EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014D0202

A Bizottság határozata (2014. március 20.) az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás szerinti irányítási testületek által meghozandó, a kiszolgáló számítógépek és szünetmentes tápegységek előírásainak a megállapodás C. mellékletéhez történő hozzáadásáról, valamint a C. melléklet kijelzőkre és képalkotó berendezésekre vonatkozó előírásainak felülvizsgálatáról szóló határozattal kapcsolatos uniós álláspont meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg) (2014/202/EU)

OJ L 114, 16.4.2014, p. 68–148 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2014/202/oj

16.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 114/68


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. március 20.)

az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás szerinti irányítási testületek által meghozandó, a kiszolgáló számítógépek és szünetmentes tápegységek előírásainak a megállapodás C. mellékletéhez történő hozzáadásáról, valamint a C. melléklet kijelzőkre és képalkotó berendezésekre vonatkozó előírásainak felülvizsgálatáról szóló határozattal kapcsolatos uniós álláspont meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/202/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló, 2012. november 13-i 2013/107/EU tanácsi határozatra (1) és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

A megállapodás arra kötelezi az Európai Bizottságot és az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalát (EPA), hogy dolgozzák ki és rendszeresen vizsgálják felül az irodai berendezésekre vonatkozó közös előírásokat, s ezáltal módosítsák a megállapodás C. mellékletét.

(2)

Az előírások módosításával kapcsolatos európai uniós álláspontot a Bizottság határozza meg.

(3)

Az e határozatban elrendelt intézkedések figyelembe veszik a 174/2013/EU rendelettel (2) módosított, az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 8. cikkében említett Európai Uniós Energy Star Testület véleményét.

(4)

A C. melléklet II. részében feltüntetett, a kijelzőkre vonatkozó előírásokat és a C. melléklet III. részében feltüntetett, a képalkotó berendezésekre vonatkozó előírásokat hatályon kívül kell helyezni és helyükbe az e határozathoz mellékelt előírásokat kell léptetni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás szerinti irányítási testületek által meghozandó, a C. melléklet II. és III. részében a kijelzők és a képalkotó berendezések előírásainak felülvizsgálatáról, valamint a kiszolgáló számítógépek és a szünetmentes tápegységek új előírásainak hozzáadásáról szóló határozattal kapcsolatosan elfogadandó uniós álláspont a csatolt határozattervezeten alapul.

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 63., 2013.3.6., 5. o.

(2)  HL L 63., 2013.3.6., 1. o.

(3)  HL L 39., 2008.2.13., 1. o.


I MELLÉKLET

TERVEZET

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás szerinti irányítási testületek határozata (…) a megállapodás C. mellékletének a kiszolgáló számítógépekre és a szünetmentes tápegységekre vonatkozó előírásokkal történő kiegészítéséről, valamint a megállapodás C. mellékletében foglalt, a kijelzőkre és a képkezelő berendezésekre vonatkozó előírások felülvizsgálatáról

AZ IGAZGATÁSI TESTÜLETEK,

tekintettel az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodásra és különösen annak XII. cikkére,

mivel az Egyezmény szövegét ki kell egészíteni a „kiszolgáló számítógépek” és a „szünetmentes tápegységek” új termékekre vonatkozó előírásokkal, továbbá a „képkezelő berendezések” és a „kijelzők” terméktípusokra vonatkozó meglévő előírásokat felül kell vizsgálni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZTAK:

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás C. melléklete kiegészül az alábbiakban meghatározott „kijelzők” tárgyú I., „szünetmentes tápegységek” tárgyú II., „kiszolgáló számítógépek” tárgyú III. és „képkezelő berendezések” tárgyú IV. résszel.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás C. mellékletében jelenleg található „kijelzők” tárgyú II. és „képkezelő berendezések” tárgyú III. rész hatályát veszti.

Ez a határozat a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a határozatot, mely két példányban készült, a társelnökök írják alá.

Kelt Washingtonban, […]-án/-én:

(…)

az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége nevében

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én:

(…)

az Európai Unió nevében


II. MELLÉKLET

C. MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁS II. RÉSZE

„I.   A KIJELZŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1.   Fogalommeghatározások

1.1.   Terméktípusok

Elektronikus kijelző (kijelző): kereskedelmi forgalomban kapható, a kijelző képernyőt és annak elektronikai tartozékait gyakran közös készülékházban tartalmazó termék, amelynek elsődleges funkciója (1) számítógéptől, munkaállomástól vagy kiszolgálótól egy vagy több bemeneten (például VGA, DVI, HDMI, DisplayPort, IEEE 1394, USB) vagy (2) külső adattárolótól (például USB adattároló egységtől, memóriakártyától), illetve (3) hálózati kapcsolaton keresztül kapott információk megjelenítése.

a)

Számítógép-monitor: számítógép felhasználói felületét és futó alkalmazásait megjelenítő, 12 hüvelyknél nagyobb képátlójú és 5 000 pixel/négyzethüvelyk-nél (pixel/in2) nagyobb pixelsűrűségű elektronikus eszköz, amelynek képi információi alapján a felhasználó – jellemzően billentyűzet és egér segítségével – kommunikálni tud a számítógéppel.

Fokozott teljesítményű kijelző: az alábbi jellemzők és funkciók mindegyikével rendelkező számítógép-monitor:

i.

legalább 85° vízszintes látószögben kontrasztaránya – képernyőfedő üveglappal vagy anélkül – legalább 60:1;

ii.

gyári felbontása legalább 2,3 megapixel (MP); és

iii.

színtartománya legalább az IEC 61966 2-1 szabvány szerinti sRGB. A színtéreltolódás megengedett, amennyiben a meghatározott sRGB színek legalább 99 %-a támogatott.

b)

Digitális képkeret: elsődlegesen digitális képek megjelenítésére szolgáló elektronikus eszköz, jellemzően 12 hüvelyknél kisebb képátlóval. Opcionálisan programozható időzítővel, jelenlét-érzékelővel, audio-, video-, bluetooth vagy vezeték nélküli csatlakoztathatósággal rendelkezik.

c)

Reklámkijelző: jellemzően 12 hüvelyknél nagyobb képátlójú és legfeljebb 5 000 pixel/in2 pixelsűrűségű elektronikus eszköz. Legtöbbször kereskedelmi célú tartalmak megjelenítésére forgalmazzák olyan területeken való alkalmazásra, ahol nem irodai környezetben többen megtekinthetik, például áruházakban, éttermekben, múzeumokban, szállodákban, kültéri rendezvényhelyszíneken, repülőtereken, konferenciatermekben vagy osztálytermekben.

1.2.   Külső tápegység (külső adapter): a kijelző készülékházán kívüli, attól fizikailag elkülönülő egység, amely a bemenő hálózati váltakozó áramú feszültséget a kijelző tápellátása céljából alacsonyabb egyenáramú feszültséggé vagy feszültségekké alakítja át. A külső tápegység eltávolítható vagy beépített elektromos csatlakozón/aljzaton, kábelen, vezetéken vagy egyéb huzalon keresztül kapcsolódik a kijelzőhöz.

1.3.   Üzemmódok:

a)

Bekapcsolt üzemmód: a termék bekapcsolásakor jelentkező energiafelhasználási állapot, amelyben a termék elsődleges rendeltetése(i) szerint működik. Az „aktív”, az „üzem közbeni” és a „rendes működés” kifejezés szintén ezt az üzemmódot jellemzi. Az energiafelvétel ebben az üzemmódban általában nagyobb, mint alvó vagy kikapcsolt üzemmódban.

b)

Alvó üzemmód: egy, a készülékhez csatlakoztatott eszköz jelére vagy belső triggerre aktiválódó energiafelhasználási állapot. Ebbe az üzemmódba felhasználói beavatkozás hatására is válthat a készülék. Csatlakoztatott eszköztől, a hálózatról, illetve távvezérlőtől érkező jel és/vagy belső trigger hatására ebből az üzemmódból a készüléknek aktív üzemmódba kell lépnie. Ebben az üzemmódban nem látható kép a kijelzőn, hacsak nem felhasználói vagy védelmi funkciókról, például termékadat vagy -állapot jelzéséről, illetve érzékelőalapú funkciókról van szó.

Megjegyzések:

1.

Belső triggert adhat például az időzítő vagy a jelenlét-érzékelő.

2.

A teljesítményszabályozás nem példa a felhasználói beavatkozásra.

c)

Kikapcsolt üzemmód: az az energiafelhasználási állapot, amelyben a készülék energiaforráshoz van csatlakoztatva, de nem biztosítja a bekapcsolt vagy az alvó üzemmód funkcióit. Korlátlan ideig fennállhat. Ebből az üzemmódból kapcsoló vagy teljesítményszabályozó közvetlen felhasználói aktiválásával léphet ki a készülék. Egyes készülékek nem rendelkeznek ezzel az üzemmóddal.

1.4.   Fényerősség (fénysűrűség): egy adott irányba haladó fény egy területegységre jutó fényintenzitásának fotometriai egysége, kandela/négyzetméter (cd/m2) mértékegységben kifejezve. A fényerősség a kijelző fényerő-beállításaira utal.

a)

Legnagyobb névleges fényerősség: a gyártó által például a felhasználói kézikönyvben megadott azon maximális fényerősség, amelyet a kijelző bekapcsolt üzemmódban a gyári beállítások mellett elérhet.

b)

Legnagyobb mért fényerősség: az a maximális fényerősség, amely a kijelzőn a kezelőszervekkel (például a fényerő- és a kontrasztszabályozóval) manuálisan beállítható.

c)

Leszállításkori fényerősség: a gyártó által normál otthoni vagy a piac igényei szerinti használatra előre beállított, alapértelmezés szerinti fényerősség. Az alapértelmezés szerint aktív automatikus fényerő-szabályozóval ellátott kijelzők leszállításkori fényerőssége az üzemeltetés helye szerinti környezeti fényviszonyoktól függően eltérhet.

1.5.   Képernyőfelület: a látható képernyőterület szélességének és magasságának szorzata, négyzethüvelykben (in2) kifejezve.

1.6.   Automatikus fényerő-szabályozó: olyan önműködő mechanizmus, amely a kijelző fényerejét a környezeti fényhez igazítja.

1.7.   Környezeti fényviszonyok: a kijelzőt körülvevő környezetet (például a nappalit vagy irodát) megvilágító fények összessége.

1.8.   Hídkapcsolás: két buszrendszer – jellemzően, de nem kizárólag USB vagy FireWire csatlakozó – fizikai összekapcsolása, mely a portok bővítésére nyújt lehetőséget, általában a portok célszerűbb áthelyezése vagy a rendelkezésre álló portok számának növelése céljából.

1.9.   Hálózati kompatibilitás: hálózatra való csatlakoztatáskor IP-címezhetőség.

1.10.   Jelenlét-érzékelő: a kijelző előtti vagy körüli területen a felhasználó jelenlétét érzékelő eszköz. Az érzékelő funkciója általában a bekapcsolt és az alvó vagy a kikapcsolt üzemmód közötti váltás.

1.11.   Termékcsalád: azonos márkanév alatt gyártott olyan kijelzők csoportja, melyek képernyőmérete és -felbontása megegyezik, egységes készülékházban vannak elhelyezve, és csak a hardverkonfigurációban különböznek egymástól.

Példa: Ugyanabba a termékcsaládba sorolható két számítógép-monitor, ha azonos modellsorba tartoznak, képátlójuk egyaránt 21 hüvelyk, felbontásuk pedig 2,074 megapixel, és csak szolgáltatásaikban térnek el (például az egyikben van beépített hangszóró vagy kamera).

1.12.   Reprezentatív modell: Az ENERGY STAR minősítés során bevizsgált azon termékkonfiguráció, amelyet ENERGY STAR címkével szándékoznak ellátni és forgalomba hozni.

2.   Hatály

2.1.   Az érintett termékkör

2.1.1.

A 2.2. pontban felsorolt termékek kivételével ENERGY STAR minősítésre tarthatnak igényt mindazon, a fenti fogalommeghatározásnak megfelelő kijelzők, amelyek tápellátása közvetlenül váltakozó áramú hálózatról, vagy külső tápegységen vagy adatátviteli vagy hálózati csatlakozáson keresztül valósul meg.

2.1.2.

Az ezen előírások szerinti minősítésre például az alábbi termékek lehetnek jogosultak:

a)

számítógép-monitorok;

b)

digitális képkeretek;

c)

reklámkijelzők; és

d)

az ezen előírásokban rögzített fogalommeghatározásoknak és minősítési követelményeknek megfelelő minden egyéb termék, köztük a billentyűzet-, video- és egérperifériák közötti váltásra alkalmas KVM-kapcsolóval ellátott monitorok és más ágazatspecifikus kijelzők.

2.2.   Kizárt termékek

2.2.1.

A más termékekre vonatkozó ENERGY STAR előírások alá tartozó termékek nem jogosultak az ezen előírások szerinti minősítésre. Az előírások jelenleg érvényes, naprakész listája a www.eu-energystar.org weboldalon található.

2.2.2.

A következő termékek nem jogosultak az ezen előírások szerinti minősítésre:

a)

azok a termékek, amelyek képernyőjének látható képátlója nagyobb 61 hüvelyknél;

b)

a beépített tv-hangoló egységgel rendelkező termékek;

c)

a televízióként forgalmazott és értékesített termékek, köztük a számítógép-bemeneti porttal (például VGA) ellátott olyan termékek, amelyeket elsősorban televízióként forgalmaznak és értékesítenek;

d)

a tartozék televíziónak minősülő termékek. A tartozék televíziót két vagy több önálló egység (például kijelző és hangolóegység) alkotja, amelyet televízióként, egyetlen modell- vagy rendszermegjelölés alatt forgalmaznak és értékesítenek. A tartozék televízió több tápkábellel is rendelkezhet;

e)

a televíziókészülék/számítógép-monitor kétfunkciós egységek, amelyeket ilyen minőségben forgalmaznak és értékesítenek;

f)

a mobil számítástechnikai és kommunikációs eszközök (például hibrid notebookok, táblagépek, e-könyvolvasók, okostelefonok);

g)

az orvostechnikai eszközökre vonatkozó előírásoknak megfelelő olyan termékek, amelyek letiltják az energiagazdálkodási funkciókat és/vagy nem rendelkeznek az alvó üzemmódnak megfelelő energiagazdálkodási állapottal; és

h)

a vékony-, az ultravékony- és a zéró kliensek.

3.   A minősítés követelményei

3.1.   Értékes számjegyek és kerekítés

3.1.1.

Az összes számítást a közvetlenül mért (kerekítés nélküli) értékekkel kell elvégezni.

3.1.2.

Eltérő rendelkezés hiányában a követelmények teljesülését a közvetlenül mért vagy számított értékek alapján kell megállapítani, kerekítés alkalmazása nélkül.

3.1.3.

Az ENERGY STAR webhelyen való adatszolgáltatás céljából megadott, közvetlenül mért vagy számított értékeket a vonatkozó határérték formátumának megfelelő legközelebbi értékes számjegyre kell kerekíteni.

3.2.   Általános követelmények

3.2.1.

Külső tápegység: ha a terméket külső tápegységgel szállítják, a külső tápegységnek meg kell felelnie a nemzetközi hatékonyságmegjelölési protokoll V. szintű működési követelményeinek, és szerepelnie kell rajta az V. szint jelzésének. A protokollal kapcsolatban bővebb információ a www.energystar.gov/powersupplies weboldalon olvasható.

A külső tápegységek V. szintű működési követelményeknek való megfelelését a következő vizsgálati módszer szerint kell igazolni: Test Method for Calculating the Energy Efficiency of Single-Voltage External Ac-Dc and Ac-Ac Power Supplies (Vizsgálati módszer egyfeszültséges AC/DC és AC/AC külső tápegységek energiahatékonyságának kiszámítására), 2004. augusztus 11.

3.2.2.

Energiagazdálkodás:

a)

A termékeknek legalább egy olyan, alapértelmezés szerint aktív energiagazdálkodási funkcióval rendelkezniük kell, amely egy csatlakoztatott gazdaeszköz jelére vagy belső jelre (például a VESA-féle energiagazdálkodási rendszert [DPMS] alapértelmezés szerint engedélyezve) bekapcsolt üzemmódból automatikusan alvó üzemmódba tudja állítani a készüléket.

b)

A képi tartalmakat egy vagy több belső forrásról létrehozó termékeket olyan, alapértelmezés szerint aktív érzékelővel vagy időzítővel kell ellátni, amely automatikusan alvó vagy kikapcsolt üzemmódra tud váltani.

c)

A terméket bekapcsolt üzemmódról bizonyos idő elteltével alvó vagy kikapcsolt üzemmódra váltó belső késleltetési alapbeállítással rendelkező termékek esetében jelezni kell a késleltetési időt.

d)

A számítógép-monitoroknak a gazdaszámítógépről való leválasztásukat követően 15 percen belül automatikusan alvó vagy kikapcsolt üzemmódba kell váltaniuk.

3.3.   Bekapcsolt üzemmódra vonatkozó követelmények

3.3.1.

Az ENERGY STAR vizsgálati módszerrel mért bekapcsolt üzemmódbeli energiafelvétel (PON) nem haladhatja meg a bekapcsolt üzemmódnak az alábbi 1. táblázatnak megfelelően kiszámított és kerekített maximális megengedett energiaszükségletét (PON_MAX).

Ha a termék 1. egyenlet szerint kiszámított pixelsűrűsége (DP) a 20 000 pixel/in2 értéknél nagyobb, akkor a PON_MAX kiszámításához alapul vett képernyőfelbontás (r) nagyságát a 2. egyenlet szerint kell meghatározni.

1. egyenlet: A pixelsűrűség kiszámítása

Formula

ahol:

DP a termék pixelsűrűségének a legközelebbi egész számra kerekített értéke pixel/in2 mértékegységben,

r a képernyőfelbontás megapixelben, és

A a látható képernyőterület négyzethüvelykben (in2).

2. egyenlet: A képernyőfelbontás kiszámításának módja, ha a termék pixelsűrűsége (DP) meghaladja a 20 000 pixel/in2 értéket

Formula

Formula

ahol:

r1 és r2 a képernyőfelbontás megapixelben, PON_MAX kiszámításához,

DP a termék pixelsűrűségének a legközelebbi egész számra kerekített értéke pixel/in2 mértékegységben, és

A a látható képernyőterület négyzethüvelykben (in2).

1.   táblázat

A bekapcsolt üzemmód maximális megengedett energiaszükségletének (PON_MAX) kiszámítása

Terméktípus és

képátlóméret (d)

(hüvelykben)

PON_MAX

ahol Dp ≤ 20 000 pixel/in2

(wattban)

ahol:

r a képernyőfelbontás megapixelben

A a látható képernyőterület négyzethüvelykben (in2).

Az eredményt tizedwattra kell kerekíteni

PON_MAX

ahol DP > 20 000 pixel/in2

(wattban)

ahol:

r a képernyőfelbontás megapixelben

A a látható képernyőterület négyzethüvelykben (in2).

Az eredményt tizedwattra kell kerekíteni

d < 12,0

Formula

Formula

12,0 ≤ d < 17,0

Formula

Formula

17,0 ≤ d < 23,0

Formula

Formula

23,0 ≤ d < 25,0

Formula

Formula

25,0 ≤ d ≤ 61,0

Formula

Formula

30,0 ≤ d ≤ 61,0

(kizárólag a reklámkijelző fogalommeghatározásának megfelelő termékek esetében)

Formula

Formula

3.3.2.

A fokozott teljesítményű kijelző fogalommeghatározásának megfelelő termékek esetében a PON_MAX 1. táblázatnak megfelelően kiszámított értékét meg kell növelni a 3. egyenlet szerint meghatározott teljesítménybónusszal (PEP). Ebben az esetben az ENERGY STAR vizsgálati módszerrel mért PON értéke nem haladhatja meg a PON_MAX és a PEP összegét.

3. egyenlet: Fokozott teljesítményű kijelzők bekapcsolt üzemmódbeli teljesítménybónusza

Formula

Formula

ahol:

PEP< 27″ a 27 hüvelyknél kisebb képátlójú fokozott teljesítményű kijelző bekapcsolt üzemmódbeli teljesítménybónusza, wattban kifejezve,

PEP≥ 27″ a 27 hüvelyk vagy nagyobb képátlójú fokozott teljesítményű kijelző bekapcsolt üzemmódbeli teljesítménybónusza, wattban kifejezve, és

PON_MAX a bekapcsolt üzemmódbeli maximális megengedett energiaszükséglet, wattban kifejezve.

3.3.3.

Alapbeállítás szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) rendelkező termékek esetében ha a 4. egyenletnek megfelelően kiszámított bekapcsolt üzemmódbeli fogyasztáscsökkenés (RABC) legalább 20 %, a PON_MAX 1. táblázatnak megfelelően kiszámított értékét meg kell növelni a teljesítménybónusz (PABC) 5. egyenlet szerint kiszámított értékével.

a)

Ha az RABC kisebb 20 %-nál, akkor PON_MAX értékét nem kell megnövelni PABC értékével.

b)

Az ENERGY STAR vizsgálati módszer szerint, inaktív automatikus fényerő-szabályozással mért PON értéke nem haladhatja meg PON_MAX értékét.

4. egyenlet: Alapbeállítás szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) rendelkező termékek bekapcsolt üzemmódbeli fogyasztáscsökkenése

Formula

ahol:

RABC az ABC bekapcsolt üzemmódbeli használatából adódó fogyasztáscsökkenés százalékos aránya,

P300 a bekapcsolt üzemmódban, 300 lux környezeti fényszint mellett mért energiafelvétel wattban kifejezve, és

P10 a bekapcsolt üzemmódban, 10 lux környezeti fényszint mellett mért energiafelvétel wattban kifejezve.

5. egyenlet: Alapbeállítás szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) rendelkező termékek bekapcsolt üzemmódbeli teljesítménybónusza

Formula

ahol:

PABC a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítménybónusz, wattban kifejezve, és

PON_MAX a bekapcsolt üzemmódbeli maximális megengedett energiaszükséglet, wattban kifejezve.

3.3.4.

Kisfeszültségű egyenáramú energiaforrásról üzemelő termékek esetében a PON 6. egyenlet szerint kiszámított értéke nem haladhatja meg a PON_MAX 1. táblázat szerint meghatározott értékét.

6. egyenlet: Kisfeszültségű egyenáramú energiaforrásról üzemelő termékek bekapcsolt üzemmódbeli energiafelvétele

Formula

ahol:

PON a bekapcsolt üzemmódbeli energiafelvétel, wattban kifejezve,

PL a kisfeszültségű egyenáramú energiaforrás váltakozó áramú energiafelvétele wattban, ha a vizsgált egység fogyasztóként rá van kapcsolva, és

PS az energiaforrást tápláló váltakozó áramú tápellátás marginális vesztesége, wattban kifejezve.

3.4.   Az alvó üzemmódra vonatkozó követelmények

3.4.1.

A 3. és a 4. táblázatban felsorolt adatátviteli és hálózati szolgáltatások egyikével sem rendelkező termékek alvó üzemmódbeli mért energiafelvétele (PSLEEP) nem haladhatja meg az alvó üzemmódnak a 2. táblázatban meghatározott maximális megengedett energiaszükségletét (PSLEEP_MAX).

2.   táblázat

Az alvó üzemmód maximális megengedett energiaszükséglete (PSLEEP_MAX)

PSLEEP_MAX

(watt)

0,5

3.4.2.

A 3. és a 4. táblázatban felsorolt adatátviteli és hálózati szolgáltatások közül legalább eggyel rendelkező termékek alvó üzemmódbeli mért energiafelvétele (PSLEEP) nem haladhatja meg az adatátviteli/hálózati működés alvó üzemmódbeli maximális megengedett energiaszükségletének (PSLEEP_AP) a 7. egyenlet szerint kiszámított értékét.

7. egyenlet: Az adatátviteli/hálózati működés alvó üzemmódbeli maximális megengedett energiaszükséglete

Formula

ahol:

PSLEEP_AP az alvó üzemmód maximális megengedett energiaszükséglete a további aktív energiafogyasztó funkciókkal vizsgált termékek esetében, wattban kifejezve,

PSLEEP_MAX az alvó üzemmód maximális megengedett energiaszükséglete a 2. táblázatban meghatározottak szerint, wattban kifejezve,

PDN az alvó üzemmód energiafelvételének vizsgálatakor aktív adatátviteli vagy hálózati szolgáltatásokhoz a 3. táblázatban hozzárendelt teljesítménybónusz wattban kifejezve, és

PADD az alvó üzemmód energiafelvételének vizsgálatakor alapértelmezés szerint aktív további szolgáltatásokhoz a 4. táblázatban hozzárendelt teljesítménybónusz wattban kifejezve.

3.   táblázat

Teljesítménybónusz adatátviteli vagy hálózati szolgáltatásokkal rendelkező termékek alvó üzemmódjában

Szolgáltatás

Típus

PDN

(watt)

 

USB 1.x

0,1

USB 2.x

0,5

USB 3.x, DisplayPort (nem videocsatlakozás), Thunderbolt

0,7

Hálózat

Fast Ethernet

0,2

Gigabit Ethernet

1,0

Wi-Fi

2,0


4.   táblázat

Teljesítménybónusz további szolgáltatásokkal rendelkező termékek alvó üzemmódjában

Szolgáltatás

Típus

PADD

(watt)

Érzékelő

Jelenlét-érzékelő

0,5

Memória

Flashmemóriakártya-/okoskártya-olvasó, kamera-illesztőfelület, PictBridge

0,2

1. példa: Az alvó üzemmód energiafelvételének vizsgálatakor kizárólag egyetlen csatlakoztatott és aktív áthidalási vagy hálózati szolgáltatással, Wi-Fi-vel, további aktív szolgáltatások nélkül működtetett digitális képkeret esetében a Wi-Fi-hez tartozó 2,0 W teljesítménybónuszt kell figyelembe venni. Mivel Formula, Formula.

2. példa: Az USB 3.x és DisplayPort (nem videocsatlakozás) áthidalási szolgáltatással rendelkező számítógép-monitort csatlakoztatott és aktív USB 3.x szolgáltatással kell vizsgálni. Feltételezve, hogy az alvó üzemmód energiafelvételének vizsgálatakor egyetlen további szolgáltatás sem aktív, a monitor esetében az USB 3.x-hez tartozó 0,7 W teljesítménybónuszt kell figyelembe venni. Mivel Formula, Formula.

3. példa: Az egy áthidalási (USB 3.x) és egy hálózati (Wi-Fi) szolgáltatással rendelkező számítógép-monitor alvó üzemmódbeli energiafelvételét mindkét szolgáltatás csatlakoztatott és aktív állapotában kell vizsgálni. Feltételezve, hogy az alvó üzemmód energiafelvételének vizsgálatakor egyetlen további szolgáltatás sem aktív, a monitor esetében az USB 3.x-hez tartozó 0,7 W és a Wi-Fi-hez tartozó 2,0 W teljesítménybónuszt kell figyelembe venni. Mivel Formula, Formula.

3.4.3.

A több alvó üzemmódot (például „alvó” és „mélyalvó”) kínáló termékek esetében a mért energiafelvétel (PSLEEP) egyetlen alvó üzemmódban sem haladhatja meg a PSLEEP_MAX értéket, ha a termék nem nyújt adatátviteli vagy hálózati szolgáltatásokat, illetve a PSLEEP_AP értéket, ha a termék további energiafogyasztókkal, például adatátviteli hídkapcsolattal vagy hálózati csatlakozókkal kerül vizsgálatra. Ha a termék többféle, manuálisan választható alvó üzemmódba kapcsolható, vagy különböző módokon (távvezérlővel, a gazda PC alvó üzemmódba állításával stb.) tud alvó üzemmódba lépni, akkor a minősítés érdekében PSLEEP értékként a vizsgálati módszer 6.5. szakasza szerint meghatározott, a legnagyobb PSLEEP értékkel rendelkező alvó üzemmódhoz tartozó PSLEEP értéket kell megadni. Ha a termék automatikusan vált a különböző alvó üzemmódok között, akkor a minősítés érdekében PSLEEP értékként az összes alvó üzemmód PSLEEP átlagának a vizsgálati módszer 6.5. szakasza szerint mért értékét kell megadni.

3.5.   A kikapcsolt üzemmódra vonatkozó követelmények

A kikapcsolt üzemmódbeli mért energiaszükséglet (POFF) nem haladhatja meg a kikapcsolt üzemmód 5. táblázatban meghatározott maximális megengedett energiaszükségletét (POFF_MAX).

5.   táblázat

A kikapcsolt üzemmód maximális megengedett energiaszükséglete (POFF_MAX)

PSLEEP_MAX

(watt)

0,5

3.6.   A legnagyobb névleges és a legnagyobb mért fényerősséget minden termék esetében meg kell adni; a leszállításkori fényerősség értékét az alapértelmezés szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval rendelkező termékek kivételével minden termék esetében meg kell adni.

4.   Vizsgálati követelmények

4.1.   Vizsgálati módszerek

Az Európai Unió piacán forgalomba hozott termékek gyártóinak saját maguknak kell vizsgálatokkal igazolniuk és tanúsítaniuk, hogy termékeik megfelelnek az ENERGY STAR iránymutatás követelményeinek. Az ENERGY STAR minősítés alkalmazhatóságát az alábbiakban megjelölt vizsgálati módszerek alapján kell megállapítani.

Terméktípus

Vizsgálati módszer

Minden terméktípus és képernyőméret

ENERGY STAR vizsgálati módszer kijelzők energiafelhasználásának megállapítására, – 6.0. változat, Rev. 2013. január

4.2.   A bevizsgáláshoz szükséges termékminták száma

4.2.1.

A vizsgálatra az 1. pont értelmében vett reprezentatív modell egyetlen darabját kell kiválasztani.

4.2.2.

Termékcsalád minősítésekor a termékcsaládon belüli egyes termékkategóriák legrosszabb energiafogyasztási értékekkel jellemezhető termékkonfigurációját kell reprezentatív modellnek tekintetni.

4.3.   Nemzetközi piaci tanúsítvány

A termékeket azon feszültség-frekvencia kombináció tekintetében kell bevizsgálni, amelyen az adott piacon ENERGY STAR minősítettként értékesítik és hirdetik.

5.   Felhasználói felület

A gyártók számára kifejezetten ajánlott, hogy termékeiket az IEEE P1621: Irodai és fogyasztói környezetben használt elektronikus eszközök teljesítményszabályozásához alkalmazott felhasználói felület elemei szabványnak megfelelően tervezzék. További részletek a http://eetd.LBL.gov/Controls címen találhatók. Az IEEE P1621 szabvány követése nem feltétele az ENERGY STAR minősítésnek, ám ha a szabványt a gyártó nem követi, az EPA és az Európai Bizottság felé ezt meg kell indokolnia.

6.   Időbeli hatály

6.1.

Az időpont, amelytől számítva a gyártók ezen 6.0. változat alapján elkezdhetik termékeiket ENERGY STAR minősítéssel ellátni, a megállapodás hatálybalépésének napja. Az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez egy adott termékmodellnek a modell gyártásakor érvényes ENERGY STAR előírásoknak kell megfelelnie. A gyártási dátum az egyes termékekre értendő, és az a dátum (például év és hónap), amikor az adott termék teljes egészében összeszereltnek tekinthető.

6.2.

Az előírások jövőbeli felülvizsgálata: Az EPA és az Európai Bizottság fenntartja a jogot ezen előírások módosítására, amennyiben technológiai és/vagy piaci változások befolyásolják azok hasznosságát a fogyasztók, az ipar vagy a környezet számára. A jelenlegi stratégiának megfelelően ezen előírások felülvizsgálatára az érdekeltekkel lefolytatott konzultáció keretében kerül sor. Ezen előírások felülvizsgálatával összefüggésben felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ENERGY STAR minősítést a termékmodell nem szerzi meg automatikusan teljes élettartamára.

7.   A jövőbeli felülvizsgálat lehetséges tárgya

7.1.   A 61 hüvelyknél nagyobb képátlójú kijelzők

Köztudott, hogy ma a piacon 60 hüvelyknél nagyobb képátlóval rendelkező, kereskedelmi és oktatási célú, interaktív kijelzők is forgalomban vannak. Sokak érdeke, hogy pontosabb képet kapjunk e termékeknek a kijelzőkre vonatkozó vizsgálati módszerrel való vizsgálat során tanúsított energiafogyasztási jellemzőiről, ezért az EPA és az Európai Bizottság az előírások következő felülvizsgálata előtt és során együttműködik majd az érdekeltekkel a szóban forgó adatok megismerése céljából. Az EPA és az Európai Bizottság elviekben számol annak lehetőségével, hogy ezen előírások következő felülvizsgálatakor azok hatályát a 61 hüvelyknél nagyobb képátlóval rendelkező termékekre is kiterjessze.

7.2.   Érintőképernyős kijelzők

Az EPA és az Európai Bizottság a jövőben is feladatának tekinti az új jellemzőket és funkciókat felvonultató kijelzők teljesítményszintjeinek felmérését, és az ezen előírások hatálya alá tartozó érintőképernyős kijelzők nagyobb arányú piaci jelenlétével számol, különösen a reklámkijelzők körében. Annak megállapításához, hogy ezen előírások soron következő felülvizsgálatakor milyen mélységben érdemes az érintőképernyős kijelzőkkel foglalkozni, az EPA, az USA energiaügyi minisztériuma (DOE) és az Európai Bizottság következő lépésként az érdekeltekkel közösen felméri, hogy az érintőképernyő funkció gyakorol-e hatást a bekapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztásra.

II.   A SZÜNETMENTES TÁPEGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1.   Fogalommeghatározások

Eltérő megjelölés hiányában a dokumentumban használt összes kifejezés a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) IEC 62040-3 szabványában (1) szereplő fogalommeghatározásokhoz igazodik.

Ezen előírások alkalmazásában:

Szünetmentes tápegység (UPS): energiaellátó rendszert alkotó átalakítók, kapcsolók és villamosenergia-tároló eszközök (például akkumulátorok) együttese, amely a tápenergia-ellátás kimaradása esetén fenntartja a fogyasztó energiafelvételének (a terhelésnek) megfelelő tápellátás folyamatosságát (2).

1.1.

Energiaátalakítási mechanizmus szerint:

a)

Statikus UPS: olyan szünetmentes tápegység, amelynél a kimeneti feszültséget szilárdtestalapú teljesítményelektronikai komponensek biztosítják.

b)

Forgó részes UPS: olyan szünetmentes tápegység, amelynél a kimeneti feszültséget egy vagy több forgó villamos mechanizmus biztosítja.

1.

Dízelmotor nélküli forgó részes UPS (RUPS): a tápenergia-ellátás kimaradása esetére a fogyasztó energiaellátásához beépített dízelmotorral fel nem szerelt forgó részes UPS.

2.

Dízelmotoros forgó részes UPS (DRUPS): a tápenergia-ellátás kimaradása esetére a fogyasztó energiaellátásához beépített dízelmotorral felszerelt forgó részes UPS.

c)

Leadott teljesítmény szerint:

1.

Váltakozóáram-kimenetű (AC-kimenetű) UPS: periodikusan irányt váltó elektromos töltés folyamatos áramlását biztosító szünetmentes tápegység.

2.

Egyenáram-kimenetű (DC-kimenetű) UPS/egyenirányító: állandó irányú elektromos töltés folyamatos áramlását biztosító szünetmentes tápegység. Egyaránt magában foglalja az egyenárammal működő alkalmazásokhoz készült önálló egyenirányító egységeket, valamint az egyenirányító modulokból, vezérlőkből és egyéb segédelemekből álló, komplett egyenáram-kimenetű UPS-kereteket vagy -rendszereket.

Megjegyzés: Az egyenáram-kimenetű szünetmentes tápegységek egyenirányítóként is ismertek. Ebben a dokumentumban a „DC-kimenetű UPS/egyenirányító” kifejezést használjuk, mivel önmagában az „egyenirányító” kifejezés AC-kimenetű UPS-alrendszerre is vonatkozhat.

1.2.

Moduláris UPS: egy vagy több közös keretet és egyetlen közös energiatároló rendszert használó két vagy több olyan önálló UPS-egység együttese, amelyek kimenete normál üzemmódban a teljes egészében a keret(ek)en belüli közös kimeneti buszhoz van csatlakoztatva. A moduláris UPS-ben lévő önálló UPS-egységek összes mennyisége „n + r”, ahol „n” a fogyasztó tápellátásához szükséges önálló UPS-egységek mennyisége, „r” pedig az ezen szükséglet feletti (redundáns üzemű) UPS-egységek száma. A moduláris UPS egyaránt szolgálhat redundáns üzemeltetésre és a kapacitás méretezésére, illetve ezek mindegyikére.

1.3.

Redundancia: az energiaellátás folyamatosságának fokozása párhuzamosan kapcsolódó további UPS-egységek alkalmazásával, a következő osztályozásnak megfelelően:

a)

N + 0: a normál üzemmód fenntartásakor semmilyen üzemkiesést meg nem engedő UPS. Nincs redundancia.

b)

N + 1: párhuzamosan kapcsolt UPS, amely egy UPS-egység vagy egy UPS-csoport kiesését át tudja hidalni a normál üzemmód fenntartásával.

c)

2N: párhuzamosan kapcsolt UPS, amely UPS-egységei felének kiesését át tudja hidalni a normál üzemmód fenntartásával.

1.4.

UPS-üzemmódok:

a)

Normál üzemmód: az a stabil üzemmód, amelyet az UPS az alábbi feltételek mellett fel tud venni:

1.

A váltakozó áramú tápellátás a megengedett tűréshatáron belül van, és energiával látja el az UPS-t.

2.

Az energiatároló rendszer feltöltött állapotban marad vagy feltöltés alatt áll.

3.

A terhelés az UPS előírt teljesítménytartományán belül van.

4.

Bypass áll rendelkezésre, és az a megengedett tűréshatáron belül marad (ha alkalmazandó).

b)

Tároltenergia-üzemmód: az a stabil üzemmód, amelyet az UPS az alábbi feltételek mellett fel tud venni:

1.

A váltakozó áramú tápellátás szünetel vagy a megengedett tűréshatáron kívül van.

2.

Az energia teljes egészében az energiatároló rendszerből vagy DRUPS használata esetén a beépített dízelmotorból, illetve ezek együttesétől származik.

3.

A terhelés az UPS előírt teljesítménytartományán belül van.

c)

Bypass üzemmód: a fogyasztót kizárólag bypasszon keresztül működtető UPS-üzemmód.

1.5.

Az UPS osztályozása bemeneti függőség alapján:

a)

Feszültség- és frekvenciafüggő (VFD): áramkimaradás esetén védelmet tud biztosítani a fogyasztó számára (3).

b)

Feszültségfüggetlen (VI): A VFD esetében megkövetelttel azonos szintű védelmet biztosít a fogyasztó számára, és ezen túlmenően véd:

1.

a tápellátásban fellépő folyamatos feszültséghiánytól; és

2.

a tápellátásban fellépő folyamatos túlfeszültségtől (4).

c)

Feszültség- és frekvenciafüggetlen (VFI): nem befolyásolják a feszültség- és frekvenciaingadozások, a fogyasztót az ilyen jellegű ingadozások káros hatásaitól is meg tudja védeni a tároltenergia-forrás kimerítése nélkül.

1.6.

Egyetlen normál üzemmódú UPS: egyetlen bemenetifüggőség-osztály jellemzői szerinti normál üzemmódban működő UPS. Ilyen például a kizárólag VFI-ként működő UPS.

1.7.

Több normál üzemmódú UPS: több bemenetifüggőség-osztály jellemzői szerinti normál üzemmódban működő UPS. Ilyen például a VFI-ként és VFD-ként való működésre egyaránt képes UPS.

1.8.

Bypass: az AC-átalakítóhoz az energiát alternatív áramköri úton eljuttató áthidalás.

a)

Karbantartási bypass (út): a fogyasztó energiaellátásának folyamatosságát karbantartás idején biztosító alternatív áramköri út.

b)

Automatikus bypass: olyan (elsődleges vagy készenléti) áramköri út, amely alternatívája a közvetett AC-átalakítónak.

1.

Mechanikus bypass: vezérlése mechanikusan leválasztható érintkezőkkel ellátott kapcsoló segítségével történik.

2.

Statikus (elektronikus) bypass: vezérlése elektronikus teljesítménykapcsoló, például tranzisztorok, tirisztorok, szimisztorok vagy más félvezető eszköz vagy eszközök segítségével történik.

3.

Hibrid bypass: vezérlése mechanikusan leválasztható érintkezőkkel ellátott kapcsoló, valamint legalább egy szelepvezérelt elektronikus eszköz segítségével történik.

1.9.

Vizsgálati referenciaterhelés: olyan terhelés vagy állapot, amelyben az UPS a névleges teljesítményének (5) megfelelő effektív teljesítményt (W) adja le kimenetként.

1.10.

Vizsgált termék: a vizsgálatnak alávetett szünetmentes tápegység leszállításkori konfigurációja, az ENERGY STAR vizsgálati eljárás 3. szakaszában előírt vizsgálati feltételek biztosításához szükséges összes tartozékkal (például szűrőkkel vagy transzformátorokkal) együtt.

1.11.

Teljesítménytényező: az effektív teljesítmény (P) abszolút értékének és a látszólagos teljesítménynek (S) a hányadosa.

1.12.

Termékcsalád: olyan termékmodellek csoportja, amelyek (1) ugyanazon gyártó termékei, (2) azonos ENERGY STAR minősítési követelmények hatálya alá tartoznak, és (3) alapkiépítésükben megegyeznek. A szünetmentes tápegységek egy adott termékcsaládján belül többek között az alábbiak tekintetében megengedett az eltérés:

a)

beszerelt modulok száma;

b)

redundancia;

c)

bemeneti és kimeneti szűrők típusa és mennyisége;

d)

egyenirányító impulzusainak száma (6); és

e)

az energiatároló rendszer kapacitása.

1.13.

Rövidítések:

a)   A: amper

b)   AC: váltakozó áram

c)   DC: egyenáram

d)   DRUPS: dízelmotoros forgó részes UPS

e)   RUPS: forgó részes UPS

f)   THD: teljes harmonikus torzítás

g)   UPS: szünetmentes tápegység

h)   UUT: vizsgált termék

i)   V: volt

j)   VFD: feszültség- és frekvenciafüggő

k)   VFI: feszültség- és frekvenciafüggetlen

l)   VI: feszültségfüggetlen

m)   W: watt

n)   Wh: wattóra

2.   Hatály

2.1.   A 2.3. pontban felsorolt termékek kivételével ENERGY STAR minősítésre tarthatnak igényt a fenti fogalommeghatározásnak megfelelő szünetmentes tápegységek (UPS), köztük a statikus és a forgó részes UPS-ek, az AC-kimenetű UPS-ek és a DC-kimenetű UPS-ek/egyenirányítók.

2.2.   Az ezen előírások szerinti minősítésre egyebek mellett az alábbi termékek jogosultak:

a)

az asztali számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a házi szórakoztatóelektronikai eszközök (például televíziók, digitális vevődekóderek, digitális videofelvevők, Blu-ray- és DVD-lejátszók) védelmére, otthoni használatra szánt UPS-ek;

b)

kisvállalkozások és fiókirodák adatait és kommunikációtechnológiai berendezéseit (például kiszolgálók, hálózati kapcsolók, routerek és kis tárolótömbök) védő, üzleti alkalmazásra szánt UPS-ek;

c)

informatikai és kommunikációtechnológiai berendezések nagyobb parkjainak (például vállalati kiszolgálók, hálózati berendezések és nagy kapacitású tárolótömbök) védelmét ellátó, adatközpontokba szánt UPS-ek; és

d)

távközlési hálózatok rendszereit védő, központi irodákban vagy távoli vezeték nélküli/mobil telephelyeken elhelyezett, távközlési alkalmazásokba szánt DC-kimenetű UPS-ek/egyenirányítók.

2.3.   Kizárt termékek

2.3.1.

A más termékekre vonatkozó ENERGY STAR előírások alá tartozó termékek nem jogosultak az ezen előírások szerinti minősítésre. Az előírások jelenleg érvényes, naprakész listája a www.eu-energystar.org weboldalon található.

2.3.2.

A következő termékek nem jogosultak az ezen előírások szerinti minősítésre:

a)

számítógép vagy más végfelhasználói fogyasztó belső elemei (például tartalékakkumulátorral ellátott belső tápegységek vagy modemek, biztonságtechnikai rendszerek stb. háttér-akkumulátorai);

b)

kifejezetten a kritikus vezérlési, gyártási vagy előállítási folyamatok vagy műveletek védelmét ellátó, ipari alkalmazásra szánt UPS-ek;

c)

villamosenergia-átviteli és -elosztó rendszerek (például elektromos alközpontok vagy körzeti szintű UPS-ek) részeként működő, közüzemi alkalmazásra szánt UPS-ek;

d)

a kábeljelelosztó rendszer szünetmentes energiaellátását biztosító, az üzemi berendezéseken kívüli, a kábelhez közvetetten vagy közvetlenül csatlakozó kábeltévés UPS-ek. A „kábel” lehet koaxiális (fémvezeték), száloptikás vagy vezeték nélküli (például Wi-Fi);

e)

biztonsági alkalmazásokhoz, például vészvilágításhoz, veszélyhelyzeti műveletekhez, menekülőutakhoz vagy orvostechnikai diagnosztikai berendezésekhez konkrét UL biztonsági szabványok szerint tervezett UPS-ek; és

f)

a hordozható, hajófedélzeti, tengerészeti vagy légi közlekedési alkalmazásokhoz tervezett UPS-ek.

3.   A minősítés követelményei

3.1.   Értékes számjegyek és kerekítés

3.1.1.

Az összes számítást a közvetlenül mért (kerekítés nélküli) értékekkel kell elvégezni.

3.1.2.

Eltérő rendelkezés hiányában a határértékek betartását a közvetlenül mért vagy számított értékek alapján kell megállapítani, kerekítés alkalmazása nélkül.

3.1.3.

Az ENERGY STAR webhelyen való adatszolgáltatás céljából megadott, közvetlenül mért vagy számított értékeket a vonatkozó határérték formátumának megfelelő legközelebbi értékes számjegyre kell kerekíteni.

3.2.   Az AC-kimenetű UPS energiahatékonysági követelményei

3.2.1.

Egyetlen normál üzemmódú UPS: A terhelés szerint súlyozott átlagos hatékonyság (EffAVG) 1. egyenlet szerint kiszámított értéke – az alábbi kivétellel – nem lehet kisebb a 2. táblázatban a névleges leadott teljesítmény és a bemenetifüggőség-osztály függvényében megadott minimális megengedett átlagos hatékonyságnál (EffAVG_MIN).

A 10 000 wattot meghaladó névleges leadott teljesítményű, a 3.6. pontban meghatározott kommunikációs és mérési funkciókkal is rendelkező termékek esetében a terhelés szerint súlyozott átlagos hatékonyság (EffAVG) 1. egyenlet szerint kiszámított értéke nem lehet kisebb a 3. táblázatban a bemenetifüggőség-osztály függvényében megadott minimális megengedett átlagos hatékonyságnál (EffAVG_MIN).

1. egyenlet: AC-kimenetű UPS-ek átlagos hatékonyságának kiszámítása

Formula

ahol:

EffAVG: a terhelés szerint súlyozott átlagos hatékonyság,

tn%: az adott n% vizsgálati referenciaterhelésen eltöltött idő aránya, az 1. táblázatban meghatározott terheléseket feltételezve, és

Eff|n%: a hatékonyság a vizsgálati referenciaterhelés adott n%-án, az ENERGY STAR vizsgálati eljárás szerint mérve.

1.   táblázat

Terhelési feltevések AC-kimenetű UPS-ek átlagos hatékonyságának kiszámításához

Névleges leadott teljesítmény (P), wattban (W)

Bemeneti-

függőség-

osztály

A vizsgálati referenciaterhelés adott

arányán eltöltött idő aránya

tn%

25 %

50 %

75 %

100 %

P ≤ 1 500 W

VFD

0,2

0,2

0,3

0,3

VFD

0

0,3

0,4

0,3

1 500 W < P ≤ 10 000 W

VFD, VI vagy VFI

0

0,3

0,4

0,3

P > 10 000 W

VFD, VI vagy VFI

0,25

0,5

0,25

0


2.   táblázat

Az AC-kimenetű UPS-ek minimális megengedett átlagos hatékonysága

Minimális megengedett átlagos hatékonyság (EffAVG_MIN), ahol:

P a névleges leadott teljesítmény wattban (W), és

ln a természetes logaritmus.

Névleges leadott teljesítmény

Bemenetifüggőség-osztály

VFD

VI

VFI

P ≤ 1 500 W

0,967

0,0099 × ln(P) + 0,815

1 500 W < P ≤ 10 000 W

0,970

0,967

P > 10 000 W

0,970

0,950

0,0099 × ln(P) + 0,805


3.   táblázat

A kommunikációs és mérési funkciókkal is rendelkező AC-kimenetű UPS-ek minimális megengedett átlagos hatékonysága

Minimális megengedett átlagos hatékonyság (EffAVG_MIN), ahol:

P a névleges leadott teljesítmény wattban (W), és

ln a természetes logaritmus.

Névleges leadott teljesítmény

Bemenetifüggőség-osztály

VFD

VI

VFI

P > 10 000 W

0,960

0,940

0,0099 × ln(P) + 0,795

3.2.2.

Alapbeállításban nem a legnagyobb bemeneti függőségi módban szállított, több normál üzemmódú UPS-ek: ha a több normál üzemmódú UPS esetében alapértelmezés szerint nem a legnagyobb bemeneti függőségi mód van beállítva, a terhelés szerint súlyozott átlagos hatékonyság (EffAVG) 1. egyenlet szerint kiszámított értéke nem lehet kisebb:

a)

a minimális megengedett átlagos hatékonyság (EffAVG_MIN) 2. táblázat szerint, az UPS névleges leadott teljesítményére és a legkisebb bemeneti függőségi módra meghatározott értékénél azon modellek esetében, amelyek leadott teljesítménye legfeljebb 10 000 W, illetve amelyek nem rendelkeznek a 3.6. pont szerinti kommunikációs és mérési funkciókkal;

b)

a minimális megengedett átlagos hatékonyság (EffAVG_MIN) 3. táblázat szerint, az UPS névleges leadott teljesítményére és a legkisebb bemeneti függőségi módra meghatározott értékénél azon modellek esetében, amelyek leadott teljesítménye nagyobb mint 10 000 W és rendelkeznek a 3.6. pont szerinti kommunikációs és mérési funkciókkal.

3.2.3.

Alapbeállításban a legnagyobb bemeneti függőségi módban szállított, több normál üzemmódú UPS-ek: ha a több normál üzemmódú UPS esetében alapértelmezés szerint a legnagyobb bemeneti függőségi mód van beállítva, a terhelés szerint súlyozott átlagos hatékonyság (EffAVG) 2. egyenlet szerint kiszámított értéke nem lehet kisebb:

a)

a minimális megengedett átlagos hatékonyság (EffAVG_MIN) 2. táblázat szerint, az UPS névleges leadott teljesítményére és a legkisebb bemeneti függőségi módra meghatározott értékénél azon modellek esetében, amelyek leadott teljesítménye legfeljebb 10 000 W, illetve amelyek nem rendelkeznek a 3.6. pont szerinti kommunikációs és mérési funkciókkal;

b)

a minimális megengedett átlagos hatékonyság (EffAVG_MIN) 3. táblázat szerint, az UPS névleges leadott teljesítményére és a legkisebb bemeneti függőségi módra meghatározott értékénél azon modellek esetében, amelyek leadott teljesítménye nagyobb mint 10 000 W és rendelkeznek a 3.6. pont szerinti kommunikációs és mérési funkciókkal.

2. egyenlet: Több normál üzemmódú, AC-kimenetű UPS-ek átlagos hatékonyságának kiszámítása

Formula

ahol:

EffAVG a terhelés szerint súlyozott átlagos hatékonyság,

Eff1 a terhelés szerint súlyozott átlagos hatékonyságnak a legkisebb bemeneti függőségi mód mellett (VFI vagy VI), az 1. egyenlet szerint kiszámított értéke, és

Eff2 a terhelés szerint súlyozott átlagos hatékonyságnak a legnagyobb bemeneti függőségi mód mellett (VFD), az 1. egyenlet szerint kiszámított értéke.

3.3.   A DC-kimenetű UPS-ek/egyenirányítók energiahatékonysági követelményei

A terhelés szerint súlyozott átlagos hatékonyság (EffAVG) 3. egyenlet szerint kiszámított értéke nem lehet kisebb a 4. táblázatban megadott minimális megengedett átlagos hatékonyságnál (EffAVG_MIN). Ez a követelmény éppúgy érvényes komplett rendszerekre, mint az önálló modulokra. A gyártók bármelyikre kérhetnek minősítést, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

A moduláris jellegű komplett rendszereket „moduláris UPS termékcsaládként”, egy adott modultípussal felszerelve kell minősíttetni.

b)

Az önálló modulok minősítését nem lehet kiterjeszteni a teljes moduláris rendszerekre, hacsak azok nincsenek a fentieknek megfelelően maguk is minősítve.

c)

A 10 000 wattot meghaladó névleges leadott teljesítményű, a 3.6. pontban meghatározott kommunikációs és mérési funkciókkal is rendelkező termékek esetében a terhelés szerint súlyozott átlagos hatékonyság (EffAVG) 3. egyenlet szerint kiszámított értéke nem lehet kisebb az 5. táblázatban megadott minimális megengedett átlagos hatékonyságnál (EffAVG_MIN).

3. egyenlet: Az átlagos hatékonyság kiszámítása a DC-kimenetű UPS-ek összes típusa esetében

Formula

4.   táblázat

A DC-kimenetű UPS/egyenirányítók minimális megengedett átlagos hatékonysága

Minimális átlagos hatékonyság

(EffAVG_MIN)

0,955

5.   táblázat

A kommunikációs és mérési funkciókkal rendelkező DC-kimenetű UPS-ek/egyenirányítók minimális megengedett átlagos hatékonysága

Névleges leadott

teljesítmény

Minimális átlagos hatékonyság

(EffAVG_MIN)

P > 10 000 W

0,945

3.4.   A teljesítménytényezőre vonatkozó követelmények

Az összes AC-kimenetű UPS esetében a vizsgálati referenciaterhelés 100 %-án mért bemenetiteljesítmény-tényező nem lehet kisebb a 6. táblázatban az összes VFI és VI normál üzemmódra meghatározott minimális megengedett teljesítménytényező értékénél.

6.   táblázat

Az AC-kimenetű UPS-ek minimális megengedett bemenetiteljesítmény-tényezője

Minimális teljesítmény-

tényező

0,90

3.5.   Szabványos adatszolgáltatási követelmény

3.5.1.

Minden egyes modell, illetve termékcsalád vonatkozásában be kell nyújtani az EPA és/vagy az Európai Bizottság részére a szabványos műszaki adatlapon (Power and Performance Data Sheet – PPDS) lévő adatokat.

3.5.2.

A PPDS adatlapokkal kapcsolatban bővebb információ az ENERGY STAR szünetmentes tápegységekkel foglalkozó www.energystar.gov/products weboldalán olvasható.

A PPDS-en az alábbi információkat kell megadni:

a)

általános jellemzők (gyártó, modell neve és száma);

b)

villamos jellemzők (energiaátalakítási mechanizmus, topológia, bemenő és kimenő feszültség és frekvencia);

c)

a minősítéshez alapul vett átlagos hatékonyság;

d)

hatékonyság az egyes terhelési pontokon és a teljesítménytényezővel kapcsolatos vizsgálati eredmények minden releváns normál üzemmódban, a moduláris rendszerű UPS-termékcsaládok esetében mind a vizsgált minimális, mind pedig a vizsgált maximális konfigurációra;

e)

mérési és kommunikációs képesség (adatok kijelzése a mérőórán, adatok továbbítása a hálózaton keresztül, a rendelkezésre álló protokollok);

f)

ha alkalmazandó, a modellspecifikus vizsgálati eljárást ismertető nyilvános iránymutatás internetcíme;

g)

akkumulátor/energiatároló eszköz jellemzői;

h)

méretadatok.

3.5.3.

Az EPA és az Európai Bizottság szükség szerint időről időre felülvizsgálhatja a PPDS adatlapot, a felülvizsgálati eljárásról pedig tájékoztatja majd a partnereket.

3.6.   A kommunikációs és mérési funkcióra vonatkozó követelmények

3.6.1.

A 10 000 wattot meghaladó névleges leadott teljesítményű AC-kimenetű UPS-ek és DC-kimenetű UPS-ek/egyenirányítók 1 százalékpontnak megfelelő energiahatékonysági ösztönző igénybevételére lehetnek jogosultak a 3. és az 5. táblázatban jelzett módon, amennyiben az alábbi jellemzőkkel rendelkező fogyasztásmérővel vannak ellátva:

a)

A fogyasztásmérő vagy az UPS szerves része, vagy olyan különálló egységként szállítják, amelyet az értékesítés helyén az UPS-sel egy csomagban, annak külső tartozékaként forgalmaznak.

b)

A fogyasztásmérő minden normál üzemmódban kWh-ban méri az UPS által leadott energia mennyiségét.

c)

A fogyasztásmérő hálózaton keresztül továbbítani tudja a mérési eredményeket a következő protokollok egyikének használata révén: Modbus RTU, Modbus TCP vagy SNMP (v1, 2 vagy 3).

d)

Ha a fogyasztásmérő nincs az UPS-be beépítve, megfelel a 3.6.2. pontban foglalt követelményeknek.

e)

Ha a fogyasztásmérő be van építve az UPS-be, megfelel a 3.6.3. pontban foglalt követelményeknek.

3.6.2.

Külső fogyasztásmérőkkel kapcsolatos követelmények: az UPS kapcsán akkor vehető igénybe a mérés miatti energiahatékonysági ösztönző, ha az UPS-sel egy csomagban értékesített külső fogyasztásmérő megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

mérési pontossága az IEC 62053-21 (7), az IEC 62053-22 (8) vagy az ANSI C12.2 (9) szabványban meghatározottaknak megfelelően 2-es vagy annál jobb osztályú (1-es osztály, 0,5 S osztály, 0,2 S osztály);

b)

egy etalonhoz képest legfeljebb 2 % relatív mérési hibával működik, ha a vizsgálatot a 3.6.4. pontban ismertetett feltételek mellett hajtjuk végre, kivéve az áramerősség mérését, amelyet a mérőeszköz maximális áramerősségének 25 %-án, illetve 100 %-án kell végrehajtani; vagy

c)

komplett mérési rendszer részeként (a mérővel és az UPS-sel integrálható áramváltóval együtt) a 3.6.4. pontban ismertetett feltételek mellett vizsgálva egy etalonhoz képest legfeljebb 5 % relatív mérési hibával működik.

3.6.3.

Beépített fogyasztásmérőkkel kapcsolatos követelmények: a beépített fogyasztásmérővel ellátott UPS kapcsán akkor vehető igénybe a mérés miatti energiahatékonysági ösztönző, ha a beépített fogyasztásmérő a 3.6.4. pontban ismertetett feltételek mellett vizsgálva megfelel az alábbi követelményeknek:

komplett mérési rendszer részeként (a mérővel és az UPS-sel integrált áramváltóval együtt) egy etalonhoz képest legfeljebb 5 % relatív mérési hibával működik.

3.6.4.

A mérési pontossággal kapcsolatos környezeti és villamos paraméterek: a fogyasztásmérőnek a 3.6.2. és a 3.6.3. pontban meghatározott követelményeket az alábbi feltételek mellett kell teljesítenie:

a)

környezeti feltételek: az ENERGY STAR vizsgálati módszer és az abban hivatkozott szabványok feltételei szerint; és

b)

villamos paraméterek: az ENERGY STAR vizsgálati módszer egyes terhelési pontjaira megadottak és a vizsgálati módszerben hivatkozott szabványok feltételei szerint.

4.   Vizsgálatok

4.1.   Vizsgálati módszerek

Az Európai Unió piacán forgalomba hozott termékek gyártóinak saját maguknak kell vizsgálatokkal igazolniuk és tanúsítaniuk, hogy termékeik megfelelnek az ENERGY STAR iránymutatás követelményeinek. Az UPS-ek vizsgálatakor az ENERGY STAR minősítés alkalmazhatóságát a 7. táblázatban felsorolt vizsgálati módszerek alapján kell megállapítani.

7.   táblázat

Vizsgálati módszerek az ENERGY STAR minősítéshez

Terméktípus

Vizsgálati módszer

Minden UPS

Szünetmentes tápegységek ENERGY STAR vizsgálati módszere, 2012. májusi változat

4.2.   A bevizsgáláshoz szükséges termékminták száma

4.2.1.

A vizsgálatra az alábbi követelmények szerint kell kiválasztani a reprezentatív modellt:

a)

Különálló termékmodell minősítésekor a termék olyan konfigurációja tekintendő reprezentatív modellnek, amely egyenértékű a forgalmazni és ENERGY STAR címkével ellátni kívánt konfigurációval.

b)

Olyan moduláris UPS-termékcsalád minősítésekor, amelyben az egyes modellek a beépített modulok számában különböznek egymástól, a gyártónak a minimális és a maximális termékkonfigurációt kell kiválasztania reprezentatív modellként – a moduláris rendszernek tehát mind a maximális, mind a minimális nem redundáns konfiguráció vonatkozásában teljesítenie kell a minősítés feltételeit. Ha a reprezentatív modell maximális és minimális konfigurációja egyaránt teljesíti az ENERGY STAR minősítés követelményeit a vonatkozó kimenetiteljesítmény-szinteken, az adott moduláris UPS-termékcsaládon belüli összes köztes konfigurációjú modell is jogosult az ENERGY STAR minősítésre.

c)

Olyan UPS-termékcsalád minősítésekor, amelyben a modellek nem a beépített modulok száma, hanem más jellemző alapján alkotnak egy családot, a termékcsalád legnagyobb energiafelvételű konfigurációját kell reprezentatív modellnek tekinteni; kivételt képeznek az energiatárolási rendszer szerinti eltérések – ilyenkor a gyártó bármelyik energiatárolási rendszerű változatot kiválaszthatja a vizsgálatra, az ENERGY STAR vizsgálati módszer követelményeinek keretén belül. Adott termékcsalád egyéb termékeit nem kell bevizsgálni a minősítéshez, de velük szemben is elvárás a vonatkozó ENERGY STAR minősítési követelmények teljesítése, az eredeti minősítést követően pedig később ellenőrző vizsgálatukra is sor kerülhet.

4.2.2.

A vizsgálatra a reprezentatív modell egyetlen darabját kell kiválasztani.

4.2.3.

Minden vizsgált terméknek teljesítenie kell az ENERGY STAR minősítési követelményeit.

5.   Időbeli hatály

5.1.

Az időpont, amelytől számítva a gyártók ezen 1.0. változat alapján elkezdhetik termékeiket ENERGY STAR minősítéssel ellátni, a megállapodás hatálybalépésének napja. Az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez egy adott termékmodellnek a modell gyártásakor érvényes ENERGY STAR előírásoknak kell megfelelnie. A gyártási dátum az egyes termékekre értendő, és az a dátum, amikor az adott termék teljes egészében összeszereltnek tekinthető.

5.2.

Az előírások jövőbeli felülvizsgálata: az EPA és az Európai Bizottság fenntartja a jogot ezen előírások módosítására, amennyiben technológiai és/vagy piaci változások befolyásolják azok hasznosságát a fogyasztók, az ipar vagy a környezet számára. A jelenlegi stratégiának megfelelően ezen előírások felülvizsgálatára az érdekeltekkel lefolytatott konzultáció keretében kerül sor. Ezen előírások felülvizsgálatával összefüggésben felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ENERGY STAR minősítést a termékmodell nem szerzi meg automatikusan teljes élettartamára.

III.   A KISZOLGÁLÓ SZÁMÍTÓGÉPEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK (2.0. VÁLTOZAT)

1.   Fogalommeghatározások

1.1.   Terméktípusok

1.1.1.

Kiszolgáló számítógép: olyan számítógép, amely klienseszközök részére nyújt szolgáltatásokat, és kezel hálózati erőforrásokat (például asztali számítógépek, notebook számítógépek, vékonykliensek, vezeték nélküli berendezések, digitális személyi titkárok (PDA-k), IP-telefonok, más kiszolgáló számítógépek vagy más hálózati eszközök). A kiszolgáló számítógép értékesítésére vállalati csatornákon keresztül kerül sor adatközpontokban és irodai/vállalati környezetben történő felhasználás céljából. A kiszolgáló számítógép elsősorban hálózati kapcsolatokon keresztül érhető el, nem pedig közvetlenül csatlakoztatott felhasználói beviteli eszközökön, mint például billentyűzeten vagy egéren keresztül. A jelen előírások alkalmazásában a kiszolgáló számítógépnek meg kell felelnie az összes alábbi kritériumnak:

a)

kiszolgáló számítógépként kerül forgalomba és értékesítésre;

b)

egy vagy több kiszolgáló számítógép operációs rendszerének és/vagy hipervizorának a támogatására tervezték és sorolták be;

c)

rendeltetése a felhasználó által telepített, jellemzően, de nem kizárólagosan vállalati jellegű alkalmazások futtatása;

d)

támogatja a hibajavító kódot (ECC) és/vagy a pufferelt memóriát (ideértve mind a pufferelt kétsoros memóriamodulokat [DIMM-ek], mind pedig a pufferelt alaplapi [BOB] konfigurációkat);

e)

egy vagy több váltakozó áramú-egyenáramú, illetve egyenáramú-egyenáramú tápegységgel kerül csomagolásra és értékesítésre; és

f)

úgy kerül kialakításra, hogy az összes processzor hozzáférjen a megosztott rendszermemóriához, és látható legyen az egyedüli operációs rendszer vagy a hipervizor számára.

1.1.2.

Menedzselt kiszolgáló: olyan kiszolgáló számítógép, amelyet erősen menedzselt környezetben magas szintű rendelkezésre állásra terveztek. A jelen előírások alkalmazásában a menedzselt kiszolgálónak meg kell felelnie az összes alábbi kritériumnak:

a)

redundáns tápegységekkel történő konfigurációra tervezték; és

b)

beépített dedikált vezérlőberendezést (például kiszolgáló processzort) tartalmaz.

1.1.3.

Pengerendszer: egy pengekeretből és egy vagy több kivehető pengekiszolgálóból és/vagy más egységekből álló rendszer (például tárolópenge, penge hálózati berendezések). A pengerendszerek változtatható kapacitású eszközt biztosítanak több pengekiszolgáló vagy tárolóegység egyetlen készülékházban való összeállítására, és úgy kerülnek kialakításra, hogy lehetővé tegyék a szerviztechnikusok számára a pengék (menet közbeni) egyszerű hozzáadását vagy kicserélését a helyszínen.

a)

Pengekiszolgáló: olyan kiszolgáló számítógép, amelyet pengekeretben történő használatra terveztek. A pengekiszolgáló olyan nagy sűrűségű eszköz, amely független számítógépként funkcionál, és legalább egy processzort és rendszermemóriát foglal magában, de üzemelése megosztott pengekeret-erőforrásoktól függ (például tápegységek, hűtés). Az olyan processzort vagy memóriamodult, amelyet önálló kiszolgáló bővítésére szánnak, nem tekintjük pengekiszolgálónak.

1.

Több csatlakozórekeszes pengekiszolgáló: olyan pengekiszolgáló, amely több csatlakozórekeszt igényel a pengekeretbe történő beszereléséhez.

2.

Egyszeres szélességű pengekiszolgáló: olyan pengekiszolgáló, amely a standard pengekiszolgáló-csatlakozórekesz szélességét igényli.

3.

Kétszeres szélességű pengekiszolgáló: olyan pengekiszolgáló, amely a standard pengekiszolgáló-csatlakozórekesz szélességének a kétszeresét igényli.

4.

Félmagasságú pengekiszolgáló: olyan pengekiszolgáló, amely a standard pengekiszolgáló-csatlakozórekesz magasságának a felét igényli.

5.

Negyedmagasságú pengekiszolgáló: olyan pengekiszolgáló, amely a standard pengekiszolgáló-csatlakozórekesz magasságának a negyedét igényli.

6.

Több csomópontos pengekiszolgáló: olyan pengekiszolgáló, amelynek több csomópontja van. Maga a pengekiszolgáló cserélhető működés közben, de az egyedi csomópontok nem.

b)

Pengekeret: olyan váz, amely megosztott erőforrásokat tartalmaz a pengekiszolgálók, a tárolópenge és más penge formájú eszközök működtetéséhez. A keret által nyújtott megosztott erőforrások magukban foglalhatnak tápegységeket, adattárolást és az egyenáramú energiaelosztásra, a hőmérséklet-szabályozásra, a rendszerkezelésre és a hálózati szolgáltatásokra szolgáló hardvert.

c)

Tárolópenge: olyan tárolóeszköz, amelyet pengekeretben történő használatra terveztek. A penge-tárolóeszköz üzemelése megosztott pengekeret-erőforrásoktól függ (például tápegységek, hűtés).

1.1.4.

Teljesen hibatűrő kiszolgáló: olyan kiszolgáló számítógép, amelyet teljes hardverredundanciával terveztek, és amelyben minden számítástechnikai alkatrészt megkettőznek két azonos és egyidejű munkamennyiséget futtató csomópont között (azaz ha az egyik csomópont meghibásodik, vagy javítást igényel, a második csomópont egyedül képes futtatni a munkamennyiséget, és ezzel elkerülhető a leállás). A teljesen hibatűrő kiszolgáló – létfontosságú alkalmazások esetében, a folyamatos rendelkezésre állás érdekében – két rendszert vesz igénybe egyazon munkamennyiség párhuzamos és ismétlődő futtatására.

1.1.5.

Hibatűrő kiszolgáló: olyan kiszolgáló számítógép, amelyet magas szintű megbízhatósággal, rendelkezésre állással és szervizelhetőséggel (RAS), valamint a rendszer mikroarchitektúrájába, a központi feldolgozóegységbe (CPU) és a chipkészletbe integrált méretezhetőségi tulajdonságokkal terveztek. A jelen előírások szerinti ENERGY STAR minősítés alkalmazásában a hibatűrő kiszolgálónak a jelen előírások B. függelékében leírt jellemzőkkel kell rendelkeznie.

1.1.6.

Több csomópontos kiszolgáló: olyan kiszolgáló számítógép, amelyet két vagy több független, egyetlen készülékházon és egy vagy több tápegységen osztozó kiszolgáló-csomóponttal terveztek. A több csomópontos kiszolgálóban a villamos energia közös tápegységeken keresztül jut el az összes csomóponthoz. A több csomópontos kiszolgálóban a kiszolgáló-csomópontokat nem tervezték arra, hogy menet közben cserélhetők legyenek.

Két csomópontos kiszolgáló: két kiszolgáló-csomópontból álló, szokványos több csomópontos kiszolgálókonfiguráció.

1.1.7.

Kiszolgálókészülék: olyan kiszolgáló számítógép, amelyet előre telepített operációs rendszerrel és egy meghatározott funkció vagy egymással szorosan összefüggő funkciók végrehajtását szolgáló alkalmazásszoftverrel szállítanak. A kiszolgálókészülékek egy vagy több hálózaton (például internetprotokollon [IP] vagy tárolóhálózaton [SAN]) keresztül nyújtanak szolgáltatásokat. Vezérlésük jellemzően webes vagy parancssori felületről történik. Az eladó testre szabja a kiszolgálókészülék hardver- és szoftverkonfigurációját annak érdekében, hogy az meghatározott feladatot lásson el (például névszolgáltatások, tűzfalszolgáltatások, hitelesítési szolgáltatások, adattitkosítási szolgáltatások és hangtovábbítási [VoIP] szolgáltatások); ezek a konfigurációk nem szolgálnak a felhasználó által biztosított szoftverek futtatására.

1.1.8.

Nagy számítási teljesítményű (HPC) rendszer: olyan számítási rendszer, amelyet erősen párhuzamos alkalmazások futtatására terveztek és optimalizáltak. A nagy számítási teljesítményű rendszerekre jellemző, hogy nagyszámú klaszterbe rendezett homogén csomóponttal rendelkeznek, amelyek gyakran nagy sebességű processzorok közötti összeköttetéssel, valamint nagy memóriateljesítménnyel és sávszélességgel rendelkeznek. A nagy számítási teljesítményű rendszerek lehetnek célirányosan felépítve vagy általánosan rendelkezésre álló kiszolgáló számítógépekből összeszerelve. A nagy számítási teljesítményű rendszereknek meg kell felelniük az ÖSSZES alábbi kritériumnak:

a)

nagyobb teljesítményű számítási alkalmazásokra optimalizált kiszolgáló számítógépként kerülnek forgalomba és értékesítésre;

b)

erősen párhuzamos alkalmazások futtatására tervezték (vagy állították össze) és optimalizálták őket;

c)

több, jellemzően homogén számítási csomópontból állnak, amelyeket elsősorban azért rendeztek klaszterbe, hogy növeljék a számítási teljesítményt;

d)

nagy sebességű processzorok közötti összeköttetéseket foglalnak magukban a csomópontok között.

1.1.9.

Egyenáramú kiszolgáló: olyan kiszolgáló számítógép, amelyet kizárólag egyenáramú áramforrással történő működésre terveztek.

1.1.10.

Nagy kiszolgáló: hibatűrő/változtatható kapacitású kiszolgáló, amelyet olyan előre integrált/előtesztelt rendszerként szállítanak, amely egy vagy több teljes keretben vagy rack szekrényben van elhelyezve, és amely fokozott kapcsolódási lehetőségeket kínáló, legalább 32 dedikált bemeneti/kimeneti (I/O) aljzattal rendelkező bemeneti/kimeneti alrendszert foglal magában.

1.2.   Termékkategória

Másodlagos besorolás vagy altípus egy terméktípuson belül, amely a termékek jellemzőin és a beépített alkatrészeken alapul. A termékkategóriák a jelen előírásokon belül a minősítési és a vizsgálati követelmények meghatározására szolgálnak.

1.3.   A kiszolgáló számítógépek formái

1.3.1.

Rack szekrénybe szerelt kiszolgáló: olyan kiszolgáló számítógép, amelyet az EIA-310, az IEC 60297 vagy a DIN 41494 szabványban meghatározott szabványos 19 colos adatközponti rack szekrényben történő telepítésre terveztek. Ezen előírások alkalmazásában a pengekiszolgáló külön kategóriába tartozik, és nem képezi részét a rack szekrénybe szerelt kiszolgálók kategóriájának.

1.3.2.

Álló kiszolgáló: olyan önálló kiszolgáló számítógép, amelyet tápegységekkel, hűtéssel, bemeneti/kimeneti eszközökkel és más, az önálló működéshez szükséges erőforrásokkal terveztek. Az álló kiszolgáló kerete hasonló a toronykialakítású kliensszámítógépéhez.

1.4.   A kiszolgáló számítógépek alkatrészei

1.4.1.

Tápegység: olyan eszköz, amely a váltakozó áramú vagy egyenáramú tápáramot egy vagy több egyenáramú kimeneti feszültséggé alakítja a kiszolgáló számítógép áramellátása céljából. A kiszolgáló számítógép tápegységének önállónak és fizikailag elkülöníthetőnek kell lennie az alaplaptól, és kivehető vagy huzalozott elektromos csatlakozáson keresztül kell kapcsolódnia a rendszerhez.

a)

Váltakozó áramú-egyenáramú tápegység: olyan tápegység, amely a hálózati váltakozó áramú tápáramot egy kiszolgáló számítógép áramellátása céljából egy vagy több egyenáramú kimeneti feszültséggé alakítja.

b)

Egyenáramú-egyenáramú tápegység: olyan tápegység, amely a hálózati egyenáramú tápáramot egy kiszolgáló számítógép áramellátása céljából egy vagy több egyenáramú kimeneti feszültséggé alakítja. Ezen előírások alkalmazásában az olyan (feszültségszabályozóként is ismert) egyenáramú áramátalakító, amely a kiszolgáló számítógépen belül helyezkedik el, és alacsony feszültségű (például 12 V-os) egyenáram más, a kiszolgáló számítógépek alkatrészei által felhasználandó egyenáramú kimeneti feszültséggé való átalakítására szolgál, nem minősül egyenáramú-egyenáramú tápegységnek.

c)

Egykimenetű tápegység: olyan tápegység, amelyet arra terveztek, hogy névleges kimenő teljesítményének többségét egy kiszolgáló számítógép áramellátása céljából egyetlen elsődleges egyenáramú kimenet formájában adja le. Az egykimenetű tápegységek egy vagy több olyan tartalék kimenetet kínálhatnak, amelyek mindig aktívak maradnak, amikor bemeneti áramforráshoz vannak csatlakoztatva. Ezen előírások alkalmazásában a bármilyen további, nem az elsődleges és a tartalék tápegységkimenetből származó összes névleges kimenő teljesítmény nem haladhatja meg a 20 wattot. Az elsődleges kimenettel azonos feszültségen több kimenetet kínáló tápegységeket általában egykimenetű tápegységeknek tekintjük, kivéve abban az esetben, ha a kimeneteket (1) külön áramátalakítók állítják elő vagy külön kimeneti egyenirányító fokozatokkal rendelkeznek, vagy (2) független áramkorlátozókkal rendelkeznek.

d)

Többkimenetű tápegység: olyan tápegység, amelyet arra terveztek, hogy névleges kimenő teljesítményének többségét egy kiszolgáló számítógép áramellátása céljából több elsődleges egyenáramú kimenet formájában adja le. A többkimenetű tápegységek egy vagy több olyan tartalék kimenetet kínálhatnak, amelyek mindig aktívak maradnak, amikor bemeneti áramforráshoz vannak csatlakoztatva. Ezen előírások alkalmazásában a bármilyen további, nem az elsődleges és a tartalék tápegységkimenetből származó összes névleges kimenő teljesítmény legalább 20 watt.

1.4.2.

Bemeneti/kimeneti (I/O) eszköz: olyan eszköz, amely adatbevitelt és adatkimenetet tesz lehetővé a kiszolgáló számítógép és más eszközök között. A bemeneti/kimeneti eszköz vagy integrálva van a kiszolgáló számítógép alaplapjába, vagy bővítőaljzatokon (például PCI, PCIe) keresztül csatlakoztatható az alaplaphoz. Bemeneti/kimeneti eszközök például a diszkrét Ethernet eszközök, az InfiniBand eszközök, a RAID/SAS (egyszeresen csatlakozó állomás) vezérlők és a Fibre Channel (üvegszálas csatorna) eszközök.

Bemeneti/kimeneti port: olyan bemeneti/kimeneti eszközön belüli fizikai áramkör, amelyben független bemeneti/kimeneti esemény hozható létre. A port nem ugyanaz, mint a csatlakozóaljzat; lehetséges, hogy egyetlen csatlakozóaljzat ugyannak az interfésznek több portját is ki tudja szolgálni.

1.4.3.

Alaplap: a kiszolgáló fő áramköri lapja. A jelen előírások alkalmazásában az alaplap csatlakozókat tartalmaz további kártyák csatlakoztatásához, és jellemzően a következő alkatrészeket foglalja magában: processzor, memória, BIOS és bővítőaljzatok.

1.4.4.

Processzor: olyan logikai áramkör, amely azokra az alapvető utasításokra reagál és azokat az alapvető utasításokat dolgozza fel, amelyek a kiszolgálót működtetik. A jelen előírások alkalmazásában a processzor a kiszolgáló számítógép központi feldolgozóegysége (CPU). A CPU jellemzően fizikai csomag, amelyet aljzaton vagy közvetlen forrasztott csatlakozáson keresztül beépítenek a kiszolgáló alaplapjába. A CPU-csomag egy vagy több processzormagot tartalmazhat.

1.4.5.

Memória: a jelen előírások alkalmazásában a memória processzoron kívüli egységként a kiszolgáló része, amelyben információ tárolása történik a processzor általi azonnali használatra.

1.4.6.

Merevlemez (HDD): elsődleges számítógépes tárolóeszköz, amely egy vagy több forgó mágneslemezre ír, és onnan olvas.

1.4.7.

Szilárdtestmeghajtó (SSD): olyan tárolóeszköz, amely az adattároláshoz memóriachipeket használ forgó mágneslemezek helyett.

1.5.   Egyéb adatközpont-berendezések:

1.5.1.

Hálózati berendezés: olyan eszköz, amelynek az elsődleges funkciója az, hogy adatokat adjon át a különböző hálózati interfészek között, és így adatkapcsolatot biztosítson az összekapcsolt eszközök (például routerek és kapcsolók) között. Az adatkapcsolat az Internet Protocol (internetprotokoll), a Fibre Channel (üvegszálas csatorna), az InfiniBand vagy hasonló protokoll szerint beágyazott adatcsomagok útválasztásán keresztül jön létre.

1.5.2.

Tárolótermék: olyan teljesen funkcionális tárolórendszer, amely adattárolási szolgáltatásokat nyújt közvetlenül vagy hálózaton keresztül kapcsolódó kliensek és eszközök számára. Az olyan alkatrészeket és alrendszereket, amelyek a tárolótermék architektúrájának szerves részét képezik (például a vezérlők és a lemezek közötti belső kommunikáció biztosítása céljából) a tárolótermék részének tekintjük. Ezzel szemben azokat az alkatrészeket, amelyek rendes körülmények között az adatközpont szintjén vannak kapcsolatban a tárolókörnyezettel (például a külső tárolóhálózat [SAN] működtetéséhez szükséges eszközök) nem tekintjük a tárolótermék részének. A tárolótermék integrált tárvezérlőkből, tárolóeszközökből, beágyazott hálózati elemekből, szoftverekből és más eszközökből állhat. Míg a tárolótermékek egy vagy több beágyazott processzort tartalmazhatnak, ezeken a processzorokon nem futnak a felhasználó által biztosított szoftveralkalmazások, de futhatnak adatspecifikus alkalmazások (például adatmásolat-készítés, biztonsági mentést végző segédprogramok, adattömörítés, ágensek telepítése).

1.5.3.

Szünetmentes tápegység (UPS): energiaellátó rendszert alkotó átalakítók, kapcsolók és energiatároló eszközök (például akkumulátorok) együttese, amely a tápellátás kimaradása esetén fenntartja a terhelési teljesítmény folyamatosságát.

1.6.   Üzemmódok és energiafogyasztási állapotok

1.6.1.

Tétlen állapot: olyan üzemállapot, amelyben az operációs rendszer és más szoftverek befejezték a betöltést, a kiszolgáló számítógép képes a munkaműveletek befejezésére, de a rendszer nem kér vagy tart függőben aktív munkaműveleteket (azaz a kiszolgáló számítógép működik, de nem végez hasznos munkát). Az ACPI (fejlett konfigurációs és tápellátó felület) szabványt alkalmazó rendszerek esetében a tétlen állapot csak az ACPI S0 rendszerszintnek felel meg.

1.6.2.

Aktív állapot: olyan üzemállapot, amelyben a kiszolgáló számítógép munkát végez válaszul korábbi vagy egyidejű külső kérésekre (például a hálózaton keresztül kapott utasítás). Az aktív állapot magában foglalja mind (1) az aktív feldolgozást, mind pedig (2) a memóriából, gyorsítótárból vagy belső/külső tárból történő adatkeresést/adat-visszakeresést, miközben további bevitelre vár a hálózaton keresztül.

1.7.   További fontos szakkifejezések

1.7.1.

Vezérlőrendszer: olyan számítógép vagy kiszolgáló számítógép, amely teljesítményértékelési folyamatot irányít. A vezérlőrendszer a következő funkciókat végzi:

a)

a teljesítménymérés minden egyes szegmensének (fázisának) elindítása és befejezése;

b)

a teljesítménymérés munkamennyiség-igényének szabályozása;

c)

adatgyűjtés elindítása és befejezése a teljesítményanalizátortól annak érdekében, hogy az egyes fázisokból származó felvett- és leadott-teljesítményadatok korrelálhatók legyenek;

d)

a felvett- és leadott-teljesítménymérésre vonatkozó információkat tartalmazó naplóállományok tárolása;

e)

nyers adatok megfelelő formátumúvá alakítása a teljesítménymérésről történő adatszolgáltatás, adatküldés és -érvényesítés céljából; és

f)

a környezeti adatok gyűjtése és tárolása, amennyiben azok automatizáltak a teljesítményméréshez.

1.7.2.

Hálózati kliens (vizsgálat): olyan számítógép vagy kiszolgáló számítógép, amely munkamennyiség-forgalmat állít elő hálózati kapcsolón keresztül csatlakoztatott vizsgált termék felé történő átvitel céljából.

1.7.3.

RAS tulajdonságok: a megbízhatóság, a rendelkezésre állás és a szervizelhetőség tulajdonságoknak angol kezdőbetűiből képzett betűszó. A „RAS”-t olykor „RASM”-má bővítik, amely a fentiekhez a „kezelhetőség” kritériumát adja hozzá. A RAS kiszolgáló számítógépekkel kapcsolatos három elsődleges összetevőjét a következőkben határozzuk meg:

a)

Megbízhatósági tulajdonságok: olyan tulajdonságok, amelyek támogatják a kiszolgáló azon képességét, hogy valamely alkatrész meghibásodása miatti megszakítás nélkül töltse be a rendeltetésének megfelelő funkciót (például alkatrész kiválasztása, a hőmérséklet és/vagy a feszültség névleges értékének csökkentése, hibaészlelés és -javítás).

b)

Rendelkezésre állási tulajdonságok: olyan tulajdonságok, amelyek támogatják a kiszolgáló azon képességét, hogy maximalizálja a működését normál kapacitáson, adott állásidő alatt (például redundancia [mikro- és makroszinten egyaránt]).

c)

Szervizelhetőségi tulajdonságok: olyan tulajdonságok, amelyek támogatják a kiszolgáló azon képességét, hogy a kiszolgáló működésének megszakítása nélkül lehessen szervizelni (például csatlakoztatás működés közben).

1.7.4.

A kiszolgálóprocesszor kihasználtsága: a processzor számítási tevékenységének és a processzor teljes terhelés alatti számítási tevékenységének a hányadosa megadott feszültségen és frekvencián, amelynek mérésére pillanatszerűen kerül sor, vagy olyan használat rövid idejű átlagolásával, amelynek során aktív működési és/vagy üresjárati ciklusok sora váltja egymást.

1.7.5.

Hipervizor: olyan típusú hardvervirtualizálási technika, amely lehetővé teszi több vendég operációs rendszer egyidejű futtatását egyetlen hosztrendszeren.

1.7.6.

Kiegészítő feldolgozásgyorsítók (APA-k): olyan számítógép-bővítőkártyák, amelyeket általános célú számítógép bővítőaljzatokba építenek be (például PCI csatlakozóba beépített grafikai feldolgozóegységen általános célú feldolgozást végző eszközök [GPGPU-k]).

1.7.7.

Pufferezett kettős adatsebességű (DDR) csatorna: olyan csatorna- vagy memóriaport, amely a memóriavezérlőt meghatározott számú memóriaeszközhöz (például kétsoros memóriamodulokhoz [DIMM-ekhez]) csatlakoztatja a kiszolgáló számítógépben. Egy tipikus kiszolgáló számítógép több memóriavezérlőt is tartalmazhat, amelyek viszont egy vagy több pufferezett DDR csatornát támogathatnak. Mint ilyen, minden egyes pufferezett DDR csatorna az összes címezhető memóriahelynek csupán egy töredékét szolgálja ki a kiszolgáló számítógépben.

1.8.   Termékcsalád

Közös számítógépház/alaplap kombinációt használó számítógépek csoportjára hivatkozó általános leírás, amely gyakran lehetséges hardver- és szoftverkonfigurációk százait is tartalmazza.

1.8.1.   Közös termékcsalád-jellemzők: olyan, egy termékcsaládon belül valamennyi modellben/konfigurációban megtalálható közös tulajdonságok, amelyek alapkiépítésükben megegyeznek. Egy termékcsaládon belül valamennyi modellre/konfigurációra egységesen jellemzők a következők:

a)

ugyanazon modellcsaládból vagy géptípusból kell származniuk;

b)

vagy ugyanolyan formájúak (azaz rack szekrénybe szerelt, penge, álló), vagy ugyanolyan mechanikai és elektromos kialakításúak – csupán felületes mechanikai eltérésekkel – annak érdekében, hogy kialakításuk több formát is támogasson;

c)

vagy egyetlen meghatározott processzorsorozatból származó, közös processzoruk van, vagy olyan processzoraik vannak, amelyek ugyanolyan típusú aljzatba dughatók;

d)

olyan közös tápegységeik vannak, amelyek legalább a 3.2. pontban meghatározott valamennyi megkövetelt betöltési pontnál meglévő hatásfokkal teljesítenek (azaz egy kimenetnél a legnagyobb névleges terhelés 10 %, 20 %, 50 % és 100 %-a; több kimenetnél a legnagyobb névleges terhelés 20 %, 50 % és 100 %-a).

1.8.2.   Termékcsaládban tesztelt termékkonfigurációk

a)

Vásárlási szempontú variációk:

1.

Alacsony teljesítményű konfiguráció: processzorfoglalat-teljesítmény, tápegységek, memória, tár (HDD/SDD) és bemeneti/kimeneti eszközök olyan kombinációja, amely a termékcsaládon belül alacsonyabb árú vagy alacsonyabb teljesítményű számítógép-környezetet képvisel.

2.

Magas teljesítményű konfiguráció: processzorfoglalat-teljesítmény, tápegységek, memória, tár (HDD/SDD) és bemeneti/kimeneti eszközök olyan kombinációja, amely a termékcsaládon belül vagy magasabb árú, vagy magasabb teljesítményű számítógép-környezetet képvisel.

b)

Tipikus konfiguráció:

Tipikus konfiguráció: olyan termékkonfiguráció, amely a legkisebb és legnagyobb felvett teljesítményű konfiguráció között helyezkedik el, és nagy volumenben értékesített, telepített terméket képvisel.

c)

Energiafelhasználási variációk:

1.

Legkisebb felvett teljesítményű konfiguráció: olyan minimális konfiguráció, amely képes betölteni és futtatni a támogatott operációs rendszereket. A minimális konfiguráció a legalacsonyabb processzorfoglalat-teljesítményt, valamint a legkevesebb beépített tápegységet, memóriát, tárat (HDD/SDD) és bemeneti/kimeneti eszközt tartalmazza, amelyet értékesítésre kínálnak, és amely képes teljesíteni az ENERGY STAR követelményeket.

2.

Legnagyobb felvett teljesítményű konfiguráció: az alkatrészek olyan, eladó által kiválasztott kombinációja, amely maximalizálja az energiafelhasználást a termékcsaládon belül összeszerelés után és az üzemeltetés során. A maximális konfiguráció a legmagasabb processzorfoglalat-teljesítményt, valamint a legnagyobb számú beépített tápegységet, memóriát, tárat (HDD/SDD) és bemeneti/kimeneti eszközt tartalmazza, amelyet értékesítésre kínálnak, és amely képes teljesíteni az ENERGY STAR követelményeket.

2.   Hatály

2.1.   Az érintett termékkör

Egy terméknek meg kell felelnie a kiszolgáló számítógép jelen dokumentum 1. pontjában megadott definíciójának ahhoz, hogy alkalmas legyen a jelen előírások szerinti ENERGY STAR minősítésre. A 2.0. változat szerinti alkalmasság a penge-, több csomópontos, rack szekrénybe szerelt vagy álló formájú, kiszolgáló számítógépenként (vagy penge-, illetve több csomópontos kiszolgálók esetén pengénként, illetve csomópontonként) legfeljebb négy darab processzorfoglalattal rendelkező kiszolgáló számítógépekre korlátozódik. A 2.0. változatból kifejezetten kizárt termékeket a 2.2. pont határozza meg.

2.2.   Kizárt termékek

2.2.1.

A más termékekre vonatkozó ENERGY STAR előírások alá tartozó termékek nem jogosultak az ezen előírások szerinti minősítésre. Az előírások jelenleg érvényes, naprakész listája a www.eu-energystar.org/weboldalon található.

2.2.2.

A következő termékek nem jogosultak a jelen előírások szerinti minősítésre:

a)

a teljesen hibatűrő kiszolgálók;

b)

a kiszolgálókészülékek;

c)

a nagy számítási teljesítményű rendszerek;

d)

a nagy kiszolgálók;

e)

a tárolótermékek, beleértve a tárolópengéket is; és

f)

a hálózati berendezések.

3.   A minősítés kritériumai

3.1.   Értékes számjegyek és kerekítés

3.1.1.

Az összes számítást a közvetlenül mért (kerekítés nélküli) értékekkel kell elvégezni.

3.1.2.

Eltérő rendelkezés hiányában a határértékek betartását a közvetlenül mért vagy számított értékek alapján kell megállapítani, kerekítés alkalmazása nélkül.

3.1.3.

Az ENERGY STAR webhelyen való adatszolgáltatás céljából megadott, közvetlenül mért vagy számított értékeket a vonatkozó határérték formátumának megfelelő legközelebbi értékes számjegyre kell kerekíteni.

3.2.   A tápegységekre vonatkozó követelmények

3.2.1.

El kell fogadni az EPA által tápegységek bevizsgálásának végzésére elismert vizsgálószervezetektől származó, tápegységekre vonatkozó vizsgálati adatokat és vizsgálati jelentéseket az ENERGY STAR termék minősítése céljából.

3.2.2.

A tápegység energiahatékonyságára vonatkozó kritériumok: a jelen előírások szerint alkalmas termékekben használt tápegységeknek teljesíteniük kell a következő követelményeket, amikor az Általános belső tápegység energiahatékonysági vizsgálati protokoll 6.6. felülvizsgált változata (a www.efficientpowersupplies.org weboldalon érhető el) használatával vizsgálják azokat. A 6.4.2. (az 1.1. változat szerint előírva), a 6.4.3. vagy a 6.5. felülvizsgált változat használatával generált tápegységre vonatkozó adatok elfogadhatók, feltéve, hogy a vizsgálatot a jelen előírások 2.0. változatának hatálybalépési időpontja előtt végezték el.

a)

Álló és rack szekrénybe szerelt kiszolgálók: az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez az álló vagy rack szekrénybe szerelt kiszolgáló számítógépet csak olyan tápegységekkel szabad konfigurálni, amelyek a szállítás előtt megfelelnek az 1. táblázatban meghatározott, vonatkozó energiahatékonysági követelményeknek, vagy meghaladják azokat.

b)

Penge- és több csomópontos kiszolgálók: az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez a kerettel, illetve készülékházzal szállított penge, illetve több csomópontos kiszolgáló számítógépet csak úgy szabad konfigurálni, hogy a keretet, illetve a készülékházat elektromos árammal ellátó valamennyi tápegység a szállítás előtt megfeleljen az 1. táblázatban meghatározott, vonatkozó energiahatékonysági követelményeknek, vagy meghaladja azokat.

1.   táblázat

Tápegységekre vonatkozó energiahatékonysági követelmények

A tápegység típusa

Névleges kimenő teljesítmény

10 %-os terhelés

20 %-os terhelés

50 %-os terhelés

100 %-os terhelés

Többkimenetű

(Váltakozó áramú-egyenáramú)

Valamennyi kimeneti szint

nincs

85 %

88 %

85 %

Egykimenetű

(Váltakozó áramú-egyenáramú)

Valamennyi kimeneti szint

80 %

88 %

92 %

88 %

3.2.3.

A tápegységek teljesítménytényező-kritériumai: a jelen előírások szerint alkalmas számítógépekben használt tápegységeknek teljesíteniük kell a következő követelményeket, amikor az Általános belső tápegység energiahatékonysági vizsgálati protokoll 6.6. felülvizsgált változata (a www.efficientpowersupplies.org weboldalon érhető el) használatával vizsgálják azokat. A 6.4.2. (az 1.1. változat szerint előírva), a 6.4.3. vagy a 6.5. felülvizsgált változat használatával generált tápegységre vonatkozó adatok elfogadhatók, feltéve, hogy a vizsgálatot a 2.0. változat hatálybalépési időpontja előtt végezték el.

a)

Álló és rack szekrénybe szerelt kiszolgálók: az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez az álló vagy rack szekrénybe szerelt kiszolgálót csak olyan tápegységekkel szabad konfigurálni, amelyek a szállítás előtt megfelelnek a 2. táblázatban meghatározott, vonatkozó teljesítménytényezővel szemben támasztott követelményeknek, vagy meghaladják azokat minden olyan terhelés alatti állapotban, amelyeknél a kimeneti teljesítmény legalább 75 watt. A partnereknek mérniük és jelenteniük kell a tápegység teljesítménytényezőjét 75 wattnál kisebb terhelés alatti állapotban, noha minimális teljesítménytényezőre vonatkozó követelmények nincsenek.

b)

Penge- vagy több csomópontos kiszolgálók: az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez a készülékházzal szállított penge-, illetve több csomópontos kiszolgáló számítógépet csak úgy szabad konfigurálni, hogy a készülékházat elektromos árammal ellátó valamennyi tápegység a szállítás előtt megfeleljen a 2. táblázatban meghatározott, vonatkozó teljesítménytényezővel szemben támasztott követelményeknek, vagy meghaladja azokat minden olyan terhelés alatti állapotban, amelyeknél a kimeneti teljesítmény legalább 75 watt. A partnereknek mérniük és jelenteniük kell a tápegység teljesítménytényezőjét 75 wattnál kisebb terhelés alatti állapotban, noha nem érvényesek minimális teljesítménytényezőre vonatkozó követelmények.

2.   táblázat

A tápegységek teljesítménytényezőire vonatkozó követelmények

A tápegység típusa

Névleges kimenő teljesítmény

10 %-os terhelés

20 %-os terhelés

50 %-os terhelés

100 %-os terhelés

Váltakozó áramú-egyenáramú, többkimenetű

Valamennyi névleges kimenő teljesítmény

nincs

0,80

0,90

0,95

Váltakozó áramú-egyenáramú, egykimenetű

Névleges kimenő teljesítmény ≤ 500 W

nincs

0,80

0,90

0,95

Névleges kimenő teljesítmény > 500 W

továbbá

Névleges kimenő teljesítmény ≤ 1 000 W

0,65

0,80

0,90

0,95

Névleges kimenő teljesítmény > 1 000 W

0,80

0,90

0,90

0,95

3.3.   Energiagazdálkodási követelmények

3.3.1.

A kiszolgálóprocesszor energiagazdálkodása: az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez a kiszolgáló számítógépnek olyan processzor-energiagazdálkodást kell kínálnia, amely alapértelmezésben engedélyezve van a BIOS-ban és/vagy a vezérlőberendezésen, a kiszolgáló processzoron és/vagy a kiszolgáló számítógéppel szállított operációs rendszeren keresztül. Valamennyi processzornak képesnek kell lennie az energiafogyasztás csökkentésére alacsony kihasználtság idején a következő módon:

a)

a feszültség és/vagy a frekvencia csökkentése dinamikus feszültség- és frekvenciaskálázás (DVFS) segítségével; vagy

b)

a processzor vagy a mag csökkentett energiafelvételi állapotának engedélyezésével, amikor a mag vagy az aljzat nincs használatban.

3.3.2.

Felügyeleti alapú energiagazdálkodás: az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez az előre beépített felügyeleti rendszert kínáló terméknek (például operációs rendszer, hipervizor) alapértelmezésben engedélyezett felügyeleti rendszer alapú energiagazdálkodást kell kínálnia.

3.3.3.

Energiagazdálkodási adatszolgáltatás: az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez minden, alapértelmezésben engedélyezett energiagazdálkodási technikát tételesen fel kell sorolni a felvett- és leadott-teljesítmény-adatlapon. Ez a követelmény a BIOS-ban, az operációs rendszerben vagy a végfelhasználó által konfigurálható bármilyen más indító alkalmazásban található energiagazdálkodási tulajdonságra vonatkozik.

3.4.   A penge- és több csomópontos rendszerekre vonatkozó kritériumok

3.4.1.

Penge- és több csomópontos hőmérséklet-szabályozás és -nyomonkövetés: az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez a penge- vagy több csomópontos kiszolgálónak képesnek kell lennie a készülékház vagy a penge/csomópont bemeneti hőmérsékletének alapértelmezésben engedélyezett valós idejű nyomon követésére és a ventilátor sebességének szabályozására.

3.4.2.

A penge- és több csomópontos kiszolgálók szállítási dokumentumai: az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez az olyan penge- vagy több csomópontos kiszolgálóhoz, amelyet készülékháztól függetlenül szállítanak a vevő részére, mellékelni kell a dokumentációt a vevő tájékoztatására arról, hogy a penge- vagy több csomópontos kiszolgáló csak akkor szerzi meg az ENERGY STAR minősítést, ha a jelen dokumentum 3.4.1. pontjában szereplő követelményeknek megfelelő készülékházba szerelik be. A minősítést megszerző készülékházak listáját és a megrendelésükre vonatkozó információkat is biztosítani kell a penge- vagy több csomópontos kiszolgálóhoz adott termékdokumentáció részeként. Ezek a követelmények vagy a penge-, illetve több csomópontos kiszolgálóhoz adott nyomtatott anyagok és elektronikus dokumentáció útján, vagy pedig a partnernek a penge- vagy több csomópontos kiszolgálóról tájékoztató honlapján nyilvánosan elérhető információk útján teljesíthetők.

3.5.   Az aktív állapot energiahatékonyságával kapcsolatos kritériumok

3.5.1.

Az aktív állapot energiahatékonyságával kapcsolatos adatszolgáltatás: az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez a kiszolgáló számítógépet vagy a kiszolgálószámítógép-termékcsaládot a következő, egy, az aktív állapot energiahatékonyságát minősítő teljes körű vizsgálati jelentés formájában megadott információkkal kell benyújtani a minősítésre:

a)

a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz (SERT) végleges eredményeit, amelyek magukban foglalják az eredményállományokat (html- és szövegformátumban egyaránt) és valamennyi eredménygrafikont és -táblázatot png fájlban; és

b)

a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz (SERT) köztes eredményeit a teljes próbaüzemre vonatkozóan, amelyek magukban foglalják a részletes eredményállományokat (html- és szövegformátumban egyaránt), és valamennyi részletes eredménygrafikont és -táblázatot png fájlban.

Az adatszolgáltatási és formázási követelményeket a jelen előírások 4.1. pontja tárgyalja.

3.5.2.

Hiányos adatszolgáltatás: a partnerek nem jelenthetik szelektíven az egyedi munkamennyiség-modulok eredményeit vagy mutathatják be a hatékonyságminősítő eszköz eredményeit a teljes vizsgálati jelentéstől eltérő formában a vevői dokumentációkban vagy a marketinganyagokban.

3.6.   Tétlen állapotra vonatkozó energiahatékonysági kritériumok – egyaljzatos (1S) és kétaljzatos (2S) kiszolgálók (sem penge-, sem pedig több csomópontos)

3.6.1.

A tétlen állapotra vonatkozó adatszolgáltatás: mérni és jelenteni kell a megengedett legnagyobb üresjárati teljesítményt (PIDLE_MAX) a minősítő anyagokban és a 4. pontban előírtak szerint egyaránt.

3.6.2.

Tétlen állapotra vonatkozó energiahatékonyság: A mért üresjárati teljesítmény (PIDLE) nem haladhatja meg az 1. egyenlet szerint számított megengedett legnagyobb üresjárati teljesítményt.

1. egyenlet: A megengedett legnagyobb üresjárati teljesítmény számítása

Formula

ahol:

PIDLE_MAX a megengedett legnagyobb üresjárati teljesítmény,

PBASE a 3. táblázat szerint meghatározott megengedett legnagyobb üresjárati alapteljesítmény,

PADDL_i a további alkatrészek miatti, a 4. táblázatban meghatározott üresjárati teljesítménybónusz.

a)

Ezek az üresjárati teljesítmény-határértékek csak az egy- vagy kétaljzatos rendszerekre vonatkoznak.

b)

Az ENERGY STAR kiszolgálószámítógép-vizsgálati módszer 6.1. pontját kell használni az üresjárati teljesítmény meghatározásához minősítés céljából.

c)

A 3. táblázatban szereplő hibatűrési kategória csak olyan kétaljzatos rendszerekre vonatkozik, amelyek megfelelnek a hibatűrő kiszolgáló B. függelékben szereplő definíciójának.

d)

A 3. és a 4. táblázatban megadott valamennyi mennyiség (a beépített processzorokat kivéve) a rendszerbe beépített alkatrészek számára vonatkozik, nem pedig az alkatrészek azon legnagyobb darabszámára, amelyet a rendszer támogatni tud (például beépített memória, nem pedig támogatott memória stb.).

e)

A további tápegységek miatti teljesítménybónusz alkalmazható a konfigurációban alkalmazott minden egyes redundáns tápegységre.

f)

Az üresjárati teljesítménybónusz meghatározása céljából valamennyi memóriakapacitást a legközelebbi GB-ra kell kerekíteni (10).

g)

A további bemeneti/kimeneti eszközök miatti teljesítménybónusz alkalmazható az alapkonfigurációt meghaladó valamennyi bemeneti/kimeneti eszközre (azaz a legalább másodpercenként 1 gigabites [Gbit/s], két darab port feletti Ethernet eszközök, az alaplapra integrált Ethernet plusz bármilyen nem Ethernet bemeneti/kimeneti eszköz), beleértve az alaplapra integrált bemeneti/kimeneti eszközöket és a bővítőaljzatokon keresztül beépített kiegészítő bemeneti/kimeneti eszközöket is. Ez a teljesítménybónusz alkalmazható a bemeneti/kimeneti funkciók következő típusainak mindegyikére: Ethernet, SAS, SATA, Fibre Channel és Infiniband.

h)

A további bemeneti/kimeneti eszközök miatti teljesítménybónuszt egy kapcsolat legközelebbi gigabitre kerekített névleges átviteli sebessége alapján kell kiszámítani. Az 1 gigabitnél kisebb sebességű bemeneti/kimeneti eszközök nem vehetők figyelembe a további bemeneti/kimeneti eszközök miatti teljesítménybónusz szempontjából.

i)

A további bemeneti/kimeneti eszközök miatti teljesítménybónuszok csak olyan bemeneti/kimeneti eszközökre alkalmazhatók, amelyek aktívak/engedélyezve vannak a szállításkor, és működőképesek, amikor aktív kapcsolóhoz csatlakoztatják őket.

3.   táblázat

Egyaljzatos (1S) és kétaljzatos (2S) kiszolgálók megengedett legnagyobb üresjárati alapteljesítménye

Kategória

A beépített processzorok legnagyobb lehetséges száma

(# P)

Menedzselt kiszolgáló

Megengedett legnagyobb üresjárati alapteljesítmény, PBASE

(watt)

A

1

Nem

47,0

B

1

Igen

57,0

C

2

Nem

92,0

D

2

Igen

142,0

Hibatűrő

2

Igen

205,0


4.   táblázat

A kiegészítő alkatrészek miatti üresjárati teljesítménybónuszok

Rendszerjellemző

Az alábbiakra vonatkozik:

Üresjárati teljesítménybónusz

Kiegészítő

tápegységek

Kifejezetten a teljesítmény-redundancia érdekében beépített tápegységek

20 watt/tápegység

Merevlemezes meghajtók (beleértve a szilárdtestmeghajtókat is)

Beépített merevlemezenként

8,0 watt/merevlemez

Kiegészítő memória

A beépített memória 4 GB-nál nagyobb

0,75 watt/GB

Kiegészítő pufferezett kettős adatsebességű (DDR) csatorna

A beépített pufferezett DDR csatornák száma több mint 8

(Csak hibatűrő kiszolgálók)

4,0 watt/pufferezett DDR csatorna

Kiegészítő

bemeneti/kimeneti eszközök

A beépített eszközök száma több mint 2 db ≥ 1 gigabites alaplapra integrált Ethernet port

< 1 Gbit: Nincs teljesítménybónusz

= 1 Gbit: 2,0 watt/aktív port

> 1 Gbit és < 10 Gbit: 4,0 watt/aktív port

≥ 10Gbit: 8,0 watt/aktív port

3.7.   Tétlen állapotra vonatkozó energiahatékonysági kritériumok – háromaljzatos (3S) és négyaljzatos (4S) kiszolgálók (sem penge, sem pedig több csomópontos)

Tétlen állapotra vonatkozó adatszolgáltatás: mérni és jelenteni kell az üresjárati teljesítményt (PIDLE) a minősítő anyagokban és a 4. pontban megköveteltek szerint egyaránt.

3.8.   Tétlen állapotra vonatkozó energiahatékonysági kritériumok – pengekiszolgálók

3.8.1.

Tétlen állapotra vonatkozó adatszolgáltatás: mérni és jelenteni kell az üresjárati teljesítményt (PTOT_BLADE_SYS) és (PBLADE) a minősítő anyagokban és a 4. pontban megköveteltek szerint egyaránt.

3.8.2.

A pengekiszolgálók 3.8.1. pontnak való megfelelésének vizsgálatát az összes alábbi feltétel szerint kell elvégezni:

a)

A teljesítményértékeket félig töltött pengekeret felhasználásával kell mérni és jelenteni. Több tápellátási területtel (power domain) rendelkező pengekiszolgálók esetén annyi tápellátási területet kell választani, amely a legközelebb van ahhoz, hogy félig megtöltse a pengekeretet. Abban az esetben, amikor két választási lehetőség van, amelyek egyaránt közel vannak a fél töltéshez, azzal az áramforrással vagy áramforrások kombinációjával kell a tesztet elvégezni, amelyek több pengekiszolgálót használnak. A félig töltött pengekeret vizsgálata során tesztelt pengék számát jelenteni kell.

b)

A teljesen megtöltött pengekeret felvett teljesítménye opcionálisan mérhető és jelenthető, feltéve, hogy a félig megtöltött keretre vonatkozó adatokat is szolgáltatják.

c)

A pengekeretbe szerelt valamennyi pengekiszolgálónak ugyanazzal a konfigurációval kell rendelkeznie (homogénnek kell lennie).

d)

Az egy pengére jutó felvett-teljesítményértékeket a 2. egyenlet segítségével kell kiszámítani.

2. egyenlet: Egy penge felvett teljesítményének kiszámítása

Formula

ahol:

PBLADE a kiszolgáló egy pengére jutó felvett teljesítménye, a PTOT_BLADE_SYS pedig a pengerendszer összes mért felvett teljesítménye,

NINST_BLADE_SRV a vizsgált pengekeretbe beépített pengekiszolgálók darabszáma.

3.9.   Tétlen állapotra vonatkozó energiahatékonysági kritériumok – több csomópontos kiszolgálók

3.9.1.

Tétlen állapotra vonatkozó adatszolgáltatás: Mérni és jelenteni kell az üresjárati teljesítményt (PTOT_NODE_SYS) és (PNODE) a minősítő anyagokban és az alábbi 4. pontban megköveteltek szerint egyaránt.

3.9.2.

A több csomópontos kiszolgálók 3.9.1. pontnak való megfelelésének vizsgálatát az összes alábbi feltétel szerint kell elvégezni:

a)

A felvett-teljesítményértékeket félig megtöltött több csomópontos keret felhasználásával kell mérni és jelenteni.

b)

A több csomópontos keretbe szerelt valamennyi több csomópontos kiszolgálónak ugyanazzal a konfigurációval kell rendelkeznie (homogénnek kell lennie).

c)

Az egy csomópontra jutó felvett-teljesítményértékeket a 3. egyenlet segítségével kell kiszámítani.

3. egyenlet: A csomópont felvett teljesítményének kiszámítása

Formula

ahol:

PNODE az egy csomópontra jutó felvett teljesítmény, a PTOT_NODE_SYS pedig a több csomópontos kiszolgáló összes mért felvett teljesítménye,

NINST_BLADE_SRV a vizsgált több csomópontos keretbe beépített több csomópontos kiszolgálók darabszáma.

3.10.   Egyéb vizsgálati kritériumok

Kiegészítő feldolgozásgyorsítókra (APA-k) vonatkozó követelmények: a kiegészítő feldolgozásgyorsítókkal értékesített valamennyi kiszolgáló számítógépre a következő kritériumok és rendelkezések vonatkoznak:

a)

Egyéni konfigurációknál: A tétlen állapotra vonatkozó valamennyi vizsgálatot mind beépített kiegészítő feldolgozásgyorsítókkal, mind pedig azok nélkül is el kell végezni. A beépített és az eltávolított kiegészítő feldolgozásgyorsítókkal végzett üresjárati teljesítményméréseket az ENERGY STAR minősítő anyagok részeként kell benyújtani – értelemszerűen – az EPA-hoz vagy az Európai Bizottsághoz.

b)

Termékcsaládoknál: A tétlen állapotra vonatkozó valamennyi vizsgálatot mind az 1.8.2. pontban található legnagyobb felvett teljesítményű konfigurációba/magas teljesítményű konfigurációba beépített kiegészítő feldolgozásgyorsítókkal, mind pedig azok nélkül kell elvégezni. A beépített kiegészítő feldolgozásgyorsítókkal és azok nélküli vizsgálatot opcionálisan lehet elvégezni és arról adatokat közölni más vizsgálati pontokra vonatkozóan.

c)

A mind beépített, mind pedig eltávolított kiegészítő feldolgozásgyorsítókkal végzett, az üresjárati teljesítményméréseket az ENERGY STAR minősítő anyagok részeként be kell nyújtani – értelemszerűen – az EPA-hoz vagy az Európai Bizottsághoz. Ezeket a méréseket be kell nyújtani minden egyes, a minősített konfigurációval értékesítésre szánt kiegészítő feldolgozásgyorsító termék esetében.

d)

A PIDLE méréseit a 3.6. és a 3.7. pont alatt, a PBLADE méréseit a 3.8. pont alatt és a PNODE méréseit a 3.9. pont alatt eltávolított kiegészítő feldolgozásgyorsítókkal kell elvégezni még akkor is, ha beszerelve kerülnek szállításra. Majd ezeket a méréseket mindegyik kiegészítő feldolgozásgyorsító beszerelése után is meg kell ismételni mindegyik beszerelt kiegészítő feldolgozásgyorsító üresjárati teljesítményfelvételének az értékelése céljából.

e)

Az egyes beszerelt kiegészítő feldolgozásgyorsítók üresjárati teljesítményfelvétele minősített konfigurációkban nem haladhatja meg a 46 wattot.

f)

A minősített konfigurációval értékesített egyes beszerelt kiegészítő feldolgozásgyorsító termékek üresjárati teljesítményfelvételét jelenteni kell.

4.   Szabványos adatszolgáltatási követelmények

Adatszolgáltatási követelmények

4.1.

Az ENERGY STAR 2.0. verziójú „Kiszolgáló számítógépek, minősített termékcsere” című formanyomtatvány valamennyi szükséges adatmezőjét be kell nyújtani az Európai Bizottságnak minden egyes ENERGY STAR minősítésű kiszolgáló számítógép vagy kiszolgáló számítógép termékcsalád esetében.

a)

Arra biztatjuk a partnereket, hogy minden egyes ENERGY STAR minősítésű termékkonfiguráció esetében adjanak meg egy adatállományt, noha az Európai Bizottság elfogad adatállományt az egyes minősített termékcsaládokra vonatkozóan is.

b)

A termékcsalád minősítésének értelemszerűen magában kell foglalnia adatokat az 1.8.2. pontban meghatározott vizsgálati pontok mindegyikére vonatkozóan.

c)

A partnereknek lehetőség szerint meg kell adniuk egy olyan részletes teljesítménykalkulátorhoz történő hiperhivatkozást is a honlapjukon, amelyet a vevők arra használhatnak, hogy megértsék a termékcsaládon belüli meghatározott konfigurációk felvett- és leadott-teljesítményadatait.

4.2.

A következő adatok kerülnek megjelenítésre az EU ENERGY STAR honlapján a termékkereső eszközben:

a)

a modell megnevezése és száma, a leltározási egység és/vagy a konfigurációazonosítójának meghatározásával;

b)

a rendszer jellemzői (forma, rendelkezésre álló aljzatok, felvett-teljesítmény-előírások stb.);

c)

rendszertípus (nem menedzselt, menedzselt, változtatható kapacitású stb.);

d)

rendszerkonfiguráció(k) (beleértve az alacsony teljesítményű konfigurációt, a magas teljesítményű konfigurációt, a legkisebb felvett teljesítményű konfigurációt, a legnagyobb felvett teljesítményű konfigurációt és a tipikus konfigurációt is a termékcsalád minősítéséhez);

e)

a megkívánt aktív és tétlen állapotra vonatkozó energiahatékonysági kritériumokkal kapcsolatos vizsgálatokból származó felvett- és leadott-teljesítményadatok, beleértve a results.xml (eredmények.xml), a results.html (eredmények.html), a results.txt (eredmények.txt) állományt, valamennyi results-chart (eredménygrafikon és -táblázat) png fájlt, a results-details.html (részletes eredmények.html), a results-details.txt (részletes eredmények.txt), továbbá valamennyi results-details-chart (részletes eredménygrafikon és -táblázat) png fájlt is;

f)

a rendelkezésre álló és engedélyezett energiatakarékossági tulajdonságokat (például energiagazdálkodás);

g)

kiválasztott adatok listája az ASHRAE hőmérséklet-jelentéséből;

h)

a vizsgálat megkezdése előtt, a tétlen állapotra vonatkozó vizsgálat befejezésekor és az aktív állapotra vonatkozó vizsgálat befejezésekor végzett belépő levegőhőmérséklet-mérések;

i)

a termékcsalád minősítéséhez a minősített leltározási egységekkel vagy konfigurációazonosítókkal rendelkező minősített konfigurációk listája;

j)

a pengekiszolgálókhoz az ENERGY STAR minősítési kritériumait teljesítő kompatibilis pengekeretek listája.

4.3.

Az EPA és az Európai Bizottság szükség szerint időközönként felülvizsgálhatja ezt a listát, a felülvizsgálati eljárásról pedig tájékoztatja és bevonja abba az érintetteket.

5.   Szabványos teljesítményadat-mérési és -szolgáltatási követelmények

5.1.   Mérés és adatszolgáltatás

5.1.1.

A kiszolgáló számítógépnek adatokat kell szolgáltatnia a felvett teljesítményről (W), a belépő levegő hőmérsékletéről (°C) és valamennyi logikai központi adatfeldolgozó egység (CPU) átlagos kihasználtságáról. Az adatokat olyan közzétett vagy a felhasználók által hozzáférhető formátumban kell rendelkezésre bocsátani, amely standard hálózaton keresztül idegen, nem saját tulajdonú menedzsmentszoftver segítségével olvasható. Penge- és több csomópontos kiszolgálóknál és rendszereknél az adatok a keret szintjén összesíthetők.

5.1.2.

Az EN 55022:2006 sz. szabványban részletezett módon B osztályú berendezésként besorolt kiszolgáló számítógépek mentesek az 5.1.1. pont szerinti, a felvett teljesítményre és a belépő levegő hőmérsékletére vonatkozó adatszolgáltatási követelmények alól. A B osztály háztartási és otthoni irodai berendezésekre vonatkozik (amelyeket otthoni környezetben való használatra szánnak). A programban valamennyi kiszolgáló számítógépnek teljesítenie kell az összes logikai processzor kihasználtságának jelentésére vonatkozó követelményeket és feltételeket.

5.2.   Adatszolgáltatás a megvalósításról

5.2.1.

A termékek esetében vagy beágyazott alkatrészek, vagy pedig a kiszolgáló számítógéppel együtt becsomagolt kiegészítő eszközök használhatók az adatok végfelhasználók részére történő eljuttatásához (például kiszolgáló processzor, beágyazott wattmérő vagy hőmérsékletmérő [vagy egyéb alternatív úton történő kommunikációs technológia] vagy előre telepített operációs rendszer);

5.2.2.

Az előre telepített operációs rendszert tartalmazó termékeknek magukban kell foglalniuk az összes szükséges meghajtót és szoftvert a végfelhasználók számára a jelen dokumentumban meghatározott szabványosított adatokhoz való hozzáféréshez. Az előre telepített operációs rendszert nem tartalmazó termékeket nyomtatott dokumentációval kell csomagolni a releváns érzékelőinformációkat tartalmazó regiszterekhez való hozzáférés módjára vonatkozóan. Ez a követelmény vagy a kiszolgáló számítógéphez adott nyomtatott anyagok és elektronikus dokumentáció útján, vagy pedig a partnernek a kiszolgáló számítógépről tájékoztató honlapján nyilvánosan elérhető információk útján teljesíthető.

5.2.3.

Amikor egy nyílt és mindenki számára elérhető adatgyűjtő és -szolgáltató szabvány elérhetővé válik, a gyártóknak bele kell foglalniuk az általános normát a rendszereikbe.

5.2.4.

A pontossági (5.3. pont) és mintavételi (5.4. pont) követelmények értékelését az alkatrészekre vonatkozó termékadatlapokból származó adatok áttekintésével kell elvégezni. Amennyiben ezek az adatok hiányoznak, a partner nyilatkozatát kell felhasználni a pontosság és a mintavétel értékeléséhez.

5.3.   Mérési pontosság

5.3.1.

Felvett teljesítmény: a méréseket a tényleges értékhez képest legalább ± 5 %-os pontossággal kell jelenteni, minden egyes beépített tápegység esetén ± 10 W-os maximális pontossággal (azaz az egyes tápegységek felvett teljesítményéről szóló jelentés pontosságának sosem kell jobbnak lennie, mint ± 10 watt) a tétlen állapottól a teljes felvett teljesítményig terjedő működési tartományon keresztül.

5.3.2.

A processzor kihasználtsága: meg kell becsülni az operációs rendszer számára látható minden egyes logikai központi adatfeldolgozó egység (CPU) áltagos kihasználtságát, és a működési környezeten (operációs rendszeren vagy hipervizoron) keresztül jelenteni kell azt a kiszolgáló számítógép kezelője vagy felhasználója számára.

5.3.3.

A belépő levegő hőmérséklete: a méréseket legalább ± 2 °C-os pontossággal kell jelenteni.

5.4.   Mintavételezési követelmények

5.4.1.

Felvett teljesítmény és a processzor kihasználtsága: a felvett teljesítményre és a processzor kihasználtságára vonatkozó mérésekből összefüggő 10 másodperces mérési időszakonként legalább egyszer mintákat kell venni a kiszolgáló számítógépen belül. A legfeljebb 30 másodperces időszakot felölelő gördülő átlagokból 10 másodpercenként legalább egyszer mintákat kell venni a kiszolgáló számítógépen belül.

5.4.2.

A belépő levegő hőmérséklete: a belépő levegő hőmérsékletére vonatkozó mérésekből 10 másodpercenként legalább egyszer mintákat kell venni a kiszolgáló számítógépen belül.

5.4.3.

Időbélyegzés: a környezeti adatok időbélyegzését megvalósító rendszereknek 30 másodpercenként legalább egyszer mintákat kell venniük az adatokból a kiszolgáló számítógépen belül.

5.4.4.

Menedzsmentszoftver: valamennyi mintázott mérést külső menedzsmentszoftver rendelkezésére kell bocsátani vagy külön kérésre történő adatlehívási módszerrel, vagy pedig az összehangolt adatleadási módszerrel. Bármelyik esetben a rendszer menedzsmentszoftvere felelős az adatátadás időléptékének meghatározásáért, míg a kiszolgáló számítógép felelős annak biztosításáért, hogy az átadott adatok megfelelnek a fenti mintavételi és pontossági követelményeknek.

6.   Vizsgálatok

6.1.   Vizsgálati módszerek

6.1.1.

A kiszolgálószámítógép-termékek vizsgálatakor az ENERGY STAR minősítés alkalmazhatóságát az 5. táblázatban meghatározott vizsgálati módszerek alapján kell megállapítani.

5.   táblázat

Az ENERGY STAR minősítés vizsgálati módszerei

Terméktípus vagy alkatrész

Vizsgálati módszer

Valamennyi

Kiszolgáló számítógépek ENERGY STAR vizsgálati módszere (2013. márciusi átdolgozás)

Valamennyi

A Standard Performance Evaluation Corporation (SPEC) kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköze (SERT), 1.0.0. változat, 2013. február 26-i átdolgozás)

6.1.2.

A kiszolgálószámítógép-termékek vizsgálatakor a vizsgált termékek egy processzorfoglalata sem lehet üres a vizsgálat során.

Ha egy kiszolgáló számítógép nem tudja támogatni a vizsgálat során, hogy valamennyi processzorfoglalat foglalt legyen, akkor a rendszert a maximális funkcióinak megfelelően kell feltölteni komponensekkel. E rendszerek esetében a megengedett legnagyobb üresjárati alapteljesítményt a rendszerben található aljzatok száma határozza meg.

6.2.   A bevizsgáláshoz szükséges termékminták száma

A vizsgálatra az alábbi követelmények szerint kell kiválasztani a reprezentatív modelleket:

a)

Különálló termékkonfiguráció minősítésekor az az egyedülálló konfiguráció tekintendő reprezentatív típusnak, amelyet ENERGY STAR konfigurációként kívánnak forgalmazni és ilyen címkével ellátni.

b)

Termékcsalád vagy valamennyi terméktípus minősítésekor a családon belül az 1.8.2. pontban meghatározott öt pont mindegyikére vonatkozóan egy termékkonfiguráció tekintendő reprezentatív modellnek. Minden ilyen reprezentatív modellnek az 1.8.1. pontban meghatározott közös termékcsalád-jellemzőkkel kell rendelkeznie.

6.3.   Megfelelőnek minősített termékcsaládok

6.3.1.

Arra biztatjuk a partnereket, hogy vizsgálják be az egyes termékkonfigurációkat, és nyújtsanak be adatokat arról az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez. A partner azonban több termékkonfigurációt is minősíthet egy termékcsalád-megjelölésen belül, ha a családon belüli egyes konfigurációk teljesítik a következő követelmények egyikét:

a)

az egyes termékeket ugyanarra a platformra építették, a jelen előírások ugyanazon követelményei szerint alkalmasak, és ugyanazon specifikus követelményeinek felelnek meg, és minden tekintetben azonosak a bevizsgált, reprezentatív termékkonfigurációval a készülékházat és a színt kivéve; vagy

b)

az egyes termékek egy termékcsalád a fenti 1.8. pontban meghatározott követelményeinek felelnek meg. Ebben az esetben a partnereknek a b) pontban megkövetelt módon kell végezniük a vizsgálatot és benyújtaniuk az adatokat.

6.3.2.

A partnereknek felvett- és leadott-teljesítmény-adatlapot kell benyújtaniuk minden egyes minősítésre benyújtott termékcsaládra vonatkozóan.

6.3.3.

A minősítésre benyújtott valamennyi termékkonfigurációnak teljesítenie kell az ENERGY STAR követelményeket, beleértve azokat a termékeket is, amelyekről nem történt adatszolgáltatás.

7.   Időbeli hatály

7.1.

A kiszolgáló számítógépekre vonatkozó jelen ENERGY STAR előírások 2.0. változatának hatálybalépési időpontja a megállapodás hatálybalépési időpontjaként kerül meghatározásra. Az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez egy adott termékmodellnek a modell gyártásakor érvényes ENERGY STAR előírásoknak kell megfelelnie. A gyártási dátum az egyes termékekre értendő, és az a dátum, amikor az adott termék teljes egészében összeszereltnek tekinthető.

7.2.

Az előírások jövőbeli felülvizsgálata: az EPA és az Európai Bizottság fenntartja a jogot a jelen előírások módosítására, amennyiben technológiai és/vagy piaci változások befolyásolják azok hasznosságát a fogyasztók, az ipar vagy a környezet számára. A jelenlegi stratégiának megfelelően ezen előírások felülvizsgálatára az érdekeltekkel lefolytatott konzultáció keretében kerül sor. Ezen előírások felülvizsgálatával összefüggésben felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ENERGY STAR minősítést a termékmodell nem szerzi meg automatikusan teljes életciklusára.

8.   A jövőbeli felülvizsgálat lehetséges tárgya

8.1.

Az aktív állapot energiahatékonyságával kapcsolatos kritériumok: az EPA és az Európai Bizottság szándékában áll, hogy az aktív állapot energiahatékonyságával kapcsolatos kritériumokat állapítson meg a 3.0. változatban valamennyi olyan kiszolgálószámítógép-kategóriában, amelyben elegendő kiszolgálóhatékonyság-minősítő (SERT) adattal rendelkezik a termékek kellő megkülönböztetéséhez.

8.2.

A tápegységek megfelelő méretezése: az EPA és az Európai Bizottság a 3.0. változatban megvizsgálja a lehetőségeket a tápegységek megfelelő méretezésének ösztönzésére.

8.3.

Az egyenáramú-egyenáramú kiszolgáló számítógépek felvétele: az EPA és az Európai Bizottság arra biztatja a gyártókat, hogy dolgozzanak együtt a SPEC-kel a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszközön (SERT) belül az egyenáramú kiszolgálók támogatásának kidolgozása érdekében azért, hogy az egyenáramú kiszolgáló számítógépek figyelembe vehetők legyenek minősítésre a 3.0. változatban.

8.4.

További rendszer-architektúrák felvétele: az EPA és az Európai Bizottság arra biztatja a gyártókat, hogy dolgozzanak együtt a SPEC-kel a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz (SERT) által jelenleg nem támogatott, de a kiszolgálószámítógép-piac jelentős részét képviselő architektúrák támogatásának kidolgozása érdekében. Az EPA és az Európai Bizottság figyelembe fog venni bármilyen, a 3.0. változat kidolgozása előtt a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz (SERT) által támogatott architektúrát.

8.5.

Kiegészítő eltávolítása további redundáns tápegységek esetén: az EPA és az Európai Bizottság tudomással bír arról a technológiáról, amely lehetővé teszi, hogy a redundáns tápegységeket készenléti üzemmódban lehessen tartani, és csak szükség esetén kerüljenek bekapcsolásra. Az EPA és az Európai Bizottság ösztönzi ennek a technológiának az alkalmazását a kiszolgáló számítógépekben, és ki fogja vizsgálni, hogy a további redundáns tápegységek jelenlegi kiegészítője még szükséges lesz-e a 3.0. változatban.

8.6.

Kiegészítő feldolgozásgyorsítókra (APA-k) vonatkozó követelmények: az EPA-nak és az Európai Bizottságnak szándékában áll, hogy ismét foglalkozzon a kiegészítő feldolgozásgyorsítókra (APA-k) vonatkozó követelményekkel, és lehetőség szerint bővítse azokat a 3.0. változatban az azokra vonatkozó, 2.0. változatból gyűjtött adatok alapján, valamint a kiegészítő feldolgozásgyorsítók értékelésének a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszközbe (SERT) történő lehetséges beépítésével.

8.7.

Hőmérsékleti adatszolgáltatásra és vizsgálatra vonatkozó követelmények: az EPA és az Európai Bizottság tervezi, hogy újraértékeli a jelenlegi hőmérsékleti adatszolgáltatásra és vizsgálatra vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy maximalizálja a gyártók és adatközpont-operátorok számára gyűjtött adatok értékét.

A. Függelék

Számpéldák

1.   Az üresjárati teljesítményre vonatkozó követelmények

Az ENERGY STAR minősítés érdekében a maximális üresjárati teljesítményfelvétel meghatározásához meg kell határozni a tétlen állapot alapszintjét a 3. táblázatból, majd hozzá kell adni a 4. táblázat szerinti teljesítménybónuszokat (amelyek a jelen alkalmassági kritériumok 3.6. pontjában kerülnek megadásra). Ezt mutatja be az alábbi példa:

Példa: Standard egyprocesszoros kiszolgáló számítógép 8 GB memóriával, két merevlemezzel és két bemeneti/kimeneti eszközzel (az első 2 db 1 gigabites porttal és a második 6 db 1 gigabites porttal).

1.1.

Megengedett legnagyobb alapteljesítmény:

a)

Határozzuk meg a megengedett legnagyobb üresjárati alapteljesítményt a 3. táblázatból, amelyet referenciaként alább adunk meg.

b)

A példában szereplő kiszolgáló az A kategória szerint kerül értékelésre, és nem fogyaszthat 47,0 wattnál többet tétlen állapotban az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez.

Kategória

A beépített processzorok száma

(# P)

Menedzselt kiszolgáló

Megengedett legnagyobb üresjárati alapteljesítmény

(W)

A

1

Nem

47,0

B

1

Igen

57,0

C

2

Nem

92,0

D

2

Igen

142,0

Hibatűrő

2

Igen

205,0

1.2.

Üresjárati teljesítménybónuszok: Számítsuk ki az üresjárati teljesítménybónuszokat a kiegészítő alkatrészekre vonatkozóan a 4. táblázatból, amelyet referenciaként alább adunk meg.

Rendszerjellemző

Az alábbiakra vonatkozik

Üresjárati teljesítménybónusz

Kiegészítő tápegységek

Kifejezetten az energiaellátási redundancia érdekében beépített tápegységek

20,0 watt/tápegység

Merevlemezes meghajtók (beleértve a szilárdtestmeghajtókat is)

Valamennyi beépített merevlemez

8,0 watt/merevlemez

Kiegészítő memória

A beépített memória 4 GB-nál nagyobb

0,75 watt/GB

Kiegészítő pufferezett kettős adatsebességű (DDR) csatorna

A beépített pufferezett kettős adatsebességű (DDR) csatornák száma több mint 8

(Csak hibatűrő kiszolgálók)

4,0 watt/pufferezett kettős adatsebességű (DDR) csatorna

Kiegészítő bemeneti/kimeneti eszközök (egy kapcsolat sebessége a legközelebbi gigabitre kerekítve)

A beépített eszközök száma több mint 2 db 1 gigabites alaplapra integrált Ethernet port

< 1 Gbit: Nincs teljesítménybónusz

= 1 Gbit: 2,0 watt/aktív port

> 1 Gbit és < 10 Gbit: 4,0 watt/aktív port

≥ 10 Gbit: 8,0 watt/aktív port

a)

A példában szereplő kiszolgáló két merevlemezzel rendelkezik. Ezért 16,0 watt teljesítménybónuszt kap merevlemezenként (2 HDD × 8,0 watt).

b)

A példában szereplő kiszolgáló az alapkonfigurációnál 4 GB-tal többel rendelkezik. Ezért további 3,0 watt teljesítménybónuszt kap a memóriára (további 4 GB × 0,75 watt/GB).

c)

A példában szereplő kiszolgáló 1 db olyan bemeneti/kimeneti kártyával rendelkezik, amely nem minősül kiegészítőnek: az első eszköznek csak két Ethernet portja van, és nem lépi túl a kétportos küszöböt. A második eszköz nem minősül kiegészítőnek: a kiszolgáló további 12,0 watt teljesítménybónuszt kap az eszközre (6 db 1 gigabites port × 2,0 watt/aktív port).

1.3.

Számítsuk ki a végső megengedett üresjárati alapteljesítmény-értéket úgy, hogy a megengedett legnagyobb alapteljesítményhez hozzáadjuk a teljesítménybónuszokat. A példában szereplő rendszerrel szemben az lenne az elvárás, hogy a minősítés megszerzéséhez ne fogyasszon 78,0 wattnál többet üresjáratban (47,0 W + 16,0 W + 3,0 W + 12,0 W).

2.   Tápegységek miatti üresjárati teljesítménybónuszok

A következő példák a kiegészítő tápegységek miatti üresjárati teljesítménybónuszokat szemléltetik:

2.1.

Amennyiben a kiszolgáló számítógép két tápegységet igényel a működéséhez, és a konfiguráció három beépített tápegységet tartalmaz, a kiszolgáló 20,0 watt üresjárati teljesítménybónuszt kap.

2.2.

Amennyiben ugyanazt a kiszolgálót ehelyett 4 db beépített tápegységgel szállítanák, 40,0 watt üresjárati teljesítménybónuszt kapna.

3.   Kiegészítő pufferezett kettős adatsebességű (DDR) csatorna miatti üresjárati teljesítménybónusz

A következő példák a kiegészítő pufferezett DDR csatornák miatti teljesítménybónuszokat szemléltetik:

3.1.

Ha egy hibatűrő kiszolgáló számítógépet 6 db beépített pufferezett DDR csatornával szállítanak, a kiszolgáló nem kap üresjárati teljesítménybónuszt.

3.2.

Ha ugyanazt a hibatűrő kiszolgáló számítógépet ehelyett 16 db beépített pufferezett DDR csatornával szállítanák, 32,0 watt üresjárati teljesítménybónuszt kapna (első 8 csatorna = nincs teljesítménybónusz, második 8 csatorna = 40 watt × 8 db pufferezett DDR csatorna)

B. függelék

A hibatűrő kiszolgálóosztály meghatározása

1.

A processzor megbízhatósága, rendelkezésre állása és szervizelhetősége (RAS), valamint méretezhetősége – A következők mindegyikét támogatni kell:

1.1.

A processzor megbízhatósága, rendelkezésre állása és szervizelhetősége (RAS): a processzornak képesnek kell lennie az adathibák észlelésére, javítására és behatárolására a következőkben leírt valamennyi pont szerint:

a)

hibaészlelés az L1 gyorsítótárakban, könyvtárakban és címfordító pufferekben paritásvédelem segítségével;

b)

egybites hibajavítás (vagy jobb) olyan hibajavító kód (ECC) használatával, amely módosított adatokat tartalmaz; a kijavított hiba továbbításra kerül a címzetthez (azaz a hibajavítást nem csupán az adatok formai háttérellenőrzésére használják);

c)

hiba-helyreállítás és -behatárolás: (1) processzor-ellenőrző pontnál történő újrapróbálkozás és helyreállítás; (2) ártalmas adatjelzés elhelyezése (címkézés) és propagálása; vagy (3) mindkettő segítségével. A mechanizmusok értesítik az operációs rendszert vagy a hipervizort, hogy határolják be a hibát egy folyamaton vagy partíción belül, ezzel csökkenve a rendszer újraindításainak szükségességét; és

d)

(1) képesség önálló hibacsökkentő intézkedésekre a processzor hardverén belül, mint például a gyorsítótár meghibásodott részeinek letiltása; (2) prediktív hibaelemzés támogatása az operációs rendszer, a hipervizor vagy a kiszolgáló processzor értesítésével a hibák helyéről és/vagy kiváltó okáról; vagy (3) mindkettőről.

1.2.

A hibatűrő és változtatható kapacitású kiszolgálókban alkalmazott processzortechnológiát úgy tervezik, hogy további képességet és funkciókat biztosítson további chipkészletek nélkül, képessé téve azokat, hogy 4 vagy több processzorfoglalatot tartalmazó rendszerekké legyenek alakíthatók. A processzorok kiegészítő infrastruktúrával rendelkeznek további beépített processzorbuszok támogatására, hogy támogassák a nagyobb rendszerek igényeit.

1.3.

A kiszolgáló nagy sávszélességet biztosít a bemeneti/kimeneti interfészek számára a külső bemeneti/kimeneti bővítőeszközökhöz vagy távoli bemeneti/kimeneti eszközökkel való kapcsolódáshoz anélkül, hogy csökkentené az összekapcsolható processzoraljzatok számát. Ezek saját tulajdonú interfészek vagy standard interfészek lehetnek, mint például a PCIe. Az ezen aljzatok támogatását szolgáló nagy teljesítményű bemeneti/kimeneti vezérlő beágyazható a fő processzoraljzaton belül vagy az alaplapon.

2.

A memória megbízhatósága, rendelkezésre állása és szervizelhetősége (RAS), valamint méretezhetősége – A következő képességek és jellemzők mindegyikének jelen kell lennie:

a)

memóriahiba-észlelést és -helyreállítást biztosít bővített hibajavító kódon (ECC) keresztül;

b)

x4-es kétsoros memóriamodulokban (DIMM-ek) két szomszédos, egyenlő rangú chip hiba-helyreállítása;

c)

memória migrálása: a meghibásodott memória proaktívan felszabadítható, és az adatok a rendelkezésre álló memóriába migrálhatók. Ez a kétsoros memóriamodulok vagy logikai memóriablokkok szintjén valósítható meg. Ehelyett a memória tükrözhető is;

d)

a gyorsabb processzor–memóriakapcsolatok lassabb kettős adatsebességű (DDR) csatornákhoz csatlakoztatott kétsoros memóriamodulokkal való csatlakoztatásához memóriapuffereket használ. A memóriapuffer lehet az alaplapba integrált vagy egyedi építésű memóriakártyákba integrált különálló, önálló pufferchip. A pufferchip alkalmazása követelmény a bővített kétsoros memóriamodulok támogatásához; lehetővé teszik a nagyobb memóriakapacitást, mivel nagyobb kapacitású kétsoros memóriamodulokat, memóriacsatornánként több kétsoros memóriamodul-aljzatot és memóriacsatornánként nagyobb memória-sávszélességet támogatnak, mint a közvetlenül csatlakoztatott memóriamodulok. A memóriamodulok egyedi építésűek is lehetnek úgy, hogy a memóriapufferek és a dinamikus közvetlen elérésű memória (DRAM) chipek ugyanabba a kártyába kerülnek integrálásra;

e)

hibatűrő kapcsolatokat használ a processzorok és a memóriapufferek között mechanizmusokkal a kapcsolaton fellépő átmeneti hibákból való helyreálláshoz; és

f)

sávmegtakarítás a processzor–memória kapcsolatokban. Egy vagy több tartalék sáv áll rendelkezésre a sáv automatikus átkapcsolására tartós hiba esetén.

3.

A tápegység megbízhatósága, rendelkezésre állása és szervizelhetősége (RAS): a kiszolgálóba beépített vagy azzal szállított valamennyi tápegységnek redundánsnak és üzem közben karbantarthatónak kell lennie. A redundáns és javítható alkatrészek ugyanabban a fizikai tápegységben helyezhetők el, de anélkül kell javíthatónak lenniük, hogy a rendszert le kellene választani a táphálózatról. Támogatnia kell a rendszer üzemeltetését korlátozott üzemmódban, amikor az áramellátó képesség csökken hálózatkimaradások vagy felvett-teljesítményveszteség miatt.

4.

A hőgazdálkodás és a hűtés megbízhatósága, rendelkezésre állása és szervizelhetősége (RAS): valamennyi aktív hűtőkomponensnek, mint például a ventilátoroknak vagy a vízalapú hűtésnek redundánsnak és üzem közben karbantarthatónak kell lennie. A processzoregyüttesnek rendelkeznie kell mechanizmusokkal, hogy le lehessen fojtani túlzott felmelegedés esetén. Támogatnia kell a rendszer üzemeltetését korlátozott üzemmódban, amikor túlzott felmelegedés észlelhető a rendszerösszetevőkben.

5.

A rendszer hibatűrése – A következő jellemzők közül legalább hatnak jelen kell lennie a kiszolgálóban:

a)

redundáns tárolóvezérlők vagy külső tár felé irányuló redundáns útvonal támogatása;

b)

redundáns kiszolgáló processzor;

c)

redundáns egyenáramú-egyenáramú vezérlőfokozat a tápegység kimenetei után;

d)

a kiszolgáló hardvere támogatja a processzor futás alatti felszabadítását;

e)

a bemeneti/kimeneti adapterek működés közben cserélhetők;

f)

busz paritáshiba esetén újbóli próbálkozást biztosít a processzor–memória vagy a processzor–processzor csatlakozásokon;

g)

támogatja a hardver erőforrások online bővítését/szűkítését anélkül, hogy újra kellene indítani az operációs rendszert („on-demand” funkciók [külön kérésre]);

h)

processzoraljzat-migrálás: hipervizor és/vagy operációs rendszer segítségével a processzoraljzaton futó feladatok migrálhatók egy másik processzoraljzatra anélkül, hogy újra kellene indítani a rendszert;

i)

a proaktív memóriaellenőrzés és az adatok formai háttérellenőrzése engedélyezett a hibák proaktív észlelése és javítása érdekében, hogy csökkenjen a javíthatatlan hibák valószínűsége; és

j)

a belső tár hibatűrése: a hibatűrő rendszerek valamilyen formájú RAID hardverrel az alapkonfigurációban vagy az alaplapon történő támogatással vagy a RAID vezérlőkártya dedikált aljzatával rendelkeznek a kiszolgáló belső meghajtóinak támogatására.

6.

A rendszer méretezhetősége – Valamennyi következő jellemzőnek jelen kell lennie a kiszolgálóban:

a)

nagyobb memóriakapacitás: >=8 db DDR3 vagy DDR4 DIMM port aljzatonként, hibatűrő kapcsolatokkal a processzoraljzat és a memóriapufferek között; és

b)

nagyobb bemeneti/kimeneti bővíthetőség: nagyobb bemeneti/kimeneti infrastruktúra, és több bemeneti/kimeneti aljzat támogatása; legalább 32 db dedikált PCIe Gen 2 sávot vagy azzal egyenértékű bemeneti/kimeneti sávszélességet biztosít legalább egy db x16 aljzattal vagy egyéb dedikált interfésszel külső PCIe, saját tulajdonú bemeneti/kimeneti interfész vagy egyéb iparági szabvány szerinti bemeneti/kimeneti interfész támogatására.

C. Függelék

Vizsgálati módszer

1.   Áttekintés

A következő vizsgálati módszert kell alkalmazni az ENERGY STAR kiszolgáló számítógépekre vonatkozó termékspecifikus előírások követelményeinek való megfelelés meghatározására, és amikor vizsgálati adatok beszerzése történik az ENERGY STAR felvett- és leadott-teljesítmény-adatlapon az üresjárati teljesítményről és az üzemi teljesítményről történő adatszolgáltatás érdekében.

2.   Alkalmazási kör

A következő vizsgálati módszer alkalmazandó valamennyi olyan termékre, amely jogosult az ENERGY STAR kiszolgáló számítógépekre vonatkozó termékspecifikus előírások szerinti minősítésre.

3.   Fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában az e dokumentumban használt összes kifejezés az ENERGY STAR kiszolgáló számítógépekre vonatkozó termékspecifikus előírásokban szereplő fogalommeghatározásokkal van összhangban.

4.   A vizsgálat összeállítása

4.1.

Felvett teljesítmény: a felvett teljesítménynek a 6. és a 7. táblázatban meghatározottnak kell lennie. A felvett teljesítmény frekvenciájának a 8. táblázatban meghatározottnak kell lennie.

6.   táblázat

Az adattáblán szereplő legfeljebb 1 500 watt (W) névleges teljesítményű termékek felvett teljesítményére vonatkozó követelmények

Terméktípus

Tápfeszültség

Feszültség-tűrés

Maximális teljes harmonikus torzítás

Váltakozó áramú-egyenáramú egykimenetű tápegységekkel rendelkező kiszolgálók

230 volt (V) váltakozó áram vagy 115 V váltakozó áram (11)

+/-1,0 %

2,0 %

Váltakozó áramú-egyenáramú kimenetű tápegységekkel rendelkező kiszolgálók

230 V váltakozó áram vagy 115 V váltakozó áram (11)

Opcionális vizsgálati feltételek a váltakozó áramú-egyenáramú eszközökre vonatkozóan (japán piac)

100 V váltakozó áram

Háromfázisú kiszolgálók (észak-amerikai piac)

208 V váltakozó áram

Háromfázisú kiszolgálók (európai piac)

400 V váltakozó áram


7.   táblázat

Az adattáblán szereplő több mint 1 500 W névleges teljesítményű termékek felvett teljesítményére vonatkozó követelmények

Terméktípus

Tápfeszültség

Feszültség-tűrés

Maximális teljes harmonikus torzítás

Váltakozó áramú-egyenáramú egykimenetű tápegységekkel rendelkező kiszolgálók

230 V váltakozó áram vagy 115 V váltakozó áram (11)

+/-4,0 %

5,0 %

Váltakozó áramú-egyenáramú többkimenetű tápegységekkel rendelkező kiszolgálók

230 V váltakozó áram vagy 115 V váltakozó áram (11)

Opcionális vizsgálati feltételek a váltakozó áramú-egyenáramú eszközökre vonatkozóan (japán piac)

100 V váltakozó áram

Háromfázisú kiszolgálók

(észak-amerikai piac)

208 V váltakozó áram

Háromfázisú kiszolgálók (európai piac)

400 V váltakozó áram

8.   táblázat

9. Valamennyi termék bemeneti frekvenciájára vonatkozó követelmények

Tápfeszültség

Frekvencia

Frekvenciatűrés

100 V váltakozó áram

50 hertz (Hz) vagy 60 Hz

± 1,0 %

115 V váltakozó áram

60 Hz

230 V váltakozó áram

50 Hz vagy 60 Hz

Háromfázisú

(észak-amerikai piac)

60 Hz

Háromfázisú

(európai piac)

50 Hz

4.2.

Környezeti hőmérséklet: a környezeti hőmérsékletnek 25 ± 5 °C-on belül kell lennie.

4.3.

Relatív páratartalom: a relatív páratartalomnak 15 és 80 %-on belül kell lennie.

4.4.

Teljesítményanalizátor: a teljesítményanalizátornak jelentenie kell a teljesítmény valós négyzetes középértékét és legalább kettőt a következő mértékegységekből: feszültség, áramerősség és teljesítménytényező. A teljesítményanalizátoroknak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie:

a)

Megfelelés: a teljesítményanalizátort a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz (SERT)TM  (12) tervezési dokumentumának 1.0.0. verziójában (13) meghatározott teljesítménymérő eszközök listájából kell kiválasztani.

b)

Hitelesítés: az analizátort a vizsgálat időpontjához képest egy éven belül kell hitelesíteni a National Institute of Science and Technology (Nemzeti Tudományos és Technológiai Intézet, USA) vagy más országokban az annak megfelelő nemzeti mérésügyi intézet által elfogadott szabvány alapján.

c)

Amplitúdótényező: 3 vagy annál nagyobb rendelkezésre álló áramerősség-amplitúdótényező a névleges tartományértékben. Olyan analizátorok esetében, amelyek nem határozzák meg az áramerősség-amplitúdótényezőt, az analizátornak képesnek kell lennie bármely 1 másodperces mintavétel során mért maximális áramerősségnek legalább a háromszorosával egyenlő ampercsúcs mérésére.

d)

Minimális frekvenciaátvitel: 3,0 kHz.

e)

Minimális tizedesjegy-pontosság:

1.

0,01 W 10 W-nál kisebb mérési értékeknél;

2.

0,1 W 10 W és 100 W közötti mérési értékeknél; és

3.

1,0 W 100 W-nál nagyobb mérési értékeknél.

f)

Naplózás: az analizátor által támogatott olvasási sebességnek másodpercenként legalább 1 mérési sorozatnak kell lennie, ahol a sorozat wattban kifejezett teljesítménymérésként kerül meghatározásra. Az analizátor adatátlagolási intervallumának az olvasási intervallummal kell egyenlőnek lennie. Definíció szerint az adatátlagolási intervallum az az időtartam, amely során az analizátor nagy sebességű mintavételi elektronikája által rögzített valamennyi mintát átlagolják a mérési sorozat megadásához.

g)

Mérési pontosság: az analizátornak 1 %-os vagy nagyobb összesített pontossággal kell megadnia a teljesítményméréseket valamennyi mért teljesítményérték vonatkozásában.

4.5.

Hőmérséklet-érzékelő: a hőmérséklet-érzékelőnek a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie:

a)

Megfelelés: a hőmérséklet-érzékelőt a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz (SERT) tervezési dokumentumának 1.0.0. verziójában meghatározott hőmérsékletmérő eszközök listájából kell kiválasztani.

b)

Naplózás: az érzékelőnek percenként 4 minta minimális olvasási sebességgel kell rendelkeznie.

c)

Mérési pontosság: a hőmérsékletet legfeljebb a vizsgált termék fő levegőbeszívó nyílása előtt 50 mm-re (a levegőáramlással szemben) kell mérni, és az érzékelőnek ± 0,5 °C vagy nagyobb összesített pontossággal kell azt megadnia.

4.6.

Aktív állapotvizsgáló eszköz: a Standard Performance Evaluation Corporation (SPEC) (14) által megadott kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz (SERT) 1.0.0. verziója.

4.7.

Vezérlőrendszer: a vezérlőrendszer lehet kiszolgáló, asztali számítógép vagy laptop, és a felvett-teljesítmény-, valamint hőmérsékletadatok rögzítésére szolgál.

a)

A teljesítményanalizátort és a hőmérséklet-érzékelőt a vezérlőrendszerhez kell csatlakoztatni.

b)

A vezérlőrendszert és a vizsgált terméket Ethernet hálózati kapcsolón keresztül kell egymáshoz csatlakoztatni.

4.8.

A SERT-tel szembeni általános követelmények: a jelen vizsgálati módszer eltérő meghatározása hiányában teljesíteni kell a SPEC támogató dokumentumaiban és a SERT támogató dokumentumaiban meghatározott esetleges további követelményeket. A SPEC támogató dokumentumai magukban foglalják a következőket:

a)

a SPEC felvett- és leadott-teljesítmény-módszertana;

b)

a SPEC teljesítménymérés-összeállítási útmutatója;

c)

a SPEC PTDaemon tervezési dokumentuma;

d)

a SERT tervezési dokumentuma;

e)

a SERT futtatási és adatszolgáltatási szabályok;

f)

a SERT felhasználói kézikönyv;

g)

a SERT Java virtuális gép (JVM) opciók;

h)

a SERT eredményállomány-mezők.

5.   A vizsgálat elvégzése

5.1.   Vizsgálati konfiguráció

A vizsgált kiszolgáló számítógépek felvett teljesítményét és energiahatékonyságát vizsgálni kell, és adatokat kell azokról szolgáltatni. A vizsgálatot a következőképpen kell elvégezni:

5.1.1.

Szállításkori állapot: a jelen vizsgálati módszer eltérő meghatározása hiányában a termékeket a „szállításkori” konfigurációjukban kell vizsgálni, amely magában foglalja mind a hardverkonfigurációt, mind pedig a rendszerbeállításokat. Ahol releváns, valamennyi szoftveropciót alapértelmezett állapotba kell állítani.

5.1.2.

A mérés helyszíne: valamennyi teljesítménymérést a váltakozó áramú energiaforrás és a vizsgált termék közötti ponton kell elvégezni. Szünetmentes áramforrások nem csatlakoztathatók a wattmérő és a vizsgált termék közé. A wattmérőnek addig kell a helyén maradnia, amíg az összes üresjárati és üzemi teljesítményre vonatkozó adat teljes mértékben rögzítésre nem kerül. Pengerendszer vizsgálatakor a teljesítményt a pengekeret bemeneténél kell mérni (azaz azoknál a tápegységeknél, amelyek az adatközpont elosztási teljesítményét a keret elosztási teljesítményévé alakítják át.)

5.1.3.

Légáram: tilos az adatközpont normál üzemmódjával ellentétes módon szándékosan levegőt irányítani a mért berendezés környezetében.

5.1.4.

Tápegységek: valamennyi tápegységet csatlakoztatni kell, és azoknak működniük kell.

Több tápegységgel rendelkező vizsgált eszközök: valamennyi tápegységet csatlakoztatni kell a váltakozó áramú energiaforráshoz, és azoknak működniük kell a vizsgálat során. Amennyiben szükséges, energiaelosztó egység (PDU) használható több tápegység egyetlen forráshoz történő csatlakoztatásához. Amennyiben energiaelosztó egységet használnak, a vizsgált eszköz teljesítménymérésébe bele kell venni az energiaelosztó egység minden rezsi villamosenergia-felhasználását. Pengekiszolgálók félig töltött keret konfigurációkkal történő vizsgálatakor az üres tápellátási területek tápegységei leválaszthatók (lásd az 5.2.4. b) pontot további információkért).

5.1.5.

Energiagazdálkodás és operációs rendszer: a leszállított állapotú operációs rendszert vagy egy reprezentatív operációs rendszert kell telepíteni. Az operációs rendszer nélkül szállított termékeket bármely kompatibilis telepített operációs rendszerrel kell tesztelni. Valamennyi tesztnél az energiagazdálkodási technikákat és/vagy az energiatakarékossági tulajdonságokat szállításkori állapotban kell hagyni. Minden, az operációs rendszer jelenlétét igénylő energiagazdálkodási tulajdonságot (azaz azokat, amelyeket az alap be- és kiviteli rendszer [BIOS] vagy a vezérlőberendezés nem vezérel kifejezetten) csak az operációs rendszer által alapértelmezésben engedélyezett energiagazdálkodási tulajdonságok alkalmazásával kell vizsgálni.

5.1.6.

Tár: a termékeket legalább egy beépített merevlemez-meghajtóval (HDD) vagy szilárdtestmeghajtóval (SSD) kell bevizsgálni a minősítéshez. Azokat a termékeket, amelyek nem tartalmaznak előre beépített merevlemezeket (HDD-t vagy SSD-t) előre beépített merevlemezeket nem tartalmazó azonos modellben alkalmazott tárolókonfigurációval kell vizsgálni. Azokat a termékeket, amelyek nem támogatják a merevlemezek (HDD vagy SSD) beépítését, és ehelyett kizárólag külső tárolómegoldásokra támaszkodnak (például tárolóhálózat) külső tárolómegoldások alkalmazásával kell vizsgálni.

5.1.7.

Pengerendszer és két/több csomópontos kiszolgálók: a pengerendszernek vagy a két/több csomópontos kiszolgálónak azonos konfigurációval kell rendelkeznie mindegyik csomópont vagy pengekiszolgáló tekintetében, beleértve valamennyi hardverkomponenst és szoftver-/energiagazdálkodási beállítást is. Ezeket a rendszereket oly módon is mérni kell, amely biztosítja, hogy valamennyi vizsgált csomóponttól/pengekiszolgálótól származó teljesítményt rögzítse a wattmérő a teljes vizsgálat alatt.

5.1.8.

Pengekeret: a pengekeretnek legalább tápellátási, hűtési és hálózati képességekkel kell rendelkeznie valamennyi pengekiszolgáló tekintetében. A keretet az 5.2.4. pontban meghatározott módon kell megtölteni. Valamennyi teljesítménymérést a keret bemeneténél kell végezni.

5.1.9.

A BIOS és a vizsgált termék beállításai: a vizsgálati módszer eltérő meghatározása hiányában valamennyi BIOS-beállítást a szállításkori állapotban kell hagyni.

5.1.10.

Bemeneti/kimeneti (I/O) és hálózati csatlakozás: a vizsgált eszköznek legalább egy Ethernet hálózati kapcsolóhoz csatlakoztatott porttal kell rendelkeznie. A kapcsolónak képesnek kell lennie a vizsgált eszköz legkisebb és legnagyobb névleges sebességének a támogatására. A hálózati csatlakozásnak élőnek kell lennie valamennyi teszt alatt, és – noha a kapcsolatnak készen kell állnia, és képesnek kell lennie az adatcsomagok átvitelére – nincs szükség konkrét forgalomra a kapcsolaton keresztül a tesztelés során. A tesztelés céljára biztosítani kell, hogy a vizsgált eszköz legalább egy Ethernet portot kínáljon (csak egy bővítőkártya alkalmazásával, ha nem kínálnak alaplapra integrált Ethernet támogatást).

5.1.11.

Ethernet csatlakozások: az Energiahatékony Ethernet támogatással szállított termékeket (amelyek megfelelnek az IEEE 802.3az szabványnak) csak az Energiahatékony Ethernetnek megfelelő hálózati berendezésekkel szabad csatlakoztatni a vizsgálat során. Megfelelő intézkedéseket kell tenni az Energiahatékony Ethernet tulajdonságok engedélyezésére a hálózati kapcsolat mindkét végén valamennyi vizsgálat során.

5.2.   A vizsgált termék előkészítése

5.2.1.

A vizsgált terméket az ENERGY STAR alkalmassági kritériumok 2.0. változata 6.1.2. pontjában meghatározottak szerint megtöltött processzoraljzatokkal kell vizsgálni.

5.2.2.

A vizsgált terméket be kell szerelni egy teszt rack szerkénybe vagy helyre. A vizsgált terméket nem szabad fizikailag megmozdítani addig, amíg a vizsgálat véget nem ért.

5.2.3.

Amennyiben a vizsgált termék több csomópontos rendszer, a vizsgált terméket a csomópontonkénti energiafogyasztás szempontjából kell vizsgálni a teljesen megtöltött keret konfigurációban. Valamennyi, a készülékházba beépített több csomópontos kiszolgálónak azonosnak, azonos konfigurációjúnak kell lennie.

5.2.4.

Amennyiben a vizsgált termék pengerendszer, a vizsgált terméket a pengekiszolgáló energiafogyasztása szempontjából kell vizsgálni a félig megtöltött keretkonfigurációban azzal a további opcióval, hogy a vizsgált terméket a teljesen megtöltött keretkonfigurációban is vizsgálhatják. A pengerendszerek esetén a keretbe a következőket kell beépíteni:

a)

Egyéni pengekiszolgáló-konfiguráció

Valamennyi, a készülékházba beépített pengekiszolgálónak azonosnak, azonos konfigurációjúnak (homogénnek) kell lennie.

b)

Félig megtöltött keret (követelmény)

1.

Ki kell számítani a pengekereten rendelkezésre álló egyszeres szélességű pengekiszolgáló-aljzatok félig történő megtöltéséhez szükséges pengekiszolgálók számát.

2.

Több tápellátási területtel rendelkező pengekeret esetén annyi tápellátási területet kell választani, amely a legközelebb van a keret félig történő megtöltéséhez. Abban az esetben, amikor két választási lehetőség van, amelyek egyaránt közel vannak a keret félig történő megtöltéséhez, azzal az áramforrással vagy áramforrás-kombinációval kell a vizsgálatot elvégezni, amely több pengekiszolgálót használ.

1. példa: Egy pengekeret legfeljebb 7 egyszeres szélességű pengekiszolgálót támogat két tápellátási területen. Az egyik tápellátási terület három, a másik négy pengekiszolgálót támogat. Ebben a példában a 4 pengekiszolgálót támogató tápellátási terület teljesen megtöltésre kerülne a vizsgálat során, míg a másik tápellátási terület üres maradna.

2. példa: Egy pengekeret legfeljebb 16 egyszeres szélességű pengekiszolgálót támogat négy tápellátási területen. A 4 tápellátási terület mindegyike 4 pengekiszolgálót támogat. Ebben a példában a tápellátási területek közül kettő teljesen megtöltésre kerülne a vizsgálat során, míg a másik két tápellátási terület üres maradna.

3.

Kövessük a felhasználói kézikönyv vagy a gyártó valamennyi ajánlását a keret részleges megtöltéséhez, ami magában foglalhatja az üres tápellátási területek tápegységei és hűtőventilátorai egy részének leválasztását.

4.

Amennyiben nem állnak rendelkezésre vagy nem teljesek a felhasználói kézikönyv ajánlásai, akkor a következő útmutatást kell alkalmazni:

i.

Töltsük meg teljesen a tápellátási területeket.

ii.

Ha lehetséges, válasszuk le az üres tápellátási területek tápegységeit és hűtőventilátorait.

iii.

Töltsünk meg minden üres csatlakozórekeszt vakpanelekkel vagy azokkal egyenértékű légáramlást korlátozó egységekkel a vizsgálat idejére.

c)

A keret teljes megtöltése (opcionális)

Töltse meg a keret valamennyi rendelkezésre álló csatlakozórekeszét. Csatlakoztatni kell valamennyi tápegységet és hűtőventilátort. Végezzen el valamennyi szükséges vizsgálatot a vizsgálati eljárásban a 6. pontban meghatározottak szerint.

5.2.5.

Csatlakoztassa a vizsgált terméket az élő (IEEE 802.3 szabvány) hálózati kapcsolóhoz. Fenn kell tartani az élő összeköttetést a vizsgálat idejére, leszámítva az átviteli sebességek közötti átmenethez szükséges rövid kihagyásokat.

5.2.6.

A kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz (SERT) terhelésszabályozásának, az adatnyerésnek vagy a vizsgált termék egyéb vizsgálati támogatásának biztosításához szükséges vezérlőrendszert ugyanahhoz a hálózati kapcsolóhoz kell csatlakoztatni, mint a vizsgált terméket, és ki kell elégítenie a vizsgált termékkel szemben támasztott minden más követelményt. A vizsgált terméket és a vezérlőrendszert egyaránt hálózaton keresztüli kommunikációra kell konfigurálni.

5.2.7.

Csatlakoztassa a wattmérőt olyan váltakozó áramú áramforráshoz, amely a 4. pontban meghatározott megfelelő feszültségre és frekvenciára van beállítva a vizsgálathoz.

5.2.8.

Csatlakoztassa a vizsgált terméket a wattmérőn lévő teljesítménymérő csatlakozóaljzathoz az 5.1.2. pontban megadott útmutatás szerint.

5.2.9.

Csatlakoztassa a wattmérő adatkimeneti interfészét és a hőmérséklet-érzékelőt a vezérlőrendszer megfelelő bemenetéhez.

5.2.10.

Ellenőrizze, hogy a vizsgált termék a szállított konfigurációja szerint van-e konfigurálva.

5.2.11.

Ellenőrizze, hogy a vezérlőrendszer és a vizsgált eszköz csatlakoztatva van-e ugyanazon a belső hálózaton egy Ethernet hálózati kapcsolón keresztül.

5.2.12.

Használjon normál ping parancsot annak ellenőrzésére, hogy a vezérlőrendszer és a vizsgált termék kommunikálni tud-e egymással.

5.2.13.

Telepítse a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz (SERT) 1.0.0. változatát a vizsgált termékre és a vezérlőrendszert a SERT felhasználói kézikönyv 1.0.0. változata szerint (15).

6.   Vizsgálati eljárások valamennyi termék számára

6.1.   A tétlen állapot vizsgálata

6.1.1.

Kapcsolja be a vizsgált terméket vagy felkapcsolással, vagy pedig a hálózati áramforráshoz való csatlakoztatással.

6.1.2.

Kapcsolja be a vezérlőrendszert.

6.1.3.

Kezdje meg az eltelt idő rögzítését.

6.1.4.

A rendszerindítás vagy a bejelentkezés befejezése után 5 és 15 perc között állítsa be a wattmérőt, hogy elkezdje tárolni az üresjárati teljesítményértékeket másodpercenként legalább 1 leolvasás gyakorisággal.

6.1.5.

Gyűjtse az üresjárati teljesítményértékeket 30 percen keresztül. A vizsgált terméket tétlen állapotban kell tartani az egész idő alatt, és nem kerülhet korlátozott funkciókkal működő alacsonyabb teljesítményű állapotba (például alvó üzemmód vagy hibernált állapot).

6.1.6.

Rögzítse az átlagos üresjárati teljesítményt (számtani közép) a 30 perces vizsgálati idő alatt.

6.1.7.

A több csomópontos vagy pengerendszer vizsgálatánál a következők szerint járjon el egyetlen csomópont vagy egyetlen pengekiszolgáló teljesítményének származtatásához:

a)

ossza el a 6.1.6. pontban meghatározott összes mért üresjárati teljesítményt a vizsgálathoz beépített csomópontok/pengekiszolgálók számával;

b)

rögzítse az összes mért és csomópontonkénti/pengekiszolgálónkénti teljesítményértékeket a 6.1.7. a) pontban megadott számítás szerint minden egyes mérés esetében.

6.2.   Aktív állapotvizsgálat a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz (SERT) segítségével

6.2.1.

Indítsa újra a vizsgált terméket.

6.2.2.

A rendszerindítás vagy a bejelentkezés befejezése után 5 és 15 perc között kövesse a SERT felhasználói kézikönyv 1.0.0. változatát a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz beindításához.

6.2.3.

Kövesse a SERT felhasználói kézikönyv 1.0.0. változatában leírt valamennyi lépést a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz sikeres futtatásához.

6.2.4.

A kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz futtatása során tilos kézzel beavatkozni vagy optimalizálni a vezérlőrendszert, a vizsgált terméket vagy annak belső, illetve külső környezetét.

6.2.5.

Amint véget ért a kiszolgálóhatékonyság-minősítő eszköz futtatása, csatolja a következő kimeneti állományokat valamennyi vizsgálati eredményhez:

a)

Results.xml

b)

Results.html

c)

Results.txt

d)

Valamennyi eredménygrafikont és -táblázatot png fájlban (például results-chart0.png, results-chart1.png stb.)

e)

Results-details.html

f)

Results-details.txt

g)

Valamennyi részletes eredménygrafikont és -táblázatot png fájlban (például results-details-chart0.png, results-details-chart1.pngstb.)

IV.   A KÉPKEZELŐ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK (2.0. VÁLTOZAT)

1.   Fogalommeghatározások

1.1.

Terméktípusok:

1.1.1.

Nyomtató: olyan termék, amelynek elsődleges funkciója elektronikus alapú dokumentumból papíralapú dokumentum létrehozása. A nyomtató képes különálló vagy hálózatba kapcsolt számítógépekből vagy más bemeneti eszközökből (például digitális fényképezőgépből) érkező adatok fogadására. Ez a meghatározás a nyomtatóként forgalmazott termékekre vonatkozik, és olyan nyomtatókra, amelyek a telepítés helyén bővíthetők, hogy megfeleljenek a többfunkciós eszköz meghatározásának.

1.1.2.

Lapolvasó: olyan termék, amelynek elsődleges funkciója eredeti papíralapú dokumentumok olyan elektronikus képekké alakítása, amelyek elsősorban személyi számítógépes környezetben tárolhatók, szerkeszthetők, konvertálhatók vagy továbbíthatók. Ez a meghatározás a lapolvasóként forgalmazott termékekre vonatkozik.

1.1.3.

Fénymásoló: olyan termék, amelynek egyetlen funkciója eredeti papíralapú dokumentumokból papíralapú másolatok előállítása. Ez a meghatározás a fénymásolóként és bővíthető digitális fénymásolóként forgalmazott termékekre vonatkozik.

1.1.4.

Faxkészülék: olyan termék, amelynek elsődleges funkciója (1) eredeti papíralapú dokumentumok beolvasása távoli egységek felé történő elektronikus továbbítás céljából és (2) elektronikus adatátvitel fogadása nyomtatott példányok előállítása céljából. A faxkészülék képes lehet papírmásolatok készítésére is. Az elektronikus adatátvitel elsősorban nyilvános telefonrendszeren keresztül zajlik, de történhet számítógépes hálózaton vagy interneten keresztül is. Ez a meghatározás a faxkészülékként forgalmazott termékekre vonatkozik.

1.1.5.

Többfunkciós eszköz: olyan termék, amely a nyomtató, a lapolvasó, a fénymásoló vagy a faxkészülék alapfunkciói közül legalább kettőt végez. A többfunkciós eszköz fizikailag integrált formájú lehet, vagy funkcionálisan integrált alkotórészek kombinációjából állhat. A többfunkciós eszköz fénymásoló funkciója megkülönböztetendő a faxkészülék által néha kínált egylapos, kényelmi fénymásolási funkciótól. Ez a meghatározás magában foglalja a többfunkciós eszközként forgalmazott termékeket és a „többfunkciós termékeket” is.

1.1.6.

Digitális sokszorosító: olyan termék, amelyet digitális sokszorosító funkcióval rendelkező stenciles sokszorosító módszer révén teljesen automatikus sokszorosítást végző rendszerként értékesítenek. Ez a meghatározás a digitális sokszorosító berendezésként forgalmazott termékekre vonatkozik.

1.1.7.

Levélbélyegző gép: olyan termék, amelynek elsődleges funkciója, hogy a postaköltséget postai küldeményekre nyomtassa. Ez a meghatározás a levélbélyegző gépként forgalmazott termékekre vonatkozik.

1.2.

Nyomtatási technológiák:

1.2.1.

Közvetlen hőnyomtatás: olyan nyomtatási technológia, amelyre az jellemző, hogy pontokat éget felhevített nyomtatófej felett áthaladó bevonattal ellátott nyomathordozóra. A közvetlen hőnyomtatású termékek nem használnak szalagot.

1.2.2.

Festékszublimációs nyomtatás: olyan nyomtatási technológia, amelyre az jellemző, hogy a fűtőelemekhez közvetített energiamennyiség hatására festék rakódik le (szublimál) a nyomathordozó felületén.

1.2.3.

Elektrofotográfia: olyan nyomtatási technológia, amelyre az jellemző, hogy egy fényvezető fényforráson keresztül a kívánt kimeneti képet képviselő formában világítja meg; a képet a festékpor részecskéiből úgy hozza létre, hogy a fényvezetőn lévő rejtett képet a festékpor egy adott helyen való jelenlétének vagy hiányának meghatározására használja fel, a festékport áthelyezi a végső nyomathordozóra, és a végeredményt egyesíti, hogy a kívánt nyomtatott példány tartós legyen. A jelen előírások alkalmazásában a színes elektrofotografikus termékek egyidejűleg kínálnak legalább három egyedülálló festékszínt, míg a fekete-fehér elektrofotografikus termékek egy vagy két egyedülálló festékszínt kínálnak egyidejűleg. Ez a meghatározás magában foglalja a lézert, a fénykibocsátó diódát (LED) és a folyadékkristályos kijelzőt (LCD) alkalmazó megvilágítási technológiákat.

1.2.4.

Mechanikus nyomtatás: olyan nyomtatási technológia, amelyre az jellemző, hogy a kívánt kimeneti képet úgy alakítja ki, hogy a festéket egy „szalagról” mechanikus folyamat során viszi át a nyomathordozóra. A meghatározás magában foglalja a pontmátrixos érintkezéses nyomtatást és az érintkezéses alaknyomtatást.

1.2.5.

Tintasugaras nyomtatás: olyan nyomtatási technológia, amelyre az jellemző, hogy a festék kis cseppekben közvetlenül a nyomathordozóra, mátrixelven helyeződik el. A jelen előírások alkalmazásában a színes tintasugaras termékek egyszerre legalább kettő egyedülálló festéket kínálnak, míg a fekete-fehér tintasugaras termékek egy festéket kínálnak egyszerre. Ez a meghatározás magában foglalja a piezoelektromos tintasugaras, a tintasugaras szublimációs és a buboréknyomtatást. A meghatározás nem foglalja magában a nagy teljesítményű tintasugaras nyomtatást.

1.2.6.

Nagy teljesítményű tintasugaras nyomtatás: olyan tintasugaras nyomtatási technológia, amely magában foglal az oldal teljes szélességét terítő szórófejsorokat, és/vagy kiegészítő nyomathevítő mechanizmusok révén tudja szárítani a tintát a nyomathordozón. A nagy teljesítményű tintasugaras termékeket rendszerint elektrofotografikus nyomtatótermékek által kiszolgált üzleti alkalmazásokban használják.

1.2.7.

Szilárd tintás nyomtatás: olyan nyomtatási technológia, amelyre az jellemző, hogy a tinta szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, kilövellési hőmérsékletre hevítve pedig folyékony halmazállapotú. Ez a meghatározás magában foglalja mind a közvetlen átnyomást, mind pedig a köztes nyomóhengeren vagy szalagon keresztül történő ofszetnyomást.

1.2.8.

Stencil: olyan nyomtatási technológia, amelyre az jellemző, hogy egy tintával bevont dobra rögzített stencilről viszi át a képet a nyomathordozóra.

1.2.9.

Közvetett hőnyomtatás: olyan nyomtatási technológia, amelyre az jellemző, hogy szilárd halmazállapotú festék (rendszerint színezett viaszok) megolvasztott/folyékony állapotban, kis cseppekben közvetlenül a nyomathordozóra, mátrixelven helyeződik el. A közvetett hőnyomtatás abban különbözik a tintasugarastól, hogy a tinta szobahőmérsékleten szilárd, és azt a hő cseppfolyósítja.

1.3.

Üzemmódok:

1.3.1.

Bekapcsolt üzemmód:

a)

Aktív állapot: olyan energiaigényű állapot, amelyben a termék áramforráshoz van csatlakoztatva, és végterméket állít elő, valamint egyéb elsődleges funkcióit is ellátja.

b)

Üzemkész állapot: olyan energiaigényű állapot, amelyben a termék nem állít elő végterméket, az üzemi feltételeket elérte, de még nem lépett kisebb energiaigényű üzemmódba, és kis késedelemmel képes aktív állapotba lépni. Ebben az állapotban a termék összes funkciója bekapcsolhat, és a termék képes visszatérni az aktív állapotba bármilyen lehetséges bemenőjelre reagálva, beleértve a külső elektromos hatást (például hálózati hatás, faxhívás vagy távirányítás) és a közvetlen fizikai beavatkozást (például fizikai kapcsoló vagy gomb működtetése) is.

1.3.2.

Kikapcsolt üzemmód: az az energiaigényű állapot, amelybe a termék a kézi vagy automatikus kikapcsolást követően kerül, de még mindig csatlakoztatva van a fali csatlakozóaljzathoz és a hálózati tápfeszültséghez. A termék ebből az üzemmódból beavatkozás, például kézi bekapcsolás vagy a készüléket üzemkész állapotba hozó időkapcsoló beavatkozása hatására lép ki. Amennyiben ez az állapot a felhasználó kézi beavatkozásának eredménye, azt gyakran nevezik kézi kikapcsolásnak, amikor pedig automatikus vagy előre meghatározott ingerre (például késleltetési idő vagy óra) történik, ezt gyakran automatikus kikapcsolásnak nevezik (16).

1.3.3.

Alvó üzemmód: olyan alacsonyabb energiaállapot, amelybe a termék vagy automatikusan lép adott inaktív időszakot (azaz alapértelmezett késleltetési időt) követően, a felhasználó kézi beavatkozására adott reakcióként (például a felhasználó által beállított időpont a nap során, a fizikai kapcsoló vagy gomb felhasználó általi működtetésére adott reakcióként), vagy pedig külső elektromos hatásra adott reakcióként (például hálózati hatás, faxhívás vagy távirányítás). A TEC-re vonatkozó vizsgálati módszer szerint értékelt termékeknél az alvó üzemmód megengedi valamennyi termékfunkció működtetését (beleértve a hálózati csatlakoztathatóság fenntartását is), jóllehet előfordulhat késedelem az aktív állapotba való átmenetkor. Az üzemmódra (OM) vonatkozó vizsgálati módszer szerint értékelt termékeknél az alvó üzemmód megengedi egy aktív hálózati interfész, valamint adott esetben egy faxcsatlakozás működtetését, jóllehet előfordulhat késedelem az aktív állapotba való átmenetkor.

1.3.4.

Készenlét: az a legkisebb energiaigényű üzemmód, amelyet a felhasználó nem kapcsolhat ki (nem befolyásolhat), és amelyben a termék a tápfeszültségforráshoz csatlakoztatott állapotban és a gyártó utasításai szerinti használatkor korlátlan ideig megmarad (17). A termék készenléti üzemállapotban használja fel a legkevesebb energiát. A jelen előírásokban szereplő képkezelő berendezéseknél a „készenléti” üzemmód rendszerint a kikapcsolt üzemmódnak felel meg, de az üzemkész állapotnak vagy az alvó üzemmódnak is megfelelhet. A terméknek a fő áramforrásból manuális művelet eredményeként való fizikai kikapcsolása nélkül nem tud kilépni a készenléti üzemmódból, és nem érhet el kisebb energiaigényű állapotot.

1.4.

Hordozóformátum:

1.4.1.

Nagy formátum: a legalább A2-es méretű hordozókra tervezett termékek, beleértve a legalább 406 mm szélességű leporelló nyomathordozók kezelésére tervezett termékeket is. A nagy formátumú eszközök képesek lehetnek szabványméretű vagy kisebb nyomathordozóra történő nyomtatásra is.

1.4.2.

Szabványformátum: szabványméretű nyomathordozókhoz tervezett termékek (például Letter, Legal, Ledger, A3, A4, B4), beleértve a 210 mm és 406 mm közötti szélességű leporelló nyomathordozók kezelésére tervezett termékeket is. A szabványformátumú termékek kis formátumú nyomathordozóra is képesek lehetnek nyomtatni.

A3-as méret nyomtatására képes termékek: olyan szabványformátumú termékek, amelyek papírvezető-szélessége legalább 275 mm.

1.4.3.

Kis formátum: a szabványméretűnek meghatározottnál kisebb nyomathordozó-méretekhez tervezett termékek (például A6, 4″ × 6″, mikrofilm), beleértve a 210 mm-nél keskenyebb leporelló nyomathordozók kezelésére tervezett termékeket is.

1.4.4.

Leporelló: olyan termékek, amelyek nem használnak méretre vágott nyomathordozó-formátumot, és amelyeket olyan alkalmazásokra terveztek, mint például a vonalkódok, a címkék, a nyugták, a hirdetőszalagok és a műszaki rajzok nyomtatása. A leporelló termékek lehetnek kis, szabványos vagy nagy formátumúak.

1.5.

További szakkifejezések:

1.5.1.

Automata kétoldalas nyomtatás: a fénymásoló, faxkészülék, többfunkciós eszköz vagy nyomtató azon képessége, hogy képet hozzon létre a kimenő lap mindkét oldalán anélkül, hogy közbenső lépésként a kimenő lapot kézzel kellene áthelyezni. A termék csak akkor tekinthető alkalmasnak automatikus kétoldalas nyomtatásra, ha a termékkel együtt szállítanak minden, a kétoldalas nyomathoz szükséges tartozékot.

1.5.2.

Adatkapcsolat: olyan kapcsolat, amely lehetővé teszi az információcserét a képkezelő berendezés és egy külső tápellátással rendelkező eszköz vagy tárolóközeg között.

1.5.3.

Alapértelmezett késleltetési idő: a gyártó által a leszállítást megelőzően beállított időtartam, amely meghatározza, hogy a termék elsődleges funkciójának befejezését követően mikor lép kisebb energiaigényű üzemmódba (például alvó vagy automatikusan kikapcsolt üzemmódba).

1.5.4.

Digitális előfeldolgozó: olyan funkcionálisan integrált kiszolgáló, amelyhez más számítógépek és alkalmazások kapcsolódnak, és amely képkezelő berendezések illesztőfelületeként működik. A digitális előfeldolgozó a képkezelő berendezés számára kiterjedtebb funkciókat biztosít.

a)

A digitális előfeldolgozó az alábbi fejlett funkciók közül legalább hármat kínál:

1.

hálózati csatlakoztathatóság különböző környezetekben;

2.

postafiók funkciók;

3.

feladatsorrend kezelése;

4.

berendezések kezelése (például a képkezelő berendezés átkapcsolása alacsonyabb energiaállapotból);

5.

fejlett grafikus felhasználói felület;

6.

képesség más gazdakiszolgálókkal és kliensszámítógépekkel való kommunikáció kezdeményezésére (például beolvasás elektronikus levélbe, távoli postafiókok lekérdezése feladatok elvégzése céljából); vagy

7.

képesség az oldalak utófeldolgozására (például nyomtatás előtt az oldalak újraformázása).

b)

1. típusú digitális előfeldolgozó: olyan digitális előfeldolgozó, amely az egyenáramú tápellátást saját (külső vagy belső) váltóáramú tápforrásáról biztosítja, amely független a csatlakoztatott képkezelő berendezés tápellátásától. Az ilyen digitális előfeldolgozó váltóáramú tápforrása lehet közvetlen fali csatlakozó, de a képkezelő berendezés belső tápellátásából származó váltóáram is. Az 1. típusú digitális előfeldolgozó a képkezelő berendezés rendszeresített részeként vagy kiegészítőjeként is értékesíthető.

c)

2. típusú digitális előfeldolgozó: olyan digitális előfeldolgozó, amely az egyenáramú tápellátását ugyanarról a tápforrásról biztosítja, mint a vele együtt működő képkezelő berendezés. A 2. típusú digitális előfeldolgozók előírás szerint önálló feldolgozóegységet tartalmazó panellel vagy szerelvénnyel vannak ellátva, amely a hálózaton keresztül képes a feladat-végrehajtás kezdeményezésére, és általánosan használt műszaki eljárásokkal fizikailag eltávolítható, leválasztható vagy kiiktatható az energiamérések végrehajtásához.

d)

Kiegészítő feldolgozásgyorsító (APA): olyan számítógép-bővítőkártya, amelyet a digitális előfeldolgozó általános célú bővítőaljzatába építenek be (például PCI csatlakozóba beépített grafikai feldolgozóegységen általános célú feldolgozást végző eszköz [GPGPU]).

1.5.5.

Hálózati csatlakozás: olyan csatlakozás, amely lehetővé teszi az információcserét a képkezelő berendezés és legalább egy külső tápellátással rendelkező eszköz között.

1.5.6.

Funkcionális kiegészítés: olyan adat- vagy hálózati interfész vagy egyéb alkotórész, amely funkciókat ad a képkezelő berendezés nyomtatóműve részére, és teljesítménybónusz figyelembevételére ad lehetőséget, amikor a termékek minősítésére az üzemmódra vonatkozó (OM) módszer segítségével kerül sor.

1.5.7.

Üzemmód (OM): a jelen előírások alkalmazásában az ENERGY STAR képkezelő berendezések vizsgálati módszerének 9. pontjában meghatározott különböző üzemállapotokban a (wattban mért) teljesítményfelvétel értékelésén keresztül a termékek energiateljesítményének összehasonlítására szolgáló módszer.

1.5.8.

Szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC): a jelen előírások alkalmazásában az ENERGY STAR képkezelő berendezések vizsgálati módszerének 8. pontjában meghatározott üzemszerű működés során egy meghatározott időszakban (kilowattórában mért) szokásos villamosenergia-fogyasztás értékelésén keresztül a termékek energiateljesítményének összehasonlítására szolgáló módszer.

1.5.9.

Nyomtatómű: a képkezelő berendezés alapvető egysége, amely a kép előállítását irányítja. A nyomtatómű a kommunikációs képességhez és a képfeldolgozáshoz funkcionális kiegészítőket igényel. A nyomtatómű funkcionális kiegészítők és egyéb alkatrészek nélkül nem képes képadatok feldolgozás céljára történő befogadására, és nem üzemképes.

1.5.10.

Alaptermék: egy adott termékmodell legegyszerűbb konfigurációja, amely a legkisebb számú rendelkezésre álló funkcionális kiegészítőt tartalmazza. Az opcionális összetevőket és tartozékokat nem tekintjük az alaptermék részének.

1.5.11.

Tartozék: olyan perifériás berendezés, amelyre az alaptermék működéséhez nincs szükség, de amellyel az a leszállítást megelőzően vagy azt követően a funkciók bővítése érdekében kiegészíthető. A tartozék külön, saját modellszám alatt, illetve a csomag vagy konfiguráció részeként, az alaptermékkel együtt is forgalmazható.

1.5.12.

Termékmodell: olyan képkezelő berendezés, amelyet egyedi modellszám vagy forgalmazási név alatt értékesítenek vagy forgalmaznak. A termékmodell alaptermékből vagy alaptermékből és tartozékokból állhat.

1.5.13.

Termékcsalád: olyan termékmodellek csoportja, amelyek (1) ugyanazon gyártó termékei, (2) azonos ENERGY STAR minősítési kritériumok hatálya alá tartoznak, és (3) alapkiépítésükben megegyeznek. A családon belüli termékmodellek legalább egy olyan jellemzőben vagy funkcióban különböznek egymástól, amely vagy (1) nincs hatással a termék teljesítményére az ENERGY STAR minősítési kritériumok tekintetében, vagy (2) a jelen előírásokban a termékcsaládon belüli elfogadható eltérésekként kerülnek meghatározásra. A képkezelő berendezéseket illetően a termékcsaládon belül az elfogadható eltérések magukban foglalják a következőket:

a)

szín;

b)

készülékház;

c)

bemeneti vagy kimeneti papírkezelő tartozékok;

d)

a képkezelő berendezés nyomtatóművével kapcsolatban nem álló elektronikai alkatrészek, beleértve az 1. és a 2. típusú digitális előfeldolgozókat is.

2.   Hatály

2.1.   Az érintett termékkör

2.1.1.

A 2.2. pontban felsorolt termékek kivételével ENERGY STAR minősítésre tarthatnak igényt mindazon, a képkezelő berendezések valamelyikének az 1.1. pontban található fogalommeghatározását kielégítő, a kereskedelemben kapható termékek, amelyek tápellátása (1) fali csatlakozóról, (2) adat- vagy hálózati kapcsolaton keresztül vagy (3) fali csatlakozóról és adat- vagy hálózati kapcsolaton keresztül egyaránt lehetséges.

2.1.2.

A képkezelő berendezések vagy a „TEC (a szokásos villamosenergia-fogyasztás szerint vizsgált)”, vagy pedig az „OM (üzemmód szerint vizsgált)” osztályokba sorolhatók az alábbi 1. táblázatban az ENERGY STAR értékeléstől függően.

1.   táblázat

A képkezelő berendezések értékelési módszerei

A berendezés típusa

Hordozóformátum

Nyomtatási technológia

ENERGY STAR értékelési módszer

Fénymásoló berendezés

Szabványméretű

Közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

TEC

Nagy

Közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

OM

Digitális sokszorosító

Szabványméretű

Stencil

TEC

Faxkészülék

Szabványméretű

Közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

TEC

Tintasugaras nyomtatás

OM

Levélbélyegző gép

Valamennyi

Közvetlen hőnyomtatás, elektrofotográfia, tintasugaras nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

OM

Többfunkciós eszköz

Szabványméretű

Nagyteljesítményű tintasugaras nyomtatás, közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

TEC

Tintasugaras nyomtatás, mechanikus nyomtatás

OM

Nagy

Közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, tintasugaras nyomtatás, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

OM

Nyomtató

Szabványméretű

Nagyteljesítményű tintasugaras nyomtatás, közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

TEC

Tintasugaras nyomtatás, mechanikus nyomtatás

OM

Nagy vagy kicsi

Közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, mechanikus nyomtatás, tintasugaras nyomtatás, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

OM

Kicsi

Nagyteljesítményű tintasugaras nyomtatás

TEC

Lapolvasó

Valamennyi

Nincs

OM

2.2.   Kizárt termékek

2.2.1.

A más termékekre vonatkozó ENERGY STAR előírások alá tartozó termékek nem jogosultak az ezen előírások szerinti minősítésre. Az előírások jelenleg érvényes, naprakész listája a www.eu-energystar.org weboldalon található.

2.2.2.

A következő feltételek közül legalább egyet kielégítő termékek nem jogosultak az ezen előírások szerinti ENERGY STAR minősítésre:

azok a termékek, amelyeket közvetlenül háromfázisú tápellátásról való működésre terveztek.

3.   A minősítés követelményei

3.1.   Értékes számjegyek és kerekítés

3.1.1.

Az összes számítást a közvetlenül mért (kerekítés nélküli) értékekkel kell elvégezni.

3.1.2.

Eltérő rendelkezés hiányában a határértékek betartását a közvetlenül mért vagy számított értékek alapján kell megállapítani, kerekítés alkalmazása nélkül.

3.1.3.

Az ENERGY STAR honlapon való adatszolgáltatás céljából megadott, közvetlenül mért vagy számított értékeket a vonatkozó határérték formátumának megfelelő legközelebbi értékes számjegyre kell kerekíteni.

3.2.   Általános követelmények

3.2.1.

Külső tápegység:

Ha a terméket egyfeszültségű külső tápegységgel szállítják, a külső tápegységnek meg kell felelnie a nemzetközi hatékonyságmegjelölési protokoll (International Efficiency Marking Protocol) V. szintű teljesítménykövetelményeinek, és szerepelnie kell rajta az V. szint jelzésének. A megjelölési protokollal kapcsolatban bővebb információ a www.energystar.gov/powersupplies weboldalon olvasható.

Az egykimenetű külső tápegységeknek meg kell felelniük az V. szintű követelményeknek, amikor a „Test Method for Calculating the Energy Efficiency of Single-Voltage External Ac-Dc and Ac-Ac Power Supplies (Egyfeszültségű váltakozó áramú-egyenáramú és váltakozó áramú-váltakozó áramú külső tápegységek energiahatékonyságának kiszámítására szolgáló vizsgálati módszer)” c., 2004. augusztus 11-i vizsgálati módszerrel vizsgálják őket.

A többkimenetű külső tápegységeknek meg kell felelniük az V. szintű követelményeknek, amikor az „EPRI 306 Generalized Internal Power Supply Efficiency Test Protocol, Rev. 6.6 (Az EPRI általános belső tápegység energiahatékonysági vizsgálati protokoll 6.6 felülvizsgált változata)” c. eljárás szerint vizsgálják őket. Az 1.2 változat szerint előírt 6.4.2 felülvizsgált változat használatával generált tápegységre vonatkozó adatok elfogadhatók, feltéve, hogy a vizsgálatot a 2.0. változat hatálybalépési időpontja előtt folytatták le.

3.2.2.

Kiegészítő, vezeték nélküli kézibeszélő: a kiegészítő, vezeték nélküli kézibeszélővel értékesített faxberendezéseknek és faxolásra képes többfunkciós eszközöknek ENERGY STAR minősítésű kézibeszélőt vagy olyan kézibeszélőt kell használniuk, amely az ENERGY STAR vizsgálati módszerrel végzett vizsgálaton megfelel az ENERGY STAR telefonokra vonatkozó előírásainak azon a napon, amelyen a képkezelő berendezés ENERGY STAR minősítést kap. A telefontermékekre vonatkozó ENERGY STAR előírások és vizsgálati módszer a www.energystar.gov/products honlapon találhatók.

3.2.3.

Funkcionálisan integrált többfunkciós eszköz: ha egy többfunkciós eszköz funkcionálisan integrált alkotórészek sorából áll (azaz a többfunkciós eszköz nem egyedülálló fizikai eszköz), valamennyi alkotórész mért energia- vagy villamosenergia-fogyasztásának kisebbnek kell lennie az ENERGY STAR minősítés többfunkciós eszközök energia- vagy villamosenergia-fogyasztására vonatkozó követelményeinél.

3.2.4.

Digitális előfeldolgozóra vonatkozó követelmények: a képkezelő berendezéssel együtt értékesített 1. vagy 2. típusú digitális előfeldolgozó szokásos villamosenergia-fogyasztását (TECDFE) az értékesítés időpontjában az alvó üzemmód nélküli digitális előfeldolgozókra vonatkozó 1. egyenlet, illetve az alvó üzemmóddal rendelkező előfeldolgozókra vonatkozó 2. egyenlet segítségével kell kiszámítani. Az eredményül kapott TECDFE érték nem haladhatja meg az adott digitális előfeldolgozó típusra a 2. táblázatban meghatározott megengedett legnagyobb TECDFE értékeket.

a)

A TEC értéket vagy a TECDFE-követelményeket teljesítő digitális előfeldolgozó üzemkész állapotbeli teljesítményfelvételét értelemszerűen figyelmen kívül kell hagyni, vagy ki kell vonni a képkezelő berendezés szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) és az üzemmódban (OM) felvett teljesítmény méréseiből.

b)

A 3.3.2. pont további részleteket ad a TECDFE értékek levonhatóságára vonatkozóan a szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) szempontjából vizsgált termékek esetében.

c)

A 3.4.2. pont további részleteket ad az üzemmód szerinti vizsgálat összefüggésében arra vonatkozóan, hogy a digitális előfeldolgozók teljesítménye milyen feltételekkel hagyható figyelmen kívül az alvó és a készenléti állapothoz tartozó teljesítményértékek meghatározása során.

1. egyenlet: A TECDFE számítása alvó üzemmód nélküli digitális előfeldolgozók esetében

Formula

ahol:

TECDFE a digitális előfeldolgozók kilowattórában (kWh) kifejezett és a legközelebbi 0,1 kWh-ra kerekített szokásos heti energiafogyasztása,

PDFE_READY a vizsgálati eljárás során wattban mért üzemkész állapotbeli teljesítményfelvétel.

2. egyenlet: A TECDFE számítása alvó üzemmóddal rendelkező digitális előfeldolgozók esetében

Formula

ahol:

TECDFE a digitális előfeldolgozók kilowattórában (kWh) kifejezett és a legközelebbi 0,1 kWh-ra kerekített szokásos heti energiafogyasztása,

PDFE_READY a digitális előfeldolgozó vizsgálati eljárás során wattban mért üzemkész állapotbeli teljesítményfelvétele,

PDFE_SLEEP a digitális előfeldolgozó vizsgálati eljárás során wattban mért alvó üzemmódbeli teljesítményfelvétele.

2.   táblázat

Megengedett legnagyobb TECDFE 1. és 2. típusú digitális előfeldolgozók esetében

Digitális előfeldolgozó kategória

A kategória leírása

Megengedett legnagyobb TECDFE

(kWh/hét, a legközelebbi 0,1 kWh/hét értékre kerekítve adatszolgáltatás céljából)

1. típusú digitális előfeldolgozó

2. típusú digitális előfeldolgozó

A

Az ENERGY STAR minősítés keretében A kategóriájúnak kell tekinteni valamennyi olyan digitális előfeldolgozót, amely nem felel meg a B kategória meghatározásának.

10,9

8,7

B

A B kategória szerinti minősítés érdekében a digitális előfeldolgozóknak rendelkezniük kell az alábbiakkal:

legalább 2 db fizikai központi feldolgozóegység (CPU) vagy 1 db CPU és legalább 1 db különálló kiegészítő feldolgozásgyorsító

22,7

18,2

3.3.   A szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) szempontjából vizsgált termékekkel szemben támasztott követelmények:

3.3.1.

Automatikus kétoldalas nyomtatás:

a)

Valamennyi, a szokásos villamosenergia-fogyasztásra (TEC) vonatkozó vizsgálati módszerrel vizsgált fénymásoló, többfunkciós eszköz és nyomtató esetében az automatikus kétoldalas nyomtatás képességének a 3. és a 4. táblázatban meghatározottak szerint jelen kell lennie a vásárlás időpontjában. Nem vonatkozik ez a követelmény azokra a nyomtatókra, amelyek rendeltetése speciális egyoldalas hordozókra való nyomtatás egyoldalas nyomtatás céljából (például öntapadós felületű papírcímkék, hőnyomtatáshoz való hordozók stb.).

3.   táblázat

A szokásos villamosenergia-fogyasztás szerint vizsgált (TEC) színes fénymásolók, többfunkciós eszközök és nyomtatók automatikus kétoldalas nyomtatási követelményei

A fekete-fehér termék vizsgálati módszer szerint számított előállítási sebessége, s (kép/perc)

Automatikus kétoldalas nyomtatási követelmény

s ≤ 19

Nincs

19 < s < 35

Az alaptermékbe építve vagy választható tartozékként

s ≥ 35

Az alaptermékbe építve


4.   táblázat

A szokásos villamosenergia-fogyasztás szerint vizsgált (TEC) fekete-fehér fénymásolók, többfunkciós eszközök és nyomtatók automatikus kétoldalas nyomtatási követelményei

A fekete-fehér termék vizsgálati módszer szerint számított előállítási sebessége, s (kép/perc)

Automatikus kétoldalas nyomtatási követelmény

s ≤ 24

Nincs

24 < s 37

Az alaptermékbe építve vagy választható tartozékként

s ≥ 37

Az alaptermékbe építve

b)

Amennyiben nem biztos, hogy egy adott termék automatikus kétoldalas tálcával kerül egy csomagban értékesítésre, a partnernek egyértelművé kell tennie a terméket kísérő dokumentumokban, a honlapján és az írásos intézményi értékesítési anyagokban, hogy a termék, noha teljesíti az ENERGY STAR energiahatékonysági követelményeket, csak akkor felel meg teljes mértékben azoknak, ha kétoldalas tálcával együtt kerül értékesítésre vagy használatra. Az EPA és az Európai Bizottság arra kéri a partnereket, hogy a következő szöveget használják ennek az üzenetnek a vevők felé történő eljuttatására: „Teljesíti az ENERGY STAR energiamegtakarítási követelményeket; a termék akkor teljes mértékben megfelelő, ha kétoldalas tálcával együtt kerül értékesítésre (vagy kétoldalas tálcával együtt használják).”

3.3.2.

Szokásos villamosenergia-fogyasztás: a 3. vagy a 4. egyenlet szerint számított szokásos energiafogyasztás (TEC) nem lehet nagyobb a 6. egyenlet szerint meghatározott megengedett legnagyobb TEC-nél (TECMAX).

a)

A 2. típusú digitális előfeldolgozók TECDFE szokásos villamosenergia-fogyasztására vonatkozóan a 2. táblázatban megadott követelménynek megfelelő 2. típusú digitális előfeldolgozóval rendelkező képkezelő berendezések esetében a digitális előfeldolgozó mért energiafogyasztását a belső energiaveszteség figyelembevétele érdekében el kell osztani 0,80-dal, majd az így kapott értéket a TECMAX-értékkel való összehasonlítás céljából le kell vonni a termék mért TEC értékéből. A digitális előfeldolgozó nem befolyásolhatja a képkezelő berendezés azon képességét, hogy kis energiaigényű üzemmódba lépjen, vagy abból kilépjen. A digitális előfeldolgozó energiafelhasználása csak akkor vonható le a szokásos villamosenergia-fogyasztásból, ha a digitális előfeldolgozó megfelel az 1. pontban foglalt fogalommeghatározásnak, és olyan önálló feldolgozóegységként működik, amely képes hálózaton keresztül feladat-végrehajtást indítani.

Példa: A nyomtató összes szokásos villamosenergia-fogyasztása (TEC) 24,50 kWh/hét, és a 3.2.4. pont szerint számított 2. típusú TECDFE értéke 9,0 kWh/hét. A TECDFE értéket ezután elosztjuk 0,80-dal a képkezelő berendezés belső, üzemkész állapotban bekövetkező energiaveszteségének figyelembevétele érdekében, ami 11,25 kWh/hét értéket eredményez. A bemeneti teljesítmény kiigazított értékét levonjuk a TEC értékből: 24,50 kWh/hét – 11,25 kWh/hét = 13,25 kWh/hét. Ezt követően a minősítési követelmény ellenőrzése érdekében a 13,25 kWh/hét értéket összehasonlítjuk a vonatkozó TECMAX értékkel.

b)

A nyomtatók, a faxkészülékek, a nyomtatási képességgel rendelkező digitális sokszorosítók és a nyomtatási képességgel rendelkező többfunkciós eszközök szokásos energiafogyasztását (TEC) a 3. egyenlet szerint kell számítani.

3. egyenlet: A nyomtatók, a faxkészülékek, a nyomtatási képességgel rendelkező digitális sokszorosítók és a nyomtatási képességgel rendelkező többfunkciós eszközök szokásos energiafogyasztásának (TEC) számítása

Formula,

ahol:

TEC a nyomtatók, a faxkészülékek, a nyomtatási képességgel rendelkező digitális sokszorosítók és a nyomtatási képességgel rendelkező többfunkciós eszközök kilowattórában (kWh) kifejezett és a legközelebbi 0,1 kWh-ra kerekített szokásos heti energiafogyasztása,

EJOB_DAILY a feladatok 5. egyenlet szerint számított és kWh-ban kifejezett napi energiaigénye,

EFINAL a vizsgálati eljárás során mért és kWh-ra átszámított végső energiafogyasztás,

NJOBS a feladatok vizsgálati eljárás során számított száma naponta,

tFINAL az alvó állapotba váltáshoz szükséges, a vizsgálati eljárás során mért és órára átszámított végső idő,

ESLEEP az alvó üzemmód vizsgálati eljárás során mért és kWh-ra átszámított energiafogyasztása, és

tSLEEP a vizsgálati eljárás során mért és órára átszámított alvóidő.

c)

A nyomtatók, a nyomtatási képességgel nem rendelkező digitális sokszorosítók és nyomtatási képességgel nem rendelkező többfunkciós eszközök szokásos villamosenergia-fogyasztását a 4. egyenlet szerint kell számítani.

4. egyenlet: A fénymásolók, a nyomtatási képességgel nem rendelkező digitális sokszorosítók és a nyomtatási képességgel nem rendelkező többfunkciós eszközök szokásos villamosenergia-fogyasztásának számítása

Formula,

ahol:

TEC a fénymásolók, a nyomtatási képességgel nem rendelkező digitális sokszorosítók és a nyomtatási képességgel nem rendelkező többfunkciós eszközök kilowattórában (kWh) kifejezett és a legközelebbi 0,1 kWh-ra kerekített szokásos heti energiafogyasztása,

EJOB_DAILY a feladatok 5. egyenlet szerint számított és kWh-ban kifejezett napi energiaigénye,

EFINAL a vizsgálati eljárás során mért és kWh-ra átszámított végső energiafogyasztás,

NJOBS a feladatok vizsgálati eljárás során számított száma naponta,

tFINAL az alvó állapotba váltáshoz szükséges, a vizsgálati eljárás során mért és órára átszámított végső idő,

EAUTO az automatikus kikapcsolási üzemmód a vizsgálati eljárás során mért és kWh-ra átszámított energiafogyasztása, és

tAUTO az automatikus kikapcsolás vizsgálati eljárás során mért és órára átszámított ideje.

d)

A feladatok napi energiaigényét az 5. egyenlet szerint kell számítani.

5. egyenlet: A feladatok napi energiaigényének számítása a szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) szempontjából vizsgált termékekre,

Formula,

ahol:

EJOB_DAILY a feladatok kilowattórában (kWh) kifejezett napi energiaigénye,

EJOBi az i-edik feladat vizsgálati eljárás során mért és kWh-ra átszámított energiaigénye, és

NJOBS a feladatok vizsgálati eljárás során számított száma naponta.

6. egyenlet: A megengedett legnagyobb szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) számítása,

Formula,

ahol:

TECMAX a megengedett legnagyobb szokásos villamosenergia-fogyasztás kilowattóra per hét (kWh/hét) mértékegységben, adatszolgáltatás céljából a legközelebbi 0,1 kWh/hét értékre kerekítve,

TECREQ az 5. táblázatban meghatározott megengedett legnagyobb szokásos villamosenergia-fogyasztás kWh-ban, és

AdderA3 az A3-as méret nyomtatására képes termékek esetében figyelembe vehető 0,3 kWh/hét energiabónusz.

5.   táblázat

Megengedett legnagyobb szokásos villamosenergia-fogyasztás az A3-energiabónusz figyelembevétele előtt (ha alkalmazandó)

Színkezelési képesség

A fekete-fehér termék vizsgálati módszer szerint számított előállítási sebessége, s

(kép/perc)

TECREQ

(kWh/hét, adatszolgáltatás céljából a legközelebbi 0,1 kWh/hét értékre kerekítve)

Fekete-fehér Nem többfunkciós eszköz

s ≤ 5

0,3

5 < s ≤ 20

Formula

20 < s ≤ 30

Formula

30 < s ≤ 40

Formula

40 < s ≤ 65

Formula

65 < s ≤ 90

Formula

s > 90

Formula

Fekete-fehér Többfunkciós eszköz

s ≤ 5

0,4

5 < s ≤ 30

Formula

30 < s ≤ 50

Formula

50 < s ≤ 80

Formula

s > 80

Formula

Színes Nem többfunkciós eszköz

s ≤ 10

1,3

10 < s ≤ 15

Formula

15 < s ≤ 30

Formula

30 < s ≤ 75

Formula

s >75

Formula

Színes Többfunkciós eszköz

s ≤ 10

1,5

10 < s ≤ 15

Formula

15 < s ≤ 30

Formula

30 < s ≤ 70

Formula

70 < s ≤ 80

Formula

s > 80

Formula

3.3.3.

A kiegészítő vizsgálati eredmények jelentésére vonatkozó követelmények

a)

A szokásos villamosenergia-fogyasztásra (TEC) vonatkozó vizsgálati módszer segítségével vizsgált valamennyi termék vonatkozásában jelenteni kell a feléledési időket a különböző üzemmódokból (Aktív 0, Aktív 1, Aktív 2) és az alapértelmezett késleltetési időt.

b)

A képkezelő berendezéssel értékesített 1. típusú digitális előfeldolgozók esetében jelenteni kell a digitális előfeldolgozó modelljének megnevezését/számát, az üzemkész állapotbeli teljesítményfelvételt, az alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételt és a TECDFE értékét, abban az esetben is, ha a digitális előfeldolgozót a 4.2.1. c) pont szerinti legnagyobb energiafelvételű konfigurációban nem vizsgálták a képkezelő berendezéssel együtt.

3.4.   Az üzemmód (OM) szempontjából vizsgált termékekkel szemben támasztott követelmények

3.4.1.

Több alvó üzemmód: ha egy termék képes automatikusan több egymást követő alvó üzemmódba is belépni, akkor a 3.4.3. pontban meghatározott, az alvó üzemmódba lépés alapértelmezett késleltetési idejére vonatkozó követelmények és a 3.4.4. pontban meghatározott, az alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételre vonatkozó követelmények szerinti minősítés céljából ugyanazt az alvó üzemmódot kell figyelembe venni.

3.4.2.

A digitális előfeldolgozóra vonatkozó követelmények: azon képkezelő berendezések esetében, amelyek digitális előfeldolgozója funkcionálisan integrált és a képkezelő berendezésről kapja a tápellátást, és amely teljesíti a 2. táblázatban található megfelelő legnagyobb TECDFE követelményt, a digitális előfeldolgozó felvett teljesítményét figyelmen kívül kell hagyni, figyelemmel a következő feltételekre:

a)

A digitális előfeldolgozó vizsgálati módszer alkalmazása során mért üzemkész állapotbeli teljesítményfelvételét el kell osztani 0,60-al a belső felvett-teljesítményveszteségek figyelembevétele érdekében.

1.

Az alvó üzemmódra vonatkozó követelmények: ha fenti a) pontban az eredő teljesítmény kisebb vagy egyenlő a képkezelő berendezés üzemkész állapotbeli vagy alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételével, akkor a teljesítményt ki kell hagyni a képkezelő berendezés mért üzemkész állapotbeli vagy alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételéből, amikor azt az alábbi 3.4.4. pontbeli alvó üzemmódra vonatkozó követelményekhez hasonlítják. Egyébként a digitális előfeldolgozó vizsgálati módszer alkalmazása során mért alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételét el kell osztani 0,60-dal, és ki kell hagyni a képkezelő berendezés üzemkész állapotbeli vagy alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételéből a követelményekkel való összevetés során.

2.

A készenléti állapotra vonatkozó követelmények: ha a fenti a) pontban az eredő teljesítmény kisebb vagy egyenlő a képkezelő berendezés üzemkész állapotbeli, alvó üzemmódbeli vagy kikapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételével, akkor a teljesítményt ki kell hagyni a képkezelő berendezés üzemkész állapotbeli, alvó üzemmódbeli vagy kikapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételéből, amikor azt az alábbi 3.4.5. pontbeli készenléti állapotra vonatkozó követelményekhez hasonlítják. Egyébként a digitális előfeldolgozó vizsgálati módszer alkalmazása során mért alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételét el kell osztani 0,60-dal, és ki kell hagyni a képkezelő berendezés üzemkész állapotbeli, alvó üzemmódbeli vagy kikapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételéből a követelmények teljesülésének ellenőrzése során.

b)

A digitális előfeldolgozó nem befolyásolhatja a képkezelő berendezés azon képességét, hogy kis energiaigényű üzemmódba lépjen, vagy abból kilépjen.

c)

E kizárás igénybevétele érdekében a digitális előfeldolgozónak meg kell felelnie az 1. pontban megadott fogalommeghatározásnak, és annak olyan különálló feldolgozóegységnek kell lennie, amely képes a hálózaton keresztül tevékenységet kezdeményezni.

Példák: Az 1. termék képkezelő berendezés, amely 2. típusú digitális előfeldolgozójának nincs külön alvó üzemmódja. A 2. típusú digitális előfeldolgozó mért üzemkész állapotbeli és alvó üzemmódbeli teljesítményfelvétele egyaránt 30 watt. A termék mért alvó üzemmódbeli teljesítményfelvétele 53 watt. Amikor kivonunk 50 wattot (30 watt/0,60) a termék mért alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételéből, azaz 53-ból, az eredményként kapott 3 watt a termék alvó üzemmódbeli teljesítményfelvétele az alábbi kritérium-határértékekkel való összevetésben.

A 2. termék képkezelő berendezés, amelynek 2. típusú digitális előfeldolgozója alvó üzemmódba lép, amikor a képkezelő berendezés a vizsgálat során alvó üzemmódba lép. A 2. típusú digitális előfeldolgozó mért üzemkész állapotbeli és alvó üzemmódbeli teljesítményfelvétele 30 watt, illetve 5 watt volt. A termék mért alvó üzemmódbeli teljesítményfelvétele 12 watt. Amikor kivonunk 50 wattot (30 watt/0,60) a termék mért alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételéből, azaz 12-ből, az eredmény -38 watt. Ebben az esetben ehelyett vonjunk ki 8,33 wattot (5 watt/0,60) a termék mért alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételéből, azaz 12-ből, ami 3,67 wattot eredményez, amelyet az alábbi kritérium-határértékekkel való összevetésben használunk.

3.4.3.

Alapértelmezett késleltetési idő: az alvó üzemmódba lépés mért alapértelmezett késleltetési ideje (tSLEEP) kisebb az alvó üzemmódba lépés 6. táblázatban meghatározott megengedett legnagyobb alapértelmezett késleltetési idejénél (tSLEEP_REQ) vagy egyenlő azzal, figyelemmel a következő feltételekre:

a)

A felhasználó nem módosíthatja az alvó üzemmódba lépés alapértelmezett késleltetési idejét úgy, hogy az meghaladja a legnagyobb készülékkésleltetési időt. Ezt a legnagyobb készülékkésleltetési időt a gyártónak kell beállítania 4 óra vagy annál kevesebb időtartamra.

b)

A többféle módon alvó üzemmódba lépni képes termékek adatainak jelentésekor és a termékek minősítésekor a partnereknek meg kell jelölniük azt az alvóüzemmód-szintet, amely automatikusan elérhető. Ha a termék képes automatikusan belépni az alvó üzemmód több, egymásra épülő szintjére is, akkor a gyártó határozhatja meg, hogy e szintek közül melyiket tekintsék minősítési alapnak; a megadott alapértelmezett késleltetési időnek azonban meg kell felelnie a használt szintnek.

c)

Az alapértelmezett késleltetési idő nem vonatkozik azokra az üzemmód (OM) szempontjából vizsgált termékekre, amelyek teljesíteni tudják az alvó üzemmódra vonatkozó követelményeket üzemkész állapotban.

6.   táblázat

Az üzemmód (OM) szempontjából vizsgált termékek alvó üzemmódba lépésének megkövetelt alapértelmezett késleltetési ideje

Terméktípus

Hordozóformátum

Fekete-fehér termék vizsgálati módszer szerint számított előállítási sebessége, s

(kép/perc vagy postai küldemény/perc)

Az alvó üzemmódba lépés megkövetelt alapértelmezett késleltetési ideje, tSLEEP_REQ

(perc)

Fénymásoló berendezés

Nagy

s ≤ 30

30

s > 30

60

Faxkészülék

Kicsi és szabványméretű

Valamennyi

5

Többfunkciós eszköz

Kicsi és szabványméretű

s ≤ 10

15

10 < s ≤ 20

30

s > 20

60

Nagy

s ≤ 30

30

s > 30

60

Nyomtató

Kicsi és szabványméretű

s ≤ 10

5

10 < s ≤ 20

15

20 < s ≤ 30

30

s > 30

60

Nagy

s ≤ 30

30

s > 30

60

Lapolvasó

Valamennyi

Valamennyi

15

Levélbélyegző gép

Valamennyi

s ≤ 50

20

50 < s ≤ 100

30

100 < s ≤ 150

40

s > 150

60

3.4.4.

Teljesítményfelvétel alvó üzemmódban: Az alvó üzemmód mért teljesítményfelvétele (PSLEEP) nem lehet nagyobb a 7. egyenlettel meghatározott megengedett legnagyobb alvó üzemmódbeli energiafogyasztásnál (PSLEEP_MAX), figyelemmel a következő feltételekre:

a)

Csak azok az interfészek tekinthetők funkcionális kiegészítőknek, amelyek jelen vannak, és amelyeket használnak a vizsgálat során, beleértve bármilyen faxinterfészeket is.

b)

A digitális előfeldolgozón keresztül kínált termékfunkciók nem tekinthetők funkcionális kiegészítőnek.

c)

A több funkciót is ellátó egyetlen interfész csak egyszer számolható.

d)

Bármely interfészt, amely több interfésztípus meghatározásának is megfelel, a vizsgálat során alkalmazott funkció szerint kell besorolni.

e)

Azon termékek esetében, amelyek üzemkész állapotban megfelelnek az alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételre vonatkozó követelményeknek, nincs szükség további automatikus fogyasztáscsökkentésre az alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételre vonatkozó követelmények teljesítéséhez.

7. egyenlet: Az üzemmód (OM) szempontjából vizsgált termékek megengedett legnagyobb alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételének számítása

Formula

ahol:

PSLEEP_MAX a wattban (W) kifejezett és a legközelebbi tizedwattra kerekített megengedett legnagyobb alvó üzemmódbeli teljesítményfelvétel,

PMAX_BASE az alapnyomtatómű 7. táblázat szerint meghatározott, wattban kifejezett megengedett legnagyobb alvó üzemmódbeli teljesítménye,

AdderINTERFACE a vizsgálat során használt, a gyártó által a 8. táblázatból kiválasztott, a faxolási képességet is magában foglaló felületi funkcionális kiegészítők miatti wattban kifejezett teljesítménybónusz,

n a vizsgálat során használt, a faxolási képességet is magában foglaló felületi funkcionális kiegészítők jelenléte miatt figyelembe vett teljesítménybónuszok darabszáma, amely legfeljebb 2 lehet,

AdderOTHER a vizsgálat során használt, a gyártó által a 8. táblázatból kiválasztott, a nem felületi funkcionális kiegészítők miatti wattban kifejezett teljesítménybónusz,

m a vizsgálat során használt, a nem felületi funkcionális kiegészítők jelenléte miatt figyelembe vett teljesítménybónuszok darabszáma, amelyre nem vonatkozik korlátozás.

7.   táblázat

Az alapnyomtatómű legnagyobb megengedett alvó üzemmódbeli teljesítménye

Terméktípus

Hordozó-formátum

Nyomási technológia

PMAX_BASE

(watt)

Mechanikus

Tintasugaras

Minden más

Nem értelmezhető

Fénymásoló berendezés

Nagy

 

 

x

 

8,2

Faxkészülék

Szabvány-méretű

 

x

 

 

0,6

Levélbélyegző gép

Nincs

 

x

x

 

5,0

Többfunkciós eszköz

Szabvány-méretű

x

x

 

 

0,6

Nagy

 

x

 

 

4,9

 

 

x

 

8,2

Nyomtató

Kicsi

x

x

x

 

4,0

Szabvány-méretű

x

x

 

 

0,6

Nagy

x

 

x

 

2,5

 

x

 

 

4,9

Lapolvasó

Bármilyen

 

 

 

x

2,5


8.   táblázat

A funkcionális kiegészítők miatti alvó üzemmódbeli teljesítménybónuszok

A kiegészítő típusa

A csatlakozás típusa

Legnagyobb adatsebesség, r

(Mbit/másodperc)

Részletek

A funkcionális kiegészítő miatti teljesítménybónusz

(watt)

Interfész

Vezetékes

r < 20

Ide tartozik: USB 1.x, IEEE 488, IEEE 1284/Parallel/Centronics, RS232

0,2

20 ≤ r < 500

Ide tartozik: USB 2.x, IEEE 1394/FireWire/i.LINK, 100Mb Ethernet

0,4

r ≥ 500

Ide tartozik: USB 3.x, 1G Ethernet

0,5

Bármilyen

Ide tartozik: flashmemóriakártya-/intelligenskártya-olvasók, kamera-illesztőfelületek, PictBridge

0,2

Fax-modem

Bármilyen

Csak faxkészülékekre és többfunkciós készülékekre vonatkozik.

0,2

Vezeték nélküli, rádiófrekvenciás

Bármilyen

Ide tartozik: Bluetooth, 802.11

2,0

Vezeték nélküli, infravörös

Bármilyen

Ide tartozik: IrDA

0,1

Vezeték nélküli kézi-beszélő

Nincs

Nincs

A képkezelő berendezés vezeték nélküli kézibeszélő segítségével történő kommunikációra való képessége. Csak egyszer szerepelhet, függetlenül attól, hogy a termék kialakítása szerint hány vezeték nélküli kézibeszélő kezelésére alkalmas. Nem vonatkozik magának a vezeték nélküli kézibeszélőnek a teljesítményfelvételi követelményeire.

0,8

Memória

Nincs

Nincs

A képkezelő berendezésben az adattárolásra rendelkezésre álló belső kapacitásra vonatkozik. Ez a bővítmény a belső memória összes mennyiségére vonatkozik, és a RAM-nak megfelelően arányosítani kell. Ez a kiegészítő nem vonatkozik a merevlemezre vagy a flashmemóriára.

0,5/GB

Lap-olvasó

Nincs

Nincs

Csak a többfunkciós készülékekre és fénymásolókra vonatkozik.

Ide tartoznak: hidegkatódos fénycsövet (CCFL) vagy egyéb technológiát, például fénykibocsátó diódát (LED), halogént, melegkatódos fénycsövet (HCFT), xenont vagy fénycsövet (TL) alkalmazó technológiák (Csak egyszer szerepelhet, tekintet nélkül a lámpa méretére vagy az alkalmazott lámpák/égők számára.)

0,5

Táp-egység

Nincs

Nincs

A tintasugaras és mechanikus nyomtatási technológiákat alkalmazó, az adattáblán szereplő, 10 wattnál nagyobb kimeneti teljesítménnyel (POUT) rendelkező levélbélyegző gépek és szabványméretű termékek belső és külső tápegységeire is vonatkozik.

0,02 ×

(POUT – 10,0)

Érintőpanel-kijelző

Nincs

Nincs

A fekete-fehér és a színes érintőpanel-kijelzőkre is vonatkozik.

0,2

Belső lemezmeghajtók

Nincs

Nincs

Magában foglal bármilyen nagykapacitású tárolóterméket, beleértve a merevlemez- és szilárdtestmeghajtókat is. Nem tartalmazza a külső meghajtók csatlakozófelületeit.

0,15

3.4.5.

Teljesítményfelvétel készenléti üzemmódban: a vizsgálati eljárás során mért készenléti üzemmódbeli teljesítményfelvétel, amely az üzemkész állapotbeli, az alvó üzemmódbeli és a kikapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvétel közül a legkisebb, legfeljebb a 9. táblázatban meghatározott legnagyobb készenléti teljesítményfelvétel lehet, figyelemmel a következő feltételre.

A képkezelő berendezésnek bármely más, hozzá csatlakoztatott eszköz (például gazdagép) állapotától függetlenül teljesítenie kell a készenléti teljesítményfelvételre vonatkozó követelményt.

9.   táblázat

Legnagyobb készenléti teljesítményfelvételre vonatkozó követelmény

Terméktípus

Megengedett legnagyobb készenléti teljesítményfelvétel

(watt)

Valamennyi üzemmód (OM) szempontjából vizsgált termék

0,5

4.   Vizsgálatok

4.1.   Vizsgálati módszerek

A képkezelő berendezések vizsgálatakor az ENERGY STAR minősítés alkalmazhatóságát a 10. táblázatban meghatározott vizsgálati módszerek alapján kell megállapítani.

10.   táblázat

Az ENERGY STAR minősítés vizsgálati módszerei

Terméktípus

Vizsgálati módszer

Valamennyi termék

ENERGY STAR Imaging Equipment Test Method, Rev. May-2012 (Képkezelő berendezések ENERGY STAR vizsgálati módszere, 2012. májusi átdolgozás)

4.2.   A bevizsgáláshoz szükséges készülékek száma

4.2.1.

A vizsgálatra az alábbi követelmények szerint kell kiválasztani a reprezentatív modelleket:

a)

különálló termékmodell minősítésekor az a termék tekintendő reprezentatív modellnek, amelyet változatlan konfigurációval kívánnak forgalmazni és ENERGY STAR címkével ellátni;

b)

1. típusú digitális előfeldolgozót nem tartalmazó termékcsalád minősítésekor a családon belül a legnagyobb energiafelvételű konfigurációt kell reprezentatív modellnek tekinteni. A családon belüli bármely modell bármilyen későbbi sikertelen vizsgálata (például ellenőrző vizsgálat részeként) kihatással van a családon belüli valamennyi modellre;

c)

1. típusú digitális előfeldolgozót tartalmazó termékcsalád minősítésekor a családon belül a legnagyobb energiafelvételű konfigurációval rendelkező képkezelő berendezést és a legnagyobb energiafelvételű digitális előfeldolgozót kell vizsgálni minősítés céljából. A családon belüli bármely modell és a képkezelő berendezéssel értékesített valamennyi 1. típusú digitális előfeldolgozó, beleértve a képkezelő berendezéssel nem vizsgáltakat is, bármilyen későbbi sikertelen vizsgálata (például ellenőrző vizsgálat részeként) kihatással van a családon belüli valamennyi modellre. 1. típusú digitális előfeldolgozót nem tartalmazó képkezelő berendezések nem adhatók hozzá ehhez a termékcsaládhoz minősítés céljából, és azokat 1. típusú digitális előfeldolgozó nélküli, külön családként kell minősíteni.

4.2.2.

A vizsgálatra az egyes reprezentatív modellek egy készülékét kell kiválasztani.

4.3.   Nemzetközi piaci minősítés

A termékeket arra a bemeneti feszültség/frekvencia kombinációra kell bevizsgálni minősítés céljából, amelyen az adott piacon ENERGY STAR minősítettként értékesítik és hirdetik majd.

5.   Felhasználói felület

A gyártók számára kifejezetten ajánlott, hogy termékeiket az „IEEE 1621: Standard for User Interface Elements in Power Control of Electronic Devices Employed in Office/Consumer Environments (IEEE 1621: Irodai és fogyasztói környezetben használt elektronikus eszközök teljesítményszabályozásához alkalmazott felhasználói felület elemei szabvány)” c. felhasználói interfész szabványnak megfelelően tervezzék. További részletek a http://eetd.LBL.gov/Controls címen találhatók.

6.   Időbeli hatály

Hatálybalépés napja: a képkezelő berendezésekre vonatkozó ENERGY STAR előírások 2.0. változata 2014. január 1-jén lép hatályba. Az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez egy adott termékmodellnek a modell gyártásakor érvényes ENERGY STAR előírásoknak kell megfelelnie. A gyártási dátum az egyes termékekre értendő, és az a dátum, amikor az adott termék teljes egészében összeszereltnek tekinthető.

6.1.

Az előírások jövőbeli felülvizsgálata: az EPA és az Európai Bizottság fenntartja a jogot ezen előírások módosítására, amennyiben technológiai és/vagy piaci változások befolyásolják azok hasznosságát a fogyasztók, az ipar vagy a környezet számára. A jelenlegi stratégiának megfelelően ezen előírások felülvizsgálatára az érdekeltekkel lefolytatott konzultáció keretében kerül sor. Ezen előírások felülvizsgálatával összefüggésben felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ENERGY STAR minősítést a termékmodell nem szerzi meg automatikusan teljes életciklusára.

6.2.

A jövőbeli felülvizsgálat lehetséges tárgya

a)

A vizsgálati módszerek változásai: az EPA, a DOE és az Európai Bizottság folytatja a helyettesítő képesség képkezelő berendezések hardvereiben történő megvalósításának ellenőrzését, és mérlegeli egy vizsgálati módszer kidolgozását egy hálózati proxykiszolgáló jelenlétének meghatározásához (például az ECMA-393 ProxZzzy for Sleeping Hosts [ECMA-393 ProxZzzy alvó állapotú gazdaszámítógépek számára] c. szabványnak megfelelő hálózati proxy kiszolgáló). Az EPA, a DOE és az Európai Bizottság értékelni fogja az üzemmód (OM) szempontjából vizsgált termékek szállításkori állapot szerinti termék-előállítási sebessége, az alvó vagy kikapcsolt üzemmódból való feléledési ideje, valamint a megszokott hálózati események által okozott, alvó üzemmódból való felébredése mérésének és adatszolgáltatásának lehetőségét is.

b)

A szokásos villamosenergia-fogyasztásra (TEC) vonatkozó követelmények kilowattóra/év mértkegységben kifejezve: az EPA és az Európai Bizottság olyan oszlopokkal bővítette a szokásos villamosenergia-fogyasztásra (TEC) vonatkozó táblázatokat, amelyek a jelenleg használt kilowattóra/hét mellett kilowattóra/év mértékegységben is kifejezik a követelményeket. Noha ez csupán tájékoztatási célokat szolgál, az EPA és az Európai Bizottság mérlegelni fogja azt, hogy ezt a mértékegységet tegye a szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) egyetlen kifejezési módjává az előírások egy jövőbeli átdolgozásánál az adatszolgáltatási pontossággal és más ENERGY STAR termékekkel való összehasonlításokkal (amelyekre vonatkozó adatszolgáltatás jellemzően kilowattóra/évben történik) kapcsolatos problémák kezeléseként.

c)

A papírtól eltérő hordozók nyomtatására és beolvasására szolgáló berendezések: az EPA és az Európai Bizottság gyakran kap kérdést papírtól eltérő hordozókra nyomtató vagy azokat beolvasó termékek (például szövet, mikrofilm stb.) minősítését illetően, és szívesen fogad adatokat azok energiafogyasztására vonatkozóan. Ezek az adatok támogatnák az előírások jövőbeli változatában az ezekre a termékekre vonatkozó követelmények kidolgozását.

d)

Szakmai felhasználású termékek (nagy sebességű, szokásos villamosenergia-fogyasztás [TEC] szempontjából vizsgált termékek a nehezebb, nagyobb papírra való nyomtatáshoz): az EPA és az Európai Bizottság értesült arról, hogy néhány nagy sebességű szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) szempontjából vizsgált termékkel szemben további követelmények állnak fenn a nagyobb és nehezebb papír kezelése érdekében. Az EPA és az Európai Bizottság mérlegelni fogja ezek elkülönítését külön kategóriába az előírások jövőbeli változatában.

e)

A követelmények szétválasztása a szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) alapú kategóriákban: az EPA és az Európai Bizottság a képkezelő berendezésekre vonatkozó előírások 1. és 2. változatában feltételezte, hogy a színes termékek fokozottabb összetettségük miatt magasabb szokásos villamosenergia-fogyasztásúak, mint a fekete-fehér termékek, és hogy a többfunkciós berendezések magasabb szokásos villamosenergia-fogyasztásúak, mint az egyfunkciósak. A szokásos villamosenergia-fogyasztással (TEC) kapcsolatos követelmények szerkezete ezen összefüggés megvilágítása érdekében került kialakításra. Az EPA és az Európai Bizottság azonban nemrég megtudta, hogy a színes többfunkciós eszközök – prémium termékek – olyan energiamegtakarítási funkciókat tartalmazhatnak, amelyek a fekete-fehér nem többfunkciós eszközökénél kisebbre csökkentik az energiafogyasztásukat. Az EPA és az Európai Bizottság ezért mérlegelni fogja a szokásos villamosenergia-fogyasztással (TEC) kapcsolatos követelmények leválasztását a jövőben, hogy elismerje a legjobban teljesítőket a szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) alapú kategóriák között.

f)

A hatály újraértékelése: az EPA és az Európai Bizottság újra felmérheti a képkezelő berendezések jelenlegi piacát annak meghatározására, hogy az előírásokban szereplő termékek jelenlegi köre még releváns-e, és az ENERGY STAR címke továbbra is differenciálja-e a piacot valamennyi termékosztályban, amelyre kiterjed.

g)

A kétoldalas nyomtatás követelményeinek kiterjesztése: az EPA és az Európai Bizottság újra felmérheti az alaptermékbe épített kétoldalas nyomtatásra vonatkozó követelményeket, és mérlegelheti, hogy hogyan tehetők az opcionális követelmények szigorúbbá. A követelmények olyan megváltoztatása, amely az alapnyomtatóműbe épített kétoldalas nyomtatásra képes termékek nagyobb lefedését eredményezi, csökkentheti a papírfelhasználást.

D. Függelék

Vizsgálati módszer a képkezelő berendezések energiafelhasználásának meghatározására

1.   Áttekintés

A következő vizsgálati módszert kell alkalmazni annak meghatározására, hogy a termék megfelel-e az ENERGY STAR képkezelő berendezésekre vonatkozó alkalmassági követelményeknek.

2.   Alkalmazási kör

Az ENERGY STAR vizsgálati követelmények az értékelt termékek funkcióinak körétől függnek. A 11. táblázat a jelen dokumentum egyes pontjai alkalmazhatóságának meghatározására szolgál.

11.   táblázat

A vizsgálati eljárás alkalmazhatósága

Terméktípus

Hordozóformátum

Nyomtatási technológia

ENERGY STAR értékelési módszer

Fénymásoló

Szabványméretű

Közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

Szokásos energiafogyasztás (TEC)

Nagy

Közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

Üzemmód (OM)

Digitális sokszorosító

Szabványméretű

Stencil

TEC

Faxkészülék

Szabványméretű

Közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

TEC

Tintasugaras nyomtatás

OM

Levélbélyegző gép

Valamennyi

Közvetlen hőnyomtatás, elektrofotográfia, tintasugaras nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

OM

Többfunkciós eszköz

Szabványméretű

Nagyteljesítményű tintasugaras nyomtatás, közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

TEC

Tintasugaras nyomtatás, mechanikus nyomtatás

OM

Nagy

Közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, tintasugaras nyomtatás, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

OM

Nyomtató

Szabványméretű

Nagyteljesítményű tintasugaras nyomtatás, közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

TEC

Tintasugaras nyomtatás, mechanikus nyomtatás

OM

Nagy vagy kicsi

Közvetlen hőnyomtatás, festékszublimációs nyomtatás, elektrofotográfia, mechanikus nyomtatás, tintasugaras nyomtatás, szilárd tintás nyomtatás, közvetett hőnyomtatás

OM

Kicsi

Nagyteljesítményű tintasugaras nyomtatás

TEC

Lapolvasó

Valamennyi

Nincs

OM

3.   Fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában az e dokumentumban használt összes kifejezés az ENERGY STAR képkezelő berendezésekre vonatkozó alkalmassági kritériumokban szereplő fogalommeghatározásokkal van összhangban.

4.   A vizsgálat összeállítása

A vizsgálat általános összeállítása

4.1.

A vizsgálat összeállítása és műszerek: a vizsgálat összeállításának és a műszereknek a jelen eljárás minden részében meg kell felelniük az International Electrotechnical Commission (IEC) Standard 62301, Ed. 2.0, „Measurement of Household Appliance Standby Power”, Section 4, „General Conditions for Measurements.” (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság [IEC] 62301 sz. szabvány, 2.0 kiadás, „Háztartási készülékek készenléti teljesítményfelvételének mérése”) c. szabvány 4. pontjának („Általános mérési követelmények”). Ellentmondó követelmények esetén az ENERGY STAR vizsgálati módszer elsőbbséget élvez.

4.2.

Váltakozó áramú feszültségforrás: azokat a termékeket, amelyeket váltakozó áramú tápforrásról szeretnének működtetni, az adott piacnak megfelelő feszültségforrásra kell csatlakoztatni, a 12. és a 13. táblázat szerint.

a)

A külső tápegységekkel szállított termékeket először a külső tápegységhez, majd pedig a 12. vagy a 13. táblázatban meghatározott feszültségforráshoz kell csatlakoztatni.

b)

Ha egy termék minősítése szerint olyan feszültség/frekvencia kombinációban működik egy meghatározott piacon, amely különbözik annak a piacnak a feszültség/frekvencia kombinációjától (például 230 volt [V], 60 hertz [Hz] Észak-Amerikában), a készüléket a gyártó által arra a készülékre megállapított feszültség/frekvencia kombinációban kell vizsgálni. Az alkalmazott feszültség/frekvencia kombinációt jelenteni kell.

12.   táblázat

Az adattáblán szereplő legfeljebb 1 500 watt névleges teljesítményű termékek felvett teljesítményére vonatkozó követelmények

Piac

Feszültség

Feszültség-tűrés

Legnagyobb teljes harmonikus torzítás

Frekvencia

Frekvenciatűrés

Észak-Amerika, Tajvan

115 V váltakozó áram

+/- 1,0 %

2,0 %

60 Hz

+/- 1,0 %

Európa, Ausztrália, Új-Zéland

230 V váltakozó áram

+/- 1,0 %

2,0 %

50 Hz

+/- 1,0 %

Japán

100 V váltakozó áram

+/- 1,0 %

2,0 %

50 Hz/60 Hz

+/- 1,0 %


13.   táblázat

Az adattáblán szereplő több mint 1 500 W névleges teljesítményű termékek felvett teljesítményére vonatkozó követelmények

Piac

Feszültség

Feszültség-tűrés

Legnagyobb teljes harmonikus torzítás

Frekvencia

Frekvenciatűrés

Észak-Amerika, Tajvan

115 V váltakozó áram

+/- 4,0 %

5,0 %

60 Hz

+/- 1,0 %

Európa, Ausztrália, Új-Zéland

230 V váltakozó áram

+/- 4,0 %

5,0 %

50 Hz

+/- 1,0 %

Japán

100 V váltakozó áram

+/- 4,0 %

5,0 %

50 Hz/60 Hz

+/- 1,0 %

4.3.

Alacsony feszültségű egyenáramú bemeneti teljesítmény:

a)

A termékek csak akkor táplálhatók alacsony feszültségű egyenáramú áramforrásból (például hálózati vagy adatkapcsolaton keresztül), ha az egyenáramú áramforrás a termék egyetlen elfogadható áramforrása (azaz nem áll rendelkezésre váltakozó áramú dugasz vagy külső tápegység).

b)

Az alacsony feszültségű egyenárammal táplált terméket a vizsgálathoz az egyenáramú tápellátás váltakozó áramú áramforrásával kell konfigurálni (például váltakozó árammal táplált univerzális soros sín [USB] elosztóhely).

A vizsgálat célját szolgáló egyenáramú tápellátás váltakozó áramú áramforrását rögzíteni és jelenteni kell valamennyi vizsgálat esetén.

c)

A vizsgált termék teljesítménye a jelen módszer 5. pontja szerint mért következő elemeket tartalmazza:

1.

az alacsony feszültségű egyenáramú áramforrás váltakozó áramú teljesítményfelvétele wattban, ha a vizsgált termék fogyasztóként (PL) rá van kapcsolva; és

2.

az alacsony feszültségű egyenáramú áramforrás váltakozó áramú teljesítményfelvétele wattban fogyasztó nélkül (PS).

4.4.

Környezeti hőmérséklet: a környezeti hőmérsékletnek 23 ± 5 °C-nak kell lennie.

4.5.

Relatív páratartalom: a relatív páratartalomnak 10 % és 80 % között kell lennie.

4.6.

Wattmérő: a wattmérőknek a következő tulajdonságokkal kell rendelkezniük:

a)

Minimális frekvenciaátvitel: 3,0 kHz

b)

Minimális tizedesjegy-pontosság:

1.

0,01 W a 10 W-nál kisebb mérési értékeknél;

2.

0,1 W a 10–100 W mérési értékeknél;

3.

1 W a 100 W–1,5 kW mérési értékeknél; és

4.

10 W az 1,5 kW-nál nagyobb mérési értékeknél.

5.

Az összesített-teljesítmény-méréseknek olyan tizedesjegy-pontosságúnak kell lenniük, amely megfelel az átlagos teljesítményre átváltott ezen értékeknek. Összesítettenergiafogyasztás-méréseknél a szükséges pontosságot meghatározó érdemi érték a mérési időszak alatti legnagyobb teljesítmény értéke, nem pedig az átlag, mivel ez az a maximum, ami meghatározza a mérőberendezést és annak összeállítását.

4.7.

Mérési bizonytalanság (18):

a)

A legalább 0,5 W-os mérések bizonytalansága 2 % vagy kisebb a 95 %-os konfidenciaszinten.

b)

Az 0,5 W-nál kisebb mérések bizonytalansága 0,02 W vagy kisebb a 95 %-os konfidenciaszinten.

4.8.

Időmérés: az időmérések szabványos stopperórával vagy más, legalább 1 másodperc bontású időmérő eszközzel végezhetők el.

4.9.

Papírra vonatkozó előírások:

a)

A szabványformátumú termékeket a 14. táblázat szerint kell vizsgálni.

b)

A nagy, a kicsi és a leporelló formátumú termékeket bármely kompatibilis papírméret használatával kell vizsgálni.

14.   táblázat

A papírméretre és a súlyra vonatkozó követelmények

Piac

Papírméret

Alapsúly

(g/m2)

Észak-Amerika/Tajvan

8,5″ × 11″

75

Európa/Ausztrália/Új-Zéland

A4

80

Japán

A4

64

5.   Alacsony feszültségű egyenáramú áramforrás mérése valamennyi termék esetében

5.1.

Csatlakoztassa az egyenáramú áramforrást a wattmérőhöz és a releváns váltakozó áramú tápfeszültséghez a 12. táblázatban meghatározottak szerint.

5.2.

Ellenőrizze, hogy az egyenáramú áramforrás terheletlen.

5.3.

Hagyja, hogy az egyenáramú áramforrás legalább 30 percen keresztül stabilizálódjon.

5.4.

Az IEC 62301 Ed. 1.0 szerint mérje meg és jegyezze fel a terheletlen egyenáramú felvett teljesítményt.

6.   A vizsgált eszköz vizsgálat előtti konfigurációja valamennyi termék esetében

6.1.   Általános konfiguráció

6.1.1.

A termék előállítási sebessége a számításokhoz és adatszolgáltatáshoz: a termék előállítási sebességének valamennyi számításhoz és az adatszolgáltatáshoz a gyártó által feltüntetett legnagyobb sebesség az alábbi kritériumok szerinti, kép/percben kifejezve, és a legközelebbi egész számra kerekítve.

a)

Szabványméretű termékek esetében általában az egy A4-es vagy 8,5″ × 11″-es (21,59 × 27,94 cm) méretű, egy oldalán egy perc alatt nyomtatott/másolt/beolvasott lap 1-gyel (kép/perc) egyenlő.

Kétoldalas üzemmódban az egy A4-es vagy 8,5″ × 11″-es (21,59 × 27,94 cm) méretű, mindkét oldalán egy perc alatt nyomtatott/másolt/beolvasott lap 2-vel (kép/perc) egyenlő.

b)

Valamennyi termék esetében a termék előállítási sebessége a következőkön alapul:

1.

a gyártó által feltüntetett nyomtatási sebesség, kivéve, ha a termék nem tud nyomtatni, amely esetben

2.

a gyártó által feltüntetett másolási sebesség, kivéve, ha a termék nem tud nyomtatni vagy másolni, amely esetben

3.

a gyártó által feltüntetett beolvasási sebesség.

4.

Amikor a gyártó szándékában áll a termék minősítése egy bizonyos piacon olyan vizsgálati eredmények felhasználásával, amelyek a terméket más papírméretekkel minősítették egy másik piacon (például A4-es a 8,5″ × 11″-es mérettel szemben), és ha annak a 15. táblázat szerint meghatározott legnagyobb feltüntetett sebességei eltérnek, amikor más papírméreteken állít elő képeket, a legnagyobb sebességet kell használni.

15.   táblázat

A termék előállítási sebességének kiszámítása szabvány-, kicsi és nagy formátumú termékek esetén a levélbélyegző gép kivételével

Hordozóformátum

Hordozóméret

Termék előállítási sebessége, s

(kép/perc)

Ahol:

sP a legnagyobb feltüntetett fekete-fehér előállítási sebesség kép/percben kifejezve az adott hordozó feldolgozásakor,

w a hordozó szélessége méterben kifejezve (m),

a hordozó hossza méterben kifejezve (m).

Szabványméretű

8,5″ × 11″

sP

A4

sP

Kicsi

4″ × 6″

0,25 × sP

A6

0,25 × sP

Kisebb, mint A6 vagy 4″ × 6″

16 × w × × sP

Nagy

A2

4 × sP

A0

16 × sP

c)

Leporelló termékek esetén a termék előállítás sebességét a 8. egyenlet szerint kell kiszámítani.

8. egyenlet: A termék előállítási sebességének számítása

Formula

ahol:

s a termék előállítási sebessége kép/percben kifejezve,

w a hordozó szélessége méterben kifejezve (m),

sL a legnagyobb feltüntetett fekete-fehér előállítási sebesség méter/percben kifejezve.

d)

Levélbélyegző gépek esetén a termék előállítási sebességét postai küldemény/perc mértékegységben kell jelenteni.

e)

Valamennyi számításhoz és a minősítéshez alkalmazott, fent számított termék-előállítási sebesség nem lehet ugyanaz, mint a vizsgálathoz alkalmazott termék-előállítási sebesség.

6.1.2.

Szín: a színes képkezelésre képes termékeket fekete-fehér (fekete) képek készítésével kell vizsgálni.

a)

A fekete tintát nem tartalmazó termékeknél kikevert feketét kell használni.

Hálózati csatlakozások: a leszállításkor hálózati csatlakoztatásra képes termékeket hálózathoz kell csatlakoztatni.

b)

A termékeket csak egy hálózati vagy adatkapcsolathoz kell csatlakoztatni a vizsgálat időtartamára.

Csak egy számítógép csatlakoztatható a vizsgált termékhez, akár közvetlenül, akár hálózaton keresztül.

c)

A hálózati csatlakozás típusa a vizsgált termék jellemzőitől függ, és a 16. táblázatban felsorolt legfelső, a készüléken leszállításkor megtalálható csatlakozásnak kell lennie.

16.   táblázat

A vizsgálatban használandó hálózati vagy adatkapcsolatok

A vizsgálatban való használat elsőbbségi sorrendje (ha tartalmazza a vizsgált termék)

Kapcsolatok valamennyi termék számára

1

Ethernet – 1 Gb/s

2

Ethernet – 100/10 Mb/s

3

USB 3.x

4

USB 2.x

5

USB 1.x

6

RS232

7

IEEE 1284 (19)

8

Wi-Fi

9

Egyéb vezetékes – a leggyorsabbtól a leglassabbig terjedő elsőbbségi sorrendben

10

Egyéb vezeték nélküli – a leggyorsabbtól a leglassabbig terjedő elsőbbségi sorrendben

11

Ha semelyik sem a fentiek közül, végezze a vizsgálatot azzal a csatlakozással, amelyet az eszköz biztosít (vagy semmivel)

d)

A fenti 6.1.2. c) pont szerint az Ethernethez csatlakoztatott és az Energiahatékony Ethernetet (IEEE Standard 802.3az) (20) támogatni képes termékeket olyan hálózati kapcsolóhoz vagy routerhez kell csatlakoztatni a vizsgálat időtartamára, amely szintén támogatja az Energiahatékony Ethernetetet.

e)

Valamennyi esetben jelenteni kell a vizsgálat során használt csatlakozás típusát.

Szerviz/karbantartási üzemmódok: a vizsgált termékeknek a vizsgálat során soha nem szabad szerviz/karbantartási üzemmódokban lenniük, beleértve a színbeállítást is.

f)

A szerviz/karbantartási üzemmódokat le kell tiltani a vizsgálat előtt.

g)

A gyártóknak részletes utasításokat kell adniuk arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a szerviz/karbantartási üzemmódokat letiltani, ha ezt az információt nem tartalmazza a vizsgált termékkel csomagolt termékdokumentáció, vagy az nem könnyen hozzáférhető online.

h)

Ha a szerviz/karbantartási üzemmódok nem tilthatók le, és a szerviz/karbantartási üzemmód egy olyan feladat során aktiválódik, amely nem az első feladat, a feladatnak a szerviz/karbantartási üzemmódban kapott eredményei egy helyettesítő feladat eredményeivel cserélhetők le. Ebben az esetben a helyettesítő feladatot közvetlenül a 4. feladatot követően kell beilleszteni a vizsgálati eljárásba, és jelenteni kell a helyettesítő feladat felvételét. Mindegyik feladat 15 percig tart.

6.2.   A faxkészülékek konfigurációja

Valamennyi olyan faxolásra képes faxkészüléket és többfunkciós eszközt, amely telefonvonalhoz csatlakozik, telefonvonalhoz kell csatlakoztatni a vizsgálat során a 16. táblázatban meghatározott hálózati csatlakozáson kívül, ha a vizsgált termék hálózatba csatlakoztatható.

a)

Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre üzemi telefonvonal, vonalszimulátor használható helyettesítőként.

b)

Csak faxkészülékeket kell vizsgálni a faxolási képesség használatával.

A faxkészülékeket mindig feladatonként egy képpel kell vizsgálni.

6.3.   Digitális sokszorosítók konfigurálása

A digitális sokszorosítókat a lentebb jelzettek kivételével a leszállításkori képességeiktől függően nyomtatóként, fénymásolóként vagy többfunkciós eszközként kell konfigurálni és vizsgálni.

a)

A digitális sokszorosítókat a legnagyobb feltüntetett sebességen kell vizsgálni, ugyanezt a sebességet kell használni a vizsgálat elvégzésé céljából a feladat méretének meghatározásához, nem pedig a leszállításkori alapértelmezett sebességet, ha ez attól különbözik.

b)

A digitális sokszorosítók esetén csak egy eredeti kép lehet.

7.   A vizsgált eszköz vizsgálat előtti inicializálása valamennyi termék esetében

Általános inicializálás

A vizsgálat megkezdése előtt a vizsgált eszközt a következők szerint kell inicializálni:

a)

Állítsa össze a vizsgált eszközt a gyártó használati utasításának vagy dokumentációjának utasításai szerint.

1.

Az alaptermékkel szállított és a végfelhasználó által felszerelendő vagy felerősítendő tartozékokat, mint például a papírforrást a termékmodell rendeltetése szerint kell felszerelni. Papírt kell behelyezni valamennyi, a vizsgálathoz meghatározott papír tárolására kijelölt papírforrásba, és a vizsgált terméknek az alapértelmezett papírforrásból kell papírt vennie a papírforrás szállításkori beállításaival.

2.

Ha a termék – akár közvetlenül, akár hálózaton keresztül – számítógéphez van csatlakoztatva a vizsgálat során, a jelen vizsgálati módszer eltérő meghatározása hiányában a számítógépnek a gyártó vizsgálat időpontjában rendelkezésre álló alapértelmezett meghajtóprogramja legújabb verzióját kell futtatnia, olyan beállítások alkalmazásával, amelyek megfelelnek a szállításkori alapértelmezett beállításoknak. Rögzíteni kell a nyomtatómeghajtó vizsgálathoz használt verzióját.

i.

Abban az esetben, ha a beállításnak nincs alapértelmezett értéke, és nincs meghatározva a vizsgálati módszerben, a beállítást a vizsgálatot végző szakember belátása szerint kell megválasztani, és rögzíteni kell.

ii.

Amikor hálózaton keresztül történik a csatlakozás, és több számítógép csatlakozik a hálózathoz, a nyomtatómeghajtó beállításai csak arra a számítógépre vonatkoznak, amely nyomtatási feladatokat küld a vizsgált terméknek.

3.

A hálózati tápellátást akkumulátoros áramforrásról való működéssel helyettesíteni képes termékek esetében az akkumulátort el kell távolítani valamennyi vizsgálathoz. Azon vizsgált termékek esetében, amelyeknél az akkumulátorcsomag nélküli működés nem támogatott konfiguráció, a tesztelés teljesen feltöltött és behelyezett akkumulátorcsomaggal/-csomagokkal is elvégezendő, feltéve, hogy a vizsgálati eredményekben ez a konfiguráció jelentésre kerül. Az akkumulátor teljesen feltöltött állapotának biztosításához végezze el a következő lépeseket:

i.

Olyan vizsgált termékek esetén, amelyek mutatóval rendelkeznek az akkumulátor teljesen feltöltött állapotának mutatására, még további 5 órán keresztül folytassa a töltést a jelzés megjelenése után.

ii.

Ha nincs feszültségjelző, de a gyártó utasításai időbecslést adnak arra nézve, hogy mikor ér véget ennek az akkumulátornak vagy ennek az akkumulátorkapacitásnak a töltése, még további 5 órán keresztül folytassa a töltést a gyártó által jelzett időpont után.

iii.

Ha nincs kijelző, és nincs időbecslés az utasításokban, az időtartam 24 óra.

b)

Csatlakoztassa a vizsgált terméket az áramforrásához.

c)

Kapcsolja be a vizsgált terméket, és értelemszerűen végezze el a kezdeti rendszerkonfigurációt. Ellenőrizze, hogy az alapértelmezett késleltetési idők a termékleírások és/vagy a gyártó ajánlásai szerint kerültek-e konfigurálásra.

1.

A termék előállítási sebessége a vizsgálat során: a terméket az alapértelmezett szállításkori konfigurációja sebességbeállításaival kell vizsgálni.

2.

A szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) szempontjából vizsgált termékek automatikus kikapcsolása: ha egy nyomtató, digitális sokszorosító, faxkészülék vagy nyomtatási képességgel rendelkező többfunkciós eszköz automatikus kikapcsolási képességgel rendelkezik, és az leszállításkor aktiválva van, azt a vizsgálat előtt le kell tiltani.

3.

Az üzemmód (OM) szempontjából vizsgált termékek automatikus kikapcsolása: ha egy termék leszállításkor aktivált automatikus kikapcsolási üzemmóddal rendelkezik, annak aktiválva kell maradnia a vizsgálathoz.

d)

A felhasználó által szabályozható páramentesítő funkciókat ki kell kikapcsolni, vagy ki kell iktatni a vizsgálat időtartamára.

e)

Előkondicionálás: helyezze a vizsgált terméket kikapcsolt üzemmódba, majd hagyja azt tétlen állapotban 15 percig.

1.

A szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) szempontjából vizsgált elektrofotografikus termékek esetén hagyja a vizsgált terméket kikapcsolt üzemmódban további 105 percig, összesen legalább 120 percig (2 óráig).

2.

Az előkondicionálásra mindegyik vizsgált terméknél csak az első vizsgálat megkezdése előtt van szükség.

8.   A szokásos energiafogyasztásra (TEC) vonatkozó vizsgálati eljárás

8.1.   A feladat felépítése

8.1.1.

A feladatok száma naponta: afeladatok száma naponta (NJOBS) a 17. táblázatban kerül meghatározásra.

17.   táblázat

A feladatok száma naponta (NJOBS)

Fekete-fehér termék előállítási sebessége, s

(kép/perc)

A feladatok száma naponta

(NJOBS)

s ≤ 8

8

8 < s < 32

s

s ≥ 32

32

8.1.2.

A képek száma feladatonként: a képek számát – a faxkészülékek kivételével – az alábbi 9. egyenlet szerint kell kiszámítani. A jelen dokumentum végén található 21. táblázat tartalmazza segítségképpen a feladatonkénti képek kiszámított számát, a termék-előállítási sebesség minden egész értékére, egészen a percenkénti 100 képig.

9. egyenlet: A feladatonkénti képek számának kiszámítása

NIMAGES =

1

s < 4

s ≥ 4

Formula

ahol:

NIMAGES a képek száma feladatonként, lefelé kerekítve (csonkolva) a legközelebbi egész számra,

s a jelen vizsgálati eljárás 6.1.1. pontjában kiszámított (fekete-fehér) legnagyobb jelentett előállítási sebesség kép/perc mértékegységben, és

NJOBS a feladatok 17. táblázat szerint kiszámított száma naponta.

Vizsgálati kép: az International Organization for Standardization (ISO)/IEC 10561:1999 szabvány „A” vizsgálati mintáját kell használni eredeti képként valamennyi vizsgálathoz.

a)

A vizsgálati képeket 10-es méretű, rögzített szélességű Courier betűtípussal (vagy ennek legközelebbi megfelelőjével) kell reprodukálni.

b)

A német nyelv egyedi karaktereit nem kell reprodukálni, ha a termék erre nem képes.

Nyomtatási feladatok: nyomtatási feladatokat a vizsgálathoz a 16. táblázatban megjelölt hálózati csatlakozáson keresztül kell elküldeni közvetlenül az egyes feladatok nyomtatása előtt.

c)

A nyomtatási feladat során minden képet külön kell elküldeni (azaz valamennyi kép lehet ugyanazon dokumentum része), de a dokumentumon belül nem lehetnek egyetlen eredeti kép másolataiként meghatározva (kivéve, ha a termék digitális sokszorosító).

d)

Az oldalleíró nyelv (PDL) értelmezésére (például PCL nyomtató parancsnyelv, Postscript) képes nyomtatók és többfunkciós eszközök esetében a képeket PDL formátumban kell a termékre elküldeni.

Másolási feladatok:

e)

A legfeljebb 20 kép/perc sebességű fénymásolók esetében egy eredeti szükséges minden elkészíteni kívánt képhez.

f)

A 20 kép/percnél nagyobb sebességű fénymásolók esetében esetleg nem lehetséges, hogy a kész képek száma megegyezzen a szükséges eredeti képek számával (a dokumentum adagolókapacitásának a korlátai miatt). Ebben az esetben megengedett több másolatot készíteni mindegyik eredetiről, és az eredetik számának legalább tíznek kell lennie.

Példa: Például egy olyan 50 kép/perc teljesítményű egység esetében, amelynél feladatonként 39 kép szükséges, a vizsgálat elvégezhető tíz eredetiről négy másolat vagy tizenhárom eredetiről három másolat elkészítésével.

g)

Az eredeti példányokat a vizsgálat megkezdése előtt is be lehet helyezni a dokumentumadagolóba.

A dokumentumadagolóval nem rendelkező termékek valamennyi képet az üveglapra helyezett egyetlen eredeti példányról is elkészíthetik.

Faxolási feladatok: A faxolási feladatokat a csatlakoztatott telefonvonalon vagy vonalszimulátoron keresztül kell elküldeni közvetlenül az egyes feladatok elvégzése előtt.

8.2.   Mérési eljárások

A szokásos villamosenergia-fogyasztás (TEC) mérését a 18. táblázat szerint kell elvégezni nyomtatókra, faxkészülékekre, nyomtatási képességgel rendelkező digitális sokszorosítókra és nyomtatási képességgel rendelkező többfunkciós eszközökre, illetve a 19. táblázat szerint a fénymásolókra, nyomtatási képességgel nem rendelkező digitális sokszorosítókra és nyomtatási képességgel nem rendelkező többfunkciós eszközökre, a következő előírások figyelembevételével:

a)

Papír: elegendő papírnak kell lennie a vizsgált termékben ahhoz, hogy elvégezze a meghatározott nyomtatási vagy másolási feladatokat.

b)

Kétoldalas nyomtatás: e termékeket egyoldalas üzemmódban kell vizsgálni, kivéve, ha a kétoldalas üzemmód kimeneti sebessége nagyobb, mint az egyoldalas üzemmód kimeneti sebessége, amely esetben azok vizsgálatára kétoldalas üzemmódban kerül sor. Valamennyi esetben dokumentálni kell azt az üzemmódot, amelyben a készüléket vizsgálták és a használt nyomtatási sebességet. A fénymásolásra szolgáló eredetinek egyoldalas képnek kell lennie.

c)

Energiamérési módszer: valamennyi mérést idő alatt felhalmozott energiaként kell rögzíteni wattórában; minden időtartamot percben kell rögzíteni.

A „nulla mérőállás” hivatkozások úgy is teljesíthetők, hogy a mérő tényleges lenullázása helyett feljegyezzük az adott időpontban az addigi összesített energiafogyasztást.

18.   táblázat

Szokásos villamosenergia-fogyasztásra (TEC) vonatkozó vizsgálati eljárás nyomtatókra, faxkészülékekre, nyomtatási képességgel rendelkező digitális sokszorosítókra és nyomtatási képességgel rendelkező többfunkciós eszközökre

Lépés

Kiindulási állapot

Teendő

Rögzítendő (a lépés végén)

Mérték-egység

Lehetséges mért állapotok

1

Kikapcsolt

Csatlakoztassa a vizsgált terméket a wattmérőhöz. Biztosítsa, hogy a készülék tápellátást kapjon, és kikapcsolt üzemmódban legyen. Nullázza le a mérőt; mérje az energiát legalább 5 percig. Jegyezze fel az energiát és az időt egyaránt.

Energiafogyasztás kikapcsolt állapotban

Wattóra (Wh)

Kikapcsolt

Vizsgálati időköz

Perc

2

Kikapcsolt

Kapcsolja be a készüléket. Várja meg, amíg a készülék jelzi, hogy készenléti üzemmódba került.

3

Üzemkész

Nyomtasson egy legalább egy kimeneti képből álló feladatot, de legfeljebb egy feladatot a 21. táblázat szerint. Mérje meg és jegyezze fel azt az időt, amely alatt az első lap elhagyja a készüléket.

Az aktív 0. idő

Perc

4

Üzemkész (vagy más)

Várja meg, amíg a mérő jelzi, hogy a készülék a végső alvó üzemmódra váltott, vagy várjon annyi időt, amelyet a gyártó meghatározott.

5

Alvó

Nullázza le a mérőt; mérje az energiát és az időt 1 órán keresztül. Jegyezze fel az energiát és az időt.

Alvó üzemmód energiaigénye, ESLEEP

Wattóra (Wh)

Alvó

Alvóidő,

tSLEEP

(≤ 1 óra)

Perc

6

Alvó

Nullázza le a wattmérőt és az időmérőt. Nyomtasson ki egy feladatot (a fent számítottak szerint). Mérje meg az energiát és az időt. Jegyezze fel azt az időt, amely alatt az első lap elhagyja a készüléket. Mérje az energiát a feladat megkezdésétől számított 15 percen keresztül. A feladatnak be kell fejeződnie 15 percen belül.

Az 1. feladat energiaigénye,

EJOB1

Wattóra (Wh)

Helyreállási, aktív, üzemkész, alvó

Az aktív 1. idő

Perc

7

Üzemkész (vagy más)

Ismételje meg a 6. lépést.

A 2. feladat energiaigénye,

EJOB2

Wattóra (Wh)

A fentivel megegyező

Az aktív 2. idő

Perc

8

Üzemkész (vagy más)

Ismételje meg a 6. lépést (az aktív idő mérése nélkül).

A 3. feladat energiaigénye,

EJOB3

Wattóra (Wh)

A fentivel megegyező

9

Üzemkész (vagy más)

Ismételje meg a 6. lépést (az aktív idő mérése nélkül).

A 4. feladat energiaigénye,

EJOB4

Wattóra (Wh)

A fentivel megegyező

10

Üzemkész (vagy más)

Nullázza le a wattmérőt és az időmérőt. Addig mérje az energiát és az időt, amíg a wattmérő és/vagy a készülék azt nem mutatja, hogy a készülék alvó üzemmódba vagy – több alvó üzemmóddal rendelkező egység – esetén végső alvó üzemmódba lépett, illetve amíg el nem éri a gyártó által meghatározott időt, ha megadtak ilyet. Jegyezze fel az energiát és az időt.

Végső energiafogyasztás,

EFINAL

Wattóra (Wh)

Üzemkész, alvó állapot

Végső idő,

tFINAL

Perc

Megjegyzések: 4. és 10. lépés: azon készülékek esetén, amelyek nem jelzik azt, hogy mikor léptek végső alvó üzemmódba, a gyártóknak meg kell határozniuk a végső alvó üzemmódra váltás idejét a bevizsgálás céljából.


19.   táblázat

Szokásos villamosenergia-fogyasztásra (TEC) vonatkozó vizsgálati eljárás nyomtatókra, nyomtatási funkcióval nem rendelkező digitális sokszorosítókra és nyomtatási funkcióval nem rendelkező többfunkciós eszközökre

Lépés

Kiindulási állapot

Teendő

Rögzítendő adat

Mértékegység

Lehetséges mért állapotok

1

Kikapcsolt

Csatlakoztassa a vizsgált terméket a wattmérőhöz. Biztosítsa, hogy a készülék tápellátást kapjon, és kikapcsolt üzemmódban legyen. Nullázza le a mérőt; mérje az energiát legalább 5 percig. Jegyezze fel az energiát és az időt egyaránt.

Energiafogyasztás kikapcsolt állapotban

Wattóra (Wh)

Kikapcsolt

Vizsgálati időköz

Perc

2

Kikapcsolt

Kapcsolja be a készüléket. Várjon, amíg a készülék készenléti üzemmódba nem lépett.

3

Üzemkész

Másoljon egy legalább egy képből álló feladatot, de feladattáblázatonként legfeljebb egy feladatot. Mérje meg és jegyezze fel azt az időt, amely alatt az első lap elhagyja a készüléket.

Az aktív 0. idő

Perc

4

Üzemkész (vagy más)

Várja meg, amíg a mérő jelzi, hogy a készülék a végső alvó üzemmódra váltott, vagy várjon annyi időt, amelyet a gyártó meghatározott.

5

Alvó

Nullázza le a mérőt; mérje az energiát és az időt 1 órán keresztül vagy amíg a készülék az automatikus kikapcsolási üzemmódba nem lép. Jegyezze fel az energiát és az időt.

Alvó üzemmód energiaigénye

Wattóra (Wh)

Alvó

Alvó idő

(≤ 1 óra)

Perc

6

Alvó

Nullázza le a wattmérőt és az időmérőt. Másoljon egy feladatot (a fent számítottak szerint). Mérje meg és jegyezze fel azt az időt, amely alatt az első lap elhagyja a készüléket, és az ezalatt elfogyasztott energiát. Mérje az energiát a feladat megkezdésétől számított 15 percen keresztül. A feladatnak be kell fejeződnie 15 percen belül.

Az 1. feladat energiaigénye,

EJOB1

Wattóra (Wh)

Helyreállási, aktív, üzemkész, alvó, automatikusan kikapcsolt

Az aktív 1. idő

Perc

7

Üzemkész (vagy más)

Ismételje meg a 6. lépést.

A 2. feladat energiaigénye,

EJOB2

Wattóra (Wh)

A fentivel megegyező

Az aktív 2. idő

Perc

8

Üzemkész (vagy más)

Ismételje meg a 6. lépést (az aktív idő mérése nélkül).

A 3. feladat energiaigénye,

EJOB3

Wattóra (Wh)

A fentivel megegyező

9

Üzemkész (vagy más)

Ismételje meg a 6. lépést (az aktív idő mérése nélkül).

A 4. feladat energiaigénye,

EJOB4

Wattóra (Wh)

A fentivel megegyező

10

Üzemkész (vagy más)

Nullázza le a wattmérőt és az időmérőt. Addig mérje az energiát és az időt, amíg a wattmérő és/vagy a készülék azt nem mutatja, hogy a készülék automatikus kikapcsolási üzemmódba lépett, illetve amíg el nem éri a gyártó által meghatározott időt. Jegyezze fel az energiát és az időt; ha a készülék automatikus kikapcsolási üzemmódban kezdte ezt a lépést, jelentsen 0 energia- és időértékeket.

Végső energiafogyasztás,

EFINAL

Wattóra (Wh)

Üzemkész, alvó

Végső idő,

tFINAL

Perc

11

Automatikusan kikapcsolt

Nullázza le a mérőt; mérje az energiát és az időt legalább 5 percig. Jegyezze fel az energiát és az időt egyaránt.

Az automatikus kikapcsolási üzemmód energiaigénye

EAUTO

Wattóra (Wh)

Alvó üzemmód,

automatikusan kikapcsolt

Az automatikus kikapcsolás ideje

tAUTO

Perc

Megjegyzések: 4. és 10. lépés: azon készülékek esetén, amelyek nem jelzik azt, hogy mikor léptek végső alvó üzemmódba, a gyártóknak meg kell határozniuk a végső alvó üzemmódra váltás idejét a vizsgálat céljából.

9.   Üzemmódra vonatkozó (OM) vizsgálati eljárás

Mérési eljárások

Az üzemmódban felvett teljesítmény és késleltetési idők méréseit a 20. táblázat szerint kell végezni, figyelemmel a következő rendelkezésekre:

Teljesítménymérések: valamennyi felvett-teljesítmény-mérést a következőkben leírt átlagteljesítmény- vagy összesítettenergia-módszerek szerint kell elvégezni:

1.

Átlagteljesítmény-módszer: az átlagos hasznos teljesítményt kell mérni a felhasználó által megválasztott idő alatt, amely nem lehet 5 percnél rövidebb.

Azon üzemmódok esetében, amelyek nem tartanak 5 percig, az átlagos hasznos teljesítményt az üzemmód teljes időtartamán keresztül kell mérni.

2.

Összesítettenergia-módszer: ha a mérőműszer nem képes mérni az átlagos hasznos teljesítményt, az összesített energiafelhasználást kell mérni a felhasználó által megválasztott idő alatt. A vizsgálati idő legalább 5 perc. Az átlagteljesítményt úgy kell meghatározni, hogy elosztjuk az összesített energiafogyasztást a vizsgálati idővel.

3.

Ha a vizsgált üzemmódban a teljesítményfelvétel periodikus, akkor a vizsgálat időtartamának legalább egy teljes periódust kell magában foglalnia.

Lépés

Kiindulási állapot

Teendő(k)

Rögzítendő adat

Mértékegység

1

Kikapcsolt állapot

Csatlakoztassa a vizsgált terméket a mérőhöz. Kapcsolja be a készüléket. Várja meg, amíg a készülék jelzi, hogy készenléti üzemmódba került.

 

2

Üzemkész

Nyomtasson, másoljon vagy olvasson be egyetlen képet.

 

3

Üzemkész

Mérje meg a teljesítményfelvételt üzemkész állapotban.

Teljesítményfelvétel üzemkész állapotban,

PREADY

Watt (W)

4

Üzemkész

Várjon, és mérje meg az alvó üzemmódba lépés alapértelmezett késleltetési idejét

Az alvó üzemmódra lépés alapértelmezett késleltetési ideje

tSLEEP

Perc

5

Alvó

Mérje meg a teljesítményfelvételt alvó állapotban.

Teljesítményfelvétel alvó állapotban,

PSLEEP

Watt (W)

6

Alvó

Várjon, és mérje meg az automatikus kikapcsolás alapértelmezett késleltetési idejét. (Ne vegye figyelembe, ha nincs automatikus kikapcsolási üzemmód.)

Az automatikus kikapcsolás alapértelmezett késleltetési ideje

Perc

7

Automatikusan kikapcsolt

Mérje meg a teljesítményfelvételt automatikusan kikapcsolt állapotban. (Ne vegye figyelembe, ha nincs automatikus kikapcsolási üzemmód.)

Teljesítményfelvétel automatikusan kikapcsolt állapotban

PAUTO-OFF

Watt (W)

8

Automatikusan kikapcsolt

Manuálisan kapcsolja ki a készüléket, és várja meg, amíg a készülék kikapcsol. (Ha nincs manuális be-ki kapcsoló, jegyezze fel, és várjon a legkisebb teljesítményfelvételű alvó üzemállapotra.)

9

Kikapcsolt

Mérje meg a teljesítményfelvételt kikapcsolt állapotban. (Ha nincs manuális be-ki kapcsoló, jegyezze fel, és mérje meg a legkisebb teljesítményfelvételt alvó üzemmódban.)

Teljesítményfelvétel kikapcsolt állapotban

POFF

Watt (W)

1. lépés – Ha a készülék nem képes az üzemkész állapot kijelzésére, alkalmazzon olyan időtartamot, amely alatt a teljesítményfelvételi szint az üzemkész szinten állandósul, és a termék vizsgálati adatainak jelentésekor ezt az adatot tüntesse fel.

4. lépés – Az alapértelmezett késleltetési időt a feladat befejezésétől addig kell mérni, amíg a készülék alvó üzemmódba nem lép.

4. és 5. lépés – Több alvó üzemmóddal is rendelkező termékeknél ismételje meg ezeket a lépéseket annyiszor, ahányszor az az egymást követő összes alvó üzemmód méréséhez szükséges, és jelentse ezeket az adatokat is. A nagy hőhatáson alapuló nyomtatási technológiákat használó nagy formátumú fénymásolóknál és többfunkciós eszközöknél rendszerint két alvó üzemmódot alkalmaznak. Az ilyen üzemmóddal nem rendelkező termékek esetében hagyja ki a 4. és az 5. lépést.

4. és 5. lépés – Alvó üzemmód nélküli termékeknél végezze el és rögzítse a méréseket a készenléti üzemmódból.

4. és 6. lépés – Az alapértelmezett késleltetési idő mérése hasonló módon történik, a 4. lépés kezdetétől. Például egy olyan termék esetében, amely 15 percre van beállítva az alvó üzemmódba való átlépéshez, majd pedig ezt követően a második alvó üzemmódba való átlépéshez 30 percre, az első szintre 15 perces, a második szintre 45 perces alapértelmezett késleltetési idővel rendelkezik.

10.   A digitális előfeldolgozóval rendelkező termékek mérési eljárása

Ez a lépés csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyek az ENERGY STAR képkezelő berendezésekre vonatkozó programkövetelményei 1. pontjában meghatározott digitális előfeldolgozóval rendelkeznek.

10.1.   Digitális előfeldolgozók készenléti üzemmódjának vizsgálata

10.1.1.

A leszállításkor hálózati csatlakoztatásra képes termékeket a hálózathoz kell csatlakoztatni a vizsgálat során. A használt hálózati csatlakoztatást a 16. táblázat segítségével kell meghatározni.

10.1.2.

Ha a digitális előfeldolgozó külön elektromos vezetékkel rendelkezik – tekintet nélkül arra, hogy a vezeték és a vezérlő a képkezelő terméken belül vagy kívül helyezkedik el –, a digitális előfeldolgozó önálló 10 perces teljesítményfelvételének mérését akkor kell elvégezni, és az átlagos teljesítményfelvételt akkor kell rögzíteni, amikor a fő termék készenléti üzemmódban van.

10.1.3.

Ha a digitális előfeldolgozó nem rendelkezik külön elektromos vezetékkel, a vizsgálatot végző szakembernek a digitális előfeldolgozó egyenáramú teljesítményfelvételét a teljes készülék készenléti üzemmódjában kell mérnie. A digitális előfeldolgozó 10 perces egyenáramú teljesítményfelvételének mérését akkor kell elvégezni, és az átlagos teljesítményfelvételt akkor kell rögzíteni, amikor a fő termék készenléti üzemmódban van. Ehhez általában a digitális előfeldolgozó pillanatnyi egyenáramú teljesítményfelvételét kell megmérni.

10.2.   Digitális előfeldolgozók alvó üzemmódjának vizsgálata

Ezt a vizsgálatot a digitális előfeldolgozó készülék alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételének megismerése céljából 1 órán keresztül kell végezni. Az eredményül kapott érték segítségével kerülnek a hálózati csatlakoztatásra képes alvó üzemmóddal rendelkező digitális előfeldolgozót magukban foglaló képkezelő berendezések minősítésre.

10.2.1.

A leszállításkor hálózati csatlakoztatásra képes termékeket a hálózathoz kell csatlakoztatni a vizsgálat során. A hálózati csatlakoztatást a 16. táblázat segítségével kell meghatározni.

10.2.2.

Ha a digitális előfeldolgozó külön elektromos vezetékkel rendelkezik – tekintet nélkül arra, hogy a vezeték és a vezérlő a képkezelő berendezésen belül vagy kívül helyezkedik el –, a digitális előfeldolgozó önálló 1 órás teljesítményfelvételének mérését akkor kell elvégezni, és az átlagos teljesítményfelvételt akkor kell rögzíteni, amikor a fő termék alvó üzemmódban van. Az 1 órás teljesítménymérés végén a nyomtatási feladatot a fő termékhez kell továbbítani annak ellenőrzésére, hogy a digitális előfeldolgozó reakcióképes-e.

10.2.3.

Ha a digitális előfeldolgozó nem rendelkezik külön elektromos vezetékkel, a vizsgálatot végző szakembernek a digitális előfeldolgozó egyenáramú teljesítményfelvételét a teljes készülék alvó üzemmódjában kell mérnie. A digitális előfeldolgozó 1 órás egyenáramú teljesítményfelvételének mérését akkor kell elvégezni, és az átlagos teljesítményfelvételt akkor kell rögzíteni, amikor a fő termék alvó üzemmódban van. Az 1 órás teljesítménymérés végén a nyomtatási feladatot a fő termékhez kell továbbítani annak ellenőrzésére, hogy a digitális előfeldolgozó reakcióképes-e.

10.2.4.

A 10.2.2. és a 10.2.3. pont szerinti esetben a következő követelmények érvényesek:

a)

A gyártóknak információkat kell adniuk

1.

arról, hogy a digitális előfeldolgozó alvó üzemmódja leszállításkor bekapcsolt állapotban van-e; és

2.

a digitális előfeldolgozó alvó üzemmódba való lépésének várt időtartamáról.

b)

Ha a digitális előfeldolgozó nem reagál az 1 órás idő végén a nyomtatási kérésre, a készenléti üzemmód vizsgálati módszerben mért teljesítményfelvételi szintjét kell jelenteni alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételként.

Megjegyzés: A gyártók által a termék bevizsgálásához meghatározott vagy adott valamennyi információnak nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie.

11.   Hivatkozások

11.1.

ISO/IEC 10561:1999. Információtechnológia – Irodai berendezések – Nyomtatóeszközök – Átmenő teljesítmény mérési módszere – 1. osztályú és 2. osztályú nyomtatók.

11.2.

IEC 62301 (2011). Háztartási elektromos készülékek – A teljesítményfelvétel mérése készenléti állapotban. 2.0 kiadás

21.   táblázat

Az 1-től 100 kép/percig terjedő termék-előállítási sebességekre kiszámított képek száma naponta

Sebesség (kép/perc)

Feladat/nap

A képek kerekítés nélküli száma/feladat

Kép/feladat

Kép/nap

1

8

0,06

1

8

2

8

0,25

1

8

3

8

0,56

1

8

4

8

1,00

1

8

5

8

1,56

1

8

6

8

2,25

2

16

7

8

3,06

3

24

8

8

4,00

4

32

9

9

4,50

4

36

10

10

5,00

5

50

11

11

5,50

5

55

12

12

6,00

6

72

13

13

6,50

6

78

14

14

7,00

7

98

15

15

7,50

7

105

16

16

8,00

8

128

17

17

8,50

8

136

18

18

9,00

9

162

19

19

9,50

9

171

20

20

10,00

10

200

21

21

10,50

10

210

22

22

11,00

11

242

23

23

11,50

11

253

24

24

12,00

12

288

25

25

12,50

12

300

26

26

13,00

13

338

27

27

13,50

13

351

28

28

14,00

14

392

29

29

14,50

14

406

30

30

15,00

15

450

31

31

15,50

15

465

32

32

16,00

16

512

33

32

17,02

17

544

34

32

18,06

18

576

35

32

19,14

19

608

36

32

20,25

20

640

37

32

21,39

21

672

38

32

22,56

22

704

39

32

23,77

23

736

40

32

25,00

25

800

41

32

26,27

26

832

42

32

27,56

27

864

43

32

28,89

28

896

44

32

30,25

30

960

45

32

31,64

31

992

46

32

33,06

33

1 056

47

32

34,52

34

1 088

48

32

36,00

36

1 152

49

32

37,52

37

1 184

50

32

39,06

39

1 248

51

32

40,64

40

1 280

52

32

42,25

42

1 344

53

32

43,89

43

1 376

54

32

45,56

45

1 440

55

32

47,27

47

1 504

56

32

49,00

49

1 568

57

32

50,77

50

1 600

58

32

52,56

52

1 664

59

32

54,39

54

1 728

60

32

56,25

56

1 792

61

32

58,14

58

1 856

62

32

60,06

60

1 920

63

32

62,02

62

1 984

64

32

64,00

64

2 048

65

32

66,02

66

2 112

66

32

68,06

68

2 176

67

32

70,14

70

2 240

68

32

72,25

72

2 304

69

32

74,39

74

2 368

70

32

76,56

76

2 432

71

32

78,77

78

2 496

72

32

81,00

81

2 592

73

32

83,27

83

2 656

74

32

85,56

85

2 720

75

32

87,89

87

2 784

76

32

90,25

90

2 880

77

32

92,64

92

2 944

78

32

95,06

95

3 040

79

32

97,52

97

3 104

80

32

100,00

100

3 200

81

32

102,52

102

3 264

82

32

105,06

105

3 360

83

32

107,64

107

3 424

84

32

110,25

110

3 520

85

32

112,89

112

3 584

86

32

115,56

115

3 680

87

32

118,27

118

3 776

88

32

121,00

121

3 872

89

32

123,77

123

3 936

90

32

126,56

126

4 032

91

32

129,39

129

4 128

92

32

132,25

132

4 224

93

32

135,14

135

4 320

94

32

138,06

138

4 416

95

32

141,02

141

4 512

96

32

144,00

144

4 608

97

32

147,02

147

4 704

98

32

150,06

150

4 800

99

32

153,14

153

4 896

100

32

156,25

156

4 992”


(1)  Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC). IEC 62040-3:2011 szabvány: „Szünetmentes elektromos energiaellátó rendszerek (UPS). 3. rész: A működési és vizsgálati követelmények előírásának módszere”, 2.0. kiadás.

(2)  Akkor beszélünk a tápenergia-ellátás kimaradásáról, ha a feszültség és a frekvencia kívül van a névleges nyugalmi és a tranziens tűrési tartományon, illetve ha a torzítás vagy megszakítás kívül esik az UPS vonatkozásában meghatározott határértékeken.

(3)  A VFD osztályú UPS kimenete a bemeneti váltakozó áram feszültségének és frekvenciájának ingadozásaitól függ; nem rendeltetése, hogy további korrekciós funkciókat biztosítson, például megcsapolt transzformátor használata esetére.

(4)  A gyártó a bemenetifeszültség-sávnál kisebb kimenetifeszültség-tűrési sávot határoz meg. A VI osztályú UPS kimenete függ a bemeneti váltakozó áram frekvenciájától, a kimeneti feszültség pedig az előírt feszültséghatárokon belül marad (a további frekvenciakorrekciós funkcióknak köszönhetően, amelyeket például aktív és/vagy passzív áramkörök biztosítanak).

(5)  E meghatározás lehetővé teszi, hogy a 100 000 W-ot meghaladó UPS-kimenet – vizsgálati módban és a helyi rendelkezések betartásával – visszatölthető legyen a hálózati tápellátásba.

(6)  Az impulzusok az egyenirányító által ciklusonként előállított hullámcsúcsok, amelyek az egyenirányító kialakításának és a bemeneti fázisok számának függvényében alakulnak.

(7)  Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC). IEC 62053-21 szabvány. „Váltakozó áramú villamos fogyasztásmérő berendezések. Egyedi követelmények. 21. rész: Elektronikus fogyasztásmérők hatásos energia mérésére (1-es és 2-es pontossági osztály)”, 1.0. kiadás

(8)  Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC). IEC 62053-22 szabvány. „Váltakozó áramú villamos fogyasztásmérő berendezések. Egyedi követelmények. 22. rész: Elektronikus fogyasztásmérők hatásos energia mérésére (0,2 S és 0,5 S pontossági osztály)”, 1.0. kiadás

(9)  American National Standards Institute (ANSI) C12.1 szabványa: „American National Standard for Electric Meters: Code for Electricity Metering.” (Elektronikus fogyasztásmérők amerikai nemzeti szabványa: az elektronikus fogyasztásmérés szabályai), 2008.

(10)  Definíció szerint 1 GB = 1 0243 vagy 230 bájt.

(11)  Megjegyzés: a 230 V-os váltakozó áram az európai piacra, a 115 V-os váltakozó áram pedig az észak-amerikai piacra vonatkozik.

(12)  http://www.spec.org/sert/

(13)  http://www.spec.org/sert/docs/SERT-Design_Document.pdf

(14)  http://www.spec.org/

(15)  http://www.spec.org/sert/docs/SERT-User_Guide.pdf

(16)  A jelen előírások alkalmazásában a „hálózat” vagy a „hálózati tápfeszültség” a bemeneti áramforrásra utal, beleértve az egyenáramú áramellátást olyan termékek számára, amelyek kizárólag egyenáramú feszültségről üzemelnek.

(17)  IEC 62301, 1.0 kiadás – Háztartási villamos készülékek – A teljesítményfelvétel mérése készenléti állapotban.

(18)  A mérési bizonytalanságra vonatkozó számításokat az IEC 62301 szabvány 2.0 kiadásának D. függeléke szerint kell elvégezni.

Csak a mérőműszer miatti bizonytalanságot kell kiszámítani.

(19)  Párhuzamos vagy Centronics interfésznek is nevezik.

(20)  Az Institute of Electrical and Electronics Engineers (Villamos és Elektronikai Mérnökök Intézete, IEEE) 802.3az-2010 sz. szabványa. „IEEE számítástechnikai szabvány – Távközlési központ és információcsere rendszerek között – Helyi és nagyvárosi területi hálózatok – Eseti követelmények – 3. rész: A vivőérzékelős többszörös hozzáférés ütközésérzékeléssel (CSMA/CD) hozzáférési módszerre és a fizikai rétegre vonatkozó előírások.” 2010.


Top