EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014L0052

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve ( 2014. április 16. ) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 124, 25.4.2014, p. 1–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/52/oj

25.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/52/EU IRÁNYELVE

(2014. április 16.)

az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) meghatározott, a környezeti hatásvizsgálatnak alávetendő projektek típusára, a projektgazdák fő kötelezettségeire, a vizsgálat tartalmára, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a nyilvánosság részvételére vonatkozó minimumkövetelmények bevezetésével összehangolta a projektekre vonatkozóan elvégzett környezeti tárgyú vizsgálatok alapelveit, és ezáltal hozzájárul a környezet és az emberi egészség magas fokú védelméhez. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban szigorúbb védelmi intézkedéseket vezessenek be.

(2)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program időközi értékelése című, 2007. április 30-i bizottsági közlemény, valamint a Bizottságnak a 2011/92/EU irányelv elődje, a 2009. július 23-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (5) alkalmazásáról és hatékonyságáról szóló jelentése hangsúlyozta, hogy javítani kell a projektekre vonatkozóan elvégzett környezeti hatásvizsgálatok minőségét, valamint hogy a 85/337/EGK irányelvet hozzá kell igazítani az azóta nagymértékben átalakult szakpolitikai, jogi és műszaki környezethez.

(3)

A környezeti hatásvizsgálatokra irányuló eljárások minőségének javítása, az eljárásnak az intelligens szabályozás elveivel való összehangolása, valamint a más uniós jogi aktusok és szakpolitikák, illetőleg a tagállamok által nemzeti hatáskörben kialakított stratégiák és politikák viszonylatában fennálló koherencia és szinergiák növelése érdekében a 2011/92/EU irányelvet módosítani kell.

(4)

A határokon átnyúló vizsgálati eljárások koordinálása és elősegítése – és különösen az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-i egyezmény (az Espoo-i egyezmény) értelmében folytatandó konzultációk előmozdítása – érdekében az érintett tagállamok az egyenlő képviselet elve alapján közös testületet állíthatnak fel.

(5)

A 347/2013/EU (6), az 1315/2013/EU (7) és az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott, az Unió által társfinanszírozott infrastruktúra-fejlesztési projektek szempontjából releváns mechanizmusok is elősegíthetik a 2011/92/EU irányelv előírásainak végrehajtását.

(6)

A 2011/92/EU irányelvet oly módon kell felülvizsgálni, hogy az biztosítsa a környezet fokozottabb védelmét, az erőforrás-hatékonyság előmozdítását és a fenntartható növekedés uniós támogatását. E célból az irányelvben megállapított eljárásokat egyszerűsíteni és harmonizálni kell.

(7)

Az elmúlt évtizedben megnőtt a környezeti kérdések, köztük az erőforrás-hatékonyság és a fenntarthatóság, a biológiai sokféleség védelme, az éghajlatváltozás, valamint a baleseti és katasztrófakockázatok súlya a szakpolitikai döntéshozatalban. Ezeknek a kérdésköröknek ezért kiemelt helyet kell elfoglalniuk az értékelési és döntéshozatali folyamatokon belül.

(8)

„Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” című 2011. szeptember 20-i közleményében a Bizottság vállalta, hogy a 2011/92/EU irányelv felülvizsgálatában az erőforrások hatékony és fenntartható felhasználásával kapcsolatban tágabb értelemben vett megfontolásokat is érvényesít.

(9)

A talajvédelmi tematikus stratégia című, 2006. szeptember 22-i bizottsági közlemény és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve kiemeli a talaj mint erőforrás fenntartható használatának fontosságát, valamint azt, hogy foglalkozni kell a lakott területek kiterjedésének fenntarthatatlan növekedésével („területelvonás”). Az Egyesült Nemzetek égisze alatt 2012. június 20–22-én Rio de Janeiróban megtartott fenntarthatósági konferencia záróokmánya elismeri a helyes területgazdálkodás (a talajjal való gazdálkodást is ideértve) gazdasági és társadalmi jelentőségét, valamint a földterületek állapotromlásának visszafordítására irányuló sürgős fellépés szükségességét. Ezért a köz- és a magánprojekteknek számításba kell venniük és korlátozniuk kell azokat a hatásaikat, amelyeket a földterületekre és ezen belül különösen a területelvonásra, valamint a talajra és ezen belül különösen a szervesanyag-tartalomra, az erózióra, a tömörödésre és a talajlezárásra gyakorolnak; e tekintetben a megfelelő nemzeti, regionális és helyi szintű területhasznosítási tervek és politikák is relevánsak.

(10)

A biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény), amelynek az Unió a 93/626/EGK tanácsi határozatnak megfelelően (9) részes fele, úgy rendelkezik, hogy a projekteknek az Egyezmény 2. cikke értelmében vett biológiai sokféleségre gyakorolt jelentős káros hatásait a lehetőségek szabta keretek között indokolt esetekben meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy ezek a hatások elkerülhetők vagy minimalizálhatók legyenek. Az ilyen előzetes hatásvizsgálatnak hozzá kell járulnia az Unió 2010. március 25-26-án az Európai Tanács által elfogadott azon kiemelt céljának teljesítéséhez, amely szerint 2020-ig meg kell állítani a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások leépülését, valamint, ahol csak lehet, e tekintetben helyre kell állítani az eredeti állapotot.

(11)

Az Unió által az Egyezménnyel összefüggésben vállalt kötelezettségeknek, valamint – az „Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia” című, a 2011. május 3-i bizottsági közleményben létrehozott – a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020-ig szóló uniós stratégia célkitűzéseinek és tevékenységeinek megfelelően a környezetre és különösen a 92/43/EGK tanácsi irányelvben (10) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) meghatározott, védelmet élvező fajokra és élőhelyekre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése, csökkentése és lehetőség szerinti ellentételezése érdekében tett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy ne romoljon a környezet minősége, és összességében ne csökkenjen a biológiai sokféleség.

(12)

A tengeri környezet, és elsősorban a fajok és élőhelyek magas fokú védelmének biztosítása érdekében a tengeri környezetre vonatkozó hatásvizsgálatoknak és előszűrési eljárásoknak figyelembe kell venniük az adott projekt egyedi jellemzőit, különösen ami a felhasznált technológiákat illeti (például aktív hanglokátorokkal végzett szeizmológiai vizsgálatok). E célból a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) követelményei is elősegíthetik ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtását.

(13)

Az éghajlatváltozás a jövőben is károsítani fogja a környezetet és hátráltatni fogja a gazdasági fejlődést. E tekintetben helyénvaló felmérni a projekteknek az éghajlatra gyakorolt hatását (például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását), és az éghajlatváltozásnak való kitettségüket.

(14)

A „természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepció” című, 2009. február 23-i bizottsági közleményt követően a Tanács 2009. november 30-án elfogadott következtetéseiben felkérte a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Unió kezdeményezései végrehajtása, felülvizsgálata és azok továbbfejlesztése legyen tekintettel a katasztrófakockázatok megelőzésével és kezelésével kapcsolatos aggályokra, valamint az Egyesült Nemzetek a nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési projektek katasztrófakockázati vonatkozásainak értékelésére irányuló eljárások létrehozása iránti igényt hangsúlyozó, 2005. január 22-én elfogadott hiogói cselekvési programkeretére (2005–2015).

(15)

A környezet magas fokú védelmének biztosítása érdekében elővigyázatossági intézkedéseket kell hozni egyes olyan projektek esetében, amelyek a nagyobb baleseteknek és/vagy természeti katasztrófáknak (például áradásnak, a tengerszint emelkedésének, földrengésnek) való kitettségük miatt valószínűsíthetően jelentős káros hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az ilyen projektek esetében fontos figyelembe venni a nagyobb baleseteknek és/vagy katasztrófáknak való kitettséget (sérülékenység és ellenálló képesség), az ilyen balesetek és/vagy katasztrófák előfordulási kockázatát és a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások valószínűségének következményeit. A párhuzamosságok elkerülése érdekében a rendelkezésre álló, valamint az uniós jogszabályok – például a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) és a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv (14) – értelmében végzett kockázatértékelésekből származó releváns információkat, illetve a nemzeti jogszabályok értelmében végzett idevágó felmérések eredményeit fel lehet használni, feltéve, hogy ezen irányelv követelményei teljesülnek.

(16)

Az EUMSZ 167. cikkének (4) bekezdése értelmében az Unió által tiszteletben tartandó és támogatandó kulturális sokszínűség szerves részét képező kulturális örökség – többek között a városi történelmi helyszínek – és a táj védelme és támogatása tekintetében hasznos fogalommeghatározásokat és alapelveket tartalmaznak az Európa Tanács vonatkozó egyezményei, különösen a régészeti örökség védelméről szóló, 1969. május 6-i európai egyezmény, az európai építészeti örökség védelméről szóló, 1985. október 3-i egyezmény, a 2000. október 20-i európai tájvédelmi egyezmény és a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, 2005. október 27-i keretegyezmény. A történelmi és kulturális örökség, valamint a táj fokozottabb védelme érdekében a környezeti hatásvizsgálatokban figyelmet kell fordítani a projektek vizuális hatására, nevezetesen arra, hogy azok mennyiben változtatják meg a beépített területek vagy a természetes táj, illetve a városi környezet képét.

(17)

A Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményében meghatározott célkitűzésekkel összhangban a 2011/92/EU irányelv alkalmazása során intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szükséges biztosítani.

(18)

A nyilvánosság információkhoz való hozzáférése és az átláthatóság növelése érdekében az ezen irányelv végrehajtása tekintetében időszerű környezetvédelmi információkat elektronikus formában is elérhetővé kell tenni. A tagállamoknak e célból a megfelelő közigazgatási szinten központi portált vagy hozzáférési pontot kell létrehozniuk, amely lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy könnyen és hatékonyan hozzáférhessen az információkhoz.

(19)

A tapasztalatok rámutattak arra, hogy a honvédelmi célú projektek vagy azok részei esetén – ideértve a tagállamok területén a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban a szövetséges erők által végzett műveletekhez kapcsolódó projekteket is – a 2011/92/EU irányelv alkalmazása során a vonatkozó bizalmas információk nyilvánossá válhatnak, ami aláássa a honvédelmi célokat. Fel kell tehát hatalmazni a tagállamokat arra, hogy adott esetben az irányelvet ne alkalmazzák.

(20)

A tapasztalatok rámutattak arra, hogy az olyan projektek esetében, amelyek egyetlen célja a polgári lakosságot fenyegető veszélyhelyzetekben szükségessé váló intézkedések végrehajtása, a 2011/92/EU irányelv tiszteletben tartása káros következményekkel járhat többek között a környezetre nézve, ezért a tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy a megfelelő esetekben az említett irányelv alkalmazásától eltekintsenek.

(21)

A tagállamoknak több választási lehetőségük van a 2011/92/EU irányelv átültetése tekintetében arra vonatkozóan, hogy hogyan integrálják a környezeti hatásvizsgálatokat a nemzeti eljárásokba. Ezért a nemzeti eljárások egyes elemei eltérhetnek. Ebből következően a hatáskörrel rendelkező hatóságok egy project környezeti hatásait illetően kialakított, indokolt döntése integrált engedélyezési eljárás, illetve az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges egyéb kötelező erejű döntés részét is képezheti.

(22)

A környezet és az egészség magas fokú védelmének biztosítása érdekében a környezeti hatásvizsgálatok és az előszűrési eljárások során tekintetbe kell venni a projekt egészének hatását, ideértve adott esetben a földfelszín alatti és a mélyebben elhelyezkedő rétegekre gyakorolt hatást az építés, az üzemeltetés és adott esetben a bontás során.

(23)

Annak érdekében, hogy a project közvetlen vagy közvetett környezeti hatásairól teljes képet kapjon, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak meg kell vizsgálnia a projektgazda által benyújtott, valamint a konzultációk során kapott információk és adott esetben a kiegészítő tájékoztatás lényegi elemeit.

(24)

A külön nemzeti jogi aktus révén elfogadott projektek esetében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ezen irányelv nyilvános konzultációra vonatkozó célkitűzései a jogalkotási folyamat során megvalósuljanak.

(25)

Biztosítani kell azt, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok tárgyilagosan járjanak el. Az összeférhetetlenségeket többek között a hatáskörrel rendelkező hatóság és a projektgazda funkcionális elkülönítésével lehet elkerülni. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság egyben a projektgazda is, a tagállamnak az ügyintézésben hatáskörrel rendelkező szervezeten belül minimum megfelelően el kell különítenie a 2011/92/EU irányelv követelményeinek teljesítése nyomán az adott hatóságoknál keletkező, egymással összeférhetetlen feladatokat.

(26)

Annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság el tudja dönteni, hogy a 2011/92/EU irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projekteket, azok módosításait vagy bővítését alá kell-e vetni környezeti hatásvizsgálatnak („előszűrés”), meg kell határozni a projektgazda által rendelkezésre bocsátandó információkat azon alapvető szempontokra összpontosítva, amelyek lehetővé teszik a hatáskörrel rendelkező hatóság számára döntésének meghozatalát. E döntést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(27)

Az előszűrésnek biztosítania kell, hogy a környezeti hatásvizsgálatot csak olyan projektek esetén végezzék el, amelyeknek valószínűsíthetően jelentős környezeti hatása lesz.

(28)

Ki kell igazítani és egyértelműbbé kell tenni a 2011/92/EU irányelv III. mellékletében foglalt kiválasztási kritériumokat, amelyeket a tagállamok annak meghatározása során vesznek figyelembe, hogy a környezetre gyakorolt jelentős hatásaik miatt mely projekteket kell környezeti hatásvizsgálatnak alávetni. Például a tapasztalatok rámutattak arra, hogy az értékes erőforrásokat igénybe vevő vagy ilyen erőforrásokra kiható, a környezetvédelmi szempontból érzékeny helyen megvalósítani tervezett és a potenciálisan veszélyes vagy visszafordíthatatlan következményekkel járó projektek az esetek többségében jelentős környezeti hatással járnak.

(29)

Az előszűrés hatékonyságának és átláthatóságának biztosítása érdekében annak meghatározása során, hogy valószínűsíthetők-e a projekt által okozott jelentős környezeti hatások, a tagállamoknak azonosítaniuk kell a figyelembe és számításba veendő legfontosabb kritériumokat, és fel kell használniuk mindazokat az információkat, amelyek az uniós jogi aktusokban előírt más vizsgálatokból esetleg rendelkezésre állnak. Ezzel összefüggésben – különösen azokra az esetekre vonatkozóan, amikor nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra – helyénvaló meghatározni az előszűrési döntés tartalmát. Bár az előszűrési fázis során nem kötelező a hivatalos konzultáció, a helyes igazgatási gyakorlat érdekében a más forrásokból – például a közvélemény részéről vagy a hatóságoktól – érkező spontán észrevételeket érdemes figyelembe venni.

(30)

A környezeti hatásvizsgálatok minőségének javítása, az eljárások egyszerűsítése és a döntéshozatali folyamat egyszerűsítése érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a projektgazda kérésére véleményezniük kell a környezeti hatásvizsgálati jelentés formájában benyújtandó környezeti információk tárgyát és részletezettségét („tárgykijelölés”).

(31)

A környezeti hatásvizsgálati folyamat minőségének javítása és a környezeti szempontoknak a projektre vonatkozó tervezési munka korai szakaszában történő figyelembevétele érdekében a projektgazda által a projektről benyújtandó környezeti hatásvizsgálati jelentésnek indokolt tartalmaznia a projekt ésszerű, a projektgazda által tanulmányozott alternatíváinak ismertetését, beleértve adott esetben annak felvázolását is, hogy a projekt megvalósítása nélkül valószínűsíthetően hogyan változna idővel a környezet állapota („alapforgatókönyv”).

(32)

A környezeti hatásvizsgálati jelentésekben a 2011/92/EU irányelv IV. mellékletének megfelelően a projektgazda által megadott adatoknak és információknak teljeseknek és kellő minőségűeknek kell lenniük. A vizsgálatok felesleges megismétlésének elkerülése céljából az uniós jogszabályokban – például a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (15), illetve a 2009/71/Euratom irányelvben – vagy a nemzeti jogszabályokban előírt egyéb értékelések eredményeit adott esetben figyelembe kell venni.

(33)

A környezeti hatásvizsgálati jelentések készítésében részt vevő szakértőknek rendelkezniük kell a szükséges szakmai képesítéssel és hozzáértéssel. A projektgazda által nyújtott információk teljességének és jó minőségének biztosítása érdekében az adott projekt területén megfelelő szakértelemmel kell rendelkezni ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság az adott projektet el tudja bírálni.

(34)

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében meg kell követelni, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyt megadó határozatát indokolja, valamint hogy az indokolás igazolja, hogy a hatóság figyelembe vette a lefolytatott konzultációk eredményeit és az összegyűjtött információkat.

(35)

Egyebek mellett az előre nem látható jelentős káros hatások azonosítása és a megfelelő kárenyhítő intézkedések megtétele céljából a tagállamoknak biztosítaniuk kell a környezetre gyakorolt, a projektekkel összefüggő építési és üzemeltetési tevékenységből eredő jelentős káros hatásokra vonatkozó kárenyhítő és a kiegyenlítő intézkedések végrehajtását, valamint az e hatások monitoring alá vonására vonatkozó megfelelő eljárások kidolgozását. Ez a monitoring nem ismételheti meg és nem lépheti túl az ezen irányelven kívüli uniós jogszabályokban vagy a nemzeti jogszabályokban előírt monitoring-tevékenységeket.

(36)

A hatékonyabb döntéshozatal ösztönzése és a jogbiztonság növelése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a projektek környezeti hatásvizsgálatának különböző szakaszait a projekt jellegétől, összetettségétől, helyétől és méretétől függően ésszerű időkeretek között hajtsák végre. Ezeknek az időkereteknek semmilyen körülmények között sem szabad hátrányosan befolyásolniuk a környezetvédelem szintjét – különösen abban az esetben, ha ez a szint valamely, ezen irányelven kívüli környezetvédelmi tárgyú uniós jogszabályból fakad –, sem pedig a nyilvánosság tényleges részvételét vagy az igazságszolgáltatáshoz való jogot.

(37)

A vizsgálatok hatékonyságának növelése, az igazgatási feladatok bonyolultságának csökkentése és a gazdaságosság növelése érdekében abban az esetben, ha ebből az irányelvből, a 92/43/EGK irányelvből és/vagy a 2009/147/EK irányelvből fakadóan egyszerre kell a környezeti vetületekkel kapcsolatos vizsgálatot végezni, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy – tekintetbe véve sajátos szerkezeti felépítési jellegzetességeiket – olyan koordinált és/vagy összevont eljárásokat kövessenek, amelyek kielégítik az ezen irányelvekben foglalt követelményeket. Abban az esetben, ha ebből az irányelvből és az egyéb uniós jogi aktusokból, például a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (16), a 2001/42/EK irányelvből, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (17), a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvből (18) és a 2012/18/EU irányelvből fakadóan egyszerre kell környezeti vetületekkel kapcsolatos vizsgálatot végezni, a tagállamok számára lehetővé kell tenni a vonatkozó uniós jogi aktus követelményeinek megfelelő koordinált és/vagy összevont eljárások követését. Koordinált és/vagy összevont eljárások követése esetén a tagállamoknak az adott feladatok elvégzésért felelős hatóságot kell kijelölniük. Az intézményi felépítéstől függően a tagállamok szükség esetén több hatóságot is kijelölhetnek.

(38)

A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. A tagállamok szabadon határozhatják meg e szankciók jellegét vagy formáját. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(39)

A jogbiztonság és az arányosság elvének megfelelően, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a 2011/92/EU irányelvben meghatározott jelenlegi rendszerről az ezen irányelven található módosítások által meghatározott új rendszerre való átmenet a lehető leggördülékenyebb legyen, átmeneti rendelkezéseket kell meghatározni. Az átmeneti rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy amennyiben a jelenlegi rendszer szerint egy projektgazda tekintetében már elkezdődött az engedélyezési eljárás, de a jóváhagyás vagy az ezen irányelv céljainak való megfelelést szolgáló egyéb kötelező erejű döntés még nem született meg, a környezeti hatásvizsgálatokra vonatkozó szabályozási keret ne változzon. Ennek megfelelően a 2011/92/EU irányelv ezen irányelv általi módosítását megelőző változatának vonatkozó rendelkezéseit azokra a projektekre is indokolt alkalmazni, amelyekre vonatkozóan az előszűrési és – amennyiben a projektgazda ezt kérelmezte, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság előírta – a tárgykijelölési eljárás megkezdődött, vagy a környezeti hatásvizsgálati jelentést az átültetési határidő előtt nyújtották be.

(40)

A tagállamok és a Bizottság által a magyarázó dokumentumok tárgyában 2011. szeptember 28-án elfogadott együttes politikai nyilatkozattal (19) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéseikhez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi aktusok megfelelő részei közötti kapcsolatokat. Ezen irányelv vonatkozásában a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumokat kiadni.

(41)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének a projektek környezeti hatásvizsgálatára vonatkozó minimumkövetelmények megállapításával történő biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés tárgyát képező környezetvédelmi kérdések terjedelme, jelentősége és országhatárokon átívelő jellege miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(42)

A 2011/92/EU irányelvet mindezeknek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2011/92/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.

az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„g)

a »környezeti hatásvizsgálat« a következőkből álló folyamatot jelenti:

i.

az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett környezeti hatásvizsgálati jelentés elkészítése a projektgazda által;

ii.

a 6., illetve adott esetben a 7. cikkben említett konzultációk lefolytatása;

iii.

a környezeti hatásvizsgálati jelentésben ismertetett információknak, a projektgazda által szükség esetén az 5. cikk (3) bekezdése értelmében nyújtott kiegészítő információknak, illetve a konzultációk során kapott információknak a 6. és 7. cikk értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóság által végrehajtott vizsgálata;

iv.

a hatáskörrel rendelkező hatóság által a projekt jelentős környezeti hatásairól kiadott, indokolt döntés, amely figyelembe veszi a iii. pontban említett vizsgálat eredményeit, valamint adott esetben saját kiegészítő vizsgálatának eredményeit; továbbá

v.

a hatáskörrel rendelkező hatóság indokolt döntésének belefoglalása a 8a. cikkben említett határozatokba.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben a nemzeti jog azt előírja, a tagállamok eseti alapon úgy határozhatnak, hogy ezt az irányelvet a kizárólag védelmi célokat szolgáló, illetve a kizárólag a polgári lakosságot fenyegető veszélyhelyzetekben szükségessé váló intézkedéseket végrehajtó projektekre vagy azok részeire nem alkalmazzák, amennyiben úgy ítélik meg, hogy ezen irányelv alkalmazása e célok teljesülését károsan befolyásolná.”;

c)

a (4) bekezdést el kell hagyni;

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1)–(3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép;

„(1)   A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.

(2)   A környezeti hatásvizsgálat elvégezhető a tagállamban meglévő, a projektek engedélyezésére vonatkozó eljárás részeként, vagy ennek hiányában más eljárás részeként, vagy az ezen irányelv céljainak való megfelelés céljából létrehozandó eljárások részeként.

(3)   Azokra a projektekre vonatkozóan, amelyekkel összefüggésben a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát ez az irányelv, a 92/43/EGK tanácsi irányelv (20) és/vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) egyidejűleg teszik kötelezővé, a tagállamoknak adott esetben gondoskodniuk kell arról, hogy olyan koordinált és/vagy összevont eljárásokat írjanak elő, amelyek kielégítik az említett uniós jogszabályokban foglalt követelményeket.

Azokra a projektekre vonatkozóan, amelyekkel összefüggésben a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát ez az irányelv és más, az első albekezdésben felsoroltaktól eltérő uniós jogi aktusok egyidejűleg teszik kötelezővé, a tagállamok koordinált és/vagy összevont eljárásokat írhatnak elő.

Az első és második albekezdésben említett koordinált eljárásban – más irányadó uniós jogi aktusok ellenkező értelmű rendelkezéseinek sérelme nélkül – a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölése révén igyekeznek koordinálni a vonatkozó uniós jogi aktusok által előírt, az adott projekt környezeti hatásainak vizsgálatára irányuló egyedi vizsgálatokat.

Az első és második albekezdésben említett összevont eljárásban – más irányadó uniós jogi aktusok ellenkező értelmű rendelkezéseinek sérelme nélkül – a tagállamok igyekeznek egyetlen, a vonatkozó uniós jogi aktusok által előírt vizsgálatot lefolytatni az adott projekt környezeti hatásait illetően.

A Bizottság iránymutatást nyújt az ezen irányelv, valamint a 92/43/EGK, a 2000/60/EK, a 2009/147/EK és a 2010/75/EU irányelv értelmében egyidejű vizsgálatnak alávetendő projektekkel kapcsolatos koordinált vagy összevont eljárások lefolytatásával kapcsolatban.

(20)  A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.)."

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).”;"

b)

a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A 7. cikk sérelme nélkül és feltéve, hogy ezen irányelv célkitűzései teljesülnek, a tagállamok kivételes esetekben egyes projekteket mentesíthetnek az ebben az irányelvben meghatározott rendelkezések hatálya alól, amennyiben azok hátrányosan érinthetik a projekt célkitűzését.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A 7. cikk sérelme nélkül és feltéve, hogy ezen irányelv célkitűzései teljesülnek, külön nemzeti jogi aktus révén elfogadott projektek esetében a tagállamok mentesíthetik ezeket a projekteket az ebben az irányelvben a nyilvános konzultáció tekintetében meghatározott rendelkezések hatálya alól.

A tagállamok 2017. május 17-től kétévente tájékoztatják a Bizottságot azokról az esetekről, amelyekben az első albekezdésben említett mentesítést alkalmazták.”

3.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

(1)   A környezeti hatásvizsgálat keretében minden egyedi esetre vonatkozóan megfelelő módon azonosítani kell, le kell írni és értékelni kell az egyes projektek jelentős mértékű közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre:

a)

a lakosságra és az emberi egészségre;

b)

a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv alapján védett fajokra és élőhelyekre;

c)

a földterületre, a talajra, a vizekre, a levegőre és az éghajlatra;

d)

az anyagi javakra, a kulturális örökségre és a tájra;

e)

az a)–d) pontban felsorolt tényezők közötti kölcsönhatásokra.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, az ott meghatározott tényezőkre gyakorolt hatások magukban foglalják a projekt nagyobb balesetek és/vagy katasztrófák kockázatának való kitettségéből eredő várható hatásokat is.”

4.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Abban az esetben, ha a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálat elvégzésére, illetve küszöbértékek vagy szempontrendszer megállapítására kerül sor, figyelembe kell venni a III. mellékletben előírt releváns kiválasztási kritériumokat. A tagállamok küszöbértékeket vagy feltételeket határozhatnak meg annak megállapítása érdekében, hogy egy adott projekt esetében sem a (4) és (5) bekezdésben említett határozatot nem kell meghozni, sem környezeti hatásvizsgálatot nem kell végezni, továbbá küszöbértékeket és/vagy feltételeket határozhatnak meg annak megállapítása érdekében, hogy a projekteket a (4) és (5) bekezdésben említett határozathozatal nélkül is alá kell-e vetni környezeti hatásvizsgálatnak.

(4)   Amennyiben a tagállamok a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek tekintetében határozathozatali eljárást írnak elő, a projektgazda információkat szolgáltat a projekt jellemzőiről, valamint annak a környezetre gyakorolt várható jelentős hatásairól. Az információszolgáltatásnak a IIA. mellékletben található jegyzéket kell követnie. A projektgazdának adott esetben figyelembe kell vennie a környezeti hatásokra vonatozóan az ezen irányelven kívüli uniós jogi aktusok szerint elvégzett releváns vizsgálatok megállapításait. A projektgazda leírást adhat továbbá a projekt olyan jellegzetességeiről és/vagy azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek célja a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése vagy megelőzése.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssekkel egészül ki:

„(5)   A hatáskörrel rendelkező hatóság a határozatát a projektgazda által a (4) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátott információk alapján, az ezen irányelven kívüli uniós jogi aktusok szerint elvégzett, a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó előzetes ellenőrzések vagy vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével hozza meg. A határozatot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a)

amennyiben a határozat környezeti hatásvizsgálatot ír elő, ennek főbb indokait, a III. mellékletben foglalt releváns kiválasztási kritériumokra tekintettel; vagy

b)

amennyiben a határozat nem ír elő környezeti hatásvizsgálatot, ennek főbb indokait, a III. mellékletben foglalt releváns kiválasztási kritériumokra tekintettel, és amennyiben a projektgazda erről leírást ad, a projekt olyan jellegzetességeinek és/vagy azon tervezett intézkedések felsorolását, amelyek célja a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése vagy megelőzése.

(6)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb az attól az időponttól számított 90 napon belül meghozza a határozatát, amikor a projektgazda a (4) bekezdés értelmében valamennyi szükséges információt benyújtotta. Egyebek mellett a projekt jellegére, összetettségére, helyére vagy méretére való tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság a határozathozatalra vonatkozó határidőt kivételesen meghosszabbíthatja; ez esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság írásban tájékoztatja a projektgazdát a határidő meghosszabbításának okairól és arról, hogy a döntés meghozatala mikorra várható.”

5.

Az 5. cikk (1)–(3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha el kell végezni a környezeti hatásvizsgálatot, akkor a projektgazda elkészíti és benyújtja a környezeti hatásvizsgálati jelentést. A projektgazda által benyújtandó információknak legalább a következőket tartalmazniuk kell:

a)

a projekt leírása, beleértve a projekt helyére, kialakítására, méretére és egyéb releváns jellemzőire vonatkozó információkat;

b)

a projekt által a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős hatások ismertetése;

c)

a projekt jellemzőinek és/vagy a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése, és ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett intézkedések ismertetése;

d)

a projektre és annak egyedi jellemzőire vonatkozó, a projektgazda által tanulmányozott ésszerű alternatívák ismertetése, a választás főbb okainak megjelölésével, figyelembe véve a projekt környezetre gyakorolt hatását;

e)

az a)–d) pontokban említett adatok nem technikai jellegű összefoglalása; és

f)

az egy adott projekt vagy projekttípus sajátos jellemzőivel összefüggő, valamint a várhatóan érintett környezeti jellemzőkre vonatkozó, a IV. mellékletben meghatározott kiegészítő információk.

Ha a (2) bekezdés szerint véleményt adtak ki, a környezeti hatásvizsgálati jelentésnek azon kell alapulnia, és tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyekre ésszerűen szükség lehet a projekt környezetre gyakorolt jelentős hatásaira vonatkozó, indokolt döntés meghozatalához, figyelemmel az aktuális ismeretekre és a vizsgálati módszerekre. A vizsgálatok felesleges megismétlésének elkerülése céljából a projektgazdának a környezeti hatásvizsgálati jelentés elkészítésekor a nemzeti vagy uniós jogi aktusokból következő egyéb értékelések eredményeit is figyelembe kell vennie.

(2)   A projektgazda kérésére a hatáskörrel rendelkező hatóság a projektgazda által elsősorban a projekt egyedi jellemzői, ideértve a helyszínt és a technikai kapacitást, és a várható környezeti hatások kapcsán szolgáltatott információkat figyelembe véve véleményt ad ki, amelyben meghatározza, hogy a projektgazda az e cikk (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentésben mely információkat és milyen részletességgel köteles bemutatni. A hatáskörrel rendelkező hatóság a véleménynyilvánítás előtt konzultál a 6. cikk (1) bekezdésében említett hattóságokkal.

A tagállamok azt is megkövetelhetik a hatáskörrel rendelkező hatóságtól, hogy az első albekezdésben említett véleményt adjon, függetlenül attól, hogy azt a projektgazda kérelmezi-e vagy sem.

(3)   A környezeti hatásvizsgálati jelentés teljességének és minőségének garantálása érdekében:

a)

a projektgazda köteles biztosítani, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentést felkészült szakértők készítsék; továbbá

b)

a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles biztosítani, hogy rendelkezzen a környezeti hatásvizsgálati jelentés elbírálásához szükséges kellő szakértelemmel, vagy az szükséges esetén rendelkezésére álljon;

c)

a hatáskörrel rendelkező hatóság szükség esetén a IV. melléklettel összhangban kérhet olyan kiegészítő információkat a projektgazdától, amelyek közvetlenül szükségesek a projekt jelentős környezeti hatásaira vonatkozó, indokolt döntés kialakításához.”

6.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a környezeti ügyekben gyakorolt hatáskörük, illetve helyi és regionális illetékességük kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságok – adott esetben a 8a. cikk (3) bekezdésében említett eseteket is figyelembe véve – lehetőséget kapjanak véleménynyilvánításra a projektgazda által benyújtott információkkal és az engedélyezési kérelemmel kapcsolatban. E célból a tagállamok általánosságban vagy esetről esetre kijelölik azokat a hatóságokat, amelyekkel konzultálni kell. Az 5. cikk alapján kapott információt közlik e hatóságokkal. A konzultációra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.”;

b)

a (2) bekezdés bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek hatékonyan részt tudjanak venni a döntéshozatali folyamatban, a környezetet érintő, a 2. cikk (2) bekezdésében említett döntéshozatali folyamatok korai szakaszától kezdve, de legkésőbb amint az információkat ésszerű keretek között elérhetővé lehet tenni elektronikus média és közzététel, illetve más megfelelő módon, a nyilvánosságot tájékoztatni kell a következő témákban:”;

c)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A nyilvánosság tájékoztatására (például plakátok kihelyezése egy adott körzeten belül, vagy a helyi újságokban történő közzététel útján) és az érintett nyilvánossággal folytatott konzultációra (például írásbeli beadványok vagy közvélemény-kutatás) vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg. A tagállamok a megfelelő közigazgatási szinten meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a releváns információkat legalább egy központi portálon vagy könnyen hozzáférhető hozzáférési pontokon keresztül elektronikus úton nyilvánosságra hozzák.”;

d)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A különböző szakaszokra olyan ésszerű időkereteket kell meghatározni, amelyek elegendő időt biztosítanak:

a)

az (1) bekezdésben említett hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatására; valamint

b)

az (1) bekezdésben említett hatóságok és az érintett nyilvánosság felkészülésére és a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban való, e cikk rendelkezéseinek megfelelő érdemi részvételére.”;

e)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7)   Az érintett nyilvánossággal az 5. cikk (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentésről folytatandó konzultációra legalább harminc nap időkeretet kell biztosítani.”

7.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés a helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az érintett tagállamok konzultációt kezdenek – többek között – a projekt lehetséges, határokon átterjedő hatásairól, és az ilyen hatások csökkentését vagy megelőzését célzó tervezett intézkedésekről, továbbá megállapodnak a konzultációs szakasz ésszerű időtartamában.

Az ilyen egyeztetések végezhetőek megfelelő közös testületen keresztül is.”;

b)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az érintett tagállamok a 6. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében említett intézkedések és időkeretek alapján meghatározzák az e cikk (1)–(4) bekezdésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat; ezeket a szabályokat úgy kell meghatározni, hogy az érintett tagállam területén a projektre vonatkozóan lehetővé tegyék az érintett nyilvánosság számára a környezettel kapcsolatos, a 2. cikk (2) bekezdése szerinti döntéshozatali eljárásokban való érdemi részvételt.”

8.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A konzultációk eredményeit és az 5–7. cikk alapján kapott információkat kellő mértékben figyelembe veszik az engedélyezési eljárás során.”

9.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„8a. cikk

(1)   Az engedélyező határozat szövegének tartalmaznia kell legalább:

a)

az 1. cikk (2) bekezdése g) pontjának iv. alpontjában említett, indokolt döntést;

b)

a határozathoz fűzött, teljesítendő környezeti feltételeket, valamint a projekt bármely jellemzőjének és/vagy a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése, és ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett intézkedések, továbbá adott esetben a monitoring-intézkedések ismertetését.

(2)   Az engedély megtagadására vonatkozó határozatnak meg kell jelölnie az elutasítás főbb indokait.

(3)   Amennyiben a tagállamok a 2. cikk (2) bekezdésében említett engedélyezési eljárástól eltérő eljárást követnek, az e cikk (1) és (2) bekezdése előírásait teljesítettnek kell tekinteni akkor, ha bármely, az említett eljárások keretében meghozott határozat tartalmazza az e bekezdésekben említett információkat, és érvényben lévő mechanizmusok garantálják az e cikk (6) bekezdése előírásainak teljesülését.

(4)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett előírásokkal összhangban a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a projektgazda a projekt jellemzőit kivitelezze és/vagy a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése, és ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett intézkedéseket meghozza, és meghatározzák a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások monitoring alá vonására szolgáló eljárásokat.

A monitoring tárgyát képező paraméterek típusát és a monitoring időtartamát a projekt jellegéhez, helyéhez és méretéhez, valamint a projekt környezetre gyakorolt hatásainak jelentőségéhez igazodva, az arányosság követelményének szem előtt tartásával kell megválasztani.

A kétszeres monitoring elkerülése érdekében az ezen irányelven kívüli uniós jogszabályok és a nemzeti jogszabályok alapján már egyébként is végzett monitoring-tevékenységek is igénybe vehetők.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság az (1)–(3) bekezdésben említett határozatok bármelyikét ésszerű időn belül meghozza.

(6)   A hatáskörrel rendelkező hatóság megbizonyosodik arról, hogy az 1. cikk (2) bekezdése g) pontjának iv. alpontjában említett, indokolt döntés, illetve az e cikk (3) bekezdésében említett bármilyen határozat még időszerű legyen az engedély megadásakor. Ennek érdekében a tagállamok megszabhatják az 1. cikk (2) bekezdése g) pontjának iv. alpontjában említett, indokolt döntés, illetve az e cikk (3) bekezdésében említett bármilyen határozat érvényességi idejét.”

10.

A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az engedélyező vagy az engedélyezést elutasító határozat meghozatala után a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok erről haladéktalanul tájékoztatják a nyilvánosságot és a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokat a nemzeti eljárásokkal összhangban, és gondoskodnak arról, hogy – adott esetben a 8a. cikk (3) bekezdésében említett eseteket is figyelembe véve – a következő információk a nyilvánosság és a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok rendelkezésére álljanak:

a)

a határozat tartalma és annak a 8a. cikk (1) és (2) bekezdésében említett esetleges feltételei;

b)

a határozat alapjául szolgáló főbb indokok és megfontolások, beleértve a nyilvánosság részvételének folyamatára vonatkozó információkat is. Ennek tartalmaznia kell a konzultációk eredményének összefoglalását, valamint az 5–7. cikk értelmében gyűjtött információkat, és azt, hogy ezen eredményeket – különös tekintettel a 7. cikkben említett érintett tagállamoktól beérkező észrevételekre – mennyiben építették be vagy vették figyelembe.”

11.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„9a. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok az ezen irányelvből fakadó kötelezettségei(k)nek tárgyilagosan, az összeférhetetlenség eseteitől mentesen tegyen(ek) eleget.

Amennyiben az illetékes hatóság a projektgazda is egyben, a tagállamnak az ügyintézésben illetékes szervezeten belül minimum megfelelően el kell különítenie az ezen irányelvből következő feladatok ellátása nyomán az adott hatóságoknál keletkező, egymással összeférhetetlen feladatokat.”

12.

A 10. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 2003/4/EK irányelv sérelme nélkül ezen irányelv rendelkezései nem befolyásolják a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy figyelembe vegyék az ipari és gazdasági titoktartással – beleértve a szellemi tulajdont is – kapcsolatos, valamint a közérdek védelmére vonatkozó, a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben megállapított, és az elfogadott jogi gyakorlattal összefüggő korlátozásokat.”

13.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„10a. cikk

A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.”

14.

A 12. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak, a tagállamok 2017. május 16-tól számítva hatévente tájékoztatják a Bizottságot különösen:

a)

az I. és a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek közül azoknak a számáról, amelyekre vonatkozóan el kellett végezni az 5–10. cikkben előírt környezeti hatásvizsgálatot;

b)

az elvégzett környezeti hatásvizsgálatoknak az I. és a II. mellékletben megjelölt projektkategóriák szerinti bontásáról;

c)

a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek közül azoknak a számáról, amelyekre vonatkozóan a 4. cikk (2) bekezdésében említett határozathozatali eljárást lefolytatták;

d)

a környezeti hatásvizsgálatok folyamatának átlagos időtartamáról;

e)

a környezeti hatásvizsgálatok átlagos közvetlen költségeinek megközelítő becsléséről, kitérve ezen irányelv alkalmazásának a kkv-kra gyakorolt hatására is.”

15.

A 2011/92/EU irányelv mellékletei ezen irányelv mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

(1)   A 3. cikk sérelme nélkül, a tagállamok hatályba léptetik azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2017. május 16-ig megfeleljenek.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegéről, amelyeket az ezen irányelvvel szabályozott területen elfogadnak.

3. cikk

(1)   Azon projektek tekintetében, amelyek esetében a 2011/92/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett határozathozatal 2017. május 16. előtt történt, az ezen irányelvvel még nem módosított 2011/92/EU irányelv 4. cikkében foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(2)   A 2011/92/EU irányelv ezen irányelv általi módosítását megelőző változatának 3. cikkében, valamint 5–11. cikkében foglalt előírásokat kell alkalmazni azon projektek tekintetében, amelyek esetében 2017. május 16. előtt:

a)

a 2011/92/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett véleménynyilvánítás kezdetét vette; vagy

b)

a 2011/92/EU irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett információk közlése megtörtént.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 133., 2013.5.9., 33. o.

(2)  HL C 218., 2013.7.30., 42. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

(5)  A Tanács 1985. június 27-i 85/337/EGK irányelve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. április 17-i 347/2013/EU rendelete a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(9)  A Tanács 1993. október 25-i 93/626/EGK határozata a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).

(10)  A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 12-i 2013/30/EU irányelve a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (HL L 178., 2013.6.28., 66. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 2012/18/EU irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).

(14)  A Tanács 2009. június 25-i 2009/71/Euratom irányelve a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.)

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(19)  HL C 369., 2011.12.17., 14. o.


MELLÉKLET

1.

Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:

„IIA. MELLÉKLET:

A 4. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK

(A II. MELLÉKLETBEN FELSOROLT PROJEKTEK ESETÉBEN A PROJEKTGAZDA ÁLTAL BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK)

1.

A projekt ismertetése, ezen belül különösen:

a)

a teljes projekt fizikai jellemzőinek, és adott esetben a bontási munkálatok ismertetése;

b)

a projekt helyszínének bemutatása, különös tekintettel a projekt által valószínűsíthetően befolyásolt földrajzi területek környezeti érzékenységére.

2.

Azon környezeti tényezők ismertetése, amelyekre a projekt valószínűsíthetően jelentős hatást fog gyakorolni.

3.

A következőkből eredő, a projekt által a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős hatásoknak az ismertetése, amennyiben az ilyen hatásokra vonatkozó információ rendelkezésre áll:

a)

az előre láthatóan keletkező maradékok és kibocsátás, valamint adott esetben a hulladékképződés;

b)

a természeti erőforrások, különösen a talaj, a földterület, a vizek és a biológiai sokféleség igénybevétele.

4.

Az információknak az 1–3. ponttal összhangban történő összeállításakor adott esetben figyelembe kell venni a III. mellékletben meghatározott kritériumokat.”

2.

A III. és a IV. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET:

A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

(AZ ANNAK ELDÖNTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KRITÉRIUMOK, HOGY A II. MELLÉKLETBEN FELSOROLT PROJEKTEK ESETÉBEN KELL-E KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATOT VÉGEZNI)

1.   A PROJEKTEK JELLEMZŐI

A projektek jellemzőit különösen a következő szempontokra figyelemmel kell megvizsgálni:

a)

a teljes projekt mérete és terve;

b)

összeadódó hatások más meglévő és/vagy jóváhagyott projektekkel;

c)

a természeti erőforrások, különösen a földterület, a talaj, a vizek és a biológiai sokféleség igénybevétele;

d)

hulladékkeletkezés;

e)

környezetszennyezés és zavaró hatások;

f)

a nagyobb balesetek és/vagy katasztrófák a projekttel összefüggő kockázata, ideértve – a tudományos ismeretekkel összhangban – az éghajlatváltozásból eredő kockázatokat is;

g)

az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatok (például a vizek vagy a levegő szennyezése folytán).

2.   A PROJEKTEK HELYSZÍNE

Azon földrajzi területek környezeti érzékenységét, amelyekre a projektek valószínűsíthetően hatással lesznek, a következő szempontok hangsúlyos figyelembevételével kell megvizsgálni:

a)

aktuális és jóváhagyott területhasznosítás;

b)

a terület és a felszín alatti rétegek természeti erőforrásainak (beleértve a talajt, a földterületeket, a vizeket és a biológiai sokféleséget is) viszonylagos gazdagsága, rendelkezésre állása, minősége és regenerációs képessége;

c)

a természetes környezet terhelhetősége, különös tekintettel:

i.

a vizes élőhelyekre, a folyók és a tavak partvidékére, a folyótorkolatokra;

ii.

a tengerparti területekre és a tengeri környezetre;

iii.

a hegyvidékekre és az erdős területekre;

iv.

a természetvédelmi területekre és parkokra;

v.

a nemzeti jogszabályok alapján kiemelten kezelt vagy védelem alá helyezett területekre; a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv alapján kijelölt Natura 2000 területekre;

vi.

azokra a területekre, ahol korábban nem sikerült teljesíteni az uniós jogi aktusban meghatározott és a projekt szempontjából releváns környezetvédelmi minőségi előírásokat, illetve azokra a területekre, ahol ezen előírások teljesítése sikertelennek tekinthető;

vii.

a sűrűn lakott területekre;

viii.

a tájra, a történelmi, kulturális vagy régészeti jelentőségű területekre.

3.   A LEHETSÉGES HATÁS TÍPUSA ÉS JELLEMZŐI

A projektek várható jelentős környezeti hatásait az e melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt szempontok alapján kell megvizsgálni, figyelembe véve a projekt által a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott tényezőkre gyakorolt hatást, és figyelemmel:

a)

a hatás nagyságára és térbeli kiterjedésére, mint például a földrajzi terület és a valószínűsíthetően érintett lakosságszám;

b)

a hatás természetére;

c)

a hatás országhatárokon átterjedő jellegére;

d)

a hatás mértékére és összetettségére;

e)

a hatás valószínűségére;

f)

a hatás várható kezdetére, időtartamára, gyakoriságára és visszafordíthatóságára;

g)

a hatásoknak más meglévő és/vagy jóváhagyott projektek hatásaival való összeadódására;

h)

a hatások eredményes mérséklésének lehetőségeire.

IV. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI INFORMÁCIÓK

(A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI JELENTÉSBEN ISMERTETENDŐ INFORMÁCIÓK)

1.

A projekt ismertetése, beleértve különösen:

a)

a projekt helyszínének leírását;

b)

a teljes projekt – beleértve, ha releváns, a szükséges bontási munkálatokat is – fizikai jellemzőinek, valamint területigényének bemutatását az építés és az üzemelés tartamára vonatkozóan;

c)

a projekt üzemelési fázisa (és elsősorban a termelési folyamat) lényeges jellemzőinek bemutatását, például az energiaigény és a felhasznált energia, a felhasznált anyagok és természeti erőforrások (beleértve a vizeket, a földterületeket, a talajt és a biológiai sokféleséget is) jellegére és mennyiségére vonatkozóan;

d)

az építési és üzemelési fázis során keletkező maradékok, kibocsátások és hulladékok (például a vizekbe, a levegőbe, a talajra és a talajba jutó szennyezések, zaj, rezgések, fény, hő, sugárzás) típusára és mennyiségére vonatkozó becslést.

2.

A projektgazda által megvizsgált, a javasolt projektre és annak egyedi jellemzőire vonatkozó ésszerű alternatívák ismertetése (például a tervezés, a technológia, a helyszín, a méret és a kiterjedés vonatkozásában), a választás főbb okainak és a környezeti hatások összevetésének megjelölésével.

3.

Leírás a környezet aktuális állapotának releváns aspektusairól és azok valószínűsíthető időbeli alakulásáról a projekt végrehajtása nélkül (alapforgatókönyv), amennyiben a környezeti információk és a tudományos ismeretek alapján ésszerű ráfordítás mellett kikövetkeztethető a környezetnek az alapforgatókönyvhöz képesti természetes alakulása.

4.

A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon tényezők ismertetése, amelyekre a projekt valószínűsíthetően jelentős hatást fog gyakorolni, ideértve: a népességet, az emberi egészséget, a biológiai sokféleséget (például az állat- és a növényvilágot), a földterületeket (például a területelvonást), a talajt (például a szervesanyag-tartalmat, az eróziót, a tömörödést, a talajlezárást), a vizeket (például a hidromorfológiai változásokat, a minőséget és mennyiséget), a levegőt, az éghajlatot (például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából releváns hatásokat), az anyagi javakat, a kulturális örökséget, beleértve az építészeti és a régészeti vonatkozásokat is, valamint a tájat.

5.

A projekt mindazon, a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős mértékű hatásainak ismertetése, amelyek egyebek mellett a következőkből erednek:

a)

a projekt kivitelezése és léte, ideértve adott esetben a bontási munkálatokat is;

b)

a természeti erőforrások, ezen belül különösen a földterületek, a talaj, a vizek és a biológiai sokféleség felhasználása, ezen erőforrások fenntartható rendelkezésre állásának maximális figyelembevételével;

c)

a szennyező anyag-kibocsátás, a keltett zaj, rezgések, fény, hő és sugárzás, a zavaró hatások okozása, a hulladékok ártalmatlanítása és hasznosítása;

d)

az emberi egészséggel, a kulturális örökséggel, a környezettel kapcsolatos (például balesetek vagy katasztrófahelyzetek miatti) kockázatok;

e)

más meglévő és/vagy jóváhagyott projektek hatásainak összeadódása, figyelemmel az esetleg már fennálló környezeti problémákra, köztük különösen azokra, amelyek környezeti szempontból fontos területeket, és természeti erőforrások igénybevételét érintik;

f)

a projektnek az éghajlatra gyakorolt hatása (például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jellege és mérete), valamint az éghajlatváltozásnak való kitettség;

g)

az igénybe vett technológiák és anyagok.

A 3. cikk (1) bekezdésében említett tényezőkre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős mértékű hatások ismertetésének ki kell terjednie a projekt valamennyi közvetlen és közvetett, másodlagos, összeadódó, országhatárokon átterjedő, rövid, közép- és hosszú távú, tartós és átmeneti, kedvező és kedvezőtlen hatására. Az ismertetésnek figyelembe kell vennie az Unió és a tagállamok szintjén megállapított, a projekt szempontjából releváns környezetvédelmi célkitűzéseket.

6.

A jelentős környezeti hatások megállapítása és felmérése céljából alkalmazott előrejelzési módszerek vagy bizonyítékok ismertetése – ideértve azon nehézségek (például műszaki vagy hozzáértésbeli hiányosságok) részletes leírását, amelyekkel a projektgazda az előírt információk összegyűjtése során szembesült –, valamint a legfontosabb bizonytalansági tényezők ismertetése.

7.

A feltárt, a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, megelőzése, csökkentése és, ha lehet, ellentételezése érdekében tervezett intézkedések ismertetése, valamint adott esetben az esetleg javasolt monitoring-tevékenység bemutatása (például a projekt végrehajtását követően a környezetre gyakorolt káros hatásokra vonatkozóan elvégzendő elemzések előkészítése). Az ismertetésnek ki kell térnie arra, hogy a tervezett intézkedések milyen mértékben kerülik el, előzik meg, csökkentik vagy ellentételezik a környezetre gyakorolt jelentős káros hatásokat, és mind az építés, mind az üzemeltetés tartamára ki kell terjednie.

8.

A nagyobb baleseteknek és/vagy katasztrófáknak a projekttel összefüggő kockázatából eredő, a környezetre gyakorolt várhatóan jelentős káros hatások leírása. A rendelkezésre álló, valamint az uniós jogszabályok, például a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) és a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv (2) értelmében végzett kockázatértékelésekből származó releváns információkat, illetve a nemzeti jogszabályok értelmében végzett idevágó felmérések eredményeit fel lehet használni, feltéve, hogy az ezen irányelv rendelkezései teljesülnek. Adott esetben a leírásnak ki kell térnie a környezetre gyakorolt várhatóan jelentős káros hatások megelőzésére vagy ellentételezésére irányuló intézkedésekre, illetve az ilyen veszélyhelyzetekre való felkészülés és reagálás érdekében tervezett intézkedések részleteire.

9.

Az 1–8. pont alapján megadott információk nem technikai jellegű összefoglalása.

10.

A jelentésben szereplő ismertetések és leírások elkészítése során felhasznált forrásokat részletező hivatkozásjegyzék.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 2012/18/EU irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.)."

(2)  A Tanács 2009. június 25-i 2009/71/Euratom irányelve a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).”."



Top