Help Print this page 

Document 32012R0918

Title and reference
A Bizottság 918/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2012. július 5. ) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fogalommeghatározások, a nettó rövid pozíciók számítása, az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügyletek, a bejelentési küszöbértékek, a korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbértékek, a pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesése és a káros hatással járó események tekintetében történő kiegészítéséről EGT-vonatkozású szöveg
  • In force
OJ L 274, 9.10.2012, p. 1–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 10 Volume 006 P. 45 - 59

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2012/918/oj
Languages, formats and link to OJ
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html BG html ES html CS html DA html DE html ET html EL html EN html FR html HR html IT html LV html LT html HU html MT html NL html PL html PT html RO html SK html SL html FI html SV
PDF pdf BG pdf ES pdf CS pdf DA pdf DE pdf ET pdf EL pdf EN pdf FR pdf HR pdf IT pdf LV pdf LT pdf HU pdf MT pdf NL pdf PL pdf PT pdf RO pdf SK pdf SL pdf FI pdf SV
Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal Display Official Journal
 To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).
Multilingual display
Text

9.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/1


A BIZOTTSÁG 918/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. július 5.)

a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fogalommeghatározások, a nettó rövid pozíciók számítása, az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügyletek, a bejelentési küszöbértékek, a korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbértékek, a pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesése és a káros hatással járó események tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére, 3. cikke (7) bekezdésére, 4. cikke (2) bekezdésére, 7. cikke (3) bekezdésére, 13. cikke (4) bekezdésére, 23. cikke (7) bekezdésére és 30. cikkére,

mivel:

(1)

A 236/2012/EU rendelet a short ügyletekre és a hitel-nemteljesítési csereügyletekre (CDS) vonatkozóan előír bizonyos intézkedéseket. A 236/2012/EU rendelet 42. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet rendelkezéseinek kiegészítésére. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus egyes nem alapvető rendelkezéseket egészít ki és módosít.

(2)

A rendeletben szereplő rendelkezések szorosan összefüggnek egymással, mivel a bejelentési és közzétételi küszöbértékek, valamint az állampapírral kapcsolatos fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletek a fogalmak meghatározásán és a rövid pozíciók számítási módszerein alapulnak, míg a pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesésére és az állampapírpiacok likviditásának csökkenésére vonatkozó rendelkezések nem választhatók el a káros hatással járó események meghatározásától. A short ügyletekre vonatkozó, egy időben hatályba léptetendő említett rendelkezések koherenciájának biztosítása érdekében helyénvaló a 236/2012/EU rendeletben előírt rendelkezéseket egyetlen rendeletbe foglalni.

(3)

A 236/2012/EU rendelet több fogalommeghatározást tartalmaz. A fokozott egyértelműség és jogbiztonság érdekében a 2. cikk (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásokhoz kapcsolódóan további kiegészítő rendelkezésekre van szükség, különös tekintettel arra, hogy milyen esetekben minősül valamely természetes vagy jogi személy egy adott pénzügyi eszköz birtokosának a short ügyletek meghatározásának alkalmazásában, valamint pontosítani kell, hogy a 236/2012/EU rendelet alkalmazásában mikor minősül valamely természetes vagy jogi személy részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír birtokosának. A pontosítások azt hivatottak biztosítani, hogy a 236/2012/EU rendelet a tagállamok eltérő jogi megközelítései ellenére is egységes joghatással bírjon. A tagállamokban jelenleg nem harmonizált az értékpapírokkal kapcsolatos tulajdonjog és birtokviszony fogalma, a 236/2012/EU rendelet rendelkezései ugyanakkor csak a short ügyletekre alkalmazandók, és a tervek szerint nem érintik a jogi szabályozás jövőbeni alakulását, többek között a jogszabályok harmonizációját.

(4)

A 236/2012/EU rendelet korlátozásokat és kötelezettségeket, többek között a részvényekkel és állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozícióval rendelkező vagy ilyen pozíciót szerző természetes vagy jogi személyekre vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeket ír elő. A részvényekkel és állampapírokkal kapcsolatos hosszú és rövid pozíciók birtoklása és értékelése több különböző módon történhet. Az egységes megközelítés biztosítása, valamint a részvényekkel és állampapírokkal kapcsolatos rövid pozíciókra vonatkozóan előirányzott intézkedések hatályba emelése érdekében ezért pontosabban meg kell határozni a nettó rövid pozíciók számításának módját. Short ügylet egyedi eszközökhöz vagy állampapírkosarakhoz egyaránt kapcsolódhat, ezért meg kell határozni, hogy az állampapírkosarat érintő short ügyletek hogyan szerepeljenek az ilyen számításokban. A nettó rövid pozíciók számítására irányuló szilárd megközelítés biztosítása érdekében a hosszú részvénypozíciók meghatározása során korlátozóbb szellemben kell eljárni, mint a rövid részvénypozíciók esetében. Mivel egyes pénzügyi eszközök értéke az alaptermékeik árfolyamában bekövetkező változásoktól függ, meg kell határozni, hogyan kell mindezt figyelembe venni a számítás során. Tekintettel arra, hogy a delta-tényezővel történő kiigazításon alapuló módszertan általánosan elterjedt gyakorlat, ezt kell alkalmazni.

(5)

A nettó rövid pozíciók a valamely természetes vagy jogi személy által tartott hosszú és rövid pozíciók alapján kerülnek kiszámításra. Előfordulhat azonban, hogy a hosszú és rövid pozíciókat egy csoporton belül különböző jogalanyok, illetve egy alapkezelő által kezelt különböző alapok birtokolják. Jelentős rövid pozíciók is titokban tarthatók, ha azokat elosztják egy csoport különböző tagjai vagy több különböző alap között. A szabályok megkerülésének mérséklése és annak biztosítása érdekében, hogy a rövid pozíciókra vonatkozó bejelentések és jelentéstétel pontos és reprezentatív képet nyújtson, részletesebb rendelkezésekben kell megállapítani a nettó rövid pozícióknak a valamely csoporthoz tartozó jogalanyok vagy az alapkezelők esetében alkalmazandó számítási módját. E rendelkezések hatályba emelése érdekében meg kell határozni a befektetési stratégia jelentését, hogy ennek alapján pontosítani lehessen, hogy egy csoporton belül mely jogalanyok rövid pozícióit, illetve mely alapok rövid pozícióit kell összesíteni. Ezenkívül meg kell határozni az alapkezelési tevékenységek fogalmát is annak tisztázása érdekében, hogy mely alapok rövid pozícióit kell összesíteni. A bejelentések tényleges megtételének szavatolása érdekében elő kell írni, hogy egy csoporton vagy különböző alapokon belül mely jogalanyok feladata a számítások és a bejelentések elvégzése.

(6)

A 236/2012/EU rendelet korlátozza a fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletek kötését, ugyanakkor a jogszerű kockázatfedezeti célokat szolgáló, állampapírokkal kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítés csereügyleteket engedélyezi. Eszközök és kötelezettségek széles körére létesíthető fedezet állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében, a jogos kockázatfedezés és a spekuláció megkülönböztetése azonban számos esetben nehézséget okozhat. Ennélfogva részletesebben és pontosabban meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet fedezettnek tekinthető. Ahol következetes alapon, számszerűsített korrelációt kell meghatározni, egyszerű, széles körben elfogadott és ismert mérőszámot, például a Pearson-féle korrelációs együtthatót kell alkalmazni, amelyet a két változó kovarianciájának és szórásuk szorzatának hányadosaként számítanak ki. Az egyes eszközök és kötelezettségek változatos jellemzői, valamint értékük volatilitása miatt a gyakorlatban nehézséget okoz az eszközök és a kötelezettségek tökéletes fedezetet biztosító összehangolása. A 236/2012/EU rendelet arányos megközelítést ír elő a mértékegységek, valamint a fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletek meghatározása tekintetében, ezért meg kell határozni, hogyan alkalmazható arányos megközelítés a fedezett hitel-nemteljesítési csereügylettel fedezett eszközökre és kötelezettségekre. Tekintettel arra, hogy a 236/2012/EU rendelet nem írja elő az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügylethez szükséges konkrét korrelációs értéket, elő kell írni, hogy tényleges korrelációnak kell megvalósulnia.

(7)

A 236/2012/EU rendelet előírja, hogy az adott küszöbértéket meghaladó nettó rövid állampapír-pozícióval rendelkező valamely természetes vagy jogi személy értesíti az érintett illetékes hatóságot ezekről a pozíciókról. Ezt a küszöbértéket ezért kellően pontosan meg kell határozni. Az érintett állampapírpiacot jelentős mértékben nem befolyásoló, alacsony értékekre nem kell bejelentési kötelezettséget előírni, és a küszöbértéknek figyelembe kell vennie többek között az egyes kötvénypiacok likviditását és az állampapír-állomány nagyságát, valamint ezen intézkedés célkitűzéseit.

(8)

E rendelet hatálybalépésének napján még nem lesznek elérhetők a kibocsátott állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési küszöbérték számításához szükséges adatok. Ennélfogva a közzététel napján érvényes kezdeti bejelentési küszöbértéket két kritérium, egyrészről az állampapír-kibocsátó által kibocsátott állampapír-állomány teljes összege, és másrészről az alapján kell meghatározni, hogy az adott állampapírnak létezik-e likvid határidős piaca. Amint valamennyi kritériumra vonatkozóan elérhetővé válnak a releváns adatok, felülvizsgált küszöbértékeket kell elfogadni.

(9)

Amennyiben egy állampapírpiac likviditása egy bizonyos küszöbérték alá csökken, megszüntethető az állampapírokkal kapcsolatos short ügyletek befektetők általi létrehozására vonatkozó korlátozás. Abban az esetben, ha egy pénzügyi eszköz árfolyama jelentős mértékben esik valamely kereskedési helyszínen, az illetékes hatóságok megtilthatják vagy korlátozhatják az adott eszközzel kapcsolatos short ügyleteket, illetve egyéb módon korlátozhatják az adott eszközzel kapcsolatos ügyleteket. Számos különböző pénzügyi eszköz létezik, és tekintettel a különbségekre, például az eszközök és azok piacainak volatilitása között megfigyelhető eltérésekre, a pénzügyi eszközök egyes kategóriáira külön küszöbértékeket kell meghatározni.

(10)

Ez a rendelet – az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásnak (ÁÉKBV) minősülő, tőzsdén kereskedett alapok kivételével – nem határoz meg küszöbértéket a jegyzett ÁÉKBV-k befektetési jegyeinek árfolyamában bekövetkező jelentős esésre vonatkozóan, mivel ezek árfolyama a kereskedési helyszínen belül ugyan szabadon változhat, az az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) előírt szabály értelmében nem térhet el jelentősen az ÁÉKBV-k nettó eszközértékétől. A származtatott eszközök árfolyamában bekövetkező jelentős csökkenés tekintetében kizárólag az ebben a rendeletben megállapított származtatott eszközök vonatkozásában kerül sor küszöbérték meghatározására.

(11)

Ez a rendelet tisztázza az érintett illetékes hatóságokat, valamint az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott és a jogköreit az említett rendelettel összhangban gyakorló Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (EÉPH) káros hatással járó események vagy fejlemények esetén megillető beavatkozási hatásköröket. Az egységes megközelítés biztosítása és egyúttal annak érdekében, hogy káros hatással járó váratlan események vagy fejlemények esetén megfelelő intézkedéseket lehessen hozni, el kell készíteni az ilyen események jegyzékét.

(12)

A jogbiztonság érdekében e rendeletnek a 919/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (4) azonos napon kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg a 236/2012/EU rendelet alábbi cikkeinek a következők tekintetében történő kiegészítésére:

a 236/2012/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése, a tulajdonlás és a short ügylet fogalmának pontosabb meghatározása tekintetében,

a 236/2012/EU rendelet 3. cikkének (7) bekezdése, a nettó rövid pozíció kiszámítása eseteinek és módszerének, valamint a birtoklás fogalmának pontosabb meghatározása tekintetében,

a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdése, az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett fedezetlen pozíciók, valamint a csoportokhoz és az alapkezelési tevékenységekhez kapcsolódó számítások pontosabb meghatározása tekintetében,

a 236/2012/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdése, az állampapírokkal kapcsolatos jelentős rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési küszöbérték pontosabb meghatározása tekintetében,

a 236/2012/EU rendelet 13. cikkének (4) bekezdése, az állampapírokkal kapcsolatos short ügyletekre vonatkozó korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbérték pontosabb meghatározása tekintetében,

a 236/2012/EU rendelet 23. cikkének (7) bekezdése, a likvid részvényektől eltérő más pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesése jelentésének pontosabb meghatározása tekintetében,

a 236/2012/EU rendelet 30. cikke, az annak megállapításakor figyelembe veendő kritériumok és tényezők tekintetében, hogy milyen esetekben következnek be a 236/2012/EU rendelet 18–21. és 27. cikkében említett, káros hatással járó események vagy fejlemények, és az említett rendelet 28. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett veszélyek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)   „csoport”: a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében ellenőrzött vállalkozásnak minősülő jogalanyok és az ilyen vállalkozást irányító természetes vagy jogi személy;

b)   „szupranacionális kibocsátó”: a 236/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése d) pontjának i., iv., v. és vi. alpontja szerinti kibocsátó.

II.   FEJEZET

A 2. CIKK (2) BEKEZDÉSE ÉS A 3. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJA SZERINTI FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK TOVÁBBI PONTOSÍTÁSA

3. cikk

A „tulajdonlás” kifejezés pontos meghatározása és a short ügylet definíciója

(1)   A short ügylet meghatározásának alkalmazásában azt, hogy valamely természetes vagy jogi személy valamely pénzügyi eszköz tulajdonosának tekinthető-e akkor, ha az adott eszköz tekintetében jog szerinti tulajdonosi illetőség vagy tényleges tulajdonosi illetőség áll fenn, adott esetben az adott részvénnyel vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral kapcsolatos short ügyletre alkalmazandó joggal összhangban kell meghatározni. Amennyiben természetes vagy jogi személyek valamely részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tényleges tulajdonosai, a végső tényleges tulajdonos minősül az adott részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tulajdonosának többek között abban az esetben is, amikor a részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír birtokosa a tulajdonos által meghatalmazott jogalany. E cikk alkalmazásában a tényleges tulajdonos az a befektető, aki valamely pénzügyi eszköz megszerzésének gazdasági kockázatát viseli.

(2)   A 236/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontja i., ii. és iii. alpontjának alkalmazásában a 236/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti „short ügylet” nem foglalja magában a következőket:

a)

értékpapír-kölcsönzési vagy reposzerződés alapján átruházott pénzügyi eszközök értékesítése, amennyiben az értékpapírokat visszaadják, vagy az átruházó visszahívja az értékpapírokat annak érdekében, hogy az esedékesség időpontjában teljesíteni lehessen az ügyletet;

b)

pénzügyi eszköz értékesítése valamely természetes vagy jogi személy által, aki vagy amely a pénzügyi eszközt az értékesítést megelőzően megvásárolta, de az értékesítés időpontjában még nem vette át, feltéve, hogy a pénzügyi eszközt kellő időben leszállítják ahhoz, hogy az ügyletet az esedékesség időpontjában teljesíteni lehessen;

c)

pénzügyi eszköz értékesítése valamely természetes vagy jogi személy által, aki vagy amely az adott pénzügyi eszközre vonatkozóan opcióval vagy hasonló követeléssel élt, feltéve, hogy a pénzügyi eszközt kellő időben leszállítják ahhoz, hogy az ügyletet az esedékesség időpontjában teljesíteni lehessen.

4. cikk

Birtoklás

A 236/2012/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában valamely természetes vagy jogi személy a következő esetekben minősül valamely részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír birtokosának:

a)

a természetes vagy jogi személy a 3. cikk (1) bekezdése értelmében a részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tulajdonosa;

b)

az adott értékesítésre alkalmazandó joggal összhangban valamely részvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tulajdonjogának egy természetes vagy jogi személyre történő átruházását biztosító érvényesíthető követelés áll fenn.

III.   FEJEZET

A 3. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJA SZERINTI NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK

5. cikk

Nettó rövid részvénypozíciók – hosszú pozíciók

(1)   Valamely részvény tekintetében a részvénynek egy részvénykosárral kapcsolatos hosszú pozíción keresztül történő birtoklását is figyelembe kell venni a részvény kosáron belül képviselt arányának mértékéig.

(2)   A 236/2012/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a részvény árfolyamának növekedése esetén anyagi előnyt biztosító részvény kivételével a pénzügyi eszközön keresztül megvalósuló kitettség az I. melléklet 1. részében felsorolt egy vagy több eszközön keresztül megvalósuló részvénytőke-kitettséget jelent.

Az első albekezdésben említett kitettség annak a részvénynek az árfolyamától függ, amelynek tekintetében a nettó rövid pozíciót ki kell számítani, és amely a részvény árfolyamának vagy értékének növekedése esetén anyagi előnyt biztosít.

6. cikk

Nettó rövid részvénypozíciók – rövid pozíciók

(1)   Valamely részvény tekintetében a részvénynek egy részvénykosárral kapcsolatos short ügylet keretében lebonyolított rövidre eladását is figyelembe kell venni az adott részvény kosáron belül képviselt arányának mértékéig.

(2)   A 236/2012/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 3. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben egy pénzügyi eszközzel, többek között az I. melléklet 1. részében felsorolt eszközökkel kapcsolatos pozíció a részvény árfolyamának vagy értékének csökkenése esetén biztosít anyagi előnyt, ezt a pozíciót a rövid pozíció számításakor figyelembe kell venni.

7. cikk

Nettó rövid részvénypozíciók – általános

Az 5. és 6. cikkben említett nettó rövid pozíciók alkalmazásában figyelembe kell venni az alábbi kritériumokat:

a)

nincs jelentősége, hogy megállapodtak-e az ügyletek alapjául szolgáló eszközök készpénz ellenében történő elszámolásáról vagy fizikai átadásáról;

b)

a ki nem bocsátott részvényekre vonatkozó követelést létrehozó pénzügyi eszközökkel, valamint jegyzési jogokkal, átváltoztatható kötvényekkel és más hasonló eszközökkel kapcsolatos rövid pozíciók a nettó rövid pozíció számításakor nem minősülnek rövid pozíciónak.

8. cikk

Nettó rövid állampapír-pozíciók – hosszú pozíciók

(1)   E cikk és a II. melléklet alkalmazásában az árazás a hozamot, illetve amennyiben az érintett eszközökhöz vagy kötelezettségekhez nem köthető hozam, vagy ha a hozam nem alkalmas az érintett eszközök és kötelezettségek összehasonlítására, az árfolyamot jelenti. Valamely állampapír tekintetében az állampapírnak egy különböző állampapír-kibocsátók állampapírjait tartalmazó kosárral kapcsolatos hosszú pozíción keresztül történő birtoklását is figyelembe kell venni az állampapír kosáron belül képviselt arányának mértékéig.

(2)   A 236/2012/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az állampapír árfolyamának növekedése esetén anyagi előnyt biztosító állampapírtól eltérő eszközön keresztül megvalósuló kitettség az I. melléklet 2. részében felsorolt egy vagy több eszközön keresztül megvalósuló kitettséget jelent, minden esetben feltételezve, hogy azok árfolyama azon állampapír árfolyamától függ, amely alapján a nettó rövid pozíciót számítani kell, és amely az állampapír árfolyamának növekedése esetén anyagi előnyt biztosít.

(3)   Mindenkor feltéve, hogy a 236/2012/EU rendelet 3. cikkének (5) bekezdésével, valamint a (4) és (5) bekezdéssel összhangban azok szorosan korrelálnak, a hosszú pozíció számításakor valamely állampapír-kibocsátó azon állampapírjával kapcsolatos összes nettó pozíciót figyelembe kell venni, amely szorosan korrelál valamely rövid pozícióban szereplő állampapír árazásával. Az Unión kívüli állampapír-kibocsátók által kibocsátott állampapírokat nem kell figyelembe venni.

(4)   Likvid piaci árú eszközök esetén a másik állampapír-kibocsátó által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír árazása és az adott állampapír-kibocsátó állampapírjának árazása közötti szoros korrelációt az állampapírral kapcsolatos pozíció létrejöttét megelőző 12 hónapra vonatkozó, súlyozott napi összesített adatok alapján mérik. Likvid piaccal nem rendelkező eszközök esetén, vagy amennyiben a korábbi árfolyamadatok 12 hónapnál rövidebb időre állnak rendelkezésre, hasonló időtartamra vonatkozó helyettesítőt kell alkalmazni.

(5)   A 236/2012/EU rendelet 3. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és egy kibocsátott állampapír szorosan korrelálónak minősül, amennyiben a másik állampapír-kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának árazása és az adott állampapír árazása közötti Pearson-féle korrelációs együttható értéke az érintett időszakra vonatkozóan legalább 80 %.

(6)   Amennyiben a pozíció a folyamatos 12 hónapos időkeret alapján később már nem tekinthető szorosan korrelálónak, a korábban szorosan korreláló állampapír kibocsátójának állampapírja a hosszú pozíció kiszámításakor nem vehető figyelembe. A pozíciókat azonban továbbra is szorosan korrelálónak kell tekinteni akkor, ha az állampapír korrelációs szintje ideiglenesen – legfeljebb 3 hónapra – a (4) bekezdésben meghatározott szint alá csökkent, feltéve, hogy a korrelációs együttható értéke e 3 hónapos időszak során legalább 60 %.

(7)   A nettó rövid pozíciók számításakor nincs jelentősége, hogy megállapodtak-e az ügyletek alapjául szolgáló eszközök készpénz ellenében történő elszámolásáról vagy fizikai átadásáról.

9. cikk

Nettó rövid állampapír-pozíciók – rövid pozíciók

(1)   Valamely állampapír tekintetében az állampapírnak egy állampapírkosárral kapcsolatos short ügylet keretében lebonyolított rövidre eladását is figyelembe kell venni az adott állampapír kosáron belül képviselt arányának mértékéig.

(2)   A 236/2012/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 3. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben egy pénzügyi eszközzel, többek között a 8. cikk (2) bekezdésében felsorolt eszközökkel kapcsolatos pozíció az állampapír árfolyamának vagy értékének csökkenése esetén biztosít anyagi előnyt, ezt a pozíciót a rövid pozíció számításakor figyelembe kell venni.

(3)   A valamely állampapír-kibocsátóhoz köthető, állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyleteket figyelembe kell venni az adott állampapírral kapcsolatos nettó rövid pozíció számításakor. Az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében történő eladás hosszú pozíciónak, az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében történő vétel pedig rövid pozíciónak minősül.

(4)   Amennyiben egy állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció nem az adott állampapír-kibocsátóhoz köthető állampapír kockázatának fedezésére szolgál, a kockázatfedezeti érték nem tekinthető hosszú pozíciónak annak kiszámításakor, hogy valamely természetes vagy jogi személy egy állampapír-kibocsátó kibocsátott állampapírja tekintetében nettó rövid pozícióval rendelkezik-e.

(5)   A nettó rövid pozíciók számításakor nincs jelentősége, hogy megállapodtak-e az ügyletek alapjául szolgáló eszközök készpénz ellenében történő elszámolásáról vagy fizikai átadásáról.

10. cikk

Nettó rövid részvénypozíciók számítási módja

(1)   A 236/2012/EU rendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerinti nettó rövid pozíció kiszámításához a II. mellékletben ismertetett, a részvényekre vonatkozó, delta-tényezővel történő kiigazításon alapuló modellt kell alkalmazni.

(2)   Az azonos részvényekkel kapcsolatos hosszú vagy rövid pozíciók valamely természetes vagy jogi személy által történő kiszámításakor ugyanezt a módszert kell alkalmazni.

(3)   A nettó rövid pozíció számításakor a kereskedési helyszínen vagy azon kívül történő minden olyan pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletet figyelembe kell venni, amely a részvény árfolyamának vagy értékének változása esetén anyagi előnyt biztosít.

11. cikk

Nettó rövid állampapír-pozíciók számítása

(1)   A 236/2012/EU rendelet 3. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában az állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozíciók kiszámításakor minden olyan pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletet figyelembe kell venni, amely az állampapír árának vagy hozamának változása esetén anyagi előnyt biztosít. A II. mellékletben ismertetett, állampapírokra vonatkozó, delta-tényezővel történő kiigazításon alapuló modellt kell alkalmazni.

(2)   A 236/2012/EU rendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a pozíciók számítását minden olyan állampapír-kibocsátóra vonatkozóan külön el kell végezni, amelynek vonatkozásában valamely természetes vagy jogi személy rövid pozícióval rendelkezik.

IV.   FEJEZET

A 3. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNEK c) PONTJA SZERINTI, ALAPOKBAN VAGY CSOPORTOKBAN SZERZETT NETTÓ RÖVID POZÍCIÓK

12. cikk

A több alaphoz vagy kezelt portfólióhoz kapcsolódó kezelési tevékenységekkel kapcsolatos pozíciók számítási módszere

(1)   A valamely adott kibocsátóval kapcsolatos nettó rövid pozíció kiszámítását a 236/2012/EU rendelet 3. cikke (7) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban, az alap jogi formájától függetlenül minden egyes alap és minden kezelt portfólió esetében külön kell elvégezni.

(2)   A 12. és 13. cikk alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)   „befektetési stratégia”: egy adott kibocsátó kapcsán valamely alapkezelő által alkalmazott stratégia, amelynek célja, hogy az alapkezelő az adott kibocsátó által kibocsátott vagy hozzá kapcsolódó különböző pénzügyi eszközöket érintő ügyleteken keresztül nettó rövid vagy nettó hosszú pozíciót szerezzen;

b)   „kezelési tevékenységek”: jogi formától függetlenül különböző alapok kezelése, valamint diszkrecionális, ügyfelenkénti megbízásokkal összhangban végzett portfóliókezelés, amennyiben az ilyen portfóliók egy vagy több pénzügyi eszközt tartalmaznak;

c)   „alapkezelő”: olyan jogi személy vagy jogalany, többek között részleg, egység vagy osztály, amely szabad felhatalmazás alapján, megbízás keretében alapok vagy portfóliók kezelését végzi.

(3)   Az alapkezelőnek összesítenie kell az általa kezelt azon alapokkal és portfóliókkal kapcsolatos nettó rövid pozíciókat, amelyek esetében egy adott kibocsátó kapcsán azonos befektetési stratégiát követ.

(4)   A fenti módszer alkalmazásakor az alapkezelő:

a)

figyelembe veszi az olyan alapokkal és portfóliókkal kapcsolatos pozíciókat, amelyek kezelésével harmadik fél bízta meg;

b)

nem veszi figyelembe az olyan alapokkal és portfóliókkal kapcsolatos pozíciókat, amelyek kezelésével harmadik felet bízott meg.

Az alapkezelő bejelenti és szükség esetén közzéteszi a (3) és (4) bekezdés alapján létrejött nettó rövid pozíciót, amennyiben az a 236/2012/EU rendelet 5–11. cikkével összhangban eléri vagy meghaladja a vonatkozó bejelentési vagy közzétételi küszöbértéket.

(5)   Amennyiben egy önálló jogalany más, nem kezelési jellegű tevékenységekkel együtt végez kezelési tevékenységeket, az (1)–(3) bekezdésben ismertetett módszert csak a kezelési tevékenységekre alkalmazza, és az így kapott nettó rövid pozíciókat bejelenti, valamint közzéteszi.

(6)   Azon nem kezelési jellegű tevékenységei esetén, amelyek eredményeképpen saját számlás rövid pozícióra tesz szert, az önálló jogalany a nettó rövid pozíció egy adott kibocsátóra vonatkozó számítását a 236/2012/EU rendelet 3. cikke (7) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban végzi el, és az így kapott nettó rövid pozíciókat bejelenti, valamint közzéteszi.

13. cikk

A pozíciók számításának módszere a valamely adott kibocsátóhoz kapcsolódó hosszú vagy rövid pozíciókkal rendelkező, csoporthoz tartozó jogalanyok esetében

(1)   A nettó rövid pozíció kiszámítását a 236/2012/EU rendelet 3. cikke (7) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban a csoporthoz tartozó minden egyes jogalany esetében külön kell elvégezni. Az érintett jogalany vagy annak nevében a csoport, amelyhez tartozik, bejelenti és közzéteszi a valamely adott kibocsátóhoz kapcsolódó nettó rövid pozíciót, amennyiben az eléri vagy meghaladja a bejelentési vagy közzétételi küszöbértéket. Amennyiben a csoporthoz tartozó egy vagy több jogalany alapkezelő, ezek az alap- és portfóliókezelési tevékenységek esetében a 12. cikk (1)–(4) bekezdésében ismertetett módszert alkalmazzák.

(2)   A csoportot alkotó valamennyi jogalany nettó rövid és hosszú pozícióit – a kezelési tevékenységeket végző alapkezelők pozícióinak kivételével – összesíteni és nettósítani kell. A csoport bejelenti és adott esetben közzéteszi a valamely adott kibocsátóhoz kapcsolódó nettó rövid pozíciót, amennyiben az eléri vagy meghaladja a vonatkozó bejelentési vagy közzétételi küszöbértéket.

(3)   Amennyiben egy nettó rövid pozíció eléri vagy meghaladja a 236/2012/EU rendelet 5. cikke szerinti bejelentési küszöbértéket, illetve a rendelet 6. cikke szerinti közzétételi küszöbértéket, a csoporthoz tartozó valamely jogalany a 236/2012/EU rendelet 5–11. cikkével összhangban bejelenti és közzéteszi a valamely adott kibocsátóhoz kapcsolódó és az (1) bekezdésnek megfelelően kiszámított nettó rövid pozíciót, feltéve, hogy a (2) bekezdés szerint kiszámított csoportszintű nettó rövid pozíció nem éri el, illetve nem haladja meg a bejelentési vagy közzétételi küszöbértéket. Az e célra kijelölt jogalany bejelenti és adott esetben közzéteszi a valamely adott kibocsátóhoz kapcsolódó és a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámított csoportszintű nettó rövid pozíciót, amennyiben:

i.

a csoporthoz tartozó egyik jogalany sem éri el vagy lépi túl a bejelentési vagy közzétételi küszöbértéket;

ii.

a csoport egésze és a csoporthoz tartozó valamely jogalany egyaránt eléri vagy túllépi valamely bejelentési vagy közzétételi küszöbértéket.

V.   FEJEZET

A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI, ÁLLAMPAPÍRRAL KAPCSOLATOS FEDEZETT HITEL-NEMTELJESÍTÉSI CSEREÜGYLETEK

14. cikk

Az állampapírral kapcsolatos fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletnek nem minősülő esetek

(1)   Az alábbi esetekben az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció nem minősül a 236/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése szerinti fedezetlen pozíciónak:

a)

a 236/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti fedezetek tekintetében az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet nem minősül a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti fedezetlen pozíciónak, és az a hitel-nemteljesítési csereügylethez kapcsolódó állampapír értékvesztésének kockázatával korreláló eszköz- és kötelezettségérték-vesztés kockázatával szembeni fedezet céljára szolgál, amennyiben ezek az eszközök vagy kötelezettségek az adott tagállamban működő állami vagy magánszektorbeli szereplőkhöz köthetők;

b)

az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett valamely olyan pozíció, amelyben az eszközök vagy a kötelezettségek a hitel-nemteljesítési csereügyletben megnevezett tagállamban működő állami vagy magánszektorbeli szereplőkhöz köthetők, nem minősül a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti fedezetlen pozíciónak, amennyiben az:

i.

valamely tagállamhoz, valamint tagállami minisztériumhoz, ügynökséghez vagy különleges célú gazdasági egységhez, illetve szövetségi tagállam esetében a szövetséget alkotó tagok valamelyikéhez kapcsolódik;

ii.

a 18. cikkben meghatározott korrelációs vizsgálatnak eleget tevő eszközök vagy kötelezettségek fedezésére szolgál;

c)

az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett valamely olyan pozíció, amelynek esetében az eszközök vagy a kötelezettségek olyan kibocsátóhoz köthetők, amelyen belül a hitel-nemteljesítési csereügyletben megnevezett állam kezes vagy részvényes, nem minősül a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti fedezetlen pozíciónak, amennyiben az:

i.

valamely tagállamhoz kapcsolódik;

ii.

a 18. cikkben meghatározott korrelációs vizsgálatnak eleget tevő eszközök vagy kötelezettségek fedezésére szolgál.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a fedezet tárgyát képező eszköz vagy kötelezettség értékének a 18. cikknek megfelelően korrelálnia kell a referencia-állampapír értékével.

15. cikk

Az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylethez kapcsolódó fedezetlen pozíciónak nem minősülő esetek több tagállamban letelepedett kötelezett vagy több tagállamban található eszköz vagy kötelezettség esetén

(1)   Amennyiben egy eszköz vagy kötelezettség kötelezettje vagy abban érintett szerződő fél egyszerre több tagállamban is letelepedett, az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció a következő esetekben – a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban – nem minősül fedezetlen pozíciónak, feltéve, hogy az esetek mindegyike eleget tesz az e rendelet 18. cikkében ismertetett korrelációs vizsgálatnak:

a)

amennyiben az anyavállalat és valamely leányvállalata két különböző tagállamban található, és a leányvállalat részére kölcsönt nyújtottak. Amennyiben az anyavállalat nyíltan vagy implicit módon hiteltámogatást nyújt a leányvállalatnak, engedélyezni kell, hogy a leányvállalat helye szerinti tagállam helyett az anyavállalat tagállamában bonyolítsák le az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében történő vételt;

b)

a valamely másik tagállamban működő leányvállalat felett tulajdonjoggal vagy ellenőrzési joggal rendelkező holding anyavállalat esetében. Amennyiben a kötvénykibocsátó az anyavállalat, a fedezett eszközök és bevételek azonban a leányvállalat tulajdonát képezik, engedélyezni kell a leányvállalat helye szerinti tagállamhoz köthető, állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében történő vételt;

c)

amennyiben annak célja a valamely tagállamban található és egy másik tagállam állampapírjaiba befektető vállalattal szembeni kitettség fedezése, abban a mértékben, amilyenben a második tagállam állampapírjainak árfolyamában bekövetkező jelentős esés súlyosan érintené az említett vállalatot, feltéve, hogy a vállalat mindkét tagállamban letelepedett. Amennyiben az e kockázat és a második tagállam állampapírja közötti korreláció mértéke meghaladja az e kockázat és a vállalat székhelye szerinti tagállam állampapírja közötti korreláció mértékét, engedélyezni kell a második tagállamhoz köthető, állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében történő vételt.

(2)   Az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció a következő esetekben – a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban – nem minősül fedezetlen pozíciónak, feltéve, hogy az esetek mindegyike eleget tesz az e rendelet 18. cikkében ismertetett korrelációs vizsgálatnak:

a)

amennyiben egy fedezett eszköz vagy kötelezettség kötelezettje vagy abban érintett szerződő fél olyan vállalat, melynek működése az Unió egész területére kiterjed, illetve a fedezet tárgyát képező kitettség az Unióhoz vagy a pénznemként eurót használó valamely tagállamhoz kapcsolódik, engedélyezni kell annak az államkötvénnyel kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletek megfelelő európai vagy euróövezeti indexével történő fedezését;

b)

amennyiben egy fedezett eszközben vagy kötelezettségben érintett szerződő fél szupranacionális kibocsátó, engedélyezni kell a partnerkockázatnak a megfelelően kiválasztott, az érintett jogalany kezeseihez vagy részvényeseihez köthető hitel-nemteljesítési csereügyleteket tartalmazó kosárral történő fedezését.

16. cikk

Az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletek fedezetlen pozícióinak igazolása

A hitel-nemteljesítési csereügyletet bonyolító természetes vagy jogi személyek az illetékes hatóság kérésére e hatóság előtt:

a)

igazolják, hogy a pozíció megszerzésének időpontjában a 15. cikkben felsorolt esetek melyike teljesült;

b)

bizonyítják, hogy az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett adott pozíció tekintetében az ilyen pozíció tartása során folyamatosan teljesül a 18. cikk szerinti korrelációs vizsgálatnak való megfelelés, és teljesülnek a 19. cikkben foglalt arányossági követelmények.

17. cikk

Fedezet tárgyát képező eszközök és kötelezettségek

Az alábbi esetekben lehetséges az eszközök és kötelezettségek állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció révén történő fedezése, feltéve, hogy teljesülnek a 236/2012/EU rendelet 15. és 18. cikkében előírt feltételek:

a)

az érintett kibocsátó állampapírjaival kapcsolatos hosszú pozíció;

b)

a hitel-nemteljesítési csereügyletekben megnevezett állampapír-kibocsátóval szembeni kitettség fedezésére használt pozíciók vagy portfóliók;

c)

a hitel-nemteljesítési csereügyletben megnevezett, állampapírokat kibocsátó tagállam állami szereplőihez köthető eszközök vagy kötelezettségek. Ide tartozik a központi, regionális és helyi kormányzatoknak, továbbá az állami szektor szereplőinek való kitettség vagy az általuk garantált bárminemű kitettség, továbbá ilyen eszközök lehetnek többek között az olyan pénzügyi szerződések, eszközökből vagy pénzügyi kötelezettségekből álló portfóliók, valamint kamatláb- vagy devizacsere-ügyletek, amelyek esetében az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletet a partnerkockázat kezelésére szolgáló eszközként használják a pénzügyi és külkereskedelmi szerződéseknek való kitettség fedezése révén;

d)

az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben megnevezett tagállamban letelepedett magánszektorbeli szereplőkkel szembeni kitettség. A szóban forgó kitettség magában foglalja többek között a kölcsönöket, a partnerkockázatot (ideértve a szabályozói tőkét igénylő potenciális kitettséget is), kintlévőségeket és garanciákat. Az eszközök és kötelezettségek lehetnek többek között olyan pénzügyi szerződések, eszközökből vagy pénzügyi kötelezettségekből álló portfóliók, valamint kamatláb- vagy devizacsere-ügyletek, amelyekkel összefüggésben az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletet a partnerkockázat kezelésére szolgáló eszközként használják a pénzügyi szerződéseknek való kitettség vagy a kereskedelemfinanszírozási kitettség fedezése révén;

e)

a fenti szereplőknek való, indexeknek, alapoknak vagy különleges célú gazdasági egységeknek való kitettség révén szerzett közvetett kitettségek.

18. cikk

Korrelációs vizsgálatok

(1)   Az e fejezetben említett korrelációs vizsgálat az alábbi esetekben eredményes:

a)

a mennyiségi korrelációs vizsgálat akkor eredményes, ha bizonyítható, hogy az eszközök és kötelezettségek árfolyama, valamint az állampapírok árfolyama közötti, az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció megszerzésének napját közvetlenül megelőző, legalább 12 havi időszak kereskedési napjaira vonatkozó adatok alapján kiszámított Pearson-féle korrelációs együttható értéke legalább 70 %;

b)

minőségi korreláció akkor állapítható meg, ha bizonyítható a tényleges, azaz olyan korreláció, amely megfelelő adatokon alapul, és nem csupán ideiglenes összefüggést jelez. A korrelációt az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció megszerzésének napját megelőző 12 havi időszak kereskedési napjaira vonatkozó, a közelmúltbeli időszakra súlyozott historikus adatok alapján kell kiszámítani. Ettől eltérő időtartam is figyelembe vehető, amennyiben bizonyítást nyer, hogy az ezen időszakban érvényesülő feltételek hasonlóak voltak az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció várható megszerzésének napján fennálló vagy a fedezet tárgyát képező kitettség időtartama során feltételezhetően érvényesülő feltételekhez. Likvid piaci árral nem rendelkező eszközök esetén, vagy amennyiben a rendelkezésre álló árfolyamadatok nem kellően hosszú időszakra vonatkoznak, megfelelő helyettesítőt kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett korrelációs vizsgálat akkor tekinthető eredményesnek, ha bizonyítható, hogy:

a)

a fedezet tárgyát képező kitettség az állampapír-kibocsátó tulajdonában álló vagy olyan vállalkozáshoz köthető, amelynek a szavazatra jogosító részvénytőkéje az állampapír-kibocsátó többségi tulajdonában áll, illetve amelynek adósságaiért az állampapír-kibocsátó kezességet vállalt;

b)

a fedezet tárgyát képező kitettség a tagállam valamely regionális, helyi vagy települési önkormányzatához köthető;

c)

a fedezet tárgyát képező kitettség olyan vállalkozáshoz köthető, amelynek készpénzforgalma nagymértékben függ egy állampapír-kibocsátóval kötött szerződésektől vagy egy teljes körűen vagy nagy részben állampapír-kibocsátó által finanszírozott vagy ilyen kibocsátó által biztosított projekttől, például egy infrastruktúra-projekttől.

(3)   Az érintett fél az érintett illetékes hatóság kérésére igazolja, hogy az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció megszerzésének időpontjában eleget tettek a korrelációs vizsgálatnak.

19. cikk

Arányosság

(1)   Annak meghatározásakor, hogy az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció nagysága arányos-e a fedezet tárgyát képező kitettség mértékével – amennyiben tökéletes fedezetre nincs mód –, a pontos egyezés nem kötelező és megengedett a (2) bekezdés szerinti, korlátozott mértékű fedezettöbblet. Az érintett fél az illetékes hatóság kérésére megindokolja, miért nem volt lehetséges a pontos egyezés.

(2)   Amennyiben azt a fedezet tárgyát képező eszközök és kötelezettségek jellege, valamint azoknak a hitel-nemteljesítési csereügylet körébe tartozó állami kötelezettségek értékéhez való viszonya indokolja, adott értékű kitettségre nagyobb értékű, állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet révén is létesíthető fedezet. Ez azonban kizárólag akkor engedélyezhető, ha bizonyítható, hogy a referenciaportfólióhoz kapcsolódó kockázat mértékének ellentételezéséhez – az alábbi tényezőkre is figyelemmel – nagyobb értékű, állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletre van szükség:

a)

a névleges pozíció nagysága;

b)

a hitel-nemteljesítési csereügylet körébe tartozó állami kötelezettségeknek való kitettség érzékenységi aránya;

c)

annak kérdése, hogy statikus vagy dinamikus fedezeti stratégiát alkalmaznak-e.

(3)   A pozíciótulajdonos köteles biztosítani, hogy az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció mindenkor arányos legyen, valamint hogy az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció időtartamát az irányadó piaci gyakorlatra és a piaci likviditásra is figyelemmel a lehető legszorosabban összehangolják a fedezet tárgyát képező kitettségek időtartamával vagy azzal az időszakkal, amelynek során az adott személy a kitettségeket birtokolni kívánja. Az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció által fedezett kitettségek készpénzre váltása vagy visszaváltása esetén azokat egyenértékű kitettségekkel kell pótolni, vagy az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíciót csökkenteni kell, vagy más módon meg kell szüntetni.

(4)   Amennyiben az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett valamely pozíció a megszerzésének időpontjában fedezett volt, az kizárólag a fedezet tárgyát képező kitettségek piaci értékének vagy az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet értékének ingadozása okán nem válhat fedezetlennek tekinthetővé.

(5)   Mindenesetre, amennyiben a felek egy állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíciót az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyleteket elszámoló központi szerződő fél tagjaiként őket terhelő kötelezettségek következményeként és az e szerződő fél szabályai alkalmazásának eredményeként fogadnak el, ez a pozíció nem önkéntesen vállalt, azaz nem az adott fél által szándékosan szerzett pozíciónak minősül, és ezért nem tekinthető a 236/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti fedezetlen pozíciónak.

20. cikk

Az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett fedezetlen pozíció számítási módszere

(1)   Valamely természetes vagy jogi személy állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíciójának számításakor a nettó pozíciót kell kiszámítani.

(2)   Az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció által fedezett vagy fedezni kívánt, figyelembe vehető kockázatok értékének kiszámításakor különbséget kell tenni a statikus és a dinamikus fedezeti stratégiák között. Statikus fedezet, például az állam állami vagy magánszektorbeli szereplőinek való közvetlen kitettség esetén az alkalmazandó mérőszám az abból eredő veszteség váratlan esemény miatti nemteljesítésben kifejezett mértéke, ha az a jogalany, amellyel szemben a pozíciótulajdonos kitettséggel rendelkezik, elmulasztja a teljesítést (jump-to-default). Az így kapott értéket össze kell hasonlítani az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció nettó fogalmi értékével.

(3)   A piaci értékhez igazított kockázatok értékének kiszámításakor, amihez dinamikus fedezeti stratégiára van szükség, a számítást a fogalmi érték helyett a kockázattal kiigazított érték alapján kell elvégezni, figyelembe véve, hogy egy adott kitettség az időtartama során milyen mértékben növekedhet vagy csökkenhet, valamint figyelembe véve a fedezet tárgyát képező eszközök és kötelezettségek, továbbá a referencia-állampapírok relatív volatilitását. Béta-tényezővel történő kiigazítást kell alkalmazni, amennyiben az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozícióval fedezett eszköz vagy kötelezettség eltér a hitel-nemteljesítési csereügylet referenciaeszközétől.

(4)   A kockázatokkal szembeni, többek között indexeken, alapokon vagy különleges célú gazdasági egységeken keresztül megvalósuló közvetett kitettséget, valamint az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozícióknak való közvetett kitettséget a referenciaeszköznek, -kötelezettségnek vagy hitel-nemteljesítési csereügyletnek az indexben, alapban vagy más mechanizmusban képviselt részesedésével arányos mértékben kell figyelembe venni.

(5)   A fedezetre jogosult eszköz- és kötelezettségportfólió értékét le kell vonni az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett nettó pozíció értékéből. Ha az így kapott érték pozitív, a pozíció a 236/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett fedezetlen pozíciónak minősül.

VI.   FEJEZET

AZ ÁLLAMPAPÍROKKAL KAPCSOLATOS NETTÓ RÖVID POZÍCIÓKRA VONATKOZÓ, A 7. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI BEJELENTÉSI KÜSZÖBÉRTÉKEK

21. cikk

A kibocsátott állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési küszöbértékek

(1)   Az állampapír-kibocsátó által kibocsátott állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozíciók érintett illetékes hatósághoz történő bejelentését szükségessé tevő küszöbértéket minden egyes állampapír-kibocsátó esetében a kinnlevő kibocsátott állampapír-állomány teljes összegének százalékos arányában kell megadni.

(2)   A bejelentési küszöbértéket pénzösszegben kell kifejezni. E pénzösszeg meghatározásához a százalékos küszöbértéket az állampapír-kibocsátó kinnlevő állampapírjaira kell alkalmazni, majd millió EUR-ra kell kerekíteni.

(3)   A százalékos küszöbérték alapján megállapított pénzösszeget negyedévente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell, hogy az tükrözze az egyes állampapír-kibocsátók által kibocsátott kinnlevő állampapír-állomány teljes összegében bekövetkező változásokat.

(4)   A százalékos küszöbérték alapján megállapított pénzösszeget és a kibocsátott kinnlevő állampapírok teljes összegét az állampapírokkal kapcsolatos nettó rövid pozíciók számítási módszerével összhangban kell kiszámítani.

(5)   Az egyes állampapír-kibocsátókra vonatkozó kiinduló összegeket és növekményszinteket az alábbi tényezők alapján határozzák meg:

a)

a küszöbértékeket úgy állapítják meg, hogy az egyes állampapír-kibocsátókkal kapcsolatos alacsony értékű nettó rövid pozíciókat ne kelljen bejelenteni;

b)

az állampapír-kibocsátó kinnlevő állampapír-állományának teljes összege és a piaci szereplők által tartott, az adott állampapír-kibocsátó állampapírjaival kapcsolatos pozíciók átlagos nagysága;

c)

az egyes állampapír-kibocsátók állampapírpiacának likviditása, adott esetben beleértve az adott állampapír határidős piacának likviditását is.

(6)   Az (5) bekezdésben szereplő tényezőkre figyelemmel az egyes állampapír-kibocsátók esetében figyelembe veendő kiinduló összegre vonatkozó bejelentési küszöbértékek a kibocsátott kinnlevő állampapír-állomány teljes összege 0,1 vagy 0,5 %-ának felelnek meg. Az egyes kibocsátókra alkalmazandó megfelelő százalékos arányt az (5) bekezdésben ismertetett kritériumok alkalmazásával kell meghatározni annak érdekében, hogy az egyes állampapír-kibocsátókhoz hozzárendeljék a bejelentés alapjául szolgáló pénzösszegek számításához használt két százalékos küszöbérték egyikét.

(7)   E rendelet hatálybalépésekor a következő két kiinduló küszöbérték-kategória alkalmazandó:

a)

0,1 %-os kiinduló küszöbértéket kell alkalmazni, amennyiben a kibocsátott kinnlevő állampapír-állomány teljes összege 0 és 500 milliárd EUR közé esik;

b)

0,5 %-os küszöbértéket kell alkalmazni, amennyiben a kibocsátott kinnlevő állampapír-állomány teljes összege meghaladja az 500 milliárd EUR-t, vagy ha az adott állampapír esetében létezik likvid határidős piac.

(8)   A további növekményszinteket a kiinduló küszöbértékek 50 %-ában kell meghatározni, és ezek a következők:

a)

a 0,1 %-os kiinduló bejelentési küszöbértéket meghaladó minden további 0,05 %, 0,15 %-tól kezdve;

b)

a 0,5 %-os kiinduló küszöbértéket meghaladó minden további 0,25 %, 0,75 %-tól kezdve.

(9)   Amennyiben az állampapír-kibocsátó állampapírpiacán változás történt, és ez a változás az (5) bekezdésben meghatározott tényezőket alkalmazva legalább egy naptári éve fennáll, az állampapír-kibocsátó áttér a megfelelő küszöbérték-kategóriára.

VII.   FEJEZET

AZ ÁLLAMPAPÍROKKAL KAPCSOLATOS SHORT ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK FELFÜGGESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES LIKVIDITÁSI KÜSZÖBÉRTÉK KISZÁMÍTÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ, A 13. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI PARAMÉTEREK ÉS MÓDSZEREK

22. cikk

Az állampapírokkal kapcsolatos short ügyletekre vonatkozó korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbérték kiszámításához és meghatározásához alkalmazandó paraméterek és módszerek

(1)   A kibocsátott állampapírok likviditásának az egyes illetékes hatóságok által alkalmazandó mértékegysége a forgalom, amely ebben az esetben a hitelviszonyt megtestesítő, kereskedett értékpapírok teljes névleges értéke egy különböző lejáratú referenciaeszközöket tartalmazó kosár vonatkozásában.

(2)   Az állampapírokkal kapcsolatos fedezetlen short ügyletekre vonatkozó korlátozások ideiglenes felfüggesztésére akkor kerülhet sor, ha a havi forgalom értéke az előző tizenkét hónapban mért havi kereskedési volumen ötödik percentilise alá csökken.

(3)   Az egyes illetékes hatóságok ezeket a számításokat az egy vagy több kereskedési helyszínről, a tőzsdén kívüli (OTC) kereskedésből vagy e két forrásból együttesen származó, azonnal rendelkezésre álló reprezentatív adatok alapján végzik el, és ezt követően tájékoztatják az EÉPH-t a felhasznált adatokról.

(4)   Mielőtt élnének az állampapírokkal kapcsolatos short ügyletekre vonatkozó korlátozások megszüntetésével kapcsolatos hatáskörükkel, az illetékes hatóságok meggyőződnek arról, hogy a likviditás jelentős csökkenése nem a likviditást befolyásoló időszakos hatások eredménye.

VIII.   FEJEZET

A LIKVID RÉSZVÉNYEKTŐL ELTÉRŐ MÁS PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÁRFOLYAMÁNAK A 23. CIKK SZERINTI JELENTŐS MÉRTÉKŰ ESÉSE

23. cikk

A likvid részvényektől eltérő más pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesése

(1)   A likvid részvényektől eltérő részvények tekintetében az előző kereskedési napon elért záró árfolyamhoz viszonyított, egyetlen kereskedési napon belül bekövetkező jelentős árfolyamesés:

a)

a részvényárfolyam legalább 10 %-os csökkenése a fő nemzeti részvényindexben szereplő és a valamely kereskedési helyszínre bevezetett származtatott ügylet mögöttes pénzügyi eszközét képező részvény esetében;

b)

a részvényárfolyam legalább 20 %-os csökkenése, amennyiben a részvény árfolyama legalább 0,50 EUR vagy annak hazai fizetőeszközben denominált megfelelője;

c)

minden más esetben a részvényárfolyam legalább 40 %-os csökkenése.

(2)   Államkötvény esetében jelentős árfolyamesésnek az érintett állampapír-kibocsátó esetében a hozamgörbét érintő, egyetlen kereskedési napon belül bekövetkező legalább 7 %-os átfogó hozamnövekedés minősül.

(3)   Vállalati kötvény esetében jelentős árfolyamesésnek a vállalati kötvényt érintő, egyetlen kereskedési napon belül bekövetkező legalább 10 %-os hozamnövekedés minősül.

(4)   Pénzpiaci eszköz esetében jelentős árfolyamesésnek a pénzpiaci eszköz árfolyamának egyetlen kereskedési napon belül bekövetkező legalább 1,5 %-os csökkenése minősül.

(5)   Tőzsdén kereskedett alap, többek között ÁÉKBV-nek minősülő tőzsdén kereskedett alap esetében jelentős árfolyamesésnek a tőzsdén kereskedett alap árfolyamának egyetlen kereskedési napon belül bekövetkező legalább 10 %-os csökkenése minősül. A tőkeáttételből finanszírozott, tőzsdén kereskedett alapok árfolyamváltozása a megfelelő tőkeáttételi aránnyal kiigazítandó annak érdekében, hogy tükrözze a vele egyenértékű, tőkeáttétel nélküli, tőzsdén kereskedett közvetlen alap árfolyamában bekövetkező 10 %-os csökkenést. A tőzsdén kereskedett inverz alap árfolyamváltozása –1-es tényezővel igazítandó ki annak érdekében, hogy tükrözze a vele egyenértékű, tőkeáttétel nélküli, tőzsdén forgalmazott közvetlen alap árfolyamában bekövetkező 10 %-os csökkenést.

(6)   Amennyiben egy adott kereskedési helyszínen valamely származtatott eszközt, többek között különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződést (CFD) forgalmaznak, és az annak egyedüli alaptermékéül szolgáló pénzügyi eszközre vonatkozóan ez a cikk, valamint a 236/2012/EU rendelet 23. cikkének (5) bekezdése meghatározza a jelentős árfolyamesés mértékét, az adott származtatott eszköz jelentős árfolyamesésének az érintett alaptermék árfolyamában bekövetkező jelentős csökkenés minősül.

IX.   FEJEZET

A 30. CIKK SZERINTI KÁROS HATÁSSAL JÁRÓ ESEMÉNYEK VAGY FEJLEMÉNYEK

24. cikk

A káros hatással járó események, fejlemények vagy fenyegetések bekövetkezésének meghatározásakor figyelembe veendő kritériumok és tényezők

(1)   A 236/2012/EU rendelet 18–21. cikkének alkalmazásában az érintett tagállamban, illetve egy vagy több más tagállamban a pénzügyi stabilitásra vagy a piaci bizalomra súlyos veszélyt jelentő, a 236/2012/EU rendelet 30. cikke szerinti káros hatással járó esemény vagy fejlemény többek között minden olyan cselekmény, következmény, tény vagy esemény, amely ésszerű várakozások szerint a következőkhöz vezet vagy vezethet:

a)

egy adott tagállamot vagy bankot vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott más pénzügyi intézményt, például az Unióban tevékenykedő biztosítótársaságot, piaciinfrastruktúra-szolgáltatót vagy eszközkezelő vállalatot érintő súlyos, esetlegesen pénzügyi bizonytalansághoz vezető pénzügyi, monetáris vagy költségvetési probléma, ha ez veszélyeztetheti a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszerének stabilitását;

b)

valamely tagállam vagy bank vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott más pénzügyi intézmény, például az Unióban tevékenykedő biztosítótársaság, piaciinfrastruktúra-szolgáltató vagy eszközkezelő vállalat nemteljesítése vagy olyan hitelminősítése, amely az említett intézmények fizetőképességével kapcsolatban súlyos bizonytalanságot teremt, vagy ésszerű várakozás szerint ilyen bizonytalanságot teremthet;

c)

a valamely bankhoz vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott más pénzügyi intézményhez, például az Unióban tevékenykedő biztosítótársasághoz, piaciinfrastruktúra-szolgáltatóhoz vagy eszközkezelő vállalathoz, illetve adott esetben állampapír-kibocsátóhoz köthető pénzügyi eszközt érintő, jelentős lefelé irányuló spirált eredményező erőteljes eladási nyomás vagy szokatlan volatilitás;

d)

a jelentős pénzügyi kibocsátók, piaci infrastruktúrák, klíring- és elszámoló rendszerek, valamint felügyelők fizikai struktúráiban bekövetkező releváns kár, amely hátrányosan érintheti a piacokat, különösen természeti katasztrófából vagy terrorista támadásból eredő károk esetén;

e)

valamely fizetési rendszert vagy elszámolási folyamatot érintő, különösen a bankközi műveletek vonatkozásában bekövetkező üzemzavar, amely súlyos zavarokat, illetve késéseket okoz vagy okozhat a fizetések és az elszámolás terén az uniós fizetési rendszerekben, különösen akkor, ha ez a pénzügyi vagy gazdasági feszültség növekedéséhez vezethet egy bankban vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott más pénzügyi intézményen, például biztosítótársaságon, piaciinfrastruktúra-szolgáltatón vagy eszközkezelő vállalaton belül, illetve egy tagállamban.

(2)   A 27. cikk alkalmazásában az EÉPH az (1) bekezdésben említett kritériumok mérlegelésekor figyelembe veszi a más rendszereket vagy kibocsátókat érintő lehetséges továbbgyűrűző hatásokat vagy dominóhatást és különösen mindenfajta önbeteljesítő jelenség meglétét.

(3)   A 28. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély:

a)

egy adott tagállamot vagy egy tagállam pénzügyi rendszerét érintő súlyos pénzügyi, monetáris vagy költségvetési bizonytalanság veszélye, ha ez súlyosan veszélyeztetheti a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását;

b)

a valamely tagállam vagy szupranacionális kibocsátó általi nemteljesítés lehetősége;

c)

a jelentős pénzügyi kibocsátók, piaci infrastruktúrák, klíring- és elszámoló rendszerek, valamint felügyelők fizikai struktúráiban bekövetkező súlyos kár, amely komolyan érintheti a határokon átnyúló piacokat, különösen természeti katasztrófából vagy terrorista támadásból eredő károk esetén, ha ez súlyosan veszélyeztetheti a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását;

d)

valamely fizetési rendszert vagy elszámolási folyamatot érintő, különösen a bankközi műveletek vonatkozásában bekövetkező jelentős üzemzavar, amely súlyos zavarokat, illetve késéseket okoz vagy okozhat a fizetések és az elszámolás terén a határokon átnyúló uniós fizetési rendszerekben, különösen akkor, ha ez a pénzügyi vagy gazdasági feszültség növekedéséhez vezethet az Unió pénzügyi rendszere egészében vagy egy részében.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. november 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 86., 2012.3.24., 1. o.

(2)  HL L 302., 2009.11.17., 32. o.

(3)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 16. pontját.

(5)  HL L 390., 2004.12.31., 38. o.


I. MELLÉKLET

1.   RÉSZ

5. és 6. cikk

Opciós szerződések,

fedezett opciós utalványok,

határidős ügyletek,

indexre épülő eszközök,

különbözetre vonatkozó szerződések (CFD),

tőzsdén kereskedett alapok részvényei/befektetési jegyei,

csereügyletek,

spread ügyletek (spread betting),

lakossági vagy szakmai befektetői termékcsomagok,

összetett származtatott eszközök,

részvénycertifikátok,

globális letéti jegyek (GDR).

2.   RÉSZ

7. cikk

Opciós szerződések,

határidős ügyletek,

indexre épülő eszközök,

különbözetre vonatkozó szerződések (CFD),

csereügyletek,

spread ügyletek (spread betting),

összetett származtatott eszközök,

állampapír-certifikátok.


II. MELLÉKLET

1.   RÉSZ

A delta-tényezővel történő kiigazításon alapuló modell részvények esetében

10. cikk

(1)   Minden származtatott és készpénzpozíciót a delta-tényezővel kiigazított alapon kell figyelembe venni, ahol a készpénzpozíció delta-tényezője 1. A származtatott eszközre vonatkozó delta-tényező kiszámításakor a befektetőknek figyelembe kell venniük a származtatott eszköz folyó árából következtetett volatilitást és az alaptermék záró vagy legutolsó árfolyamát. A részvény- vagy készpénzbefektetéseket és származtatott ügyleteket is figyelembe vevő nettó rövid pozíció kiszámításához a természetes vagy jogi személyeknek ki kell számítaniuk a portfólióban szereplő minden egyes származtatott eszköz delta-tényezővel kiigazított pozícióját, szükség szerint hozzáadva vagy kivonva abból a készpénzpozíciók értékét.

(2)   A névleges rövid készpénzpozíciót nem minden esetben ellensúlyozza az azzal megegyező névleges értékű, származtatott eszközökkel kapcsolatos hosszú pozíció. A származtatott eszközökkel kapcsolatos, delta-tényezővel kiigazított hosszú pozíciók a delta-tényezővel való kiigazítás miatt nem feltétlenül ellentételezik az azonos névleges értékű, más pénzügyi eszközökkel kapcsolatos rövid pozíciókat. A 236/2012/EU rendelet 5–11. cikke értelmében bejelentési vagy közzétételi kötelezettség hatálya alá tartozó nettó rövid pozíciókat eredményező származtatott ügyleteket kötő természetes vagy jogi személyeknek ki kell számítaniuk a portfóliójukban szereplő nettó rövid pozícióknak a delta-tényező változásából eredő változásait.

(3)   Az egyes részvényekkel kapcsolatos pozíciók kiszámításakor minden olyan ügyletet figyelembe kell venni, amely valamely kosár, index vagy tőzsdén kereskedett alap részét képező részvény árfolyamának vagy értékének változása esetén anyagi előnyt biztosít. Az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos pozíciók számításakor figyelembe kell venni az adott részvénynek a mögöttes kosáron, indexen vagy alapon belüli súlyát. A természetes vagy jogi személyek az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos számításokat a 236/2012/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban végzik.

(4)   A nettó rövid pozíciót a valamely kibocsátóhoz kapcsolódó, delta-tényezővel kiigazított hosszú és rövid pozíciók nettósításával kell kiszámítani.

(5)   A kibocsátott részvénytőke esetében, amennyiben a kibocsátók több részvényosztályt kínálnak, az egyes osztályokba tartozó valamennyi részvényt figyelembe kell venni, és azok száma összeadódik.

(6)   A nettó rövid pozíciók számításakor figyelembe kell venni a kibocsátó részvénytőkéjét érintő változásokat, mivel azok előidézhetik vagy megszüntethetik a 236/2012/EU rendelet 5. cikke szerinti bejelentési kötelezettséget.

(7)   A tőkeemelésből származó új kibocsátott részvényeket attól a naptól kell beleszámítani a kibocsátott részvénytőke teljes értékébe, amikor azokat valamely kereskedési helyszínre bevezetik.

(8)   A vállalat kibocsátott részvénytőkéjének százalékos arányában kifejezett nettó rövid pozíció értéke az egyenértékű részvényekkel kapcsolatos rövid pozíciónak és a vállalat kibocsátott részvénytőkéje teljes értékének a hányadosa.

2.   RÉSZ

A delta-tényezővel történő kiigazításon alapuló modell állampapírok esetében

11. cikk

(1)   Az egyes készpénzpozícióknak a futamidő vonatkozásában kiigazított névleges értékét kell figyelembe venni. Az opciós szerződéseket és egyéb származtatott eszközöket az azokra vonatkozó, az 1. résszel összhangban kiszámított delta-tényezővel kell kiigazítani. A készpénzbefektetéseket és származtatott ügyleteket is magukban foglaló nettó rövid pozíciók kiszámítása azt jelenti, hogy a portfólióban szereplő minden egyes származtatott eszköz delta-tényezővel kiigazított pozíciójához hozzáadják vagy abból kivonják a készpénzpozíciók értékét; a készpénzpozíciók delta-tényezője ebben az esetben 1.

(2)   Az eurótól eltérő fizetőeszközben kibocsátott kötvények névleges pozícióját a legutolsó rendelkezésre álló, megbízható azonnali valutaárfolyam alapján euróra át kell váltani. Más pénzügyi eszköz esetében is ugyanezt az elvet kell alkalmazni.

(3)   Más származtatott eszközök, például a határidős kötvények értékét szintén ki kell igazítani az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően.

(4)   Az egyes állampapírokkal kapcsolatos pozíciók kiszámításakor minden olyan gazdasági érdeket vagy pozíciót figyelembe kell venni, amely a valamely kosár, index vagy tőzsdén forgalmazott alap részeként birtokolt állampapír tekintetében pénzügyi előnyt biztosít. Az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos pozíciók számításakor figyelembe kell venni az állampapír-kitettségnek a mögöttes kosáron, indexen vagy alapon belüli súlyát. A befektetők az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos számításokat a 236/2012/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban végzik.

(5)   A szorosan korreláló állampapírokra vonatkozó számítások során a valamely állampapír-kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaival kapcsolatos hosszú pozíciók számításakor alkalmazandó módszereket kell követni. Számítási célból figyelembe kell venni a valamely állampapír-kibocsátónak az adott állampapír árazásával szorosan korreláló árazású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai viszonylatában fennálló hosszú pozíciókat. Amennyiben ezek a pozíciók már nem tesznek eleget a szoros korrelációt mérő vizsgálatnak, azok nem vehetők figyelembe a rövid pozíciók ellensúlyozásához.

(6)   A hitel-nemteljesítési csereügyletek névleges hosszú pozícióit a számítás során rövid pozícióként kell figyelembe venni. Az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletekben szerzett befektetői pozíciót a nettó pozíciók alapján kell kiszámítani. Nem vehetők figyelembe hosszú pozícióként azok a pozíciók, amelyekre nem államkötvénnyel kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet keretében lebonyolított vétellel kívánnak fedezetet nyújtani. A számítás során a hitel-nemteljesítési csereügyletek delta-tényezője 1.

(7)   A nettó rövid pozíciót a valamely állampapír-kibocsátó kibocsátott állampapírjához kapcsolódó, delta-tényezővel kiigazított, egyenértékű hosszú és rövid pozíciók névleges értékének nettósításával kell kiszámítani.

(8)   A nettó rövid pozíciót euróban kifejezett pénzösszegben kell megadni.

(9)   A pozíciók számításakor figyelembe kell venni a korrelációs együtthatók és az adott állampapír-kibocsátó állampapír-állományának változásait.

(10)   Valamely állampapírral kapcsolatos rövid pozíciók ellensúlyozásához csak azok a hosszú pozíciók vehetők figyelembe, amelyek valamely állampapír-kibocsátónak a szóban forgó állampapír árazásával szorosan korreláló árazású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai viszonylatában állnak fenn. Amikor a befektető több, különböző állampapír-kibocsátókhoz köthető rövid pozíciót tart fenn, egy adott szorosan korreláló állampapírral kapcsolatos hosszú pozíció csak egyszer számolható el valamely rövid pozíciót ellensúlyozó tételként. Ugyanaz a hosszú pozíció nem alkalmazható többször a szorosan korreláló állampapírral kapcsolatos különböző rövid pozíciók ellensúlyozására.

(11)   Az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely több különböző állampapír-kibocsátó szorosan korreláló állampapírjaival kapcsolatos több hosszú pozícióval rendelkezik, köteles saját elosztási módszereiről nyilvántartást vezetni.


Top