Help Print this page 

Document 32013R1301

Title and reference
Az Európai parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete ( 2013. december 17. ) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
  • In force
OJ L 347, 20.12.2013, p. 289–302 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1301/oj
Languages, formats and link to OJ
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html BG html ES html CS html DA html DE html ET html EL html EN html FR html GA html HR html IT html LV html LT html HU html MT html NL html PL html PT html RO html SK html SL html FI html SV
PDF pdf BG pdf ES pdf CS pdf DA pdf DE pdf ET pdf EL pdf EN pdf FR pdf GA pdf HR pdf IT pdf LV pdf LT pdf HU pdf MT pdf NL pdf PL pdf PT pdf RO pdf SK pdf SL pdf FI pdf SV
Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal
 To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).
Multilingual display
Text

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/289


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1301/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 178. és 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az EUMSZ. fenti cikke és a 174. cikkének második és harmadik bekezdése alapján az ERFA-nak hozzá kell járulnia a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséhez, amelyek közül kiemelt figyelemmel kell kezelni az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

(2)

Az ERFA-ra, az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezéseket a 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) tartalmazza.

(3)

A(z) 1303/2013/EU rendeletben meghatározott tematikus célkitűzésekhez tartozó beruházási prioritásokhoz való hozzájárulás érdekében meg kell állapítani az ERFA által támogatható tevékenységi típusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket. Ugyanakkor meg kell határozni és egyértelműsíteni kell az ERFA hatályán kívül eső tevékenységeket, ideértve az annak megvalósítását célzó beruházásokat, hogy csökkenjen a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) I. mellékletében szereplő tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A túlfinanszírozás elkerülése érdekében ezek a beruházások nem támogathatók az ERFA-ból, mivel a 2003/87/EK irányelv alkalmazása révén már pénzügyi támogatásban részesülnek. Ez a kizárás azonban nem korlátozhatja annak lehetőségét, hogy az ERFA olyan tevékenységek támogatására kerüljön felhasználásra, amelyek nem szerepelnek a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében, még ha ugyanazok a gazdasági szereplők hajtják is azokat végre, és ide tartoznak az olyan tevékenységek is, mint például – a távfűtési hálózatokba, az intelligens energiaelosztó, -tároló és -átviteli rendszerekbe és a légszennyezés csökkentését célzó intézkedésekbe – az energiahatékonyság érdekében történő beruházások, még akkor is, ha e tevékenységek egyik közvetett hatása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, vagy ha szerepelnek a 2003/87/EK irányelvben említett nemzeti tervben.

(4)

Meg kell határozni, hogy az ERFA-ból ezen felül milyen tevékenységek támogathatók az európai területi együttműködési (ETE) cél keretében.

(5)

Az ERFA-nak hozzá kell járulnia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégiához, ami biztosítani fogja, hogy az ERFA-támogatások fokozottabban az uniós prioritásokra irányuljanak. A támogatott régiók kategóriájától függően a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzése alapján megvalósuló ERFA-támogatást a kutatásra és az innovációra, az információs és kommunikációs technológiákra (ikt), a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság elősegítésére kell összpontosítani. Ezt a tematikus koncentrációt nemzeti szinten kell elérni, a rugalmasságnak az műveleti programok szintjén és a különböző régiókategóriákban történő biztosítása mellett. Ahol szükséges, a tematikus koncentrációt ki kell igazítani, hogy figyelembe vegye a Kohéziós Alapból a(z) 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 3. cikkének a) pontjában említett és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó beruházási prioritások támogatására biztosított forrásokat. A tematikus koncentráció mértékének figyelembe kell vennie a régió fejlettségi szintjét, ahol szükséges a Kohéziós Alapból származó források hozzájárulását, valamint azoknak a régióknak a különleges igényeit, amelyek a 2007–2013-as programozási időszakban támogathatósági követelményként alkalmazott egy főre eső GDP-je az EU-25-ök referencia-időszakbeli átlagos GDP-je 75 %-ánál kisebb volt, illetve a 2007–2013-as programozási időszakban kivezetés alatt állóként megjelölt régiók és a kizárólag szigeteken fekvő tagállamokból és szigetekből álló egyes NUTS 2. szintű régiók különleges igényeit.

(6)

A „közösségvezérelt helyi fejlesztés” beruházási prioritás alapján nyújtott ERFA támogatás az e rendeletben meghatározott valamennyi tematikus célkitűzéshez hozzájárulhat.

(7)

Az ERFA konkrét igényeinek kielégítése érdekében, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégiával összhangban a(z) 1303/2013/EU rendeletben meghatározott mindegyik tematikus célkitűzésen belül meg kell állapítani az ERFA-specifikus intézkedéseket mint „beruházási prioritásokat”.E beruházási prioritásoknak olyan részletes célkitűzéseket kell meghatároznia, amelyek nem zárják ki kölcsönösen egymást, és amelyekhez az ERFA-nak hozzá kell járulnia. E beruházási prioritásoknak kell alapul szolgálniuk a programokon belüli, a programterület igényeit és jellemzőit figyelembe vevő egyedi célkitűzések meghatározásához.

(8)

Az európai és regionális kihívásokkal összefüggő, feljövőben lévő területeken – mint amilyen például a kreatív és kulturális iparágak, valamint az új társadalmi igényeket tükröző innovatív szolgáltatások vagy az idősödő népességgel összefüggő termékek és szolgáltatások, gondozás és egészségügy, ökoinnováció, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és a forráshatékonyság – elő kell segíteni az innovációt és a kkv-k fejlesztését.

(9)

A(z) 1303/2013/EU rendelettel összhangban a kutatás és az innováció területén végrehajtott, részben vagy egészben uniós költségvetésből finanszírozott beruházásokból származó hozzáadott érték optimalizálása érdekében szinergiákra kell törekedni az ERFA és a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram működése között, egyúttal azonban tiszteletben tartva ezek eltérő célkitűzéseit.

(10)

Fontos biztosítani, hogy a kockázatkezelésbe történő beruházások elősegítése során figyelembe vegyék a regionális, határokon átnyúló és transznacionális szintű egyedi kockázatokat.

(11)

A foglalkoztatásbarát növekedés elősegítésének céljához való hozzájárulásuk maximalizálásaként a fenntartható turizmust, a kultúrát és a természeti örökségeket támogató tevékenységeknek be kell épülniük az adott területeket érintő területi stratégiákba, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását. E tevékenységek támogatásának hozzá kell járulnia az innovációnak, az ikt-használatnak, a kkv-knak és a környezet- és forráshatékonyságnak a megerősítéséhez, illetve a társadalmi befogadás előmozdításához.

(12)

A fenntartható regionális vagy helyi mobilitás előmozdítása és a levegő- és zajszennyezés csökkentése érdekében támogatni kell az egészséges, fenntartható és biztonságos közlekedési módokat. Az ERFA-ból támogatott repülőtéri infrastrukturális beruházásoknak elő kell segíteniük a környezeti szempontból fenntartható légi közlekedést, többek között a regionális mobilitás – másodlagos és harmadlagos csomópontoknak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) infrastruktúrájába való bekapcsolásával megvalósított – javítása során, egyebek mellett multimodális csomópontok révén.

(13)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégia részeként az Unió által kitűzött energetikai és éghajlatvédelmi célok elérésének előmozdítása érdekében az ERFA-nak támogatnia kell a tagállamokban az energiahatékonyságot és az energiaellátás biztonságát elősegítő beruházásokat, többek között az intelligens energiaelosztó, -tároló és -átviteli rendszerek fejlesztésén keresztül, például a megújuló forrásokból történő elosztott energiatermelés integrálása révén. A tagállamok számára lehetőséget kell adni arra, hogy az ellátásbiztonsági követelményeknek való megfelelés érdekében olyan energetikai infrastruktúrákba ruházzanak be, amelyek összhangban vannak választott energiaszerkezetükkel, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégián alapuló céljaikkal.

(14)

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) – amelyekbe beletartozhatnak a szociális gazdaság vállalkozásai is – fogalma megegyezik a kkv-knak a(z) 1303/2013/EU rendeletben meghatározott fogalmával, vagyis a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (6) meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozásokat fedi le.

(15)

A társadalmi befogadás előmozdítása és – különösen a marginalizálódott közösségekben – a szegénység elleni küzdelem érdekében a fogyatékkal élők és az idősek különleges szükségleteinek figyelembevételével – kis nagyságrendű infrastruktúrák biztosítása révén – javítani kell a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

(16)

A közösségi alapú szolgáltatások az otthoni, családi alapú, lakossági és egyéb közösségi szolgáltatások összes olyan formáját felölelik, amelyek azt a mindenkit megillető jogot támogatják, hogy egyenlő választási lehetőségekkel közösségben éljen, és amelyek a közösségtől való elszigeteltséget vagy az abból való kirekesztést igyekeznek megakadályozni.

(17)

A közös végrehajtás lehetővé tétele révén a rugalmasság növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében össze kell hangolni az ERFA és a Kohéziós Alap elsődleges beruházási céljait a megfelelő tematikus célkitűzések keretén belül.

(18)

E rendelet mellékletébenben közös kimeneti indikátorokat kell létrehozni az műveleti programok végrehajtásából származó uniós szintű összesített eredmények értékelése céljából. E mutatóknak meg kell felelniük az e rendelettel és a(z) 1303./2013/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatott befektetési prioritásnak és tevékenységi típusnak. E közös kimeneti indikátorokat t programspecifikus eredmény indikátorokkal, és – ahol releváns – programspecifikus kimeneti indikátorokkal kell kiegészíteni.

(19)

A fenntartható városfejlesztés keretén belül támogatni kell a városokat – köztük a funkcionális városi területeket – érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívásokra irányuló integrált intézkedéseket, figyelembe véve a város és a vidék közötti kapcsolatok fejlődését. Azon városi területek kiválasztásának elveit, ahol a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket kell végrehajtani, valamint ezen intézkedések indikatív összegeit a Partnerségi Megállapodásban kell meghatározni, és nemzeti szinten az ERFA-források legalább 5 %-át e célra kell fordítani. A települési hatóságokra való bármilyen hatáskör-átruházásról az irányító hatóságnak kell döntenie, a városi hatósággal folytatott konzultáció alapján.

(20)

Az uniós jelentőségű, a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos kihívásokra válaszoló új megoldások felismerése és vizsgálata érdekében az ERFA-nak támogatnia kell a fenntartható városfejlesztés területén hozott innovatív intézkedéseket.

(21)

A kapacitásépítés megerősítése, a hálózatépítés és a fenntartható városfejlesztés területén a fenntartható városfejlesztési stratégiák és innovatív intézkedések végrehajtásáért felelős programok és szervek közötti tapasztalatcsere megerősítése és a meglévő programok és szervek kiegészítése érdekében egy uniós szintű városfejlesztési hálózatot kell létrehozni.

(22)

Az ERFA-nak foglalkoznia kell az elérhetőség és a nagy piacoktól való távolság problémájával, amelyekkel a rendkívül alacsony népsűrűségű területek szembesülnek, amint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel. Az ERFA-nak e régiók fenntartható fejlődésének támogatása céljából azokkal az egyedi nehézségekkel is foglalkoznia kell, amelyekkel olyan szigetek, hegyvidéki területek, határ menti régiók és gyéren lakott területek néznek szembe, amelyek földrajzi fekvése lassítja fejlődésüket.

(23)

Külön figyelmet kell szentelni a legkülső régiókra, az EUMSZ e. cikke szerinti olyan intézkedések elfogadásával, amelyek az ERFA-támogatás alkalmazási körét kivételes jelleggel kiterjesztik a legkülső régiók sajátos gazdasági és társadalmi helyzetéből – amelyet súlyosbítanak az EUMSZ. 349. cikkében említett tényezőkből eredő hátrányok, nevezetesen távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik, valamint néhány terméktől való gazdasági függésük, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket – eredő járulékos költségek ellensúlyozásához kapcsolódó működési támogatás finanszírozására,. A tagállamok által ezzel összefüggésben nyújtott működési támogatás mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettség alól, ha a támogatás az odaítélés időpontjában megfelel a 994/98/EK tanácsi rendelet (7) alapján elfogadott, a támogatások bizonyos fajtáit az EUMSZ 107. és 108. cikkének alkalmazásában a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító rendeletben megállapított feltételeknek.

(24)

A 2012/419/EU európai tanácsi határozat (8) – az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetéseinek 51. pontjával összhangban és az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókra vonatkozó különleges célkitűzéseket figyelembe véve – megváltoztatta Mayotte jogállását, és az 2014. január 1-jétől új legkülső régióvá vált. Mayotte célzott és gyors infrastrukturális fejlesztésének megkönnyítése és előmozdítása érdekében kivételesen lehetővé kell tenni, hogy a Mayotte számára rendelkezésre álló keret ERFA-komponensének legalább 50 %-át a(z) 1303/2013/EU rendeletben meghatározott öt tematikus célkitűzésére különítsék el.

(25)

E rendelet bizonyos nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az innovatív intézkedések kiválasztására és irányítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. A Bizottságnak arra is felhatalmazást kell kapnia, hogy indokolt esetben a műveleti programok végrehajtása során elért előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása céljából módosítsa e rendelet I. mellékletét a megfelelő kiigazítások érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(26)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziónak az Unióban fennálló regionális egyenlőtlenségek kiigazításával történő megerősítését – a tagállamok a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt nem tudják kielégítően megvalósítani,), az Unió szintjén azonban a rendelet léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(27)

Ez a rendelet az 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) helyébe lép. Az egyértelműség érdekében az 1080/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Ez a rendelet azonban nem érinti az 1080/2006/EK rendelet alapján vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31-én alkalmazandó jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását. Az említett rendelet vagy más ilyen alkalmazandó jogszabály következésképpen az adott támogatásra vagy az érintett műveletekre azok lezárásáig 2013. december 31. után is alkalmazandó. Az 1080/2006/EK rendelet alapján támogatás igénylésére beadott vagy jóváhagyott kérelmeknek érvényesek kell maradniuk,

(28)

A meghozandó intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) feladatait, támogatásának hatókörét a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” és az „európai területi együttműködés” célkitűzés tekintetében, és egyedi rendelkezéseket állapít meg a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésre irányuló ERFA-támogatásról.

2. cikk

Az ERFA feladatai

Az ERFA hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére irányuló támogatás finanszírozásához azáltal, hogy a regionális gazdaságok fenntartható fejlesztése és strukturális átalakítása – többek között a hanyatló ipari régiók és a fejlődésben elmaradt régiók szerkezetátalakítása – révén az Unióban kiigazítja a főbb regionális egyenlőtlenségeket.

3. cikk

Az ERFA támogatások köre

(1)   Az 5. cikkben meghatározott beruházási prioritásokhoz való hozzájárulás érdekében az ERFA-ból a következő tevékenységek támogathatók:

a)

termelő beruházás, amely hozzájárul fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtandó közvetlen befektetési támogatás révén;

b)

termelő beruházás, függetlenül az érintett vállalkozás méretétől, amely hozzájárul az 5. cikk (1) és (4) bekezdésében, illetve – amennyiben a beruházás nagyvállalatok és kkv-k közötti együttműködéssel jár – az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásokhoz;

c)

beruházás a polgároknak alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúrába az energia, a környezetvédelem, a közlekedés, valamint az információs és kommunikációs technológiák (ikt-k) terén;

d)

beruházások a társadalmi, egészségügyi, kutatási, innovációs, üzleti és oktatási infrastruktúrába;

e)

a berendezésekbe és a kisméretű infrastruktúrába való állóeszköz-beruházás révén a saját potenciál fejlesztésébe történő befektetés, ideértve a kulturális és fenntartható turizmussal kapcsolatos kisméretű infrastruktúrákat, a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat, a kutatási és fejlesztési szervezetek támogatását, valamint a vállalkozások technológiájába és alkalmazott kutatásába való beruházást;

f)

az illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságok, gazdasági és szociális partnerek és a(z) 1303/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett, civil társadalmat képviselő érintett szervezetek hálózatba szerveződése, együttműködése és tapasztalatcseréje, tanulmányok, előkészítő intézkedések és kapacitásépítés.

(2)   Az európai területi együttműködési célkitűzés keretében az ERFA támogathatja az eszközök, emberi erőforrások és valamennyi típusú infrastruktúra határokon átnyúló megosztását az összes régióban.

(3)   Az ERFA a következőket nem támogatja:

a)

atomerőművek leállítása és építése;

b)

a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből eredő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését elősegítő beruházások;

c)

dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalomba hozatala;

d)

az uniós állami támogatási szabályok szerint nehézségekkel küzdő vállalkozások;

e)

repülőtéri infrastrukturális beruházások, a környezetvédelemhez kapcsolódók kivételével, vagy kivéve akkor, ha ezeket a negatív környezeti hatás mérsékléséhez vagy csökkentéséhez szükséges beruházások kísérik.

4. cikk

Tematikus koncentráció

(1)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikkének első bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzések, valamint az e rendelet 5. cikkében meghatározott kapcsolódó beruházási prioritások, amelyekhez az ERFA a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzése keretében hozzájárulhat, a következőképpen koncentrálódnak:

a)

a fejlettebb régiókban:

i.

a teljes ERFA-forrás legalább 80 %-át nemzeti szinten a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 1., 2., 3. és 4. pontjában megállapított két vagy több tematikus célkitűzésre kell elkülöníteni; továbbá

ii.

a teljes ERFA-forrás legalább 20 %-át nemzeti szinten a(z) [1303]/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 4. pontjában megállapított tematikus célkitűzésre kell elkülöníteni;

b)

az átmeneti régiókban:

i.

a teljes ERFA-forrás legalább 60 %-át nemzeti szinten a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 1., 2., 3. és 4. pontjában megállapított két vagy több tematikus célkitűzésre kell elkülöníteni; valamint

ii.

a teljes ERFA-forrás legalább 15 %-át nemzeti szinten a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 4. pontjában megállapított tematikus célkitűzésre kell elkülöníteni;

c)

a kevésbé fejlett régiókban:

i.

a teljes ERFA-forrás legalább 50 %-át nemzeti szinten a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 1., 2., 3. és 4. pontjában megállapított két vagy több tematikus célkitűzésre kell elkülöníteni; és

ii.

a teljes ERFA-forrás legalább 12 %-át nemzeti szinten a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 4. pontjában megállapított tematikus célkitűzésre kell elkülöníteni.

E cikk alkalmazásában azok a régiók, amelyek támogathatósági követelményként alkalmazott egy főre eső GDP-je a 2007–2013 programozási időszakban az EU-25-ök referencia-időszakbeli átlagos GDP-jének 75 %-ánál kevesebb volt, és amelyek a 2007–2013-as programozási időszakban kivezetés alatt állóként vannak megjelölve, de a(z) 1303/2013/EU rendelet 90. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében a 2014–2020 közötti programozási időszakban a „fejlettebb régiók” kategóriájában támogathatóak, átmeneti régióknak minősülnek.

E cikk alkalmazásában a kizárólag szigeteken fekvő tagállamokból, vagy a Kohéziós Alapból támogatásban részesülő tagállamok részét képező szigetekből álló összes NUTS 2. szintű régió és valamennyi legkülső régió kevésbé fejlett régiónak minősül.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve a valamely régiókategóriát megillető minimális ERFA-részarány alacsonyabb lehet az (1) bekezdésben előírtnál, feltéve, hogy ezt a csökkentést a más régiókategóriákat megillető részarány emelése ellentételezi. Az összes régiókategóriát megillető források tagállami szintű összege a(z) 1300/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 1., 2., 3. és 4. pontjában és a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 4. pontjában meghatározott tematikus célkitűzések tekintetében ennek megfelelően nem lehet kevesebb, mint az e cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális ERFA-részarányok alkalmazásával kapott tagállami szintű összeg.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, a Kohéziós Alapból a(z) 1300/2013/EU rendelet 4. cikke a) pontjának i. és iii. alpontjában meghatározott beruházási prioritásokra fordított források beszámíthatók az e cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában, valamint c) pontjának ii. alpontjában megállapított minimális részarányok elérésébe. Ebben az esetben az e cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában megállapított részarányt 15 %-ra kell emelni. Ahol szükséges ezeket a forrásokat olyan arányban kell szétosztani a különböző régiókategóriák között, amilyen részesedést azok az érintett tagállam teljes lakosságából képviselnek.

5. cikk

Beruházási prioritások

A hivatkozott rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett Partnerségi Megállapodásban meghatározott fejlesztési szükségletek és növekedési lehetőségekkel összhangban az ERFA a következő beruházási prioritásokat támogatja a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzéseken belül:

1.

a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a következők révén;

a)

a kutatási és innovációs (K+I) kiválóság fejlesztése, és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása érdekében a K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése;

b)

a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése;

2.

az ikt-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a következők révén:

a)

a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, valamint a digitális gazdaságot szolgáló feltörekvő technológiák és hálózatok bevezetésének támogatása;

b)

az ikt-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az ikt iránti kereslet fokozása;

c)

az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, az e-kultúra és az e-egészségügy ikt-alkalmazásainak megerősítése;

3.

a kkv-k versenyképességének fokozása a következők révén:

a)

a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése, valamint új cégek alapításának – többek között üzleti inkubátorházak segítségével történő – ösztönzése;

b)

a kkv-k számára új vállalati modell – elsősorban a nemzetközivé válás céljával történő – kidolgozása és megvalósítása;

c)

a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása;

d)

a kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni;

4.

az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban a következők révén:

a)

a megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása;

b)

az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a vállalkozásokban;

c)

az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is;

d)

intelligens alacsony és közepes feszültségen működő elosztórendszerek fejlesztése és kialakítása;

e)

alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását;

f)

az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kutatásának, innovációjának és bevezetésének az előmozdítása;

g)

a hasznos hőigény alapján a hő és a villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt előállításának előmozdítása;

5.

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése a következők révén:

a)

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, többek között az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket célzó beruházások támogatása;

b)

egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése;

6.

a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása a következők révén:

a)

a hulladékágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében;

b)

a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében;

c)

a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése;

d)

a biológiai sokféleség és a talaj megóvása és helyreállítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, többek között a Natura 2000 és a zöld infrastruktúrák révén;

e)

a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása;

f)

a hulladékgazdálkodási ágazatban, a vízgazdálkodási ágazatban, a talaj tekintetében vagy a légszennyezettség csökkentése területén a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság javítását szolgáló innovatív technológiák előmozdítása;

g)

az erőforrás-hatékony gazdaságra való ipari átállás támogatása, a zöld növekedés, az ökoinnováció és a környezeti teljesítményirányítás a köz- és a magánszektorban történő előmozdítása;

7.

a fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrákból az alábbiak révén:

a)

a multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a TEN-T-be való beruházás által;

b)

a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához – többek között a multimodális csomópontokhoz – történő kapcsolásával;

c)

környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében;

d)

átfogó, magas szintű és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása, valamint zajcsökkentő intézkedések előmozdítása;

e)

az energiahatékonyság és az ellátásbiztonság javítása intelligens energiaelosztó, -tároló és -átviteli rendszerek kialakításával és a megújuló forrásokat használó megosztott termelés integrálásával;

8.

a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése a következők révén:

a)

üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása;

b)

a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását;

c)

helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alkalmazási körén kívül esnek;

d)

a foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába történő beruházás;

9)

a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem a következők révén:

a)

a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás;

b)

a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása;

c)

a szociális vállalkozások támogatása;

d)

a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások;

10)

az oktatásba, a készségekkel kapcsolatos képzésbe, szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével;

11)

a hatóságok és az érintettek intézményi kapacitásának növelése és eredményes közigazgatás kialakítása az ERFA feladatainak végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási rendszerek és közszolgáltatások eredményességének és intézményi kapacitásának megerősítése által.

6. cikk

A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés mutatói

(1)   A rendelet I. mellékletében meghatározott közös kimeneti indikátorokat, programspecifikus eredmény indikátorokat és szükség esetén a programspecifikus kimeneti indikátorokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 27. cikke (4) bekezdésének, 96. cikke (2) bekezdése b) pontja ii. és iv. alpontjának és 96. cikke (2) bekezdése c) pontja i. és iv. alpontjának megfelelően kell alkalmazni.

(2)   A közös és a programspecifikus kimeneti indikátorok esetében a bázisértékeit nullában kell meghatározni. E mutatók kumulatív számszerűsített célértékeit 2023-ra kell meghatározni.

(3)   A beruházási prioritásokra vonatkozó programspecifikus eredmény indikátorok esetében a bázisérték a rendelkezésre álló legfrissebb adatokon alapul, a célértékeket pedig 2023-ra kell meghatározni. Mennyiségi és minőségi célértékek egyaránt meghatározhatók.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közös kimeneti indikátorok az I. mellékletben szereplő listájának módosítására, hogy indokolt esetben kiigazításokat tehessen a műveleti programok végrehajtásában tett előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében.

II.   FEJEZET

Bizonyos területi jellemzők kezelését szabályozó egyedi rendelkezések

7. cikk

Fenntartható városfejlesztés

(1)   Az ERFA a műveleti programok keretén belül támogathatja a fenntartható városfejlesztést olyan stratégiák révén, amelyek integrált intézkedéseket határoznak meg a városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívások kezelésére, szem előtt tartva a város és a vidék közötti összeköttetések előmozdításának szükségességét.

(2)   A fenntartható városfejlesztést a(z) 1303/2013/EU rendelet 36. cikkében említett integrált területi beruházások révén, egyedi műveleti programok, vagy a(z) 1303/2013/EU rendelet 96. cikke első albekezdésének c) pontjával összhangban lévő egyedi prioritási tengelyek révén kell megvalósítani.

(3)   Egyedi területi elhelyezkedésére figyelemmel Partnerségi Megállapodásában mindegyik tagállam elveket határoz meg azon városi területek kiválasztási kritériumai tekintetében, amelyek esetében a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket kell végrehajtani, és meghatározza az ezekre a nemzeti szintű intézkedésekre elkülönített indikatív összegeket is.

(4)   A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében nemzeti szinten elkülönített ERFA-források legalább 5 %-át a fenntartható városfejlesztésre irányuló olyan integrált intézkedésekre kell fordítani, amelyek esetében a fenntartható városi stratégiák végrehajtásáért felelős városi, szubregionális vagy helyi szervek (a továbbiakban: „települési hatóságok”) felelnek a műveleteknek legalább a(z) 1303/2013/EU rendelet 123. cikkének (6) bekezdésével vagy ahol szükséges ugyanezen rendelet 123. cikkének (7) bekezdésével összhangban való kiválasztásával összefüggő feladatokért. Az e cikk (2) bekezdésének céljaira fordítandó indikatív összeget az érintett műveleti program(ok)ban határozzák meg.

(5)   Az irányító hatóság a városi hatósággal konzultálva meghatározza a fenntartható városfejlesztésre irányuló integrált intézkedések irányításával kapcsolatos, a települési hatóságok által elvégzendő feladatok körét. Az irányító hatóság döntését hivatalosan, írásban rögzítik. Az irányító hatóság fenntarthatja annak a jogát, hogy jóváhagyás előtt elvégezze a tevékenységek támogathatóságának végső hitelesítését.

8. cikk

Innovatív intézkedések a fenntartható városfejlesztés területén

(1)   A fenntartható városfejlesztés területén az ERFA a Bizottság kezdeményezésére a(z) 1303/2013/EU rendelet 92. cikkének (8) bekezdésével összhangban támogathatja az innovatív intézkedéseket. Ezek tanulmányokból és kísérleti projektekből állnak, amelyek az uniós jelentőségű, a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos kihívásokra válaszoló új megoldások meghatározásával és vizsgálatával foglalkoznak. A Bizottság ösztönzi a(z) 1303/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett érintett partnereknek az innovatív fellépések előkészítésébe és végrehajtásába való bevonását.

(2)   E rendelet 4. cikkétől eltérve az innovatív intézkedések minden olyan tevékenységet támogathatnak, amelyek a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzések és az e rendelet 5. cikkében meghatározott beruházási prioritások eléréséhez szükségesek.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ERFA által e rendelettel összhangban támogatandó innovatív intézkedések kiválasztására és kezelésére vonatkozó elvekkel kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról.

9. cikk

A városfejlesztési hálózat

(1)   A Bizottság a(z) 1303/2013/EU rendelet 58. cikke értelmében városfejlesztési hálózatot hoz létre, hogy elősegítse a kapacitásnövelést, a hálózatépítést, valamint az e rendelet 7. cikkének (5) bekezdésével összhangban a fenntartható városfejlesztési stratégiák végrehajtásáért, illetve az e rendelet 8. cikkével összhangban a fenntartható városfejlesztés területén végzett innovatív intézkedésekért felelős települési hatóságok közötti uniós szintű tapasztalatcserét.

(2)   A városfejlesztési hálózat tevékenységei kiegészítik az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében folytatott, interregionális együttműködés keretébe tartozó tevékenységeket.

10. cikk

A természeti vagy demográfiai hátrányban lévő területek

Az ERFA által társfinanszírozott olyan műveleti programoknak, amelyek a(z) 1303/2013/EU rendelet 121. cikkének 4. pontjában említett természeti hátrányokkal érintett területekkel foglalkoznak, külön figyelmet kell fordítaniuk az ilyen területek sajátos nehézségeire.

11. cikk

A legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók

A legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiókat illető egyedi kiegészítő forrásra a 4. cikk nem alkalmazandó. E forrást a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 1., 2., 3., 4. és 7. pontjában meghatározott tematikus célkitűzésekre kell elkülöníteni.

12. cikk

Legkülső régiók

(1)   A legkülső régiók számára elkülönített egyedi kiegészítő forrásra a 4. cikk nem alkalmazandó. E forrást a legkülső régiókra háruló, az EUMSZ 349. cikkében említett sajátos jellemzőkkel és korlátokkal kapcsolatos többletköltségek ellensúlyozására kell használni a következők támogatásával:

a)

a(z) [1303]/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésében említett tematikus célkitűzések;

b)

áruszállítási szolgáltatások és közlekedési szolgáltatások elindításához nyújtott támogatás;

c)

a korlátozott tárolási lehetőségekhez, a termelőeszközök túlzott méretéhez és karbantartásához, valamint az emberi erőforrásnak a helyi munkaerőpiacon való hiányához kapcsolódó műveletek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett egyedi kiegészítő forrást fel lehet használni a legkülső régiókban a közszolgáltatási kötelezettségeket és szerződéseket fedező működési támogatások és költségek finanszírozásának a segítésére is.

(3)   Annak az összegnek, amelyre a társfinanszírozási arány vonatkozik, arányban kell állnia az (1) bekezdésben említett, a kedvezményezettnek a kizárólag a közszolgáltatási kötelezettségeket és szerződéseket fedező működési támogatások és költségek esetében felmerülő többletköltségeivel, de beruházási költségek esetében a teljes támogatható költségösszeget fedezheti.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésében említett egyedi kiegészítő forrás nem használható fel az alábbiak támogatására:

a)

az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó műveletek;

b)

az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett személyszállítási támogatás;

c)

adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség.

(5)   A 3. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjától eltérve az ERFA-ból támogathatók a legkülső régiók vállalkozásaiba történő termelő beruházások, függetlenül e vállalkozások méretétől.

(6)   A EUMSZ 349. cikkének értelmében legkülső régiónak számító Mayotte rendelkezésére álló keret ERFA-komponensére nem alkalmazandó e rendelet 4. cikke, és az ERFA-komponens legalább 50 %-át a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 1., 2., 3., 4. és 6. pontjában meghatározott tematikus célkitűzésekre kell elkülöníteni.

III.   FEJEZET

Záró rendelkezések

13. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1080/2006/EK rendelet alapján vagy egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31-én irányadó jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását, beleértve a teljes vagy részleges megszüntetését is. Az említett rendelet vagy más ilyen alkalmazandó jogszabály következésképpen az adott támogatásra vagy az adott projektekre azok lezárásáig 2013. december 31. után is alkalmazandók. E bekezdés alkalmazásában a támogatás műveleti programokat és nagyprojekteket fedez.

(2)   Az 1080/2006/EK rendelet alapján támogatás iránt benyújtott vagy jóváhagyott kérelmek továbbra is érvényesek.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 6. cikk (4) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazásának hatálya 2013. december 21-tól2020. december 31-ig szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (4) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 6. cikk (4) bekezdése és a 8. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az e rendelet 13. cikkének sérelme nélkül az 1080/2006/EK rendelet 2014. január 1-jén hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

16. cikk

Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 177. cikkének megfelelően 2020. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A 12. cikk (6) bekezdését 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

R. ŠADŽIUS


(1)  HL C 191., 2012.6.29., 44. o.

(2)  HL C 225., 2012.7.27., 114. o.

(3)  Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (Lásd e Hivatalos Lap 320. oldalát).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o).

(5)  A Kohéziós Alapról és az 1084/2006/EK 2013. december 17-i tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (Lásd e Hivatalos Lap 281. oldalát).

(6)  A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(7)  A Tanács 1998. május 7-i 994/98/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról (HL L 142., 1998.5.14. 1. o.).

(8)  Az Európai Tanács 2012. július 11-i 2012/419/EU határozata Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról (HL L 204., 2012.7.31., 131. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1080/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 1. o.).

(10)  Az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK 2013. december 17-i tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (Lásd e Hivatalos Lap 470. oldalát).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendelete 2013. december 17-i az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (Lásd e Hivatalos Lap 259. oldalát).


I. MELLÉKLET

A „BERUHÁZÁS A NÖVEKEDÉSBE ÉS MUNKAHELYTEREMTÉSBE” CÉLKITŰZÉS ERFA-TÁMOGATÁSÁNAK KÖZÖS KIMENETI INDIKÁTORAI (6. CIKK)

 

EGYSÉG

ELNEVEZÉS

Termelő beruházás

 

vállalkozás

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

 

vállalkozás

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

 

vállalkozás

Vissza nem térítendő támogatáson kívüli más pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

 

vállalkozás

A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

 

vállalkozás

A támogatott új vállalkozások száma

 

EUR

A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás)

 

EUR

A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (a vissza nem térítendő támogatástól eltérő jellegű támogatás)

 

teljesmunkaidő- egyenérték

A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

Fenntartható turizmus

látogatás/év

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

Ikt-infrastruktúra

háztartás

A legalább 30 Mb/s sávszélességű hozzáféréssel rendelkező további háztartások száma

Közlekedés

Vasút

kilométer

Az új vasútvonalak teljes hossza, amelyből: TEN-T

kilométer

Az újraépített vagy felújított vasútvonalak teljes hossza, amelyből: TEN-T

Közutak

kilométer

Az újonnan épített közutak teljes hossza, amelyből: TEN-T

kilométer

Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza, amelyből: TEN-T

Városi közlekedés

kilométer

Az új vagy felújított villamos- és metróvonalak teljes hossza

Belvízi hajózási útvonalak

kilométer

Az új vagy felújított belvízi hajózási útvonalak teljes hossza

Környezetvédelem

Szilárd hulladék

tonna/év

További hulladék-újrahasznosítási kapacitás

Vízellátás

személy

A jobb vízellátásban részesülő lakosság növekedése

Szennyvízkezelés

lakosság-egyenérték

A jobb szennyvízkezelési szolgáltatásban részesülő lakosság növekedése

Kockázat-megelőzés és -kezelés

személy

Árvízvédelmi intézkedéseket élvező lakosság

személy

Erdőtűzvédelmi intézkedéseket élvező lakosság

Talajrehabilitáció

hektár

A rehabilitált talaj összkiterjedése

Természet és a biológiai sokféleség

hektár

A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe

Kutatás, innováció

 

teljesmunkaidő- egyenérték

Új kutatók száma a támogatott szervezeteknél

 

teljesmunkaidő- egyenérték

A jobb kutatási infrastruktúrával ellátott létesítményekben dolgozó kutatók száma

 

vállalkozás

Kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma

 

EUR

Az innovációs és K+F projekteknek közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás

 

vállalkozás

Új termékek forgalomba hozatala céljából támogatott vállalkozások száma

 

vállalkozás

Új termékek gyártása céljából támogatott vállalkozások száma

Energia és éghajlatváltozás

Megújuló energiaforrások

MW

A megújulóenergia-termelés további kapacitása

Energiahatékonyság

háztartás

A jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma

 

kWh/év

A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkentése

 

felhasználó

Az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó további energiafelhasználók száma

Üvegházhatású gázok csökkenése

tonna CO2-egyenérték

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

Szociális infrastruktúra

Gyermekgondozás és oktatás

személy

Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása

Egészségügy

személy

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

A városfejlesztés konkrét mutatói

 

személy

Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság

 

négyzetméter

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

 

négyzetméter

Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek

 

lakóegység

Helyreállított lakóegységek városi területeken


II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1080/2006/EK sz. rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2.cikk

2. cikk

3. cikk

3.cikk

4. cikk

4.cikk

5. cikk

5. cikk

5.cikk

6. cikk

7. cikk

6. cikk

8. cikk

7.cikk

8.cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk

14. cikk

15. cikk

16. cikk

17. cikk

18. cikk

19. cikk

20. cikk

21. cikk

22. cikk

13. cikk

14. cikk

23. cikk

15. cikk

24. cikk

16. cikk

25. cikk

17. cikk


Az Európai Parlament és Tanács közös nyilatkozata az ERFA-rendelet 6. cikkének, az ETE-rendelet 15. cikkének és a Kohéziós Alapról szóló rendelet 4. cikkének alkalmazásáról

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság által az uniós jogalkotónak nyújtott biztosítékot, hogy az ERFA-rendelet, az ETE-rendelet és a Kohéziós Alapról szóló rendelet közös teljesítménymutatói, amelyek az egyes rendeletekhez csatolt mellékletekben szerepelnek majd, a Bizottság és a tagállamok értékelő szakértői bevonásával végzett hosszas előkészítési folyamat eredményeképpen születtek meg, és a várakozások szerint elviekben változatlanok maradnak.


Top