Help Print this page 

Document 32013R1381

Title and reference
Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete ( 2013. december 17. ) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról EGT-vonatkozású szöveg
  • In force
OJ L 354, 28.12.2013, p. 62–72 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1381/oj
Languages, formats and link to OJ
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html BG html ES html CS html DA html DE html ET html EL html EN html FR html GA html HR html IT html LV html LT html HU html MT html NL html PL html PT html RO html SK html SL html FI html SV
PDF pdf BG pdf ES pdf CS pdf DA pdf DE pdf ET pdf EL pdf EN pdf FR pdf GA pdf HR pdf IT pdf LV pdf LT pdf HU pdf MT pdf NL pdf PL pdf PT pdf RO pdf SK pdf SL pdf FI pdf SV
Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal
 To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).
Multilingual display
Text

28.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/62


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1381/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 19. cikke (2) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére, valamint 114., 168., 169. és 197. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség társadalmában. Az Unióban a személyeket megilletik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) által rájuk ruházott jogok. Ezenfelül az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta), amely a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Unió területén kötelező erejűvé vált, tükrözi azokat az alapjogokat és alapvető szabadságokat, amelyek megilletik a személyeket az Unióban. E jogokat elő kell mozdítani és tiszteletben kell tartani. Biztosítani kell az említett jogok, valamint az olyan nemzetközi egyezményekből – mint például az Egyesült Nemzeteknek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményéből – eredő jogok teljes körű gyakorlásának lehetőségét, amelyekhez az Unió csatlakozott, és valamennyi akadályt el kell ez elől hárítani. Ezen túlmenően e jogok gyakorlása felelősséggel és kötelezettségekkel jár más személyekkel, az emberi közösséggel és a jövő nemzedékekkel szemben.

(2)

A Stockholmi Programban (4) az Európai Tanács megerősítette, hogy prioritás a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakítása, továbbá a politikai prioritásként határozta meg a jogok Európájának megvalósítását. A finanszírozást a Stockholmi Program politikai prioritásainak sikeres végrehajtását szolgáló fontos eszközök egyikeként határozták meg. A Szerződésekben és a Stockholmi Programban kitűzött nagyra törő célokat többek között egy, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, rugalmas és hatékony Jogok, egyenlőség és polgárság program (a továbbiakban: a program) létrehozásával kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie a tervezést és a végrehajtást. A program általános és konkrét célkitűzéseit az Európai Tanács által meghatározott, vonatkozó stratégiai iránymutatásokkal összhangban kell értelmezni.

(3)

Az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2010. március 3-i bizottsági közlemény meghatározza az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiáját. A személyek jogainak az Unión belüli támogatása és előmozdítása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek leküzdése, valamint az uniós polgárság előmozdítása hozzájárul az Európa 2020 stratégián belüli konkrét célkitűzések és kiemelt kezdeményezések támogatásához.

(4)

A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az EUMSZ 19. cikke előírja, hogy intézkedéseket kell tenni a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is előírja, amely cikket a Charta 51. cikkével összhangban és az ott meghatározott korlátokon belül kell alkalmazni. Tekintettel kell lenni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeire, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére.

(5)

A programot úgy kell végrehajtani, hogy kölcsönösen erősítsék egymást a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek, különösen a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye, és a Tanács 2011. május 19-i, „A romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című következtetései (5), amelyek felhívják a tagállamokat arra, hogy foglalkozzanak a romák társadalmi és gazdasági kirekesztettségével négy fő területet – az oktatást, a munkavállalást, az egészségügyet és a lakhatást –, érintő integrált megközelítés alkalmazása és annak biztosítása révén, hogy a romákkal szemben ne alkalmazzanak megkülönböztetést, hanem azonos módon ismerjék el alapvető jogaikat, és hogy hozzanak intézkedéseket a szegregáció megszüntetésére az érintett területeken, nevezetesen az oktatás és a lakhatás területén.

(6)

A rasszizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia és az intolerancia egyéb formái közvetlenül sértik a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának és a jogállamiságnak az elveit, amely elvek az Unió alapjául szolgálnak és amelyek közösek a tagállamokban. Az említett jelenségek elleni küzdelem ezért folyamatos cél, amelynek megvalósítása a finanszírozás elosztását illetően is koordinált intézkedést igényel. E jelenségek közé tartozik egyebek mellett a nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás bizonyos csoportokkal vagy valamely csoport egy tagjával szemben, valamint más olyan bűncselekmények, amelyeknek elkövetőit a faj- vagy idegengyűlölet vagy homofóbia vezérli. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és az azok, valamint a megfélemlítés (bullying), zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre, többek között a közigazgatásban, a rendőrségnél, az igazságszolgáltatásban, az iskolákban és a munkahelyeken.

(7)

A nők és férfiak közötti egyenlőség az Unió egyik alapértéke. Az alapvető jogokat sérti, ha eltérő bánásmódot alkalmaznak a nőkre és a férfiakra. Ezenfelül a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez is hozzájárul. A nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításának célkitűzését úgy kell végrehajtani, hogy kölcsönösen erősítsék egymást az ugyanezen célkitűzést szolgáló egyéb uniós vagy tagállami tevékenységekkel, különösen a 2011–2020-as időszakra vonatkozó, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktummal.

(8)

A nemi alapon történő megkülönböztetés – az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban – magában foglalja a nemváltoztatásból eredő megkülönböztetést. E program végrehajtása során figyelembe kell venni az uniós jogban és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában az egyéb nemi vonatkozású szempontokkal, például a nemi identitással kapcsolatban történt fejleményeket is.

(9)

A munkahelyen és a társadalomban való méltó bánásmódhoz fűződő jog az Unió alapértékeit juttatja kifejezésre, és a munkaerő-piaccal kapcsolatos célzott tevékenységek érdekében koordinált intézkedésre van szükség. Ezért a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma területén hozott intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítását és a munkahelyen, illetve a munkaerő-piacon megvalósuló megkülönböztetés elleni küzdelmet.

(10)

A gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formája sérti az alapvető jogokat és súlyosan veszélyezteti az egészséget. Az ilyen erőszak az Unió egész területén jelen van, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. Erős politikai akaratra és a Daphne programok (6) módszerein és eredményein alapuló koordinált intézkedésre van szükség az ilyen erőszak kezelése és az áldozatok védelme érdekében. A nőkkel szembeni erőszak leküzdése érdekében tett intézkedések hozzájárulnak a nők és férfiak egyenlőség előmozdításához. Mivel a Daphne nyújtotta finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek (NGO-k)) körében tapasztalt népszerűségére, mind a finanszírozott projektek eredményességére tekintettel – rendkívül sikeres, elengedhetetlen a „Daphne” név megtartása a program végrehajtása során a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó konkrét célkitűzés tekintetében, hogy ezáltal a lehető legnagyobb ismertséget lehessen biztosítani a Daphne programoknak.

(11)

Az EUSZ 3. cikke (3) bekezdésének értelmében az Unió köteles előmozdítani a gyermekek jogainak védelmét, és küzdenie kell a megkülönböztetés ellen. A gyermekek kiszolgáltatottak, különösen ha szegénységben, társadalmi kirekesztettségben vagy fogyatékossággal, vagy olyan helyzetekben élnek, amelyekben más veszélyeknek vannak kitéve, például nem gondoskodnak róluk, elrabolták őket vagy eltűntek. Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a testi és lelki egészségüket veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelmükhöz való hozzájárulás érdekében.

(12)

A folyamatos technológiai fejlődés és a globalizáció továbbra is szükségessé teszi a személyes adatok tényleges védelmét. Az adatvédelemre vonatkozó uniós jogi keretet ténylegesen és következetesen alkalmazni kell az Unión belül. Ennek megvalósítása céljából az Uniónak képesnek kell lennie e jogi keret végrehajtásának érdekében tett tagállami erőfeszítések támogatására, különös hangsúlyt helyezve annak biztosítására, hogy az egyének ténylegesen gyakorolni tudják jogaikat.

(13)

Kívánatos, hogy az uniós polgárok jobban ismerjék az uniós polgárságból eredő jogaikat, nevezetesen az Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat, az európai parlamenti és helyhatósági választásokon a lakóhelyük szerinti tagállamban az e tagállam állampolgáraira vonatkozókkal azonos feltételek szerint gyakorolható passzív és aktív választójogukat, az Európai Parlamenthez a Szerződések nyelveinek bármelyikén petíció intézéséhez való jogukat, a polgári kezdeményezés benyújtásához való jogukat és az Európai Ombudsmanhoz hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok benyújtásához való jogukat, valamint hogy gyakorolhassák e jogokat. A polgárok arra való ösztönzése, hogy aktívabban vegyenek részt az uniós szintű demokráciában, meg fogja erősíteni az európai civil társadalmat, és elő fogja segíteni az európai identitás kialakulását. Kívánatos, hogy a polgárok aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik jogaikat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén.

(14)

Az egyének mint belső piaci fogyasztók és vállalkozók számára lehetővé kell tenni, hogy határokon átnyúló keretek között érvényesítsék az uniós jogból eredő jogaikat.

(15)

Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését. Rendszeres monitoringra és értékelésre van szükség annak felmérése céljából, hogy milyen módon foglalkoznak a nemek közötti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának a kérdésével a program tevékenységei során.

(16)

Az uniós szintű intézkedések tapasztalatai azt mutatják, hogy a program célkitűzéseinek gyakorlati megvalósításához az eszközöket – így a jogi aktusokat, a szakpolitikai kezdeményezéseket és a finanszírozást – együttesen kell alkalmazni. A finanszírozás a jogalkotási intézkedések kiegészítésének fontos eszköze.

(17)

A programból finanszírozott intézkedések – azon felül, hogy valódi értéket jelentenek a kedvezményezettek számára – olyan bizonyítékokat is eredményezhetnek, amelyek alapján jobb szakpolitikai döntéseket lehet hozni nemzeti és uniós szinten. A Daphne programok például lehetővé tették a tudás és a jó gyakorlatok tényleges átadását az összes érdekelt fél – többek között a tagállamok – között a gyermekekkel, a fiatalokkal és a nőkkel szembeni erőszak megelőzése és az ellene való küzdelem területén.

(18)

Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című, 2011. június 29-i bizottsági közlemény hangsúlyozza, hogy ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell az uniós finanszírozást. Különösen a jelenlegi gazdasági válságra tekintettel rendkívül fontos az uniós pénzeszközök lehető legésszerűbb strukturálása és igazgatása. A finanszírozás jelentős egyszerűsítése és hatékony igazgatása a programok számának csökkentése, valamint a finanszírozási szabályok és eljárások ésszerűsítése, egyszerűsítése és összehangolása révén valósítható meg.

(19)

A finanszírozás egyszerűsítése, hatékony igazgatása és könnyebb igénybevétele iránti igény kielégítése során a programnak folyatnia és fejlesztenie kell az 1672/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (7) létrehozott Progress program 4. („A megkülönböztetés elleni küzdelem és a sokféleség”) és 5. („Nemek közötti egyenlőség”) szakasza, a 2007/252/EK tanácsi határozattal (8) létrehozott Alapvető jogok és polgárság program és a Daphne III program alapján korábban végzett tevékenységeket. E programok félidős értékelései az e programok végrehajtásának javítását célzó ajánlásokat foglalnak magukban. A program végrehajtása során figyelembe kell venni az említett félidős értékelések megállapításait és a vonatkozó utólagos értékelések megállapításait.

(20)

A pénzügyi források optimális felhasználása biztosításának és a felhasználás hatékonysága javításának vezérelvnek kell lennie a program célkitűzéseinek elérésében. Megfelelő finanszírozást kell biztosítani a jogok Európájának létrehozására irányuló erőfeszítések támogatásához. Fontos biztosítani, hogy a program a lehető leghatékonyabban és leginkább felhasználóbarát módon kerüljön végrehajtásra, garantálva a jogbiztonságot és a program hozzáférhetőségét valamennyi résztvevő számára. A potenciális kedvezményezettek finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében egyszerűsíteni kell a pályázati eljárásokat és a pénzgazdálkodási követelményeket is, valamint meg kell szüntetni az adminisztratív terheket.

(21)

„Az uniós költségvetés felülvizsgálata” című, 2010. október 19-i és az „Európa 2020 költségvetése” című, 2011. június 29-i bizottsági közlemény hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a finanszírozást egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező intézkedésekre kell összpontosítani, vagyis azokra az esetekre, amikor az uniós fellépés hozzáadott értéket biztosíthat ahhoz képest, mint ha a tagállamok egyedül lépnének fel. Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a tagállamok közötti kölcsönös bizalom megteremtéséhez, a határokon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek ahhoz is hozzá kell járulniuk, hogy valamennyi érintett ténylegesen és alaposabban megismerje az uniós jogot és szakpolitikákat, valamint szilárd analitikai alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák támogatásához és kidolgozásához, ily módon hozzájárulva azok érvényesítéséhez és megfelelő végrehajtásához. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz.

(22)

Az e program alapján finanszírozandó intézkedések kiválasztásakor a Bizottságnak előre meghatározott kritériumok alapján kell értékelnie a javaslatokat. E kritériumok közé kell tartoznia a javasolt intézkedések európai hozzáadott értéke felmérésének. A nemzeti projektek és a kis volumenű projektek is rendelkezhetnek európai hozzáadott értékkel.

(23)

Kulcsfontosságú szereplőnek kell tekinteni azon szerveket és szervezeteket, amelyek a program alkalmazási körébe tartozó területeken valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekednek, amennyiben bizonyították, vagy várhatóan bizonyítani fogják, hogy e cél megvalósítására jelentős hatást gyakorolnak, és e szervek vagy szervezetek számára a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárások és kritériumok alapján finanszírozást kell biztosítani.

(24)

Harmonizált közérdekű szolgáltatásnak a 2007/116/EK bizottsági határozat (9) 2. cikkének értelmében vett harmonizált közérdekű szolgáltatás tekintendő.

(25)

A programhoz a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak is hozzáféréssel kell rendelkezniük.

(26)

Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg a program teljes időtartamára vonatkozóan, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-án intézményközi megállapodás (10) 17. pontja értelmében.

(27)

Annak biztosítása érdekében, hogy a program az időtartama alatt kellő rugalmassággal igazodjon a változó igényekhez és az azoknak megfelelő szakpolitikai prioritásokhoz, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében meghatározott százalékoknak a konkrét célkitűzések azon csoportjai tekintetében történő módosítására vonatkozóan, amelyek több mint 5 százalékponttal meghaladnák ezeket a százalékokat. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus szükségességének megállapításakor ezen százalékokat a program teljes időtartamára vonatkozó pénzügyi keretösszege, és nem az éves előirányzatok alapján kell kiszámítani. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(28)

E rendeletet a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) teljes összhangban kell végrehajtani. A hozzáadottérték-adó (héa) elszámolhatósága - különösen a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei által fizetett héa elszámolhatósági feltételeire tekintettel - nem függhet a kedvezményezett jogállásától azon tevékenységek esetében, amelyeket magán- és közjogi szervek és szervezetek azonos jogi feltételek mellett végezhetnek. Figyelembe véve az e rendelet szerinti célkitűzések és tevékenységek sajátos jellegét, egyértelművé kell tenni a pályázati felhívásokban, hogy a magán- és közjogi szervek és szervezetek által is végezhető tevékenységek esetében a közjogi szervek és szervezetek részéről felmerült, le nem vonható héa elszámolható, amennyiben azt olyan tevékenységek – például képzés vagy tájékoztató kampány – végrehajtására vonatkozóan fizették meg, amelyeket nem lehet a hatósági jogkör gyakorlásának tekinteni. E rendeletnek a költségvetési rendelet által bevezetett egyszerűsítési eszközöket is fel kell használnia. Ezenfelül a támogatandó intézkedések meghatározására vonatkozó kritériumoknak arra kell irányulniuk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat azokra az intézkedésekre különítsék el, amelyek a legnagyobb hatást fejtik ki az elérni kívánt szakpolitikai célkitűzés tekintetében.

(29)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az éves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(30)

A Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramoknak biztosítaniuk kell a pénzeszközöknek a vissza nem térítendő támogatások és a közbeszerzési szerződések közötti megfelelő elosztását. A programnak elsősorban a vissza nem térítendő támogatásokhoz kell pénzeszközöket elkülönítenie, ugyanakkor kellő szintű finanszírozást kell fenntartania a közbeszerzésekre is. Az éves munkaprogramokban meg kell határozni az éves kiadások vissza nem térítendő támogatásra elkülönítendő minimális százalékát, amely 65 %-nál nem lehet kevesebb. A Bizottságnak egyértelmű ütemtervet kell meghatároznia a pályázati felhívásokra, a projektek kiválasztására és a támogatások odaítéléséről szóló döntésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy ezzel az érdekelt felek számára megkönnyítsék a projektek tervezését és a társfinanszírozást.

(31)

Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a program és az 1382/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott Jogérvényesülés program, „Európa a polgárokért” program, az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott, az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programja és egyéb, a foglalkoztatási és szociális ügyek, a belügyek, az egészségügy és fogyasztóvédelem, az oktatás, a képzés, az ifjúsági és sportügyek, az információs társadalom területeire vonatkozó programok, valamint a bővítés területére vonatkozó programok, különösen az előcsatlakozási támogatási eszköz és az európai strukturális és beruházási alapok – amely utóbbiak közös rendelkezéseit az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) állapítja meg – között.

(32)

A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete és az Alapjogi Ügynökség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(33)

Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések révén a teljes kiadási ciklusra kiterjedően védeni kell, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, a jogtalanul kifizetett és a szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint szükség esetén közigazgatási és pénzügyi szankcióknak a költségvetési rendelettel összhangban való kiszabását.

(34)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének végrehajtása érdekében e rendeletben megfelelő eszközöket kell előírni e rendelet eredményességének értékeléséhez. E célból e rendeletnek általános és konkrét célkitűzéseket kell meghatároznia. Az említett konkrét célkitűzések megvalósításának felmérése érdekében olyan konkrét és számszerűsíthető mutatókat kell megállapítani, amelyek a program teljes időtartama alatt érvényben maradnak. A Bizottságnak évente monitoring-jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelynek többek között az e rendeletben meghatározott mutatókon kell alapulnia, és tájékoztatást kell nyújtania a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról.

(35)

A program végrehajtása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a pénzeszközök igazságos földrajzi elosztásának célkitűzését, és segítséget kell nyújtania azon tagállamokban, amelyekben a finanszírozott intézkedések száma viszonylag alacsony. A program végrehajtása során a Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy – a nemzetközileg elismert mutatók / monitoringot végző szervek szerint – kell-e intézkedéseket hozni bizonyos tagállamokban a program célkitűzéseinek tényleges elérése érdekében, és támogatnia kell a tagállamok vagy a civil társadalom által e területeken hozott intézkedéseket.

(36)

Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (16) (a továbbiakban: az alkalmazási szabályok) 180. cikke (1) bekezdésének l) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak meg kell határozniuk az uniós pénzügyi támogatás átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket, kivéve azon kellően indokolt esetekben, amikor a nyilvános megjelenés nem lehetséges vagy nem célszerű.

(37)

A költségvetési rendelet 35. cikkének (2) és (3) bekezdésével és az alkalmazási szabályok 21. cikkével összhangban a Bizottságnak megfelelő módon és időben rendelkezésre kell bocsátania a végső kedvezményezettekre, valamint az Unió általános költségvetéséből finanszírozott intézkedések jellegére és céljára vonatkozó információkat. Ezen információk rendelkezésre bocsátásának a bizalmas kezelésre és a biztonságra vonatkozó követelmények kellő figyelembevételével kell történnie, különös tekintettel a személyes adatok védelmére.

(38)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen egy olyan térség továbbfejlesztéséhez való hozzájárulást, ahol a személyek egyenlőségét és az EUSZ-ben, az EUMSZ-ben, a Chartában, és azon nemzetközi emberi jogi egyezményekben foglalt jogait előmozdítják, védik és ténylegesen végrehajtják, amelyhez az Unió csatlakozott, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(39)

A 1672/2006/EK határozat 4. és 5. szakasza, a 2007/252/EK határozat és a 779/2007/EK határozat alapján korábban végzett tevékenységek finanszírozása folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A program létrehozása és időtartama

(1)   Ez a rendelet létrehozza a Jogok, egyenlőség és polgárság programot (a továbbiakban: a program).

(2)   A program a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozik.

2. cikk

Európai hozzáadott érték

(1)   A program olyan intézkedéseket finanszíroz, amelyek európai hozzáadott értéket képviselnek. Ennek érdekében a Bizottság biztosítja, hogy a finanszírozás céljából kiválasztott intézkedések európai hozzáadott értékkel rendelkező eredmények létrehozására irányuljanak.

(2)   Az intézkedések – többek között a kis volumenű és a nemzeti intézkedések – európai hozzáadott értékét olyan kritériumok alapján kell felmérni, mint például: az uniós jog következetes és koherens végrehajtásához és az uniós jogból eredő jogok közismertségének javításához való hozzájárulásuk; az arra való alkalmasságuk, hogy kölcsönös bizalmat alakítsanak ki a tagállamok között és javítsák a határokon átnyúló együttműködést; a nemzetközi hatásuk; a bevált gyakorlatok kialakításához és terjesztéséhez való hozzájárulásuk és az arra való alkalmasságuk, hogy a határokon átnyúló vagy az Unió egészében fennálló feladatok megoldására szolgáló minimum standardok, gyakorlati eszközök és megoldások létrehozásához járuljanak hozzá.

3. cikk

Általános célkitűzés

A program általános célkitűzése, hogy a 4. cikknek megfelelően hozzájáruljon egy olyan térség továbbfejlesztéséhez, ahol a személyek egyenlőségét és az EUSZ-ben, az EUMSZ-ben, a Chartában, valamint az olyan nemzetközi emberi jogi egyezményekben foglalt jogait előmozdítják, védik és ténylegesen végrehajtják, amelyhez az Unió csatlakozott.

4. cikk

Konkrét célkitűzések

(1)   A 3. cikkben meghatározott általános célkitűzés elérése érdekében a program konkrét célkitűzései a következők:

a)

a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalma elve tényleges végrehajtásának az előmozdítása és a Charta 21. cikkében foglalt indokokon alapuló megkülönböztetés tilalmának a tiszteletben tartása;

b)

a rasszizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia és az intolerancia egyéb formáinak megelőzése és az ellenük való küzdelem;

c)

a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása és védelme;

d)

a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elősegítése;

e)

a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal – különösen a szoros kapcsolatokban az erőszak veszélyének kitett csoportokkal – szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem, és az ilyen erőszak áldozatainak védelme;

f)

a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme;

g)

hozzájárulás a magánélet és a személyes adatok legmagasabb szintű védelmének biztosításához;

h)

az uniós polgárságból eredő jogok gyakorlásának előmozdítása és javítása;

i)

az egyének mint belső pici fogyasztók és vállalkozók számára annak lehetővé tétele, hogy érvényesítsék az uniós jogból eredő jogaikat, figyelembe véve a fogyasztóvédelmi program keretében finanszírozott projekteket is.

(2)   A program konkrét célkitűzéseit különösen az alábbiak révén kell megvalósítani:

a)

az uniós jog és szakpolitikák, valamint az Unió alapját képező jogok,értékek és elvek közismertségének és ismeretének javítása;

b)

az uniós jogi eszközök és szakpolitikák tagállamokban való tényleges, átfogó és következetes végrehajtásának és alkalmazásának, továbbá a rájuk vonatkozó monitoringnak és értékelésnek a támogatása;

c)

a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása, illetve valamennyi érdekelt fél segítése egymás kölcsönös megismerésében és közöttük a kölcsönös bizalom erősítése;

d)

azon elvek és jogok gyakorlását esetlegesen gátló akadályok jobb megismerése és megértése, amelyeket az EUMSZ, az EUSZ, a Charta, azon nemzetközi egyezmények, amelyekhez az Unió csatlakozott, és a másodlagos uniós jogszabályok biztosítanak.

5. cikk

Intézkedéstípusok

(1)   A program többek között az alábbi intézkedéstípusokat finanszírozza:

a)

elemző tevékenységek, például adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele; műhelytalálkozók, szemináriumok, szakértői találkozók és konferenciák;

b)

képzési tevékenységek, például munkavállalói csereprogramok, műhelytalálkozók, szemináriumok, oktatók képzése, valamint internetes képzési eszközök vagy egyéb képzési modulok kidolgozása;

c)

az egymástól való tanulási, együttműködési, tájékoztatási és terjesztési tevékenységek, például a jó gyakorlatok, újító megközelítések és tapasztalatok meghatározása és cseréje; a kölcsönös felülvizsgálat és az egymástól való tanulás szervezése; konferenciák, szemináriumok és - többek között online - médiakampányok szervezése; tájékoztató kampányok, ideértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is, amennyiben azok a program célkitűzéseivel kapcsolatosak; információs anyagok összeállítása és közzététele a programmal kapcsolatos információk és eredmények terjesztése érdekében; információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó rendszerek és eszközök fejlesztése, működtetése és karbantartása;

d)

azon kulcsfontosságú szereplők támogatása, amelyek tevékenységei hozzájárulnak a program célkitűzéseinek végrehajtásához, így például NGO-k támogatása európai hozzáadott értékkel bíró intézkedések végrehajtása során, a kulcsfontosságú európai szereplők, európai szintű hálózatok és harmonizált közérdekű szolgáltatások támogatása; a tagállamok támogatása az uniós jog és szakpolitikák végrehajtása során; illetve a szakosított szervek és szervezetek, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok és az NGO-k közötti, európai szintű hálózatépítési tevékenységek támogatása, többek között tevékenységi vagy működési támogatások révén.

(2)   Az inkluzív jelleg biztosítása érdekében a kedvezményezetteknek ösztönözniük kell az érintett célcsoportok részvételét a program által finanszírozott intézkedésekben.

6. cikk

Részvétel

(1)   A programhoz az alábbi országokban jogszerűen letelepedett szervek és szervezetek férhetnek hozzá:

a)

a tagállamok;

b)

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek részes felei e megállapodásnak;

c)

a tagjelölt, a potenciális tagjelölt és az Unióhoz csatlakozó országok, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveinek és általános feltételeinek megfelelően.

(2)   Nyereségorientált szervek és szervezetek kizárólag nonprofit vagy közjogi szervezetekkel közösen férhetnek hozzá a programhoz.

(3)   A programban az (1) bekezdés b) és c) pontjával összhangban részt vevőktől eltérő, harmadik országokban, és különösen az európai szomszédságpolitika alkalmazási körébe tartozó országokban jogszerűen letelepedett szervek és szervezetek – saját költségükön – részt vehetnek a program intézkedéseiben, amennyiben ez az említett intézkedések céljait szolgálja.

(4)   A Bizottság a vonatkozó éves munkaprogramban meghatározott feltételek szerint együttműködhet nemzetközi szervezetekkel. A program alkalmazási körébe tartozó területeken tevékenykedő nemzetközi szervezetek a költségvetési rendelettel és a vonatkozó éves munkaprogrammal összhangban férhetnek hozzá a programhoz.

7. cikk

Költségvetés

(1)   A 2014-2020-as időszakra vonatkozó program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 439 473 000 EUR.

(2)   A program pénzügyi allokációja fedezheti a program irányításához és a célkitűzései megvalósításának értékeléséhez szükséges előkészítési, monitoring, ellenőrzési, audit és értékelési tevékenységek során keletkező kiadásokat is. A pénzügyi allokáció fedezheti a szükséges tanulmányokkal, szakértői találkozókkal, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat is, ideértve az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjával kapcsolatos kiadásokat, amennyiben e politikai prioritások a program általános célkitűzéseivel kapcsolatosak, továbbá az információfeldolgozásra és -cserére szolgáló információtechnológiai hálózatokkal, illetve a programnak a Bizottság általi igazgatásához szükséges egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat.

(3)   Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (17) létrehozott többéves pénzügyi keret erejéig.

(4)   A program pénzügyi keretösszegén belül az összegeket a mellékletben meghatározott százalékoknak megfelelően kell elkülöníteni a konkrét célkitűzések egyes csoportjaira.

(5)   A Bizottság a konkrét célkitűzések egyes csoportjai esetében legfeljebb 5 százalékponttal térhet el a pénzügyi keretösszegből elkülönített, a mellékletben meghatározott százalékoktól. Arra az esetre, ha szükségessé válna az említett értékhatár túllépése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 8. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben foglalt egyes számadatoknak 5-nél több, de legfeljebb 10 százalékponttal történő módosítására.

8. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 7. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A Bizottság a programot a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.

(2)   A program végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok formájában éves munkaprogramokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Valamennyi éves munkaprogramnak a program célkitűzéseit kell végrehajtania, az alábbiak meghatározása révén:

a)

az elvégzendő intézkedések, a 3. cikkben és a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt általános és konkrét célkitűzésekkel összhangban, ideértve a pénzügyi források indikatív elosztását is;

b)

a pénzügyi hozzájárulásban részesítendő javaslatok kiválasztására használandó alapvető támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumok a költségvetési rendelet 84. cikkével és az alkalmazási szabályainak 94.cikkével összhangban;

c)

az éves kiadásoknak a vissza nem térítendő támogatásokra elkülönítendő legkisebb százaléka.

(4)   Biztosítani kell a pénzügyi támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzésekhez tartozó különböző területek közötti megfelelő és méltányos elosztását, figyelembe véve a 15. cikkben említett határozatokkal létrehozott, a 2007 és 2013 közötti előző programok keretében már elkülönített finanszírozás mértékét. Amikor a Bizottság az éves munkaprogramokban a pénzeszközök e területek közötti elosztásáról dönt, figyelembe kell vennie azt, hogy továbbra is elegendő szintű finanszírozást kell nyújtani, és biztosítania kell az intézkedések folyamatosságát és a finanszírozás kiszámíthatóságát a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzésekhez tartozó valamennyi területen.

(5)   A pályázati felhívásokat évente kell közzétenni.

10. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

11. cikk

Kiegészítő jelleg

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat biztosít más uniós eszközökkel, többek között a Jogérvényesülés programmal, az „Európa a polgárokért” programmal, az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjával, valamint egyéb, a foglalkoztatási és szociális ügyek, a belügyek, az egészségügy és fogyasztóvédelem, az oktatás, a képzés, az ifjúsági és sportügyek, az információs társadalom és a bővítés területeire vonatkozó programokkal, különösen az előcsatlakozási támogatási eszközzel (IPA II) és az európai strukturális és beruházási alapokkal.

(2)   A Bizottság átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat biztosít továbbá a program célkitűzéseihez tartozó területeken tevékenykedő uniós szervek, hivatalok és ügynökségek munkájával.

(3)   A program megoszthatja forrásait más uniós eszközökkel – különösen a Jogérvényesülés programmal – a mindkét program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében. Azok az intézkedések, amelyek számára a programból finanszírozást ítéltek oda, a Jogérvényesülés programból is finanszírozáshoz juthatnak, amennyiben a finanszírozás nem ugyanazokat a költségtételeket fedezi.

12. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – biztosítja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét a program keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék felhatalmazást kapnak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések végzésére a vissza nem térítendő támogatások valamennyi kedvezményezettjénél és valamennyi, az e program alapján uniós pénzeszközben részesített vállalkozónál és alvállalkozónál.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (19) foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy elkövettek-e valamely vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozattal vagy a program keretében finanszírozott szerződéssel összefüggésben csalást, korrupciót vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes cselekményt.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az e program végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a program végrehajtása keretében létrejött vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatoknak és szerződéseknek olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az (1), (2) és (3) bekezdésben említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

13. cikk

Monitoring és értékelés

(1)   A Bizottság évente elvégzi a programra vonatkozó monitoringot, hogy figyelemmel kísérje az annak keretében végzett intézkedések végrehajtását, valamint a 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések megvalósítását. A monitoringgal azt is fel kell mérni, hogy a program intézkedései során milyen módon foglalkoztak a nemek közötti egyenlőségnek, a megkülönböztetés tilalmának, és a gyermekvédelemnek a kérdésével.

(2)   A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőket:

a)

a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott mutatókon és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásán alapuló éves monitoring-jelentés;

b)

időközi értékelő jelentés 2018. június 30-ig;

c)

utólagos értékelő jelentés 2021. december 31-ig.

(3)   Az időközi értékelő jelentésben fel kell mérni a program célkitűzéseinek a megvalósítását, a források felhasználásának hatékonyságát, valamint a program európai hozzáadott értékét, annak megállapítása céljából, hogy 2020 után megújítsák, módosítsák vagy felfüggesszék-e a program alkalmazási körébe tartozó területeken biztosított finanszírozást. A jelentésben emellett foglalkozni kell a program egyszerűsítésére kínálkozó lehetőségekkel, a program belső és külső koherenciájával, valamint az összes célkitűzés és intézkedés folyamatos relevanciájával. A jelentésnek figyelembe kell vennie a 15. cikkben említett határozatokkal létrehozott, 2007 és 2013 közötti korábbi programok utólagos értékeléseinek az eredményeit.

(4)   Az utólagos értékelő jelentésben fel kell mérni a program hosszú távú hatásait, valamint a program hatásainak fenntarthatóságát abból a célból, hogy ezen információk a következő programra vonatkozó döntés alapjául szolgálhassanak.

14. cikk

Mutatók

(1)   A 13. cikkel összhangban az e cikk (2) bekezdésében meghatározott mutatók szolgálnak alapul az arra vonatkozó monitoringhoz és annak értékeléséhez, hogy milyen mértékben valósultak meg a program 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzései az 5. cikkben előírt intézkedések révén. Ezt előre meghatározott, a végrehajtás előtti helyzetet tükröző bázisértékek alapján kell mérni. A mutatókat esettől függően többek között nem, kor és fogyatékosság szerinti bontásban kell megadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mutatók többek között a következőket foglalják magukban:

a)

a program által finanszírozott tájékoztatási tevékenységekben részt vevő személyek száma, illetve a célcsoporton belüli százaléka;

b)

azon érdekeltek száma, akik - többek között - a program által finanszírozott képzésekben, csereprogramokban, tanulmányi látogatásokon, műhelytalálkozókon és szemináriumokon vesznek részt;

c)

a program által finanszírozott tevékenységekben részt vevő csoportok ismereteinek bővülése az uniós jogról és szakpolitikákról, valamint adott esetben az Unió alapját képező jogokról, értékekről és elvekről a teljes célcsoporthoz képest;

d)

a határokon átnyúló együttműködésre példaként szolgáló esetek, tevékenységek és eredmények száma;

e)

az, hogy a résztvevők hogyan értékelik azokat a tevékenységeket, amelyekben részt vettek, valamint ezek (várható) fenntarthatóságát;

f)

a program által finanszírozott tevékenységek földrajzi kiterjedése;

g)

az egyes konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó kérelmek és vissza nem térítendő támogatások száma;

h)

a pályázók által kért és az odaítélt finanszírozás szintje az egyes konkrét célkitűzések tekintetében.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott mutatókon kívül a program időközi és utólagos értékelő jelentéseiben fel kell mérni többek között az alábbiakat is:

a)

a program európai hozzáadott értéke, beleértve a program tevékenységeinek értékelését olyan hasonló, nemzeti vagy európai szinten indított kezdeményezésekhez képest, amelyeket nem támogattak uniós finanszírozásból, valamint e tevékenységek (várható) eredményei; az uniós finanszírozás előnyei és/vagy hátrányai az érintett tevékenységtípus nemzeti finanszírozásához képest;

b)

a finanszírozás szintje az elért eredményekhez képest (hatékonyság);

c)

a program gördülékenyebb, eredményesebb és hatékonyabb végrehajtását esetlegesen akadályozó adminisztratív, szervezési és/vagy strukturális tényezők (egyszerűsítési lehetőségek).

15. cikk

Átmeneti intézkedések

Az 1672/2006/EK határozat 4. szakasza („A megkülönböztetés elleni küzdelem és a sokféleség”) és 5. szakasza („Nemek közötti egyenlőség”), a 2007/252/EK határozat, illetve a 779/2007/EK határozat alapján megkezdett intézkedésekre – azok befejezéséig – továbbra is az említett határozatok irányadók. Az említett intézkedések tekintetében az 1672/2006/EK határozat 13. cikkében, a 2007/252/EK határozat 10. cikkében, és a 779/2007/EK határozat 10. cikkében, meghatározott bizottságokra történő hivatkozásokat az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésében meghatározott bizottságra történő hivatkozásként kell értelmezni.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

L. LINKEVIČIUS


(1)  HL C 191., 2012.6.29., 108. o.

(2)  HL C 277., 2012.9.13., 43. o.

(3)  Az Európai Parlament 2013. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. december 16-i határozata.

(4)  HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

(5)  HL C 258., 2011.9.2., 6. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 293/2000/EK határozata (2000. január 24.) a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzésére vonatkozó cselekvési program (Daphne program) (2000–2003) elfogadásáról (HL L 34., 2000.2.9., 1. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 803/2004/EK határozata (2004. április 21.) a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló közösségi cselekvési program (a Daphne II program) (2004–2008) elfogadásáról (HL L 143., 2004.4.30., 1. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 779/2007/EK határozata (2007. június 20.) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló egyedi program (Daphne III program) létrehozásáról (HL L 173., 2007.7.3., 19. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1672/2006/EK határozata (2006. október 24.) a Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program létrehozásáról (HL L 315., 2006.11.15., 1. o.).

(8)  A Tanács határozata (2007. április 19.) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Alapvető jogok és polgárság egyedi program létrehozásáról (HL L 110., 2007.4.27., 33. o.).

(9)  A Bizottság 2007/116/EK határozata (2007. február 15.) a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról (HL L 49., 2007.2.17., 30. o.).

(10)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13.o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1382/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014–2020-as (Lásd e Hivatalos Lap 73. oldalát).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o).

(16)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(17)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(19)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


MELLÉKLET

A PÉNZESZKÖZÖK ELOSZTÁSA

A program pénzügyi keretösszegén belül az egyes összegeket az alábbiak szerint kell a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések csoportjaihoz elkülöníteni:

A konkrét célkitűzések csoportja

A pénzügyi keretösszegben képviselt arány (%-ban)

1. csoport

57 %

a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmának elve tényleges végrehajtásának előmozdítása és a Charta 21. cikkében foglalt indokon alapuló megkülönböztetés tilalmának a tiszteletben tartása;

a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak megelőzése és az ellenük való küzdelem;

a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása és védelme;

a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elősegítése;

2. csoport

43 %

a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal – különösen a szoros kapcsolatokban az erőszak veszélyének kitett csoportokkal – szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem, és az ilyen erőszak áldozatainak védelme;

a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme;

hozzájárulás a magánélet és a személyes adatok legmagasabb szintű védelmének biztosításához;

az uniós polgárságból eredő jogok gyakorlásának előmozdítása és javítása;

az egyének mint belső piaci fogyasztók és vállalkozók számára annak lehetővé tétele, hogy érvényesítsék az uniós jogból eredő jogaikat, figyelembe véve a fogyasztóvédelmi program keretében finanszírozott projekteket is.


Top