28.6.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 178/27

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/29/EU IRÁNYELVE

(2013. június 12.)

a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	A pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven (3) lényegi módosításokat hajtottak végre (4). Mivel most további módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (EGT-vonatkozású szöveg) (5) előírja a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásának szabályait, megteremti a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletének és ellenőrzésének keretét, valamint meghatározza a CE-jelölés általános elveit.

(3)

A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) közös elveket és referenciarendelkezéseket írt elő, amelyeket ágazati jogszabályokban kívánatos alkalmazni annak érdekében, hogy egységes alapot biztosítsanak e jogszabályok felülvizsgálatához és átdolgozásához. A 2007/23/EK irányelvet ennek megfelelően hozzá kell igazítani az említett határozathoz.

(4)	A tagállamokban a pirotechnikai termékek forgalmazására érvényes törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések eltérőek, különösen a biztonsági és a teljesítménybeli jellemzők tekintetében.

(5)

A tagállamok által hozott, az Unión belüli kereskedelmet korlátozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket harmonizálni kell a pirotechnikai termékek belső piacon történő szabad mozgásának biztosítása érdekében, ugyanakkor szavatolni kell az emberi egészség és biztonság magas szintű védelmét, valamint a fogyasztók és a szakmai végfelhasználók védelmét. A védelem ilyen magas szintje magában kell, hogy foglalja a pirotechnikai termékek használóihoz kapcsolódó vonatkozó korhatárok tiszteletben tartását.

(6)	A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról szóló, 1993. április 5-i 93/15/EGK tanácsi irányelv (7) kizárja a pirotechnikai termékeket a hatálya alól.

(7)

A tárolási biztonság területét a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelv (8) szabályozza, amely biztonsági követelményeket határoz meg az olyan létesítményekre ahol robbanóanyagok, ezeken belül pirotechnikai anyagok is jelen vannak.

(8)	A szállítási biztonságot illetően a pirotechnikai termékek szállításának szabályait nemzetközi egyezmények és megállapodások rögzítik, beleértve az Egyesült Nemzetek veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlásait. Az említett területek ezért nem esnek ezen irányelv hatálya alá.

(9)	Az irányelvet a rendelkezésre bocsátás valamennyi formájára, így a távértékesítésre is alkalmazni kell.

(10)

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a pirotechnikai termékekre, amelyekre a tengerészeti felszerelésekről szóló, 1996. december 20-i 96/98/EK tanácsi irányelv (9) és az abban említett irányadó nemzetközi egyezmények vonatkoznak. Nem alkalmazandó továbbá a játékok biztonságáról szóló, 2008. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) hatálya alá tartozó, játékokhoz tervezett gyújtókupakokra.

(11)

A gyártó által saját használatra készített olyan tűzijátékok, amelyeket a gyártó székhelye szerinti tagállam kizárólag a saját területén való használat céljából engedélyezett, és amelyek a szóban forgó tagállam területén maradnak, nem minősülnek forgalmazott termékeknek, és ezért azoknak nem kell megfelelniük ezen irányelvnek.

(12)

Az ebben az irányelvben meghatározott követelmények teljesülése esetén a tagállamoknak nem szabad a pirotechnikai termékek szabad mozgását megtiltaniuk, korlátozniuk vagy akadályozniuk. Ezt az irányelvet a gyártók, forgalmazók és importőrök tagállam általi engedélyezésére vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(13)	A pirotechnikai termékeknek magukban kell foglalniuk a tűzijátékokat, a színpadi pirotechnikai termékeket és a műszaki felhasználásra szánt egyéb pirotechnikai termékeket, mint például a légzsákokban és a biztonsági övek előfeszítőiben használt gázfejlesztőket.

(14)	A megfelelően magas szintű biztonság szavatolása érdekében a pirotechnikai termékeket felhasználásuk típusának, céljának vagy zajszintjének kockázati szintje szerint kell osztályozni.

(15)

A pirotechnikai termékek használatában rejlő veszélyek ismeretében helyénvaló korhatár megállapítása személyek részére történő rendelkezésre bocsátásuk esetére, illetve annak biztosítása, hogy az emberi egészség és biztonság, valamint a környezet védelme érdekében a jelölésen a biztonságos használatról elegendő és megfelelő információ szerepeljen. Egyes pirotechnikai termékek esetében gondoskodni kell arról, hogy azokhoz csak a megfelelő tudással, szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személyek férhessenek hozzá. A járművekhez használt pirotechnikai termékek jelölésével szemben támasztott követelményeknél figyelembe kell venni a jelenlegi gyakorlatot, valamint azt, hogy ezeket a termékeket kivétel nélkül hivatásos felhasználóknak adják el.

(16)

A pirotechnikai termékek, különösképpen a tűzijátékok használata az egyes tagállamokban az eltérő szokások és hagyományok következtében más és más. Így szükséges, hogy a tagállamok nemzeti intézkedéseket hozhassanak a pirotechnikai termékek egyes kategóriái nyilvános forgalmazásának korlátozására többek között közbiztonsági vagy egészségügyi és biztonsági okokból.

(17)

A közérdek, úgymint az egészség és a biztonság, valamint a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása, továbbá az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a pirotechnikai termékek ezen irányelv követelményeinek való megfeleléséért.

(18)

Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan pirotechnikai termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. Az egyes gazdasági szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési láncban.

(19)	A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamok ösztönözniük kell a gazdasági szereplőket arra, hogy postai elérhetőségük mellett internetes elérhetőségüket is adják meg.

(20)	Mivel részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, a gyártó van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(21)

Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő pirotechnikai termékek megfeleljenek ennek az irányelvnek és különösen arról, hogy a gyártók ezeken a pirotechnikai termékeken a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezzék. Rendelkezéseket kell ezért hozni az importőrök tekintetében annak biztosítására, hogy az általuk forgalomba hozott pirotechnikai termékek megfeleljenek az ebben az irányelvben előírt követelményeknek, továbbá azért, hogy ne hozzanak forgalomba olyan pirotechnikai termékeket, amelyek ezen követelményeknek nem felelnek meg, vagy kockázatot jelentenek. Rendelkezéseket kell hozni továbbá az importőrök tekintetében annak ellenőrzésére is, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezték, illetve hogy a pirotechnikai termékek jelölése és a gyártók által elkészített dokumentáció az illetékes nemzeti hatóságok részére ellenőrzés céljából rendelkezésre áll.

(22)	A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott pirotechnikai terméket a forgalmazó forgalmazza, és megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a pirotechnikai termékeket olyan módon kezelje, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a termék megfelelését.

(23)

Minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba pirotechnikai terméket, illetve azt olyan módon módosítja, hogy az befolyásolja az ezen irányelvben előírt követelményeknek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(24)

A forgalmazókat és importőröket, mivel helyileg közel vannak a piachoz, be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és fel kell készíteni az aktív részvételre oly módon, hogy rendelkezésükre bocsátják az adott pirotechnikai termékkel kapcsolatban az összes szükséges információt.

(25)

Az egyéb gazdasági szereplők azonosításához ezen irányelv által előírt információk tárolása esetén nem követelhető meg a gazdasági szereplőtől, hogy ezeket az információkat olyan egyéb gazdasági szereplők tekintetében aktualizálja, amelyek a szóban forgó gazdasági szereplő számára pirotechnikai terméket szállítottak, illetve amelyek számára a szóban forgó gazdasági szereplő pirotechnikai terméket szállított.

(26)	Helyénvaló alapvető biztonsági követelményeket meghatározni a pirotechnikai termékekkel szemben a fogyasztók védelme és a balesetek megelőzése érdekében.

(27)

Egyes pirotechnikai termékek, különösen a járművekhez használt pirotechnikai termékek – mint például a légzsákokban használt gázfejlesztők – kis mennyiségű kereskedelmi robbanóanyagot és katonai robbanószert tartalmaznak. A 2007/23/EK irányelv elfogadását követően nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket az anyagokat nem lehet majd helyettesíteni azokban az esetekben, ahol ezen anyagok szigorúan gyúlékony összetételekben az energiaegyensúly fokozására szolgáló adalékként használatosak. Ezért szükség van a kereskedelmi robbanóanyagok és katonai robbanószerek használatát korlátozó alapvető biztonsági követelmény módosítására.

(28)

Az ezen irányelvben előírt alapvető biztonsági követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon pirotechnikai termékeket, amelyek megfelelnek az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően elfogadott harmonizált szabványoknak, az ezen követelmények részletes műszaki leírása céljából megfelelőnek kell tekinteni.

(29)	Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza az abban az esetben alkalmazandó eljárást, amikor a harmonizált szabványok ellen kifogást emelnek amiatt, hogy azok nem teljes mértékben tesznek eleget az ezen irányelvben előírt követelményeknek.

(30)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a piacon forgalmazott pirotechnikai termékek megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell előírni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra különböző modulokat határoz meg, melyek köre – az adott kockázat és a szükséges biztonsági szint arányától függően – a leginkább megengedőtől a legszigorúbbig terjed. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében a megfelelőségértékelési eljárásokat ezen modulok közül kell kiválasztani.

(31)	A gyártóknak EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy megadják az ezen irányelvben előírt információt arról, hogy a pirotechnikai termék megfelel az ebben az irányelvben előírt követelményeknek és az egyéb vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak.

(32)

Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő hatékony hozzáférés érdekében az alkalmazandó uniós jogi aktusok meghatározásához szükséges információt egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatban kell rendelkezésre bocsátani. A gazdasági szereplők adminisztratív terhének csökkentése érdekében ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat lehet az egyes vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokból összeállított dokumentáció.

(33)

A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye a pirotechnikai termék megfelelőségét igazoló CE-jelölés. A CE-jelölésre irányadó általános elveket a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell megállapítani.

(34)	Az ebben az irányelvben előírt megfelelőségértékelési eljárások megfelelőségértékelő szervezetek közreműködését igénylik, amelyeket a tagállamok bejelentenek a Bizottságnak.

(35)

A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2007/23/EK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a Bizottsághoz való bejelentés céljából a megfelelőségértékelő szervezeteknek teljesíteniük kell, nem elégségesek annak biztosításához, hogy a bejelentett szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal létfontosságú, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek mellett lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(36)	A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és felügyeletében részt vevő egyéb szervezetekre szintén követelményeket kell előírni.

(37)	Az ebben az irányelvben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszer egészíti ki. Mivel az akkreditálás alapvető eszközt jelent a megfelelőségértékelő szervezetek felkészültségének ellenőrzéséhez, a bejelentés céljából ezt is alkalmazni kell.

(38)

A nemzeti hatóságoknak előnyben kell részesítenie a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást, amellyel bizonyítják a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságát az egész Unióban. A nemzeti hatóságok ugyanakkor úgy ítélhetik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ebben az esetben az elvégzett értékelések megfelelő szintű hitelességének a többi nemzeti hatóság felé való biztosítása érdekében a Bizottság és a többi tagállam számára be kell nyújtaniuk a szükséges igazoló dokumentumot, amely bizonyítja az adott szabályozási követelmények alapján értékelt megfelelőségértékelő szervezetek megfelelését.

(39)

A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az uniós piacon forgalomba hozandó pirotechnikai termékre előírt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok megfeleljenek ugyanazoknak a követelményeknek, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(40)	Javítani kell a bejelentési eljárás hatékonyságát és átláthatóságát és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében hozzá kell igazítani az új technológiákhoz.

(41)

Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos biztosítani egy olyan időtartamot, amely során tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, mielőtt még bejelentett szervezetként megkezdenék működésüket.

(42)

A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek közötti megfelelő koordinációval és együttműködéssel érhető el.

(43)

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a pirotechnikai termékek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő tárolás, illetve rendeltetésszerű és ésszerűen előrelátható feltételek mellett történő használat esetén nem veszélyeztetik a személyek egészségét és biztonságát. A pirotechnikai termékeket csak ésszerűen előrelátható használati feltételek esetén – azaz ha a használat törvényes és kiszámítható emberi viselkedés eredménye – kell úgy tekinteni, hogy nem felelnek meg az ezen irányelvben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek.

(44)

A jogbiztonság érdekében egyértelműsíteni kell, hogy a 765/2008/EK rendelet uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályai a pirotechnikai termékekre is alkalmazandók. Ez az irányelv nem gátolhatja a tagállamokat abban a választásban, hogy mely illetékes hatóságot bízzák meg ezen feladatok ellátásával.

(45)	A bejelentett szervezeteknek termékcsaládként kell értékelnie a pirotechnikai termékek azon csoportjait, amelyek megjelenésüket, funkciójukat vagy működésüket tekintve hasonlóak.

(46)

Védintézkedési eljárásra van szükség annak megengedéséhez, hogy a pirotechnikai termékek megfelelőségét vitatni lehessen. Az átláthatóság javítása és az eljárási idő csökkentése érdekében javítani kell a hatályos védintézkedési eljáráson, azzal a céllal, hogy azt hatékonyabbá tegyék, és igénybe vegyék a tagállamok szakértelmét.

(47)

A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak az olyan pirotechnikai termékekre irányuló, tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberi egészség vagy biztonság, illetve a közérdek védelmének egyéb szempontjaiból. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve az ilyen pirotechnikai termékeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(48)	Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés indokoltságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a megfelelés hiánya a harmonizált szabvány hiányosságainak tudható be.

(49)

A gyártó és az importőr érdeke, hogy biztonságos pirotechnikai termékeket szolgáltasson, hogy ezzel megelőzze a magánszemélyeket érő vagy magántulajdonban felmerülő kárt okozó hibás termékekért való felelősségéből eredő költségeket. E tekintetben a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelv kiegészíti ezt az irányelvet (12), mivel a 85/374/EGK irányelv szigorú felelősségi rendszert határoz meg a gyártókra és az importőrökre vonatkozóan, és megfelelő szintű védelmet biztosít a fogyasztók számára. Emellett a 85/374/EGK irányelv előírja, hogy a bejelentett szervezeteknek megfelelő biztosítással kell rendelkezniük szakmai tevékenységüket illetően, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti jognak megfelelően az állam viseli, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felelős a vizsgálatokért.

(50)

Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az említett hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(51)	A bejelentés követelményeinek nem vagy már nem megfelelő bejelentett szervezetek tekintetében a bejelentő tagállamot a szükséges kiigazító intézkedések meghozatalára felszólító végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a tanácsadóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(52)

A pirotechnikai termékek azonosítására szolgáló egységes számozási rendszer és a pirotechnikai termékek nyilvántartási számait tartalmazó nyilvántartásra irányuló gyakorlati intézkedések meghatározására, illetve a pirotechnikai termékekhez fűződő balesetekkel kapcsolatos adatok rendszeres gyűjtésére és naprakésszé tételére vonatkozó végrehajtási aktusok elfogadásakor a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(53)	A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az emberi egészségre vagy biztonságra, illetve a közérdek védelmének más szempontjai tekintetében kockázatot jelentő megfelelő pirotechnikai termékekre vonatkozó végrehajtási aktusok elfogadása esetén.

(54)	A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia, ha az emberi egészségre és biztonságra kockázatot jelentő megfelelő pirotechnikai termékekkel összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(55)	A kialakult gyakorlatnak megfelelően az ezen irányelv értelmében felállított bizottság hasznos szerepet tölthet be az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan ügyeknek a kivizsgálásában, amelyeket vagy az elnök, vagy egy tagállam képviselője vet fel, az eljárási szabályzatával összhangban.

(56)	A Bizottságnak végrehajtási aktusok révén, és – tekintetbe véve különleges tulajdonságaikat – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül eljárva meghatározza, hogy indokoltak voltak-e a tagállam által a nem megfelelő pirotechnikai termékek tekintetében hozott intézkedések.

(57)	A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(58)

A gyártók és az importőrök számára időt kell hagyni az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazásának kezdete előtt hatályos nemzeti szabályok szerinti jogaik gyakorlására, például arra, hogy értékesítsék a legyártott termékekből álló készleteiket. Ezért ésszerű átmeneti intézkedésekkel kell biztosítani a 2007/23/EK irányelvnek megfelelően az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazására vonatkozó határidőig már forgalomba hozott pirotechnikai termékek forgalmazhatóságát, további termékkövetelménynek való megfelelés szükségessége nélkül. A forgalmazók tehát az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazására vonatkozó határidőig rendelkezésre bocsáthatják a már forgalomba hozott pirotechnikai termékeket, azaz a már az ellátási láncban található készletet,

(59)

A járművekhez használt pirotechnikai termékeket a járművek életciklusához tervezik, ezért esetükben különös átmeneti intézkedésekre van szükség. Az ilyen pirotechnikai terméknek annak a járműnek az élettartama alatt, amelybe beszerelték, meg kell felelnie az első forgalomba hozatal időpontjában hatályos jogszabályi követelményeknek.

(60)	Egyes pirotechnikai termékeknek a különösen a gépjárműiparban történő megszakítás nélküli használata biztosításának érdekében az I. melléklet 4. pontját 2013. július 4-től alkalmazni kell.

(61)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomban lévő pirotechnikai termékek teljesítik az egészség, a biztonság és más közérdekek védelmének magas szintjéhez szükséges követelményeket, valamint a belső piac működésének garantálását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az irányelv léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(62)	Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a 2007/23/EK irányelvből következik.

(63)	Ez az irányelv nem érinti a IV. melléklet B. részében meghatározott irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez az irányelv meghatározza a pirotechnikai termékek belső piaci szabad mozgásához szükséges szabályokat, és magas szinten biztosítja az emberi egészség és a közbiztonság védelmét, valamint a fogyasztók védelmét és biztonságát, szem előtt tartva a vonatkozó környezetvédelmi szempontokat.

(2)   Ez az irányelv meghatározza azokat az alapvető biztonsági követelményeket, amelyeknek a pirotechnikai termékeknek meg kell felelniük a forgalmazás céljából. Ezeket a követelményeket az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezen irányelv hatálya a pirotechnikai termékekre terjed ki.

(2)   Ezen irányelv hatálya nem terjed ki az alábbiakra:

a)	a nemzeti joggal összhangban a fegyveres erők, a rendőrség vagy a tűzoltóság által történő nem kereskedelmi jellegű felhasználásra szánt pirotechnikai termékek;

b)	a 96/98/EK irányelv hatálya alá tartozó felszerelések;

c)	a repülésben és űrrepülésben való felhasználásra szánt pirotechnikai termékek;

d)	a 2009/48/EK irányelv hatálya alá tartozó, kifejezetten játékokhoz tervezett gyújtókupakok;

e)	a 93/15/EGK irányelv hatálya alá tartozó robbanóanyagok;

f)

lőszerek;

g)	a gyártó által saját használatra készített és a gyártó székhelye szerinti tagállam által kizárólag a saját területén való használat céljából engedélyezett tűzijátékok, amelyek a szóban forgó tagállam területén maradnak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.   „pirotechnikai termék”: bármely olyan, robbanóanyagot vagy pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül hőt, fényt, hangot, gázt vagy füstöt vagy ezeknek a hatásoknak a kombinációját bocsátja ki;

2.   „tűzijáték”: szórakoztató célra szánt pirotechnikai termék;

3.   „színpadi pirotechnikai termék”: beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett pirotechnikai termék, ideértve a filmek és televíziós műsorok gyártását vagy ezekhez hasonló felhasználást is;

4.   „járművekhez használt pirotechnikai termék”: járművekben található biztonsági berendezések alkatrésze, amely ezek vagy más berendezések aktiválásához használatos pirotechnikai anyagokat tartalmaz;

5.   „lőszer”: kézi lőfegyverekben, egyéb fegyverekben és tüzérségi fegyverekben használt lövedék, lőportöltet, illetve vaktöltény;

6.   „szaktudással rendelkező személy”: a tagállam által a területén a F4. osztályba tartozó tűzijáték, T2. osztályba tartozó színpadi pirotechnikai termék és/vagy P2. osztályba tartozó egyéb pirotechnikai termék kezelésére és/vagy használatára feljogosított személy;

7.   „forgalmazás”: egy pirotechnikai terméknek kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása fogyasztás vagy használat céljára az uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

8.   „forgalomba hozatal”: egy pirotechnikai termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

9.   „gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely pirotechnikai terméket gyárt, illetve terveztet vagy gyártat, és ezt a pirotechnikai terméket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

10.   „importőr”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó pirotechnikai terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

11.   „forgalmazó”: bármely, a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely a pirotechnikai terméket forgalmazza;

12.   „gazdasági szereplő”: a gyártó, az importőr és a forgalmazó;

13.   „műszaki leírás”: a pirotechnikai termék által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;

14.   „harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

15.   „akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott akkreditálás;

16.   „nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

17.   „megfelelőségértékelés”: eljárás, amely bizonyítja a pirotechnikai termékkel kapcsolatos, ezen irányelvben foglalt alapvető biztonsági követelmények teljesülését;

18.   „megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szervezet;

19.   „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára hozzáférhető pirotechnikai termék visszavétele;

20.   „forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a pirotechnikai termék forgalmazását az értékesítési láncban;

21.   „uniós harmonizációs jogszabály”: minden, a termékek forgalomba hozatalának feltételeit harmonizáló uniós jogszabály;

22.   „CE-jelölés”: olyan jelölés, amely által a gyártó jelzi, hogy a pirotechnikai termék megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályokban rögzített alkalmazandó követelményeknek.

4. cikk

Szabad mozgás

(1)   A tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják az ezen irányelv követelményeinek megfelelő pirotechnikai termékek forgalmazását.

(2)   Ez az irányelv nem zárja ki azon tagállami intézkedéseket, amelyek közrendi, közbiztonsági, közvédelmi, közegészségügyi vagy környezetvédelmi okokból tiltják vagy korlátozzák a F2. és F3. osztályba sorolt tűzijátékok, valamint a színpadi és egyéb pirotechnikai termékek birtoklását, használatát és/vagy lakossági értékesítését.

(3)   Kereskedelmi vásárokon, kiállításokon és pirotechnikai termékek értékesítési célú bemutatóin a tagállam nem akadályozhatja meg az ennek az irányelvnek nem megfelelő pirotechnikai termékek bemutatását és használatát, feltéve, hogy látható módon, egyértelműen feltüntetik a szóban forgó kereskedelmi vásár, kiállítás vagy bemutató nevét és időpontját, illetve azt, hogy a pirotechnikai termékek nem megfelelőek és nem forgalmazhatóak mindaddig, amíg megfelelőségüket nem biztosították. Ilyen rendezvények alkalmával az adott tagállam illetékes hatósága által előírt követelményekkel összhangban megfelelő biztonsági intézkedéseket kell hozni.

(4)   A tagállamok nem tilthatják a kutatási, fejlesztési és vizsgálati céllal gyártott, és ezen irányelvnek nem megfelelő pirotechnikai termékek szabad mozgását és használatát, feltéve, hogy látható módon és egyértelműen feltüntetik azt, hogy nem megfelelőek, illetve azt, hogy fejlesztési, vizsgálati, illetve kutatási céloktól eltérő célra nem használhatók fel.

5. cikk

Forgalmazás

A tagállamok megtesznek valamennyi szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy pirotechnikai termékeket csak akkor lehessen forgalmazni, ha ezen irányelv követelményeinek megfelelnek.

6. cikk

A pirotechnikai termékek osztályai

(1)   A pirotechnikai termékeket a gyártó felhasználásuk módja vagy céljuk és kockázati szintjük alapján – ideértve a zajszintet is – osztályokba sorolja. A 21. cikkben említett bejelentett szervezetek a 17. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárás részeként jóváhagyják az osztályba sorolást.

Az osztályok a következők:

a)

Tűzijátékok: i. F1. osztály: alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel járó, elkerített területen való használatra szánt tűzijátékok, beleértve a lakóépületek belsejében való használatra szánt tűzijátékokat; ii. F2. osztály: alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel járó, a szabadban lévő elkerített területen való használatra szánt tűzijátékok; iii. F3. osztály: közepes kockázattal járó, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szánt tűzijátékok, amelyek zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre; iv. F4. osztály: nagy kockázattal járó, kizárólag szaktudással rendelkező személyek általi használatra szánt („szakember által használható tűzijáték”-ként ismert) tűzijátékok, amelyek zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre.

b)	Színpadi pirotechnikai termékek: i. T1. osztály: alacsony kockázattal járó, színpadi használatra szánt pirotechnikai termékek; ii. T2. osztály: kizárólag szaktudással rendelkező személyek általi használatra szánt színpadi pirotechnikai termékek.

c)

Egyéb pirotechnikai termékek: i. P1. osztály: alacsony kockázattal járó, nem a tűzijátékok és a színpadi pirotechnikai termékek körébe tartozó pirotechnikai termékek; ii. P2. osztály: nem a tűzijátékok és a színpadi pirotechnikai termékek körébe tartozó pirotechnikai termékek, amelyeket csak szaktudással rendelkező személyek kezelhetnek vagy használhatnak.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról az eljárásokról, amelyek során azonosítják és a használatra feljogosítják a szaktudással rendelkező személyeket.

7. cikk

Korhatárok és egyéb korlátozások

(1)   A pirotechnikai termékek nem forgalmazhatók az alábbi korhatárok alatti személyek részére:

a)	tűzijátékok: i. F1. osztály: 12 éves kor; ii. F2. osztály: 16 éves kor; iii. F3. osztály: 18 éves kor;

b)	a T1. osztályba tartozó színpadi pirotechnikai termékek és a P1. osztályba tartozó egyéb pirotechnikai termékek: 18 éves kor.

(2)   A tagállamok megemelhetik az (1) bekezdésben megállapított korhatárokat, amennyiben ez közrendi, közegészségügyi vagy közbiztonsági okokból indokolt. A tagállamok csökkenthetik a korhatárt olyan személyek esetében, akik szakmailag képzettek vagy ilyen képzésben vesznek részt.

(3)   A gyártók, importőrök és forgalmazók kizárólag szaktudással rendelkező személyek számára forgalmazhatják a következő pirotechnikai termékeket:

a)	az F4. osztályba sorolt tűzijátékok;

b)	a T2. osztályba sorolt színpadi pirotechnikai termékek és a P2. osztályba sorolt egyéb pirotechnikai termékek.

(4)   A P1. osztályba tartozó, járművekhez használt egyéb pirotechnikai termékeket, ideértve a légzsák- és a biztonsági övek előfeszítésére szolgáló rendszereket, nem forgalmazzák a lakosság számára, kivéve járműbe vagy levehető járműrészbe beépített formában.

2.   FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

8. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   Pirotechnikai termékeik forgalomba hozatalakor a gyártók biztosítják, hogy a pirotechnikai termékek tervezése és gyártása az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményekkel összhangban történt.

(2)   A gyártók elkészítik a II. mellékletben említett műszaki dokumentációt, és elvégeztetik a 17. cikk szerinti megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az eljárás keretében bizonyítást nyer, hogy a pirotechnikai termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és feltüntetik a terméken a CE-jelölést.

(3)   A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a pirotechnikai termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik.

(4)   A gyártó biztosítja a sorozatgyártás ezen irányelvnek való megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások működését. Megfelelően figyelembe kell venni a pirotechnikai termék tervezésének vagy jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy egyéb műszaki leírások változásait, amelyek alapján a pirotechnikai termék megfelelőségét megállapították.

Ha a pirotechnikai termék jelentette kockázatokra tekintettel indokolt, a gyártók – az illetékes hatóságok kellően alátámasztott kérésére – a fogyasztók egészsége és biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott pirotechnikai termék mintavizsgálatát, kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő pirotechnikai termékekről és a nem megfelelő pirotechnikai termékek visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(5)   A gyártók biztosítják, hogy az általuk forgalmazott pirotechnikai termékek a 10. vagy a 11. cikknek megfelelően legyenek jelölve.

(6)   A gyártók feltüntetik a pirotechnikai terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a postacímüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Címként egy olyan pontot jelölnek meg, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.

(7)   A gyártók gondoskodnak arról, hogy az érintett tagállam által meghatározott módon a pirotechnikai termékhez a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót. Az ilyen használati utasításnak és biztonsági tájékoztatónak, illetve a jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lennie.

(8)   Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott pirotechnikai termék nem felel meg ennek az irányelvnek, azonnal meghozzák a szóban forgó pirotechnikai termék megfelelőségének biztosításához szükséges kiigazító intézkedéseket, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, amennyiben a pirotechnikai termék kockázatot jelent, a forgalmazók erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a pirotechnikai termékeket forgalmazták, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi megtett kiigazító intézkedésről.

(9)   A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven átadják a pirotechnikai termék ezen irányelvnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. A gyártók az említett hatóság kérésére együttműködnek vele minden olyan intézkedés terén, melyeket az általuk forgalomba hozott pirotechnikai termék jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.

9. cikk

Nyomonkövethetőség

(1)   Nyomonkövethetőségük fokozása érdekében a pirotechnikai termékeket a gyártók olyan jelöléssel látják el, amelyen feltüntetik a 17. cikk szerinti megfelelőségértékelést végző bejelentett szervezet által a termékekhez rendelt nyilvántartási számot. A számozást a Bizottság által meghatározott egységes rendszerrel összhangban kell végezni.

(2)   A gyártók és az importőrök nyilvántartást vezetnek az általuk forgalmazott pirotechnikai termékek nyilvántartási számairól és ezt az információt kérésre az érintett hatóságok számára hozzáférhetővé teszik.

10. cikk

A járművekhez használt pirotechnikai termékektől eltérő pirotechnikai termékek jelölése

(1)   A gyártó köteles biztosítani, hogy a járművekhez használt pirotechnikai termékektől eltérő pirotechnikai termékeket látható, olvasható és kitörölhetetlen jelöléssel lássák el, annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén (nyelvein), amelyben a pirotechnikai terméket a fogyasztó számára forgalmazzák. Ennek a címkének világosnak, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lennie.

(2)   A pirotechnikai termékek jelölésén a gyártó tekintetében feltüntetik legalább a 8. cikk (6) bekezdésében meghatározott információkat, illetve – ha a gyártó az Unióban nem letelepedett – a gyártó, valamint az importőr tekintetében a 8. cikk (6) bekezdésében, illetve a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat, a pirotechnikai termék megnevezését és típusát, a nyilvántartási számot, a termék-, tétel- vagy sorozatszámát, a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt alsó korhatárokat, a besorolási osztályt és a használati utasítást, az F3. és az F4. osztályba sorolt tűzijátékok esetén a gyártási évet, illetve adott esetben a minimális biztonsági távolságot. A jelölésen feltüntetik a termék nettó robbanóanyag-tartalmát (a továbbiakban: NEC).

(3)   A tűzijátékokon továbbá legalább a következő információkat tüntetik fel:

a)	F1. osztály: adott esetben: „kizárólag szabadtéri használatra” és a minimális biztonsági távolság;

b)	F2. osztály: „kizárólag szabadtéri használatra” és adott esetben a minimális biztonsági távolság(ok);

c)	F3. osztály: „kizárólag szabadtéri használatra” és a minimális biztonsági távolság(ok);

d)	F4. osztály: „kizárólag szaktudással rendelkező személy általi használatra” és a minimális biztonsági távolság(ok).

(4)   A színpadi pirotechnikai termékeken továbbá legalább a következő információkat tüntetik fel:

a)	T1. osztály: adott esetben: „kizárólag szabadtéri használatra” és a minimális biztonsági távolság(ok);

b)	T2. osztály: „kizárólag szaktudással rendelkező személy általi használatra” és a minimális biztonsági távolság(ok).

(5)   Ha a pirotechnikai terméken nincs elegendő hely a (2), (3) és (4) bekezdésben említett jelölési követelmények teljesítéséhez, az információt a legkisebb csomagolási egységen tüntetik fel.

11. cikk

A járművekhez használt pirotechnikai termékek jelölése

(1)   A járművekhez használt pirotechnikai termékek jelölésén feltüntetik a gyártó tekintetében a 8. cikk (6) bekezdésében meghatározott információkat, a pirotechnikai termék nevét és típusát, a nyilvántartási számot, a termék-, tétel- vagy sorozatszámát, és – amennyiben szükséges – a biztonsági előírásokat.

(2)   Amennyiben a járművekhez használt pirotechnikai terméken nincs elegendő hely az (1) bekezdésben említett jelölési követelmények teljesítéséhez, a szükséges információkat a termék csomagolásán tüntetik fel.

(3)   A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) II. mellékletének megfelelően a járművekhez használt pirotechnikai termékek tekintetében összeállított, és a foglalkozásszerű felhasználók egyedi igényeit figyelembe vevő biztonsági adatlapot az ilyen felhasználók rendelkezésére bocsátják az általuk megjelölt nyelven.

A biztonsági adatlapot nyomtatott vagy elektronikus formátumban is át lehet adni, amennyiben a foglalkozásszerű felhasználó rendelkezik a hozzáféréshez szükséges eszközökkel.

12. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)   Az importőrök kizárólag megfelelő termékeket hozhatnak forgalomba.

(2)   Egy adott pirotechnikai termék forgalomba hozatalát megelőzően az importőrök meggyőződnek róla, hogy a gyártó elvégezte a 17. cikkben említett releváns megfelelőségértékelési eljárást. Megbizonyosodnak róla, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a pirotechnikai terméken fel van tüntetve a CE-jelölés, és mellékelték hozzá az előírt dokumentációt, továbbá arról, hogy a gyártó megfelel a 8. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a pirotechnikai termék nem felel meg az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményeknek, a pirotechnikai terméket nem hozza forgalomba, amíg megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben a pirotechnikai termék kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)   Az importőrök a pirotechnikai terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a pirotechnikai termék kísérő dokumentációján feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és postai címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.

(4)   Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a pirotechnikai termékhez mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót az adott tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven.

(5)   Az importőrök biztosítják, hogy amíg a pirotechnikai termék a felelősségi körükbe tartozik, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék az I. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését.

(6)   Ha a pirotechnikai termékkel járó kockázatokra tekintettel indokolt, az importőrök – az illetékes hatóságok kellően indokolt kérésére – a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégzik a forgalmazott pirotechnikai termékek mintavizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő pirotechnikai termékekről, és a pirotechnikai termékek visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(7)   Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott pirotechnikai termék nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a pirotechnikai termék megfelelőségének biztosítására, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá amennyiben a pirotechnikai termék kockázatot jelent, az importőrök erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a pirotechnikai terméket forgalmazták, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi elfogadott kiigazító intézkedésről.

(8)   Az importőrök a pirotechnikai termék forgalomba hozatalát követően a piacfelügyeleti hatóságok számára 10 évig elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9)   Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven átadják a pirotechnikai termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. Az említett hatóság kérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott pirotechnikai termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

13. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)   Pirotechnikai termék forgalmazásakor a forgalmazók az ebben az irányelvben előírt követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el.

(2)   Egy adott pirotechnikai termék forgalmazását megelőzően a forgalmazók ellenőrzik, hogy a pirotechnikai terméken fel van-e tüntetve a CE-jelölés, mellékelték-e hozzá az előírt dokumentációt és a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a terméket forgalmazni szándékozó tagállam fogyasztói és végfelhasználói által könnyen érthető nyelven, továbbá hogy a gyártó és importőr megfelelt-e a 8. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a pirotechnikai termék nem felel meg az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményeknek, nem forgalmazhatja a pirotechnikai terméket mindaddig, amíg azt megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben a pirotechnikai termék kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)   A forgalmazók biztosítják, hogy amíg a pirotechnikai termék a felelősségi körükbe tartozik, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék az I. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését.

(4)   Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott pirotechnikai termék nem felel meg ezen irányelvnek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a pirotechnikai termék megfelelőségének biztosítására, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá amennyiben a pirotechnikai termék kockázatot jelent, a forgalmazók erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a pirotechnikai terméket forgalmazták, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi elfogadott kiigazító intézkedésről.

(5)   A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az említett illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a pirotechnikai termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. Az említett hatóság kérésére forgalmazók együttműködnek vele az általuk forgalmazott pirotechnikai termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

14. cikk

Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Egy importőrt vagy forgalmazót, amennyiben saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy pirotechnikai terméket, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott pirotechnikai terméket, ami befolyásolja a pirotechnikai termék ezen irányelv követelményeinek való megfelelését, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a 8. cikkben a gyártókra előírt kötelezettségek terhelik.

15. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

A gazdasági szereplőknek kérésre azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok felé a következőket:

a)	minden olyan gazdasági szereplőt, amely pirotechnikai terméket szállított nekik;

b)	minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek a pirotechnikai terméket szállítják.

A gazdasági szereplőknek az első bekezdésben említett információkat a pirotechnikai termék hozzájuk történő szállítását, illetve az általuk történő szállítását követően 10 évig be kell tudni mutatniuk.

3.   FEJEZET

A PIROTECHNIKAI TERMÉK MEGFELELŐSÉGE

16. cikk

A pirotechnikai termékek megfelelőségének vélelmezése

Azokról a pirotechnikai termékekről, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett szabványok vagy azok részei által meghatározott, az I. mellékletben megállapított alapvető biztonsági követelményeknek.

17. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

A pirotechnikai termékek megfelelőségének értékelése során a gyártó az alábbi, a II. mellékletben említett eljárások valamelyike szerint jár el:

a)

EU-típusvizsgálat, (B. modul) és a gyártó által az alábbiak közül kiválasztott egyik eljárás: i. belső gyártásellenőrzésen és véletlenszerű időközönként végzett, felügyelt termékvizsgálaton alapuló típusmegfelelőség (C2. modul); ii. a gyártási eljárás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (D. modul); iii. a termék minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (E. modul);

b)	egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség (G. modul);

c)	teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség (H. modul) az F4. osztályba tartozó tűzijátékok esetében.

18. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelmények teljesültek.

(2)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat megfelel a III. melléklet A. részében foglalt mintának, tartalmazza a II. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálják. Le kell fordítani azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek területén a pirotechnikai terméket forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3)   Amennyiben a pirotechnikai termékre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, e uniós jogi aktushoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is.

(4)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal a pirotechnikai termék ezen irányelvben megállapított követelményeknek való megfeleléséért.

19. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

20. cikk

A CE-jelölés és más jelölések feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)   A CE-jelölést a pirotechnikai terméken jól látható, olvasható és kitörölhetetlen módon tüntetik fel. Amennyiben a pirotechnikai termékek jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokon tüntetik fel.

(2)   A CE-jelölést a pirotechnikai termék forgalomba hozatala előtt tüntetik fel.

(3)   A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban.

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó tünteti fel.

(4)   A CE-jelölést – és adott esetben a bejelentett szervezet azonosító számát – különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő bármilyen egyéb jelölés követheti.

(5)   A tagállamok a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából, és a jelölések nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

4.   FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

21. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az ezen irányelv szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

22. cikk

Bejelentő hatóságok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely felelősséget vállal a megfelelőségértékelési szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzéséért, ideértve a 27. cikknek való megfelelést is.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el azzal összhangban.

23. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentő hatóságot úgy hozzák létre, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2)   A bejelentő hatóságot úgy szervezik meg és működtetik, hogy biztosítva legyen tevékenységének objektivitása és pártatlansága.

(3)   A bejelentő hatóságot úgy szervezik meg, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hoz meg.

(4)   A bejelentő hatóság nem kínál vagy végez olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújt szaktanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon.

(5)   A bejelentő hatóság biztosítja a hozzá beérkező információ bizalmas jellegét.

(6)   A bejelentő hatóság kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően ellássa feladatait.

24. cikk

A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettségei

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzésére irányuló eljárásaikról, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

25. cikk

A bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)   A megfelelőségértékelő szervezet egy tagállam nemzeti jogszabályai szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)   A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy pirotechnikai terméktől.

(4)   A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet pirotechnikai termékek és/vagy robbanóanyagok tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, illetve ezen felek képviselője. Ez nem zárja ki az olyan pirotechnikai termékek és/vagy robbanóanyagok felhasználását, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve a pirotechnikai termékek személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem vehet részt közvetlenül a pirotechnikai termékek és/vagy robbanóanyagok tervezésében, gyártásában vagy kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5)   A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy a megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményét.

(6)   A megfelelőségértékelő szervezet alkalmas a számára a II. melléklet által elrendelt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezet – mindig, és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint minden olyan pirotechnikai termékfajta vagy -kategória tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkezik a következőkkel:

a)	olyan személyzettel, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b)	azon eljárások leírásával, amelyekkel összhangban megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és megismételhetőségét. Rendelkezik megfelelő szabályzattal és eljárásokkal a bejelentett szervezetként végzett feladatainak és egyéb tevékenységeinek elkülönítésére;

c)

olyan eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkezik a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel vagy létesítménnyel.

(7)   A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

a)	alapos műszaki és szakképzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre a megfelelőségértékelési szervezetet bejelentették;

b)	megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c)	az I. mellékletben meghatározott alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabályok és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d)	az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.

(8)   Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és a megfelelőségértékelést végző munkavállalójának javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

(9)   A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban az állam vállalja át, vagy ha közvetlenül maga a tagállam felel a megfelelőségértékelésért.

(10)   A megfelelőségértékelő szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a II. melléklet vagy az azt átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokukba, kivéve annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, ahol a szervezet tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat tiszteletben tartják.

(11)   A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységé, vagy gondoskodnak arról, hogy a megfelelőségértékelést végző munkavállalójuk tájékoztatást kapjon ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

26. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelmezése

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezik, hogy megfelel a 25. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

27. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozói

(1)   Amennyiben a bejelentett szervezet bizonyos megfelelőségértékelési feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot bíz meg velük, biztosítja, hogy az alvállalkozó vagy leányvállalat megfelel a 25. cikkben meghatározott követelményeknek, és ennek megfelelően tájékoztatja erről a bejelentő hatóságot.

(2)   A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3)   Tevékenységeket alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni csak az ügyfél beleegyezésével lehet.

(4)   A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésének értékelésére és az általuk a II. melléklet szerint elvégzett munkára vonatkozó dokumentumokat.

28. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)   A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)   A bejelentés iránti kérelemhez mellékelik azon megfelelőségértékelési tevékenység, megfelelőségértékelési modul vagy modulok, és pirotechnikai termék vagy termékek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, mely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 25. cikkben rögzített követelményeket.

(3)   Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet nem tud akkreditációs tanúsítványt benyújtani, a bejelentő hatóságnak benyújt minden, a 25. cikkben rögzített követelményeknek való megfelelésének igazolásához, elismeréséhez és rendszeres ellenőrzéséhez szükséges igazoló dokumentumot.

29. cikk

Bejelentési eljárás

(1)   A bejelentő hatóságok csak a 25. cikkben rögzített követelményeknek megfelelő megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be.

(2)   Ezek a hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközön keresztül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)   A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységekre, a megfelelőségértékelési modulra vagy modulokra és az érintett pirotechnikai termékre vagy termékekre vonatkozó részletes információkat, valamint a szakmai alkalmasság megfelelő igazolását.

(4)   Amennyiben a bejelentés nem a 28. cikk (2) bekezdésében említett akkreditációs tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelő szervezet szakmai alkalmasságát és az azokat az intézkedéseket igazoló dokumentumokat, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 25. cikkben megállapított követelményeknek.

(5)   Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységét, ha a Bizottság és a többi tagállam – akkreditációs tanúsítvány használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás hiányában a bejelentést követő két hónapon belül – nem emelt kifogást.

Ezen irányelv alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6)   A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés bármely későbbi változásáról.

30. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek listája

(1)   A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

A Bizottság akkor is egyetlen azonosító számot ad ki, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint is bejelentik.

(2)   A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.

A Bizottság biztosítja, hogy a listát folyamatosan naprakészen tartják.

31. cikk

A bejelentés változásai

(1)   Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja vagy tájékoztatják arról, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a 25. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy milyen súlyos mértékű a követelményeknek való meg nem felelés vagy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a kötelezettségeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)   Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhető legyen.

32. cikk

A bejelentett szervezet szakmai alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol kétség merül fel részéről, vagy mások kétségüket közlik vele a bejelentett szervezet alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és teljesíti-e kötelezettségeit.

(2)   A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentő szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)   A Bizottság biztosítja a vizsgálatai során kapott különleges adatok bizalmas kezelését.

(4)   Ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy egy bejelentett szervezet nem vagy már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, végrehajtási aktust fogad el, amelyben felszólítja a bejelentő tagállamot a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

A végrehajtási aktust a 44. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

33. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)   A bejelentett szervezet a II. mellékletben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

(2)   A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzik el. A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a pirotechnikai termék ezen irányelv rendelkezéseinek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és a védelem szintjét.

(3)   A megfelelőségértékelést végző bejelentett szervezetek nyilvántartási számot rendelnek a pirotechnikai termékekhez, így azonosítják a megfelelőségértékelésen átesett termékeket és gyártóikat, illetve nyilvántartást vezetnek azon pirotechnikai termékek nyilvántartási számairól, amelyek esetében tanúsítványt adtak ki.

(4)   Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette az I. mellékletben, a megfelelő harmonizált szabványokban vagy egyéb műszaki előírásokban megállapított alapvető biztonsági követelményeket, felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt.

(5)   Amennyiben a tanúsítvány kiadása után a megfelelőség ellenőrzése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy termék már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

(6)   Amennyiben a kiigazító intézkedéseket nem teszik meg, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tanúsítványt.

34. cikk

Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntésével szemben

A tagállamoknak biztosítják, hogy a bejelentett szervezet döntése ellen fellebbezési eljárást lehessen kezdeményezni.

35. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1)   A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:

a)	a tanúsítványok bárminemű elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)	azokról a körülményekről, amelyek érinthetik a bejelentés hatályát vagy feltételeit;

c)	a piacfelügyeleti hatóságoktól a megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán hozzájuk beérkezett valamennyi információkérés;

d)	kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, többek között a határon átnyúló tevékenységek és a tevékenységek alvállalkozásba adása.

(2)   A bejelentett szervezetek megfelelően tájékoztatják az ezen irányelv szerint bejelentett, ugyanazokra a pirotechnikai termékekre vonatkozó hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

36. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

37. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság biztosítja, hogy megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek között, és az a bejelentett szervezetek fórumaként megfelelően működjön.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vegyenek e fórum munkájában.

5.   FEJEZET

UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA BELÉPŐ PIROTECHNIKAI TERMÉKEK ELLENŐRZÉSE ÉS AZ UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

38. cikk

Az uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő pirotechnikai termékek ellenőrzése

(1)   A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a pirotechnikai termékek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő tárolás és rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyeztetik a személyek egészségét és biztonságát.

(2)   A pirotechnikai termékekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése, valamint 16–29. cikke vonatkozik.

(3)   A tagállamok piacfelügyeleti tevékenységükről évente tájékoztatják a Bizottságot.

39. cikk

A kockázatot jelentő pirotechnikai termékek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások

(1)   Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy egy pirotechnikai termék kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek védelmének ezen irányelv hatálya alá tartozó egyéb szempontjaira, akkor elvégzik az érintett pirotechnikai termék értékelését, amely kiterjed az ezen irányelvben meghatározott összes vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a pirotechnikai termék nem felel meg az ezen irányelvben megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásuknak megfelelően a kockázat jellegével arányosan ésszerű időn belül vagy tegyen megfelelő kiigazító intézkedéseket, hogy, hogy a pirotechnikai termék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy vonja ki a pirotechnikai terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)   Amennyiben a jóváhagyó hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3)   A gazdasági szereplő biztosítja, hogy minden megfelelő kiigazító intézkedést meghoz az uniós piacon általa forgalmazott, érintett pirotechnikai termék tekintetében.

(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságok minden megfelelő átmeneti intézkedést meghoznak a nemzeti piacukon forgalmazott pirotechnikai termék betiltására vagy korlátozására, piaci forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)   A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő pirotechnikai termék azonosításához szükséges adatokat, a pirotechnikai termék származási helyét, a megfelelés feltételezett hiányának és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a megfelelés hiánya a következők egyike miatt következett-e be:

a)	a pirotechnikai termék nem felel meg az ezen irányelvben meghatározott, az emberek egészségével és biztonságával, vagy más, a közérdek védelmével kapcsolatos követelményeknek; vagy

b)	a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 16. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai.

(6)   Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett pirotechnikai termék megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)   Amennyiben a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emel kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedés indokoltnak tekintendő.

(8)   A tagállamok gondoskodnak az adott pirotechnikai termékkel kapcsolatban a megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, így például a pirotechnikai termék forgalomból való kivonásáról.

40. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)   Amennyiben a 39. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezen intézkedések ellentétesek az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási aktust fogad el arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és azt haladéktalanul megküldi számukra, valamint a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

(2)   Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő pirotechnikai terméket kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.

(3)   Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, és a pirotechnikai termék megfelelőségének hiánya az ezen irányelv 39. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak eredménye, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében előírt eljárást alkalmazza.

41. cikk

Megfelelő pirotechnikai termékek, amelyek kockázatot jelentenek a biztonságra vagy az egészségre

(1)   Amennyiben egy tagállam a 39. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a pirotechnikai termék megfelel ennek az irányelvnek, azonban mégis kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, vagy a közérdek védelmének valamely más vonatkozására, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásának megfelelően a kockázat jellegével arányosan ésszerű időn belül vagy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett pirotechnikai termék a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy vonja ki a pirotechnikai terméket a forgalomból vagy hívja vissza azt.

(2)   A gazdasági szereplő az uniós piacon általa forgalmazott valamennyi érintett pirotechnikai termék tekintetében kiigazító intézkedést hoz.

(3)   A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett pirotechnikai termék azonosításához szükséges adatokat, a pirotechnikai termék származási helyét és értékesítési láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)   A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási aktusok révén határozatot hoz arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

Az első albekezdésben említett végrehajtási aktusokat a 44. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A személyek egészségének és biztonságának védelmével kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 44. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(5)   A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi számukra, valamint a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

42. cikk

Az alaki megfelelés hiánya

(1)   A 39. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a megfelelés említett hiányának:

a)	a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 20. cikkét vagy ezen irányelv 19. cikkét megsértve tüntették fel;

b)	a CE-jelölést nem tüntették fel;

c)	a bejelentett szervezet azonosító számát – amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban – a 20. cikket megsértve tüntették fel vagy nem tüntették fel;

d)	az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;

e)	az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el,

f)	a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

g)	a 8. cikk (6) bekezdésében, illetve a 12. cikk (3) bekezdésében említett információt egyáltalán nem, hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

h)	a 8. vagy 12. cikk által előírt bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

(2)   Amennyiben a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a forgalmazott pirotechnikai termék korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik visszahívásáról vagy piaci forgalomból történő kivonásáról.

6.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK

43. cikk

Végrehajtási aktusok

A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza:

a)	a 9. cikk (1) bekezdésében említett egységes számozási rendszert, valamint a 33. cikk (3) cikkében említett nyilvántartásra vonatkozó gyakorlati intézkedéseket;

b)	a pirotechnikai termékekkel kapcsolatos balesetekre vonatkozó adatok rendszeres gyűjtésére és frissítésére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket.

Az említett végrehajtási aktusokat a 44. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

44. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a pirotechnikai termékekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

(5)   A Bizottság minden olyan kérdésben konzultál a bizottsággal, amellyel kapcsolatban a 1025/2012/EU rendelet vagy bármely más uniós jogszabály szakértőkkel folytatott konzultációt ír elő.

A bizottság eljárási szabályzatával összhangban minden, az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdést is megvizsgálhat, amelyet akár az elnök, akár egy tagállam képviselője vet fel.

7.   FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek végrehajtását. Ezek a szabályok a súlyos szabálysértések esetén büntetőjogi szankciókat is magukban foglalhatnak.

A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

46. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A tagállamok nem akadályozzák meg az olyan pirotechnikai termék forgalmazását, amely megfelel a 2007/23/EK irányelvnek, és már 2015. július 1-je előtt forgalomba hozták.

(2)   Az F1., F2. és F3. osztályba tartozó tűzijátékokra 2010. július 4-e előtt kiadott nemzeti engedélyek a kibocsátó tagállam területén továbbra is érvényben maradnak a lejárati időpontjukig, illetve 2017. július 4-ig, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.

(3)   Az egyéb pirotechnikai termékre, az F4. osztályba tartozó tűzijátékokra és a színpadi pirotechnikai termékekre 2013. július 4-e előtt kiadott nemzeti engedélyek a kibocsátó tagállam területén továbbra is érvényben maradnak a lejárati időpontjukig, illetve 2017. július 4-ig, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérően a járművekhez használt pirotechnikai termékekre – beleértve a pótalkatrészeket is –2013. július 4-e előtt kiadott nemzeti engedélyek lejáratukig érvényben maradnak.

(5)   A 2007/23/EK irányelv értelmében kibocsátott tanúsítványok ezen irányelv értelmében érvényesek.

47. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok legkésőbb 2015. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a 3. cikk (7), (12), (13), valamint (15)–(22) pontjának, a 4. cikk (1) bekezdésének, az 5. cikknek, a 7. cikk (4) bekezdésének, a 8. cikk (2)–(9) bekezdésének, a 9. cikknek, a 10. cikk (2) bekezdésének, a 11. cikk (1) és (3) bekezdésének, a 12–16. cikknek, a 18–29. cikknek, a 31–35. cikknek, a 37. cikknek, a 38. cikk (1) és (2) bekezdésének, a 39–42. cikknek, a 45. cikknek, a 46. cikknek, valamint az I., II. és III. mellékletnek. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok 2015. július 1-jétől alkalmazzák.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok legkésőbb 2013. október 3-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az I. melléklet 4. pontjának. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Az említett rendelkezéseket 2013. július 4-től alkalmazzák.

(3)   Amikor a tagállamok elfogadják az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(4)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

48. cikk

Hatályon kívül helyezés

A IV. melléklet A. részében felsorolt jogi aktussal módosított 2007/23/EK irányelv 2015. július 1-jén hatályát veszti, a IV. melléklet B. részében meghatározott, az irányelv nemzeti jogba való átültetésére és az irányelv alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

E cikk első bekezdésétől eltérve a 2007/23/EK irányelv I. mellékletének 4. pontja 2013. július 4-én hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a V. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

49. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikk, a 2. cikk, a 3. cikk (1)–(6), (8)–(11) és (14) pontja, a 4. cikk (2), (3) és (4) bekezdése, a 6. cikk, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdése, a 10. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdése, a 17., 30. és 36. cikke a 38. cikk (3) bekezdése, a 43. és –44. cikk, valamint a IV. és a V. melléklet 2015. július 1-jétől alkalmazandó.

50. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 181., 2012.6.21., 105. o.

(2)  Az Európai Parlament 2013. május 22-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. június 10-i határozata.

(3)  HL L 154., 2007.6.14., 1. o.

(4)  Lásd a IV. melléklet A. részét.

(5)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(6)  HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(7)  HL L 121., 1993.5.15., 20. o.

(8)  HL L 10., 1997.1.14., 13. o.

(9)  HL L 46., 1997.2.17., 25. o.

(10)  HL L 170., 2009.6.30., 1. o.

(11)  HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(12)  HL L 210., 1985.8.7., 29. o.

(13)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(14)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

---

---

---

---

---

---