. E cikk, valamint a 15., 16. és 17. cikk nem alkalmazandó a rendszeres internalizálókra, amennyiben azok a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó nagyságrendben kereskednek.

(3)   A rendszeres internalizálók eldönthetik, hogy milyen nagyságrendet vagy nagyságrendeket jegyeznek. A minimális jegyzési nagyságrend legalább a valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz szokásos piaci nagyságrendjének 10 %-a. Egy adott, valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz esetében minden egyes jegyzésnek tartalmaznia kell kötelező érvényű vételi és eladási árat vagy árakat, olyan nagyságrend vagy nagyságrendek tekintetében, amelyek elérhetik akár a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok vagy más, hasonló pénzügyi eszközök azon kategóriájának szokásos piaci nagyságrendjét is, amelyhez a pénzügyi eszköz tartozik. Az árnak vagy áraknak tükrözniük kell az adott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz tekintetében uralkodó piaci feltételeket.

(4)   A részvényeket, letéti igazolásokat, tőzsdén kereskedett alapokat, certifikátokat és más, hasonló pénzügyi eszközöket az adott pénzügyi eszköz tekintetében a piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján kategóriákba kell sorolni. A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök adott kategóriájának szokásos nagyságrendje az adott kategóriába tartozó pénzügyi eszközök tekintetében a piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján jellemző nagyságrend.

(5)   A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök piaca az Unióban az adott pénzügyi eszköz tekintetében végrehajtott valamennyi megbízást magában foglalja, kivéve a szokásos piaci nagyságrendet meghaladókat.

(6)   A 26. cikk meghatározásával összhangban minden egyes részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más, hasonló pénzügyi eszköz likviditás szempontjából legfontosabb piacának illetékes hatósága – az adott pénzügyi eszköz tekintetében a piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján – legalább évente meghatározza azt az osztályt, amelybe a szóban forgó pénzügyi eszköz tartozik. Ezt az információt közzé kell tenni az összes piaci résztvevő számára, és továbbítani kell az EÉPH-nak, amely azt a weboldalán közzéteszi.

(7)   A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök hatékony értékelésének biztosítása érdekében, és maximalizálva a befektetési vállalkozások számára annak lehetőségét, hogy ügyfeleik számára a legjobb üzletet kössék, az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek részletesen meghatározzák az (1) bekezdésben említett kötelező érvényű jegyzések közzétételének, az árak érvényben lévő piaci feltételeknek való megfelelősége megállapításának, valamint a (2) és (4) bekezdésben említett szokásos piaci nagyságrend megállapításának feltételeit.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

15. cikk

Ügyfélmegbízások végrehajtása

(1)   A rendszeres internalizálóknak jegyzéseiket a szokásos kereskedési időben rendszeresen és folyamatosan közzé kell tenniük. Jegyzéseiket jogosultak bármikor frissíteni. Lehetővé kell tenni számukra, hogy kivételes piaci feltételek esetén jegyzéseiket visszavonják.

A tagállamok előírják, hogy azok a vállalkozások, amelyek eleget tesznek a „rendszeres internalizáló” fogalommeghatározásában foglalt feltételeknek, értesítsék az illetékes hatóságukat. A hatóság az értesítést továbbítja az EÉPH-nak. Az EÉPH elkészíti az Unió valamennyi rendszeres internalizálóját tartalmazó jegyzéket.

A jegyzéseket a többi piaci résztvevő számára könnyen hozzáférhető módon, méltányos üzleti alapon kell közzétenni.

(2)   A rendszeres internalizálóknak, miközben betartják a 2014/65/EU irányelv 27. cikkét, a megbízás kézhezvételének időpontjában jegyzett árfolyamon kell végrehajtaniuk az ügyfeleiktől olyan részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában kapott megbízásokat, amelyek tekintetében rendszeres internalizálók.

E megbízásokat azonban indokolt esetben kedvezőbb árfolyamon is végrehajthatják, feltéve, hogy az árfolyam a piaci feltételekhez közeli, közzétett sávba esik.

(3)   A rendszeres internalizálók a szakmai ügyfelektől kapott megbízásaikat jegyzett árfolyamaiktól eltérő árfolyamokon a (2) bekezdésben megállapított követelmények teljesítése nélkül végrehajthatják olyan ügyletek tekintetében, amelyeknél a több értékpapírral kapcsolatos végrehajtás egyetlen ügylet része, vagy olyan megbízások tekintetében, amelyekre a folyó piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak.

(4)   Amennyiben azon rendszeres internalizáló, aki csak egy jegyzést tesz közzé, vagy akinek a legmagasabb jegyzése alacsonyabb, mint a szokásos piaci nagyságrend, ügyfelétől olyan nagyságrendre kap megbízást, amely a jegyzési nagyságrendnél nagyobb, de a szokásos piaci nagyságrendnél kisebb, dönthet úgy, hogy a megbízásnak végrehajtja azt a részét is, amely meghaladja a jegyzési nagyságrendjét, feltéve, hogy azt a jegyzett árfolyamon hajtja végre, kivéve, ha az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek alapján ez másként is megengedett. Ha a rendszeres internalizáló különféle nagyságrendeket jegyez, és az ilyen nagyságrendek közötti nagyságrendre kap megbízást, és annak végrehajtását választja, a megbízást a 2014/65/EU irányelv 28. cikkével összhangban valamely jegyzett árfolyamán kell végrehajtania, kivéve, ha az e cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított feltételek alapján ez másként is megengedett.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap az 50. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek tisztázzák, mi jelent méltányos üzleti alapot az (1) bekezdésben említett tájékoztatás nyilvánossá tételéhez.

16. cikk

Az illetékes hatóságok kötelezettségei

Az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy:

a)

a befektetési vállalkozások rendszeresen frissítik-e a 14. cikknek megfelelően közzétett vételi és eladási árfolyamaikat, és olyan árfolyamokat tartanak-e fenn, amelyek tükrözik az uralkodó piaci feltételeket;

b)

a befektetési vállalkozások betartják-e a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított árjavításra vonatkozó feltételeket.

17. cikk

A jegyzésekhez való hozzáférés

(1)   A rendszeres internalizálók számára engedélyezni kell, hogy kereskedési politikájuk alapján és objektív, megkülönböztetésmentes módon eldöntsék, hogy mely ügyfeleknek biztosítják a hozzáférést jegyzéseikhez. E célból egyértelmű szabályokat kell meghatározni a jegyzésekhez való hozzáférésre. A rendszeres internalizálók elutasíthatják az üzleti kapcsolat felvételét, vagy megszakíthatják üzleti kapcsolataikat az ügyfelekkel olyan üzleti megfontolások alapján, mint az ügyfél hitelképessége, a partnerkockázat és az ügylet végleges teljesítése.

(2)   Az egy ügyféllel kötött ügyletek halmozásával kapcsolatos kockázati kitettség csökkentése érdekében a rendszeres internalizálók számára lehetővé kell tenni, hogy megkülönböztetésmentesen korlátozzák az egy ügyféllel a közzétett feltételeknek megfelelően kötött ügyletek számát. Megkülönböztetésmentesen korlátozhatják a 2014/65/EU irányelv 28. cikkével összhangban a különböző ügyfelekkel egy időben kötött ügyletek számát, azzal a feltétellel, hogy ez csak akkor megengedhető, ha az ügyfelek által adott megbízások száma és/vagy nagyságrendje lényegesen meghaladja a szokásos mértéket.

(3)   A részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök hatékony értékelésének biztosítása érdekében, és maximalizálva a befektetési vállalkozások számára annak lehetőségét, hogy ügyfeleik számára a legjobb üzletet kössék, a Bizottság az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák:

a)

azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy a jegyzést a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően rendszeresen és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon közzéteszik-e, valamint azok az eszközök, amelyekkel a befektetési vállalkozás megfelelhet a jegyzései közzétételére vonatkozó kötelezettségének, ideértve a következő közzétételi lehetőségeket:

i.

bármely olyan szabályozott piac rendszerein keresztül, amelyre az adott pénzügyi eszközt bevezették;

ii.

jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül;

iii.

saját mechanizmuson keresztül;

b)

azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy melyek azok az ügyletek, amelyeknek több értékpapírral történő teljesítése egyetlen ügylet része, illetve melyek azok a megbízások, amelyek a folyó piaci árfolyamtól eltérő feltételek alá tartoznak a 15. cikk (3) bekezdésében említettek szerint;

c)

azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy mely feltételek tekinthetők olyan kivételes piaci feltételeknek, amelyek lehetővé teszik a jegyzés visszavonását, továbbá a jegyzések 15. cikk (1) bekezdésében említett aktualizálásának feltételei;

d)

azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy az ügyfelek által adott megbízások száma és/vagy volumene mikor haladja meg jelentősen a (2) bekezdésben említett szokásos mértéket;

e)

azok a kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy az árak mikor esnek a 15. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti, a piaci feltételekhez közeli, közzétett sávba.

18. cikk

A rendszeres internalizálók közzétételi kötelezettsége a kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre, kibocsátási egységekre és származtatott termékekre vonatkozó kötelező érvényű jegyzések tekintetében

(1)   A befektetési vállalkozásoknak közzé kell tenniük a valamely kereskedési helyszínen kereskedett azon kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre, kibocsátási egységekre és származtatott termékekre vonatkozó kötelező érvényű jegyzéseket, amelyekre vonatkozóan rendszeres internalizálók, és amelyek piaca likvid, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)

a rendszeres internalizálót ügyfele kéri fel a jegyzésre;

b)

a rendszeres internalizáló beleegyezik a jegyzésbe.

(2)   Azon kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek esetében, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek, és amelyeknek nincs likvid piaca, a rendszeres internalizálók jegyzéseiket kérésre kötelesek közölni az ügyfeleikkel, amennyiben beleegyeznek a jegyzésbe. E kötelezettség alól adható mentesség, amennyiben teljesülnek a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(3)   A rendszeres internalizálók jegyzéseiket jogosultak bármikor frissíteni. Kivételes piaci feltételek esetén jegyzéseiket vissza is vonhatják.

(4)   Az tagállamok előírják, hogy a rendszeres internalizálónak minősülő vállalkozások értesítsék az illetékes hatóságukat. Ezen értesítést meg kell küldeni az EÉPH-nak. Az EÉPH létrehozza az Unióban működő rendszeres internalizálók listáját.

(5)   A rendszeres internalizálóknak az (1) bekezdéssel összhangban közzétett kötelező érvényű jegyzéseket más ügyfeleiknek is rendelkezésére kell bocsátaniuk. Ennek ellenére a rendszeres internalizálók számára engedélyezni kell, hogy kereskedési politikájuk alapján és objektív, megkülönböztetésmentes módon eldöntsék, hogy mely ügyfeleknek biztosítják a hozzáférést jegyzéseikhez. A rendszeres internalizálóknak e célból egyértelmű szabályokat kell kialakítaniuk a jegyzésekhez való hozzáférésre vonatkozóan. A rendszeres internalizálók elutasíthatják az üzleti kapcsolat felvételét, vagy megszakíthatják üzleti kapcsolataikat az ügyfelekkel olyan üzleti megfontolások alapján, mint az ügyfél hitelképessége, a partnerkockázat és az ügylet végleges teljesítése.

(6)   A rendszeres internalizálóknak vállalniuk kell, hogy minden olyan ügyféllel ügyletet kötnek a közzétett feltételek szerint, akinek a jegyzést az (5) bekezdéssel összhangban a rendelkezésére bocsátották, amennyiben a jegyzésben szereplő nagyságrend a 9. cikk (5) bekezdésének d) pontjával összhangban megállapított, a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrenddel egyenlő vagy annál kisebb.

A rendszeres internalizálóknak a kötelező érvényű jegyzések (1) bekezdés szerinti közzétételére vonatkozó kötelezettsége nem terjed ki azokra a pénzügyi eszközökre, amelyek nem érik el a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározott likviditási küszöbértéket.

(7)   A rendszeres internalizálók számára engedélyezni kell, hogy megkülönböztetésmentesen és átláthatóan korlátozzák azoknak az ügyleteknek a számát, amelyeknek az ügyfelekkel való megkötését bármely adott jegyzés alapján vállalják.

(8)   Az (1) és a (5) bekezdés alapján közzétett, valamint a (6) bekezdésben említett nagyságrendben vagy annál kisebb nagyságrendben adott jegyzéseket a többi piaci résztvevő számára könnyen hozzáférhető módon, méltányos üzleti alapon kell közzétenni.

(9)   A jegyzett árfolyamnak vagy árfolyamoknak adott esetben biztosítaniuk kell, hogy a rendszeres internalizáló teljesítse a 2014/65/EU irányelv 27. cikke szerinti kötelezettségeit, és tükrözniük kell az érvényben lévő piaci feltételeket azon árak tekintetében, amelyeken az ugyanolyan vagy hasonló pénzügyi eszközök tekintetében ügyleteket kötnek valamely kereskedési helyszínen.

A megbízásokat azonban indokolt esetben kedvezőbb árfolyamon is végrehajthatják, feltéve, hogy ez az árfolyam a piaci feltételekhez közeli, közzétett sávba esik.

(10)   Azok a rendszeres internalizálók, amelyek a 9. cikk (5) bekezdésének d) pontjával összhangban meghatározott, a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó nagyságrendben kereskednek, nem tartoznak e cikk hatálya alá.

19. cikk

Monitoring az EÉPH által

(1)   Az illetékes hatóságoknak és az EÉPH-nak monitoring alá kell vonniuk a 18. cikk alkalmazását azon nagyságrendek tekintetében, amelyeken a befektetési vállalkozás a jegyzéseket az ügyfelei és a vállalkozás más kereskedési tevékenysége kapcsán más piaci szereplők rendelkezésére bocsátotta, valamint azt, hogy a jegyzések milyen mértékben tükrözik az érvényben lévő piaci feltételeket az ugyanolyan vagy hasonló pénzügyi eszközök tekintetében valamely kereskedési helyszínen kötött ügyletekhez képest. Az EÉPH 2019. január 3-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak a 18. cikk alkalmazásáról. A 18. cikk (6) bekezdésében említett küszöbértéket éppen meghaladó vagy az érvényben lévő piaci feltételeken kívül eső jelentős jegyzési és kereskedési tevékenység esetén az EÉPH-nak a jelentést e határidő előtt kell benyújtania a Bizottság felé.

(2)   A Bizottság az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, meghatározva a 18. cikk (6) bekezdésében említett azon nagyságrendeket, amelyeknél a vállalkozásnak minden olyan ügyféllel ügyletet kell kötnie, amelynek a jegyzést a rendelkezésére bocsátotta. Az adott pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet a 9. cikk (5) bekezdésének d) pontjában előírt kritériumokkal összhangban kell meghatározni.

(3)   A Bizottság – az 50. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek tisztázzák, hogy mi tekintendő a 18. cikk (8) bekezdésében említett jegyzések méltányos üzleti alapon történő nyilvánosságra hozatalának.

20. cikk

Kereskedés utáni közzététel a befektetési vállalkozások, ezen belül a rendszeres internalizálók által a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában

(1)   Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek akár saját számlára, akár ügyfeleik nevében valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel ügyleteket kötnek, nyilvánosságra kell hozniuk ezeknek az ügyleteknek a volumenét és árfolyamát, valamint az ügyletkötés időpontját. Ezeket az információkat egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozni.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése szerint közzétett információknak és a közzétételi határidőknek meg kell felelniük a 6. cikk alapján elfogadott követelményeknek, ideértve a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardokat is. Amennyiben a 7. cikk alapján elfogadott intézkedések a valamely kereskedési helyszínen kereskedett részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más, hasonló pénzügyi eszközökkel végzett ügyletek egyes kategóriái vonatkozásában halasztott közzétételről rendelkeznek, úgy e lehetőség akkor is vonatkozik ezen ügyletekre, ha azokat a kereskedési helyszíneken kívül teljesítik.

(3)   Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák a következőket:

a)

az e cikk szerint közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítói, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a pénzügyi eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b)

az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alkalmazása olyan ügyletek esetében, amelyek az említett pénzügyi eszközök biztosítéki, kölcsönzési vagy más célú felhasználásával járnak, ha a pénzügyi eszközök cseréjét a pénzügyi eszköz folyó piaci értékelésétől eltérő tényezők határozzák meg.

c)

az ügyletben érintett azon fél, amelyiknek az (1) bekezdés értelmében az ügyletet nyilvánosságra kell hoznia, amennyiben az ügylet mindkét érintettje befektetési vállalkozás.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

21. cikk

Kereskedés utáni közzététel a befektetési vállalkozások, ezen belül a rendszeres internalizálók által a kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vonatkozásában

(1)   Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek akár saját számlára, akár ügyfeleik nevében valamely kereskedési helyszínen kereskedett kötvényekkel, strukturált pénzügyi eszközökkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel ügyleteket kötnek, nyilvánosságra kell hozniuk ezen ügyletek volumenét és árfolyamát, valamint az ügyletkötés időpontját. Ezeket az információkat jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozni.

(2)   Az egyes ügyleteket egyszeri alkalommal, egy egységes jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozni.

(3)   Az (1) bekezdés szerint közzétett információknak és a közzétételi határidőknek meg kell felelniük a 10. cikk alapján elfogadott követelményeknek, ideértve a 11. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardokat is.

(4)   Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy engedélyezzék a befektetési vállalkozások számára a halasztott közzétételt, vagy kérhetik az ügyletre vonatkozó adatok szűkebb körének közzétételét, több ügylet adatainak összesített formában történő közzétételét, illetve e két módszer kombinálását a halasztás időtartama alatt, illetve az egyes ügyletek nagyságrendjére vonatkozó adatok közzétételétől való eltekintést meghosszabbított halasztási időtartamra engedélyezhetik, vagy az állampapíroktól eltérő nem részvényjellegű értékpapírok esetében meghosszabbított halasztási időtartamra engedélyezhetik több ügylet adatainak összesített formában történő közzétételét, vagy állampapírok esetében határozatlan időre engedélyezhetik több ügylet adatainak összesített formában történő közzétételét, valamint a 11. cikkben meghatározott feltételekkel megegyező feltételek mellett átmenetileg felfüggeszthetik az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket.

Ha a 11. cikk alapján elfogadott intézkedések a valamely kereskedési helyszínen kereskedett kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek meghatározott kategóriái tekintetében halasztott közzétételről és az ügyletre vonatkozó adatok szűkebb körének közzétételéről, több ügylet adatainak összesített formában történő közzétételéről, illetve e két módszer kombinálásáról, vagy az ügyletek nagyságrendjére vonatkozó adatok közzétételétől való eltekintésről rendelkeznek, akkor ez a lehetőség akkor is vonatkozik ezekre az ügyletekre, ha azokat a kereskedési helyszíneken kívül teljesítik.

(5)   Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki oly módon, hogy lehetővé a 2014/65/EU irányelv 64. cikke által előírt információk közzététele a következők meghatározása érdekében:

a)

az e cikkel összhangban közzétett ügyletek különböző típusainak azonosítói, különbséget téve azok között, amelyeket elsősorban a pénzügyi eszközök értékeléséhez kapcsolódó tényezők határoznak meg és azok között, amelyeket más tényezők határoznak meg;

b)

az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alkalmazása olyan ügyletek esetében, amelyek az említett pénzügyi eszközök biztosítéki, kölcsönzési vagy más célú felhasználásával járnak, ha a pénzügyi eszközök cseréjét a pénzügyi eszköz folyó piaci értékelésétől eltérő tényezők határozzák meg;

c)

az ügyletben érintett azon fél, amelyiknek az (1) bekezdés értelmében az ügyletet nyilvánosságra kell hoznia, amennyiben az ügylet mindkét érintettje befektetési vállalkozás.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

22. cikk

Információ rendelkezésre bocsátása az átláthatóság és egyéb számítások céljára

(1)   Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság el tudja végezni az átláthatóságot szolgáló, a kereskedés előtti és utáni adatszolgáltatási előírásoknak, valamint a 3–11. cikkben, a 14–21. cikkben és a 32. cikkben előírt, a pénzügyi eszközökre vonatkozó kereskedési kötelezettségeknek a meghatározását lehetővé tevő számításokat, továbbá annak érdekében, hogy meg tudja határozni azt, hogy egy adott befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak tekintendő-e, az illetékes hatóságok információt kérhetnek az alábbiaktól:

a)

kereskedési helyszínek;

b)

APA-k; továbbá

c)

CTP-k.

(2)   A kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek a szükséges adatokat kellő időn keresztül tárolniuk kell.

(3)   Az illetékes hatóságok továbbítják az EÉPH-nak ezt az információt, mivel az EÉPH előírja az 5. cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett jelentések elkészítését.

(4)   Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza az adatkérések tartalmát és gyakoriságát, valamint azt, hogy a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek milyen formátumban és milyen határidőn belül kell válaszolniuk az (1) bekezdés szerinti ilyen adatkérésekre, továbbá azt is meg kell határoznia, hogy milyen típusú adatokat kell tárolni és hogy mi az a legrövidebb időtartam, ameddig a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek a (2) bekezdéssel összhangban tárolniuk kell az adatokat ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni az ilyen adatkéréseknek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

23. cikk

A befektetési vállalkozásokra vonatkozó kereskedési kötelezettség

(1)   A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel általa teljesített ügyletekre vagy a kereskedési helyszínen részvényekkel általa teljesített ügyletekre az esettől függően szabályozott piacon, MTF-en vagy rendszeres internalizálón, vagy azokkal a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyenértékűnek tekintett, harmadik országbeli kereskedési helyszínen kerüljön sor, kivéve, ha azokra az alábbiak valamelyike jellemző:

a)

nem szisztematikus, ad hoc, rendszertelen és nem gyakori jellegűek; vagy

b)

elfogadható partnerek és/vagy szakmai ügyfelek között bonyolítják le őket és nem járulnak hozzá az árfeltárási folyamathoz.

(2)   Az olyan belső párosító rendszereket üzemeltető befektetési vállalkozásoknak, amelyek a részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más, hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyfélmegbízásokat multilaterális alapon hajtják végre, rendelkezniük kell a 2014/65/EU irányelv szerinti MTF engedéllyel, és meg kell felelniük az ilyen engedélyekkel kapcsolatos valamennyi vonatkozó rendelkezésnek.

(3)   E cikk következetes alkalmazása érdekében az EÉPH-nak olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák azoknak a részvényügyleteknek a sajátos jellemzőit, amelyek nem járulnak hozzá az (1) bekezdésben említett árfeltárási folyamathoz, figyelembe véve az alábbi eseteket:

a)

rejtett likviditási ügyletek; vagy

b)

amikor az ilyen pénzügyi eszközök cseréjét a pénzügyi eszköz aktuális piaci értékelésén kívüli tényezők határozzák meg.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

IV.   CÍM

ÜGYLETJELENTÉS

24. cikk

A piacok integritásának fenntartására vonatkozó kötelezettség

Az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének megfelelően az EÉPH által koordinált illetékes hatóságok az 596/2014/EU rendelet érvényesítésére vonatkozó felelősség megosztásának sérelme nélkül monitoring alá vonják a befektetési vállalkozások tevékenységét annak biztosítására, hogy becsületesen, tisztességesen, hivatásszerűen és a piac integritását elősegítő módon járjanak el.

25. cikk

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

(1)   A befektetési vállalkozásnak öt éven át meg kell őriznie az illetékes hatóság számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamennyi megbízására és valamennyi lebonyolított ügyletére vonatkozó lényeges adatokat, függetlenül attól, hogy saját számlára vagy ügyfél nevében kereskedett-e. Az ügyfelek nevében végzett ügyletek esetén a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az ügyfél kilétére vonatkozó összes információt és adatot, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előírt információkat (27). Az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében megállapított eljárásnak és feltételeknek megfelelően az EÉPH hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.

(2)   A kereskedési helyszín működtetőjének legalább öt éven át meg kell őriznie az illetékes hatóság számára a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, a rendszerein keresztül meghirdetett összes megbízásra vonatkozó lényeges adatokat. A nyilvántartások tartalmazzák a megbízás jellemzőit képező releváns adatokat, beleértve azokat, amelyek a megbízást kapcsolatba hozzák a megbízás alapján teljesített ügylettel (ügyletekkel), és amelynek részleteit a 26. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban jelenteni kell. Az EÉPH szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok hozzáférését az e bekezdés szerinti információkhoz.

(3)   Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia azoknak a megbízással összefüggő lényeges adatoknak a pontos meghatározása érdekében, amelyeket az e cikk (2) bekezdése értelmében meg kell őrizni, de nem szerepelnek a 26. cikkben.

E szabályozástechnikai standardtervezeteket között szerepelnie kell a megbízást továbbító tag vagy résztvevő azonosító kódjának, a megbízás azonosító kódjának, a megbízás továbbítása dátumának és idejének, a megbízás jellemzőinek, beleértve a megbízás típusát, a limitárat ha van ilyen, az érvényesség időtartamát, a megbízással kapcsolatos esetleges utasításokat, az esetleges módosításokkal kapcsolatos adatokat, a megbízás törlését, részben vagy teljes egészében történő végrehajtását, a megbízotti vagy megbízói minőséget.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

26. cikk

Ügyletjelentési kötelezettség

(1)   Azok a befektetési vállalkozások, amelyek pénzügyi eszközökkel ügyleteket teljesítenek, az ilyen ügyletek adatairól a lehető leghamarabb, de legkésőbb a következő munkanap zárásáig mindenre kiterjedő és pontos jelentést tesznek az illetékes hatóságnak.

Az illetékes hatóságoknak az a 2014/65/EU irányelv 85. cikkének megfelelően ki kell dolgozniuk a szükséges eljárásokat annak biztosítására, hogy az adott pénzügyi eszközök likviditása szempontjából legfontosabb piac illetékes hatósága is megkapja ezeket az információkat.

Az illetékes hatóságok kérésre az EÉPH rendelkezésére bocsátják az e cikkel összhangban jelentett valamennyi információt.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kötelezettség alkalmazandó az alábbiakra:

a)

a piacra bevezetett, vagy kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszközök, vagy olyan pénzügyi eszközök, amelyekre vonatkozóan forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be;

b)

azok a pénzügyi eszközök, amelyeknél az alapul szolgáló pénzügyi eszközzel valamely kereskedési helyszínen kereskednek; továbbá

c)

azok a pénzügyi eszközök, amelyeknél az alapul szolgáló eszköz egy olyan pénzügyi eszközöket tartalmazó kosár vagy index, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek.

A kötelezettség attól függetlenül alkalmazandó az a), b) és c) pontban említett pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekre, hogy az ügyleteket a kereskedési helyszínen folytatják-e le.

(3)   A jelentéseknek adatokat kell szolgáltatniuk különösen a vásárolt vagy eladott pénzügyi eszközök nevéről és számáról, a teljesítés mennyiségéről, dátumáról és idejéről, az ügyleti árakról, tartalmazniuk kell azoknak az ügyfeleknek az azonosítását, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet teljesítette, a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet teljesítéséért felelős személyeknek és a használt számítógépes algoritmusoknak az azonosítását, annak az alkalmazandó mentességnek az azonosítását, amely alapján a kereskedésre sor került, az érintett befektetési vállalkozások azonosításának módját, valamint a 236/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti, részvényekkel és állampapírokkal kapcsolatos, az említett rendelet 12., 13. és 17. cikkének hatálya alá tartozó short ügyleteknek az azonosítását. Azoknál az ügyleteknél, amelyeket kereskedési helyszínen teljesítettek, a jelentéseknek tartalmazniuk kell az ügyletek típusait azonosító megjelöléseket is, a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontja és a 21. cikk (5) bekezdésének a) pontja alapján elfogadandó intézkedéseknek megfelelően. A származtatott ügyletekre vonatkozóan a jelentésekben fel kell tüntetni, hogy az ügylet a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének megfelelően objektíven mérhető módon csökkenti-e kockázatokat

(4)   Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek megbízásokat továbbítanak, a megbízás továbbításakor meg kell adniuk az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összes adatot. A befektetési vállalkozás ahelyett, hogy a megbízás továbbításakor megadná az említett adatokat, választhatja azt a lehetőséget is, hogy a továbbított megbízást végrehajtását követően az (1) bekezdésben foglalt előírások szerint ügyletként jelenti. Ebben az esetben a befektetési vállalkozásnak az ügyleti jelentésben fel kell tüntetnie, hogy az ügylet egy továbbított megbízásra vonatozik.

(5)   A kereskedési helyszín működtetőjének jelentést kell tennie azon ügyletek részleteiről, amelyeket a platformján kereskedett eszközökkel, rendszerein keresztül olyan vállalkozás teljesít, amely az (1) és a (3) bekezdés szerint nem tartozik ennek a rendeletnek a hatálya alá.

(6)   Az ügyfelek azonosítását célzó, (3) és (4) bekezdés szerinti azonosítás bejelentésére a befektetési vállalkozások egy, a jogi személy ügyfelek azonosítására létrehozott, jogi személyi azonosítót használnak.

Az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban 2016. január 3-ig iránymutatásokat dolgoz ki annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyi azonosítók Unión belüli alkalmazása megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, különösen pedig a Pénzügyi Stabilitási Tanács által megállapított előírásoknak.

(7)   Az (1), (3) és (9) bekezdéssel összhangban a bejelentéseket az illetékes hatóságnak vagy maga a befektetési vállalkozás köteles megtenni, vagy a nevében eljáró ARM vagy az a kereskedési helyszín, amelynek rendszerén keresztül az ügylet megtörtént.

A befektetési vállalkozások felelnek az illetékes hatóságnak benyújtott jelentések hiánytalanságáért, pontosságáért és időben történő benyújtásáért.

Az említett felelősségtől eltérve, amennyiben egy befektetési vállalkozás a fent említett ügyletek részleteiről a nevében vagy egy kereskedési helyszín nevében eljáró ARM-en keresztül jelent, a befektetési vállalkozás nem visel felelősséget az ARM-nek vagy a kereskedelmi helyszínnek tulajdonítandó jelentések teljessége, pontossága vagy időben történő benyújtása tekintetében fennálló hiányosságok vonatkozásában. Ezekben az esetekben és a 2014/65/EU irányelv 66. cikke (4) bekezdésére figyelemmel ezekért a hiányosságokért az ARM vagy a kereskedési helyszín viseli a felelősséget.

Ugyanakkor a befektetési vállalkozásoknak ésszerű intézkedéseket kell tenniük a nevükben benyújtott ügyletjelentések hiánytalanságának, pontosságának és időben való beadásának ellenőrzése érdekében.

A székhely szerinti tagállam előírja, hogy a kereskedési helyszín, amennyiben a befektetési vállalkozás nevében bejelentést tesz, rendelkezzen az információk továbbítására használt eszközök biztonságát és hitelesítését garantáló, stabil biztonsági mechanizmusokkal, amelyek minimalizálják az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és az adatok bizalmasságának mindenkori megőrzésével megelőzik az információ kiszivárgását. A székhely szerinti tagállam előírja, hogy a kereskedési helyszínnek megfelelő erőforrásokkal és tartalékrendszerekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy szolgáltatásait mindenkor nyújtani tudja, és fenn tudja azokat tartani.

A vételi és eladási ajánlatok egyeztetésére vagy bejelentésére szolgáló rendszereket – ideértve a 648/2012/EU rendelet VI. címével összhangban bejegyzett vagy elismert kereskedési adattárakat – az illetékes hatóság jóváhagyhatja olyan ARM-ként, amely az (1), (3) és (9) bekezdéssel összhangban ügyleti jelentéseket továbbít az illetékes hatóságnak.

Amennyiben az ügyleteket a 648/2012/EU rendelet 9. cikkével összhangban egy ARM-ként jóváhagyott kereskedési adattárnak jelentették, és e jelentések tartalmazzák az (1), (3) és a (9) bekezdés szerint megkövetelt adatokat, és ezen adatokat a kereskedési adattár az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül továbbítja az illetékes hatóságnak, úgy a befektetési vállalkozás számára az (1) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítettnek tekintendő.

Ha az ügyleti jelentések hibásak vagy hiányosak, az ügyleti jelentéseket benyújtó ARM, befektetési vállalkozás vagy kereskedési helyszín kijavítja az információt és javított jelentést nyújt be az illetékes hatóságnak.

(8)   Amennyiben a 2014/65/EU irányelv 35. cikkének (8) bekezdésével összhangban e cikk szerinti jelentéseket továbbítanak a fogadó tagállam illetékes hatósága részére, úgy az ezt az információt továbbítja a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz, kivéve, ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai úgy döntenek, hogy nem kívánják az ilyen információt megkapni.

(9)   Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)

az (1) és (3) bekezdésnek megfelelően jelentendő információk adatstandardjait és formátumait, ideértve a pénzügyi ügyletek bejelentésének módszereit és szabályait, valamint az ilyen jelentések formáját és tartalmát;

b)

az (1) bekezdés szerinti fontos piac meghatározásának kritériumait;

c)

a hivatkozásokat a vásárolt vagy eladott pénzügyi eszközökre, a teljesítés mennyiségére, dátumára és idejére, az ügyleti árakra, az ügyfél-azonosítási információkra és adatokra, azoknak az ügyfeleknek a megjelölésére, amelyek nevében a befektetési vállalkozás az adott ügyletet teljesítette, a befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért és az ügylet teljesítéséért felelős személyeknek és a használt számítógépes algoritmusoknak az azonosítására, arra az alkalmazandó mentességet azonosító megjelölésre, amely alapján a kereskedésre sor került, az érintett befektetési vállalkozások azonosításának módjára, az ügylet teljesítésének módszerére, azokra az adatmezőkre, amelyek a (3) bekezdésnek megfelelően az ügyleti jelentések feldolgozásához és elemzéséhez szükségesek; valamint

d)

a (3) bekezdésben említett, részvényekkel és állampapírokkal kapcsolatos short ügyleteket azonosító megjelölést;

e)

a (2) bekezdéssel összhangban bejelentendő pénzügyi eszközök vonatkozó kategóriáit;

f)

a jogi személyi azonosítók tagállamok általi, z (6) bekezdéssel összhangban történő kidolgozásának, kiosztásának és fenntartásának feltételeit, és azokat a feltételeket, amelyekkel a befektetési vállalkozások felhasználhatják ezeket a jogi személyi azonosítókat az (1) bekezdés szerint általuk elkészítendő ügyletjelentésekben az ügyfeleket azonosító, a (3), (4) és (5) bekezdés alapján való megjelölésre;

g)

az ügyleti adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazását a befektetési vállalkozások fióktelepeire;

h)

e cikk alkalmazásában mi minősül ügyletnek és ügylet teljesítésének;

i)

mikor tekintendő úgy, hogy egy befektetési vállalkozás továbbított egy megbízást a (4) bekezdés alkalmazásában.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(10)   2019. január 3-ig az EÉPH jelentést nyújt be a Bizottságnak e cikk működéséről, ideértve a 648/2012/EU rendelet szerinti, vonatkozó jelentéstételi kötelezettségekkel való kölcsönhatását és azt, hogy a kapott és az illetékes hatóságok között kicserélt ügyletjelentések tartalma és formátuma lehetővé teszi-e a befektetési vállalkozások tevékenységeinek az e rendelet 24. cikke szerinti monitoringját. A Bizottság lépéseket tehet, hogy esetleges változtatásokat javasoljon, beleértve annak előírását, hogy az ügyleteket az illetékes hatóságok helyett kizárólag az EÉPH által kijelölt egységes rendszernek kell továbbítani. A Bizottság továbbítja az EÉPH jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

27. cikk

Adatszolgáltatási kötelezettség a pénzügyi eszközökre vonatkozó referenciaadatok tekintetében

(1)   A szabályozott piacra bevezetett vagy MTF-eken vagy OTF-eken kereskedett pénzügyi eszközök tekintetében a kereskedési helyszínek a 26. cikk szerinti ügyletjelentés céljából megküldik az illetékes hatóságoknak az azonosító referenciaadatokat.

A 26. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, annak rendszerében kereskedett egyéb pénzügyi eszközök tekintetében minden egyes rendszeres internalizáló az illetékes hatósága rendelkezésére bocsátja az ezekkel a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos referenciaadatokat.

Az azonosító referenciaadatoknak készen kell állniuk az illetékes hatósághoz való, egységes és elektronikus formátumban történő benyújtásra, mielőtt az adott pénzügyi eszköz kereskedése megkezdődik. A pénzügyi eszközre vonatkozó referenciaadatokat a pénzügyi eszközt érintő minden adatváltozás esetén aktualizálni kell. Az illetékes hatóságoknak késedelem nélkül továbbítaniuk kell ezeket az értesítéseket az EÉPH számára, amely azonnal közzéteszi azokat a weboldalán. Az EÉPH-nak e referenciaadatokhoz hozzáférést kell biztosítania az illetékes hatóságok számára.

(2)   Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok a 26. cikk szerint monitoring alá vonhassák a befektetési vállalkozások tevékenységeit, biztosítva, hogy azok tisztességesen, méltányosan és szakszerűen, továbbá olyan módon járnak el, hogy előmozdítsák a piaci integritást, az EÉPH és az illetékes hatóságok megállapítják a következők biztosításához szükséges intézkedéseket:

a)

az EÉPH és az illetékes hatóságok ténylegesen megkapják a pénzügyi eszközök referenciaadatait az (1) bekezdés szerint;

b)

az így megkapott adatok minősége megfelelő a 26. cikk szerinti ügyletjelentési kötelezettség céljára;

c)

a pénzügyi eszközök (1) bekezdés szerint megkapott referenciaadatainak az érintett illetékes hatóságok közötti cseréje ténylegesen megtörténik.

(3)   Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az alábbiakat:

a)

a pénzügyi eszközök referenciaadataira vonatkozó adatstandardokat és adatformátumokat az (1) bekezdéssel összhangban, többek között az adatok az illetékes hatóságoknak történő átadására és frissítésére és az EÉPH-nak az (1) bekezdéssel összhangban való továbbítására vonatkozó módszereket és megállapodásokat, valamint a szóban forgó adatok formátumát és tartalmát;

b)

az EÉPH és az illetékes hatóságok által a (2) bekezdés szerint kötendő megállapodásokkal kapcsolatban szükséges technikai intézkedéseket.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

V.   CÍM

SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEK

28. cikk

A szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken való kereskedés kötelezettsége

(1)   A 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 8. pontja szerinti pénzügyi szerződő felek és az ugyanezen rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontjában jelzett feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő felek – azon származtatott termékek tekintetében, amelyek a származtatott termékek olyan kategóriájához tartoznak, amelyet a 32. cikkben ismertetett eljárásnak megfelelően kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak is nyilvánítottak, és amelyek szerepelnek a 34. cikkben említett jegyzékben – más ilyen pénzügyi szerződő felekkel vagy a 648/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése b) pontjában jelzett feltételeket teljesítő más ilyen nem pénzügyi szerződő felekkel a fent említett rendelet 3. cikke értelmében nem csoporton belüli ügyleteknek minősülő ügyleteket vagy ugyanezen rendelet 89. cikkében foglalt átmeneti rendelkezések hatálya alá nem tartozó ügyleteket csak a következő piacokon köthetik meg:

a)

szabályozott piacok;

b)

MTF-ek;

c)

OTF-ek; vagy

d)

harmadik országok kereskedési helyszínei, feltéve, hogy a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban határozatot hozott, és hogy a harmadik ország ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyezett kereskedési helyszínek elismeréséhez, hogy a harmadik országban kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékeket nem kizárólagos alapon a piacra bevezessék vagy azokkal kereskedjenek.

(2)   A kereskedési kötelezettséget alkalmazni kell az (1) bekezdésben említett azon szerződő felekre is, amelyek a származtatott termékek kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított kategóriájához tartozó termékekkel kötnek ügyletet olyan harmadik országbeli pénzügyi intézményekkel vagy más olyan harmadik országbeli gazdálkodó egységekkel, amelyek, ha az Unióban lennének letelepedettek, elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznának. A kereskedési kötelezettséget alkalmazni kell olyan harmadik országbeli gazdálkodó egységekre is, amelyek, ha az Unióban lennének letelepedettek, elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznának, és amelyek a származtatott termékek kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított kategóriához tartozó termékekkel kötnek ügyletet, feltéve, hogy az adott ügylet közvetlen, jelentős és előre látható hatással lesz az Unióban, vagy amikor a kötelezettség előírása annak érdekében szükséges vagy helyénvaló, hogy megakadályozza e rendelet rendelkezéseinek megkerülését.

Az EÉPH rendszeresen monitoring alá vonja az azon származtatott termékekkel kapcsolatos tevékenységet, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben meghatározott kereskedési kötelezettség hatálya alá, annak érdekében, hogy azonosítsa azokat az eseteket, amikor egy bizonyos szerződéskategória rendszerkockázatot jelenthet, és kiküszöbölje a szabályozási arbitrázst a kereskedési kötelezettség alá tartozó származtatott ügyletek, illetve a szabályozási arbitrázst a kereskedési kötelezettség alá nem tartozó származtatott ügyletek között.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított származtatott termékek bevezethetők a szabályozott piacra vagy azokkal az (1) bekezdésben említett bármelyik kereskedési helyszínen kereskedni lehet, amennyiben ez megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos alapon történik.

(4)   Az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság határozatokat fogadhat el annak megállapításáról, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési helyszínek olyan, jogilag kötelező előírásoknak feleljenek meg, amelyek egyenértékűek az e cikk (1) bekezdése a), b) vagy c) pontjában említett kereskedési helyszínekre e rendelet, a 2014/65/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet alapján vonatkozó előírásokkal, és amelyek effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak az adott harmadik országban.

E határozatok egyedüli célja arról dönteni, hogy a kereskedési helyszín alkalmas-e a kereskedési kötelezettség alá tartozó származtatott termékek kereskedésére.

Egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere akkor tekintendő egyenértékű joghatással bírónak, ha a következő feltételek mindegyikét teljesíti:

a)

a kereskedési helyszínek az adott harmadik országban engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b)

a kereskedési helyszínek világos és átlátható szabályokkal rendelkeznek a pénzügyi eszközök piacra való bevezetését illetően, ami lehetővé teszi e pénzügyi eszközök tisztességes, szabályos és hatékony kereskedését, és szabadon átruházhatóságát;

c)

a pénzügyi eszközök kibocsátóival szemben időszakos és folyamatos tájékoztatási előírások vannak érvényben, ami magas szintű befektetővédelmet biztosít;

d)

gondoskodik a piac átláthatóságáról és integritásáról, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megjelenő piaci visszaélést kezelő szabályok révén;

A Bizottság e bekezdés szerinti határozata korlátozódhat a kereskedési helyszínek egy kategóriájára vagy bizonyos kategóriáira. Ebben az esetben a harmadik országbeli kereskedési helyszín csak akkor tartozik az (1) bekezdés d) pontja alá, ha a Bizottság határozatában szereplő kategóriák egyikébe esik.

(5)   E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH-nak olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák a (2) bekezdésben említett azon ügylettípusokat, amelyeknek közvetlen, jelentős és előre látható hatása van az Unión belül, illetve amelyek esetében a kereskedési kötelezettség előírása szükséges vagy helyénvaló annak érdekében, hogy megakadályozza e rendelet rendelkezéseinek megkerülését.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

Az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak lehetőség szerint és adott esetben meg kell egyezniük a 648/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében elfogadott standardokkal.

29. cikk

Elszámolási kötelezettség a szabályozott piacokon kereskedett származtatott termékekre vonatkozóan és az elszámolásra történő befogadás ütemezése

(1)   Valamely szabályozott piac működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a származtatott termékekkel az adott szabályozott piacon végzett minden ügylet elszámolását CCP végezze el.

(2)   A CCP-knek, a kereskedési helyszíneknek és a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjával összhangban klíringtagként működő befektetési vállalkozásoknak hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük az elszámolt származtatott termékeket illetően annak biztosítása érdekében, hogy az elszámolt származtatott ügyleteket a technikailag megvalósítható leggyorsabb módon, automatikus rendszerek alkalmazásával nyújtsák be és fogadják be elszámolásra.

E bekezdés alkalmazásában „elszámolt származtatott ügylet”:

a)

minden olyan származtatott ügylet, amelyet az e cikk (1) bekezdésében foglalt elszámolási kötelezettség vagy a 648/2012/EU rendelet 4. cikkében foglalt elszámolási kötelezettség szerint kell elszámolni;

b)

minden olyan származtatott ügylet, amelynek elszámolásáról az érintett felek egyéb módon megállapodtak.

(3)   Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az e cikk szerinti rendszerekre, eljárásokra és mechanizmusokra vonatkozó minimumkövetelmények – köztük a befogadásra vonatkozó határidők – meghatározása céljából, figyelembe véve a működési és egyéb kockázatok megfelelő kezelésének szükségességét.

Az EÉPH folyamatos hatáskörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ágazat fejlődése ezt megköveteli, további szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki annak érdekében, hogy a hatályban lévőket naprakésszé tegye.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első és a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

30. cikk

Közvetett elszámolási megállapodások

(1)   Tőzsdén kereskedett származtatott termékek esetében lehetséges közvetett elszámolási megállapodásokat létesíteni, amennyiben ezek a megállapodások nem növelik a partnerkockázatot, és biztosítják, hogy a szerződő fél eszközei és pozíciói a 648/2012/EU rendelet 39. és 48. cikkében említett védelemmel megegyező hatású védelemben részesülnek.

(2)   AZ EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a közvetett elszámolási megállapodások típusainak meghatározása céljából, amennyiben megállapítást nyert, hogy azok megfelelnek a z (1) bekezdésben említett feltételeknek, biztosítva összhangot a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. fejezetében (28) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében meghatározott rendelkezésekkel.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

31. cikk

Portfóliótömörítés

(1)   A portfóliótömörítési szolgáltatások nyújtása során a befektetési vállalkozásokra és piaci szereplőkre nem alkalmazandó a 2014/65/EU irányelv 27. cikke szerinti legjobb teljesítési kötelezettség, az e rendelet 8., 10., 18. és 21. cikke szerinti átláthatósági kötelezettségek, valamint a 2014/65/EU irányelv 1. cikkének (6) bekezdése szerinti kötelezettség. A származtatott termékek összetevőinek megszüntetésére és helyettesítésére a portfóliótömörítés során nem vonatkozik e rendelet 28. cikke.

(2)   A portfóliótömörítési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásoknak és piaci szereplőknek jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül a 10. cikkben meghatározott határidőn belül nyilvánosságra kell hozniuk a portfóliótömörítés keretében teljesített ügyletek volumenét, és hogy mikor teljesítették azokat.

(3)   A portfóliótömörítési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásoknak és piaci szereplőknek teljes és pontos nyilvántartást kell vezetniük az összes olyan portfóliótömörítésről, amelyet ők szerveznek, vagy amelyben részt vesznek. E nyilvántartásokat kérésre haladéktalanul az illetékes hatóság vagy az EÉPH rendelkezésére kell bocsátani.

(4)   A Bizottság – az 50. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek meghatározzák a következőket:

a)

a portfóliótömörítés elemeit;

b)

a (2) bekezdéssel összhangban közzéteendő információkat

a létező nyilvántartási, jelentési vagy közzétételi előírások a lehető legnagyobb mértékben való igénybevételével.

32. cikk

A kereskedési kötelezettségre vonatkozó eljárás

(1)   Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a következőket:

a)

a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdése szerint az elszámolási kötelezettség hatálya tartozónak nyilvánított származtatott termékek mely kategóriával vagy releváns alkategóriájával kell az e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében említett helyszíneken kereskedni.

b)

azt az időpontot, vagy azokat az időpontokat, amikortól a kereskedési kötelezettség érvénybe lép, ideértve az esetleges fokozatos bevezetést is, valamint az elszámolásra kötelezett szerződő felek kategóriáit, amennyiben a szóban forgó fokozatos bevezetésről vagy a szerződő felek említett kategóriáiról a szabályozástechnikai standardokban a 648/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint rendelkeztek.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti szabályozástechnikai standardok Bizottság általi elfogadásától számított hat hónapon belül nyújtja be a Bizottságnak.

A szabályozástechnikai standardok tervezetének a Bizottság általi elfogadásra történő benyújtása előtt az EÉPH-nak nyilvános konzultációt kell folytatnia, és adott esetben konzultálhat harmadik országok illetékes hatóságaival.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(2)   Ahhoz, hogy a kereskedési kötelezettség érvénybe lépjen:

a)

a származtatott termékek (1) bekezdés a) pontja szerinti kategóriáját vagy releváns alkategóriáját be kell vezetni a piacra vagy kereskedni kell vele legalább egy, a 28. cikk (1) bekezdésében említett kereskedési helyszínen, és

b)

elegendő vételi és eladási szándéknak kell fennállnia harmadik felek részéről a származtatott termékek adott kategóriája vagy releváns alkategóriája tekintetében ahhoz, hogy a származtatott termékek adott kategóriáját kellően likvidnek lehessen tekinteni a csak a 28. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken történő kereskedés szempontjából.

(3)   Amikor az (1) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetét kialakítja, az EÉPH a származtatott termékek kategóriáját vagy annak releváns alkategóriáját a következő kritériumok alapján tekinti kellően likvidnek:

a)

a kötések átlagos gyakorisága és nagyságrendje különböző piaci feltételek mellett, figyelemmel a származtatott termékek kategóriáján belül a termékek jellegére és életciklusára;

b)

az aktív piaci szereplők száma és típusa, ideértve a piaci szereplőknek az egy adott termék piacán forgalmazott termékekhez/lebonyolított ügyletekhez viszonyított arányát;

c)

az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagysága.

A szabályozástechnikai standardok tervezetének elkészítésekor az EÉPH-nak figyelembe kell vennie azt a várható hatást, amelyet ez a kereskedési kötelezettség gyakorolhat a származtatott termékek egy kategóriájának vagy releváns alkategóriájának a likviditására, valamint a pénzügyi szervezetektől eltérő végfelhasználók kereskedési tevékenységére.

Az EÉPH meghatározza, hogy a származtatott termékek kategóriája vagy releváns alkategóriája csak bizonyos nagyságrendet el nem érő ügyletek esetében kellőképpen likvid.

(4)   Az EÉPH-nak, saját kezdeményezésére, a (2) bekezdésben meghatározott kritériumokkal összhangban és a nyilvános konzultáció lefolytatását követően azonosítania kell és közölnie kell a Bizottsággal a származtatott termékek azon kategóriáit vagy azokat az egyedi származtatott ügyleteket, amelyek a 28. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken történő kereskedési kötelezettség hatálya alá tartoznának, de amelyekre egyetlen CCP sem kapott még engedélyt a 648/2012/EU rendelet 14. vagy 15. cikke szerint, vagy amelyek nincsenek a piacra bevezetve, vagy nem kereskednek velük a 28. cikk (1) bekezdésében említett valamely kereskedési helyszínen.

Az EÉPH által küldött, az első albekezdésben említett értesítést követően a Bizottság felhívást tehet közzé az ilyen származtatott termékeknek a 28. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken való kereskedését célzó javaslatok kidolgozására.

(5)   Az EÉPH-nak az (1) bekezdéssel összhangban új szabályozástechnikai standardtervezeteket kell benyújtania a Bizottságnak a meglévő szabályozástechnikai standardok módosítására, felfüggesztésére vagy hatályon kívül helyezésére, amennyiben lényeges változás történik a (2) bekezdésben meghatározott kritériumokban. Mielőtt ezt megtenné, az EÉPH adott esetben konzultálhat harmadik országok illetékes hatóságaival.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6)   Az EÉPH kidolgozza a (2) bekezdés b) pontjában említett kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

33. cikk

A párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó szabályok elkerülésére szolgáló mechanizmus

(1)   Az EÉPH-nak segítséget kell nyújtania a Bizottságnak a 28. és a 29. cikkben megállapított elvek nemzetközi alkalmazásának a monitoringjához, továbbá az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legalább évente benyújtandó jelentések elkészítéséhez, amelyekben kitérnek a piaci szereplőkre vonatkozó esetleges párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó előírások meglétére, és lehetséges intézkedéseket javasolnak.

(2)   A Bizottság elfogadhat olyan végrehajtási jogi aktusokat, amelyekben megállapítja, hogy az érintett harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszere:

a)

egyenértékű a 28. és a 29. cikk szerinti követelményekkel;

b)

az e rendeletben előírtakkal egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat nyújt;

c)

ténylegesen, tisztességes és torzításoktól mentes módon érvényesülve biztosítja a hatékony felügyeletet és végrehajtást a harmadik országban.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 51. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   A (2) bekezdésben említett, az egyenértékűségre vonatkozó végrehajtási jogi aktus azt jelenti, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó ügyletet kötő szerződő felek kizárólag abban az esetben tekinthetők úgy, hogy megfeleltek a 28. és a 29. cikkben foglalt követelményeknek, ha legalább az egyik szerződő fél az adott harmadik országban letelepedett, és a szerződő felek betartják az adott harmadik ország vonatkozó jogi, felügyeleti és végrehajtási előírásait.

(4)   A Bizottság az EÉPH-val együttműködve monitoring alá vonja, hogy azok a harmadik országok, amelyekre vonatkozóan az egyenértékűségről szóló végrehajtási jogi aktust fogadott el, ténylegesen végrehajtják-e a 28. és a 29. cikkben foglalt követelményekkel egyenértékű előírásokat, és erről rendszeresen, legalább évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Amennyiben a jelentés az egyenértékű követelmények harmadik országbeli hatóságok általi alkalmazása során jelentős hibát vagy következetlenséget tár fel, a Bizottság a jelentés benyújtását követően 30 naptári napon belül visszavonhatja a kérdéses harmadik országbeli jogi keretrendszer egyenértékűnek való elismerését. Az egyenértékűségre vonatkozó végrehajtási jogi aktus visszavonása esetén az e rendelet 28. és 29. cikkében megállapított összes követelmény automatikusan újra vonatkozik a szerződő felek ügyleteire.

34. cikk

Nyilvántartás a kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékekről

Az EÉPH weboldalán közzéteszi és karbantartja azt a nyilvántartást, amely teljes körű és összekapcsolható módon meghatározza azokat a származtatott termékeket, amelyek a 28. cikk (1) bekezdésében említett helyszíneken történő kereskedés kötelezettségének hatálya alá tartoznak, azokat a helyszíneket, ahol e termékeket a piacra bevezették vagy velük kereskednek, és azokat az időpontokat, amelyektől számítva a kötelezettség érvénybe lép.

VI.   CÍM

MEGKÜLÖNBÖZTETÉSMENTES HOZZÁFÉRÉS A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ELSZÁMOLÁSÁHOZ

35. cikk

A központi szerződő felekhez (CCP-khez) való megkülönböztetésmentes hozzáférés

(1)   A 648/2012/EU rendelet 7. cikkének sérelme nélkül, a CCP köteles a pénzügyi eszközöket megkülönböztetésmentes és átlátható alapon elszámolásra befogadni – ideértve a biztosítéki követelményeket és a hozzáféréssel kapcsolatos díjakat is –, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletet mely kereskedési helyszínen teljesítették. Ez biztosítja, hogy a kereskedési helyszín jogosult az említett kereskedési helyszínen kereskedett szerződésekkel szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódra az alábbiak tekintetében:

a)

biztosítéki követelmények és a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, amennyiben az ilyen szerződések valamely CCP pozíciólezáró és egyéb nettósítási eljárásai alá történő, az alkalmazandó fizetésképtelenségi jogon alapuló bevonása nem veszélyeztetné az ilyen eljárás zavartalan és szabályos működését, érvényességét vagy végrehajthatóságát. továbbá

b)

ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítása a 648/2012/EU rendelet 41. cikkének megfelelő kockázati modell szerint.

A CCP megkövetelheti, hogy a kereskedési helyszín feleljen meg a CCP által megállapított, működési és technikai előírásoknak, ideértve a kockázatkezelési előírásokat is. Az ebben a bekezdésben szereplő előírás nem vonatkozik az olyan származtatott ügyletekre, amelyek a 648/2012/EU rendelet 7. cikke szerint egyébként is a hozzáférési kötelezettségek hatálya alá tartoznak.

E cikk nem köti azon CCP-ket, amelyek szoros kapcsolatban állnak egy olyan kereskedési helyszínnel, amely a 36. cikk (5) bekezdésének megfelelően értesítést küldött.

(2)   A kereskedési helyszínnek a CCP-hez való hozzáférés iránti kérelmét hivatalosan be kell nyújtania a CCP-nek, a CCP illetékes hatóságának és a kereskedési helyszín illetékes hatóságának. A kérelemben közölni kell, hogy a hozzáférést milyen típusú pénzügyi eszközökre vonatkozóan kérik.

(3)   A CCP köteles átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében három hónapon belül, tőzsdén kereskedett származtatott termékek esetében pedig hat hónapon belül írásos választ adni a kereskedési helyszínnek, amelyben vagy engedélyezi a hozzáférést – feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a hozzáférést a (4) bekezdés értelmében engedélyezte –, vagy megtagadja a hozzáférést. A CCP csak a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek esetén utasíthatja el a hozzáférési kérelmet. Ha a CCP megtagadja a hozzáférést, válaszát teljes körűen meg kell indokolnia, és a döntésről írásban tájékoztatnia kell saját illetékes hatóságát. Ha a kereskedési helyszín és a CCP különböző tagállamokban található, a CCP-nek az értesítést és az indokolást a kereskedési helyszín illetékes hatóságának is rendelkezésére kell bocsátania. A CCP-nek a hozzáférést a hozzáférési kérelemre adott pozitív választól számított három hónapon belül lehetővé kell tennie.

(4)   A CCP vagy a kereskedési helyszín illetékes hatóságának csak akkor kell engedélyeznie a kereskedési helyszín számára a CCP-hez való hozzáférést, ha:

a)

a hozzáférés nem teszi szükségessé interoperabilitási megállapodás alkalmazását, az olyan származtatott ügyletek esetében, amelyek nem a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontja szerinti tőzsdén kívüli származtatott ügyletek; vagy

b)

a hozzáférés megadása nem veszélyezteti – többek között a likviditástöredezettség előidézésével – a piacok zavartalan és szabályos működését, valamint nem befolyásolja hátrányosan a rendszerkockázatot.

Az első albekezdés a) pontjában foglaltak azonban nem eredményezhetik a hozzáférés megtagadását, amennyiben a (2) bekezdésben említett kérelem interoperabilitási megállapodást tesz szükségessé, és mind a kereskedési helyszín, mind pedig a javasolt interoperabilitási megállapodásban részt vevő valamennyi CCP egyetértését adta a megállapodáshoz, és azon kockázatok, amelynek a kérelmező CCP a CCP-közi pozíciókból adódóan ki van téve, harmadik félnél fedezve vannak.

Ha a kérelem megtagadásának oka vagy részbeni oka az interoperabilitási megállapodás szükségessége, akkor a kereskedési helyszín ezt közli a CCP-vel, valamint tájékoztatja az EÉPH-t arról, hogy mely további CCP-k rendelkeznek hozzáféréssel az adott kereskedési helyszínhez, az EÉPH pedig közzéteszi ezt az információt annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozások, ha úgy kívánják, élhessenek a a 2014/65/EU irányelv 37. cikkében foglalt jogaikkal az érintett CCP-k vonatkozásában, ezzel elősegítve az alternatív hozzáférési megállapodásokat.

Ha egy illetékes hatóság megtagadja a hozzáférést, akkor a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül határozatot kell hoznia, amelyben teljes körű indokolást ad a másik illetékes hatóságnak, a CCP-nek és a kereskedési helyszínnek, és közli azokat a bizonyítékokat, amelyekre a határozat alapul.

(5)   Az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében egy újonnan létrehozott CCP, amelyet a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontja szerinti CCP-ként engedélyeztek a 648/2012/EU rendelet 17. cikke szerint ügyletek elszámolására, vagy amelyet a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerint elismertek, vagy a már meglévő nemzeti engedélyezési rendszerben 2014. július 2-án három évnél rövidebb ideje rendelkezik engedéllyel, 2017. január 3. előtt kérelmezheti az illetékes hatóságától, hogy engedélyezze számára, hogy átmeneti rendelkezésekhez folyamodjon. Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy e cikk nem alkalmazandó a CCP-re az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében a 2019. július 3-ig tartó átmeneti időszakban.

Amennyiben ilyen átmeneti időszakot hagynak jóvá, a CCP az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében ezen átmeneti rendelkezés időtartama alatt nem részesülhet a 36. cikk vagy az e cikk szerinti hozzáférési jogokból. Az illetékes hatóságnak értesítenie kell a CCP tekintetében illetékes hatóságok testületének tagjait és az EÉPH-t, amennyiben átmeneti időszakot hagy jóvá. Az EÉPH-nak közzé kell tennie a beküldött értesítések jegyzékét.

Amennyiben egy olyan CCP, amelyre vonatkozóan e bekezdés szerint átmeneti rendelkezéseket hagytak jóvá, szorosan kapcsolódik egy vagy több kereskedési helyszínhez, e kereskedési helyszínek az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök tekintetében az átmeneti rendelkezés időtartama alatt nem részesülhetnek a 36. cikk vagy az e cikk szerinti hozzáférési jogokból.

Egy olyan CCP számára, amelyet az e rendelet hatálybalépését megelőző három évben engedélyeztek, de amely legalább egy, ezen időszakot megelőzően engedélyezett CCP-t érintő egyesüléssel vagy felvásárlással jött létre, nem engedélyezhető, hogy e bekezdéssel összhangban átmeneti rendelkezések alkalmazását kérelmezze.

(6)   Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a következőket:

a)

azokat az egyedi feltételeket, amelyek mellett a CCP elutasíthatja a hozzáférés iránti kérelmet, ideértve az ügyletek várható volumenére, a felhasználók számára és típusára, a működési kockázat kezelését célzó eljárásokra és az összetettségre, vagy más, jelentős indokolatlan kockázatokat teremtő tényezőkre vonatkozó feltételeket;

b)

azok a feltételek, amelyek mellett a CCP-nek meg kell adnia a hozzáférést, ideértve a fejlesztési fázisban lévő pénzügyi eszközökről adott információk bizalmas jellegét, az elszámolási díjak és a biztosítéki követelmények megkülönböztetésmentes és átlátható jellegét, valamint a letétek egymással szembeni beszámításával kapcsolatos működési előírásokat;

c)

azok a feltételek, amelyek mellett a hozzáférés megadása veszélyezteti a piacok zavartalan és szabályos működését, vagy kedvezőtlenül befolyásolná a rendszerkockázatot;

d)

az (5) bekezdés szerinti értesítésre alkalmazandó eljárás;

e)

a megkülönböztetésmentes bánásmód feltételei abból a szempontból, hogy az adott kereskedési helyszínen kereskedett termékeket hogyan kezelik a biztosítéki követelmények, a gazdasági szempontból egyenértékű ügyletek nettósítása, valamint az ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő ügyletek letéteinek egymással szembeni beszámítása tekintetében.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

36. cikk

Kereskedési helyszín megkülönböztetésmentes hozzáférhetősége

(1)   A 648/2012/EU rendelet 8. cikkének sérelme nélkül, a kereskedési helyszínnek kérésre megkülönböztetésmentes és átlátható módon továbbítania kell a kereskedési adatfolyamokat – ideértve a hozzáféréssel kapcsolatos díjakat is – a 648/2012/EU rendelet szerint engedélyezett vagy elismert minden olyan CCP számára, amely az adott kereskedési helyszínen pénzügyi eszközökkel végzett ügyleteket kíván elszámolni. Ez az előírás nem vonatkozik az olyan származtatott ügyletekre, amelyek a 648/2012/EU rendelet 8. cikke szerint egyébként is a hozzáférési kötelezettségek hatálya alá tartoznak.

E cikk nem köti azon kereskedési helyszíneket, amelyek szoros kapcsolatban állnak egy olyan CCP-vel, amely értesítést küldött arról, hogy él a 35. cikk (5) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezésekkel.

(2)   A CCP-nek a kereskedési helyszínhez való hozzáférés iránti kérelmét hivatalosan be kell nyújtania a kereskedési helyszínnek, a kereskedési helyszín illetékes hatóságának és a CCP illetékes hatóságának.

(3)   A kereskedési helyszín köteles átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében három hónapon belül, tőzsdén kereskedett származtatott termékek esetében pedig hat hónapon belül írásos választ adni a CCP-nek, amelyben vagy engedélyezi a hozzáférést – feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a hozzáférést a (4) bekezdés értelmében engedélyezte –, vagy megtagadja a hozzáférést. A kereskedési helyszín csak a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek esetén utasíthatja el a hozzáférési kérelmet. Ha a kereskedési helyszín megtagadja a hozzáférést, válaszát teljes körűen meg kell indokolnia, és a döntésről írásban tájékoztatnia kell saját illetékes hatóságát. Ha a CCP és a kereskedési helyszín különböző tagállamokban található, a kereskedési helyszínnek az értesítést és az indokolást a CCP illetékes hatóságának is rendelkezésére kell bocsátania. A kereskedési helyszínnek a hozzáférést a hozzáférési kérelemre adott pozitív választól számított három hónapon belül lehetővé kell tennie.

(4)   A kereskedési helyszín, illetve a CCP illetékes hatóságának csak akkor kell engedélyeznie a CCP számára a kereskedési helyszínhez való hozzáférést, ha:

a)

a hozzáférés nem teszi szükségessé interoperabilitási megállapodás alkalmazását, az olyan származtatott ügyletek esetében, amelyek nem a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 7. pontja szerinti tőzsdén kívüli származtatott ügyletek; vagy

b)

ez nem veszélyezteti – többek között a likviditástöredezettség előidézésével – a piacok zavartalan és szabályos működését, valamint a kereskedési helyszín megfelelő mechanizmusokat vezetett be a likviditástöredezettség megakadályozására, vagy ha a hozzáférés megadása nem befolyásolja hátrányosan a rendszerkockázatot.

Az első albekezdés a) pontjában foglaltak azonban nem eredményezhetik a hozzáférés megtagadását, amennyiben a (2) bekezdésben említett kérelem interoperabilitási megállapodást tesz szükségessé, és mind a kereskedési helyszín, mind pedig a javasolt interoperabilitási megállapodásban részt vevő valamennyi CCP egyetértését adta a megállapodáshoz, és azon kockázatok, amelynek a kérelmező CCP a CCP-közi pozíciókból adódóan ki van téve, harmadik félnél fedezve vannak.

Ha a kérelem megtagadásának oka vagy részbeni oka az interoperabilitási megállapodás szükségessége, akkor a kereskedési helyszín ezt közli a CCP-vel, valamint tájékoztatja az EÉPH-t arról, hogy mely további CCP-k rendelkeznek hozzáféréssel az adott kereskedési helyszínhez, az EÉPH pedig közzéteszi ezt az információt annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozások, ha úgy kívánják, élhessenek a a 2014/65/EU irányelv 37. cikkében foglalt jogaikkal az érintett CCP-k vonatkozásában, ezzel elősegítve az alternatív hozzáférési megállapodásokat.

Ha egy illetékes hatóság megtagadja a hozzáférést, akkor a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül határozatot kell hoznia, amelyben teljes körű indokolást ad a másik illetékes hatóságnak, a kereskedési helyszínnek és a CCP-nek, és közli azokat a bizonyítékokat, amelyekre a határozat alapul.

(5)   A tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében egy olyan kereskedési helyszín, amely az e rendelet alkalmazásának időpontját megelőző naptári évben nem éri el a vonatkozó küszöbértéket, e rendelet alkalmazásának megkezdése előtt értesítheti az EÉPH-t és illetékes hatóságát, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdetétől számított harminc hónapos időtartamra nem kíván e cikk hatálya alá tartozni az adott küszöbérték alatti, tőzsdén kereskedett származtatott termékek vonatkozásában. Egy olyan kereskedési helyszín, amely ezen, illetve a későbbi harminc hónapos időszakok alatt sem éri el a vonatkozó küszöbértéket, az időszak végén értesítheti az EÉPH-t és illetékes hatóságát arról, hogy további harminc hónapig nem kíván e cikk hatálya alá tartozni. Ilyen értesítés esetén a kereskedési helyszín a kívülmaradás idejére nem részesülhet a 35. cikk vagy az e cikk szerinti hozzáférési jogokból az adott küszöbérték alatti, tőzsdén kereskedett származtatott termékek vonatkozásában. Az EÉPH-nak közzé kell tennie a beküldött értesítések jegyzékét.

A kívülmaradáshoz előírt vonatkozó küszöbérték évi 1 000 000 millió EUR összegű kereskedett termék nominális értéke. A nominális értéket ügyletenként kell számolni, és a tőzsdén kereskedett származtatott termékekkel, a kereskedési helyszín szabályai szerint kötött minden ügyletet figyelembe kell venni.

Amennyiben egy kereskedési helyszín egy szorosan összekapcsolódó csoporthoz tartozik, a küszöbértéket a csoporthoz tartozó és az Unióban található összes kereskedési helyszínen forgalmazott éves nominális érték összeadásával kell kiszámítani.

Amennyiben egy olyan kereskedési helyszín, amely e bekezdéssel összhangban értesítést küldött, szorosan kapcsolódik egy vagy több CCP-hez, e CCP-k a kívülmaradás idejére nem részesülhetnek a 35. cikk vagy az e cikk szerinti hozzáférési jogokból az adott küszöbérték alatti, tőzsdén kereskedett származtatott termékek vonatkozásában.

(6)   Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a következőket:

a)

azok az egyedi feltételek, amelyek mellett a kereskedési helyszín elutasíthatja a hozzáférés iránti kérelmet, ideértve az ügyletek várható volumenére, a felhasználók számára, a működési kockázat kezelését célzó eljárásokra, az összetettségre vagy más, jelentős és indokolatlan kockázatot hordozó tényezőkre vonatkozó feltételeket;

b)

azok a feltételek, amelyek mellett meg kell adni a hozzáférést, ideértve a fejlesztési fázisban lévő pénzügyi eszközökről adott információk bizalmas jellegét, valamint a hozzáféréssel kapcsolatos díjak megkülönböztetésmentességét és átláthatóságát;

c)

azok a feltételek, amelyek esetén a hozzáférés megadása veszélyezteti a piacok zavartalan és szabályos működését, vagy kedvezőtlenül befolyásolná a rendszerkockázatot;

d)

az (5) bekezdés szerinti értesítésre alkalmazandó eljárás, ideértve a nominális érték kiszámítására vonatkozó további előírásokat, valamint azt a módszert, amellyel az EÉPH ellenőrizheti a volumenek kiszámítását és jóváhagyhatja a kívülmaradást.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

37. cikk

A referenciaértékekre vonatkozó megkülönböztetésmentes hozzáférés és engedélyezési kötelezettség

(1)   Amikor valamely pénzügyi eszköz értékét egy referenciaértékhez viszonyítva számítják ki, a referenciaérték tulajdonosi jogait gyakorló személynek gondoskodnia kell arról, hogy a CCP-k és a kereskedési helyszínek a kereskedés és az elszámolás céljára megkülönböztetésmentesen hozzájuthassanak a következőkhöz:

a)

a releváns ár- és adatfolyamok, valamint az adott referenciaérték összetételére, módszertanára és az elszámolás és a kereskedés céljából való árazására vonatkozó információkhoz; továbbá

b)

az engedélyekhez.

Az információhoz való hozzáférésre vonatkozó engedélyt tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon kell megadni a CCP vagy a kereskedési helyszín általi kérelem benyújtásától számított három hónapon belül.

A hozzáférést méltányos üzleti áron kell megadni, figyelembe véve azt az árat, amennyiért a referenciaértékhez való hozzáférést azonos feltételek mellett biztosítják vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat engedélyezik egy másik CCP-nek, kereskedési helyszíneknek vagy bármely érintett személynek az elszámolás és a kereskedés céljaira. Az egyes CCP-knek, kereskedési helyszíneknek és érintett személyeknek csak akkor számolható fel különböző ár, ha az méltányos üzleti indokok, például a kért mennyiség, alkalmazási kör vagy használati terület miatt az objektíven indokolt.

(2)   Amennyiben 2017. január 3-át követően dolgoznak ki új referenciaértéket, az engedélyezési kötelezettség az adott referenciaértéket referenciaként használó pénzügyi eszköz forgalmazásának megkezdése vagy piacra történő bevezetését követően legkésőbb 30 hónappal veszi kezdetét. Amennyiben egy új referenciaérték tulajdonosi jogait gyakorló személy már egy meglévő referenciaértéknek is tulajdonosa, e személynek bizonyítania kell, hogy az új referenciaérték a meglevőkhöz képest az alábbi kritériumok mindegyikének megfelel:

a)

az új referenciaérték nem pusztán a meglevő referenciaérték másolata vagy adaptációja, és az új referenciaérték módszertana – ezen belül az alapul vett adatok – jelentősen eltér a már meglévő referenciaértékétől; továbbá

b)

az új referenciaérték nem egy meglévő referenciaértéket helyettesít.

Ez a bekezdés nem érinti a versenyre vonatkozó szabályokat és különösen az EUMSZ 101. és 102. cikkét.

(3)   CCP, kereskedési helyszín vagy kapcsolt gazdálkodó egység nem köthet olyan megállapodást a referenciaérték bármiféle szolgáltatójával, amelynek eredménye az lenne, hogy:

a)

megakadályozná bármely egyéb CCP vagy kereskedési helyszín számára az (1) bekezdés szerinti információkhoz vagy jogokhoz való hozzáférést; vagy

b)

megakadályozná bármely egyéb CCP vagy kereskedési helyszín számára az (1) bekezdés szerinti engedélyhez való hozzájutást.

(4)   Az EÉPH-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a következőket:

a)

az engedélyezés keretében az (1) bekezdés a) pontja alapján a CCP vagy kereskedési helyszín általi kizárólagos használatra rendelkezésre bocsátandó információk;

b)

egyéb feltételek, amelyek mellett a hozzáférést megadják, ideértve a nyújtott információk bizalmas jellegét;

c)

az arra vonatkozó előírások, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontjával összhangban hogyan bizonyítható, hogy egy referenciaérték új.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

38. cikk

Harmadik országbeli CCP-k és kereskedési helyszínek hozzáférése

(1)   A harmadik országban létrehozott kereskedési helyszínek csak akkor kérhetnek hozzáférést egy az Unióban letelepedett CCP-hez, ha a Bizottság az adott harmadik országgal kapcsolatban elfogadta a 28. cikk (4) bekezdése szerinti határozatot. Harmadik országban letelepedett CCP csak akkor kérhet hozzáférést egy az Unióban létrehozott kereskedési helyszínhez, ha a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerint elismert CCP. A harmadik országokban letelepedett CCP-k és létrehozott kereskedési helyszínek számára csak akkor biztosítható a 35. és 36. cikkben hivatkozott hozzáférési jog, ha a Bizottság az adott harmadik országgal kapcsolatban meghozta a (3) bekezdés szerinti határozatot, amely szerint a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerést biztosít a CCP-k és a kereskedési helyszínek számára ahhoz, hogy hozzáférést kapjanak az adott harmadik országban letelepedett CCP-khez és létrehozott kereskedési helyszínekhez.

(2)   A harmadik országokban letelepedett CCP-k és létrehozott kereskedési helyszínek csak akkor kérhetnek hozzáférést a 37. cikk szerint, ha a Bizottság az adott harmadik országgal kapcsolatban meghozta az e cikk (3) bekezdése szerinti határozatot, amely szerint a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerést biztosít a harmadik országban székhellyel rendelkező CCP-k és kereskedési helyszínek számára ahhoz, hogy tisztességes és megkülönböztetés módon hozzáférést kaphassanak az alábbiakhoz.

a)

a releváns ár- és adatfolyamok, valamint a referenciaérték összetételére, módszertanára és az elszámolás és a kereskedés céljából való árazására vonatkozó információk; továbbá

b)

engedélyek,

az adott harmadik országban használt referenciaérték tulajdonjogával rendelkező személyektől.

(3)   A Bizottság az 51. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező CCP vagy kereskedési helyszín olyan, jogilag kötelező követelményeket teljesít, amelyek egyenértékűek az e cikk (2) bekezdésében rögzített követelményekkel, és amelyek az adott harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek.

Egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerét akkor tekintik egyenértékűnek, ha az a keretrendszer teljesíti a következő feltételeket:

a)

a kereskedési helyszínek az adott harmadik országban engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b)

ténylegesen egyenértékű elismerési rendszert ír elő a külföldi rendszerek keretében engedélyezett CCP-k és kereskedési helyszínek számára ahhoz, hogy az abban a harmadik országban letelepedett CCP-khez és létrehozott kereskedési helyszínekhez hozzáférést élvezzenek;

c)

az ahhoz szükséges jogi és felügyeleti keret, hogy az adott harmadik ország ténylegesen egyenértékű elismerési rendszert írjon elő annak engedélyezéséhez, hogy a külföldi rendszerek keretében engedélyezett CCP-k és kereskedési helyszínek tisztességes és megkülönböztetésmentes módon hozzáférhessenek az alábbiakhoz:

i.

a releváns ár- és adatfolyamok, valamint a referenciaérték összetételére, módszertanára és az elszámolás és a kereskedés céljából való árazására vonatkozó információk; továbbá

ii.

engedélyek,

az adott harmadik országban használt referenciaérték tulajdonjogával rendelkező személyektől.

VII.   CÍM

FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK A TERMÉKSZINTŰ BEAVATKOZÁS ÉS A POZÍCIÓK TÁRGYÁBAN

1.   FEJEZET

Termékmonitoring és beavatkozás

39. cikk

Piacmonitoring

(1)   Az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EÉPH monitoring alá vonja az Unióban forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített pénzügyi eszközöket.

(2)   Az 1093/2010/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EBH monitoring alá vonja az Unióban forgalomba hozott, forgalmazott vagy értékesített strukturált betéteket.

(3)   Az illetékes hatóságok monitoring alá vonják a tagállamban piacra bocsátott, forgalomba hozott vagy értékesített pénzügyi eszközök és strukturált betétek piacát.

40. cikk

Az EÉPH ideiglenes beavatkozási hatásköre

(1)   Az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az EÉPH, ha a (2) és a (3) bekezdés feltételei teljesülnek, ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja az Unióban:

a)

bizonyos pénzügyi eszközök vagy bizonyos jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök forgalomba hozását, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b)

a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok valamely típusát.

Előfordulhat, hogy az EÉPH a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2)   Az EÉPH az (1) bekezdés alapján csak akkor hoz határozatot, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a javasolt intézkedésre komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b)

az adott pénzügyi eszközre vagy tevékenységre vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem kezelik a veszélyt;

c)

az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok intézkedtek a veszély kezelésére, vagy a megtett intézkedések nem megfelelőek a veszély kezeléséhez.

Az első albekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén az EÉPH megelőző jelleggel, még a pénzügyi eszköz piacra bocsátását, forgalomba hozatalát vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően is alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti tilalmat vagy korlátozást.

(3)   Amikor az EÉPH e cikk alapján intézkedéseket hoz, gondoskodnia kell arról, hogy az intézkedés:

a)

nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne;

b)

nem teremti meg a szabályozási arbitrázs kockázatát, és

c)

meghozatalára az 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági árupiacok felügyeletéért, igazgatásáért és szabályozásáért felelős állami hatóságokkal folytatott konzultációt követően került sor, amennyiben az intézkedés mezőgazdasági áru alapú származtatott ügylettel kapcsolatos.

Ha az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok a 42. cikk szerinti intézkedést hoztak, az EÉPH az (1) bekezdésben említett lépéseket anélkül is megteheti, hogy kiadná a 43. cikkben előírt véleményt.

(4)   Mielőtt az EÉPH úgy dönt, hogy e cikk szerinti lépést tesz, tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat az általa javasolt lépésről.

(5)   Az EÉPH weboldalán értesítést tesz közzé az e cikk szerinti lépésekről hozott minden határozatáról. Az értesítésnek részleteznie kell a tiltást vagy korlátozást, és meg kell határoznia, hogy a lépések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek érvénybe. A tiltás vagy korlátozás csak olyan lépésre vonatkozhat, amelyet az intézkedések hatályossá válását követően hoztak.

(6)   Az EÉPH kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint kivetett tiltást vagy korlátozást. Amennyiben a tiltást vagy korlátozást a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítják meg, az automatikusan hatályát veszti.

(7)   Az EÉPH által e cikknek megfelelően elfogadott lépés az illetékes hatóság által tett bármiféle előző lépést felülír.

(8)   A Bizottság – az 50. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az EÉPH-nak figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint komoly aggályokat vált ki a befektetővédelem szempontjából, vagy fenyegetést jelent a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működésére és integritására, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására nézve.

E kritériumok és tényezők magukban foglalják az alábbiakat:

a)

a pénzügyi eszköz összetettségének mértéke és kapcsolata azzal az ügyféltípussal, amelynek az eszközt forgalomba hozzák és eladják;

b)

a pénzügyi eszközök kibocsátásának nagyságrendje vagy nominális értéke;

c)

a pénzügyi eszköz, a tevékenység vagy a gyakorlat innovatív jellegének foka;

d)

a pénzügyi eszköz vagy a gyakorlat által biztosított tőkeáttétel.

41. cikk

Az EBH ideiglenes beavatkozási hatásköre

(1)   Az 1093/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az EBH, ha a (2) és a (3) bekezdés feltételei teljesülnek, ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja az Unióban:

a)

bizonyos strukturált betétek vagy bizonyos jellemzőkkel bíró strukturált betétek forgalomba hozását, forgalmazását vagy értékesítését; vagy

b)

a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok valamely típusát.

Előfordulhat, hogy az EBH a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(2)   Az EBH-nak az (1) bekezdés alapján csak akkor kell határozatot hoznia, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a javasolt intézkedésre komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély miatt van szükség;

b)

az adott strukturált betétre vagy tevékenységre vonatkozó uniós jog szabályozási követelményei nem kezelik a veszélyt;

c)

az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok intézkedtek a veszély kezelésére, vagy a megtett intézkedések nem megfelelőek a veszély kezeléséhez.

Az első albekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén az EBH megelőző jelleggel, még a strukturált betét piacra bocsátását, forgalomba hozatalát vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően is alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti tilalmat vagy korlátozást.

(3)   Amikor az EBH e cikk alapján lépéseket tesz, biztosítja, hogy az intézkedés:

a)

nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre, amely a lépés hasznaihoz képest aránytalan lenne; továbbá

b)

nem teremti meg a szabályozási arbitrázs kockázatát.

Ha az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok a 42. cikk szerint intézkedést hoztak, az EBH az (1) bekezdésben említett intézkedések bármelyikét anélkül is megteheti, hogy kiadná a 43. cikkben előírt véleményt.

(4)   Mielőtt az EBH úgy dönt, hogy e cikk szerinti intézkedést hoz, tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat az általa javasolt intézkedésről.

(5)   Az EBH weboldalán értesítést tesz közzé az e cikk szerinti lépésekről hozott minden határozatáról. Az értesítésnek részleteznie kell a tiltást vagy korlátozást, és meg kell határoznia, hogy a lépések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek érvénybe. A tiltás vagy korlátozás csak olyan lépésre vonatkozhat, amelyet az intézkedések hatályossá válását követően hoztak.

(6)   Az EBH kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint kivetett tiltást vagy korlátozást. Amennyiben a tiltást vagy korlátozást a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítják meg, az automatikusan hatályát veszti.

(7)   Az EBH által e cikknek megfelelően elfogadott intézkedések elsőbbséget élveznek az illetékes hatóság által korábban hozott intézkedésekkel szemben.

(8)   A Bizottság – az 50. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az EBH-nak annak meghatározásakor kell figyelembe vennie, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint a befektetővédelmet vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegeti.

E kritériumok és tényezők magukban foglalják az alábbiakat:

a)

a strukturált betét összetettségének mértéke és kapcsolata azzal az ügyféltípussal, amelynek azt forgalomba hozzák és eladják;

b)

a strukturált betétek kibocsátásának nagyságrendje vagy nominális értéke;

c)

a strukturált betét, a tevékenység vagy a gyakorlat innovatív jellegének foka;

d)

a strukturált betét vagy a gyakorlat által biztosított tőkeáttétel.

42. cikk

Termékszintű beavatkozás illetékes hatóságok részéről

(1)   Az illetékes hatóság megtilthatja vagy korlátozhatja az alábbiakat az adott tagállamban vagy tagállamból:

a)

bizonyos pénzügyi eszközök, vagy strukturált betétek vagy meghatározott jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalomba hozása, forgalmazása vagy értékesítése; vagy

b)

a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok valamely típusa.

(2)   Az illetékes hatóság akkor teheti meg az (1) bekezdésben említett lépést, ha alaposan meggyőződött a következőkről:

a)

az alábbi információk egyike:

i.

a pénzügyi eszköz, strukturált betét vagy tevékenység vagy gyakorlat jelentős aggályokat vált ki a befektetővédelem szempontjából, vagy fenyegetést jelent a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működése és integritása, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitása szempontjából legalább egy tagállamban; vagy

ii.

egy származtatott termék káros hatást gyakorol az alapul szolgáló piac árképzési mechanizmusára;

b)

a befektetési termékre, strukturált betétre vagy tevékenységre vagy gyakorlatra vonatkozó uniós jogszabályok meglévő szabályozási követelményei nem elégségesek az (a) pontban említett kockázatok kezeléséhez, és a problémát a meglévő követelmények felügyeletének vagy végrehajtásának javításával sem lehetne jobban kezelni;

c)

a lépés arányos, figyelembe véve az azonosított kockázatok jellegét, a befektetők vagy az érintett piaci szereplők kifinomultságának szintjét és a lépés által a pénzügyi instrumentumot, strukturált betétet vagy tevékenységet vagy gyakorlatot birtokló, használó vagy abból hasznot húzó befektetőkre és a piaci szereplőkre gyakorolt valószínű hatást;

d)

az illetékes hatóság megfelelően konzultált más, a lépés által esetleg jelentősen érintett tagállamok illetékes hatóságaival;

e)

a lépésnek nincs diszkriminatív hatása a más tagállamból biztosított szolgáltatásokra vagy tevékenységekre; továbbá

f)

megfelelően konzultált az 1234/2007/EK rendelet értelmében a mezőgazdasági árupiacok felügyeletéért, igazgatásáért és szabályozásáért felelős hatóságokkal abban az esetben, ha a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat súlyos fenyegetést jelent a mezőgazdasági árupiacok szabályos működése és integritása szempontjából.

Az első albekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén az illetékes hatóság megelőző jelleggel, még a befektetési termék vagy a strukturált betét piacra bocsátását, forgalomba hozatalát vagy ügyfelek számára történő értékesítését megelőzően is alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti tilalmat vagy korlátozást.

Előfordulhat, hogy az illetékes hatóság a tiltást vagy korlátozást meghatározott körülményektől teszi függővé, vagy alóla kivételt engedélyez.

(3)   Az illetékes hatóság e cikk szerinti tiltást vagy korlátozást csak akkor alkalmaz, ha legalább egy hónappal az általa foganatosítandó intézkedés megtétele előtt írásban vagy a hatóságok között elfogadott egyéb módon értesíti az összes többi érintett illetékes hatóságot és az EÉPH-t a következők részleteiről:

a)

az a pénzügyi eszköz vagy tevékenység vagy gyakorlat, amelyre a javasolt lépés vonatkozik;

b)

a javasolt tiltás vagy korlátozás pontos jellege, és hatálybalépésének kezdete; továbbá

c)

az a bizonyíték, amelyre döntését alapozta, és amelynek alapján meggyőződött arról, hogy az (2) bekezdésben foglalt feltételek mindegyike teljesül.

(4)   Azon kivételes esetekben, amikor az illetékes hatóság szerint sürgős intézkedésre van szükség e cikk alapján az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközök, strukturált betétek, gyakorlatok vagy tevékenységek káros hatásainak megelőzése érdekében, az illetékes hatóság az összes többi illetékes hatóságnak és az EÉPH-nak, vagy strukturált betétek esetén az EBH-nak az intézkedés tervezett hatálybalépését megelőzően legalább 24 órával megküldött írásbeli értesítés mellett ideiglenes alapon intézkedéseket hozhat, amennyiben e cikk valamennyi kritériuma teljesül, továbbá egyértelműen megállapítható, hogy az egyhónapos értesítési időszak mellett nem lehet megfelelően kezelni az adott aggályt vagy veszélyt. Az illetékes hatóság ideiglenes alapon három hónapos időszakot meghaladóan nem hozhat intézkedést.

(5)   Az illetékes hatóság weboldalán értesítést tesz közzé az (1) bekezdés szerinti lépésekről hozott minden határozatáról. Az értesítésnek részleteznie kell a tiltást vagy korlátozást, és meg kell határoznia, hogy az intézkedések az értesítés közzétételétől számítva mennyi idő múlva lépnek hatályba, és mi az a bizonyíték, amelynek alapján az (2) bekezdésben foglalt összes feltétel teljesül. A tiltás vagy korlátozás csak olyan lépésekre vonatkozhat, amelyeket ennek az értesítésnek a közzétételét követően hoztak.

(6)   Az illetékes hatóság a tiltást vagy korlátozást visszavonja, ha az (2) bekezdésben foglalt feltételek többé nem állnak fenn.

(7)   A Bizottság – az 50. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük annak meghatározásakor, hogy mikor lép fel olyan veszély, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint komoly aggályokat vált ki a befektetővédelem szempontjából, vagy fenyegetést jelent a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működésére és integritására, illetve legalább egy tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására nézve.

E kritériumok és tényezők magukban foglalják az alábbiakat:

a)

a pénzügyi eszköz vagy strukturált betét összetettségének mértéke és kapcsolata azzal az ügyféltípussal, amely az eszközt piacra bocsátják, forgalomba hozzák és eladják;

b)

a pénzügyi eszköz vagy strukturált betét, a tevékenység vagy a gyakorlat innovatív jellegének foka;

c)

a pénzügyi eszköz vagy strukturált betét vagy a gyakorlat által biztosított tőkeáttétel;

d)

a pénzügyi vagy az árupiacok szabályos működése és integritása kapcsán a pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek kibocsátásának nagyságrendje vagy nominális értéke.

43. cikk

Koordináció az EÉPH és az EBH részéről

(1)   Az EÉPH – vagy strukturált betétek vonatkozásában az EBH – szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok által a 42. cikk szerint tett intézkedéseket. Ezen belül az EÉPH – vagy strukturált betétek vonatkozásában az EBH – gondoskodik arról, hogy az illetékes hatóság által tett intézkedés indokolt és arányos legyen, és hogy adott esetben az illetékes hatóságok következetes megközelítési módot alkalmazzanak.

(2)   Miután az EÉPH – vagy strukturált betétek vonatkozásában az EBH – a 42. cikkel összhangban értesítést kapott arról, hogy az említett cikk alapján intézkedést fognak hozni, véleményt kell elfogadnia arról, hogy a tiltás vagy korlátozás indokolt és arányos-e. Ha az EÉPH – vagy strukturált betétek vonatkozásában az EBH – úgy véli, hogy más illetékes hatóságoknak is intézkedést kell tenniük a kockázat kezeléséhez, akkor ezt kinyilvánítja a véleményében. A véleményt az EÉPH – vagy strukturált betétek vonatkozásában az EBH – weboldalán közzéteszik.

(3)   Ha az illetékes hatóság olyan lépést javasol vagy tesz, amely ellentétes az EÉPH vagy az EBH (2) bekezdés szerint elfogadott véleményével, vagy e vélemény ellenére elutasítja valamely lépés megtételét, weboldalán azonnal közzé kell tennie egy értesítést, amelyben részletesen kifejti döntése okait.

2.   FEJEZET

Pozíciók

44. cikk

A nemzeti pozíciómenedzselési intézkedéseknek és az EÉPH pozíciós limitjeinek koordinálása

(1)   Az EÉPH szerepe az, hogy megkönnyítse és koordinálja az illetékes hatóságok által a 2014/65/EU irányelv 69. cikke (2) bekezdésének o) és p) pontja alapján hozott intézkedések foganatosítását. Ezen belül az EÉPH gondoskodik arról, hogy az illetékes hatóságok következetes megközelítést alkalmazzanak abban a tekintetben, hogy ezeket a jogköröket mikor gyakorolják, milyen legyen a meghozott intézkedések jellege és hatóköre, és milyen legyen az intézkedések időtartama és azok nyomon követése.

(2)   Miután az EÉPH értesítést kapott bármely, a 2014/65/EU irányelv 79. cikkének (5) bekezdése szerinti intézkedésről, az intézkedést és annak okait nyilvántartásba veszi. A 2014/65/EU irányelv 69. cikke (2) bekezdésének o) vagy p) pontján alapuló intézkedésekkel kapcsolatban weboldalán adatbázist üzemeltet és tesz közzé, a hatályban lévő intézkedések összefoglalóival, ideértve az érintett személyt vagy személyek osztályát, az alkalmazandó pénzügyi eszközöket, a személyek által mindenkor vállalható pozíciók nagyságrendjére vonatkozó korlátozások, bármely, a 2014/65/EU irányelv 57. cikkével összhangban engedélyezett kivétel e szabály alól és annak okai.

45. cikk

Az EÉPH pozíciómenedzselési hatásköre

(1)   Az EÉPH a (2) bekezdésben felsorolt mindkét feltétel teljesülése esetén az 1095/2010/EU rendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghozza az alábbi intézkedések legalább egyikét:

a)

az összes lényeges információról tájékoztatást kér bármely személytől valamely pozíció vagy származtatott termék révén vállalt pozíció nagyságrendjére és rendeltetésére vonatkozóan;

b)

miután az a) ponttal összhangban kapott információkat elemezte, megköveteli ettől a személytől, hogy a (10) bekezdés b) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban csökkentse a pozíció vagy a kitettség nagyságrendjét vagy szüntesse meg a pozíciót vagy a kitettséget;

c)

végső esetben korlátozza egy személy arra való képességét, hogy árualapú származtatott ügyletet kössön.

(2)   Az EÉPH az (1) bekezdés alapján csak akkor hoz határozatot, ha mindkét következő feltétel teljesül:

a)

az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések kezelik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását – beleértve az árualapú származtatott ügyletek piacát a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekkel összhangban, és ezen belül a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodásokat –, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyt;

b)

az illetékes hatóság vagy illetékes hatóságok nem hoztak intézkedést a veszély kezelésére, vagy a hozott intézkedések nem elégségesek a veszély kezeléséhez.

Az EÉPH-nak az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett feltételek teljesülését az e cikk (10) bekezdésének a) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban előírt kritériumokkal és tényezőkkel összhangban kell értékelnie.

(3)   Az EÉPH-nak az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor gondoskodnia kell arról, hogy az intézkedés megfeleljen a következőknek:

a)

jelentős mértékben kezeli a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását – beleértve az árualapú származtatott ügyletek piacát a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekkel összhangban – vagy a tényleges árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodásokat vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyt, vagy jelentősen javítja az illetékes hatóságoknak – az e cikk (10) bekezdésének a) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott kritériumokkal és tényezőkkel összhangban megítélt – veszély monitoringjára való képességét;

b)

nem jár a szabályozási arbitrázsnak az e cikk (10) bekezdésének c) pontja szerint mért kockázatával;

c)

nem jár az alább felsorolt olyan káros hatások egyikével sem a pénzügyi piacok hatékonyságára nézve, ami az intézkedés hasznaihoz képest aránytalan lenne: e piacok likviditásának csökkentése, a valamely nem pénzügyi szerződő fél kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentése feltételeinek korlátozása vagy bizonytalanság teremtése a piaci szereplők számára;

Az EÉPH a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) szerint létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével folytatott konzultációt követően hozza meg a nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó intézkedéseit.

Az EÉPH az 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági árupiacok felügyeletéért, igazgatásáért és szabályozásáért felelős állami hatóságokkal folytatott konzultációt követően hozza meg a mezőgazdasági áru alapú származtatott ügylettel kapcsolatos intézkedéseit.

(4)   Mielőtt bármely, az (1) bekezdésben említett intézkedés felvállalásáról vagy megújításáról döntene, az EÉPH az általa javasolt intézkedésről értesíti a releváns illetékes hatóságokat. Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kérelemről van szó, az értesítésnek tartalmaznia kell az érintett személy vagy személyek kilétét, a kérelem tartalmát és annak okait. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés esetén az értesítésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az érintett személyről, az alkalmazható pénzügyi eszközökről, a vonatkozó mennyiségi intézkedésekről – mint például az egy személy által vállalható pozíciók maximális nagyságrendje –, valamint azok okairól.

(5)   Az értesítést legkevesebb 24 órával az intézkedés tervezett hatálybalépése vagy megújítása előtt közzé kell tenni. Kivételes körülmények között, amikor a 24 órával előbb adott értesítés nem lehetséges, az EÉPH az értesítést 24 óránál rövidebb időn belül is közzéteheti az intézkedés szándékok szerinti érvénybe lépése vagy megújítása előtt.

(6)   Az EÉPH weboldalán közleményt tesz közzé bármely olyan döntéséről, amely bármely, az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés meghozatalára vagy megújítására vonatkozik. A közleménynek tartalmaznia kell a részletes adatokat az érintett személyről, az alkalmazható pénzügyi eszközökről, a vonatkozó mennyiségi intézkedésekről – mint például az egy személy által vállalható pozíciók maximális nagyságrendje –, valamint azok okairól.

(7)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett intézkedés akkor lép érvénybe, amikor a közleményt közzétették vagy a közleményben megadott, a közzétételét követő időpontban, és csak olyan ügyletre vonatkozhat, amelyet azt követően kötöttek, hogy az intézkedés érvénybe lépett.

(8)   Az EÉPH kellő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálja az (1) bekezdés c) pontjában említett intézkedéseit. Amennyiben egy intézkedést a három hónapos időtartam elteltét követően nem hosszabbítanak meg, az automatikusan hatályát veszti. A (2)–(8) bekezdést az intézkedések meghosszabbítására is alkalmazni kell.

(9)   Az EÉPH által e cikknek megfelelően elfogadott intézkedés az irányadó az illetékes hatóság által a 2014/65/EU irányelv 69. cikke (2) bekezdésének o) vagy p) pontja szerint korábban hozott intézkedésekkel szemben.

(10)   A Bizottság – az 50. cikkel összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza azokat a kritériumokat és tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni az alábbiak meghatározásakor:

a)

a pénzügyi piacok – beleértve az árualapú származtatott ügyletek piacát a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekkel összhangban – szabályos működését és integritását, ezen belül a tényleges árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodásokat vagy a (2) bekezdés a) pontjában említett, az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély fennállása, figyelembe véve, hogy milyen mértékben használják a pozíciókat tényleges árucikkekben felvett pozíciók vagy árutőzsdei ügyletek fedezésére, vagy hogy az alapul szolgáló áruk piacainak árai milyen mértékben függenek az árualapú származtatott ügyletek áraitól;

b)

az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett származtatott ügyleteken keresztül vállalt pozíciók vagy kitettségek megfelelő csökkentése;

c)

azok a helyzetek, amelyekben felmerülhet a szabályozási arbitrázsnak az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kockázata.

E kritériumok és tényezők figyelembe veszik a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok tervezetét, továbbá különbséget tesznek azon helyzetek között, amikor az EÉPH azért lép fel, mert az illetékes hatóság elmulasztotta a fellépést, illetve azon helyzetek között, amikor az EÉPH olyan további kockázatot kíván kezelni, amelyet az illetékes hatóság a 2014/65/EU irányelv 69. cikke (2) bekezdésének j) vagy o) pontja értelmében nem tud megfelelően kezelni.

VIII.   CÍM

SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA EGYENÉRTÉKŰSÉGI HATÁROZATOT KÖVETŐEN HARMADIK ORSZÁGBELI, FIÓKTELEPPEL RENDELKEZŐ VAGY AZZAL NEM RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRŐL

46. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Harmadik országbeli vállalkozás jogosult szerződő felek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfelek számára fióktelep létrehozása nélkül csak akkor biztosíthat az egész Unióban befektetési szolgáltatásokat vagy végezhet bármilyen kiegészítő szolgáltatással együttesen vagy anélkül befektetési tevékenységeket, ha saját maga be van jegyezve a harmadik országbeli vállalkozásokról az EÉPH által, a 47. cikknek megfelelően vezetett nyilvántartásba.

(2)   Az EÉPH egy harmadik országbeli vállalkozást, amely az (1) bekezdésnek megfelelően az egész Unióban nyújtandó befektetési szolgáltatásokat és végzendő tevékenységeket kérelmez, csak akkor jegyez be, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)

a Bizottság elfogadta a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot;

b)

a vállalkozásnak abban a jogrendszerben, amelyben központi ügyviteli helye található, engedélye van arra, hogy az Unióban befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végezzen, továbbá olyan hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartozik, amely biztosítja az adott harmadik országban alkalmazandó előírásoknak való teljes megfelelést;

c)

létrejöttek a 47. cikk (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodások.

(3)   Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozást e cikkel összhangban bejegyezték, a tagállamok az e rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv hatálya alá tartozó ügyek tekintetében semmilyen további követelményt nem írnak elő a harmadik országbeli vállalkozás számára, valamint a harmadik országbeli vállalkozásokat nem részesítik az uniós vállalkozásoknál kedvezőbb elbánásban.

(4)   Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli vállalkozás kérelmét az EÉPH-nak azt követően nyújtja be, hogy a Bizottság elfogadta a 47. cikkben említett határozatot, kimondva, hogy annak a harmadik országnak a jogi és felügyeleti keretrendszere, amelyben a harmadik országbeli vállalkozás engedéllyel rendelkezik, egyenértékű a 47. cikk (1) bekezdésében említett előírásokkal.

A kérelmező harmadik országbeli vállalkozás az EÉPH-nak minden, a bejegyzéshez szükséges információt megad. Az EÉPH a kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem nem teljes, az EÉPH megállapítja azt a határidőt, ameddig a harmadik országbeli vállalkozásnak a meg kell adnia a további információkat.

A bejegyzési határozat a (2) bekezdésben előírt feltételeken alapul.

Az EÉPH a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 180 munkanapon belül írásban, teljes körű indokolás kíséretében tájékoztatja a kérelmező harmadik országbeli vállalkozást arról, hogy a bejegyzést megadták-e, vagy elutasították.

A tagállamok engedélyezhetik a harmadik országbeli vállalkozásoknak, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak és/vagy tevékenységeket végezzenek kiegészítő szolgáltatásokkal együtt jogosult szerződő feleknek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfeleknek, a nemzeti rendszereknek megfelelően, amennyiben nincsen a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelő bizottsági határozat vagy ha ez a határozat már érvényét vesztette.

(5)   Az e cikknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli vállalkozások – a befektetési szolgáltatás megkezdése előtt – tájékoztatják az Unióban letelepedett ügyfeleiket arról, hogy szolgáltatásaikat csak jogosult szerződő feleknek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfeleknek nyújthatják, és hogy az Unióban nem tartoznak felügyelet hatálya alá. Feltüntetik továbbá a harmadik országban a felügyeletért felelős illetékes hatóság nevét és címét.

Az első albekezdésben szereplő tájékoztatást írásban és egyértelműen kell megadniuk.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy, az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó jogosult szerződő fél vagy a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére kéri, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatást nyújtson vagy befektetési tevékenységet végezzen számára, ez a cikk ne legyen alkalmazandó a harmadik országbeli vállalkozás e személynek nyújtott szolgáltatására vagy neki végzett tevékenységére, ideértve a kifejezetten a szolgáltatásnyújtáshoz vagy tevékenységhez fűződő kapcsolattartást is. Az ilyen ügyfelek általi kezdeményezés nem jogosítja fel a harmadik országbeli vállalkozást arra, hogy befektetési termékek vagy befektetési szolgáltatások új kategóriáit hozza forgalomba a szóban forgó személy számára.

(6)   Az e cikknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző harmadik országbeli vállalkozások, mielőtt egy Unióban letelepedett ügyfél vonatkozásában bármilyen szolgáltatást nyújtanak vagy bármilyen tevékenységet végeznek, felajánlják, hogy a szóban forgó szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel kapcsolatos bármiféle jogvitát valamely tagállambeli bíróság vagy választott bíróság joghatóságának vetik alá.

(7)   Az EÉPH kidolgozza olyan szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák, hogy a kérelmező harmadik országbeli vállalkozásnak milyen információkat kell biztosítania az EÉPH számára a (4) bekezdés szerinti bejegyzés iránti kérelmében, és milyen formátumban kell biztosítania a (5) bekezdésben előírt információkat.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2015. július 3-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

47. cikk

Az egyenértékűségről szóló határozat

(1)   A Bizottság az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően határozatot fogadhat el egy harmadik országgal kapcsolatban, amelyben kijelenti, hogy az ország jogi és felügyeleti megoldásai biztosítják, hogy az adott harmadik országban engedélyezett vállalkozások olyan, jogilag kötelező prudenciális és üzletviteli előírásoknak feleljenek meg, amelyek hatása egyenértékű az e rendeletben, a 2013/36/EU irányelvben, a 2014/65/EU irányelvben, valamint az e rendelet és ezen irányelvek alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményekével, és az adott harmadik ország jogi keretrendszere egyenértékű kölcsönös elismerési rendszert biztosít a harmadik ország jogi rendszerének megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozások számára.

Egy harmadik ország prudenciális és üzletviteli keretrendszere akkor tekinthető egyenértékű hatásúnak, ha a keretrendszer teljesíti a következő feltételeket:

a)

a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban engedélyezés, valamint folyamatos effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b)

a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások az adott harmadik országban elégséges tőkekövetelmények és a tulajdonosok és a vezető testület tagjai tekintetében is célszerű követelmények hatálya alá tartoznak;

c)

a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások megfelelő szervezeti követelmények hatálya alá tartoznak a belső kontrollfunkciók tekintetében;

d)

a befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket végző vállalkozások célszerű üzletviteli szabályok hatálya alá tartoznak;

e)

a piac átláthatósága és integritása biztosított a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció révén történő piaci visszaélések megakadályozása révén.

(2)   Az EÉPH együttműködési megállapodásokat hoz létre az olyan harmadik országok érintett illetékes hatóságaival, amelyek jogi és felügyeleti keretrendszerét az (1) bekezdésnek megfelelően ténylegesen egyenértékűnek ismerték el. Az ilyen megállapodásoknak legalább a következőket rögzíteniük kell:

a)

az EÉPH és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, ideértve az EÉPH által kért hozzáférést a harmadik országokban engedélyezett nem uniós vállalkozásokra vonatkozó valamennyi információhoz;

b)

az EÉPH azonnali értesítésére szolgáló mechanizmust arra az esetre, ha a harmadik ország illetékes hatósága úgy véli, hogy a felügyelete alá tartozó és az EÉPH által a 48. cikkben előírt nyilvántartásba bejegyzett harmadik országbeli vállalkozás megsérti engedélyének feltételeit vagy valamely más betartandó jogszabályt;

c)

a felügyeleti tevékenységek – ideértve szükséges esetben a helyszíni szemléket is – összehangolásával kapcsolatos eljárásokat.

(3)   Az a harmadik országbeli vállalkozás, amely olyan országban letelepedett, amelynek jogi és felügyeleti keretrendszerét az (1) bekezdésnek megfelelően egyenértékűnek elismerték, és amelyet a 2014/65/EU irányelv 39. cikkével összhangban engedélyeztek, az engedélyben meghatározott szolgáltatásokat nyújthat és tevékenységeket végezhet jogosult szerződő felek és a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza értelmében vett szakmai ügyfelek számára az Unió más tagállamaiban, fióktelep létrehozása nélkül. E célból a vállalkozás megfelel a 2014/65/EU irányelv 34. cikkének a szolgáltatások és tevékenységek határokon átnyúló elvégzésére vonatkozó követelményeinek.

A fióktelep továbbra is annak a tagállamnak a felügyelete alá tartozik, ahol a 2014/65/EU irányelv 39. cikkével összhangban a fióktelepet létrehozták. Azonban – és a 2014/65/EU irányelv szerinti, együttműködésre irányuló kötelezettség sérelme nélkül – azon tagállam illetékes hatósága között, amelyben a fióktelepet létrehozták, valamint a fogadó tagállam illetékes hatósága arányos együttműködési megállapodásokat köthetnek annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országok vállalkozásainak az Unióban befektetési szolgáltatásokat nyújtó fióktelepei megfelelő szintű befektetővédelmet nyújtsanak.

(4)   Amennyiben a Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően határozatot fogad el egy harmadik országgal kapcsolatban, miszerint e harmadik ország tekintetében visszavonja az e cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozatát, a harmadik ország a továbbiakban nem gyakorolhatja az 51. cikk (2) bekezdése szerinti jogokat.

48. cikk

Nyilvántartás

Az EÉPH az Unióban befektetési szolgáltatások nyújtására vagy befektetési tevékenységek végzésére engedélyt kapott, harmadik országbeli vállalkozásokról a 46. cikknek megfelelően nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető az EÉPH weboldalán, és információkat tartalmaz azokról a szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyek nyújtására, illetve végzésére a harmadik országbeli vállalkozások engedéllyel rendelkeznek, valamint utal a felügyeletek ellátásáért felelős illetékes hatóságra a harmadik országban.

49. cikk

A nyilvántartásba vétel visszavonása

(1)   Az EÉPH visszavonja a harmadik országbeli vállalkozás 48. cikk szerinti nyilvántartásba való bejegyzését, ha:

a)

az EÉPH alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Unióban végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek során a befektetők érdekei vagy a piacok szabályos működése számára sérelmes módon jár el; vagy

b)

az EÉPH alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli vállalkozás az Unióban végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek során súlyosan megsértette a harmadik országban rá alkalmazandó azon rendelkezéseket, amelyek alapján a Bizottság meghozta a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot;

c)

az EÉPH az ügyre felhívta a harmadik ország illetékes hatóságának a figyelmét, és a harmadik ország ezen illetékes hatósága nem tette meg a megfelelő, a befektetők és az Unión belüli piacok rendes működésének védelmében szükséges intézkedéseket, vagy nem tudta bizonyítani, hogy a harmadik országbeli vállalkozás megfelel a harmadik országban rá alkalmazandó előírásoknak; továbbá

d)

az EÉPH legalább 30 nappal a visszavonás előtt tájékoztatta a harmadik ország illetékes hatóságát arról a szándékáról, hogy visszavonja a harmadik országbeli vállalkozás bejegyzését.

(2)   Az EÉPH haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az (1) bekezdésnek megfelelően hozott, és határozatát weboldalán közzéteszi.

(3)   A Bizottság értékeli, hogy a 47. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló feltételek továbbra is fennállnak-e az érintett harmadik ország viszonylatában.

IX.   CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

1.   FEJEZET

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

50. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   Az 1. cikk (9) bekezdésében, a 2. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 31. cikk (4) bekezdésében, a 40. cikk (8) bekezdésében, a 41. cikk (8) bekezdésében, a 42. cikk (7) bekezdésében, a 45. cikk (10) bekezdésében, a valamint az 52. cikk (10) és (12) bekezdésében említett felhatalmazás határozatlan időre szól 2014. július 2-től. kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (9) bekezdésében, a 2. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (5)bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 31. cikk (4) bekezdésében, a 40. cikk (8) bekezdésében, a 41. cikk (8) bekezdésében, a 42. cikk (7) bekezdésében, a 45. cikk (10) bekezdésében, a valamint az 52. cikk (10) és (12) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   Az 1. cikk (9) bekezdése, 2. cikk (2) bekezdése, 13. cikk (2) bekezdése, 15. cikk (5) bekezdése, 17. cikk (3) bekezdése, 19. cikk (2) és (3) bekezdése, 31. cikk (4) bekezdése, 40. cikk (8) bekezdése, 41. cikk (8) bekezdése, 42. cikk (7) bekezdése, 45. cikk (10) bekezdése, valamint az 52. cikk (10) és (12) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

2.   FEJEZET

Végrehajtási jogi aktusok

51. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal (30) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

X.   CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2019. március 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a 3–13. cikk alapján megállapított átláthatósági kötelezettségek gyakorlati hatásáról, különös tekintettel az 5. cikkben előírt, a kereskedési volumenek felső határát megállapító mechanizmus hatására, (az elfogadható partnerek és a szakmai ügyfelek számára jelentett kereskedelmi költségekre és a kis és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvényeivel folytatott kereskedelemre gyakorolt hatást is ideértve), valamint e mechanizmus abban az értelemben vett hatékonyságára, hogy biztosítsa, hogy a releváns mentességek alkalmazása ne legyen kedvezőtlen hatással az árképzésre, továbbá különös tekintettel arra, hogy hogyan működhetne a felső határ megsértése esetén alkalmazható szankciós rendszer, valamint a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében és a 9. cikk (2)–(5) bekezdésében megállapított kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségekre vonatkozó mentességek alkalmazására és folytatólagos helyénvalóságára.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentésben foglalkozni kell a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és b) pontjának i. alpontja szerinti mentességek, valamint az 5. cikkben előírt, a kereskedési volumenek felső határát megállapító mechanizmus alkalmazása által az európai részvénypiacokra gyakorolt hatással is, különös tekintettel a következőkre:

a)

a nem nyilvános ajánlati könyves kereskedés szintje és alakulása az Unión belül e rendelet bevezetése óta;

b)

a kereskedés előtt átláthatóvá tett jegyzett árfolyamokra gyakorolt hatás;

c)

a likviditás mértékére gyakorolt hatás a nyilvános ajánlati könyvekben;

d)

az Unión belüli versenyre és befektetőkre gyakorolt hatás;

e)

a kis és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvényeivel folytatott kereskedelemre gyakorolt hatás;

f)

a nemzetközi helyzet alakulása, valamint a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott megbeszélések.

(3)   Amennyiben a jelentés megállapítja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja és b) pontjának i. alpontja szerinti mentesség károsan befolyásolja az árképzést vagy a kis és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvényeivel folytatott kereskedelmet, a Bizottság adott esetben javaslatokat tesz – e rendelet módosításait is ideértve – e mentességek használatára vonatkozóan. E javaslatok magukban foglalják a javasolt módosítások hatásának vizsgálatát, és figyelembe veszik e rendelet célkitűzéseit, a piaci zavarokra és a versenyre gyakorolt hatásokat, valamint az uniós befektetőkre esetlegesen gyakorolt hatásokat.

(4)   A Bizottság 2019. március 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a 26. cikk működéséről, ideértve, hogy a kapott és az illetékes hatóságok között kicserélt ügyletjelentések tartalma és formátuma átfogóan lehetővé teszi-e a befektetési vállalkozások tevékenységeinek a 26. cikk (1) bekezdése szerinti monitoringját. A Bizottság megfelelő javaslatokat tehet, hogy esetleges változtatásokat javasoljon, beleértve annak előírását, hogy az ügyleteket az illetékes hatóságok helyett egy, az EÉPH által kijelölt rendszernek kell bejelenteni, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy e rendelet és a 2014/65/EU irányelv alkalmazásában, valamint az 596/2014/EU rendelet szerinti bennfentes kereskedelem és piaci visszaélés felderítése céljából az összes bejelentett információhoz hozzáférjenek, ennek a cikknek az alapján.

(5)   A Bizottság 2019. március 3-ig az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a piaci résztvevők közötti információs aszimmetriák csökkentését szolgáló megfelelő megoldásokról, valamint a szabályozók számára az árajánlat-adási tevékenységek jobb monitoringjára szolgáló eszközökről. A jelentésnek legalább fel kell mérnie egy, a legjobb vételi és eladási árfolyamokat tartalmazó európai rendszer – az árajánlatok egybegyűjtése érdekében történő – kialakításának megvalósíthatóságát e célok elérése érdekében.

(6)   A Bizottság 2019. március 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott termékek kereskedésének a tőzsdékre vagy elektronikus kereskedési platformokra való áthelyezése tárgyában elért előrelépésről, a (25) és a (28) bekezdésnek megfelelően.

(7)   A Bizottság 2019. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a szabályozott piacoktól, MTF-ektől, OTF-ektől, az APA-któl és a CTP-ktől származó, az átláthatóságot szolgáló, a kereskedés előtt és kereskedés után szolgáltatandó adatok árainak alakulásáról.

(8)   A Bizottság 2019. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e rendelet 36. cikkében, valamint a 648/2012/EU rendelet 8. cikkében foglalt interoperabilitási rendelkezések felülvizsgálatáról.

(9)   A Bizottság 2019. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e rendelet 35. és 36. cikkének, valamint a 648/2012/EU rendelet 7. és 8. cikkének az alkalmazásáról.

A Bizottság 2021. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet 37. cikkének alkalmazásáról.

(10)   A Bizottság 2019. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet 35. és 36. cikkének a 35. cikk (5) bekezdésében említett, újonnan létrehozott és engedélyezett CCP-kre és az azokhoz szorosan kapcsolódó kereskedési helyszínekre gyakorolt hatásáról, és arról, hogy a 35. cikk (5) bekezdésében megállapított átmeneti rendelkezést meg kell-e hosszabbítani, mérlegelve egyrészt azokat a lehetséges előnyöket, amelyekhez a fogyasztók a javuló verseny miatt juthatnak, és a piaci résztvevők választási lehetőségeit, másrészt e rendelkezéseknek az újonnan létrehozott és engedélyezett CCP-kre gyakorolt lehetséges aránytalan hatásait és a helyi piaci szereplők nehézségeit a globális CCP-khez való hozzáférés terén, valamint a piac zavartalan működését.

A Bizottság e jelentés megállapításainak függvényében az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el a 35. cikk (5) bekezdésében említett átmeneti időszak legfeljebb 30 hónappal történő meghosszabbítása céljából.

(11)   A Bizottság 2019. július 3-ig, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően, jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé arról, hogy a 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott küszöbérték a továbbiakban is megfelelő-e, és hogy továbbra is érvényben maradjon-e a tőzsdén kereskedett származtatott termékekre vonatkozó kívülmaradási mechanizmus.

(12)   A Bizottság 2016. július 3-ig – az EÉPH által az ERKT-val folytatott konzultációt követően elkészített kockázatértékelés alapján – jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékeli, hogy szükséges-e ideiglenesen kizárni a tőzsdén kereskedett származtatott termékeket a 35. és 36. cikk hatálya alól. A jelentés figyelembe veszi a tőzsdén kereskedett származtatott termékekre vonatkozó, nyílt hozzáférést előíró rendelkezésekből eredő, az Unió-szerte működő pénzügyi piacok általános stabilitását és szabályos működését veszélyeztető kockázatokat.

A Bizottság e jelentés megállapításainak függvényében az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el, amelyben 2017. január 3-át követően legfeljebb harminc hónapra kizárja a tőzsdén kereskedett származtatott termékeket a 35. és 36. cikk hatálya alól.

53. cikk

A 648/2012/EU rendelet módosítása

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A szabályozástechnikai standardok tervezetének kidolgozása során az EÉPH nem sértheti a C6. szakaszra vonatkozó származtatott energiaügyletekre vonatkozó, 2014/65/EU irányelv (31) 95. cikke szerinti átmeneti rendelkezéseket.

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).”"

2.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az a központi szerződő fél, amely számára engedélyezték a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolását, ezen ügyletek elszámolását megkülönböztetésmentesen és átláthatóan – ideértve a biztosítéki követelményeket és a hozzáféréssel kapcsolatos díjakat is –, a kereskedés helyszínétől függetlenül elvégzi. Ez biztosítja különösen, hogy a kereskedési helyszínnek joga van a megkülönböztetésmentes bánásmódhoz abból a szempontból, hogy az ezen a kereskedési helyszínen kereskedett szerződéseket hogyan kezelik az alábbiak tekintetében:

a)

biztosítéki követelmények és a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, amennyiben az ilyen szerződések valamely központi szerződő fél pozíciólezáró és egyéb nettósítási eljárásai alá történő, az alkalmazandó fizetésképtelenségi jogon alapuló bevonása nem veszélyeztetné az ilyen eljárás zavartalan és szabályos működését, érvényességét vagy végrehajthatóságát. továbbá

b)

ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítása a 41. cikknek megfelelő kockázati modell szerint.

A központi szerződő fél kikötheti, hogy a kereskedési helyszínek megfeleljenek a központi szerződő fél által előírt működési és technikai előírásoknak, ideértve a kockázatkezelési előírásokat is.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6)   A 600/2014/EU rendelet (32) 35. cikke (6) bekezdésének e) pontja szerint elfogadott technikai standardoknak pontosabban meg kell határozniuk az első bekezdésben említett megkülönböztetésmentes bánásmód feltételeit arra vonatkozóan, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett szerződéseket hogyan kezelik a biztosítéki követelmények, a gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása, valamint az ugyanazon CCP által elszámolt összefüggő szerződések letéteinek egymással szembeni beszámítása, és a megkülönböztetésmentes elszámolási díjak tekintetében.”

(3)

A 81. cikk (3) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„A kereskedési adattár ezeket az adatokat a 600/2014/EU rendelet (32) 26. cikke szerinti előírásoknak megfelelően továbbítja az illetékes hatóságoknak.”.

54. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A harmadik országbeli vállalkozások az adott harmadik országra vonatkozó, a 47. cikk szerinti bizottsági határozat elfogadásától számított három évig továbbra is végezhetnek szolgáltatásokat és tevékenységeket a tagállamokban, a nemzeti rendszereknek megfelelően.

(2)   Ha a Bizottság úgy véli, hogy nem kell az 52. cikk (12) bekezdése szerint kizárni a tőzsdén kereskedett származtatott termékeket a 35. és 36. cikk hatálya alól, a CCP-k vagy kereskedési helyszínek e rendelet hatálybalépése előtt kérelmezhetik az illetékes hatóságuktól, hogy az engedélyezze számukra, hogy átmeneti rendelkezésekhez folyamodjanak. Az illetékes hatóság – figyelembe véve a 35. vagy a 36. cikk szerinti hozzáférési jogok tőzsdén kereskedett származtatott termékekre való alkalmazásából eredő kockázatokat a szabályosan működő CCP-kre és kereskedési helyszínekre nézve, határozhat úgy, hogy 2019. július 3-ig tartó, átmeneti időszakon keresztül a 35. vagy a 36. cikk nem alkalmazandó a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében az adott CCP vagy kereskedési helyszín esetében. Amennyiben ilyen átmeneti időszakot hagynak jóvá, a CCP vagy a kereskedési helyszín a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében az átmeneti időszak során nem részesülhet a 35. cikk vagy a 36. cikk szerinti hozzáférési jogokból. Az illetékes hatóságnak értesítenie kell az EÉPH-t, valamint a CCP esetében az adott CCP tekintetében illetékes hatóságok testületét, amennyiben átmeneti időszakot hagy jóvá.

Amennyiben egy olyan CCP, amelyre vonatkozóan átmeneti rendelkezéseket hagytak jóvá, szorosan kapcsolódik egy vagy több kereskedési helyszínhez, e kereskedési helyszínek a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében ezen átmeneti időszak során nem részesülhetnek a 35. vagy a 36. cikk szerinti hozzáférési jogokból.

Amennyiben egy olyan kereskedési helyszín, amelyre vonatkozóan átmeneti rendelkezéseket hagytak jóvá, szorosan kapcsolódik egy vagy több CCP-hez, e CCP-k a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében ezen átmeneti időszak során nem részesülhetnek a 35. vagy a 36. cikk szerinti hozzáférési jogokból.

55. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. január 3-tól kell alkalmazni.

A második bekezdés ellenére az 1. cikk (8) és (9) bekezdését, a 2. cikk (2) bekezdését, az 5. cikk (6) és (9) bekezdését, a 7. cikk (2) bekezdését, a 9. cikk (5) bekezdését, a 11. cikk (4) bekezdését, a 12. cikk (2) bekezdését, a 13. cikk (2) bekezdését, a 14. cikk (7) bekezdését, a 15. cikk (5) és (6) bekezdését, a 17. cikk (3) bekezdését, a 19. cikk (2) és (3) bekezdését, a 20. cikk (3) bekezdését, a 21. cikk (5) bekezdését, a 22. cikk (4) bekezdését, a 23. cikk (3) bekezdését, a 25. cikk (3) bekezdését, a 26. cikk (9) bekezdését, a 27. cikk (3) bekezdését, a 28. cikk (4) bekezdését, a 28. cikk (5) bekezdését, a 29. cikk (3) bekezdését, a 30. cikk (2) bekezdését, a 31. cikk (4) bekezdését, a 32. cikk (1), (5) és (6) bekezdését, a 33. cikk (2) bekezdését, a 35. cikk (6) bekezdését, a 36. cikk (6) bekezdését, a 37. cikk (4) bekezdését, a 38. cikk (3) bekezdését, a 40. cikk (8) bekezdését, a 41. cikk (8) bekezdését, a 42. cikk (7) bekezdését, a 45. cikk (10) bekezdését, a 46. cikk (7) bekezdését, a 47. cikk (1) és (4) bekezdését, az 52. cikk (10) és (12) bekezdését, valamint az 54. cikk (1) bekezdését e rendelet hatálybalépésétől azonnal alkalmazni kell.

A második bekezdés ellenére a 37. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, 2019. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 161., 2012.6.7., 3. o.

(2)  HL C 143., 2012.5.22., 74. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. május 13-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 349 oldalát).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete (.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(7)  A Bizottság 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK rendelete a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(9)  A Bizottság 2004. április 29-i 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2004.4.30., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.). (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 236/2012/EU rendelete a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 596/2014/EU rendelete a piaci visszaélésről (piaci visszaélésről szóló rendelet), a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2003/124/EK, 2003/125/EK és 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/57/EU irányelve a bennfentes kereskedelemről, a bennfentes információ jogellenes átadásáról és a piaci manipulációról (lásd e Hivatalos Lap 179 oldalát).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(18)  HL C 147., 2012.5.25., 1. o.

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 3-i 2003/41/EK irányelve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).

(26)  AZ Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

(28)  A Bizottság 2012. december 19-i 2013/149/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2013.2.23., 11. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 713/2009/EK rendelete az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.)

(30)  A Bizottság 2001. június 6-i 2001/528/EK határozata az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).


Top